Számos állat: eléri az 500 kg testsúlyt 1 ló: 0,8 számos állat 1 szarvasmarha: 0,8 számos állat 1 sertés: 0,114 számos állat 1 juh: 0,09 számos állat

Átírás

1 Növénytermesztés I. 1/1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásák szabályait! Almos trágya összetétele: - szilárd (bélsár) - folyékony (vizelet) - alomszalma Állatfajonkénti szerves trágya összetétele: Szarvas marha/ál lat bél sár Sertés 1,2-2,5 Juh 1,5-2,5 Ló viz ele t ,5-4,5 0, alom szalm a , A takarmány szárazanyagtartalmák a kiürül. A bevitt takarmányból kiürül a: N a P2O a K2O a Számos állat: eléri az 500 kg testsúlyt 1 ló: 0,8 számos állat 1 szarvasmarha: 0,8 számos állat 1 sertés: 0,114 számos állat 1 juh: 0,09 számos állat Bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma: Szarvas marha Sertés Juh Ló ví z összetétel szárazanyagt artalom A kazalban történő erjesztés technológiája: Az EU-ban a tábla mellett történő szervestrágya tárolása max. 2 hó. 1. erjesztés technológiája (kifutóban történő erjesztés) 2. laos trágyateregetés (hogy beérjen, a szalma lebomoljon)- istállóból kihordva 2x2 m-es négyzetek és arra kell akolni a többit - kiszáradhat 3. forró vagy Krantzféle erjesztés (u.a., mint az előző, csak itt még 2-4 onta le is tömörítik) kb C-on erjed, több kazlat készítenek, jobb módszer, mint az előző 4. Kuthy-féle erjesztés: u.a., mint a 3-as, csak ezt onta letömörítik 5. Kolbay-féle erjesztés: betonlaos tömörítés, kisebb mennyiségben 6. hideg erjesztési módszer: szétterítve, hidegen érlelik 7. erjesztés mélyállású istállóban 8. foszforsavas erjesztés: ha kevés a szalma a trágyában, 2-4 -os szuerfoszfátot kevernek a trágyába Jó szerves trágya összetétele: - Szalma: bélsár (vizelet) -> 1:8,10- hez arányban - Nedvességtartalma: Legalább Cot elér a hőmérséklete erjedéskor (ha nem indul be, foszforsavval, szuerfoszfáttal rásegíthetünk) Istállótrágya kijuttatásák mennyisége: Wolf-féle kélet: takarmány szárazanyagtartalmák

2 tömege + alom tömege szorozva A -val 2 A -> állatfajonként állandó - Szarvasmarha: A=4,5 - Ló, juh: A=3,3 - Sertés: A=4 Trágya 3 érési fokozata: - félig érett: a szalma jól látható és sárgás, világos barnás - érett trágya: szalma alig látható, de megkülönböztethető, sötétbar - túlérett trágya: sötétbar, kenőcsös, nehezen szórható (csökkent N-tartalmú) Istállótrágya kijuttatásák ideje: - tilalmi idő: nov.15-febr. 15-ig - bármikor kijuttatható, ha érett (ősszel, tavasszal) - kiszórás után azonl le kell szántani! Még az! kg Nitrogénhatóanyagnál többet nem szabad kiszórni 1 éven belül. Istállótrágya kijuttatásák módjai: - tábla szélére kivisszük, és kézzel kiszórjuk - géel kihordjuk és kiszórjuk (markoló és trágyaszóró) - szervestrágyát csak letakarva szabad szállítani! Szervestrágya táanyagtartalma kezelt): szarva smarh a se rté s (jól ju h Szervesan yagtartalo m (szárazan yagra vetítve) Nitrogéntartalom N (szárazan yagra vetítve) Foszfortartalom P2O5 Káliumtartalom K2O 22,5 1 0,3 1,1 18,4 0, 8 0, 6 0, 7 2 4, 1 0, 8 0, 3 1, 2 1/2. Ismertesse a hígtrágya összetételét, kezelési és felhasználási módjait, a tárolás és a kijuttatás lehetséges környezeti ártalmait! Hígrágya: ha nem almozunk az állat alá, onta folyamatosan kivisszük, és vízzel keverjük Összetétele a víz mennyiségétől függően: - Kövér hígtrágya 1:1 arányban, 1 rész trágya és 1rész víz - Sovány hígtrágya: 1:2, 1 rész trágya és 2 rész víz Kövér hígtrágya: H: 7,9 - összes N: 2600 mg/l - összes P2O5: 780 mg/l - összes K2O: 2350 mg/l - Na: 21,5 - Ásványianyag-tartalom: 2900 mg/l Szétválasztásos kijuttatási mód: szilárd fázis és híg fázis, tartálykocsival kiviszik, a szilárd üledéket deóba viszik Szétválasztás nélküli kijuttatási mód: üleítés, kiszivattyúzás (a hígtrágyát aknába, medencébe vezetik és onn folyamatosan sziantóval szórják ki a területre (Szarvasmarhánál éldául 100 liter víz fogy el onta 1 tehén ürülékéhez) Hígtrágyát lehet simán kiszórni, vagy injektálással 1-1,5 m mélyre bejuttatni a talajba, vagy sziantókocsival elszállítani. Dec.1-Febr. 15- ig nem lehet kijuttatni! Hígtrágya tárolásák környezeti veszélyei: Tárolómedence: több soron szigetelt, hogy a talajba ne jusson ki a hígtrágya. Tárolómedence éítési szabályai: dombra, több hóra elegendő legyen a medence gysága, dulafalú... Kijuttatásák egészségügyi és környezeti veszélyei: - védőruha viselése - hígtrágyával kezelt (kiszórt) területet legeltetni tilos! - Növényi otimális mennyiséget be kell tartani - Eső után nem lehet kiszórni, mert összefolyik!

3 1/20. Ismertesse a tartósítás és terménytárolás módjait! - szervetlen: hamu - szerves: nyersfehérje, nyerszsír, nyersrost, nitrogénmentes anyagok Erjesztett tömegtakarmányok tartósítási módjai: - szilázs: rögtön kazalba silózzuk (nincs fonnyasztás) - szenázs: lekaszáljuk, fonnyasztjuk, rendbe rakjuk és kazalba silózzuk Etetési módok: - ad libitum: annyit ka, amennyit megeszik, folyamatosan áll előtte - adagolt etetés - kombinált etetés: az előző kettő kombinálva Erjedés során kéződik: Szén-dioxid, víz, ecetsav, sok tejsav Erjedés során a növényben: - csökken a fehérjeátartalom - megnő a nyerszsír - csökken a karotintartalom Borjakkal csak a hét után etethetünk szilázst. Nai adagja a tehén testtömegének 4-5 -a lehet. Juhoknál max. 2-3 /állat. Sertés: 4-5 /állat Jó minőségű szilázs feltételei: - szárazanyag-tartalma gyobb legyen, mint 30 - nyersfehérje-tartalma több legyen, mint 120 g/1000g, azaz 12 -tól gyobb legyen - a siló H-ja 4,8 alatti legyen (savas) Takarmányok erjeszthetősége: - könnyen erjeszthető takarmányok: silókukorica, raforgó, cirok, kukoricaszár, burgonya, réa - közeesen erjeszthető takarmányok: fűfélék, füves here, szudáni cirokfű, gabofélék - Nehezen erjeszthető takarmányok: illangósok, bükköny, lucer Szálas takarmányok tárolása: - bálakészítés módjai: mivel csináljuk, miként hordjuk be, mivel etetjük meg (gybála, kisbála...) - bálatárolás: kisbálát le kell takarni, gybálát nem kell 1/3. tétel Ismertesse a tarló és gyökérmaradványok, valamint a zöldtrágyák felhasználási módjait! A túl sok visszamaradt gyökér szár, egyéb káros szénhidráthatású (Pentozanhatású), ezért kell Nitrogén műtrágyát kiszórni (tarlóhántás és szántás után). Fontos a műtrágyázás és a csaadék. Bedolgozás módszerei: - tárcsázás, szántás Zöldtrágyázás: szerves trágyázási módszer, amikor a növényt azért termesztjük, hogy virágzás előtti állaotában beszántsuk/ betárcsázzuk a talajba táanyagótlás céljából (van benne víz és Nitrogén) zölden. Ez a módszer kedvezőtlen, ha szárazság van. Ókortól kezdve: lóbab, csillagfürt, a 18 szd. Végén edig a németek alkalmazták ezt a módszert először. Zöldtrágyanövények és bedolgozási módjaik: Mustár: - otimális vetési ideje: aug.vége, szet. eleje - leszántási ideje: nov. eleje - vetőmagnorma: ha Olajretek: - otimális vetési ideje: aug. - leszántás, letárcsázás ideje: nov vetőmagnorma: ha Facéria (mézontófű): - otimális vetési idő: júl. 20.-aug leszántás, letárcsázás ideje: nov. közee - vetőmagnorma: ha 1/4. Tétel. Ismertesse a Nitrogén, Foszfor, Kálium szereét a növények életében, sorolja fel a legfontosabb N, P2O5, K2O műtrágyákat! H érték: 0-7 =savas kémhatás, 7=semleges

4 kémhatás 7<...lúgos kémhatás Műtrágya: mesterségesen előállított táanyag a növények számára, de természetes anyagokból éül fel. Műtrágyák csoortosítása: 1. Egyszerű műtrágyák: elemből állk l: Nitrogén 2. Kevert műtrágyák: fizikai módon több hatóanyagot keverünk össze. Pl: Nitrogén+Foszfor 3. Összetett-komlex műtrágyák: fizikai és kémiai módon keverik össze az összetevőket (minden szemcsében benne van minden összetevő) I. Nitrogén élettani hatása, szeree: - fehérjealkotó - a növény nitrogéntartalma a szárazanyag-tartalmák 15 -a - a N a növény vegetatív részére hat kedvezően, hiányában satnya növekedés, kis lombfelület és betegség iránti fogékonyság lé fel - N-túladagolás esetén megdőlés lé fel II. Fontosabb Nitrogénműtrágyák: - Ammónium-szulfát NH4SO4, Nitrogéntartalom: 20,5, H: 7,6 felett - Mészammon-salétrom = Pétisó, Nitrogéntartalom: Ca+Mg, H: mindegy - Ammónium-Nitrát, Nitrogéntartalom: 34, H: 6,5 felett - Carbamid, Nitrogéntartalom: 46, H: 5-8 között, Mélytrágyázásra alkalmazható Számítás: Pl.: 27 kg Ni/t növény (búza) -> 5 tonnához ->135 kg Ni hatóanyag 1 q műtrágya=34 kg Ni ~ 4q műtrágya III. Foszfor (P2O5) élettani hatása és szeree - generatív részeknél fontos - az anyagcseréhez is nélkülözhetetlen - fotoszintézishez is kell - légzésben is szeree van - DNS, RNS fontos éítőköve - Gabonában a foszfor az ezerszemtömeget növeli - Hiánya esetén anyagcserezavar, fehérje és cukorkéződés lelassulása következik be - Többlet esetén cinkhiány lé fel IV.Foszfor-műtrágyák - Szuerfoszfát-granulát, P2O5: Ca-oxid, H:5 felett használható - Szuerfoszfát (or alakú) H: 6 felett használható - Trilefoszfát P2O5: Ca, H: mindegy - Lágy-nyers foszfát, P2O5: Ca-Oxid, H: 5,5 alatt V. Kálium jelentősége - szénhidrát-anyagcsere - fontos a vízfelvételnél, csökkenti a árolgást - hiányában csökken a növény ellenálló kéessége és nő a árologtatása - csak Nitrogénnel együtt alkalmazzuk, csak akkor szívódik fel VI. Kálium-műtrágyák: - Kálium-clorid: KCl Mg, H: 5 felett használni - Káli-kamex: K Mg, H: 6 alatt használni - Kálium-szulfát, K Mg, H: 5 felett használni 1/5. tétel Csoortosítsa a műtrágya kijuttatási lehetőségeit, sorolja fel a műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezőket, nevezze meg a műtrágya környezeti ártalmait! 1. Műtrágyázási módok csoortosítása kijuttatási ideje szerint: - vetés előtt: Nitrogén 50, Foszfor: 50, Kálium: vetéssel egyidőben: Nitrogén és egyéb gyorsan ható vegyes műtrágyák - vetés után : Nitrogén fennmaradó része (50) 2. Kijuttatási módjai: - ala műtrágya: ősszel szántás előtt - kiegészítő műtrágya: fej, levél és startel - öntöző műtrágya: öntözéssel 3. Műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők: - növény - talajvizsgálat

5 - tarló és gyökérmaradványok mennyisége - az előző évi szerves trágya mennyisége - öntözzük, vagy nem a növényt 4. A műtrágyázás környezeti ártalmai (Nitrogén) - fagyott földre nem szabad szórni - hóval borított területre sem lehet szórni - gondoskodni kell a műtrágyaszórót mosó víz megfelelő elhelyezéséről - nem szabad túladagolni, a kiszámított mennyiség 80-ánál többet nem szabad kiszórni - túlzott műtrágya (Nitrogén) felhalmozódik a növénybe és károsan hat az emberi szervezetre - túlzott műtrágyázás esetén mikroelem hiány lé fel - a talaj elsavanyodhat a túlzott nitrogén miatt - 5,5 H alatt nem veszi fel a talaj a foszfát műtrágyát 5. A környezeti ártalmak elkerülésének lehetőségei (műtrágya-szórás) Környezetvédelmi szemontból legfontosabb a műtrágya-kiszórás ideje. 1/6. tétel. Ismertesse a talajművelés célját, alaműveleteit és az alaműveletek jellemző eszközeit! Talajművelés: csak fizikai állaotváltozást jelent, különböző művelőeszközökkel megváltoztatjuk a talaj tulajdonságait, a növények kedvezőbb életfeltételeinek megteremtése érdekében. Célja: - a vizet megőrizni a talajban - a talaj szerkezetének javítása - a talaj lazítása - a hasznos rovarok életterének biztosítása - a szerves trágya megfelelő bejuttatása a talajba, miáltal a növény hozzájuthat a megfelelő táanyagokhoz - a szármaradványok eltűntetése, megfelelő lebomlásák elősegítése - a vetés idejére a gyomok eltávolítása, távoltartása a kelés idejére Alaműveletei: 1. forgatás, eszköze: eke, célja: a talaj felső és alatta lévő rétegének cseréje, szervestrágyák bedolgozása 2. lazítás: eke, kultivátorok, nehéz tárcsa, célja: a letömörödött talajt a csaadék befogadásához fel kell lazítani 3. orhanyítás: tárcsa, célja: a durvább, gyobb rögök elarózása 4. keverés: tárcsa, talajmarózás, célja: a különböző minőségű talajrétegek összekeverése 5. tömörítés: henger, boronák, célja: a gyobb légüregek megszüntetése, a kiszáradás csökkentésére, szerves anyagok bomlásák elősegítése, vetésmélység szabályozása, kelés elősegítése 6. egyengetés, felszílakítás: henger, magágykészítő géek (kombinátor), célja: sima, egyenletes talajfelszín kialakítása, miáltal csökken a talaj árologtató-felülete, a vetési, áolási, betakarítási munkák megkönnyítése Talajművelési rendszer: a talajművelési eljárások összessége és azok okszerű sorrendje, amelyek kialakítják a növény számára a megfelelő talajállaotot. A talajművelési rendszert befolyásoló tényezők: - termesztett növény igénye - elővetemény - talaj - időjárás - trágyázási rendszer - gazdaság adottságai

6 Talajművelési rendszerek csoortosítása: - őszi vetésű növények talajművelési rendszere - tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere - nyári (másod) vetések talajművelési rendszere Talajművelésről általában: - iarszerű talajművelési rendszer: a növény igénye határozza meg, hogy mikor, mit és hogyan csináljunk - minimális talajművelési rendszer: minimális zaklatásk tegyük ki a földet, otimális talajállaotban - talajvédő talajművelési rendszer: domborzatfüggő - csökkentett talajművelés: minél kevesebb munkaműveletből áll, de a növény igényét kielégíti - alkalmazkodó talajművelési rendszer: figyelembe veszi a talaj és a növény igényeit is. 1/7. tétel: Szántás A talajművelés alavető munkája, kb. i.e óta szántak. - Magyarországon a 14. században kezdték, ekével (késes, tárcsás) gőzeke (első: James Watt, 1780) tól háromontos felfüggesztéses től 4-5 fejes ekék megjelenése Felszántás: tarlót Megszántás: egy darabot Leszántás: trágyát Kiszántás: l. krumlit Elszántás: l. a szomszéd földjéből egy darabot Szántással elvégzett talajművelési alaműveletek: - növényi maradványok leszántása - talajréteg cseréje - a talaj csaadék fogadására alkalmassá tétele - gyomirtás Szántás ideje: függ a talaj állaotától, időszaktól (nyári szántás - őszi vetés alá, őszi mélyszántás - tavaszi vetés alá, tavaszi szántás - tavaszi vetés alá) Szántás mélysége: - sekély szántás: 16 cmtől kevesebb (sekélyebb) cm - közészántás: cm - mélyszántás: cm - mélyítő szántás: cm (4-5 évenként, ősszel) - rigol szántás: 40 cm-től mélyebb Szántás gyakorisága: évente, 2-4 évente, 4-5 évente (függ a szántás mélységétől) Eke működő részei: ekevas, csoroszlya, kormánylemez Jó szántás araméterei: 1. egyenletes, megfelelő mélység 2. tökéletes forgatás 3. orhanyós barázdaszelet, növényi maradványok és szerves trágya jól le van szántva 4. szántásforgók nem látszak 5. nincs szántatlan rész, nincs vakbarázda Szántás lényege: forgatás, lazítás, élettevékenység Szántás módjai, fajtái: 1. ágyszántás: a haladási irányhoz kéest jobbra forgó ekével végzett szántás, lehet: - összeszántás: közéről kell indulni, jobbra haladni és fordulni (osztóbarázda, fogások, bakhát) - szétszántás, széjjelszántás: jobb szélen indulunk, fogás végén balra fordulunk és úgy körbe-körbe - javított ágyszántás: egyik fogás összeszántás, másik szétszántás, majd újra összeszántás... (2 osztóbarázda, 2 bakhát) - rószántás: mindig magam mellé fordulok vissza, szélén kezdjük, és ott fejezzük be, nincs sem osztóbarázda, sem bakhát (ált. az előző évben befejezett mutatja) 1/8. tétel: Ismertesse a tárcsás talajművelő géek, valamint a talajmaró munkáját és használatát! A tárcsázás célja: - orhanyítás - keverés

7 - lazítás - élettevékenységek fokozása A tárcsázás a betakarítás utáni munkafázis. Tárcsák csoortosítása: - súly alaján - tárcsalevelek elrendezése alaján (meghatározzák a tárcsa méretét) Tíusok: - egyirányú tárcsa - x -tárcsa - szuernehéz tárcsa - rövid tárcsa (ez a legújabb fajta), külön tartón vank a tárcsalevelek, külön csaágyazva Tárcsázás után a talajt mindig le kell zárni (hengerezni). Tárcsák szeree, tárcsás boronák tíusai, felhasználási lehetőségei: - tarlóhántás - talajáolás - műtrágya és vegyszerbekeverés - magágykészítés Talajmaró munkája: - Könnyű talajmaró: szántás elmunkálása 15 cm mélységig - Nehéz talajmaró: szántás helyettesítése 25 cm mélységig, szerves trágya elmunkálása Felhasználása: kertészetben használják, magágykészítésre, szántás helyettesítésére, gyomirtásra (oldalazó talajmaró a fák közének művelésére), robi-kaa háztáji kertekben 1/9. tétel: Ismertesse a mélylazító, a kultivátor, valamint a talajegyengető eszközök munkáját! 1. Talajlazítás 2. Kismértékben orhanyítás 3. Felszílakítás A kultivátorok lazítják, orhanyítják és keverik a talajt, kevésbé rombolják ank szerkezetét. Felhasználhatók tarlómaradványt visszahagyó növények (borsó, len) tarlóhántására, tarlóhántások áolására és vetőmagágy készítésére. Lazítás: Csoortosítás: mélység szerint: - sekély (30-40 cm) - mély ( cm) A lazítást cserees, záróréteges föld lazítására használják, vagy eketalbetegség esetén (ha évekig ugyaz volt a szántás mélysége, megkeményedett a talaj, a növény gyökere nem tud lejjebb menni). Tíusai: egykésestől hatkésesig A lazítást 3-4 évente kell megcsinálni (utá le kell zárni), a késtávolság cm. Kultivátorok munkája és csoortosítása A minőségi kultivátor: - egyenletes mélységben, teljes szélességben műveli a talajt - műveletlen sáv, vagy kivágatlan gyom nem marad utá - növényáoláskor nem takarja be, és nem sérti a növényeket Csoortjai: 1. szántóföldi kultivátor: tarlóhántásra (kaa, mélytal) össze van kacsolva egy hengerrel, ami rögtön lezárja a talajt, tarlóhántások áolására, vetőmagágy készítésére 2. kukorica, raforgó...széles sortávolságú növényekhez, soros kultivátor (oldalazó vagy hídtal kaákkal) Munkája: - gyomirtás, lazítás, vízmegtartó kéesség fokozása, töltögetés Talajegyengető eszközök tíusai, munkája: - simító: a talaj felszínén fut és elsimítja azt, szántásra 70 -os szögben kell húzni, felszínegyengetés, orhanyítás - hengerek: sima henger, gyűrűs henger, rögtörő

8 henger (csillagos henger), mélytömörítő henger: 6-7 cm mélyen tömörített, tömörítés, felszínegyengetés, orhanyítás - fogasok: fogasboronák 1/10. tétel: A fogasboro, henger, kombinátor művelőeszközök munkája 1. A fogasboro fogai lazítják, orhanyítják, egyengetik és keverik a talajt. Fogasboro tíusai: - merevfogas boro ( különböző fogtíusok) - forgóboronák, gardálytengely, teljesen elsimítja a talajt - láncboro (rétboro) - ásóboro (tárcsához hasonló, de kisebb, tárcsalevél helyett, 4 foga van, hátul simító van- kombinátor helyett) 2. Hengerek: tömörítik a talajt, emellett orhanyítak is, mert összetörik, elarózzák a rögöket, ugyakkor egyengetik, simábbá teszik a talaj felszínét. Hengerek tíusai: - sima henger, - gyűrűs henger, - rögtörő henger (csillagos henger), - mélytömörítő henger: 6-7 cm mélyen tömörít, felszínegyengetés, orhanyítás. 3. Kombinátor - lazít, orhanyít, tömörít, kever, felszínt alakít Részei: - kaák: rugós kaás, merevfogas fogú - hengerek: talajegyengetés, tömörítés - simítólemez Munkája: magágykészítésre (a vetésmélységig fellazítja a talajt) Előnyei: - gy teljesítmény - a munkamenetek számák csökkenése - költségcsökkentés - a talaj szerkezetének kímélése 1/11. tétel: Ismertesse az őszi vetésű növények talajművelési rendszerét, korán lekerülő elővetemény esetén! Mutassa be a forgatás nélküli talajelőkészítést! A talajművelés függ: - talajtíustól, - domborzattól, - csaadéktól, - előveteménytől - vetendő (termesztett) növénytől Korán lekerülő növények: bab, borsó, krumli, gabonák, rozs, búza, mák, rece 1. Forgatásos talajművelés: élda: búza - szalma elhordása, szárzúzás, tarlóhántás - talaj lezárása, tárcsa utáni simítóval, gyűrűshengerrel - tárcsázás- gyomosodás esetén - ha rég volt lazítva, akkor talajlazítást kell a szántás előtt beiktatni, általában szetemberben - szántással egymenetben simító és vagy gyűrűshengerezés - vetés előtt kombinátorozás - vetés - tavaszi hengerezés 2. Szántás nélküli művelés (forgatás): - tarlóhántás - mélykultivátor - ismét tárcsázás - gyűrűshenger - kombinátorozás - vetés - tavaszi hengerezés 3. Szántás nélküli (2.verzió): - tarlóhántás - tárcsázás - gyűrűshengerelés (nyáron) - vetés előtt (ősszel) tárcsa+henger Tárcsázás után mindig le kell zárni a talajt. 1/12. tétel: Ismertesse az őszi vetésű növények talajművelési rendszerét, későn lekerülő és évelő vetemény esetén! Későn lekerülő növények: kukorica, cukorréa,

9 magkender, krumli, szója, lóbab, raforgó Ősszel: - szárzúzás (szárzúzó) - tárcsázás (tarlóhántás) - szántás (eke) - magágykészítés, kombinátorozás - vetés - hengerezés felfagyás miatt (tavasszal) Évelő elővetemény utáni talajelőkészítés: l. lucer - tárcsázás (sekély) legalább háromszor, 3 különböző irányba - szántás - tárcsázás (ha elsőre kétszer csináltuk, akkor itt is kétszer) - kombinátorozás (magágykészítés) - vetés Növényvédőszerekkel kacsolatos fogalmak: - Pesticid: növényvédőszer - Fungicid: gombaölőszer - Herbicid: gyomirtó - Insecticid: rovarölő - Rodenticid: rágcsálóirtó 1/13. Ismertesse a tavaszi és nyári (másod) vetésű növények talajművelési rendszerét! 1. Ősszel elvégzett talajművelési eljárások (idejük, céljuk és eszközeik): A legtöbb kultúrnövényt tavasszal vetjük. A vetés ideje szerint megkülönböztetünk: - kora tavaszi (mák, borsó, tavaszi ára, zab, vörös here) - közees tavaszi (lucer, burgonya, cukorréa) - késő tavaszi (raforgó, kukorica, cirokfélék) veteményeket. A tavaszi vetések talajelőkészítésénél fő feladat az őszi és téli csaadék befogadása, megőrzése. Legfontosabb művelete: őszi mélyszántás Őszi mélyszántás célja: a talaj vízbefogadókéességének növelése, tarló és gyökérmaradványok talajba forgatása, gyomok és kártevők irtása, gyökérzet fejlődésének elősegítése, táanyagok feltáródásák megkönnyítése Őszi mélyszántás ideje: kora ősztől, késő őszig, függően az elővetemény betakarításától Őszi mélyszántás eszközei: különböző mélységben szántó ekék, melyeken az eketestek cserélhetőek, a mélyszántás elmunkálása történhet a szántással egymenetben, kacsolt géekkel, fogassal, hengerrel, barázdabehúzóval 2. Tavaszi talajelőkészítési munkák: A tavaszi munkák az őszi mélyszántások elmunkálásával kezdődnek. Ennek célja: - talaj nedvességének megőrzése - talaj felmelegedésének elősegítése - kedvező magágy kialakítása Ha ősszel nem munkáltuk el a mélyszántást, a gy rögök felületéről a tavaszi szelek kifújják a nedvességtartalmat, ezért a talaj felületét el kell egyengetni. A letömörödött talajfelszín viszont csak lassan melegszik fel, ezt lazítani kell. - kora tavaszi vetések esetén a szántás elmunkálása egyben magágy-készítés is lehet - több művelő eszköz kacsolható egymással, csökkentve a talaj taosását - simítót, fogas-boronát, vagy ezek kombinációját használjuk, elmunkálásra és magágy-készítésre kombinátort alkalmazunk - későtavaszi vetések esetén a talaj (ha ősszel elmunkáltuk) összetömődhet, gyomosodhat, ezért fogas-boronát, kultivátort esetleg tárcsát használhatunk - nyári (másod) vetésről akkor beszélünk, ha egy területről két termést akarunk betakarítani - nyári vetésű növények rövid tenyészidejűek, amiket korán lekerülő elővetemény után vetünk (l.: tarlóba vetett keveréktakarmányok, mohar, köles...) - nyári vetés esetén a talajmunkákat az elővetemény lekerülése után azonl végezzük

10 el, hogy a talajban lévő nedvességet kihasználjuk. Ilyenkor a tarlóhántás egyben magágy-készítés is - tárcsát vagy kultivátort tanácsos használni, magágy-készítésre a kombinátor, de fontos a hengerezés is az üregesség megszüntetésére - nyár végén (augusztusban) vetjük a recét, lucernát 1/14. Ismertesse a vetőmagvak értékmérő tulajdonságait! Magyarországon a vetőmagfajta-előállítóállomás 1878-ban indult, 1915-ben Állami Növényminősítési rendszer, 1951-ben lett a Növényfajta Minősítő Tanács, Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, ben Növénynemesítő Intézet, 1988-tól Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI), Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI), MGSZ ISTA: Nemzetközi Szervezet (1924 óta létezik és MO. is tagja), itt lehet reklamálni a zárolt vetőmagok minősége miatt Értékmérő tulajdonságok: - Csírázó-kéesség: 100 magból azonos körülmények között mennyi kel ki - Csírázási erény: egységnyi idő alatt mennyi mag kel ki (70-80 körül a jó) - Ezerszem-tömeg: 1000 szem súlya - Vetőmag osztályozottság: szemgyságok bizonyos határon belül legyenek - Víztartalom: a jó a gabonáknál Egészségi állaot: szemrevételezéssel történik. A technológiát a termelő adja. Nagyüzemi vetőmagelőállítás: aki a technológiát betartja, bejelenti az OMIhoz, mikor elvetette, vetés után kijönnek még virágzás előtt, bevizsgálják a növényeket folyamatosan, mivel nem szé fejlődés esetén ki is zárhatják a táblát Izoláció: a tábla környékén ugyanolyan fajú növény x körben, a sarkoktól mérve nem lehet, l.: - kukorica: 600 m-es körzetben - raforgó: 2000 m- es körzetben nem lehet - gabo: 2 m az izolációs távolság Felügyelő azt nézi, mennyire egyöntetű a tábla, azaz mennyire egyforma, valamint az állomány tisztaságát, széségét... Aratás, tisztítás, szárítás és lezsákolás után bejelentjük a Felügyelethez (OMI-hoz), vízjeles címkével ellátjuk, ami tartalmazza: - OMI, faj, fajta, fémzárolás ideje, szaorítás, fémzárszám, felügyelet kódja, évszám A vízjeles címkék eltérő színűek, a színük edig a minőségükre utal: - elit: fehér címke - I. fok: kék címke - II. fok: iros címke A címkéket a Felügyelet adja ki (ontosan kiszámolt mennyiséget, se többet, se kevesebbet), előtte kijön a felügyelő, leellenőrzi a minőséget, lezárja, kiállítja az engedélyt s ezután lehet árusítani fémzárolt vetőmagként. Használati érték(szám) kiszámítása: He= Tisztasági x csírázási -kal /100 He = T x Cs 100 Cs = 85 kell, hogy legyen, máské nem lehet vetőmag T = 95 kell, hogy legyen minimum! Tehát: 95 x 90 = 85,5 a He (Használati értéke a vetőmagk), ebből következik, hogy 14,5 -al 100 több vetőmagot kell vennem, hogy 100 legyen a csírázás és a kelés.

11 1/15. Ismertesse a vetés idejét, mélységét és a vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezőket! Sorolja fel a vetési módokat! Időontmeghatározás: - talajhőmérséklet - talaj nedvességtartalma (állaota) A mélységet befolyásoló tényezők: - mag-méret - mag igénye - talaj állaota (nedvessége) Vetőmagmennyiséget befolyásoló tényezők: - milyen fajtát vetünk - a fajta ezermagsúlyától - mekkora a sortáv - milyen a talaj táanyagellátottsága - milyen célból termesszük Vetési módok: - szórva vetés (kézzel, műtrágyaszóróval...) - sorba vetés (szemenként...) - sorba és szórva vetés (gabo) - ikersoros vetés (aradicsom) - sávos vetés (talajvédelem, l. domboldal) A növény fajtája határozza meg a vetés módját. Fontosabb szántóföldi növények vetésideje 1/16. Ismertesse a talajáolás, a tenyészterület kialakításák és a növényi fejlődés irányításák okait, módszereit és céljait! Csoortosítsa a vegyszeres gyomirtási eljárásokat a kijuttatás ideje szerint! 1. Magyarország klímája - Átlag csaadékmennyiség: 580 mm / év - Átlaghőmérséklet: 11 C - Tengerszint feletti magasság: 78 m - Vegetációs hőösszeg: C 2. Talajáolás: - csereesedés megszüntetése a tavaszi fagyok után, hengerrel - taosási sorok (nyomok) megszüntetése - kelésgyorsítás (nincs eső, tömör, cserees), át kell rajta menni hengerrel 3. Tenyészterület kialakításák módszerei: - tőszám, eszköz beállítása a vetéssel, kézi (kaával), keresztműveléssel, kultivátorral 4. Növényfejlődés irányításák módszerei, vetőmagállítás módszerei Burgonyatermesztés seciális munkálatai: - lombtalanítás (szárzúzógé), - állományszárítás (ermetezőgé) 5. Vegyszeres gyomirtási eljárások a kijuttatás ideje szerint - resoving - reemergens - osztemergens Különleges áolási munka: - töltögetés, idegenezés, címerezés, tetejezés, kaccsozás 1/17.tétel Ismertesse a károsítók elleni védekezés módjait! Közvetlen védekezési módok: a kártevők és a kórokozók megsemmisítését jelentik. Ide tartozk: 1. Agrotechnikai növényvédelem: - Szántás, vetés, boronálás, tárcsázás - Nemesítés - Növényáolás - Vetésváltás, vetés 2. Mechanikai módszerek: - Vetőmagtisztítás - Gyomlálás, kaálás - Beteg növényrészek eltávolítása - Rovarkártevők kézi összeszedése 3. Biológiai módszerek: - ragadozó atka - feromonos légtértelítés módszere - biológiai növényvédőszer 4. Kémiai módszerek: - vegyszerekkel 5. Kombinált védekezési mód: fenti 4 együtt kombinálva 6. Integrált növényvédelem: a fenti 4 alkalmazási a környezet lehető legkímélőbb módján

12 1/18. tétel: Csoortosítsa a növényvédőszereket! I. Forgalmazási kategória szerint 1. Zöld könyvvel (80 órás tanfolyam után lehet megszerezni) lehet megvenni, feltételes kategória, növényvédelmi szakmérnök recetje alaján 2. aki benne van a jegyzékben, zöld könyvvel rendelkezik, amit 80 órás tanfolyam után szerzett meg 3. bárki megveheti Formálási tíusok: szilárd vagy folyékony Szilárd: - orozószerek (orozásra alkalmas), jelölése: DP - oralakú növényvédőszerek (fel kell oldani): WP, W, SP - granulátum: G - vízben diszergáló szerek (vízben egyenletesen eloszlik, de nem oldódik fel: WG, WDG - tabletta formájú szerek: TB - vízoldható tasakosok: WSB Folyékony: - emulziókéző (folyékony, egyenletesen eloszlik, később oldódik): E, EC, L, LL - vízoldható: F, FL, WSC - inhomogén: FW, SE - Kismennyiségű: ULV Munkavédelmi várakozási idő: a vegyszer kiszórása után a száradástól számított mennyi on belül lehet belemenni a táblába. Élelmezési várakozási idő: a növényvédőszer kiszórásától a betakarításig mennyi időnek kell eltelni (ha a növény nem vegetál, satnya) LD50 érték: az a halálos dózis mg/testsúly, amely szájon át adva az állatok 50 -át elusztítja. Ami - 50 LD50-nél kisebb, az erős méreg LD50 -> méreg LD50 -> gyenge méreg LD50-től -> nem méreg Méhekre veszélyes szer: ha 12 óránál tovább tart a hatása Mérsékelten veszélyes szer: Ha 8 óránál rövidebb ideig hat Növényvédőszer engedélyezési okirat benne van, akkor jó Növényvédőszerek csoortosítása biológiai hatás szerint: 1. gombaölőszerek (fungicidek) 2. baktériumölőszerek (baktericidek) 3. állati kártevőirtószerek (zoocidek) - rovarkártevők ellen - atkák ellen - tetűk ellen - fonálférgek ellen - rágcsálók ellen 4. gyomirtószerek (herbicidek) - növekedésszabályozó szerek - lombtalanító szerek - szárító hatású szerek Csoortosításuk hatásmód szerint: - kontakt szerek (nem szívódik fel) - felszívódó szerek: mélyhatású (nem vándorol), transzlokáladó, szisztémikus (vándorol) Alkalmazási mód szerinti csoortosítás: - levélesticid - vetőmagkezelő - talajesticid - raktárfertőtlenítő - üvegházi vegyszerek Végzettséghez kötött kijuttatási mód 1/19. Ismertesse a betakarítás módjait a szántóföldi növények esetében! Állományszárítás: az állományt gyors hatású vegyszerrel leszárítjuk rövid idő alatt (Reglone) Érésgyorsítás: lassan, több hét alatt elősegítjük (Harvade) az érést, hogy egyszerre érjen be (30-40 a víztartalom, a Harvade-dal 9 -ra csökkentjük, így egyszerre, egy időben fog beérni) - Szemes termények betakarítási módjai: gabokombájn, seciális árakasza, gaboasztal, flexibilis kasza, rece kasza... Gyökér és gumós növények egy- és többmenetes betakarításúak Cukorréa: a gyár megmondja, hogy kéri, a technológiát ehhez igazítjuk (iari termelés esetén, magunkk viszont kézzel szedjük fel) Erjesztett tömegtakarmányok betakarítása: szilázs, szenázs (géek és betakarítási módok)

13 Szébetakarítás: kaszálás, időjárástól függően forgatás, lazítás, bálázás, milyen bálát csinálunk, hogy tároljuk... stb, tehát a betakarítás módját a felhasználá és a tárolási lehetőségek adják meg Szalmabetakarítás: az a szalma, ami a gabonövények után marad vissza, - szétterítés, leszecskázás, - bálázás és tábláról lehordás 1/20. Ismertesse a tartósítás és terménytárolás módjait! - szervetlen: hamu - szerves: nyersfehérje, nyerszsír, nyersrost, nitrogénmentes anyagok Erjesztett tömegtakarmányok tartósítási módjai: - szilázs: rögtön kazalba silózzuk (nincs fonnyasztás) - szenázs: lekaszáljuk, fonnyasztjuk, rendbe rakjuk és kazalba silózzuk Etetési módok: - ad libitum: annyit ka, amennyit megeszik, folyamatosan áll előtte - adagolt etetés - kombinált etetés: az előző kettő kombinálva Erjedés során kéződik: Szén-dioxid, víz, ecetsav, sok tejsav Erjedés során a növényben: - csökken a fehérjeátartalom - megnő a nyerszsír - csökken a karotintartalom Borjakkal csak a hét után etethetünk szilázst. Nai adagja a tehén testtömegének 4-5 -a lehet. Juhoknál max. 2-3 /állat. Sertés: 4-5 /állat Jó minőségű szilázs feltételei: - szárazanyag-tartalma gyobb legyen, mint 30 - nyersfehérje-tartalma több legyen, mint 120 g/1000g, azaz 12 -tól gyobb legyen - a siló H-ja 4,8 alatti legyen (savas) Takarmányok erjeszthetősége: - könnyen erjeszthető takarmányok: silókukorica, raforgó, cirok, kukoricaszár, burgonya, réa - közeesen erjeszthető takarmányok: fűfélék, füves here, szudáni cirokfű, gabofélék - Nehezen erjeszthető takarmányok: illangósok, bükköny, lucer Szálas takarmányok tárolása: - bálakészítés módjai: mivel csináljuk, miként hordjuk be, mivel etetjük meg (gybála, kisbála...) - bálatárolás: kisbálát le kell takarni, gybálát nem kell - Körbála: egyenként, fektetve fóliázva - Kockabála: 2x1 m, fóliázás Petrencekészítés, Hamszter (rendfelszedő- nem bálázzák, csak szállítókocsin behordják), ajta Szemes termények tárolása: - kombájn-tiszta termék nem tárolható növényi magvak - gabo: 14,5 alatt - kukorica: 19 víz esetén tisztítani és szárítani kell Tisztítani: kártevők, zöldnövényi részek, or, gaz-magok miatt Ha bemelegszik a gabo, elszaorodk a gombák. Prizmába-rakás szabálya: föld alá vagy föld fölé rakás, le kell zárni, szalmával és fóliával letakarni, leszigetelni, hogy ne kajon levegőt