Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős Államtitkár Nyíregyháza, május 19.

Átírás

1 A magyar klíma- és energiapolitika településeket érintő kérdései Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős Államtitkár Nyíregyháza, május 19.

2 Alapvetések Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1.4 Földünk lenne. Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010

3 Erőforrások további mértéktelen kiaknázásának következményei Természeti rendszerek átalakulása általunk ismert természeti viszonyok megváltozása átalakuló klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása a természet eltartó képességére Gazdaság teljesítőképességének jelentős csökkenése fosszilis erőforrások kimerülése miatt az egész gazdaság alapfeltételeinek megrendülése Társadalom önfenntartó képességének mérséklődése munkanélküliség növekedése szociális ellátórendszerek túlterheltsége

4 Klímapolitika

5 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Az Országgyűlés 2008 tavaszán fogadta el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008 (III.20.) OGY határozatot,amely a időszakra jelöli meg a klímaváltozással kapcsolatos célokat és tennivalókat. Az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy elkerülhessük az olyan nagymértékű, az évi átlaghőmérséklet 2 C-ot meghaladó mértékű növekedése által előidézett éghajlat módosulást, amely visszafordíthatatlan, és számunkra kedvezőtlen folyamatokat eredményez. A megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése - évente akár 200 milliárd forint többletköltséget jelenthet a nemzetgazdaság számára! Kiemelt jelentőségű az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése, melyben komoly szerep hárul az önkormányzatokra is! Ami globális értelemben 2 C hőmérséklet emelkedést jelent, az hazánkban az akadémiai kutatások szerint akár 3 4 C emelkedést is okozhat!

6 Önkormányzati feladatok I. Területrendezés A nagyvízi medrek (árterek, hullámterek) és parti sávok beépítésének elkerülése, a vízelvezetéssel és tározással összefüggő vízgazdálkodási feladatok elősegítése A vagyonban és emberi életben jelentkező károk megelőzése érdekében - a csúszásveszélyes, földtani szempontból kedvezőtlen adottságú területek beépítésének mellőzése a szélsőségessé váló éghajlat következtében megnövekedő veszélyek elkerülése érdekében - a települések beépített és beépítésre szánt területei összenövésének megakadályozása az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása céljából - a természeti környezet felélése, a hősziget kialakulása, valamint az ökológiai hálózat sérülése szempontjából leginkább kitett településegyüttesek összehangolt területi terveinek elkészíttetése - az erdősítésre szóba jöhető területek lehatárolása, az intenzív mezőgazdaságra alkalmatlan területek meghatározása

7 Önkormányzati feladatok II. Településtervezés települések zöldfelületi és zöldterületi rendszerének védelme és fejlesztése, a biológiai aktivitásérték növelése céljával tagolt települési rendszer elősegítése a nagyobb települések városrészekre bontásával, a hőszigetek kialakulásának elkerülése érdekében a csapadékvizekkel való ésszerű gazdálkodás előmozdítása (épületekben, kertekben való tárolása és felhasználása) a felszínmozgásos területek fokozott figyelembe vétele - a beépített területek speciális kezelésének kidolgozása szélsőséges időjárási helyzetekre való tudatos felkészülés (hőség/árvízriadótervek) Szemléletformálás

8 Épített környezet Önkormányzati feladatok III. Építési előírások, szabványok felülvizsgálata, követelmények szigorítása az éghajlatváltozással együtt járó hatásoknak megfelelően Klímatudatos telepítés - épület-tájolás, uralkodó széláramlatok - módszereinek kidolgozása és alkalmazása Épületek energetikai teljesítményének javítására fordítható támogatási források biztosítása Építészek, építőanyag-gyártók és forgalmazók átfogó szakmai tájékoztatása (klímatudatos anyagminőség és tervezés) Átfogó kockázatelemzések végzése az egyes kritikus infrastruktúra típusokra a katasztrófavédelem és az érintett közszolgáltató együttműködésében Kiemelt figyelem fordítása az ökológiai átjárhatóság biztosítására a nagyobb méretű infrastrukturális fejlesztések - gyorsforgalmi úthálózat - tervezésekor

9 Energiapolitika

10 A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia % megtakarítás % megtakarítás Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Primer energia felhasználás, PJ

11 Dekarbonizációs potenciál erőművek szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor ipar energiafogyasztás ipar technológia közlekedés közúti közlekedés vasút, hajózás Közlekedés mezőgazdaság energiafogyasztás mezőgazdaság technológia lakosság energiafogyasztás hulladék egyéb fogyasztók energiafelhasználás Épületek energia technológia (fugitív) LULUCF

12 Középület-energetikai támogatás + Önkormányzat + Állami ESCO 22 Mrd Állam 110 Mrd 5 Mrd 5 Mrd Állami intézmény Foglalkoztatás növekedés Építőipari termelés növekedés CO2 + gázimport csökkentés Állami vagyon értéknövekedése Energiaszolgáltató 36 Mrd 25% Áfa 16% Társ Adó 2% Iparűzési adó Munka adói+ m.vállalói járulék Takarékosabb állami működés

13 ÚSzT az önkormányzatok szolgálatában Számos egyszerűsítés, változatás teszi könnyebbé a forrásokhoz történő hozzáférést az érintett vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára: rövidült a bírálati idő automatizmusra épülő értékelési rendszer adatlapok terjedelme ötödére csökkent mintadokumentációk KEOP: az egyszerűbb elbírálási szempontrendszer értékhatára megemelésre került 100 millió Ft-ról 250 millió Ft-ra az önkormányzatok által benyújtott pályázatok támogatási értéke 85%-ra nőtt 2.6 milliárd forint átcsoportosításával ismét megnyitásra kerül az épületenergetikai pályázati ablak!

14 ÚSZT KEOP önkormányzatokat érintő induló energetikai fejlesztések Felhívás címe Felhívás száma Pályázatok száma Megítélt támogatás Megtakarított CO 2 mennyisége (t/év) Megtakarított energiahordozó (GJ/év) Épületenergetikai fejlesztések KEOP-5.3.0/A/ Ft 12071, ,1 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva KEOP-5.3.0/B/ Ft 2933, ,2 Távhő szektor energetikai korszerűsítése KEOP-5.4.0/ Ft 1520, ,0 Harmadik feles finanszírozás KEOP-5.2.0/A/ Ft 5786, ,5 Összesen Ft 22312, ,8 KEOP-4.2.0/A/ Ft 277,1 4294,9 Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló KEOP-4.2.0/A/ Ft 73,6 608,7 energiaforrásokkal KEOP-4.2.0/B/ Ft 6002, ,7 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés KEOP-4.4.0/A/ Ft 167,9 1772,0 Összesen Ft 6521, ,3 Mindösszesen Ft 28833, ,0

15

16 Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatásának átalakítása Régi (KÁT) rendszer problémái Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem ösztönözte a hőtermelést Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot, erdők eltüzelésre ösztönzött Fenntarthatósági problémák a túlzott méretű biomassza erőművek miatt Egységes ár minden termelőre, nem volt alkalmas a differenciálásra, pazarló A támogatás mértéke és feltételrendszere nincs összhangban a nemzetgazdasági célokkal Azonos áron, eltérő futamideig nyújtott támogatás Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha csupán 20-30% Új (METÁR) rendszer alapelemei Kombinált hő- és villamos energia támogatás - a hasznos hőtermelés támogatása Szigorú fenntarthatósági kritériumok bevezetése az erdészeti biomasszára Energiaforrás típusonként felső mérethatár (biomassza 10 MWe, távhő esetén 20 MWe) Technológiánként, mérethatáronként megkülönböztetett átvételi ár Nemzetgazdasági szempontok alapján kiegészítő bónuszok alkalmazása (LHH, ) Differenciált, egységes (15 év) futamidőre nyújtott támogatás Hatékonysági minimum követelmények felállítása

17 Megtakarított CO 2 mennyiség: (t/év) Megtakarított energiahordozó : (GJ/év) Költségmegtakarítás: (Ft/év) Megítélt támogatás: Ft

18 Megtakarított CO 2 mennyiség: (t/év) Megtakarított energiahordozó : (GJ/év) Költségmegtakarítás: (Ft/év) Megítélt támogatás: Ft

19 Gyakorlati példák KOMPLEX ENERGIAHATÉKONYSÁG

20 Épületkorszerűsítés A projekt helyszíne Nyíregyháza négy középiskolai kollégiuma: a Széchenyi Közgazdasági Szakközépiskola kettő, a Művészeti és az Inczédy Szakközépiskola egy-egy kollégiuma korszerűtlen nyílászárók cseréje homlokzati és lábazati hőszigetelés hőközponti korszerűsítés, valamint a fűtési rendszer szabályozhatóságának megteremtése termosztatikus szelepekkel Primerenergia felhasználás csökkenése: 3758 GJ/év CO 2 kibocsátás csökkenése: 211 t/év Éves költség megtakarítás (bruttó): 13,6 MFt/év Megítélt támogatás: Ft

21 Lakossági épületenergetikai támogatás Foglalkoztatás növekedés Építőipari termelés növekedés CO2 + Energiaszegénység gázimport csökkenése csökkentés Lakóépületek értéknövekedése Állam % 70% Beruházási érték: 333 Privát % Áfa= 83 16% Társ Adó= 10 2% Iparűzési adó= 7 Munka adói+ m.vállalói járulék= 10

22 Épületenergetikai fejlesztések (ZBR) ZBR Panel Alprogram I. szakasza 950 db nyertes pályázó 2011 januárja óta több, mint 7.7 Mrd Ft került kifizetésre a nyertes pályázók részére, további 7 Mrd Ft folyósítható év végéig a befejeződött felújítások nyomán A támogatás révén megvalósuló beruházások átlagosan 38%-kal csökkentik a érintett lakás energiafelhasználását Évi tonna CO 2 kibocsátás csökkenést eredményez

23 ÚSZT ZBR Panel Alprogram II. szakasz január után támogatott pályázatok CO 2 megtakarítás: tonna/év Támogatás összege: 12,6 Mrd Ft Támogatott pályázatok száma: 228 db

24 Épületenergetikai fejlesztések (ZBR): 31,35 Mrd Ft ÚSZT - ZBR Energiahatékonysági Alprogram 2 Mrd Ft támogatási keretösszeg mintegy 5 Mrd Ft beruházást generál 1058 pályázó részesült már támogatói döntésben 1,65 Mrd Ft értékben A pályázatok feldolgozásával további 350 millió Ft értékű pályázatról születik még döntés a következő hónapokban a támogatás révén több száz A+ kategóriájú alacsony fogyasztású otthon épülhet fel, a felújított lakások energiafelhasználása pedig várhatóan átlagosan 50%-al csökken tonna/év CO2 csökkenés Évente GJ csökkenés az energia igényben A Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretösszegén belül a Kormány döntése nyomán a Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogram keretösszege 30 milliárd forintról 40 milliárd forintra emelkedett.

25 Fenntartható életmódot ösztönző kampányok 9.7 milliárd forint Iskolai programok, foglalkozások szervezése. 945 millió forint 3-5 millió forint között. Környezetvédelmi témájú szabadidős programok szervezése, zenei fesztiválok, komplex térségi kampányok, tanácsadó irodák létrehozása. 2.7 milliárd forint millió forint között. Országos médiakampány megtervezése, lebonyolítása. 1.2 milliárd forint millió forint között. Mintaprojektek: kerékpáros közlekedés népszerűsítése, biciklitárolók létesítése, öltözők és zuhanyzók kialakítása. Lakossági komposztálás népszerűsítése. 1.5 milliárd forint 3-10 millió forint között. Épületek környezetbarát átalakítása demonstrációs jelleggel: a használók és látogatók számára könnyen érthető, alkalmazható, hatékony példákkal szolgálni, mely kedvezően befolyásolhatja személyes magatartásukat is. + Környezetbarát élelmiszerek piacának fejlesztése, népszerűsítése. 3.4 milliárd forint millió forint között.

26 Az Energiastratégia 2030 és a kapcsolódó hatásvizsgálati dokumentumok elérhetősége A szakpolitikai dokumentumok elérhetők az egységes Kormányzati portálon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján, a hírek menüpontban: a Kapcsolódó anyagok c. menüpontban elérhető dokumentumok: 1) A Nemzeti Energiastratégia ) A Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata(skv) 3) A Nemzeti Energiastratégia gazdasági hatáselemzése Az energiastratégiával kapcsolatos észrevételeket az energiastrategia@nfm.gov.hu címre várják a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai, a környezeti vizsgálat kapcsán felmerülő hozzászólásokat az estrat-skv@nfm.gov.hu címre küldhetik el június 12-ig.