PANNON EGYETEM FERROCÉNTARTALMÚ BIOKONJUGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA HOMOGÉNKATALITIKUS KARBONILEZÉSSEL. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
|
|
- Orsolya Illésné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PANNON EGYETEM FERROCÉNTARTALMÚ BIOKONJUGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA HOMOGÉNKATALITIKUS KARBONILEZÉSSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készítette: Balogh János okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes Rita egyetemi tanár Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Kémia Intézet Szerves Kémia Intézeti Tanszék Veszprém 2011
2 FERROCÉNTARTALMÚ BIOKONJUGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA HOMOGÉNKATALITIKUS KARBONILEZÉSSEL Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Balogh János Készült a Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskolájának keretében. Témavetető: Skodáné Dr. Földes Rita Elfogadásra javaslom (igen/nem)... (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... %-ot ért el. Veszprém, Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen/nem Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás)... (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján... %-ot ért el. Veszprém,... A doktori (PhD) oklevél minősítése: Bíráló Bizottság elnöke... EDT elnöke
3 KIVONAT Ferrocéntartalmú biokonjugátumok előállítása homogénkatalitikus karbonilezéssel Készítette: Balogh János Az egyedi szerkezeti felépítéssel és meglepően nagy stabilitással rendelkező ferrocént kedvező elektrokémiai tulajdonságai és alacsony toxicitása teszi vonzóvá a preparatív vegyész számára. Az első szendvics-komplex sokrétű alkalmazhatóságát helyettesített származékainak egyre szélesedő skálája egyértelműen bizonyítja. Az egyes vegyületek ferrocénvázhoz való kapcsolása új, eddig kiaknázatlan lehetőségeket rejt. A biomolekulák, és a biológiai aktivitással rendelkező vegyületek ferrocénnel történő jelzése számos előnnyel járhat: a ferrocenil rész adott esetben védőcsoportként szolgálhat; a jelölés a biológiai hatás fokozódásával járhat, de lehetővé teheti a biomolekula detektálhatóságát is. A doktori munka alapvető célja új ferrocénnvázat tartalmazó biokonjugátumok szintézise volt homogénkatalitikus karbonilezés útján. A szerző végrehajtotta két argininszármazék, valamint négy szteránvázas vegyület palládium-katalizált homogénkatalitikus karbonilezési reakcióját. Az előbbi módszer alkalmasnak bizonyult ferrocénvázat tartalmazó di- és triacilezett argininszármazékok, az utóbbi pedig kalkonvázas szteroid-ferrocén hibridek szintézisére. Ezt követően a szerző részletesen vizsgálta az etil-diazoacetát ferrcenil-iminek jelenlétében lejátszódó kobalt-katalizált karbonilezési reakcióját. Elsődleges célja ferrocéntartalmú β-laktámok szintézise volt. Megállapította, hogy az alkalmazott Schiff-bázisok szerkezeti felépítése és az etildiazoacetát koncentrációja nagyban befolyásolják a reakció szelektivitását. Az átalakítás során - feltételezhetően a [2+2] cikloaddícióval kialakuló azetidin-2-on gyűrű N(1)-C(4) atomjai közötti kötés felhasadása révén - 2-(1-ferrocenil-metilidén)-malonsav származék(ok) képződtek. A reakciókörülmények megfelelő megválasztásával négy esetben sikerült a várt β- laktám terméket izolálni. Egyes iminek átalakítása során a cikloaddíciót egy hetero-diels- Alder reakció követte, melynek eredményeként ferrocénnel jelzett tetrahidropirimidin-4-on vázas származékok keletkeztek. 1
4 ABSTRACT Synthesis of ferrocene-containing bioconjugates via homogeneous catalytic carbonylation By János Balogh Due to the unique structure and favourable electrochemical and biological properties of ferrocene, its derivatives have wide applications in biological and medical fields. The main goal of the present work was the synthesis of novel ferrocene labelled bioconjugates by homogeneous catalytic carbonylations. The transformation of two arginin derivatives and four steroidal compounds was performed by palladium catalyzed aminocarbonylation. The cobalt-catalyzed reaction of ethyl diazoacetate in the presence of ferrocenylimines under CO pressure was also investigated. The original aim of the research was to synthesize ferrocene labelled β-lactam derivatives. However, instead of the β-lactams,the transformation led to 2-(1-ferrocenylmethylidene)-malonates in most cases. By the proper choice of the reaction conditions, β- lactams were isolated, too. In the reaction of some ferrocenylimines, novel ferrocene containing tetrahydropirimidine-4-one derivatives were obtained via a [4+2] cycloaddition reaction of the imines and the 2-(1-ferrocenyl-methylidene)-malonates. Numerous new ferrocene labelled bioconjugates have been prepared which may have practical importance in the different fields of the organic chemistry or pharmacology. 2
5 ZUSAMMENFASSUNG Die Synthese von ferrocenehaltige Biokonjugaten durch homogenkatalytische Karbonylierung Von János Balogh Auf Grund ihrer einzigartigen Struktur und diversen Eigenschaften, die Derivate von Ferrocene haben breite Anwendungen im biologischen ind medizinischen Fld gefunden. Die ferrocenhaltige Biokonjugate bildet eine Klasse von Verbindungen mit neueartiger Struktur die auch potenzielle biologische Aktivität besitzen. Ziel der Arbeit war die Synthese von neuen ferrocenehaltigen Biokonjugaten durch homogenkatalytische Karbonylierung. Die Umwandlung von zwei Arginin-Derivaten und vier Steroid Verbindungen wurde ausgeführt. Die angewendete Method erwies sich als ein geieignetes Verfahren bei der Synthese von Ferrocene-markierte Arginin- und Steroid- Derivaten. Die Kobalt-katalisierte Reaktion von Ethyl-diazoacetat in Gegenwart von Ferrocenylimines unter CO-Druck wurde ebenfalls untersucht. Ziel der Untersuchung war die Gewinnung von Ferrocen-markierten β-lactam Derivate. Neben dem erwarteten β- Lactam Produkt, die Bildung von 2-(1-Ferrocenyl-methylidene)-malonat wurde festgestellt. Neue Ferrocene-markierte Biokonjugaten wurden hergestellt, die möglicherweise praktische Bedeutung erlangen werden in den verschieden Bereichen der organischen Chemie oder der Pharmakologie. 3
6 TARTALOMJEGYZÉK KIVONAT 1 ABSTRACT 2 ZUSAMMENFASSUNG 3 TARTALOMJEGYZÉK 4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 6 BEVEZETÉS 8 1. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ A FERROCÉN TÖRTÉNETE A FERROCÉN ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓI A ferrocén előállítása A ferrocén reakciói A FERROCÉNTARTALMÚ BIOKONJUGÁTUMOK FELHASZNÁLÁSA Anyagtudományok I.: Folyadékkristályos viselkedés Anyagtudományok II.: Redox kapcsolók tervezése Gyógyszerkémiai alkalmazás Bioszenzorok Molekula- és ionreceptorok A FERROCÉNTARTALMÚ BIOKONJUGÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSA Ferrocénnel jelzett aminosav származékok szintézise Ferrocénnel jelzett szteránvázas vegyületek előállítása Ferrocéntartalmú β-laktámok szintézise PALLÁDIUM- ÉS KOBALT-KATALIZÁLT KARBONILEZÉSI REAKCIÓK Palládium-katalizált aminokarbonilezési reakciók Kobalt-katalizált karbonilezési reakciók CÉLKITŰZÉSEK KÍSÉRLETI RÉSZ PALLÁDIUM-KATALIZÁLT KARBONILEZÉS Ferrocenoil-L-argininszármazékok szintézise Ferrocénnel jelzett szteroidszármazékok szintézise FERROCENIL-IMINEK ÉS ETIL-DIAZOACETÁT KOBALT-KATALIZÁLT KARBONILEZÉSI REAKCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA Előkísérletek 80 bar CO nyomáson A reakciókörülmények változtatásának hatása a β-laktám-gyűrűs termék szelektivitására Az N-aril-iminek és az Fc-CH=N-CHR 1 R 2 (R 1, R 2 H) szerkezetű Schiffbázisok viselkedése Az Fc-CH=N-CH 2 R szerkezetű Schiff-bázisok átalakítása METODIKAI RÉSZ A KÍSÉRLETI MUNKA SORÁN FELHASZNÁLT ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA, MINŐSÉGE Alapanyagok, katalizátorrendszer, segédanyagok Oldószerek, gázok A KÍSÉRLETI KIVITELEZÉSE, AZ EGYES SZÁRMAZÉKOK KINYERÉSE Jód-ferrocén (31) előállítása 93 4
7 Ferrocénnel jelzett argininszármazékok (66a-b, 67a-b) szintézise jód-ferrocén aminokarbonilezésével Ferrocéntartalmú szteroid-konjugátumok (68b-71b) szintézise Ferrocéntartalmú Schiff-bázisok (76a-l) előállítása Az etil-diazoacetát kobalt-katalizált karbonilezése ferrocéntartalmú Schiffbázisok jelenlétében MŰSZERES ANALITIKAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK AZ ELŐÁLLÍTOTT VEGYÜLETEK ANALITIKAI ADATAI Az ismert ferrocénvázas Schiff-bázisok analitikai adatai A szintetizált új vegyületek analitikai adatai ÖSSZEFOGLALÁS 125 IRODALOMJEGYZÉK 127 PUBLIKÁCIÓS LISTA 137 5
8 Rövidítések jegyzéke RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AC-CV váltakozó áramú ciklikus voltametria Bzl benzilcsoport CGF koleszteril-glicinát-ferrocenilamid COSY korrelációs spektroszkópia Cp ciklopentadienil DCC N,N -diciklohexil-karbodiimid DBU 1,8-diazabiciklo-[5.4.0]undec-7-én DMAP 4-(dimetil-amino)-piridin DMF N,N-dimetil-formamid DPV differenciál pulzus voltammetria DNS dezoxi-ribonukleinsav DSC differenciál scanning kalorimetria EDA etil-diazoacetát EDC 1-etil-3-(3-(dimetil-amino)-propil)-karbodiimid EIS elektrokémiai impedancia spektroszkópia FAD oxidált flavin-adenin dinukleotid Fc ferrocenilcsoport Fem ferrocenil-metilcsoport HBTU O-benzotriazol-N,N,N,N -tetrametil-uronium-hexafluorofoszfát HMBC heteronuclear multiple-bond correlation spectra HO-Bt 1-hidroxi-benzotriazol HPLC-ED nagy teljesítményű folyadékkromatográfia elektrokémiai detektorral HO-Su N-hidroxi-szukcinimid HSQC heteronuclear single quantum coherence spectra LDA lítium-diizopropilamid MW mikrohullámú energiaközlés NMR mágneses magrezonancia spektroszópia NOE nuclear Overhauser effect 6
9 Rövidítések jegyzéke OPh PMP POM SPR THF TBTU XRD feniloxicsoport p-metoxi-fenilcsoport polarizációs optikai mikroszkópia felületi plazmon rezonancia tetrahirofurán benzotriazol-1-il-1,1,3,3-tetrametil-urónium-tetrafluoro-borát röntgendiffrakció 7
10 Bevezetés BEVEZETÉS 1951 decemberében T. J. Kealy és P. J. Pauson először adtak hírt a Nature hasábjain egy nagy stabilitású rendkívül érdekes szerkezetű molekula véletlen felfedezéséről. A benzolhoz hasonló aromás tulajdonságokat mutató, ferrocénnek elnevezett első szedvics-komplex szerkezeti felépítésének tisztázása után rögtön lázba hozta a fémorganikus kémikusok táborát, akik rövidesen számos új szintézisutat dolgoztak ki ferrocénszármazékok előállítására. Csaknem 60 év telt el azóta, s a ferrocénnel kapcsolatos tudományos publikációk száma meghaladta a 22 ezret; csak 2009 januárjától napjainkig több, mint 2600 közlemény került publikálásra. Miért is tart számot ekkora érdeklődésre ez a molekula? Egyedi szendvics-szerkezete, meglepően nagy stabilitása, kémiai reakciókban az aromásokhoz hasonló viselkedése, különleges kötésrendszere és számos területen való alkalmazhatósága önmagában is érdekessé teszi a tudomány számára. Kedvező redoxaktív tulajdonságainak és jól definiált egy-elektronos oxidációjának nyomon követhetősége miatt felkeltette a biokémikusok és a molekuláris szenzorok után kutatók figyelmét. Előbbiek oxidoreduktáz enzimek által katalizált reakciók vizsgálata során figyelték meg a - bioszenzorok részeként alkalmazott - ferrocén közvetítő szerepét az enzim aktív helye és az elektronátadást detektáló elektródok között, utóbbiak molekula- és ionreceptorként, valamint redox kapcsolóként bevethető származékok közöttük ferrocéntartalmú biokonjugátumok - széles skáláját közölték a szakirodalomban ezidáig. A különböző, heteroatomokat tartalmazó gyűrűk és a kapcsolódó szubsztituensek sokfélesége széles perspektívát kínál a preparatív vegyész számára. A két építőelem önmagában is mutat biológiai aktivitást, együttes alkalmazásuk pedig a ferrocén alacsony toxicitása-, és a sejtmembránon keresztül való diffúzió szempontjából kedvező lipofil jellege miatt - farmakológiai potenciált hordoz magában. Számos fémorganikus vegyületet fedeztek fel, amelyek érdekes alternatívák lehetnek a kemoterápiás gyógyításban és egyes trópusi betegségek, mint például a malária ellen. Kimutatták továbbá antibakteriális, antibiotikus, tumor-ellenes és gombaölő hatásukat is. A fenti számos példa közül jó néhány a ferrocéntartalmú biokonjugátumok széleskörű felhasználhatóságát illusztrálja. A biomolekula és a ferrocénváz közötti kapcsolat kialakítására a különböző átmenetifémek jelenlétében lejátszódó 8
11 Bevezetés homogénkatalitikus reakciók igazi áttörést jelenthetnek. Egy-egy új vegyület szintézisénél ma már szinte kihagyhatatlan alternatíva a jó hozamot és kiemelkedő kemo-, regio- (esetleg enantio-) szelektivitást biztosító homogénkatalitikus reakció. Elsődleges célom az volt, hogy ferrocénnel jelzett biomolekulákat, valamint biológiailag aktív vegyületeket állítsak elő homogénkatalitikus úton kobalt-, illetve palládiumkatalizátor jelenlétében. Kísérleti munkám első szakaszában palládium-katalizált folyamatokban aminokarbonilezései reakció révén építettem ki a kapcsolatot argininszármazékok, valamint szteránvázas molekulák és a ferrocénvázat tartalmazó kiindulási vegyület között. Ezt követően ugyancsak homogénkatalitikus rendszerben vizsgáltam etildiazoacetát ferrocéntartalmú Schiff-bázisok jelenlétében lejátszódó kobalt-katalizált karbonilezési reakcióját. 9
12 Irodalmi összefoglaló 1. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ Ebben a fejezetben szeretném összefoglalni munkám előzményeit, irodalmi hátterét. Igyekszem bemutatni a dolgozat alapját képező ferrocénszármazékok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, lehetséges előállítási módjait. Röviden áttekintem a kobalt- és palládium-katalizált homogénkatalitikus karbonilezési reakciók általános jellemzőit A ferrocén története serendipity: képesség értékes dolgok találására ott, ahol ez kevéssé valószínű 1951 decemberében és 1952 februárján egy-egy tudományos közlemény jelent meg a Nature [1] illetve a Journal of the Chemical Society [2] hasábjain. Egymástól függetlenül Peter Pauson és munkatársai [1], illetve Samuel Miller és kutatócsoportja [2] egy véletlenül előállított vasorganikus vegyületről számolt be. Peter Pausonnak és - doktorandusz hallgatójának - Tom Kealynek eredeti terve az volt, hogy bizonyítsák vagy megcáfolják Robert D. Brown elméletét, miszerint a fulvalén -nak nevezett C 10 H 8 konjugált rendszer aromás tulajdonságokat mutat. Pauson szkeptikus volt a dologgal kapcsolatban. Elgondolása szerint az említett vegyület (2) két lépésben elérhető: két ciklopentadienil anionok oxidációjával keletkező ciklopentadienil-gyök kapcsolásával a dihidro-vegyülethez (1) jut, amely dehidrogénezése révén fulvalénnak kellene keletkeznie. Feltételezte, hogy a FeCl 3 elősegítheti az 1,1 -bisz(ciklopenta-2,4)-dién képződését Grignard-vegyületből, illetve fulvalénné oxidálja a keletkezett intermediert (1.1 ábra). 1.1 ábra A ciklopentadienil-grignard reagens és a vas(iii)-klorid Pauson által feltételezett reakciója Azonban a kísérlet eredménye rendkívül meglepő volt: a reakcióelegy feldolgozása után egy narancssárga kristályos vegyületet izoláltak, amelyről a C,H-analízist követően kiderült: a várt C 10 H 10 helyett C 10 H 10 Fe összetételű [1]. 10
13 Irodalmi összefoglaló 1.2 ábra Pauson és Kealy által javasolt határszerkezetek A másik közlemény amelyet már négy héttel Kealy és Pauslon cikkét megelőzően elfogadtak, de csak két hónappal később jelent meg teljesen eltérő reakcióutat közölt [2]. Samuel Miller és munkatársai egy új - ammónia és aminok olefinből és nitrogénből történő szintézisére alkalmas katalizátor előállítását kísérelték meg. A ciklopentadién nitrogén atmoszférában végbemenő vas katalizált reakcióját vizsgálták 300 C hőmérsékleten. A várt amin helyett egy 100 C fölött bomlás nélkül szublimáló sárga kristályos figyelemre méltó vegyületet diciklopentadienil-vas -at izoláltak, amely a legtöbb szerves oldószerben jól oldódott. Miller rövid magyarázattal szolgált az új vegyület szerkezetét illetően: feltételezése szerint a ciklopentadienil-kálium analógiájára a szubsztitúció a metiléncsoporton következett be. Pausonnak az új molekula szerkezetére vonatkozó javaslata három kutatóban azonnal nagy érdeklődést váltott ki. Ernst Otto Fischer Münchenből, illetve Geoffrey Wilkinson és Robert Burns Woodward a Harvardról meg volt győződve arról, hogy a Pauson-féle elképzelés, miszerint az új molekula lineáris felépítésű, nem helyes. E. O Fischer és akkori diákja R. Jira megismételték a Pauson által közölt szintézisreakciót, majd miután megerősítették, hogy a vegyület sem nedvességre, sem levegőre nem érzékeny, a kapott terméket egy autoklávban 150 C-on 200 bar szénmonoxiddal reagáltatták. Mivel az előbb említett reakciókörülmények között is változatlan visszakapták az új vasorganikus vegyületet, Fischer arra a következtetésre jutott, hogy a rendkívüli stabilitást az okozhatja, hogy a két ciklopentadienil anion 6π elektronpárja részt vesz a fémmel való kötés kialakításában, amelynek során mindkét ciklopentadienil gyűrű 3-fogú ligandumként funkcionál és feltölti a vas üres pályáit kialakítva ezzel a kriptonhoz hasonló 18 elektronos nemesgázkonfigurációt [3]. Fischer javaslata a Fe(C 5 H 5 ) 2 szerkezetét illetően egy olyan oktahedrális struktúra volt, amelyben a központi vasatomot körülveszi a két párhuzamos planáris ciklopentadienil gyűrű. Az általa Doppelkegel -nek elnevezett elrendeződést W. Pfab röntgenkrisztallográfiás vizsgálatokkal is alátámasztotta [4]. Kísérleteik során arra is rájöttek, hogy a molekula diamágneses sajátságokat mutat. 11
14 Irodalmi összefoglaló A Harvardon dolgozó G. Wilkinson és munkatársai R. B. Woodward vezetésével a Miller által leírt eljárást követve állították elő a bisz(ciklopentadienil)vasat. A termékről készült infravörös spektroszkópiai felvételeken egyetlen C-H rezgési sáv volt megfigyelhető. Meghatározták a vegyület dipólus momentumát is, amely zérusnak adódott. Wilkinson Fischerrel egy időben azt is kimutatta, hogy a molekula diamágneses [5]. Javaslatot tettek az új vegyület szerkezeti felépítésére is (1.3 ábra). 1.3 ábra A ferrocén Wilkinson és munkatársai által javasolt konformerjei [5] Woodward 1952 júniusában elfogadott közleményében az egyedülálló vas vegyület aromás tulajdonságairól számol be, amikor is a benzol analógiájára az új vegyületet ferrocén-nek nevezi el [6]. E. O. Fischer és G. Wilkinson egymástól függetlenül végzett, cikopentadienil-fém vegyületek kémiája terén elért, eredeti és újszerű munkájuknak köszönhetően 1973-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kaptak [7]. 12
15 Irodalmi összefoglaló 1.2. A ferrocén előállítása, reakciói A ferrocén előállítása A ferrocén előállítására számos út létezik. Pauson és Kealy kísérletei alapján [1] a Grignard-reagens ciklopendatienil-magnézium-bromid vízmentes dietil-éterben szuszpendált vas(ii)-kloriddal való reakciója a kívánt termékhez vezet (1.1 egyenlet). (1.1) Fém vas [8] vagy vas-pentakarbonil [9] 350 C-on közvetlenül is reagál gázfázisú ciklopentadiénnel (1.2 egyenlet és 1.3 egyenlet). (1.2) (1.3) Hatékonyabb eljárás azonban a transzmetallálás, amelynek során a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető nátrium-ciklopentadienidet [10] (1.4 egyenlet), vagy káliumhidroxid jelenlétében frissen előállított ciklopentadiént [11] reagáltatnak vas(ii)-kloriddal (1.5 egyenlet). (1.4) (1.5) A ferrocén reakciói Kémiai tulajdonságait tekintve a ferrocén aromás jellegénél fogva számos aromás szénhidrogénekre jellemző reakcióba vihető. A ferrocén reakciókészségét alapvetően meghatározza az a tény, hogy a ciklopentadienil-gyűrű parciális negatív töltést hordoz, ezért a benzolszármazékokhoz képest elektrofil reagensekkel szemben nagyobb reakciókészséget mutat. A ferrocén könnyen oxidálható, mivel benne a vasatom formálisan Fe(II)-nek tekinthető, így az elektrokémiailag vagy oxidálószerekkel Fe(III)-má alakítható, az oxidáció kékesszürke színű ferricínium-iont ([(C 5 H 5 ) 2 Fe] + ) eredményez. A ciklopentadienil gyűrű nagy reakciókészségét mutatja, hogy Friedel-Craftsacilezés során minden esetben termékelegyet kapunk. Például az alábbi reakcióban a 13
16 Irodalmi összefoglaló monoacetil-ferrocén (4) mellett megfigyelhető az 1,1 -diacetil-ferrocén (5) keletkezése is (1.6 egyenlet) [12]. (1.6) A központi vas szerepe a ferrocén elektrofil szubsztitúciós reakcióiban nem teljesen tisztázott. Az elektrofil ágens támadása révén elvben exo (A) vagy endo (B) típusú kationos ciklopentadién intermedier komplex alakulhat ki (1.4 ábra). Erős elektrofil reagensek támadásakor, mint amilyen a fenti példában van, a ciklopentadienil gyűrű direkt megtámadásával az exo típusú intermedier képződik. Ha az intermedier keletkezése a központi vas megtámadásával kezdődik és a szubsztituens innen vándorol a ciklopentadienil gyűrűre, akkor az endo komplexhez jutunk, ilyen intermedierek kialakulását a H + -nál gyengébb elektrofil reagensek esetén figyeltek meg [13]. 1.4 ábra A ferrocén elektrofil szubsztitúciós reakciójának mechanizmusa A fenti reakció mechanizmusának értelmezése ennél valamivel bonyolultabb, de annyi bizonyos, hogy az elektrofil reagens reakciókészsége mellett fontos szerep jut a ferrocénszármazékban lévő központi vas bázicitásának is. 14
17 Irodalmi összefoglaló 1.3. A ferrocéntartalmú biokonjugátumok felhasználása Az utóbbi évtizedekben ismét jelentős figyelem fordult a ferrocénszármazékok felé, hiszen sokféle területen felhasználhatók. Különösen intenzív kutatás folyik a ferrocéntartalmú biokonjugátumok szintézisével és alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban. Minden alkalmazás szempontjából döntő jelentősége van a ferrocénvázhoz kapcsolódó ligandumoknak, amelyek jelentősen befolyásolják a vegyület sztérikus és elektronikus tulajdonságait. Biokonjugátumról akkor beszélünk, ha az összekapcsolt vegyületek mindegyike rendelkezik valamilyen biológiai aktivitással és ezt a tulajdonságukat a konjugálás, a kovalens kémiai kötés kialakítása után is megőrzik Az eddig előállított biokonjugátumok rendkívül változatos fizikai, kémiai vagy biológiai viselkedést mutatnak. Egyes szteránvázzal leginkább koleszterinnel - összekapcsolt ferrocénszármazékok kristályos fázist képeznek. A ferrocén kedvező redoxaktív tulajdonságait és jól karakterizálható egy-elektronos oxidációjának nyomon követhetőségét kihasználva számos ferrocéntartalmú biokonjugátum bizonyított mind a bioszenzor kutatásban, mind molekula- és ionreceptorok valamint redox kapcsolók területén. Rengeteg biomolekula analitikai detektálhatóságát, mennyiségi és minőségi analízisét megkönnyíti a ferrocénnel történő jelölés. Ekkor ugyancsak a ferrocén különleges elektrokémiai és szerkezeti sajátságait használják ki. Maga a ferrocén az emlősökre nézve kevéssé toxikus. Emellett könnyen áthatol a biológiai membránokon, stabil és viszonylag könnyen hozzákapcsolható különféle biomolekulákhoz, így gyorsan a farmakológusok célkeresztjébe került. A dolgozat korlátait figyelembe véve csak néhány konkrét példát említek a számos felhasználási lehetőség közül Anyagtudományok I.: Folyadékkristályos viselkedés A folyadékkristályok olyan anyagok, amelyek ugyan folyékonyak, de sok fizikai tulajdonságuk a kristályokéhoz hasonlóan anizotrop. Az ilyen anyagok molekulái általában hosszú láncúak, hossztengelyük irányában kettőskötés rendszerük miatt merevek, nagy permanens dipólmomentumuk van és a láncvégeken könnyen polarizálható csoportok helyezkednek el. Optikai átlátszóságuk elektromos terekkel csökkenthető. 15
18 Irodalmi összefoglaló Noha F. Reinitzer 1888-as kísérlete alapján már régóta köztudott, hogy számos koleszterinszármazék folyadékkristályos viselkedést mutat, de a metallocének különleges szerkezetét kihasználó jelzett vegyületek szintézise és vizsgálata csak az utóbbi néhány évtizedben indult fejlődésnek. Elég csak a folyadékkristályos kijelzőkre gondolni, rögtön belátható, hogy rendkívül dinamikusan fejlődő iparág épült az újszerű folyadékkristályos rendszerek kifejlesztésére. Melyek azok a sajátságok, amelyek révén ferrocén potenciális jelöltté válik a termotrópikus folyadékkristályok tervezése során? A ciklopentadienil-gyűrűkhöz változatos szerkezetű szubsztituensek kapcsolhatók, így nagy számban állíthatók elő új vegyületek. Mind a ferrocén, mind származékai az általánosan használt szerves oldószerekben jó oldhatóságot és nagyszerű stabilitást mutatnak. Maga a ferrocénváz nagy termikus stabilitással rendelkezik, s a benne található Fe(II) centrum révén redox aktivitást hordoz, így folyadékkristályos kapcsoló készülékek kifejlesztését teszi lehetővé. Scutaru és munkatársai azo- és imino-csoportot tartalmazó ferrocénvázas rendszereket kapcsoltak össze koleszterin egységekkel. Az így szintetizált új folyadékkristályos vegyületektől azt remélték, hogy kombinálhatják a fémtől származó tulajdonságokat (szín, elektronsűrűség, mágnesesség és polarizálhatóság) a királis nematikus fázis kedvező tulajdonságaival (magas kettőstörés és a fizikai színek jelenléte). A kialakult szmetikus fázis viselkedését POM (polarizációs optikai mikroszkópia), DSC (differenciál scanning kalorimetria) és XRD (röntgendiffrakció) technikákkal tanulmányozták, továbbá vizsgálták a kritikus kapcsolódó csoportok rugalmasságát és térigényét [14]. A mezogének olyan folyadékkristályos polimerek, amelyek erősen rendezett, merev, rúd alakú kristályokból épülnek fel. Az új, elektro-optikai készülékként alkalmazható anizotrópos tulajdonsággal rendelkező metallomezogén polimerek jelentékeny érdeklődésre tartanak számot az alkotó egységek fent említett kombinálhatósága miatt. Érdekes felhasználási lehetőséget említ Shreeve 2007-es összefoglalójában [15]. Az elektrondonor tulajdonságú ferrocén mezomorf tulajdonságú malonát származékának C 60 fullerénnel és koleszterinnel alkotott vegyületénél (7 1.5 ábra) intramolekuláris elektron transzfert tapasztaltak, így elképzelhető, hogy e vegyületek nanotechnológiában fotogalvanikus és szerves, fényt kibocsátó diódák tervezéséhez alkalmazhatók. A fotogalvanikus kifejezés itt lényegében azt jelenti, hogy az 16
19 Irodalmi összefoglaló elektromágneses sugárzásnak (napsugárzás) kitett anyag a napsugárzást közvetlenül elektromos árammá alakítja át. Ezen az elven működnek a napkollektorok is. 1.5 ábra A ferrocén mezomorf tulajdonságú malonát származékának C 60 fullerénnel és koleszterinnel alkotott vegyülete Metallomezogéneknek tekinthető, a magjukban két- és három aromás gyűrűt tartalmazó, egyik végükön ferrocenil egységgel lezáródó koleszterin bázisú aszimmetrikus dimerek szintéziséről és termikus tulajdonságainak tanulmányozásáról számol be Majumdar és kutatócsoportja. A ferrocén és az aromás magok közötti lánc hosszát változtatva enantiotróp mezomorfia jelenséget tapasztaltak, amelyre optikai-, kalorimetriás-, és röntgen diffrakciós mérések alapján következtettek. Eljárásukkal sikeresen szintetizáltak új, folyadékkristályos fázisként viselkedő rendszereket [16]. Liu nevéhez fűződik az a megállapítás, hogy szteroid-ferrocén konjugátumokkal új, kémiailag ellenőrzött szol-gél fázisátalakulás valósítható meg [17-18]. Az alkalmazott vegyület (8 koleszteril-glicinát-ferrocenilamid - CGF) a különböző gélek esetén különböző szupramolekulás szerkezeteket hozott létre. A ferrocenilcsoport oxidációja gél-szol átalakulást eredményezett, mivel gyengítette az intermolekuláris hidrogénkötéseket a gélben a CGF molekulák között [17]. 1.6 ábra A Liu által szintetizált koleszteril-glicinát-ferrocenilamid 17
20 Irodalmi összefoglaló Anyagtudományok II.: Redox kapcsolók tervezése Gokel és munkatársai tették közzé az első publikációt arról, hogy szupramolekulás rendszerek létrehozása lehetséges a ferrocén molekula Fe(II) centrumának oxidációjával [19]. Az általuk szintetizált ferrocénnel jelzett koleszterin származékoknál megfigyelték, hogy UV hullámhosszúságú fénnyel való besugárzás hatására érdekes hólyagszerű képződmények keletkeztek. A kialakult membrán kémiai- (Ce 4+ ionok segítségével) és elektrokémiai oxidációs vizsgálatai alapján megállapították, hogy a membrán képződését egy redox reakció eredményezte, tehát a ferrocén-ferrocínium redox rendszer befolyásolni tudja a folyadékkristályok felépítését, keletkezését. Így a redoxaktív fémcentrumot tartalmazó molekula szupramolekulás szerkezetek ellenőrzött felépítésére alkalmazható. Ez teljesen új módszert jelent például membránok, micellák létrehozásában. A továbbiakban olyan kolesztán-, vagy ösztránvázat tartalmazó ferrocén-szteroid konjugátumokat állítottak elő, amelyek fémorganikus amfifilekként viselkedtek. A ferrocenil egység oxidációjával az első redox-kapcsolt α,ω-típusú felületaktív anyag képződéséről számoltak be (9 1.7 ábra) [20]. Fe O O Fe ábra Gokel és kutatócsoportja által előállított fémorganikus amfifil vegyület A káliumion elektrokémiai detektálására alkalmas érdekes felépítésű elektronikus nanokapcsoló kifejlesztéséről számol be munkájában Wu [21]. A szerkezet működése egyetlen guaninban gazdag ferrocenoilcsoporttal jelzett, arany elektród felületén immobilizált DNS szál szekvencia konformációs változásán alapszik. A rugalmas egyszálas struktúra K + -ion jelenlétében négyzetes elrendezésű guanin-quadruplexszé alakul át, amely meggátolja az elektronáramlást (1.8 ábra). 18
21 Irodalmi összefoglaló 1.8 ábra Az elektronikus nanokapcsoló szerkezetének és a K + -ion detektálási folyamatának sematikus ábrázolása. A próba-dns szekvenciája 5 -tiol-, és 3 -aminohelyettesített guaninban gazdag DNS szekvencia, amelyet ferrocénkarbonsavval való jelzés után arany elektród felületén immobilizáltak [21] Gyógyszerkémiai alkalmazás A metallocénekkel jelzett vegyületek farmakológiai alkalmazhatóságára számos példa található az irodalomban [22]. A metallocének különleges hatása annak tulajdonítható, hogy külső felületük nagyon hasonlít egy egyszerű, benzoid típusú aromás rendszerére, azonban lényegesen nagyobb kiterjedésűek a harmadik dimenzióban, vagyis sokkal vastagabbak. Így amellett, hogy nem változtatják meg a molekula gyógyhatáshoz szükséges alakját, jellegzetességeit, a vastagságuk miatt gátolják a fertőző mikroorganizmusok egyes enzimjeinek aktív helyeit, ezért azok inhibitoraként alkalmazhatók. Egy másik fontos szempont, hogy a metallocének lipofil tulajdonságuknak köszönhetően nagyobb poláris szubsztituenseket is könnyen át tudnak vinni a sejtmembránokon, ahol azután azok kifejthetik gyógyhatásukat [23]. Egyedi szerkezetének, különleges membrán-permeációs tulajdonságainak és anomális metabolizmusának, valamint egyszerű szubsztituálhatóságának köszönhetően a ferrocént egyre gyakrabban kapcsolják biomolekulákhoz. A ferrocén részletet stabilitása és alacsony toxicitása miatt előszeretettel alkalmazzák továbbá új gyógyszerek tervezésekor, vagy régebbi hatóanyagok új, hatékonyabb analógjainak fejlesztésében [24]. 19
22 Irodalmi összefoglaló Az irodalomban eddig számos ferrocénnel jelzett aminosav illetve peptid farmakológiai célú alkalmazhatóságát vizsgálták. Metzler-Nolte tanulmánya szerint az általuk előállított arginin tartalmú N-ferrocenoil peptidek antibakteriális aktivitást mutattak néhány Gram-pozitív baktériummal szemben [25]. Miklan és munkatársai vízoldhatóságot elősegítő és sejtpenetráló képességgel rendelkező oligoarginin peptidekhez (tetra-, hexa- és oktaarginin) kapcsoltak ferrocénkarbonsavat, illetve ferrocén-akrilsavat. A konjugálás eredményeként az addig vízben nem oldódó ferrocén vegyületek vízoldhatókká váltak. A konjugátumok humán leukémia (HL- 60) sejteken mért citosztatikus aktivitásának vizsgálata során kiderült, hogy az oligoargininnel való konjugálás nem csak a vízoldhatóságot, hanem egy vegyület biológiai hatásosságát is növelheti. Ferrocén-karbonsav esetében a hexa- és oktaarginint tartalmazó konjugátum citosztatikus hatása az eredeti vegyület aktivitásánál jobbnak bizonyult [26]. Kenny és kutatócsoportja N-(ferrocenil)-benzoil dipeptideket, [27] valamint tri és tetrapeptid észtereket [28], illetve N-(3-ferrocenil-2-naftoil)-, és N-(6-ferrocenil-2-naftoil) dipeptid észtereket [29] szintetizált és in vitro vizsgálta a vegyületek rákellenes aktivitását. Úgy találta, hogy a benzoil származékok esetében az oldallánc hosszának növekedése kedvezőtlenül hat a rákellenes aktivitásra. A sejtciklus analízis alapján megállapította, hogy az N-{orto-(ferrocenil)-benzoil}-glicin-L-alanin etilészter blokkolja a sejtciklust, megállítva azt a G2/M fázisában. A naftoil származékokat H1299 típusú tüdőrák sejteken tesztelték. Ebben az esetben az N-(6-ferrocenil-2-naftoil)-glicin-L-alanin etilészter a már klinikailag alkalmazott cisplatinhoz hasonló antitumor aktivitást mutatott. A férfiak halálozásának egyik fő okozója a prosztatarák. A rákos sejtek burjánzása ebben az esetben az androgének (férfi nemi hormonok) által szabályozott folyamat. Úgy találták, hogy a hormonfüggő prosztatarák sejtek elpusztulnak, amennyiben megfosztják őket az androgénektől. A legújabb terápiás eljárások antiandrogéneket alkalmaznak, amelyek a tesztoszteron helyett az androgén receptorhoz kapcsolódva blokkolják az androgének által előidézett hormonális hatásokat. G. Jaouen, S. Top és kutatócsoportjuk többek között 17-es pozícióban ferrocénvázzal helyettesített etinil-tesztoszteron származékokat szintetizált ( ábra) [30]. Jaouen munkatársaival már korábban bizonyította, hogy a ferrocenilcsoport nagy térkitöltése ellenére az androgén receptor a molekulát képes felismerni. [31-33]. A fent említett ferrocénnel jelzett molekulák ben megjelent közleményük szerint [30] - az első olyan szteránvázas fémorganikus vegyületek, amelyek PC-3 hormonfüggetlen prosztatarák sejteken végzett biológiai 20
23 Irodalmi összefoglaló vizsgálat során erős antiproliferatív (sejtosztódást gátló) hatást mutattak. Ez a viselkedés minden valószínűség szerint a ferrocén Fenton-típusú tulajdonságához kapcsolható. 1.9 ábra Jaouen, Top és kutatócsoportjuk által szintetizált szteroid-ferrocén konjugátum Régóta köztudott, hogy a Gram-pozitív baktérium által okozott fertőzések kezelésére alkalmas β-laktám vázas vegyületek (penicillinek, cephalosporinok) antibiotikus hatással rendelkeznek. A β-laktám antibiotikumok a baktériumok sejtfalában a peptidoglikánok közötti keresztkötések kialakulását gátolják. A penicillin β-laktám része ahhoz a transzpeptidáz enzimhez kötődik, mely a baktérium peptidoglikán molekuláit kötné össze. Az enzim így nem tud megfelelően működni és a baktérium sejtfala osztódás során meggyengül. Ezen felül a felhalmozódott peptidoglikán prekurzorok a baktériumban aktiválják a sejtfal hidrolázok működését, amelyek tovább rombolják a baktérium meglevő peptidoglikánját. Az utóbbi években számos β-laktám vázas vegyületet szintetizáltak, amelyek között található koleszterinszint csökkentő [34-35], antibakteriális és gombaölő-[36], valamint antitumor-, [37] továbbá β-laktamáz inhibitor hatással rendelkező is [38]. Edwards és munkatársai már az 1970-es években előállították számos penicillin és cephalosporin ferrocénvázzal jelzett származékát [39-43]. Az előállított vegyületeket illetően majdnem minden esetben antibiotikus aktivitást (néhányuknál fokozott aktivitást) észleltek, valamint egyes molekulák potenciális β-laktamáz inhibitorként viselkedtek. Hasonló eredményre jutott egy másik, Simionescu által vezetett kutatócsoport. Mono- és heterodiszubsztituált ferrocéntartalmú β-laktám vázas antibiotikumokat szintetizáltak. Az elvégzett biológiai vizsgálatok a vegyületek Gram-pozitív baktériumokkal szembeni antibakteriális hatását bizonyították [44]. 21
24 Irodalmi összefoglaló Bioszenzorok Biológiailag aktív anyagok elektrokémiai, optikai vagy egyéb érzékelők felületén való rögzítésével olyan bioszenzorok építhetők, amelyekben a mérendő anyag mennyiségének meghatározása során az anyagmennyiség és a detektált jel között fennálló függvénykapcsolatot használják ki. Különféle ferrocén-peptid konjugátumok alkalmazhatók szenzor molekulaként fehérjék detektálására. Ezeket a konjugátumokat úgy tervezik, hogy inhibitor peptid szekvenciát hordozva lehetővé tegyék a fehérjék felismerését és az oldat fázisból való megkötését. A ferrocenilcsoport, amely különböző módszerekkel a kiválasztott elektród felületére van kötve, redox szondaként viselkedik, ezáltal közvetlenül nyerhető elektrokémiai információ a kötődő fehérjéről. D-glükóz D-glükonsavlakton FAD glükóz-oxidáz FADH 2 2 Fc ferrocén + 2 H + ferrocínium ion 2 e - 2 Fc ábra Ferrocénnel módosított glükóz oxidáz enzim működése Különböző oxidoreduktáz típusú enzimek (glükóz-oxidáz, D-aminosav-oxidáz) működése nem követhető hagyományos elektródok alkalmazásával, mivel az aktív centrum 22
25 Irodalmi összefoglaló túl távol van a fehérje külső felületétől. Heller és Degani ezt problémát a következő érdekes megoldással küszöbölte ki. A glükóz-oxidáz enzimek aminosav oldalláncait ferrocénvázzal jelölték (1.10 ábra 11). Ezáltal a ferrocén mediátorként működött az elektród és az enzim között: miután az elektródra feszültséget kapcsoltak, elektronáramlás indult meg, így a ferrocén-ferricínium átalakulás révén elektronokat közvetített. Ezzel a módszerrel sikeresen újraoxidálták az enzimreakció során képződő FADH 2 redox kofaktort. A folyamatban fellépő áram arányos volt a glükóz koncentrációjával [45-46]. A papayában található papain a cisztein proteáz enzimek családjába tartozik. Egy propeptid résszel rendelkező inaktív proenzimként szintetizálódik. Az enzim aktiválási folyamata során a propeptid rész lehasadása következik be. Növényekben, gombákban, de emlősökben is megtalálható Számos jótékony hatása ismert, többek között gyulladáscsökkentő, immunrendszer erősítő, de sebfertőtlenítő tulajdonságát is közölték. Kraatz és munkatársai ferrocén-peptid konjugátummal (1.11 ábra 12) módosított arany elektródot használtak papain enzim szenzoraként [47] (1.12 ábra). Tapasztalataik szerint a módosított Au elektród biokompatibilis felületként képes a papain enzimet megkötni. Az arany elektród felületén bekövetkező enzim-peptid kölcsönhatást elektrokémiai vizsgálatokkal, (EIS elektrokémiai impedancia spektroszkópia; AC CV váltakozó áramú ciklikus voltametria), valamint SPR (felületi plazmon rezonancia) technika alkalmazásával hatékonyan érzékelték ábra Az Fc-peptid (Gly-Gly-Arg-Tyr) sematikus ábrázolása 23
26 Irodalmi összefoglaló ferrocén-peptid konjugátum Fe papain-enzim Fe Fe S S S S aranyelektód 1.12 ábra A peptidfilm adszorpciója az arany felületén és a papain kapcsolódása a módosított Au felületen [47] Molekula- és ionreceptorok A redox érzékeny receptorok olyan molekulák, amelyek képesek egy vendég (guest) molekula vagy ion szelektív megkötésére, amely azután másodlagos kölcsönhatásokon, és/vagy különböző kötéseken keresztül hatást fejt ki a redox központra. A hatás elektrokémiai módszerekkel (általában ciklikus voltammetriával) mérhető. Kationokra érzékeny receptorok kifejlesztéséről számoltak be Kraatz és munkatársai. Munkájuk során vízoldható két- és háromértékű fémionok (Mg 2+, Ca 2+, Zn 2+, La 3+, Tb 3+ ) detektálására alkalmas ferrocén-aminosav biokonjugátumokat szintetizáltak, valamint CV (ciklikus voltammetria) és DPV (differenciál pulzus voltammetria) mérésekkel alátámasztották, hogy az aszparaginsavval és a glutaminsavval jelzett ferrocén származékok lantanoid ionokra, míg a glicinszubsztituált vegyületek a Mg 2+ és a Ca 2+ ion esetében mutattak érzékenységet [48]. Gallagher, Kenny és Sheehy számos N-ferrocenoil-aminosav észter szintézisét és az előállított vegyületek anionokra való érzékenységének -elektrokémiai- (CV) valamint 1 H- NMR titrimetriával történő vizsgálatát írják le közleményükben [49-51]. 24
27 Irodalmi összefoglaló 1.4. A ferrocéntartalmú biokonjugátumok előállítása A ferrocén felfedezését, karakterizálását követően számos kutatócsoport irányította figyelmét ferrocénszármazékok, köztük a ferrocéntartalmú biokonjugátumok szintézisére. Schögl nagyon korán, már 1957-ben közölte számos ferrocenil- és ferrocenoil-csoporttal jelzett aminosav észter előállítását [52]. Mára már rengeteg különféle eljárás létezik, amelyek mind a hagyományos preparatív kémiai-, mind a modern átmenetifém-katalizált kapcsolási technikákat felhasználva megfelelő hozamot és szelektivitást biztosítanak a preparatív vegyész számára Ferrocénnel jelzett aminosav származékok szintézise A ferrocén elektrokémiai aktivitását kihasználó ferrocenil-metil-jelzőcsoporttal (Fem-csoport) kapcsolt aminosav tartalmú konjugátumokat (16) biomolekulák - főként aminosavak és peptidek meghatározására lehet használni. A Fem-csoport peptidszintézis során védőcsoportként is szerepelhet. A preparatív kémiában az egyik legáltalánosabb és gyakran alkalmazott módszer a ferrocénnel jelzett aminosavak előállítására, amikor a ferrocénkarboxaldehidet (13) reagáltatják egy aminosav (14) szabad aminocsoportjával, ami imin típusú termékhez (15) vezet. A reakció többnyire szobahőmérsékleten játszódik le [54], az oldószer általában EtOH [53], MeOH [54], vagy CHCl 3 [55], de találhatunk az irodalomban példát oldószermentes körülmények között megvalósított eljárásra is [56]. A termék hozama az előbb említett módszerek mindegyikénél meghaladta a 75%-ot (1.7 egyenlet). 25 (1.7)
28 Irodalmi összefoglaló A szekunder amin típusú ferrocenilmetil (Fem) származékokhoz (16) az így képződött vegyület vegyszeres, vagy katalitikus redukciója révén jutnak NaBH 4 vagy csontszénre választott palládium katalizátor + hidrogén jelenlétében (hozam >90%). Egy másik módszerrel NaBH 3 CN reagens alkalmazásával ferrocénkarboxaldehidből közvetlenül, egy lépésben nyerhetők a Fem-csoporttal jelzett vegyületek. N-ferrocenoil-aminosavak és peptidek a ferrocénkarbonsav származékai. Rendkívül széleskörű felhasználhatóságukról korábban már esett szó: szolgálhatnak anion-, valamint kation receptorként (ld fejezet), de alkalmasak lehetnek a fehérjék bizonyos szerkezeti elemeinek modellezésére is. Számos vegyület farmakológiai potenciált rejt magában. Az első ferrocéntartalmú aminosav- és dipeptid származékokat (Fc-CO-Gly-OMe, Fc-CO-Gly-OH, és Fc-CO-Gly-Leu-OEt) ugyancsak Schlögl állította elő 1957-ben [52]. Mivel maga a ferrocénkarbonsav (17) önmagában nem elég erős acilezőszer, így az N-ferrocenoil-aminosavak előállítása során a peptidkötés kialakításához aktiválni kell. Erre több módszert is kifejlesztettek (1.13 ábra). Az acilezésére legáltalánosabban alkalmazott acilezőszer a karbonsav-klorid (18), melyet a ferrocénkarbonsav és az oxalil-klorid, vagy a tionil-klorid reakciójában nyernek (1.13 ábra a reakcióút) [52] [57]. A preparatív kémiában az aktiválásra az egyik leggyakrabban alkalmazott megoldás az, amelynek során a karbonsavból szukcinimid származékot (19) (1.13 ábra b reakcióút), vagy benzotriazol-észtert (20) (1.13 ábra c reakcióút) képeznek. Mindkét esetben valamilyen karbiimidet, EDC-t (1-etil-3-(3-(dimetil-amino)-propil)-karbodiimidhidroklorid) vagy DCC-t (N,N -diciklohexil-karbodiimid) használnak aktiváló ágensként. [58]. A legpraktikusabb, ezáltal legközkedveltebb N-ferrocenoil-aminosavak előállítására irányuló szintézis az, amikor a ferrocénkarbonsavat in situ HBTU-val (O-benzotriazol- N,N,N,N -tetrametil-uronium-hexafluoro-foszfát), vagy TBTU-val (benzotriazol-1-il- 1,1,3,3-tetrametil-urónium-tetrafluoro-borát) bázis (pl. Et 3 N) jelenlétében aktiválják (1.13 ábra d reakcióút). Ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye a rövid reakcióidő mellett az, hogy nem szükséges vízmentes oldószerek használata, valamint a kapcsoló reagensből keletkező melléktermékek extrakcióval könnyen eltávolíthatóak, így további tisztítási művelet nem szükséges. Ezáltal kiváló hozammal, nagy tisztaságú termék szintetizálható [59]. 26
29 Irodalmi összefoglaló 1.13 ábra Ferrocénkarbonsav aktiválásának lehetőségei N-Ferrocenoil-aminosav-észterek palládium-katalizált karbonilezéssel is előállíthatók. E reakció ismertetésével az fejezetben foglalkozom. 27
30 Irodalmi összefoglaló Ferrocénnel jelzett szteránvázas vegyületek előállítása A Jaouen és Top vezette kutatócsoport rendkívül széleskörű szintetikus és biológiai kutatást végzett a fémorganikus szteránvázas androgén származékok terén. A vegyületekben rejlő farmakológiai lehetőségekkel kapcsolatban közel 20 éve végeznek eredményes kutatásokat (lásd fejezet [30-33]). Az első ferrocén egységgel jelzett szteroid hormonról szóló beszámoló 1977-ben jelent meg az irodalomban. Riesselmann és Wenzel az ösztron és az ösztradiol 3-as helyzetű hidroxil-csoportjának észteresítését végezte el [61]. Az ezt követő 103 RuCl 3 -mal való fémcsere reakció egy olyan radioaktív rutenocénnel jelzett ösztron valamint ösztradiol konjugátumhoz vezetett, amelyeket a későbbiekben biológiai immunvizsgálatok során alkalmaztak. A másik korai közlemény a szteránvázas vegyületek ferrocénnel való jelzésének területéről Cais és munkatársai nevéhez fűzhető [62]. A kutatók metallo-immuno vizsgálatok során alkalmazható ferrocéntartalmú ösztron (25), -ösztradiol és ösztratriol származékokat szintetizáltak a következő módon: a szteroidok (pl. 22) 3-as helyzetű hidroxil-csoportját elsőként mono-halogeno-ecetsavval (X = Cl, Br, I) reagáltatták, ezáltal egy 3-O-karboxi-metil-éter származékhoz jutottak, amelyet a következő lépésben DCC jelenlétében N-hidroxi-szukcinimiddel aktiváltak. Az így kapott vegyületet (23) aminometil-ferrocénnel (24) reagáltatva - bázisként fölöslegben alkalmazott trietil-amin jelenlétében - jutottak el a jelzett vegyületekhez (25). Az eljárást az ösztron példáján keresztül mutatom be az 1.14 ábrán (hozam: 81%). 28
31 Irodalmi összefoglaló 1.14 ábra Cais és munkatársai módszere ferrocénnel jelzett ösztron előállítására Noha a ferrocénnel való jelzés érdekes új lehetőségeket kínál, csak kevés ilyen szteroid származék szintézise fedezhető fel a szakirodalomban. A csekély számú közlemény egy fontos hányada alapvegyületként a biológiailag aktív az ösztradiol ferrocén-szubsztituált konjugátumairól számol bel. A Jaouen és munkatársai által előállított 17α-ferrocenil-17β-hidroxi-ösztradiolhoz (30) többlépéses reakciósorozaton keresztül vezetett az út. Munkájuk során a bróm-ferrocénből (27) kialakított rendkívül reakcióképes lítiált származékot (28) kapcsolták a 3-as pozícióban t BuMe 2 Si- védőcsoporttal ellátott ösztronhoz (29), így 29%-os hozammal kapták meg a várt terméket [63] (1.15 ábra). 29
32 Irodalmi összefoglaló 1.15 ábra 17α-ferrocenil-17β-hidroxi-ösztradiol (30) előállítása Az orvosbiológiai alkalmazásokon túl, a ferrocénnel történő jelölés analitikai detektálás célú felhasználása [64] kihasználva a ferrocén elektrokémiai sajátsága nyújtotta előnyöket ugyancsak rendkívül népszerűvé vált az elmúlt néhány évtizedben [65-68]. Osella és munkatársai 17α-(ferroceniletinil)-ösztradiolt (33) állítottak elő [69]. A ferrocén-ösztradiol konjugátumot 17α-etinil-ösztadiolból (32) kiindulva szintetizálták homogénkatalitikus keresztkapcsolási reakcióban. A szteránvázas vegyületet trietilaminban 13 mol% CuI és katalizátorként alkalmazott 5 mol% PdCl 2 (PPh 3 ) 2 jelenlétében reagáltatták jód-ferrocénnel (31). 4 órás reakcióidőt követően 38%-os hozammal izolálták a terméket (1.8 egyenlet). A HPLC-ED technikával (nagy teljesítményű folyadékkromatográfia elektrokémiai detektorral) elvégzett analízis során a ferrocén jelenléte miatt a szteroid kimutathatósági határa 1nM-ra csökkent, ezáltal a módszer alkalmazhatóvá vált a farmakológiai minták mennyiségi meghatározására. 30
33 Irodalmi összefoglaló (1.8) Coutouli-Argyropoulou és munkatársai számos biomolekulát, közöttük egy kolesztán vázas vegyületet kapcsoltak össze etinil-ferrocénnel ugyancsak Sonogashira körülmények között [70], két különböző katalizátort alkalmazva. A szteroid triflátszármazékát reagáltatták mindkét esetben DMF-ben 2 mol% CuI és bázis jelenlétében az etinil-ferrocénnel. Az egyik esetben 10 mol% Pd(PPh 3 ) 4 katalizátort alkalmaztak, így 87%-os hozammal kapták meg a ferrocénnel jelzett biokonjugátumot; a második eljárás során a katalizátor PdCl 2 (PPh 3 ) 2 (6,5 mol%) volt, ekkor 65%-os hozamot értek el. Vicinális szteránvázas amino-alkoholok amino-csoportjának ferrocénkarboxaldehiddel (13) lejátszódó reakciója előbb imin származékokhoz, majd az így kapott iminek NaBH 4 -del történő redukciója az N-ferrocenilmetil-aminosavak analógiájára Fem egységgel jelzett szteroidokhoz (34) vezet [71] (1.16 ábra). Ezzel a módszerrel Schönecker és kutatócsoportja 68-84%-os hozammal tudta előállítani a későbbiek során biológiai vizsgálatokhoz használt molekulákat. OH NH Fe H 3 CO ábra Schönecker és munkatársai által szintetizált Fem egységgel jelzett szteránvázas molekula szerkezete A fentiekben említett ösztradiol mellett a koleszterin volt az a másik szteránvázas molekula, amelynek ferrocénnel való összekapcsolását számos tanulmányban vizsgálták. Deschenaux egy 6 mezomorf ferrocén egységgel helyettesített folyadékkristályos tulajdonságú elsőgenerációs dendrimer szintéziséről számol be közleményében [72]. 31
34 Irodalmi összefoglaló Nakamura és kutatócsoportja a 90 -es évek eleje óta folytat intenzív kutatásokat a ferrocénnel jelzett folyadékkristályos vegyületek terén [73]. Az általuk alkalmazott egyik eljárás során a 4-ferrocenil-benzoesav ezüst sóját kapcsolták össze ω-jodo-alkánsavak koleszterinnel képzett észterével. Scutaru és munkatársai koleszteril-részletet hordozó termotróp 1 tulajdonságú ferrocénszármazékok szerkezetbeli változtatásainak a folyadékkristályos viselkedésre gyakorolt hatását tanulmányozták [74]. A célvegyület szintézisét három lépésben valósították meg. Elsőként, ferrocénből (3) kiindulva Lewis-sav katalizátor (AlCl 3 ) jelenlétében borostyánkősav-anhidrid vagy glutársav-anhidrid felhasználásával metilénkloridban 5 C-on az α-keto-karbonsav származékot állították elő, amelyet ezt követően a frissen cinkből és HgCl 2 -ből sósavas oldatban készített amalgámmal toluolban redukáltak, ezáltal 4-ferrocenil-butánsavhoz, illetve 5-ferrocenil-pentánsavhoz (35) jutottak (1.17 ábra) ábra Scutaru és munkatársai módszere ferrocén-koleszterin konjugátum (37) előállítására 1 termotróp molekulák azok a molekulák, amelyek a hőmérséklet növekedésével és csökkentésével különböző mezofázisokat mutatnak 32
35 Irodalmi összefoglaló A második lépésként a koleszterint négy lépcsőben koleszteril-4-(4- hidroxifenilazo)-benzoáttá (36) alakították. A ferrocéntartalmú folyadékkristályt (37) a DCC-vel aktivált ferrocenil-karbonsav (35) és az azo-koleszteril (36) mezogén-egység katalitikus mennyiségű DMAP jelenlétében metilén-kloridban lejátszódó reakciójában nyerték. 24 órás reakcióidő után >60%-os hozammal kapták meg a várt terméket (1.17 ábra). Összességében megállapítható, hogy a koleszterin tartalmú folyadékkristályos származékok szintézise során a leggyakoribb nehézséget a ferrocénvázas mezogén egység előállítása jelenti. Az előbb említett vegyület karbonsavszármazékának sikeres szintézise után a szteránvázzal való kapcsolatot a koleszterin 3-as helyzetű hidroxil-csoportjának észteresítésével oldják meg Ferrocéntartalmú β-laktámok szintézise A 4-es szénatomon ferrocén egységet tartalmazó β-laktámok szintézise az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. A ferrocén beépítésével a β-laktám molekula alakjának a harmadik dimenzióban való megváltoztatására nyílik lehetőség anélkül, hogy az antibiotikus hatásért felelős szerkezetét módosítanák. Az első ferrocénnel jelzett β-laktámok tulajdonképpen a 6-aminopenicillinsav és a 7-aminocephalosporinsav ferrocénszubsztituált származékai voltak. A 70 -es évek közepén az angol Edwards, Epton és Marr [39-43], míg 20 évvel később Romániában a Scutaru Simionescu vezette kutatócsoport [75-78] vizsgálta intenzíven a fent említett ferrocénnel helyettesített antibiotikumok szintézisének lehetőségeit és a ferrocénnek az antibiotikumok antibakteriális tulajdonságára gyakorolt hatását. Az angol kutatók ferrocénnel helyettesített egyenes és elágazó szénláncú karbonsav-kloridokkal acilezték a penicillin-, valamint a cephalosporin aminocsoportját. A fémorganikus vegyülettel jelzett antibiotikumok Na-sóit izolálták kielégítő hozammal (50%-82%) (1.19 egyenlet). 33
PANNON EGYETEM. Rézkatalizált azid-alkin cikloaddíció: szintézis és katalizátorfejlesztés. A PhD értekezés tézisei
PANNON EGYETEM Rézkatalizált azid-alkin cikloaddíció: szintézis és katalizátorfejlesztés A PhD értekezés tézisei Készítette: Fehér Klaudia okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes Rita egyetemi
RészletesebbenZárójelentés a Sonogashira reakció vizsgálata című 48657sz. OTKA Posztdoktori pályázathoz. Novák Zoltán, PhD.
Zárójelentés a Sonogashira reakció vizsgálata című 48657sz. OTKA Posztdoktori pályázathoz Novák Zoltán, PhD. A Sonogashira reakciót széles körben alkalmazzák szerves szintézisekben acetilénszármazékok
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
Részletesebben1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenNév: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenFémorganikus vegyületek
Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
Részletesebbenszabad bázis a szerves fázisban oldódik
1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis
RészletesebbenSzénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás
Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést
RészletesebbenAMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN
AMIKABILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTEÁVÁZAS VEGYÜLETEK SZITÉZISÉBE A Ph.D. DKTI ÉTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Takács Eszter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes ita egyetemi docens, az MTA
RészletesebbenSZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit
SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének
RészletesebbenÖsszefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév
Összefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév Készült: Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszékén 2012.12.17. Összeállította Szilvágyi Gábor PhD hallgató Tartalomjegyzék Orgován
RészletesebbenNév: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Kémia Doktori Iskola Szteránvázas vegyületek homogénkatalitikus funkcionalizálása A PhD értekezés tézisei Kiss Mercédesz Témavezető: Dr. Kollár László, DSc. egyetemi tanár PÉCS, 2015
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2014. április 25. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma: Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül?
1. feladat / 5 pont Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül? 2. feladat / 5 pont Egy C 4 H 8 O összegképletű vegyületről a következő 1 H és 13 C NMR spektrumok készültek. Állapítsa meg a vegyület szerkezetét!
RészletesebbenPANNON EGYETEM FERROCÉNTARTALMÚ SZTEROIDSZÁRMAZÉKOK ELŐÁLLÍTÁSA HOMOGÉN KATALITIKUS REAKCIÓKKAL. A PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM FERROCÉNTARTALMÚ SZTEROIDSZÁRMAZÉKOK ELŐÁLLÍTÁSA HOMOGÉN KATALITIKUS REAKCIÓKKAL A PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Szánti-Pintér Eszter okleveles vegyész Témavezető: Skodáné Dr. Földes
RészletesebbenPalládium-organikus vegyületek
Palládium-organikus vegyületek 1894 Phillips: C 2 H 4 + PdCl 2 + H 2 O CH 3 CHO + Pd + 2 HCl 1938 Karasch: (C 6 H 5 CN) 2 PdCl 2 + RCH=CHR [(π-rhc=chr)pdcl 2 ] 2 Cl - Cl Pd 2+ Pd 2+ Cl - - Cl - H O 2 2
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenZöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. Mikrohullámú szintézis: 5,10,15,20 tetrafenilporfirin előállítása
Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok Mikrohullámú szintézis: 5,10,15,20 tetrafenilporfirin előállítása Budapesti Zöld Kémia Labortaórium Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Budapest 2009 (Utolsó
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenVéralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise
Véralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise Varga Eszter IV. éves gyógyszerészhallgató DE-GYTK GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI TANSZÉK Témavezető: Dr. Borbás Anikó tanszékvezető, egyetemi
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenTextíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Textíliák felületmódosítása és funkcionalizálása nem-egyensúlyi plazmákkal Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. OAc. COOMe. N Br
ZÁRÓJELETÉS A kutatás előzményeként az L-treoninból kiindulva előállított metil-[(2s,3r, R)-3-( acetoxi)etil-1-(3-bróm-4-metoxifenil)-4-oxoazetidin-2-karboxilát] 1a röntgendiffrakciós vizsgálatával bizonyítottuk,
RészletesebbenSzabó Andrea. Ph.D. értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Petneházy Imre Konzulens: Dr. Jászay M. Zsuzsa
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszék α-aminofoszfinsavak és származékaik sztereoszelektív szintézise Szabó Andrea h.d. értekezés tézisei Témavezető: Dr. etneházy
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenA szteroidok. A szteroidok általános előállítása:
A szteroidok A szteroidok általános előállítása: A szteroidok kémiai vegyületcsalád, de gyártásukban sok biokémiai folyamat van. Előállításuk általában soklépéses folyamat, amelyben a biokémiai és szintetikus
RészletesebbenFémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése
Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése Előadó: Lihi Norbert Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport A bioszervetlen
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenIntra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása
Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása Intr a- és inter molekulár is r eakciok összehasonlítása molekulán belüli reakciók molekulák közötti reakciók 5- és 6-tagú gyűrűk könnyen kialakulnak.
RészletesebbenI. Bevezetés. II. Célkitűzések
I. Bevezetés A 21. század egyik nagy kihívása a fenntartható fejlődés biztosítása mellett a környezetünk megóvása. E közös feladat megvalósításához a kémikusok a Zöld Kémia alapelveinek gyakorlati megvalósításával
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok április 3. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenA GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA
A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS HIDROGÉNEZÉSÉVEL Strádi Andrea ELTE TTK Környezettudomány MSc II. Témavezető: Mika László Tamás ELTE TTK Kémiai Intézet ELTE TTK, Környezettudományi
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 5. Szén-szén többszörös kötések kialakítása: alkének Kovács Lajos 1 Alkének el állítása X Y FGI C C C C C C C C = = a d C O + X C X C X = PR 3 P(O)(OR) 2 SiR 3 SO 2 R
RészletesebbenXI. Fémorganikus fotokémia. A cisz-cr(co) 4 (CH 3 CN) 2 előállítása és reaktivitása
XI. Fémorganikus fotokémia. A cisz-cr(co) 4 (CH 3 CN) 2 előállítása és reaktivitása 1. BEVEZETÉS Az átmenetifémek karbonil komplexeinek egyik legfontosabb reakciója a ligandum-helyettesítési reakció. A
RészletesebbenKészítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010
Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA
RészletesebbenKémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E
RészletesebbenÚj oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. 1; PAP
Új oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. H 1; PAP H FeCl 2 és PAP reakciója metanolban oxigén atmoszférában Fe 2 (PAP)( -OMe)
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenVILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK
VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALIDK Biczók László, Miskolczy Zsombor, Megyesi Mónika, Harangozó József Gábor MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Hordozóanyaghoz kötődés fluoreszcenciás
RészletesebbenMikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenA KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI
A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH
Részletesebben7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése
7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
RészletesebbenGALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ESZTER OKL. ÉLELMISZERMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
Részletesebbenszerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenCikloalkánok és származékaik konformációja
1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenA Szuperstabil Pd(0) katalizátor vizsgálata és alkalmazása C-C kötés kialakítási reakciókban
A Szuperstabil Pd(0) katalizátor vizsgálata és alkalmazása C-C kötés kialakítási reakciókban Doktori értekezés tézisei Jakab Alexandra Témavezető: Dr. Soós Tibor Tudományos Főmunkatárs Magyar Tudományos
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2015/2016 II. félév Időpont: szerda 17 30-19 00 Helyszín Elméleti Orvostudományi Központ Szent-Györgyi Albert előadóterme II. 3. Szerkezet
RészletesebbenCO 2 aktiválás - a hidrogén tárolásban
CO 2 aktiválás a hidrogén tárolásban PAPP Gábor 1, HORVÁTH Henrietta 1, PURGEL Mihály 1, BARANYI Attila 2, JOÓ Ferenc 1,2 1 MTADE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport, 4032 Debrecen,
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 11. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenAromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.
1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenAROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK
AROMÁS SZÉNIDROGÉNK lnevezés C 3 C 3 3 C C C 3 C 3 C C 2 benzol toluol xilol (o, m, p) kumol sztirol naftalin antracén fenantrén Csoportnevek C 3 C 2 fenil fenilén (o,m,p) tolil (o,m,p) benzil 1-naftil
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához
Részletesebben