Tartalom. e-kultúra konferencia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. e-kultúra 2008. konferencia"

Átírás

1 e-kultúra konferencia (házasságunk hetedik évfordulója) terítve naponta a dió a szotyi meg a tökmag különben tüntetnének a besték jönnek a kék a fekete meg a rozsdás sisakosok cikáznak az ágon megrohamozzák az etetőházat eleven díszként ringnak az orgonabokron majd tollcsata támad röpke időre kérgeken köszörülik ici-pici csőrük dagad a begyük abrakoló akrobatákként egyre csak lessük Judittal az ablakon át így növekednek lassan a téli napok nincs az a mozi ami ezzel vetekedhet Patka László: cinkék Tartalom Tartalom a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus folyóirata 2008 április Mátyus Aliz: Editorial...3 Csepeli György: Az e-minőség forradalma...4 Decker András: Gondolatok az e-írástudás terjedéséről...11 Péterné Czakó Edit: A Digitális Középiskola...17 Szvetelszky Zsuzsanna: Pletyka, internet, hálózattudat...20 Joós Tamás: Egy,,kultúrista útja a Vas megyei kulturális portál szerepe...24 Hegedűs Katalin: egondolatok egy konferencia után...29 Tanulmány Szakdolgozat Koszecz Sándor: Az internet eszközrendszerének közösségformáló szerepe...31 Beke Pál: Javaslat Törökszentmiklós közművelődési/közösségi intézményeinek átalakítására...42 Dr. Szarvák Tibor: Az életen át tartó tanulás megítéléséről a roma társadalmi csoportok körében...54 Kutatás Lipp Márta: A lakosság közművelődéssel kapcsolatos elvárásainak és szabadidős jellemzőinek változása az elmúlt három évben falun II. A szabadidős szokások változása...63 ARCKÉPEK Patka László (Ágh István)...72 Varga Lajos Márton: Jelenben az idő. Ágh István Kossuth-díjas költő 70 éves...73 Pécsi Györgyi: Hazát teremtő emlékezet. Ágh István: Kidöntött fáink suttogása...74 Erdélyi arcok Cseke Péter: Dsida Jenő ( )...78

2 Tartalom a Magyar Mûvelôdési Intézet és Képzômûvészeti Lektorátus folyóirata 2008 április IFJÚSÁG Deák Péter: Fantasy és szerepjáték a számítógépek világában...88 Horváth Zsófia: Ha át tudja lépni KITEKINTÉS Halász Péter: Partium példája. Megjelent a Partiumi füzetek ötvenedik kötete Debreczeni Tibor: Napló 2008 áprilisáig OLVASVA ÚJRAOLVASVA Huszár Ágnes: Kamarás István irodalomszociológusi életműve Kamarás István: Az irodalmi mű befogadása szociológiai és szociálpszichológiai megközelítés Vitányi Iván: Opponensi vélemény A. Gergely András: A valóság pedagógiájától a pedagógia valóságáig. Előszó T. Kiss Tamás Tett(Hely)ek. Egyetemisták valóságkutató táborai Magyarországon a 20. században c. könyvéhez Kemsei István: És kitántorgott Amerikába. Oravecz Imre: Ondrok gödre Zirkuli Péter: Noktürn-részlet ESEMÉNYTÁR VOLT, VAN, LESZ Székely András Bertalan: Ünnepi megemlékezés március 15-én Fórum a szenior klubok országos hálózatának továbbfejlesztése érdekében (Földiák András) Az egyházak és a közművelődés konferencia április programja Honlapozó Újdonságok, érdekességek a világhálóról (B. Hegedűs Katalin) Koszecz Sándor net-felhívása A Szegedi Nyári Egyetem programja VI. Tarka Fotópályázat, Bonyhád Zalaegerszegi Néprajzi Fotókiállítás pályázati felhívás E számunkat Tisza-Kalmár György rajzaival illusztráltuk.

3 Editorial Kosztolányi Dezső írta 1933-ban, s olvasható a 2004-ben megjelentetett Kínai és japán költők (Sziget Verseskönyvek, Sziget Könyvkiadó, Budapest) című kötetben az a haikukról s olvasóikról szóló gondolat, mellyel meg kívánom érinteni olvasóinkat. Ebben is egyfajta aktivizálódás áll a figyelem középpontjában, csakúgy, mint ami a zenére vonatkozott a korábbi szerkesztői előszóban. Tokióban egy császári herceg támogatásával, Hirafuku rajzaival, több mint nyolcszáz oldalasra rúgó versgyűjtemény jelent meg, mely csakis haikukat tartalmaz japánul és angolul. A könyvet Asatoro Miyamori, a kiói egyetem angoltanára adta ki, fordította le, látta el jegyzetekkel és bevezetővel. A haikut amint az előszó írja az európai epigrammákkal vetették egybe, de az csak külsőleg a tömörségével, a szűkszavúságával emlékeztet rá. Voltaképpen merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy rajz körvonala, utalás egy festményre, vagy ennek a festménynek csak a címe. Ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik: Bashó, Buson és Issa. Vannak haikuk, melyek olyan híresek egész Japánban, mint például nálunk, Európában Poe Edgár Holló-ja. Ezek közé tartozik Buson remeke is, a Harang. A templom harangján Alszik Egy kis lepke. Ez a szöveg elegendő arra, hogy csigázza képzeletüket, s elcsodálkozzanak a helyzet néma és gyöngéd drámáján, mely azzal fog végződni, hogy a harang megmozdul, a lepke fölébred, s elrebben. A természeti rajz mögött, melynek mindig pontosnak, valószerűnek kell lennie, lírai közlések nélkül, egy másik rajz is van, egy lelkirajz. De ez nem a költő lelkirajza, hanem általános emberi mondjuk, az olvasó lelkirajza, aki a kereteket majd megtölti olyan tartalommal, amilyennel neki tetszik. A költő nem erőszakoskodik. A költő udvariasan csak ürügyet ád egy megindulásra. A költő háttérben marad, a vers mögött, az érzése mögött, s egy rajzot nyújt át az olvasónak. Ezt a rajzot az olvasó világítja át érzésével, s ekkor kiszínesedik, mint azok a látszatra szürke, igénytelen képecskék, melyeket a gyertyaláng elé kell tartani. Mátyus Aliz 3

4 e-kultúra Csepeli György Az e-minôség forradalma 4 Az információs társadalom állásáról gondolkozva tudnunk kell, hogy globális, európai és nemzeti ügyről van szó. A kultúra közvetítőinek különleges szerep jut ebben a gondolkodási folyamatban, hiszen önök, akik itt ülnek a teremben, és akiket önök képviselnek, az információs társadalom elitjét alkotják. Át kell gondolniuk: mit kell tenniük annak érdekében, hogy Magyarország ne kikerüljön a világ meghatározó áramlataiból, hanem kerüljön oda be. Ha ez nem történik meg, akkor az amerikai indiánok sorsa vár ránk. Akik kapnak némi pénzt meg kaszinó koncessziót, de azon kívül, hogy látogatókat fogadnak, nincsenek benne a világban. Az információs társadalom az egész világot átfogó, globális jelenség, melynek meghatározó tendenciái most nem nyugatról, hanem keletről jönnek. Ha Ady újraírná a versét, akkor nem nyugatról eredeztetné a kacagó szeleket, hanem keletről. Vigyázó szemünket Indiára, Kínára, Szingapúrra kell vetnünk, mert amit információs társadalom projektnek nevezünk, a maga globalitásában keletről halad nyugat felé. De mielőtt rátérnénk e tendenciákra, vissza kell mennünk az eredethez, mely antropológiai jellegű. Azáltal, hogy ember kiszakadt az állati létből, rettenetesen magára maradt. A Biblia terminológiáját átfogalmazva, azt lehet mondani, hogy nem bűnbe, hanem bitbe esett. A bitbe esés következményeképpen teljesen új, determinálatlan helyzet keletkezett az állati létből kiszakadt új lény, az ember számára, hiszen meg kellett teremtenie a maga környezetét, mely genetikusan nincs determinálva. Miközben persze és ebben igazat kell adnom Csányi Vilmosnak megmaradt az állati begyökerezettség. Ha kommunikációs szempontból nézzük az ember pályáját, melyet befut a Földön, akkor egy analóg kommunikációs architektúrát látunk, amely lényegében véve ugyanúgy működik, mint az állatoknál. Mi ugyanúgy vonítunk a fájdalomtól, mint vonít a kutyánk, ugyanúgy boldogan felvihogunk, ahogy felvihog egy hasonló típusú emlős vagy főemlős. Ám ami miatt létre tudtuk hozni ezt a csodálatos palotát, ahol most vagyunk, s egyáltalán létre tudjuk hozni a kultúrának nevezett új környezetet, az már a digitális kommunikációs architektúrának köszönhető. Pléh Csaba egy 2007 októberében, Szegeden tartott előadásában végigment a digitális kommunikáció architektúráinak korszakain, és azt mondta, hogy az elmúlt tíz év története teljesen új korszak nyitánya. A legkorábbi architektúra abból állt, hogy az emberek még nem is beszéltek egymással, csak taszigálták egymást, gesztusokkal kommunikáltak. Később a gesztusnyelvet felváltotta a beszélt nyelv. A beszéd útján történő kommunikációt nagy változás követte: amikor rögzített képi jeleket alkalmaztak. Ebből jött létre az írás. Az írás megmaradt, s eleinte ugyan kezdetleges technológiával, de sokszorosítható is volt. A forradalmat a nyomtatás jelentette, melyet más, tömeges elérést lehetővé tevő sokszorosítási technológiák követtek. Mindezek a forradalmak azonban eltörpülnek az elmúlt év elektronikus digitális forradalmához képest. Most az újdonságokról kell beszélnünk. Annál is inkább, mert ez a forradalom nemcsak a társadalom viszonyait, nemcsak az emberek egymás közti kap-

5 csolatait változtatta meg mélyrehatóan, hanem azt a témát is, amelyről beszélünk: a kultúrát. Melyek ezek az újdonságok? Az első újdonság a kommunikációs architektúra hálózati jellege. Ez egyben azt jelenti, hogy az architektúra globális. Ha itt most engem egy webkamera fölvesz, és a képem meg a hangom felkerül az internetre, akkor nyilvánvaló, hogy most Connecticutban éppúgy látnak bennünket, mint ahogy látnak bennünket Nyíradonyban. A világot egy olyan kommunikációs hálózat fogja át, amely nyitott és folyamatosan bővül. Ennek következtében az emberiség elképzelése ami mindig is megragadta a legjobbakat absztrakcióból konkrét, eleven kommunikációs valósággá válik. Ilyen nem volt korábban. Ez az újdonság arra kényszerít bennünket, hogy újrafogalmazzuk az élet szinte minden kérdését, beleértve a kultúráét is. A második újdonság, hogy ami egyszer rákerül a világhálóra, az onnan nem kerül ki. Minden megmarad, csak a keresés rendszerén és módszerén múlik, hogy megtaláljuk-e. A világhálón tárolt irdatlan mennyiségű információ nem ég le, mint leégett hajdan az alexandriai könyvtár. Minden megvan és minden megmarad, lévén a hálózat sok központú, akárcsak az agy. A világot átfogó, internet alapú kommunikációs hálózat éppen úgy osztott rendszer, mint az agykéreg sejtjeinek hálózata. Mindkettőben vannak kapcsolati burzsoák és kapcsolati proletárok. A kapcsolatok erősek és gyengék lehetnek. S az egész rendszer rendkívül flexibilis. Amit meg kell tanulni és ez nagy kulturális kihívás, hogy megtaláljuk a számunkra szükséges információt. Megváltozik az emlékezet szerepe. A tényeket, ismereteket nem kell megtanulnunk, mert azok az interneten megkereshetők. Nem tanuljuk meg a szerzők nevét pontosan, mivel tudjuk, hogy a Google megmondja a helyes nevet egy pillanat alatt. Nem tanuljuk meg a telefonszámokat, mert rajta vannak a mobilunk memóriakártyáján. Az új kultúra többek között azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk keresni. Így több agyi terünk marad a gondolkodásra és az alkotásra. A harmadik újdonság a mindenütt jelenlevőség, a teljes körű elérhetőség. Ma nagy harc folyik a vezetékes és a vezeték nélküli hálózatok között. Valójában a fix és a mobil végpontok nem ellenpontjai egymásnak, hanem kiegészítik egymást. Bárhol vagyunk a világban, kommunikálhatunk bárkivel, miként bárki kommunikálhat velünk. De ez a megállapítás csak azokra igaz, akik rendelkeznek kapcsolattal. Van eszközük és van internethozzáférésük. A mobil és a fix végpontokkal rendelkező hálózatok kombinálódása eredményezi azt a jelenséget, amelyből ki kell indulnunk: a nap 24 órájában mindenről, mindenhol, mindenkivel kapcsolatot tarthatunk. Az elmúlt két-három év újdonsága a web 2.0. A web 1.0 másolta a hagyományos információtovábbítási modelleket. Volt mindig valami vagy valaki, akitől jött az információ, és voltak elkülönült befogadók. A web 2.0 lehetővé teszi, hogy egyszerre legyek az információ szolgáltatója és a fogyasztója. Más szóval: föltölthetek és letölthetek. A hálózatfejlesztéssel kapcsolatban ma arról folyik nagy vita, hogy az embereknek milyen technológiát adjunk. Elég-e, ha letölthetnek, hogy megnézhessenek egy Kabos Gyula-filmet, ha éppen arra van kedvük, vagy hogy az Encyclopedia Britannicában megtalálják, mit írnak a brit tudósok a légyről, miközben föltölteni már nincs módjuk, s emiatt aszimmetrikus kapcsolatban vannak a világhálóval. A lényeg pedig éppen a szimmetriában van. A fejlesztések során a fölszálló ágat sem szabad elhanyagolni, s a szimmetria jegyében kell konfigurálni a hálózatot. Így mindenki számára lehetővé válik a feltöltés. Az új kultúrának az a lényege, hogy az alkotó és a befogadó közötti határok elmosódnak. A kultúra minden egyes résztvevő személyes ügye lehet. A tudás, mely ebben az architektúrában keletkezik, nagyon új, ugyanakkor elképesztő mértékben kollektivizálódik. Ebben a tekintetben ez a korszak a tudás legrégebbi forrásaihoz nyúl vissza. Ami régen a népi tudás volt, az ma a wiki-tudás. A wikiwiki eredetileg egy szoftver neve volt, mely úgy született, hogy a szoftver fejlesztője egy alkalommal türelmetlenül várt egy autóra a honolului repülőtéren, mellyel átmehetett volna a másik terminálra. De az autó nem jött, ezért odament a pultnál ülő alkalmazotthoz, s azt kérdezte: Mikor jön az autó, mely átvisz engem a Honolulu 1-ből a Honolulu 2-be? A válasz így hangzott: Wiki, wiki. Azt jelenti, hogy hamar, hamar (Moszkvában nyilván az lett volna a válasz, hogy szicsasz, szicsasz). A kocsi nem érkezett meg gyorsan, s így a szó megragadt Cunningham fejében. Ő hozta létre az első kollaboratív szoftvert, melynek az a lényege, hogy mindenki hozzáteheti a magáét a fejlesztéshez, s az eredmény ennek következtében jobb lesz, mintha mindenki külön-külön fejlesztgetett volna. A szoftver működésének az az alapja, hogy amit én tudok, 5 e-kultúra Csepeli György Az e-minôség forradalma

6 azt te nem tudod, de amit te tudsz, azt én nem tudom, s ezért tegyük össze a tudásunkat. Épp most jelent meg Tapscott könyve a wiki-gazdaságról, s benne alapos leírás olvasható a wiki-jelenségről, amelynek egyik első terméke volt a wikipédia. Ez a lexikon névtelen szerzők kollektív alkotása. A szócikkek folyamatosan korrigálódnak és megújulnak, hiszen az egyik szerző tévedését kijavítja a másik, s az új eredmények azonnal beépülnek a szócikkbe. A wiki mint metafora nem is annyira a gyorsaságot foglalja magában, mint a névtelen együttműködést. A tudás eredendően kollektív természetét a magyar nép is ismeri. Tudjuk, hogy több szem többet lát, bár a szkeptikus magyar azt is tudja, hogy sok szakács elsózza a levest. Tehát a wiki nem feltétlenül a kollaboráció fölényét jelenti. A kollaboráció eredménye lehet a romlás, a süllyedés is. De bárhogy legyen is, a wiki jelenség fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy az internet közegében sokkal, de sokkal többen vegyenek részt a klasszikusnak nevezhető kulturális tartalmak létrehozásában. 6 A wiki-tudás alulról építkezik. Ezt fejezi ki a folksonomy kifejezés, mely a szó eredeti értelmében vett népi tudásszervező elvre utal. Csakhogy ebben az esetben a nép az egész emberiség, hiszen az internetre kapcsolódva egy-egy tudástartalom kialakításában mindenki részt vehet, függetlenül attól, hogy hol, melyik nemzeti állam keretében él. Ennek az elvnek az alkalmazásaképpen jelentősen könnyebbé válik a keresés, hiszen az internetre kerülő minden egyes tartalmat legyen az videós vagy szöveges blog, képeslap, fénykép, vers stb. maguk a befogadók kategorizálnak. Korábban az a módszer uralkodott, melyet Linné alkalmazott a növények kategorizálására. Gondoljanak a könyvtári katalógusrendszerre, mely a maga univerzalitásában a priori meghatározza, hogy mi mit jelent, mit hova kell sorolni! Ez a valóság fölülről diktált konstrukciója, mely helyett most egy alulról fölfele építkező valóságkonstrukció jön létre, hiszen maguk a felhasználók mondják meg, hogy mi mit jelent számukra, és ezáltal annyiféle valóságszegmens jöhet létre, ahányféle felhasználó van. Persze ez nem pont így van, mivel sokan alkalmaznak hasonló kategorizációt. Ők tudásközösségeket képeznek. Ha én egy videoblogot úgy ítélek meg, hogy az detektívtörténet, akkor biztos lehetek abban, hogy lesznek mások is, akik hasonlóképpen vélekednek. S ha lesz még száz ilyen felhasználó, akkor mindannyiunk számára detektívtörténetet fog jelenteni. Előbb-utóbb pedig kiderül, hogy nemcsak ebben, hanem más dolgokban is hasonlóan gondolkozunk. Így jönnek létre új közösségek. A hagyományos, hierarchikus a priori határok eltűnnek, de nemcsak a tudásban, hanem eltűnnek magában a világban is. A schengeni egyezmény értelmében az államhatárok javarészt észrevehetetlenné váltak, magyar viszonylatban, hétköznapi értelemben véve: eltűntek. Eltűnnek a fizikai, földrajzi, politikai, biológiai határok. Lesznek azonban új határok. Olyanok, amelyek már tőlünk függnek, amelyeket nem örökölünk, nem kapunk készen, hanem mi magunk hozzuk létre, s mi változtathatunk meg. Ilyen szempontból az emberi szabadság és önszerveződés teljesen új lehetőségeit látom az új világban, mely jóval aktívabb, jóval szabadabb kulturális tevékenységnek ad majd teret. A hálózatiság és a wiki-tudás bázisán teljesen új szolgáltatások, teljesen új üzleti modellek, új kulturális modellek jöhetnek létre, melyek a minőségi élet élésének teljesen új esélyeit szülik meg. Nemrég voltam Hollandiában, egy olyan városban, ahol mindez, amiről beszéltem, már kézzelfogható valóság. Minden háztartás be van hálózva üvegszállal, mindenki szimmetrikus kapcsolatban lehet mindenkivel. Körülbelül 10 ezer lakója van ennek az intelligens városnak. A lakók egy információs szövetkezetet alapítottak. Egy idő után megunták a központi televíziókat, s elkezdtek saját híreket létrehozni a saját családjukról. Ott esténként nem egy központi tévétársaság híreit nézik, hanem azt nézik meg, hogy a Kovács családban mi történt. Lehet, hogy ez nem olyan borzasztóan érdekes. Bár talán a Kovács család is lehet éppolyan érdekes, mint a parlament. Hozzá képest a Kovács család is produkál néhány izgalmas dolgot, különösen, ha boldogtalan. Tolsztojtól tudjuk, hogy minden család az. Minden családnak van mit mondani a másiknak a maga boldogtalanságáról és boldogságáról. Tehát beindultak ezek a családi híradók. De ez csak egy példa. Vannak fontosabb példák, mondjuk, az egészségügy területéről. Minden lakásban vannak eszközök, melyek a testre helyezve vezeték nélküli kapcsolatban, folyamatosan továbbítják egy központba a krónikus betegek releváns fiziológiai értékeit, vérnyomás értékeit. Ezt figyeli egy felügyelő, s akkor látja, hogy Szabó néninél most esetleg valami olyasmi kezdődik, amit jobb lenne megelőzni, és már megy is ki a mentő. A tömeges részvétel, a wiki-elv megjelenése mélyrehatóan megváltoztatja a politikai életet, viszszaadva az embernek a zoon politikon eredeti értelmét.

7 Ebben az új világban minden megmarad. Nemcsak a tartalmak, hanem az emberek viselkedésének, mozgásának nyomai is. A mobiltelefonálókról tudni lehet, hogy honnan beszélnek, honnan hová mennek. A fizikai világ mozgó objektumai követhetővé válnak. Ha a felnőttek, gyerekek, állatok vagy tárgyak el vannak látva egy kis chippel, akkor RFID szisztémával bekerülnek egy adatbázisba, és tökéletesen nyomon követhetők. Kicsit úgy, mint ma a repülőtéri csomagok. Előre látom a jövőt: valamenynyien repülőtéri csomagok leszünk, és mindig minden pillanatban meg lehet majd mondani rólunk, hogy hol vagyunk. Milyen változásokat eredményez az új világ a kultúrában? Vitányi Iván kezdeményezésére a magyar kultúra állapotát 5-6 évente rendszeresen fel szokták mérni. Ebben az évben lesz az új felmérés. A Nemzeti Kulturális Alap szervezi a kutatást, és engem bíztak meg az e-kultúra közönségének vizsgálatával. Most töröm a fejemet, hogy miként tudom operacionalizálni munkatársaimmal mindazt, amiről itt beszélek. Vadonatúj dolog lesz a korábbi helyzethez képest, hogy rettentően alacsony a belépési küszöb. Ez látszólag nem igaz, mert hatalmas a különbség azok között, akik benne vannak, illetve akik nincsenek benne ebben a világban. Ez a digitális szakadék. Azok számára viszont, akik benne vannak az információs társadalomban, a belépési küszöb alacsony. Ennek következtében nagy a részvételi potenciáljuk, s ezt kell tudnunk kihasználni, ha az új kultúra tartalmairól és intézményeiről, az új és a régi kultúra közötti hidak építéséről gondolkozunk. Mind a kulturális szolgáltatások, mind a kulturális tartalmak diverzifikálódnak, testre szabottá válnak, miközben nem veszítik el közösségi jellegüket. Jóval dinamikusabb lesz a kulturális színtér. Ebből a kulturális birodalomból akár egyéni verziókat is ki lehet szakítani, de többnyire az egyéni verziók is közösségi vonatkozásokkal rendelkeznek, tehát csak az tud egy komplett világot kiszakítani, aki tud kommunikálni másokkal. A kultúra lényege a kommunikáció, de sokkal szűkebbek lesznek azok a körök, amelyek kölcsönösen kultúrának ismerik el azt, amit produkálnak. Ez azt is magában foglalja, hogy sokan lesznek, akik azt mondják: a másiké már nem kultúra. Aki például blogot ír, annak egy változatát műveli, azt mondja, ez kultúra, igen, ez kiváló. De az a fajta blog, amit a másik csinál, már nem kultúra. Az elutasítás kölcsönös lehet. Iszonyatos viták indulnak majd el, amelyek hitviták lesznek. Az interneten zajló kommunikáció tere sok tekintetben játékvilág, mintha Gulácsy Lajos Nakonxipánjában vagy Alain-Fournier titokzatos birtokán járnánk, ahol minden és mindennek az ellenkezője megtörténhet. Semmi sem bizonyos, a képzelet korlátlan. Nem véletlen, hogy a gyermekek sokkal otthonosabban mozognak ebben a világban, mint a felnőttek, akik megölték magukban a gyermeket. A gyermeki spontaneitás, a mágikus világszemlélet, a kreativitás új életre kelhet a digitális közegben. Az más kérdés, hogy mint mindennek, a játéknak is vannak rontó vonásai. Mivel nagyon sokféle verzió van ebben a kultúrában, ki fog éleződni a verseny a verziók között. Darwin a gének versenyéből vezette le a fajok szelekcióját. A kultúrák és szubkultúrák szelekciója a mémek versenyén múlik. A mémek kulturális toposzok, amelyek információtömörítő sémaként kommunikációs úton terjednek és öröklődnek egyik nemzedékről a másikra. Könnyű őket megírni, könnyű őket továbbítani. Azok a mémek győznek, melyeket sokan interiorizálnak, sokan örökítenek át. Visszatérnék arra a problémára, melyet a folksonomy kapcsán érintettem már. Nézetem szerint új Gemenschaft bontakozik ki a szemünk előtt. A népet a Grimm testvérek fedezték föl. A Volk, melyet Grimmék Németországban felfedeztek, mást jelent, mint a peuple, mely éppen akkor Franciaországban vívta forradalmát. A Volk értelemben vett nép kollektív kreatív energia, amelyben mindenki részt vesz a maga intellektuális és kommunikációs lehetőségeivel. A névtelen szerzőkből álló közösség hozza létre azokat a fantasztikus produktumokat, amelyeket ma is csodálattal olvasunk, hallgatunk, nézünk. A wiki-világ a népművészeti kreációra emlékeztet. Mindkét esetben rengeteg a variáció, de végül a legjobb változat válogatódik ki, mely a legtöbb felhasználónak tetszik, a legjobb lélektani hatást váltja ki. A wiki-világ kánonjainak megjelenésére ma még várni kell, de előbb-utóbb azok is megjelennek, s elválik a hiteles a hiteltelentől, az adott közösség számára értékesnek tartott a selejtestől. Míg a népi közösség konstans, térben és hálózati szerveződésben lehatárolt csoport volt, addig az új népi közösség egészen más elvek szerint verbuválódik. Az új népművészet plurális és globális lesz. A világ bármelyik pontjáról bárki beszállhat egy-egy digitális népművészeti termék létrehozásába. 7 Ha az információs társadalomban zajló tudás- és kultúratermelést a szociológiai struktúra modelljei szerint akarom leírni, akkor el kell hajítsam a koe-kultúra Csepeli György Az e-minôség forradalma

8 e-kultúra Csepeli György Az e-minôség forradalma rábbi rétegződésmodelleket. Nem érvényes sem az osztálymodell, sem a foglalkozási rétegződésmodell. De bármilyen statikus változóból indulnánk ki, a végeredmény félrevezető lenne. Olyan modellt kell keresnünk, mely érzékeny a változékonyságra, a dinamizmusra, mely alapvető jellegzetessége az információs társadalom létmódjának. Aki rendszeresen tartalmakat tölt fel a világhálóra, az minden nap láthatja, hányan és hol töltik le az általa kreált tartalmakat. Professzionális adatbányászok ennél sokkal mélyebb és alaposabb ismereteket is szerezhetnek. A részvétel hatékonysága nagyon változékony. Van, akinek a dolgait egyik nap kétezren nézik, másnap pedig nincs iránta érdeklődés, és megfordítva. Minden nap meg kell harcolni a helyért, amelyet az ember elfoglal a struktúrában. Az új társadalmi struktúra alapja a log-in adatbázis, melynek elemzése révén mérnöki pontossággal megállapítható, hogy kinek, mikor, mi a státusza az információs társadalomban,. Nincsenek bérelt helyek, nincsenek privilégiumok. A hatalom és a befolyás forrása az információ, mely szemben a vagyonnal vagy kiváltsággal nem tezaurálható, nem tartósítható. Az információs társadalom struktúrája minden korábbi társadalmi struktúrához képest kevésbé lesz fix. Az információs társadalom elitje a netokrácia. Ők az információ birtokosai, elosztói és interpretátorai. A netokrácia tőkéje a kapcsolat. Kevesen vannak, de sok emberrel tartják a kapcsolatot. A kapcsolatok révén áramlik hozzájuk az információ, mely hatalmuk forrása. De hatalmuk csak addig tart, amíg kapcsolataik tartanak. Ezért állandóan harcban vannak egymással. A netokratáknak nincs hazájuk. Életük a fizikai térben zajlik, mely a világ bármely, kellemes életet biztosító pontján lehet. A hálózatban elfoglalt kiváltságos helyük nem függhet attól, hogy fizikailag hol élnek. Az elit utánpótlása a prosumerek közül kerül ki. A szó a producer és a consumer összeolvasztásából keletkezett. Olyanokra utal, akik a kultúra korábbi korszakaiból ismert szerepmegosztást felrúgva egyszerre kreatívak, produkálnak, miközben fogyasztják is a kultúra termékeit. Az ő esetükben nincs határ az alkotás és a befogadás között. Az új kultúrának ez a réteg lesz a társadalmi lendkereke. Ezek azok az emberek, akik mindenkihez hozzá tudnak férni. Ezeket az embereket nevezte annak idején Németh László lámpás embereknek. Most az egész net-közönségnek bebizonyíthatják, hogy az ő produkciójuk érdemes az elfogadásra. 8 Az információs társadalom harmadik rétege a professzionális felhasználók csoportja. Ők a szakmájukat nem tudják művelni az interneten elérhető információs források igénybevétele nélkül. Optimális esetben ebbe a rétegbe tartozik a teljes értelmiség. A tájékozódó olyan típus, aki azzal kel, azzal fekszik, hogy megnézi az interneten, hogy Glasgowban éppen mi van. De az érdeklődés testre szabott, kapja a híreket is, ennek következtében nem biztos, hogy az érdekli, mi történik Szili Katalinnal, inkább rajta van azon, hogy Zsanettel mi a helyzet, vagy fordítva. Mindenkinek van valami fixációja, a szerint szerzi és kapja az információkat. Ha ez a lehetőség széles körben valósággá válik, teljesen át fogja rendezni a nyilvánosságot és a médiát. Nem véletlen, hogy a New York Times újságosoknál kapható, fizikai változata hamarosan megszűnik. Ugyanez a sors vár az írott sajtóra és a központi szerkesztésű televíziókra, rádiókra. A szabadidős felhasználók szórakozásra és játékra használják az internetet. Itt van egy elfajulási veszély: az addikció. A virtuális világ beszippanthatja a szórakozót, s miután beszippantotta, nem ereszti vissza a való világba. A mai magyar társadalomban a potenciális felhasználók alkotják a legszámosabb réteget. Ők azok, akik még nincsenek benne az információs társadalomban, de rávehetők a részvételre. Gyakorlatilag mindenki ide tartozik, akinek az életkora 50 felett van. És végül megemlítendő az utolsó csoport, melynek a reménytelen nevet adtam. Ők az elzárkózók, akik társadalmi értelemben véve szegények vagy egyszerűen lelki szegények. Igénytelenek, szorongók, digitális analfabéták. Ha einclusionról beszélünk, akkor a potenciális használókra kell rástartolnunk, őket kell megcéloznunk. Nincsenek kevesen. Legalább 3 millió felnőtt él ma Magyarországon, akik nincsenek benne az információs társadalomban, de megfelelő közpolitikai intézkedések esetén benne lehetnének. Pettkó András álma, hogy legyünk a netizenek országa. Mielőtt teljesen megigézne bennünket a szép új világ, érdemes néhány fenyegető tényezőt figyelembe venni. Az egyik fenyegetés melyről már beszéltem az addikció, mely ugyanúgy pusztít, öl és nyomorba dönt, mint az alkohol, a kábítószer, a játékszenvedély vagy az erotománia. A másik veszély az új kultúra és a régi viszonya. Félek, hogy ettől az új világtól Atlantiszként el fog süllyedni mindaz, ami előtte volt. Megszűnik a klasszikus

9 műveltség, mint olyan. Eltűnnek a könyvek. Michelangelo éppúgy adat lesz, ahogyan adat a tegnapi vihar. A kultúra egyszerre hagyomány és újítás. Félek, hogy ezúttal az újítás maga alá tiporja a hagyományt. Egész műfajok halnak ki. Ha a digitális nemzedék egyáltalán ismerni fogja Anyegint (s nem téveszti össze egy játékkal), akkor nem fogja érteni, hogy Tatjana miért levélben vallott szerelmet Anyeginnek. Miért nem írt sms-t vagy miért nem próbálkozott meg chattel? Nem látom, hogyan él majd tovább mindaz, ami a digitális korszak előtt kultúrának számított. Ez a világ nem az én világom. Sajnálom az utánam következőket, akik egy velencei túrát úgy oldanak majd meg, hogy háromdimenziós, digitális térben vaporettóznak a Canal Grande vizén. Persze lesznek új élmények, új lehetőségek, melyeket mi, ma élők sejteni sem tudunk. Úgy érzem, a digitális szakadék a kultúrát véglegesen kettévágja. Nem látom a hidakat, melyek ezt a szakadékot áthidalják. Veszélynek tartom a technológiai öncélúságot. Látnunk kell, hogy ebben a technológia által vezérelt világban az üzleti szempontok hihetetlenül erősen jelentkeznek. Az információs társadalmat lehetővé tevő infrastruktúra minden eleme mögött komoly kutatási és fejlesztési tevékenység, jól szervezett vállalat, hihetetlenül erős marketing áll. Mindez sok pénzbe kerül, amit mi, fogyasztók fizetünk. S a pénz sosem elég. A technológiai fejlődést nem úgy kell elképzelni, hogy minden termékfejlesztő azon töri a fejét, hogyan legyen jobb nekünk. Azon töri a fejét, hogy eladja a dolgokat. Marx annak idején nagyon okosan mondta, hogy hiába termel valaki árut, ha előtte nem termelte meg más az áru iránti szükségletet. A szükségletek termelése az öncélúság irányába mutat, amit csak részben indokol a fejlődés. Van például két mobiltelefonom, melyek egymással nem kompatibilisek. Külön töltőjük, külön rendszerük van. Valósággal megbolondít, amikor egyiket a másik után kell használnom, mert mindegyiken egészen más gombokat kell nyomogatni annak érdekében, hogy beszélni tudjak, s akkor még nem említettem azt a 60, teljesen fölöslegesen beépített funkciót, melyek mind benne vannak a telefonomban, anélkül hogy kértem volna. Nincs ember, aki a használati utasítást képes lenne megérteni. A 90-es évek óta használok számítógépet. Az évek során már nem is tudom, hányadik rendszert tanulom újra, s felejtem el a régit. Mintha a könyvtáramat kétévente kellene cserélnem, mert mindig új és új ábécével nyomtatják a könyveket. Iszonyatosan gyorsan változik minden. Ezt nem mindenki hajlandó vállalni. Egyelőre nem látszik, hogy stabilizálódna a helyzet. Pedig meg kellene oldani a fejlesztőknek, hogy valamilyen állandóságot vigyenek be a rendszereikbe, mert különben többen lesznek a lemaradók és a kimaradók, mint azok, akik követik az öncélú fejlődést. Az információs társadalom működése teljes egészében technológiafüggő, s ebből adódóan elképesztően sérülékeny. Sokszorosan túl kell biztosítani ezeket a rendszereket ahhoz, hogy a szükségképpen előforduló zavarok ne tegyék lehetetlenné az életünket. A vírusok tönkretehetik a számítógépen tárolt tartalmakat, szoftvereket. A szolgáltató leállhat, s akkor megszakad a kapcsolat köztünk és a hálózat között. Eszközeink elveszhetnek, elromolhatnak, s hiányukban úgy érezzük magunkat, mint akit megvakítottak vagy megsüketítettek. Meg kell tanulnunk, hogyan teremthetjük meg a biztonságot a magunk számára ebben a világban. Utoljára hagytam a legnagyobb kihívást: a Big Brother jelenségét. Mi, magyarok különösen nem vagyunk tudatában annak, hogy ez a technológia totális kontrollt képes teremteni az emberek fölött. Akik 1989 előtt eszméltek, hozzászoktak a kontrollhoz. Emlékszem, velem szemben mindig az volt a kifogás, hogy nem lehet feljelenteni engem. Néztem a papírokat, amelyeket 1989 után kaptam meg a hivataltól, és tényleg sajnáltam szegény besúgóimat, mert mit is tudtak mondani. Azt tudták mondani, szó szerint leírni, amit hallottak. Persze minden szónak volt háttér jelentése, s amikor azt mondtam, ami leírható, valami mást is mondtam, amit csak kiérteni lehetett a szavak mögül, de ezt már nem lehetett leírni, mert az csak sugallat, ki nem mondott, utalásos üzenet volt. Nekünk, akik átéltük az államszocializmust, természetes, hogy ügyelünk a szavainkra. Hozzá vagyunk szokva a dupla beszédhez. A fiatalok, hála Istennek, nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy mások figyelik őket. Nem tudják, mert ők nem tanulták meg, hogy az új világban, melyről ebben az előadásban szó volt, nagyon kell vigyázni. Gyurcsány Ferenc a saját kárán tanulta meg, hogy óvatosnak kell lenni, mert mindennek füle van, mindenütt kamera van, és ennek következtében sokkal inkább ellenőrizhetők vagyunk, mint azt hisszük. Itt van például a mobiltelefon, mely mindig velünk van. Ezáltal abszolút megtalálhatók, sőt, eltalálhatók vagyunk. Szó szerint. Erről Hamasz aktivisták sokat tudnának mesélni, ha élnének. Ha bejelentkezünk a világhálóra, log-inünk megmarad. Ha bárkivel, bármiről üzeneteket cserélünk, azok is megmaradnak. Mindaz, amit a világháló közbe- 9

10 iktatásával művelünk, mások számára is látható, tudható. Ha ma élne József Attila, kartotékadatok helyett log-adatok miatt aggódna. S meg kell mondanom, aggodalma teljesen megalapozott lenne. Az információs korszak radikális változásokat hoz életünkbe, melyeket nem túlzás az eminőség forradalmaként jellemezni. Azt szeretném, ha ez a forradalom, más forradalmaktól eltérően, nem enné meg saját gyermekeit. Hivatkozások Csepeli György: Wiki-tudás. In: Kritika, 2008./ Pléh Csaba: A mai információtechnológia és a tanulási környezet. Előadás a VI. szegedi pszichológus napokon Don Tapscott - Anthony D. Williams: Wikinómia. Hogyan változtat meg mindent a tömeges együttműködés? HVG Kiadó Zrt., Budapest,

11 Decker András Gondolatok az e-írástudás terjedésérôl Ebben a felsorolásban az intervallumok döbbenetesen felgyorsuló rövidülése a figyelemreméltó, és az utolsó tétel valószínűleg meglepő. Én azért hoztam ide a nanotechnológiát, mert ez eddig nem ismert, váratlan módon teszi lehetővé az ismeretátadást, a hozzáférést. Figyeljünk, mert már most a kultúránk része abban az értelemben is, hogy tanulni tudunk a segítségével! A digitális írástudásról gondolkodva, egy másik irányból nézzünk egy 2006-os IHM-kiadványt, az Elektronikus hatósági ügyintézés mozzanatai és szabályozásuk címűt. Ebben az elektronikus ügyintézés módozatai a következők: elektronikus aláírás és ügyfélkapu; ügyintézés elektronikus aláírás felhasználásával; elektronikus aláírás nélküli elektronikus ügyintézés; az elektronikus ügyintézés és a hagyományos ügyintézés kapcsolata. Néhány konkrét kiragadott ügyintézési mozzanat pedig: az elektronikus irat fogadása; az irat hivatalos érkeztetése, visszaigazolás és az irat megérkezéséhez fűződő jogkövetkezmények beállta; az irat értelmezhetőségének vizsgálata és értesítés az értelmezhetetlenségről; iktatás, ügyintézőre szignálás, az ügyfél tájékoztatása az iktatásról; az ügyfél értesítése esetleges fizetési kötelezettségéről; az irat átalakítása (konvertálása); az irat továbbküldése nem ügyfélnek (áttétel, szakhatósági állásfoglalás kérése, felterjesztés stb.). Ebben a tartalomjegyzékben sok szó ismeretlen az egyszerű ember számára. Véleményem szerint általában elmondható, hogy az e-közigazgatás kettős szorításban vergőe-kult Ha az írástudás a kultúra része, akkor az e-írástudást az e-kultúra részének tekinthetjük. Mondandóm felvezetéseként nézzük, mi a kultúra szó értelmezése! Eredete a latin cultura, lefordítva a (meg)művelés, vagyis annak a kornak az értelmezése szerint a szántás - vetés. Általános értelmezésben a kultúra a világ ember által alkotott része, tehát az emberi ismeret, meggyőződés, magatartás összefüggő elemeiből kialakuló rendszer. Ezen elemek: a nyelv, az eszmék, a hiedelmek, a szokások, a tabuk, a szabályok, a kódok, az intézmények, a technikák, az alkotások, a rituálék, a szertartások A lényegnek azt tartom, s ezért mindegyik fogalomból kiemelem, hogy tanulni tudunk, és így át tudjuk adni az ismereteket a következő nemzedéknek. A bevezető után térjünk át a digitális kultúra témájára! Ez már szűkítés, mert ide csak az informatikai eszközökkel elérhető szegmens tartozik. A szűkítés fogalmát azonban rögtön cáfolni is lehet, hiszen ez a digitális tárház valami elképzelhetetlen módon szélesítette a hozzáférést, tehát a digitális jelző nem szűkítést, hanem éppen tágítást jelent! Tekintsük át a kultúra általam önkényesen sorba állított legnagyobb mérföldköveit, részben a terjesztő közeg szempontjából is: - A szóbeli kultúra időtlen időkig fennáll. - Gutenberg-galaxisunk a XV. század óta töretlenül él. - A Neumann-korszak 1950 körül kezdődött el. - Vinton Grey Cerf 1973-ban definiálta a TCP/ IP szabványt, és ezzel megszületett a számítógépes világhálózat új formája, amit ma internetnek hívunk. - Tim Berners-Lee 1989-ben hozta létre azt a rendszert, amely átalakította az emberi kapcsolattartást: az protokollt. - A Web 2.0 már a XXI. század gyermeke. - A nanotechnológia pedig a mát, de főleg a jövőt festi elénk. 11

12 Mi fog felülkerekedni? A készségek vagy a képességek? Mikor válhatnak a képességekből készségek? Van-e elég erőforrásunk a képességek készséggé alakításához? Képesek leszünk-e a korábban megtanultak adaptálására a digitális korban is? Van-e ehhez iskolánk, tanárunk és elsősorban megfelelő módszerünk, vagy autodidakta módon, individuálisan fogunk rákényszerülni erre? A baltával embertársunkat fejezzük-e le, mert erre vagyunk - leszünk képesek, vagy szobrot faragunk, mert van művészi készségünk? Teret nyer-e végre az a szemlélet, amikor nem a vas, hanem a program, a szervezés, a tartalom lesz a tevékenységeket támogató informatikai rendszer lényeges eleme? Átalakul-e az általános vélekedés, hogy az informatikai pályázaton nyert pénzen PC-t kell venni? Elfogadjuk-e már, hogy inkább szakére-kultúra Decker András Gondolatok az e-írástudás terjedésérôl dik. Egyrészt mindenre, minden esetre érvényes szabályozást, biztonságos, logikus működést feltételez, mindenki számára érthetőnek, hozzáférhetőnek, elérhetőnek kell lennie. Másrészt az alkalmazott technológia miatt bonyolult eljárásokkal kell védeni az illetéktelenek elől, ami viszont éppen bizonyos kirekesztést, különbségtételt jelent. Tehát éppúgy értelmesnek kell lennie Jóska bácsi, Mari néni, mint Tibor és Vera 1 akadémikusok számára. Egyszerűsítjük a szabályozást, hogy a petróleumlámpa mellől a teleházba bemenők is használhassák, de a biztonságát fokozzuk, tehát bonyolítjuk, hogy a digitális kor Corleoneja ne tudja kihasználni, ne tudjon vele trükközni, másokat megkárosítani. Az ilyen kettős célok esetében érdemes értelmező, közvetítő közeget beiktatni. Ezek vagyunk például mi, egy e-írástudásért Alapítvány (de ez is közhasznú, hogy ez se legyen egyszerű). Itt értem el ahhoz a témához, amelyről most értekezni szeretnék. Ahogy divatosan mondjuk: amellyel kapcsolatban üzenetet szeretnék közvetíteni. Én nem tudományos kutató, nem a rendszerben dolgozó bürokrata, nem a szabályokat kidolgozó jogász, még csak nem is a rendszerben dolgozó informatikus, hanem egy olyan civil vagyok, aki megéli az e-közigazgatás történéseit. Megéli és jó szándékkal segíteni akar a terjesztésében. Tehát itt nem egy dolgozat, hanem gondolatok, kérdések felvetése következik. Jelen írás tehát a digitális tudásról, a digitális korban megszerezhető képességekről, készségekről szóló gondolataimnak és kételyeimnek egy darabja az elektronikus ügyintézés bevezetésének kapcsán, nem pedig egy kutatási beszámoló vagy projektleírás. Ellentmondásokat vetek fel, és arra következtetek, hogy nem elég a technológia fejlesztése, a tartalomra és a befogadásra is gondolni kell! A technológiával szemben ennek kell elsőrendűnek lennie. Egy műveletlen embernek az opera nem művészet és élvezet, hanem iszonyat! Csak olyan határozott egyéniség, önálló és autonóm ember tudja a számára egyelőre érthetetlen kultúra nyomását túlélni, mint a filmből ismert Crocodile Dandy. Mások hasonló helyzetben inkább belepusztulnak, feloldódnak, asszimilálódnak. Fontos tételem, hogy az e-közigazgatás nemcsak technológia, hanem sokkal inkább szemlélet, és ma még kisfokú elterjedtsége miatt csak megközelítés. Ugyanis oda jutottunk, hogy nem az a kihívás, 1 Vámos Tibor és T. Sós Vera akadémikusokra gondolok. 12 amikor számítógépes hálózatot, WIFI-t, PC-ket, akkreditált programokat adunk a népnek, hanem az, hogy ez a nép együtt is éljen velük! Együtt nem egymás mellett! Ismétlem, itt a hangsúly az együtt szón van. Azt gondolom, nem kell kifejteni, mi a különbség közöttük. Véleményem szerint a fentiek értelmében csoportosítva a tényeket, történéseket, az a kérdés, hogy az e-közigazgatás bevezetésével szélesítjük-e a demokráciát vagy inkább korlátozzuk. Az információtechnológia távlatokat nyitott és szupersztrádát épített, de ez a sztráda szakadék felett ível! Képzeljük magunk elé a kőröshegyi völgyhidat (ez éppen aktuális) az M7-es sztrádán! Mi lesz igaz? Felülről látjuk az egyre záruló, kisebbedő digitális szakadékot, vagy alulról szemléljük az egyre magasabban ívelő, egyre elérhetetlenebb információs szupersztrádát? Magunkon kívül kinek a felelőssége annak érdekében tenni, hogy az előbbi következzen be? Az index.hu-ról letöltött kép a sztrádáról.

13 tőt kell alkalmazni? Szakértőt, aki a digitális kultúrához tartozó tartalmat szerkeszti, a bennünket elöntő információt szűri? Az alapítványban mi is azt erősítjük, üzenjük, kommunikáljuk, erőltetjük, hogy igenis tartalmat kell teremteni. E nélkül csak csillogó üveggyöngyöt, haszontalan holmit hozunk létre. Én azt mondom, hogy az e-közigazgatás terjesztői is segítsenek ebben. Miért? Mert szemben a hagyományossal, a digitális ügyintézés gazdaságilag megéri az államnak. Tehát előlegezze meg a megtakarítást, és ebből a jövőbeli nyereségből finanszírozza az oktatást, a kultúrát! Ezért kellene például sokkal erőteljesebben támogatni a teleház típusú kezdeményezéseket! Itt hadd idézzek hosszan a es teleházstratégiából! 2 A mozgalmuk sok egyéb pozitívum mellett néhány webes szakmát is kitermelt, amivel a foglalkoztatottságot, a versenyképességet lehet növelni. Melyek ezek a létező és lehetséges, új webszakmák? Internetszakmának tekintjük mindazokat a speciális ismereteket igénylő tevékenységeket, amelyeknek tárgya és eszköze az internet, amelyek kizárólag az információs szupersztráda (world wide web) használatával végezhetők. Azt írták a múlt évezredben, hogy a jövő fogja ezeket pontosítani, kicsiszolni, újakat felvetni, bizonyos elképzeléseket elvetni. Az bizonyos, hogy szép számban lesznek ilyenek: - adat-, tudásbányász; - adatboltos, adatraktáros; - applikációkészítő és kereskedő; - e-kereskedő, e-boltos, e-beszerző; - honlapgazda (webmaster); - honlapszerkesztő, lektor; - honlaptervező (lásd még web-grafikus, webszabó); - internet közönségszolgálati munkatárs; - internet közösségszervező szolgálat; - internet piackutató, piacelemző; - internet portás (portálos); - internet rendezvényszervező; - játékmester; - műsorterjesztő; - távmunkabróker; - web-elemző (web-figyelő, web-kutató, webnyomozó); - web biztonsági őr; - web-grafikus; - web-idegenvezető (webguide); - web-instruktor. 2 Gáspár Mátyás: Átjáró. A 2000-ben megjelent Nemzeti Teleház Stratégia koncepció A teleházaknál elérkeztünk a digitális terekhez. A mostani köztes állapotban ezeknek van nagy szerepe. A falvakban, a nem urbánus közegben ezek a közösségi terek tudják a motivációt, a tanuló környezetet adni. A teleház nagyon alkalmas hely a készségek kialakítására. De tovább megyek. A teleházak rendszeréről, segítő közegéről lehet beszélni, ami még inkább segíti a művelődést, az e-írástudás megszerzését. Nagy ívű hasonlattal én ezeket a kis közösségeket a kis nemzetekhez hasonlítom az Európai Unióban. A csatlakozásunknál milyen nagy nyilvánosságot kapott probléma volt a magyar nyelv elhalása, a kis nemzetek kultúrájának elsorvadása. Szerencsére ma már a kérdés sorvadt el, halt ki. Ugyanez a trend figyelhető meg a kistelepüléseken, a teleházaknál. Ha már nemzeteknél és Európai Uniónál tartunk, felteszem a kérdést: Hoz-e voksokat a politikusok számlájára az e-közigazgatás bevezetésének, bővítésének stratégiája? Ha igen, akkor a politikusok, a korteskedők ezt fogják zászlóra tűzni, erre fognak erőforrást szerezni és szervezni. Ha nem hoz, akkor ez a kérdés az önkormányzat szintjén üres maszlag marad. Tehát legyen ez igény a helyi közösségekben! Visszatérve kisebb dimenzióba, az e-közigazgatáshoz és az önkormányzatokhoz, szeretnék két konkrét példát hozni, hogy lehet a voksot kierőltető akciót szervezni. Az egyik megyei önkormányzatnál hosszú ideig és kitartóan küzdöttek az elektronikus levelezés elterjesztéséért, papírtakarékosság miatt. Mindaddig nem értek el eredményt, amíg nem vezették be, hogy a szabadságengedélyt csak mailben lehetett leadni. Ugyanennél az önkormányzatnál a helyi iparűzési adó néhány százaléka egy informatikai alapba kerül, amelyből az intelligens város projektet támogatják. Meghirdettek intelligens város (NIIF) programot is, melynek az volt a feltétele, hogy a programok vezetője az önkormányzat legyen, partnerei pedig oktatási intézmények, kulturális létesítmények, üzleti vállalkozások és társadalmi szervezetek, illetve állampolgárok. A nyújtott alapszolgáltatások: önkormányzati web-oldal, tranzakciós szolgáltatások (pl. távmunka, távoktatás, távvásárlás stb.) és elektronikus kommunikáció. A cél ezen az alapon felépíteni egy tág szolgáltatásegyüttest, ami a település működésmódját intelligenssé teszi. Vagyis: - platformot ad a közösségi és a kulturális tevékenységhez, az önkormányzati aktivitáshoz; - támogatja az internetszolgáltatás széles körű bevezetését; 13

14 - vonzó környezetet alakít ki az új vállalkozások számára; - elektronikus elven működő szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé; - hátterét adhatja a távoktatás illetve a távtanulás bevezetésének és a távmunka elterjedésének. A fejlesztések középpontjában az infrastruktúra által elérhető új szolgáltatások és tevékenységek állnak. Az NIIF intelligens mintaváros kritériumrendszere rámutat, hogy a kilencvenes évek második felében mi volt a projektek legtávolabbi célja ezeket ma is követelményeknek kell tekinteni: - az önkormányzatnak legyen webes oldala, amelyen alapvető információkat szolgáltat (önkormányzati, turisztikai és kulturális, üzleti és közlekedési információkat); - a közintézmények jelentős része legyen bekapcsolva a rendszerbe; - a lakosság legalább x %-a hozzáférjen; - a városon belüli információ-szétosztás nagy sebességű legyen (nagyobb, mint y Mbps), és a városi rendszer legyen rajta az interneten. A csatlakozás legyen legalább 1 Mbps; - legyen biztosítva a szakszerű és folyamatos üzemeltetés, a rendszeres frissítés; - működjenek tranzakciós szolgáltatások, pl. távvásárlás, távbanki szolgáltatás stb.; - a régióban üzemelő kulturális, egészségügyi, oktatási intézmények, biztosítók, bankok elektronikusan bonyolítsák le az információcserét az állampolgárokkal; - előnyös, ha létrejön egy nemzetközi városi partnerkapcsolat, ahol az együttműködés az internet segítségével történik; - előnyös, ha létezik helyi távoktatás, táv munkavégzés, elektronikus levelezés. Összefoglalva és más szempontból csoportosítva: Az e-ügyintézés négyszintű tartalomszolgáltatása: Információs statikus, egyirányú, lefelé irányuló kommunikáció Kommunikációs kétirányú és válaszolós Interakciós online előkészítés Tranzakciós teljes körű tranzakciós tartalom és interaktív ügyintézés a végcél Nézzük meg azt is, hogy mivel veheti el a hivatal a polgár kedvét az e-ügyintézéstől! Például azzal, ha elavult információs anyag van a portálon. Ha döglött linkeket ajánl, ha lassú, szervezetlen, ha áttekinthetetlen a külalak. Ha különleges program kell a használathoz. Felhívom a figyelmet ezekre az apróságokra! 14 Az önkormányzati honlapok tartalmára vonatkozóan az ITKB adott ki ajánlást, amit azóta aktualizált is. Az e-önkormányzat és az e-kultúra még egy ellentmondását szeretném exponálni. Amíg a társadalom számára az internet a nagy nyilvánosságot hozta, addig az egyén anyagi helyzete, kulturális háttere a hozzáférést határozta meg. Ma döntő, hogy a hozzáférés mennyire általános, milyen mértékű elérést és felzárkózást hoz a leszakadás helyett. Leszakadást, hiszen akinek nincs hozzáférése, az hátrányba kerül, mivel a társadalom szintjén az e-kultúra lesz uralkodó. Ezzel azt szeretném aláhúzni, hogy az e-kultúra terjesztésénél ügyelni kellene az egyensúlyra. Nem lehet előreszaladni, amint ezt Magyarországon például a jan. 1-jére tervezett KET kötelező alkalmazásának elhalasztása is mutatta. Egy mindenkit érintő ellentmondásos jelenséget szeretnék még megemlíteni. Ez a hozzáférésre vonatkozik, amelyet a mindennapi egyéni stratégiánkban bizony meg kell oldanunk. Amikor az interneten egy sokat ígérő európai uniós állás betöltésére vonatkozó pályázatot adunk fel, tán sejtjük is, hogy a teljes körű hozzáférés miatt több ezer másik pályázóval együtt tesszük ezt. Még az is eszünkbe juthat, hogyan fogja kiválogatni a döntőbizottság ebből az irdatlan mennyiségből az alkalmas jelöltet. Kétségeim vannak, hogy optimális döntés születik-e. Hiszen valószínűleg az a pályázat kerül előtérbe, amelyik valamivel kitűnik a többi közül. Marketing? Egyfelől megint pozitív és előnyös az információ könnyű elférhetősége, másfelől hátrányos, mert ugyanez érvényes az emiatt szaporodó létszámú versenytársainkra is. Régen egyszerűbb volt, ugye? Aki ismerte a körülményeket, a döntéshozókat, annak volt nyert ügye. Most más részletek ismeretének van nagy jelentősége? Ehhez kapcsolódik a következő gondolat, bár más nézőpont érvényesül. Gutenberg korában az olvasás, a könyvek birtoklása kevesek kiváltsága volt. Most is hasonló jelenséget tapasztalunk, ami ellen tenni kell. A hozzáférés szempontjából megint kettéválik a társadalom. Az e-befogadás relatíve megint kevesek kiváltsága. Aki nem rendelkezik eszközökkel, az kimarad a fejlődésből. De a mostani tempó olyan hatalmas, hogy a lemaradás sokkal nehezebben hozható be. Hasonlóképpen: aki pár évig nem követi a szakmája fejlődését, az képtelen újból az élvonalba kerülni. 3 Megint ki lehet emelni a közvetítő közeg, a civil társadalom, nevezetesen 3 Természetesen különleges készségek esetén itt is vannak egyéni kivételek.

15 az e célra született alapítványok szerepét. Például az e-írástudásért Közhasznú Alapítvány szerepét. Az alapítvány megközelítésében információs társadalmunk másfajta életminőséget jelent az ezt megelőző léthez képest. Az információ elérése, birtoklása, termelőerővé válása jellemzi ezt a létet, ezt a minőséget. Tudjuk, hogy ehhez a minőséghez sajátos és speciális tudásra, egyszerűen megfogalmazva: elektronikus írástudásra van szükség. Tudjuk azt is, hogy emiatt ebben az új társadalomban a hozzáférésnek óriási és elsődleges szerepe van. A hozzáférés szerintünk egyszerre jelent elérést és közzétételt. Semmire sem megy az, aki nem fér hozzá az információhoz, de ugyanúgy nem kap semmit a tudásáért, ha nem teszi közzé azt. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a hozzáférés felhasználása az egyén, a hozzáférés biztosítása a társadalmi és civil intézmények feladata. Tehát mindkét szintnek van feladata. Nem szabad fetisizálni a fogalmat és erőltetni a fejlesztést. De természetesen fontos megelőznünk ezt az újonnan kialakuló esélyegyenlőtlenséget. Teszünk a hátrányos helyzetű csoportok, egyének írástanítása és információhoz juttatása érdekében! Végezetül egy olyan ellentmondást említek meg, amely az egyén szempontjából fontos. Az internet terjedésével kezd a kultúra, a közösség átalakulni, torzulni? Az emberek nem moziba, színházba, tehát közösségbe mennek, hanem DVD-n kiveszik, sőt ki sem veszik, hanem házhoz hozatják az alkotást! A PC és a net előtt ülnek, egyszerű megközelítésben elidegenednek. No de a falakon belül mit látnánk? Ez a magába fordult ember közösségi portálokon szörföl, chat szobákban kommunikál, blogokban fejezi ki véleményét. Tehát az elidegenedés közösségi létbe torkollik? Talán. Torzulási veszélyt jelez az, ha a digitális polgár nem vállalja a személyiségét, hanem avatarokkal és nickname-ekkel szerepel. Meg fogják-e tudni szólítani az ilyen (fiatal)embert az önkormányzatok? Lehet, hogy csak pszichikai ismeretek birtokában tudja ezt megtenni? Lehet, hogy egy szerepjáték keretében kellene ezt megtenni? No de akkor hol marad a hivatal komolysága? Ebben is segíthet az alapítvány. Célunk, hogy fórumot, publicitást teremtsünk az e-befogadás koncepciójának kidolgozásához és elősegítsük annak a gyakorlatba átültetését, a digitális írástanítást. (e-írástudásért Közhasznú Alapítvány e-kultúra Decker András Gondolatok az e-írástudás terjedésérôl 15

16 16

17 Péterné Czakó Edit A Digitális Középiskola e-kult A szeptember 11-én elindított pilot projekt célja a Digitális Középiskola megvalósítása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hogy annak alapján a digitális középiskolai modellt tovább lehessen fejleszteni. A kezdő évfolyam 2007 júniusában leérettségizett. 36 fő szerzett érettségi bizonyítványt, közülük kb. 10 fő folytatja tanulmányait felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási intézményben. Ebben a tanévben 71-en jelentkeztek érettségi vizsgára. A pilot projektbe az Észak-magyarországi régióban az oktatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportokat vonták be: - roma kisebbségi önkormányzatok képviselői, roma civil szervezetek vezetői, - a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében dolgozók és a fogva tartottak. A projektet folyamatos szakmai - módszertani monitoring kíséri, amely a tanárok tapasztalatainak rendszerezését, a diákok teljesítményének összehasonlító értékelését, az oktatásmódszertan fejlesztését és a háttérintézmények modelljének kialakítását célozza meg. A Digitális Középiskola működtetői: - a Földes Ferenc Gimnázium, - a Miskolci Egyetem, - az INNOCENTER Kht., konzorciumi együttműködésben. A pilot projekt során: - kidolgozták az online középiskola technológiai hátterét, a hazai középiskolai, hálózati oktatási fejlesztésekkel kompatibilis oktatási portált, az oktatási módszertant és oktatási segédanyagokat a évfolyamra; - kialakult a középfokú internetes távoktatás intézményi hátterének modellje, az első Digitális Középiskola felkészült a modell elterjesztésére, a felhalmozott pedagógiai és oktatásszervezői tudás továbbadására. Oktatási rend A képzés modulrendszerben történik. A évfolyam éves tananyaga 5 modulra van osztva, a 12. évfolyamé 4-re. A 9. évfolyamon a 0. modulban a számítógépes kommunikációt tanítják és gyakoroltatják a 11. évfolyamon az informatika tantárgyat oktatják. A modulokban a évfolyam tantárgyai szerepelnek. Minden modulban 3 alkalommal (a modul első, negyedik és hetedik szombatján) offline oktatás, konzultációs óra van, amelyen a megjelenés kötelező. Ezeket az órákat a kistérségi oktatási központokban tartják meg. A hallgatók egyedi azonosító és jelszó segítségével tudnak kommunikálni a rendszerrel. Ezzel tudják használni a digitális segédanyagot. A tananyag a oldalon található meg. A hallgatók ben tudják kérdéseiket feltenni a tantárgygondozóknak, amelyeket azok záros határidőn belül megválaszolnak. A heti számonkérő feladatokat és a modul végi vizsgafeladatsort is ilyen módon juttatják el a tantárgygondozóknak. Ilyen formában kérhetnek segítséget a képzéssel kapcsolatban a tanulmányi osztálytól: pl. határidőmódosításokat, igazolásokat. A tananyagot mindenki az előre elkészült ütemezés szerint tanulja. Hetente kötelező és szabadon kitölthető gyakorlófeladatok állnak a tanulók rendelkezésére. A megadott ütemezésnél gyorsabban is előre lehet haladni, aminthogy halasztást kell kérni, ha a tanuló valamilyen okból lemaradt a tanulásban (pl. betegség, munkahelyi akadályoztatás, családi problémák stb.), amelyet a tanulmányi osztály engedélyez. 17

18 A számonkérés több részből tevődik össze, ezzel is szorgalmazzák a tananyag folyamatos elsajátítását, az egyenletes tanulást, amelynek részei: 18 - a rendszer által értékelt heti feladatok, - a modul végén kötelező vizsgafeladatok, - szóbeli és/vagy írásbeli vizsgafeladatok. Ezek alapján tesz javaslatot a konzultációt vezető tanár az év végi jegyre, amelyet a tantárgygondozó tanár hagy jóvá a Földes Ferenc Gimnáziumban. Oktatási technológia Az oktatás szervezeti háttere A Digitális Középiskola a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumon belül jön létre. A gimnázium megszervezi és felügyeli a tanárok betanítását és az oktatói tevékenységét, biztosítja az oktatás minőségét. A szaktanárok fejlesztik ki és gondozzák az oktatási segédanyagot, kommunikálnak a tanulókkal, javítják feladataikat, meghatározzák a számonkérések formáját és tartalmát, az értékelés szempontjait. Az online tevékenységre alkalmazott oktatási portált az INNOCENTER Kht. fejlesztette ki, annak gondozását, aktualizálását, karbantartását elvégzi, a további szükséges fejlesztéseket pedig irányítja. Az oktatásban szervezési, irányítási feladatokat lát el, felügyeli a szakszerű működést. Biztosítja a működés feltételeit. Az oktatási portál kiszolgálja az oktatási tartalmak megjelenését, az oktatás résztvevői tanár - diák, diák - diák, tanár - tanár közötti kommunikációt, valamint a tanügyi adminisztrációt (nyilvántartások, eredmények, jelenlétek stb.). A képzéshez szükséges hardveres hátteret a projekt vezetőjeként az INNOCENTER Kht. biztosítja. Az online oktatási tananyagokat a tanulók a kistérségi oktatási központokban bérelt tantermekben és a települési oktatási pontokon, önkormányzati irodákban, kisebbségi önkormányzati irodákban vagy általános iskolákban érhetik el. (Oktatási helyek a oldalon tekinthetôk meg.) Oktatási Központ Az INNOCENTER Kht. működteti a Miskolci Egyetem területén. Innen szervezik az oktatást, a központok és pontok kialakítását, itt kötik a szerződéseket, ellenőrzik a szervezési feladatokat. Kapcsolatot tartanak a kistérségi oktatási központokkal, itt töltik fel a tananyagokat, vezetik a tanuló-nyilvántartást, ellenőrzik az oktatási portált, javítják ki a hibákat. Regionális Oktatási Központ A pilot projekt esetében a Földes Ferenc Gimnázium. A szakmai felügyeletet ez az intézmény látja el, tartja a kapcsolatot a kistérségi oktatási központokkal, felkészíti a szaktanárokat a programban való részvételre. Válaszol a beérkező tanulói kérdésekre, javítja kötelező feladataikat. Összeállítja a modulzáró számonkéréseket (szóbeli tételsor, írásbeli feladatlapok és javítási útmutatók évfolyamonként). A tanulók az iskola tanulói. A gimnázium kezeli a kötelező dokumentumokat. Eleget tesz a kötelező adatszolgáltatásoknak. A 11. évfolyam számára próbaérettségi vizsgákat szervez a kötelező vizsgatantárgyakból: magyar nyelv és irodalomból (írásbeli, szóbeli), történelemből (írásbeli, szóbeli), matematikából (írásbeli). Kistérségi Oktatási Központ Az oktatás a kistérségekben általában a középiskolákban kialakított kistérségi oktatási központokban történik. Minden hétköznap legalább 3 órán, szombaton 8 órán keresztül nyitva tartanak, vasárnap zárva vannak. A nyitva tartás alatt a Digitális Középiskola hallgatói használhatják az iskolák számítástechnikai termét, ekkor hozzáférhetnek az Oktatási Portálhoz, illetve az ott felügyeletet ellátó szaktanártól szakmai segítséget is kapnak, amit a hallgatók nagyon igényelnek. Az iskola tanulóit megilleti a diákigazolvány, mely a levelező tagozatra érvényes. A kistérségi oktatási központokat a diákigazolványok elkészültéig és utána is a TANULMÁNYI LAPPAL lehet látogatni. A nyitva tartási időt a tanulók igényeinek megfelelően határozták meg. (Térkép a oldalon.) Települési Pont Azokon a településeken, ahonnan van hallgatója az iskolának a megye területéről, a lehetőségekhez mérten igyekszünk elhelyezni számítógépet hozzáférhető helyen, internethasználattal (helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, általános iskolák, teleházak, könyvtárak). Így nemcsak a kistérségi oktatási központokban, hanem a településeken is lehet számítógéppel támogatottan

19 tanulni. Ezek legalább heti 12 órában állnak a tanulók rendelkezésére. A Digitális Középiskola a címen tekinthető meg. Azonosító: vendeg Jelszó: sajto Offline oktatás Az offline oktatásra és a vizsgákra hétvégenként, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezésében kerül sor. Az oktatás helyszínei a gimnázium telephelyei: a kistérségi oktatási központok. A koordinátorok a KOK szaktanárai szervezik a szakmai órákat és a teremfelügyeletet, amelyeket az adott oktatási intézmény szaktanárai látnak el. Szervezik a mindennapi oktatási feladatokat, elvégzik a nem digitalizált iratkezelést, a nyilvántartás-vezetést. A modulzáró és a pótló, valamint a javítóvizsgákat megszervezik, értékelik, az eredményeket továbbítják. Online oktatás A diákok a tananyagot a rendelkezésükre álló nyomtatott tankönyvek, szöveggyűjtemények, digitális tankönyvszövegek és szemléltetőeszközök, valamint a hálózaton hozzáférhető gyakorló- és számonkérő feladatok segítségével sajátítják el. Az iskola igényeinek, az oktatási folyamatnak megfelelő kommunikációkat a tanár - diák kapcsolattartást a feladatok, a tanulás támogatása körül, a diákok közötti kapcsolattartást, a tanárok közötti kapcsolattartást egy közösségi kommunikációs rendszer biztosítja. A rendszer fejlesztését, a kommunikációk alapjául szolgáló tartalmakkal való feltöltését és üzemeltetését az INNOCENTER Kht. koordinálja. A diákok közösségi hálózati kapcsolaton keresztül érik el az iskolát. A gépek karbantartását a pályázatban meghatározott szereplők végzik, de az INNOCENTER Kht. vállalja, hogy minden lehetséges eszközzel támogatja a diákok folyamatos hozzáférését a kommunikációs rendszerhez. Digitális oktatási segédanyagok Az Oktatási Portál 1 rendszere befogadja és kezeli a tananyagfejlesztők által elkészített tananyagokat, a évfolyam képzési feltételeinek megfelelően. Az oktatási segédanyag a feladat-ütemezések segítségével lehetővé teszi az önálló tanulást, a hagyományos tankönyvek támogatásával. Minden egyes tantárgy oktatási segédanyaga azonos szisztéma szerint épül fel, melyet a fejlesztési célok fejezetében már ismertettünk. Az új oktatási központ kialakítása is középfokú oktatási intézményben célszerű, mert a szakmai órákat csak egyetemi végzettségű szaktanárok láthatják el. A Digitális Középiskola a hazai oktatási palettán egy új oktatási formát, a blended learninget valósította meg. 1 Az oktakási Portál tantárgyanként, évfolyamonként megtekinthetô a fentebb megadott azonosító és jelszó használatával. e-kultúra Péterné Czakó Ágnes A Digitális Középiskola Beiskolázási adatok 2007/2008. szeptember Osztályok Létszám 9. évfolyam 8 osztály évfolyam 4 osztály évfolyam 3 osztály évfolyam 3 osztály 80 Összesen 18 osztály 522 fő 19

20 Szvetelszky Zsuzsanna e-kult Pletyka, internet, hálózattudat A háló és a szövet fogalmainak absztrakciója korán elkezdődött az emberiség történetében. Az emberi közösségek túlélése a kooperatív erőfeszítésektől függ, azok sikere pedig a szövetségektől. Fonni, szőni, szövetkezni lét- és fajfenntartási kérdés. A szöveteké, a kézzelfoghatóaké is, amelyek megtartják az embert, és nem hagyják megfagyni, kihűlni: a pólyától, a pelenkától a nászágy lepedőjén át a halotti lepelig. A hálómintázat csapdákat is rejthet magában, ketrec és rács képében fenyegetve bennünket, de ez a szövetminta ugyanúgy lehet a korlátok és a szabályok szimbóluma a csomópontokban ülő egyénekhez képest mindenképpen metaszint. A lokális közösségek beszélgetéseikkel az állandó információs jelenidejűségre törekszenek. Ahogy telik az idő, másképpen emlékeznek a múltra, amelynek emlegetése az információs jelenidejűség ismert állapota szerint történik. A múltépítésnek e kényszere teszi lehetővé, hogy a történetírás újra és újra átértelmezhesse az elmúlt korok eseményeit, sőt az elmúlt korok történetírásait is. A közösségi beszélgetések jelentős része pletyka. A pletyka nem jó vagy rossz, hanem értékváltó életjelenség. Viszont ha bármilyen külső szándékkal megmerevítik természetes mozgását, akkor kreatív hatása helyett a romboló érvényesül. Akik pletykálnak, akiknek pletykálnak és akiről pletykálnak, egyetlen közös tulajdonsággal rendelkeznek: tartoznak valahova. Másképpen nem születhetne meg a pletyka. A társadalmi konglomerátum egyik legfontosabb összetartó szövedéke a pletyka hálója. Aki a pletykát terjeszti, gerjeszti, erjeszti, az nem saját variánsához és nem is önmagához lojális, hanem a csoporttudathoz, az íratlan közösségi szerződéshez. A pletykák összessége elemzi a részleteket és alkalomadtán beépíti az eredményt a csoport cselekvésrendszerébe. Míg a rémhír emberek sokaságát fenyegeti egzisztenciálisan, és folyománya, a pánik, már kiút keresésére is kényszeríti őket, a pletykának ritkán van direkt és közvetlen aktivizáló hatása. Viszont a rémhírrel és a pánikkal szemben racionalitásra kényszerít: azáltal, hogy témája általában támadási felület, mindenki másképpen éli meg, másképpen artikulálja. S mivel az emberek 20 összeadódásra képes tudása nem kevés, ebből az együttalakításból többnyire elfogadható konklúzió születik, ami joggal tarthat igényt arra, hogy beépüljön a közösség történetébe. Ahhoz, hogy ez a konklúzió megszülessék, nincs szükség semmiféle mesterséges beavatkozásra. Napjainkban az antropológia, az evolúciós pszichológia elismert képviselői Barkow, Dunbar, Bergmann stb. emelik fel szavukat a pletyka védelmében, ráadásul egy megkülönböztetett státusszal bíró gondolkodásmód, az evolúcióelmélet nevében. Az ellentmondást nem a vallásos gondolkodás és az evolúciós szemlélet ellentéteiben kell keresni, hanem ott, hogy mikor kanonizálódott a pletyka elítélése és tiltása, és mikor kezdődött meg a rehabilitációja egy másik kánon, a tudományos gondolkodás nevében. Határozzuk meg vizsgálatunk tárgyát: a pletyka ismerhető szereplőkről szóló, lokális összefüggésekben értelmezett, nem publikus információ, melynek legfőbb attribútuma a terjedés. A pletykálás az emberi faj egészére jellemző, kisebb közösségekben kialakuló, többszintű (polihierarchikus) szerveződésű kommunikációs hajlam. Nem pletyka az intrika, a rágalom, a fecsegés vagy a mobbing. A mobbing nem egyéb, mint munkahelyi vagy egyéb intézményi például iskolai konfliktusokból létrejövő és tovább burjánzó pszichoterror, amelyből tudatos vagy nem tudatos jogsértések származhatnak. A mobbinghelyzetet nem a pletyka hozza létre, hanem a rágalom. A mobbing bemutatása kiváló alkalom arra, hogy rávilágítsunk a pletyka és a rágalom közötti további különbségre. A pletyka valamit fenn akar tartani, a rágalom valamit meg akar semmisíteni. A pletyka lehetőséget ad az empátia csoportos átélésére, megerősítve ezzel a csoporttudatot. Az állásfoglalást, a tanulást, a meggyőzést, a tájékoztatást és a visszacsatolást elősegítő információcseréből következő járulékos haszna lehet a pletykának az önelemzés, a kapcsolat- és közösségteremtés, a konfliktuskezelés, a kudarcfeldolgozás képességeinek elsajátítása. Növeli a kritikai érzéket: általában a legvalószínűbb variáns él tovább, ami persze nem mindig jó, hiszen nem mindig a

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A tanítás-tanulás két sikertényezője

A tanítás-tanulás két sikertényezője A tanítás-tanulás két sikertényezője BÁCSI János SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája, Szeged bacsi@jgypk.u-szeged.hu Ha feltesszük

Részletesebben

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Szentkirályi-Szász

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában

Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában Németh Géza, Olaszy Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék nemeth@tmit.bme.hu Tervezz

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária Oktassunk vagy buktassunk Majoros Mária 28. április Írta: dr. Majoros Mária A számítógépek tömeges elterjedése és az internet megváltoztatták az ismeretszerzés formáit. Az iskolai oktatás mindig rendelkezett

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

MELLearN Konferencia Szegeden

MELLearN Konferencia Szegeden 9 9, 8$0 :, ()*(, %# ; A TARTALOMBÓL: Ünnep eltt 1 MELLearN Konferencia Szegeden 1 Új kihívások a felnttképzésben 2 MELLearN szimpózium az ONK-n 4 Rövid hírek 5 A MELLearN Egyesület vezetsége és munkatársai,

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a 365 365 A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a tökéletesre való törekvésünket: Legyen a partnerünk,

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. szeptember 27-én (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Polgármesteri

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév II. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 2 (német) Tanszék:

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

A könyvtár, mint közösségi tevékenységek központja

A könyvtár, mint közösségi tevékenységek központja A könyvtár, mint közösségi tevékenységek központja Könyvtár-népszerűsítő munka a Pest Megyei Könyvtárban, Szentendrén A könyvtár szerepe a változó társadalomban Információk, dokumentumok gyűjtése feltárása

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév I. évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 1. (német)

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

Az informatikai fejlődés iránya Szlovákiában. Pólya Attila

Az informatikai fejlődés iránya Szlovákiában. Pólya Attila Az informatikai fejlődés iránya Szlovákiában Pólya Attila ECDL (European Computer Driving Licence) program: Finnország CDL, 1995 CEPIS - Council of European Professional Informatics Societes, 1997 - nemzetközi

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

Generációk az információs társadalomban

Generációk az információs társadalomban Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program 2012. június 21-22. Hely: Szeged,

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4.

Bemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. Bemutatkozik a IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. TELEFON +36 1 / 424 82 58 E-MAIL INFO@BOPRO.HU WEBOLDAL WWW.BOPRO.HU

Részletesebben

Oktatási útiterv. A Holokauszt Emlékközpontban. www.hdke.hu. 2010. június 10.

Oktatási útiterv. A Holokauszt Emlékközpontban. www.hdke.hu. 2010. június 10. Oktatási útiterv A Holokauszt Emlékközpontban 2010. június 10. Az Emlékközpont oktatási küldetése a holokauszt eseményeinek, szereplőinek hiteles megismertetése a magyar oktatási rendszerben tanulókkal

Részletesebben

Alap és legfontosabb cél. Továbbtanulás szempontjából. Speciális ismeretek, képességek

Alap és legfontosabb cél. Továbbtanulás szempontjából. Speciális ismeretek, képességek Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél HELYI TANTERV / INFORMATIKA NORMÁL / NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ INFORMATIKA NORMÁL TANTERV - NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ A GIMNÁZIUM 9-10. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Szakmai életutam. Bevezető és bemutatkozás

Szakmai életutam. Bevezető és bemutatkozás Szakmai életutam Bevezető és bemutatkozás Nehezen írok magamról. (Az a nemzedék vagyok, aki még ezt nem tanulta.) Ezért jó, hogy portfólióm elején megtalálható az önéletrajzom, mely kiindulópontja lehet

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában

Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában Kiss Krisztina: Közösségi tartalomszolgáltatás a Pécsi Tudományegyetem Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtárában Az előadás röviden áttekinti a közösségi média elemeit, jellemzőit,

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben e(szes)-tanulmányok Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben 1999. Dr. Eszes István A tanulmány / esettanulmány csak oktatási célra használható! Másolása és kereskedelmi forgalomba hozatala tilos.

Részletesebben

Számítógépes tanfolyamok a paksi városi könyvtárban

Számítógépes tanfolyamok a paksi városi könyvtárban mélyrétegérõl, a tudáshordozók egyik legfontosabbikáról. A cseh-zsidó lángelme, a prágai Franz Kafka németül írt, de ez kényszerzubbony volt a számára. Nem volt az anyanyelve, nem volt a Mameloschen. Amikor

Részletesebben