több mint száz vállalat vezette be idáig GE Lighting Tungsram MOL, Hungária Biztosító Magyar Nemzeti Bank Zwack Unicum

Átírás

1 rendszer elsı verziója, az SAP R/ ben került piacra Ekkor csak mainframe gépeken volt használható Ez behatárolta a felhasználók körét >> kicsi és közepes vállalatok számára a rendszer alkalmazása nem lett volna kifizetıdı R/2 rendszert úrraprogramozták, (2000 emberévnyi fejlesztés) >> létrejött az SAP R/3 rendszer R/3-mal 1992-ben jelent meg a vállalat, Két év múlva 4000 vállalatból álló ügyfélbázissal és évi 1.8 milliárd márka bevétel piacvezetı szereppel bír 1972-ben megalapított SAP AG Európa legnagyobb független szoftverháza csak egyetlen terméket fejleszt nagyvállalatok igényeire tervezett integrált ügyviteli és termelésirányítási programcsomag képes változtatások nélkül, csupán a program paramétereinek megfelelı beállításával egy tetszıleges nagyvállalat teljes gazdálkodását a számviteltıl a gyártósorok irányításáig magába integrálni több mint száz vállalat vezette be idáig GE Lighting Tungsram MOL, Hungária Biztosító Magyar Nemzeti Bank Zwack Unicum

2 Nemzetköziség. A világ majd minden országában megtalálható az SAP AG leányvállalata vagy helyi forgalmazója, mely gondoskodik a szaktanácsadásról, fordításról, illetve a termék fejlesztésérıl és adaptálásáról a helyi igényekhez és törvényekhez. Az R/3 már több mint 30 nyelven elérhetı. Rugalmasság. Az R/3 nem iparág specifikus, bármely fajta vállalat tevékenységénél használható, termelı vállalatoktól, a bankokon át a kereskedelmi vállalatokig és képes ezeknek a cégek minden területét irányítani. Nyitottság. Rendkívül nagyszámú hardver típussal, operációs rendszerrel és külsı alkalmazással kompatibilis, az architektúra nemzetközi szabványokon alapul. Így az R/3 szabad utat nyit a gyártótól független nyílt rendszerek adatfeldolgozási lehetıségeinek kialakítására. Integráció. Egy üzleti esemény megtörténtekor az ezzel kapcsolatos minden információ a vállalati adatbázis minden érintett pontjára azonnal eljut. Megszőnik az adatbázis redundancia, a többszörös munkavégzés, a folyamatok optimalizálhatók. Fejleszthetıség. Ha a felhasználónak bármilyen speciális igénye van amely nem oldható meg az SAP moduljaival, a rendszer fejleszthetı a saját programnyelvével (ABAP). Ezenkívül több mint 130 interfész áll rendelkezésre a külsı alkalmazásokkal való kapcsolatokhoz. Modularitás. A rendszer moduláris felépítésének köszönhetıen lehetséges a teljesen rugalmas, ügyfél specifikus és a peremfeltételekhez alkalmazkodó bevezetés és használat. A modulokat rendszerint a következı módon szokták csoportosítani: Logisztikai modulok: SD, MM, PP, de ide sorolható a QM és PM is. Pénzügyi és számviteli modulok: FI, CO, AM. Egyéb modulok: HR, IS, WF, PS.

3 A logisztika fogalma az SAP szerint: logisztika az anyagi javak, és szolgáltatások mennyiség, kapacitás, érték, idı, költség, stb. szerinti követése Ide tartozik a rendszer minden folyamata, amely nem csak érték mozgáshoz kapcsolódik. Az SAP rendszer logisztikai moduljai: értékesítés és elosztás (SD), anyaggazdálkodás (MM), termelés tervezés és irányítás (PP). Ezek a modulok alkotják az R/3-as integrált logisztikai rendszerét, mely az összes készletgazdálkodási, termelési és értékesítési feladatot magába foglalja. A mennyiségi készletnyilvántartás valamennyi tároló helyre, raktárra kiterjed. A rendszer támogatja az összes létezı készletmozgást szállításra, költséghelyre, gyártásra, és az áttárolásra gyárak között, illetve gyáron belül raktárak között. A leltározás megszervezhetı folyamatos vagy fordulónapos alapon. Számos speciális készlet (pl. bérfeldolgozáson lévı, tranzitkészleten lévı, minıségellenırzésen lévı, konszignációs készlet, stb.) is nyilvántartható. Az MM anyaggazdálkodási modul intézi a készletgazdálkodás, a beszerzés, az anyag bevételezés, és a számlaellenırzés teljes folyamatát. Percre kész információt nyújt a készletekrıl, készletértékrıl. Az egyes anyagok szükséglet számítási metódusát üzem (gyár) lebontásban lehet meghatározni, de alternatívaként megadható az anyagok egy csoportjára is. Meghatározható, hogy a szükségletszámítás a felhasználáson vagy a tervezett igényeken alapuljon-e. Ha az MRP felhasználás bázisú, akkor a számítás alapja az értékesítési terv vagy a már beérkezett megrendelések figyelembevételével történik oly módon, hogy a rendszer a kapcsolódó darabjegyzékek alapján valamennyi ezzel összefüggı igényt is kiszámolja. Az MRP beszerzési megrendelési igényléseket (BMIG) hoz létre az anyagbeszerzés, illetve tervezett gyártási megrendeléseket a termelés tervezés számára. Ha bizonyos cikkek esetében egy gyár igényeit egy másik gyár, vagy egy központ látja el, az MRP futás áttárolási (transzfer) megrendeléseket hoz létre, amit a másik gyárra futtatott MRP számítás figyelembe vesz.

4 Az MRP a beszerzési megrendelési igénylések segítségével további tevékenységeket kezdeményez a beszerzés területén is. A beszerzési szervezetek felépíthetık úgy is, hogy több gyárért legyenek felelısek, melyek akár különbözı vállalatokhoz is tartozhatnak a vállalatcsoporton belül. Ha egy anyag esetében ütemezett szállításról történt megállapodás, akkor az MRP határidıkkel ellátott tételes bontású beszerzési igénylést jegyez be az ütemtervbe. A beszerzési igénylések alapján a rendszer automatikusan állít elı lehívásokat, ha keretszerzıdést kötöttünk, illetve létrehozza a megrendelést, ha a cikknek rögzített szállítója van. Ha nincs beszerzési igénylés akkor egy információs rendszer segíti a szállító kiválasztását. A rendszer részletes adatokat tárol a cikk összes korábbi szállítójáról, és statisztikai adatokkal támogatja az egyes szállítók kiértékelését. A megrendelés pillanatában ismert szállítási költségek a beszerzési megrendelés részeként tárolódnak. Természetesen a megrendelés generálódás folyamatába engedélyezési pontokat lehet beiktatni számos helyen. Az automatikus számlaellenırzés nagyban csökkenti a kézzel végzendı emberi munkát. A rendszer a megrendelésekre hivatkozva, automatikusan hozza létre a várt számlát, melyet mennyiségben és értékben összevet a beérkezett számlával. Az anyagbeszerzés és a bevételezés integrációjának köszönhetıen az összes szükséges információ jelen van a rendszerben, és az alapbizonylatok teljes terjedelmükben néhány gombnyomással elıhívhatók. Az anyagok bevételezése, készletre vétele a beszerzési megrendelésre hivatkozva történik, a rendszer figyelemmel tudja kísérni az összes korábbi részszállítást, ellenırizni tudja a rendelésben engedélyezett túl- vagy alulszállítás mértékét. A rendszer automatikusan rögzíti a bevételezést a megrendelésben, és a raktári készlet mennyiségi adatainak frissítésén túl elvégzi a tétel fıkönyvi könyvelését is. A beszerzési megrendelésen betervezett szállítási költség a készlet érkezésekor mennyiségi alapon osztódik fel. A raktározási rendszer képes a különbözı típusú (automatizált, blokk, véletlen eléréső, stb.) raktárak vegyes használatának támogatására, fix raktárhelyek kezelésére, a tároló helyrıl, a tároló helyre és a tároló helyek közötti ki-, be-, és áttárolásra. A bizonylatok és címkék (ideértve a vonalkódot is) elıállíthatóak a különbözı szinteken, a bevételezéstıl a kivételezésig. A raktározási rendszernek saját leltározási eljárása van, mely biztosítja, hogy minden tároló hely egy évben legalább egyszer leltározásra kerüljön. A rendszer kezelni tudja a különbözı mérető raklapokat, speciális készleteket és a veszélyes árukat is. A raktár gazdálkodási komponenst egy olyan alrendszerként is ki lehet építeni, amely a fontosabb funkciókat a központi adatbázist kezelı szerver üzemzavara esetén is el tudja látni.

5 A piaci igényekre gyorsan és rugalmasan reagáló értékesítési rendszer minden vállalat sikeres mőködésének kulcsfontosságú feltétele. Az SD modul egy megbízható, integrált értékesítési rendszer, mely teljesen kielégíti ezeket a feltételeket. A PP termelésirányítási modul a központi eszköz az igény és az értékesítés közötti termelés lebonyolításához. A termelésirányítás a vállalati irányításnak olyan szerves része, mely megszervezi a termelést végzı rendszert, megtervezi a termelıfolyamat mőködését, és megteremti ennek a mőködésnek az elıfeltételeit, végül pedig ellenırzi a folyamat terv szerinti megvalósulását és annak eredményeit. A kommunikáció vezérlése: a különbözı üzleti események (számlák, megrendelések, stb.) feldolgozása és a vele kapcsolatos adatcsere irányítása a belsı és külsı partnerek között. Ez történhet postai úton, vagy , telefax, EDI, és egyéb eszközök segítségével. A piac megfelelı ellátását biztosító értékesítési szervezet nyilvántartása, felügyelése és irányítása. Ide tartoznak az értékesítési csatornák, irodák, ágazatok, üzletkötık, ügynökségek, stb. Az értékesítési részfeladatok nyomon követése és ellenırzése, mint például rendelkezésre áll-e a megfelelı áru a megfelelı határidıre és feltételekkel, milyen lépések történtek idáig ennek érdekében, stb.

6 Az értékesítési törzsadatok kezelése: az üzleti partnerek és a velük kötött megállapodások, az eladásra kerülı termékek adatbázisa, az értékesítési árak, kedvezménykategóriák, a kedvezményre jogosultak köre. A kiszállítandó megrendelések kezelése: az esedékes szállítmányok összeállítása, a kigyőjtés irányítása, ellenırzése. Számlázás: a szállítási utasítások és a terhelési jóváírási igények feldolgozása, ezek alapján számla generálás. az R/3 rendszer bevezetése egy vállalatnál, nem alkalmazható sablonszerően mindig az aktuális felhasználói igényekhez, környezethez, elıfeltételekhez kell igazítani. Négy alapvetı fázist azonban mindig jellemzıen felfedezhetı a bevezetési projektek során, melyekben a párhuzamosan végzett tevékenységek további szinteket alkotnak. Célja egyrészt a vállalati folyamatok pontos megismerése, felmérése, másrészt a bevezetés elıkészítése 1. Szint: a felhasználói igények elemzése, a projektmunka megszervezése, a projekt-team felépítése, a projekt során követett szabványok meghatározása. 2. Szint: a bevezetési projekt határidı tervének elıállítása, a rendszer installálása, a projekt team tagjainak tanfolyami beosztása és oktatása, az SAP funkciók begyakoroltatása a projekt team tagjaival. 3. Szint: vállalati funkciók, folyamatok és illetékesség felmérése, interfészek (a külsı alkalmazások és az SAP kommunikációját lehetıvé tevı kapcsolatok) megtervezése, a rendszer-infrastruktúra megtervezése (hardver, operációs rendszer, hálózat, környezet, stb.) 4. Szint: a koncepció minıségi ellenırzése, az elsı fázis végeredménye a koncepció és a projektterv

7 Célja az elsı fázisban megismert rendszer funkcióinak és folyamatainak leképezése az SAP modulokra, funkciókra és folyamatokra. 1. Szint: szervezeti struktúra modell elıállítása, az SAP alapadatok, adatbázisok meghatározása, megtervezése, az SAP folyamatok modelljének elıállítása, a periodikusan ismétlıdı folyamatok modelljének elkészítése, interfészek megvalósítása. 2. Szint: nyomtatványok, dokumentumok megtervezése, beszámolók megtervezése, az egyes felhasználók jogosultságainak meghatározása. 3. Szint: a prototípus minıségi ellenırzése. A második fázis végeredménye a dokumentált prototípus. Cél a futó rendszer megfigyelése, a még szükséges javítások elvégzése. technikai mőveletek optimalizálása, szervezési mőveletek optimalizálása. technikai mőveletek optimalizálása, szervezési mőveletek optimalizálása. Célja az elızı fázisban megtervezett rendszer gyakorlati megvalósítása. 1. Szint: a produktív üzem megtervezése, 2. Szint: a rendszer-infrastruktúra felállítása a produktív rendszerhez, a rendszeradminisztráció megszervezése, a reorganizáció és archiválás meghatározása, a felhasználók oktatása. 3. Szint: integrációteszt végrehajtása, rendszerterhelés elemzése, adatbázisok feltöltése a produktív rendszerben, adatkarbantartás, manuális bevitel. 4. Szint: a produktív rendszer minıségi ellenırzése. A harmadik fázis végeredménye a kész produktív rendszer.