BIOLÓGIA. Munkafüzet. 10. évfolyam. Péntek Szilvia A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP /

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIOLÓGIA. Munkafüzet. 10. évfolyam. Péntek Szilvia A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031"

Átírás

1 A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN Munkafüzet BIOLÓGIA 10. évfolyam Péntek Szilvia TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata A növényi sejtalkotók A növények festékanyagai A növényi szövetek A növényi szervek A növényi szervek II A magvak csírázása A magvak csírázása II Növényhatározás Növényhatározás II Plazmolízis és ozmózis vizsgálata A csírázás és a sejtlégzés vizsgálata A növényi szövetek vizsgálata II A fotoszintézis vizsgálata Keményítővel kapcsolatos vizsgálatok Mohák, harasztok, gombák vizsgálata Termések Virág, virágzat Talajjal kapcsolatos vizsgálatok Levegővel kapcsolatos vizsgálatok Vízvizsgálatok Források Fogalomtár... 97

3 ELŐSZÓ Kedves Diákok! A körülöttünk lévő élővilág megismerése elképzelhetetlen az alapos megfigyelés, a kísérletezés nélkül. Az érzékszerveinkkel észlelhető világon túl ott a mikrovilág, amelynek felfedezése elengedhetetlen a természet megértése során. A biológia csodálatos tudomány, megismerése egyszerre követeli meg a fogalmi és tárgyi ismereteket, a megfigyelést és a kísérletek során megszerzett személyes tapasztalatokat. A kezetekben lévő munkafüzet ennek megfelelően elméleti kérdéseket és kísérleteket is tartalmaz. Minden fejezet egy-egy témakört dolgoz fel egy vagy több gyakorlati feladaton, kísérleten keresztül. Az egyes feladatok külön-külön is használhatóak. A laboratóriumban folyó izgalmas munka, a felfedezés öröme maradandó élményt nyújt. A munkafüzet segít a biológia tananyagának elsajátításában, de e közben nemcsak a tanórai tudás mélyíthető el, hanem feltárul a természet csodálatos világa is. Ezen világ felfedezéséhez kívánok az eredményes munka mellett élvezetes megfigyeléseket, kísérleteket, a felfedezés örömét. A szerző - 3 -

4 A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat kémcsőfogó segítségével ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! - 4 -

5 13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak! Néhány fontos laboratóriumi eszköz Bunsen-égő meggyújtása 1. Levegőnyílás elzárása 2. Gyufagyújtás 3. Gázcsap megnyitása 4. Gáz meggyújtása 1. ábra 2. ábra - 5 -

6 A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük: Tűzveszélyes anyagok Robbanó anyagok Oxidáló anyagok Nyomás alatt álló gázok Irritáló anyagok Mérgek Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50 Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amelyek jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! - 6 -

7 A hypo esetében: R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre S 1/2 S 20 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó! Használat közben enni, inni nem szabad! S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást. S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni! S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46 S 50 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni! Savval nem kezelhető Egyéb munkavédelmi szimbólumok: Védőszemüveg használata kötelező Védőkesztyű használata kötelező Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! - 7 -

8 A NÖVÉNYI SEJTALKOTÓK Bevezető/Ismétlő feladatok: Rajzolj prokarióta és eukarióta sejtet! Az eukarióta sejt legyen a zöld szemesostoros! Miért jelentős a zöld szemesostoros a táplálkozását és evolúciós szerepét tekintve? Milyen közös sejtalkotók vannak a két sejtben? 1. kísérlet Hagymalevél sejtjeinek vizsgálata tanulói fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, szike, vöröshagyma, metilzöld oldat, eozinoldat, itatóspapír, óraüveg, 50%- os alkohololdat, híg ecetsavoldat Készíts a vöröshagyma húsos alleveléből három nyúzatot! Az elsőre cseppents vizet és fedd le fedőlemezzel, majd vizsgáld a mikroszkóppal! A másodikat tedd egy kevés eozinoldatba (óraüvegre néhány csepp eozinoldat), majd egy percig hagyd benne, miközben csipesszel néha megmozdítod! Ezt követően tedd híg ecetsavas oldatba egy percre, majd tárgylemezre téve fedd le, és vizsgáld meg! A harmadik metszetet helyezd metilzöld oldatba 2-3 percre, szintén mozdítsd meg néhányszor! A festés után egy percre tedd 50%-os alkohololdatba! Fedd le a harmadik metszetet is, és vizsgáld! - 8 -

9 1) Rajzold le a látottakat, és nevezd meg a ténylegesen látott sejtalkotókat! Írd a körökhöz, hogy melyik festési eljárással készítetted a metszeteket! 2) Mi a látott sejtalkotók feladata? 3) Miért volt szükség az eozinoldatra? 4) Mi lehetett az ecetsav feladata? 5) Mit festettünk meg a metilzölddel? 6) Mi lehetett az alkoholos áztatás funkciója? 2. Színtestek vizsgálata Tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szike, csipesz, desztillált víz, pletykanövény, paradicsom - 9 -

10 Vágj ki egy kis darabot szikével egy érett paradicsom termésfalából, majd kend szét a tárgylemezen, fedd le! Készíts a pletyka növény levelének fonákjáról nyúzatot! Tedd tárgylemezre, kissé vizezd be, majd fedd le! Készíts a pletyka növény levelének színéről is nyúzatot! Vizezd, majd fedd le! Rajzold le a látottakat, és válaszolj a kérdésekre! paradicsom pletyka levél fonákja pletyka levél színe 1. Mit tartalmaznak a paradicsom termésfalának sejtjei? 2. A pletyka levelének melyik szövetéből készült a nyúzat? 3. Mi jellemző erre a szövetre? 4. Milyen alakúak a pletykalevél színéről készült nyúzat sejtjei? 5. Miket látsz, az előbbi nyúzat sejtjeiben? 6. Látsz-e különbséget a gázcserenyílások számában a pletykalevél fonáki és színi részéről készült nyúzatain?

11 3. Sejtüregek, zárványok vizsgálata tanulói fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, szike, vöröshagyma, Sansaveria és fikusz levele, pirospaprika (kaliforniai) itatóspapír, óraüveg, éter 1. Készíts keresztmetszetet a Sansaveriából! Fedd le vízzel! Figyeld meg a mikroszkóp különböző nagyításaiban! Rajzold le a látottakat! 2. A fikusz leveléről készíts vékony keresztmetszetet! Fedd le vízzel! Figyeld meg a mikroszkóp különböző nagyításaiban! Rajzold le a látottakat! 3. A kaliforniai paprika termésfalából készíts két keresztmetszetet! Az egyiket fedd le vízzel, a másikra cseppents étert! Hasonlítsd össze a két metszetet! Kérdések: 1) Melyik növényi szöveteket látod a Sansaveria levél keresztmetszetében? Mi az egyes szövetek feladata és jellemzője? 2) Milyen különbséget veszel észre a fikusz és a Sansaveria keresztmetszetét összehasonlítva? 3) Milyen tartalék tápanyag van a paprikában? Hogy hatott az éter?

12 4) Miért oldhatatlan formában raktározzák a növények a tápanyagokat? Sansaveria fikusz paprika Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

13 A NÖVÉNYEK FESTÉKANYAGAI Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Melyik szerves vegyületcsoport képviselőjét látod az ábrán? 2. Milyen jellegzetes tulajdonságuk van? Felépítésük miként szolgálja biológiai szerepüket? 3. Írj további példákat erre a vegyületcsoportra! Valóban csak zöld színű a levél? Láthatunk-e arra példát a természetben, hogy a levelek zöld színét a zöld festékanyagon kívül más színek is okozhatják? 1. kísérlet Zöld növényi levél festékanyagainak szétválasztása dörzsmozsár, kvarchomok, spenótlevél vagy friss fűnyesedék, olló, hurkapálca, óraüveg, szűrő, főzőpohár, magnézium-karbonát, 85%- os aceton, szűrőpapír, hajszárító, benzol, petroléter, gázfelfogó henger A spenótleveleket/fűnyesedék ollóval aprítsd fel! Tedd a dörzsmozsárba és kevés kvarchomokkal, csipetnyi magnézium-karbonáttal 85%-os acetonban dörzsöld szét! Az oldatot szűrd át főzőpohárba, a szűrőn maradt anyagot mosd át acetonnal! Egy 10x2 cm-es szűrőpapír csíkra a szélétől 2 cm-re cseppentővel vékony vonalban vidd fel a kapott oldatot! Rögzítsd hurkapálcához! Szárítsd meg hajszárítóval! Helyezd egy 500 ml-es gázfelfogó hengerbe, amibe előzőleg benzol:petroléter 3:1 arányú elegyét öntöt

14 ted! Ez lesz a futtatókeverék. Fedd le óraüveggel és az eredményt körülbelül 20 perc múlva láthatod. (A szűrőpapírnak egyenletesen bele kell érnie a futtatókeverékbe, de az oldószer ne érje a startvonalat.) 1) Miért volt szükség a kvarchomokkal történő dörzsölésre? 2) Milyen színű lett a szűrlet? 3) A sejtek mely részéből szabadíthattuk ki az oldat színét adó festékeket? 4) Mi a neve annak a módszernek, amivel dolgozol? Hogy működik? 5) Milyen sorrend alakult ki a szétválasztott színanyagok közt? Kezd azzal, amelyik a legtávolabbra jutott! 6) Láthatunk-e arra példát a természetben, hogy a levelek zöld színét a zöld festékanyagon kívül más színek is okozhatják? 7) Milyen fontos elemekhez juthatunk hozzá, ha spenótot, vagy más zöld növényi részeket fogyasztunk? Milyen szerepe van ezeknek az emberi szervezetben?

15 2. kísérlet Antociánok vizsgálata vöröskáposzta, reszelő, konyhasó, szűrő, gumikesztyű, ecet, ultrás víz/híg NaOH, kémcsövek, kémcsőtartók, cseppentők A vöröskáposztát reszeld le, sózd meg alaposan, keverd össze a sóval, majd várj addig, amíg levet ereszt! Szűrd le, kezeddel nyomkodd is ki a káposztát, majd a levét hét kémcsőben kell elosztani. Egy kémcsőbe ujjnyi mennyiséget tegyél! Számozd meg a kémcsöveket és helyezd őket a kémcsőtartóba növekvő számsorrendben! Az első kémcsőbe három csepp ecetet, a másodikba két cseppet, a harmadikba egy cseppet tegyél! Az ötös kémcsőbe egy csepp ultrásvíz, a hatosba 2 csepp, a hetesbe 3 csepp kerüljön! Figyeld meg a változásokat és válaszolj a kérdésekre! 1) A vöröskáposzta lé készítésekor milyen kémiai folyamat játszódott le? Magyarázd a jelenséget! 2) Milyen színű a 4-es kémcsőben az oldat? 3) Miért nem cseppentettünk semmit a 4-es kémcsőbe? 4) Hogy változik a vöröskáposzta levének színe sav hatására? 5) Hogy változik a vöröskáposzta levének színe lúg hatására? 6) Mely növényi részeket színezhetik meg az antociánok?

16 7) Tavasszal virágzik a nefelejcs, aminek a fiatal virágai pirosak, később kékre színeződnek. Az elvégzett kísérlet alapján magyarázd a jelenséget! Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

17 A NÖVÉNYI SZÖVETEK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Rajzolj egy növényi sejtet az üres részre! Nevezd meg a részeit! 2) Húzd alá azon sejtalkotókat, amelyek kizárólag a növényekre jellemzőek! 3) Miben különbözik a lerajzolt sejt egy baktériumsejttől? 4) Mi a szövet fogalma? 1. kísérlet Lilahagyma bőrszövetének megfigyelése tanulói mikroszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, tálca a növényi hulladéknak, lila- és vöröshagyma, íriszlevél, ciklámenlevél, Készíts a lilahagyma húsos alleveléből vékony bőrszöveti nyúzatot! Rajzold le, és nevezd meg azon sejtalkotókat, amelyeket látod! Készíts a ciklámenlevél fonáki részéről, és az íriszlevél valamelyik oldaláról nyúzatot! Add meg a nagyítás mértékét!

18 1) Mi jellemző a bőrszöveti sejtek elhelyezkedésére? 2) Mely sejtalkotók nem láthatóak? Mi lehet az oka? 3) Milyen függelékei lehetnek a növények bőrszövetének? 2. kísérlet Ciklámen és írisz bőrszövetének megfigyelése tanulói mikroszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, tálca a növényi hulladéknak, lilahagyma Készíts a ciklámenlevél fonáki és színi részéről, és az íriszlevél mindegyik oldaláról nyúzatot! Kevés vízzel akadályozd meg a metszetek kiszáradását! Rajzold le a ciklámen fonáki oldalán látottakat! Rajzold le az egyik íriszről készült levélnyúzatot is! ciklámen írisz nagyítások: 1) Miben hasonlít egymásra a négy metszet?

19 2) Milyen különbségeket látsz az általad lerajzolt metszetek közt? 3) Miért lett volna elegendő az írisz levelének csak az egyik oldaláról készíteni a metszetet? 4) Miben különbözik a ciklámen leveléről készült két metszet? Mi lehet a különbség oka? 3. kísérlet Alapszövetek vizsgálata tanulói mikroszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, tálca a növényi hulladéknak, begónia Készíts keresztmetszetet a begónia levélnyeléből! Tedd tárgylemezre, kissé vizezd be, majd fedd le, és vizsgáld! Rajzold le a látottakat! Válaszolj a kérdésekre! 1) Mekkora a nagyítás? 2) Mely növényi szöveteket látod? 3) Milyen szöveteket láthatnál még a metszetben? 4) Milyen sejtalkotókat látsz a sejtekben?

20 5) Milyen jellegzetesség utal a metszeten látható alapszövet feladatára? 6) Mely anyagok épülnek be a sejtfalba? 7) Milyen kísérlettel győződnél meg arról, hogy a metszeten látott sejtekben megtalálható-e a sejthártya? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

21 A NÖVÉNYI SZERVEK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Válassz az állításokhoz nagybetűt! (Előfordulhat, hogy több betű is megoldás lehet.) A) gyökérzet B) szár C) levél D) virág E) termés a) Reproduktív szerv b) A hajtást alkotja c) Csak a zárvatermőknél jelenik meg d) Rögzíti a növényt e) Feladata a fotoszintézis és a párologtatás f) Lehet fás vagy lágy g) Összeköti a növény szerveit egymással h) Zónákra osztható i) Módosult levelekből áll j) A nyitvatermőknél jelenik meg először k) A növény vegetatív szervei l) Felveszi a vizet és az oldott ionokat m) Nincsenek rajta gázcserenyílások n) Viasz boríthatja o) Ebben található az érett mag Tudunk-e következtetni egy növény leveléről a többi szerv jellemzőire? A csoportok kapnak egy növényi levelet (kukorica, írisz, hárs, nyír, fűz,.), amiről az első feladat végén meg kell tudniuk mondani, hogy kétszikű vagy egyszikű növényről szedtük. Állításukat indokolni kell!

22 1. kísérlet Egyszikűek és kétszikűek szerveinek összehasonlítása élő, virágos/terméses növények (egyszikű fűféle vagy a laborban hajtatott tulipán/nárcisz; kétszikű, lágyszárú növény pl. pásztortáska, kamilla, lucerna), nagyító, Növényhatározó, ismeretlen növény levele, sárgarépa, tárgylemez, fedőlemez, tanulói mikroszkóp, burgonya, vöröshagyma, szőlőhajtás, vadszőlő/borostyá hajtás, karfiol, aloe vera levél, fagyöngy fotó, kukorica gyökérzet/fotó, lucerna gyökérzet/fotó Figyeld meg a két növény szerveit! A látottak alapján töltsd ki a táblázatot! Megfigyelési szempontok Gyökérzet jellemzői Kétszikű növény Egyszikű növény Szár jellemzői Levél jellemzői Virág jellemzői Termés jellemzői

23 Az ismeretlen növényi levélről: 2. kísérlet Gyökér vizsgálata sárgarépa, szike/kés, tálca, tanulói mikroszkóp, kész preparátum (gyökércsúcsról) vagy mikrofotó Vágd hosszában félbe a sárgarépát! Figyeld meg a különböző zónákat a gyökéren és tapasztalataidat rögzítsd! 1. Írd a rajz megfelelő részeihez az elnevezéseket! 3. ábra 2. Mi a neve a sárgarépagyökér módosulatának? Mi a feladata?

24 3. Nézz meg mikroszkópban egy előre elkészített növényi preparátumot/tekintsd meg a mikrofotót! A gyökér mely zónájáról készülhetett? Miért? 4. Készíts a c zónából egy nagyon vékony hosszmetszetet! Nézd meg a mikroszkóppal! Milyen alakú sejteket látsz? 5. Mi az a zóna feladata? 3. kísérlet Szervek és módosulataik növényi részek (burgonyagumó, vöröshagyma, karfiol, aloe vera levél, lucerna gyökérzete/fotó, borostyán/vadszőlőhajtás, kukorica gyökérzete/fotó, fagyöngy fotó, tavirózsa fotója, szőlővessző kacscsal) Ismerd fel, hogy mely növényeket látod a tálcán és a fotókon! Töltsd ki a táblázatot! Az utolsó oszlopban csak abba a cellába írj, ahol nincs szaggatott vonal! Növény neve Szerv, aminek a módosulata Feladata Jellegzetes növényi szövete Burgonya Vöröshagyma

25 Karfiol Aloe vera Lucerna Borostyán/vadszőlő Kukorica Fagyöngy Szőlő Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

26 A NÖVÉNYI SZERVEK II. Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Melyek a levél részei? Rajzolj egy levelet és nevezd meg a részeit! 2. Nevezd meg a levél szöveti felépítésén a részeket! 4. ábra

27 3. Mely hatások juttatják el a levelekig a gyökérzet által felszívott vizet és ionokat? Vizsgáljuk meg a növényi levelet morfológiailag és élettanilag! Keressünk választ az óra végén a következő kérdésekre: - Függ-e a párologtatás mértéke a lombkorona leveleinek számától? - Függ-e a párologtatás mértéke a légmozgástól? - Működik-e a gyökérnyomás a hajtás eltávolítása után is? 1. kísérlet Levélmorfológia élő növények levelei (körülbelül féle növényről, amelyek valami miatt jellegzetes alakúak),növényismeret c. könyv, vonalzó a méréshez A Növényismeret c. könyv oldalai alapján állapíts meg minél több jellemzőt a tálcákon található levelekről! Készíts rajzot a levelekről és írd mellé a főbb jellemzőket!

28 2. kísérlet Élettani megfigyelések a párologtatással kapcsolatban kémcsövek, orgona levele, szára, olaj, alkoholos filctoll, ventilátor, csapvíz, vízben oldódó festék (tintapatron) A kísérletet célszerű előző nap összeállítania a labor személyzetének, hogy jól láthatóak legyenek a folyadékszint csökkenések. Hét kémcsőbe egyenlő mennyiségű csapvizet teszünk (kb. 2/3-ig). A kémcsöveket számozzuk! Az első kémcsőbe beletesszük az orgonaágat, de csak egy levelet hagyunk rajta. A második kémcsőbe 3 levél legyen az orgonaágon, a harmadik és negyedik kémcsőbe 5 levéllel helyezzünk el orgonaágat! Jelöljük a kémcső oldalán az eredeti vízszintet, majd öntsünk rá étolajat, annyit, hogy zárja el a víz tetejét! Az első 3 kémcsövet szobahőmérsékleten tároljuk, a negyediket tegyük hűtőbe! Az ötödik, hatodik és hetedik kémcsövet is tegyük 2/3-ig vízzel (fontos, hogy egyszerre állítsuk be a két kísérletet az összehasonlíthatóság miatt), jelöljük az eredeti vízszintet a kémcső oldalán! Mindhárom kémcsőbe 5 leveles orgonaágat tegyünk! Öntsünk étolajat a víz tetejére! Az ötös kémcsövet helyezzük el úgy, hogy a közelében ventillátor működjön a foglalkozás kezdete előtt már 2-3 órát! A hatos kémcső a kontroll, amit a ventillátortól meszsze helyezünk el, de szobahőmérsékleten! A hetes kémcső közelébe tegyünk hősugárzót/vagy helyezzük a kémcsövet a működő radiátorra!

29 1) Mérd meg az egyes kémcsövekben a vízszint csökkenését! Eredményeidet írd a táblázatba! A kémcső száma 1. A vízszint csökkenése (mm) Olvasd el a kísérlet elkészítésének leírását és válaszolj a kérdésekre! 2) Mi lehet az olaj szerepe? 3) Milyen összefüggést tudsz megállapítani a vízszintcsökkenés és az első három kémcsőbe helyezett orgonaágak levélszáma között? 4) A 3. és 4. kémcsőben mivel magyarázod a mérések eredményeit? 5) Mivel magyarázod az 5. és 6. kémcső esetében tapasztaltakat?

30 6) Mi a magyarázata a 6. és 7. kémcsőben mért adatoknak? 7) Mi segítette az orgonaágak vízfelvételét? 8) Miért volt fontos, hogy a 3-7 kémcsőben 5 levelet hagytunk az orgonaágon? 9) Miért kísérletnek nevezzük, és nem megfigyelésnek ezt a vizsgálatot? 3. kísérlet Mikroszkópi vizsgálat gyári mikrometszetek, tanulói fénymikroszkóp, tűlevél, szike, tárgylemez, fedőlemez Tanulmányozd különböző nagyításokban a tűlevél, az egyszikű és kétszikű növények leveléről készült gyári metszeteket! Készíts a tűlevélből vékony keresztmetszetet! Vizsgáld meg ezt is! 1) Melyik metszetben találhatóak gyantajáratok? 2) Milyen különbségeket látsz az egyszikűek és kétszikűek levél keresztmetszete közt?

31 3) Milyen formában jelenik meg a levélben a szállítószövet? 4) Mi alapján lehet megkülönböztetni a háncsrészt a farésztől? 5) Rajzold le az általad készített tűlevél metszetet! Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

32 A MAGVAK CSÍRÁZÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mit értünk megporzás alatt? 2) Mit értünk megtermékenyítés alatt? 3) Nevezd meg a rajzokon az egyszikűek és a kétszikűek magjának részeit! A kétszikű mag részei: 5. ábra Az egyszikű termés részei: 6. ábra 4) Milyen külső és belső feltételekre van szükség a csírázáshoz?

33 1. kísérlet Magvak vizsgálata vízben áztatott babmag (vetőmag minőségűek), itatóspapír, szike, tálca, nagyító, milliméterpapír, főzőpohár, műanyag tálca, vatta, színes ceruza, hűtő A zöldségesnél beszerzett nagy szemű fehér vagy tarkababbal dolgozzunk (de csak az egyikkel, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek). A foglalkozás előtt 24 órával áztassunk be babokat csapvízbe. A foglalkozást megelőző 4. napon is áztassunk babszemeket 24 órán keresztül, majd vegyük ki őket a vízből, tegyük 2 db műanyag tányérra benedvesített vatta közé. Az egyik tányért helyezzük a hűtőbe, a másikat tartsuk szobahőmérsékleten. Naponta ellenőrizzük, hogy ne száradjon ki a vatta. 1) Vegyél ki 3 száraz babszemet és mérd meg őket milliméterpapírral! A három eredményből számítsd ki, hogy milyen hosszú és széles a babszem szárazon! 2) Vegyél ki 3 db-ot a 24 órán át áztatott magokból, végezd el a méréseket! Állapítsd meg, hogy mekkorák átlagosan a beáztatott magok? 3) Hogy nevezzük azt a folyamatot, ami a vízben áztatott magokkal történt? 4) Adj magyarázatot biokémiai tudásoddal a jelenségre!

34 5) Rajzolj körbe kék színnel egy száraz, és egy beáztatott babot pedig zölddel a munkafüzetedbe. Rajzolás előtt töröld szárazra! A rajzokat úgy helyezd el, hogy egyértelműen látható legyen a változás! 6) Vágd ketté az egyik beáztatott babot, és keresd meg az első feladatban lerajzolt részeit! Vágd ketté az egyik 4 napos szobahőmérsékleten tárolt csírázó magot is! Milyen változások zajlottak le a három nap alatt? 7) Vágj le egy vékony réteget a 3 napos csírázó mag szikleveléből és cseppents rá Lugol-oldatot! Mit tapasztalsz? 8) Mi lehet a sziklevelek feladata a csírázás folyamatában? 2. kísérlet A hőmérséklet hatása a csírázásra műanyag tányérok, vatta, víz, babmagok (vetőmag minőségű), milliméterpapír Az első kísérletnél hűtőbe tett magokat is vegyük elő! Vágjuk ketté mindhármat! A szobahőmérsékleten tartott magok közül is vágj ketté hármat úgy, hogy a csíra a lehető legjobban látható legyen! Mérd meg a csírákat milliméterpapírral! 1. Milyen következtetést tudsz levonni a mérések alapján?

35 3. kísérlet A hőmérséklet hatása a csírázásra 2. műanyag tányérok, vatta, víz, babmagok (vetőmag minőségű), milliméterpapír, sütő, tepsi A Kísérlet összeállítása a gyakorlat előtt 5-7 nappal szükséges. A bab vetőmagokat 80 C-os sütőben szárítsuk 1-2 órán át, majd áztassuk 24 órára vízbe, ugyanekkor áztassunk be hasonló mennyiségű bab vetőmagot is egy másik edénybe! Tegyük a magvakat műanyag tányérra vizes vatta közé, átlátszó műanyag zacskóban szobahőmérsékletre, egymás közelébe! A vízpótlást a gyakorlatig végezzük rendszeresen! A hőkezelést írjuk rá a tányérra! 1) Számold meg a babmagokat mindkét tálcán! Számold össze azokat, amelyek csíráznak! Számold ki a csírázóképességet százalékban! 2) Milyen következtetést tudsz levonni a tapasztalatokból? 3) Magyarázd meg, hogy mi lehet az oka annak, hogy az óvodások babzsákját (vagy a magokkal töltött párnákat) szárított magokból készítik!

36 Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

37 A MAGVAK CSÍRÁZÁSA II. Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Melyek a csírázás külső feltételei? 2) Melyek a csírázás belső feltételei? 3) Eddigi tanulmányaid alapján írd le a csírázás főbb lépéseit sorrendben! 1. kísérlet Csírázó magvak megfigyelése vetőmag minőségű bab, szárazbab magvak (zöldségesnél beszerezhetők), műanyag tányérok, víz, vatta, zacskó, alkoholos filctoll A foglalkozás megkezdése előtt 15 nappal el kell kezdeni a csíráztatást. Naponta 20 db vetőmag minőségű és zöldségesnél beszerzett 10 db száraz babot tegyünk 24 órára vízbe (külön edényekben áztassuk a kétféle magot!). A következő napon helyezzük őket nedves vattába, tányérra, zacskóba csomagolva. A vetőmagokat két tálcára tegyük (10-10 db) Az egyik tálca minden nap szekrénybe/sötét helyre kerüljön! A tálcákra a dátumot és a sötétben/fényben jelzést írjuk alkoholos filctollal, amikor vattába tettük a magokat! A csírázó magvak a műanyag tányéron, tálcán mindenkihez jussanak el! Nézd meg a dátumot az aktuális tányéron és a csírázási %

38 ot írd a táblázat megfelelő cellájába! Keress további jellemzőket a csírázó magokon a táblázatban megadott szempontok alapján és írd a cellákba! (Minden laborfoglalkozás előtt/közben a szaktanárnak is ki kell töltenie a saját táblázatát, az aktuális kísérleti eredményekről, mert a csírázási százalékok minden kísérletnél eltérhetnek a korábbi eredményektől. Általánosságban elmondható, hogy a vetőmag csírázása %, a nem vetőmag minőségű magok csírázása 30-70% közt mozog. A vetőmagból fejlődő csírák kissé fejlettebbek a nem vetőmag minőségűhöz képest) Napok száma 1. Csírázási százalékok, egyéb jellemzők a csírázás folyamatában (maghéj repedése, oldalgyökerek megjelenése, megkapaszkodás, lomblevelek száma) Vetőmag szobahőmérsékleten, fényben Vetőmag szobahőmérsékleten sötétben Nem vetőmag minőségű magok szobahőmérsékleten fényben

39 Válaszolj a kérdésekre! 1) Hányadik napon reped fel a maghéj? 2) Hányadik napon jelennek meg az oldalgyökerek a gyököcskén? 3) Hányadik napon látszanak már a rügyecskén az első lomblevelek? 4) Hányadik napon kapaszkodik meg a csíra a vattában annyira, hogy nem vehető ki belőle? 5) Látsz-e gyökérgümőket a csíranövények gyökerein? Mi lehet a tapasztaltak oka? 6) Hányadik naptól fejlődik eltérően a két vetőmagminta? Mi lehet erre a magyarázat?

40 7) Mi lehet az oka annak, hogy csávázzák a vetőmagokat? Magyarázd a tapasztalataid alapján! 8) Miért érezhető a csírázás bizonyos szakaszában furcsa szag a vattán? Magyarázd! Melyik szakaszban tapasztaltad? 9) Mi lehet az oka annak, hogy a vetőmag és nem vetőmag minőségű bab csírázási aránya nem egyforma? 10) Milyen módosult szerveket látsz a babnövényen? Mi a feladata? 11) Milyen szerepe van a fénynek a bab csírázásában? 2. kísérlet Kétszikűek és egyszikűek csírázása bab és kukorica vetőmag, műanyag pohár, termőföld 5-7 nappal a foglalkozás előtt el kell vetni a magokat. Csoportonként 1-1 műanyag poharat meg kell tölteni földdel, a vetőmagon feltüntetett mélységre helyezni néhány magot az edényben. A földet végig nedvesen kell tartani! Minden edény szobahőmérsékleten és fényben tartandó

41 1. Vizsgáld meg szemrevételezéssel a két edényben fejlődő csíranövényeket! Melyikben találod az egyszikűt? Válaszod indokold! 2. Hogy nevezzük az egyszikűek csírázását? 3. Mi a neve a kétszikűek csírázásának? 4. Milyen más egyszikű növény magját lehetne a kukoricán kívül csíráztatni? 5. Milyen egyéb magvak lennének alkalmasak a babon kívül csíráztatásra? Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

42 NÖVÉNYHATÁROZÁS Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen jellegzetességei vannak a kétszikű növényeknek? 2) Milyen alakja lehet a növények levelének? 3) Rajzolj egy párosan szárnyasan összetett levelet, egy karéjos levelet a Növényhatározó c. könyv segítségével! A környezetünkben élő gyomok értékes növények lehetnek? Határozzunk meg néhány növényt a mai órán, és egyéni kutatásként derítsd ki, hogy van-e köztük gyógynövény! 1.kísérlet Növényhatározás közösen - pásztortáska tálca, nagyító, élő pásztortáska növény, Növényhatározó c. könyv Határozzuk meg közösen a tálcán levő növényt! 1) Írd le a határozás menetét!

43 2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3) Milyen élőhelyen található meg? 4) Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! 2. kísérlet Növényhatározás párban tálca, élő növények (pl: fehér akác, vérehulló fecskefű, lándzsás útifű, korcs here), nagyító, Növényhatározó c. könyv Határozz meg további növényeket is a Növényismeret c. könyv segítségével! Első növény határozása 1) Írd le a határozás menetét! 2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj:

44 3) Milyen élőhelyen található meg? 4) Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Második növény határozása 1) Írd le a határozás menetét! 2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3) Milyen élőhelyen található meg? 4) Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Harmadik növény határozása 1) Írd le a határozás menetét! 2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj:

45 3) Milyen élőhelyen található meg? 4) Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Negyedik növény határozása 1) Írd le a határozás menetét! 2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3) Milyen élőhelyen található meg? 4) Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra!

46 Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

47 Bevezető/Ismétlő feladatok: NÖVÉNYHATÁROZÁS II. Írd le a képeken látható növények/növényi részek főbb jellemzőit! 7. ábra 8 8. ábra 1. kísérlet Növényhatározás párban tálca, nagyító, Növényhatározó c. könyv, élő növények (fekete bodza, vörös here, kamilla, pipacs, orgona, vadrepce) A határozások leírása: Első növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!

48 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg? 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Második növény határozása 1. Írd le a határozás menetét! 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg? 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Harmadik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét!

49 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg? 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Negyedik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét! 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg? 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra!

50 2. kísérlet Növényhatározás egyénileg tálca, nagyító, Növényhatározó c. könyv, élő növények (fekete bodza, vörös here, kamilla, pipacs, orgona, vadrepce) A határozások leírása: Első növény határozása 1. Írd le a határozás menetét! 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg? 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Második növény határozása 1. Írd le a határozás menetét! 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg?

51 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Harmadik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét! 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj: 3. Milyen élőhelyen található meg? 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Negyedik növény határozása 1. Írd le a határozás menetét! 2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család, fajnév) Törzs: Osztály: Család: Faj:

52 3. Milyen élőhelyen található meg? 4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás során derült ki számodra! Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

53 PLAZMOLÍZIS ÉS OZMÓZIS VIZSGÁLATA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Mit tanultál a diffúzióról? 2) Gyorsítható-e a diffúzió? Hogyan? 3) Mit nevezünk féligáteresztő hártyának? 4) Mi lehet féligáteresztő hártya az élő szervezetben? 1. kísérlet Az ozmózis megfigyelése szabad szemmel (kígyó)uborka, burgonya, káposzta, kés, vágódeszka, tál, konyhasó Szeleteld fel vékonyan az uborkát, a burgonyát, a káposztát! Tedd tálba! Sózd meg! Néhány perc múlva figyeld meg az eredményt! 1. Miben hasonlít egymásra a három tapasztalat? 2. Magyarázd meg a jelenséget! 3. Miért tapasztalhatjuk a természetben, hogy a cseresznye és a szőlő termése felreped, ha sok eső esik, mikor érnek?

54 2. kísérlet Ozmózis megfigyelése nagyobb és kisebb koncentrációjú közegben főzőpoharak, nejlonzacskó, spárga, növényi levél, tömény keményítő oldat, tömény sóoldat, desztillált víz, papírtörlő, hurkapálca Rajzold körbe a füzetedben a lomblevelet, majd tedd a főzőpohárba! Önts rá annyi tömény sóoldatot, hogy bőven ellepje a levelet! Tegyél a tömény keményítőoldatból a nejlonzacskóba, kösd be a száját spárgával és erősítsd egy hurkapálca darabra, hogy bele tudd lógatni a főzőpohárba, amibe desztillált vizet öntöttél. Az egész zacskó merüljön el a vízben. A zacskó külső oldaláról előzetes töröld le a keményítőoldatot, ha kifolyt belőle. A desztillált vizet fesd meg pár csepp kálium-jodidos jódoldattal. A két kísérlet eredményére 20 percet kell várni, ezért előtte végezd el a harmadik kísérletet! 1. Rajzold körbe a növényi levelet mielőtt a sóoldatba helyezed! Várj 20 percet, majd vedd ki a sóoldatból, töröld szárazra, és egy másik színnel rajzold körbe a levelet úgy, hogy az előző rajz levélnyelére illeszted a levélnyelet! Mit tapasztalsz? Válaszod írd a rajz mellé! 2. Mit tapasztaltál a nejlonzacskót kiemelve a desztillált vízből? 3. Milyen méretűek a KJ-os jódoldat molekulái a tapasztalatod szerint? 4. Mivel helyettesíthetted volna a nejlonzacskót, ami hasonló eredményekhez vezet?

55 3. kísérlet Plazmolízis megfigyelése növényi metszeten víz, papírtörlő, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, szike, lilahagyma, 10%-os kálium-nitrát, 40%-os kalcium-klorid Készíts 3 db vékony nyúzatot a lilahagyma húsos allevelének lilás bőrszövetéről! Az egyikre cseppents vizet, a másikra 10%-os kálium-nitrátot, a harmadikra 40%-os kalcium-kloridot! Nézd meg a metszeteket a mikroszkópban! A vízzel kezelttel kezd, mert a másik kettőnek kell néhány perc várakozás! 1. Melyik metszetek esetében tapasztalsz változást? 2. Mi történt a második tárgylemezen? 3. Rajzold le a látottakat! konvex konkáv

56 Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

57 A CSÍRÁZÁS ÉS A SEJTLÉGZÉS VIZSGÁLATA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Milyen főbb lépései vannak a sejtlégzésnek? 2. Melyik sejtalkotóban zajlik a sejtlégzés? 3. Röviden foglald össze a sejtlégzés lényegét! 1. kísérlet Magvak duzzadásának megfigyelése kémcső, víz, hurkapálca, mustármag Töltsd meg a kémcsövet mustármaggal kb. 2/3-ig (jelöld filccel ameddig a magok vannak), majd önts rá vizet! Tedd a magok közé középre a hurkapálcát, az alja érjen le a kémcső aljára és tedd egy biztonságos helyre a kémcsövet. A tapasztalatokat perc múlva figyelheted meg, addig végezd el a többi vizsgálatot! perc múlva fogd meg a hurkapálcát és próbáld kihúzni a kémcsőből! Mit tapasztalsz? 2. Mivel magyarázod a jelenséget? 3. Miért tudtak őseink vízzel locsolt hüvelyesekkel sziklát repeszteni?

58 2. kísérlet Csírázó babmagvak gázképzése főzőpohár, 6 napos babcsíra (levele még ne legyen, de viszonylag nagy legyen rajta a csíra), óraüveg, gyurma, gyufa, hurkapálca A főzőpohárba tegyél 5 csírázó babnövényt, fedd le óraüveggel, az óraüveg és a főzőpohár közti részt zárd le légmentesen gyurmával, majd 20 perc múlva gyújts meg egy hurkapálcát! Addig végezd el a harmadik vizsgálatot! Óvatosan húzd le az óraüveget, majd tartsd az égő pálcát a főzőpohárba! 1. Mit tapasztalsz, amikor beletartod az égő hurkapálcát a főzőpohárba? 2. Melyik gáz táplálta volna a légzést? 3. Miért nem volt a főzőpohárban az égést tápláló gázból? 4. Melyik gáz halmozódott fel a főzőpohárban, aminek a tapasztaltakat köszönhetjük? 3. kísérlet Vizsgálatok csírázó borsószemekkel kémcsövek, melyekhez van perforált gumidugó, amibe mindkét végén nyitott üvegcső van, 5 napos borsócsíra (levele még ne legyen, de viszonylag nagy legyen rajta a csíra), fenolftaleines NaOH-oldat, olaj, cseppentő

59 A vizsgálati anyagot célszerű a laboránsnak összeállítani a nap reggelén vagy előző nap délutánján, hogy az időkeretbe beférjen a három kísérlet, illetve jól látható legyen a változás. Csoportonként két kémcsőre van szükség, Mindkettőbe azonos számú csíranövényt kell tenni, a másodikba egy NaOH pasztilla is kerüljön, majd bedugaszolni a kémcsövek száját a gumidugóval. Ezt követően az egyik üvegcsőbe kb. a dugóból kilógó cső közepébe kell helyezni a fenolftaleines NaOH-oldat cseppet, a másik üvegcsőbe (NaOH pasztillásba) pedig olajcseppet. Mindkét üvegcsövön alkoholos filctollal be kell jelölni a cseppek elhelyezkedését, hogy a diákok a foglalkozáson lássák a változást! 1) A csírázó magvak melyik gázt használták el a légtérből? 2) Melyik gáz keletkezett csírázás közben? Melyik kísérlet, és hogyan bizonyítja ezt? 3) Milyen változások tapasztalhatók az olajcsepp mozgásában? 4) Milyen változást tapasztalnál, ha egy nagy lombikba élő állat (lisztkukacok vagy egér) lenne elhelyezve hasonlóan üvegcsővel bedugaszolva és olajcseppel ellátva? Miért?

60 Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

61 A NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA II. Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Melyek a növényi szövetek főbb csoportjai? 2. Melyik növényi szövet végzi az anyagok szállítását? Hol és milyen formában fordul elő egy lágyszárú kétszikű növényben? 3. Melyik növényi szövet adja a levelek zöld színét? Mi jellemző erre a szövetre? 4. Milyen alapszöveteket tanultál még? 1. kísérlet Bőrszöveti függelékek vizsgálata muskátli levele, keskenylevelű ezüstfa vagy ezüsthárs levele, szöszös ökörfarkkóró levele, tárgylemez, fedőlemez, tanulói mikroszkópok, víz, cellux A kapott növényi levelekről készítsünk kaparékot, vagy ragasszunk rájuk (a szőrösebb oldalukra) rövid celluxcsíkot és húzzuk le róla. A muskátlilevélről ajánlott inkább bőrszöveti nyúzatot vagy keresztmetszetet készíteni. Vizsgáljuk a mikroszkóp különböző nagyításaival őket! 1) Mit látsz az ezüstös levelekről készült kaparékokban?

62 2) Mit látsz a szöszös ökörfarkkóróról készült kaparékban? 3) Miket találsz a muskátli levelén? 4) Milyen bőrszöveti függelékeket lehetne még vizsgálni a következő növények esetében, és ezeknek mi a feladata? csalán kereklevelű harmatfű gyermekláncfű termése fekete kökörcsin 9. ábra 10. ábra fekete kökörcsin nagy csalán 11. ábra 12. ábra gyermekláncfű kereklevelű harmatfű

63 2. kísérlet Szállítószövet vizsgálata lomblevek különböző fás szárú növényekről (szezontól és elérhetőségtől függően pl. bodza, orgona, hárs) tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, víz, A levélből ferdén visszafelé húzva kitépjük a levéleret, főleg a végét vizsgáljuk mikroszkóp alatt különböző nagyításokban. Egy csepp vízzel akadályozzuk meg a metszetek kiszáradását. 1) Milyen szövetelemek építik fel a növények szállítószövetét? 2) Milyen jellemzők alapján lehet elkülöníteni az előbbi feladatban megnevezett szövetelemeket? 3) Mi az egyes szövetelemek feladata? 4) A metszeteken is észrevehető, hogy nem ugyanabból a növényből származnak. Mi árulkodik erről? 5) Milyen alakúak a szállítószövetek sejtjei? Mennyiben szolgálja ez a szövet működését?

64 3. kísérlet Víztartó és levegőztető alapszövetek vizsgálata lomblevek különböző pozsgás növényekről (aloe vera, varjúháj, kövirózsa, majomkenyér), apró békalencse vagy tavirózsa levele, tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez Készíts a növényi leveleket kettévágva tanulmányozható kenetet a kocsonyás állagú víztartó alapszövetből a tárgylemezre! Fedd le és vizsgáld különböző nagyításban! Készíts keresztmetszetet és hosszmetszetet is a békalencséből/tavirózsa leveléből! Vízzel akadályozd meg, hogy kiszáradjon a metszet! Tanulmányozd! 1) Milyen alakúak a pozsgás növény alapszöveti sejtjei? 2) Hogy védheti a növény az általa raktározott vizet? 3) Rajzold le a levegőztető alapszövetet! 4) Hogy szolgálja a levegőztető alapszövet a feladatát?

65 Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

66 A FOTOSZINTÉZIS VIZSGÁLATA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Foglaljuk össze röviden a fotoszintézis lényegét! 2) Melyik két szakaszra oszthatjuk a fotoszintézist? 3) Melyik sejtalkotóban zajlik a fotoszintézis? 4) Mely élőlények képesek fotoszintézisre? 5) Milyen más energiát használhatnak az élőlények saját szerves anyagaik előállítására? 1. kísérlet A szén-dioxid hatása a fotoszintézisre kémcsövek, kémcsőtartó, átokhínár vagy más akváriumi növény, 0,5%-os és 1%-os NaOH-oldat, csapvíz, forralt víz, olaj Négy kémcsőbe állítsuk össze a kísérleteket! Mindegyik kémcsőbe egyenlő mennyiségű folyadék kerüljön, és a növények nagysága is egyforma legyen! Számozd a kémcsöveket alkoholos filctollal! Az első kémcsőbe forralt vizet öntsünk, a másodikba csapvizet, a harmadikba 0,5%-os NaHCO 3 -oldatot, a negyedikbe 1%-os NaHCO 3 - oldatot! Mindegyiknek a tetejére rétegezzünk egy kevés étolajat! A kémcsöveket olyan helyre tegyük a kémcsőtartóba, ahol azonos fényviszonyok közt vannak! Figyeld és számold a percenként keletkező buborékok számát! 1. Miért keletkezik buborék a növények vágásfelszínén?

67 2. Melyik kísérletben keletkezik a legkevesebb buborék? Mi lehet az oka? 3. Mi lehet az olaj szerepe? 4. Melyik kémcsőben keletkezik a legtöbb buborék? Mi lehet az oka? 5. Miért fontos, hogy minden kémcső azonos fényviszonyok közt legyen? 6. Milyen általános következtetést tudsz levonni a kísérletből a fotoszintézis intenzitásával kapcsolatban? 2. kísérlet A megvilágítás hatása a fotoszintézisre kémcsövek, kémcsőtartók, indigó festék, nátrium-hiposzulfit, forralt csapvíz, csapvíz, átokhínár vagy más vízinövény, hurkapálca, gyurma/gumidugó, gyufa, asztali lámpa Három kémcsövet számozz meg! Mindegyikbe egyforma mennyiségű indigó nevű szerves festéket önts nátrium-hiposzulfittal redukálva (ekkor színtelen)! Két kémcsőbe csapvíz kerüljön, de az elsőt sötétben kell tartani, a másikat fényben! A harmadik kémcsőbe forralt víz kerüljön, és fényben helyezzük el! Mindhárom kémcsőbe azonos méretű vízinövény kerüljön! A fényben tartott, csapvízbe tett növény kémcsövét zárjuk le gumidugóval vagy gyurmagolyóval! 10 perc elteltével izzítsunk be egy hurkapálcát, majd óvatosan vegyük le a kémcső szájáról a dugót/gyurmát!

68 1) Mi történik az első kémcsőben? Mit bizonyít a megfigyelés? 2) Mit tapasztalsz a második kémcsőben? Magyarázd a tapasztaltakat! 3) Mit tapasztalsz a harmadik kémcsőben? 4) Mit tapasztalsz, amikor az izzó hurkapálcát odatartod a kémcső szájához? Mi az oka? 5) Ezt a kémcsövet világítsd meg asztali lámpával és néhány perc múlva számold össze az egy perc alatt keletkező buborékokat! Hasonlítsd össze az eredményedet a korábbiakkal! Magyarázd a különbség okát! Önértékelés: Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

69 KEMÉNYÍTŐVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1) Milyen monomerekből áll a keményítő? 2) Melyik két nagy szerkezeti egységre tagolható a keményítő? 3) Hol fordul elő a növényekben a keményítő? 4) Miért lehet kék színreakciót előidézni a Lugol-oldattal a keményítőt tartalmazó növényi részeknél? 1. kísérlet Keményítő kimutatása különböző növényi magvakból tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, Lugol-oldat, cseppentő, szike, duzzadt babmagok, burgonya, duzzadt búzaszemek A babot és a búzát 24 órán keresztül be kell áztatni, hogy megduzzadjanak. Készíts mindhárom növényi részből kaparékot, amikre cseppents Lugol-oldatot! Vékonyan rétegezd a tárgylemezre, fedd le és vizsgáld különböző nagyításokban! 1) Melyik növény rendelkezik a legnagyobb keményítőszemcsével? 2) Melyik növénynek a legkisebb a keményítőszemcséje? 3) Melyik növény keményítője koncentrikus rétegződésű?

Levéltípusok,levélmódosulatok megfigyelése

Levéltípusok,levélmódosulatok megfigyelése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Levéltípusok megfigyelése A levél módosulatok felismerése, vizsgálata Funkciójuk és változataik megismertetése Lomblevél szöveti felépítése Eszközszükséglet:

Részletesebben

Raktározó alapszövet vizsgálata

Raktározó alapszövet vizsgálata A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Raktározó alapszövet funkciójának bemutatása Metszetkészítés Mikroszkóp használat gyakorlása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: almamag, csírázó burgonya, sárgarépa,

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban

Részletesebben

Módosult gyökerek megfigyelése

Módosult gyökerek megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A gyökér módosulatok felismerése, vizsgálata Funkciójuk és változataik megismertetése Föld alatti és föld feletti gyökér típusok bemutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis

Részletesebben

Tapasztalat: Magyarázat:

Tapasztalat: Magyarázat: 1. Kísérlet Szükséges anyagok: 3,2 g cinkpor; 1,5 g kénpor Szükséges eszközök: porcelántál, vegyszeres kanál, vas háromláb, agyagos drótháló, Bunsen-égő Végrehajtás: Keverjük össze a cinkport és a kénport,

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA GYAKORLATI KÉRDÉSEI ÉS KELLÉKEI

A KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA GYAKORLATI KÉRDÉSEI ÉS KELLÉKEI A KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA GYAKORLATI KÉRDÉSEI ÉS KELLÉKEI I. TÉTEL SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 2011. 1. A szőlőcukor és répacukor megkülönböztetése A tálcán szőlőcukor,

Részletesebben

Fizikai tulajdonságai: Tapasztalat: Magyarázat: Kémiai tulajdonságai: Előállítása: 1. laboratóriumban: 2. iparban:

Fizikai tulajdonságai: Tapasztalat: Magyarázat: Kémiai tulajdonságai: Előállítása: 1. laboratóriumban: 2. iparban: 1. Kísérlet : Hidrogén kimutatása, égése Szükséges anyagok: egy darab cink, sósav Szükséges eszközök: kémcső, cseppentő, gyújtópálca Végrehajtás: a, A kémcsőbe tedd bele a cinkdarabot, majd csepegtess

Részletesebben

OKTV biológia I-II. kategória - Döntő 1. oldal A versenyző száma...

OKTV biológia I-II. kategória - Döntő 1. oldal A versenyző száma... OKTV 2010 2011 biológia I-II. kategória - Döntő 1. oldal Kedves Versenyző! Gratulálunk a Biológia OKTV-n elért eddigi kiváló teljesítményéhez! Csak így tovább! Először minden lapra a versenyző számához

Részletesebben

Érettségi kísérletek kémiából 2012.

Érettségi kísérletek kémiából 2012. Érettségi kísérletek kémiából 2012. 1. Két óraüvegen tejföl található, az egyik lisztezett. A tálcán lévő anyagok segítségével azonosítsa a lisztezett tejfölt! Válaszát indokolja! 2 db óraüveg Lugol-oldat

Részletesebben

Eszközismertető Fontos feladat: - a mikroszkóp helyes használatának megismertetése, ill. átismétlése - a digitális mérleg használatának bemutatása

Eszközismertető Fontos feladat: - a mikroszkóp helyes használatának megismertetése, ill. átismétlése - a digitális mérleg használatának bemutatása A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A mohanövény teleptestének és szervkezdeményeinek vizsgálata, összehasonlítása A spóratartó és a spórák megfigyelése, metszetkészítés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok:

Részletesebben

Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. OKTV 2006/2007. Biológia I-II. kategória döntő forduló Feladatlap

Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. OKTV 2006/2007. Biológia I-II. kategória döntő forduló Feladatlap Feladatlap Feladatlap Feladatlap Feladatlap Feladatlap Megoldások 1. feladat: Fajismeret (18 pont) Először 4 társulás képét látja (I-IV). A társulások neveit írja a táblázat első oszlopába! Ezután 12 faj

Részletesebben

1. PLAZMOLÍZIS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

1. PLAZMOLÍZIS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: 1. PLAZMOLÍZIS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: lilahagyma, mikroszkóp, kés, penge, csipesz, óraüvegek, tárgylemez, fedőlemez, cseppentők, 10%-os CaCl 2 -oldat, víz. Végezze el az alábbi kísérletet, és feleljen

Részletesebben

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Témakörök: 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák és összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 6. Hidrogén és nemesgázok 7. Halogénelemek

Részletesebben

Az alamtermés szöveti és biokémiai vizsgálata Biológia10Almatermésvizsgálata Összeállította: Törökné Török Ildikó Lektorált tananyag

Az alamtermés szöveti és biokémiai vizsgálata Biológia10Almatermésvizsgálata Összeállította: Törökné Török Ildikó Lektorált tananyag TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az almatermés szöveti és biokémiai vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az almafa jellemzői, amit már a Természetismeret órán megtanultunk: A Zárvatermők törzsébe

Részletesebben

B TÉTEL Az étolaj vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL Az étolaj vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2013/2014. B TÉTEL Az étolaj vizsgálata Két kémcsőbe töltsön kb. 6 cm 3 -t a következő oldószerekből: víz, benzin. Mindegyikbe tegyen étolajat, rázza össze. Mit tapasztal? Indokolja a látottakat! víz benzin

Részletesebben

Levegő összetételének vizsgálata

Levegő összetételének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A levegő összetételének vizsgálata A levegőben lévő szennyeződések megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: meszes víz, kobalt-klorid oldat, színezőanyag

Részletesebben

B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat!

B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat! 2015/2016. B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat! cink réz híg sósav Jód melegítése Egy száraz

Részletesebben

Szakköri tanulói munkafüzet

Szakköri tanulói munkafüzet Szakköri tanulói munkafüzet Biológia 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Heiling Jolán 1 TARTALOM MUNKA-ÉS BALESETVÉDELMI, TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK... 2 1. FÉNYMIKROSZKÓP ÉS MIKROSZKÓPI TECHNIKÁK... 4 2. BAKTÉRIUMOK

Részletesebben

FELADATLAPOK BIOLÓGIA

FELADATLAPOK BIOLÓGIA FELADATLAPOK BIOLÓGIA 7. évfolyam Patonainé Tóth Gyöngyi SZÍNTESTEK VIZSGÁLATA 01 1/2! T BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A kísérlet során használt eszközökkel rendeltetésszerűen dolgozz!

Részletesebben

Nyitvatermők megfigyelése

Nyitvatermők megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Nyitvatermők fajainak megismerése A virágzat vizsgálata A levelek mikroszkópos vizsgálata Kész fenyőmetszet megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: lucfenyő

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Összeállította: Törökné Török Ildikó TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az egysejtű élőlények sejtjei és a többsejtű élőlények sejtjei is csak mikroszkóppal láthatóak.

Részletesebben

Növényi indikátorok használata kémhatás vizsgálatakor

Növényi indikátorok használata kémhatás vizsgálatakor Jelző oldatok (ok) növényi alapanyagokból Növényi ok használata kémhatás vizsgálatakor A gyakorlat célkitűzése: A közvetlen környezetünkben előforduló vizes oldatok jellegének felfedezése. Szükséges fogalmak:

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

Szártípusok,szármódosulatok megfigyelése

Szártípusok,szármódosulatok megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Szártípusok megfigyelése. A szár módosulatok felismerése, vizsgálata. Funkciójuk és változataik megismertetése. Föld alatti és föld feletti szár típusok bemutatása.

Részletesebben

Eszközismertető Stopper használat egyszerű, lenullázni az első két gomb együttes megnyomásával lehet.

Eszközismertető Stopper használat egyszerű, lenullázni az első két gomb együttes megnyomásával lehet. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A ki és belégzés folyamatának megfigyelése Tüdőmodell készítés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: meszes víz Szükséges eszközök: olló, csipesz, gumikesztyű, lufi,

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal : Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

Anyagok, eszközök: pékélesztő, víz, mikroszkóp, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő

Anyagok, eszközök: pékélesztő, víz, mikroszkóp, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő 1. Kísérlet Élesztőgombák megfigyelése Anyagok, eszközök: pékélesztő, víz, mikroszkóp, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő A boltban vásárolt pékélesztőből kaparj le egy kis darabot, és oszlasd

Részletesebben

kalap tönk gallér bocskor spóratartó

kalap tönk gallér bocskor spóratartó TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az erdő gombái A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az erdők élőlényei életközösségeket alkotnak, amelyben az egyes élőlények között kapcsolat és kölcsönhatás van. Az

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

Veszélyes anyagok álruhában

Veszélyes anyagok álruhában Veszélyes anyagok álruhában SZKA103_29 Vegyszerek a környezetben tanulói Veszélyes anyagok álruhában 3. évfolyam 121 Diákmelléklet D1 Megfigyelési feladatok A csoport Figyeljétek meg, milyen hatással van

Részletesebben

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Név: Neptun kód: _ mérőhely: _ Labor előzetes feladatok 20 C-on különböző töménységű ecetsav-oldatok sűrűségét megmérve az

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Tej összetételének vizsgálata

Tej összetételének vizsgálata A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A tej összetételének, tulajdonságainak vizsgálata A házi tej (nyers tej) és a boltban kapható tej összehasonlítása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: salétromsav,

Részletesebben

22. GÁZCSERENYÍLÁS VIZSGÁLATA

22. GÁZCSERENYÍLÁS VIZSGÁLATA 22. GÁZCSERENYÍLÁS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: korallvirág levele, zsilettpenge, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, vizes glicerin, cseppentő, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Vízvizsgálatok, vízszennyezés hatásai A víz (H 2 O - dihidrogén-oxid) (http://hu.wikipedia.org/wiki/v%c3%adz) az élőlények számára

Részletesebben

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet főzőpohár, üvegkád,

Részletesebben

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 8. évfolyam A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FÖLDRAJZ 8. évfolyam Rebák Sándor Rebákné Németh Erzsébet TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer A kísérlet célkitűzései: A folyadék felületén lejátszódó jelenségek értelmezése, adhéziós és kohéziós erők fogalmának megismerése Eszközszükséglet: kristályosító csésze rugós erőmérő parafa dugó üveglap

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A kalorimetria (jelentése: hőmennyiségmérés) (http://ttk.pte.hu/fizkem/etangyakpdf/1gyak.pdf)

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal A gerinctelen állatok közé tartozik az ízeltlábúak

Részletesebben

H Hódmezõvásárhely Garzó I. u. 3.

H Hódmezõvásárhely Garzó I. u. 3. Dátum: 2008.04.16 Oldal:1/5 Verzió: 2 1. Termék neve Kereskedelmi elnevezés: Gyártó és forgalmazó cég: Monolite Trade Kft. Cím: 6800 Hódmezõvásárhely, Garzó Imre utca 3. Telefon: 62/ 241-239 Fax: 62/ 242-238

Részletesebben

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása 2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a

Részletesebben

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint Szóbeli vizsga A témakörök ismeretének mélységét a részletes érettségi követelmény meghatározza. A zárójelben levő számok a vizsgakövetelmény megfelelő fejezetére

Részletesebben

Kémia 7.o. írásbeli vizsga Minta feladatsor:

Kémia 7.o. írásbeli vizsga Minta feladatsor: Kémia 7.o. írásbeli vizsga Minta feladatsor: 1. Az ábra egy anyag részecskéinek elhelyezkedését ábrázolja. Milyen halmazállapotú az illető anyag? Indokold a választ! 2. A halak a vízben oldott oxigént

Részletesebben

REACH: R- és S-mondatok. A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok:

REACH: R- és S-mondatok. A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok: REACH: R- és S-mondatok A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok: R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást R 3 Ütés, súrlódás,

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú

Részletesebben

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik Kémia: minden, ami körülvesz 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik TARTALOM 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik...2 1. Sodium PolYacrylate egy polimer a babák egészségéért...3

Részletesebben

A. feladat témakörei

A. feladat témakörei KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI A. feladat témakörei Általános kémia 1. Az atom jellemzése. 2. Egyszerű és összetett ionok. 3. Molekulák, molekulák térszerkezete és polaritása.

Részletesebben

Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK

Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: A természettudományos

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

Fejlesztı neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: NÖVÉNYÉLETTANI VIZSGÁLATOK

Fejlesztı neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: NÖVÉNYÉLETTANI VIZSGÁLATOK Fejlesztı neve: VADICSKÓ JUDIT Tanóra címe: NÖVÉNYÉLETTANI VIZSGÁLATOK 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: A tanulók a növények élettani működéseihez

Részletesebben

TANULÓI KSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A vázizom felépítése és kapcsolódása a csontokhoz

TANULÓI KSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A vázizom felépítése és kapcsolódása a csontokhoz TANULÓI KSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A vázizom felépítése és kapcsolódása a csontokhoz Az ember mozgás szervrendszerének alapvető feladata a hely-és

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal 1. feladat (15 pont) NÖVÉNYHATÁROZÁS Határozza meg a kapott növényt! Írja le a határozás menetét! Például: 1. oldal 1b, 2b, 3a... 1. feladat (15 pont) NÖVÉNYHATÁROZÁS Határozza meg a kapott növényt! Írja

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

A. feladat témakörei

A. feladat témakörei Általános kémia KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI 1. feladat témakörei

KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI 1. feladat témakörei KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI 1. feladat témakörei Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok-

Részletesebben

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése

Tanulói Módszerek munkaformák. időre. A saját online felületet használják. A tanár A teszt értékelése 6. Óraterv Az óra témája: A fémek kémiai reakciói III. Az óra cél- és feladatrendszere: anyagismeret bővítése, tapasztalatszerzés Az óra didaktikai feladatai: kísérleti megfigyelések (jelenségszint) Tantárgyi

Részletesebben

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI 2011. május Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi

Részletesebben

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 1. Cink reakciói Három kémcsőbe öntsön rendre 2cm 3-2cm 3 vizet, 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósavat, rézszulfát-oldatot, és mindegyik

Részletesebben

Élettelen ökológiai tényezők

Élettelen ökológiai tényezők A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,

Részletesebben

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,

Részletesebben

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3-11/1

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3-11/1 A természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3-11/1 BIOLÓGIAI KÍSÉRLETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA Tanulói munkafüzet Műveltségterület: Ember a természetben Összeállította:

Részletesebben

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI. A feladat témakörei

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI. A feladat témakörei KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI A feladat témakörei 1.Atomszerkezet 2.A periódusos rendszer 3.Kémiai kötések 4.Molekulák, összetett ionok 5.Anyagi halmazok 6.Egykomponensű

Részletesebben

Biztonsági Adatlap. Pallos Permetezőszer adalékanyag

Biztonsági Adatlap. Pallos Permetezőszer adalékanyag Biztonsági Adatlap. 1. A készítmény neve: Pallos Permetezőszer adalékanyag Gyártó cég neve: Forgalmazó (exportáló) cég neve: 2. Összetétel a) Nitrosol 40 % Ammónium nitrát 30 % Karbamid vizes oldata b)

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

Hagymafélék vizsgálata

Hagymafélék vizsgálata A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Szár és levél módosulatok megfigyelése, vizsgálata Mellékgyökérzet bemutatása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vöröshagyma, víz Szükséges eszközök: mikroszkóp,

Részletesebben

A. feladat témakörei

A. feladat témakörei KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok

Részletesebben

Természetes vizek vizsgálata

Természetes vizek vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Kémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése... 2. 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra...

Kémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése... 2. 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra... Kémia 11. osztály 1 Kémia 11. osztály Tartalom 1. Kolloid rendszerek vizsgálata: Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése................................. 2 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása

Részletesebben

Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként.

Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként. A NAP MELEGE Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként. A tevékenység általános leírása: A gyerekeket osszuk néhány

Részletesebben

V É R Z K A S A Y E N P

V É R Z K A S A Y E N P Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc )

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc ) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc ) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az emberi vese (és a nefron) működése 1. Az ember kiválasztó szervrendszere (http://hu.wikipedia.org/wiki/kiv%c3%a1laszt%c3%b3_szervrendszer)

Részletesebben

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P Dalma padlófelmosó Készült az 1907/2006 EK /REACH/ és az 1272/2008 EK rendelet szerint 5.

B I Z T O N S Á G I A D A T L A P Dalma padlófelmosó Készült az 1907/2006 EK /REACH/ és az 1272/2008 EK rendelet szerint 5. 1. Termék neve 1.1.Kereskedelmi név: Dalma padlófelmosó 1.2. A termék felhasználása: Kő, linóleum padló felmosására 1.3.Gyártó és forgalmazó Satina Gold Kozmetikai Kft Kft. Cím: 6800 Hódmezővásárhely,

Részletesebben

BIOLÓGIA. Munkafüzet. 11. évfolyam. Nánainé Kozári Erika A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

BIOLÓGIA. Munkafüzet. 11. évfolyam. Nánainé Kozári Erika A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN Munkafüzet BIOLÓGIA 11. évfolyam Nánainé Kozári Erika TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc párban is végezhető)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc párban is végezhető) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A csontok és a csontok ízületes kapcsolódásának vizsgálata Az ember mozgás szervrendszerének alapvető feladata

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan kell használni a GONAL-f előretöltött injekciós tollat? 2. Mielőtt megkezdené az előretöltött injekciós toll használatát 3.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan kell használni a GONAL-f előretöltött injekciós tollat? 2. Mielőtt megkezdené az előretöltött injekciós toll használatát 3. TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan kell használni a GONAL-f előretöltött injekciós tollat? 2. Mielőtt megkezdené az előretöltött injekciós toll használatát 3. Az előretöltött injekciós toll előkészítése az injekció

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az idegrendszer magasabb működése - a tanulás folyamatának A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A tudás az elraktározott információk előhívása, amely a sikeres tanulás

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések

Részletesebben

Ismerkedés az anyagi világ egységével, az anyagok tulajdonságaival és az anyagokkal kapcsolatos emberi tudás alakulásával

Ismerkedés az anyagi világ egységével, az anyagok tulajdonságaival és az anyagokkal kapcsolatos emberi tudás alakulásával Ismerkedés az anyagi világ egységével, az anyagok tulajdonságaival és az anyagokkal kapcsolatos emberi tudás alakulásával diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 131 D1 Feladatlap Adatlap a világűrben

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás. Magyar Csabáné

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás. Magyar Csabáné FELADATLAPOK KÉMIA emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás Magyar Csabáné 00 1/2 Kedves Diákok! BEVEZETÉS A tanfolyam az emelt szintű kémia érettségi kísérleti feladataira készít fel, de az írásbelire

Részletesebben

Biológia 5. osztály. 1. Lágyszárú növények vizsgálata... 2. 2. A sztereomikroszkóp használata, működése... 4. 3. Élesztőgomba vizsgálata...

Biológia 5. osztály. 1. Lágyszárú növények vizsgálata... 2. 2. A sztereomikroszkóp használata, működése... 4. 3. Élesztőgomba vizsgálata... Biológia 5. osztály 1 Biológia 5. osztály Tartalom 1. Lágyszárú növények vizsgálata................................................. 2 2. A sztereomikroszkóp használata, működése......................................

Részletesebben

SZKKVSZI Kőrösy József Tagintézménye 2011. június. 1. Szóbeli tétel B. altétel Kísérletek fémekkel

SZKKVSZI Kőrösy József Tagintézménye 2011. június. 1. Szóbeli tétel B. altétel Kísérletek fémekkel SZKKVSZI Kőrösy József Tagintézménye 2011. június Kémia szóbeli érettségi Kísérletek leírása 1. Szóbeli tétel B. altétel Kísérletek fémekkel A tálcán található három fémből (kalcium, vas, réz) tegyen keveset

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A növényi növekedés és fejlődés áttekintése Előadás áttekintése 1. A növekedés, differenciálódás és fejlődés fogalma

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: 15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, kés, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, óraüveg, metilénkék oldat, cseppentő, vizes glicerinoldat Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon

Részletesebben

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. 2. A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. március 13. 14 00-16 00

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. március 13. 14 00-16 00 Név (nyomtatott betűkkel): Osztály:... Iskola:.. Város:..... Szaktanára:...... Heti óraszám:. Elért összpontszám: Javító tanár aláírása:.. Kedves Versenyző! A teszt feladatoknál minden rövid pontozott

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. Biológia. 11. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. Biológia. 11. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet Biológia 11. évfolyam 2015. Összeállította: Ambrus Ildikó Lektorálta: Dr. Pollák Edit Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok... 2 1.

Részletesebben