1. Történet Történelmi áttekintés Történelmi nevek:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Történet Történelmi áttekintés Történelmi nevek:"

Átírás

1 1. Történet Történelmi áttekintés Őskor: Természetes hordozók, gyógyfüvek, stb. Kenetek, olajok, füstölők, mofetták Kína: Pen-ts ao gyógyszerkönyv (AD II szd), Shen-Nong (2700BC de inkább 30BC) Egyiptom: Ebers papírusz 1550BC: 877 recept Mezopotámia: Babiloni agyagtáblák (500BC) India: ayurveda, Susruta Samhita (AD450) Inkák: Kokalevelet a sámán megrágva, és a sebre köpve érzéstelenített. Görögország: először a szó, azután a növény, csak végül a kés a növényi eredetű gyógyszerek dominanciája (fitoterápia) Hippokratesz (~400BC) az érvágás bevezetése nil nocere Diocles / Carystos ( BC):Rhizotomikon farmakológiai szöveg Pedanios Dioskoridész: De materia medica (AD70): növények, állatok, ásványok (megfigyelések, összevetések, precíz leírások). Róma: Celsus (1. szd. BC-1. szd. AD):De medicina id. Plinius (AD23-79): Natural history Galenus (AD 200) agressziv érvágásos gyógymód Gyógyszerkereskedelem: pigmentarii, apotheca Arab világ: Bagdad Kr.u.765: gyógyszertár. A kínai, indiai, görög ismeretek átmentése és továbbfejlesztése. Kr.u.750: deszt., krist.- Géber Kr.u.1000: Avicenna: Kánon (5 kötetes alapmű). Középkori gyógyszerészet: Kolostorkertek gyógynövényei Donnolo ( ): Antidotarium Regimen sanitatis: 11. szd., 1231 II. Frigyes - gyógyszerész megnevezése, kereskedelmi rendszabályok, etikai kódex Itália a gyógyszerkereskedelem központja Történelmi nevek: Placebo: Örülni, megelégedve lenni (ma hatóanyag nélküli készítmény) Farmacon: méreg, gyógyító anyag (ma: hatóanyag) Toxon, toxicon: csomó, görcs (ma: mérgező anyag) Virus: kígyóméreg, mérges mocsárgáz (ma: ártalmas genetikai kód) Decoctum: növényi főzet (instab., frissen készítve, főzés nélkül:infúzió) Macerálás: 13%-os fehér boros áztatás Succi: frissen kipréselt növényi folyadékok Emplastrum: növényi preparátumot tartalmazó seb/hólyaghúzó-tapasz Extractum: növényi részekből mechanikai és extrakciós kezeléssel Tincturae: alkoholos, ammóniás, vagy éteres extraktum Linimenta: erősebb, olajos extraktum külső kezeléshez Unguenta: olajos vagy paraffinos kenőcs

2 Pilulae: régóta létező, de a 19. századtól különösen kedvelt kezelésmód, golyó formájú fehér gél. (Extraktum+mátrixanyag dörzsmozsárban az oldószer eltávozásáig kevergetve, pl. pilulae roborates). Placebo: örülni, megelégedve lenni. Gyárak kialakulása, formálás feladata A gyógyszergyárak patikákból, festékgyárakból alakultak ki: 1827 Merck, 1882 Beiersdorf, 1861 Bayer, 1862 Hoechst. Cél: kezelhetővé tétel, egyenletes adagolás biztosítása, eltartahatóság javítása, hatás optimalizálása: kevesebb kell, kisebb a mellékhatás kívánt irányba eltolható a hatásspektrum (pl. Aszpirin láz és fájdalomcsillapító hatás, de a Kolfarit (mikrokapszulázott acetil szalicilsav) a gyulladásgátló hatás lép előtérbe egyéb hatás visszaszorul). 2. Gyógyszer Gyógyszer: Olyan anyag, vagy azok keveréke, ill. olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése, vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása, vagy módosítása céljából emberi szervezetben, vagy emberi szervezeten alkalmaznak. Gyógyszertári készítményfajták: Magisztrális gyógyszer: az a készítmény, amelyet a gyógyszerész a gyógyszertárban a hatályos Magyar Gyógyszerkönyv, vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény rendelkezései alapján, egyedi orvosi előírásra, vagy a Gyógyszerkönyv szerint nem erős hatásúnak minősülő anyagokból saját kezdeményezésére előállít. Galenusi gyógyszer: A Gyógyszerkönyvben, vagy a Vényminta Gyűjteményben meghatározott összetételű és növényi részekből egyszerű eljárással nyerhetők. Gyógyszerformák csoportosítása: Szilárd: tabletták, pirulák, porok, granulátumok, pelletek Folyékony, gáznemű: emulziók, szuszpenziók, steril készítmények, aerosolok Speciális: tapaszok, szemészeti eszközök, implantátumok Bejuttatás Noninvaziv: Gasztrointesztinális: perorális, nyelőcső, gyomor, bélszakaszok (vastag, vékony, vég), rektális. Nyálkahártyák: száj (bukkális) szem (ophtalmic) fül orr (nasal)

3 Invaziv: tüdő (pullmonalis) hüvely (vaginális) húgyutak Bőr (transzdermális, perkután) Intravénás Intramuszkuláris Intraarteriális Szubkután (bőr alá) Implantátumok Dózis ED: hatásos (effectiv) dózis DC: gyógyító (curativ) dózis DT: elviselhető (tolerata) dózis DM: legnagyobb (maxima) dózis DL (LD): halálos (letalis) dózis Terápiás Index: TI= LD 50 / ED 50 Biztonsági faktor (certain safety factor): CSF = LD 1 / ED 99 Cél: minél nagyobb TI, a véletlen túladagolások ne vezessenek halálhoz. A gyógyszer bizalmi termék, nagyon sok múlik a megfelelő beteg complienc-en. Interakciók additivitás: egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat szinergizmus: kémiai (ph, komplex), biológiai/biokémiai (A elfoglalja az inaktív helyet B elől) antagonizmus: kompetitív (ua. receptorra hatnak), kémiai (kedvezőtlen ph, komplex), funkcionális (pl. élénkítő + altató). Gyógyszer útja a szervezetben 1. Liberáció 2. Abszorpció 3. Disztribúció 4. Matabolizáció 5. Elimináció A vízterek között lipoid gátakat (barrierek) kell legyőzni: gasztrointesztinális barrier, tüdő, hajszálerek rendszere, vér-agy gát, méhlepény, vese. Általában egyenes arányosság áll fenn a hatóanyag-vérszint és a hatás között. A szövetekbe jutás befolyásoló tényezői: lipidoldékonyság, ph, komplexképzés aminosavakkal, - fehérjékkel. A hatás jellege: Nem szerkezet-specifikus hatóanyag (pl. éter, N2O) Szerkezet-specifikus hatóanyag (receptorhoz kapcs.) Hatás helye: Membrán receptorok (kb. 5000) Magban lokalizált (hormon) receptorok (>150)

4 Ioncsatornák (>1000) Enzimek Liberáció A hatóanyag kiszabadulása a tablettából. Diffúzió - Fick egyenlettel írható le: dx/dt=k 0 (c 0 -Xd) k 0 =DA/Vh c 0 (oldékonyság) A=felület (tenzid hatás) V =térfogat (emésztőnedv) h =diffúziós réteg vastagsága D=diffúziós állandó (M,m) Leggyakoribb liberációs kinetika az elsőrendű kinetika. Befolyásolja: a megkötő anyag, polimorfia, szemcseméret. A liberáció sebessége nő: Bevonatos tabletta -> Tabletta -> kapszula -> por -> vizes szuszpenzió -> vizes oldat. Komoly fejlesztések folynak nyújtott hatóanyag leadású, késleltetett hatóanyagleadású, nulladrendű kinetikával rendelkező készítmények kifejlesztésére. Abszorpció Biomembránok jelentős gátként működnek. Fő alkotóelemei a foszfolipidek és a fehérjék (50-50%). A foszfolipidek felelősek az elhatárolásért a közéjük ágyazódott fehérjék pedig a kapcsolatfenntartók a külvilággal. A foszfolipid kettősréteg körülbelül 5 nm vastag. Egy foszfolipid molekula egy feji (hidrofil) és egy farok részből (hidrofób) áll. A glicerin harmadik C-atomjához mindig foszfát-csoporton keresztül valamilyen N tartalmú kisebb molekula kapcsolódik (a N miatt kialakuló ikerionos szerkezet biztosítja a hidrofil tulajdonságot). A másik két C atomot mindig páros szénatomszámú savak észteresítik. Ha tartalmaz kettős kötést akkor az cisz helyzetű. A leggyakoribb foszfolipid a foszfatidil-kolin. A szénhidrogén láncok kizárják maguk közül a vizet és a kettősrétegben ezek helyezkednek el belül egymás felé fordulva. a belső (citoplazma felé néző) protoplazmás rétegben dominál a foszfatidil szerin és a foszfatidil etanolamin, ezek biztosítják a belső töltöttséget ( - töltöttség). A külső exoplazmás rétegben a foszfatidil kolinból és a glikolipidekből (cukorrész tartalmú lipidmolekulák) van több ( + töltöttség). Az ellátott feladat szerint a membránfehérjéket a következő csoportokba sorolhatjuk: transzporterek (molekula és irányspecifikus), enzimfehérjék (aktivitás a citoszolban), receptorok (ligandumok megfogása), az aktinhálózat pedig ezeket a membránokban lévő fehérjéket kapcsolja a membránhoz a citoszolban. Elhelyezkedés szerinti csoportosítás: integráns fehérjék (beágyazódtak, ha teljesen átnyúlik akkor transzmembrán, ha lipidkapcsoltak akkor lipoproteinek, ekkor csak a lipidrész ágyazódik be, illetve lehet olyan is hogy csak az egyik rétegbe ágyazódik be), perifériás fehérjék (kívül vagy belül van, nem tartozik szorosan a membránhoz, nem kovalens, másodrendű kötésekkel kapcsolódik valamilyen integráns membránfehérjéhez). Az anyagok többféle módon vándorolhatnak a két tér között. A spontán koncentrációkiegyenlítő áramlást diffúziónak nevezzük, ezt a lipidréteg akadályozza, így ez egy elég lassú folyamat. Ez a sebesség függ a

5 molekula méretétől és polarizáltságától. Kisméretű hidrofób molekulák gyorsan mozognak a hidrofób belső membránrétegben, a hidrofilek már lassabban de még átjutnak (H2O Aquaporin- csatornán keresztül gyorsabban). A nagyobb molekulák ha már kissé polarizáltak akkor nem jutnak át a kettős lipidrétegen. Az elektromos töltöttség egyértelműen akadályt jelent az átjutásban, ezekre a membrán impermeábilis. Két fajta transzportfolyamatot ismerünk: passzív transzport ahol a transzport fehérje külső energiát nem használ, kémiai / elektrokémiai gradiens hajtja (koncentráció és kémiai potenciál különbség). Diffúziónál, a csatornáknál és bizonyos transzportereknél ez a passzív transzport megy végbe. Az aktív transzport az, ami gradiens ellenében is tud anyagot szállítani, csak karrier fehérjék végezhetik meghatározott irányba, mert kapcsolva vannak az energiaforrással. Az energiaforrás származhat ATP hidrolízisből, fényenergiából, vagy létrejöhet úgy hogy a folyamat egy kapcsolt transzport része, ahol az teljes folyamatot tekintve termodinamikailag kedvező. A szállításnál már fontos szerepe van a membrán potenciálviszonyának is. A passzív transzport uniport folyamat. Mindig ugyan az a transzporter szállít ki és be, a koncentráció gradiensnek megfelelően. Az együttes (kapcsolt) transzportnál több molekulát/iont szállít a transzporter. AZ egyik általában valamilyen ion. Ha a szállítás egyszerre/együtt történik akkor az szimport folyamat, ha ellentétes irányba akkor antiport. Disztribúció Nehézséget jelentenek a szervezet gátjain való átjutás (vér-agy gát, méhlepény). Nyomonkövetése történhet vérvétellel, izotópok segítségével. Lehet azonnali hatóanyag leadású, elsőrendű kinetikával rendelkező, késleltetett vagy nyújtott hatású készítmény. Metabolizáció I. fázis: Oxidáció (CYP450 kat.), redukció, hidrolízis II. fázis: konjugáció (glükuronsav, aminosav, szulfát), enzimindukció (a citokrom P 450 kulcsenzim aktiválása) Cél hogy a vegyületet és metabolitjait vízoldékonnyá tegye a szervezet és így üríthetővé válnak. A biotranszformáció során keletkezhetnek aktív metabolitok (hatásuk erősebb mint az eredeti molekuláé), és toxikus metabolitok is. Elimináció A veséken és a májon át főként a széklettel és a vizelettel távozik. De megjelenhet a verejtékben, nyálban, tüdőben, tejmirigyekben is. 3. Gyógyszerkutatás 3.1. Originális készítmények Ezek a készítmények termékszabadalommal védett hatóanyagot tartalmaznak. Elsőként és teljes törzskönyvezési anyag alapján engedélyezett készítmények. Nagy az idő és költségigénye: 8-12 év és M$. A kutatás fejlesztés fázisai: felfedezés, preklinikai, klinikai, törzskönyvezés és marketing fázisok.

6 Felfedezés: meghatározott biológiai indíttatás hatására előállított lehetséges hatóanyagok. Preklinikai: szűrés: főleg in vitro farmakológia: hatásosság vizsgálata in vivo állatkísérletek keretében toxikológia: ártalmatlanság bizonyítása Ezek után ha a hatóanyag(ok) megfelelőnek tűnik akkor döntés születhet a klinikai fejlesztésről. Ha a hatóanyagot tovább akarják vizsgálni a klinikai fázisban akkor következnek: preformulálási vizsgálatok: kompatibilitás stabilitás készítményfejlesztés: biohasznosíthatóság, hatás optimalizálás A preformulálási vizsgálatok alapján kiválasztják a hatóanyag végső sóformáját, kristályformáját, majd ezután kezdődhet a Humán klinikai I. fázisánál alkalmazandó vizsgálati minta kifejlesztése (megfelelős segédanyagok kiválasztása). Preformulálási vizsgálatok Fizikai kémiai, felszívódási jellemzők: Különböző sók fizikai kémiai jellemzői: stabilitás, olvadáspont, pka, oldhatóság /ph függés/, lgp, (megoszlás), permeáció, kristályforma, szemcseméret Fejlesztési feladat meghatározása, Bioekvivalencia vizsgálat elhagyása a fejlesztés különböző lépéseinél előállított készítmények között (Biowaiver) BCS besorolás (Biopharmaceutical Classification System): mitől függ majd a megfelelő hatás elérése: I. Osztály II. Osztály Jó oldódódás Jó permeabilitás Rossz oldódás Jó Permeabilitás Gasztriontestinalis transzport Kioldódási sebesség III. Osztály IV. Osztály Jó oldódás Rossz permeabilitás Rossz oldódás Rossz permeabilitás Felszívódás --- Oldhatóságot befolyásoló paraméterek:

7 Felszívódást (permeábilitást) befolyásoló anyagi sajátságok, 5-ös szabály: Rossz abszorpció (permeáció) valószínű ha: - Móltömeg > H-kötés donor > 5 (OH, NH) - ClgP > 5 (számított oktanol/víz megoszlási hányados lg) - N és O atomok együttes száma > 10 (2x5) Két kieső paraméter kizárja a molekulát a fejlesztésből. Előstabilitás vizsgálat (sóválasztás): - szokásos összetételek; 1% hatóanyagtartalommal - direkt préseléssel és nedves granulálási technikával is vizsgálják - csomagolás: hermetikus (+szilikagél) valamint PVC buborékfólia (bliszter) - Tárolás: 50/70 C, 50 C/75%RH, 3-6 hét - Vizsgálat: teljes (kiinduláskor) terhelés után: külalak, átlagtömeg, tartalom, szennyezés Attól függően, hogy a különböző hőmérsékleten, különböző páratartalom melletti terheléseknél melyik sóforma, melyik csomagolás mellett volt a legstabilabb megtörténik a végleges sóforma kiválasztása. Ezután következik a különböző polimorfok előállítása és vizsgálata, valamint a különböző segédanyagok kompatibilitási vizsgálata (melyik nem fokozza a bomlást, esetleg van-e olyan ami stabilizálja). A hatóanyag és segédanyagok közti kölcsönhatásokat bináris keverékekben, és komplex keverékekben is vizsgálják. A keverési arányok: töltőanyagokkal 1:20 kötőanyagok 1:5 dezintegránsok 1:5 lubrikánsok 1:1 egyéb (pl:bevonat) 1:1 Humán I. klinikai vizsgálati minta Követelmények: széles dózistartományban (kb. 100x) azonos külalak, gyógyszerkönyvi követelmények kielégítése (tömeg, tömegszórás, hatóanyagtartalom, egyedi hatóanyagtartalom, kioldódás, szennyezések). Ajánlott szempont, hogy az ipari gyártásra alkalmas összetételű legyen és a szokásos segédanyagok alkalmazása. Stabilitásvizsgálat: ICH körülmények (25 C/60%RN, 30 /65%RN, 40 C/75%RN) (3,6,9,12 hónap). Humán II. és Humán III. klinikai vizsgálati minta Döntést kell hozni a gyógyszer formáról (kapszula, tabletta, filmtabletta, enteroszolvens), valamint a hatékony dózis kereséséhez, különböző dózisú formulákat kell legyártani. Minden készítményhez kell legyen megfelelő placebo pár, ami teljesen azonos külalakkal rendelkezik. Forgalomba kerülő gyógyszerforma kifejlesztése Végső gyógyszerforma és a dózisok meghatározása. Laboratóriumi, majd félüzemi gyártástechnológia kialakítása. Szükséges a fejlesztési és a forgalmazandó gyógyszerforma

8 egyenértékűségének igazolása. Ezután következik a törzskönyvezés és végül a teljes nagyüzemi technológia kialakítása. Klinikai fázis Humán I.: önként vállalkozó egészséges emberen (citosztatikumok a kezelendő betegségben szenvedő önkéntesen) farmakokinetika (tolerált dózis, metabolizmus sebessége, kiürülés). Ez a fázis elsősorban gyógyszerbiztonsági célokat szolgál. Humán II.: Néhány száz önkéntes betegen. Cél: a hatásosság kezdeti felmérése, a dózis-hatás összefüggés, hatékony dózis keresése. Placebo csoport is van. Humán III.: Néhány ezer önkéntesen, több helyen (multicentrikus) vizsgálat. Cél: a hatásosság demonstrálása, mellékhatások megfigyelése. Itt is van placebo csoport. Humán IV.: A gyógyszer engedélyezése utáni megfigyelések. Cél: ritka mellékhatások megfigyelése, pontosabb dozírozás Generikus készítmények Lejárt termékszabadalmú hatóanyagot tartalmaznak. Originális készítményre való hivatkozással egyszerűsített eljárás alapján törzskönyvezett készítmények. Kevésbé idő és pénzigényes (3-5 év és 3-5 M$). Követelmények: Hatóanyag minősége és mennyisége azonos, biohasznosíthatósági vizsgálat alapján bioekvivalens a referens (originális) gyógyszerkészítménnyel. Valamint a gyógyszerformája (formula) azonos (Pharmaceutical equivalence /gyógyszerészeti egyenértékűség/). A bioekvivalencia a kémiai azonossággal, hatóanyagtartalom egyenletességével, kioldódás profil, stabilitás, szennyezésprofil azonosságával és az azonos kvalitatív összetétellel bizonyítandó. Ezek azonossága esetén feltételezhetjük, hogy az originális és a generikus készítménynek azonos a terápiás hatása és a mellékhatásai is. A hatóanyag különböző sói, észterei, éterei, izomerjei, az izomerek keverékei ugyanannak a hatóanyagnak tekintendők, hacsak biztonsági és/vagy hatékonysági tulajdonságaikban nem különböznek szignifikánsan. (Polimorfia nem jelent különbséget!) A különböző azonnali kioldódású (IR) gyógyszerformák ugyanannak a gyógyszerformának tekintendők. Pharmaceutical /gyógyszerészeti/ alternatíva. A generikus készítménynek az originálistól jellegzetesen eltérő külalakúnak kell lennie. A fejlesztés lépései: Laboratóriumi fejlesztés: Referens termék kritikus tulajdonságainak megismerése (kvalitatív összetétel, kioldódási profil, szennyezések, stabilitás). Kritikus követelmények értékeinek meghatározása és a kritikus követelményeket teljesítő összetétel kialakítása (kvalitatív összetétel, kioldódási profil, szennyezések, stabilitás).

9 Lehetőség szerint azonos kvalitatív összetétel alkalmazása. Optimális szemcseméret meghatározása. Buktatók elkerülése (GI motilitás, allergén anyagok). Próba üzemihez hasonló berendezésekkel, prés-szimulátorokkal, kritikus gyártási paraméterek meghatározása (a kritikus minőségi követelményeket meghatározó tényezők). Félüzemi fejlesztés: Félüzemi gyártástechnológia kialakítása (min db, vagy üzemi méret 1/10-e). Végleges primer csomagolás kialakítása. Stabilitási minták legyártása (3 gyártás), stabilitásvizsgálat. Ezután az eljárás validálása, vagy Design Space meghatározása. Végül a klinikai minta biztosítása. Üzemi fejlesztés: Üzemi méretű gyártástechnológia kialakítása, és a félüzemi gyártással azonos minőség igazolása, majd az eljárás validálása, vagy Design Space meghatározása. Validálás: annak dokumentált igazolása, hogy a vizsgált gyártási eljárás reprodukálhatóan alkalmas a meghatározott minőségű termék előállítására. Általában 3 tétel gyártása során a kritikus paraméterek többszöri ellenőrzése (min. 5 minta a gyártás folyamán) és a kritikus követelmények többszöri ellenőrzése (paraméterek regisztrálása) Szupergenerikus A gyógyszerfejlesztés legújabb iránya. Az originális gyógyszerforma fejlesztését jelenti. 4. Szilárd gyógyszerformák 4.1. Granulálás A gyógyszeriparban granulátumnak az általában 0,1-1,0 mm közötti méretű, különböző alakú és felületű szemcséket nevezzük. A granulátumok kisebb méretű, amorf, vagy kristályos részecskék aggregátumai. A szilárd részecskék a teret nem töltik ki egyenletesen, ezért a granulátumok szerkezete többé, kevésbé porózus. A szemcsék alakja szabálytalan, felületük érdes. Lehet önálló gyógyszerforma, de legtöbb esetben közbenső termékként tabletták, illetve kapszulák előállítására használjuk. A tablettagyártásra szánt granulátumokkal szemben a következő követelmények támaszthatók: jó gördülékenység egyenletes térkitöltés az egyenletes tablettatömeg biztosításához, egyenletes szemcseméret, kis portartalom a szemcsék fajtázódásának elkerülésére, megfelelő mechanikai szilárdság a gyártás közbeni aprózódás elkerülésére, jó préselhetőség a megfelelő tablettaszilárdság elérésére, vízben való gyors szétesés a gyors hatóanyagleadás biztosításához. A granulátumok tablettázhatósága általában kedvezőbb, mint a poroké. Jobb gördülékenységük miatt pontosabban adagolhatók. A hatóanyag szemcsék fajtázódása a

10 granulátumokban elhanyagolható. A kisebb fajlagos felület az elektrosztatikus feltöltődés csökkenését is eredményezi. A granulátum térkitöltése jobb, mint a poroké, ezért kevesebb levegőt tartalmaznak, ami a préselés során csökkenti a tabletták lemezesedésének kialakulását. A granulátum előállítására felhasznált kötőanyag a porokhoz képest megnöveli a tabletták szilárdságát. A granulátumok előállítása, azaz a granulálás alatt, a finom szemcsék agglomerációját értjük. Típusai: Száraz Ömledék (Extróziós ) Nedves: Fluidizációs Örvényáramú Porlasztva szárítás Egyéb: Aggregációs kristályosítás Cseppképződéssel A száraz granulálást elsősorban nedvességre és hőre érzékeny anyagok feldolgozásakor alkalmazzák. Lényege, hogy a granulálandó porkeverékből először nagyméretű préselményeket (briketteket), vagy lemezeket állítanak elő, majd ezeket a kívánt méretre aprítják. A lemezek előállításakor a kapcsolódhatnak az érintkezési felület molekulái, illetve összeolvadhatnak a nyomás hatására is. Amennyiben az aprítás során túl sok finom szemcse keletkezik, ezeket szitálással eltávolítják, majd újra préselik. A nedves granulálás a granulátumok előállításra a legáltalánosabban alkalmazott eljárás. Granuláló folyadékként a granulálandó rendszer legalább egy komponensét oldó oldószert (vizet, vagy szerves oldószert), vagy valamilyen kötőanyag vizes, vagy szerves oldószeres oldatát használjuk. A szerves oldószer rendszerint etanol, vagy izopropanol, esetleg aceton, etil-acetát. Kötőanyagként általában természetes, vagy mesterséges polimereket alkalmazunk. Egyes esetekben kötőanyagként kismolekulájú anyagok (rendszerint cukrok, pl. szacharóz, laktóz) vizes oldatait is használjuk. A legfontosabb természetes eredetű kötőanyagok a következők: - zselatin, - keményítő (forró vízzel részlegesen hidrolizált formában) - részlegesen hidrolizált keményítő - növényi mézgák (pl. arab mézga /gumi arabicum/) A legfontosabb szintetikus, vagy félszintetikus polimer kötőanyagok a következők: - polivinil-pirrolidon (polividon) - polivinil-acetát, - vinilpirrolidon-vinilacetát kopolimer (kopovidon), - cellulóz éterek (metil-, etil-, hidroxietil-, hidroxipropil-, metil-hidroxipropil-,) - cellulóz észterek (-acetát, -butirát) - akrilát kopolimerek (etil-metilmetakrilát-, etil-metakrilsav-, stb.)

11 A nedves granulálás során a szemcsék között lévő folyadék a szemcsékre összetartó hatást fejt ki. A folyadék relatív mennyiségétől függően az összetartó erő az alábbiak szerint alakul ki: Fluidizációs porlasztásos granulálás: kis nedvességtartalomnál csak a primer részecskék érintkezési pontjain van folyadék, lencse alakú gyűrűk formájában, amelyekből nagyobb (kb %) nedvességtartalomnál folyadékhidak alakulnak ki. Fluidizációs granulálás esetén a szemcseképződést befolyásoló paraméterek: fluidizációs levegő mennyisége, hőmérséklete, nedvességtartalma granuláló oldat koncentrációja, adagolási sebessége, mennyisége porlasztás minősége (nyomás) anyagi minőség Granulálási problémák amik felléphetnek: Túl nagy szemcseméret: nagy adagolás viszkózus granuláló oldat kis levegő sebesség

12 alacsony hőmérséklet kis porlasztási nyomás magas porlasztó állás Túl kicsi szemcseméret: fentiek ellentéte Inhomogén granulátum: inhomogén porlasztás túl rövid porlasztási idő szűrő portalanítása nem jó Egyenetlen fluidizáció: túl nagy sarzsméret kis ventilátor eltömődött alátét vagy szűrő Alacsony kihozatal: kimenő szűrő ritka, lyukas porleválasztás nem megfelelő anyag feltapad a falra Örvényáramú granulálás: Nagyobb nedvességtartalomnál (10-20%) a folyadék teljesen betölti a szemcsék közötti pórusokat, a granulátum felületén homorú folyadékhidak alakulnak ki, a szemcse összetartásában a kapilláris erőknek döntő szerep jut. Két keverő típussal dolgoznak egyszerre: egy nagyobb méretű alacsonyabb fordulatszámú (5-500 rpm) gyúrókeverővel, és egy kisebb méretű magasabb fordulatszámú ( rpm) aprító keverővel. Szemcseképződést befolyásoló paraméterek: granuláló oldat koncentrációja, adagolási sebessége, mennyisége porlasztás minősége gyúrókeverő sebessége aprító keverő sebessége keverési idő anyagi minőség A granulátum szárítása történhet fluidizációs szárítással, vákuum szárítással és köpenyfűtéssel, valamint az előző mikrohullámú szárítással kombinálva (ez a kombináció a leghatékonyabb). A szárítást elősegíthetjük gázsztrippelő rendszerrel. Porlasztásos szárítás 1 : további folyadék hozzáadására már olyan folyadékcsepp keletkezik, amelyben a szilárd anyag szuszpendálva van. A cseppeket a folyadékfilm felületi feszültsége 1 A laborleiratban külön veszi a porlasztásos szárítást és a porlasztva szárítást. Utóbbit írja a cseppképződéseshez. De órán mi nem tárgyaltuk külön ezt a kettőt, úgyhogy itt is egybe vettem.

13 tartja össze. A porlasztva szárítást elsősorban speciális minőségű, közvetlen tablettázásra alkalmas, tablettázási segédanyagok (töltőanyagok) előállításánál alkalmazzák. Hatóanyagot tartalmazó granulátumok gyártására kevésbé használják, de jelentősége a jövőben növekedhet a hatóanyagot amorf formában tartalmazó granulátumok előállítására. Az ömledék granulálásnál a granulálandó porkeverék legalább egy komponensét, vagy a keveréket magát részlegesen megolvasztjuk. A granulátum-szemcsék az olvadék, mint folyadék hatására alakulnak ki. Ömledék granulálásnál kötőanyagként viszonylag alacsony olvadáspontú (kb. 60 C) kismolekulájú (pl. sztearin), vagy polimer anyagok (pl. polietilénglikol) alkalmazhatók. Az extrúziós granulálásnál a porkeveréket a nedves granulálásnál leírt módokon nedvesítik, vagy az ömledék granulálásnál leírt módon részlegesen, vagy teljesen megömlesztik, majd a nedves/meleg masszát az extrúder nyílásán/nyílásain átnyomják. Elsősorban pelletgyártás során alkalmazzák. Az aggregációs (szférikus) kristályosítás tulajdonképpen még a hatóanyaggyártáshoz tartozik, itt csak a teljesség kedvéért került megemlítésre. A végső granulátumon belül a primer szemcséket különböző típusú és erősségű kötések tartják össze. Egyazon granulátumban egyszerre többféle kötés is létezhet. A legfontosabb kötési módok a következők: a szilárduló kötőanyag által képződött kötőhíd oldott anyag kikristályosodása által képződött kötőhíd szemcsék felületén lévő adszorpciós rétegek (víz) hatása formazáró kötések, szálas, vagy nagyméretű szemcsék összekapcsolódása molekuláris vonzóerők (adhézió, kohézió, van der Waals-erők) elektrosztatikai erők 4.2. Pelletezés A gyógyszeriparban pelletnek a 0,2-2,0 mm közötti méretű, közel gömb-alakú, sima felületű, tömör szerkezetű szemcséket (granulátumokat) nevezik. A pelletek lehetnek önálló, osztatlan gyógyszerkészítmények, amelyeket tartályba, vagy tasakba töltve forgalmaznak, de legtöbb esetben megfelelő bevonattal ellátva nyújtott, illetve késleltetett hatóanyag leadású kapszulák, tabletták előállítására szolgálnak. Mivel a pelletek a gyomor bélrendszerben egyenletesen oszlanak el, és haladnak tova, ennek eredményeként az egyrészes készítményekhez (pl. mátrix tabletta, intesztinoszolvens tabletta) képest a pellet alapú készítmények egyenletesebb vérszintet és hatást biztosítanak, illetve kevesebb mellékhatást okoznak.

14 Szerkezetük A pelletek szerkezete alapvetően kétféle lehet. Az egyik esetben a hatóanyag és a segédanyagok szemcséi a pellet belsejében viszonylag homogén eloszlású mátrixot alkotnak, míg a másik esetben a hatóanyag a pellet legbelső inert magját rétegesen veszi körül: A pellet szerkezet kialakulása a pellet gyártási módjától függ. A mátrix szerkezetű pelletek előállítása nedves granulálási eljárással történik, amelynél azonban a szemcsék kigömbölyítésére külön gondot fordítanak. Ennek érdekében speciális berendezéseket, összetételt, illetve hosszabb szemcseképzési időt kell alkalmazni. A réteges szerkezetű pelletek kialakítása ezzel szemben bevonási eljárással történik. Az eljárás megvalósítható a hagyományos drazsé üstökben, de erre a célra is kifejlesztettek speciális pelletező berendezéseket, amelyek a centrifugális erő megnövelése révén különösen alkalmasak a szemcsék kigömbölyítésére. Gyártási eljárások Mátrix pelletek kialakítása 1. A finom szemcsék forgatása, pörgetése (keverő elemekkel, forgó tányérral, vagy üstben), és a pelletező folyadék ráporlasztása, a képződő szemcsék forgatás révén való kigömbölyítése és szárítása, majd a túl nagy, illetve túl kis szemcsék kiszitálása - közvetlen pelletezés. 2. A porkeverék pelletező folyadékkal való gyúrása, majd extrúziója, az extrúdált anyag forgó tányéron való kigömbölyítése (szferonizáció), és szárítása, majd a túl nagy, illetve túl kis szemcsék kiszitálása - extrúziós/szferonizációs pelletezés. 3. A finom szemcsék fenti módokon történő forgatása, pörgetése és az anyagkeverék legalább egy komponensének, vagy a keverék részleges megolvasztása, képződő szemcsék pörgetés révén való kigömbölyítése, és lehűtéssel történő megszilárdítása, majd a képződött túl nagy, illetve túl kis szemcsék kiszitálása részleges olvasztásos pelletezés 4. A hatóanyag és a segédanyagok teljes megolvasztása, az olvadékból cseppek képzése és a cseppek megdermesztése, majd a túl nagy, illetve túl kis szemcsék kiszitálása olvasztásos pelletezés.

15 Réteges pelletek kialakítása 1. A kisméretű, rendszerint placebo szemcsék (pellet magok) mozgatása (fluidizációval, forgó tányérral, vagy forgó üstben) és a kötőanyag oldatának, valamint a hatóanyag porának váltakozó hozzáadása, a pellet szemcsék szárítása, majd a túl nagy, illetve túl kis szemcsék kiszitálása felépítéses pelletezés. 2. A kisméretű, rendszerint placebo szemcsék (pellet magok) fluidizációval történő mozgatása és a hatóanyag oldatának, vagy szuszpenziójának ráporlasztása - fluidizációs porlasztásos pelletezés. Napjainkban a pelletek előállítása elsősorban az alábbi módszerek valamelyikével történik: - közvetlen pelletezés, - extrúziós/szferonizációs pelletezés, - felépítéses pelletezés, - fluidizációs porlasztásos pelletezés. Pelletező berendezések Közvetlen pelletezés A közvetlen pelletezés egyrészt a granulálásra széleskörűen alkalmazott örvényáramú granuláló berendezésekben, másrészt a roto-fluid berendezésekben valósítható meg. Ennél az eljárásnál a szemcsék megfelelő kigömbölyödéséhez szükséges, hogy az anyagkeverék nedves állapotban képlékeny segédanyagokat is tartalmazzon. Erre a célra leginkább a cellulóz- féleségek, a porított, de főként a mikrokristályos cellulóz alkalmazható. A különböző örvényáramú berendezések közül pelletezésre csak a függőleges tengelyű vágófejjel ellátott berendezések (Zanchetta, Bohle) alkalmazhatóak, mivel a keverőtérbe vízszintesen benyúló tengely (Diosna, Lődige) akadályozza a szemcsék kigömbölyödését. Az örvényáramú pelletezés esetén a pelletek szárítása megtörténhet magában a granuláló/ pelletező berendezésben, amennyiben az vákuum szárításra alkalmas, de célszerűbb külön fluidizációs szárító berendezést alkalmazni, mivel a pelletképzéshez szükséges nagy mennyiségű víz elpárologtatása vákuum szárítás esetén igen hosszadalmas. A roto-fluid berendezések esetén a fluidizációs berendezés anyagtartályának alján nem szita, hanem forgó korong található, amelyet fluidizáció közben lesülyesztve lehet a fluidizációs levegő áramlási sebességét, és így az anyag fluidizációs mozgását szabályozni. A korong forgásának és a fluidizáló levegő emelő hatásának erdőjeként a szemcsék a berendezés fala mentén cirkuláló mozgást végeznek, a fal, illetve a tányér felületén gördülnek, és ennek következtében kigömbölyödnek:

16 A pelletező folyadék adagolására az anyagtartály alsó részén, az anyagréteg közepén, tangenciálisan bevezetett porlasztófej szolgál, amely a korong forgásirányával megegyező irányban porlaszt. A roto-fluid pelletező berendezések alkalmazásakor - a megfelelő szemcseméret elérését követően, a pelletező folyadék adagolását megszüntetve, és a fluidizáltatást meleg levegővel folytatva a pelletek viszonylag gyorsan megszáríthatók. Extrúziós/szferonizációs pelletezés A különböző pelletezési eljárások közül az extrúziós/szferonizációs eljárás igényli a legtöbb berendezést. Az pellet komponenseinek száraz keverése és a pelletező folyadékkal való gyúrása a lassú Z -karú gyúrógépekben, illetve az előzőekben ismertetett örvényáramú keverőkben egyaránt megvalósítható. A pelletezés következő lépése a nedves massza extrúdálása, azaz 0,5-2,0 mm átmérőjű nyílásokon való átnyomása. Az extrúder kialakításától függően megkülönböztetünk axiális (tengely irányú), radiális (sugár irányú) extrúdereket. Az extrudált anyag gömbölyítése ezt követően a szferonizáló berendezésben történik, amely az alján forgó korongot tartalmazó henger alakú tartály. A szferonizálást követően a pelletek fluidizációs, vagy tálcás szárító berendezésben kell megszárítani.

17 Felépítéses pelletezés A felépítéses eljárással történő pellet gyártás speciális berendezése a centrifugális granuláló. A berendezésben alkalmazott levegő mennyisége nem elegendő a termék teljes kiszárításához, a képződő félnedves szemcséket külön szárító berendezésben (tálcás, vagy fluidizációs) kell megszárítani. A felépítéses eljárást a közvetlen pelletezésre alkalmazott roto fluid berendezésben is meg lehet valósítani, amennyiben a berendezést poradagoló egységgel egészítik ki. Fluidizációs porlasztásos pelletezés A fluidizációs porlasztásos eljárás egyrészt megvalósítható a rotációs pelletezésre is alkalmas roto-fluid berendezésben, vagy egyébként a pelletek bevonására alkalmazott Wurster típusú fluidizációs bevonó berendezésben. A roto-fluid berendezésben a szuszpenzió, vagy oldat porlasztása mellett lehetőség van por adagolására is, ezért ebben a berendezésben a felépítéses pelletezés is megvalósítható. A fluidizációs berendezésekben alkalmazott fluidizáló levegő egyben alkalmas a pelletek megszárítására is, ezért ezek a berendezések önmagukban alkalmasak a pelletek előállítására. Pelletek szitálása Minden pellet gyártási technológia utolsó lépése a megfelelő szemcseméretű pelletek a termékfrakció kiszitálása. Az üzemszerű gyártáshoz két szitát tartalmazó osztályozó szitaberendezés szükséges, amelyek a nyers pellet halmazt három frakcióra túl nagy, túl kicsi és termékfrakció bontja Tablettázás A tabletta, préseléssel előállított, egy vagy több hatóanyag egyszeri adagját tartalmazó, bevételre szánt szilárd gyógyszerforma (Ph. Eur.). Bevehető egészben, szétrágva, vízben oldva, vagy diszpergálva, esetleg a szájüregben, vagy a nyelv alatt kell tartani, mert hatóanyaguk a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel. A tabletták alakja igen különböző, felülnézetben kör, négyzet, téglalap, háromszög, sokszög, ovális, gyűrű, stb. lehet. Oldalnézetben lapos, lapos csapott élű (lapos peremes), vagy bikonvex (lencse) alakok fordulnak elő. A felületűkön osztó rovátkákat, illetve egyéb jelzésekkel (logok, betűk, számok) lehetnek ellátva. A tabletta a különböző gyógyszerformák között a leggyakrabban alkalmazott készítmény. A kezelések gyakoriságát tekintve aránya a 70 %-ot is meghaladja. A tabletta, mint gyógyszerforma előnyei a következők: a hatóanyag viszonylag kis térfogatban pontosan adagolható, szinte minden hatóanyag esetében alkalmazható, viszonylag olcsón, egyszerű gépi úton nagy mennyiségben előállítható,

18 védelmet nyújt a környezet (fény, oxigén, nedvesség) káros hatásával szemben, megfelelő tárolhatóságot (maximum 5 év) biztosít, lehetőséget nyújt a hatóanyag-leadás sebességének szabályzására, kényelmes és biztonságos alkalmazást biztosít, tetszetős külsőt biztosít, elősegíti az egyes készítmények megkülönböztethetőségét. A tabletta, mint gyógyszerforma az alábbi fontosabb paraméterek vonatkozásában feleljen meg az előírt követelményeknek: egyöntetű és tetszetős külalak, tabletta tömeg egyenletessége, hatóanyag-tartalom egyenletessége, vizes közegben való szétesés azonnali hatóanyag-leadású tabletták), vizes közegben a hatóanyag megfelelő ütemű leadása, hatóanyag tisztasága, illetve stabilitása, mechanikai ellenálló képesség (szilárdság, kopási veszteség), mikrobiológiai tisztaság, alkalmazott segédanyagok ártalmatlansága. A tablettázandó anyagnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy mechanikai erő hatására igen rövid idő alatt koherens (szilárd) rendszerré alakuljon. Önmagában kevés hatóanyag alkalmas arra, hogy tablettává préseljük. Az anyag tablettává préselhetősége függ a kristályok morfológiai sajátságaitól (kristályforma, alak, méret, fajlagos felület stb.). A tablettázhatóságot döntően befolyásolja a kristályok nyomás hatására bekövetkező deformációs viselkedése (elasztikus és plasztikus sajátság). A segédanyagok egyik fő csoportjának (töltő-, kötő-, nedvességmegtartó anyagok) szerepe, hogy kellő mechanikai szilárdsággal rendelkező tabletták képződjenek A segédanyagok másik fő csoportja a gyógyszerforma biohasznosíthatóságának biztosításában (dezintegráló, hidrofilizáló anyagok) vagy a hatóanyag leadás szabályozásában játszik szerepet. A segédanyagok harmadik fő csoportjának alkalmazási célja az egyenletes tömegű, és megfelelő külalakú (ép, ragadás-mentes) tabletták előállítása: glidáns (gördülékenység javító), lubrikáns (súrlódás csökkentő, vagy csúsztató), antiadhéziós (ragadás csökkentő), illetve antisztatikus anyagok. Segédanyagok - a tablettagyártás során alkalmazott inert anyagok Töltőanyagok a.) Cukrok Laktóz: 93 C alatt kristályosítva α-laktóz monohidrát 93 C felett kristályosítva β-laktóz anhidrát Szacharóz

19 b.) Cukoralkoholok Mannit Szorbit Isomalt (diszacharid alkohol): 1-O-D-glükopiranozil-D-mannitol 6-O-D-glükopiranozil-D-szorbitol c.) Szervetlen sók Kalcium-hidrogén foszfát (dihidrát, anhidrát) (ATAB) Trikalcium-ortofoszfát (TRI-TAB, Tri-Cafos) Kalcium-szulfát dihidrát Kalcium-karbonát (mikrokapszulázott formák) d.) Cellulózok Őrölt illetve mikrokristályos cellulóz (25, 50, 90, 200 μm) e.) Összetett anyagok Laktóz alapúak: Cellactose: laktóz és cellulóz Microcellac: laktóz és mikrokristályos cellulóz Ludipress: laktóz + PVP + Crospovidon Mikrokristályos cellulóz alapú: ProSolv: mikrokrist. cellulóz és 2% kolloid SiO 2 Kötőanyagok a.) Természetes Zselatin Keményítő Részlegesen előgélesített keményítő Előgélesített keményítő Részlegesen hidrolizált keményítő (maltodextrin) b.) Félszintetikus és szintetikus Polividon Copovidon: vinilpirrolidon és vinilacetát (60/40) Poliakrilátok (eudragit) Cellulóz éterek: HPMC (hidroxipropil-metilcellulóz) HPC (hidroxipropil-cellulóz) EC (etil-cellulóz; vízben nem oldódó) Szétesést javító anyagok Keményítők (kukorica, burgonya) Részlegesen elégélesített keményítők

20 Karboximetil-keményítő-Na Polivinil-polipirrolidon (Crospovidon) Karboximetil-cellulóz-Na (térhálósított) Karboximetil-cellulóz-Ca L-HPC (alacsony helyettesítésű HPC) Lubrikánsok - csúsztató anyagok Mg-sztearát Na-sztearil-fumarát Sztearin Teflon Trigliceridek (Dynasan, Precirol) Glidánsok - gördülékenység fokozó anyagok Kis szemcseméretű izometrikus alakú részecskék Kolloid SiO 2 Mikronizált precipitált SiO 2 Talkum Tablettázás A tablettázhatóság alapfeltételei a következők: jó adagolhatóság, jó préselhetőség, kis súrlódás, kis tapadás. Adagolhatóság (gördülékenység folyási képesség) A szemcsehalmaz azon képessége, hogy a préselési üreget egyenletesen töltse ki. Préselhetőség (compactibility szilárdíthatóság) A szemcsehalmaz azon képessége, hogy nyomás hatására szilárd testté álljon össze. Kis súrlódás A szemcsehalmaz azon jellemzője, hogy préselés közben a matrica fal mellet könnyen elcsúszik. Kis tapadás A szemcsehalmaz préselés során ne tapadjon rá a bélyegzők felületére. Gördülékenység Jó Rossz Préselhetőség Jó Rossz Közvetlen préselés Száraz granulálás Nedves granulálás

21 Tablettagyártás előkészítési eljárásai A közvetlen préselés előnyei: kevesebb az idő és munkaigény, nincs nedvesség és hőhatás, gyorsabb a tabletta szétesése, és a hatóanyag kioldódása. Hátránya viszont, hogy drágábbak a segédanyagok, korlátozott az alkalmazhatósága és a keverék fajtázódhat. Keverést befolyásoló tényezők Szemcseméret: 100 μm alatt a fajtázódás jelentőssé válik 40 μm alatt rendezett keverék kialakulása Szemcsealak: közel izodiametrikus (szférikus) az előnyösebb rendezett keverékeknél a nagy szemcsék barázdált felülete előnyös Szemcsesűrűség: a szemcsesűrűség különbség fajtázódást okoz Hatóanyag tartalom: <1% hatóanyag tartalom esetén több lépésben, nem fajtázódó segédanyag alkalmazása, megfelelő szemcseméret alkalmazása, előkeverés/szitálás/keverés alkalmazása Keverők Konvektív és nyíró keverés (szemcsék mozgatása a keverőelemekkel) Csavarlapátos, szalagos keverők: szegregálódó porokhoz Örvényáramú keverő: kohezív porokhoz Diffúzión alapuló keverés (szemcsék mozgatása a tartály forgatásával) Diffúziós keverők: törékeny szemcsékhez, rendezett keverékekhez, szegregálódó anyagoknál keverő látják el, kohezív porok esetében szitálással kombinálva. Iparilag a tablettázást az un. körforgó tablettázógépeken valósítják meg, amelyeknél a matricát és a préselést végző bélyegzőpárt kör-alakú asztalon helyezik el. Az asztal egyszeri körbe forgása közben a megfelelő eszközök révén megtörténik az alsó bélyegző lesüllyesztése, a préselendő anyag betöltése a matricába, a pontos matrica térfogat

22 beállítása (az alsó bélyegző felemelésével), a felesleges anyag eltávolítása, az anyag préselése, majd a képződő tablettának a matricából való kiemelése, és az asztalról való eltávolítása. Az újabb fordulat során újabb tabletta préselhető. Az ipari gépek akár 75 bélyegzőpárt is tartalmazhatnak, a berendezések fordulatszáma maximálisan 120/perc lehet, illetve egy fordulat során két tabletta is előállítható. Ily módon a tablettázás sebessége elérheti a db/perc, illetve a 7,2 millió db/óra értéket. A tablettázás az alábbi három fő lépésben történik: - töltés, - préselés, - kiemelés. Töltés A tablettázógép adagoló rendszere az anyagtölcsért, a töltőkamrát (lapátos töltő kerekek), a töltőállást, a mérőállást, a leszedő kést és a visszaforgató csatornát tartalmazza. Tablettázás során a megfelelő térfogatú granulátum a gravitáció hatására folyik be a matrica nyílásába (léteznek kényszertöltésű forgólapátos berendezések is). Ennek eléréséhez a töltőálláson a granulátumot feleslegben adagoljuk a matricába, majd a mérőállásnál a felesleget az alsó bélyegzővel kinyomjuk és a leszedő késsel a visszaforgató csatornába sodorjuk. A töltés pontosságát a granulátum gördülékenységén túlmenően az az idő is befolyásolja, amíg a matrica a töltő kamra alatt áthalad. Ezt az időtartamot töltési időnek nevezzük, és értékét a töltőkamra hossza, illetve a matricák mozgásának kerületi sebessége (asztal átmérő, fordulatszám) határozza meg. A korszerű tablettázógépeken a töltési idő a fordulatszám függvényében kb. 0,2 s és 0,8 s között változik. A tapasztalatok alapján a töltési idő növelése (a fordulatszám csökkentése) javítja a tabletták tömegének egyenletességét. A túltöltés mértékét a töltőállás mélysége határozza meg. Túl nagy túltöltés esetén a granulátum nagy része kerül kinyomásra a matricából és kerül visszaforgatásra a töltő egységbe, ami a granulátum összetöredezését, illetve a homogenizátum tömörödését okozhatja. Ezért a korszerű gépeken maximum 20% -os túltöltést alkalmaznak.

23 Préselés A tablettázógép préselő rendszerét az előpréselő görgők és a (fő)préselő görgők alkotják. A bélyegzők a görgők között áthaladva közelítenek egymáshoz, és közben összepréselik a matricában lévő granulátumot. A korszerű tablettázógépeken előpréselő görgőket is alkalmaznak, ami elősegíti a granulátumban lévő levegő eltávolítását. A tablettában maradó levegő ugyanis a tabletta felső részén gyűlik össze, és kedvezőtlen esetben a tabletta felső részének leválását, az un. kalaposodás jelenségét okozza. A megfelelő tabletta szilárdság kialakítása szempontjából rendkívül fontos az az idő, amely alatt a bélyegzők a présgörgők alatt áthaladnak. Ezt az időtartamot dwell time -nak, összenyomási időnek nevezik. Ennek nagysága a présgörgő átmérőjétől, a bélyegző felső részének átmérőjétől, és a bélyegzők kerületi sebességétől (asztal átmérő, fordulatszám) függ. A korszerű tablettázógépeken az összenyomási idő a fordulatszám függvényében kb. 5 ms és 30 ms között változik. A tapasztalatok alapján az összenyomási idő növelése (a fordulatszám csökkentése) javítja a tabletták szilárdságát. A fentiek alapján az egyes tablettázógépeken minden granulátumhoz, illetve homogenizátumhoz meghatározható az a maximális fordulatszám, amely mellett az előírt tömegszórású, illetve szilárdságú tabletta előállítható. A préselési erő nagysága általában 4-20 kn, a préselési nyomás (az egységnyi tabletta felületre eső préselési erő) értéke ennek megfelelően kb Mpa. Préselés során a matricában lévő homogenizátum a növekvő erő hatására 3 féle képen reagálhat: A préselés során végbemenő tömörödést és alakváltozást állapotegyenletekkel írják le. A legtöbbször alkalmazottak a Heckel, illetve a Kawakita egyenletek:

24 ahol D a sűrűség, V a térfogat, és P a nyomás. Tömörítés és préselési erő diagram: A tablettázás szempontjából az ideális plasztikus (képlékeny) viselkedés lenne a legmegfelelőbb. A gyakorlatban tablettázott porkeverékek azonban leginkább vegyes plasztikus-elasztikus tulajdonságúak. Préselés energiaviszonyai A tabletták préselésekor befektetett energia az alábbi folyamatokra használódik fel: - a tabletta kialakítása, - a tabletta anyaga és a matricafal közti súrlódás legyőzése, - a préselés befejeztével a felső bélyegző felemelése, - a tablettának a matricából való kinyomása. A préselés során befektetett energia meghatározását a felső és alsó bélyegzőkön mérhető erőhatások, illetve a felső bélyegző elmozdulásának mérésével lehet megvalósítani.

25 A függvény kiindulópontja az a pont, ahol a felső bélyegző érintkezésbe kerül a tablettázandó anyaggal a matricaüregben. Az ABC háromszög egy ideális határesetet jelképez, a valóságban a függvény ezen belül fut. A préselhetőség annál jobb, minél kisebb az E 1 terület (súrlódási munka). A kompresszió az AB görbe mentén történik, a dekompresszió a BD görbe mentén játszódik le. A felső bélyegző által végzett bruttó munkát az ABC terület jellemzi (E 2 +E 3 ). Az ABD terület (E 2 ) a látszólagos nettó munkát (plasztikus deformáció) és azt az energiát szemlélteti, amelyet a matrica falán fellépő súrlódás legyőzésére kell fordítani. Az E 3 terület az anyag elasztikus viselkedését mutatja (expanziós munka). Az anyagok préselhetősége annál jobb minél nagyobb az E 2 terület. Az E 3 terület nagy értéke esetén az anyag rendkívül rugalmasan viselkedik, aminek eredményeként a tabletta a préselést követően lemezesedést mutat. A préselési erők időbeli lefutása: A gyakorlatban a tablettázandó anyag irreverzibilis plasztikus deformációja miatt a préserőidő görbe mindig aszimmetrikus jellegű. Az A 3 és az A 1 terület alapján a relatív elaszticitás a következő képlet fejezi ki: RE = (1 - A 3 / A 1 )*100

26 RE értéke teljesen elasztikus viselkedésű anyag esetén 100%, míg teljes irreverzibilis deformáció esetén 0%. A reális rendszerek esetén értéke 0 és 100% közötti. Az egymást követő préselések során a bélyegzőkön fellépő erő nagysága csak a matricába töltődött anyag mennyiségétől függ. A préserő ingadozása ily módon jelzi a töltet mennyiségét, azaz a tabletták tömegét. A préserő ingadozás mérése ezért az üzemi berendezéseken a tabletta tömegszórásának ellenőrzésére szolgál. Az alsó bélyegzőn mért erő a felsőn mért erő függvényében: Az alsó és a felső bélyegzőn mért maximális erők hányadosa a súrlódásra jellemző lubrikációs együtt ható. Értéke ideális esetben 1. Ez azt jelentené, hogy a préselés súrlódásmentesen történik. A valóságban azonban a súrlódás mindig fellép. A megfelelően lubrikált homogenizátumok esetén a lubrikációs együttható értéke 0,8 feletti. Számítható az alsó és felső bélyegzőkön mért maximális erők különbsége is: Kiemelés FD = F up, max F lp, max A tabletta eltávolító rendszer az alsó bélyegző felemelő egységből, a tabletta lesodró lemezből, és a tabletta csúszdából áll. A kiemelő egységnek az alsó bélyegzőt olyan mértékben kell felemelnie, hogy annak felső pereme éppen a matrica fölé emelkedjen. Ekkor a tablettát teljesen kinyomjuk a matricából. A tabletta lesodró lemez alsó peremét közvetlenül a kinyomott alsó bélyegzők szintje fölé kell beállítani, mivel a túl magasra állított lemez a tabletták sérülését okozhatja. A tabletták sérülésmentes eltávolításához az alsó bélyegzők hosszának közel azonosnak (max. 0,05 mm eltérés), felső peremének sértetlennek, préselési felületének polírozottnak (fényesnek) kell lennie. Tablettázás fröccsöntéssel A hagyományos tablettázás során a hatóanyagot és a tabletta többi komponensét, a kötőanyagot, a dezintegránst, és a csúsztatót egy megfelelő sablonban nagy nyomáson - néhány tized tonna cm 2 -enként összepréselik, a kötőanyag plasztikusan deformálódik, és a

27 komponenseket összeragasztja. A nagy nyomás természetesen nem csak a kötőanyagot, hanem a hatóanyagot is deformálhatja, ami morfológiai változásokhoz, határesetben hatásváltozáshoz vezethet. A kötőanyag plasztikussá tétele elérhető oly módon is, hogy egy termoplasztikus kötőanyagot választunk és a képlékennyé alakítást nem nagy nyomás, hanem hőhatás alkalmazásával biztosítjuk. Ha a plasztikussá vált keveréket egy tabletta formájú üregbe préselés után hűlni hagyjuk, azaz a műanyag feldolgozásban használt fröccsöntési technikát alkalmazzuk, akkor egy viszonylag egyszerű módszerrel jutunk tablettához. Ilyen megoldások alkalmazására folynak kísérletek, de már konkrét alkalmazásra is található példa. A fröccsöntéssel történő tablettázásnak főbb előnyei a következők: pontosság, reprodukálhatóság, egyszerű tablettaméret változtathatóság, gyors készítményfejlesztés, alacsony termelési költség. Fröccsöntéssel készíthetők szabályozott hatóanyag leadású tabletták, légfegyverrel szervezetbe juttatható implantátumok, így pl. vadállatok testébe bejuttatható altató-, gyógyító lövedékek, továbbá található leírás biokompatibilis rögzítő szegecsek fröccsöntéssel történő előállítására is. Fröccsöntés elve A fröccsöntés az a feldolgozási folyamat, amely során a fröccsöntőgép ömlesztőhengerében hő hatására képlékennyé vált anyag nyomással, a késztermék alakjának megfelelő üregű szerszámba nyomva lehűl, megszilárdul, a szerszám nyitása után a kívánt formájú darab a szerszámból kidobódik. Hőre lágyuló anyagok fröccsöntésekor granulátumból vagy porkeverékből állítanak elő bonyolult alakzatú kész- vagy félkész termékeket. A műanyagok feldolgozásának egyik jelentős technológiai ágazata a fröccsöntés, amely alkalmas nagy mennyiségű azonos alakú gyártmány olcsó és gyors előállítására. Bonyolult alakú darabok egyszerűen, forgácsolás nélkül alakíthatók. A hőre lágyuló műanyagok e feldolgozási módja a fémek fröccsöntéséből fejlődött ki. Kezdetben dugattyús, később csigás előplasztikálóval ellátott gépeket gyártottak, majd ezekből alakultak ki a korszerű csigadugattyús fröccsgépek, amelyeknél a csigadugattyú forgása közben az anyagot maga elé adagolja és képlékenyíti, majd dugattyúként működve az ömledéket a szerszámba fröccsönti. A dugattyús fröccsöntő gépek ma már elavultnak tekinthetők. A fröccsöntőegység felépítése

28 1. Fúvóka 6. Hidraulikus henger 2. Ömlesztőhenger 7. Hidraulikus dugattyú 3. Csigadugattyú 8. Vízhűtő gyűrű 4. Etetőtölcsér 9. Elektromos fűtőtest 5. Hajtómű a csigadugattyú forgatásához 10. Fröccs-szerszám A fröccsöntés szakaszos egymás után következő műveletek sorozata. A szerszám zárásának megkezdésétől a következő zárás megkezdéséig eltelt idő a ciklusidő, ez alatt lejátszódó folyamat a fröccsöntési ciklus. A ciklusidő két részből áll. A szerszám zárásának megkezdésétől a szerszám nyitásának befejezéséig eltelt idő a gépi idő, a szerszám nyitásának befejezésétől a szerszám zárásának megkezdéséig tartó idő a kezelési vagy kézi idő. A tabletta bevonata olyan összetételű, amely a vizes közegben, a testnedvekben szétesik. termoplasztikus cellulózszármazékból, amely vízben nem oldódik, pl. etilcellulóz, cellulóz-propionát, vagy cellulóz nitrát cellulóz származákból, amelyik vizben oldódik, vagy diszpergálódik, pl. metilcellulóz, karboxi-metil cellulóz vagy sója, hidroxi etil celulóz, stb, plasztifikáló anyagból, pl cetosztearil-alkonolból és töltő-pigmentáló anyagból, pl. titándiöxidból. A hatóanyagot tartalmazó mag összetétele vízben könnyebben oldható kötőanyagokból, nagy molekulatömegű polietilén glikolból és polietilén-glikol-sztearátból, dezintegráns keményítőből és hidroxi-metil-cellulózból, hatóanyagból áll, amit az adott receptben egy sárga ételszínezék képvisel. A mag és a héj komponenseit előzetesen 100 C-on extruderben külön-külön homogenizálják, majd granulálják, egy kétkomponensű fröccsöntő gép garatjába töltik, amellyel előbb a héjat majd a magot fröccsöntik a szerszámba, a következőek szerint:

29 1/ Ballaszt betolása a mag helyére, a héj szabadon hagyásával 2/ A héj befröccsöntése 3/ Ballasz kihúzása a mag helyéről szinkronban a mag befröccsöntésével 4/ Szerszám nyitása és a kész tabletta kidobása a ballasz segítségével 5/ A kész mag-héj szerkezetű tabletta 4.4. Bevonás A szilárd gyógyszerkészítmények bevonását már az ókorban is alkalmazták (pirulák ezüstözése). A középkorban a mézzel, majd cukorral történő bevonási technikák alakultak ki. A 19. század közepére kifejlődtek a bevonó berendezések is, amelyek kezdetben kézzel forgatott, és nyílt lánggal melegített rézüstök voltak. A múlt század közepén megjelentek perforált oldalú bevonó berendezések, a meleg levegő befúvással történő szárítási technikák, a bevonó folyadékok porlasztására szolgáló porlasztó rendszerek. A bevonatok anyaga alapvetően szacharóz alapú volt, és a bevonat tömege kb. azonos volt a bevonandó mag tömegével. A bevonási költségek csökkentése szükségessé tette új bevonó anyagok alkalmazását. A polimerek oldására kezdetben szerves oldószereket alkalmaztak, csak a múlt század utolsó két évtizedében alakultak ki azok az anyagok és bevonási technikák, amelyek lehetővé teszik a vizes rendszerek alkalmazását. A cukor bevonatú tablettát drazsénak, a vékony, polimer bevonattal ellátott tablettát filmtablettának, és ennek megfelelően a bevonási műveletet drazsírozásnak, illetve filmbevonásnak nevezzük. Célja A szilárd gyógyszerformák - pirulák, tabletták - bevonásának célja kezdetben a hatóanyagok keserű ízének elfedése, illetve az elegáns külalak biztosítása volt. Az utóbbi évtizedekben azonban a bevonatok alábbi tulajdonságai is legalább azonos hangsúlyt kaptak: - a hatóanyag stabilitásának javítása fényre, nedvességre, oxigénre érzékeny anyagok esetén, - a tabletták mechanikai ellenálló képességének javítása a csomagolás, szállítás vonatkozásában,

30 - a hatóanyag megvédése a gyomornedv savas behatásától, illetve a gyomor nyálkahártyájának védelme a hatóanyag káros hatásától (mellékhatások csökkentése). - a hatóanyag nyújtott, vagy időben késleltetett leadásának biztosítása, - a készítmények jobb megkülönböztethetősége révén a gyógyszerbiztonság javítása (gravírozott tabletták bevonása, filmbevonat jelölő bélyegzése). Összehasonlítás A cukorbevonat alapvetően vízoldékony, míg a filmbevonatok a vízoldékonyság mellett speciális (enteroszolvens, késleltetett, nyújtott) oldódásúak is lehetnek. A cukorbevonat oldódási sebessége ugyanakkor viszonylag lassúbb, ami esetleg lassíthatja a hatás kialakulását. A cukor és filmbevonatok alapvetően a bevonat vastagságában és mennyiségében, illetve ennek megfelelően az energiaszükségletben, továbbá a berendezések beruházási költéségében különböznek egymástól: Cukor bevonat Filmbevonat Bevonat vastagsága (mm) 0,2-0,5 0,02-0,05 Bevonat mennyisége (mg/cm 2 ) Bevonat mennyisége (mg/mg) Példák Cukor bevonat -- 0, szerves oldószeres Filmbevonat vizes oldat vizes diszperziós Bevonat (kg) /100 kg tabletta 100 3,0 3,0 3,0 Oldószer (kg): víz propanol Energiaigény (MJ) Berendezés egyszerű, vagy nagyon költséges költséges költséges költséges Tabletta jellemzői Bevonás szempontjából a tabletta legfontosabb jellemzői: mechanikai ellenálló képesség (szilárdság, kopásállóság), alak, felület, hőérzékenység, a bevonó anyaggal való kölcsönhatás. A filmbevonáshoz általában jobb mechanikai ellenálló képességű tabletta szükséges, mivel a film fokozatosan alakul ki, míg a cukorbevonásnál az azonnal kialakuló első réteg megvédi a magot a további mechanikai behatástól. A tablettáknak bikonvex (lencse) alakúnak kell lenniük, hogy a bevonás során a tabletták összetapadását el lehessen kerülni. Cukorbevonáshoz erősebben görbült felületű, és kis

31 perem magasságú tabletták az előnyösebbek, hogy csökkenteni lehessen a bevonat mennyiségét. A tabletták felületének simának pormentesnek kell lennie. A cukorbevonás során a felület kisebb egyenetlenségei a bevonat nagy mennyisége miatt azonban kiegyenlíthetők. A bevonás során alkalmazott hőhatás előidézheti a hatóanyag bomlását, illetve az alacsony olvadáspontú komponensek megolvadását, ami a tabletta szerkezet, és így a hatóanyag felszabadulás sebességének megváltozását (lelassulását) okozhatja. A tablettákban lévő duzzadó (szétesést elősegítő) anyagok víz-érzékenysége filmbevonás esetén nagyobb lehet, mivel a bevonás során az oldószer elpárologtatása azonnal megtörténik. Cukorbevonás A bevonatot sok (50-60) vékony réteg fokozatos felvitelével építik fel. A ferde tengely körül forgó drazsírozó üstben gördülő magokra kis adagokban bevonó szirupot öntenek, majd ha a magok egyenletesen átnedvesedtek bevonó port szórnak rá, végül a vizet elpárologtatva megszárítják a réteget. A bevonás kezdetén kb. 65 % cukrot, majd 80 % cukrot tartalmazó szirupot alkalmaznak. A bevonó por leggyakrabban talkumot, kalcium-karbonátot, porított cukrot, és keményítőt tartalmaz. A drazsé jellegzetes alakjának kialakítása után következik a festés, majd a simítás, végül a fényesítés művelete. Az egyes műveletek közt szükség van a drazsék szárítására, pihentetésére a cukor kristályosodásának elősegítése érdekében. A folyamat igen időigényes, a bevonás 5-6 napig is eltart. A hagyományos cukros drazsírozást ma már alig alkalmazzák. A folyamat gyorsítása, illetve automatizálása érdekében a bevonó szirupot és a bevonó port a festékanyagot is tartalmazó bevonó szuszpenzióban egyesítették, amelyet adagoló szivattyúval, esetenként porlasztott formában juttatnak a magok felületére. A bevonat szilárdságának növelése érdekében különböző természetes makromolekulájú anyagokat (poliszacharidokat, fehérjéket), illetve szintetikus polimereket (pl. polivinil-pirrolidon, polivinil-alkohol, polietilén-glikol) alkalmaznak segédanyagként. A szuszpenziót felhasználás előtt kolloid malmon is át kell engedni, hogy a szilárd anyagok megfelelően kis méretűek legyenek (10 μm alatti). A bevonás ebben az esetben is szakaszosan, rétegenként történik, a felhordási, az eloszlatási és a szárítási szakaszok automatikus váltogatásával. A drazsék fényesítését mindkét esetben külön műveletként végzik. Régebben viaszok, méhviasz, karnauba viasz szerves oldószeres (kloroform, diklórmetán) oldatával, napjainkban porított viaszok alkalmazásával. Filmbevonás A filmbevonás során a bevonat folyamatosan, a bevonó üstben forgó, keveredő tabletták felületére ráporlasztott bevonó szuszpenzió cseppjeinek beszáradásából képződő film részecskékből, foltokból, áll össze. A filmbevonással az alkalmazott filmképző polimer, illetve a többi segédanyag oldhatósági tulajdonságaitól függően nem csak vízben oldódó, hanem egyéb típusú (pl. vízben széteső, gyomornedvnek ellenálló, de bélnedvben oldódó, vizes közegben oldhatatlan de permeábilis, illetve szemipermeábilis) filmek is előállíthatók.

32 Napjainkban elsősorban vizes oldatban, a vízben nem oldódó polimereket pedig vizes diszperzió formájában alkalmazzák. A filmképzésre használt legfontosabb polimerek: Cellulóz éterek/észterek metilcellulóz: R = H vagy [ CH 3 ] m etilcellulóz: R = H vagy [ CH 2 CH 3 ] hidroxietil-cellulóz: R = H vagy [ CH 2 CH 2 O ] m H hidroxopropil-cellulóz: R = H vagy [CH 2 CH(CH 3 )O] m H hidroxopropil-metilcellulóz: R = H, CH 3, vagy CH 3 CH(OH)CH 2 hidroxopropil-metilcellulóz-ftalát hidroxopropil-metilcellulóz-acetát-szukcinát cellulóz-acetát cellulóz acetát-ftalát

33 Akrilát kopolimerek Eudragit L/S/FS (metakrilsav-metilmetakrilát kopolimer) R 1, R 3 = CH 3 R 2 = H; R 4 = CH 3 Eudragit L-55, Kollicoat MAE (metakrilsav-etilakrilát kopolimer) R 1, R 3 = H, CH 3 R 2 = H ; R 4 = CH 3, C 2 H 5 Eudragit NE, Kollicoat EMM (etilakrilát-metilmetakrilát kopolimer) R 1, R 3 = H, CH 3 R 2, R 4 = CH 3, C 2 H 5 Eudragit E (butil-metakrilát, 2-dimetil-aminoetil-metakrilát, metil-metakrilát) 1 : 2 : 1) R 1, R 3 = CH 3 R 2 = CH 2 CH 2 N(CH 3 ) 2 R 4 = CH 3, C 4 H 9 Eudragit RL/RS (etil-akrilát, metil-metakrilát, trimetil-ammonium-etil-metakrilát-klorid) 1 : 2 : 0.2/0.1 R 1 = H, CH 3 R 2 = CH 3, C 2 H 5 R 3 = CH 3 R 4 = CH 2 CH 2 N(CH 3 ) 3 + Cl Vinil polimerek/kopolimerek Polivinil alkohol Polivinil-acetát Polivinil-acetát-ftalát

34 Vinilpirrolidon-vinilacetát-kopolimer (copovidon, Kollidon VA 64, Plasdon S630) Polivinil alkohol-polietilén -glicol graft kopolimer (Kolicoat IR) Polietilén-glikol Poliszacharid (carragén: galaktóz és 3,6 galaktózanhidrát kopolimer szulfát-észter kálium, nátrium, kalcium, magnézium és ammónium sója) Oldhatóság A vizes közegben a fiziológiás ph tartományban (ph 1-8) között oldódó polimerekből azonnal oldódó bevonat állítható elő, amelynek funkciója lényegében megfelel a cukorbevonat funkcióinak. Ebbe a csoportba az alábbi filmképző anyagok tartoznak: - metilcellulóz, hidroxietilcellulóz, hidroxipropilcellulóz, hidroxipropil-metilcellulóz - polivinil alkohol - carragén - vinilpirolidon-vinilacetát kopolimer - polivinil alkohol-polietilén -glicol graft kopolimer - polietilén-glikol Vizes közegben a ph 1-5 között oldódó polimerekből savas közegben oldódó bevonat állítható elő, amelynek funkciója az ízfedés mellett elsősorban a hatóanyag nedvesség elleni védelmének biztosítása.

35 Ilyen filmet az alábbi filmképző polimer alkalmazásával lehet előállítani: - Eudragit E (butil-metakrilát, 2-dimetil-aminoetil-metakrilát, metil-metakrilát) 1:2:1) Vizes közegben ph 5 felett oldódó polimerekből a savas gyomornedvben oldhatatlan, de a közel semleges ph-jú (ph 5-7,5) bélnedvben oldódó (gyomorsav rezisztens) bevonat állítható elő (késleltetett kioldódású készítményekhez): - hidroxopropil-metilcellulóz-ftalát - hidroxopropil-metilcellulóz-acetát-szukcinát - polivinilacetát-ftalát - metakrilsav-metilmetakrilát kopolimer - metakrilsav-etilakrilát kopolimer A vizes közegben nem oldódó polimerekből a képződő film a pórusméretétől függően permeábilis (diffúziós hatóanyagleadású készítmények), vagy csak a vízmolekulák számára átjárható, szemipermeábilis bevonatok (ozmotikus hatóanyagleadású készítmények) állíthatók elő. Permeábilis (nyújtott kioldódású) filmbevonatok előállítására az alábbi polimerek alkalmazhatóak: - etilcellulóz - etilakrilát-metilmetakrilát kopolimer - etilakrilát-metilmetakrilát-trimetil-ammonium-etil-metakrilát-klorid kopolimer - polivinil-acetát Szemipermeábilis (ozmotikus hatóanyag leadás) filmbevonatok előállítására az alábbi polimerek alkalmazhatóak: - cellulóz-acetát - cellulóz-aceát-butirát Vízoldékony adalékanyag (pl. tejcukor) alkalmazásával a vízben nem oldódó polimerekből a vizes közegben gyorsan széteső bevonatot lehet előállítani, és ezáltal ezek a filmképző anyagok is alkalmazhatóak az un. azonnal kioldódó készítmények előállítására. A különböző tulajdonságú filmképző anyagok a legtöbb esetben egymással is keverhetők, és így a bevonat minőségét széles határok között lehet változtatni. A gyakorlatban napjainkban a tablettákat legtöbb esetben vízben oldód bevonattal látják el, amelyhez leggyakrabban hidroxipropil-metilcellulózt alkalmaznak. Bevonat előállítása A filmképző polimerek oldására kezdetben szerves oldószereket (metanol, etanol, izopropanol, diklórmetán, kloroform, aceton, etilacetát) alkalmaztak. A bevonó berendezések szárítási kapacitása ugyanis nem volt elegendő a vizes permetek azonnali beszárítására, és a tabletták összeragadásához vezetett. A szerves oldószerek alkalmazásának hátrányai (tűz- és robbanásveszély, munkaegészségügyi és környezeti ártalmak) miatt a bevonó berendezések technikai fejlődésével, illetve a vízben

36 nem oldódó polimerek esetében a vizes diszperziós rendszerek kialakításával párhuzamosan a vizes oldatok alkalmazása került előtérbe. Filmképzés oldatból A bevonó folyadékot folyamatosan ráporlasztjuk a tablettára: cseppképződés ütközés A víz elpárolgása közben a rendszer gélesedik. A polimer láncok szorosan egymás mellé kerülnek. Megfelelő diffúzió és megfelelő addhézió és kohézió mellett a polimer szétterül a felületen és összeolvad. Vizes polimer diszperziók A vizes polimer diszperziók vízben nem oldódó polimerek nm nagyságú részecskéinek diszperziói. Azonnali kioldódású készítményekhez, vízben széteső bevonatokhoz alkalmazzák. Módosított kioldódású készítmények közül a nyújtott kioldódású (retard), és késleltetett kioldódású (sav rezisztens) készítményeknél használják. Előállításuk emulziós polimerizációval, vagy a polimerek oldatainak vizes emulziójából az oldószer elpárologtatásával állíthatók elő. Utóbbi esetben a filmképződés mechanizmusa: - vizes diszperzió ráporlasztása a felületre - víz elpárologtatása - polimer részecskék tömörödése - további víz elpárologtatása - polimer részecskék összeolvadása, filmképződés (minimális filmképzési hőmérséklet) - hőkezelés A MFT az a minimális hőmérséklet amely a homogén, hibamentes film képződéséhez szükséges. A bevonás során a termék hőmérsékletét a MFT felett kell tartani C-kal. Egyéb bevonási módok - ömledékből - porból Egyéb segédanyagok Lágyító A polimer filmek mechanikai sajátságait a rideg/törékeny állapotból a rugalmas/képlékeny állapot felé tolják el. Vizes diszperziók estén a filmképződési hőmérséklet csökkentésével elősegítik a folytonos film kialakulását. A legfontosabb lágyítok a glicerin és észterei (glicerin triacetát, monogliceridek, ricinusolaj), a ftálsav észterek (dietil-, dibutilészter), illetve a citromsav éterek/észterek (trietil-, tributiléter, acetil-trietil-, acetil-tributiléter), a dibutil-szebakát, a propilén-glikol, és a polietilén glikolok. Napjainkban leggyakrabban a polietilén-glikolokat, a trietilcitrátot és a dibutil-szebakátot alkalmazzák.

37 Pigment anyagok A bevonatok fényáteresztő képességének csökkentésére (fényvédelem), illetve színezésére szolgálnak. Napjainkban a titán-dioxid a legfontosabb pigment anyag. A korábban széles körben alkalmazott talkum használatát egészségkárosító hatása miatt kerülni kell. A festékek közül a vízoldható un. élelmiszerfestékek használatát is egyre jobban korlátozzák, ezen a területen a vasoxid pigmentek alkalmazása került előtérbe. Adhézió fokozó anyagok A bevonat és a tabletta mag közötti kötés erősségét fokozzák, amire különösen a jelzett tabletták esetén van szükség, a jelzések eltömődésének megakadályozása érdekében. Erre a célra az önmagában túl ragadós polimereket, pl. hidroxipropil-cellulóz, illetve szacharidokat pl. tejcukor alkalmaznak. Egyéb segédanyagok: - tenzid: diszpergálhatóság javítása - habzásgátló - pórusképző Bevonó berendezések A cukros drazsírozás és a filmbevonáshoz alkalmazott berendezések a porlasztó rendszerek kivételével - napjainkban gyakorlatilag azonosak. A cukros drazsírozás esetén a bevonó szuszpenziót ugyanis porlasztás nélkül, ráfolyatással, vagy durva cseppekre porlasztva juttatják rá a magok felületére. A porlasztás ebben az esetben nagynyomású, un. hidraulikus porlasztó rendszerrel történik. A filmbevonás esetén ezzel szemben a bevonó szuszpenzió finom porlasztására van szükség, amihez kétfluidumos, un, pneumatikus porlasztó rendszert kell alkalmazni. A bevonó kapacitás növelése érdekében vízszintes tengelyű üstöket fejlesztettek, amelyeknél a kb. 100 kg-os gyártási tétel helyett 600 kg-os tételnagyság is elérhető. A fejődés következő lépéseként a bevonó üstök palástját perforálták, és a meleg levegő befúvatását, illetve elszívását az üst falán, illetve a magágyon keresztül végezték. Ez a megoldás a szárítási folyamat intenzifikálását eredményezte, jelentősen csökkentette a bevonási időt:

Granulátumok vizsgálata

Granulátumok vizsgálata Granulátumok vizsgálata Granulátumok vizsgálata A granulátumnak, mint önálló gyógyszerformának a minőségellenőrzésére a Ph. Hg. a következő vizsgálatokat írja elő: - szemcseméret-megoszlás, - térfogattömeg,

Részletesebben

Bevonás. Az előadás felépítése

Bevonás. Az előadás felépítése Bevonás Az előadás felépítése 1. A bevonandó anyagok jellemzése /fizikai paraméterek, méret/. Eljárástani paraméterek 3. Bevonó anyagok / összehasonlítások 4. Bevonási hibák 1 Fizikai jellemzők Bevonandó

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/47

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/47 A vizsgafeladat ismertetése: Növényi-, állati eredetű és szintetikus gyógyszerhatóanyagok gyártásának bemutatása. Gyógyszer kiszerelési eljárások ismertetése Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz

Részletesebben

GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK

GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK Gyógynövény: - Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga, - gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény, - gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására,

Részletesebben

Szilárd gyógyszerformák II. 1. bevont/bevonat nélküli tabletták pezsgőtabletták oldódó tabletták szájüregben alkalmazható tabletták stb.

Szilárd gyógyszerformák II. 1. bevont/bevonat nélküli tabletták pezsgőtabletták oldódó tabletták szájüregben alkalmazható tabletták stb. I. Tabletta, drazsé Szilárd gyógyszerformák II. 1. Hatóanyag(ok) általában egyszeri dózisát tartalmazó, szilárd, többnyire per os bevételre szánt gyógyszerkészítmény. Például: Kisállat: Nagyállat: bevont/bevonat

Részletesebben

Végbélben alkalmazott/rektális gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII- Ph.Eur.5.5. - 1 VÉGBÉLBEN ALKALMAZOTT (REKTÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK.

Végbélben alkalmazott/rektális gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII- Ph.Eur.5.5. - 1 VÉGBÉLBEN ALKALMAZOTT (REKTÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII- Ph.Eur.5.5. - 1 VÉGBÉLBEN ALKALMAZOTT (REKTÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Rectalia 07/2006:1145 A rektális gyógyszerkészítményeket szisztémás vagy helyi hatás elérésére,

Részletesebben

Mucilago / Mucilagines

Mucilago / Mucilagines KOLLOID DISZPERZ RENDSZEREK NYÁK / NYÁKOK Mucilago / Mucilagines PTE, GYTK Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet 1 A NYÁKOK nagy molekulájú anyagok viszkózus, vizes kolloid oldatai (viszkózus hidroszolok).

Részletesebben

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú

Részletesebben

Gyógyszerkészítéstani alapismeretek, gyógyszerformák

Gyógyszerkészítéstani alapismeretek, gyógyszerformák Gyógyszerkészítéstani alapismeretek, gyógyszerformák I. folyékony készítmények /oldat, emulzió, szuszpenzió, cseppek, helyi alkalmazású cseppek - nevezéktan 2016 Propedeutika Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai

Részletesebben

Szűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet

Szűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet Szűrés Gyógyszertechnológiai alapműveletek Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet Szűrés Szűrésnek nevezzük azt a műveletet, amelynek során egy heterogén keverék, különböző

Részletesebben

1. ábra: Diltiazem hidroklorid 2. ábra: Diltiazem mikroszféra (hatóanyag:polimer = 1:2)

1. ábra: Diltiazem hidroklorid 2. ábra: Diltiazem mikroszféra (hatóanyag:polimer = 1:2) Zárójelentés A szilárd gyógyszerformák előállításában fontos szerepük van a preformulációs vizsgálatoknak. A porok feldolgozása és kezelése (porkeverés, granulálás, préselés) során az egyedi részecskék

Részletesebben

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:

Részletesebben

Biológiai egyenértékűség és vizsgálata. Dr. Lakner Géza. members.iif.hu/lakner

Biológiai egyenértékűség és vizsgálata. Dr. Lakner Géza. members.iif.hu/lakner Biológiai egyenértékűség és vizsgálata Dr. Lakner Géza members.iif.hu/lakner Originalitás, generikum Originalitás, innovatív gyógyszerkészítmény = első ízben kifejlesztett, új hatóanyagból előállított

Részletesebben

A növényi eredetű hatóanyagok kivonásának és forgalomba hozatalának hazai és európai uniós szabályozása

A növényi eredetű hatóanyagok kivonásának és forgalomba hozatalának hazai és európai uniós szabályozása A növényi eredetű hatóanyagok kivonásának és forgalomba hozatalának hazai és európai uniós szabályozása Dr. Keve Tibor Gradiens Kft. 2074 Perbál, Levendula u. 1. Postacím: 2074 Perbál, Pf.: 15. Tel: 1-460-0804

Részletesebben

Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai

Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai Gyógyszer permeáció lehetőségei: Intercelluláris (paracelluláris) passzív transzport (a) Megfelelő tulajdonságok esetén passzív transzport (b). Aktív transzporttal

Részletesebben

ORRÜREGBEN ALKALMAZOTT (NAZÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Nasalia

ORRÜREGBEN ALKALMAZOTT (NAZÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Nasalia Orrüregben alkalmazott (nazális) Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.4-1 ORRÜREGBEN ALKALMAZOTT (NAZÁLIS) GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Nasalia 04/2006:0676 Az orrüregben alkalmazott (nazális) szisztémás vagy helyi hatás elérésére

Részletesebben

Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc

Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek Tóth Tünde Anyagtudomány MSc 2016. 04. 22. 1 A gyógyszerszállítás problémái A hatóanyag nem oldódik megfelelően Szelektivitás hiánya Nem megfelelő eloszlás A

Részletesebben

TABLETTÁZÁS eljárások, folyamatábrák és. tabletták. vizsgálata. Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

TABLETTÁZÁS eljárások, folyamatábrák és. tabletták. vizsgálata. Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet TABLETTÁZÁS eljárások, folyamatábrák és tabletták vizsgálata Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Tablettázási eljárások 1. közvetlen / DIREKT / préselés 2. granulálás a) száraz úton b) nedves

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások Dietetikus MSc. képzés Dr. Horváth Péter Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet TEMATIKA Bevezetés Alapfogalmak Gyógyszerhatás kialakulása Gyógyszerek tulajdonságait

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet. A tankönyv anyagának kiegészítése 2016.november

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet. A tankönyv anyagának kiegészítése 2016.november Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet A tankönyv anyagának kiegészítése 2016.november 1 Az előadás felépítése Kapszulázás 1. Definíciók 2. Kapszulák segédanyagai 3. Kapszulák

Részletesebben

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók:

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók: POLIMERTECHNOLÓGIÁK (ELŐADÁSVÁZLAT) 1. Alapvető műanyagtechnológiák Sajtolás Kalanderezés Extruzió Fröcssöntés Üreges testek gyártása (Fúvás) Műanyagok felosztása A műanyagok szerves anyagok és aránylag

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Gyógyszer készítménygyártó Vegyipari technikus

Gyógyszer készítménygyártó Vegyipari technikus A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 MDF lapok vágása Marás rakatolás Tisztítás Ragasztófelhordás 3D film laminálás Szegély eltávolítása Tisztítás Kész bútorfront Membránpréses kasírozás

Részletesebben

Gyógyszerkészítéstani alapismeretek, gyógyszerformák

Gyógyszerkészítéstani alapismeretek, gyógyszerformák Gyógyszerkészítéstani alapismeretek, gyógyszerformák II. félszilárd készítmények /kenőcs, kúp nevezéktan 2016 Propedeutika Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Gyógyszerforma Gyógyszerkészítmény

Részletesebben

Izomalt segédanyag alkalmazása granulátum és tabletta előállítása céljából

Izomalt segédanyag alkalmazása granulátum és tabletta előállítása céljából Izomalt segédanyag alkalmazása granulátum és tabletta előállítása céljából Doktori tézisek Dr. Sáska Zsófia Éva Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Antal István egyetemi

Részletesebben

Az extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása

Az extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása Az extrakció Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása Az extrakció fogalma és fajtái olyan szétválasztási művelet, melynek során szilárd vagy folyadék fázisból egy vagy több komponens kioldását

Részletesebben

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Részletesebben

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész

Részletesebben

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?

Részletesebben

PTE Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

PTE Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet PTE Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Tabletta típusok bevonat nélküli tabletták; bevont tabletták; pezsgőtabletták; oldódó tabletták; diszpergálható tabletták; szájban diszpergálható tabletták;

Részletesebben

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak Alapfogalmak 2017. 09. 22. 14:59 2 Biofarmácia tankönyv 2017. 09. 22. 14:59 3 Hogyan és mikor kell bevenni? Szedhetik-e várandósok? Szedhetik-e szoptató anyukák? Mikor

Részletesebben

A keverés fogalma és csoportosítása

A keverés fogalma és csoportosítása A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 570 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 570 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000070T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 70 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 80947 (22) A bejelentés napja: 2006.

Részletesebben

BŐRFELÜLETRE SZÁNT (DERMÁLIS), FÉLSZILÁRD GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Praeparationes molles ad usum dermicum

BŐRFELÜLETRE SZÁNT (DERMÁLIS), FÉLSZILÁRD GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Praeparationes molles ad usum dermicum Ph.Hg.VIII.-Ph.Eur.6.3-1 01/2009:0132 BŐRFELÜLETRE SZÁNT (DERMÁLIS), FÉLSZILÁRD GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Praeparationes molles ad usum dermicum E cikkely követelményei minden bőrfelületre szánt, félszilárd

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2014.10.28. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás

Részletesebben

Gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés. Az új molekulától a gyógyszerig

Gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés. Az új molekulától a gyógyszerig Gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés Az új molekulától a gyógyszerig A gyógyszerkutatás idő-és költségigénye 10-14 évi kutató-és fejlesztő munka mintegy egymilliárd dollár ráfordítás (egy 2001-ben induló

Részletesebben

SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁN ALKALMAZOTT GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Praeparationes buccales

SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁN ALKALMAZOTT GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Praeparationes buccales Gyógyszerformák Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.4-1 04/2006:1807 SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁN ALKALMAZOTT GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Praeparationes buccales Ez a cikkely nem alkalmazható a fogászati készítményekre és az olyan készítményekre,

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

CORPORA AD USUM PHARMACEUTICUM. Gyógyszeranyagok

CORPORA AD USUM PHARMACEUTICUM. Gyógyszeranyagok Corpora ad usum pharmaceuticum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 CORPORA AD USUM PHARMACEUTICUM Gyógyszeranyagok 07/2009:2034 javított 7.5 DEFINÍCIÓ Gyógyszeranyagnak nevezünk minden olyan szerves és szervetlen

Részletesebben

11. Hegesztés; egyéb műveletek

11. Hegesztés; egyéb műveletek 11. Hegesztés; egyéb műveletek Bevezetés Hegesztés direkt hegesztés indirekt hegesztés Préselés Őrlés, darálás Keverés, homogenizálás Egyéb műveletek hőkezelés, szárítás Mechanikai megmunkálás esztergálás

Részletesebben

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében

Részletesebben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés

Részletesebben

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan

Részletesebben

Dr. Hódi Klára Professor emerita

Dr. Hódi Klára Professor emerita 2018. 10. 31. Dr. Hódi Klára Professor emerita 1 Definíció A tabletták egy vagy több hatóanyag egyszeri adagját tartalmazó, szilárd, bevételre szánt gyógyszerkészítmények, amelyeket rendszerint azonos

Részletesebben

egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem

egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Júniusi használtgép akció

Júniusi használtgép akció SG-2436H típusú lassúfordulatú daráló (2 hónapos) Jellemzők: 1. Fogazott vágó henger és vágó kések csoportja biztosítja a legjobb vágási teljesítményt. 2. Különleges ékszíj átvitel a csendes és egyenletes

Részletesebben

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerek. Üreges testek gyártása

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerek. Üreges testek gyártása Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Polimerek Üreges testek gyártása Üreges testek gyártástechnológiái 2 Mi az, hogy üreges test? Egy darabból álló (általában nem összeszerelt),

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D

Részletesebben

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 34 521 09 Műanyagfeldolgozó Tájékoztató

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 31 521 08 Műanyag hegesztő Tájékoztató

Részletesebben

Anyagok az energetikában

Anyagok az energetikában Anyagok az energetikában BMEGEMTBEA1, 6 krp (3+0+2) Környezeti tényezők hatása, időfüggő mechanikai tulajdonságok Dr. Tamás-Bényei Péter 2018. szeptember 19. Ütemterv 2 / 20 Dátum 2018.09.05 2018.09.19

Részletesebben

Diffúzió 2003 március 28

Diffúzió 2003 március 28 Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Termék neve (gyártó megnevezése) BETEGTÁJÉKOZTTÓ Mielőtt elkezdené gyógyszerét

Részletesebben

Megtekinthetővé vált szabadalmi leírások

Megtekinthetővé vált szabadalmi leírások ( 11 ) 227.096 ( 54 ) Eljárás és elrendezés töltési szint mérésére ( 11 ) 227.097 ( 54 ) Mágneses kezelőegység folyékony és légnemű anyagokhoz ( 11 ) 227.098 ( 54 ) Biológiai sejtek azonosítására és számlálására

Részletesebben

SZEMÉSZETI GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Ophthalmica

SZEMÉSZETI GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Ophthalmica Szemészeti gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII-Ph.Eur.6.0. - 1 01/2008:1163 SZEMÉSZETI GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Ophthalmica A szemészeti gyógyszerkészítmények a szemgolyón és/vagy a kötőhártyán, valamint a kötőhártyazsákban

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés Beépítési tér és konstrukciós javaslatok Az O-gyűrűk beépítési terét (hornyot) lehetőség szerint merőlegesen beszúrva kell kialakítani. A szükséges horonymélység és horonyszélesség méretei a mindenkori

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion. 4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Izomalt segédanyag alkalmazása granulátum és tabletta előállítása céljából

Izomalt segédanyag alkalmazása granulátum és tabletta előállítása céljából Izomalt segédanyag alkalmazása granulátum és tabletta előállítása céljából Doktori értekezés Dr. Sáska Zsófia Éva Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Antal István egyetemi

Részletesebben

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet A keverés definíciója Keverés - mechanikai művelet - egy rendszerben, az anyag áramlásának elősegítése céljából mozgást idézünk elő.

Részletesebben

1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében

1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében 1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében A csekély feltöltődés B nagy mértékű feltöltődés, kisülési szikra és gyújtásveszély 2.ábra 3. ábra Az elektrosztatikus töltés

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet Keverés A keverés definíciója - mechanikai művelet - egy rendszerben, az anyag áramlásának elősegítése céljából mozgást idézünk elő.

Részletesebben

7. ábra Shredder 8.ábra Granulátor

7. ábra Shredder 8.ábra Granulátor Aprító gépek E-hulladék aprítására leggyakrabban forgó, vagy álló és forgó kések között, illetőleg különböző zúzó szerkezetek révén kerül sor. A gépek betétei (élek, kések) cserélhetők. Shredder (7. ábra)

Részletesebben

Szilárd testek rugalmassága

Szilárd testek rugalmassága Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI GÉP ALKATRÉSZ KENŐANYAG - SZERVIZ Telephely: 7522 Kaposújlak, 610-es Fő út, 095/3 hrsz. Telefon: 82/713-274, 82/714-030, 30/336-9804,

MEZŐGAZDASÁGI GÉP ALKATRÉSZ KENŐANYAG - SZERVIZ Telephely: 7522 Kaposújlak, 610-es Fő út, 095/3 hrsz. Telefon: 82/713-274, 82/714-030, 30/336-9804, METAL-FACH bálázók Z562 A Z562 bálázógép gyártásánál a Metal-Fach elsőként az országban alkalmazott olyan innovatív gyártási módszert, ahol a megbízhatóságot és a magas fokú préselést (szorítást) a teljesen

Részletesebben

Dr. Dinya Elek egyetemi tanár

Dr. Dinya Elek egyetemi tanár GYÓGYSZERKINETIKAI VIZSGÁLATOK STATISZTIKAI ALAPJAI Dr. Dinya Elek egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Doktori Iskola 2015. április 30. Gyógyszerek: mi segít az adagolás kiszámításában? Klinikai farmakokinetika:

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

A SÖRCEFRE SZŰRÉSE. hasonlóságok és különbségek az ipari és házi módszer között. II. házisörfőzők nemzetközi versenye Jenei Béla 2013. március 15.

A SÖRCEFRE SZŰRÉSE. hasonlóságok és különbségek az ipari és házi módszer között. II. házisörfőzők nemzetközi versenye Jenei Béla 2013. március 15. A SÖRCEFRE SZŰRÉSE hasonlóságok és különbségek az ipari és házi módszer között II. házisörfőzők nemzetközi versenye Jenei Béla 2013. március 15. Cefreszűrés a sörfőzés folyamatában http://www.gevi.hu/leiras.html

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mely az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

Olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mely az Ön számára fontos információkat tartalmaz. FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! Plavix 75 mg filmtabletta BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA

Részletesebben

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2012/2013 II. félév II. 7. Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben Dr. Voszka István II. 21. Liposzómák előállítási módjai Dr.

Részletesebben

TABLETTÁK. Compressi

TABLETTÁK. Compressi Gyógyszerformák Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 TABLETTÁK 07/2007:0478 Compressi E cikkely követelményeit a nem bevételre szánt tablettákra nem kell feltétlenül alkalmazni. Ezekre a készítményekre esetenként

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István

Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet

Részletesebben

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Keserű György Miklós, PhD, DSc Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont A gyógyszerkutatás folyamata Megalapozó kutatások

Részletesebben

Az elválasztás elméleti alapjai

Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás során, a kromatogram kialakulása közben végbemenő folyamatok matematikai leirása bonyolult, ezért azokat teljességgel nem tárgyaljuk. Cél: * megismerni az

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Inert pelletmagok alkalmazása multipartikuláris gyógyszerforma előállítására

Inert pelletmagok alkalmazása multipartikuláris gyógyszerforma előállítására Inert pelletmagok alkalmazása multipartikuláris gyógyszerforma előállítására Doktori értekezés Kállai Nikolett Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományok Doktori Iskola Témavezető: Konzulens: Dr. Antal

Részletesebben

Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása

Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása Hőre lágyuló műanyagok feldolgozása Bevezetés Extrúzió az extruder folyamatok szerszámok, termékek Fröccsöntés a fröccsöntőgép lépések szerkezet szerszámok Üreges testek gyártása extrúziós fúvás fröccsfúvás

Részletesebben

A GRANULÁLÁS ÉS TABLETTÁZÁS SEGÉDANYAGAI

A GRANULÁLÁS ÉS TABLETTÁZÁS SEGÉDANYAGAI A GRANULÁLÁS ÉS TABLETTÁZÁS SEGÉDANYAGAI Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet 2016 2008. október 29. Segédanyagok Segédanyagok: a hatóanyago(ko)n kívül minden olyan gyógyszeranyag, amelye(ke)t

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerek. Kalanderezés és extrúzió

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerek. Kalanderezés és extrúzió Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Polimerek Kalanderezés és extrúzió Kalanderezés 2 Kalanderezés: Egymással szemben forgó precíziós fűtött hengerek között akár 4 m

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

PARENTERÁLIS GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Parenteralia

PARENTERÁLIS GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Parenteralia Parenterális gyógyszerkészítmények Ph. Hg. VIII. Ph.Eur. 8.0. - 1 01/2014:0520 PARENTERÁLIS GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Parenteralia E cikkely követelményeit nem feltétlenül kell alkalmazni a humán vérkészítményekre,

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Intrúziós fröccsöntés hatása a termék tulajdonságaira Az intrúzió a fröccsöntés egy különleges módszere, amellyel a gép kapacitásánál nagyobb méretű termék fröccsöntését lehet megoldani.

Részletesebben