Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra)
|
|
- Ede Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között - jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában Metabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban A diabetes Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között - jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában Matabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban A diabetes A vér glükóz forrása: a glükóz homeosztázis öt fázisa Metabolikus válaszok különböző táplálkozási és hormonális állapotokban Metabolitok áramlása különfk nféle táplt plálkozási állapotokban. A táblt blázat összefoglalja a táplt plálékok és s hormonok szintjét t a vérben v a négy n táplálkozási állapotban. Inzulin: jóllakott állapotban magas cc.-ja, glikogén, zsír és fehérje szintézisét támogatja. Izulin/glükagon arány: a postabszorptív állapotban csökken, alacsonnyá válik a böjt-ben. I fázis: jóllakott állapot II fázis: Post-absorptive állapot, III fázis: böjt IV fázis: éhezési állapot V fázis: hosszantartó éhezés Zsírsavak: a post-abszorptív állapotban növekszik, majd tovább emelkedik éhezésben.
2 Metabolikus válaszok különböző táplálkozási és hormonális állapotokban Ketontestek: szintézisük emelkedik kismértékben postabszorptív állapotban, majd tovább emelkedik böjt-ben és éhezés/éhínségben Alanin: csökkent, különösen hosszú távú éhezésben, éhínség alatt. A glükagon és inzulin relatív koncentrációja határozza meg a metabolikus változásokat a négy táplálkozási állapotban A májban és a zsírszövetben a camp szint változása közvetíti legnagyobb részben ezeket a hatásokat. A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat jóllakott állpotban Inzulin szekréció: glikolízis (FFK2/fruktóz biszfoszfatáz 2 és piruvát kináz defoszforilálva, aktiválva van) zsírsav szintézishez vezet (a glikolizis szolgálja a gliceról-3-foszfátot, acetil- CoA karboxiláz defoszforilálva, aktiválva van); VLDL szintézis és szekrécióhoz vezet, és zsírszövetekben zsírszintézis (lipoprotein lipáz hatására emelkedett zsírsav felvétel, a fokozott glikolízis lehetővé teszi a glicerol-3-foszfát szintézist). Így, zsír formában energiát raktározunk. Az inzulin irányít. Glükagon szint alacsony. A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat jóllakott állpotban Magas inzulin és az alacsony glükagon koncentráció elősegíti a glikogén raktározás (a glikogén szintetáz aktiválásával és a glikogén foszforiláz gátlásával ). Fehérje szintézis intenzív a szövetkben. Zsírsav szintézis fokozott a májban és a zsírszövetben. A glikogén szintézis a májban és izomban történik. A máj által felvett izom és vvt. eredetű laktát először acetil-coa-va alakul, majd zsírrá. Nincs glükoneogenezis!!! Megjegyezni, hogy az agy és az vörösvértestek metabolizmusa teljesen glükóz függő. A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat a 12 órai postabszorptiv szakaszban (azaz, a kezdeti éhezési állapot) A táplálkozási helyzet következménye a glükagon inzulin arány. 12 órával a post-abszorptiv szakaszban a glükagon mennyisége nő, az inzuliné csökken. A magas glükagon/inzulin arány a tartalékokat mobilizálja. A zsír lebomlik a zsírszövetekben (foszforilált hormon-szenzitív lipáz hatására), glicerol kiáramlás. A májba jutva támogatja glükoneogenezist. További glükoneogenezis prekurzol: alanin (izomból) és laktát (izomból és a vvt.-ből) Az agy használja a keringésben levő glükóz 50% -át.
3 A főbb szervek közötti metabolikus kapcsolat a 12 órai postabszorptiv szakaszban (azaz, a kezdeti éhezési állapot) A vércukorszint fenntartás: Forrásai: - glikogén lebontás ( a keringésben levő glükóz 75%-át adja); és - glükoneogenezis laktátból, alaninból, glicerinből és más aminonsavakból adják a keringésben levő glükóz további 25%-át. Megjegyzés:A glükóz szükséglet 50 %-át az agy igényli. 75% 25% A Cori és glükóz - alanin ciklus A Cori kör írja le a máj és izom kapcsolatát a glükoneogenezissel összefüggésben. A májban szintetizált glükóz felhasználódik az izomban, laktáttá metabolizálódik, ami visszatér a májba és glükózzá alakul. A glükóz-alanin ciklus az alanin szolgáltatja a 3 szénatomos prekurzort, visszatérve a májba és glükózzá alakul a glükoneogenezisben glükóz piruvát alanin Az aminocsoport más aminosavak lebontásából származik, amely transzamináz katalizált reakcióban glutamát felhasználásával a piruvátra kerül, alanint eredményezve. METABOLIKUS ADAPTÁCIÓ HOSSZANTARTÓ ÉHEZÉSBEN A hosszantartó éhezés alatt (1 hét táplálék nélkül) jelentékeny adaptáció történik. Nincs táplálék a belekben. Máj glikogén raktárok kiürültek. A glükóz igényes szövetek a máj glükoneogenezisétől függnek, (így alanintól, glicerintől és laktáttól). A glükóz szintézishez az izomfehérjék szolgálják a szénvázat. Nagy mennyiségben csak alanin és glutamin kiáramlás van. Más aminosavak olyan intermedierekké metabolizálódnak, amelyek alapvetően alaninná és glutaminná alakulhatnak. Inzulin szint alacsony, emiatt a lipolízis a zsírszövetben emelkedett. A zsírsavak és a ketontestek mennyiségének emelkedése a vérben számos szövetnek szolgál energiát, a glükózt helyettesítve. A zsírsavak oxidációjával előállított acetil-coa a májban ketontestekké alakul, majd a perifériás szövetekben és az agyban az energia forrásává, acetil-coa-vá alakul. Ketontestek felhasználásával a test takarékoskodik a fehérjékkel. A ketontestek gátolják a fehérjék lebontását, aminosavak oxidálását és az ezt követő alanin kiáramlást Ennek eredményeként csökken a fehérjebontás az izomban, és a glükóz szintézis a májban.
4 Hosszantartó éhezésben az agy glükóz igényét a ketontestek nem helyettesíthetik teljesen. A táplálékból származó metabolitok változása az idő függényében. Összességében: 1) a máj szintetizálja a glükózt 2) az izom és a belek szolgáltatják a glükogenikus szubsztrátokat 3) a zsírszövet adja az energiát, támogatva ATP termeléssel a máj glükoneogenezist, ami a β-oxidáciból származik Ebben az állapotban a glükagon túlsúlyban van, így stimulálja a glükoneogenezist. Egyedülálló és fontos adaptációja az agynak ebben a helyzetben, hogy ketontestet hasznosít. A táblázat összegzi a táplálék metabolizmusát éhezés alatt. Az izomproteineket nyirbálni kell a glükoneogenzis támogatásáért. Átállás a ketontestek használatára. Körülbelül 60 nap éhínség után a kritikus izom fehérjék, mint szívizom, felhasználódnak és a halál bekövetkezik. Inzulin Glükagon véráram GG + VLDL camp PKA(a) Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között - jól táplált állapotban GL + FPFaze(a) LG + - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában Matabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban A diabetes 1. glikogén foszforiláz(i) 2. glikogén szintáz (a) 3. 6-foszfofruktó-2-kináz(a)/ 3. fruktóz-2,6-biszfoszfatáz(i) 4. pirivát kináz 5. piruvát dehidrogenáz 5. acil-coa-karboxiláz Máj metabolikus szabályzása kovalens módosítással jóllakott állapotban
5 Glükagon Inzulin véráram GNG + glikogén foszforiláz foszforiláz kináz fruktóz-2,6-foszfoszfatáz 1. glikogén foszforiláz(a) 2. glikogén szintáz (i) 3. 6-foszfofruktó-2-kináz (i)/ 3. fruktóz-2,6-biszfoszfatáz(a) 4. pirivát kináz 5. piruvát dehidrogenáz 5. acil-coa-karboxiláz GGL + camp PKA(a) LL + Máj metabolikus szabályzása kovalens módosítással éhezés állapotában FPFaze(i) FPF-Inhibitor-P Inzulin Glükagon véráram GL + GLIKOLÍZIS és LIPOGENÉZIS ENZIMEI 1. glükokináz 2. glükóz-6-foszfát DH 3. 6-foszfoglükonát DH 4. 6-foszfofruktó-1-kináz 5. piruvát kináz 6. malát enzim 7. citrát liáz 8. acetil-coa karboxiláz 9. zsírsav szintáz 10. Δ 9 -deszaturáz 11. glicerol-3-foszfáz aciltranszferáz 12. HMG-CoA reduktáz (citoplazmában) PFU + LG + Indukált enzimek a májban jóllakott állapotban camp PKA(a) FPFaze(a) GLÜKONEOGENÉZIS ENZIMJEI foszfo-enolpiruvát karboxikináz piruvát DH kináz fruktóz-1,6-biszfoszfatáz glükóz-6 foszfatáz LIPOLÍZIS Zsirsav (β-)oxidáxidáció véráram Glükagon Inzulin camp PKA(a) FPFaze(i) FPF-Inhibitor-P GLÜKONEOGENÉZIS ENZIMJEI 1. glükóz-6-foszfatáz 2. fruktóz-1,6-biszfoszfatáz 3. foszfo-enolpiruvát karboxikináz 4. piruvát karboxiláz 5. piruvát DH kináz 6. Aminotranszferáz Az inzulin és glükagon génexpressziós hatása. GNG + KETOGENÉZIS 7. mitokondriás HMG-CoA szintáz 8. CPT I. GLIKOLÍZIS és LIPOGENÉZIS ENZIMEI 1. glükokináz 2. glükóz-6-foszfát DH 3. 6-foszfoglükonát DH 4. 6-foszfofruktó-1-kináz 5. piruvát kináz 6. malát enzim 7. citrát liáz 8. acetil-coa karboxiláz 9. zsírsav szintáz 10. Δ 9 -deszaturáz 11. glicerol-3-foszfáz aciltranszferáz 12. HMG-CoA reduktáz LL + zsírsav Indukált enzimek a májban éhezés állapotában Ketontest szintézis + Inzulin receptor Foszforilálása a Inzulin Receptror Szubsztrát (IRS)-nak PI3K aktiválása Protein Kináz B aktiválás Forkhead Transzkripciós Faktor foszforilálása Forkhead Transzkripciós Faktor citoszplazmában glükóz-6-foszfatáz, foszfo-enolpiruvát karboxikináz
6 Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között The Miracle of Insulin - jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában Matabolikus mechanizmusok kapcsolatai és szabályzásai májban jól táplált és éhezési állapotokban A diabetes Patient J.L., December 15, 1922 February 15, 1923 SANT P. SINGH MD A diabetes állapota Az inzulin/glükagon arány szabályozza a metabolitok áramlását. A diabetesben ez az arány láthatatlanul kicsi az inzulin hiánya miatt. A glükagon hatása dominál. Az elsődleges tünet a hiperglikémia, ami a következőkből származik: - a glükóz csökkent transzportja a sejtekbe - csökkent glükóz hasznosítás a szövetekben (glikolízis lecsökkent, emlékezzünk arra, hogy az inzulin megemeli a glükokináznak, FFK1, és a piruvát kináznak a mennyiségét és az aktivitását, ezek a diabetesben lecsökkentek) inzulin hiány (glükagon bőség) csökkent növekedett növekedett glükózfelvétel glükóz szintézis fehérjelebontás hiperglikémia glükózurea fokozott vizeletkiválasztás elektrolit vesztés fokozott plazma aminosav, nitrogénvesztés a vizelettel dehidratáció acidozis - Megnövekedett glükoneogenezis a májban (emlékezzünk arra, hogy az inzulin lecsökkenti a glükóz-6-foszfatáz és a PEP karboxikináz szintjét; így a diabetesben ezek szintjei megnőnek) növekedett lipolízis fokozott plazma zsírsav ketogenezis ketonémia ketonurea -A glikogén szintetáz és foszforiláz az előzőekben említett hormonális hatásra lecsökkenti a glikogén szintézist és fokozza a glikogén lebontást. A nettó hatás, hogy a vércukorszint emelkedik!! Lipogenezis lecsökken: Normálisan az inzulin stimulálja a lipogenezist az adipocitákban azáltal, hogy - ellátja acetil-coa-val és NADPH-val, amelyek szükségesek a zsírsav szintézishez (stimulálva a glikolízist és PDH-komplexet, így az acetil-coa termelést; utóbbi szolgál elegendő energiát a malát enzimnek; a glikolízis termel glükóz-6-foszfátot a pentóz-foszfát útvonal számára, mindkettő NADPH-t eredményez) - fenntartja az aktív acetil-coa karboxiláz aktivitását - a megemelkedett a glikolízis biztosítja a gliceol-3-foszfátot a triacilglicerol szintézishez a zsírszövetekben. Diabetes-ben az összes leírt folyamat lecsökkent következésképpen a lipogenezis is lecsökkent.
7 Diabetesben a lipolízis és a ketontestek szintézise megemelkedik: Normálisan az inzulin gátolja a lipolízist (a zsírszövetben), lecsökkentve a camp szintet és ez által gátolja a hormon-szenzitív lipáz (HSL) aktivitását. Diabetesben a HSL aktivitás megemelkedett lipolízist és zsírsav szintet eredményez a vérben, és alapvetően a májban. Ezt követi a β-oxidáció a májban, az acetil-coa egy része metabolizálva van a TKC.-ban, de annak a kapacitása gyorsan túlhaladott, így a többlet acetil-coa ketontest szintézisre fordítódik. Diabetesben a fehérjelebontás megemelkedett. Az inzulin stimulálja a fehérje szintézist és gátolja lebontást. Ennélfogva a diabetesben a fordítottja történik Megjegyzés: a diabetes-indukált csökkent fehérjeszintézis részben az aminosavak csökkent izmokba történő transzportjának a következménye. Szövetek matabolikus kapcsolatai különböző tápláltsági, hormonális és betegségi állapotban. Diabates mellitus, type 1 Szövetek matabolikus kapcsolatai különböző tápláltsági, hormonális és betegségi állapotban. Diabates mellitus, type 2 Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterin bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid orvosi vonatkozások)
8 Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterin bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid orvosi vonatkozások) Minden szénatom szénatom a koleszterolban acetátból származik. H 3 C C CH CH 2 CH 2 C CH CH 2 CH 2 farnesyl pyrophosphate O O C CH CH 2 O P O P Farnezil-pirofoszfát a koleszterol szintézis intermediere, és számos izoprenoid származék szintézishez prekurzor is. Izoprenoid metabolizmusának elágazásai emlős sejtekben. A prenilált fehérjéknek kovalansen kapcsolt geranil-geranil vagy farnezil csoportjai vannak, amelyek a membránhoz horgonyozzák őket. Számos fehérjének, így a szignalizációban résztvevőknek, van ilyen horgonya, pl.ras. protein lipid anchor membrane
9 O O H CH 2 C CH CH 2 CH 2 CH CH 2 CH 2 O P O P dolichol pyrophosphate O O További izoprenoidok: O O (CH 2 CH C CH 2 ) n H coenzyme Q Dolikol-pirofoszfát glikoproteinek oligoszacharid szintézisében vesz részt. A koenzim Q (ubikinon) az elekrontranszferben vesz részt, izoprenoid oldalláccal rendelkezik. További szerepe lehet sejetk membránjaiban. OOC CH 2 O HC CH 2 N CH 2 CH 2 N Fe N CO A Hema a a légzési lánc vagy terminális oxidáció alkotója, farnezil-oldallánca van. HC CH 2 N OH CH 2 CH C CH 2 CH CH 2 3 H Heme a Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterol bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid orvosi vonatkozások)
10 A HMG-CoA acetil-coa-ból és acetoacetil-coa-ból keletkezik HMG-CoA szintáz hatására.
11 mevalonát 5-pirofoszfo-mevalonátot 3-izopentenil-pirofoszfát 3,3-dimetil-allil-pirofoszfát geranil-pirofoszfát farnezil-pirofoszfát HMG-CoA reduktáz az endoplazmás retikulum integráns fehérjéje, amely a mevalonát szintézisét katalizálja HMG-CoA-ból, amely a sebességmegatározó reakció a koleszterol szintézisben. A mevalonát két, egymást követő foszforilálása ATP terminális foszfát felhasználásával 5-pirofoszfo-mevalonátot eredményez. ATP-függő dekarboxilálással, dehidratálással keletkezik a 3-izopentenil-pirofoszfát. H 2 C C C H 2 H 2 C O O P isopentenyl pyrophosphate O O P C H 2 C C H isoprene CH 2 C O O H 2 C CH 2 CH 2 O P O P isopentenyl pyrophosphate H 3 C C dimethylallyl pyrophosphate O CH CH 2 O P O P O Izopentenil-pirofoszfát az első izoprenoid a mevalonát útvonal számos vegyülete közül, amelyeket úgy neveznek, hogy izoprenoidok, utalva az izoprén vegyületre. Izopentenil-pirofoszfát izomeráz katalizálja az egymás közötti átalakulást az izopentenil-pirofoszfát és a 3,3-dimetil-allil-pirofoszfát között. Mechanizmus: protonálás, amit deprotonálás követ.
12 O O H 3 C C CH CH 2 O P O P dimethylallyl pyrophosphate H 3 C C CH CH 2 CH 2 geranyl pyrophosphate O O H C CH 2 CH 2 O P O P 2 C PP i O O C CH CH 2 O P O P PP i H 3 C C CH CH 2 CH 2 C CH CH 2 CH 2 farnesyl pyrophosphate isopentenyl pyrophosphate O O H 2 C C CH 2 CH 2 O P O P isopentenyl pyrophosphate O O C CH CH 2 O P O P Szkvalén szintáz: 2 fernazil-pirofoszfát head-to-head kondenzációval és NADPH redukcióval szkvalént ad. Kondenzációs reakció: 3,3-dimetil-allil-pirofoszfát és az izopentenil-pirofoszfát geranil-pirofoszfáttá kondenzálódik. Újabb izopentenil-pirofoszfáttal kapcsolódva fernazil-pirofoszfát keletkezik. (a) Extended conformation. Each box contains one isoprene unit. (b) Folded in preparation for cyclization as predicted by Bloch and Woodward. Szkvalén epoxidáz katalizálja a szkvalén 2,3-oxido-szkvalén átalakulást. Ez a kevert funkciós oxidáció NADPH reduktív erőt és O 2 -t (mint oxidáló) igényel. Egy oxigénatom beépül epoxid formában, a másik vízzé redukálódik.
13 Szkvalén-epoxid lanoszterol cikláz reakció: a cikláz kettős kötéstelítést, elektronátrendeződést, amelyet az epoxi rész protonállódásával kezdődik, indít el. Lanoszterolból történő koleszterol átalakítás 19 reakciót igényel, amelyek enzimjei az ER membránban találhatók. További módosítások különböző szteroid hormonokat vagy vitamin D-t eredményez. Számos reakció, amelyek a lanoszterolból történő koleszterol vagy szteroid hormonok szintéziséihez kell, a citochrom P450 óriás-enzimcsalád katalizál. Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterin bioszintézise A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid orvosi vonatkozások)
14 Lipids are transported in lipoprotein complexes Model for plasma triacylglycerol and cholesterol transport in humans. LDL receptor-mediated endocytosis in mammalian cells. Control of plasma LDL production and uptake by liver LDL receptors Model for the cholesterol-mediated proteolytic activation of SREBP
15 Control of plasma LDL production and uptake by liver LDL Long-term high-cholesterol diet. HMG-CoA reduktáz kompetitív inhibitorai, amelyeket a hiperkoleszterolémia kezelésére használnak Koleszterol és szteroidok-származékainak bioszintézise Mevalonát útvonal Koleszterin bioszintézise 2e NADPH FAD/FMN P 450 RH + O 2 ROH + H 2 O A koleszterolszintézis szabályozása Citokróm P450 Szteroid hormonok bioszintézise (a 21, 19, 18, és 27-szénatomot tartalmazó szteroidok) Epesavak bioszintézise Komplex Lipidek Foszfolipidek bioszintézise Szfingolipidek bioszintézise Prosztaglandinok, leukotriének és tomboxánok bioszintézise (lipid orvosi vonatkozások) A citochrom P450 óriás-enzimcsalád változatos reakciókat katalizál. A sok köztük a kevert funkciójú oxidáció (mono-oxigenálás), amely O 2 t és redukáló ágenst, NADPH-t igényel. Az egyik oxigénatom beépül, a másik oxigén vízzé redukálódik. ER.-ben szteroid hidroxilálására (fent) egy példa, hogyan történik az elektron transzportja. A NADPH 2 elektront transzferál a citochrom P450 re egy reduktázon át, amelynek FAD és FMN prosztetikus csoportja van.
16 2e NADPH FAD/FMN P 450 RH + O 2 ROH + H 2 O Az O 2 azután hasad, ha a CYP450 redukált hem vasatomjához kapcsolódott. A példa mutatja: egy oxigén vízzé redukálódik és a szubsztrát hidroxilálodott. 1. Cutaneous synthesis of Vit. D3 Produced from 7-Dehydrocholesterol, B-ring cleavage (UV light) yields pre-vit. D3. 2. Conversion to 25(OH)-Vit D3. Occurs in liver. P450c25 enzyme. Predominant metabolite in blood. 3. Conversion to 1,25(OH)2 Vit D3. Occurs in kidney. P450c1 enzyme. Biologically active hormones. P450c24 = 24,25(OH)2 Vit. D3. Sources of Vitamin D: Photochemical synthesis in skin. Diet.
17 EPESAVAK(EPESÓK) Miért detergensek? A májban szintetizálódnak Elsődleges és másodlagos epesav fogalma gyanták (gyógyszerek) a plazma koleszterol szint csökkentésében (cholestipol, cholestiramin)
18
19 Platelet-activating factor is a soluble signalling molecule that acts on cells containing a specific 7TM receptor. The presence of an acetyl group at the glycerol C2 instead of a long chain acyl group makes it somewhat water-soluble. It acts at [ ] and perhaps as low as [10-12 ]M. Implicated in a number of allergic and inflammatory responses. Aggregation of blood platelets, smooth muscle contraction, activation of immune cells, reduction in blood pressure, decreased heart output, stimulation of glycogenolysis. Mediator of anaphylactic shock.
Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenLipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)
Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés) Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 22.9.2009 ateromisk.ppt 1 Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől orvosi probléma
RészletesebbenEnergiaforrásaink Szénvegyületek forrása
Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenSejt szintű szabályozás
Szabályozás Sejt szintű szabályozás Kompartmentalizáció: egyes enzimreakciók külön rekeszekbe különülnek, eukariótákra jellemző, a kompartmentbe bejutást irányító transzporterek közvetve szabályozzák az
RészletesebbenA zsírok. 2013. április 17.
A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenPremium Health Concepts A módszer tudományos alapjai
Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai A testtömeg szabályozása nagyon bonyolult, egymásra, és saját koncentrációjukra is ható hormonok valamint az idegrendszer hatásainak összessége. Számos
RészletesebbenSzénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet
Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz
RészletesebbenSportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE
A LIPIDEK ANYAGCSERÉJE A lipidek általános jellemzése A lipidek olyan eltérő felépítésű és funkciójú molekulák, amelyek vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódnak, ezért szövetekből csak apoláros oldószerekkel
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenDr. Csala Miklós OTKA NN 75275
Az endoplazmás retikulum piridin-nukleotid rendszerének redox változásai: összefüggés az elhízással, a 2-es típusú diabetes-szel és a metabolikus szindrómával Bevezetés A prohormonnak tekinthető kortizon
RészletesebbenALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE
ALLOSZTÉRIKUSAN SZABÁLYOZÓ METABOLITOK HATÁSA A PIRUVÁT-KINÁZ L és M IZOENZIMRE A glukóz piruváttá (illetve laktáttá) történő átalakulása során (glikolízis), illetve a glukóz reszintézisben (glukoneogenezis)
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenA koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)
A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak
RészletesebbenTáplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenAz Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája
Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája A) Az etanol metabolizmusa emberben A metabolizmus átlagos sebessége: 10 g etanol/óra Az etanol energiatartalma: 30 kj/g (7,1 kcal/g) Az
Részletesebbenjobb a sejtszintű acs!!
Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás
RészletesebbenSZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) I, Monoszacharid anyagcseréhez kapcsolt genetikai betegségek
SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) Irodalmi adatok alapján a szénhidrát anyagcserében szerepet játszó enzimek közül napjainkig már több tucat defektusát leírták,
RészletesebbenAnyag és energiaforgalom
Anyag és energiaforgalom Az anyagcsere áttekintése 2/35 a gerincesek többsége szakaszosan táplálkozik felszívódáskor a véráramba monoszacharidok, aminosavak, lipoproteinek kerülnek nagy mennyiségben a
RészletesebbenDank Magdolna Tőkés Tímea SE ÁOK I sz. Belklinika ONKOLÓGIAI RÉSZLEG november 29. Mátraháza
Metabolikus változások éhezés, stressz indukálta éhezés, és tumor által termelt PIF és LMF hatására Dank Magdolna Tőkés Tímea SE ÁOK I sz. Belklinika ONKOLÓGIAI RÉSZLEG 2013. november 29. Mátraháza Nem
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
Részletesebben7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.
7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül. A plazma membrán határolja el az élő sejteket a környezetüktől Szelektív permeabilitást mutat, így lehetővé
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
RészletesebbenZsírsavszármazékok biológiai szerepei: membrán-építőelemek (foszfolipidek, glikolipidek); hormonok/intracelluláris hírvivők; tápanyagok
Zsírsavszármazékok biológiai szerepei: membrán-építőelemek (foszfolipidek, glikolipidek); hormonok/intracelluláris hírvivők; tápanyagok (trigliceridek) Lipidek/zsírsavak lebontása A táplálékból származó
RészletesebbenA lipidek anyagcseréje. Szerkesztette: Fekete Veronika
A lipidek anyagcseréje A szabad zsírsavak szállítása a plazmában ketontestek C 2 + H 2 foszfolipidszintézis Ac-CoA zsírsav oxidáció ketontestek SZABAD ZSÍRSAV (FFA) Zsírsav-albumin triglicerid zsírsav
Részletesebbenph jelentősége a szervezetben
PH fogalma Sav-bázis egyensúly ph = -log [H+] ph=7 => 10-7 Mol H + (100 nmol/l) ph=8 => 10-8 Mol H + (10 nmol/l) Normal plazma ph: 7.35-7.45; 7.45; (H+: 45-35 nmol/l) Acidózis: ph7.45
RészletesebbenA metabolizmus energetikája
A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának
RészletesebbenENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS
ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
Részletesebben(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek
TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin
RészletesebbenAlmássy János 2014-04- 30 2014-05- 05
Almássy János A hasnyálmirigy endokrin működése 20140430 20140505 A táplálék felvétel és felhasználás időben elválik egymástól étkezéstápanyagtöbblet, raktározás étkezések közögorvosi értelemben veg éhezés,
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenReceptor Tyrosine-Kinases
Receptor Tyrosine-Kinases MAPkinase pathway PI3Kinase Protein Kinase B pathway PI3K/PK-B pathway Phosphatidyl-inositol-bisphosphate...(PI(4,5)P 2...) Phosphatidyl-inositol-3-kinase (PI3K) Protein kinase
RészletesebbenSZTEROIDKONVERZIÓK. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1. Szteroidkonverziók
SZTEROIDKONVERZIÓK A szterán váz planáris, merev szerkezet, pl. a 3-as és 17- es C-ek távolsága ill. a rajtuk levő szubsztituensek távolsága pontosan meghatározott. A szteránvázas vegyületek bioszintézise
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403)
Biokémia és molekuláris biológia IIB (18) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403) (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek
RészletesebbenAz enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai
2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2447-06 Kémiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Új kollégája a mai napon átveszi Öntől a fehérje ELFO vizsgálatokat. Magyarázza el kollégájának a vizsgálathoz szükséges tudnivalókat! Magyarázatában térjen ki a következőkre: - a szérum fehérje
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenA MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenSZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS
SZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS A koleszterin, a koleszterin észterek, triacilglicerolok vízben oldhatatlan vegyületek. E lipidek a májból történő szintézist, és/vagy táplálék abszorpciót
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenSejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona
Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az A alkoholizmus, fiziológiás sejtműködés mint probléma Feltételei:
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenA farnezol és a vörös pálmaolaj szerepe az iszkémiás/reperfúziós károsodás elleni védelemben
A farnezol és a vörös pálmaolaj szerepe az iszkémiás/reperfúziós károsodás elleni védelemben (PhD tézis rövid magyar nyelvű összefoglalója) Dr. Szűcs Gergő Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
RészletesebbenGlikolízis. Nagy Veronika. Bevezetés a biokémiába 2018/19
Egyes ábrákat a Lehninger Principles of Biochemistry by D. L. Nelson, M.M. Cox, 5 th ed. című könyvből vettünk át. Nagy Veronika Bevezetés a biokémiába 2018/19 Glikolízis 1 A glükóz sorsa a felszívódást
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus
Biokémia és molekuláris biológia IB (13) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek a vizsgára
RészletesebbenAz inzulinrezisztencia döntő szerepe a 2-es típusú diabetes létrejöttében és kimenetelében
Az inzulinrezisztencia döntő szerepe a 2-es típusú diabetes létrejöttében és kimenetelében Bevezető gondolatok IV. Szegedi Diabétesz Nap 2009. október 10. Várkonyi Tamás SzTE I. Belgyógyászati Klinika
Részletesebben