íj FX Fl FJ» FJ FJ FJ TJ FJ FJ FJ ^EI^E ViV-B- .. KÖNYVTÁRA ^nrll V f T X V I r l V r l V ixtl VrrTL VrrlL V nrll V HB 7.

Átírás

1 ÉVFOLYAM

2 I ViV-B-.. KÖNYVTÁRA HB ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HÍRLAPTÁRA MAGYAR IPARMŰVÉSZÉT ^EI^E 15.évf /10.sz. cl.,tj.,4 t., j ] h:bor.,9 mell. Vk. m i^mbm íj FX Fl FJ» FJ FJ FJ TJ FJ FJ FJ ^nrll V f T X V I r l V r l V ixtl VrrTL VrrlL V nrll V

3 PT-SL BIV-EC EF- FX F/7 F7- FT FJ- / J. V / J- ^ J. 7TL V F l ^ F T L ^ P J ^ F?

4

5 AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁS- ÜGYI MAGY. KIR. MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI GYÖRGYI KÁLMÁN XV. ÉVFOLYAM \9\2 Z BUDAPEST S KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

6 Budapest, az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. nyomása.

7 T A RTALO MJEGYZÉK. ÖNÁLLÓ CIKKEK. P. E. : Si may Imre Nádai Pál : Üzleti iparművészet Dömötör I s t v á n : A hivatal Élek Artúr : Undi Mariska művészete Undi S. Mariska t Művészi fejlődésem tanulságaim... Dr. Lázár B é l a : Rippl-Rónai József Divald K o r n é l : Hegedűs László terrakottái Bárczy István elnöki székfoglalója Csányi Károly : A kisplasztika! kiállítás Margítay E r n ő : Lakásművészeti kiállítás i : A miskolczi kiállításról Sz. K. : A z Ernst-múzeum Gerő Ö d ö n : Gara Arnold kerámiái P. Velics László S. I. : A hímzés Radisics Jenő : A londoni R o y a l Automobile Club Gerő Ödön : Iparművészeti iskolánk Mihalik G y u l a : A z iparművészeti oktatás a drezdai kongresszuson... gk. : Rajztanítás és iparművészet G y. K. : A bajor Gewerbeschau" Fieber Henrik : A műemlék-restaurálás pszichológiája 241 Csányi Károly : A vasvármegyei műtörténet! kiállítás Divald Kornél : A magyar csipke jövője Nádai P á l : Sírkertekről Lengyel Géza : E g y Munkácsy-utcai villáról... Fieber Henrik : Ú j művészeti stílus Divald Kornél : Egyházi fafaragásunk Lyka Károly : Egyházi fémmunkák Sztrakoniczky Károly dr. : A z üvegfestészet... Mihalik G y u l a : A miseruha - KÜLÖNFÉLÉK. I J01 J J34 J J66 J J PÁLYÁZATOK. Pályázat iparművészeti tervekre A Virágos Budapest Bizottság" virágdíszítési pályázata A szentszobor-pályázat határidejének elhalasztása JJ3 A német művészek és a Bismarck-emlék Pályázat plakátra Képzőművészeti pályázatok Pályázat okmánybélyegek tervrajzaira Eldöntött pályázat Pályázat polgári esketőszoba terveire A z állatkerti plakátpályázat Eldőlt plakátpályázat Pályázat bírói öltöny és föveg rajzaira Lejáró pályázatok A z okmánybélyegek terveire hirdetett pályázat eredménye A z okmánybélyegek pályázathoz A z anyakönyvvezetői szoba pályázat Pályázat plakátra Pályázat plakettre Lejáró pályázatok JJ3 J60 JI3 J58 J J I9J A modern ornamens 29 A vetélt csipke divatja 29 A modern iparművészet nemzetközi jellege 30 A z iparművész szerzői jogának védelme 31 A Wiener Werkstätte'«Budapesten 61 A z automobil 61 Művészet a temetőkben 62 Művészi alkotások-e az iparművészet termékei? 62 A műtárgyak bevitelének szabályozása Amerikában Fittler Kamill síremlékére újabban küldött öszszegefc 63 Alpár Ignác kitüntetése 103 A munkapárt üdvözlő irata a miniszterelnökhöz 103 Lakások, ablakok és erkélyek virágdíszítése 103 T u l'as voulu, George Dandín 104 Virághímzések 105 Ráth György utca A z éremkedvelők egyesületének közgyűlése 139 A z iparművészet határaínak kibővülése 139 A z Országos Iparegyesület jubileuma 185 A reklám művészete 185 A dekoratív falfestés és a kisplasztika 186 Helyreigazítás A magyar bírák talárja és fövege A mai magyar ércpénzek ellen 217 A német iparművészek nagygyűlése 217 E x epistulis Képeslevelezőlapok A betű művészete 219 Kernstock Károly ablakai 263 A virágkötészetről 264 A z otthon művészete és a napilapok 264 A Käthe Kruse babák A művészi ipar és az ipari munkák 310 A gödöllői szövőiskola Szobormű vasbetonból 311 Japán régiségek hamisítása 312 Művészet a templomokban 312 A törvényszéki helyiségek művészi berendezése 312 A new-zaelandi teozófiai társulat A Magyar Szakírók Egyesületének jubileuma A jegygyűrű reformja 386 Wallot f Vírágdíszítés telekkönyvi biztosítása A Szt. László-Társaság üvegfestményei 387 Babák 388 KIÁLLÍTÁSOK. A vallás- és közoktatásügyi miniszter állami iparművészeti érme Közreműködők jutalmazása az iparművészeti kiállításoknál A lakásművészeti kiállítás Velencei kiállítás Kisplasztika! kiállítás A kolozsvári iparművészeti kiállítás A terített asztal

8 A madridi nemzetközi grafikai kiállítás Kitüntetett iparosok és munkások Szőnyegkiállítás A müncheni kiállítás 140 Kertművészeti kiállítás A párisi nemzetközi modern iparművészeti kiállítás Bécsi egyházművészeti kiállítás A párisi iparművészeti kiállítás elhalasztása A szombathelyi kiállítás Nemzetközi kereskedelmi grafikai kiállítás Építészeti kiállítás A z idei drezdai nagy képzőművészeti kiállítás... Kertművészeti kiállítás Párisban A bécsi egyházművészeti kiállítás A z Orsz. M a g y. Iparművészeti Társulat üzleti grafikai kiállítása és karácsonyi vására Műkedvelő-kiállítás Kehelykiállítás A jó ízlésre való nevelés Magyar hímzések Berlinben A leipzigi nemzetközi könyvművészeti kiállítás Nemzetközi építőművészet! kiállítás Leipzigben... Ideal Home Üzleti könyvek és papírok berlini kiállítása Í SZAKIRODALOM. A Franklin kézi lexikonának második kötete... Sz. L.! Gottlieb, Theodor. Bucheinbände Keresztszemes hímzésminták A Gyűjtő... Sz. L. : Hoffmann, Friedrich H. Frankenthaler Porzellan... Das goldene Gewand der Königin Margareta in der Domkirche zu Upsala Sz. L. s Hessling, Egon. Empire-Möbel Hetven év a magyar ipar történetéből Lakásművészet A Nemzeti Salon almanachja... Sz. L. : Bosch, Hans. Deutsche Schmiedearbeiten aus fünf Jahrhunderten Gorge de R e c y : Décoration du cuir, gravure, ciselure, modelage, pyrogravure, mosaïque, teinture, petlne V. S. : A régi müncheni ötvösművesség A Képzőművészeti főiskola értesítője A z iparművészet modern fejlődésének irányai és eszközei A magyar ötvös helyzete a X V I. században... A brassai ötvösség története Velícs László! Vándorelőadáseim az egyházi művészetről Nádai Pál i A modern angol iparművészet gazdasági jellege Karl Knoll und Dr. Fritz Reuther : Die Kunst des Schmückens IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS. S í m a y tanításának módszeréről Matteíne-plakát Pályázatok Fíttler-síremlék A Királyi Orvosegyesület művészi oklevele Iskolai kiállítás Székesfehérvár díszpolgári oklevele A z Orsz- M. Kir. Iparművészeti Iskola újabb munkásságáról Ipari szakiskolák a bajor iparkiállításon Szaktanácskozás az ötvösipari szakoktatás reformja ügyében A drezdai I V. nemzetközi művészetnevelési kongresszus A z Iparművészeti Iskola idei éve Bécsi kiállítások A z ötvösség tanításának reformja Magyarország a drezdai nemzetközi rajzoktatási és művészetnevelési kongresszuson Alapítvány az Iparművészeti Iskola növendékeinek A közönség iparművészeti nevelésének kérdéséhez A z Iparművészeti Iskola növendékeinek kiállítása A z Iparművészeti Iskola Értesítője A z ötvösség oktatása Magyar főherceg az Iparművészeti Iskolában... A z Iparművészeti Iskola munkaközvetítője A z Iparművészeti Iskola levelezőlapjai Megkezdett hímzések vállalata LAKÁSBERENDEZÉS. A nádszék történetéről Bíedermeieres Egy halálraítélt interleur-darab TEXTILIPAR. N ő i kézimunkák Kérelem olvasóinkhoz AGYAGMŰVESSÉG. Művészi kályhák NÉPMŰVÉSZET. Faragott botok Csanakfülek U A TÁRSULAT MÚZEÁLIS ÜGYEK. A z Iparművészeti Múzeum újabb szerzeményei Ismeretterjesztő előadások az Iparművészeti M ú zeumban Virágvásár az Iparművészeti Múzeumban Nagyszabású ajándék az Iparművészeti Múzeumnak Miniszteri köszönet Megerősítés Indus gyűjtemény az Iparművészeti Múzeumban Könyvtárnyitás A Doucet-féle gyűjtemény aukciója A z Iparművészeti Múzeum gyűjteményei J KÖRÉBŐL. A z Orsz. M a g y. Iparművészeti Társulat választm á n y i ülése 2. I X I X. 4. X I X. 7. A z Orsz. M a g y. Iparművészeti Társulat ezidei közgyűlése I X. 4. A tagsági díj emelése 8, A z Orsz. M a g y. Iparművészeti Társulat rendkívüli közgyűlése 8. IX IX IX IX

9 KÉPEK JEGYZÉKE. BÚTOROK, LAKÁSBERENDEZÉS. Festékszekrény. T e r v e z t e : Undi Mariska Szekrény, faragott virágtartó és kárpitozott díván. Tervezte : Undi Mariska Ruhásszekrény. T e r v e z t e : Undi Mariska T á l a l ó. T e r v e z t e : U n d i Mariska Műteremszekrény. T e r v e z t e : U n d i Mariska... Pohárszék. T e r v e z t e : Rippl-Rónai József Kis pohárszék. T e r v e z t e : Rippl-Rónai József... Fényezett mahagóni - asztal. Tervezte : RipplR ó n a i József Szekrény diófából, olasz, X V I. század. Társalgó ablakf ülkéje.tervezte : Menyhért Miklós Előszoba. T e r v e z t e : Jeddy Sándor.... Dolgozó- és fogadószoba. T e r v e z t e : Baráth Istv á n és Schröder K á r o l y Hálószoba szekrénye. T e r v e z t e : Bábolnay József Hálószoba szekrénye. Tervezte : Szirontai Lhotka István Férfi-dolgozószoba. T e r v e z t e : V a s Ferenc Ebédlő. T e r v e z t e : Salamonek K á r o l y Ebédlő, nappali. T e r v e z t e : Szirontai Lhotka István Dolgozószoba. T e r v e z t e : Bábolnay József Hálószoba. T e r v e z t e : Szirontai Lhotka István... K o n y h a. T e r v e z t e : Jeddy Sándor N a g y ebédlő részlete. Tervezte : Menyhért Miklós Ebédlő. T e r v e z t e : Menyhért Miklós Hálószoba. Tervezte : Spiegel Imre Erdélyi m a g y a r m e n y a s s z o n y i láda, X V I I. század. Ernst-múzeum T e m p l o m i láda, X V. század. Ernst-múzeum... A londoni R o y a l Automobile Club földszinti olvasóterme Leányszobába való fésülködőasztalka. T e r v e z t e : Spiegel Imre Leányszobabútor. T e r v e z t e : Spiegel Imre Fiókos üvegszekrény. Tervezte : Baráth István Ebédlőbútorok. Tervezte : Jeddy Sándor N a g y csarnokba való könyvszekrény. Tervezte : Baráth István Asztalka. T e r v e z t e : Baráth István Szálloda váróterme és írószobája. T e r v e z t e : Jeddy Sándor.... Szálloda váróterme. Tervezte : Baráth István... Kétajtós, festett díszítésű szekrény, m a g y a r, X V I I I. század. V a s v á r m e g y e í műtörténet! kiállítás Munkácsy-utcai villa. Ruhatár kandallója. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Ebédlőszekrény. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. T á l a l ó - és étkezőasztal. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Úri hálószoba és a dolgozószoba olvasófülkéje. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Gyermekszoba. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. N a p p a l i szoba. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Szalonrészlet. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Szalonasztal lapja. T e r vezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Leányszoba. Tervezte : V á g ó József 318 Munkácsy-utcai villa. N ő i hálószoba részlete. T e r v e z t e : V á g ó József A G Y A G -, ÜVEG-, M O Z A I K - ÉS PORCELLÁNMÜVEK. T e r v r a j z színes ablakhoz. Tervezte : Rippl R ó nai József Színes ablak az Andrássy-ebédlőhöz. Tervezte : Rippl-Rónai József 94 A b l a k, T i f f a n y - ü v e g e k b ő l. T e r v e z t e : Rippl-Rónai J25 József J4J Ü v e g m o z a i k, mennyezet, T i f f a n y - ü v e g e k b ő l. T e r J42 vezte : Rippl-Rónai József T á n y é r. T e r v e z t e : Rippl-Rónai József J43 Kandalló. Tervezte : Rippl-Rónai József J 44 Majolika-tányér. T e r v e z t e : R i p p l - R ó n a i József 96 Színes ablakhoz tervrajz. T e r v e z t e : R i p p l - R ó J45 nai József J46 Teracotta-vázlatok. Mintázta : Hegedűs László J47 Gyertyatartók cserépből.wedgwood. X V I I I. század Kályhacsempe, színes mázzal. Nürnberg. X V I. 148 század 149 Teáskészlet. T e r v e z t e : Gara Arnold 172 Í50 Porcellánszelence. Tervezte : Gara Arnold J50 Kerámiái tervek. R a j z o l t á k : az Iparművészeti 151 Iskolában Festett üvegtányér. Tervezték : Ugyanott 151 Színes cserépalakok. M i n t á z t á k : Ugyanott M e g y a juhász szamáron". Mintázták : Ugyanott 169 A szent család." M i n t á z t á k : Ugyanott 169 S z e n t - G y ö r g y. " Mintázták : Ugyanott A debreczeni városház nagytermébe szánt üveg195 mozaik ablakrészlete. Tervezte : Kernstock Károly Erdély! mázas csempe. X V I I I. század 225 Bécsi porcellánszobrocskák. X V I I I. század. V a s 225 v á r m e g y e í műtörténet! kiállítás 226 Levesestál, holicsi faïance. X V I I I. század. U g y a n ott 227 Erdélyi kályhacsempe 227 Munkácsy-utcai villa. Majolika falbetét a hallban Szent István és Szent Erzsébet. Ü v e g f e s t m é n y a 228 zebegényí templomban. T e r v e z t e : K ó s K á r o l y 229 S z ű z Mária. Ü v e g f e s t m é n y ugyanott. Tervezte : Kós Károly Patrona Hungáriáé. Mozaíkkép. Tervezték : R ó t h 256 Miksa műintézetében... Szent László és Szent Erzsébet. Üvegfestmény. 288 T e r v e z t é k : Róth Miksa műintézetében Madonna. Ü v e g f e s t m é n y. T e r v e z t e : N a g y Sándor 302 Jézus keresztelése. Ü v e g f e s t m é n y. T e r v e z t e : N a g y Sándor 303 Szent László Moldvában. Ü v e g f e s t m é n y. T e r vezte : U n g h v á r y Sándor 314 3J ÉKSZER-, Ö T V Ö S - ÉS Z O M Á N C MŰVEK. Ereklyetartó, aranyozott g y a r. X V. század ezüst és kristály. Ma126

10 Násfa, arany, zománcdísszel. Erdélyi munka. SZOBRÁSZAT, KISPLASZTIKA. XVI. század Násfa, arany, zománcdísszel. Német. XVII. a vadász. Mintázta! Símay Imre 16 század J27 Védekezés: Mintázta: Simay Imre 17 Szenteltvíztartó, arany, zománcdísszel. Budapest. Orang-utang. Mintázta : Símay Imre 20 XIX. század J27 Rhesus-Erythraeus. Mintázta: Simay Imre 20 Kupa, elefántcsont és ezüst. Magyar. XVII. század 127 Családi öröm. Mintázta : Símay Imre 21 Ezüst ékszertartó. Mintázta: Bó'dy Kálmán 197 Lovasszobor. Mintázta: Símay Imre 24 Násfák. Tervezték az Iparművészeti Iskolában 230 p^gj képmás. Mintázta : Imre Gábor 33 Ereklyetartó, ébenfa és ezüst. Német. XVIII. szá- Bábúfejek. Mintázta Imre Gábor 34 zad. Vasvármegyei műtörténeti kiállítás 252 Tintatartó. Mintázta : Tóth Károly 34 Ezüst feszület. Magyar Ugyanott 252 Doboz. Mintázta: Uhlatzky József 34 Ereklyetartó, ezüst, aranyozva. Ugyanott 252 Kútpályázat. Mintázta : Tüttó' Sándor 35 Szentségtartó. Aranyozott ezüst. Magyar. XV. Cukortartó. Mintázta : Pataky Andor 35 század. Ugyanott 254 óra. Mintázta : Tóth Károly 35 Szentségmutató. Tervezte : Meyer Antal 336 Toldy Miklós. Mintázta : Imre Gábor 36 Áldoztatókehely. Tervezte: Tarján Oszkár 336 Teniszező' leány. Mintázta: Szentgyörgyí István 125 Szentségmutató. Tervezte: Harrach Rezső 337 Szt. Petrusz Gonzalesz színes faszobra. XVII. szá- Kehely. Tervezte: Meyer Antal 337 j28 Szentségmutató, Beuron, aranyozott ezüst, drága- Szent Rókus szobrocska. Puszpángfa. Német. kövekkel 338 XVIII. század 129 Oltárfeszület, kovácsolt réz, drágakövekkel, Térdeplő angyalok, színezett hársfa. Pozsony. Beuron XVIII. század 129 Templomcsillár, Beuron, kovácsolt réz, drága- Térdeplő nő, öntött vas. Francia 130 kövekkel 340 Asztaldísz, öntött bronz. Német 132 Füstölő és tömjéntartó. Tervezte: Romeís 341 Díszedény, bronz 132 Fogadalmi mécses, zománcozott ezüst, drága- Síremléktervezet. Tervezte : Gáliász Nándor 237 kövekkel. Jeruzsálem.Tervezte: Miller Frigyes 341 Oszlopfejek. Mintázták: az Iparművészeti Iskola szobrászati szakosztályában 239 V._, TT Madonna, színes fafaragvány. Faragta: Tóth TEXTIL. ISTVÁN 328 Madonna, faragolt fa. Faragta : Limburg József 344 Nyítrai tüllhímzés selyemalapra összeállított A pozsonyi Szent Erzsébet-kápolna oltára részére csipkeruha. Tervezte: Undi Mariska 50 készült angyal mintája. Mintázta Kísfaludí A budai halászbástya. Gobelin. Tervezte : Undi Stróbl Zsigmond 355 Mariska Parrícída János : Faragott fa és elefántcsont. Fa- Hímzés. Tervezte : Rippl-Rónai József 89 ragta : Moest József 360 Hímzett fríz. Tervezte : Rippl-Rónai József 91 Hímzett ellenző. Tervezte: Rippl-Rónai József 94. _ Hímzés részlete. Tervezte : Rippl-Rónai József 102 r ALÍ'Hi 1.5. Szent István koronázási palástja 181 Velencei hímzett mísemondóruha. XVIII. század 182 Falfestés a népszálló éttermében. Tervezte : Undi Burgundi mísemondóruha. XV. század 183 Mariska 41 Németországi hímzett dalmatíka. XVII. század 184 Ugyanott. Vízhordás Kalotaszegen. Tervezte: Hímzett francia oltárterítő 1600-ból 184 Undi Mariska.. 67 Divánpárnák. Készítették: az Iparművészeti Ugyanott. Részlet a dohányzóból. Tervezte: Iskola textilművészet} szakosztályában 23 J Undi Mariska 67 Csipkerózsa. Gobelin. Tervezte : Körösfői Kríesch Ugyanott. Szegedi paprika. Tervezte : Undi Ma- Aladár 232 rlska 68 Miseruha. Magyar. XV. század. Vasvármegyei Ugyanott. Palotai paradicsom. Tervezte: Undi műtörténeti kiállítás 249 Mariska 69 Két püspöksüveg. Magyar. XVIII. század. Ugyanott. Kukoricapattogatás. Tervezte : Undi Ugyanott 255 Mariska 70 Körösfői szűrdíszítés 257 Ugyanott. Zalai juhászok. Tervezte : Undi Ma- Szepességl csipketerítő recebetéttel. XVIII. század 266 ríska 71 Szepességi vert csipkeszegély. XVIII XIX. szá- Ugyanott. Mezőkövesdi almavásár. Tervezte : zad Undi Mariska 72 Szepességi vert csipkés lepedő. XVIII XIX. szá- Ugyanott. Aratás. Tervezte : Undi Mariska 73 zad Ugyanott. Dunai halászbárkák. Tervezte: Undi Vert csipketerítő ezüstfonálból. XVII XVIII. Mariska század 269 Egy nagy falfestménynek vázlata. Festette: Ríppl- Régi szepességi mintára vert modern sóvári Rónai József 99 minták 269 Dekoratív festmény egy magyar kastély számára. Hímzett miseruha. Tervezte : Örkényi István Festette: Rippl-Rónai József-. Í05 Ugyanaz. Tervezte : Nagy Sándor Falfestéstervek. Rajzolták : az Iparművészeti Ugyanaz. Tervezte: Meyer Antal 376 Iskola díszítőfestészeti osztályában

11 Lípótmezeí kápolna szentélye. Festette : N a g y Sándor Lípótmezeí kápolna falifestésének részlete. Festette : N a g y Sándor 326 Falfestés a Szent Imre-collegium kápolnájában. Festette : N a g y Sándor ARCHITEKTÚRA, INSTALLÁCIÓ. Budapest székesfőváros népszállójának étterme. T e r v e z t e : Undi Mariska Ugyanott. Vasbetonpillér az étteremben Lépcsőház falának részlete. Ernst-múzeum Földszinti bejáró. Ernst-múzeum Kiállítási terem. Ernst-múzeum Folyosó. Ernst-múzeum A londoni R o y a l Automobile Club homlokzata A londoni R o y a l Automobile Club uszodája... A londoni R o y a l Automobile Club előcsarnoka Reneszánsz-terem a vasvármegyei műtörténeti kiállításon 250 Hajasdl gör. kath. templom. Rajzolta : Járó Imre Munkácsy-utcai villa homlokzata. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa oldalsó homlokzata. T e r vezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa előszobája és bejárója. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. H a l l. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. M á r v á n y vírágmedence a hallban. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Hall részlete. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Emeleti erkély. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Fürdőcsarnok öltözője. Tervezte : V á g ó József A zebegényí templom Szent Mór kápolnája Beuronban T e m p l o m előcsarnoka. T e r v e z t e : Spannagel Vilmos T e m p l o m belseje. T e r v e z t e : Spannagel V i l m o s Templomfolyosó.,, GRAFIKUS J70 J FÉMMUNKÁK MUNKÁK. T a n u l m á n y emlékezetből. Rajzolta : S í m a y Imre K u t y a t a n u l m á n y o k. R a j z o l t a : S i m a y Imre Oroszlántanulmányok. Rajzolta : S i m a y Imre... T a n u l m á n y o k. Rajzolta : S i m a y Imre Akttanulmány. Rajz. : S i m a y Imre Hazatérés. R a j z o l t a : S í m a y Imre Incselkedők. Rajzolta : S i m a y Imre Cléopatra. Rajzolta : S i m a y Imre Ének. Rajzolta : S í m a y Imre Gyorsrajzolási gyakorlatok Imre Gábor rajza H a r m a n n Béla rajza Gáliász N á n d o r rajza A k e v é l y baba. Mesekönyvillusztráció. Rajzolta : Undi Mariska V i d á m szabólegények. Mesekönyvillusztráció. R a j z o l t a : Undi Mariska Cirkuszos. Mesekönyvíllusztrácíó. Rajzolta : Undi Mariska Exlibris Levélbélyegterv. R a j z o l t a : R i p p l - R ó n a i József... Les Vierges" bibliofil munkának borítéka. T e r vezte : Rippl-Rónai József Les Víerges"-hez egyik k ő n y o m a t. Rajzolta : Rippl-Rónai József Két lap a Les Vierges" könyvből. Rajzolta : Rippl-Rónai József Fejléc. Rajzolta : Rippl-Rónai József Exlibris. Rajzolta : N a g y Sándor Iniciálék és könyvdíszek. R a j z o l t a : Gara Arnold Exlibris. Rajzolta : Gara Arnold 174 Mesekönyvcímlap. Rajzolta : Gara Arnold Plakát. Rajzolta : Gara Arnold A z állatkert plakátpályázata 198 Alkoholellenes plakátpályázat Fejléc. Rajzolták : az Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályában T o b o z t a n u l m á n y o k. R a j z. : Ugyanott M a d á r t a n u l m á n y. Rajzolták : Ugyanott Bevezetés az ékítményes rajzolásba. T e r v e z t é k : Ugyanott Könyvfedéltervek. T e r v e z t é k : Ugyanott Önálló t a n u l m á n y o k. R a j z o l t á k : Ugyanott Díszítés. Rajzolták : Ugyanott. A z okmánybélyegpályázat díjazott p á l y a m ű v e i Ládazár, kovácsolt és vésett vas, francia, X V. sz. Kulcs, kovácsolt és vésett v a s, francia, X V I. sz. Zsidó egyházi tárgyak a vasvármegyei műtörténeti kiállításon Á l l ó óra, m á r v á n y és bronz, francia, X V I I I. század. V a s v á r m e g y e i műtörténeti kiállítás... Ón-céhkancsó, m a g y a r, Ugyanott Kőszeg város kulcsa, kovácsolt v a s, magyar, X I X. század eleje. Ugyanott Mécses, ón és üveg, m a g y a r, X V I I I. század. Ugyanott Kerekes kováspuskazávárzat, vésett vas, német, X V I X V I I. század. Ugyanott Munkácsy-utcai villa. Bronzvirágtartó a hallban. Tervezte : V á g ó József Örökmécses és falikar, kovácsolt vasból. T e r v e z t e : Meyer Antal 334 Á l l ó lámpa, kovácsolt vasból. T e r v e z t e : Meyer Antal Csengetyű. Bronz. Tervezte : Harrach R e z s ő... Sekrestyecsengetyű, kovácsolt vas. T e r v e z t e : K u r z M i h á l y... T e m p l o m i bronzcsillár. T e r v e z t e : Frohnsbeck József Oltárgyertyatartó, kovácsolt vas. Tervezte: Kirsch B ÉRMÉSZET. Plakett-tervek. Mintázta : Sződy Szilárd Báthori István mellképe, Migazzi Kristóf váczi püspök. Ó l o m d o m b o r m ű. M a g y a r, X V I I I. század

12 Plakett, öntött bronz, nemei Í3Í Medaillon, öntött bronz, francia, XIX. század Plakett, öntött bronz, francia 131 Jubileumi emlékplakett. Mintázta: Teles Ede Bárczy-plakett. Mintázta : Vas Viktor 265 Plakettek. Mintázták : az Iparművészeti Iskola kisplasztika! szakosztályában 272 Munkácsy-utcai villa. Plaketták. Mintázta : Kisfalud! Stróbl Zsigmond 313 FESTÉSZET. Művészleány arcképe (pasztell). Festette : Undi Mariska 49 Carla arcképe (pasztell). Festette : Undi Mariska 55 Dekoratív festmény. Festette: Rippl-Rónai József 81 Dekoratív festmény. Festette : Gara Arnold 176 Miniatűrök. Vasvármegyei műtörténeti kiállítás 255 NÉPMŰVÉSZET. Faragott pásztorbot. Rajzolta: Nóvák J. Lajos 113 Faragott pásztorbotok a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának gyűjteményéből. Nóvák J. Lajos fölvétele Dunántúli faragott csanakfülek. Nóvák J. Lajos fölvétele Sárvári mézeskalácsminta. Rajzolta : Fábián Gyula Derecskei festett fakereszt 242 Hollókői festett fakereszt 243 Tardonai fakereszt 245 Székelyföldi sulykok 262 Székely kapuk 280 Nagykászoni kőkeresztek 280 Somogymegyei tükörfák VEGYESEK. Simay Imre műtermében 9 Egyszerűsített csontvázvázlatok, mint mozdulatés aránytanulmányok 32 Színesen pácolt bőrtáska. Tervezte : Und! Mariska Szalmakalap, gyöngyös díszítéssel. Tervezte : Undi Mariska 70 Süvegszerű kalap japán hímzéssel. Tervezte : Undi Mariska 71 Ornament-tanulmányok. Rajzolta : Undi Mariska 76 Nagy gobelinnek vázlatos terve. Tervezte : Rippl- Rónai József 96 Díszletterv Faust-hoz. Tervezte : Rippl-Rónai József 97 Gobelinnek készített olajfestésű terv. Tervezte : Rippl-Rónai József 99 A nemzeti munkapártnak gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökhöz intézett üdvözlő iratának borítéklapja. Tervezte: Falus Elek 110 Ugyanaz. Külső lap. Rajzolta : Falus Elek 111 Mézeskalácsminták. Tervezték : az Iparművészeti Iskolában 209 Japán virágdíszítés Käthe Kruse babák A müncheni erdei temető és nürnbergi Jánostemető részlete Oltár. Márvány és aranyozott bronz. Tervezte : Holub Adolf 343 PEPW> M

13 SIMAY IMRE* ÍRTA s P. E. 1 Simay Imre Legtöbbje azoknak, akik ezt a füzetet forgatják, most fogja először szemben találni magát azzal a komolytekíntetű úriemberrel, akinek arcképét mellékeljük. Símay rövid ideje él köztünk, s ezt az időt sem arra használta, hogy sokat sürögjön a fórumon. Műtermében vagy tanítványai közt ezerszer otthonosabban érzi magát, mint a barátságos vagy harcias összejöveteleken, s az állatkertet, ahol kedvelt majmaínak bohókás mozdulataiban gyönyörködhetik, alighanem többre becsüli akármiféle fényes emberi gyülekezetnél. Világtól elvonult, befelé élő ember ő, akinek egész lénye éppen olyan begombolt, mint papos kabátja. A világ kis izgalmai hidegen hagyják és egy buddhaísta bölcs óvatosságával szemléli a halandók vergődését. Az óvatos filozófus köpenye rendesen olyan sebek helyét takarja, melyeket az élet osztott, s nem nehéz kitalálni, hogy Simay is saját élményein keresztül jutott el a filozófiának erre a hűvös magaslatára. Emberi és művészi mivoltában egyaránt sok vajúdáson, nehéz küzdelmen esett át, amelyek során módjában volt fenekére látni az emberek némely dolgaínak. így történt, hogy érzékeny lelke köré hamar kérget vont a tapasztalás ; hogy egyre jobban elfordult az emberektől és egyre határtalanabb lett szeretete az állatok iránt. Senki sem ismételheti nála több joggal azt, amit Montaigne mondott magáról: Plus je connais l'homme, plus j'aime le chien. Válságainak nehezen hajlítható egyéniségében volt a gyökere. Már a felsőlövői gimnáziumban alkalma volt megtudni nemcsak a poétikából, hanem tapasztalatból is, hogy milyen vészes következményekkel jár az egyénre az, ha szembekerül az erkölcsi vílágrend"-del. Az erkölcsi világrend földi képviselői életének ebben a szakában tanárai képében léptek fel, s felesleges mondanunk, hogy ezúttal ís az egyén volt az, aki elbukott, még pedig többször bukott el. Szárazon és röviden szólva : Símay Imre Károly rossz deák volt. Zabolátlan temperamentumával, dacos jellemével szemben tehetetlennek bizonyult a pedagógusok minden tudománya. Szívreható intelmeiknél sokkal jobban érdekelte tanárainak fízíognómíája, s ezt az érdeklődését nagy sokasága hirdette róluk rajzolt karríkaturáinak. A latin mondattan misztériumai helyett jobban szerette hallgatni az erdő titokzatos beszédét, és a mult történetét szívesebben tudakolta a környék lovagváraitól, mint a tiszteletreméltó Mangold Lajostól. Ezek a bolyongásai Felsőlövő erdeiben és regényes környékén egyébként életreszóló hatással voltak reá és elültették fiatal képzeletébe azt a magot, melyből évek múlva történeti és fantasztikus kompozíciói hajtottak. Iskolai viszontagságai ellensúlyául két szerencsés körülményt jegyezhetünk fel. Az egyik az, hogy atyja Símay Imre Frigyes, a szabadságharc lelkes katonája, majd a Délívasút osztálymérnöke maga is szabadon gondokodó, művészlelkű ember volt, aki fiát éledő művészi hajlamai kifejtésében nem gátolta, sőt módjához képest segítette. A másik, hogy pálya- SIMAY IMRE S TANULMÁNY EMLÉKEZETBŐL. Magyar Iparművészet.

14 kezdése olyan időre esett, mikor a szabadabb érzésű művészek erejök tudatára kezdtek ébredni és elhatározták, hogy azt az ősi küzdelmet, mely régen folyik köztük és az akadémiák hagyományait gondozó művészek között, nyílt mezőn, szervezett harcban harcolják tovább. Friss áramlat szaladt végig ez ídőtájt a népek művészetén? az indulás izgatott, lelkes hangulata lett úrrá a kedélyeken, s azoknak, akik ebben a serkentő levegőben kezdték kibontani szárnyaikat, ugyanabban a szerencsében volt részük, mint annak a fának, mely kedvező tavasz derűjében fogantatott. í892-ben végzi el Símay a gimnáziumot és ugyanez év őszén, tízennyolcéves korában (sz. Í874. dec. í6-án Budán) már l'allemand Zsigmond, a csata- és arcképfestő tanítványa a bécsi képzőművészeti akadémián. A következő év őszén apjával Münchenbe rándul. Ez az utazás erősen hatott ifjú lelkére. Rajta is megesett az, ami sok más utazón: az idegen városban, ahol a kiszabott tartózkodás az idő felhasználására intette, több és mélyebb benyomással gazdagodott, mint látnivalóban jóval bővelkedőbb rendes állomásán, Bécsben, amelynek kincseit mert mindennap hozzájuk férhetett nem aknázta ki annyira. Főként Dürer, Rubens, Rembrandt és a spanyolok mesterműveín lelkesedett a régi Pínakotékában, a Schack-féle képtárban pedig Böcklín, Feuerbach és Schwind kapták meg kiválóképpen. Néhány évvel később, í895-ben történt, hogy a müncheni Secessio látogatóba rándult Bécsbe. Kiállítása, melyet a Künstlerhausban rendezett, s amelynek Stuck kollekciója, meg az ifjabb Herterích és Exter művei voltak a főérdekessége, eseményszámba ment Bécs művészi életében. Simay figyelő szemmel és dobogó szívvel állott a kíállítás képei, szobrai előtt. Nem hogy ellesse egyik-másik művész könnyű szerrel elleshető mesterfogásait, mert ez sohasem volt kenyere, hanem hogy magába szívja az új művészet felszabadító szellemét. Az eredményről még akadémikus korában bizonyságot tett nem egy munkája, de különösen az a történeti kompozíciója, mellyel a Füger-féle akadémiai pályázaton vett részt. Ez a kompozíció Habsburgí Rudolfot ábrázolta, amint törvényt lát a rablólovagok felett, s szokatlan felfogásával, melyen megérzett az ébredő egyéniség sava, kínos feltűnést keltett a tanárokból álló bírálóbízottságban. A díjat persze semmitmondó munkáknak Ítélték oda és Simayt, bár tehetségét elismerték, ezentúl mind gyakrabban érte az a tisztesség, hogy bolondnak deklarálták. Ezzel a bíztató minősítéssel hagyta el í896-ban az akadémia általános festőiskoláját. De egy percig sem volt kétsége abban, hogy sok és kemény munkára van még szüksége, amíg urává lesz művészetének. Sőt csak ekkor vetette rá magát igazán a természet tanulmányozására. Érdeklődése most határozottabb irányt vesz, s derengeni kezd benne igazi hivatásának tudata. A bécsi udvari istálló lovardájába járogat, s alapos tanulmányokat végez lovakon. Az elhatározó lökést azonban a schönbrunni állatkert látogatása adja meg neki. Itt került szembe az állatvilág sok pompás példányával és kezdte megfigyelni az oroszlánok meg a tigrisek mozdulataínak féktelen vadságát, vas inaik és izmaik feszülését, egész testüknek sajátságos szerkezetét. A majmok világa különösen lebilincselte, s olyan barátságot kötött velük, mely maradandó hatású lett művészetére. Testük formarendszerével egyforma mértékben érdekelte az állatok psziçhikai élete, melybe

15 szeretettel merült el és mélyen bepillantott. így jutott mind beljebb ebben a gazdag világban, mely egyaránt megfogta szemét és szívét. Schönbrunní tanulmányai közben akadt össze Hagenbeck Károllyal, a hamburgi állatkert híres tulajdonosával, aki bolondja állatjainak és nagy gyűjteménye van képmásaikból. Símay rajzai úgy megtetszettek neki, hogy nyomban megbízta őt Bécsben éppen akkor kiállított legszebb állatjaínak megfestésével. Ez a megbízás azonkívül, hogy kedvében erősítette, egyéb haszonnal is járt Símayra : alkalmat adott a technikákban való jártasságának gyarapítására. A megbízó ugyanis azt kívánta, hogy a képek akvarell- és gouache-technikában készüljenek. Símay aki már előbb rézre is karcolt Unger Vilmos mesteriskolájában, bár nem soká, mert az iskola copfos szelleme gyors menekvésre késztette örömest kapott az új feladaton, s később is szívesen tért vissza ezekhez a technikákhoz. Akvarell- és gouache-technikával készültek nevezetesen azok az illusztrációi, amelyekre Goethe és Uhland költeményei ösztönözték. SIMAY IMRE S TANULMÁNY EMLÉKEZETBŐL Azonban a legnagyobb áldás, amely Hagenbeck megbízása révén érte, az volt, hogy munkái megszerezték számára egy kitűnő ember érdeklődését és buzgó támogatását. Új pártfogója Eísenmenger Ágost volt, a bécsi képzőművészeti akadémia tanára, Rahl tanitványa, aki Bécsnek sok középületét festette ki freskóival. Freskóinál azonban alighanem tartósabb emléke marad abban a hatásban, melyet megbecsülhetetlen egyéniségével tanítványaira gyakorolt. Nemes és jó ember volt, aki szívesen nyújtotta másoknak nagy elméleti tudásának és sok tapasztalatának kincseit. Simay állatstudíumaí annyira fellelkesítették, hogy nyomban felajánlotta neki mesteriskolájának egyik műtermét. A fiatal művész, akit már régebbről mély tisztelet fűzött hozzá, örömmel fogadta ezt az ajánlatát és Í897 őszén bevonult a rokonszenves mester iskolájába. Egy évet töltött nála ; termékeny, szép idő volt. Eisenmenger nemcsak sok és becses bonctani preparátumát bocsátotta rendelkezésére tanítványának, hanem személyesen is rajta volt, hogy beavassa őt az állattan és az összehasonlító bonctan titkaiba. Ezenkívül ő volt az, aki felfedezte és alaposan kiképezte Símay rendkívüli mnemotechnikai tehetségét. O maga is híres volt erről a ritka adományról; mint sok régi mester, mindent emlékezetből, modell nélkül alkotott. Símay tehetségének rokon vonása csak még jobban mélyítette kettőjük barátságát. Ha van művész, akit Símay mesterének vallhat, úgy csak Eísenmenger lehet az. Tőle sem vett kölcsön semmit, de sehol sem volt több módja a fejlődésre és érésre, mint az ő környezetének jótékony melegében. í8í?8-ban, miután a tanév végén állattanulmányaíval megnyerte a mesteriskola díját, megvált Eísenmengertől, de nem egyszersmind az állati organizmus tanulmányozásától. Előbb az egyetem és az állatorvosi főiskola anatómiai intézetébe járogatott, hogy őssze- Simay Imre

16 Simay Imre hasonlító bonctani ismereteit a gyakorlatban is gyarapítsa. Utóbb visszatért a schönbrunni állatkertbe, ahol most tisztán a majmok életét figyelte, s hogy testük szerkezetét apróra megismerje, anatómiai vizsgálatokat és proporció-méréseket végzett hulláikon. E tanulmányai közben mindjobban megszerette a majmokat és szeretetéről sok-sok rajzban és kompozícióban tett vallomást. Csöndes és következetes tanulmányaiból csak Bécs művészeti életének erősbödő zaja verte fel olykor. A müncheni Secessio í895-íkí látogatása, melyről az imént szóltunk, gyors érésbe indította a lázongó bécsi fiatalok rokon szándékait. Az ellentét, mely évek óta nőtt a Künstlerhaus maradi és modernebb szellemű tagjai között, most nyílt szakadásba csapott át, s Í898 tavaszán megnyílt a Gartenbaugesellschaft-ban a bécsi Secessio első kiállítása. Olyan mesterek vonultak most fel a bécsi közönség előtt, mint Puvis de Chavannes, Carriere, Rodín, Meunier és az akkortájt híressé vált Segantíni, nem is említve Klímtet és a többi helybeli talentumokat. Joggal hirdethette Hevesi Lajos, a mozgalom hű krónikása, hogy hosszú idő után újra megadatott Bécsnek, hogy megtapinthassa az emberiség művészi életének üterét". Ugyanennek az évnek őszén már a maga otthonát avathatta fel a Secessio egy gazdag kiállítással. Ez a kiállítás különösen fontos élménynek lett a forrása Símay életében. Itt látta meg Zügelnek Paradicsomban" című képét, amely olyan hatással volt rá, hogy menten Zügel közelébe vágyott. Előre küldte tehát egy csoport munkáját, majd Zügel dicsérő, hívó szavára maga is fölkerekedett és Í909 tavaszán beállott a müncheni festő iskolájába. Csakhamar kiderült azonban, hogy a hely, ahová jutott, nem neki való. Zügel zsarnok volt, szolgai engedelmességet követelt tanítványaitól; Símay írtózott a sablontól és semmit sem becsült jobban, mint a művészi egyéniség szabadságát. Zügel művészete ebben az időben a már szinte öncéllá vált, bravúros technika jegyébe lépett és a természet rideg józanságú másolásában látta az ideált ; Símay szemében a technika mindig eszköz maradt arra, hogy kifejezze a természet jellemzetességét, vagy fantáziájának látomásait. Végül Zügel csakis lovat és szarvasmarhát, tehát olyan állatokat használt modellül, amelyek Símayt, az exotíkus állatok szenvedélyes barátját sohasem érdekelték. Mindez kedvét szegte, s boldog volt, ha szabadulhatott nyomasztó környezetéből. Télen a nymphenburgi, nyáron pedig, mikor az iskola Wörth am Rhein környékén tanyázott, a karlsruheí állatkertbe járogatott, ahol nem hallotta Zügel dörgő korrektúráit és kedvére dolgozhatott. S bár kevéssel az iskolába való belépése után megkapta az akadémia dicsérőoklevelét és még ugyanebben az évben a karácsonyi nagypályázatnak a tanári kar külön dicséretével tetézett díját ís elnyerte: nem volt Zügelnél soká maradása. Három szemeszter elteltével külföldre ment és tovább bújta a híres állatkerteket ban Bécsben telepedett le, s itt még egy évig folytatta tanulmányait a "Wiener Tiergarten-ban és a schönbrunni állatkertben. Ezzel körülbelül végére is ért annak a meredek útnak, mely az alkotás nyugodt magaslatára vezet. Nem egy csalódás érte, nem egy küzdelmébe került, hogy megőrizze függetlenségét, de végül jogos önérzettel állapíthatta meg, hogy amit tanult, pedig sokat tanult, nem az iskolának, hanem szakadatlanul folytatott saját kutatásaínak köszönheti. Ezentúl élete külső folyása csöndesebb lesz ; egy-egy új munka elkészülte és a nyomában járó siker az, s. *- amit a krónikás feljegyezhet. Annál gazdagabbak belső élményei, amínt- SIMAY IMRE! TANULMÁNY EMLÉKEZETBŐL. hogy a teremtő művész életének leg-

17 5 nevezetesebb eseményei lelkében mennek végbe, s nem dátumokban tetőznek, hanem Simay Imre alkotásokban revelálódnak. í?0í-ben, a bécsi Künstlerhaus téli tárlatán állít ki először. Egy humoros majomkompozíciót (ítélőtanács előtt) és egy sor állatrajzot. í902-ben a bécsi Aquarellísten-Clubnak ugyancsak a Künstlerhaus-ban rendezett kiállításán vesz részt. Itthon í903-ban, a Műcsarnok tavaszi tárlatán mutatkozik be először rajzaínak egy nagyobb sorozatával, amely egyszerre emlegetetté tette nevét, s amelynek egyik darabja, a Kutyatanulmányok, megkapja a Wahrmann Mór-féle díjat. Ugyanebben az évben a berlini Secessío-ban is, meg a bécsi Künstlerbund Hagen téli tárlatán is találkozunk vele. Ennek az utóbbi művészcsoportnak a tárlatain ezentúl állandóan részt vesz, í905-ben rendes taggá is megválasztják, s ő volt az, aki a mi Kévénknek a Hagenbundban állandó vendégjogot szerzett. í904-ben megnyeri állattanulmányaíval a gróf Andrássy-féle ösztöndíjat, s ugyanebben a fontos esztendőben történt, hogy egy ellenállhatatlan ösztön sugallatára míntázófához nyúlt, és a Családi öröm című majomcsoportban minden kísérletezés nélkül, előszörre olyan művet alkotott, amely nagy készségről tett bizonyságot. Ez a fordulat meglepőnek látszott, pedig ritka természetes és példás következetességű evolúció készítette elő. Kezdete az evolúciónak az a kitartó küzdelem, melyet Simay ifjúkori vándoréveíben a természet gyökeres megísmeréseért folytatott. Akadémiai studíumai, állatkertről állatkertre való vándorlása, módszeres bonctani kutatásai mind azt a célt szolgálták, hogy szuverén jártasságra tegyen szert abban a formavilágban, mely érdeklődését megfogta. Sok esztendejének egyetlen programmja volt, hogy figyelte és rajzolta a természetet. Rajza eleinte naturalisztikus, a külső hű leírását adja, de amint tudása mélyül és formakészlete gyarapszik, mindjobban kidomborodik egyszerűsítésre való törekvése. Különös határozottsággal lép ez fel Í900 táján, mikor teljesen abbahagyja a természet után való dolgozást és mindent kivételes emlékezetéből kezd meríteni. Nem akárkinek lenne tanácsos erre a felette kényes útra lépni ; Símayt azonban nagy felkészültsége és szokatlan mnemotechnikai tehetsége nem közönséges eredményekhez segítette rajta. A közvetlen előkép hiánya megkönnyítette abstraháló képességének funkcionálását és szabadabb kífejlésre bírta stílusérzését. Rajzából most kiküszöböl mindent, ami kicsinyesen leíró, s biztos kézzel emeli ki a szerkezet lényeges formáit. A merészen egyszerűsített, erélyesen hangsúlyozott, szinte archítektóníkusan megszerkesztett konstrukció az, ami rajzain uralkodóvá válik; olyan vonás, amely erősen a plasztikára utal. Símay ez időbeli rajzaiban már ott lappangott a szobrász, s a művész akkor, mikor a Családi öröm mintázásához látott, bensejében már kész és érett volt erre a feladatra. S mert értelme és sokféleképpen gyakorlott technikai érzéke az anyaggal való bánás nehézségein is hamar átsegítette, kísérlet helyett egyszerre kész szobrot alkotott, olyant, amely nagyjában már későbbi rokonszabású műveinek erényeit mutatta : erős stílusérzékét, mellyel sikerül néhány sikba beletömöríteníe az élet gazdagságát ; dískrét humorát, melyet szerencsésen mentett át rajzából a plasztika érdesebb szavú, komoly világába; a jellegzetes mozdulat, a pszichikai élet kifejezésének visszaadásában való biztosságát, mely a legnagyobb egyszerűsítés közben sem hagyja cserben és megmenti az üresség veszélyétől. Kevéssel a Családi öröm megmintázása után Simay megint útra kél, hogy teljesítse az Andrássy-féle ösztöndíjjal járó kötelességét. Németországba megy, ahol főként a régi városok fantáziát izgató, festői szépségében, meg a gótikus szobrászat gazdag emlékeiben gyönyörködik. Különösen Nürnbergben volt bő szüretje: Fischer Péter, Veit Stoss SIMAY IMRE ( munkái és a fából faragott gótikus madonnák és szentek új TANULMÁNY EMLÉKEZETBŐL.

18 6 * Simay Imre problémák megoldására serkentették, s kivált archaizáló hajlamaínak adtak új ösztönt. Hazatértével, Í905 tavaszán a Családi öröm-öt elküldi a müncheni nemzetközi kiállításra, ahol nagy síkere van. Ugyanez év őszén a Műcsarnokban megnyeri vele a Ráth Györgyféle díjat. Maga a szobor a Szépművészeti Múzeumba kerül, de nem sokat pihen ott. Í90ó-ban a milánói nemzetközi kiállításra vándorol és elnyeri a Grand Príx-t és a Diplôme d'honneur-t. í907-ben Pécsre küldi, ahol nagy ezüstérmet kap. í908-ban Bécsben és Londonban szerepel a Hagenbund kiállításain, mindenütt becsülettel. A sok tisztesség már-már aggasztóvá vált, s a művész barátai szinte nyugtalanul várták, hogy lesz-e a fényes kezdetnek illő folytatása. Símay a nyugtalankodóknak új munkákkal és új síkerekkel felel ban két szobrot állít ki Bécsben és Budapesten: a Rhesus Erythraeus-t és az Ikrek-et; az előbbi épp úgy, mint a Családi öröm, bronzból készült, az utóbbiban először próbálkozik a kővel. Amazt a király, ezt az Iparművészeti Múzeum számára vásárolják meg. í907-ben nagyobb rajzkollekcíót küld a drezdai nemzetközi grafikai kiállításra, ahol Ebéd című humoros majomcsoportját a királyi képtár szerzi meg. Ugyanebben az évben a müncheni Secessío-ban és Karlsruhe-ban is kiállít, és két nagyobb majomkompozíciója a karlsruheí képtárba kerül. Itthon pedig a Mama meg a fia című bronza a Műcsarnok téli kiállításán az állami kis aranyérmet szerzi meg neki. Ez a kis munkája, melyben jókora lépéssel megy előbbre a formák síkba tömörítésében, körülbelül legteljesebb összhangban egyesíti ilyenfajta műveinek erősségeit: a forma merész és szerencsés összevonását és a kifejezésnek vonzó kedvességét. Következő szobrai: a Papa meg a fia című bronz, de még inkább a fekete belga gránitból faragott és csiszolt Oroszlánpár fordulatról adnak számot. Ebben az utóbbiban már eltűnik minden genreszerüség ; a formák archaísztíkus szigorúsággal mintázottak, s az egészen a vonalak összhangzó ritmusa vonul végig. Persze a nagyszabású, monumentális vonás, mely benne rejlik, csak nagy méretekben fejthetné ki egész hatását. Innen csak egy lépést kellett tennie Simaynak addig az állomásig, amelyet architektóníkus értelemben stilizált legújabb munkái : a III. Béla című bronz mellszobor és az Orang-Utang című bronz jelölnek. Ezek tulajdonképp épületre szánt művek, s ezért csak a maguk helyén alkalmazva, kellő távolságból érvényesülhetnének igazán. Ebbe a sorba tartozik az a lovas kőszobor is, mely a Műcsarnok í9í0-íki téli tárlatán volt kíállítva. Éppen nem bevégzett művek, de Simaynak az archítektónikus szobrászatra való hívatottságáról adtak jelt, s mindenképpen többet mondanak egynémely ügyes banalitásnál, mert egy egyénien sajátos művésznek izgató és várakozást ébresztő próbálkozásai. í9í0-ben meghívták Símayt Pap Henrik helyébe az Orsz. Iparművészeti Iskolához az alakrajz tanítására. Nemsokára a figurális szobrászati szakosztálynak is ő lett a vezetője. Símay sokat gondolkodott módszertani kérdésekről és határozott, átgondolt program mot hozott magával új állomására. Eredeti szelleme, erősen kíbélyegzett egyénisége itt is a maga útját járatja vele ; hogy célhoz is jusson rajta, abban nagy energiája segíti. Minderről ő maga érdekes dolgokat mond el ebben a füzetben. Egy kerámiai műhelyt is szervezett az iskolában, szerencsés kiegészítéséül a szobrászati szakosztálynak. Műhelyvezetőnek és szakoktatónak egy elsőrangú kerámíkust szerzett maga mellé és keményen dolgozik rajta, hogy az üdvös kezdésnek meglegyen az eredménye. Azonban művészetéhez sem vált hűtlenné. Még Budapestre telepedése előtt a Hagenbund egy dekoratív képcíklus festésével bízta meg, mely a komédiát ábrázolja; a ciklus párja, a tragédia, Huck Károly osztrák állatfestőnek jutott feladatul, a munka harmadik részese pedig Barwíg Ferenc szobrász volt. A három művész a Hagenbund í9í0-íkí tavaszí kiállításán mutatta be művét. Új plasztikai problémák is nyugtalanítják. A vadász és Védelem című két szobra már itthon készült ; régi terrénumától, a rajzművészettől sincs szándéka elszakadni. Emberi képéhez hozzátartozik, hogy emellett ráér filozófiával, meg szociológiával, palaeontológíával és csillagászattal is foglalkozni. Értelmi életének sokoldalúsága valóban nevezetes és ha elért eredményeinek forrásaira akarunk rámutatni, talentuma és vas következetessége mellett nem is említhetünk mást, mint erős intellektusát.

19 ÜZLETI IPARMŰVÉSZET. (MÜNCHENI BENYOMÁSOK.) Az ízlés országútján van egy nevezetes állomás; a salzburgi váróterem. Mialatt a német finánc közömbösen turkál a málháínk közt és mi fáradt szeretetreméltósággal írjuk valakinek anzíkckártyáínkat, a legfinomabb iparművészet vesz körül, mellyel valaha a sínek mentén találkoztunk. Nemes falburkolat, bútorszövetek és lámpák, amelyek színes összhangra törekszenek, terített asztalok, amelyek körül szék, evőeszköz és vírágpohár egyetlen konstruktív gondolat kifejezői, az ember felüdül tőlük és irigyli ezeket a lódenruhás, szögescípőjű hegymászókat. Ez az állomás két ország határán, két művészi világnézet mesgyéjén áll és jellegzetes. Visszacseng benne, amit Bécsben elhagytunk: a Wiener Werkstätte elegáns nagyvílágíassága, üde színszeretete, puha, néha nőies érzékenysége. De már a közönséget szolgálja ez a művészet, mindenkié, összefügg a közlekedő technikával, egy nagy és nyüzsgő várócsarnok arányaihoz van mérve, demokratikus művészet. S ennyiben német. Egy jóleső művészi akkord a tülkölésben, csengetésben és sípolásban. Valami, ami előkészít és figyelmeztet. S néhány óra múlva, ahogy az ember müncheni utcákon csatangol, már megvilágosodik előtte a művészet új szerepének értelme. Utcaképet látunk, amelyik elüt a megszokottól és nagyvárosi voltában is ízléses. Plakátjai nem ordítanak. Nem fenyegetnek lelövéssel, hogyha mellőzzük a Petrolín hajápolószert. Nem ís akarnak mindenáron megnevettetni. De megállítanak a könnyűségük, fürgeségük miatt. Két-három enyhe szín, egynéhány jól megstilízált figura: egy hegymászó, egypár bábú és játékok az asztalon, egy groteszk kutya, amelyik pezsgőt iszik, egy Reznicek-főhadnagy, aki Czuban-cígarettára gyújt, néhány jól sikerült szines litográfiától hangulatot kap az utcapalánk. Azután kirakatok elé kerülünk s ezek a kirakatok ismét csak azt hirdetik, hogy nem síppal-dobbal fogják a legjobb vevőt, hanem ízléssel. E kirakatok csak egy-egy ütemet adnak abból az egész művészi kompozícióból, amelyet odabent találhatsz. Néha nem több csak egy nagy keménykaros szék, egy nemes és letompított fényű commode, egy darab odavetett virágos brokát, egy paraván a háttérben, egy rézveretű tükör és egypár fayence meg kristályüveg. De a kirakat megállít, mert ami mögötte van : egy nagy városnak egész művészi kultúrája, szolidsága, nyugalma és magához való bizodalma. A bajor kedélyt és egy kissé az egész dél-német lelket tükrözi vissza ez a jelenség. A látszatok, a hamis és hízelgő formák kerülését. A müncheni nem szívélyeskedík, de barátságos, nem kiáltoz nagy effektusokért, hanem szívesen adja oda magát egy íntenzív gyönyörűségnek. A nők nem szépek, még csak nem ís öltözködnek nagyvárosi választékkal, de egy kedves meghittség, valami néma nőiesség van az egész lényükben s kivált a beszédjükben. Ez az esztétikus világkép ezer alakban újul meg előttünk, mialatt benyomásokért végigjárjuk az iparművészet nagy kiállító helyeit. Ha az ember egy nagy pompaszeretet, vagy a főrangú kényelem luxusát várja e helyektől, akkor csalódás éri. Már a Vereinigte Werkstätte, akár a Deutsche Werkstätte, akár a Kunstgewerbeverein vagy a nagy magáncégek termeit járjuk be, seholsem találkozunk azzal, amihez a karácsonyi és tavaszi kiállítási csarnokok szoktattak hozzá. Sehol sem bukkanunk tervezők és mesterek válvetett erőlködéseire, hogy a legfényesebbet adják abból, ami tőlük telik. Sehol sem találkozunk az angol ízlés kevély, nagy felületeível, zárkózottságával. Sehol a félmúlt német izlés konstruktív,,gílíszta"-stílusával. Sehol azzal a puha, buja színekért sóvárgó boudoír-művészettel, melyet a fiatal bécsiek intonáltak. Üzletekben vagyunk, mert itt minden kiállítás üzlet, minden új törekvésnek gazdasági céljai vannak és minden művész, a nagy és a kicsi elsősorban élni akar, tehát valami formában társa, vagy haszonrészese a tőkének, mely őt foglalkoztatja. A pár év előtti nagy foradalmaknak, az új ornamentikái kitalálásoknak, a kevély hadakozásoknak, stílusok és történet ellen, vége.

20 8 Üzleti ipar- Az akkori büszke hadvezérek vagy nyugodalmas professzorok, immár mint Bruno Paul, művészet Ríemerschmíed, vagy buzgó társai a kapitalizmusnak, mint Bertsch, Behrens, vagy eltűntek és elnémultak, mint Obrist és Pánkok. A polgári nyugalom, a széles és joviális derű terjeszkedik itt mindenütt, valami megelégedettség és vevő-várás, akármelyiküknek interiőrjét nézi az ember. Jóformájú asztalok nehéz, masszív szekrények, öblös ülőbútorok, hízelgő szövetek, stílusosan alkalmazott fémek és sok dekoratív érzék az elrendezésben, az ember érzi, hogy e művészek becsületes emberek, jó tervezők, biztos anyagísmerők és hosszú életűek lesznek a földön. S akik újak szegődtek ís hozzájuk azóta, a fiatalok, mint Berndl, Wenz, Baur, Jaeger szintén nem rontják a társalgás tónusát. Ok valamennyien s kivált P. L. Troost abból a fínomízlésű, de egyáltalában nem hevülékeny architektúrából sarjadtak ki, melynek Th. Fischer és Emanuel Seídl itt a legjellegzetesebb képviselői. Szeretik az empíre-formákat, abból az időből, mikor már kezdett elpuhulni a harmincas évek táján. Szeretik a nehéz, főleg zöld szöveteket, a barokkos faragást, peremek díszéül, az ornamentikát, amely nem a régi logikus és hideg geometriai formákban összegeződik, hanem inkább lírikus : színes, rózsás, hol koszorúba fonódva, hol angyalok szárnyán, hol bőségszarúból hullva. Az emblémákat kedvelik a bútorokon is, az asztalterítőn ís, a párnákra hímezve ís és az ékszereken is. Úgymint nagyanyáink. S erre az ízlésre mindent el lehet mondani : azt, hogy finom, hogy költői, hogy intim és hogy artísztíkus, mindent, csak azt nem, hogy grandiózus. Ez a hétköznapíság széppétevése. Ez a családi kör felmagasztalása. S a szükségletek bölcs felismerése. Afelett mindenesetre lehet vitatkozni, hogy ez végeredményben valódi művészet-e. De az nem tűr kétséget, hogy gazdaságilag nézve és a művészet szocializálását kívánva ez a leghelyesebb út. A müncheni iparművészet azt mondja : leszűrtük az utolsó évek harcaínak eredményeit. Valójában : élvezik a régebbi művészi tőkék kamatait. Szétszórják a formák, a célszerű kitalálások, az iparművészeti gondolatok egész gazdagságát a világba. Megnyilatkozások legjellemzőbb alakulata : a típusbútor. Valami, ami több a gépi bútornál, mert kevesebb a furnír és több az ízlés rajta. De viszont mégsem iparművészet, mert csak egy csomó kéznél levő berendezési forma modoros ismétlése. Emlékeztet azokra a divatos költői kivonatkönyvekre, amelyek egy költőnek, például Goethenek legszebb mondásait, epígrammáít, xéniáit és aforizmáit fonják koszorúba. De vájjon ez-e Goethe? Vagy legalább töredéke-e ez egy költőnek? A típusbútor jellegzetes kialakulása egy osztály, mondjuk a német lateiner- és hívatalnokosztály művészileg iskolázott, de nagy anyagi áldozatokra képtelen igényeinek. A nagyváros osztálytagozódása, életformája hozta létre és a bérházlakás a kerete. A tipusbútor minden lakásba odaíllík, minden igényhez alkalmazkodik, mindenféle kombinációt eltűr és ami nem utolsórendű kérdés német földön a családnak minden örvendetes gyarapodásával tovább és tovább fejleszthető. Ami a mai ínteríőr-művészet fontos célja : a lakás exaktsága, annak itt éppen az ellenkezője teljesül. Ez az előnyös a vásárlóra nézve. Viszont a tervezőművészre az az előnyös, hogy ő csak egyszer vázolja fel a formákat, de ötven vagy száz példány után kapja a tisztes polgári hasznot. A szónak régi és szép értelmében ez bizony nem iparművészet. De a szónak régi és szép értelmével itt nem igen sokat törődnek. Hanem a változott viszonyokhoz alkalmazzák az egészet: ha nem iparművészet, ám legyen művészi ipar". S jellemző, hogy itt az iparművészet fellendülését az utolsó évtizedben elsősorban nem az ex offo tervezőművészeknek lehet köszönni, hanem a művészileg képzett iparosoknak. Mint ahogy itt nem a hivatalos állami iparművészeti iskola a legjobb, hanem az ipari szakiskolák. Az az öt-hat szakiskola, amelyikben a város nagyszerű közoktatási szelleme érvényesül, amelyekben néhány év óta a mi korunk egyik legkiválóbb pedagógusának, Kerschensteínernek szisztémája szerint nevelik a felnövekedő íparosnemzedéket. Inas, legény, mester itt mind ugyanazt az iskolát végzi, nagyjából ugyanazt az anyagot ís kapja,