Készítette: Piróth István, főosztályvezető Informatikai és Hírközlési Minisztérium eközigazgatás Főosztály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Piróth István, főosztályvezető Informatikai és Hírközlési Minisztérium eközigazgatás Főosztály"

Átírás

1 Internetes kommunikáció a települési önkormányzatoknál Készítette: Piróth István, főosztályvezető Informatikai és Hírközlési Minisztérium eközigazgatás Főosztály A kiadvány az EU Kommunikációs Közalapítvány támogatásával készült. Cím: 1539 Budapest, Pf. 691, 1126 Budapest, Böszörményi út , II. emelet Telefon/fax számok: (06-1) cím:

2

3 3 Internetes kommunikáció a települési önkormányzatoknál Bevezetés Mára közhellyé vált kijelentés, hogy a (helyi) közigazgatás informatikai és számítástechnikai fejlesztése nemcsak időszerű, hanem fontosságában megkerülhetetlen, sőt elsőrendű feladat mind a központi kormányzat, mind a települési önkormányzatok számára. Természetesen nem csak egyszerű feladatnak, hanem rendkívüli kihívásnak is tekinthető, hiszen technikai és tartalmi szempontból egyaránt országos szintű (a központi közigazgatás tekintetében nemzetközi kitekintésű) összehangolt fejlesztést igényel, ezért átgondolt stratégián, kidolgozott programokon, valamint teljes szakmai és politikai konszenzuson kell nyugodnia. Ráadásul a szükséges eszközfejlesztés olyan mértékű beruházást igényel, amelyek forrásai kizárólag komplex módon gondolhatók el és tervezhetők meg. Mindazon tevékenységeket, amelyek a közigazgatás informatikai és számítástechnikai fejlesztésének szakmai, politikai és társadalmi aspektusait foglalják magukban, összefoglalóan e- közigazgatásnak nevezzük, ennek helyi rendszerét pedig önkormányzati informatikának, lokális megvalósulását pedig e-önkormányzat-nak. Az internet önmagában is olyan speciálisan összetett kommunikációs csatorna, amely mind a feladótól, mind a címezettől különleges felkészültséget, formálisan elsajátítandó képességeket és folyamatosan fejlesztendő készségeket igényel. Abban az esetben, amikor az internetes kommunikáció tartalma önkormányzati információ, akkor ez utóbbi sajátosságait önállóan is számba kell venni a rendelkezésre álló eszközök megfelelő alkalmazásához és a kívánt hatás elérésre érdekében. Tehát az internet: nemcsak statikus kommunikációs eszköz, hanem egyben rendkívül mobil munkafelület is, technológiájára felfűzhető eszközök sora: intranet, hálózatok, , levelezőlisták, fórumok, vezetői információs rendszer stb. Ezért az internetalapú információs termékek csomagolását és többféleképpen lehet megtervezni: CD, floppi, teletext, SMS, papíralapú dokumentumok stb. A továbbiakban szemügyre vesszük az internetes önkormányzati kommunikáció sajátosságait, annak előnyeinek és hátrányainak áttekintésével. Majd a speciális önkormányzati információ tulajdonságait részletezzük. Végezetül az önkormányzati internet-alapú kommunikációs stratégia tervezéséhez és megvalósításához kínálunk támpontokat.

4 4 Az internet, mint komplex kommunikációs csatorna Előnyei: Bármilyen tartalom elhelyezhető az interneten, függetlenül attól a technikai eszközkörnyezettől és adathordozótól, amellyel eredetileg készült, amelyen eredetileg létrejött: állókép, mozgókép, hangfelvétel, írott szöveg hiszen megfelelő szoftver és hardver eszközök segítségével mindezen tartalmaknak elállítható a digitális változata. Ezek tartalmak azonban nem csak elhelyezhetők az internet kommunikációs csatornáin, hanem számos eljárás, művelet végezhető el rajtuk: a feladó, a szerző elhelyezi, a címzett, az olvasó azon túl, hogy természetesen hozzáfér és minden fajta tartalmat képes tárolni, azokat akár átdolgozhatja, átalakíthatja, sokszorosíthatja, továbbküldheti immár feladóként (szerzőként), visszacsatolhat az eredeti feladónak stb. stb. Az info-kommunikációs csúcstechnológia fejlődésének eredményeként szinte minden technikai eszköz összekapcsolható, egységes rendszerbe foglalható (számítógépes hálózatok, távközlési vonalak, mobiltelefonok, kábeltelevíziók stb.). Ennél fogva a tartalmak is a legmagasabb szinten szervezhetők, integrálhatók és konszolidálhatók (adatbázisok, metaadatbázisok, intranet stb.). Megfelelő szakértelem és technikai-technológiai feltételek mellett ezek a lehetőségek egymással célorientált hierarchiába kapcsolhatók, amely segítségével a kommunikáció hatékonysága messzemenőkig felülmúlhatja az eddig megszokottat. Hátrányai: A csúcstechnológia eszközeinek és eljárásainak bevezetésének és alkalmazásának elsőrendű akadálya az eszközbeszerzések látszólag magas költségigénye. (A hardware-eszközök és a software-ek fejlesztésének kölcsönhatása általában azt mutatja, hogy az újabb és korszerűbb programok szinte indok nélkül kikényszerítik a központi egység és a perifériák egyre gyorsabb ütemű fejlesztését, és az árainak látványos növekedését.) Az eszközbeszerzés anyagi nehézségei természetesen meghatározzák a technikai eszközökhöz, azok integrált rendszeréhez való hozzáférés lehetőségét: a felhasználók rendelkezésre pénzügyi erőforrásai nem mindig elegendők az új és újabb termékek beszerzésére. Így a heterogén készültségi fok miatt a felhasználók befogadókészsége és alkalmazkodása az innovációk befogadására alacsony Mindezek mellett az eszközök használata, karbantartása, működtetésének felügyelete, a rendelkezésre álló műszaki lehetőségek optimális kihasználása, a beruházások és fejlesztések tervszerű kivitelezése megfelelő speciális szakismereteket igényel. Csakúgy, mint a számító-

5 5 gépes programok ismerete (és itt nem a programozásra gondolok!), már felhasználói szinten is megköveteli a folyamatos továbbképzést, önképzést. Ugyanezek az elvárások érvényesek a hagyományos adathordozók rendszerbekapcsolásának és az adattartalmak újszerű szerkesztésének megfelelő színvonalú megvalósítására is. Az elégséges színvonalú szakismeretek meglétét, illetve ennek hiánya esetén szakember (vagy cég, v. ö. outsourcing) alkalmazását indokolja az internetes kommunikációs tevékenység egyik legnagyobb veszélyére, a vírustámadások megelőzősére való szisztematikus felkészülés, a várható veszteségek pótlására irányuló előkészületek elvégzése, illetve a sajátos feltételekkel létrehozott és ellenőrzött informatikai biztonsági szabályzatok aktualizálása, betartatása. Az önkormányzati információ két alapvető kommunikációelméleti tulajdonsága Az egész gondolatmenet központi kérdése voltaképpen triviális: miért, mikor és miképp válik hitelessé az önkormányzati információ? Az első megközelítés szinte szemvillanás alatt lesöpri a kétkedésnek még a lehetőségét is: ez a tekintélyre hivatkozik. Abban a korban, amely az információt értéknek mondja ki (természetesen e jelző vitathatatlan), pusztán az információ érték mivolta garantálja a hitelességet és a megbízhatóságot. Az ismeretek, a tények, az adatok és az információk közlésként, közleményként jelennek meg a legtágabban felfogott kommunikációs folyamatban. Az információs egység, vagy másképpen közlemény különálló elemeinek a kapcsolati szintjét, szerveződését nevezzük szintagmatikának; a részek bizonyos használati rendszerbe illeszkedését, rendszerszerűségét pedig paradigmatikának. Mi az önkormányzati információ? A közlemények egy része hivatalos, az önkormányzat (és intézményei) által felügyelt kommunikációs csatornákon keresztül fogalmazódik meg és közlekedik. Ezeket a közleményeket nevezzük önkormányzati információnak - függetlenül tartalmától és formájától (szakmai - közhasznú, elektronikus - hagyományos adathordozó). Az önkormányzati információhoz kapcsolódó vizuális közleményeket, szintén az aktuális formától és tartalomtól függetlenül információ-ábrázolásnak nevezzük. Ide érthetjük a legegyszerűbb rajzokat, a jelképeket, a logókat, a képeket, a reklámfilmeket, az oktató-nevelő filmeket, a táblázatokat, a grafikonokat, az adatbázisok logikai modelljeit, keresőprofilokat

6 6 stb., valamint hivatalos iratok széles műfaját: előterjesztés, rendelet, határozat stb. (Lényegében valamennyi önkormányzati információt közvetítő vizuális terméket.) Az információval közvetlenül összefüggő egyéni és közösségi cselekvések bármilyen fajtáját (folyóirat- vagy könyvkiadás, adatbázis-építés és -lekérdezés, website-működtetés, jelentéskészítés, sajtótájékoztató, ankét, vita, konferencia vagy kongresszus stb.) információs aktivitásnak nevezzük. Mindazt a tárgyat, adatlapot, személyt, intézményt, fogalmat, állásfoglalást, eredményt, programot vagy ezek rendszerét, amire az információ vonatkozik, az információ objektumának nevezzük. Lényeges azonban elhatárolódást tenni: az információ objektuma valójában nem része az információnak, nem is aspektusa annak. Hiszen attól függetlenül is létezik, és nem kizárólagosan információs folyamat eredményeképpen jöhetett létre. Az a kommunikációs elem vagy kommunikációs rendszer, ami megjelenik az információ részeként, tulajdonképpen információfunkciót vesz fel. Az információfunkció egyszerre gondolati és pszichoszociális jelenség -- tágan értelmezve tulajdonképpen ágazati közmegegyezéseken nyugszik --, és mint ilyen megint csak független a benne megjelenő információtartalomtól. Az információfunkció és az információobjektum között kizárólag az adott információn belül van összefüggés, egyébként ennek megléte nem szükségszerű. Önkormányzati információnak azt nevezzük, amiben a fenti jelenségek önkormányzati meghatározottságai megtalálhatók és nyomon követhetők. Az önkormányzati információ hitelességének kérdése A fentiek alapján vegyük sorra, hogy milyen tényezők adják meg az önkormányzati információ hitelességének (kvázi hasznosságának) az alapját. Az önkormányzati információ felépítése rendszerint az önkormányzat szervezeti struktúráit követi, sőt valójában a szervezeti struktúrák elemi, primer kiinduló formáinak felel meg. Az információ primer forma jellegének szakszerű felismerése és az erre történő gyakorlati szintű hivatkozás kulcsa lehet egy önkormányzati információs fejlesztés sikerének. Az információ-ábrázolással kapcsolatban kettősség fedezhető fel. Tudjuk, ugyanaz az információ nem az ábrázolás mikéntjétől válik hitelessé és az információ-ábrázolás eszközének hatékonysága függ a kiválasztott célcsoport(ok) jellemvonásaitól. Manapság (ugyanazon tartalom mellett) a önkormányzati információ sokféle ábrázolása válik lehetővé, ám léteznek önkormányzati szakmapolitikai konvenciók. A önkormányzati információs szakembernek

7 7 ügyelni kell ezekre a konvenciókra, mert az információközvetítés sokféle lehetséges formája lehetővé teszi a mellékértelmezések, az új magyarázatok kialakulását. Az önkormányzati információs aktivitások igen különbözőek lehetnek és laza kötődésű rendszert alkotnak, viszont erősen hierarchikus jellegűek. Az információs aktivitások szakmapolitikai aspektusból szankcionáltak és rendszerint hierarchikus intézményi színtereken artikulálódnak. Ezekből a jellemzőkből szintén kettősség fakad: egyfelől az információs aktivitások univerzális jellegűek: gyakran hozhatók kapcsolatba kommunikációs és számítástechnikai komponensekkel (lásd média, telematika), ugyanakkor az egyes ágazatok kialakítják a maguk preferált formakészletét. Nagyjából ezek mondhatók el az önkormányzati információs objektumokról is: az univerzális (kommunikációs) és a hierarchikus (szakmapolitikai) jelleg változó hangsúllyal, de egyszerre van jelen bennük. Valamely közlemény információfunkciójának léte és kialakulása kevéssé kutatott terület. A hagyományos megközelítés szerint a tudás hiánya, a meglévő információ hiánya a lehetséges oka a lehetséges információ létrejöttének, kialakulásának vagy kialakításának. Miben áll az önkormányzati információ paradigmatikája és szintagmatikája? Az információ és az információ-ábrázolás (azaz a forma) közös jegye a szigorúbban vett meghatározathatóság nehézkessége, míg az információs aktivitás és az információ-objektum (vagyis a tartalom) azonos jellemzője az univerzalitás. A korábbi állításokból az következik, hogy az önkormányzati információ hitelességét a forma alapvetően befolyásolja, mivel pedig az nehezen határozható meg, a hitelesség valódi letéteményesei az önkormányzati struktúrához igazodó elemi kommunikációs formák lehetnek (azaz régebb óta már bevált és szélesebb körben közismert adathordozók). Ezekben az elemi formákban (mint ahogy valamennyi kommunikációs közleményben) érvényesül paradigmatikus és szintagmatikus tengely. Vagyis az önkormányzati információ elemi megjelenítési formái egyszerűek (közérthetőek és tradicionálisak), szerkezetük pedig változatos. Mivel szakmapolitikai konvenciók határozhatják meg az információ strukturális jellemvonásait, az elemi formák valódi szervező vonásainak száma csekély. Tehát az önkormányzati információban, illetve kommunikációban létezik paradigmatika és szintagmatika, de az önkormányzati információ további szerkezeti elrendezésében a önkormányzati szakmapolitikai konvenciók a mértékadóak.

8 8 A szintagmatika egyszerűbben leírható: voltaképpen a szakmai közlemény kommunikációelméleti jellemzésével azonos. Feladója és címzettje van, a kettő között pedig zaj észlelhető. A paradigmatikus vonások jellemzésével a önkormányzati információ szerveződését, értelmét és hitelességét ragadhatjuk meg. A jellemvonások számbavételének legfontosabb összefüggései a következők. Az önkormányzati információ paradigmatikája voltaképpen az önkormányzati konvenciókat hordozó, illetve megtestesítő (létrehozó és felügyelő) intézmények létezésében ölt testet. Ezek az intézmények informatikai szempontból ismétlődő és sztereotip jellegű szereplői a kommunikációnak. A paradigmatika második foka a közigazgatás (esetünkben a közigazgatási információs rendszerek összességének) jelenségében ragadható meg. Itt a szektorokat a nem különválasztó, hanem a rendszerbe foglaló, közös kiindulópontra hozó aspektusról van szó, ami persze egyfelől nevezhető politikai akaratnak, de szempontunkból az egységes(ülésre törekvő) közigazgatási információs rendszer a valódi letéteményese.

9 9 Az önkormányzati-vonal előkészítésére Összefoglalás Célterület és indoklás Integrált kommunikációs stratégia kidolgozása Felhasználói célcsoportok hatékony felmérése és behatárolása Interaktív információs szolgáltatások bevezetése Tervszerűtlen és az eseti kvázi koncepcionális tevékenységek átszervezése Objektívák Stratégia Szervezeti struktúra Célorientált és rétegezett munkamegosztású szakmai team felállítása Interaktív felmérési eszközök összehangolt alkalmazása Önkormányzat websiteja, kistérségi portál Önkormányzati intézmények közötti kommunikációs tevékenységterüle tek összehangolása Rendelkezésre álló humán és technikai erőforrások átfogó belső fejlesztése Formális szakmai intézmények tájékoztatása és aktivizálása Mediátori (közönségszolgálati) kompetencia megfogalmazása és elfogadtatása Belső átszervezés Önkormányzat Önkormányzat Informatikai Egysége Önkormányzati kommunikációs iroda Önkormányzati intézmények kommunikációs felelősei Külső együttműködők Folytonosság, elérhetőség, fenntarthatóság Meglévő programok összehangolt továbbfejlesztése Profilváltás propagandája Pályázatok Profitorientált szereplők bevonása Új típusú információs és kommunikációs aktivitás szerkezetének kialakítása a formai és tartalmi elemek összhangja Az elsődleges célkitűzés megvalósításának három pillére: 1- Szolgáltatás 2- Interaktivitás 3- Rétegezett célcsoportok

10 10 1. Szolgáltatás Cél Eszközök Stratégia Termék Kétpólusú aktivitás Felhasználók igényeinek és szokávonása és érde- Felhasználók be- elérése: az önkormányzat kidolgoz és sainak felmérése keltté tétele a felajánl szolgáltatásokat, a felhasználók koztatása és kép- strukturális és Felhasználók tájé- szolgáltatások rendszeresen keresik zése funkcionális fej- és igénybe veszik (newsletters, user azokat guides) lesztésében Szolgáltatások mobilizációja Igény- és célorientált szolgáltatások Felhasználói célcsoportok ismerete 2. Interaktivitás Cél Eszközök Stratégia Termék A szolgáltatások csatornáinak Internet: mailto, Felhasználói köz- Felhasználói szinkációs kommuni- chat, electronic érzet javítása sotekhez kapcsolt folyamatként broadcasting rán a nyitott érdeklődés folyamatos szak- történő üzemeltetése, Szakmai fórumok, kommumai párbeszéd a folyamatos visszacsatolás eredményeinek beépítése a szolgáltatások közönségtalálkozók, szakmai testületek vezetőivel nikációs folyamatának felhasználása Közönségkapcsolat, mint hivatkozási alap a fejleszbe fejlesztésé- és folyóiratok Az aktív felhasztésekhez szerkesztőivel konzultációk nálók bevonása a fejlesztésbe 3. Célcsoportok Cél Eszközök Stratégia Termék Rétegezett célcsoportok reális meghatározása A lehetséges felhasználók igényfelmérésének Szolgáltatások "kiállítása" Az egyes célcsoportok alapos és után az egyes célcsoportok eléréséhez elemzése Felhasználói viszszajelzések pontos ismerete alapján reális sajátos részstraté- giák kidolgozása A célcsoportok sajátos befolyásolása, képzése értékelése nyomán középtávú PR prognózisok állíthatók fel

11 11 A célcsoportok A profilváltás kulcsa az elérhető és aktivizálható célcsoportok új alapokon történő meghatározása: A rövid távú önkormányzati kommunikációs stratégiai terv célcsoportjai: a) Aktívan produktív befogadók helyi politikai elit csoportok, önkormányzati intézmények folyamatos termelő tevékenységet végező vállalkozói elit a helyi formális kommunikáció alakítói, részesei és használói (civil szervezetek, egyházak) szakmai csoportok tagjai folyamatos közéleti, közpolitikai tevékenységet végeznek alakítói, részesei és használói a helyi formális kommunikációnak felhasználói szokásaik közéleti, közpolitikai hagyományok alapjain is nyugszanak a legkönnyebben elérhetők és a legkevésbé befolyásolhatók cél: igénykövető kiszolgálás b) Passzívan produktív befogadók egyéb térségi csoportok, intézmények alkalmi termelő tevékenységet folytató vállalkozói réteg használói és részben részesei a formális kommunikációnak felhasználói szokásaik az eseti környezettől függenek könnyen elérhetők és befolyásolhatók cél: az igénybefolyásoló kiszolgálás c) Passzív és improduktív befogadók kisegítői vagy közömbös tevékenységet folytatók perifériális csoportok (gyermekek, nyugdíjasok, hátrányos helyzetűek) felhasználói szokásaik nincsenek vagy gyengék nehezen elérhetők és rendkívül könnyen befolyásolhatók cél: az igénybefolyásoló és -alakító kiszolgálás

12 12 A kommunikáció iránya és eszközei Új irány: horizontális információáramlás szemben az eddigi vertikálissal. A horizontális kommunikáció feltételei: a célcsoportok sajátosságainak figyelembevétele tartalmilag és formailag egyaránt a szolgáltatásokhoz való reális hozzáférés biztosítása (folyamatos visszacsatolás, monitoring, mérés, felhasználói erőforrás fejlesztés stb.) új kommunikációs csatornák létrehozása, illetve feltételeinek megteremtése (nem hagyományos dokumentumok terjesztése, Internet, CD, SMS stb.) az egyes célcsoportok közötti vertikális (hierarchikus) átjárás közvetett szabályozása Az egyes célcsoportok aktivizálása: a REÁLIS AKTIVITÁS 1. Az aktív befogadókat értelemszerűen nem kell külön stratégia alapján aktivizálni. 2. A passzív befogadók aktivizálása, a célcsoportok méreténél fogva is lépcsőzetesen, kampányszerűen valósítható meg. A hatékony kampány feltételei: Célcsoportok összetevői közötti prioritások meghatározása. A meghatározott prioritások szerinti üzenettartalom és információhordozók kiválasztása Közpolitikai elvárásokhoz történő illesztés A rövid távú stratégiai terv megvalósítói Önkormányzati Info-kommunikációs Részleg Kettős szakirányú célt valósít meg: intézményen (önkormányzaton) belüli szakmai koordináló és szolgáltató funkciót, illetve az intézményen kívüli (lásd: célcsoportok) kommunikációs és információszolgáltató tevékenység informatikai feladatainak ellátását, illetve számítástechnikai feladatainak koordinálását. (Meglévő munkaköri leírások bővítése, illetve az új munkaköri leírások, szerződés tervezetek elkészítése jelen rövid távú stratégiai terv elfogadása után javasolt.) Létszámbővítési irány: a megvalósításában részt vevő egyéb külső önkormányzati intézmények munkatársaiból, az esetleges helyi középfokú oktatási intézmény tanulóiból belső ad hoc szakmai csoport kialakítása, amelynek tanácsadói és javaslattételi funkciói lehetnek.

13 13 Külső együttműködők Legfontosabb funkciójuk az adatszolgáltatás és az alkalmazott számítástechnikai munkálatok elvégzése. A stratégiai koncepció Alapkoncepció Kétpólusú aktivitás elérése: kidolgozott és felajánlott szolgáltatások felhasználó célcsoportok általi rendszeres keresése és igénybe vétele. A szolgáltatások csatornáinak kommunikációs folyamatként történő üzemeltetése, a folyamatos visszacsatolás eredményeinek beépítése a szolgáltatások fejlesztésébe. Rétegezett célcsoportok reális meghatározása után az egyes célcsoportok eléréséhez sajátos stratégia kidolgozásában való részvétel. Az aktívan produktív befogadó politikai elit csoportok és elit intézmények igénykövető kiszolgálása, a passzívan produktív befogadó egyéb csoportok és egyéb intézmények igénybefolyásoló kiszolgálása, a passzív és improduktív befogadó perifériális csoportok igénybefolyásoló és -alakító kiszolgálása. A rövid távú stratégiai terv fókuszpontjai: A célcsoportok sajátosságainak figyelembevétele tartalmilag és formailag egyaránt A szolgáltatásokhoz való reális hozzáférés biztosítása (folyamatos visszacsatolás, monitoring, mérés, felhasználói erőforrás fejlesztés stb.) Új kommunikációs csatornák létrehozása, illetve feltételeinek megteremtése (nem hagyományos dokumentumok terjesztése, Internet, CD stb.) Az egyes célcsoportok közötti vertikális (hierarchikus) átjárás szabályozása Célcsoportok összetevői közötti prioritások meghatározása A meghatározott prioritások szerinti üzenettartalom és információhordozók kiválasztása Politikai elvárásokhoz történő illesztés

14 14 A programok típusai: Célorientált szakmai stratégia illesztése a profilváltás koncepciójához és a belső erőforrások reális fejlesztése Önkormányzat önálló website-jának továbbfejlesztése széles körű szakmai együttműködés alapján Önkormányzat virtuális folyóiratának megjelentetése és marketingje Az önkormányzati kommunikáció strukturális és funkcionális koncepciójának véglegesítése Célcsoportok felmérése, ezen alapuló differenciált stratégia kidolgozásában való részvétel Szakmai együttműködési fórumok szervezésében való részvétel A programok fenntarthatósága: Önkormányzat website-jának részköltségvetése Önkormányzat virtuális folyóiratának részköltségvetése Önkormányzat költségvetése Integrált szakmai pályázatok Belső emberi erőforrások ésszerű átszervezése Cselekvési programok Tevékenységek: Önkormányzati internetes kommunikáció alapkoncepciójának kidolgozása: website, virtuális folyóirat Az önkormányzati internetes kommunikáció kiindulási pontjának tekintett és a belső erőforrások ésszerű átszervezésével hatékonyságnövelt elektronikus kommunikációs eszközök rendszeres előállításának elérése. Nagyobb részt ezeken a médiumokon keresztül végezzük a célcsoportok differenciált meghatározását és az igényfelméréseket is. Ez utóbbiak elemzése támogatja az önkormányzati internetes kommunikációs vonal koncepciójának kidolgozását. (Az önkormányzati internetes kommunikációs vonal elsődleges jelentése: magában foglal minden olyan elektronikus kommunikációs csatornát, melyeken keresztül az önkormányzat, mint a helyi közigazgatási, illetve helyi hatósági információ mediátora megjelenik)

15 15 A virtuális folyóiratnál önálló szakmai fejlesztési pontként jelentkezik a szakmai board-ok (szerkesztő bizottság, tanácsadó testület, lektori testület, támogató szervezetek testülete) fölállítása is. Új szakmai egységek felállítása az önkormányzaton belül: informatikai egység, önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség Az informatikai egység és az önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség szervezetileg nem válik élesen ketté. Funkcionális különbség annyiban jelenik meg, hogy az informatikai egységnek az önkormányzaton belüli szakirányú igényeket is ki kell elégítenie, önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség pedig szoros összhangban működik az önkormányzat felsővezetőivel. Döntés után készíthető el e két új szakmai egység összehangolt szmsz-e és munkatársainak munkaköri leírásai. A programban résztvevők feladatköre Létszámfejlesztési és szervezeti elképzelések: Informatikai Egység közvetlen kör a) 1 fő vezető: szervezi, irányítja az egység munkáját, koordinál az önkormányzat többi önálló munkaszervezeti egységével b) 1 fő informatikus, rendszergazda: végzi az önkormányzat többi önálló munkaszervezeti egységének (könyvtári) informatikai kiszolgálását is c) 1 fő számítástechnikus: hardware karbantartás d) 1 fő informatikus, html-szerkesztő: saját hompage szerkesztésére e) külső számítástechnikai-informatikai cégek: szerver üzemeltetés közvetett kör f) az önkormányzat többi önálló munkaszervezeti egységéből igény szerint: az egységek informatikai igényeinek közvetítésére, szakmai együttműködés kivitelezésére

16 16 Önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség közvetlen kör a) 1 fő felelős szerkesztő: valamennyi médium felelős szerkesztői feladatainak ellátására b) 1 fő szerkesztőségi titkár: a szerkesztőség adminisztrátori feladatainak ellátására c) 1 fő olvasószerkesztő: valamennyi médium olvasószerkesztői feladatainak ellátásra d) 1 fő korrektor: valamennyi médium nyelvhelyességi ellenőrzésére közvetett kör e) Marketing menedzser: valamennyi médium marketing feladatainak ellátására f) Board-ok g) Együttműködő szervezetek: információcsere szolgáltatások Készült: Budapest, márciusa

Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának Kommunikációs Stratégiája

Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának Kommunikációs Stratégiája Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának Kommunikációs Stratégiája A tett első, a szó második; s éppen úgy: az ember, a hazafi elöl áll, s csak azután jő az író. (Széchenyi István) 1 Helyzetismertetés A Pusztaszabolcs

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Kommunikációs, vezetői szerepek 2009. FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ Végrehajtás Döntés

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tervek és tények. Hagyományok és kihívások IV

Tervek és tények. Hagyományok és kihívások IV Tervek és tények Az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat kulturális szakembereinek képzése a szolgáltatások fejlesztése érdekében című TÁMOP-3.2.12-12/1/KMR-2012-0007 pályázat eredményei Hagyományok és kihívások

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Utolsó módosítás: 2014. április 8., hatályba lép: 2014. április 10-én A Partiumi Tudáscentrum

Részletesebben

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. Tamási Város Polgármesteri Hivatala SWOT analízis SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. SZEMPONTOK A kérdések megválaszolásához 1. VEZETÉS A vezetés szerepe a hivatali küldetés

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében Kovács Ibolya - Vincze Viktória Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Az információ

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

Az Informatikai Főosztály feladatai

Az Informatikai Főosztály feladatai Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI

PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI PRO PUBLICO BONO PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TAPASZTALATAI TEMATIKA Projekt indokoltsága; Vállalt feladatok; Feladatok végrehajtásának rövid bemutatása; Elért eredmények; Tapasztalatok összegzése. PROJEKT INDOKOLTSÁGA

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft.

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. Jövő-központúság és rugalmasság Igényfelmérés és partnerség Funkcionalitás és kezelhetőség Kivitelezés és karbantartás Hozzáértés és motiváció Egyediség és felhasználó-központúság Egyedi szoftver és rendszermegoldások

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Alkalmazások típusai Szoftverismeretek

Alkalmazások típusai Szoftverismeretek Alkalmazások típusai Szoftverismeretek Prezentáció tartalma Szoftverek csoportjai Operációs rendszerek Partíciók, fájlrendszerek Tömörítés Vírusok Adatvédelem 2 A szoftver fogalma A szoftver teszi használhatóvá

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS KITÖRÉSI PONTJAI INFORMATIKAI SZEMPONTBÓL Keringer Zsolt irodavezető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai és Infokommunikációs Iroda e-mail: keringer@szombathely.hu

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

TOGAF elemei a gyakorlatban

TOGAF elemei a gyakorlatban TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

Ellenőrzés kialakulása

Ellenőrzés kialakulása 2016. február 26. Címszavakban. Ellenőrzés kialakulása Cél: a hadsereg fenntartási költségeinek vizsgálata a költségvetés felhasználásának és az adófizetési kötelezettség teljesítésének az ellenőrzése

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Üzleti szemlélet adaptálása

Üzleti szemlélet adaptálása Üzleti szemlélet adaptálása vállalati könyvtárban Kóródy Judit INFODOK Kft. 1.oldal Az INFODOK Kft. Tulajdonos: Kóródy Judit és Villei László Outsourcing: 2005. április 1-től Fő telephely: Krisztina krt.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje Dr. Sass Judit Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A kutatás célja A felsoktatásban

Részletesebben

Forrásbővítés: a vállalkozók érdekeltté tétele, pályázati lehetőségek megszerzéséhez szükséges képességek fejlesztése

Forrásbővítés: a vállalkozók érdekeltté tétele, pályázati lehetőségek megszerzéséhez szükséges képességek fejlesztése 1 alprojekt, vezető: Rácz Krisztina megnevezé-se ta l 1. Pályázatfigyelés, tanácsadás, pályázat készítés szakértői hátterének kialakítása Felmérni a helyi lakosság körében a Az alkalmi személyek listája

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

- átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül

- átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program - a munkaerıpiac kínálati oldalára irányuló intézkedések, az emberi erıforrások fejlesztése - átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás

Részletesebben

PROJEKT LEÍRÓ DOKUMENTUM*

PROJEKT LEÍRÓ DOKUMENTUM* Célterület azonosító: Tiszazugi LEADER Vidékfejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. Regisztrációs szám: PROJEKT LEÍRÓ DOKUMENTUM* Az EMVA IV. tengelyes LEADER pályázathoz Vállalkozási alapú fejlesztés

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG Hálózatok Hálózatok mindenhol vannak. Az agy axonok által összekötött idegsejtek hálózata,

Részletesebben

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.

Részletesebben

Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei

Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei Budai Károly IT architekt 2012. október 11. Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei Szolgáltatás biztosítás általános modellje FELHASZNÁLÓ szolgáltató ügyfélszolgálat szolgáltató üzemeltetői

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe Dr. Vígh Annamária főosztályvezető Közgyűjteményi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2014. február 10. A rendszer legnagyobb erőssége egyben

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról

Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról Összefoglaló a II. Országos Szaktanácsadói Konferencia programjáról 2017.02.09. Előadók Köszöntő: Dr. Maruzsa Zoltán Oktatási Hivatal Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettes Brassói Sándor Egységes

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A PAJZS Koordináló Rendszer szervezete

A PAJZS Koordináló Rendszer szervezete Titkárság Elnök Tanácsadók Tájékoztatási Fejlesztési Gazdasági Igazgatási Kereskedelmi vezérigazgató vezérigazgató vezérigazgató vezérigazgató vezérigazgató Média Rendszer Főkönyvelő Ellenőrzési Üzletkötési

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tárgy: Javaslat Pesterzsébet Informatikai Stratégiai. Tisztelt Képviselő testület! Határozati javaslat: Budapest, június 25.

Tárgy: Javaslat Pesterzsébet Informatikai Stratégiai. Tisztelt Képviselő testület! Határozati javaslat: Budapest, június 25. PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALPOLGÁRMESTERE 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. www.pesterzsebet.hu Tárgy: Javaslat Pesterzsébet Informatikai Stratégiai Dokumentumának elfogadására Tisztelt Képviselő

Részletesebben

Informatikai prevalidációs módszertan

Informatikai prevalidációs módszertan Informatikai prevalidációs módszertan Zsakó Enikő, CISA főosztályvezető PSZÁF IT szakmai nap 2007. január 18. Bankinformatika Ellenőrzési Főosztály Tartalom CRD előírások banki megvalósítása Belső ellenőrzés

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben