Szerkesztette: Jékli Sándor Írta és fordította: Jékli Sándor, Farkas Attila

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerkesztette: Jékli Sándor Írta és fordította: Jékli Sándor, Farkas Attila"

Átírás

1 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/ csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu IDŐSÜGYI KONCEPCIÓ HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE Szerkesztette: Jékli Sándor Írta és fordította: Jékli Sándor, Farkas Attila

2 IDŐSÜGYI KONCEPCIÓ Nemzetközi és hazai dokumentumon áttekintése. A koncepció előkészítése érdekében több hazai és nemzetközi dokumentumot tanulmányoztunk. Az elemzés során a koncepció szerkezetének fontosabb elemeihez kerestünk támpontokat, hasznosítható ötleteket. A koncepció tervezett szerkezete: Kihívások Prioritások Akciótervek Konkrét tevékenységek Az idős emberek erőforrát jelentenek Idősek önkéntes programokban történő bevonása Kihívás 1. I. Aktivitás Az idős emberek aktivitásának fokozása Szabadidős programok szervezése Nyugdíjas kedvezmények biztosítása rendezvényekre KiHívás 2. II. Autonómia Funkcionális önnálóság biztosítása A támogatásoknál, szolgáltatásoknál a szubszidiaritás érvényesítése Kihívás X. Társadalmi szolidaritás Az idős személyek gondozását végző családok támogatás Generációk közötti szolidaritás erősítése Idősek a családban program Generációk városa program 1. ábra Az idősügyi koncepció szerkezetének bemutatása (példákkal) 1

3 I. Idősügyi Nemzeti Stratégia Vizsgált dokumentumok: Elfogadta az Országgyűlés a 81/2009. (10.02.) OGY határozatával. (Hozzáférhető: II. III ENSZ Alapelvek Elfogadta az ENSZ közgyűlése december 16.-án a 74. plenáris ülésén. (Hozzáférhető: WHO által kidolgozott Aktív idősödés dokumentum (Hozzáférhető: WHO stratégiája és akcióterve az egészséges idősödésért Európában (Hozzáférhető: data/assets/pdf_file/0008/175544/rc62wd10rev1- Eng.pdf?ua=1) IV ben került sor a Madridi Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Terv megfogalmazására (Hozzáférhető: V. Magyarország Partnerségi Megállapodása közötti fejlesztési időszakra (Hozzáférhető: ) VI. Az Európai Tanács nyilatkozata a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről 2012 (Hozzáférhető: alse&f=st% %202012%20init) I. Idősügyi Nemzeti Stratégia A stratégia olyan jövőképet vázol fel idősödő társadalom következményeiből eredő kihívásokra amelyben, egy aktív időspolitika eredményeképpen: egy magas kohézióval bíró társadalom alakul ki, idősek számára is nyitott lehetőséget terem a részvételre, az önmegvalósításra és a védelemre; olyan humánszolgáltató és védelmi rendszer alakul ki, amely magas színvonalon, mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető módon, az egyéni igényekre rugalmasan reagálva képes a szükségleteket kielégíteni az öngondoskodás lehetőségeinek széles választékával; 2

4 mindezzel hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi állampolgár biztonságban és méltóságban tudja megélni az időskort, a társadalom aktív tagja legyen és teljes jogú állampolgárként élhessen élete végéig. A stratégia horizontális céljai: A társadalmi élet valamennyi területén az idősek szempontjainak figyelembevétele, a rendszerszemlélet érvényesítése. A már eddig is kialakult és működőképes, nemzetközi és hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, elismert és támogatott továbbfejlesztése, valamint a tapasztalatok prioritásonként történő alkalmazása a cselekvési tervekben. Az idősödéssel kapcsolatos kutatások továbbfejlesztése, a tapasztalatok átadása és beépítése valamennyi szakpolitikába A stratégia prioritása: 1. Aktivitását és függetlenségét, társadalmi presztízsét megőrző idősödő és idős ember: Az idősödő és idős emberek erőforrást jelentenek. Az idősödő és idős emberek aktivitásának fokozása. Az aktivitás támogatásához és fokozásához a célcsoport számára szükséges és kedvező környezeti beavatkozások megvalósítása. Az átláthatóság és kölcsönös, mindenki számára hozzáférhető, érzékelhető és érthető tájékozódási lehetőségek, biztonságos környezet kialakítása. a munkaerőpiacról kikerülő idősek munkaaktivitásának elismerése és megtartásának támogatása, különösen a nemzedékek közötti segítés, az idősek munkavégzése, a gyermekellátás, a betegellátás és az ápolás területén, családon belül és kívül egyaránt 2. Biztonság és megfelelő életminőség, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása, az emberi méltóság megőrzése és a funkcionális önállóság elősegítése: A humánszolgáltató és védelmi rendszerek szolgáltatásait igénybe vevők jogainak fokozott védelme, az érdekérvényesítési képességük fejlesztése. Az idősellátás modernizációja, a humánszolgáltató és védelmi rendszerek egyre inkább a célcsoport szükségleteihez és igényeihez igazodó fejlesztésével, az akadálymentes hozzáférés feltételeinek megteremtése. o Komplex és integrált ellátások, átmeneti és vegyes szolgáltatások ellátásainak átalakítása, fejlesztése úgy, hogy azok járuljanak hozzá a rekreáció és a rehabilitáció lehetőségeihez, valamint a readaptációhoz. o az idős emberek esélyegyenlőségének biztosításához fokozott figyelmet szükséges fordítani tanácsadással és megfelelően 3

5 kifejlesztett szerkezetekkel a lakások szükség szerinti átalakíthatóságára és biztonsági felszerelésekkel történő ellátottságára. A humánszolgáltatási és védelmi rendszerek transzparenciájának biztosítása folyamatos minőségirányítási rendszerfejlesztés, a célcsoport aktív részvétele mellett. A sikeres idősödés kulcskomponenseinek erősítése: fizikai és szellemi aktivitás, mentális egészség, helyes táplálkozás, társas támogatás. o Az egészség megőrzéséért történő felelősségvállalás erősítése az egyén részéről is. o Az egészségtudatos magatartás és az időskorra történő felkészülés támogatása. o A lelki egészség védelmének erősítése, különösen a depresszió elleni küzdelem, a szorongásos tünetek megelőzése, kezelése, a veszteségek feldolgozásának területén. o Az elsődleges prevenció erősítése, szűrőprogramokon való részvétel biztosítása, a betegségek kockázatának alacsonyan tartása és a funkcionális függetlenség elősegítése. Az idősek ellátása területén humánerőforrás- (hivatásos és laikus segítők, önkéntesek, családtagok) fejlesztés: képzés, személyiségfejlesztés, szervezetfejlesztés, burn-out prevenció. A mindenki számára hozzáférhető érthető és érzékelhető e-learning, e-információ és az eszolgáltatások továbbfejlesztése, elérésükhöz történő hozzáférés és hozzájutás támogatása, célzott programok az idősek számára az IKT-szolgáltatásokhoz való szélessávú hozzáférés biztosítására és a digitális tudás fokozása érdekében. 3. Élethosszig tartó fejlődés, törekvés az életöröm, az autonómia megőrzésére és az önmegvalósításra: Fejleszteni kell mindazokat a feltételeket, amelyek a természeti és társadalmi környezettel történő harmóniában élést segítik, az életmód kialakításáért történő tudatosságot és felelősségvállalást, valamint az egészséges környezet kialakítását és védelmét szolgálják a lakóhelyen, illetve annak közvetlen környezetében. o Az akadálymentes települési környezeti feltételek javítása, ezek hozzáigazítása az idős emberek szükségleteihez, ideértve a közterületek, illetve településen belüli és a települések közötti közlekedési rendszereket is. Parkok, szabadban lévő közösségi terek, idősek mozgását, erőnlétét fejlesztő eszközök nyilvános hozzáférésének biztosítása. o Az idősödő és idős emberek számára, a környezet- és természetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás elősegítése saját lakóhelyükön és azon kívül is. o Az érintett korosztálynál a lakások átalakítását úgy kell támogatni, melynek eredményeképpen az idős emberek biztonságban és gondozhatóan maradjanak saját környezetükben, a meglévő lakás- 4

6 akadálymentesítési támogatások és az idősbarát lakásprogram szélesebb körű biztosításával. Szükséges olyan lehetőségek kialakítása és megfelelő tájékoztatással nagyobb számú idős ember bevonása, melyek a nem sportoló idősek mozgásaktivitását elősegítik, fejlesztik. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése a felnőttoktatás szervezeti kereteinek javítása, a felnőttoktatásban való részvétel lehetőségeinek növelése és a korosztály igényeihez történő alakítása által, beleértve a szükséges szakmai anyagok, tematikák, segédletek elkészítését. Betegségmegelőző, rehabilitációs, egészségfejlesztő szenior sportprogramok támogatási rendszerének feltételeit meg kell teremteni. (Például Kistérségi Szeniorsport-, Egészségfejlesztő Program, osteoporozis prevenciós program.) A deficitmodellt felváltó fejlődésmodell érvényességével kapcsolatos kommunikáció, és az idősekkel, az időskorral kapcsolatos mentalitás, viszonyulásmód pozitív irányba történő változtatásának elősegítése. o Szükséges megerősíteni azokat a kapcsolatépítő és személyiségfejlesztő közösségi lehetőségeket, amelyek az idősek önképét erősítik, önértékelésüket javítják, önmegvalósításukat támogatják, kapcsolatigényeiket kielégítik. Idősödők és idősek, illetve szervezeteik számára célirányos pályázati lehetőségek létrehozása. 4. Társadalmi részvétel és bevonódás, közösségi megbecsültség A 45 éven felüli állampolgárok aktivitásának megőrzése érdekében a társadalmi élet legszélesebb területén az önkéntes programok fejlesztése. o A különböző gazdasági, társadalmi intézmények és szervezetek részéről az önkéntesek bevonásának és megbecsülésének erősítése o Az országos és helyi önkéntes szervezetek megerősítése az idősödő és idős személyek önkéntes programjainak koordinálása céljával Az idősödő, idős emberek munkájának elismerése, társadalmi nyilvánosság ráirányítása az idősek segítő tevékenységeire o A meglévő és eredményesen működő nyugdíjas szervezetek működésének nagyobb társadalmi támogatottsága, és eredményeiknek, munkájuknak szélesebb körű, a társadalmi nyilvánosság számára is elérhető kommunikálása szükséges Az idősödő és idős emberek, valamint a fiatalok között meglévő szakadékok csökkentése, a generációk közötti kapcsolat és együttműködés erősítése, fejlesztése, az együttműködésben lévő erőforrások hatékonyabb kihasználása. Közösségépítés az idősek erőforrásaira támaszkodva. A társadalmi kohézió erősítéséhez való hozzájárulás a helyi közösségek integráló erejével. o A gazdasági növekedés elősegítéséhez az idős személyek szakmai és élettapasztalatainak igénybevétele, az idősek, mint 5

7 ötletgazdák (think tank) bevonása a változásmenedzselésbe, jövőformálásba Közvetlenül és közvetve (az idősek szervezetein keresztül) minden egyes idősödő és idős ember állampolgári részvételének és bevonódásának erősítése. o a civil társadalom részvételének erősítése a döntési folyamatokban, a kooperatív tervezésben az EU, az ország és a szűkebb környezet fejlődése fejlesztése iránti érdeklődés és egyéni felelősségérzés felkeltése és fenntartása érdekében o a szervezeti, egyesületi élet támogatása, különösen a nem és életkor szerinti tagozódású egyházi és civil szervezetek megerősítése Az információs szakadék csökkentése és lehetőségekhez mért megszüntetése érdekében a tényleges internethasználók számának növelése (e-inclusion). o a közösségi szolgáltató terek számának növelése a meglévők továbbfejlesztésével, illetve többfunkcióssá tételével, valamint a közösségi alkalmak elérhetőségének javítása 5. Esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és a hosszabbéletűség társadalompolitikai kihívásaira, fellépés az ageizmus ellen Hátránykompenzáló program kidolgozása, amely mérsékli a nők munkavállalási, a jövedelmi és a nyugdíjlehetőségek férfiakhoz viszonyított negatív eltéréseit, és a nagyobb terhek elviselése miatt kialakult problémákat Az idős emberek között jelentős számban élnek speciális szükségletű, fogyatékos személyek, akiknek a hátrányai halmozódva jelennek meg, ezért szükség van a fogyatékosságügyi politikák és az idősügyi politikák közötti összhang megteremtésére, illetve a halmozódó hátrányok okozta élethelyzetek feltárására és megismerésére A hátrányos megkülönböztetésekkel szembeni fellépés érdekében olyan programok kidolgozása, melyek sajátos megközelítésben és horizontálisan érvényesítik azt a szemléletet, amelyben egyértelműen érvényesíthetők az anti-diszkriminációs törekvések, különös tekintettel az életkorra. Az idősek igényeinek súlyozott figyelembevétele a médiában (pl. időscsatorna, információs műsorok létrehozása). A médiában és a közszereplők között az életkori arányoknak megfelelő jelenlét biztosítása, valamint az idősek média megjelenésének fokozása; az idősödés kérdéseiről, az idős emberek problémáiról való tájékoztatás és az idősek médiahasználatának támogatása. Az aktív társadalmi beilleszkedés helyi és közösségi programjainak kidolgozása az idős és idősödő emberek alkalmazkodási képességeihez igazítva. Az EU politikájának és a hazai demokrácia változásainak az idősek szempontjai szerinti figyelemmel kísérése, elfogadása és a demokráciára való felkészülés az életkoroknak megfelelően, demokrácia-oktatás. 6

8 A szektorok közötti együttműködés és egy centralizált, fenntartható kutatóbázis létrehozása és működtetése, az egyenlőtlenségek problémafeltárása érdekében. Háromévenként a Stratégia cselekvési (operatív) programjairól szóló beszámoló elkészítése II ENSZ Alapelvek 1991-ben az ENSZ elfogadta az Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelveket. Az Alapelvek szerint olyan idősügyi politikára van szükség, amely az egész élet során biztosítja a függetlenséget, a részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot. A) FÜGGETLENSÉG B) RÉSZVÉTEL 1. A jövedelem, a család és a közösség támogatásával az idősebb személyek számára biztosítani kell a megfelelő élelmiszerrel, vízzel, ruházattal való ellátást, és a menedékhez, az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. 2. Idősebb személyeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy dolgozhassanak, vagy egyéb lehetőséget kell biztosítani a jövedelemszerzésre. 3. Idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani annak meghatározásához, hogy mikor és milyen ütemben szünteti meg munkaviszonyát, mikor válik inaktívvá. 4. Idősebb személyeknek hozzá kell férniük a megfelelő oktatási és képzési programokhoz. 5. Idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy olyan környezetben élhessenek, amely biztonságos és alkalmazkodik a személyes preferenciáihoz és változásokhoz. 1. Az idős személyeknek integrálódni kell a társadalomba, aktívan részt kell venniük azon politikák kialakításában, amelyek közvetlenül befolyásolják saját jólétüket és meg kell osztani a tudásukat és képességeiket a fiatalabb generációkkal. 2. Az idősebb személyeknek képesnek kell lennie arra, hogy megtalálják és fejlesszék lehetőségeiket a közösség szolgálatában, valamint arra, hogy önkéntesként érvényesítsék saját érdekeiket. 3. Az idősebb személyeknek képesnek kell lenniük, saját közösségük megteremtésére. C) GONDOSKODÁS 1. Az idős embereknek részesülniük kell a családi és közösségi ellátásban, illetve a társadalom kulturális értékeiből. 7

9 2. Az idős emberek számára biztosítani kell a hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, annak érdekében, hogy segítsen nekik fenntartani vagy visszanyerni az optimális fizikai, mentális állapot, illetve a betegségek bekövetkeztét késleltetni vagy megelőzni lehessen. 3. Idősebb személyek számára hozzáférést kell biztosítani a szociális és jogi szolgáltatásokhoz, hogy növelni lehessen autonómiájukat, szociális biztonságukat. 4. Idősebb személyeknek képesnek kell lennie arra, hogy hasznosítsák a megfelelő szintű intézményi ellátás által nyújtott védelmet, a rehabilitáció és a szociális és mentális stimulációt és biztonságos környezetben élhessenek. 5. Idősebb személyeknek képesnek kell lennie arra, hogy élvezzék az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, amikor bármilyen gondoskodást vagy ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásait veszik igénybe, beleértve a magánéletük, szükségleteik tiszteletben tartását. D) ÖNMEGVALÓSÍTÁS E) MÉLTÓSÁG 1. Idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani képességeik mind teljesebb fejlesztésére. 2. Idősebb személyek számára hozzáférést kell biztosítani a társadalom oktatási, kulturális, szellemi és rekreációs erőforrásaihoz. 1. Idősebb személyek számára biztosítani kell a méltóságteljes, biztonságos, kizsákmányolás és a fizikai vagy lelki bántalmazás nélküli élet feltételeit. 2. Idősebb személyekkel méltányosan kell bánni, tekintet nélkül korra, nemre, faji vagy etnikai hovatartozásra, fogyatékosságra vagy egyéb helyzetre. Anyagi helyzetüktől függetlenül kell velük bánni. III. WHO által kidolgozott Aktív idősödés dokumentum A dokumentum először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. Kihangsúlyozza, hogy a figyelmet az emberi élet kiteljesedésére kell fordítani, és nem kizárólag szociális és egészségügyi vonatkozásokra szűkíteni. Az ENSZ alapelvei alapján három prioritást határoz meg: 1. Egészség Megelőzni és csökkenteni a krónikus betegségeket és a korai halálozást. Csökkenteni a súlyos betegségek kockázati tényezőit illetve növelni kell az egészségvédelem faktorait. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások olyan irányú fejlesztése, amely tükrözi az életkori sajátosságokból fakadó igényeket, korbarát és hozzáférhető, megfizethető. A gondozók oktatása és képzése 8

10 1. ábra WHO aktív idősödés pillérei 2. Társadalmi részvétel Oktatás és tanulási lehetőségek biztosítása egész életen át. Fölismerni és lehetővé tenni az idős emberek számára, hogy egyéni igényeik és képességeik alapján aktívan részt vegyenek a gazdasági fejlődéshez hozzájáruló tevékenységekben, a formális és informális munkában valamint az önkéntes tevékenységekben. Ösztönözi, kell az embereket, hogy folyamatos idősödésük ellenére teljesen részt vegyenek az aktív családi, közösségi és társadalmi életben. 3. Biztonság Biztosítani kell az idős emberek védelmét, méltóságát, biztonságát, társadalmi, financiális és fizikai jogaik és szükségleteik tiszteletben tartásával. Csökkenteni kell az idősebb nők biztonsági és jogi egyenlőtlenségeit. IV ben került sor a Madridi Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Terv megfogalmazására 2002-ben Madridban megszervezték az Idősügyi Világkonferenciát, ahol a világ országai Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Tervet fogadtak el. A terv alapelve az idősebbek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, 9

11 társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. A dokumentumban három prioritást fogalmaztak meg, és ezekhez kapcsolódóan határozták meg a kihívásokat és a kihívásokhoz konkrét célokat rendeltek. 1. Prioritás: Idős emberek és a fejlődés a) Kihívás: Aktív részvétel a társadalomban és a fejlődésben: Célkitűzés: Az idős személyek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hozzájárulásának elismerése. Célkitűzés: Az idős személyek részvétele a döntéshozatal minden szintjén b) Kihívás: Idősödő munkaerő: Célkitűzés: Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése minden, olyan idős ember számára, aki dolgozni szeretne. c) Kihívás: Vidékfejlesztés, migráció és az urbanizáció: Célkitűzés: Életkörülmények és az infrastruktúra javítása a vidéki területeken. Célkitűzés: Idős személyek marginalizált helyzetének enyhítése. Célkitűzés: Az idősebb bevándorlók integrációja a helyi közösségekbe. d) Kihívás: A tudáshoz, oktatási programokhoz képzésekhez való hozzáférés megteremtése: Célkitűzés: Egész életen át tartó esélyegyenlőség megteremtése a folyamatos oktatáshoz, képzésekhez, átképzésekhez és pályaválasztási tanácsadásokhoz és kihelyezett szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Célkitűzés: Minden korosztályban található potenciális szakértelem teljes kihasználása, felismerve az idősebb korúak nagyobb szakmai tapasztalatait. e) Kihívás: Generációk közötti szolidaritás: Célkitűzés: A szolidaritás erősítése a méltányosság és a reciprocitás elve alapján. f) kihívás: A szegénység megszüntetése: Célkitűzés: Az idős személyek szegénységének csökkentése. g) Kihívás: Jövedelmi és szociális biztonság a szegénység megelőzése érdekében: 10

12 Célkitűzés: Olyan programok támogatása, amely lehetővé teszi mindenki számára a különböző szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Célkitűzés: Elegendő minimum jövedelem biztosítása különösen a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetű csoportok számára. h) Kihívás: Vészhelyzetek: Célkitűzés: Egyenlő hozzáférést kell biztosítani az idős személyek számára az élelemhez és szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, természeti és egyéb humanitárius vészhelyzetek esetén. Célkitűzés: Fokozottan kell figyelni és bevonni az idősebb személyeket és közösségeiket a társadalom újraszervezésében katasztrófák esetén. 2. Prioritás: Az időskori egészség és jólét elősegítése i) Kihívás: Egész életen át tartó egészségfejlesztés és jólét: Célkitűzés: Olyan környezeti hatások csökkentése, amely növelik a betegségek és függőségek kialakításának kockázatát. Célkitűzés: Olyan fejlesztési politikák kidolgozása, amely megakadályozza a rossz egészségi állapot kialakulását az időseknél. Célkitűzés: Az idős emberek hozzáférhessenek, olyan élelmiszerekhez, amely elősegíti az egészséges táplálkozást. j) Kihívás: Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő és univerzális hozzáférés biztosítása: Célkitűzés: A nemből és az életkorból fakadó társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek megszüntetése, az egészségügyi szolgáltatásokhoz az egyenlő és univerzális hozzáférés biztosítása. Célkitűzés: Az elsődleges egészségügyi rendszer fejlesztése és megerősítése, olyan formában, hogy az találkozhasson az idős személyek szükségleteivel. Célkitűzés: Az idősek bevonása a gondozási szolgáltatások hosszútávú fejlesztésébe. k) Kihívás: Az AIDS l) Kihívás: Az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók képzése: Célkitűzés: Az idősek szükségleteire specializált tájékoztatási rendszer és képzések kialakítása az egészségügyben dolgozók számára 11

13 m) Kihívás: Az idős emberek mentális egészségügyi szükségletei Célkitűzés: A mentális egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzéstől kezdve a korai beavatkozásig. n) Kihívás: Idős kor és a fogyatékkal élés A fogyatékkal élő idős emberek teljes körű részvételének támogatása a különböző szolgáltatások maximális kapacitásának kihasználásával. 3. Prioritás: Támogató környezet biztosítása o) Kihívás: Lakókörnyezet Célkitűzés: A helyi idősödés támogatása a közösségekben, figyelembe véve az egyéni preferenciákat és a megfizethető lakhatási lehetőségeket. Célkitűzés: Olyan lakókörnyezet kialakítása, különösen a fogyatékkal élők számára, amely biztosítja az idős emberek önálló életvitelét. Célkitűzés: Az idős személyek megfizethető szállításának biztosítása. p) Kihívás: A gondozók támogatása Célkitűzés: Az időseket ellátó rendszer és az ott dolgozó személyek támogatása különböző forrásokból. Célkitűzés: Az idős emberek ápolásában részt vevő személyek támogatása. q) Kihívás: Elhanyagolás, bántalmazás, erőszak Célkitűzés: Az idősek elhanyagolása és bántalmazása minden formájának felszámolása. Célkitűzés: Támogató szolgálat létrehozása, mely kezeli az idős emberekkel való rossz bánásmódot. V. Magyarország Partnerségi Megállapodása közötti fejlesztési időszakra A megállapodás öt fő nemzeti fejlesztési prioritást határoz meg. A fejlesztési programok megvalósításához a partnerségi megállapodás 11 EU tematikus cél támogatását teszi lehetővé. A prioritások közül a negyedik A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam, ennek keretében 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 12

14 történő beruházás EU tematikus cél. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem területén 9 fejlesztési szükségletet határoztak meg, ezek között konkrétan az idősekre vonatkozó nem nevesítettek. Az operatív programok meghatározásánál három fejlesztési szükséglet érintheti ezt, korosztályt: o Megfelelő ellátási színvonalat kell biztosítani a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a társadalmi befogadást támogató kulturális közszolgáltatásokban. A szociális intézményi férőhelyek kiváltásának, közösségi ellátásra való áttérésének kibővítése, önálló életvitel biztosítása a fogyatékossággal élők és egyéb szociális ellátásra szorulók számára. o A lakosság egészségügyi helyzetét javítja a népegészségügyi program megújítása, annak az ellátórendszerhez való illesztése (fókuszban a megelőzés és a betegségek korai felismerése). o Költséghatékony egészségügyi ellátórendszeri struktúrát és a rendszer teljesítményének, működésének, illetve az egészségi állapot változásának a monitorozását kell kialakítani. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás EU 10. tematikus cél keretében meghatározott fejlesztési szükségletek között nem találtunk olyat, ami a későbbiekben meghatározásra kerülő operatív programokban olyan pályázati lehetőséget alapozna meg, ami az idős célcsoportot érintené. A vizsgált dokumentumok 13 prioritást tartalmaznak. Ezek tartalmukat tekintve átfogó célokat, illetve általános értékeket fogalmaznak meg. Ez utóbbiak részben konkrét programokat alapoznak meg, illetve horizontális követelményként jelennek meg a különböző tevékenység végrehajtásánál, a különböző szolgáltatások biztosítanál. VI. Az Európai Tanács nyilatkozata a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012): A következő lépések A dokumentumban a Tanács kifejezte, hogy mélyen elkötelezett a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása iránt, és felkért minden érintett szereplőt, hogy ezt a megközelítést mindenre kiterjedően vegye figyelembe az Európa 2020 stratégia végrehajtása során. Egyúttal üdvözölte A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására vonatkozó alapelvek című, a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság által kidolgozott dokumentumot. A tanács megállapodást fogadott el a kulcsfontosságú szakpolitikai üzenetekről: 1. A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás kulcsfontosságú a minden korosztály Európájának létrehozása szempontjából, amely az innováció, kreativitás, társadalmi befogadás és kohézió jellemezte, versenyképes, virágzó és együttműködő Európát jelenti. 13

15 2. A tevékeny időskor magában foglalja az idősebbeknek a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális és állampolgári ügyekben való részvételét is, és nem pusztán a munkaerő-piaci részvételüket. 3. Az idősebbek munkavégzési potenciálját teljes mértékben ki kell aknázni, mégpedig egyrészt az egész életen át tartó tanulási rendszerek révén, másrészt a tevékeny időskorra vonatkozó olyan szakpolitikák alkalmazásával, amelyek segítségével a nők és a férfiak egyaránt tovább maradhatnak alkalmazásban, harmadrészt pedig a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó szakpolitikák révén, valamint az egészségben való megöregedésnek, mint egész életen át tartó folyamatnak az előmozdításával. 4. Ösztönözni kell azt, hogy az idősebb és a fiatalabb nemzedékek kölcsönösen átadják egymásnak a tudásukat és a készségeiket, az idősebbek készségeit pedig a nyugdíjazást követően is ki lehetne használni, például a szociális gazdaságban és az önkéntes munka révén. 5. Támogatni kell a nemzedékek közötti együttműködést ösztönző intézkedéseket, és központi, regionális és helyi szinten is fel kell számolni a negatív társításokat és a sztereotípiákat, ezen belül a nemi sztereotípiákat. 6. A tevékeny időskor szempontját érvényesíteni kell minden releváns szakpolitikai területen. 7. A munka és a családi élet összeegyeztetésének a nők és a férfiak számára fennálló lehetőségét a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló szakpolitikáknak, a munkahelyi családbarát intézkedéseknek és gyakorlatoknak, a nők és a férfiak által egyaránt igénybe vehető szabadságolási rendszereknek, valamint a gyermekek és az idős családtagok vagy más, fogyatékkal élő eltartottak gondozására vonatkozó intézkedéseknek a segítségével lehetne növelni. Foglalkoztatási Bizottság által kidolgozott alapelvek 1. Foglakoztatás Szakoktatás és -képzés a későbbi életszakaszokban Egészséges munkakörülmények Életkor-kezelési stratégiák Foglalkoztatási szolgáltatások az idősebb munkavállalók számára Az életkor alapján történő megkülönböztetés megakadályozása Foglalkoztatás barát adó-/ és juttatási rendszerek 14

16 A tapasztalat átadása: mentorálással és vegyes korösszetételű csoportok kialakításával ki kell aknázni az idősebb munkavállalók tapasztalatát A munka és a gondozási tevékenység összeegyeztetése 2. Társadalmi szerepvállalás Jövedelembiztonság Társadalmi befogadás Időskori önkéntes tevékenység Egész életen át tartó tanulás Részvétel a döntéshozatalban A nem hivatásos gondozók támogatása 3. Önálló életvitel Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés Az idősek igényeire szabott lakhatási körülmények és szolgáltatások Akadálymentes és megfizethető közlekedés Az idősek életét megkönnyítő környezet, termékek és szolgáltatások A tartós ápolásban részesülők önállóságának maximalizálása 4. számú táblázat: Prioritások Prioritások 1. Aktivitás megőrzése 2. Presztízs, közösségi megbecsültség erősítése 3. Biztonság 4. Életminőség fenntartása 5. Emberi méltóság megőrzése, diszkrimináció elleni fellépés 6. Autonómia megőrzése (függetlenség, funkcionális önállóság) 7. Önmegvalósítás, élethosszig tartó fejlődés 8. Társadalmi részvétel, bevonódás 9. Esélyegyenlőség 10. Gondoskodás 11. Egészség megőrzése 12. Generációk közötti szolidaritás Idősügyi Nemzeti Stratégia ENSZ alapelvek WHO Aktív idősödés Madridi Idősügyi Cselekvési Terv EU Tanács Nyilatkozata 15

17 Prioritások 13. Támogató környezet biztosítás Idősügyi Nemzeti Stratégia ENSZ alapelvek WHO Aktív idősödés Madridi Idősügyi Cselekvési Terv EU Tanács Nyilatkozata A prioritások fogalmilag elemezve tartalmuk mélységében és terjedelmében eltérőek. Az idősek aktivitása valamennyi prioritás megvalósításnak szükséges feltétele, az esélyegyenlőség, az autonómia erősítése valamennyi tevékenység és szolgáltatás horizontális célja. Azt javasoljuk, hogy a koncepció szerkezetének a kialakításánál vegyük figyelembe a vizsgált dokumentumok prioritásait és cselekvési programjait, az életminőség modellt és a Maslow által kidolgozott szükséglet hierarchia modellt. Az életminőség fenntartása, megőrzése a legátfogóbb cél. Tauhidur Rahman az Arizóniai Egyetem közgazdász professzora az életminőség egyik legkomplexebb modelljének kidolgozója az alábbi ábrával szemléltette az életminőséget meghatározó dimenziókat. (forrás: Sebestyén Tibor Életminőség és boldogság magyar trendje globális összehasonlításban. Az ábra egy vázlatos szemléltetést ad az életminőség bemeneti és kimeneti oldaláról Rahman (et. al, 2005 bemeneti vázlatának ötlete) alapján. Az ábrán vázolt 8 fő terület kedvező hatásai és azok kölcsönhatása nagy valószínűséggel eredményez jó életminőséget. Ez azonban csak feltételezés, de olyan feltételezés, amelyet az életminőség területén végzett kutatások során a bementi és a kimeneti oldal között mért nagyfokú korreláció is alátámaszt. Az életminőség területei: 1. Családi, baráti kapcsolatok 2. Érzelmi jólét 3. Egészség 4. Anyagi jólét 5. lokális közösségekhez tartozás 6. Munka, aktivitás 7. Biztonság 8. Környezet minősége 16

18 Maslow elméletének (1943) alapja az, hogy az embereket szükségleteik kielégítése késztet bizonyos cselekvésre és ezek a szükségletek hierarchikus rendbe állíthatóak. Az emberi vágyak, a fiziológiai, a biztonság iránti, a szociális igények kielégítése, a megbecsültség és az önmegvalósítás. Ezek egymásra épülnek, hierarchiát alkotnak. Az öt szükségletszintre a következő példák hozhatóak fel a jobb megértés okán: A fiziológiai szükségletek kielégítése alapvető feltétele fennmaradásunknak. Ennünk kell és meg kell védeni magunkat a természeti viszontagságoktól, tehát laknunk is kell valahol stb. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szex, alvás, meleg. A biztonsági szükségletek akkor jelennek meg, ha a fiziológiait már többé-kevésbé kielégítettük. Azt a törekvést fejezik ki, hogy az egyén fiziológiai szükségleteit a jövőben is tartósan is kielégíthesse és körülményei viszonylag kiszámíthatók és jól előre jelezhetők legyenek. Biztonsági szükségletek: biztonság, rend, állandóság, kiszámíthatóság. A közösségi hovatartozási szükséglet az egyének szeretet iránti vágyát és mások által való elfogadásának a szükségletét jelenti. Szükségünk van arra, hogy másokkal kapcsolatba kerülhessünk, és az emberek valamilyen csoportja elfogadjon bennünket. Közösséghez tartozás: szeretet, hovatartozás, ragaszkodás, csatlakozás, identifikáció, perszonális kapcsolatok. 17

19 Az elismerés iránti szükséglet azt az óhajunkat tartalmazza, hogy mások elismeréséből pozitív énképünk alakulhasson ki. Az emberek szeretik magukat minél kedvezőbb színben feltüntetni mások szemében, hogy jobb vélemény alakuljon ki róluk. Önbizalmunkat alapvetően befolyásolja az, hogy mennyi pozitív visszacsatolást kapunk tevékenységeinkről. Ezek híján kisebbrendűségi érzések, szorongások halmozódhatnak fel az emberekben. Megbecsülés szükséglet: státusz, hatalom, siker, önbizalom, presztízs, bizalom, tisztelet, kompetencia. Az önmegvalósítási szükséglet az egyének azon vágyait testesíti meg, hogy azzá váljanak, amire képesnek érzik magukat. Önmegvalósítás: az a vágy, hogy az egyén egyre többre vigye, hogy azzá válhasson, amire képesnek érzi magát. A Maslow-féle szükségletek hierarchiáját általában egy piramissal ábrázolják, amely az egyes szükségletcsoportok közötti viszonyt is mutatja, kifejezve azok hierarchiában elfoglalt helyét és fontosságát. 2. ábra Maslow piramis Az elmélet alapja az, hogy az egyén mindig felfelé mozdul el a szükséglethierarchia mentén, annak függvényében, ahogy az éppen motiváló szükségletek kielégülnek. Mindig a következő, még ki nem elégített szükséglet motivál. A modell másik jellemzője, hogy ha valamely szükséglet kielégítése megtörtént, akkor ennek a 18

20 magatartást befolyásoló hatása megszűnik, szerepe a továbbiakban semleges. Kivéve az önmegvalósítási szükségletet, mert ez sohasem elégíthető ki teljes mértékben. A hierarchia fiziológiai és biztonság szükségletei az alapvető emberi léthez kapcsolódnak. A közösséghez tartozás és a megbecsülés szükséglete a pszichológiai egészséghez és a megfelelés érzéséhez járulnak hozzá. Az összes szükséglet, amely a Maslow-féle hierarchia első négy lépcsőjében foglal helyet, ún. hiány- (deficit-) szükséglet. Ezeket valami megkívántnak a hiánya mozgatja. Például az étel hiánya, a presztízs hiánya. Ezen szükségletek kielégítésének eredménye nem az elégedettség, hanem az elégedetlenség csökkentése. Sok motivációval foglalkozó kutató az ötödik szükségletet, az önmegvalósítás szükségletét úgy tekinti, mint az elismerés, megbecsülés iránti szükségletek kiterjesztését. Az önmegvalósítás szükséglete egy belső igény arra, hogy az ember képességeit kiteljesítse, és az egyetlen növekedési szükséglet. Ez természetesen minden ember számára mást jelenthet képessége és tehetsége szerint. Maslow az önmegvalósítást alapvető emberi célnak nevezte, bár véleménye szerint csak kevés ember élhet vele. Összehasonlító elemzés: A vizsgált dokumentumok prioritásai, az életminőséget meghatározó dimenziók és a szükségleti szintek a között 1 az alábbi közös területek mutathatók ki: A közösséghez tartozás, a biztonság és az egészség megőrzése mindhárom halmazban megtalálható. Az életminőség és az aktivitás megőrzése az életminőség és a dokumentumok közös részhalmaza, az anyagi szükségletek megegyeznek a Maslow féle fiziológiai szükségletekkel. Az önmegvalósítás és a megbecsültség olyan szükségletek, amelyek a vizsgált dokumentumokban megjelennek és ezekre különböző programokat javasolnak. Általában a közös részhalmazok személyhez kapcsolódó szükségleteket és erre választ kínáló prioritásokat tartalmaznak. Azok prioritások, amelyek nem jelennek meg az életminőség dimenziói és a szükségletek között általános társadalmi értékeket és feladatokat fogalmaznak meg. Az idősügyi koncepció javasolt alapstruktúrája A koncepció kidolgozása az idősüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott alapértékeken, általános célokon, követelményeken alapul. Ezeket érvényesíteni kívánja a helyi viszonyokból, problémákból következő kihívásokra adott válaszokban. 1 A továbbiakban ezeket egy egy halmaznak tekintjük 19

21 4. Ábra: Az idősügyi koncepció alapszerkezet A koncepció kidolgozásának alapja: A koncepció kidolgozásának fontos része a helyzetfeltárás. Ez biztosítja, hogy valós kérdésekre, megoldásra váró feladatokra adjon megfelelő válaszokat. A helyzetfeltárás főbb elemei: demográfiai, társadalmi statisztikai adatok elemzése, prognózis, készítés, meglévő (egészségügyi és szociális ellátó rendszerben meglévő dokumentumok elemzése, az ellátó rendszerének helyzetének, szolgáltatási adatainak elemzése, civilszervezetek, elsősorban a nyugdíjas, illetve az idősekkel foglalkozó szervezetek aktivitásának elemzése, SWOT-analízis készítése. Mindezek alapján a várható szolgáltatási igények, problémák, feszültségek feltárása, amit a koncepció megfogalmazása során (némi eufémizmussal) kihívásként kezelünk. Általános cél: Hozzájárulás az életminőség megőrzéshez, aktív, megbecsült időskor elősegítése 20

22 Mint a korábbiakban bemutattuk az életminőséget, olyan átfogó fogalomnak tekintjük, amely 8 dimenziója az élet számos területét lefedi és ezek a jó közérzettel, az élettel való elégedettséggel összefüggésben állnak (szignifikáns és pozitív korrelációjuk kimutatható). Ennek hosszútávú fenntartásához kíván hozzájárulni a koncepció. Az életminőség megjelenik a vizsgált dokumentumokban, illetve dimenziói önálló prioritásként is megfogalmazódnak. A WHO korábbiakban elemzett dokumentumában az aktív kifejezés a szociális, gazdasági, társadalmi, kulturális, szellemi és polgári részvétel egész életen át tartó kontinuitását jelenti. Az aktív idősödést olyan folyamatnak tekinti, amely elősegíti vagy a meglévő lehetőségek fejlesztésével növeli az idős emberek esélyét az egészsége életre, a társadalmi biztonságra és részvételre mind egyéni és közösségi szinten. Az aktív idősödés biztosítja az idős és idősödő népesség számára az egész életen át tartó fizikális, pszichés és szociális jólétet, illetve, hogy aktívan részt vegyenek a társadalmi életben, úgy, hogy az szükségleteik szerint védelmet, ellátást és biztonságot nyújt számukra. Megbecsült időskor A megbecsülés iránti vágy természetes emberi szükséglet. Szociálpszichológia értelemben a másoktól kapott elismerés hozzájárul a pozitív énkép kialakításához, a pozitív visszacsatolás erősíti az önbizalmat, csökkenti a szorongásokat, a kisebbrendűségi érzést, közösségfejlesztő hatású és aktivitásra ösztönöz. Egymás kölcsönös elismerése erősíti a generációk közötti szolidaritást. Az idősek tudása, tapasztalatai, szakmai kompetenciái önmagukban értéket hordoznak és társadalmi, gazdasági erőforrásokat jelentenek. A társadalmi megbecsülésük erősítésnek legfontosabb feladata, hogy segítsük a felhalmozott tudások, tapasztalatok generáción belüli és generációk közötti átadását és mind szélesebb körben biztosítsuk az idősek számára és támogassuk a közösségi szempontból hasznos tevékenységekben való részvételüket. Hozzájárulás az életminőség megőrzéshez, az aktív, megbecsült időskor elősegítése - általános cél pillérei 1. Aktivitás Az idősek különböző tevékenységekben való részvétele alapvető fontosságú az fizikai és mentális egészség megőrzésében, a közösségi döntéshozatali folyamatokban történő érdekérvényesítésben, a társadalmi megbecsültségük erősítésben, a támogató környezettel kapcsolatos igényeik kifejezésében, autonómiájuk, emberi méltósságuk megőrzésében, önmegvalósításuk kiteljesítésében. Az aktivitásban összekapcsolódik az egyén és társadalom felelőssége. Az egyén szuverén döntése, hogy milyen tevékenységekben vesz részt, de a társadalomnak, a helyi közösségeknek bátorítani, ösztönözni, 21

23 támogatni kell az egyén és a közösség szempontjából hasznos aktivitást és lehetőséget teremteni mindezek végzéséhez. Az aktivitás területei: munkaaktivitás fizikai aktivitás szellemi aktivitás kulturális aktivitás közösségi aktivitás. 2. Biztonság A biztonság a legalapvetőbb emberi és társadalmi szükségletek közé tartozik. Általánosságban a biztonság olyan állapot, amelyben az egyéneket, csoportokat komoly veszélyek nem fenyegetik, vagy azoktól védettnek érzik magukat, és ebben az állapotban úgy érzik, hogy jövőjüket saját elképzeléseik szerint alakíthatják. 2 Az idősekkel foglakozó dokumentumokban a biztonság részben az idős emberek alapvető jogai, méltósága védelmének, az alapvető szükségletek biztosításának (többnyire a szubszidiaritás elvét követve) és a szükséges támogatásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés leírásaként jelenik meg. A koncepció a biztonság két területén határoz meg feladatokat: szociális biztonság kriminológiai közvetlen veszélyektől való védelem erősítése 3. Társadalmi, közösségi részvétel Legáltalánosabb értelemben (az idősekre vonatkoztatva is) a társadalmi részvétel az idősek aktív társadalmi szerep vállalását, társadalmi integrációját jelenti. 3 A részvétel különböző szinteken és módon valósulhat meg. a. részvételi demokrácia: az idős személyek és közösségeik részvétele az őket érintő helyi politikák kialakításában és döntési folyamatokban. A koncepcióban szükséges meghatározni azokat az önkormányzati döntési területeket, az érintettek körét (kit kíván ebbe bevonni) és a részvétel módját: 2 Forrás: 3 ENSZ Idősügyi Alapelvek lásd. II. 22

24 Információ Konzultáció Bevonás Együttműködés Felhatalmazás A társadalmi részvétel módjai 4 Cél Az érintettek (idősek és szervezeteik) információval történő ellátása A kiadott információkhoz kapcsolódó nyilvános visszajelzés Az egész folyamat során, közvetlen együttműködés az érintettekkel, hogy megértsék a témához kapcsolódó kérdéseket Együttműködés az érintettekkel a döntés különböző aspektusaiban, beleértve az alternatívák kidolgozását, a javasolt megoldás azonosítását Az érintettek teljes körű felhatalmazása a döntésre Ígéret a (érintett) közösségnek Tájékoztatni fogunk Az érintettek tájékoztatása az információ döntésre gyakorolt hatásáról Együtt fogunk dolgozni, a kérdésekre érthető válaszokat adunk, visszacsatolás a döntésről. Közvetlen tanácsot és innovációs lehetőséget nyújtunk, és a tanácsaidat, javaslataidat a lehető legmagasabb szintű figyelembevétele mellett, beépítjük a döntéshozatalba Végrehajtjuk a döntésedet Példák web oldal, e-pont, szórólap, stb. Nyilvános találkozók, fókusz csoportok, hozzászólás lehetősége workshop, tanácskozás, polling állampolgárokból álló tanácsadói bizottság (pl. idősügyi tanács), konszenzus építés, részvételen alapuló döntéshozatal állampolgári zsűri, döntések delegálása, népszavazás A fent leírtak a részvételi demokrácia lehetőségét biztosítják, működéséhez szükséges az érintettek aktivitása is. b. Az idősek támogatása saját közösségeik megteremtésében Civil Barát Önkormányzat Az emberek természetes szükséglete, hogy másokkal kapcsolatba kerülhessenek, különböző közösségekhez tartozzanak. A kis közösségek biztosítják számukra a szeretet, a hovatartozás, a ragaszkodás élményét, hozzájárulnak a személy identitásának, integritásának és a pozitív énképének megőrzéséhez. Az önkormányzat a következő feladatokat vállalhatja: segítheti a szervezetek alapítását, 4 The Outer Suburban/Interface Services and Development Committee 55.oldal 23

25 támogathatja a működésüket, megteremtheti a szervezetek működési alapfeltételeit, elismeri a szervezetek autonómiáját, lehetőséget teremthet a helyi döntés-előkészítésben való részvételre, segítheti a szervezetek szolgáltató tevékenységét, közösségi színteret biztosíthat. 4. Egészség megőrzés A WHO 5 meghatározása szerint Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya". Az egészség, egészség me 5. ábra: Az egészség, egészség megőrzés dimenziói a) fizikai egészség A szervezet megfelelő működése. A fizikai egészség megőrzéséhez hozzájárul minden olyan tevékenység, amely segíti a test legjobb kondíciójának megőrzését. A jó fizikai egészség megtartásához fel kell ismernünk a szervezetünk nem megfelelő táplálkozásra és életmódra vonatkozó figyelmeztető jelzéseit. A szervezet legjobb kondícióba tartása hozzájárul az önkontroll és az önbecsülés megtartásához. A fizikai

26 egészség megőrzését segíti a megfelelő mértékű pihenés, alvás, testmozgás és az egészségkárosító magatartásoktól való tartózkodás. Mindenkinek tisztában kell lenni súlyával, vérnyomásával, vércukor és koleszterin szintjével és optimális szinten tartásának fontosságával. b) Intellektuális (mentális) egészség Meg kell találni annak a módját, hogy kreatívak legyünk, és olyan ösztönző tevékenységeket végezzünk, amely lehetővé teszi általános egészségi állapotunk megőrzését. Olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a magas szintű intellektus elérését: kitalálni és megérteni új ötleteket, gondozni és ösztönözni a szellemi fejlődést, bevonódás kulturális és intellektuális tevékenységekben. Mindezek hozzájárulnak a saját kreativitásunk, probléma megoldó képességünk fejlődéséhez és segíti, hogy jobban megismerjük személyes érdeklődésünket valamint a körülöttünk lévő világot. Ezáltal biztosíthatjuk napra készségünket, új ötleteket találhatunk ki, annak érdekében, hogy kielégíthessük intellektuális kíváncsiságunkat. c) Emocionális (érzelmi) egészség Az érzelmi egészség arra összpontosít, hogy figyeljünk az érzéseinkre, gondolatainkra, viselkedésünkre, beleértve a pozitív és negatív reakcióinkat: keresnünk kell az optimista életfelfogást, élveznünk kell az életet, az alkalmi csalódások ellenére is, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, és megfelelően kell kifejezni az érzelmeinket, szabadon kell kifejezni az érzéseinket, mialatt irányítjuk is ezeket és ez teszi lehetővé, hogy egészséges módon megbirkózunk a stresszel. Ha az egészséges utat választjuk, akkor: legyen pozitív hozzáállásunk (pozitív attitűd), meg kell tanulni a környezet menedzselését, 25

27 az életben prioritások felállításával törekedjünk az egyensúly megteremtésére, fel kell fedeznünk, hogyan támogathatjuk érzelmeink pozitív kifejezését, fel kell ismernünk mások gondolatait és érzéseit. d) Spirituális (lelki) egészség A lelki egészség, magában foglalja azon nézetrendszerek és értékek felfedezését, amely célokat adnak életünknek. A különböző csoportok és egyének, különböző hitekkel, hiedelmekkel rendelkeznek, de az élet általános értelmének keresése alapvetőnek tekinthető, azért hogy harmóniában éljünk önmagunkkal és másokkal, tekintet nélkül arra a vonatkozási rendszerre, amelyet követni kívánunk. Egészségesebbé tesz, és életünk konzisztensebbé válik, ha megtaláljuk saját életünk értelmét, ami azt is lehetővé teszi, hogy elfogadjuk mások hitét és életértelmezését. Az egészséges lelki élethez szükséges teendők: figyelembe kell venni saját döntéseinkhez és cselekedeteinkhez értékeinket, mindennap időt kell fordítanunk a pihenésre, el kell fogadni mások nézőpontját, véleményét, időt kell fordítani lelki életünk gondozására. e) szociális egészség A szociális egészség az emberek közötti interakciós (kapcsolatteremtési képességre) utal: önmagunk és mások elfogadása, tartalmas emberi kapcsolatok, minőségi kommunikációs készég. Ez lehetővé teszi, hogy családi és baráti támogató rendszert hozzunk létre. Aki jó szociális egészségre törekszik, annak számára fontosak a következők: harmóniában éljünk a környezetünkkel és másokkal, a közösségi jólétet a saját jólétünk fölé helyezzük. Mit tehetünk a szociális egészségünkért: fejleszteni kell az egészséges kölcsönös függőségi kapcsolatokat, ezáltal fejlődnek az egészséges magatartásformák is, egyensúlyt kell teremteni a környezet és a közösség között. 26

28 f) környezet és az egészség (természeti, fizikai környezet és az egészség kapcsolata) A környezet jelentős hatást gyakorol az általános egészségi állapotunkkal kapcsolatos érzésekre. Mit tehetünk azért, hogy egészséges környezetben élhessünk? Éljünk harmóniába a környezettel. Tegyünk környezetünk megóvásáért. A környezeti hatásoktól való védekezés során, minimális mértékre kell csökkenteni a környezetet károsító magatartásformákat, tevékenységeket. Fel kell ismernünk mindennapi tevékenységünk hatásait a környezetre. Felelős életet kell élni a rövid és hosszútávú környezeti szükségletek figyelembe vételével. 5. Önmegvalósítás Az önmegvalósítási szükséglet az egyének azon vágyait testesíti meg, hogy azzá váljanak, amire képesnek érzik magukat. Az elemzett dokumentumokban megfogalmazódik annak követelménye, hogy az idősebb személyeknek lehetőséget kell biztosítani képességeik mind teljesebb fejlesztésére és a társadalom oktatási, kulturális, szellemi és rekreációs erőforrásaihoz való hozzáférésre. Az önmegvalósítás támogatásának lehetőségei: Szükséges megerősíteni azokat a kapcsolatépítő és személyiségfejlesztő közösségi lehetőségeket, amelyek az idősek önképét erősítik, önértékelésüket javítják, önmegvalósításukat támogatják, kapcsolatigényeiket kielégítik. A város oktatási, kulturális, szellemi erőforrásaihoz, szolgáltatásaihoz, programjaihoz való hozzáférés erősítése az idősek körében. Az egész életen át tartó tanulás lehetőségének, feltételeinek fejlesztése az idősek körében. Az önmegvalósítás összekapcsolódik a tágan értelmezett, egész életen át tartó tanulás fogalmával. A fogalom tág értelmezésében az ember a maga egész személyiségével, teljes komplexitásában és teljes közösségi kapcsolatrendszerében jelenik meg. Az egész életen át tartó tanulás magában foglalja az egyéni és társas tudásszerzés minden formáját és színterét. Tartalma felöleli a szociális képességek fejlesztését, az önismeretet, az egyének közötti kooperáció képességének megteremtését. Négy alappillérét határozták meg: o megtanulni megismerni, o megtanulni dolgozni, o megtanulni együttműködni másokkal, 27

Idősügyi Nemzeti Stratégia

Idősügyi Nemzeti Stratégia 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 1 Idősügyi Nemzeti Stratégia Korózs Lajos államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 2 A KOR FORRADALMA A XXI. század egyik

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv 2018. 02. 01. Esélyegyenlőségi terv Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal 28. számú melléklet SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden köztisztviselőnek azt a

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi.

Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház. Szervezeti és Működési Szabályzat. Esélyegyenlőségi. Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi melléklete Hatályos: 2016. október 1. napjától BRTKK SZMSZ Esélyegyenlőségi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Keszthely város idősügyi helyzetének bemutatása. Nagy Bálint alpolgármester Idősügyi Tanács elnöke Keszthely, november 21.

Keszthely város idősügyi helyzetének bemutatása. Nagy Bálint alpolgármester Idősügyi Tanács elnöke Keszthely, november 21. Keszthely város idősügyi helyzetének bemutatása Nagy Bálint alpolgármester Idősügyi Tanács elnöke Keszthely, 2017. november 21. Nemzetközi kitekintés Népességszerkezet és a népesség elöregedése 2015. január

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA ... napirendi pont BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Tisztelt Közgyűlés! A társadalom öregedése, azaz az idősebb korosztály arányának növekedése

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK

GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése

Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő

Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,

Részletesebben

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

A foglalkoztatás funkciója

A foglalkoztatás funkciója A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági

Részletesebben

Szakértelem Elkötelezettek

Szakértelem Elkötelezettek MINŐSÉGPOLITIKA ALAPVETŐ ÉRTÉKEINK Értékeink alapját az oktatás, a kutatás és a gyógyítás terén egyaránt az egyetem 650 éves hagyománya képezi, amely képes a folyamatos megújulásra. Szakértelem abban,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Esélyegyenlőségi szabályzat

Esélyegyenlőségi szabályzat MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:

Részletesebben

IKT-alapú szociális innováció a tevékeny időskor és tartós gondozás szakpolitikai céljainak támogatásában

IKT-alapú szociális innováció a tevékeny időskor és tartós gondozás szakpolitikai céljainak támogatásában IKT-alapú szociális innováció a tevékeny időskor és tartós gondozás szakpolitikai céljainak támogatásában Kucsera Csaba tudományos munkatárs, Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Technológiai Jövőkutatási

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív program (EFOP) 2015 Pályázatok listája és megjelenésének tervezett ideje Együttműködő társadalom EFOP első prioritás EFOP-1.1.1. Megváltozott munkaképességű emberek

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak. A vizsgafeladat ismertetése: A pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményben ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján A feladatsor 1-20-ig számozott

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként

Részletesebben