EV. REF. FŐGYMNASIUM

Átírás

1 A MISKOLCZI EV. REF. FŐGYMNASIUM IRTA D r KOVÁCS GÁBOR tanár. MISKOLCZ, KIADJA AZ EV. REF. FŐGYMNASIUM

2 Forster Rezső könyvnyomdájából Miskolczon.

3 ELŐSZÓ. tanintézet történetének ismerete, főleg azokra nézve, kik életök nagyobb részét annak falai között töltik, bizonyára nélkülözhetetlen; de édes emlék ez azokra nézve is, kiket az iskolához az ifjúság hirtelen elröppenő és soha vissza nem térő arany idejének szép emlékei kötnek. Ezen régen érzett szükségen óhajtott főgymnasiumunk tanárikara segiteni, midőn iskolánk történetének megiratását az iskolaitanács előtt szept. hó 8-án inditványba hozta. Iskolai tanácsunk a terv helyeslése után a munkálat kivitelét visszatette az iskolai székhez, amely önkéntes vállalkozásom folytán reám bizta azt. Felvállalt kötelezettségemnek, a mennyire tehetségem engedte, igyekeztem is megfelelni, és amely okmányokat, adatokat Borsodmegye, Miskolcz város, a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület, a helybeli ref. egyház és tanintézetünk levéltáraiban iskolánk multjára vonatkozólag találhattam, törekedtem is e kis munkánál felhasználni; azonban abban, hogy nem teljesithettem ugy fel-

4 adatomat, mint ahogy én igazán szerettem volna, nem tiszta szándékom és akaratom, hanem főleg azon akadályok gátoltak, melyeket legyőzni korunkban többé alig lehet, a mennyiben városunk tűz által sokszor elhamvasztatván, egyházunk okmányai is porrá lettek; a tanintézet levéltára pedig szept. 20-án a betörő labanczok által szintén elpusztittatván, az alapitás idejétől kezdődő mintegy másfél századot talán örökre olyan sűrű homály takarta be, melynek sötétségébe alig- hatol egy-egy világitó sugár. E munkácskába tehát nemis vettem fel semmi olyat, mely okmányokkal nem bizonyitható, de viszont nem hallgattam el semmit, a mit tudomásom szerint adatok igazolnak. És miután jobbnak gondolok egy egyszerü, de hiteles adatokon épült történeti vázlatot, mintegy combinatiókon nyugvó terjedelmes dolgozatot, minden alanyi nézetet és elmélkedést kerülni igyekeztem. Kútforrásaim mindenütt megvannak nevezve, a hol pedig reájok utalás nincs és mégis időző jelek találhatók, azon helyek vagy a helybeli ref. egyház, vagy az iskola jegyzőkönyvéből vannak szószerint kiirva. Nem mulaszthatom el végűl hálás köszönetemet kifejezni az emlitett levéltárak hatóságainak s kezelőinek irányomban tanusított szivességökért, tanártársaimnak, kik utasitásaik és adatközléseik által ez igény nélküli munkácska elkészitését elősegitették. Miskolcz, márczius 1-én. A szerző.

5 I. A miskolczi ev. ref. iskola alapitása, fejlődése és tanrendszere. Mint a rohanó szél zugása a fa lombjait, ugy járta át a XVI-ik század elején az elméket a reformatio, gondolatszabadságot és vallásbeli szabad vizsgálódást követélve s védelmet találva hazánkban is a mindinkább ter jedő humanista müveltség által előidézett szellemi mozgalomban. A külföld egyetemein gazdag tudományos ismereteket gyüjtött hazánkfiai közül számos apostolai támadtak az ujitott vallásnak, s terjesztették azt gyorsan, majdnem ellenállhatatlanúl a hirtelen feltámadt ellenhatás erőszakoskodása s gyülőlete között is, a közművelődés fáklyáját lobogtatva millióktól üdvözölt, bár sokszor tragicus véghez vezető pályájukon. A szellemi sikerhez számos főúr anyagi áldozata s hathatós pártolása járulván, mindjárt az első időkben központi főiskolák alapittattak, melyek az alakuló egyházakat lelkészekkel és tanitókkal látván el, mig egyrészről a tudomány hatalmával erősitgették meg azon positiokat, melyeket a nép lelkesedése a reformatio számára kijelölt, másrészről az ujitott vallás elveinek terjesztésénél a hullámzó tengerre fényt szóró világitó tornyokhoz hasonlók valának. Hogy a reformatió valóban életszükség gyanánt jelentkezett, mivel az egyház»a fegyelem felbomlása és az alsóbb papságnak culturai tekintetben teljesen elhanyagolt állapotánál fogva magas erkölcsi és civilisátori hivatását betölteni nem volt képes«azt a katholicus irók is

6 6 elismerik. 1 ) Igy a nép, mely az intézmények becsét és értékét azoknak gyakorlati eredményeiből és különösen képviselőinek, fentartóinak jelleméből itéli meg«2 ), egy jobb és megnyugtatóbb vallásos nézet elfogadására igen hajlandó lett, a mely körülmény»a papságnak, mint a nép vezetőinek tudományban való nagy elhanyatlása miatt az ujitott vallás elterjedését hathatósan elősegitette. 3 ) A korviszonyok által előkészitett körülmények között Miskolcz város polgárai is mindjárt a XVI. század közepetáján elfogadták az evangelium szerint reformált vallást, és miután az egész község az uj vallásra tért, itt rövid idő alatt virágzó egyház alakult. 4 ) 1566-ban már tekintélyes központi reformált egyház ez, mert lelkésze Hevesi Mihály mint borsodi senior igazgatja és rendezi a környékbeli kisebb egyházakat, 1568-ban pedig épen ezen tekintélyes állásában van jelen a kassai ref. zsinaton és irja alá annak végzéseit. 5 ) 1639-ben a miskolczi ref. egyháznak már két lelkésze van. 6 ) Ilyen tekintélyes egyházközségben, minthogy a XVI. századbeli zsinatok mindenike parancsolja, hogy a lelkészek mellett minden egyházban tanitók is legyenek, kik félretéve minden más foglalkozást, hivataluknak éljenek, minden idejöket a ref. vallás tételeinek, s az olvasásnak és irásnak betanitására forditsák; 7 ) továbbá, miután a re- 1 ) Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században lap. 2 ) Révész Imre: Dévay Biró Mátyás élete lap. 3 ) Péterfi : Sacra Hungariae Concilia I , szerint az egyházi pályára lépőkre az esztergomi, az nyitrai és az veszprémi zsinatok végzései reformképen rendelik el, hogy ezután csak azok vétessenek fel a papi rendbe, a kik olvasni és énekelni tudnak, s az elemi ismeretekben némileg jártasok. 4 ) Az avasi templom, mely előbb Szent-István templomának neveztetett, körülbelöl 1554-ben lett a reformatusoké a Papszer-utczával együtt, mely azután birtokukban is maradt, miután Zsigmond királynak 1411-ben adott szabad papválasztási privilégiumát I. Ferdinánd 1563-ban, Rudolf 1593-ban, stb. ujra megerősitették. 5 ) Lampe : Historia ecclesiae reformatae in Hungaria (Debreczeni Ember Pál) és 577. lapon. 6 ) Városi jegyzőkönyv május 11.-ről. Makiári Zobor Márton urunk, miskolczi második predicator vőn az Avas völgyben egy pinczét stb. 7 ) A gönczi zsinat már jan. 23-án XVIII-ik articulusában igy intézkedik: Rectores scholarum diligentes sint in officio, nec extra conscnsum Pastorum discurrant, observentque pastores, quo modo J u v e n t u s per illos instituatur. Lampe: Historia ecclesiae reform lap.

7 7 formatio a nép felvilágosítására törekvő elveinél fogva épen iskoláira forditott eleitől fogva legnagyobb gondot: biztosan állithatjuk, hogy iskolánk az egyház megalakulásával egy időben, a város összes reformált vallású lakosságának hozzájárulásával, a város pártfogása mellett nyerte megalapitását. Nagyon természetes, hogy miután ez időben még az elemi és gymnasiumi oktatás szabatos elkülönitéséről s rendszerezéséről nemcsak nálunk a fejlődésében levő ref. egyházközségek ügyeinek kezdetleges állapota miatt, hanem külföldön sem volt legkevésbé sem szó, mint a kornak más tanintézetében, itt is csak a régi trivium tantárgyai: az olvasás, irás és számolás tanittatának ezen időben, és nem különböztette azt meg egyéb a reformatio előtti tanitástól, mint az erős protestans szinezet, mely a vallás alapelveinek a gyermek lelkébe való beoltását minden tantárgyak felett túlterjesztette, és az ellennézetek czáfolgatásával a tanitást mindig befolyásolta. Azonban, mivel a felsőbb humanista iskolák a re formatio korának eszményei valának és azokat a külföldi iskolarendszerekkel megismerkedett, lelkesen apostolkodó iskola alapitóink, a hol arra a hely és az egyház viszonyai alkalmasaknak mutatkoztak, mindenütt felállitani buzgólkodtak: nagyon valószinű, hogy valamint a környéken több s kevesebb ideig fenállott, és ezen korban alapitott szikszói, abauj-szántói, gönczi, tályai, szepsii, szentpéteri, ónodi, szendrői iskolák, tanintézetünk sem maradt sokáig a trivium tantárgyainál, hanem mint a borsodi senior (esperes) lakóhelyén, egy, már azon időben tekintélyes számu lakossal biró város és ref. egyház kebelében levő s anyagi jobb helyzettel biró iskola kiemelkedett még az említett latin alsóbb iskolák közül is, és egy olyan kis collegiummá nőtte ki magát, melyben a kisebb növendékek mellett nagyobb tanuló is is oktatást nyert a theologiai, philosophiai, retoricai és logicai ismeretekben. 1 ) Lampe : Historia ecclesiae reformatae in Hungaria 578. lap. Scholae 1) triviales in dristictu hujus (Borsodiensis) senioratus sunt complures in ora-

8 8 Ezen latin iskolák berendezésére nézve a legelső intézkedést az I. Rákóczy György által Szathmár-Németibe 1646 ik évben összehivott nemzeti zsinat végzéseiben s az ezen alapon Geleji Katona István superintendens által készitett canonokban találjuk, ahol a 94-ik canon az iskolatanitóknak első kötelességökké teszi, hogy»az ifjúságot a ker. vallás ágazataiban s a kegyességben képezzék, hogy a jelesebb irók felhasználásával bevezessék a müveltebb irodalomba, a görög és héber nyelv középszerű ismeretébe s a tisztességes tudományokba, gyakorolják őket a fogalmazásban, szavallásban, vitatkozásban; viseltessenek irántok atyai indulattal; ne legyenek hozzájok se lágyak se szerfölött szigoruak, stb.«ezen általános elvek után az iskolaügy fogyatkozásainak javitása és rendezése végett Sárospatakon a zempléni, abauji, borsodi és ungi egyházvidékek által junius 20-án tartott részzsinat az egész tanrendszert meghatározta. 1 ) Ezen részzsinat ugyanis, miután elrendeli, hogy a könyörgéseket és éneklést, (Első pont) továbbá a biblia fejezeteinek olvasását és magyarázását (Második pont) az összes iskolákban latinul kell tartatni a nagyobb tanintézeteket négy osztályba sorozza, és szorosan megjelöli azok tantárgyait, hogy a rectorok se másféléket, se másképen ne tanitsanak. Iskolánk itt (a hetedik pontban) azon nagyobb városok iskolái között emlittetik, a»hol a felnőttebb ifjak is nagyobb számmal gyülhetnek össze, és a hol a grammaticán, syntaxison, poesisen kivűl a retorica, azaz a kötött és kötetlen beszédben való tisztább ékesszólás is nibus fenne pagis majoribus; paulo floreritiores in oppidis Szikszó, Szentpéter, Ónod, Szendrő etc. Miskolczini praeprimis et Rima- Szombatini. Mox collegiis minoribus aequi parandae sunt fundatae scholae, in quibus praeter splendidam Ephobprum studentium catervam solent interteneri studiosi vulgo majores 20, 25, 30, interdum etiam plures numero, qui ab eruditis Ludiniagistris exercentur in studiis Theologicis, philosophicis, rhetoricis et logicis. ete. Ugyancsak Szombathy Jánosnál: Historia Scholae Sárospatakini : 131. lap. 1 ) Sárospataki füzetek 1862 évf. 446 l. Hegedűs László közli az 1846-iki tanrendszert a zempléni ref. egyházmegye anyakönyvéből. Továbbá Szombathy: Historia Scholae Sárospatakini 141. lapon.

9 9 tanitható, sőt a logica és görög-nyelv elemei is azoknak, akik a latin ékesszólásban már meglehetős előmenetelt tettek «. Ime! tehát ezen első irott bizonyság szerint iskolánk 1648-ban már nagyobb tanuló ifjúsággal biró kifejlett középiskola, és annak rendezésére az emlitett négy egyházvidék közösen tesz intézkedéseket. 1 ) Iskolánk multjára nézve tehát kiváló fontosságú e részzsinat végzése; és miután a mint az idézett kútfőből világosan kitünik több hasonló társaival együtt már ezen időben a sárospataki collegium hatása alatt állott, és tantervére, berendezésére, tanárai s tanulói iskolai viszonyaira nézve ezen főiskolát tekintette szabályalkotójául: kevés hiánynyal valóban megrajzolhatjuk iskolánk e korbeli tanrendszerének és berendezésének képét, melyet megkisérlek én is röviden vázolni. A XVI. században a magyar közoktatásra legnagyobb hatást gyakorolt a wittenbergi egyetem, a hová október 31-étől kezdve, midőn Luther Márton a hires 95 tételt a vártemplom ajtajára felszögezte, Európa minden részéből csak ugy özönlöttek a tanulók, amely időtől 1599-ig csak hazánk fiai közül is mintegy ezer ifjú jegyeztetett be az egyetem anyakönyvébe. 2 ) Itt tanultak a reformatio első hirdetői, a reformált iskolák alapitói, köztük Batizi András, Geleji Katona István, Dévai Biró Mátyás, Heltai Gáspár, Kopácsi István, Szegedi Kis István stb; nagyon természetes tehát, hogy az általuk eltanult s helyeselt rendszert, a Melanchton rendszerét igye keztek az általuk alapitott intézetekben is érvényre emelni. A Melanchton közoktatási programmját pedig a Wittenbergben august. 22-én tartott székfoglaló beszédje szerint az képezte, hogy: a classicai irodalom alaki és tartalmi ismerete által az ifjuság szivében és lelkében új l ) Az iskolaügyekben Gömör- Kishont és Borsodmegye már ban hozott 38 articulusból álló végzést, azonban ez általános és iskolánkat különösen nem érinti. 2 ) Franki Vilmos. A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században 288, 299. lap.

10 10 élet s új törekvés ébresztessék és és tápláltassék." 1 ) Ebből kifolyólag az egész oktatás feladatául a classicai nyelv és irodalom tanulását, értelmezését, főleg a szónoki beszédek által való retoricai képzést tette, s a tanulókat három csoportra osztván, a régi trivium tantárgyai mellett az egyes osztályok évfolyamait sem határozta meg, hanem a tanulók képzettségéhez képest a tantárgyakban előhaladottabbakat időközönként előbb vitte, mig a lassabban haladók elmaradtak. A retoricai képzés abban állott, hogy a tanuló egy latin szónoknak beszédeit, vagy néha a maga által készitettet betanulva, élő szóval adta elő a többiek előtt, ez által előadásbeli gyakorlottságot szerzett. Ennek előmozditására szolgáltak a vitatkozások és színi előadások is. Ezen rendszer később a Trotzendorf befolyása alatt, ki 1527-től volt 1531-ig a wittenbergi egyetem tanára, egy olyan intézménynyel bővült, mely hazánk reformált iskoláiban a legujabb időig fenmaradt, t. i. a hat osztályra osztott tanulóság nagyjait az intézetet vezető rector tanitotta ugyan, de a kisebb növendékek oktatását iskoláikat végzett nagyobb ifjakra bizta, igy az egész organisatiót magok a növendékek közreműködésének igénybevételével hajtotta végre." Ezen hatások alatt fejlődött ki középiskoláink XVI. és XVII. századbeli tanrendszere, mely a Kopácsi vezetése alatt, a Perényi Gábor anyagi pártfogásával már 1550-ben collegiummá emelkedett sárospataki iskolában jutott leginkább érvényre, a melyből, mint a központi napból a világosság, maradandó hatással áradt szét a befolyása alatti iskolákba, mint a milyen a miskolczi is volt 2 ), főleg miután a tanitók és az egyház lelkészei is mind e főiskolából kerűltek ki, fel sem tehető, hogy a tanitás is ne azon rendszer szerint folyt volna, a melyben ők is kiképeztetésöket nyerték. Tanittattak tehát: 1) Vallástan, a kisebb tanulók nak Syderius kátéja, a nagyobbaknak a heidelbergi káté 57. lap. 1 ) Molnár Aladár: A közoktatás története a XVIII-ik században, stb. 2 ) Szombathy János: Historia scholae Sárospatakini 131. lap.

11 11 szerint. 1 ) 2) Latin nyelv, mely mind a tanitásnak, mind a magánéletnek elfogadott egyedűli organuma volt. Grammaticai ismeretekre Molnár Gergely kolozsvári rector sok kiadást ért Elementa grammaticae"-jét, olvasmányul Erasmus Colloquiá ját, Molnár Gergely Prosodiájá"-t, Ciceró családi leveleit használták. A retoricára Péczeli Imre komáromi rector Melanchton után irt Rhetoricája, a classikusok közül Cicero, Ovidius, Vergil és Horatius olvastatott. A költészettan latin versirási gyakorlatok által, a szónoklat az oratiok előadása által tanittatott. 3) A természettudomány Magirus János phisiologiája és Keckermann Systema phisicum"-ja szerint, de többnyire kéziratokból, a tanár előadása után tanittatott a nagyobb növendékeknek. 4) Számtani ismeretek. 5) Magyar fogalmazások. 6) Éneklés. 7) Logica, mintegy az ismeretek betetőzéséül Keckermann logicája vagy Melanchton dialecticája szerint. 8) Metaphisica, a Keckermann és Alstéd metaphisicája nyomán. 2 ) Ezen tantárgyaknak osztályonként való berendezéséről az 1648 iki részzsinat nem intézkedik. Legvalószinűbbnek az látszik, hogy a classicai tanitás adván meg az egyes osztályok jellegét és nevét, annak az egyes évekre beosztott tananyagához idomultak a többi tantárgyak, és nem voltak mereven külön, korlátozott mennyiségre osztva; hanem a mint az iskolát igazgató tanár bölcs belátása és tapintata jónak látta, a főhatárvonalak megtartásával tetszése szerint intézkedett a beosztásra nézve. A tanrendszerben való ingadozást azonban nem sokára határozott intézkedések váltották fel tanintézetünkben. Ugyanis az évi junius 20-án tartott bodrogkereszturi zsinaton a püspöki kormányzattól való idegen kedés miatt a tiszai kerülettől elszakadt 3 ) Zemplén, Bor 1 ) Sárospataki zsinat végzéseiben a 10-ik pont. Sárosp. füzetek évfolyam 446. lap. 2 ) Szombathy János: Historia scholae Sárospatakini 139. lap. 3 ) Lampe : Historia ecclesiae ref. in Hungaria liber III lap. Ecclesiarum regimen reformatarum esse debet non episcopale, sed presbyteriale. Quatuor seniores (Cotti. Zempleniensis, Borsodiensis, Gömöriensis, Abaujva-

12 12 sod-, Gömör, Abaujvár-Torna-Sáros és az ungvári senioratusok függetlenűl intézkedvén iskolai ügyeikben: február 9-én Gömör és Borsod egyesült egyházmegyék a miskolczi ref. egyház felsőpapszerutczai lelkészi lakában részzsinatot tartottak, melyen iskolánkra nézve a következő határozatokat hozták: Mivel az deákságon, neutralistákon és mendicansokon kivűl a tanulók közé felvett gyermekekből valók, ugy mint itt lakos becsületes emberek gyermekei és vidékiek, különbözést kellett a dologba tenni, a fizetés azért a szerint igy különböztetik meg: Az itt való abeciarius gyermektől a rudimentáig limitáltatott huszonnégy pénz, denár 24, az vidékitől penigh az etymologhiáigh egy-egy forint: I fl. Az itt való rudimentistatól den. 50; az grammatistától den. 75; az syntaxistatól fl. I den. 50; az vidéki etymologistátúl és syntaxistátúl egy tallér, tallér I. Az itt való poetatul fl. I den. 80 pénz; logicustul fl ; oratortul egy fi- Az vidékiektűl poetátúl ft. 2. den 50; oratortúl fi. 2. den. 75; logicustól fl. 3. idest három forint 1 ). Ezen határozatból látható, hogy 1678-ban, az egész országban felgerjedt és már hatalmas hullámokat verő ellenreformatio és törvényes üldözések daczára is virágzó állapotban van tanintézetünk és kifejlett gymnasiumi teljes tanfolyammal bir, melynek előkészítői, az elemi osztályok sem hiányoztak. Látható, hogy már ekkor központi tanintézet ez, melyben abeciariusok, elementariusok, conjugisták, grammatisták, syntaxisták, poéták, oratorok és logicusok tanulnak, még pedig nem csak helybeliek, hanem vidékiek is olyan nagy számmal, hogy az iskola kiadásainak könnyebb fedezhetése végett a város tanácsa jónak látja a partialis synodust a tandij felemelésére kérni, hogy a helybeli tanulók, kiknek szülői az iskola riensis - Tornaiensis-, Sárosiensis, Ungváriensis.) fratribus data dextera, unionem sanctam confirnuirunt, etsancte mutuas sibi operas promiserunt. stb 1 ) Liber annajis juratorum civium Civitatis Miskolcz. Miskolcz város legrégibb jegyzőkönyvében ; továbbá Liber legum scholae Miskolcinae. kéziatban.

13 13 más terheit is viselik, előnyben részesittessenek a mind nagyobb számmal jelentkező vidéki tanulók felett. Az intézetet egy rector vezette, a ki miután a reformatusoknál a tanítóság átmeneti szolgálat- és a lelkészi pályára előkészitő hivatal gyanánt tekintetett, rendesen a sáros-pataki főiskolának hittani tanfolyamát végzett ifjai közűl hozatott, és két három évi tanitóskodás után rendesen a külföldi egyetemek valamelyikét látogatta meg, azon pénzösszeg segélyével, melyet ez állomáson, mint a főiskolához kötött academica promotión itt léte alatt szerzett. 1 ) A rector mellett az alsóbb osztályok tanitását a köztanitók (classis praeceptorok) vezették, a kik részint a főiskolákból hozattak, részint az iskola végzett növendékei közül az évi vizsgák után képességök szerint választattak ki az alsóbb osztályok tanitóiul s ez állásokat két-három, sőt szükség esetén négy évig is tartoztak betölteni azon jótétemények viszonzásául, melyekkel őket az iskola és az egyház közönsége tanulói pályájuk alatt segitette. A tanmenet, a mint az egykorú részzsinatok végzéseiből, a hasonló iskolák berendezéséből és az előbbiek alapján 1708-ban készült iskolai törvényekből megállapitható, a következő volt : A növendékek mindennap reggel az Auditoriumban (a deákok tantermében) összegyűlvén, közösen énekeltek s egy kirendelt nagyobb deák előkönyörgése mellett imádkoztak, mely után a bibliának egy fejezete olvastatott fel a hetenkénti sorban erre a senior által kijelölt deákok által. Ezen kivűl vasárnap reggel és szerdán délután minden osztály templomba ment a köztanítók vezetése és felügyelete mellett. A naponkénti isteni tisztelet után kezdődött a tanitás, délelőtt 7 8 és 9 11-ig, délután 1 2 és 3 5 óráig, a közbeeső idő fogalmazások irására vagy előkészűletre, esetleg a temetéseken való megjelenésre használtatván. Főgond fordittatott a vallá- 1 ) Gömör- Kishont és Borsod egyházmegyék által 1576-ban hozott articulusok XXXII-ike a 2 3 évire terjedő rectorsagot megerősiti. Lampe: Historia eccles. reif in Hungaria.

14 14 sos nevelésre, mely okból a vallástant a legnagyobb szorgalommal tanitották, elhanyagolását legszigorúbban büntették. Szintén igen erős buzgólkodást fejtettek ki a latin nyelv betanitása körül, melyet már az olvasni tudó gyermeknél elkezdtek, s a grammatistáktól fölfelé pedig szigorúan követelték, hogy a növendék e nyelven beszéljen nemcsak a tanteremben, hanem a magán életben is. Az iskolai törvény nagy szégyennek s tanulóhoz nem illőnek tartotta a hazai nyelven való beszélgetést, és azt szigoruan tilalmazta is. Az elvégzett tananyag ismétlésére hetenként a szerdát és a szombatot használták, a mely napoknak délutánjain az iskola alsóbb osztályai a köztanitók vezetése mellett a szabadba vonultak ki a mezőre vagy az avasi temetőre, hol közjátékok rendeztettek, melyekben a köztanitók is részt vettek s esetleg újakat találtak ki. A téli hónapokban ezen játszás helyett a növendékek a cántor által énekre, a rector és köztanitók által pedig számolásra oktattatának. Vizsgálat egy évben kétszer, Pálnapkor és julius hó közepén tartatott, mely utóbbi ünnepélyesen, a városi tanács tagjai és a meghivott nemes czéhek küldötteinek jelenlétében, az egyház lelkészeinek elnöksége mellett történt meg, midőn az összegyűlt nagyszámú hallgatóság mulattatására és a retoricai képzésben való előhaladás bebizonyitására közszónoklatok, szavallatok, bibliai-, erkölcsi vagy történelmi tárgyú szindarabok is játszattak el a nagyobb deákok által. Ezen az évet befejező közvizsgán történt rendesen a felsőbb osztályba való promoveálás is, azonban az előhaladás mértékéhez képest az év közepén is előbb vitettek néha a növendékek a következő magasabb osztályba, kivált az első időben 1678-ig, midőn az egyes osztályokra nézve nem volt szigoruan megszabva az időtartam, a jó felfogásu növendék pedig a kijelölt tárgyakat kevesebb idő alatt elvégezte, mint társai, igy az évközben való fellebbvitel reánézve érdem lett jog volt, a többire nézve pedig nem lehetett igazságtalanság. A közvizsgákon kivül magok a lelkészek ellenőriz-

15 15 ték a rector és köztanitók szorgalmát, mert kötelességök volt minden héten legalább egyszer végig járni az osztályokat, feleltetni a növendékeket és tapasztalataikról a városi tanácsnak, mely 1735-ig a ref. egyház és iskola minden ügyeinek főintézője és kormányzója volt, a gyűléseken előterjesztést tenni. Általában a tanmenet és berendezés az időhöz képest nem volt hiányos, főleg a XVII. század közepétől kezdve. Elődeink nem adtak a legkisebb részletekre kiterjedő, sokoldalú olyan tanitási utasitásokat, a milyenek a legujabb időben a tanitás ügyét épen az ellenkező véglet felé hajtják, a formával a lényeget ölik meg; hanem arra forditottak gondot, hogy az iskola élére olyan egyén állittassék, a ki szellemi képességei, jó bánásmódja és gyakorlatiassága által az elfoglalt hivatal terheinek viselésére képes legyen; mert jól tudták, hogy a ki saját személyes tulajdonai által le nem tudja győzni azon akadályokat, melyek a nevelés és oktatás göröngyös és tövises mezején az igaz utat sokszor elfedik, nem fogja azt soha semmiféle rendszabály és paragraphus az igaz ösvényre vezetni. Ez okból a protestans iskolában a tanárok egyéni szabadsága erőszakos módszerekkel nem is nagyon korlátoltatott, igy egyéni képességeiknek kifejtésére tág terök nyilt és e miatt sokszor igen nagy sikert is tudtak felmutatni és nagy eredményeket értek el, a melyek az általok vezetett iskolák jóhirének megalapitására mindenesetre igen sokat tettek. A XVII. század két utolsó évtizedében azonban megnehezült az idők viharos járása nemcsak általában a hazának protestáns vallásu polgárai, hanem közelebbről városunk, igy iskolánk felett is. Eltekintve a század hetvenes éveiben megkezdődött vallási visszahatástól, midőn a rendszeres üldözés miatt számos ref. egyház és iskola elpusztult vagy visszafoglaltatott, de a melytől egyházunkat és iskolánkat a város polgárainak általában reformált vallásra térése megvédelmezte: azon háborúk, melyek a vallás ügyében előbb Tököli, majd Rákóczy Ferencz által megindittattak, azután pedig a török uralom végmegtörésére tett erős hadjáratok városunkkal is érez-

16 16 tették ezen izgalmas idők sanyarúságait és azáltal, hogy az átvonuló seregek sokszor igen terhes követeléseit kikellett elégitenie, több izben nyomorba és kétségbeesésbe taszittattak ennek lakosai, s a kivetett hadi sarczok által a szük idő miatt a megélhetés feltételeitől is többször megfosztattak. Igy 1682-ben valószinűleg a Fülek felé siető török sereg átvonulása miatt volt nagy inségben a város, midőn a jegyzőkönyv szavai szerint biránkat, praedicatorinkat, deákinkat szekerekre rakatván, a táborra gyalázatosan hurczolták, s onnan is nagy kedvkereséssel szabadultak"; majd 1685-ben a Kassa, Ónod és Szolnok meghódolására siető császári seregek átvonulása nehezedett új csapásként városunk lakosaira, ugy hogy csak Kassához többet kellett szolgáltatniok tizenkétezer kenyérnél, más élelmi szerekkel, borokkal egyetemben", a midőn a sok alá s feljáró hatalmasok miatt, három tábornak rajtunk átmenetele miatt a szegénység annyira kifogyott marhájából, hogy a szántó földeket kapával kapálták s az erdőről a tűzrevaló fát hátokon hordották seregestől s a birák Egerbe s más helyekre gyalog jártanak május 23-án pedig nagy árviz öntötte el városunkat, sok házat romba döntvén, sok embert elpusztitván, s maga után csak nyomort és reménytelenséget hagyván. Ilyen nehéz és csapásokkal teljes idők alatt az iskolai életnek sem lehetett virágoznia; azonban teljesen nem szűnt meg, mert a város a háboruk által közvetlenül még sem érintetett, az átvonuló hadseregek zaklatása rövid ideig tartott, a vallásügyi sérelmes rendeletek alapján pedig erőszakos visszafoglalásoktól egyházunkat a lakosság egészen reformált vallású volta megőrizte, igy bár a magyarországi más hasonló intézetek közül sok beszüntette egy időre részint a háborúk, részint az üldözések miatt munkálkodását, tanintézetünk ez időben sem szűnt meg hintegetni a nemzeti művelődés magvait és előbbi berendezése és tanrendszere szerint ezen sötét idők nyomorai között is fennállott. Összefoglalván az elmondottakat, állithatjuk, hogy

17 17 tanintézetünk körül nyervén alapitását, a XVII. század letünő alkonyát már mint teljes gymnasiumi tanfolyammal, helybeli és vidéki számos növendékkel, egy rector igazgatása alatt több köztanitóval biró központi iskola érte meg, melynek fenntartását a város és annak ref. vallású polgárai minden viszonyok és körülmények között szivükön viselték s áldozatkészségük által, mely főként a nagyobb deákok élelmezésében nyilvánult, tekintélyesebbé emelkedni segitették. A főfelügyeletet teljesitő Gömör-Borsod egyesült egyházmegye is gondot forditott ez intézetre s gyűléseiben végzéseket hozott annak anyagi felvirágoztatása érdekében, a mi azt mutatja, hogy ezen tanintézet a körűlte fekvő egyházvidékek ref. vallású híveinek szellemi előhaladására, a borsodi senioratus tekintélyének emelésére már abban a korban nagy befolyással volt A XVIII. század kezdetén az elmúlt nehéz csapásokat egy újabb és ránk nézve végzetesebb követte, mely a XVI. és XVII. századokra vonatkozó nagyfontosságú okmányaink s intézetünk alapitására visszavezető becses irataink elpusztúlásának oka lett. Ugyanis szept. 20-án városunk a betört labanczoknak németekből és ráczokból álló hadai által kiraboltatván és felgyújtatván, az»ellenség fékezhetetlen dühe«iskolánk könyv- és levéltárát is zsákmányúl ejtette és bár az épületet az avasi templommal együtt megkimélte a felgyujtástól, okmányainkat minden más iratokkal és könyvekkel együtt intézetünk kipótolhatatlatl kárára örökre megsemmisitette. Miután e nagy szerencsétlenségben a város lakosainak legnagyobb része részint félelemből, részint a házak elpusztulása miatt falukra költözött, a tanúlóság is hihetőleg szétoszlott egy időre, igy az iskola szintén szünetelt; azonban, miután a valószinűleg 1702-ben vá- 2

18 18 lasztott Simándy István 1 ) rector csak 1707-ben ment innen a külföldi egyetemre és 1708-ban már Kemleky Gergely az iskola elpusztitott törvényei helyett az előbbiek mintájára uj törvényeket ir; másfelől pedig az iskolának 1715-ből származó legrégibb okmánytárában a «Liber legum scholae Miskolczinae«-L ban, egész 1704-től kezdve fel vannak jegyezve az intézet beiratkozott togatusai, igy sem a rectorok következésében, sem a tanulóknál hézagot nem találunk: az iskolai élet szünetelése semmi esetre sem tarthatott sokáig, habár e szomorú idők csapásait, mint humanisticus intézet, melynek virágzása főleg a polgárok jólététől függ, sok ideig megérezte is. Az 17o8-ik évtől kezdődnek az iskola történetére vonatkozó biztosabb adatok, midőn»az egyház érdemes előljáróságának s ezen iskola nemes és nemzetes gondnokainak megbízásából«kemleky Gergely rector az iskola beléletére és a tanulók viszonyaira vonatkozó törvényeket»az előbbiek mintájára«ujra megszerkeszti, a melyeket aztán 1715-ben Nagymihályi Gergely rector a változott körülményekhez idomit és az ifjúság hivatalnokainak kötelességeivel és eskü mintáival megtold s azon nagybecsü könyvbe vezet, mely»liber legum scholae Miskolczinae«czimmel reform, főgymnásiumunk legrégibb eredeti okmánytárát képezi. E törvények, melyek általában az ifjúság kötelességeit irják körül 2 ), iskolánk tanrendszerére ugyan álig vetnek világot, azonban e korban más tanintézeteknél is hiányzik a teljesen kifejlődött s irásba foglalt tanrendszer. A mit az adatok kétségtelenné tesznek, annyi, hogy ez időtől kezdve csendes békességben, sem külső, sem belső bajoktól nem háborgatva fejlődött iskolánk tovább, mint a vidék központjának, Miskolcz városának tanintézete. Minden két-három évben elküldött a városi magis- 1 ) Városi jegyzőkönyvben jan. 24. Infrascripfi venerabibs status ecclesiastici ministri, videlicet d. dominus Buzinkay, hum. item ac eruditus dominus Stephanus Simándi, nec non praestantissimus dominus Andreas Szentpéteri; ille in verbi divini praeconium, hic in praeclari seminarn nostri rectoratum, hic vero in cantorum magisterium anno quoque continuandum sese cum alaeri promtitudine Deo ac ecclesiae ejusdem servituros compromiserunt. 2 ) A tanuló ifjúság élete ismertetésénél.

19 19 tratus két derék és tekintélyes tanácsost Sárospatakra, a kik»vivén magokkal egy ántalagos bort az általok adandó vendégséghez, egy aranyat pedig rectorprofessor uramnak kedveskedésül«; onnan a bevett rendszer szerint hittani tanfolyamukat bevégzett tehetséges és jóravaló rectorokat, többnyire e a főiskola seniorát vagy contrascribáját, hozták ki az iskola vezetésére és igazgatására, a kik kötelességeiknek mindig hiven is megfelelni igyekeztek. A város azonban mindinkább emelkedvén és a vidéknek még jobban középpontjává levén: a tanulók száma iskolánkban annyira megszaporodott, hogy 1735-ben elérkezettnek látták az iskola előljárói, a városi magistratus és a lelkészek az időt arra, hogy a reformátio korában, körülbelől 1560-ban a város költségén és telkén épitett földszintes és az idő viszontagságai által másfél száz év alatt megrongált iskolai épületet a tanulóság nagy számának megfelelő korszerű berendezésben ujra épisék. Ki is lett nevezve a városi deputatió, mely az épületet megvizsgálván, az épités tervet el is készitette; le is tétetett az uj épületrész alapja, melyhez a kő és épületanyag a város ref. vallású lakossága által közös erővel hordatott össze, midőn egyházunk és iskolánk életében egy korszak alkotó esemény történt.»az 1735-ik év deczember hó 28-án ugyanis nemes Miskólcz városa magistratusának, u. m. főbírájának és hites tanácsának az bevett rendtartás szerint practicalni szokott elválasztások iránt electoria széket tartván, a midőn több sulyos dolgai és mostani circumstantiái között legterhesebb és szükségesebb requisitumának találta volna azt, hogy a maga magistratusa (ki ekkoráig mind külső, mind belső moderatiókat vállain viselt) sok világi foglalatosságai miatt szent ecclésiánk occurálható dolgainak folytatására és közelebb iskolánk épittetése körül kivántató vigyázásokra magánosan nem érkezhetnék, erre nézve tetszett vala emlitett B. városnak nemes ecclesia részéről való inspectióknak okáért felállitani egy curatoriale consistoriumot, melynek praeseséül és főcuratoráúl tek. nemzetes Markusfalvi Máriássy László uramat, a latere ő klme mellé curatoroknak tek. nemzetes és

20 20 vitézlő Szepessy István, Nagy András, Boldizsár Zsigmond, Óváry István uraimékat, ugy miskólczi főbíró nemzetes Kozáry György és első tanácsos Váczy András uraimékat, nemkülönben városunk előkelő tagjai közűl nemzetes Zsóry György uramat és Varga Mihály uramat, vicekurátorúl Lovas Szabó István uramat denominalni, attribuálván ezen nemes consistoriumnak oly activitást, hogy valamiket jó lelkiismeretnek regulája szerint szent ecclésiánk külső igazgatásában hasznosnak és előmenetelesnek lenni adveniáland, mindazokat a maga factumának agnoscálván, pro ratis et vigorosis existimalni fogja«1 ). Ezen igen fontos és a messze jövőbe kiható határozatnak kétségkivül épen olyan fontos okának is kellett lennie, mert itt, a hol a város az egyház alapitása óta, tehát több mint másfélszázadon keresztül viselte a ref. egyháznak»mind külső, mind belső moderatióit«, hogy ezen minden esetre fontos kormányzási jogáról, csak azért, mert»világi foglalatosságai miatt az egyház dolgainak is végzésére magánosan nem érkezik«, külön e czélra összehivott közgyűlés nélkül, egyszerűen az év végén rendesen tartatni szokott electoriaszékben, a történeti fejlődés semmibevételével egyszer-mindenkorra lemondjon, és főként olyan időben, mikor a város támogatására az iskolaépités czéljából a ref. egyháznak legnagyobb szüksége lett volna: bizonyára mélyebb és mindent megdöntő okának kellett lennie. Tudjuk mindnyájan, hogy az 1670-ik év körül meg kezdődött a vallási visszahatás és az ellenreformatio terjedni kezdett, melynek következményei gyanánt kitörtek a protestansok ellen a rendszeres üldözések, s egyházaik és iskoláik tettleges visszafoglalásai. A Sérelmek ellenhatásaként támadt a Tököli Imre-féle felkelés, mely ellen I. Lipót király az országgyülést 1681-ben Sopronba összehivni kénytelen volt. Azonban ez sem hozhatta meg az óhajtott békét, mert a protestans rendek tiltakozásával beiktatott XXV. és XXVI. törvényczikk, bár- megerősiti az 1606-ban Bécsben biztositott szabad vallásgyakorlatot, s az elűzött papokat és tanitókat állásaikba visz- 1 ) Városi jegyzőkönyv decz. 28-áról.

21 21 szahelyezi, de miután ezt csak az articularis helyeken engedi meg, a protestansok lelkét még nagyobb csüggedéssel és elkeseredéssel töltötte el. Ezt követte az 1701-ben kiadott királyi rendelet, melynek alapján a reformatusok iskolái közűl, részint a földesuraknak mint ezek patronusainak a kath. vallásra való térése által, részint a ref. iskolák előljáróinak félénksége, de főleg a tulnyomó erő szakoskodások miatt, sok ujra elfoglaltatott, vagy pártfogás hiányában teljesen megszünt. De a sok sérelmes vallási rendelet között egy sem érintette oly mélyen a ref. egyházi ügyeket, mint a III. Károly által marczius 21-én kiadott királyi elhatározás (Carolina resolutio), a mely csak azon helyeken engedi meg a szabad iskolázást a reformatusoknak, a melyekre már előbb királyi engedélyt nyertek; ott pedig, a hol ilyen engedélyt kimutatni nem tudnak, a tanfolyamnak a grammaticáig leszállitását követeli. Azon általános megdöbbenést, melyet e rendelet a királyi engedélyről eddig nem gondoskodó reformatusok körében keltett, itt Miskolczon még fokozta az, hogy a király e rendelet kiadása előtt már julius 18-án kelt legmagasabb elhatározásával megdorgáltatni rendelte a miskolczi reformatusokat a helytartóság által azon tiltakozásuk és ellenállásukért, melyet Kelemennek, a minorita rend magyarországi főnökének a vármegyéhez intézett kérelme teljesülhetése ellen kifejtettek. Ennek története pedig a következő: III. Károly kiadván az évi LXXI. törvényczikket, ennek alapján a helytartótanács január 9 ikén kelt leiratában Borsodmegyében szintén elrendelte, hogy minden egyházi és jótékonysági alapok és épűletek vizsgáltassanak meg, s a netalán tapasztalt pusztúlások okai nyomoztassanak ki, és rólok a helytartótanács utján jelentés tétessék. Ennek következtében a megye gyülése 1725, május 11 -ikén egy vegyes nyomozó bizottságot nevezett ki, mely feladott munkáját, az alapok és alapitványok vizsgálatát meg is kezdette. E hihetőleg nem rosz szándékból származott rendelet, a multakon keservesen okúlt reformatusok lelkében

22 22 nagy aggodalmat keltett, mert azt gondolták felőle, hogy ez csak ürügy arra, hogy a kormány itt is,»ahol ez időben csak öt nemes és négy nem nemes család volt róm. katholikus«a reformatusok féltett egyházi ügyeibe avatkozhassék, s a tanintézet alapitványait elfoglalhassa, s a katholikusoknak adhassa. Épen ez ok inditotta őket arra, hogy midőn a minoriták emlitett főnöke azért folyamodott Borsodmegyéhez, hogy a város közepén hajdan a boldogságos szűznek szentelt s jelenleg romokban heverő templom és temető helye, mely vásártérnek használtatik, és amely a város régi adománylevelei szerint a minorita szerzetet illeti, a megyei vegyes nyomozó bizottság vizsgálata után, nekik, törvényes tulajdonosaiknak visszaadassék: a reformatusok tőlök telhetőleg mindent elkövettek arra, hogy a vizsgálat elkerültessék és a kérelem teljesitése meg ne történhessék, mert ezen rajok nézve nagyon kedvezőtlen időben nagyobbnak látván a veszedelmet a valónál azt hitték, hogy miután az ily ügyekbe itt Miskolczon az egri püspök is mindig beleavatkozott, még régi jogon az Avason levő ref. templom és az egyházi épületek s iskola is visszaszereztetni czéloztatnak a róm. katholikusok számára. A megye gyülésén a minoriták kérésének a reformátusok erős ellentállása miatt semmi eredménye nem lévén, a kérvény a helytartótanácshoz terjesztetett fel; igy következett be a királyi megdorgálás azon biztositás mellett, hogy»a protestansok azon jogállapota, melyben a pesti nagy vizsgáló bizottság működése előtt voltak, az egyházi alapok és iskolák megvizsgálása által egyáltalában nem czéloztatik megháborittatni«2 ). A nagy tiltakozásnak pedig semmi sikere nem lett, mert az»ujvárosi puszta templom és temető helye«csakugyan viszszaadatott a minoritáknak és.szerzetházuk templomukkal együtt 1729-ben a temető helyén csakugyan felépült. Ezen a reformatusokra nézve nagy aggodalmakat keltő s a jövőt reménytelenné tevő események után még 1 ) Kun Miklós : Miskolcz multja és jelene, tekintettel jövőjére. 10. lap. 2 ) Molnár Aladár: A közoktatás története Magvarországon, stb lap.

23 23 megjelenvén 1731-ben a Carolina resolutio, méltó okon lett az a városi magistratus»sulyos dolga«s nehéz»circumstantiája«. Méltó okon érlelődött tehát meg az egyház és iskola ügyeit igazán szerető és előmozditani óhajtó városi hatóság lelkében azon megállapodás, hogy, mint az államhatalomnak nagy felelősséggel tartozó világi hatóság e veszedelmes időben a ref. egyház és iskolaügyét egy teljesen független egyházi testület vállaira tegye által, különösen, hogy a már el is kezdett iskolaépitésnél összeütközésbe ne jöhessen az e tekintetben hozott szigorú törvénynyel. Az egyháznak mint erkölcsi testületnek kormányzása tehát teljesen függetlenittetett a városi közigazgatástól, buzgó férfiakból álló tanácsra bizatván annak vezetése, a város teljesen megnyugodhatott a dolgok további helyes irányú igazgatása felől. De az egyházra nézve sem járt e változás semmi veszteséggel. Kiadásai eddig is csakugyan külön kezelt pénztárából fedeztettek és nagyobb áldozatot a városnak eddig sem kellett érdekében, az épűletek évenkénti javitgatásán, a rektor élelmezésére az első lelkésznek a közcassából fizetett összegen kivűl hoznia, mivel az egyház alapitványai, s a hagyományozott szőllőbirtokok, melyek ez időben gazdagon jövedelmeztek, bőven fedezték az évi szükséget. Most pedig még megszűnvén a város érdekei által befolyásoltatni, rendesebben kezelhette saját ügyeit, s biztosabb alapon teremthette meg jövőjét. A főgondnokok pedig, kik az egyháztanács elnökeiül választattak, ez időtől óta valóban az egyház felvirágoztatására használták fel az e korban nagy tekintélyt adó állásukat és áldozni kész férfiak lévén, nemes példájuk által az egyház híveinek kebelében is élesztgették a buzgóságot ugy, hogy a - mint az évkönyvek bizonyitják az egyház nemcsak hogy nem érezte meg a város felügyeletének hiányát, sőt visszaadatván magának, gyarapodott és növekedett mind anyagi mind szellemi állapotára nézve. A városi magistratusnak és gyűlésnek a felsőbb hatóságokkal az iskola épitése miatt gyanitott összeütkö-

24 24 zése nem volt alaptalan. Mert midőn a»nemeslelkü patronusok és kegyes hivek adakozásából«a városi deputatió terve alapján az épités megkezdetett, május 3-án a továbbépités karhatalommal betiltatott. Ugyanis a május 2-án tartott megyei generalis gyűlésen az egri püspök»minden reménységen kivül megjelenvén, több injustitia közt a miskolczi oskola eránt a felséges Consilium ujabb inhibitionalis parancsolatját olvastatván, ujabban inhibeáltatta a miskolcziakat, hogy ő felsége további resolutiójáig leendő épittetéséről supersedeáljanak, ha pedig ugyancsak tovább is épittetni kívánnak, a vármegyebeli magistratus tiltsa meg azt és a mesterembereket megfogatván, hányassa börtönre.«1 ) Az egri püspöknek a király nevében történt ily ki jelentésére a megye Hódossy Gáspár szolgabiró, Koncsek Bernát esküdt és Szabadhegyi Ádám megyei fiskus aláirásával és pecsétjével ellátott parancsával az iskola továbbépitését betiltotta. A reformált egyház előljárósága, miután a már megkezdett épitkezés és az udvarokra hordott 80 öl kő miatt sem tanitásokat tartani, sem benntlakni nem lehetett, ezen szorúlt helyzetében követül küldötte fel Szentpétery Andrást Bécsbe, hogy ő felségétől III. Károlytól kihallgatást kérvén, az egyház esdeklő folyamodványát legalázatosabban terjeszsze elő, egyszersmind felkérte a prot. egyházi ügyek ismert patronusait, a Bécsben lakó Szathmáry Király Ádámot, továbbá Zsolczáról Vay Ábrahámot, gróf Telekyt, Kenessey Istvánt, ki a dunántulról is eljárt a sárospataki főiskola vizsgálataira, Patayt, az ágostaiak közül Radvánszkyt Jeszenák Pált, ki III. Károlynak kedvelt embere volt és a pozsonyi iskola visszaadatása ügyében 1734 ben igen eredményes buzgóságot fejtett ki, hogy felmenvén Bécsbe,»legyenek szószólók a felség előtt az iskola dolgában.«2 ) 1 ) Egyházkerületi levéltárban B pólcz I. fasciculus Nr. 2. Szathmáry K. Györgynek május 3-án irott levele, bátyjához Szathmáry K. Ádámhoz Bécsbe. 2 ) Szilágyi Sámuel agens Bécsből jul. 20-án már a felől tudósitja Vay Ábrahámot, hogy a jövő hónapban referendára készíttetik az iskola instantiája.»most volna irja szükséges bezzeg feljönni az

25 25 Nagy szerencséje volt tanintézetünknek mindenesetre, hogy az 1731-iki királyi elhatározásnak (Carolina resolutio) a prot. iskolákat sértő határozatai megváltoztatása tárgyában mindkét felekezetű protestansok egy közös küldöttség által kérték a királyt, a neki május 15-én Laxenburgban személyesen átnyujtott emlékiratban a sérelmes és az iskolák tanfolyamát korlátoló rendeletek visszavonására és hogy e küldöttség egyik ref. tagja épen Szatmáry K. Ádám volt, aki iskolánk kérvényének pártolására is felkéretett. Szerencsénk volt főleg, hogy a protestansok ezen közös küldöttségének kérelmét a külhatalmak is támogatván: a király is engedékenyebb lett a protestansok iránt, 1 ) igy az előzmények fejlődése a miskolczi egyház küldöttségének utját elegyengette, és az engedély, a helytartóság által meginditott s az iskola romladozó állapotát s kibővitésének szükségét bizonyító vizsgálat alapján megadatott; igy tehát»1737. october havában t. Csáji Márton és Jánosi Gergely lelkipásztorsága, Göböl Gáspár rectorsága és Sebestyén István kántorsága idejében az egész dicső épület befejeztetett. «Méltán kiálthatott fel tehát Göböl Gáspár szivének örömében:» Szent és hatalmas istenünk! ki kezeidben tartod s tetszésed szerint kormányzod a fejedelmek és gazdagok szivét, örök dicsőséget zengünk azért nagy nevednek, hogy ellenségeink zsarnok haragját lecsendesitve, Muzsacsarnokunkat poraiból uj életre keltetted. Add óh jóistenünk, hogy belőle dicsőség áradjon reánk s nagyok és kicsinyek az evangelium világában neveltessenek falai között Urunk Jézus, ki vezérlő zászlónk vagy, oszlasd el kérünk - elménk homályát, hogy téged ismerjünk vezérünknek, s a te békés országlásod alatt katonáskodjunk az evangelium harczterén; add óh Ur Jézus, hogy a sátán, a te országod ellensége, maradjon távol e falaktól, miglen eljövendesz. Jövel Jézus Krisztus! Amen!«2 ) urnak, (Vaynak) Pattay, Radvánszky, Jeszenák és Kenessey már feljönnek, gr. Teleky is jön. A 16 hordó bort pro negotio publico megkaptam és óhajtandó lenne, hogy azok még a conferentia előtt szétosztogathassanak.«fuyházker. levéltár Bpólcz I. fase. 47 nr. 1 ) Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon. 2 )»Liber Legum Scholae Miskolczinae«cz. okmánytárunkban «Memoriale» czim alatt latinul.

26 26 Ettől fogva minden külső és belső háborgatástól menten, mind anyagi erejére, mind tanulóinak számára nézve folyvást gyarapodott a tudományok e szerény bölcsője, és bár Mária Terézia az atyja által kiadott s reánk reformatusokra szomorú eredményü rendeleteinek minden feljelentett esetnél érvényt szerzett, mindamellett iskolánk és egyházunk továbbra is élvezhette a béke áldásait, főleg miután városunk privilegiumai, s a ref. egyház minden javaiban való birtokjoga és vallásának szabad gyakorlata épen Mária Terézia által 1755 ben megerősittetett. Az 1749-ik év január 3-án tartott gyülésben az egyháztanács állandósította a rectori hivatalt, melyben ez ideig 2 3 évenként változtak a Sárospatakról hozott egyének; és a külföldi egyetemekről épen hazaérkezett s Tályán tartózkodó Szalay Sámuelt, a későbbi lelkészt és püspököt hivta meg arra, a ki hivatalát az egyház hivőinek öröme és hű ragaszkodásának kifejezései között azonnal el is foglalta. 1 ) A rectori hivatal állandósitásával, miután ez ideig a 3 éves rectorok az iskolában laktak, egy a tanintézeten kivűl levő külön álló rectori lak épitése is szükségessé vállván: az egyháztanács e czélra saját hivei körében gyüjtést rendezett, a melynek szép eredményéből a rector professori lakot a felső papszer utczán (jelenlegi 15. szám) saját telkén fel is épittette. Szalay Sámuel marc. 13-án.a Tokaji György lelkész halála után, helyére lelkésznek választatott, a rectorságban pedig utódának Miklós Sámuel hivatott meg, ki azonban előbb még a baseli egyetemre menvén, hivatalát csak 1763 jan. 28-án foglalta el. Helyette két évig Szilágyi István sárospataki végzett hittanhallgató tanitott. Miklós Sámuel azon időtől fogva, midőn»ritka svavitású deák oratióval«rectori hivatalát elfoglalta, márc. 5 én bekövetkezett haláláig hiven és szorgalommal buzgólkodott abban, azonban 1782-ben elbetegesedett, és az egyház tanács»öregségére és beteges voltára való 1 ) Lásd a Szalay Sámuel életrajzát a tanárok közt.

27 27 tekintetből illőnek itélte, hogy 22 esztendőktől való hasznos szolgálatai tekintetbe vétetődvén, tovább is marasztassék,«sőt hogy a tanitás sikeresebb legyen és e tekintetben is alkalmazkodjék, iskolánk az anya iskolák rendszeréhez, mellé conrectori és subrectori hivatalt állitott fel. Ez időtől kezdődik iskolánkban három rendes tanerő alkalmazása és a sárospataki főiskolából eddig hozott nagyobb praeceptorok hivatalának megszüntetése; a kisebb praeceptorok azonban ezutánra is megmaradtak. A mi a tantervet és tanmenetet illeti, bár már több adatot találhatunk, mint az előbbi századból, mindamellett az egyház szabad rendelkezése által megállapitott tantervről ez időben sem szólhatunk. Általában»gymasiumaink a XVIII. század közepén sem valának egyebek, mint merev scholasticai értelemben vett deák iskolák, hagyományosan fejlődve a német minták után, melyek ismét csak folytatásai voltak a középkori klastromi tanodáknak, erős protestáns szinezettel a dogmákat tekintve, beaggatva némi töredékeivel a szabad mesterségek egynémelyikének, tudata nélkül a speciális hazai és reálismereteknek, főczélúl azt tűzve ki maga elé, hogy a latinnyelv s irodalmi adatok tanúltatása által előkészitse a fiatal embert arra, hogy a felső cursusban majd képes legyen hallgatni a latinnyelven közlött tudományokat, mert a tudományoknak helye ott fenn van, itt alant minden csak ügyesitő mesterség ama felső czélra«1 ). Azonban vígaszunk lehet, hogy sem a külföld, sem a hazai más felekezetek iskolái nem voltak különbek a mieinknél. Az 1648-ban Sárospatakon megállapitott és lassanként az egyes iskolák körülményeihez idomitott tanrendszer vázlat utmutatása szerint folyt itt is a tanitás azon többszöri ingadozásokkal, melyeknek a rectorok 2 3 évenkénti változása által a század közepéig a tanintézet ki volt téve és azon hézagokkal, melyeket a tankönyvek ritkasága s a tankönyvek gyanánt használt kéziratok számtalan tévedése okozott, a mely körülmények között 1 ) Szilágyi István. A gymnásiumi oktatásügy története stb. Sárospataki füzetek évfolyamában 194. lapon.

28 28 rendszeres tantervről már csak azért sem lehetett szó, mert némelyik tantárgy a tankönyvek hiánya miatt néha egész éven sem adathatott elő és azt akkor kellett a tanulóknak pótolniok, midőn a tankönyvek Debreczenről, Patakról vagy Pápáról hónapok, sőt évek mulva megérkezhettek, a midőn az egyenlőtlenül beosztott tanhal maz miatt tulterhelés állott elő 1 ). Ezen tanrendszerbeli ingadozás a magyarországi ref iskolákban általában 1777-ig tartott, midőn nagy haladást képviselő rendszerével, a hires»ratio educationis totiusque rei litterariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas«megjelent, és bár az iskoláik feletti szabad rendelkezési jogot féltő protestansok által gyülölettel fogadtatott is, mind a mellett tanrendszerök bizonyos irányban való határozott kifejtésére ezután tett intézkedéseikből nyomról-nyomra kimutatható hatást gyakorolt, s őket iskoláik czélszerű rendezésére ösztönözte. Ezen nagyszabású, korszakalkotó királyi tanterv a tanfolyamot is szabályozza, a tantárgyakat is rendezi. A tanfolyamot alsó (grammaticai) és felső (humanisticai) részre osztván, a felső ismétli az alsó tantárgyait rendszeresebben és terjedelmesebben. Az alsó folyam három évre terjed s utolsó osztálya a syntaxis; a felső folyam két évet foglal magában, a poetai és retoricai éveket. A. gymnasium tantárgyai: 1) Vallástan. 2) Latin nyelv, 3) Német nyelv. 4) Magyar fogalmazás. 5) Számtan. 6) Természetrajz s benne az embertan. 7) Természettan. 8) Földrajz. 9) Történet. 10) Gondolkodástan. 11) Szép és gyors irás. Mindezen kötelezett tantárgyaknak bizonyos számú órákon minden héten elő kell kerülniök. A tanitási nyelv a harmadik osztálytól felfelé a latin. Szünidő hetenként egy nap, nagy ünnepeken és az első félév végén nehány nap, őszszel pedig szeptember 21-étől November I-éig. (CCXLVI.) 1 ) A közlekedés nyomorusága miatt még 1808-ban is a Márton Istvántól Pápáról megrendelt grammatikák, a melyeket ő Kis István könyvkötőhöz küldött Pestre, csak másfél év múlva hozathattak el Miskolczra vásárosok által.

29 29 Ezen, csak a legrövidebb vonásokban ismertetett, de az iskolai élet minden ágára bőven kiterjedő czélszerű intézkedésekkel telt tanterv azonban ref. egyházkormányunk tetszését nem nyerhette meg, mert autonomicus jogai ellen oly sérelmes szakaszokat is foglalt magában, melyeknek esetleges elfogadása békekötések által biztositott s törvények által szentesitett jogaink önkéntes feladásával jártak s egyház szervezetünk féltett szabadságát végveszélybe döntötték vólna. A»Ratio educationis«ugyanis kimondja, (LXIV..) hogy minden magyarországi iskolát e tanterv szerint kell átalakitani, a midőn tankerületi igazgatók alá fognak rendeltetni, a ki időről-időre meg fogja azokat vizsgálni. Elrendeli továbbá, hogy ezután minden iskola tartozik belső állapotáról félévenként kimeritő jelentést tenni kivétel nélkül a helytartótanácshoz; hogy a tankönyvek a kir. egyetem által fognak megvizsgáltatni és annak helybenhagyása után az egyetem nyomdájában kinyomatni. Egyházunk vezérférfiai, az idők intő eseményei által figyelmeztetve, erélyesen tiltakoztak ezen intézkedések ellen, és nem is engedték annak legkisebb részét sem iskoláinkban meghonosodni; mindazáltal a mint a későbbi fejlődés mutatja igen jótékony hatással volt ezen ellentétes intézkedés az általános tanügyi érdeklődés felköltésére, mely egyházunkban korszerű és iskoláink emelkedésére üdvösen ható mozgalomnak vetette meg alapját. Ez ideig tehát a miskolczi ref. tanintézetben sem találunk a régi rendszernél egyebet, azon ujitással, hogy Mária Terézia és József németesitő törekvései elől iskolánk sem zárkozhatván el, május, 29-én a német nyelv is»introducaltatik«a tantárgyak sorába, levén ő felségének kegyelmes igyekezete, hogy minden oskolákban a német nyelvnek tanitása felállittassék, különben is a közönséges jó is azt kivánná és mivel már egyéb anyaiskolákban is felállittatott.«e tantárgy azóta részint köztanitók, részint idegenek, 1809 óta pedig rendes tanárok által folyton tanittatik. Az 1787-ik év azonban meghozta a régtől fogva

30 30 óhajtott és szükségelt ujitást. Az egyház ugyanis, a sárospataki iskola részére 1786-ban egyházkerületileg megállapitott tanrendszer alapján a külföldi egyetemekről, legközelebb Hanauból ez időben visszatért rectorprofessorunk Komjáthy Ábrahám szakavatott tapasztalatainak érvényesitésével, uj tantervet alkot iskolánk részére is, melyben kiszabja ugy az egyes osztályoknak, mint a tanitóknak tanitandó tárgyait. E tanterv, melynek készitésében szakavatott férfiak vettek részt, a következő :»I. Tisztelendő professor uram tanitson: Hétfőn és kedden reggel 7 8, délután 4 5 óráig Metaphisicát, 9 10 és 2 3-ig Logicát. Szerdán 7 8 Theologiát, 9 10 Logicát. Csütörtökön délelőtt Universalis historia, Geometria ; délután szintén. Pénteken Stilus és Magyarország historiája, délután szintén. Szombaton Theologia és Logica. Vasárnap templom előtt Helvetica confessio. 2. Conrector uram tanitson: Hétfőn syntaxis magyarázatját, melyet az egész classis hallgasson. 9 órakor revideálja a laborokat, melyeket otthon dolgoztak. Erre legyen author német és deák Muzelius, magyarra pedig keressen ki alkalmatos authort. Délután Cornelius expositiója és resolutiója. Kedden délelőtt Retorica magyarázatja és laborok revisiója, délután Arithmetica. Szerdán Generalis conspectus Geographiae és az otthon Cellariusból kitanult szóknak és reguláknak repetitiója, délután vacal. Csütörtökön délelőtt Poësis az egész classisnak, a laborok revisiójával együtt; délután Flores poëtarum. Historia, Poëtica, Versio, Resolutio. Pénteken délelőtt syntaxis laborral együtt, hol deákul, hol németül; délután Arithmetica, az auctor legyen aritmeticus normalis pro scholagrammatica destinata. Szombaton délelőtt Generalis conspectus geographiae stb. a mi szerdán. Vasárnap templom előtt Catechesis palatinatensis. 3. Sub rector ur tanitson: Hétfőn deák grammaticát cum generalibus syntaxeos regulis. Kedden német grammaticát. Szerdán délig Arithmeticát usque divisionem inclusive. Csütörtökön Geographiát. P é n-

31 31 teken Cathechesist. Szombaton munkák revisiója, Resolutio, Variatio, Cellarius, et Regula rum grammaticarum repetitio et Cura scripturae; délután Cantus. 4. A syntaxisták, poëták és retorok egy classisban a conrector uram keze alá adatnak, ezen három classis elvégzésére adunk két évet. 5. A conjugisták és grammatisták egy classisban a subrector keze alá adatnak, ezen két classis elvégzésére adunk egy és fél évet. 6. A comparisták és duplicisták praeceptor keze alá adatnak. 7. A simplicisták, minthogy sokan vannak, egy másik praeceptor keze alá adatnak. 8. Az elementariusok más classisba mennek«ezen szabályzat szerint tanitott iskolánkban három tanár és három praeceptor tiz osztályt, u. m. elementarista, simplicista, duplicista, comparista, conjugista, gram matista, syntaxista, retor, poëta és logicus osztálybelieket, melyek közűl az öt felső gymnasiumi, az öt alsó elemi tankörbe tartozott. A tantárgyak a mint láttuk, a következők: 1) Vallástan 2) Latin nyelv és irodalom. 3) Német nyelv. 4) Magyar fogalmazás, 5) Általános történet és Magyarország története. 6) Földrajz. 7) Számtan és Méréstan. 8) Logica és Metaphisica. 9) Ének. 10) Irás. Ime! tehát a természettan és természetrajz kivételével a gyülölt Ratio educationis összes tantárgyai, bizonyságául azon hatásnak, melyet reá ezen jeles kormánytanterv gyakorolt. A»Ratio educationis«-nak volt még tanintézetünkre, illetve egyházunk elemi tanügyére más hatása is. A kormány tudniillik a kevés számu és felszereletlen elemi iskolák miatt elhanyagolt népnevelésen közigazgatási uton akarván segiteni, az országot kerületekre osztotta, azok igazgatására tudományos és szakavatott tanfelügyelőket állitott, a kik a városok és községek iskoláit megvizsgálván, a Ratio educationis rendelkezéséhez képest az iskolákat jogszerint fenntartani kö telezett testületeket czélszerüen berendezett s elég számú elemi iskolák felállitására kényszeritsék; ahol pe-

32 32 dig a parancsnak sikere nem mutatkoznék, ott községi u. n. mixta nationalis iskolákat állitsanak. Egyházunkat 1786-ban szólitotta fel az egyházkerület utján a nagy Kazinczy Ferencz, mint a kassai litteratus districtusban levő nationalis iskolák királyi inspectora ilyen elemi iskolák felállitására, felhiván egyszersmind, hogy a normalis tanitás megtanulására a Kassán felállitott»capitalis«iskolába nehány majd tanitóul alkalmazandó ifjút küldjön ban az egyház ennek következtében Varsányi Ferencz, Csene István és Böszörményi András»kiszolgált praeceptorokat«saját költségén Kassárafel is küldte jul. 28-án pedig, miután az egyház az iskolák felállitásában késlekedett, Kazinczy Ferencz az egyházi tanácsban megjelenvén»a felsőbb rendeletekhez képest«az iskola felállitásának végső határidejéül szept. 1 -ét tűzte ki, tetszésére hagyván az egyházi tanácsnak, hogy akár a mixta nationalis iskola felállitásának költségeihez járuljon, akár felekezeti rendes normalis (elemi) iskolát rendezzen be. Erre azután az augusztus 28-án tartott tanácsülésben elhatároztatott, és a püspöki hivatal utján a kir. tanfelügyelőnek is értésére adatott, hogy egyházunk kész normalis felekezeti iskolát állitani, de csak oly föltétel alatt,»hogy ha a gymnásium eddigi jogai elismertetnek és az jövőre is épségben, minden mixtura nélkül állandóan meghagyattatik.«a három ifju 1788-ban hazajövén a tanitóképző iskolából, 100 1oo frt fizetés mellett hivatalukba a normalis iskolába be is állittattak; azonban ezen intézkedés nem sokáig maradt meg, mert II. József halálával, a mint keletkeztek, oly gyorsan is elenyésztek a mixta és normalis iskolák, miután az országgyűlés a ref. egyház szabadrendelkezési jogát az iskolai ügyekben is teljesen visszaállitotta.

33 33 3. Az évi országgyűlés visszahelyezte az egyházat régijogaiba, midőn megalkotta a XXVI. törvényczikk 5 -át,»melyben az ország törvényes hatóságai által gyakorlandó legfőbb felügyeleti jog épségben tartása mellett minden következő időkre szabadság adatik a protestansoknak, hogy alsóbb és felsőbb iskolákat állithassanak, tanárokat, tanitókat hivhassanak, azok számát szaporithassák vagy kevesbithessék; iskolai igazgatókat, felügyelőket saját kebelökből választhassanak; a tanitás s tanulás módját, szerkezetét és rendét meghatározhassák.«felszabadulván tehát azon nyomás alól, mely a század elejétől minden intézkedéseire egyaránt nehezedett, e törvény életbelépte után azonnal nagy tevékenységben találjuk a reform, egyházat iskoláinak átalakitása s rendezése körűl. Miután a tiszántúli és tiszáninneni egyházkerületek az erőszakos rendeletek ideje alatt még 1785-ben szept. 12-én Pesten tartott közös értekezlet alkalmával megegyeztek abban, hogy a kormány sérelmes rendeleteinek ellentállva, ha szükség lesz, a debreczeni és sárospataki főiskolák ügyében közösen fognak intézkedni, 1 ) vagy egymást legalább tanügyi rendelkezéseikről idejében tudósitandják, továbbá mivel az év szeptember és october havában tartott budai ref. zsinat a tanügyre nézve nem intézkedett, és azt mintegy hallgatólag az egyházkerületek jogköréhez tartozónak ismerte el: 1791 után azonnal üdvös mozgalom indult meg az iskolai szervezet czélszerűbb és jobb irányú reformálására, különkülön mindenik egyházkerület és főiskola kebelében. Tanintézetünk is megérezte a szabadabb idők nyájas napfényét, 1791 után azonnal intézkedéseket tett főbb és lényegesebb dolgaiban. Először is, tekintve, hogy az iskolát körülvevő fakeritések rozzantsága miatt a bentlakó deákok ellen- 1 ) Szombathy J. Historia scholae Sárospatakini 207. lap a jegyzetek közt. 3

34 34 őrzése teljesen lehetetlen; tekintve továbbá, hogy az ifjúság száma évről-évre növekszik 1 ), igy új tantermekre nélkülözhetetlen szükség van: az egyháztanács elhatározta, hogy»az iskola épület északfelé való részét nyugatfelé a papmalom hidja irányában négy öl hosszúságban és négy öl szélességben emeletesre épiti ki, felül négy tanteremmel, alól pedig a kirajzolt épületekkel,«továbbá hogy a Szinva felől való oldalon a vizáradás és az épület elcsuszamlásának meggátlása végett egy keménykőből való védőfalat húzat, melyre évenként bizonyos öszszeg pénzt fog forditani mindaddig, mig befejezve nem lesz. A költségvetés és tervkészités szempontjából számbavétettek az iskola tőkéi is 2 ). Ezek azonban bár az időhöz képest igen szép összeget tettek, nem bizonyúlván elégségesnek a tervbe vett épités költségeinek oly módon való fedezésére, hogy az épitkezés mellett a tanári fizetések alapja is megmaradjon: az egyháztanács elhatározta, a nyolczvanas években szigorúan tilalmazott, de az XXVI. törvény által újra megengedett gyűjtés utján, a prot. áldozatkészség igénybevételével óldani meg tervbe vett szép feladatát. A ref. buzgóság most sem tagadta meg a multat és az egyház tagjainak lelkes fáradozását olyan szép anyagi siker koronázta, hogy az épités Klir Venczel épitőmesterre bizatván, 1791-ben megkezdethetett és a következő évben be is fejeztetett. Azonban a végleges átadás előtt az épűlet Szinvafelőli fala a talaj laza volta és a megbolyga tott régi védőfal kevés tartó ereje miatt hasadozni kezdvén, szakértő bizottság vizsgálatára és javaslatára a fal mellé kőből erős támaszoszlop emeltetett és a kialkudott körülbelől 3000 frtottevő épitési összeg csak akkor fizet- 1 ) 1790-ben az elementáriusok olyan nagy számmal voltak, hogv az osztályt deszkával kétfelé választották és egy másik praeceptort rendeltek be a félosztály tanítására. 2 ) A számbavevéskor 1790-ben az iskolának következő kegyes alapítványai jegyeztettek fel : Borbély Mihály 600 frt, Szepessy István 6000 irt, ugyanő 3000 frt, Szepessy Zsigmond 130 Irt 60 kr, ugyanő 120 frt, ugyanő 126 frt, Szepessy Péter 367 frt 10 kr, ugyanő 599 frt 44 kr, ugyanő 4441 frt 68 kr., Kun András 60 frt, Baczoni Cseke János 300 frt, ugyanő 300 frt, Fodor Pál 204 frt. Szathmáry Katicza 139 frt 80 kr. Görög Kiósza Mihály 20 frt 40 kr., Sonkoly Mihály 32 frt 64 kr., Putnoki István 12 frt 92 kr.. Ötvös Istvánné Török Erzsébet 51 frt, Steier Jakab 180 frt, Putnoki Istvánné 51 frt. Összesen frt 68 kr.

35 35 tetett ki teljesen a válalkozónak, midőn 1797-ben a támaszoszlop jósága s állandósága az idő által igazolva lett és a Szinva felől elkezdett uj védőfal az előirányzott költséghez képest jól előre haladt, bár csak 1806 ban végeztetett be teljesen. Ezen épités emlékére iratott fel az iskola falára a következő cronostichon, mely 1797-et tüntet elő: ArtIbVs IngenVIs, VotIVa et relligioni. FLoret nvtriciis finibvs apta DoMVs. 1 ). Hogy az anyagi intézkedéssel együtt, a béke nyugalmas idejében a szellemi felvirágzás is bekövetkezhessék, és az egyház kormányzását vezető férfiak különben is sok dolga miatt az iskolai ügyek rövidséget vagy kárt ne szenvedjenek, február 14-én az egyháztanács által egy 16 tagból álló iskolai tanács (senatus) alakittatott az iskola részére, melynek tagjai»a négy tiszteletes praedicator urakon kivűl két direktor nemzetes és vitézlő Szabó György és Szakácsy Pál, továbbá Ordinarius fiskális Balogh Ferencz, főbiró Barkassy András urakhoz következő uri személyek, u m. tekintetes négyesi Szepessy László, Dőry Bálint, nemzetes és vitézlő Mezey József, Ráso János, Molnár Sámuel, Fodor Pál, főnótárius Szrogh Sámuel, (távollétében pedig viczenótárius urak közül egyik) és Molnár András urak választattak, kiknek valamint első, ugy következendő szükséges összehivatások Director uraktól fog függeni.«ezen iskolai tanács kinevezése azon gondoskodó szeretet kifolyása, melylyel büszkeségét, az iskolát egyházunk eleitől fogva körülvette s annak előmeneteléért mindent megtenni igyekezett. Nem is maradt el ezen gondoskodásnak áldásos hatása. A senatus, megalakulása után azonnal bebizonyitotta, hogy a benne helyezett bizalomra érdemes, mert az idő és kor által követelt több oly intézkedésekre kiterjesztette figyelmét, melyekre a sok taggal biró egyháztanács nehézkességénél fogva nem érkezhetett volna. Először is az egyházra nézve a leglényegesebb ügyet, az 1 ) A tudomány s nevelés szent czélja előbbvitelére Épüle föl s most már áldva viruljon e ház! 3*

36 36 alumnista deákok tartásának ügyét rendezte. Ez a jótétemények csekély volta miatt már oly válságpontra jutott ez időben, hogy alig volt annyi deák, a kikből a leendő köztanitók kiteltek; a temetések és más egyházi szolgálatok pedig a kevés létszám miatt oly rendetlenül teljesittettek, hogy az egyháztanácsnak a hivők folyton megújúló panaszai és feljelentései sok keserű órát szereztek. Az ügy oly tapintatosan lett elintézve, hogy abból az iskolai tanács bölcs megfontolására és erélyére lehet következtetni. 1 ) Majd 1798-ban kimondván, hogy» miután eleitől fogva ugy vesszük mi a pataki Collegiumot és a miskolczi oskolát és akárkitől is nem másképen tartatnak ezek, mint azon egy testnek tagjai«, elhatározta, hogy a sárospataki főiskola tanrendszerét, (melyet máj áig Vay István consiliarius elnöksége alatt összegyült bizottság dolgozott ki, és Sárospatakon jun. 11-én hirdettetett ki és lépett életbe) iskolánkba is egész terjedelmében beveszi, e czélból julius 11-én Tóth András lelkészt és Szrogh Sámuel egyházi és iskolai tanácsost Sárospatakra el is küldte, hogy»az ottani tanitás módját leiratván, hozzák el, hogy oskolánk minden részben ahhoz alkalmaztathasson «. E tanrendszer vázlata a következő: A középiskolai tanfolyam nyolcz osztályra szabatik úgy, hogy a két alsó osztályban latin nyelv nem taníttatik. Az osztályok a következők: 1) nationalis vagy elementarius. 2) nationalis, 3) mixta vagy conjugista, 4) grammatica, 5) syntaxis, 6) retorica, 7) poëtica, 8) logica. A négy felső osztályba rendes és állandó professorok állittatnak»humaniorum professor czimmel; a phisica, mathesis, természetrajz, neveléstan, gazdaságtan magyar nyelven adatnak elő és a mathesis, hazai jog, egyetemes földrajz, természetrajz, Magyarország története és a szépirás az alsóbb osztályokban is taníttatnak. 2 ) Ezen tanterv már nem egyedűl az eddig csalhatatlannak és czélravezetőnek vallott classicus irányt kép- 1 ) A tanuló ifjúság életének tárgyalásánál bőven! 2 ) Szombathy János : Historia Scholae Sárospatakini 163. és 214. lapon.

37 37 viseli, hanem már a nemzeti irányú gyakorlati élet követelményeit is szeme előtt tartani igyekszik, a magyar nyelven való tanitás és azon tantárgyak által, melyeket eddig, főleg az alsóbb osztályokból a classicus nevelés erőszakolása teljesen kiszoritott és a mely tantárgyaknak képző hatását eddig teljesen kétségbevonták. Ezen határozat alapján a tantervet keresztűl vinni tudó tanerők szaporitásáról is azonnal gondoskodni kellett. Az iskolai tanács azért april 29-én a tanterv elfogadásának ajánlásával egy időben azt is javaslatba hozta az egyháztanács előtt, hogy a conrector 200 frt és a subrector 130 frt fizetése a didactrummal összeadatván, s három egyenlő részre osztatván, három professori fizetés gyanánt használtassék, a húsz alumnus deáknak havonként fizetni szokott 3 frt pedig 2 frtra leszállittatván, a fennmaradó 200 frt is egy új tanári állás betöltésére fordittassék, s a tanárok neve ezentul»humaniorum studiorum professor«legyen. A javaslat el is fogadtatott; azonban a 200 frt fizetésre»humaniorum professor«nem vállalkozott a sok meghivott közül sem, igy kénytelenek voltak a negyedik új állást»mig alkalmas subjectum találkozna«az abecisták eddigi köztanitójával betölteni. De még ezen intézkedés sem tartott soká, mert az alumnus deákok az elvont havi egy forint miatt elmenetellel fenyegetőztek s hivatkozván arra, hogy a 2 frt havidijból a mellék kereset csekélysége miatt semmi esetben sem tarthatják fel magokat, kérték a régi három frt havidij újra visszaállitását, a mit az egyház tanács kénytelen volt nekik megadni, igy a negyedik hum. professori állás még azon évben meg is szünt. A tanterv teljes keresztülvitele tehát a tanárok csekély száma miatt egyelőre nem sikerült; azonban mégis minden elkövettetett, hogy a mennyire a tanerő engedi, iskolánk a sárospataki tanrendszer szerint rendeztessék be. E czélból szabályoztatott újra a tanévek száma és a tanfolyam is. Ugyanis»minden classisok kitanúlására syntaxison alól egy esztendő, azonfelül pedig a syntaxisra és retoricára összekapcsolva, továbbá a poesisre és logicára együtt két-két esztendő határoztatott meg;

38 38 egyik osztályból a másikba való előbb vitelre nézve pedig az eddig időközben is gyakorolt promoveálás eltöröltetvén, kimondatott, hogy ezután csak az»aratási vizsga alkalmával lesz lehetséges az alsóbb osztályból a felsőbbe való elővitetés, sőt a rosz tanuló be is marasztassék.«az 18oo-ik évben Sárospatakon a német nyelv tanitása rendes tanárra bizatván, itt is jobb intézkedések tétettek annak elővitelére, s a grammaticai osztálytól tanittatni határoztatott ben miután a latin nyelv elhanyagolása miatt történtek panaszok, az iskolai tanács utasitotta a tanárokat, hogy 50 darab Liviust hozatván a növendékek részére, a diákúl való beszédet a grammatistáktól kezdve a legszigorúbban parancsolják meg, s az ellenőrzés czéljából minden osztály számára signumokat csináltassanak 1 ), hetenként négy stylust tartsanak, és a magyar nyelven beszélőket keményen büntessék. Azonban ezen a latin nyelvet erőszakoló intézkedéseknek többé a nemzeti irodalom felbuzdúlása s a nagy nyelvmivelők törekvései által megváltoztatott korszellem befolyása következtében többé nem lehetett meg a kivánt hatása, mert a költők remek művei a nemzeti önérzet felébresztésére buzditó hatással lévén, a tanuló ifjuságot sem lehetett többé a merev scholasticai rendszer korlátai közé erőszakolni, hogy egyedül a classicismus uralkodjék lelkében azon törekvés felett, mely utóbb csakugyan megteremtette bájos magyar nyelvünk minden téren való diadalát. Csakugyan ez időtől kezdve 1839-ig, midőn az iskola általános és egyedüli tannyelvéűl a magyar nyelv elfogadtatott, egyetlen vizsgálat sem múlhatott el iskolánkban a nélkül, hogy az évi eredményről számoló iskolai tanácsülésben, a vizsgáló bizottságok a növendékeknek 1 ) A signumok Iából vagy bádogból készitett lapátforma (rák vagy nagykönyvek is) eszközök voltak, melyeket a magyarúl beszélők tartoztak magoknál tartani mindaddig, mig más magyarúl beszélőnek oda nem tudták adni. Ha másnapra maradt valakinél, az a kijelölt szótárból 1oo 150 latin szót tartozott megtanúlni, s azt a tanár előtt felmondani, vagy a Colloquiumokból bizonyos részt könyv nélkűl, ellenkező esetben az osztály előtt megpálczáztatott. A kinél tehát a signum volt, minden erejével azon volt, hogy azt más napig más tanulótársának odaadhassa, a tilalmazott magyar beszédért. A signum elsikkasztásáért az iskolából kizáratott a növendék.

39 39 a latin nyelvben való általános és folytonos hanyatlását ne constatálnák és e feletti sajnálatuknak kifejezést adván, a tanári kart egyszersmind fokozottabb erőfeszitésekre ne buzditanák. A tanrendszer Sárospatakon 1803-ban ujra megváltozott, a mennyiben a magyar nyelv csak a legalsóbb osztályban hagyatott meg, a logicán felül pedig egy új (u. n. repetens - ismétlő) osztály állittatott fel, melynek következtében a gymnasiumi tanfolyam 8 éves lett, nem mint előbb 6 éves, két elemi osztálytól megelőzve. 1 ) Ennek életbe léptetését iskolánkban is megkisérlették, azonban az iskolai tanács végzése csak jegyzőkönyvi határozat maradt, mert a tervezett uj tanári széket az egyház a»fundus«gyengesége miatt nem tudta betölteni, igy»az logicán felül való tudományokat még egy ideig kénytelen volt a meglevő tanitók dexteritására bizni,«jóllehet teljes szivvel s lélekkel azon volt, hogy a tanerők számát mind a tanitáspénzzel, mind a papszerből az egyházat illető jövedelemmel 2 ) szaporitsa, még sem sikerűlt csak a syntaxist sem a poétai classistól elválasztani. Az iskolai tanács a tanrendszerre vonatkozó intézkedései mellett más üdvös határozatokat is hozott ez időben jan. 19-én elhatározta, hogy a tanács végzésekről ezentul rendes jegyzőkönyv fog vezettetni, továbbá megengedte, hogy közvizsgák alkalmával a deákok néző játékokat adhassanak elő, melyek egyideig el voltak tiltva ban uj törvényeket alkotott az ifjuság részére ben az iskola directora számára 50 frt lakáspénzt és 6 öl fát szavaztatott meg az egyháztanács által, ben a rosz cserépkályhákat a tantermekben vaskályhákkal cserélteti fel, gyüjtéseket eszközöl az iskola különféle czéljaira, tagjai által hetenként meglátogattatja az egyes osztályokat, szóval az intézet szellemi és anyagi előmenetelét munkálni buzgón törekszik. 1 ) Szombathy János: Historia scholae Sárospatakini lap. 2 ) A ref. egyházat földesúri jogon, az Alsó- és Felsőpapszer-, továbbá a Toronyallja utczákon levő 73 telektől járó taxa illette, a mi évenként 1848 körűi 42 frtot tett összesen véve.

40 40 Az 1809 ik évben végre eljött azon régtől várt idő is, melyben a tervezett uj tanári állás valóban fel is állittathatott. Rajczy András, ki conrectori hivatalát 25 évig viselte, leköszönvén, az egyháztanács elhatározta, hogy a vidéki tanulók tandiját felemeli (ekkor vidékiek 137-en voltak) s az ebből bejövő összeget az egyház pénztárából kipótolván, három humaniorum professori állást alapit frt fizetéssel. Azonban a háborus idők és az év terméketlensége miatt nagy szükség levén az országban, a 300 frt fizetésre Sárospatakon nem vállalkozott senki a hum. professorságokra és az egyház előbb 400, majd 500 frtra kénytelen volt emelni a fizetéseket, mig ezen állomásokat csakugyan sárospataki végzett hittanhallgatókkal betölteni sikerült. Ezután julius 26 án az iskolai tanács elhatározta, hogy»a tudományok sora természetesebb módon e szerént legyen, u. m. grammatica, syntaxis, retorica egymásután sorban egy-egy esztendőben különös tanitók által tanittassanak Ezek után következzék a poëtica classis, melynek is cursusa légyen két esztendő. Ezen classisban nemcsak a poësis, hanem a logica is az adnectálandó tudományokkal tradáltassék. Többi adnexumai lesznek ezen kettős classisnak: a németnyelv és a litteralis arithmetica. Első esztendőben a poësist tanulják meg az ifjak és ugy másik esztendőben absolváljak a logicát stb. Ezentul végre a syntaxist, retoricát és poësist tanitók humaniorum professoroknak fognak hivattatni.«1810 ben a nagyobb iskolák példájára behozatik a tanulók osztályozása (classificatio) ben pedig elhatároztatik, hogy ezután minden tanulóról rendes és szabályos anyakönyv vezettessék. Ezek után azon lényegtelen változtatásokat leszámitva, melyeket január 25-én a poëtai és logicai összekapcsolt classis tantárgyaira nézve az iskolai tanács tett, 1819-ig sem a tanrendszerben, sem az iskola életében lényegesebb változás nem történt. Megemlitendő az, hogy 1809-ben iskolánk épületét a franczia háborúban megsebesült katonák részére a katonai hatóság kórházul jelölte ki és az elfoglalástól csak a megye, város és egyház előljáróságának hathatós közbenjárása által menekült

41 41 meg ban január 25-én pedig- a téli vizsgák alkalmával Klobusiczky József cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Borsodmegye főispánja is meglátogatta a felső osztályokat és a tanulók előhaladása felett tökéletes megelégedését jelentette ki ben az iskola udvarán egy kút ásatott, azonban vize nem találtatván jónak, 1820-ban betömetett január 30-án eltöröltetett az 1708 óta fennállott pénzbüntetés a magyar beszédért és latin labor irására változtattatott át, a minek az lett a következése, hogy az iskola ellenségei ebben a fegyelem hanyatlását, a jó rend és előmenetel csökkenését látván, rosz hireket terjesztgettek a tanintézet felől. A tanári kar azonban nyilvánosan megczáfolván e rosz hireket, a szülők és érdekeltek teljesen megnyugodtak s az iskola jövőjére a dolog semmi hatással nem lett ben adatott először nyomatott bizonyitvány is az eltávozó tanulók részére. Az 1819 ik évtől kezdve nemcsak a kormány tett a helytartóság utján erősebb intézkedéseket a középiskolai ügyek jobb karban tartására, megparancsolván, hogy minden magyarországi iskola relatiói és informationalis tabellái, melyekben a tanárok rövid életrajza, jellemök, hivatalbeli szorgalmuk, a tanuló ifjuság névsora, érdemjegyeik s a tantárgyak rövid vázlata iratott le, félévenként pontosan felterjesztessenek, hanem egyházi tanácsunk is igyekezett a folytonos anyagi bajokkal küzdő iskolának, a tanárok csekély létszáma miatt valóban hiányos rendszerét a kor kivánalmainak megfelelőbbé tenni, azért julius 8-án el is határozta «oskolánk classisainak a sárospataki anyaiskola alkotásával megegyező rendszerbe vevését.«e tanrendszer egy egyházkerületi küldöttség által jun. 13-ától Miskolczon tartott közgyűlés alatt készittetett a főiskola részére és ben némi változásokkal bővittetett ki 1 ). Ez uttal nem maradt a határozat csupán jó szándék, hanem hála az egyház buzgóságának és áldozatkészségének! a julius 28-án Sárospatakra küldött Szathmáry József 1 ) Szombathy János : Historia scholae Sárospatakini 226, 227. lap.

42 42 lelkész-esperes által el is hozatott s a nagy Vay Ábrahám főgondnok lelkes intézkedése következtében életbe is lépett. E tanterv, mely iskolánkban oly hosszú időn keresztül fennmaradt, a következő:»az I. oskolában, mely az alsóbb és felsőbb elementáriusoké, tanittatni fognak: Az alsóbb elementáriusok a betük esméretére, syllabizálásra, olvasásra, a római és arabiai számok esméretére, betüknek és számoknak leirására. Az úri imádságnak, apostoli hit formájának, tiz parancsolatoknak, reggeli és estveli imádságoknak, asztaláldásoknak, templomban való menetelkori fohászkodásoknak könyvnélkül való tanulásokra. Minden vasárnap délelőtt és délután, mig a templomban az isteni tisztelet tart, a praeceptor a klassisban könyörgést fog tartani tanitványaival és ugyanakkor a keresztyén vallásra bevezetést annak első szakasza szerint fogja magyarázni, értelmekhez képest jól értésekre adni és azután az elmagyarázottakat érthető kérdésekkel kérdezgetni, de nem könyv nélkül szóról-szóra tanitani. Az erkölcsi regulákra a pataki abéce szerint könyv nélkül fognak tanittatni. Mely abéce a betük esméretének s olvasásnak tanúlására szolgáló könyv gyanánt is bevétettetni ezennel meghatároztatott. A felsőbb elemen táriusok mindazokon felül, melyeket már mint alsóbb elementariusok tanultak, a magyar és deák olvasásban fognak gyakoroltatni. Bibliai historiát fognak tanulni Seiler szerint, továbbá a vallásra való bevezetésnek második szakaszát. Magyar declinatiót és comparatiót a pataki magyar nyelv grammaticája szerint, mely rövid kérdésekben irásba foglalva, a mint Patakon tanittatik, elfogadtatott. Az arithmeticából a simplex additióra és subtractióra, a geographiából a tiszáninnen levő vármegyéknek leirását Miskolczon kezdve, könyv nélkül, érthetőleg fogja a tanitó tanitani s tanitványaitól könyv nélkül, kérdezgetni. Az irás mesterségében exemplárok után fognak

43 43 gyakoroltatni. A folyvást való és bátor kimondásban s beszélgetésben oly móddal fognak gyakoroltatni, hogy a tanitó tanitványai előtt azoknak értelmekhez alkalmazott könnyü és hasznosan gyönyörködtető rövid historiákat, történeteket és meséket fog előbeszélni s ugyanazokat tanitványaival el fogja beszéltetni. A világ és esztendő négy részeinek s a hét napjainak az esztendőtől való megkülönböztetésére tanittatnak. Mindazok, melyek az iskolában tanittatnak, különös órákon privatus praeceptorok előtt repetáltatni fognak. A templomba menetel helyett mint az alsó, ugy a felsőbb elementáriusok is a classisban tanitójuk után fognak könyörgést hallgatni. Végre ajánltatik a tanitónak, hogy gyenge tanitványai tanitását könnyü, érthető és kedves móddal vigye végbe. A II. oskolában, mely a mixta prima vagy conjugistáké, tanittatni fognak: Vallás historiája Seiler szerint. Vasárnaponként kétszer a szokott órákon tanitójuk vezérlése alatt fognak templomba menni; egyébaránt mindennap, úgy reggel, mint délután a tanitás mindenkor éneklésen és könyörgésen kezdődjön a tanitó jelenlétében. A tanitó által kiválasztandó és szükséges előkészülettel felruházandó érettebb értelmü gyermekek az Ur asztalához fognak bocsáttatni. Kis Cellarius, valamely deák könyvből a szók kiszedésére használtasson. Magyar conjugatio, deák szók declinálása, motiója, comparatioja és conjugatiója a Márton eddig is bevéve volt grammaticája szerint taníttasson. Az Orbis pictus olvastatni fog. Magyar leveleknek, kötelező és nyugtató leveleknek irásaiban és a magyar conceptusoknak élő szókkal való előadásaiban s leirásaiban gyakoroltassanak. Próbálgattassanak a tanulók olyan rövid mondások leirása kezdésében, melyeket a praeceptor fog dictálni. Természet historiája. Geographiából Magyar- és Erdélyországnak s az ausztriai tartományoknak rövid leirását ilyen czimü könyvből:»tudományok summája.«

44 44 Az arithmeticából multiplicatio, divisio és simplex aurea regulát fognak tanúlni. Magyarország civilis historiáját»a Tudományok summája«nevezetű könyv szerint. Az irás minden héten egyszer vizsgáltasson meg. Az éneklés mesterségének tanulására fognak tanittatni az eddig is szokásban volt közönséges órákon. Szerdán és szombaton közönséges repetitio a classisban, minden tanitás után pedig privatus praeceptorok előtt fog tartatni. A III. iskolában, mely mixta secunda vagy a grammatistáké, fog tanittatni: A kis Catechesis szent irásbeli helyek nélkül s a ker. vallás históriája folytattatni fog Seiler szerint. Vasárnaponként kétszer fognak templomba menni. A deák beszéd minden részéről szóló tractatus fog tanittatni Marton grammaticája szerint. Langius Colloquiuma fordittasson, grammatica szerint resolváltasson. A colloquiumok dialogus formában a tanulók által a tanitó előtt könyv nélkül mondassanak fel. Horalis laborok magyarul dictáltassanak, a tanulók által deákra fordittassanak. A kis Cellárius tanúlása folytattasson. Próbálgassanak a tanúlók a magyar historiából kivett sententiáknak, sőt egész pontoknak is deákra való általforditásában. Magyarország históriája bővebben ezen könyv szerint:»tudományok summája.«rövid mechanica magyarúl. Természet históriának második cursusa bővebben, jelesen pedig az állatok országa a Funk réztáblája használása mellett. Az arithmeticából az az előtt való oskolában tanultakon kivül a proportio és fractio. Geographiából a világ öt részei közönségesen; Európáé, az ausztriai tartományoké, Magyarországé, és az ahhoz tartozó országoké rövideden. A szépirás mestersége. A deák laboroknak tisztán leirása s megvizsgálása. Az éneklés theoriája. Publica és privata repetitio.

45 45 A IV-ik oskolában, mely az inferior syntaxistáké, fognak tanittatni: A palatinatusi eatechesis, szentirásbeli helyek nélkül a sacramentomokig. A keresztyén vallás históriája folytattatni fog Seiler szerint. Vasárnaponként kétszer templomba mennek. Cornelius Nepos magyarra fordittasson, a syntaxis regulái szerint resolváltasson s az auctor stylusa szerint magyar conceptusok deák nyelvre fordittassanak. A syntaxis regulája Márton grammaticája szerint. Magyar conceptusok ottan ottan deáknyelvre fordittassanak. A deák auctorokból a szebb phrasesek szedettessenek ki s az azokban előforduló constructiókhoz szoktattassanak a tanitványok. Arithmeticából a már előbb tanultakon kivül a számoknak negativus és positivus jelekkel való megkülönböztetése. A természethistoria bővebben a vegetabilékről. A régi Geographiára ezen normalis könyvből: Anhang zur alten Weltkunde és D'Anvill, szedje ki a tanitó azokat, melyek a tanulók kezek alatt forgó régi auctorok megértésére szükségesek. Továbbá folytattasson az ausztriai imperiumnak s Prussiának leirása. A magyar hazai törvény compendiuma magyarul. A német nyelvből declinado, motio, comparado, conjugado. A tisztán leirt laborok revisiója. A nagy Cellarius használtasson. Éneklés mesterségének theoriája. Publica repetitio csak a classisban, annálfogva, minthogy a publicus praeceptor privata helyett a classisban egy órával tovább fog tanitani. A z V-i k oskolában, mely a superior syntaxistáké, fognak tanittatni: A palatinatusi eatechesis szentirásbeli helyek nélkül, a sacramentomoktól fogva végig. Vasárnaponként az isteni tisztelet a templomban gyakoroltatik. Periodologia és Ornata syntaxis Márton szerint. Cornelius Nepos és Faedrus fordittassanak; az ornata syntaxisra tartozó szebb constructiók s phrasesek szedettes-

46 46 senek ki, s a nevezetesebb és szebb dolgok könyv nélkül tanittassanak. A nagy Cellárius használtasson. Periodusok, levelek s egyéb conceptusok magyarul formáltassanak a tanulókkal, ugyanazok által deákra fordíttassanak. A Globologia. Rövid logica magyarúl. Természet históriája, a második rész bővebben a mineralékről. A geographiából Franczia, Spanyol, Portugalországokról és a földközi tenger szigeteiről. Geometria, annak elsőbb részeiből kiszedegetett nevezetesebb theoremák és problemák, magyarúl minden demonstratiók nélkül csak populariter, vagyis az egész geometria summája. A litteralis arithmeticából az additio, substractio, multiplicatio és divisio. Német nyelvből kezdődni fog a német stylus forditása magyarra és deákra. Laborok revisiója. Cantus harmonicus. Publica repetitio. A VI-ik oskolában, mely arhetorica vagy prima humanitatis, tanittatni fognak: Palatinatusi catechesis szentirásbeli helyekkel a sac ramentomokig. Vasárnaponként az isteni tisztelet gyakorlása a templomban. Livius historiájának első decasa fordittasson, mint szinte Cicero is»de oratore«, s mindezekből a nevezetesebb helyek nyomattassanak be a tanulók emlékezetekbe. A retorica regulái Hasse és Stanislaides deákra fordittatott encyclopedicus könyve szerint. Órákra és hetekre themákat kell kiadni az ifjaknak chriák, orátiócskák és levelek irására. A tanitványok a professorok előtt könyv nélkül gyakran declamáljanak, hogy eképen a szókban, gestusokban s memoriában észrevett hibákat a professor tüstént igazithassa. A geometriából a normalis könyv szerint a longimetria és planimetria demonstratiókkal és geometriai praxissal a mezőn.

47 47 A litteralis arithmeticából az elébbéni oskola pensuma repetáitasson, idetétetvén még a litteralis fractio. A természet historiából a három legbővebb cursus, az állatokon kezdve. Magyarország historiája, a tiszteletes professor Szombathy János compendiumából. Geographia, Európának északi országai, ugy mint Dánia, Svéczia, Norvégia és Russia. Németnyelvből valamely német könyv, Muzelius vagy más fordittasson. Laborok revisiója. Cantus harmonicus. Publica repetitio. A VII. oskolában, mely a poëtica vagy secundae humanitatis, tanittatni fognak: Palatinatusi cathechesis szentirásbeli helyekkel a sacramentumoktól fogva végig. Vasárnapokon isteni tisztelet a templomban. A deák és magyar poësis regulája. Mythologia. Ovidiusnak»Tristium liber"-jéből a de Ponto, Fastorum, Metamorphosis nevezetü könyveiből a nevezetesebb és szebb helyek fordittassanak s könyv nélkül tanittassanak, Virgilius és Horatius magyaráztassanak; a versek scandalásaiban s különbféle deák és magyar versek irásaiban gyakoroltassanak. Arithmeticából a potentiák és radixok kihuzásáról való tractatus. Geometriából a solidimetria demonstratiókkal. Physicából somatologia vagy a testekről való tractatus. Stoicheologia vagy az elementaria materiákról való tractatus. Természethistoria az ásványok országa és a plánták históriája. Geographia: Anglia, Sardinia, Sicilia és Graecia. Németnyelvből németkönyv forditása. Litteraria historiából a Stanislaides Compendiumának második része. Laborok revisiója. Cantus harmonicus. Repetitio publica. A VIII ik oskolában, vagy encyclopedica prior, vagy humanitatis tertiae, tanittatni fognak:

48 48 Theologia Pictet Medullája első fele része. Isteni tisztelet. Régi historia Buday Ezsaiás után. Physica: Kézi professor úr phisicája első részének kihúzása magyarúl. Antropologia Snell szerint. Az aequatiók és proportiók tudománya. Német nyelvből könyvek fordittassanak. Eschenburg litteraturája folytatva tanittasson. Terentius, Julius Caesar, Livius chrestomatice magyaráztasson. Geographiából: Europai, Törökországi és Ázsiai. Diariumok recensiója. Cantus harmonious. Publica repetitio. Hetenként oratiók és versek irattassanak deák nyelven. A IX-ik oskolában, vagy encyclopedica secunda vel humanitatis quartae, tanittatni fognak : Pictét Medullájának utolsó felerésze. Isteni tisztelet. A pura mathesisből a progressiókról s logarithmusok ususáról és a trigonometria plana. A logica professor Rozgonyi uré. Philosophiából folytattasson a Snell Enchridion philosophicuma. Görögnyelv kezdete, mely mig másoknak tanittatik, az azt nem tanuló ifjak a Chriák, levelek és Oratiok irásaiban gyakoroltassanak. Physica, Kézi professor ur compendiuma másik fele magyarúl. Geographia az Európán kivűl levő, de Európával kereskedésben" nexusban álló népekről. A diplomaticának s heraldicának elementumai. Német nyelvből könyvek fordittassanak Hetenként oratiók, ottan-ottan deák versek irattassanak. Cantus harmonious, Repetitio publica.«a tantárgyaknak óraszerinti beosztására nézve a kisebb gyermekek délelőtt 8 1o-ig, délután 2 5-ig; a nagyobb tanulók 7 8 és 9 11-ig, délután pedig ig tanittattak. Miután pedig ez ideig a globologia nem adatott elő, ennek kipótlására egy»uj földgolyóbissa«vétetvén, a régi pedig megjavittatván, jóllehet a tanterv szerint csak az egyik syntacticai osztály tantárgyául ren-

49 49 ezer frt volt a kintlevő deltetett, mindazáltal hogy annak ismeretétől a többiek se maradjanak el: határoztatott, hogy minden szerdán s szombaton délután az énekóra elvégeztével a humaniorum classisban gyüljenek össze ennek gyakorlati tanúlására. A vallástani vizsgálatok a retoricai osztályig ezután is a templomban tartatnak meg. Hogy ezen nagyszabású, a humanisticus és reális tantárgyakat magában elég szerencsésen egyesitő tanterv minden részében kivihető legyen, az egyháznak természetesen gondoskodnia kellett uj tanerőkről is, mert a tanulóság folyvást nagyobbodó számánál fogva nem lehetett volna azt csak megközelitőleg sem kivinni az eddig alkalmazott négy rendes tanár legnagyobb erőfeszítése és az osztályok összecsatolása mellett sem. Az egyház azonban az éveken által be nem hajtott egyházbértartozás nagy mennyisége miatt 1 ) maga is tul levén terhelve kötelezettségei által, legjobb akarata mellett sem tudott módot találni az iskolának oly mértékben való további segélyezésére, hogy a felállitani tervezett tanári szék alapja kellőleg biztositva legyen. A mit az egyház anyagi körülményei miatt nem tehetett, megtette azon áldozatkészség, mely a reform, egyházat annyi megpróbáltatások között mindez ideig fenntartotta, s intézményeit hitelvei szabadságai szerint minden beavatkozástól menten megőrizte. Ugyanis az egyház főgondnoka Vay Ábrahám, kinek érdemeit egyházunk és iskolánk ügyei körűl kibeszélni alig lehet, maga menvén elől magasztos példával, áldozathozatalra serkentette az egyház híveit és buzgó fáradozását a legszebb siker koronázta, mert az 1820-ban megindított gyüjtésnek már azon évben oly szép eredménye lett, hogy a tanárok számát egygyel szaporíthatták, a tanári kar tehát a rectorprofessorból, négy humaniorum professorból és a theologia tanitására felkért helybeli egyik lelkészből, tehát hat tagból alakult meg. Hogy pedig az alsóbb osztályok tanitására is képl ) A főgondnoki beszámoló beszéd szerint 13 egyházbér tartozás. 4

50 50 zettebb egyéneket nyerhessenek, az év végén juliusban kijelölt és az iskolai tanács által megválasztott köztanitókat arra kötelezték, hogy az általok tanitandó osztály tantárgyaiból ezután september elején, mielőtt állásukat elfoglalnák, az iskolai tanács és a tanári kar előtt tanitói képességöket igazoló szigorú vizsgálatot tartoznak kiállani. Igaz ugyan, hogy ez után is mindig érezhető egy állandó tanár alkalmazásának szüksége az alsó osztályokban és az iskolai tanács nem is mulasztotta el annak alapját gyüjtögetni, azonban az anyagi körülmények annak valósitását nem engedték, sőt a tanárok számához mérten kénytelenitve voltak a két humanitatis és a két encyclopediai classist két-két évi tanfolyammal összekötni és egy-egy tanár vezetésére bizni. Ezen tanterv iskolánkban némi csekély változtatás sal az 1839 évig fennmaradt. A változások csaknem mindazon küzdelem eredményei, melyet a latin nyelv a mindinkább nagyobb tért nyerő nemzeti nyelvvel vívott, egyszer egyiknek, máskor másiknak előnyével ben ugyanis ujra kérlelhetlenül üldöztetik a magyar beszélgetés, a signumok megszaporittatnak, bár eredményök nagyon csekély ban a poëtica classis tantárgyai közé Magyarország pragmatica historiája, a görög- és deák litteratura, a közhistoria is felvétetnek; 1830-ban a superior syntaxis tantárgyai közül az Ornata syntaxis kihagyatik, 1832-ben a Tarczalon sept. 23-án tartott egyházkerületi közgyülés határozatából a statistica és Magyarország története is bevétetett a tantárgyak közé, hogy a sárospataki iskolába menők illető osztályaikba felvétethessenek ben, miután a magyar beszéd minden tilalom daczára is terjed, az egyetemes történelemnek e nyelven tanítása határoztatik el, bár augusztus 29-én az iskolai tanács ujra szigorúan ráparancsol a tanárokra, hogy tanitványaikkal mindig latinul beszéljenek. A szabadkézi rajz mint melléktantárgy óta tanittatott egyes kitünőbb rajzoló ifjú által. Az 1819-ik évtől 1839-ig a kormány részéről a helytartóság utján a tanügyre nézve következő fontosabb intézkedések hozattak ben megtiltotta a katholicus-

51 51 tanulóknak a ref. iskolákban való tanulást, s felhívta mind az egyházkerületet, mind az iskola igazgatóságát, hogy e rendeletének érvényt szerezzen; azonban hivatkozván az XXVI. törvényczikk által adott jogokra, egyházkerületünk kijelentette, hogy iskoláit a más vallású tanulók előtt valamint eddig nem zárta el, ugy ezután sem óhajtja elzárni. Ugyanezen évben rendelte el, hogy minden tanuló bizonyitványt kapjon minden iskolai év végén, melyből a tantárgyakban tett előmenetele világosan kitünjék ban elrendeli, hogy a más vallású tanulók miután el nem utasittattak a ref. tanintézetekből, a vallást illető tantárgyakban saját lelkészeik gondozása alá adassanak ban megengedvén a magántanulást, annak módját és rendszerét megállapitotta julius 11-én megparancsolja, hogy a tantárgyakból másodosztályzatot (most elégtelen) nyert tanulókat tovább az intézetben nem szabad megtűrni. Ugyanezen év október 3-án a félévi vizsgálatokra nézve az eddig szokásban volt kérdéshúzást eltörölvén, ajánlja, hogy a tanulóktól a feleletek helyett az egész félévi tananyag leirását kell kivánni és ezen munkálat alapján meghozni az érdemlett tanjegyeket, melyeket a szülőkkel is tudatni kell; továbbá a nyilvános ellenőrzés helyességénél fogva, ki is kell nyomatni ban végre kivánja, hogy a tantárgyak mindenikére külön érdemjegy állapittassék meg a tanulók bizonyitványaiban és az informationalis tabellákban. Ezen idő alatt az egyházi és iskolai tanács is előbbi gondoskodó szeretetével ápolta a tanintézetet. Eddig az iskolai épület, folyosók, tantermek rendben s tisztán tartását a bentlakó deákok mellett segédkező inastanulók teljesitették ban e régi elavult és czélszerűtlen szokás helyett, az iskolai tanács állandó iskolai szolgát (pedellus) fogadott az ily szolgálatok teljesítésére. Majd 1821-ben a rosz vize miatt betömött iskolai kút helyett az épület kőfala mellett keletről a Szinva felé levezető közben, az egyik humaniorum professori lak palánkjánál új kutat ásatott (a jelenlegi kút), a Szinva felőli védő falat ujra megerősitette, bár az e miatti vizszükségben a Vágó-malom (mely az aug. 31-iki nagy árviz után 4*

52 52 a szabályozás czéljából romboltatott le) megállván, mig a munka tartott, az egyház kénytelen volt a bérlőnek minden 24 órára saját malmából öt véka búzát fizetni év november 17-én délután egy órakor az 1750 ben közadakozásból épitett rector professori lak (jelenleg a Felső-Papszer utczai 15. szám) leégvén, az még az évben ujra felépittetett, mintegy 2000 frt erejéig ban azon gyakorlat, hogy a tandijt és fapénzt a tanárok magok szedték be tanitványaiktól és ugy számoltak be az egyház pénztárnokának, eltöröltetvén, mindenféle iskolai tartozások beszedése a generalis perceptorra bizatott ban a theologiai tantárgyak tanitása az egyik lelkészi hivatalhoz köttetett azon időig, mig a bölcsészeti tanfolyam számára a rector professor mellé más professor is hozathatnék ben a tanulók nagy száma és Dálnoky Sámuel hum. professor betegeskedése miatt az inferior és superior syntaxisták külön választatnak és az inferiorok tanitására egy deáktanitó rendeltetik 80 forint fizetéssel ben a cholera miatt vizsgálatok nem tartattak, kormányintézkedés által előbb eloszlattatott a tanuló ifjúság. Ez évben az eddig téglával kirakott folyosók is kideszkáztatni rendeltettek. Ezen apróbb intézkedések mellett 1829-ben egy igen fontos körülményre terjesztette ki az iskolai elöljáróság a figyelmét. Tanintézetünk ugyanis a lassanként kifejlődött ref. tanrendszer követelményeihez képest ugy volt berendezve, hogy a gymnasiumi osztályokat elvégzett növendékek és különösen a kik a nyert alumniumi jótétemények viszonzásául köztanitói minőségben két három évre itt maradni kényszerültek: ne veszitsék el e körülmény miatt felsőbb tanfolyamaikra kiszabott éveiket, hanem az intézetben bölcsészeti és theologiai tantárgyakat hallgatván, köztanitóságuk kitelte után is illető osztályaikba vétethessenek föl a főiskola kebelében. Ez volt a logicai osztály után következett philosophiai tanfolyam, mely éveinek tartamára nézve a kor és viszonyokhoz képest különböző volt, három, négy, öt évig tartott tanintézetünkben, mig az utáni nagy átalakulás azokat teljesen meg nem szüntette. Ezen bölcsészeti tanfolyam csak olyan iskolákban

53 53 levén megengedve, melyek»lyceum«névvel a gymnasiumioknál magasabb tudományok előadására kormányengedély által hatalmaztattak fel: az egyháztanács év julius 9-én az iskolai tanács javaslatára elhatározta, hogy eshető törvényes zaklatások kikerülése czéljából folyamodni fog az egyházkerületi közgyűléshez, hogy engedje meg iskolánkat lyceumnak nevezni, egyszersmind a magas kormánynál tegyen lépéseket intézetünknek a törvényesen elismert lyceumok sorába leendő felvétetéséért. E kérvényre az egyházkerület még ugyanazon év julius 13-án tartott közgyűlésében megengedte a maga részéről a lyceum név használatát, s az egyház folyamodványát szivesen és pártolólag terjesztette fel a helytartótanácshoz, azonban az év julius 2-án sz. a. az egyházkerületnek leküldött végzés szerint, iskolánk a magas kormány által lyceumnak el nem ismertethetett. Az egyháztanács méltó okon félvén attól, hogy e kormányintézkedés után, ha tovább is fenntartja a bölcsészeti tanfolyamot, az esetleg be fog tiltatni: ujra lépéseket tett a lyceumi czim és jog elnyeréseért és Reviczky Ádám kanczellár közbenjárása által (ki előbb Borsodmegye érdemekben gazdag főispánja és a Reviczky pénztár alapitója volt) sikerült kieszközölni, hogy a helytartótanácsnak év szept. 27-én sz. a. a superintendensi hivatalhoz intézett leirata szerint»ő felsége V. Ferdinand iskolánknak a lyceumok sorába leendő felemeltetését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott.» A lyceumi rang megnyerése után tehát teljes szabadságban és békében tanittathattak intézetünkben a bölcsészeti tanfolyam tárgyai, melyek ekkor a következők voltak: I-ső évben: Aesthetica, Psychologia, Dogmatica theologia utolsó része. Magyar litteratura második és harmadik része. Ókori historia. Statistica. Görög litteratura. II-ik évben: Jus naturae. Jus publicum universale, moralis theologia, historia philosophiae, magyar litteratura, középkor historiája, mathematica pura, görög litteratura, statistica.

54 54 III-ik évben: Phisica és Mathesis applicata, philosophia moralis, magyar litteratura, ujkori historia, statistica, görög litteratura. IV-ik évben: A dogmatica theologia első része. Metaphisica. Magyar litteratura, természet historia vagy technologia, magyar pragmatica historia, diplomatica, görög litteratura. Ezeken kivül minden évben logica és paedagogia. Iskolánknak gymnásiumi tanrendszere az 1839-ik évben ujra megváltozott. Az egyházkerület 1837-ben, a sárospataki iskola 1819-ben alkotott és 1828-ban módositott tanrendszerén azon lényeges változtatást tette a kath. intézetek ilynemü intézkedéseihez hasonlóan, hogy a nemzeti (elemi) osztályok számát négyre emelte és ezek közül a két alsóban latinul semmi sem taníttatott, felülről pedig a logica az akadémiai tanfolyamba tétetett át s a tanitás nyelvéül a latin litteratura kivételével minden tárgyra nézve a magyar nyelv határoztatott meg s az iskolai bizonyitványok is ezen a nyelven adattak ki. Iskolai tanácsunk az egyházkerületnek febr. 28-án hozzá intézett felhivása folytán e tanrendszer életbe léptetését szintén elhatározta. A változás nem nagy és főleg a logica kihagyását és a tannyelvnek üdvös megváltoztatását illette. De a gymnásium eddigi alsó s kiegészitő osztályainak elemiekké változtatása és a logicának az académiába való áttevése által a gymnásium hat osztályúvá változott, melylyel a tanitás ügye az előbbi időkhöz képest is hanyatlásnak indult volna, ha azon hatalmas eredmény, hogy a magyar nyelv végre valahára a tanitás körében is elfoglalhatta az őt méltán megillető helyet, az oktatás ügyét meg nem könnyitette s a tantárgyakat érthetőbbekké, felfoghatóbbakká nem tette volna. E hatosztályú berendezés csakugyan nem bizonyult hossszu életünek, mert hátrányai mihamar kitüntek. Az ismeretek köre a kevés évre szabott tanfolyam alatt igen alászállott s a tanuló ifjuság éretlensége főleg a felsőbb tudományok hallgatása alkalmával feltünően mutatkozott.

55 55 Tanintézetünkben még ezekhez járulván a kevés tanerő, a tanulók előmenetelének hiányai nemcsak a latinnyelvben, hanem a reál tantárgyakban is kezdtek kitünni és a vizsgáló bizottságoknak e tekintetben évről-évre megujuló panasza nem ok nélkül való. De érezték ezt nemcsak iskolánknál, hanem a főiskoláknál is az intézők, hogy a hatosztályu gymn. tanrendszer nem felelhet meg azon igényeknek, melyek a gymn. oktatás köréhez kötve vannak, épen azért inditványozta az alsó zempléni egyházmegye 1846-ban a sárospataki gymn. tanrendszer átvizsgálását és átalakitását. A javaslat következtében ki is küldetett egy bizottság s javaslatát julius havában el is készitette s nyolcz osztályú szorosabb értelemben vett gymnásiumot tervezvén, viszszatette bele a logicát is és kiterjesztette figyelmét a reális élet követelményeire is a mellett, hogy az iskola tannyelvéül kizárólagosan a magyart tette: azonban az 1848-iki átalakitó s minden elmét magával ragadó nagy mozgalom e tanrendszer békés megfontolgatását s esetleg elfogadását egyelőre meghiúsította 1 ). Mit tehetett volna egyebet a mi iskolánk, a melyik régtől óta megszokta a sárospataki főiskola után szervezni saját tanfolyamait: minthogy gyenge anyagi erejéhez mérten igyekezzék a meglevő tanrendszerben mindent elkövetni, hogy az iskola a többi hasonló gymnásiumokkal versenyezni birjon s a megyének és a vidéknek központi tanintézete lehessen ezutánra is. A mi ezen időben a fontosabb intézkedéseket illeti, legelsőbb kell emlitenünk az 1842-ik évben megpenditett egyesülést a helybeli ág. ev. kisgymnásiummal. Gróf Zay Károly ugyanis az országgyűlés folyama alatt, mint az ágostaiak magyarországi főfelügyelője felemelvén lelkesitő szavát a két protestans felekezet egyesitésére, ez eszme városunk előkelő protestáns férfiainak lelkében is visszhangra talált és üdvös mozgalom indittatott meg a két prot. gymnasium egyesitése iránt. Az inditványt megyénk l ) Szilágyi István: A magyar közoktatás története stb. Sárospataki füzetek 1861-ik évfolyamában.

56 56 első alispánja Szathmáry K. József, ref.egyházunk segédfőgondnoka tette meg- és az mindkét felekezet egyháztanácsa által szivesen fogadtatván, az egyesülés tervének és a közös tanítási rendszernek kidolgozására az itt időzött Szontagh Gusztáv m. tud. akadémiai tag elnöksége alatt január 30-án egy mindkét felekezet kebeléből választott 28 tagú bizalmi bizottság neveztetett ki, (tagjai: Szathmáry József püspök, Apostol Pál, Fekete István lelkészek, Korponai József rectorprofessor, Szilassy József kir. biztos, Nagy Gedeon, Vadnay Gábor, Szűcs Sámuel stb.). a mely a rábizott munkálatot hiven el is készitette, de az egyesülés a felekezetek magánérdekeinek összeegyeztethetetlensége miatt a tervezet többszörös tárgyalásai után sem sikerült. Az 1843-ik év julius 19-én a várost szörnyű tüzvész pusztitotta el, mely egyházunk épületeiben körülbelől 20 ezer frt kárt okozott s csak az iskola és igazgatói lak maradt meg a veszedelemben, de ezen utóbbiról is teljesen leveretett a zsindelyfedő, tehát cseréppel fedetett be ujra ben az iskola pecsétnyomója magyar körirattal láttatott el ban a budapesti ref. főgymnasium tanári kara felszólitván a ref. iskolákat egy tanári egyesület alakitására, iskolánk Pap János igazgatót az e tárgyban tartott értekezletre felküldte ben elhatároztatott, hogy jövőre az iskola udvarán torna-eszközök fognak felállittatni a 420-ra növekedett tanulóság testi erősödésének előmozditására; a következő évben kitört szabadságharcz viharai azonban valamint a politikai, ugy a tanügy terén is mindent gyökeresen megváltoztattak s a szerencsétlen végeredménynél fogva egy sötét kornak vetették meg alapját, melynek gyászos következményeit tanintézetünk is sokáig érezte.

57 57 4. Az 1849-ik évvel a magyarországi ref. iskolákra nézve az elnyomatás évtizedig tartó szomorú kora kezdődött, mely az ősi jogokért vívott dicső küzdelmek után tulnyomó és diadalmaskodó erő által bilincsekbe verve a nemzetet, az önálló szabad rendelkezésnek még reményét is megsemmisiteni törekedett. Voltak azonban e sötét időnek verőfényes előzményei is, melyeket nem hagyhatunk emlités nélkül. A forradalom lelkesedése hirtelen gyújtott mindenfelé. Alig jelent meg a magyar nemzet ifjúságának márcz. 15-iki kiáltványa, az iskolai ifjúság szivét és lelkét is szabadabb eszmék, merészebb vágyak szállották meg mindenfelé. Iskolánk nagyobb tanulói is kilencz pontba foglalt kivánságot terjesztettek márczius 28-án az egyháztanács elé, melyben külön csapat alakítását, magoknak fegyverben gyakorolhatását, a feltanodai rendszer megváltoztatását s az iskolai jótétemények bővitését kérik s mielőtt bevárnák a kérvény elintézését, kivánságaikat kiáltvány alakjában az iskola falaira több példányban felragasztották. Az egyháztanács szigorú intézkedése azonban a vérmesebb kedélyeket nemsokára lehűtötte, mert a kérelem teljesítését a jövő eseményektől tevén függővé, erélyesen figyelmeztette az ifjúságot a törvények tiszteletére; kimondván, hogy a kinek az iskolai előljáróság intézkedései nem tetszenek, annak bizonyítványa kezébe adatván, tetszése szerint bármikor eltávozhatik a tanintézetből. Az ifjúság tehát nyugodtan folytatta tovább tanúlmányait és a 421-re menő tanulóság a b. Eötvös József közoktatási miniszter ápril 24-én kelt rendeleténél fogva a rendes időnél előbb szétbocsáttatván, a junius 25-én befejezett vizsgálatokon a bizottságok által a tudományokban a legnagyobb rendben találtattak. Az események ezután gyorsan fejlődtek. Lázas tevékenység fejtetvén ki az önálló nemzeti hadsereg létesitése körül, a hadügyminister rendelete következtében iskolánk öt köztanitója is besoroztatott s bár az egyházkerületi gyű-

58 58 lésnek Ungvártt szept. 24-én kelt kérelmére felmentettek is, kettő közülök önként beállott katonának 1 ). Az általános lelkesedésben a nemzetőrség felállitására szólitó miniszteri rendelet következtében iskolánk egyik ifjú tanára is táborba szállott 1 ) és csak november végén jött haza, helyetteséül egy segédlelkész alkalmaztatott. Tanári fizetését azonban, az egyháztanács azon határozatánál fogva,»mivel a haza megmentése minden mások felett való legszentebb kötelesség és bárkinek a harcztérre való menetele csak dicséretére válik«, ez időre is teljesen megkapta. Az ik tanév a közoktatási miniszter julius 18-án kelt rendeleténél fogva csak november hó I-én kezdődött; azonban a tanulóság a császári seregnek Kassára történt bevonúlása hírére már deczember 12-én újra szétbocsáttatott és febr. I-én gyüjtetett ujra egybe. A nagyobb deákság azonban, mivel nagyobb részök hazaszeretettől dobogó szivök sugallatát követve a csatamezőn teljesítette honfiui kötelességét, ez időre nem jött vissza tanintézetünkbe, azért az egyháztanács részint a nagyobb növendékek hiánya, részint azon szomorú sejtelem miatt, mely autonomicus jogaink elvesztése felől a jelennel számot vetett férfiak lelkét már előre eltöltötte, márczius 15-én megbizta az iskolai tanácsot, hogy készitsen czélszerü javaslatot az alsó osztályoknak rendes tanerő által való további vezetése tárgyában. A javaslat csakugyan elkészült s a következő fontosabb ajánlatokat foglalta magában:»az elemi három alsó osztály egybekapcsoltatván, állandó tanitóval láttassék el, a hat felső osztályban pedig a szakrendszer behozatván, a jelenlegi három oktató által aképen taníttassék, hogy az eddigi elnevezések megszüntetésével két nyelvészeti, két szófüzési és két humanisticai osztály állittassék fel és páronként összecsatoltatván, a három tanár által ezután is 22 heti órán tanittassanak. Hogy pedig az elemi tanitói állásnak alapja legyen, javasolja, hogy 1) Molnár Pál superior syntaxisták, synt. praeceptora. 1) Kovács Gábor. Kaposi György senior és inf.

59 59 használtassanak fel e czélra az alumnium tőkéi s a fennmaradó 140 váltó forint pedig a bölcsészeti osztályok szegényebb sorsú hat hallgatója közt stipendium gyanánt évenként osztassék ki, a tandij frtra emeltessék fel és a sárospataki iskola részére eddig évenként gyűjteni szokott pénzösszeg mind iskolánk czéljára fordíttassék s takarékosság kedvéért a contrascribaság a seniori hivatalhoz köttessék és a senior a temetésekre való járástól mentessék fel«. Ezen javaslatot az egyházi tanács szept. 2-án egész terjedelmében elfogadván, az elemi osztályok tanítóságát szept. 9-én betöltötte. A többi reformok kivitelét azonban az események gyors fejlődése megakadályozta, s egész más irányba terelte. A nemzeti hadsereg győzelmeinek fényes napja alkonyodni kezdett, s az egész Európa csodálását kivívott hadi tettek nem birták megmenteni a haza ügyét, s a túlnyomó ellenséggel szemben a szabadságharcz gyászos véget ért. Az orosz sereg junius 21-én városunkba is benyomúlván, tanintézetünket erővel elfoglalta, s annak tantermeit rohamosan kivetkeztette formájukból, a székeket, asztalokat összerombolta,»igy százakra, sőt ezrekre menő kárt okozott. «Az intézet azonban valami nagyon soká nem szünetelt, mert az orosz segítő sereg Magyarország teljes leveretése után october elején kivonulván az országból, tanintézetünk is ujra visszaadatott rendeltetésének, és a kórháznak használt épület kitisztítása és ujra berendezése után a tanitások october hó 22-én megkezdődtek. Az iskolai tanács azonnal intézkedéseket tett, hogy a tanintézet kára az állam által megtéríttessék s becslevéllel ellátott kérvényével gr. Zichy Ferencz országos főbiztoshoz, majd később Máry Pál megyei főnök utján a kormányhoz folyamodott is, azonban a kárpótlás örökre elmaradt. A nemzeti elnyomatás után azonnal megjelent a híres»entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Vom Ministerium des Cultus und Unterrichts. Wien 1849«czímű tantervezet, mely az év October 9-én kelt ministeri rendelet által

60 60 minden gymnasiumra nézve kötelezővé tétetett, ha nyilvánossági jogát s bizonyítványai államérvényességét elvesziteni nem akarta. Az Entwurf tartalma főbb vonásokban röviden a következő: 1 ) 1) A gymnasium czélja, hogy a növendéket magasabb általános képzettségre segitse s előkészitse az egyetemi tanulmányokra, végre hogy az ifjak művelt s nemes lelküekké váljanak. E czélt az osztályokba berendezett tudományok és a tanárok közre munkálása által éri el. 2) A tantárgyak a következők: 1) Vallástan. 2) A nyelvek közül a latin, görög, német és az anyanyelv és azok irodalma. 3) Mennyiségtan, kiterjedve a szám- és mértan ágaira. 4) Természetrajz és természettan a vegytan és phisiologiával. 5) Történelem és Földrajz egyetemes és hazai irányban. 6) A bölcsészetből a lélektan és logica. 7) Szépirás. 8) Rajz. 9) Ének. 10) Testgyakorlat. 3) Ezen tantárgyaknak osztályonkénti beosztásmódja a következő: A nyelvek közül elsőben a latin, azután a görög következzék s előbb grammaticai, később irodalmi szempontból tárgyalva. A természetrajz a természettan előtt, a közszámvetés az algebra előtt, a földrajz a történelem előtt tanittassanak, s általában a gyermeki fokozatos fejlődés mindenütt és mindenben figyelembe vétessék. 4) A gymnasium két részre oszlik, al- és felgymnasiumra, melyekben a tantárgyak majd mind ismételtetnek, természetesen a felgymnasiumban magasabb szempontból; az algymnasiumot a régibb grammaticai évek, a felgymnasiumot a humanitási osztályok és két philosophiai év teszik. 5) A tanárok száma teljes gymnasiumban legalább tizenkettő, kik közül egy az igazgató. Ezeken kivűl értetnek a nem kötelezett tantárgyakra, a rajz-, ének- és tornára a segéd- és melléktanárok. 6) A tanitás mindenütt határozottan szakrendszer 1) Szilágyi István: A gymnasiumi oktatás története. Sárospataki füzetek évfolyam 259. lap.

61 61 rint történjék, de azért minden osztálynak is legyen egy főnöke, a ki a fegyelmezést vezesse. Egy tanár hetenként húsz óránál többet nem tanithat; az igazgató pedig csak 8 14-et. A tanúlók órát tartoznak hetenként kötelezett tantárgyaikkal eltölteni. 7) Minden gymnasium vagy állami vagy magángymnasium, az állami nyilvános is, a magán pedig nyilvánossági jogot csak az államtól nyerhet, ha azon feltételeknek, melyek e szervezetben ki vannak tűzve, megfelel; különben nem lehet nyilvános s bizonyitványai jogerővel nem birnak. Valamely gymnasium vagy négy, vagy nyolcz osztályú, hat osztályú nem lehet. 8) A nem állami gymnasiumi tanárok állami vizsgálatot tartoznak tenni, s hivatalukban a ministerium által erősittetnek meg. 9) Az intézet minden ügyéről a ministeriumnak felelős, s évről-évre jelentést tartozik tenni, a kézi könyvek is csak a ministerium jóváhagyásával tanittathatnak. 10) A tanitási nyelvet meghatározni azon testület jogában áll, mely a gymnasiumot fenntartja. A mely gymnasium csak részben kap is segélyt az államtól, ott a ministerium nevezi ki az igazgatót. Az»Organisations-Entwurf«ezen tételei, a mint láthatjuk, nagyon sok jeles elvet s a közoktatás előbbvitelére hatalmas újitásokat foglalnak magokban, melyek békés időben, közmegegyezéssel alkottatva, minden a tanügyet szerető egyén által óhajtás tárgyai lettek volna; azonban oly korban, midőn az általános elkeseredés és aggodalom miatt az elvek helyessége vagy helytelensége felett birálatot mondani azon gyűlöletes erőszak miatt, melylyel azok a leigázott nemzetre tolattak nem lehetett, nagyon természetes, hogy a történelmi fejlődés jogai és méltánylása nélkül parancsoltatván, egyházunk is csak azon nagy megterheltetést tekintette, melyet e szervezet a tizenkét tanári állás követelése által az iskolát fenntartó testületre zökkentett, igy mindenütt nagy ellenszenvvel és gyülölettel fogadtatott. Növelte a keserűséget az alkotmányos 1848-iki XX. törvényczikknek megsemmisitése, melynél czélszerűbb in-

62 62 tézkedés a törvényhozás részéről a magyar közoktatásügy felvirágoztatására sohasem tétetett. E törvény 3 ik -a igy szól:» Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei köz álladalmi költségek által fedeztessenek. 4.. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás valláskülönbség nélkül mindenkinek megengedtetik.«ezen törvény lett volna hivatva arra, hogy a közoktatást feloldja az anyagi szegénység bilincseiből, s hogy azon kivánalomnak, miszerint a hasonló intézetek hasonló szervezettel is birjanak, teljesen elég tétessék; hogy leomolj ék azon válaszfal, mely a felekezetek iskoláit eddig mereven elválasztotta egymástól; sőt ez volt hivatva arra, hogy kiemelvén a tanintézeteket azon szellemi ingadozásból, melybe a létérti küzdelem terelte őket, a közös tanügy és a kor kivánalmainak megfelelőkké válhassanak. Annál fájó keserű valóság, minél erélyesebben parancsolta az absolut kormány az Entwurfnak záros határidő alatti elfogadását.ki volt azonban zárva minden lehetősége a megkísérlett alkudozásoknak s a nyilvánossági jog elvonásával való fenyegetés ref. felekezetünket is arra serkentette, hogy ha ősidők óta féltékenyen őrzött iskoláit a végenyészettől meg akarja menteni, módokról és eszközökről gondoskodjék, melyek által az irgalmat és méltányosságot nem ismerő erőszak és zsarnok uralom fenyegetéseinek beváltása kikerülhető legyen. Előttünk állt a nehéz problema:» lenni vagy nem lenni? «minden nehézségeivel. Egy felől a rideg hatalom parancsa, másfelől a szegénység tehetetlensége. A kormány szétküldte kerületi tanfelügyelőit, a kik ha szép szóval nem boldogultak, nem voltak fukarok a durva fenyegetésekben sem, hogy az Entwurf iránt a makacsabb kedélyeket jól me Egyháztanácsunkat január 3-án szólitotta fel Szőnyi Pál pestkerületi prot. tanfelügyelő, hogy a ministeri tanterv értelmében alakitsa át a gymnasiumot, s még

63 63 az évben nyilvánossági jogot nyervén, államérvényes bizonyitványokat adhasson ki. E leirat vételekor bár soha kétségbe nem vonta a magas kormány és fenség főfelügyelési jogát, a mint a jegyzőkönyv szól, az egyháztanács minden tagja valóban megrendült, mert e rendelet által a protestansok vérrel szerzett s békekötések által nyert, törvényeken alapuló jogai, a ref. iskolaügy szabadságának háromszázados gyakorlata voltak a legmélyebben megtámadva s a végenyészetre előkészitve. Ugyanazért, mielőtt intézkedést tett volna, február havában alázatos feliratot intézett a budapesti cs. kir. helytartóság utján a magas kormány közoktatási ministeriumához, hogy az uralkodó felség kegyelme utján eszközölje ki, hogy» mielőtt a tanintézetek ügyében kiadott új szervezési szabályok életbe léptettetnének, engedtessék meg a protestansoknak, maga a felség által is elismert autonomiájok következtében törvényes uton egyházi és iskolai ügyeik elintézése végett közönséges zsinatot tartani, mert csak ily zsinati intézkedés férhet meg a protestantismus természetével, mely valamint az összes protestansokat megnyugtathatja, másfelől biztos támaszt adhat a fenség népei boldogitására, kitűzött czélja sikeres kivitelére.«e felirathoz az egyház sok reményt kötött, főleg miután reá nemcsak megrovás, de legkisebb észrevétel egész év folyama alatt nem tétetett. Azonban, bár e körülmény kedvező jeléül tekintetett is annak, hogy a kormány a ministeri tanterv kivitelét az országos törvények által biztositott autonomiával szemközt erőszakos eszközök alkalmazásával talán nem akarja megkísérleni: mindazonáltal azon túlhajtott intézkedésekből, melyekkel más felekezetekkel szemben eljárt, nemsokára belátta egyháztanácsunk is, hogy gyenge szava nem hatott el a trón zsámolyáig. Az iskolai tanács ajánlatára, azon egyházkerűleti végzésen okulva, mely szeptember 23-án kelt és a mely szerint maga a sárospataki főiskola is e tanterv kivánalmaihoz alkalmaztatni határoztatott: egyháztanácsunk is elhatározta november II-én, hogy»azon biztos hiedelemmel, miszerint protestans szellemi szabad-

64 64 ságunkon ez által sérelem ejtetni nem czéloztatik«, anyagi erejéhez mérten az Entwurf kivánalmainak gymnasiumunkban is eleget fog tenni. A határozat ugyan meg lett hozva, de kivitele nagy akadályokba ütközött. Az iskola tőkéi az eddigi tanári állások alapjául sem voltak elegendők; a tandijból pedig, bár az időhöz képest igen magasra emeltetett, oly jövedelmet remélni, mely négy újonnan szervezendő tanári állást csak megközelitőleg is biztositson, semmiesetre sem lehetett. Azonban, ha az iskola tanfolyamait leszállítani, vagy a reménybeli nyilvánossági jogot hosszú időre elvesziteni nem akartuk, mindenesetre tenni kellett valamit. Az egyház, mint a multban annyiszor tevé, most is jelét adta őszinte szeretetének az iskola iránt, és november havában e tárgyban több tanácsülést tartván, az előirányzott 3806 frt iskolai évi költség fedezésére az alumneum eltörlése által maradt tőkepénz felhasználhatásán, a tandij felemelésén és egy-egy forint beirási költségnek e czélra való forditásán kivül az Óváry Fodor Miklós által a nagy leánynevelő intézet alapjára hagyott összeg évi kamatját 300 frtot is e czélra engedte át a végrendelkezéssel is egybehangzólag és elhatározta, hogy mivel az iskola fennmaradása minden ref. egyháztag érdekében történik, az egyházbér emeltessék fel, és az eddig évenként befolyó összegen felüli jövedelem az iskola fenntartására fordittassék mindaddig, mig az egyháznak iskolája feletti szabad rendelkezési joga sértetlenül meghagyatik. Az egyháznak ezen örök hálát érdemlő nemes határozata azonban a várva-várt eredményt, az egyházbérnek a hivők anyagi rosz helyzete miatt kevés kilátással biztató behajtása mellett, csak a szervezés munkájának megkezdésére sem hozhatták volna meg, ha azon áldozatkészség, mely ősi intézményeinek megtartása czéljáért mindig nyilatkozott, most is a már hanyatló ügy segitségére nem jön. Ujra előlépett az 1819-ik évi áldozatkész főgondnok, jelenleg már vajai és luskodi gróf Vay Ábrahám, ki az év május 9-én az egyháztanács emlitett

65 65 határozatának szentesitése czéljából tartott egyházi közgyülésen megindulástól remegő, de igaz lelkesedéstől áthatott hatalmas beszédével, melyben egyházunk tekintélyét emelő ezen tanintézet feltartásának szükségét meggyőző okokkal bizonyitván be, annyira szivéhez szólt az egész gyülekezetnek, hogy a közgyülés az iskola teljes uj szervezését elveihez hű protestans lelkesedéssel megszavazta és a kidolgozott tervet helybenhagyván, felhatalmazta az egyházi tanácsot annak keresztül vitelére. Ezután megható jelenet következett. Gróf Vay Ábrahám kijelentvén, hogy a nehezen beszedhető egyházbér nem lehet biztos alapja a szervezésnek, itt pedig okvetetlen tenni kell, ha elbukni nem akarunk, remélve, hogy példáját kiki tehetsége szerint követni fogja, az január 17-én tartott egyháztanácsban az iskola tőkéjéül általa ajánlott száz aranyhoz ujra száz darab aranyat ajánl fel. Viharos»éljen«, az igaz lelkesedés örömteljes szava hangzott it fel a nemes főúr e lélekemelő áldozat készségének nyilatkozatára, mely egyszersmind tolmácsa is volt ama hálának, melyet tisztelt főgondnoka iránt az egyház minden tagja érzett, a ki 32 év óta vészben és viharban mindig őre, gondoskodó atyja volt az egyház minden humanisticus intézményének, s a ki valahányszor a körülmények kivánták, igaz szivvel és lelkesedve tudott tenni s megtisztelő állását nem hiúsága legyezgetésére, hanem az egyház és iskola javára igyekezett felhasználni. A magasztos példa nem is maradt hatás nélkül s a közgyűlés gyűjtő ivek kibocsátását határozván el, azokon az év végéig már oly szép összeg iratott alá, hogy a szervezés munkája azon reményben, hogy a felajánlott összegekhez még újabbak is fognak járúlni, azonnal megindittathatott. E szervezet főbb pontjai a következők voltak: Nyolcz rendes tanár alkalmaztassék 1100 váltóforint fizetéssel, igy a meglevő öthöz még azonnal három új választassék, és a kötelezett tantárgyakon kivül a rajz, szépirás, közös és összhangzatos ének két melléktanár 5

66 66 által taníttassék. Miután pedig a ministeri tanterv tizenkét rendes tanárt követel, hogy ez is megközelittessék, kéressék fel az junius 10-én választott rendes lelkész Kun Bertalan a kilenczedik rendes tanári szék betöltésére, továbbá addig, mig egyházunk az önkormányzati jogot az iskola ügyeiben visszanyeri, a vallástanitás tétessék a negyedik lelkész kötelességévé. A szervezet életbeléptetése szeptember I-ére határoztatván el, a három hiányzó tanár julius II-én Kun Ábrahám, Lévay Jósef és Finkey Pál személyében meg is választatott, hogy az 1850-ik junius 3-án elhalt Pap János helyére julius 21-én megválasztott Pásztor Dániel igazgatása alatt a már előbbi négy rendes tanárral Vágó Jósef, Solymossi Samu, Orbán Jósef és Kovács Gáborral együtt a reájok váró nehéz feladatot megoldhassák, az egész gymnasiumban a szakrendszert életbe léptethessék. El is foglalták állomásaikat, és miután érettök a pesti tanodai hatóság előtt a felelősséget az egyházi tanács magára vállalta, az új szervezet szerint kezdetét vette az ik iskolai év, és a megerősitést kérő folyamodvány a magas kormányhoz felterjesztetvén, a tanitás és iskolai élet, a nyilvánossági jog megnyerésének reményében csendben és rendben folyt tovább. A várva várt engedély azonban a Ministerium 1853-ik marcius 17-én 353. prot. sz. a. kelt leirata szerint, miután a felterjesztett gymnasiumi szervezet a kivánt ministeri tervezetnek csak részben tesz eleget, nem adathatott meg, s kifogásoltatott főleg a két ifju lelkésznek rendes tanári minőségben való felvehetése. Miután az egyház nagyobb áldozatokra nem volt képes, a jóltevők pedig még a megajánlott összegek befizetésével is késlekedtek, és a további gyűjtés megakadt: az iskola helyzete valóban leverő és szorongatott lett, mert megválasztott tanári kara fizetéseit is alig birta fedezni, nem hogy még újabb rendes tanári állásokat alapithatott volna. Ezen aggodalmas helyzete birta rá az egyháztanácsot, hogy az egyházmegyéhez forduljon segélykérés végett; különösen, hogy engedje meg a negyedik lel-

67 67 készi állomás beszüntetését és a hozzákötött jövedelemnek két uj tanári fizetésre való fordithatását; továbbá, miután az iskola növendékeinek nagy része vidékiekből, főleg borsodmegyebeliekből áll, vállalja el még két új tanári szék felállitását, azokat alkalmas egyénekkel minélelőbb legyen szives is betölteni. A Mező-Csáthon május ikéig tartott egyházmegyei gyűlés a negyedik lelkészi állomás jövedelmének két tanári szék felállitására forditását csakugyan meg is engedte 1 ), de a kérelem másik részét, hogy ő maga két új tanári széket alapitson, nem találta megadhatónak, igy az év junius 19-én felterjesztett s nyilvánossági jogot kérő folyamodvány is sikertelen maradt, bár az egyház igérte is, hogy a jelenlegi tiz tanár mellé még rövid időn két segéd tanárt fog állitani. A ministerium azonban hajthatatlan maradt, és febr. 18-án 10,314. sz. a. kelt rendeletével, a nyilvánossági jog megnyerhetésének föltételéül kijelentette, hogy»megelégszik a tiz rendes és két segédtanárral, ha a tanterv teljes keresztülvitele az idevonatkozó kormányrendeletek szabatos és valóságos teljesitésében az intézet beléletében nyilatkozni fog; ha azon kivánalmaknak, melyeket az junius 27-én kelt s a kormánylap 309-ik számában kiadott császári nyilt parancs rendel, hogy ugy az egyes osztályokban, mint a gymnasiumi pálya végeztével a tanitványok tudományos műveltsége a nyilvános iskolák növendékeiével egyenlő szinvonalon álljon elég lesz téve. Az egyház marcz. 10-én ujra megujitotta kérelmét a kormánynál, hozzácsatolván folyamodványához: 1) az egyházmegye és az egyházkerület engedélyét a negyedik papi állás megszüntetése és két tanári állás fizetésére való fordithatása tárgyában. 2) Az iskolaépület kivánt alaprajzát. 3) A tanárok 1848-ban viselt dolgairól 1) Ezen engedélyt az egyház az január I-én megjelent kormányrendelet miatt nem használhatván fel, az egyházmegye april 29-én visszavonta azt, és bár a negyedik lelkészi állomást megszüntette, jövedelmét nem adta két uj tanári állomás alapjára, hanem a három lelkész közt egyenlően- lelosztani rendelte. 5*

68 68 szóló hivatalos bizonyitványait és életrajzait. 4) A tanárok jellemzéséről az előljáróság bizonyitványát. 5) Két uj rendes és két póttanár fizetése alapjának kimutatását. 6) A könyvtár, természettani szertár és természetrajzi gyüjtemények becsértékéről szóló hivatalos lelettárakat. Ezen felterjesztésnek sem lett azonban meg a kivánt sikere, mert a kormány ugyanazon évben 13,827. sz. a. kelt intézvényében föltételül azt szabta, hogy a tiz rendes és két póttanár azonnal állittassék be és kezdje meg munkálkodását, akkor az év végén a teljes létszám szerint fog a kérvény elintéztetni. Ez okból aprilis 23-án új tanári állás szerveztetett, melyre Kun Pál választatott meg oly föltétellel, hogy csak az 1854/5. tanévben fogja megkezdeni tanári működését, miután remélhető, hogy a nyilvánossági jog addig meg fog adatni. Azonban a ref. iskolák eleitől fogva a nemzeti lét hatalmas ébresztői lévén, az ezt igen jól ismerő absolut kormány gondoskodott arról, hogy minden nemes törekvése daczára is leszoritsa iskolánkat a nyilvánosság teréről. A kérelem teljesitésének halasztgatásához hozzájárulván még azon vérlázitó rendeletek halmaza, melyeket az Austriába bekebelezés és elnémetesités czéljából a kormány napról-napra elbizakodottabb gőggel intézett a magyarországi összes tanintézetekhez: elvégre is odahajtották ref. egyházunkat is, hogy belátván az eredménytelenséget, azon jogért, melynek megnyerhetése végett már eddig is erejét meghaladó áldozatokat hozott, hosszabb ideig e tegyen lépéseket. Hogy a kormány erőszakos és igazságtalan rendeletei közül egynehányat megemlitsünk: 1853-ban megszüntette a kath. tanúlóknak prot. gymnasiumokba való felvehetését s kivételesen csak olyan helyeken engedte meg, a hol a katholikusoknak a protestansokéval egyenlő tanintézetök nem volt; azután eltiltotta azon tankönyvek használatát, melyekben Magyarország önállóságáról vagy némi hazafias szellemről legkisebb kifejezés foglaltatott s esetleg az 1848-iki szabadságharczról emlités tétetett 1 ). 1) Igy tiltatott el Varga János, Táncsics Mihály és Ballagi Károlynak több tankönyve.

69 január 8-án a tanári kar,»mint az álladalmi tisztviselői testület kiegészitő része«eltiltatik az egész szakállviseléstől, majd állami tanári vizsga letevése követeltetik tőlök, ha 1848 óta vannak állomásaikon febr. 23-án sz. a. elrendeltetett, hogy a tanári tanácskozmányok jegyzőkönyvei vagy németül vagy latinul irassanak és a ministeriumhoz évenként átvizsgálás végett felküldessenek márczius 13-án sz. a. megparancsoltatik az intézet előljáróságának, hogy a nyolcz heti nagy szünidő alatt Bécsben megnyitandó középiskolai pótló tanfolyamra a tanintézetnek legalább egy tanára okvetetlen felküldessék 1 ), deczember 16-án pedig utasittatik a tanári kar, hogy odamunkáljon, miszerint a német nyelv, mely minden művelt osztráknak nélkülözhetetlen, a lehető legnagyobb szorgalommal tanittassék. Majd január I-én sz. a. a nyelvviszonyok szabályozásának ürügye alatt a magyar-erdélyországi, a szerb-vajdasági és temesbánsági részekben szigoruan elrendeltetik, hogy ezután nehány tantárgyban minden gymnasiumnál a német nyelv legyen a tanitás nyelve; hatév leforgása után pedig ezen évet is beszámitva minden tudomány, a magyar irodalom és vallás kivételével német nyelven adassék elő, ennek tudásától és alkalmázasától tételeztetvén föl jövőre a nyilvánossági jog megadása és a tanárok hivatalban való megmaradása. Ezen, a nemzeti lét alapját megtámadó s az Entwurftól eltérő absolut rendelet a fájdalmat és elkeseredést, melyet a nemzet zsarnokai minden igaz magyar ember lelkében ébresztettek, most már daczos ellenállássá fokozta. Ennek kifolyása azon erélyes tiltakozás, mely a tanári kar által szerkesztve, a miskolczi ev. ref. egyház előljárósága által april 1-én a helytartósági osztály utján a birodalmi közoktatásügyi ministeriumhoz intéztetett, melyet emlékezet okáért, bátor és nemes hangjáért egész terjedelmében érdemes ismerni. Ez a következő : 1) Kovács Gábor ajánlkozott s fel is ment és szept. 17-én jött elő

70 70»Nagyméltóságú cs. kir. közoktatási magas ministerium! A miskolczi helv. hitv. szentegyház előljárósága, a felügyelése alatt létező tanintézet nyilvánossági jogra emeltetése tárgyában mindazt, a mit a magas kormány a birodalmi tanintézetek ujra szervezésében lényeges kellékekül kiván és követel, a legbuzgóbb törekvés s áldozatkészséggel megtevén, azon édes reményben volt, hogy századok óta törvényesen fennálló s annyi gondoskodással ápolt tanintézetét a magas kormány a legközelebbi jövőben a hazai több organisált s nyilvánosaknak ismert tanintézetek sorába felveendi s igy részeltetni kegyeskedik azon erkölcsi előnyökben és hasznokban s fölmenteni azon veszteségek és hátramaradások terhe alól, melyek egyrészt a nyilvános, másrészt a magános intézetek sorsához kötvék. Ezen reményben annyival inkább megerősödött, mert a szervezés tárgyában eddig tett felterjesztések nyomán a Budapest kerületi cs. kir. helytartóságnak f. é. január 16-án sz. a. a miskolczi helv. hitv. szentegyház előljáróságához intézett magas leiratában a nevezett egyházi előljáróságnak tudtára adatik, miként a magas kormány az egyházi gyülekezet részéről a legbuzgóbb törekvés jeléül veszi azt, hogy nyolczosztályu gymnásiumát az államgymnásiumok terve szerint rendezni óhajtja s igy iskolájának közeljövőbeni megerősittetését eszközli, a honnan a mult évi szept. 9-én 13,877. sz. a. magas rendelet nyomán a tanintézet kül- és belkiállitására vonatkozólag emelt nehézségek, az adott felvilágositás és biztositás által el vannak háritva, következésképen, ha a nyilvánossági jog elismerésének létfeltételéül megkövetelt tiz rendes és két póttanár hivatalukba beállittatnak, eként az egész tanszervezet keresztülvitele eszközöltetik, a tanintézet nyilvánossági joga azonnal megadatik, s megerősitését megnyerendi. A magas kormány ezen atyáskodó elismerését a miskolczi helv. hitv. sz. egyház a legmélyebb tisztelet- és köszönettel fogadta s a magas rendelet értelmében a nyilvánossági jog megnyerésére még szükségelt megkivántatóság teljesitésére is magát örömmel és készakarva

71 71 fölajánlotta, sőt f. é. február 18-án tartott egyházi tanácsülésben a még hiányzó tanárt megválasztá s ugy ennek, mint a már régebben megválasztott, de nem működő tanároknak még e jelen iskolai év végével hivatalukba leendő behelyezését végérvényesen el is rendelé. A tanintézet szervezése ügyében e stádiumra jutott már a miskolczi h. h. szentegyház előljárósága, midőn a Budapest kerületi cs. kir. helytartóságnak f. é. febr. 5-én sz. a. kelt leiratával együtt megküldetett a vallás- és közoktatási ministerium f é. jan. I-én kelt azon legujabb rendelete, mely a tanintézetekben a németnyelvnek tannyelvüli behozatalát egyenesen parancsolja, sőt a nyilvánossági jog megnyerhetését, ugyszinte a tanároknak jövőre alkalmazását is egyedűl annak elfoga dása s tudásától feltételezi. A miskolczi helv. hitv. egyház előljárósága, bár soha kétségbe nem vonta a magas kormány és felség főfelügyelési jogát az egyház és iskolai ügyekre nézve, bár a fent tisztelt legujabb rendeletben foglalt nézeteket is ugy tiszteli, mint a melyek a birodalmi egység eszméjéből természetesen folynak, de miután azok nemcsak a tanintézetek beléletébe lényegesen belévágnak, hanem prot. egyházunk és vallásunk szerkezetét is alapelveiben érintik, a nevezett egyház kebelében az érdekelt magas rendeletben kifejezett feltételek a legsajgóbb fájdalmat ébreszték fel. Ugyanis hazánkban a reformatio, s az akkori országos viszonyok történetében gyökerező okoknál fogva helv. hitvallásunk a magyar nemzetiséggel oly elválhatatlan kapcsolatban áll, hogy a vallásos intézeteinket jellemző ezen nemzeties szinezetnek csak gyöngitésével is magának vallásunknak vérrel szerzett békekötések által nyert s még eddig erejökből ki nem vetkeztetett törvényeken alapúló szabad gyakorlata rendittetnék meg. Továbbá Magyarországban a helv. hitv. népség általában a legtisztább magyar, és igy természetesen tanintézeteinkben, melyek a ref. nép buzgó adakozásaiból, filléreiből alapittattak s tartatnak fönn, a nyelv nem is lehet egyéb, mint magyar, elannyira, hogy bármely más idegen

72 72 nyelvnek tanitási nyelvül leendő elfogadása által a vallásához oly szilárdul ragaszkodó reform nép bizonyára nemcsak iskoláinktól vonná meg adakozó jóltevőségét, hanem egyszersmind vallásában és nemzetiségében is, legdrágább védkincseiben támadtatnék meg. Felekezetünknek vallásával szorosan összeforrott ezen nemzeties szellemét eltitkolnunk szabad nem lévén, mint hű alattvalók s békeszerető hű polgárok épen a magas kormány iránti tiszteletből, mely helyzetünket valószinűleg nem is ismeri, őszintén nyilvánitani kénytelenittetünk: hogy minden kedélyzavarok elháritása tekintetéből is, ha iskolánk nyilvánossági joggal meg nem ajándékoztatnék s igy a hazai több magánintézetek sorába jutna is, teljes erővel oda törekszünk, hogy a századok óta fennálló tanintézetünk továbbra is fenn maradjon s önkormányzatunk alatt ügye ugy vezettessék, hogy abban a ministeri tanterv szerint kijelölt tndományok s azok között a német nyelv is, valamint eddig, ugy jövendőre is oly terjedelemben s oly sikerrel tanittassanak, minőt a civilisatio terjedése, a tudomány haladása, a tiszta erkölcsiség, vallásosság kiván, az időnek lelke, a haza, trón és emberiség érdekei várnak és követelnek. Nagyméltóságú cs. kir. közoktatási magas ministerium! Midőn a fentebbiekben, mint buzgó és keresztyén protestansok keblünk érzelmét őszintén és alattvalói mély tisztelettel feltárók, ezen lépést a prot. egyház autonomiáját s a tanitás szabadságát örökre biztositó s királyi eskük által szentesitett törvények tekintetbe vétele s a történetnek azon komoly intése mellett, hogy egy számos milliókból álló s bár egy koronás fő alatt létező, de különböző nyelven beszélő néptömeg egy nyelven tanuló s egy nyelven beszélő néppé változtatni mindig hasztalan törekvés volt, s az is leend: azon törhetetlen hűség és bizalomból tevénk, melyre bennünket az 0 cs. kir. ap. felsége által marczius 4-én az austriai birodalom összes népei számára önkegyelmes indúlatából adott s birodalomszerte kihirdetett alkotmány szelleme, a különböző nemzetiségek egyenjogúsági nagy elve fel-

73 73 jogositott, a mely elvnek jótékonyságát a lombard és velenczei királyságokbeli alattvalók s igy ugyanazon egy felkent koronás fő jobbágyai már eddig is háládatos elismeréssel élvezik. A különböző nemzetiségek ezen egyenjogúsági nagy elve hinnünk engedi, hogy a birodalmi kormány alatt nem leend olyan nép, vagy nemzetiség, mely istenét azon a nyelven ne imádná és tisztelné, melyet az anyai tejjel szivott be, s így született anya nyelve; s nem lehet föltennünk, hogy legyen nép vagy nemzetiség, mely ismeretét ne azon a nyelven szerezné, melyen nemzetségről-nemzetségre szól, beszél, gondolatait közli s gondolatközlésében irodalmát s ezzel nemzetiségét, mint szent örökségét fenntartani kivánja. Az egyenjogúság nagy elvét látnók megingatva a fent tisztelt rendelet érvényre emelésével, ha felséges urunk és császárunk s magas kormányának ismeretes loyalitásában még ily körülmények közt is határtalanul nem bizakodnánk; s épen azért, mert igy bizakodunk, az egyenjoguság nagy elvén alapuló magyar nemzetiség ápolásának buzgó szeretete ösztönöz bennünket, hogy egy részről a legkomolyabb érzéssel, másrészről pedig a királyi kegyelem iránti fiui bizodalom hangján esedezésünket a következőkben előterjesszük: Miután a protestantismus, miként több mint háromszázados élete bizonyitja, az állami hatalomtól különválva önerejéből kelt, önmagát önmaga által hozta létre, kiküzdött bárminemű rendező s igazgatási jogát önmagából terjeszté ki a részekre, igy egy benső szükség és következetesség fejté ki ama rendszert, melynek jelleme az, hogy a presbyteriumok és zsinatok, mint főorganumaik által nyilatkozhatik az egyes gyülekezetek autonomiája s miután a magyarhoni protestansok életével az egyházi és iskolai ügyek oly szoros és lényeges összeköttetésben vannak, hogy egyiket a másik nélkül képzelni sem lehet; az önkormányzati jog pedig annyira létföltétele, hogyha erről lemondunk, keresztyén protestansok lenni megszűnünk ; s miután végre minden idetartozó ügy nem egyes különvált testületek élet- és halálkérdése és ügye, hanem

74 74 közös ügye és kérdése a mindkét felekezeten levő több mint három millió magyar protestansoknak: ezen közös ügy elintézése tekintetéből a miskolczi helv. hitv. szentegyház előljárósága alattvalói legmélyebb tisztelettel esedezik a magas kormány előtt, méltóztassék a dicsőségesen uralkodó felség atyáskodó kegyelméből kieszközölni, hogy a magyar prot. egyház egy minélelőbb tartandó zsinaton rendesen és körülményesen kihallgattatván, az egyházat és tanintézetet érdeklő tárgyak ugy intéztessenek el, hogy a magyar nemzet és az uralkodó felség közötti kölcsönös bizalom rendületlenül megszilárdittassék s a protestansok aggodalmai végképen megszűntettessenek. Mely alázatos felterjesztés és esedezésünk mellett vagyunk hódoló tisztelettel Miskolczon, ápril I-én. A miskolczi helv. hitv. egyház tanácsgyülése.«ez önérzetes és igaz magyar érzelemmel fogalmazott felterjesztés a helytartóság által visszavettetvén, május 17-én egyenesen a közoktatásügyi miniszteriumhoz küldetett fel postán, azonban ott sem talált meghallgatásra, sőt szigorúan megparancsoltatott, hogy ezután a felterjesztések mellé latin vagy német forditás mellékeltessék, ellenkező esetben nem fognak elfogadtatni. Az önkénytes rendeletek sem szűntek meg legkisebb időre sem, sőt nemsokára kitörőltetni rendeltetett a tantárgyak közül Magyarország története is, mivel olyan»többé nem létezik« aug. 28-án 18,452. sz. a. az osztrák néphymnusnak énekeltetése az iskolai ifjúság által főleg a király születés- és névnapján, különösen figyelmébe ajánltatik a tanári karnak; ugyanazon év szept. 8-án 20,802. sz. a. pedig az iskolai főnévsor felküldése kivántatván, egyszersmind tudtára adatik az intézet előljáróságának, hogy miután a mult tanévben a még hiányzó három tanári állás be nem töltetett és a ministeri tanterv nem vitetett keresztül, sőt a hetedik s nyolczadik osztály összekapcsoltatott, ezen körülmények általi nagy hanyatlás az iskolának a nyilvánossági jog elnyerésére létezett jogait tetemesen alább szállitotta. Ezen nem sok reménynyel kecsegtető állapotban,

75 75 gen örvendetes jelenség gyanánt tünt fel a miskolczi ág. evang. testvéreknek junius 15-én egyháztanácsunkhoz intézett azon átirata, melyben a nyilvánossági jog megnyerhetése czéljából a helybeli két protestans gymnasium egyesítésére magokat szivesen felajánlják. Az eszme nagy lelkesedéssel fogadtatott, s az egyesülés módozatainak kidolgozására azonnal vegyes bizottság neveztetett ki, a melynek munkálatai alapján ref. egyházunk közgyülése julius 25-én és folytatólag aug. 3-án a két gymnasium egyesülését meg is szavazta, azonban miután az ág. ev. egyház mereven ragaszkodott ahhoz, hogy a német nyelvnek tanitási nyelvül való bevétele által a nyilvánossági jog mindenesetre szereztessék meg: az egyesülés, a nemzetiségéhez s nyelvéhez még a nyilvánossági jog elvesztése árán is törhetetlen hűséggel ragaszkodó reformatusok ellenszegülése következtében ismét nem létesülhetett. A mindig elviselhetetlenebbekké vált rendeletek nyomása alól I. Ferencz József czászárnak 1856-ban Magyarországon tett körutja némi reményt adott a szabadulásra. Ez alkalmat iskolánk előljárói is fel akarták használni, hogy a szept. 2-án történő fényes bevonuláskor, melyre a tanári kar az ifjúsággal együtt nemcsak ki volt parancsolva, hanem dicsőitő költemények készitésére is utasittatott, Ő felsége elé az iskola szomorú helyzetét festő s nyilvánossági jogot kérő folyamodványt terjeszszenek. Már a kérvény is meg volt irva jó előre, hogy a bizonytalanul, már hónapokkal előbbre hiresztelt bevonuláskor készen legyen, midőn megbukván a Haynau-féle kormányrendszer, az egyházkerületek ezen életkérdést képező ügyben elhatározták szavukat közösen felemelni, igy egyházunk is ez intézkedéstől remélvén minden jót, lemondott a felség elé terjesztendő folyamodványról. Ezen örökké várakozó helyzetében mindazonáltal nem maradt az iskolai előljáróság tétlenül, sőt amennyire az anyagi helyzet és a körülmények engedték, a szabadrendelkezési jog elvétele óta kétszerezett erővel igyekezett a tanintézet ügyeinek jobb állapotba helyezésén.

76 76 Első helyen érdemli az utókor háláját azon buzgóság, melylyel ig az uj tanári székek alapját megvetni törekedtek, melyben ügy az egyház közönsége, mint a vidék karöltve részt vett, és a mely mintegy 5000 írtra menő szép összeget eredményezett a tanintézet javára. 1 ) Az 1858-ik évben iskolánknak az egyházkerülethez való viszonya szorosabban meghatároztatott. Ugyanis az aprilis hó 20-án Miskolczon tartott egyházkerületi közgyűlés (50-ik jegyzőkönyvi pontjában) értesitette egyházunkat, hogy miután jó időtől óta megtágult azon viszony, mely a miskolczi iskolát az egyházkerületi felsőség felügyelete alá helyezte volna, ezen természetellenes szabálytalanság bekövetkezhető káros következéseinek kikerülése czéljából megvárja, hogy ezután minden évben hiteles tudósítást fog az iskola állásáról és tanrendszeréről az egyházkerületi kormány elé terjeszteni. Egyháztanácsunk örömmel fogadván a határozatot, annak értelmében azonnal be is terjesztette évi tudósitását és kérte az egyházkerületet, hogy miután az iskola nemcsak a városé, hanem a megyéé és a kerületé, találjon utat és módot arra, hogy intézetünk kerületileg is segélyeztessék. Az szept. 21. és több napjain Tályán tartott egyházkerületi közgyűlés»örömmel és teljes megelégedéssel vette a miskolczi egyháztánács nyomós és részletekben is felvilágosítást adó előterjesztését s szivéből fakadó örömét fejezi ki a miskolczi felgymnásium virágzó (???) állapota felett, szives elismerését és méltánylását nyilvánitja a buzgó gyülekezet azon áldozatkészségéért, melylyel jeles tanintézetét több kebelében létező iskolákkal együtt régidő óta önerejűleg tartja el; egyszermind azon szíves és forró óhajtás mellett, hogy az ily buzgó gyülekezetnek nemes törekvései után adjon az ég kitartást és kedvező sikert kijelenti, hogy a miskolczi feltanoda szükségletének fedezéséhez tehetsége szerint járulni fog s az iránt több részvétet gerjeszteni időnként kedves feladatának fogja ismerni.«1 ) A gyüjtés eredménye dec. 4-én kinyomatott. Az iskola jóltévöi közt az egyes adakozók meg vannak nevezve.

77 77 Ugyanezen évben a tanári kar egy az iskola jövőjére főleg kihatással biró intézménynek, a tanári nyugdíj-intézetnek vetette meg alapját 1 ); s ugyanezen évben határoztatott el, hogy az iskolai év ezután ünnepélyes isteni tisztelettel fog megnyittatni, mely után a tanárok idősbségi sorrendben a gyülekezet és a tanúlóság előtt tudományos értekezést tartandnak. Mig egyházunk igy tanintézete erejének növelésére minden módot megkisérlett: az egyházkerület a szabad rendelkezési jog visszanyerése tárgyában april 20. Miskolczon tartott közgyüléséből a császári kir. apostoli felséghez egy folyamodványt intézett, melyben a megszoritó rendeletek visszavétetése mellett azt kérte, hogy»egyházkerületünk főgondnokokat és superintendenseket szabadon választván, találtatnék út és mód, hogy mielőbb convent tartathatnék, melyen egyházi és iskolai ügyeink önmagunk által intéztethetnének el.«addig is azonban, mig e kérelem elintéztetett volna, a nagyobb iskolák, mint Patak és Debreczen, a kormány intézkedései daczára ref. egyetemes tantervről kezdtek szívós kitartással gondolkozni. Ekkor jelent meg szept. I-én a császári nyilt parancs (patens), mely liberálisnak látszó czikkelyeivel»a gróf Thun minister által 1855-ben a protestans egyház részére készitett, de annak idején mind a nyolcz egyházkerület által egyező véleménynyel elvetett szervezetet, most a fejedelmi tekintély felhasználásával akarta az egyházkerületekre nyomni«, és a mely az XXVI. törvényczikk foganatositásának ürügye alatt, a középoktatás ügyére nézve többek között ugy intézkedik, hogy a fejedelmi fő felügyeleti jog kikötése mellett (XI..) minden iskola élén egy főnök álljon, a ki a kormányhatóságok irányában az intézet állapotáért felelős legyen, továbbá, hogy nyomatott s a kormány által helybenhagyott tankönyvek használtassanak és a tanárok a felséges uralkodóház iránti hűségre feleskettessenek. (XIV XVIII. -ok.) E nyilt parancs, bár a kilátásba helyezett zsinat tar- czim 1) Alapszabályait s ismertetéséi lásd»a tanári nyugdijintézet«alatt.

78 78 tás engedélyezése által egyházi és iskolai ügyeink önhatalmú rendezésére adott reményt, igy némileg szabadabb idők előjele volt, mégis ellenhatást keltett félrendszabályai által mind a két protestans felekezet kebelében és annak visszavételéért november 15-én épen ez ügyben Miskolczon tartott rendkivüli közgyűléséből egyházkerületünk is folyamodott a királyhoz, hogy»miután ezen nyilt parancs iskoláinkban a tanúlási és tanitási rendszernek egész szervezését, kormányzását, a tanitók képesítését még a tan-könyveknek meg, vagy meg nem engedését, szóval mindazt, a mi gyermekeink s utódaink értelmi, szellemi, vallásos és erkölcsi képezését érdekli, a magas kormány kezeibe adni czélozza, és mivel ez intézkedés az XXVI. t. cz. 5. ával homlokegyenest ellenkezik: engedtessék meg, hogy a két evang. felekezet az egyházkerületek közös egyetértése után, egy időben és helyen törvényhozó zsinatot tarthasson, melyen egyházunk és iskolánk ügyeit rendezhesse s határozatait ő felsége eleibe terjesztetvén, legmagasabb jóváhagyásával megerősittetvén, azok életbe léptethessenek.«1 ) Azalatt azonban, mig ezen felirat eredménye a közfigyelmet várakozásban tartotta, nem maradt az egyházkerület a jövőtől mindent váró bizonytalan reménynél, hanem a többi egyházkerületekkel való közmegegyezés alapján azonnal egyetemes tanügyi bizottságot alakitott, el levén határozva régi autonom jogai megvédésére a netalán bekövetkezhető ujabb erőszak ellen minden erejetői telhetőt megtenni. Az egyetemes tanügyi bizottság, mely az összes ref. egyházkerületek küldötteiből alakittatott, october 30-án Sárospatakon összegyülvén, közös tanügyi javaslat készitésével a debreczeni tanári kart bizta meg, mely a megbizásnak hiven eleget is tevén, a tanügyi javaslatot el is készitette és a négy egyházkerülettel való közlés után, az apr. 13-án Pápán összegyült egyetemes tanügyi bizottság birálata alá bocsátotta. Itt abban állapodtak meg, hogy még azon évben Pesten egy egyetemes tanári gyülés tartassék, mely ezen javaslat alapján 1 ) A felirat Zsarnay Lajos főjegyző által fogalmazva a Sárospataki füzetek évi lapján van.

79 79 készitse el az általános tantervet és alkalmazkodás végett minden egyházkerületnek küldje is meg 1 ). A tanári gyülés szept ig Budapesten csakugyan meg is tartatott s rajta 17 ref. gymnasium képviselője jelent meg, köztük iskolánk részéről Pásztor Dániel igazgató, a ki megbizásához hiven kifejté és védte azon elveket, melyek egyházunk tanácsa által a gymnásiumi oktatásra nézve nélkülözhetetleneknek jelentettek ki, ugymint: I) A tanitás nyelve kizárólag magyar legyen. 2) A nyilvánossági jog és a bizonyitványok állami érvényessége minden prot. gymnásiumra egyenlően kiterjesztessék. 3) Az alsó osztályokban osztálytanári rendszer alkalmaztassék. Az értekezlet azonban némely főbb dolgokra nézve, az éles elvi ellentétnél fogva közös megállapodásra nem juthatván, az iskolai ügyek rendezése ujra az egyes egyházkerületek körébe szállt vissza. Miután pedig a tanügy rendezése valóban égető és sürgős kérdéssé vált, egyházkerületünk nem óhajtott tovább várakozni, hanem az april 30-ától május 3-ig Miskolczon tartott közgyüléséből egy küldöttséget nevezett ki tanügyi javaslat készitésére, elébe adván a vezérelveket, melyek a következők: I) A gymnasium nyolcz osztályú legyen. 2) A nyolcz osztályban nyolcz tanár legyen. 3) A tisztán philosophiai tárgyak a gymnasiumiaktól különittessenek el. 4) A nyolcz osztály ne különittessék el alsó és felső részre. A küldöttség 2 ) ugyanazon év augusztus 3 5. napjain Erdőbényén, a tiszántuli kerület tanügyi bizottsága tagjaival közös megállapodás végett összejövén, a szept án Abauj-Szántón tartott értekezletében a tantervet el is készitette és az ugyanitt szept. 29. oct. I-ig tartott közgyülés elébe is terjesztette. A terv a gyűlés által helybenhagyatott s megerősittetett; egyszersmind intézkedés tétetett a felől is, hogy a használatban levő könyvek némelyike helyett czélszerübbek készittessenek 3 ). 1) Szilágyi István : A gymn. oktatásügy története stb. Sárospataki füzetek évf lap. 2) A küldöttség tagjai: Ragályi Károly, Kun Bertalan, Hegedüs László, Édes Albert, Zsarnay Imre, Szathmáry K. Pál, Erdélyi János, Csoma Mihály, Árvay József és Pásztor Dániel. 3) Sárospataki fűzetekben fellelhetők évfolyam lap.

80 80 5. Az egyházkerületek ezen intézkedései közben a szabadabb idők tavaszi szellői is megérkeztek. Az 1859-iki nyilt parancs (patens) az 1860, május 5-én kelt és egyházkerületünkhöz sz. a. intézett királyi rendelet által teljesen hatályon kivül helyeztetett; január 10-én pedig a m. kir. udvari kanczellária sz. a. rendeletével»oda utasitotta a prot. tanintézetek előljáróit, hogy az 1848 előtti szokás és mód szerint azon tanrendszer iránt, mely jelenleg az illető superintendentiának rendelkezése nyomán a tanintézetben tettleges gyakorlatban van, az XXVI. törvényczikk 5-ik -ában foglalt rendeletnek megfelelő jelentését a maga idején a magyar kir. helytartótanácshoz terjeszsze föl.«ezen jóakaratu hang nem tévesztette el hatását. A lidércznyomás alól megmenekülvén, az iskolák teljes készséggel engedelmeskedtek a rendeletnek s intézetünk is felküldte azonnal leczkerendjét, tankönyvei jegyzékét, tantervezetét; a növendékek számáról, előmeneteléről, az ösztöndijakról szóló jelentését augusztus 30-án pedig elhatározta az iskolai tanács, hogy az egyházkerületi bizottság által 1861-ben készitett s már a sárospataki iskolában elfogadott tantervet az évre gymnásiumunkban is teljesen életbe lépteti. E terv lényeges és főbb pontjai a következők: A gymnasium czélja az általános érdekü tudományok által az egyetemes emberi müveltség alapjait biztosan letenni, a szellemi tehetségeket összehangzólag fejleszteni s ezek által az ifjakat nagyobb mérvü önmunkásságra s a szaktudományok példájára is képezhetni. Ezen czélt nyolcz évi tanfolyam alatt éri el, mely már az 1796, 1803, és 1828-ban megállapitott tanrendszerben megvolt, csak 1837-ben szállittatott le hatra, a kath. gymnasiumok hatéves tanfolyamának tekintetbe vételével. A gymnasium al- és felgymnasiumra nem választható külön; a grammaticai osztályokban az osztályrendszer állitandó vissza egészen, csak a természettudományok tanitandók szaktanár által a tudomány érdekében.

81 81 Tantárgyak: I) Vallástan. 2) Magyar nyelv és irodalom. 3) Latin nyelv és irodalom. 4) Görög nyelv és irodalom. 5) Német nyelv. 6) Történelem. 7) Földrajz. 8) Mennyiségtan. 9) Természetrajz. 10) Természettan 11) Logica lélektani alapon. 1 2) Éneklés, Szépirás, Rajz és Testgyakorlat mint melléktárgyak. Ezeknek beosztása a következő: Az I-ső osztályban: Vallás 2, Magyar 3, Latin 8, Földrajz 4, Mennyiségtan 3 órán, összesen 20 órán. A II-ik osztályban: Vallás 2, Magyar 2, Latin 8, Földrajz s történet 3, Mennyiségtan 3, Állattan és növénytan 2 órán; összesen 20 órán. A III - ik osztályban: Vallás 2, Magyar 2, Latin 6, Német 3, Magyar történet 3, Mennyiségtan 3, Ásványtan és természettan 2 órán; összesen 21 órán. A IV-ik osztályban: Vallás 2, Magyar 2, Latin 6, Német 2, Ókori történet és ó geographia 3, Mennyiségtan 3, Természettan 3; összesen 21 órán. Az V-ik osztályban: Vallás 2, Magyar 2, Latin 5, Német 2, Görög 5, Középkori történet és földrajz 3, Mennyiségtan 3, Természetrajz 3, összesen 25 órán. A VI-ik osztályban: Vallás 2, Magyar 2, Latin 5, Német 2, Görög 5, Ujkori történet és földrajz 3.Menynyiségtan 3, Természetrajz 3, összesen 25 órán. A Vll-ik osztályban: Vallás 2, Magyar 2, Latin 5, Német 2, Görög 4, Magyar történetes földrajz 3,Menynyiségtan 3, Természettan 3, összesen 24 órán. A VIII-ik osztályban: Vallás 2, Magyar 2, Latin 5, Német 2. Görög 4, Tapasztalati lélektan 2, Logica 2, Természettan 4 órán; összesen 23 órán. A mélléktantárgyak közül az éneklés mind a nyolcz osztályban, a szépirás az elsőben, és a testgyakorlat az első és második osztályban kötelezett tantárgy. Ezen tanrendszer alkalmazásában érte már gymnásiumunkat a helytartótanácsnak május 23-án 37,722. sz. a. egyházkerületünkhöz intézett azon határozata, melyben értésünkre adja, hogy a fennálló szabályok szerint az érettségi bizonylatok kiállitására csak kellően szervezett főgymnasiumok s főiskolák hivatvák, érettségi 6

82 82 vizsgákra is egyedűl a fennálló szabályok szerint képesitett tanulók bocsáttathatnak, és az ily érettségi vizsgától netalán visszautasitandott tanulók csupán a visszautasitó főgymnasiumnál vagy iskolánál ismételhetik érettségi vizsgájokat. Továbbá, hogy az érettségi vizsgálatok mind tartalmilag, mind alakilag egészen a fennálló szabályok szerint állitandók ki, a kormányi közeget pedig, melyet állami és egyéb nyilvánossági joggal biró főgymnasiumoknál a kerületi kir. tanulmányi főigazgatók képezik protestans főiskolákra nézve egyelőre az illető kerületi superintendensek képezendik, kik tehát a vizsgák rendeltetésénél fogva azokon jelen lenni s a vizsgákról szóló bizonylatokat aláirni kötelesek. Minélfogva a superintendensi hivatalnak meghagyatik, hogy azon kerületbeli főiskolákat, melyekben az érettségi vizsgálat megtartása czéloztatik, névszerint megjelelve, annak világos megjegyzése mellett, minő szervezettel birnak azok? szervezésök annak idején felterjesztetett-e? a királyi kormányszékhez haladéktalanul feljelentse, hogy azokról az egyetem s illetőleg jogakademiák kellő időben értesittetvén, a jövő tanévrei felvétel körül felmerülhető akadályok idejében elhárittassanak.«ezen rendeletet egyházkerületünk a Sárospatakon julius 13. és több következő napjain tartott közgyülésében tárgyalván, bár szivesen vette tudomásúl, hogy az érettségi vizsgák melyeket főgymnasiumaink az akadémiába lépő növendékekre nézve már azon időben is gyakoroltak, midőn az állami tanintézetekben a nyilvánosság és az érettségi vizsgák eszméje létre sem jött, ujra életbe léptettetnek a kormány rendelete által; azonban, miután az XXVI. t. cz. 5. -a az iskoláknak ugy bel-, mint külélete feletti szabad rendelkezést, úgy szinte az azokban alkalmazandó tanrendnek, szabályzatoknak megállapitását egyenesen az egyház közönségére ruházza; kijelenti, hogy ezen utasitás értelmében az érettségi vizsgákat mint eddig úgy ezután is az eddigi mód szerint, iskolánk autonom igazgatásának elveiből folyó rendszerben, saját törvényes organumaink befolyásával, szigoruan fel fogja tartani, de a dolog lényegére

83 83 mit sem határozó formaságok általi korlátozástól teljes tisztelettel kéri magát felmentetni.«1 ) A tantervnek az tanévben való életbeléptetése óta fogymasiumunkban is megtartattak az egyházkerületi szabályzat értelmében, a superintendens egyházi, s az iskolakormányzó világi elnöksége alatt, az egyháztanács által kinevezett iskolatanácsosok jelenlétében s részvételével az érettségi vizsgálatok; a tanterv pedig, azon csekély módosítással, hogy az ásványtan a harmadik osztályból a negyedikbe, a lélektan a nyolczadikból a hetedikbe tétetett s a természettan egészen kihagyatott a negyedik osztályból az 1883-ik évi XXX. t. czikknek, a középiskolai törvénynek alkotmányos úton meghozásáig érvényben maradt. A kormányrendeletek nem zavarták meg többé elfogadott tanrendszerünket, marcz. 21-én sz. a. megtiltotta ugyan a kath. vallású tanulóknak ref. gymnasiumokba való felvehetését, s annak igyekezett is itt a róm. kath. lelkész, az egri érsek nevében való többszöri tiltakozása által érvényt szerezni, azonban egyházkerületünknek az XXVI. t. czikkre való érvényes hivatkozásával az ügy elintéztetett és iskolánk a kath. növendékek belépése ellen valamint eddig, ugy ez után sem tett rendeléseket. Még 1865-ben kisérlette meg a helytartótanács az iskola dolgaiba avatkozást, szigoruan utasitván az előljáróságot, hogy nyolcz tanárnál többet alkalmazzon s a tantárgyakat szakok szerint oszsza be stb. Azonban a tanintézet az egyházkerület felsősége alatt állván, az előbbi állapotban és tanrendszerben maradt tovább is. Azonban az előljáróság mig egyrészről mindig «lelkiismeretes kötelességének tartá megtenni mindazt, a mit egy vallásos és nemzeti irányra fektetett protestans gymnasiumi oktatás feladatául tűzött ki magának», másrészről minden alkalmat felhasznált, hogy az anyagi alapot növelvén, az iskola függetlenségének és önállóságának megszerezhetését is előmozditsa. 1) Egyházkerületi jegyzőkönyv 85-ik pontja julius 13-ikáról. 6*

84 octóber 17-én a hála és kegyelet érzelmeivel ülte meg a tanintézet a várossal együtt Kazinczy Ferencz, a magyar nemzeti nyelv és irodalom koszorús bajnoka születésének százados évfordúlója ünnepét, melynek emlékére Lévay József tanár, az ünnepély egyik jeles szónoka, a gymasiumi ifjak közt ujra felelevenitette s a négy felsőbb osztálynak az irodalom iránt érdeklődőbb növendékeiből a Kazinczy önképzőkő kört megalakitotta. Ezen kör azóta, gymnasiumi ifjaink szellemi haladására semmi más által nem pótolható jótékony hatást gyakorol, s a magán szorgalom kifejtésére az igen szép számmal levő alaptványokból kitűzni szokott pályadijak által folyton alkalmat ad, s alapítójának ugy is elismert érdemeit egy mindig zöldülő babérral növeli. 1 ) april 15-én»a hazafiúi fájdalom legmélyebb érzetével borult le a legnagyobb magyar Gróf Széchenyi István halotti ünnepélyének oltára előtt«, később Melanchtonnak, a hit nagy bajnokának halála három százados évfordulója alkalmából (meghalt aprilis hó 19-én) tartott kegyeletünnepet; jelenvolt az egyházkerület nagyérdemű püspökének, iskolánk egykori tanárának, Apostol Pálnak május 14-én, majd Borsodmegye nagy fiának Palóczy Lászlónak, egykori nagytekintélyű kormányzónknak május 3-án tartott gyászünnepélyén; május 22-én pedig gróf Teleky Lászlónak szentelt iskolánk emlékünnepet, hogy nagyjaink emléke által az ifjúság nemes indulatai fejlődjenek, és a nagy férfiak erényeinek követésére buzdúljanak nov. 12-én iskolatanácsunk egy testgyakorló felállítására tett intézkedéseket. Tanitványaink szülőit és egyházunk hiveit közadakozásra szólitván, a kibocsátott gyűjtő-íveken oly szép összeg gyűlt be e czélra, hogy a tervezett testgyakorló, intézetünk kelet felé fekvő udvarán a következő év tavaszán fel is állittathatott; tornamesternek ügyes tanuló ifjak s szept. I-eje óta pedig okleveles tornatanár vezetése alatt a tanulók testi ügyességének, erejének fejlesztésére azóta fontos szolgálatokat tesz. 1) Lásd a Kazinczy-körröl szóló részt.

85 május I-én egyházi tanácsunk kimondta, hogy»miután érti és tudja, hogy a nevelés és tanitás fontos ügyével foglalkozó tanáraink nagyon mérsékelt dijjal vannak ellátva, fizetésük javitására azonban a megnehezült idők s nyomott pénzügyi viszonyok mellett jelenben a legjobb akarat mellett sem hozhat áldozatot, másrészről erkölcsi kötelességének tartván megtakaritott filléreiből jövőre oly alapot teremteni, melyből majdan tanáraink fizetését pótolni lehessen, határozza, hogy a beiratási dij egy része ezután tanári fizetés növelési alapitvány czim alatt tőkésítés végett mindig a takarékpénztárba helyeztessék, s a pénztárnoki számadásban is mindig ily czim alatt vezettessék, kimondatván egyszer-mindenkorra az is, hogy az időnként igy begyülendett tőkét soha és semmi esetben más czélra forditani vagy elkölteni nem lehet» 1 ) april 29-én elhatározta az egyháztanács, hogy miután a közvizsgák megkezdése előtt a tanárok által tartatni szokott tudományos értekezés a közönséget nem érdekli, ezután az igazgató fog az iskola állapotáról s évi történetéről rövid jelentést felolvasni julius 17-én elhatároztatott az intézet előnyei növelésének czéljából egy tápintézet felállitása is, a melynek érdekében ujra a közadakozás jótékony forrása vétetett igénybe s a ref. buzgóság szept. haváig oly szép összeget adott össze e nemes czélra, hogy az az tanév elején hét tanuló tartásával már meg is nyittatott. 2 ) augusztus 30-án a gymnasium épületében eddig elhelyezve volt első és második elemi osztályt az egyháztanács a negyedik paplak helyén a Palóczy-utczán épült elemi iskola épületébe áttétetni határozta, a mely határozat azonban tényleg csak szept. I-ével lépett életbe. Iskolánk anyagi előmenetelére áldásosan hatott az 1867-ik évben néhai b. e. Palóczi Horváth Mária junius 16-án kelt végrendelete által tanintézetünkre hagyott azon nagyszerű alapitvány, melynek jövedelme évenként 1) Az alapitványok között. 2) A tápintézet cz. a.

86 86 körülbelől 1200 frtot tesz; továbbá a b. e. Szathmáry- Mihalovics Karolina nagybecskereki lakos által ugyanezen év november 2-án végrendeletileg hagyott 5000 frtnyi összegből álló alapitvány. 1 ) Ezen nemes lelkű, minden jóért áldozni kész jóltevők emlékének iskoláink előljárósága év május 25-én emlékünnepet szentelt, a mely alkalommal arczképeik lelepleztettek, s Halmy Gyula azon évi igazgató jeles emlékbeszédet tartott, mely ki is nyomatott január 5-én az egyházi tanács elhatározta, hogy a tanárok temetési költségeinek fedezéséhez esetenként 6o frttal járúl saját pénztárából, az egyházi szolgálat dijtalan teljesitésén kivül junius 19-én iskolánk nagytekintélyű igazgatója Pásztor Dániel, egészségi tekintetből leköszönvén, az egyházi tanács az igazgatói hivatalt többé nem töltötte be, hanem elhatározta, hogy ezután idősbségi sorrendben évről-évre egymásután viselik ezen hivatal terheit a tanárok; az igazgatósághoz csatolt könyvtárnokságot pedig elválasztotta attól. Az 1870-ik év május 25-én az iskolai szék és iskolai tanács jegyzőjének 40 frt évi tiszteletdij állapittatott meg. 2 ) Az év szeptemberétől fogva az iskolai pénztár- az egyház pénztárától teljesen külön választatott, a mennyiben ekkor bízatott külön pénztárnok kezelésére. Ez alatt az iskolai élet a már előbb vázolt tanrendszerben csendesen folyt tovább, mint a jótékony lassú patak, mely nem ver ugyan olyan habokat, melyek sziklákat mozditanának ki helyükből, de éltető, kristály tiszta vizével áldást áraszt a körülte levő csendes völgy ölén. Az alkotmányos élet felpezsdűlése s a független felelős magyar kormány megalakulása óta, valamint a közoktatási ministerium mindent elkövetett, hogy a tanügy terén czélszerű újitásokat hozhasson létre, épenugy a fe- 1 ) Az alapitványok közt. 2 ) Ez ideig külön jegyzője volt az iskolai tanácsnak, a ki nem volt tanár és nem volt fizetése, az iskolai szék jegyzője pedig 2 pfrtot kapott irodai szerekre.

87 87 lekezetek is igyekeztek iskoláikat részint a megváltozott kor viszonyainak, más részről a kilátásba helyezett középiskolai törvény kivánalmainak megfelelőkké fejleszteni. Iskolánk előljárósága is megtett minden erejétől telhetőt, hogy a Borsodmegyének mindinkább központi tanintézetévé váló s a más vallás felekezetű növendékek által nagy mértékben igénybe vett, a növendékek számára nézve folyton emelkedő iskolát tantermeire és berendezésére nézve is minden kivánalmaknak megfelelővé tehessen. A tanárikar a maga részéről 1877-ben már elhalaszthatatlannak látta az iskolai épület átalakitására felhivni a felsőbb hatóság figyelmét, azért is junius 10-én»egy emlékiratot terjesztett fel az iskolai tanács utján az egyházi tanácshoz, melyben elmondván az iskola helyiségeinek, tantermeinek hiányait, a mennyiben a megszaporodott természettani, természetrajzi s más taneszközöket szakszerűen berendezni, s azokat az előadásoknál czélszerűen felhasználni nem lehet, azon tiszteletteljes kérdést intézte az intézet szellemi és anyagi ügyeit vezető előljárókhoz: vajjon nem látják-e már elérkezettnek azon időt, midőn tanintézetünk hiányainak javitására, az intézet helyiségeinek gyökeres átalakitására a közoktatásügyi ministerium által készitett középiskolai törvényjavaslattal szemben a szervezés anyagi és szellemi munkájának megkezdésére az első lépés haladék nélkül megtétessék? Ezen emlékiratban előadott körüiméinek meggyőző hatást gyakoroltak ugy az iskolai, mint az egyházi tanács tagjaira, s egyhangúlag elhatároztatott, hogy az iskola épületének a kor kivánalmaihoz mért átalakitására az előmunkálatok azonnal megkezdessenek. Kun Bertalan püspök s kir. tanácsos és Szathmáry K. Pál elnöklete alatt egy sok tagból álló, vallás és felekezeti különbség nélküli bizottság alakittatott, melynek feladata lőn módokról és eszközökről gondoskodni, hogy az átalakitás és szervezés keresztülvitelére szükséges pénzösszeg mily uton volna megszerezhető? Ezen bizottság mindenek előtt a protestans tanintézeteket századokon ke-

88 88 resztül fenntartó egyedüli forráshoz, a hivek áldozatkészségéhez folyamodott s miután a nm. m. kir. belügyministerium octóber 29-én 44,565. sz a. kelt leiratában az országos segélygyüjtést megengedte: ugyanazon év octóber havában Kun Bertalan püspök, idősb Szathmáry K. Pál elnökök és Molnár Bertalan jegyző aláirásával egy felhivásban szólitotta fel a nevelés és tanügy barátait az adakozásra. A felhivás ezer példányban küldetett szét és habár hazánk kedvezőtlen pénzügyi viszonyai, majd a beállott több rendbeli sulyos elemi csapások, maga az 1878-ik auguszt. 30-iki miskolczi nagy árviz,szeptember hóban pedig Szegednek rombadőlése, tanintézetünkről másfelé forditották a közfigyelmet, de azért a nehéz körülményeken felülemelkedő hazafias és vallásos érzület a prot. buzgóság és áldozatkészség iskolánk javára is meghozta az áldozat filléreket s az 1879-ik év tavaszán már oly szép összeg gyült össze, hogy a nagy bizottság elérkezettnek látta az időt arra nézve, hogy az iskola szervezésére adakozóknak tett igéretét beváltsa, tehát egy szűkebb körű bizottságot nevezett ki a maga kebeléből, mely az iskola épületének czélszerű átalakitására szakértővel tervet készittessen. Ez megtörténvén, a terv és költségvetés az egyháztanács által is helybenhagyatott, és a keleti oldalon egy könyvtári helyiségül szolgáló emeletes szárnyépület felhuzása július 10-én megkezdetvén, még azon év nyarán be is fejeztetett. 1 ) Azon egész gyüjtés eredménye III ro frt. 70 krt. tett, mely azon időben, midőn az áldozatkészség minden oldalról annyira igénybe volt véve; valóban tetemes összeg volt, s örök hálára kötelezi jóltevőí iránt tanintézetünket. 2 ) Az átalakitás és épités befejezése után van az épületben tiz tanterem, egy természettani-, egy természetrajzi-, egy vegytani helyiség, egy könyvtár, egy tanácsterem, egy szeniori szoba, egy pedellusi lak, az épület alatt húzódó tágas pincze helyiségekkel. Az épités és átalakitás került 13,738 frt. 90 krba. 1 ) Az ik évi értesitő szerint. Kun Pál igazgatói jelentésében. 2 ) Az iskolai jóltevői közt az ilő adakozói; sora is meg van.

89 89 Az iskolai alapból e czélra visszatérités feltétele alatt kölcsön vett 2628 frt 20 krt, mely összeggel az épités, az e czélra begyült kegyes adományoknál többe került, két év alatt az iskolai pénztár bevételeiből helyrepótoltatott. Az 1878-ik év ama megrenditő csapás miatt, hogy augustus 30-án éjjel a várost a gyorsan és váratlanúl jött rendkivüli nagy árviz egy részben romba döntötte, halált s nyomort hagyott maga után, azért is szomorú emlékű marad tanintézetünkre, mert közvetlenül a Szinva partján állván annak épülete, pincze helyiségei s az alsó tantermek, melyek a patak rendes viztükrénél körülbelül 3 méterrel magasabban fekszenek, mintegy harmincz czentimeternyire elborittattak az áradás vizével és iszapával, nyugotra fekvő udvarunk mindkét kőkeritése megsemmisittetett, s az áradástól hozott háztetők gerendáitól iskolánk fala több helyen megsértetett, iskolaszolgánk is áldozaátúl esett. Tanintézetünk kára mintegy 1500 frtra rúgott e szomorú alkalommal. Az 1880-ik évben a kormány már erősebben meginditotta a középiskolai törvény életbeléptetésére az intézkedéseket s ezen törekvése az ország minden felekezeti középiskolájánál beható birálat tárgyát képezvén, erős küzdelem fejlődött ki az elvek helyessége körül. Reformált egyházunk, hogy a benyújtandó javaslat készületlenül ne találja, egyetemes tanügyi bizottságot alakitván, kötelességévé tette minden ref. gymnasiumnak, hogy gymnasiumi szervezet javaslatot készitsen, és azt az egyetemes tanügyi bizottságnak, a magyar középiskolákban használt könyvek birálatával együtt felküldje. Tanintézetünk is elkészitette az 1880-ik év tavaszán Miskolczon tartott egyházker. közgyűlés felszólitására a középtanodák szervezésére, rendtartására s a tanárok képzésére az egyetemes tanügyi bizottság által készitett javaslatról szóló birálatát s teljes bizalommal várta a minden tanügyi érdekeket kielégítőnek remélt törvény esetleges életbeléptetését.»az iskolai év tanintézetünkre nézve örök emlékű ünnepélylyel kezdődött szept 9-én ko-

90 90 ronás királyunk I. Ferencz József ő Felsége a katonai nagy hadgyakorlatokra városunkba érkezett. Az ünnepélyes bevonulásnál tanintézetünk növendékei is, élükön a tanári karral igyekeztek emelni a fogadás fényét s örömüket egyesitek polgártársaink méltó örömével. Szept. II-én délelőtt 10 órakor Ő Felsége a megye házánál a tisztelgő testületek küldötteit fogadván, tanintézetünket ott igazgatónk képviselte. Szept. II-ike délután 3 és 4 óra közt érte tanintézetünket azon szerencse, mely iskolánk életében első és egyetlen. I. Ferencz József apostoli királyunk legmagasabb látogatásával tisztelte azt meg. Koronás királyaink közül még egyik sem lépte át azelőtt annak küszöbét; legalább reánk ily esemény emléke nem maradt. Egyházunk és iskolánk előljárói, a tanári kar és a tanuló ifjuság az őszinte öröm kitöréseivel fogadták a legmagasabb látogatót. A tanuló ifjuság által képezett sorok között vonult be ő Felsége az ezen alkalomra feldiszített könyvtári helyiségbe, a hol Kun Bertalan püspök, kir. tanácsos ékes szavakban fejezte ki az előljáróság örömét a megtisztelő látogatás fölött. A Felség az előljáróság és a tanári kar több tagjával nehány szót is váltott s kormányzónk kérésére nevét emlékkönyvünk első lapjára fel is jegyezte. Majd a nyolczaclik osztály tantermét és a természettani muzeumot tekintette meg s eltávozásakor a látottak fölött megelégedését fejezvén ki, kiséretével, melyben Tisza Kálmán miniszterelnök, Jekelfalusy Lajos ministeri tanácsos, b. Vay Béla főispán, báró Mondel hadsegéd, a város polgármestere Soltész N. Kálmán, rendőrfőkapitánya Zsarnay Győző voltak, a tanári kar és ifjuság megújuló éljenzései között hagyta el tanintézetünket. 1 )«Az 1882-ik év tavaszán tartatott meg Debreczenben a ref. egyház egyetemes szervező zsinata, mely a középiskolákban már némely ujításokra és rendezkedésre hivta fel az előljáróságok figyelmét, hogy a kilátásban levő középiskolai törvény készületlenül ne találjon bennünket. A középiskolai törvény az 1883-ik évben csakugyan 1) Az évi értesítőből Porcs János igazgató évi jelentése.

91 91 meg is hozatott az országgyülésen; és általa, mint a mely alkotmányos uton, a nemzet képviselőinek nagy többsége által szavaztatott meg: a magyarországi összes gymnasiumok mind egyenlőkké tétettek egymással tanrendszerökre nézve. A felekezeti gymnásiumokra is kötelező lévén»a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló XXX-ik t. cz., egyetemes ref. egyházunk Conventet hivott össze, a mely Budapesten márczius havában egyházunk elveinek a középiskolai törvénynyel való egybevetése alapján a magyarországi ref. középiskolák tanrendszerére, belrendtartására és fegyelmezésére egyetemes szabályzatot dolgozott ki. Ezen tanrendszer egyházkerületünknek Sárospatakon junius 30-án és julius 1-én tartott gyűlésében nehány, a helyi körülmények által kivánt módositásokkal elfogadtatván, tanintézetünkben az iskolai évre már életbe is léptettetett. Ezen tanrendszernek, mely az állami tantervtől lényegében nem különbözik iskolánkban való életbeléptetésével befejeztetett azon ujabb szervezés, mely intézetünket a kor szinvonalára emelte, igy annak minden háborgatástól ment további békés fejlődését biztositotta; igy teljes reményünk lehet arra, hogy ez iskola, mely három századon keresztül csupán a hivek buzgósága által tartotta fenn magát, jövőben is támogatást fog nyerni a protestantismus ismert áldozatkészségétől, nagy és magasztos feladatának elérhetésére és azon hiányok, melyek az épületnek az egészség- és tanügy ujabb vivmányaihoz és követelményeihez képest átalakitásában és teljes berendezésében s a tanári fizetések javitásában s biztositásában még ez időszerint mutatkoznak, ha másként nem, esetleg az XXX. t. cz-ben biztositott államsegély igénybe vétele által, már a közel jövőben végleg el fognak enyészni. A mit minél előbb adjon is a jó isten!

92 II. Az iskola kormányzása. A reformatio után megalapitott egyházközségek az igazgatás és védelem czéljából rövid idő mulva egyházmegyékké alakultak. A jelenlegi egyházkerület, mely 1734-ben szerveztetett, az első időkben négy, később hét, majd nyolcz egyházmegyéből állott, melyek különkülön esperesi (senior) igazgatás alatt voltak. Mindenik esperes püspöki jogot gyakorolt saját megyéjében, a miért aztán többször superintendens névvel is élt, köz- és részzsinatot tartott, az egyházakat vizitálta, egyházi fegyelmet is gyakorolt, azonban mindent csak a megyei confraternitással egyetértőleg. 1 ) Igy történt, hogy iskolánk az alapitása utáni időben a borsod-gömör-honti egyházmegye főhatósága alatt állott, a mely az intézet ügyében az 1678-ban Miskolczon tartott részzsinaton (partialis synodus) a tandijra nézve, a már előbb emiitett fontos határozatokat hozta; igy történt, hogy midőn a Carolina resolutiónak 1731-ben való megjelenése után a confraternitásban élő borsodgömör-honti, abauj-tornai, zempléni, ungi egyházmegyék a fejedelmi parancs következtében tiszáninneni egyházkerületté alakultak, iskolánk is közvetlenül ezen egyházkerület főfelügyelete alá helyeztetett. Az igazgatás és közvetlen rendelkezésjoga azonban nem szállott át az egyházkerületre, hanem mindezideig a város reformált vallásu közönségét illette az, miután ez 1 ) Lásd Hegedűs László: A tiszáninneni egyházmegyék kormányzása a Carolina resolutio előtt, Sárospataki füzetek évf lap.

93 93 intézetnek feltartására sem az emlitett egyházmegye, sem az egyházkerület áldozatokat nem hozott, hanem egyedül a miskolczi ref. egyház hivei segitették és fejlesztették azt. A kormányzás joga 1735-ig magát Miskolcz városát illette, melynek hatósága a lakosság általában reformált vallású voltánál fogva»az ecclesia mind külső, mind belső moderatióit vállain viselte», igy az iskola ügyeinek rendbentartásáról közgyülésein intézkedett, akár a tanintézet külső állapotára, épületére, anyagi viszonyaira, akár rectorának hozatására, deákjainak fegyelmezésére vonatkoztak; tehát nemcsak a lelkészekre és egyházi gondnokokra bizta azokat, hanem közvetlenül maga intézte el; mert iskolánk azon időben nemes büszkeségét képezte Miskolcz városának, mely az intézet»szorgalmas épittetésére«főbiráit ősidőktől óta mindig feleskette. 1 ) Az 1735-ik évben a város, a már emlitett»súlyos dolgok és circumstantiák«miatt a ref. egyház vezetését egy curatoriale consistoriumra bizván: tanintézetünk minden dolgainak közvetlen intézője is ezen egyháztanács lett, s a város még a jóváhagyás jogát sem tartotta fel magának semmiféle egyházi ügyben. Azonban a mily hagyományos nemes indulattal vezérelte a város tanácsa eddig iskolánk ügyeinek intézését, épen olyan buzgóan igyekezett az egyháztanács ez időtől óta a város által benne helyezett bizalomnak megfelelni. Ápolta, védte, segitette e tanintézetet ; éber gonddal őrködött felette, mint a hű dajka a gyenge gyermek felett ; elháritott tőle mindent, a miről gondolta, hogy fejlésében akadályozhatná ; nemes gyönyörét találta benne, midőn ref. vallásunk és elveink azon magvait kikelni látta ennek kebelében, melyből a türelem, béke, egyetértés és szeretet teremnek az emberek között; fokozott örömet érzett, midőn a közműveltség és haza sze- 1) Csapó István főbirósága alatt 1656-ban a főbiró esküjében a következők fordulnak elő:»az istent, kinek az képét viseled, igazán tiszteled, féled, szent parancsolatait őrzöd, óltalmazod, annak igaz szolgáinak, praedicatorinak gongyokat viseled, a Templomot, Parochiákat és Scholát hűségesen és szorgalmasan épitteted.

94 94 retet e kis tüzhelye körűl időről-időre nagyobb számban gyülekezett a város-, megye-, a közel s távol vidékek tanulni vágyó fiatalsága; szóval igazán úgy szerette e tanintézetet, mint az édes anya az ő jó gyermekét. A főgondnokok díszes sorából első helyen magaslik ki négyesi Szepessy István, egyházunknak től 1767-ig huszonnyolcz éven keresztül buzgó főgondnoka, ki april hóban kelt végrendeletével iskolánk alaptőkéjéül kilencz ezer forintot hagyván, annak első halhatatlan emlékü jóltevője lett. Követte őt a főgondnokságban négyesi Szepessy Zsigmond, cs. k. kapitány május 27-ig, ki egyházunk és iskolánkra hagyott alapitványai s tevékenysége által szintén megérdemelte, hogy az avasi nagy templom alatti sirboltba helyeztessék, a hol most is aluszsza örök álmait. Utánna négyesi Szepessy Péter következett, ki január 3-án halt meg, s elődeihez méltó nemes és fenkölt gondolkozásával, áldozatkészségével, alapitványaival éreznél maradandóbb emléket emelt magának az utódok hálaérzetében. A XVII. század vége felé a korlátlan számban választgatott egyháztanácsosok kétszázat is meghaladván, az igy nehézkessé vált testületben az iskola ügyeinek közvetlen vezetésére egy külön kormányzó testület alakításának szüksége állott elő. Ez hozta létre február 14-én az egyháztanács által kinevezett tizenhat tagból álló iskolai tanácsot, mely a tanintézet dolgainak intézését ez időtől kezdve felelősség és fontosabb dolgokban az egyháztanács jóváhagyásának kikérése mellett közvetlen átvette. Ez iskolai tanács élére ügybuzgó, a tanitás ügyével ismerős elnök az iskola kormányzó (director) állittatott, ki azt bármikor összehivhatta, s a kisebb ügyekben pedig későbbi jóváhagyás reményében maga is intézkedett. Ezen iskolai tanács megalakitása előtt is volt ugyan már tanintézetünknek az egyházi tanácsban tanügyi előadója, a ki megtekintvén időnként az iskolát, annak tantermeit, tanitási óráit, a deák-szobákat, azoknak állapotáról az egyháztanácsnak jelentést tett; azonban ezen

95 96 inspector nem levén rendelkezési joggal felruházva, az iskolai tanács megalakitása a multhoz képest örvendetes haladást képezett. Ezen intézkedéssel azonban teljességgel nem akarta az egyházi tanács az intézet felvirágoztatásának fontos feladatát egy más testületre ruházni, sőt ezután is épen ugy igyekezett ápoló, védő gonddal növelni, büszkesége tárgyának, az iskolának mind anyagi, mind szellemi erejét; épen ugy látjuk az egyház főgondnokainak gondviselésszerű figyelmével iskolai ügyünket felkaroltatni áldozatra kész szivük melegével, aggódó szeretetökkel a veszélyeket felőle elháritani, azt virágzásra segiteni. Igy emelkedik ki lelkesitő példájának egész nagyságában előttünk az 1819-ben főgondnokká választott Vay Ábrahám, később gróf, cs. kir. aranykulcsos, b. titkos tanácsos, Máramarosmegye főispánja, a m. tud. Akadémia alapitó tagja, kinek harminczöt éves kormánya egyházunk legvirágzóbb korát tünteti előnkbe. Mindjárt hivataloskodása első évében 1820-ban nemcsak maga kétezer forintot adott a tervezett uj tanári székek alapjául, hanem lelkesitő beszéde és példája által az egyház tagjainak iskolánk iránti buzgóságát fokozni igyekezett.»a mindig tevékeny nagy férfiu azonban nagyobbnak sohasem mutatkozott, mint élete utólsó évében nevelő intézetünk irányában.«a magas kormány egy ismeretes tanterv szerint az iskolákat rendeztetni kivánta, de a nagy czél kivitelére az anyagi erő, mint mindenütt, ugy egyházunkban is elégtelennek mutatkozott, tisztelt főgondnokunk elragadó előadására a miskolczi egyház közönsége minden tétova nélkül, lélekemelő készséggel megszavazta a szükséges alapot, itt is maga menvén elől jó példával, kétszáz darab aranyat tett le a nevelés oltárára alapúl.«1 ) Az egyházi tanács ezen áldozatkész gondnokai mellett az 1796-ban kinevezett iskolai tanács is legjobb szándékkal és ügybuzgósággal fáradozott a reá bizott intézet felvirágoztatásán. A tanügy iránti buzgóságukról is- 1) Soltész Nagy János. Adatuk a miskolzi ref. egyház történetéhez, Sárospataki füzetek lap.

96 96 mert felvilágosodott férfiakból alakitott erőteljes testület volt ez, mely az intézet érdekében az egyháztanács kebelében is igen sokat ki tudott eszközölni, s a pártfogók jóindulatának felgerjesztésével annak anyagi gyarapodását elősegitette; kivált midőn olyan kormányzókat sikerűlt annak élére megnyerni, a kik a társadalmi élet minden körülményei közt általános tekintélynek örvendhettek, s ha szavukat az iskola érdekében felemelték, többet használtak egy szóval, mint más nemes törekvésű, de ismeretlen emberek hosszas fáradozásaikkal. Az iskola kormányzók kötelességük teljesitésében mindnyájan pontosak, közbecsülésben állók valának, és az iskola örök háláját jutalom nélküli, önzetlen fáradozásaikért kivétel nélkül kiérdemelték; mindamellett részint ezen nehéz állás terheinek szivós és kiváló erélylyel való viselése, részint egyénisége által kitűnik azok díszes sorából elsőben is Palóczy László, a híres országgyűlési szónok, a puritán ősi magyar jellem példányképe, megyénk halhatatlan érdemü férfia, kinél egyházának ügyeit hosszu segfédfőgfondnoksága alatt jan. 2-ától junius 29-ig senki sem viselte melegebben szivén; mint iskolánk kormányzója pedig ennek javára önzetlen szivének teljes erejével mindent megtett, s még az országgyűlésen időzése alatt is mindig tudósittatta magát barátjai által iskolánk ügyei felől, s a szükséghez képest azokról rendelkezett is. Örök hálával tartozunk továbbá Soltész Nagy János iskolakormányzó emlékének is, ki a nagy Palóczy után elfoglalt diszes állásán a tanárikar iránti igaz jó indulattal munkálta különösen azok csekély fizetésének javitását; ki hivatalának letevése után sem szünt meg az intézetnek pártfogója lenni, sőt mint a miskolczi takarékpénztár igazgatója, 1864-ben e jótékonyságáról ismert pénzintézet igazgató tanácsánál kieszközölte, hogy ezen intézet,»mig a takarékpénztár anyagi helyzete lejebb nem száll«, a ref. főgymnasiumi tanári fizetés növelésére évenként kétszáz forintot határozott adományozni, mely örök hálára kötelezi tanintézetünket mind az alapító nemes pénzintézet, mind az inditványozó dicső férfiú iránt.

97 97 A hatvanas évek kezdetén azonban a miskolczi ref. egyház kebelében főleg politikai okok miatt szomorú jelenségek kezdtek feltünedezni.»az egyház jobbjai elvonultak a térről, hol munkálkodniok kellett volna, értelmesebbjei a visszavonulási okok felhordásában leleményesek voltak, némelyek még boszús arczot is őltöttek, ha egy vagy más hivatalra felkérettek ; ha pedig valamelyik nagy rábeszélések után fölajánlotta magát, szinte számlálta a napokat, midőn szép szavakkal a bizodalmat megköszönhette«1 ), igy a vallásos élet és az egyház ügyei a hivők részvétlensége miatt nehéz állapotba jutottak. Ehhez járult a mult idők nehány csapása, t. i. egyházunk és iskolánk tőkéit az 1811 márc. 15-én kihirdetett financiális rendelet alapján bejött váltó czédulákat ért devalvatio csaknem megötödölte s még a régi arany és ezüstben kiadott kölcsönök is papirra változtattak át ; továbbá az 1843 ik év julius 19-iki nagy tűzvész miatt legalább is huszezer forintnyi kárt szenvedvén, leégett temploma, malma, paplakainak épittetésére kénytelen volt több tőkéjét elkölteni, majd több inséges év alatt a nagy mennyiségben kint levő s többnyire behajthatatlanná vált egyházbér miatt jutott egyházunk anyagilag válságos helyzetbe, melyben eddigi jóakaratú segitségét a tanintézet iránt nem gyakorolhatta többé ; sőt azok, kik az egyház iránti tartozásuknak nem szivesen tettek eleget, az esetleges áldozatoktól pedig féltek és áldástalan befolyásukat mégis személyes érdekeiknek javára óhajtották érvényesiteni, azt a balvéleményt terjesztgették, hogy az egyház ily szorúlt helyzetbe jutásának oka egyedül az iskola, mely megemészti annak teljes bevételét. És nem gondolván meg sem az emlitett csapásokat, sem a kint levő egyházbér tartozásokat s nem ismervén azon tényállást, a mit az ezen időbeli számadások kétségtelenné tesznek, hogy a tanintézet bevétele annak mindennemü kiadásait nemcsak fedezte, hanem némi fölösleg is mindig maradt az egyház pénztárában, a tanintézet iránti gyülöletet főleg az egyház miveletlenebb elemei között annál 1) Soltész Nagy János Adatok a miskolczi ref. egyház történetéhez. Sárospataki füzetek évf lap. 7

98 98 erősebben terjesztették, minél inkább engedett iskolánk a protestantismns elveinek, melyeknél fogva a város emelkedésével mindig nagyobb számmal sereglettek abba a más vallásu, de nagyrészt helybeli lakosok tanuló gyermekei. Hogy ezen már-már veszedelmes mérveket öltő gyülölet a tanintézet veszélyére és kárára ne törhessen, erős férfiut rendelt annak élére a gondviselés, ki az egyháztanács több jóakaratu tagjainak segitségével, törhetetlen buzgalommal igyekezett minden eshetőleges támadásnak s az iskola megkárositásának ellenállani ; ki az intézet anyagi állását ismervén, azon kinos helyzeten, melybe az egyházi pénztár állapota miatt a tanári kar igen sokszor jutott, hogy t. i. csekély fizetésére, bár a tandij jövedelem azt teljesen fedezte is, gyakran hosszu időn keresztül kénytelen volt a sok egyházi szükségek miatt várakozni, az által óhajtott segiteni, hogy az egyházi és iskolai pénztárnak két külön személyre való bizását sürgette és azt az iskolai tanács segitségével ki is vitte; igy a tanintézet szabad fejlődésének, anyagi előmenetelének hathatós előmozditója lett. Ezen elődeihez méltó, fáradhatatlan munkásságú férfiú jelenlegi kormányzónk Bizony Tamás vala, ki tanintézetünk ügyeinek eléri húsz. év óta áll és ez idő alatt önzetlen és nagy körű tevékenységével meggátolta azon veszélyeket, melyekbe tanintézetünket a tudatlanság és rosz akarat több izben beledönteni igyekezett; ki minden tettével kétségbe vonhatatlanul bizonyitja, hogy e tanintézet virágzását, anyagi és szellemi előmenetelét lelke egész erejével igazán munkálja s annak jóvoltáért idejét, anyagi és szellemi erejét áldozni kész, ugy hogy hálával mondhatjuk, de bizonyitják a pénztári számadások is, hogy kormányzósága alatt tanintézetünk ügyei eddig nem ismert jobb állapotba jutottak s nagy reményt adnak annak teljes felvirágzására. Az iskolakormányzók a következők voltak: 1) Óváry László ig, még inspectornak neveztetett. 2) Szabó György ig, az iskolaépités alkalmából kéretett föl Szakácsy Pál mellé directornak.

99 99 3) Szakácsy Pál ig, Egyszerre volt Szabó Györgygyei director, az iskola épités miatt. 4) Zsóry László szept marc. 6-ig. Ügyvéd s több megyék táblabírája volt. 5) Kapczy János 1831 márc. 6-tól ig. Miskolczi ügyvéd és birtokos, több megyék táblabírája. Mig elfoglalhatta hivatalát novemberig Palóczy László segédfőgondnok helyettesítette. 6) Garas Sámuel Született Miskolczon 1802-ben, hites ügyvéd volt, meghalt május II-én. 7) Herke Lajos Született S. Kazán 1801-ben, miskolczi ügyvéd volt. 8) Palóczy László májusig. Országszerte ismert nagy férfiú, híres országgyűlési követe Borsodmegyének. Született Miskolczon 1783 oct. 14-én. Egyházunk segédfőgondnoka volt ig. Meghalt april 27-én. 9) Soltész Nagy János májustól 1857 febr. 5-ig. Született M. Csáthon 1802-ben. Iskoláit Sárospatakon kezdte, hol hittani és jogi tanulmányait is befejezte. A negyvenes években Miskolcz város főbírája, később a takarékpénztár vezérigazgatója volt. Egyházunknak segédfőgondnoka is volt a nagy Palóczy után. Meghalt ápril 25-én. 10) Kolosy Sándor febr már czius ) Bizony Tamás 1862.márc szeptemberig. 12) Láczay Szabó Jósef szept juliusig. 13) Bizony Tamás szepttől a mai napig Született Miskolczon év március 7-én. Gymnasiumi tanfolyamát részint az ág. evangelikus, részint a ref. főgymnasiumban végezte, mely után 1828-tól 1831-ig ugyanitt három évig bölcsészethallgató volt. A jogot Debreczenben végezte el, és 1832-ik év őszén Miskolczra jött joggyakorlatra, s az ügyvédi vizsgát november-

100 100 ben Budapesten letévén, ott maradt mint ügyvéd, is. A váltó törvényekből 1841 marc. I-én tette le az ügyvédi vizsgát, s 1848 ig, a forradalom kitöréseig mint ügyvéd teljesitette honpolgári kötelességét, a midőn a törvénykezés és perlekedés szünetelvén, tudományos folyóiratok számára való irodalmi dolgozatokkal foglalkozott. Azonban a «Figyelő«, melynek munkatársa volt, betiltatván, miután jól tudta, hogy egy lelkiismeretes biró bármely rendszer alatt hasznára lehet hazafiainak, 1851-ben járásbirói hivatalt vállalt, s a pilisi járás birája lett s Monorra ment lakni ben áttétetett Nagykőrösre, hol augusztus hó végeig maradt, ekkor Aranyos-Maróthra az úrbéri tszékhez birónak neveztetvén ki, ezen állását elfoglalta ugyan, de ügyvédnek hazájába Miskolczra leendő kineveztetése végett folyamodványát azonnal benyujtotta s midőn kérelme kedvező elintézést nyert, szülővárosába Miskolczra tette át lakását mint ügyvéd, a hol 1872 év elején a miskolczi kir. törvényszékhez első helyen birónak neveztetett ki, mely hivatalát junius 15-ig folytatta, midőn a nyitrai törvényszékhez történt áthelyeztetése folytán hivataláról ismét lemondott.

101 III. A tanári kar. Iskolánk, az alapitás utáni időkben, ha mint városi iskoláról fel nem teszszük is, hogy maga a lelkész által vezettetett, kétségkivül, mint alsóbb elemi iskola a főiskolák hittani folyamát végzett ugynevezett rector által igazgattatott. A legrégibb idő óta academica promotio volt ez, vagyis a sárospataki főiskolához kötött oly hivatal, melynek jövedelméből a két-három évre ez iskola vezetésére kihozott végzett theologus, rectorságának elvégezte után, magasabb kiképzése czéljából a ref. tudósok általános szokása szerint a külföldi egyetemeket meglátogatni, ott két-három évet bölcsészeti és hittani tanulmányokkal tölteni tartozott. Az igazgatói hivatalnak ilyen betöltése aztán az iskolának gymnasiummá emelkedése után is a régi szokás szerint maradt, azon mellékes intézkedéssel bővitve, hogy a tanulóság nagy száma miatt a sárospataki főiskolából hozott rector mellé még kisebb tanitókat, praeceptorokat is hoztak az alsóbb osztályok vezetésére. Igy változott a rectorság 2 3 évenként egész 1749-ig, a midőn január 3-án a tiszáninneni egyházkerületnek mint főhatóságnak engedélyével, az egyház állandósitotta azt, és a végzett theologusokkal való betöltés helyett ezentúl oly rectorokat igyekezett választani, a kik már a külföldi egyetemek látogatásáról visszatértek. Azonban az első ily megválasztott»akademicus«bár több izben folyamodott az egyházi tanácshoz a»rector«czimnek professori czimre való változtatásáért, ezt az egyháztanács 1782-ig, mig a con- és subrectori hivatal

102 102 a rectorság mellé a nagyobb classis praeceptorok változó állása helyett fel nem állittatott, nem engedte meg. Az 1782-ben állandósitott conrectori és subrectori hivatal 1809-ig maradt meg ez állapotában, s ekkor számuk még egygyel növeltetvén,»humaniorum studiorum professor«czimet nyertek, melyet egész 1848-ig viseltek, és számuk az 1819-iki szervezés után ujra egygyel szaporittatott, mig a rector professor mellett a hittani tantárgyak tanitása a bölcsészeti osztályokban az egyik helybeli lelkészi hivatalhoz köttetett. A classis praeceptorok intézménye azonban a conés subrectori hivatal és később a humaniorum professorok mellett is megmaradt az elemi három és két alsó gymn. osztályok tanitására, de nem a főiskolából hozattak, hanem saját iskolánk bölcsészetet hallgató növendékei közül választattak. Ezen intézkedéseket 1852-ben az absolut kormány által követelt tanrendszer szerinti berendezkedés szüntette meg,, midőn a tanintézettől különválasztatván az elemi iskolák, a nyilvánossági jog megnyerhetésére a gymnasiumba julius 11-én még két tanár választatott; miután pedig a kormány még ezt is keveselte, 1854-ben ismét egy új rendes tanári állás szerveztetett, tanitván a helybeli ref. egyház lelkészei is több tantárgyat. Miután azonban a nyilvánossági jogot iskolánk minden törekvése daczára sem tudta egész az ik tanévig, a szabadabb idők beálltáig megnyerni, az egyház megszüntette 1855-ben a lelkészek által való tanitást és a tanári kar 1869-ig nyolcz rendes tanárból állott, a mellett, hogy az elemi osztályok mindenikének külön rendes tanitója volt ben az állandó igazgató leköszönvén tanári állásáról, helye többé nem töltetett be, hanem évenként változóvá tétetett hivatali idősbség sorrendje szerint. Az 1883-ik évi XXX. törvényczikknek a középiskolai törvénynek meghozatása után tervbe vétetvén az iskola előljárósága által tanintézetünknek a törvény kivánalma szerint való teljes berendezése, az ik tanévre a meglevő nyolcz rendes tanári szék mellé egy segédta-

103 103 nárság szerveztetett, mely julius 18-án rendes minőségüvé változtattatott. A tanároknak rendes kötelességeik teljesitésén kivül a felsőbb hatóságokkal szemben való viszonyát illetőleg, miután a XIV. századbeli zsinatok végzései a rectorokat teljesen a lelkészek felügyelete alá rendelték, nagyon kevés önállóságot fejthettek ki az iskola belügyeinek intézésében még azon időben is, midőn 1735-ben az egyház teljesen átvette a várostól a tanintézet minden ügyeinek vezetését. A rector egyszerüen tanitott s az egyházi tanács a classisokat hetenként egyes kirendelt tagja által vizsgáltatta és referáltatott általok magának a tanintézet állásáról, azonban a rectorokat, ámbár köztük igen jeles és tudós férfiak is voltak, az egyháztanácsba, melynek tagjai korlátlan számban választattak a 18. század végeig soha be nem választották. Az 1796-ik évben változott meg a helyzet, a midőn az iskolai tanács felállittatván, annak a rector professor hivatalból tagjává neveztetett, és mint ilyen, az egyháztanácsba is bejutott; a többi rendes tanárok csak az 1819-iki szervezés után lettek az iskolai tanács tagjai; az egyháztanács tagjaiúl pedig a hatvanas évek elejétől óta választattak be, a hol főleg az egyházi számadásoknál és más terhek viselésénél igen hasznos szolgálatokat is tettek. Az 1882-ik évben tartott debreczeni zsinat rendelkezésénél fogva az egyháztanács ujra szerveztetvén, abba a gymnasiumi tanári kar, az elemi iskolák tanitóival együtt három képviselőt küld, kik közül ez idő szerint kettő gymnasiumi tanár, s továbbá ugyancsak ezen zsinat végzése szerint ujolag alakult iskolatanácsnak, az egyháztanács végzésénél fogva minden rendes tanár hivatalból tagja, azonban azon ügyekben, melyek az iskolai szék itélete alapján fellebeztetnek az isk. tanácshoz, szavazati joggal nem birnak. A mi a tanárok fizetését illeti, a 2 3 évenként változó rectori állásnak igen előkelő és jól fizetett academica promotiónak kellett lennie még a sárospataki főiskolához tartozott számos más ilyen rectorságok között is, mert mig egyrészről többnyire a seniorok és contra-

104 104 scribák foglalták el időről-időre; másrészről mindig megtudtak kijelölt éveik alatt annyit takaritani jövedelmükből, hogy a külföldi egyetemeket meglátogathatták. Még 1712-ben is kétségtelennek állitja Rimaszombathy Mihály lelkész, hogy a schola mester fizetése nagyobb az első praedicator fizetésénél. Ezen fizetést a legrégibb időből nem ismerjük, az 1650-ik év körül az egyház első lelkészének asztalánál való mindennemű ellátáson vagy a lelkész által e helyett fizetett tartásdijon kivül állott az a tanulóktól szedni szokott tanitáspénzből, nehány hordó majorsági, és a hivek által összehordott u. n. cubularis borból, sabbatale és nundinalis pénzből 1 ), s a templomban részére rendelt perselyben gyűlt segélyadományból. Az febr. 9-én tartott miskolczi partialis synoduson a megalapitott tandijakon kivül»a mester«fizetése is meghatároztatott, még pedig következőleg.»ezen didactrumon kivül Mester ur ő kglme esztendőnkint való sallariuma lészen: 1) A második praedicatornak minden szőllős gazdától obveniálni szokott cubulare boroknak directa medietássa. 2) Mensalis intertentiója lészen az első Praedicator asztalárúl, hogyha penigh asztalhoz nem akarna ő kglme járni, szabados ő kglmének Predicator urammal ő kglmével bizonyos decordára és conventióra menni. 3) Minthogy penigh a Templomban celebrálandó Isteni Tiszteletnek idején, ugy az Hallotti temetségekkor is az Cantoria Mester uramot illetné, de quod melius esset, a becsületes város bizonyos fogadott Cantort tart, ki is egy részrűl a Mester Uram éneklésbeli tisztit viszi végben, ezokáért esztendőnkint fizet Cantor uramnak Mester Uram huszonöt forintokat, idest fl. 25.«Az iskolamester tartása bizonyára nagy teher vólt az első lelkészre nézve és Rimaszombathy Mihály első praedicator junius 29 én valóban panaszkodik is 1 ) A tanulók szerdán és szombaton a rector által kivezettettek a mezőre játszani, a melyért csirkét és tojást tartoztak a rectornak fizetni. Ez itt pénzre volt átváltoztatva s képezte a s a b b a t á l é t, mely később a praeceptorokat illette. A nundinalis pénz pedig országos vásárok alkalmával adni kötelezett ajándékpénz (?) volt, melyet a helybeli tanúlók fizettek.

105 105 e miatt, és a városi tanács elé terjesztett kérelmében»miután - szerinte kétség nélkül vagyon, hogy a scholamester fizetése nagyobb az első praedicator fizetésénél«kéri magát e teher alól felmentetni; a város azonban megadván neki a»scholamester asztaltartására«emberemlékezet óta a városi közcassából fizetni szokott évi 25 frtot, csak oly föltétellel marasztotta meg továbbra hivatalában, hogy»a scholamesternek vagy asztalt tartson ő kglme vagy pedig ezen tartásért megkivántató pénzt, és az ahhoz kivántató pénzt (t. i. a tartásdijat és a város által fizetett 25 frtot) az mesternek resolvalja ő kglme. 1 ) január 3-án a városi tanács, mivel panasz tétetett a rector bormértéke ellen, melylyel minden szőllős gazda az ő részére mustot fizetni tartozott, (a városi jegyzőkönyv jan. 22-én hozott végzésénél fogva még azok is, kiknek a diósgyőri hegyen volt szőllőjük) elhatározta, hogy:»2) Az köblöt is penigh, melylyel scholamester ur borbeli annuale sallariuma beszedettetik, occupálják és sero investigalják birák uraimék, és hogy ha augealtatott volna, in statum integrum et ad aequatum hozattassék, és város pecsétjével meg is pecsételtessék 3) Scholamester didactruma penigh hogy investigaltassék, az is determinaltátott és abban is ha mi hiba és exorbitantia tapasztaltatik in bonum ordinem reducáltassék. 4) Az sabbatálénak scholamester ur által pénzre való átváltoztatása és az nundinalis pénznek az didactrnmhoz való applicáltatása tovább meg nem engedtetik, mivel mind a sabbatale, mind penigh a nundinalis pénz est tantum accedentale, pro rato et fixo haberi non possunt propter avitundum abusum.«az 1736-ik évvel, midőn az iskola feletti rendelkezést a város teljesen az egyházra ruházta, megszünt a 1) A lelkész panasza mindenesetre jogosúlt volt; a terhes kötelességet magok a három éves rectorok is sokszor még terhesebbé tették hagyományos követeléseikkel, a mélyek miatt már 1576-ban kénytelen volt a herczegszóllősi zsinat kimondani, hogy : «Mandamus, ne ultra vires a Pastoribus dapes regales exígant, sed quod Pastor ad mensam habere poterit, eo sint contenti! etc. XXVI. articulus. Lampe Historia eccles. ref lap.

106 106 rectornak az első lelkész által való további élelmezése, hanem a helyett részére a malomból 14 köböl élet, vagy annak rendes piaczi ára 28 frt rendeltetett, e mellett megmaradt régi borfizetése, mely körülbelől 30 hordóra ment, 15 öl fája, didactruma a tanulóktól, sabbataléja és nundinalis pénze, melyekhez járultak az iskolának temetésekre való kirendeléséért az egyháztanács által megszabott dijak (1749-ben egész oskola 24, féloskola 12 poltura.) Az 1782-ben felállitott conrectori és subrectori hivatal jövedelme a következőképen határoztatott meg. 1) A conrectornak 200 frt és accidentiák: u. m. privata instructione, minden tanulótól 1 rft, a promotioért 1 rft, ezen kivül leszen egy hordó bora a rectoréból és lakása az iskolában. 2) A subrectornak 125 frt, a vásárpénz és a tavaszi játszásért járó tojás és vacsora, a templomba ünnepek alkalmával kitett perzsely jövedelme s az általa tanitott gyermekek didactruma. Ezen fizetések az 1805-ik évi nagy szükségben egy pár köböl élettel javitva 1809-ig megmaradtak. Ekkor uj humaniorum professorság állittatván, a tanári fizetések julius 6-án a következőképen határoztattak meg: 1) A rector professor fizetése lesz 600 ft, 12 köböl élet, fele buza, fele gabona, 12 hordó congest bor, 15 öl fa, továbbá a mit az iskolánkba jövő extraneus ifjak az ingrematióért fizetnek 1 frtot. 2) A conrector fizetése lesz: 350 frt, 6 köböl élet, 3 öl fa. 3) A subrector fizetése: 300 frt, 6 köböl élet 3 öl fa, 4) Az uj professor fizetése 300 frt, 6 köböl élet, 3 öl fa, 5) A grammatisták praeceptorának 100 frt, a többi alsóbb praeceptoroknak egyenként 60 rft, fennmaradván privát jövedelmök Az uj professori fizetésre azonban nem akart jönni senkisem, azért előbb 400, majd 500 frtra emelték azt; a többit pedig 2 2 köböl élettel megjavították. Az 1819-iki szervezés után julius 5-én ujra megváltoztatta az egyházi tanács a tanári fizetéseket. 1) A rector professornak 600 vczfrt, beiratási dij 1 frt, bizonyitvány dij, (2 frt deákoknak 1 frt tanulóknak) 14 köböl

107 107 élet, fele buza, fele gabona a malomból, 12 hordó congest bor, 15 öl fa, külön lakóház kerttel és pinczével (Felső papszer utcza 15. szám) rendeltetett. 2) A humaniorum professorok fizetése egyenként: 300 vczfrt, tanitványaik bizonyitványáért járó 1 frt, 12 köböl élet, a malomból, melyből 8 köböl búza, 4 köböl kenyérnek való, 4 hordó congest bor, 4 öl fában határoztatott meg. Ezen kivül az I. encyclopediai és II. humanitatis classisok professorainak külön lakóház az oskolán kivül 1 ) (a Felsőpapszer utczai 14- és 22-ik szám) az I. humanitatis és encyclopediai classisok professorainak pedig tisztességes lakás az iskolában ; ha pedig a classisok szaporodása miatt ott helyök nem lenne, szállásbér fejében a sárospataki mód szerint évenként frtot fognak kapni. E fizetések némi javitással egész 1852-ig fennmaradtak, kivévén a rector professorét, a kinek fizetése 1841-ben 300 pfrtban 12 köböl búza, 12 köböl gabonában 6 hordó majorsági és 6 hordó congest borban, 15 öl fa illetőségben határoztatott meg ben julius 11-én a nagy szervezés alkalmával a nyolcz rendes tanár fizetése 500, a rector professoré 600 frtban állapittatott meg. Ezen összegek azonban nem adattak ki készpénzben, hanem következő részletekben. Lakáspénzül 40 frt, készpénzül a régi fizetés 260 frt, 12 mérő búza, (ára 36 frt), 12 mérő gabona (ára 30 frt), 4 hordó majorsági bor ára 40 frt, 4 hordó gyülevész bor ára 32 frt, 9 öl bikkfa ára 63 frt. A malomból a gróf Vay Ábrahám által az iskolának adott száz arany befektetése (értéke 1462 frt 50 kr) után az egyháztanács által minden tanár részére megszavazott hat köböl búza és hat köböl gabona árát, azon esetre, ha életneműben fizetni nem lehetne 1853 márczius 25-én a tanács egyszermindenkorra 150 vfrtban vagyis 60 pfrtban állapitotta meg. Ezen fizetéseket, melyek a város emelkedése által 1) Ezen lakóházak közül a Felső-papszer utcza 14. számú előbb 1798-ig alumniumi fözőházúl, 1819-ig subrectori lakásúl szolgált. A 22-ik számú conrectori lakás volt 1819-íg ben leégvén, lerontatott s telke az iskola keleti udvarához csatoltatott.

108 108 mindinkább drágúló életmóddal teljességgel nem állottak arányban, 1867 ben némileg javitotta a b. e. Palóczy Horváth Mária féle birtoknak az egyházkerület által a tanári fizetések javitására rendelt jövedelme, és az 1864-ben alapitotttanárifizetés-növelésialapnak osztaléka; azonban mindezideig sincs az által eléggé biztositva a létfentartás gondjai ellen iskolánk tanári kara, s e tekintetben egyedül a jövőtől remél és vár jobb intézkedést. A mi a tanári karban időről-időre előállt változásokat illeti, bár azokról életrajzaikból egyenként tudomást nyerhetünk, mind amellett nem érdektelen tudni összefüggőleg az egymásután következést, mely a következő. Az 1749-ik évig két-három évenként váltották fel egymást a rectorok, s ekkor hozatott állandó rectornak Szalay Sámuel, ki később püspök lett. Őt követte e hivatalban Miklós Sámuel, ki mellé már 1782-ben conrectorul Beregszászy Pál, subrectornak pedig felsővályi Nagy Ferencz hozatott Sárospatakról. Miklós Sámuelt 1785-ben Komjáthy Ábrahám követte a rector professorságban, a ki mellett Rajczy András vitte a con- és Nagy Ferencz a subrectorságot ben»Komjáthy szolgálatával az egyház megelégedvén,«helyére Várady Gerzsont hivta meg, ki e hivatalt 1820-ig viselte. Conrectora Rajczy András volt, subrectora pedig tól 1795-ig Kovács Károly, 1795-től Dálnoky Nagy Sámuel. Az 1809-ik évben humaniorum studiorum professorságok állittatván, Rajczy András 25 évi szolgálata után különben is vagyonos ember lévén leköszönt conrectori állásáról, s helye Portörő Mihálylyal töltetett be, ki mellett Dálnoky Nagy Sámuel is hum. prof. maradt, az ujonnan szervezett állásra pedig Szeremley József hozatott Patakról. Ő azonban egy év mulva külföldi egyetemekre menvén, helyét 1811-ben Hegedüs István töltötte be, ki 1815-ben t. tarjáni lelkészszé választatott. Ez állásra ekkor Mészár Pál hivatott meg, ki 1823-ban hirtelen és váratlanul meghalt. Portörő Mihály 1820-ban lemondván tanári állásáról, helyére Sipos István hozatott, midőn a bényei pappá választatott Várady Gerzson rec-

109 109 tor professor helye is 1820-ban Korponay Jóseffel töltetett be. Az 1819-iki szervezéskor ujabb tanári szék állittatott s reá Kiss József választatott meg; az 1822-ben eltávozott Sipos István helye pedig Bodnár Mihálylyal töltetett be. A theologiai tantárgyak tanitására az egyháztanács 1819-ben Nyusztay Istvánt kérte fel, ki azokat 1826-ig hiven tanitotta is. Az 1823-ban meghalt Mészár Pál helyére Ferenczy József hivatott meg, de ő nem sokáig maradt intézetünkben, 1826-ban már a bécsi egyetemre menvén, helyét Szabon János töltötte be, míg Nyusztay lelkész a theologia tanitásáról leköszönvén, azokat Apostol Pál lelkész a későbbi püspök vette át. Bodnár Mihály 1826-ban segédlelkésznek ment s évközben távozván el, az év végéig Szűcs János segédlelkész vezette osztályát, 1827-ben pedig tanszékére Molnár József választatott meg. Dálnoky Nagy Sámuel 1827-ben meghalván, Szabon János 1828-ban külföldre menvén, helyökre Németh József 1828-ban, Édes Albert 1829-ben választattak meg; ezen utóbbi 1835-ben t.-keszii lelkésznek hivatván meg, helyét Rugócz Kovács János töltötte be; az 1836-ban váratlanul elhalt Molnár József helyét pedig Regéczy Nagy István. Kiss Józset 1839-ben leköszönvén, helyére Vágó József hozatott, Németh József pedig 1840-ben meghalván, Osváth Lajos foglalta el tanári székét ben Korponay József igazgató helybeli lelkészszé választatott s helyére Papp János hozatott M-Szigetről ban Rugócz Kovács János meghalt s helyére Kovács Gábor jött; 1845-ben pedig Osváth Lajos halt meg és helye Solymossi Sámuellel töltetett be ban lemondott Regéczy Nagy István, kinek tanári székét Orbán József foglalta el; 1850 ben pedig Papp János igazgató halt meg, ki helyett Pásztor Dániel választatott meg M.-Szigetről. Az 1852-ik évben iskolánk a kormány tanrendszeréhez óhajtván alkalmazkodni, három uj tanári állomást szervezett, melyekre julius 11-én Lévay Józsefet, Finkey Pált és Kun Ábrahámot választotta meg. Majd ujra egygyel szaporitotta a tanárok számát, april 23-án Kun Pállal töltvén be az uj állomást. Ettől fogva 1861-ig

110 110 csak azon változás történt, hogy Finkey Pál 1855-ben a sárospataki főgymnasium első osztályának vezetésére hivatott meg novemberben Orbán József szintén Sárospatakra vitetett s a tanári kar kiegészitésére Finkey József választatott meg november 1-én april 10-én Vágó József lemondott tanári hivataláról s tanszéke május 12-én Szivos Mihály által töltetett be, azonban ő felsőbb iskolák látogatására menvén, hivatalát csak 1865 febr. 19-én foglalta el octóber 15-én Lévay József Borsodmegye főjegyzőjévé választatván, tanári hivataláról lemondott s helyére Solymossy Sámuel a gymn. negyedik osztály tanára ment át, mig a 4-ik osztály vezetése egy évre ideiglenesen Négyessy Imrére bizatott május 6-án Szivos Mihály Sárospatakra távozott el a második osztály tanszékére s helyére junius 22-én Veskóy Zs. Jenő, a negyedik osztály tanszékére pedig Halmy Gyula választattak meg május 12-én Kun Ábrahám Borsodmegye levéltárnokává neveztetvén ki, helyére Tóbiás József választatott meg jan. 30-án Kovács Gábor iskolánk 25 évig kedvelt tanára meghalván, az év végéig tantárgyait Porcs János és Antalfy László segédlelkészek tanitották, augusztus 2-án pedig ezen tanszék tantárgyait Kun Pál vevén át, helyére a 3-ik osztályba Porcs János választatott meg junius 19-én Pásztor Dániel iskolánknak 19 éven keresztül igazgatója lemondván hivataláról, állása többé nem töltetett be, hanem az idősbség sorrendje szerint évről-évre a tanárok által viseltetett az, mig az márc áig Budapesten tartott conventi gyülés az évi XXX. t. cz. alapján el nem határozta, hogy ezentul az igazgató három évenként választassék. Ezen határozatot a tiszáninneni ref. egyházkerület Sárospatakon jun. 30. és jul. 1-én tartott gyülése 33-ik jegyzőkönyvi pontja szerint magáévá tévén, az igazgatónak a conventi szabályzat értelmében három évre való választását az ik évvel iskolánkban is életbe léptetendőnek mondta ki. Az eltávozott igazgató által tanitott tantárgyak ugy osztattak be, hogy Veskoy Zs. Jenő a görög, német és

111 111 természetrajz tanitását, Halmy Gyula pedig a természettant és mennyiségtant vevén át, a megüresült negyedik osztály tanszékére aug. 29-én Kérészy Barna választatott meg. Őt azonban 1873-ban a sárospataki főgymnasiumba választván meg az egyházkerület, helye Szücs Sándorral töltetett be, ki hivatalát 1873 szept. 1-én foglalta el. Ezután az 1877-ik év novemberig változás nem történt, ekkor azonban Tóbiás József a gymn. első osztály erőteljes tanára hirtelen és váratlanul meghalván, az iskolai kormányzóság Kovács Gábor tanárjelöltet hivta meg az első osztály ideiglenes vezetésére, apr. 7-én pedig ugyanőt ez állomásán az egyházi tanács rendszeresítette. Majd 1881 dec. 13-án Szücs Sándor a 4-ik osztály tanára halt meg, kinek osztályát az év végéig Bodolay István segédlelkész tanitotta, junius 11-én pedig Szabó Barnabás választatott meg rendes tanárnak. Az 1882-ik év szept. 30-án Solymossy Sámuel tanári karunk Nesztora, 37 éven keresztül fáradhatatlan tanára halt meg és helyére Gelenczei Miháltz Ödön választatott meg, ki állását oct. 23-án foglalta el. Az 1883-ik évben szentesitést nyervén a középiskolákról szóló XXX. t. cz., az előljáróság a törvény kivánalmainak betöltése czéljából julius hóban egy új segédtanári állomásra pályázatot hirdetett és reá Kónya Ferenczet meg is választotta, ki julius hóban rendes tanárrá választatott. Ezen rendes tanárokon kivül az iskolai előljáróság mindig gondoskodott arról, hogy azon tantárgyak, melyek a tanrend szerint mellék- vagy nem kötelezett tantárgyak voltak, kellő képzettségű kisegitő tanerők által tanittassanak. Ilyen tantárgy volt eleitől fogva az éneklés, melyet az egyház kántora és később az orgonista is hivataluknál fogva tartoztak a gymnasiumi növendékeknek tanitani. Ilyen volt továbbá a mult század utoljáig a német nyelv, mely II. József németesitő törekvései következtében vétetett fel a gymn. tantárgyak közzé s 1803-ban lett rendes tantárgy. A vallástan tanitására szept. óta a helybeli

112 112 segédlelkészek kérettek fel. Igy tanitották azt 1867/8-ban Antalfy László; 1868 szept juniusig Fekete Jósef; 1873/4-ben Kis Károly; ig Molnár Lajos, akkor a 3-ik el. osztály tanitója, jelenleg sárospataki főgymn. igazgató; szept juniusig Bodon Barna; szept juniusig Pap Jósef; szept szept.-ig Kazay Sándor; szept.-től a mai napig Bodollay István. A testgyakorlatot 1863 óta egy rendes tanár felügyelete alatt 1877 szeptemberig gymnasiumunk ügyesebb ifjai tanitották az alsóbb osztályokban; szeptembertől fogva pedig Pásztor Miklós okleveles tornatanár által tanittatik. A rajz a régibb időben szintén kiválóbb tehetségü ifjaink által tanittatott, valamint a szépirás is, mig Finkey József rendes tanár 1861-ben a rajz tanitását át nem vette. Tanintézetünk rendes tanárainak neveire s életrajzaira nézve, a mennyire a hiányos adatok lehetővé teszik, következőket tudtuk kinyomozni. I) A XVII. századból csak egynek nevét ismerjük, ez Pataky A. Mihály, ki 1617-ben jött ide, és ben ment külföldi egyetemek látogatására. (Szombathy J. Historia scholae Sárospatakinae. 130-ik lap.) 2) Simándy István, ki 1703-ban január 24-én magát továbbra is az isten és a szent ecclesia szolgálatára ajánlotta. (Lásd városi jegyzőkönyv!) s 1707-ig volt itt rector, a midőn külföldi egyetemre ment, a honnan visszatérvén, 1708-ban Sárospatakra választatott meg professornak a theologia és más felsőbb tudományok tanitására. Szombathy J. azt jegyezte meg róla, hogy ő tanitott Sárospatakon legelőször experimentalis phisicát ben pestisben halt meg. 3) Kemleky Gergely Sárospatakról hozatott az iskola vezetésére, s ő irta meg az szept. 20-iki pusztulás után az iskola törvényeit az előbbiek mintájára.

113 113 4) Vályi János ) Tunyogi Miklós ) Nagy Mihályi Gergely ban hozatott «ludimagister«-nek, és az iskolát 1716-ig vezette. A városi jegyzőkönyvben junius 7-éről az van róla feljegyezve, hogy»megtekintvén az város N. G. scholamester uram ő kglme két esztendők alatt való itt lakása alkalmatosságával az esztendőknek meddősége miatt lött csekély proventusát, ehez képest harmadik esztendőre való ő kglme megmarasztása is (hogy annyival is inkább belső hivatalbeli szent szándékába boldogúlhasson) determinaltatott.«hivatalában pontos és rendes embernek kellett lennie, mert a Kemleky Gergely által fogalmazott iskolai törvényeket tanintézetünk»liber legum Scholae Miskolczinae«cz. értékes okmánytárába vezette, igy a feledéstől megőrizvén, hálánkat valóban kiérdemelte. Innen külföldi egyetemre ment, honnan haza jövén ben Sárospatakra hivatott theologiai tanárnak 300 frt és 20 köböl búza, I hordó bor fizetésre. (Szathmáry K. György. A sárospataki iskolára vonatkozó kézirata 924. lapján.) Itt tanitott 1733-ig, midőn Csécsi János tanártársával a tanúló ifjúságot két pártra választó elkeseredett viszálkodásba elegyedvén, az előljáróság által Csécsivel együtt megfosztatott tanári hivatalától. 7) Bánhorvathy János ) Szentpétery István ) Csáji Márton Mint sárospataki senior hozatott iskolánk igazgatására, s innen 1724-ben Belgiumba ment egyetemre ban visszatérvén, előbb kereszturi, majd aszalói, 1728-tól pedig miskolczi lelkész lett, s ezen hivatalban 1745-ben a tiszáninneni egyházkerület superintendensévé választatott junius 2-án halt meg;. 10) Vatay János ) Bánhorváthy Márton ) Kispataky János jan. I-től 1729-ig. Sárospataki senior volt. 13) Dókos János Előbb a sárospataki főiskola seniora volt, s már innen felelt azon ki- 8

114 114 fogásokra, melyek seniori számadása ellen tétettek. (Egyházker. levéltárban 1731-ről.) 14) Szoboszlay István decz Előbb senior volt Sárospatakon. 15) Kádas Mihály Rectorsága alatt az iskolát ujra épiteni kezdték. 16) Gőböl Gápár Rectorsága alatt az iskolaépités befejeztetett. Később valószinűleg pápai tanár lett. 17) Miskolczy Mihály A jegyzőkönyv»oskola moderator«-nak nevezi. 18) Bányay András ) Tasnády István ) Szűcs István Sárospatakon contrascriba volt. 21) Kolláti János ) Várady Mihály A rendes időn tul viselvén rectori hivatalát, az egyháztanács négy aranynyal»kedveskedett«neki. 23) Szalay Sámuel Született ben; iskoláit Sárospatakon végezte, ott 1743-ban senior is volt ben Rimaszombatba ment rectornak, a honnan nem sokára külföldre ment, s az 1748-ik év utólján visszatérvén, egyideig Tályán, valószinűleg születése helyén tartózkodott, a honnét Rimaszombatba hivatott meg lelkésznek, mely hivatalra magát meg is igérte; azonban január 3-án, a miskolczi ref. egyház az eddig 2 3 évenként változó s az azon időhöz képest igen szép jövedelemmel biró rectorságot megörökösitvén: őt hivta meg az iskola vezetésére. Rimaszombat azonban már magáénak tartotta és csak is ugy bocsátotta el, hogy az eddig érette járt küldöttség minden költségei megtérittetnek, a melyet Miskolcz szivesen is megigérvén, őt azonnal elhozta, s»itt mindenféle élelmi szerekkel, főzelékkel, borral, sertéssel kedveskedtek neki fizetésébe való betudás nélkül.«tanári hivatalát marc. 18-áig, általános tekintélynek örvendve folytatta, a midőn Tokay Györgynek az egyház második lelkészének halála után, helyére miskolczi ref. lelkésznek választatott. Ez állo-

115 115 másán szerzett érdemei méltánylásáúl julius 1 -én az egyházkerület superintendensévé választatván, nagy buzgósággal folytatta diszes hivatalát július 12-én 80 éves korában bekövetkezett haláláig. Végrendeletében több jótékonyczélú hagyományai között iskolánkra 500 frtot hagyott 24) Szilágyi István ig. Sárospatakról hozatott arra az időre, mig a megválasztott, de külföldre ment Miklós Sámuel elfoglalja hivatalát. 25) Miklós Sámuel Szalay Sámuelnek lelkészszé való választatása után azonnal meghivatott az iskola vezetésére, ő azonban csak oly föltétel alatt fogadta el ez állomást, ha megengedtetik, hogy előbb még külföldre mehessen ben tehát Sárospatakról egyenesen Bazelbe ment és a miskolczi ref. egyház engedélyével 1763-ig ott is maradt. E saját képzésére forditott idő alatt egyházunk még 25 aranynyal is segitette. Visszatérvén január 28-án»ritka svávitású deák orátióval foglalta el«hivatalát és márc. 5-én bekövetkezett haláláig közkedvességű rectorprofessora volt intézetünknek, kit Borsodmegye nemes családai szép szónoki tehetségéért halotti oratiók tartására igen sokszor felkértek. Ezen oratiókat halála után barátja Barczafalvy Szabó Dávid sárospataki tanár gyüjtötte össze és adta ki ben Pozsonyban és Komáromban. 26) Beregszászy Pál Miklós Sámuel 1782-ben elbetegesedvén, mellé conrectornak hozatott Sárospatakról s a poëtai classist tanitotta. 27) Felsővályi Nagy Ferencz Született Felső-Vályon Gömörmegyében szept. 30-án. Gymn. iskoláit Sárospatakon kezdte s Miskolczon végezte be, mely után 1783-ban a grammaticai osztály tanitására»subrector«czimmel gymnasiumunknál maradt 1793-ig, midőn a zürichi egyetemre ment, a hol a theologián kivül főleg a görög és római irodalom tanúlmányozásával foglalkozván, két év mulva a háborus idők miatt visszatért s nem sokára Dorogma választotta meg lelkészének ban novemberben a sárospataki főiskola hivta meg ez állásából humaniorum professornak s hivatalát *

116 116 nov. 11-én el is foglalta és 1819-ig folytatta, midőn az egyházkerület bizalma az exegetica és egyháztörténelem theologiai tanszékére emelte. Nagy lelkiismeretességgel végzett tanári hivatalának terhei és folytonos irodalmi munkássága azonban különben is gyenge testi erejét nemsokára fölemésztették s január 15-én 54 éves korában meghalt. Mint műforditó igen tekintélyes irodalmi férfiú volt. 28) Komjáthy Ábrahám nov. 18. Miklós Sámuel halála után, még külföldről Ha nauból hivatott meg a rectorprofessori állás betöltésére. Miután az egyetemi éveket épen elvégezte, elfogadta s az egyház költségén hazautazván, azonnal el is foglalta hivatalát ben azonban világi pályára óhajtván átlépni, november 18-án állásáról lemondott s valószinűleg ügyvéd lett. Egy ily czimü munkája»disputatio juridica de venia discedendi e civitate a principe impetranda. Trajectum ad Rhenum 1782«könyvtárunkban is meg van s azt valószinűleg még külföldön irta. 29) Rajczy András jan A csaknem haldokló Miklós Sámuel mellé hozatott Sárospatakról conrectornak és 1809-ig a syntaxist, retoricát, poësist, mellékesen a németet is tanitotta. Ekkor leköszönt hivataláról, melyet 25 évig viselt s nemsokára meghalt. Óhajtása szerint neje Halászy Mária 1815.jan. 20-án kelt végrendeletével 1000 frtot hagyott iskolánkra. 30) Várady Gerzson Született Erdő-Bényén Zemplénmegyében; iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, honnan külföldi egyetemre ment. Visszatérte után a vásáros-naményi egyház hivta meg rectorának s ez állását 1792-ben cserélte fel iskolánk igazgatóságával, melyre az egyház által a Komjáthy Ábrahám elmenetele után meghivatott. Mint nagytekintélyü és jeles képzettségü emberről emlékszik róla az egyházi jegyzőkönyv ban bényei lelkészszé választatott. 31) Kovács Károly Nagy Ferencz helyett hozatott subrectornak s a conjugistákat és grammatistákat tanitotta, majd az egyesült syntaxisták osztályát vezette 1795-ig.

117 117 32) Dálnoky Nagy Sámuel Született Ónodon, Borsodmegyében 1774-ik évben, hol atyja lelkész volt. Iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, a honnan mint végzett theologus 1795-ben a Kovács Károly elmenetelével megüresült subrectori állásra hivatott gymnasiumunkba, az inferior és superior syntaxisták osztályainak tanitására. Az 1809 iki szervezés alkalmával» humaniorum studiorum professor «czimmel a poëtákat tanitotta ban elbetegesedvén, az előljáróság deák praeceptort rendelt mellé az inferior syntaxisták vezetésére ben halt meg. Irodalmilag is munkálkodott.»az elszenderedett nyugvó tetemeket keseregve kisérő Melpomené avagy halotti énekek «czimű munkája, melyet Miskolczon 1823-ban Szigethy Mihály adott ki, az időhöz képest több szép hangulatú halotti éneket tartalmaz. 33) Portörő Mihály Született Szepsiben Abauj megyében 1787-ben. Iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, a honnan ide 1809-ben humaniorum studiorum professornak hozatott, és a leköszönt Rajczy András helyén a retorokat tanitotta 1820-ig, midőn hivataláról leköszönt, magánéletbe vonult. 34) Szeremley Jósef Az 1809-ben szervezett uj humaniorum professori állásra Sárospatakról hivatott meg, egy év multával külföldi egyetemre ment. 35) Hegedüs István Szeremley Jósef helyére jött Sárospatakról, s innen 1815-ben tarjáni lelkészszé választatott. 36) Mészár Pál Született Bégányban Beregmegyében 1785-ben. Mind gymnasiumi, mind theologiai tanfolyamát a sárospataki főiskolában végezte el, melyek után a rimaszombati iskola vezetésére hivatott meg, és azt 1815-ig igazgatta is. Ekkor Hegedűs István tiszatarjáni lelkészszé választatván, helyére hivatott meg gymnasiumunkba, s hivatalát augustus 23-án el is foglalta. Egy ideig a poëtákat és logicusokat, majd az encyclopédistákat tanitotta julius 3-án bekövetkezett haláláig. 37) Sipos István Született Vámos-

118 118 Ujfaluban, Zemplén megyében 1792-ben. Iskoláit a sárospataki iskolában végezte, honnan 1820-ban a Portörő Mihály leköszönésével megüresedett tanári állomásra főgymnasiumunkba hivatott. Tanitotta az encyclopediai osztályokat ben azonban igen éles elentétbe jövén az iskolai előjárósággal, hivatalát el kellett hagynia. 38) Korponay Jósef Született Rimaszombatban, Gömör megyében 1787-ik évben. Iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, a mely után a lelkészi vizsgákat letévén s a kellő előismereteket megszerezvén, ugyanott tanárrá választatott s két évig ig a történelem és irodalom rendes tanára volt ban Várady Gerzson iskolánk igazgatója bényei pappá választatván, az egyház őt hivta meg a gymnasium vezetésére, s hivatalát augustus 8-án el is foglalta ben Nyusztay István halála után helybeli lelkészszé választatott s julius 5-én meghalt. 39) Nyusztay István Született Rimaszombatban, 1784-ben. Iskoláinak Sárospatakon elvégzése s kápláni éveinek eltöltése után 1819-ben miskolczi lelkész lett. Ily minőségében kéretett fel a bölcsészeti osztályokban a theologia, dogmatica, moral és görög litteratura tanitására, melyeket 1826-ig szorgalmasan tanitott ben halt meg. 40) Kiss Jósef Született Miskolczon 1791-ben. Gymnasiumi tanfolyamát Miskolczon, theologiai tanfolyamát pedig a sárospataki főiskolában végezte. Az 1821-ik évben felállitott uj hum. professori tanszékre hozatott gymnasiumunkba, hol 1839-ig tanárkodott, ekkor leköszönvén, magánéletbe vonult. 41)Bodnár Mihály Született Borsodon Borsod megyében, iskoláit előbb a miskolczi, később a sárospataki főgymnasiumban elvégezvén, hittani tanulmányait is ezen utóbbi főiskolában végezte el ben a Sipos István elmenetelével megüresült alsóés felső encyclopediai tanszékre a miskolczi ref. főgymnasium tanárává választatott, s e hivatalát 1826-ig szorgalmasan viselte. Főczélja lévén azonban a papi pályán maradás, 1826-ban a helybeli püspök mellé ment segédlel-

119 119 késznek, s később szirmai lelkész lett. Mint ilyen, hálásan emlékezett iskolánkra s marc. 2-án kelt [végrendeletében 105 frtot hagyott össztöndij alapúl. 42) Ferenczy Jósef Született Rimaszombatban 1799-ben. Ugy gymnasiumi, mint hittani tanfolyamát a sárospataki főiskolában végezte, honnan 1824-ben gymnasiumunk»humaniorum professori«állására hivatott meg. Két év mulva azonban június 30-án külföldi egyetemre ment, hol hittudori vizsgát tevén, hazajött, s később kassai lelkész lett, és egyházmegyei esperes ben halt meg. Igen széles tudományú, nagytekintélyű ember volt. 43) Szabon János Született Vadnán Borsodmegyében 1800-ban földmives szülőktől. Gymnasiumi tanulmányait és theologiai tanfolyamát Sárospatakon végezte el; tudományos képzettsége folytán primariussá lett. Azután egy évig a retorokat tanitotta a gymnasiumban, a honnan 1826-ban a miskolczi főgymnasiumba hivatott tanárnak, a harmadik és negyedik human. osztály tanitására. Innen 1828-ban Zsarnay Lajossal a későbbi superintendenssel a külföldet látogatta meg, a honnan visszajövén, több lelkészi állomásra hivták meg, a melyek közül a jánosi-i papságot fogadta el, hol octóber 30-án bekövetkezett haláláig egyházmegyei tanácsbiró, dékán s később esperes lett, s hiven és buzgóan betöltötte kötelességét. 44) Apostol Pál Született Zsarnón Tornamegyében 1788-ban. Iskoláit a sárospataki főiskolában elvégezvén s azután a külföldi egyetemeket meglátogatván, losonczi gymn. tanárrá választatott, a honnan 1826-ban Miskolcz hivta meg lelkészének. Ezen állásában miután lelkészi állomásához hozzá volt kötve a theologiai tudományok tanitása a dogmaticát, moralt, görög litteraturát, theologiát tanitotta a bölcsészeti tanfolyamon ban az egyházkerület püspökévé választatott, marc. 14-én agyszélhűdésben 73 éves korában meghalt. 45) Molnár József Született Kis-Sallón Bars megyében 1799-ik évben. Iskoláinak elvégzése

120 120 után A.-Szántón lett rector, és onnan hivatott 1827-ben a miskolczi főgymnasium syntacticai osztályának vezetésére. Itt léte alkalmával, vágya lévén az egyházi pályára lépni az egyházkerület megengedte neki, hogy tanári állásában még a püspök mellett is lehessen segédlelkész ben betegeskedni kezdett, osztályát is Bodolay Sámuel 3-ad éves bölcsészethallgató vezette helyette, s 1836-ban csakugyan meg is halt. 46) Németh József Született Erdőbényén Zemplénmegyében 1790-ben. Iskoláit Sárospatakon végezte, hol a hittani és jogi tudományok mellett főként a latin és görög irodalmat is tanulmányozta. Iskolái elvégzése után a gr. Dessewfy ifjak mellett volt hat és fél évig nevelő, a mely állomásáról 1828-ban választatott meg gymnásiumunk poëtai osztályának vezetésére. Erőteljes férfi korában 1840.január 20-án érte a halál s az avasi temetőben aluszsza örök álmait. 47) Édes Albert Született Csóron Fehérmegyében 1805-ben. Gymnasiumi osztályait Pápán végezte be s theologiai tanfolyamát is ott kezdette meg, azonban anyagi viszonyai miatt két évig nevelősködni volt kénytelen, a mely után Sárospatakra ment. Itt bevégezvén a hittani tanfolyamot, 1825-ben Beregszászba ment ki rectoriára, mely állomáson két évet eltöltvén, a segédlelkészi vizsga letevésére ujra Sárospatakra ment ben hivatott meg a miskolczi főgymnasium harmadik és negyedik human. osztálya vagyis az encyclopedisták tanári állomására, mely hivatalában 1835 april 10-ig szorgalommal s az egyház teljes elismerését kiérdemelve munkálkodott. Ekkor a tiszakeszii egyház lelkésze lett, melyet 1843-ban a t.-tarjáni lelkészséggel cserélt fel. Irodalmi munkássága s ügybuzgósága által köztiszteletet vivott ki magának s 1858-ban az alsóborsodi egyházmegye által esperesnek is választatott, melyet 1864-ben lelkészségével együtt letevén, a magánéletbe vonult. Az országgyülésen a mezőcsáthi kerület országgyűlési képviselője volt. A vidám, nyugodt öregség derült kedélye jellemzi az öreg urat ma is. 48) Rugócz Kovács János Szü-

121 121 letett Szerencsen Zemplénmegyében 1807-ben. Iskoláit a Sárospataki főiskolában elvégezvén, 1835-ben Édes Albert elmenetelekor gymnasiumunk encyclopediai osztályainak tanitására hivatott meg ban váratlanul és korán meghalt. 49) Regéczy Nagy István ig. Született Bényén Pestmegyében 1808-ban. Iskoláit Miskolczon és Sárospatakon végezte s gr. Vay Ábrahám főgondnok ajánlatára 1836-ban a syntaxisták tanitására gymnasiumunk tanárává választatott. Hivataláról april 9-én egészségi tekintetből lemondott s haláláig a miskolczi takarékpénztár hivatalnoka volt. 50) Vágó József Született Czegléden Pestmegyében deczember 31-én. Iskoláit Czegléden és Sárospatakon végezte s a segédlelkészi vizsga után Heő-Csabára a Bárczay László gyermekei mellé hivatott nevelőnek, mely állomásán egyszersmind segédlelkész is volt szept. 8-án a miskolczi ev. ref. főgymnasiumba hivatott meg a mennyiség és természettudományok tanszékére, azonban hivatalának elfoglalása előtt még Bécsbe ment az egyetemre, hogy leendő tantárgyaiban bővebb ismeretet szerezzen. E czélból a miskolczi ref. egyház száz forinttal segélyezte is. Tanári székét 1840-ben Németh József halála után elfoglalván, nevezett tantárgyai mellett a görög és latin irodalmat, kézműtant és statistikát is tanitotta ben Pap János igazgató halála után a rectorprofessori állással is megkinálta az egyháztanács, azonban kárhoztatván az állandó igazgatóságot, azt elvből el nem fogadta ben april 10-én lemondott hivataláról s a magánéletbe vonult, hol január 27-én meghalt. 51) Osváth Lajos Született Szalóczon Gömörmegyében 1817-ben. Gymnasiumi és theologiai tanulmányait a sárospataki főiskolában bevégezvén, 1840-ben onnan hivatott meg a miskolczi ref. főgymnasium 8-ik és 9-ik osztályának az ugynevezett felső szónoklati és költészeti osztályoknak tanári állására. Azonban october 23-án élete 28-ik, hivatala 5-ik évében ideglázban váratlanul és hirtelen meghalt.

122 122 52) Papp János ( ] született Hódmezővásárhelyen Csongrád megyében 1806-ban. Iskolái elvégzése után Máramaros-Szigetre ment tanárnak a főgymnasiumba, a hol 1841-ig négy éven keresztül viselte hivatalát. Korponay Jósef 1841-ben lelkészszé választatván, a rector professori állás megüresült gymnasiumunkban és arra P. J. hivatott meg, ki szept. 4 én el is foglalta hivatalát. Általános tekintélyben és közbecsülésben igazgatta intézetünket jun. 3-án bekövetkezett haláláig. Az iskola növendékei hálájok jeléül szép emlékkövet állittattak sirja fölé az avasi temetőben. 53) Kovács Gábor ( ) született Görgőn Torna megyében szept. 21-én, hol atyja lelkész volt. Gymn. iskoláit a losonczi ref. gymnasiumban kezdte 1821-ben, azonban atyja 1825-ben meghalván, özvegy édes anyja Miskolczra költözött, a hol az tanévtől az tanév végéig a költészeti és szónoklati osztályokat végezte, majd évben a német nyelv tanulása végett Lőcsére ment, honnan egy év mulva iskolánkba visszatérvén, a tanfolyamot bevégezte. Az tanévre az abecisták köztanitóságával bizatott meg, a mely után a sárospataki főiskolában az év végéig a theologiai tanfolyamot elvégezte, 1838-tól Boronkay Albert rákóczi birtokos fiai mellett, 1841-től pedig Vladár József csörgői birtokos Ervin fia mellett volt nevelő, midőn január 15-én a miskolczi ref. egyháztanács által az alsó szónoklattani tanszékre rendes tanárnak meghivatott s azt auguszt. 28-án foglalta el, a meghivástól ez ideig terjedő időt a bécsi egyetemen töltvén el. Az tanév elején a V VIII-ik osztályokban a történelem, földrajz és a német nyelv tanitásával bizatott meg, melyeket 1868.jan. 30-án 55-éves korában bekövetkezett haláláig hiven és lelkiismeretesen tanitott. (Bővebb életrajza van a Prot. egyházi és isk.lapok 1868.évf. 11.számában Halmy Gyula tanártól lapon). 54) Solymossy Sámuel ( ) született Sályban Borsod megyében szept. hó 14-én. Édes atyja, ki ott ref. lelkész volt(sólcznak neveztetett), korán

123 123 beadta a miskolczi főgymnasiumba tanulni, a hol a gymn. tanfolyam elvégzése után az ,, valamint az tanévekben az inferior syntaxis (most II. gymn. osztály) köztanitója lett. Azután a sárospataki főiskolába ment, és ott a theologiai tanfolyamot elvégezvén, ben miskolczi segédlelkészszé lett, s ez időben az alsó szónoklati osztály helyettes tanára is volt ben Osváth Lajos elhalván, helyére rendes tanárnak választatott meg november hó 17-én, és ezen hivatalában s 1865-től óta a négy felső osztályban a magyar és latin irodalom fáradhatlan munkásságú tanára volt 37 éven keresztül szept. 30-án bekövetkezett haláláig. Munkássága s elismert tanári jó neve közbecsülést vivtak ki számára s több irodalmi jelesünk, mint Kazinczy Gábor, Tompa Mihály, Lévay József barátjai voltak. Tanitványai háláját igen szépen jellemzi az, hogy halála hirére a budapesti egyetemen levő»borsodi kör«, melynek tagjai nagyrészben az ő tanitványai voltak, octóber 5-én elhatározta, hogy mindaddig, mig a kör állani fog,»solymossy dij«czimen évenként mindig egy magyar aranyat (1849-ik évit) fog a miskolczi ref. főgymn. önképzőkörnek melynek a megboldogúlt 1865 óta elnöke volt egy a Borsodi kör által kitűzendő pályakérdés dijául adományozni. 55) Pásztor Dániel Született Kemecsén Szabolcs megyében 1814-ben. Iskoláit a sárospataki főiskolában végezte, hol bölcseletet, jogot, és theologiát tanult, a melynek befejezte után octóber 23- án a m.-szigeti lyceum egyik rendes tanári állomását foglalta el, s hat éven keresztül a bölcseleti tudományokat tanitotta ben a Papp János halálával megüresült igazgató tanári állásra hivatott főgymnasiumunkba s tanszékét július 21-én elfoglalván; azon nagy tevékenységet fejtett ki egész 1869-ig, midőn június 19-én egészségi tekintetből hivataláról leköszönt és Máramaros- Szigetre ment lakni, hol deczember 31-én érte a halál. Erdemei iskolánk történetében elévülhetetlenek, azon nehéz korszak keserű emlékeivel fűződnek össze, melyben ő megtörhetetlen erélylyel, tanártársai és az

124 előljáróság szeretetétől buzditva, nagy erélyt fejtett ki iskolánk ügyeinek fejlesztésében, felvirágoztatásában. 56) Orbán József Született Nagy Barczán Borsodmegyében, november 21-én, hol atyja néptanitó volt. Gymnasiumi és theologiai tanulmányait a sárospataki főiskolában végezte el, a mely után 1845-ben a gymn. negyedik osztály köztanitója, a következő évben pedig a görög irodalom segédtanára volt, s utóbb senior lett. A miskolczi ref. főgymnasium tanárává 1848-ban a Regéczy Nagy István leköszönésekor választatott meg, de állomását a forradalom miatt, melyben szintén részt vett csak ápril 9-én foglalhatta el, a mely időtől 1861-ig különböző osztályokat s a tanrendszer többféle változásai szerint különböző tantárgyakat tanitott ben a sárospataki főgymnasiumi negyedik osztályának rendes tanárává választatván, gymnasiumunkból eltávozott s Sárospatakra ment, hol 1862 óta az academiai tanfolyamon az egyetemes történelem, oklevéltan és latin irodalom tanszékén, 1875 óta pedig az egyetemes europai jogtörténet és magyar alkotmány történet stb. tanszékén nagy buzgalommal és nagy tudománynyal munkálkodik. 57) Lévay József Született Sajó Szentpéteren Borsodmegyében november 18-án. Gymnasiumi osztályait Miskolczon bevégezvén, miután ugyanitt köztanitóságot is viselt, az 1845-ik évben Késmárkra ment a jogtudományok hallgatására. Ennek befejezte után Borsodmegye hires követe Szemere Bertalan mellett volt joggyakorló, ki őt az hires országgyülésre is magával vitte. Az első felelős magyar minisztérium megalakulásával Szemere mellett a belügyminiszteriumban lett fogalmazó, a forradalom után pedig 1850-ben a Császár Ferencz által alapított» Pesti napló«munkatársa volt. Gymnasiumunkban 1852-ben a hires Organisations-Entwurfhoz képesti szervezése alkalmával három uj tanári szék állittatván fel, Lévay József a magyar irodalom tanárává választatott meg julius 11-én. Ezen hivatalában érte Borsodmegye bizalma a rövid ideig tartó alkotmányos ik évben a megyei

125 125 aljegyzőségre való megválasztatása által. E mellett azonban folytatta tanári munkálkodását, mig 1865-ben a teljesen alkotmányossá lett megye által főjegyzővé választatván, azon év octóber 15-én tanári hivatalát letette. Ezen idő óta köztiszteletben és szeretettől környezve folytatja főjegyzői hivatalát. Ismert és kedvelt költőnk, a m. tudományos Akadémia és Kisfaludy társaság rendes tagja. 58) Finkey Pál Született Szendrő- Ládon Borsodmegyében 1820-ban, hol atyja lelkész volt. Iskoláit a szikszói és a sárospataki gymnasiumokban végezte, ez utóbbi főiskolában a hittani tanfolyamot is befejezvén, a forradalomban mint önkéntes vett részt, s annak lezajlása után 1850-ben a szikszói gymnasiumba, onnan pedig július 11-én a miskolczi ref. főgymnasium egyik ujonnan szervezett állomására hivatott meg tanár nak, mely hivatalát 1855-ben a sárospataki főgymnasium első osztályának tanári állásával cserélte fel, s itt érte az 1872 ben dühöngött cholera idején a halál. Irodalmilag is munkálkodott. (Életrajza terjedelmesen meg van a Prot. egyházi és isk. figyelmező évf. IX. füzetben.) 59) Kun Ábrahám Született Miskolczon november 1-én Kun László és Debreczeni Zsuzsánna szülőktől. Elemi iskoláit egy utczai vegyes iskolában kezdte, hol németül is megtanult irni és olvasni; 1829-ben a miskolczi ref. főgymnasium növendéke lett, melyben az 1834 ik évi késmárki tartózkodását leszámitva a tanfolyamot be is fejezte, s 1841-ben az elemi első osztály köztanitóságát is viselte ben Sárospatakra ment, s ott a theologiai tanfolyamot elvégezvén, január 12-én Ároktőre ment ki rectornak, s ott maradt szept. végéig, midőn a miskolczi ref. egyház, az addig külön praeceptorok vezetése alatt volt elemi osztályokat egyesitvén, szept. 9-én ezen állásra választatott meg, melyet julius 11-ig viselt. A gymnasium ekkor az Organisations-Entwurf kivánalmai szerint szerveztetni óhajtatván, az algymn. osztályok tanitására lépett elő, és julius haváig a földrajz és történelem

126 126 tanitását vezette szeptembertől mint az első gymnasiumi oosztály tanára munkálkodott 1867 május 10-ig, midőn Borsodmegye levéltárnokává neveztetvén ki, tanári hivatalát letette és máig is a megye hű és gondos levéltárnoka. 60) Kun Pál, Született Felső Nyáradon Borsodmegyében szept. 4-én. Gymnasiumi és bölcsészeti tanulmányait Miskolczon, a jogi tanfolyamot Losonczon végezte, a mely után octóber hóig Jakabfalvay András gagy-bátori birtokos gyermekei mellett nevelősködött. Az 1845/6. és 1846/7. tanévben a miskolczi főgyimnasiumhoz csatolt nemzeti I. és II. osztályok köztanitója volt és ezen hivatalát szorgalommal töltötte be, azért 1853-ban az iskolai tanács újra megemlékezett róla és az elemi fiúiskola tanitójává választotta april 23-án az ujonnan szervezett gymnasiumi tanári székre lépett elő, és előbb a gymn. második osztályt, később pedig a harmadikat tanitotta. Kovács Gábor halála után augusztus 2-án a felső osztályokba ment át, s ott a bölcsészetet, történelmet, németet, től óta pedig a történelmet és magyar irodalmat tanitja. 61) Finkey József Született Szendrőn Borsodmegyében jun. 13-án. Középiskolai tanulmányainak befejezte után Sárospatakon a theologiát is elvégezte és ben az inferior syntaxisták köztanitója lett, a következő év első felében pedig az akkor szervezett nyolczadik osztály vallástanára volt január havában az alsó-vadászi egyház három éves tanitóságát fogadta el, ahol a negyedik évre is megmarasztatott. Az 1855-ik év szeptemberében a segédlelkészi vizsgát letette és november 1-én a miskolczi gymnasiumhoz csatolt elemi osztályok tanitójává választatott, a honnan november 2-án az egyháztanács által a gymnasiumi második osztály rendes tanári állására léptettetett elő és jelenleg is ezt tölti be. 62) Szivos Mihály A Vágó József lemondása által megüresedett mennyiség-természettudományi tanszékre választatott meg Sárospatakról 1864.

127 127 május 12-én; azonban saját kértére az egyház tanácsa megengedte neki, hogy tanitandó tantárgyaiban való nagyobb ismeretszerzés czéljából felsőbb iskolák látogatására mehessen s erre 182 frttal segélyezte is. Tanulmányai után visszatérvén, állását febr. 19-én foglalta el, azonban már május 6-án lemondott arról, miután a tiszáninneni egyházkerület által a sárospataki főgymnasium második osztályának tanárává választatott, a mely állásában van jelenleg is. 63) Négyessy Imre ban. Solymossy Sámuelnek a magyar irodalmi tanszékre való átlépése által megüresült gymn. negyedik osztály helyettes tanáráúl alkalmaztatott novemb. I-étől az iskolai év végéig. A következő évben az elemi negyedik osztály tanitását vette át, azonban még azon évben dec. 7-én hirtelen meghalt. Losonczról mint képesitett lelkész jött ide. 64) Halmy Gyula Született Szepsiben Abauj-Torna megyében, deczember 18-án. Elemi iskolázása után a sárospataki főiskolába ment, a hol mind a gymnasiumi, mind a bölcsészeti, képezdei, mind a theologiai tanfolyamot elvégezte, a mely után az tanévben esküdt deák (primarius) volt. Majd a sárospataki főgymnasium 5 8. osztályaiban három évig, mint a vallás, költészettan, magyar irodalom, történet segédtanára az évvégéig működött. Az év julius 22-én a miskolczi ev. ref. főgymnasium negyedik osztályának rendes tanárává választatott s azt az tanév végéig tanitotta, midőn julius 18-án a felső négy osztályban a mennyiség-és természettudomány tanítására választatott meg, a mely tudományokat jelenleg is előadja s tanitja. 65) Veskóy Zsigmond Jenő Született Szepes-Olasziban Szepes megyében, dec. 24-én. A gymnasiumi osztályokat Lőcsén, az akademiai tanfolyamot Kassán végezvén, a premontrei tanitórendbe lépett, s a szerzet szabályai szerinti tanári vizsgákat Bécsben az ig eső időközben letette, a mely alatt octóber 3-ától mint tanár tanitott a szerzet iskoláiban

128 128 Kassán, Eperjesen, Rosnyón és Nagy-Váradon. A miskolczi ev. ref. főgymnasiumba julius 22-én választatott meg Szivós Mihály helyére, ki Sárospatakra távozott. Később a görögnyelv, állat- és növénytan tanitását, majd a németet és philosophiai propedeuticát vette át, s maig is ezeket tanitja a felső négy osztályban. 66) Tóbiás Jósef Született Vilyban Abauj megyében 1829-ben. Elemi iskolázása után Sárospatakra ment, s a főiskolában végezte el mind gymnasiumi, mind theologiai tanfolyamát. Azután Ároktőre ment ki három éves rectornak, melynek eltelte után a a lelkészképesitő első vizsgát letevén, 1858-ban a miskolczi ev. ref. főgymnasiumhoz csatolt elemi fiiskola tanitójává választatott és ezen hivatalából 1867-ben Kun Ábrahámnak megyei levéltárnokká lett kinevezése után az első gymn. osztály rendes tanárává lépett elő, s 1877-ben oct. 13-án teljes férfikorában váratlanul és hirtelen meghalt. 67) Porcs János Született Miskolczon Borsodmegyében 1838-ban november 7-én. Gymnasiumi tanfolyamát Miskolczon, theologiai cursusát pedig Sárospatakon végezte el, a mely után négy évig nevelő, majd segédlelkész lett, mely állásában május 12-étől az iskolai év végéig a miskolczi ref. főgymnasium első osztályának volt helyettes tanára, az tanév második felében pedig a történelmet tanitotta az V, VI. és VIII. osztályban, továbbá a német nyelvet a VII. és VIII-ik osztályban augusztus 2-án a ref. egyháztanács által a ref. gymnasium harmadik osztályának rendes tanárává választatván, e hivatalában működik jelenleg is. 68) Kérészy Barnabás Született Alsó-Vadászon Abauj-Tornamegyében april 17-én. Elemi tanulmányait atyja házánál ki lelkész volt bevégezvén, Sárospatakra ment, a hol szeptembertől mind gymnasiumi, mind hittani tanfolyamát ezen iskolában végezvén, 1867-ik év juniusban a segédlelkészi vizsgát letette. Az évre előbb a gymnasiumban, később az akademiai tanfolyamon tanitott mint rendkivüli tanár, 1868-ban pedig nevelő lett ben

129 129 pedig letevén a papi vizsgát, a Halmy Gyula felsőbb osztályokba menetele által megüresült gymn. negyedik osztály tanszékére választatott meg augustus 29-én a miskolczi ref. egyháztanács által. Ezen hivatalban szeptig maradt, midőn Sárospatakra ment a gymn. harmadik osztály tanárának. Ezen állását februárban Alsó-Vadász ref. egyházának meghivására, az ottani lelkészi hivatallal cserélte fel, s jelenleg is alsó-vadászi lelkész. 69) Szűcs Sándor Született Csobajon Szabolcsmegyében julius havában. Gymnasiumi és theologiai tanfolyamát a sárospataki főiskolában végezte, a honnan 1858-ban Tisza-Tarjánba ment három éves tanitónak. Ezen három év alatt a tarjáni nép annyira megszerette a szelid és tevékeny férfiút, hogy ujra megmarasztotta ujabb három évre a tanitóságban. Ezután 1864-ben karczagi tanitó lett, és 1867-ben pályázat utján a miskolczi főgymnasiumhoz csatolt elemi fiu iskola negyedik osztályának tanítóságát nyerte el, mely hivatalából 1873 szept. 1-én a gymnasiumi negyedik osztály rendes tanári székére választatott meg. Ezen hivatalában érte december 13-án hosszu sorvadás után a halál. 70) Dr. Kovács Gábor (1877. nov. 1. ) született Nagy-Mihályon Borsod megyében april 9-én, hol atyja tanitó volt. Gymnasiumi osztályait Miskolczon, theologiai tanfolyamát Sárospatakon végezte, mely után a segédlelkészi vizsgát juniusban letévén, a budapesti m. kir. tudomány egyetemre ment, s ott a tanári vizsgákat a magyar nyelv és irodalom, továbbá a bölcseletből deczember 13-án letette, majd bölcsészettudori oklevelet is nyert junius 5-én nov. 1-én Tóbiás Jósef elhunyta után ideiglenesen a miskolczi gymn. első osztály tanitásával bizatott meg, apr. 7-én azonban ez állomásán véglegesittetett, s ma is az első gymn. osztály tanára. 71) Szabó Barnabás ( ) született Kis- Győrben Borsod megyében 1856-ik év august. 5-én, hol atyja lelkész. Gymnasiumi osztályait Miskolczon, theologiai tanfolyamát Sárospatakon végezvén, ugyanott egy évig az előkészitő osztály tanitója és főiskolai senior volt. 9

130 130 A segédlelkészi vizsga letevése után a kolozsvári m. kir. tudomány egyetemre ment, és a bölcseleti éveket elvégezvén, junius 11-én a miskolczi ref. egyháztanács által a Szűcs Sándor halálával megüresült gymn. negyedik osztály rendes tanárává választatott, s ez állásában tanári vizsgáit a bölcseletből és német nyelvből letevén febr. 3-án véglegesíttetett. Jelenleg is ez osztály tanára. 72) Gelenczei Miháltz Ödön (1882 ) született Szilágy-Somlyón május 10-én. Gymnasiumi tanulmányait Zilahon elvégezvén, szeptemberben a budapesti m. kir. egyetem bölcseleti szakosztályának hallgatója lett, s onnan a következő évben Kolozsvárra menvén át, tanulmányait ott fejezte be. Az tanévben Beszterczebányán az ág. ev. gymnasiumban volt helyettes tanár, az és tanévekben pedig a zilahi főgymnasiumban lett a classica-philologia segédtanára. Innen octóber hóban a miskolczi ev. ref. főgymnasiumba Solymossy Sámuel halála által megüresült classica-philologiai tanszékre választatott meg, s ez állomásán van jelenleg is. A tanári vizsgákat a latin és görög nyelvből január 3-án tette le Kolozsvártt. 73) Kónya Ferencz (1883. ) született Drágon Kolozs megyében nov. 30 án. Gymnasiumi, valamint bölcseleti tanfolyamát is Kolozsvártt végezte, mely után két évig a nagy-enyedi Bethlen főtanodánál mint osztály tanitó (juratus), majd Zilahon a ref főgymnasiumban mint segédtanár egy évig tanitott. Az tanévre pályázat utján a miskolczi ev. ref. főgymnasiumba a classica-philologiai egyik tanszékre helyettes tanárnak választatott s az egyházi tanácsnak julius 18-án kelt határozatával ezen állomásán mint rendes tanár - véglegesittetett. Jelenleg a négy felső osztályban a latint, az V. és VI. osztályban a magyar nyelvet tanitja. Tanári vizsgálatait a görög és latin nyelvből febr. 5-én tette le Kolozsvártt 1 ). 1) A jelenleg élő tanárok életrajzi adatai a főgymnasium levéltárában letett, saját maguk által irt eredetiekből vannak kiszedve.

131 IV. A köztanitók. Miután hazánkban a reformatio a külföldi egyetemeken járt s ott az ujitott vallás elveivel megismerkedett férfiak által terjesztetett el: az iskolai élet is azon tanrendszer és berendezés szerint alakult, a melyet az iskola alapitó reformatorok ezen külföldi tartózkodásuk ideje alatt ismerni tanultak. Igy történt, hogy főleg a német egyetemeken fordulván meg legtöbb reformatorunk, ezen iskolák tanrendszerével a classicai képzéssel, mint az oktatás eszménye és végczéljával azok külső berendezésének elvei is érvényre jutottak iskoláinkban. Főleg Trotzendorf Bálint, a hires humanista paedagogus rendszere gyakorolt legállandóbb hatást tanintézeteink berendezésére, akinek ig a wittenbergi, ig az általa szervezett goldbergi egyetemen igen sok magyar tanitványa volt, igy elvei azok által széles körben elterjesztettek. Az ő intézete hasonlitott egy törvényekkel jól berendezett államhoz, melyben az ifjuság az oktatás által vallásos életre neveltetett s beavattatott a hit igazságaiba és egyszersmind elemeibe azon tudományoknak, melyek az egyházban és az emberi társaságban szükségesek. E jól berendezett állam dictatora ő volt, ki a nagyobb tanulókat maga tanitotta, az alsóbb osztályok tanitására pedig nagyobb tanulókat alkalmazott, kiknek ez által arra is alkalmat akart adni, hogy a tanult ismeretekben magokat gyakorolják és megszilárditsák; továbbá valamint a tanitásnál, ugy az egész intézeti élet és fegyelem keze- 9*

132 132 lésénél is segitségül vette a tanulókat, kik közül e czélra különféle tisztviselőket választott 1 ). Ezen berendezés hazánkfiaira, kik ott épen a hazai tanügy zilált állapota miatt keresték fel a tudomány és müveltség forrását, igen maradandó hatást gyakorolt nemcsak azon időben valóban meglepő s ma is alkalmazható elveinek helyességénél fogva, hanem főleg azon anyagi haszon miatt, melylyel a kezdet nehézségeivel és az ellenhatás gyülöletével küzdő hazai protestáns iskolákban minden nagyobb kiadás nélkül alkalmazhatónak bizonyult. Valóban igazi áldása is lett e rendszer szegénységben levő s csupán hiveinek áldozatkészségére, minden lépten-nyomon kimeritett jótékonyságára szorított egyházunknak, mert egyenlő haszon mellett hasonlithatatlanul kevesebbe került minden másnemű berendezésnél, már pedig ezen időben a gazdag alapitványokkal nem biró iskolák csakis oly berendezés mellett tarthatták fel magokat, a mely sem uj tanári székek felállitását, sem valami nagyobb évi kiadást nem igényelt. Igy fogadtatott el a Trotzendorf-féle berendezés minden ref. iskolában, igy tartatott az fenn némi javitással és változtatással iskolánkban egész 1848-ig, a Királyhágóntul pedig egész az évi XXX. t. cz. életbe léptéig. Tanintézetünk már a XVII. század közepén nagy tanulókkal birván: valószinű, hogy már ez időben ugy volt az intézet berendezve, hogy a kisebb tanulók a nagyobbak gondjaira bizattak, sőt ugy látszik, hogy a rector, a ki a nagyobbakat tanitotta, a kisebb növendékekre nézve rendes időben csak ellenőrző volt, azaz vigyázott, hogy az év elején a nagyobb deákokhoz általa tanitás végett beosztott kisebb tanulóság azok által gondosan vezettessék a tantárgyakban; azért is minden szorgalomszak végén vizsgálatot tartott az osztályokban és ha valamelyik növendéket gyengének találta a kiszabott tananyagban, a jelenlevő felügyelő deák figyelmét reá azonnal felhivta s a hiányt vele kipótoltatta. Igy fejlődött ki 1) Molnár Aladár: A magyar közoktatás története lap.

133 133 ezen magántanitóskodásból a praeceptorság intézménye, mely a XVIII. század kezdetén már kétféle, u. m. privatus és classicus praeceptorság, azaz a privatus praeceptorok, mint nevelők készitgették elő a növendékeket a tanórákra, a classicus praeceptorok (köztanitók) pedig az alsóbb osztályokat vezették, mint azok tanárai. A tanulóság számának növekedésével a gymnasiumi osztályok is népesülvén, a rector mellé ki a gymnasiumot betetőző bölcsészeti tantárgyakat a nagy deákoknak tanitotta az anyaiskolából rendesen theologiát végzett, vagy bölcsészetet hallgatott két köztanitó hozatott a gymn. tantárgyak tanitására, mig az elemi osztályok vezetésére saját iskolánk végzett növendékei alkalmaztattak, kiknek választásáról minden iskolai év végén az iskolai előljáróság gondoskodott. A közköltségen tartott s az iskolában lakást és pénzbeli jótéteményeket élvező deákok az iskolai törvények által előre leköteleztetvén arra, hogy tanfolyamuknak elvégezte után, ha az iskolának reájok szüksége lesz, 3, sőt 4 évig is viselendik a köztanitóságot: az iskolai előljáróság a közvizsgák után rendesen gyülést tartott, melyen első időben a rector, később pedig az iskolai szék ajánlatára az alumnus deákok jelesebbjeiből a szükséges számú kisebb praeceptorokat megválasztotta, (a senior mindig praeceptor volt, és több fizetése volt mint a többinek,) s azokat maga elébe híván, a tanitandó osztályokat számukra kijelölte, hogy az aratási nagy szünidőt önképzésükre s a tanitandó tantárgyakban bővebb ismeret szerzésre fordíthassák. Hogy a kisebb tanulóság előmenetele ezen két-három évenként változó s mintegy előgyakorlatúl szolgáló tanitóskodás által ne szenvedjen: később (1820.) az általok tanitani felvállalt osztály tantárgyaiból vizsgatevésre köteleztettek. Ha pedig megtörtént, hogy az iskola s annak jóltevői által három-négy évig tartott alumnus deák, e választáskor kijelentette, hogy ő praeceptor lenni nem akar, azon jótétemények megfizetésére köteleztetett, a melyeket itt tanulása alatt az intézettől nyert, ellen esetben nem kapott bizonyítványt, hogy tanulmányai folytatására a főiskolák el ne fogadhassák.

134 134 A nagyobb praeceptorokat illetőleg pedig az iskolai előljáróság vagy saját költségén tanittatott nehány ifjút valamelyik főiskolában, hogy szükség esetén bármikor visszahivhassa, vagy a főiskolák igazgatóinak közbenjárását vették igénybe, hogy alkalmas egyéneket nyerjenek e czélra. Igy tanittatott az iskola két ifjút ig Pozsonyban, igy küldött Kármán András losonczi rector több izben (1745-ben is) praeceptorokat; 1754-ben pedig épen ez okból határozta el az iskolai előljáróság, hogy a köztanitók hiányából eredő kellemetlenségek kikerülése végett ezentúl mindig a sárospataki főiskolából fog praeceptorokat három éves kötelezettséggel hozatni. E határozatát egész 1782-ig tartotta fenn, ekkor azonban e praeceptorságok helyett felállittatván a conrectori és subrectori hivatalok, nagyobb köztanitók hozatása fölöslegessé vált ig a sárospataki főiskolai ifjúság a miskolczi ref. iskolai praeceptorságokat valóságos jótéteménynek tekintette, a minek bizonysága az is, hogy midőn az egyház 1775-ben a rendes időn túl is megmarasztotta a praeceptorokat, az ezen állomásokat elnyerni ohajtó ifjak Sárospatakról folyamodványt intéztek egyháztanácsunkhoz, hogy ereszszék el őket, «hogy más érdemes subjectumok is ezen kevés promotióval és beneficiumocskával élhessenek.«ezen»beneficiumocska«pedig állott az iskolaépületében többekkel közös szobában nyert lakás, fűtés és inas tanuló által való kiszolgáláson, a ref. hívek által naponkint szolgáltatott élelmezésen kivül 1752-ig körülbelül frtig terjedő évi fizetésből, egy-egy hordó congest borból, 1752-től kezdvepedig frtból állott, melyhez mellékjövedelmül járult a vidéki tanulók által (extraneusok) fizetett tandij; mert a helybeliek, minthogy szülőik a praeceptorok élelmezésére házról-házra főztek, tandijt nem fizettek; továbbá az alsóbb osztályból a felsőbbe való elővitelkor (promotió), minden tanuló által fizetett ajándékpénz (40 krtól 1 frtig), valamint a magánuton tanitott uri privatusoktól járó évi két-három máriás. Az 1730-ik év előtt ugy látszik az Avason a gyöngyvirág, rózsa és mogyorószedés, valamint szerdán és szombaton némi curatió

135 135 (vagy vacsora) is jogaik közzé tartoztak, azonban az 1730-ik év január 3-án tartott városi közgyülés ezen»beneficiumocskát«tőlük elvette. 1 ) A mi a köztanitók kötelességeit illeti, azokat az iskolai törvények mellett az iskolai élet szükségei és a szokás fejtették ki. Mint az öt alsó osztály rendes tanitói a tanrend szerint kiszabott órákon (délelőtt 7-10, délután 1 4 óráig) tartoztak»szüntelen classisaikban lenni«még akkor is, ha egy gyerek volna is az iskolában (1748), temetésekre, templomba, ünnepélyekre tanitványaikat elvezetni, ott közéjök ülve reájok vigyázni, őket illemre, a felsőbbek iránti tiszteletre, az iskolai törvények pontos megtartására szoktatni, osztályaiknak előmeneteléről az év utólján az egyházi előljáróság és vizsgáló bizottság előtt nyilvánosan számot adni. Ezeken kivül szedték a fapénzt és tandijat is, és azok egy részével az egyházi pénztárnoknak beszámoltak. A rector távollétében, s megbizása esetén őrködni tartoztak a tanintézet mind külső, mind belső dolgaira. A nagyobb praeceptorok a tanitás ügyét érdeklő kérdések és intézkedések feletti tanácskozásra a rector által tartott gyülésbe mindig meghivattak, s ott véleményeik tekintetbe vétettek. Káplán nem léte esetén egyházi szónoklatokat is tartottak, s a kántor helyett sokszor énekeltek, midőn ezen szolgálatokért természetesen mellékdijazásban is részesültek, például elmenetelökkor nehány (3 8) aranynyal, vagy a tett szolgálatokhoz képest borral, buzával, sőt 1749-ben száz font hússal ajándékoztattak meg. Ezen kötelességeik pontos teljesítésére nemcsak a törvény által intettek, hanem az iskola előljárósága által köztanácskozási határozat által is több izben figyelmeztettek január 3-án például a városi tanács elhatározta, hogy»8) Ennek utánna penigh sem classicus, sem privatus praeceptoroknak az gyermekeken eddig végben 1 ) A városi jegyzőkönyvben jan. 3-áról van: 5) Az gyöngyvirágszedés, rózsa és mogyorószedés az classicus praeceptoroknak quod annis practizált vendégeskedésekkel együtt a modo imposterum tollaltassék. 6) Hasonlóképen ugyanaz classicus praeceptoroknak szerdán és szombaton eddig gyakorlott curatiójuk is tollaltassék.

136 136 vitt mód nélkül való kegyetlenség és verés meg nem engedtetik, hanem kiki maga tanitványit paternis et placidis verbis et virgis oktassa és tanitsa«1748-ban pedig az egyházi tanács megparancsolja nekik, hogy tekintélyöknek megőrzése czéljából»halotthoz, templomba, emberséges emberekhez longában (hosszú papos őltöny) és pálczával menjenek, a mezőre brevisben (rövid kabát) mehetnek, de szinte pálczával és a helybeli deákokhoz képest magokat felsőbbeknek tartsák.«1763-ban pedig az itt levő deákok primariusaivá eskettettek, és rendes fizetésükön felül a felügyelésért vonás forintot kaptak. A mi a felsőbb hatóságokhoz való viszonyukat illeti, egészen a rector felügyelete alá voltak rendelve, fegyelmi tekintetben pedig épen azon törvényeknek tartoztak engedelmeskedni, mint a többi deákok. Ha vétettek a törvény ellen, p. kapuzárás után kivül maradtak a városban, vagy engedelemkérés nélkül vendégségbe vagy vendéglőkbe találtak elmenni, igen szigoruan meg is büntettettek. A nagyobb praeceptorok pénzbirságra és elzárásra, a kisebbek órai elcsukásra, sőt pálcza ütésre is büntettettek, a mely szigoru elbánás azzal indokoltatott, hogy azok, a kiknek az ifjuság előtt jó példát kell mutatni, ha vétenek a törvény ellen, kettős büntetést érdemelnek. A köztanitók száma a különböző tanrendszer és az osztályok népessege szerint változott. Eleinte csak ketten voltak midőn mindenik több alsó osztályt vezetett; később pedig, főleg 1790 óta rendszerint mind az öt alsó osztály vezetésére volt egy, sőt ha kivált a legalsó osztályban a tanulók száma nagyon megnövekedett, mint 1790-ben, a classis ketté választatott deszkával és még egy praeceptor rendeltetett annak vezetésére. A köztanitók neveit a XVIII. század kezdetéig nem ismerjük, ámbár a későbbi iratok azt mutatják, hogy ekkor már többen voltak. Az 1740-ik év képez e tekintetben forduló pontot, midőn az egyház, az 1738-tól saját költségén Pozsonyban tanittatott két ifjut visszahivja,

137 137 hogy irásbeli kötelező levelök értelmében foglalják el praeceptori hivatalukat. Ezen idő óta bár több helyen hiányosan megtalálván egyházunk és iskolánk jegyzőkönyveiben azok neveit, emlékezet okáért az általok tanitott «classisok«jelzésével együtt érdemesnek tartottuk feljegyezni Ujhelyi Sámuel Pozsonyból Lisznyai Mihály Makay Ferencz orator és poëta Vámosy Mihály syntaxis és gram Kovács Mihály Sárospatakról Réti Orbán Kőrösi András Losonczról. Veszprémy István syntaxis Bodgál János syntaxis. Molnár János grammatica Bodgál János syntaxis. Molnár János grammatica Nagy István grammatica. Szudy István syntaxis és poësis Varanyai Pálfy János Vattay János poësis Csernel János Pap Sámuel senior. Sáray Sámuel. Szabó András. Kecskés András, declinisták. Csorba Mihály, sen. lectorok Csorba Mihály, conj. és comp. Csiszár Mihály declinista. Kenyeres Gábor lector. Vásárhelyi Sámuel collector Vadnay Jósef, grammatica. Csene István conjun. Albert declinista. Gőőz István conpar Simon element Vadnay Jósef grammatica.

138 Kaszonyi Sándor conj. és comp Bató Dániel sen. conj. és comp. Gondol Gedeon simpl. Horváth Gábor declinista Horváth Gábor conj. és comp Kádas János declinista Földi János senior conj. Várady Jósef comp, és decl. Danavár Sámuel simp. és dup Gondol Dániel simpl. és dup. Homonnay Jósef abc. Danavár Sámuel comp. Várady Jósef conj Bencsik János conj. Boros Sámuel comp. Ambrus Sándor declinista. Kajtor János grammatica. Kazay István abc Molnár Albert grammatica. Finki Ábrahám conj. Kardos Gábor comp. Kecskeméti Sámuel dupl. Gilányi János simpl G. Csányi Jósef grammatica. Halászy György conj. Kovács Mihály comp. Müller János simpl. Kis János abc G. Csányi János grammatica. Kovács Mihály conj. és senior. Szathmáry Pál comp. Kálniczky András simpl. Kis János abc Müller János grammatica. Szathmáry Pál conj. Kálniczky András comp. Otrokocsi Jósef declinista. Fazekas János abc Eperjessy Jósef grammatica.

139 Szücs Sámuel conj. Kálniczky Sámuel comp. Palóczy János simp. Vas Jósef abc Báthori István grammatica. Szikszay Mihály conj. Farkas Károly comp. Kádas Mihály simpl. Kökényesdy Jósef abc Csemusz László grammatica Bódogh Mihály conj. Szabó Jósef comp. Kálniczky Benedek declinista. Szilágyi István abc Pásztor Sámuel grammatica. Szabó Mihály conj. Bényei László comp. Szilágyi István declinista. Kovács Mihály element Győrfy Mihály grammatica. Tóth László conj. Koczka György comp. Barna György declinista. Lőkös György element Hubay Jósef grammatica. Kis Jósef conjug. Lőkös György comp. Csécsi András declinista. Palóczy Pál abc Kis Jósef grammatica. Kalmán László conj. Gallyas Péter comp. Kalas János declinista. Egei Jósef abc Nagy István grammatica. Szabó János conj. Vitzentz Ferencz comp. Berzetei András declinista. Petri János abc.

140 Rácz György grammatica. Bódogh Péter conj. Szobonya Ábrahám comp. Petri János declinista. Héti Sámuel abc Rácz György grammatica. Bartók János conj. Tóth Sámuel comp. Maklári János declinista. Marton István abc Boros János grammatica. Misley Mihály conj. Kaposi György comp. Kazay Péter declinista. Bódogh Jósef abc Takács Mihály grammatica. Lenkey Zsigmond conj. Hidegh Ábrahám comp. Szabó Tamás declinista. Takács Sámuel abc Hallgató Gábor grammatica. Losonczy Ferencz conj. Gellér János comp. Átányi Jósef declinista. Kossuth János abc Danavár Jósef grammatica. Budaházy László conj. Borsi Sámuel declinista. Szombati Jósef abc Bodnár Mihály grammatica. Nagy Gábor conj. Juhász Mihály comp. Átányi Dániel declinista. Selley Jósef abc Balogh János grammatica. Juhász Mihály conj. Juhász Pál comp. Barkay János declinista. Tóthfalusi Péter abc.

141 Budaházy István inferior syntaxis. Éles Lajos grammatica. Bereczky Károly conj. Kőrösy János 2. elemi. Bereczk Samu 1. elemi Budaházy István superior syntaxis. Sóváry Jósef inferior syntaxis. Egresy Pál grammatica. Kőrösy János conj. Mólnár Antal 2. elemi. Büdy András 1. elemi Sóváry Jósef superior syntaxis. Egresy Pál inferior syntaxis. Kemény János grammatica. Maksa János conj. Regéczy Jósef 2. elemi. Tóth István 1. elemi Nagy János superior syntaxis. Bakó János inferior syntaxis. Berzy Péter grammatica. Maksa János conj. Nemes Sándor 2. elemi. Lengyel Dénes 1. elemi Bakó János superior syntaxis. Nagy János inferior syntaxis. Berzy Péter grammatica. Szathmáry Samu conj. Lengyel Dénes 2. elemi. Király Dániel 1. elemi Szathmáry Sámuel grammatica. Galambos János conj. Király Dániel 2. elemi. Szuhay Mátyás 1. elemi Bihary György grammatica. Bene Mihály conj. Bedécs Sámuel 2. elemi. Szücs Károly 1. elemi Kőrösy György grammatica. Pethő István conj.

142 Kis Josef 2. elemi. Sóltész János 1. elemi Regéczy István inferior syntaxis. Emődy Pál grammatica. Kalas László grammatica. Soltész János 2. elemi. Sütő Sámuel 1. elemi Molnár Jósef inferior syntaxis. Kalas László grammatica. Tarjányi János conj. Képes András 2. elemi. Teleky Sámuel 1. elemi Morvay János inf. syntaxis. Tarjányi János grammatica. Orbán Jósef conj. Egresy Imre 2. elemi. Giczey Miklós 1. elemi Demeter András inferior syntaxis. Szabó Dávid grammatica. Pásztor Jozsef conj. Regéczy Miklós 2. elemi. Horváth Károly 1. elemi Kun Dániel inferior syntaxis. Vályi Pál grammatica. Dobrosy István conj. Vályi Jósef 2. elemi. Török György 1. elemi Izsó Jósef inferior syntaxis. Herke Miklós grammatica. Gálos Vincze conj. Vattay Pál 2. elemi. Kovács Gábor 1. elemi Bereznay István inferior syntaxis. Osváth Jósef grammatica. Soltész Dániel conj. Szentiványi Lajos 2. elemi. Kun Tamás 1. elemi Osváth József inferior syntaxis. Pogány Adám grammatica.

143 Esztergomi Pál conj. Kun Tamás 2. elemi. Kun Bertalan 1. elemi Kruspér István inferior syntaxis. Vatthay Károly grammatica. Debreczenyi Gábor conj. Kun Bertalan 2. elemi. Kocsis Samu 1. elemi Vatthay Károly inferior syntaxis. Szini Josef grammatica. Bodolay Sámuel conj. Lipcsey Pál 2. elemi. Bencsik Ignácz 1. elemi Sólcz Sámuel inferior syntaxis. Kerékgyártó Mihály grammatica. Dálnoky Gábor conj. Fróna Dániel 2. elemi. Majomi Gábor 1. elemi Sólcz Sámuel inferior syntaxis. Szép Károly grammatica. Fróna Dániel 3. nemzeti. Éles János 2. nemzeti. Vállyi Lajos 1. nemzeti Losonczy Imre inferior syntaxis. Török István grammatica. Tóbiás Dániel 3. nemzeti. Szabó János 2. nemzeti. Zádori Károly 1. nemzeti Gyurkó Dániel inferior syntaxis. Bakó János grammatica. Kassay Bálint 3. nemzeti. Nagy László 2. nemzeti. Apostol Mihály 1. nemzeti Piskolczy János inferior syntaxis. Debreczeni Sámuel grammatica. Poroszlay Dániel 3. nemzeti. Szabó János 2. nemzeti. Kun Ábrahám 1. nemzeti Demjén István inferior syntaxis.

144 Fazekas József grammatica. Palóczy Ábrahám. 3. nemzeti. Szabó Ignácz 2. nemzeti. Veress Tamás 1. nemzeti Bodor Károly inferior syntaxis. Serfőző József grammatica. Rigó József 3. nemzeti. Molnár Lajos 2.nemzeti. Várady Károly 1. nemzeti Bodor Károly inferior syntaxis. Nagy Boldizsár grammatica. Nyusztay Péter 3. nemzeti. Lukács János 2. nemzeti. Józsa Imre 1. nemzeti Fülep Mihály inferior syntaxis. Lévay Jósef grammatica. Sáray Sándor 3. nemzeti. Kun Pál 2. nemzeti. Sassy Szabó István 1. nemzeti Kiss Péter inferior syntaxis. Béky János grammatica. Kun Pál 3. nemzeti. Pap Jósef 2. nemzeti. Dobos Dániel 1. nemzeti Sáfrány Mihály grammatica Kaposi György inferior, s később helyette Juhász Mihály. Molnár Pál.

145 V. A tanuló ifjuság. Iskolánkban a tanulóknak, főleg a nagyobb deákoknak kisebb számánál fogva, ha nem volt is oly eredeti és változatos a deák élet, mint a sárospataki főiskolában, mind a mellett, miután úgy a tanrendszer, mint az iskolai törvények épen a sárospataki főiskoláéi után készültek és a város folytonos emelkedése a tanintézet ügyeit is virágzásra segitette, itt is elég élénk és érdekes ifjúsági életet találunk már a XVIII-ik század elején. Hogy a XVII. század vége felé már bölcselmi tanfolyamot hallgató deákjaink voltak, az előbbiek után nem kell bővebben bizonyitgatnunk, utalhatunk egyszerűen Gömör-Borsod-Hont egyesült egyházmegyéknek 1667-ben az iskolaügyek rendezése végett hozott végzései XXVI. articulusára, melyben megszabja még a nagyobb tanulóság ruházatát is, a kik ez időben az egyesült egyházmegyék területén csak Miskolczon és Rimaszombatban létezhettek, mert más helyen nagyobb deáksággal biró iskola nem volt. 1 ) Első önálló kútforrásunk az ifjúság iskolai viszonyaira nézve azon iskolai törvény, mely a könyvtárnak 1) Lampe : Historia ecclesiae reform, in Hungaria. A Gömör-Borsod-Hont megyék által hozott iskolaügyi végzések XXVI. articulusa igy szól: Quia autem scholae sunt illa ecclesiae seminaria, ex quibus Deus in suam messen operaríos evocarc solet, studiososque ipsos, qui in Scholis bonis litteris operam navant, oportet non solis in moribus, sed in externo etiam habitu pietatem et singularem modestiam prae se ferre, et vestitum huic ordini convenientem gestare. Non decentem autem ipsos vestem militarem, dissectos pileos, coturnos, turcicam rasuram et id genus alia sibi usurpantes, armaque importune gestantes et grassantes ex schola explodendi sunt. 10

146 szept. 20-án a rácz és német hadak által történt elpusztitása után az előbbiek mintájára Kemleky Gergely rector által 1708-ban készittetett, melyből a tanulóság azon időbeli viszonyait, minden leirásnál jobban és alaposabban megismerhetvén, egész terjedelmében közölni érdemesnek tartjuk. E törvények a következők: 1 ) I. Mindannak, ki szabályszerű életkorában a tudományok elsajátitása végett ez iskolába kiván felvétetni, kötelessége először és mindenek előtt ebbeli szándékát a senior által bejelentetni az iskola igazgatójának. Az igazgató szine elé bocsátva, rövid és alkalmas beszédben ajánló levelei (bizonyitványai) alapján fölvétetését kéri; előlegesen vizsgálatot tevén, fölvétetik, az iskola törvényei előtte felolvastatnak, azoknak nyomban alája ir s miután a névsorba bejegyeztetett, az iskolának mindenféle kiváltságaiban részesűl. II.. Az után az iskola növendékei közzé fölvétetve, komolyan el kell magát határoznia, hogy igyekezni fog szivét nyájas, szelid indulattal, elméjét komoly ismeretekkel kiművelni s egész életét feddhetetlen erkölcsi magaviseletével kifogástalanná tenni. III.. Minthogy ezen növendékseregnek is isten nevében kell kezdenie és végeznie minden munkáját, meghagyjuk, hogy ezen keresztyén felekezetű iskolánkban (azon külön isteni tiszteleteken kivül, melyeket kiki a maga helyén és idején végezni tartozik) minden nap, időről-időre, reggel és estve a szokott órákban a tanúlók mindnyájan gyűljenek össze az Auditoriumban, s egy elzengett ének után forduljanak hálaimákkal istenhez, ajánlják szent kegyelmébe magukat, hozzátartozóikat, s ez intézetnek minden nagylelkü pártfogóját s kérjék áldását munkájukra s egész életükre. Az egyes könyörgések után végül bibliát olvassanak. A ki ezen ünnepélyes 1) Eredeti latin szövege»liber legum scholae Miskolczinae«kéziratunkban 1715-ből. Nem mulaszthatom el hálás köszönetemet itt is kifejezni Kónya Ferencz tanártársamnak azon szivességéért, hogy ezen törvényeket, az elfakult és csaknem olvashatatlanná vált régi latin irásról magyarra forditotta.

147 147 isteni tiszteletről elmarad, mindannyiszor 12 denár pénzbirsággal büntettessék. IV.. Minthogy a vallásos kegyelet nyilvános egyházi isteni tiszteleteket is szab reánk, kivánjuk, hogy a tanulók hétköznapokon osztályonként rendre, naprólnapra részt vegyenek a nyilvános isteni tiszteleteken; vasárnapokon pedig kivétel nélkül az összes tanuló ifjuság megjelenését követeljük; a kik ezen templomi ünnepélyességekről elmaradnak, 6 denárra büntettetnek, s ha e mulasztást gyakrabban ismétlik, mint gonosz vallástalanok, ki is tiltathatnak a tanintézetből. V.. A tanintézet növendékeitől olyan engedelmességet és tiszteletet követelünk, hogy valahányszor az igazgató valamely köztiszteletben álló egyén temetésén az ifjuság részvételét elrendeli, az iskola felsőbb és alsóbb osztályai kivétel nélkül tartoznak megjelenni, főleg ha a patronusok, egyházi tanácsosok, vagy nagyobb hivatalnokok valamely családtagja hal meg, készséggel kell részt venniök a végtisztességben. De hogy a tanúlóknak ne kelljen ez által tanulmányaikban mulasztást elkövetni, és tanúlási órájok meg ne zavartassék, tiltakozásukkal legyenek rajta, hogy az oly temetések, melyeken mindnyáj oknak részt kell venni (funera concionalia) reggel kilencz, vagy délután két órakor tartassanak; a köztemetések (funera generalia) pedig, melyeken az igazgató és a tanuló ifjúság részvétele nem kivántatik, valamint a részleges temetések (funera partialia) 11 vagy 12 órakor, vagy a leczkeórák tartásához képest más alkalmasabb időben. Ha valaki a togatus deákok közül elmarad, a köztemetésért 16, a részlegesekért 12 denárra büntettetik. VI.. Iskolából a templomba mindnyájan zaj-, kiabálás és zsibongás nélkül, illedelmes testtartás- és magaviselettel, páronként kettős sorban, lassú léptekkel és ájtatos arczczal kötelesek felvonulni; belépve, helyét kiki elfoglalja, az istenhez buzgón és áj tatosan imádkozik, az isten igéjét figyelemmel hallgatja; isteni tisztelet végezte után époly sorban fölállanak, s egyik a másikát megnem előzve szép rendben térnek vissza az iskolába. Temetési mene 10*

148 148 tek alkalmával is épily rendet tartani s épily szerény magaviseletet kell tanusítania minden növendéknek. VII.. Ugyanezen vallásos érzés követeli, hogy komolyan megfontoljuk, mily helyen vagyunk s mint isten képére alkotott teremtmények mily magasztos hivatásra, szent és kegyes életre vagyunk istentől elszólitva. Ezért az elvetemült és gonosz életbe merűlt egyéneket társaságunkban meg nem türhetjük. A miért is szigorúan megköveteljük, hogy minden egyes tanuló feddhetetlen erkölcsi magaviseletének tanúsitása végett előbbi tanitóitól erkölcsi bizonyitványt mutasson fel. VIII.. Minthogy pedig a közerkölcsiség megkivánja, hogy kinek-kinek illő tisztelet adassék, felsőbb iskolánk növendékei tartoznak hatóságaik, lelkészeik s kiváltképen tanáraik iránt engedelmességgel és tisztelettel, kor- és tanúló-társaik iránt hüséggel és bizalommal, az alsóbb osztályúak iránt szelid, nyájas indulattal viseltetni. A ki tehát hatósága, tanára vagy bármely tisztelt férfiú ellen fellázad, vagy pedig konok makacsságot tanúsit, ugy szintén ki tanuló társai között veszekedést és czivódást támaszt, alsóbb osztályú társait lenézi, vagy bármely jogtalanságot követ el, gyalázatosan megvesszőzve az iskola kebeléből kizáratik. Ugyanezen büntetés sujtja azokat is, kik iskolában vagy iskolán kivül fegyvert ragadnak, vagy bárminő uralkodó-ellenes mozgalomban részt vesznek. IX.. Minthogy az ember lénye tudvalevőleg két részből: lélekből és testből áll, szükséges, hogy a tanulók lelke ment legyen minden gonosz indulattól, a harag, gyűlölet, tunyaság és magánbosszú nemtelen érzelmeitől, testük pedig érintetlen maradjon a bűnöktől, káromkodás, hazugság, aljas beszéd, dalolás és adomázásoktól, ugyszintén a gyakori elpuhitó s keresztyén emberhez épen nem illő tánczolástól, csoportosulás, veszekedés s más hasonló cselekedetektől. Egyéb nemes szórakozást azonban nincs miért kerülniök. Az ez ellen vétők 25 denárral büntettetnek, ismétlődés esetén a büntetés megkétszereződik. Ugyanez sujtja azokat is, kik iskolához tartozó egyének, főleg tanitóknak udvar-keritéseit lehuzzák, vagy az iskola épületeit megrongálják s azokon átmászkálnak.

149 149 X.. A ki akár iskolában, akár iskolán kivül valamely lopáson éretik, vagy valamely becstelen kéjelgéssel magát bemocskolta, megvesszőzve az iskolából eltávolittatik. XI.. A kik ezen intézetet, mely a Múzsák hajléka, idegeneket is behiva, tivornyázás és mindent betöltő mámoros kurjantgatásaikkal latrok és dőzsölők barlangjává, nyilvános korcsma- és bordélyházzá teszik, vagy a tanitói illemmel össze nem férő bármely tettet követnek el, a tanintézetből kizáratnak. Ugyancsak ily büntetés alá esnek azok is, kik több társaikkal korcsmákban dorbézolnak. XII.. A ki pedig magán házhoz hiva, valamely családi lakomában vesz részt, az illemet mindig szemelőtt tartva, megjelenésében, étkezési modorában komolynak és illedelmesnek, a vendégek iránt pedig udvariasnak mutassa magát. Az utczákon nem szabad csatangolnia, hanem haza siessen! Mert a ki a rendes időnél később tér vissza, 12 denárra büntettetik, ha pedig az egész éjszakát távol tölti s hitelt érdemlő tanukkal nem tudja igazolni, hogy tisztességes helyen volt, első izben 25, másodizben 50 denárra büntettetik, s ha harmadszor is ismételi, intézetünk kebeléből kizáratik. XIII.. Mivel pedig az iskola nem a tunyaság fészke, hanem a tudományok elsajátitásának megszentelt csarnoka, iskolánk minden növendékétől ernyedetlen szorgalmat követelünk; otthon mindenki könyveivel foglalkozzék, s a városban, piacz-téreken, mezőn vagy hegyek között czéltalan ne barangoljon. Mert a ki valamely leczkeóráját elmulasztja, 6 denárra; a ki pedig irásbeli feladatait nem teljesiti, 16 denárra büntettetik, s ha ilynemű mulasztásait gyakrabban ismétli, az intézetből is eltávolittatik. XIV.. Senki se vegye magának azt a szabadságot, hogy tanitója engedélye nélkül akár csak a szomszéd faluba is elmenjen. Mert ha megteszi, első izben 25, másodízben 50 denárral, harmadizben kitiltással büntettetik. XV.. Senkinek sem szabad házi tanulmányainak elhanyagolásával, ok nélkül, huzamosabban vidéken tá-

150 150 vol maradni az iskolától, mert az ilyen oknélküli elmaradozások szomorú következményeket vonhatnak magok után. Ugyanis ki akár utazgatás, akár szülőföldjén késedelmezés által egy hónapnál tovább marad el az iskolából, neve a névsorból kitörűltetik s a tanulók közül kizáratik. XVI.. Heves beszédet, valamint bárminő durva és goromba kifejezést iskolánk minden kisebb és nagyobb osztályú tanulójának egyiránt szigoruan megtiltunk. Miért is, ha az erről tanuskodó jel (signum) valamelyik togatusnál marad egy éjszakán át, minden éjszakáért 14 denárt fizet. A kisebb tanulók fölött e tekintetben praeceptoraik és fölebbvalóik őrködnek kötelességükből kifolyólag. XVII.. Minthogy pedig a ruházat is épen ugy, mint a beszéd a lelkületről tesz tanúságot, minden növendékünktől ez intézetnek megfelelő ruházatot követetelünk. Tartózkodjék tehát mindenki a csakis idegeneknél szokásos őltözködési modortól. Különösen alsó kabátja (tunica) legyen mindenkinek térdéig érő. A togatusoktól ugyancsak azt is megkivánjuk, hogy hajzatuk hivatásukhoz illően simára nyírassék, s ne omoljon fürtökben vállaikra. A kik e tekintetben szabályainknak nem engedelmeskednek, mint ilyenek, iskolákban meg nem tűretnek. XVIII.. A dohányzás, kártya, koczka, s más a szentirásban (sacer codex) meg nem engedett szerencsejáték élvezése minden tanitványunknak szigorúan tiltva van. E tekintetben éberül felvigyázni az iskolai seniornak kötelessége hivatalából kifolyólag. Ha valaki ily vétségen rajta kapatik, első izben 30, másodizben 60 denárra büntettetik, harmadizben már az igazgató elé idéztetik, ki aztán a vétség nagyságához képest belátása szerint szab reá büntetést. XIX.. Iskolánkban senkinek meg nem engedjük, hogy szó- vagy tettbeli sértésért ő maga vegyen magának elégtételt, hanem minden szóbeli vagy tettleges sérelem, ha kisebb mérvű, kiegyenlités végett a seniornak, ha nagyobb mérvű, az igazgatónak jelentessék fel. XX.. Nyáron át a gyakori kirándulásokat, vala-

151 151 mint a kertek és szőllők rongálását az igazgatónak minden egyes esetre szabandó büntetése terhe alatt oskolánk minden növendékének szigoruan tiltjuk. Erre felügyelni s az igazgatónak előadandó alkalmakkor jelentést tenni a seniornak hivatalából kifolyó kötelessége. XXI.. Midőn az egész tanuló ifjuság testi és lelki felüdülés végett a tanulástól pihenő időt nyer, a lapda s más hasonló játéknemen kivűl minden egyébb tiltva van, mint például: nyilazás, birkozás, kővel dobálás, és más sérűlésekkel járható időtöltés. A reggeli és ebéd után megengedett szabad időn kivüli játszás érdem szerint fog büntettetni az iskola igazgatója által. XXII.. Évközben a togatusok közül senki sem távozhatik el iskolánkból. Ha pedig valaki semmi módon nem akar maradni, az iskola pénztárába coquiáért 6 frtot köteles fizetni. XXIII.. Ha iskolánk ezen törvényei valami módon megsértetnének s az igazgatók nem tudnák az ügyet szép szerével saját hatáskörükben elígazitani, az ecclésiának választott és hivatott előljárói keresztyéni indulattól vezéreltetve, tudományuk, s tapasztalataikkal közös tanácskozásban szintén hozzájárulnak az ügy lebonyolitásához; s ha látják, hogy nagyobb mérvű törvénysértésvagy az iskola érdekének veszélyeztetése forog fenn, eszméiket kicserélve, azt megakadályozni és elháritani igyekeznek; sőt ha az ügy fontossága s az iskola érdeke ugy kivánja, a tanintézet összes patrónusai meghivatnak s az ügy az ő segitségük és tanácsukkal intéztetik el végérvényesen.«ezen törvények később nehány czikkelylyel tóldattak meg; Nevezetesen: Az I. czikkhez. A régebbi időkben ugyan a tanúló ifjúságnak templomba vonúlása nemcsak vasárnapokon, hanem temetések alkalmával is az északi ajtón történt, de mivel az által, hogy a gyülekezet az ifjúság bevonulása előtt már jórészt összesereglett, s a helyek főleg az asszonyok része felől egyesek által el lettek foglalva, a padsorok közti átjárók szük volta miatt az ifjúság belépésekor tolongás származott: elhatároztatott, hogy jövőre hasonló kényelmetlenségek kikerülése

152 152 czéljából a tanúló ifjúság a régi szokástól eltérőleg ne az északi, hanem a déli ajtón vonuljon be, mely egyenesebb irányban és közelebb esik az iskolai chórushoz. A II-ik czikkhez: Minthogy a togatus diákoknak nemcsak erkölcsben s isteni bölcsességben, hanem viseletök- és ruházatukban is Krisztus tanitványainak kell magukat mutatniok: épen azért, ha akár hivatalosan, akár magánosan az iskolán kivül kell megjelenniök, tisztességes öltözetben, talárjukat nem vállaikra vetve, hanem kiöltve, s hogy lábszáraik is fedve legyenek, végig legombolva jelenjenek meg (a mint már a t. t. törvény is megrendeli). A subscriptiora szintén ily öltözetben kell megjelenniök, ha a különbeni visszautasitás által magukat compromittálni nem akarják. A III-ik czikkhez. Minthogy az isteni és emberi törvényekből önként következik, hogy a sérelmek megtorlásában senki sem lehet önmagának itélő birája, oskolánk minden növendékének egyenként és összesen szigoruan megtiltjuk, hogy a más iskolásokat s a gondjaikra nem bizott gyermekeket, még ha talán kihágást követnek is el, annál kevésbé pedig pusztán pajkosságból s ok nélkül szidalmazzák, piszkolják vagy épen ütlegeljék s bárminő testi sértés- és sebekkel illessék. Egyedül a rendes és hivatalos oeconomusnak adatik annyi szabadság, hogy az ilyen gyermekeket kihágásaikért szeliden rendre utasitsa. A többiek azonban sérelmes panaszaikkal az illetők praeceptoraihoz vagy rectoraihoz tartoznak fordulni, kiknek joguk van tanitványaik kihágásait érdemlett büntetéssel sujtani s a vett sérelmeket megtorolni. Óvakodni kell azonban ilyenkor is a féktelen haragtól és szerfölötti kegyetlenségtől, annyival inkább a sebesülést, vérvesztést vagy épen a testtagok megnyomorodását magával vonható ütlegeléstől. Mert ha ez valaha megtörténnék, a sértő és sebző fél a sértett és sebzett félnek viselni tartozik fajdalma diját s mindennemü gondozási és gyógyitási költségeit. A IV-ik czikkhez. Bizonyos lévén, hogy a tanuló ifjúságnak a katonai fegyverek, főleg a pisztolyok (sclopetum) használata a tanulásra nézve hátrányul szolgál s a

153 153 tudományok elhanyagolását vonhatja maga után; minthogy különben is az iskolában nem a katonaság, hanem a tudomány fegyvereit illik forgatni, az ifjuságnak már csak jól felfogott érdeke is azt kivánja, hogy a fegyverek használatától, mindennemü katonai gyakorlatoktól tartózkodjék. Az V-ik czikkhez. Miután némely classis praeceptorok által az a rosz szokás hozatott divatba, mely szerint bizonyos alkalmakkor, mint promotio (egyik osztályból a másikba való feljebbmenetel) s szünidő kiadás alkalmával tanitványaikat bizonyos kényszeritett ajándékozgatásokkal terhelik, szükségesnek látjuk figyelmeztetni, hogy jövőre minden ilynemü visszaéléstől tartózkodjanak, kivévén, ha a tanitványok önként s minden erőszakolás nélkül megteszik. Mert ha valaha még ilyen kényszeritett megadóztatásnak jövünk nyomára, már csak a kárpótlás és méltányosság elvénél fogva is a tanitók fizetéséből és illetményeiből fog ez levonatni és megtérittetni. A VI-ik czikkhez. Az is megkivántatik, hogy a templomba és temetésekre meneteleknél az ifjuság teljes számban jelenjen meg. Senkinek sem szabad ily menetelekről elmaradni, hacsak valami fontos és elfogadható ok nem jött közbe, mit mindig idején s előlegesen kell bejelenteni az iskola igazgatójának, mely ha aztán elfogadtatik és tudomásul vétetik, büntetést nem von maga után. De a ki makacsságból, alapos ok nélkül, restségből nem jelenik meg s maga helyett mást nem állit, mindannyiszor 60 denárra büntettetik. Ezen pótlásokhoz 1731-ben november 7-én határoztattak a következők: 1) Minthogy az iskola az ifjuságnak közös lakóhelye, az éjjeli őrködésnek is közösen kell történnie. Ezért megköveteljük, hogy a tanulók mindnyájan rendre végezzék az éjjeli őrködést. A ki ezt elmulasztja, három napig szakácskodik, vagy fizet 34 dénárt. 2) Minthogy pedig az anyanyelv használata tudománynyal foglalkozó ifjú ajkára épen nem illő, a ki még is ennek használatán rajtakapatik, fizet 14 dénárt, vagy mindannyiszor egy-egy éjszakán át őrködni tartozik.

154 154 3) A kik a vitatkozás jogával élve, vitatkoznak, de e miatt elhanyagolják rendes repetitióikat, a fentebbi törvények értelmében kétszer, háromszor még csak pénzbirsággal büntettetnek, de ha többször ismételik, az iskolából kizáratnak. 4) Ugyancsak el lett határozva, hogy a köztanitók nyilvános helyeken, mint p. a templomban tanitványaik közzé üljenek, hogy a netalán helytelenkedő gyermekeket rendre utasithassák. Ugyanily módon kisérik és szemmel tartják őket játékuk, valamint temetési menetek alkalmával is. A tanitási órák közül pedig egyetlen egyet sem szabad elmulasztaniok, különben mindannyiszor 120 denár pénzbirsággal büntettetnek. A már ismert iskolai törvényekkel egy időben határoztattak meg az ifjuság hivatalnokainak kötelességei is, melyek a következők: A senior kötelességei. I. Az iskola seniora, mint az igazgatóhoz legközelebb álló egyéniség mindazt, mi az ifjuság javára s általában az egész iskola jóhirének megtartása- és gyarapitására szolgálhat, mint a közigazgatás élére állitott második személy, hatáskörébe tartozónak tekinti s épen ezért a közjó fölött oly hiven és szorgalommal őrködik, mint a hogy tanuló társai, az egész ifjuság, az iskolai igazgató s mindenek fölött a szent és hatalmas isten szine előtt becsületszavára fogadta. II. Másfelől azonban az ifjúság minden tagja is kivétel nélkül tisztelettel és engedelmességgel tartozik a seniornak; a ki tehát makacsúl és vakmerően elleneszegűl, különösen oly dolgokban, melyek a közjó előmozditására és gyarapitására vonatkoznak, elveszi érdemlett büntetését. III. A senior a közjó előmozditására irányúló tetteiben nemcsak az igazgatónak és ifjúságnak adott becsületszavát, hanem méginkább a mindenható isten és a lelkiismeret szózatát igyekezzék követni. A közpénzek kezelése-, és kiosztásában, az étkezés vezetésében s más hasonló dolgokban az igazság és méltányosság lebegjen szemei előtt. Nyáron 9, télen pedig 8 órakor rendesen kaput zárjon, s a kulcsokat magához véve az igazgató tudtán kivül azt senki kedveért ki ne nyissa.

155 155 Ezekkel szemben ha észrevétetik, hogy a senior kötelességeit nem teljesiti, vagy az ifjúságnak reá bizott javait hűtlenűl kezeli, valamint hogy erkölcsi magaviselete roszra változott, senki se merészkedjék ezt a nyilvánosság előtt szellőztetni, vagy magának mellékes utakon keresni elégtételt, hanem minden ilyes alkalomkor az ifjúság az igazgatóhoz folyamodjék, hogy a seniort kötelességére figyelmeztesse s ha aztán a senior az igazgató figyelmeztetéseit sem veszi számba, joga lesz az ifjúságnak őt elmozditani hivatalából. Az oeconomus kötelességei. I. Az oeconomus kötelessége a leczkeórákról, iskolai s egyházi istentiszteletekről s általában mindennemü hivatalos összejövetelekről elmaradottakat, senkit, sőt fontos ok nélkül magát a seniort sem véve ki pontosan feljegyezni és számon tartani. II. Reggel és estve a szokott istenitiszteletekre, bibliaolvasásokra, mint színtén a felkelésre jelt ad az igazgató rendeleteihez képest. III. Vigyáz az auditorium, folyosók és udvar tisztaságára, szerdán és szombaton a délelőtti órákban a szolgatanulók munkáira s dolog végeztével gondoskodik a seprők összeszedéséről. IV. Megakadályozza a gyermekek kiabálását az iskolában, továbbá mindennemü beszélgetést, czivakodást, rút és erkölcstelen beszédet, helytelenkedést, valamint az anyanyelvnek használatát V. Reá tartozik továbbá estve, a meghatározott órákban az iskola kapujának bezárása s az éber őrködés, mert ha kisül, hogy valakinek kinnmaradását titkolni akarja, a tettessel egyenlő büntetésben részesűl. VI. E kötelességeket egy egész hét folyamán át teljesitvén, végre egy meghatározott időben, nyilvánosan egy önerején szépen kidolgozott s könyvnélkül betanult szónoklatot tart. A ki pedig ily nyilvánosan elmondandó szónoki beszédet nem képes szerkeszteni, kötelessége e helyett nehány fejezetet akár az ó- akár az újtestamentomból betanúlni. Egyébiránt ha az oeconomus e kötelességeinek csak egyikét is elhanyagolja, 14 denárra büntettetik, s ha könnyelműen többször ismételi, büntetése 24 denárra emelkedik. A praeceptorok kötelességei. I. Az iskolába

156 156 hozott uj tanulók gondozását az igazgató tudta és beleegyezése nélkül senki magára nem vállalhatja; a ki pedig az igazgató engedelmével gyermekeket fogad el, kötelessége férfias komolysággal hiven és szorgalmasan vezetni és oktatni őket a tudományban és jó erkölcsben; önként nincs joga róluk lemondani, vagy elkergetni: s ha az igazgatótól nyert engedélylyel valahová bár csak rövid időre is távozik, visszatérteig tanitványának gondozását és oktatását valamely megbizható társára bizza, nehogy az ő távolléte miatt tanitványai a tanulásban hátramaradást és kárt szenvedjenek. II. A gondjaira bizott gyermekeket senki se tartóztassa vissza magán házánál, sőt kényszeritse őket, hogy a közleczke órákon, vizsgálatokon, istenitiszteleteken s névsor olvasás alkalmával mindig pontosan megjelenjenek; naponként tüzze ki feladataikat, hagyja ki felfogásukhoz mérten leczkéjüket, s szerdán és szombaton az eltanúltakat ismételtesse. III. A ker. vallás legfőbb hitelveit: az apostoli hitformát, tizparancsolatot, úri imádságot, asztaláldást, reggeli és estvéli imát, vasárnapokon egyéb tanitásnak megszüntetésével pontosan tanitsa be és vésse emlékezetükbe. IV. A gyermekek büntetésénél tartózkodjék a dühöngéstől, mert a gyönge gyermekkor gyakran sikeresebben javitható szép szavak, mint verések által. V. A tanév végén a gyermekek, főleg a második, harmadik és negyedik osztályosok sohase bocsáttassanak szét a praeceptorok által vizsgálatlanúl. A negyedik és kisebb osztálybeliek szellemi felfogásukhoz képest ismételjenek. Az ifjúság ezen törvényekbe foglalt kötelességeinek teljes megértéséhez az akkori körülményeknek még némi ismerete kivántatik. Tanintézetünk ugyanis, bár 1735-ig teljesen a város magistratusának felügyelete alatt állott, így mintegy a város iskokolájáúl volt tekinthető, mind a mellett, miután a lakosság általában véve reformált vallású volt, az iskola az egyházzal ekkor is oly szoros viszonyban állott, hogy ugy a templomi, mint a temetési éneklést itt is az iskolás gyermekek a rector, s később a kántor vezetése alatt végezték, épen mint ma is a falusi egyház

157 157 községekben. Midőn később az iskola latiniskolává, gymnásiummá nőtte ki magát és az alsóbb osztályok mellett néhány nagyobb, bölcselmi tanfolyamot hallgató deákja is lett: a temetések diszesebbé tételének czéljából, ezen nagyobb deákokra ruházták az éneklés teljesitését és e szolgálatok viszonzásául az ilyen togatusok részére 1 ) az iskolában adott lakáson kivül a város polgárai házanként és utczánként sorban főztek. Ezen köztartás a nagyobb deákok számát hirtelen megnövelte, főleg miután a lakáson és élelmezésen kivül többféle jótéteményben is részesültek. Ugyanis a kisebb tanúlók a rector által közöttök kiosztatván, azokat ugy az egyes órákra előkészitették, mint erkölcsi magaviseletökre vigyáztak és ezért tőlök bizonyos mérsékelt fizetést nyertek. (1740 körül három máriást egytől.) Továbbá gyertyapénzt kaptak szobánként az iskolától, s részökre vasárnaponként a templomban persely volt kitéve, a melyből a begyült pénz szorgalomszak végén a senior által egyenlő részletekben osztatott fel köztük. Szünidőnként és ünnepek alkalmával felkeresték az iskola vidéki patronusait némi segedelemért, szüretkor pedig hordóval jártak sorban a szőllőkön, és azt a városi polgárok vagyonosabbjai rendesen tele töltötték musttal, ugy hogy bő termés idején hordó bort is összegyüjtöttek. Ezen nagyobb deákok, kik a temetési szolgálatokon kivűl a templomi dictálást, gyakran főleg kántor nem léte esetén az éneklést, sőt segédlelkészek hiányában sokszor egyházi szónoklást is végeztek, és az alsóbb osztályokban 2 3, sőt 4 éven keresztűl is köztanitóskodni tartoztak, az iskolában laktak nehány s 1740-től kezdve hat szobában, melyeket lager, siberia, pokol, menyország stb. nevekkel neveztek el egymás közt. Mindenik szobában volt velök egykét kisebb inas tanuló, ki a szobát tisztán tartani, a kályhát a bentlakó deákok által vett fával fűteni, vizet hozni tartozott, ebéd és vacsora idején pedig a senior által kijelölt házhoz elment, s onnan a deákok számára az előre való 1 ) Togatusoknak neveztettek, mert hosszú papi öltönyt (toga) tartoztak viselni, mint leendő papjelöltek.

158 158 bejelentés alapján elkészitett ételeket elhozta, s a legnagyobb lakószobában felteritett asztalra elhelyezte. A deákok mindenik szobából összejövén, az iskolai senior elől ülése és imádkozása után helyet foglaltak s az ebédet csendben fogyasztották el, miután egy közűlök»kinek illendő portiója meghagyatott«mindig bibliát olvasott az ebédelés ideje alatt. Az étel maradékok a felszolgáló kis tanulók között osztattak fel, a kik közül ha valamelyik az iskola által vett edényeket eltalálta törni, azoknak ára az általa kiszolgált deákoktól részére fizetni szokott illetőségből vonatott le a senior által. 1 ) Reform. egyházunknak a togatus deákok tartásánál szokásos ezen százados rendelkezését azonban 1771-ben megbolygatták a helytartó tanácsnak a ref. intézmények iránt ellenséges állást foglaló rendeletei, melyek az adózó nép kimélésének ürügye alatt iskoláink létfentartásának alapját óhajtották megingatni. A megye által ugyanis 1771-ben a helytartóság parancsára ezen iskolánknál szokásban lévő közélelmezés véglegesen és szigorúan betiltatott. Az egyháztanács tehát több évi ingadozás és ezen parancsolat ellenére is tett előbbi rendelkezései után végre deczember 27-én az e tárgy megfontolására kinevezett küldöttség véleménye alapján kénytelen volt deákjainak segélyezését más módszerinti intézkedéssel elhatározni. Részint tehát az 1771-iki rendelet után a kegyes jóltevőkhöz intézett kérelem folytán általok igért alapitványokra, részint a remélt évi gyüjtésre és a deákok tartására ez ideig tett régi alapitványokra támaszkodva, elhatározta, hogy a temetési, templomi és más egyházi szolgálatokat teljesitő husz deák részére egy alumneumot állit fel. A terv teljesedésbe is ment, az alumneum fel is állittatott, s abban két deákra és két inasra naponként egy és fél font hús és főzelék, hetenként a deák részére 1 ) Országos levéltárban N. R. A nro ről: Togati sunt numero 29. Hos Omnes oppidum intertenet in septem partes suprepartitum, ita ut uno die una, altera vero sequens platea alternatim cibaria sufficiente praestet.

159 fontos, az inas tanuló részére 12 fontos kenyér rendeltetett, főzőházúl pedig az iskola egy régi épülete (a jelenlegi felső papszer utczai 14. számú tanári lakás) jelöllöltetett ki. Ezen alumneumban 1775-től kezdve több olyan ágost. ev. vallású ifjak is nyertek élelmezést, a kik Magyarország felső vidékéről, Szepes, Sáros, Liptó megyékből a magyar nyelv megtanulása végett városunkba s iskolánkba jöttek; sőt későbben 1780-ban számuk anynyira megszaporodott, hogy az egyháztanács a városunk evang. lakosai által részükre tett évi ajánlatokhoz képest számukat előbb nyolczra, 1787-ben pedig négyre kénytelen volt leszállitani; 1790-ben pedig miután az ily ágost. vallású deákok részére előbb tett alapitványok visszavonattak, vagy a kamatok nem fizettettek, csak 12 frt fizetés mellett határoztattak felvétetni. Ezen alumneumban tápláltattak továbbá 1783 és 1784-ik évben, később 1805-ben is minden fizetés nélkül azon cseh és morva lelkészek gyermekei, kik az ezen időben Cseh- és Morvaországban ujonnan alapitott ref. egyházak lelkészeiűl főiskoláinkból oda kiköltöztek, de fiaikat hazai tanintézetekben óhajtották növeltetni. 1 ) A togatus deákok száma azonban az 1788-ik évben nagyon megfogyott, a melynek oka az volt, hogy az iskolánkból Sárospatakra menők»semminemü gradussal nem vigasztaltattak meg«, miután ez időben nálunk a geometria és phisica nem tanittatott olymértékben, mint az Sárospatakon kivántatott. Még inkább meglátszott a deákok számának hanyatlása 1790-ben, a miért is az egyházi előljáróság aggodván az eddig általok teljesitett szolgálatok teljes elmaradása miatt, ennek oka felől őket kikérdezte. A togatusok erre december 13-án a következő s a tanárok által is megerősített relatiót adták irásban az egyháztanácsnak.»a deákok számának apadása a következő okokból állt elő: I) Az alumniumban az ellátás nagyon szűk, s csak ebédre terjed ki, mig az ez előtti időkben, szerdán és szombaton, 1 ) Az alumneum az iskolának évenkint frtnyi kiadásába került, mely összeg legnagyobb részét az egyes kegyes adakozók és alapitók fizették.

160 160 a közönséges játszásnak idején vacsorát is adtak. A sátoros ünnepekre némely kegyes jóltevők által küldött ajándék hús s más e félék sem osztatnak ki, hanem az ünnepeket követő mindennapi élelemre tartatnak fel, és ekkor is ép ugy koplalni kell, mint máskor. 2) Kevés a promotio ben az ecclésia még a deákoknak járó congest bor harmadrészét is elvette a könyvtár gyarapitására. 3) A deákok Sárospatakon is megkevesedvén, oda mennek, mert ott jó ünnepeket kaphatnak, ugy, hogy ottani jövedelmük vetekedik az itteni senior jövedelmével, az itt maradók pedig még a rendes grádusba se vétetnek fel Sárospatakon. 4) Igen sok a temetés és a templomi szolgálat, érette pedig kevés a fizetés, a privatusok is csak egy huszast fizetnek egész évre. Régen névnapokon és lakadalmakon magoknak sokat kereshettek, de most még cántálni sem szabad. Fizetésök is kevés, didactrumot se szabad szedniök.«a 23 deák emez előterjesztése, miután őszintén kijelentették, hogy a jövő évre majd mind Sárospatakra fognak menni, az egyháztanácsot gondolkozóba ejtette, s az eddigi szűk élelmezést hetenként két font hussal és egy fél kenyérrel megjavitotta, s elhatározta, hogy a hivek három hónaponként az alumnusok pártolására felfognak szólittatni a templomi szószékből; egyszersmind a kegyadományok beszedésére könyvformáju kilencz perselyt csináltatott, az egyházkerűlet pedig megkéretett, hogy a miskolczi deákoknak ugy az ünnepre járást, mint a supplicatiót engedje meg, melyet az oct. 16-án meg is adott. Továbbá felemelte a privát tanitás diját egy máriásról (33 kr.) háromra, ujra megadta a senior és contrascriba választás jogát a deákoknak; azonban mindennek sem lett egyelőre eredménye, mert 1792-ben már oly kevés deák volt iskolánkban, hogy az egyházi szolgálatok teljesithetése czéljából kénytelen volt az előljáróság Debreczenből kérni togatusokat, (Patakra is irt, de az innen odament deákok elijesztették őket az idejöveteltől,) honnan nyolczan el is jöttek s utazási dijokul 2 2 frtot is kaptak. Ezen deák szükség azonban nem tartott sokáig, mert már a következő

161 161 évben oly sokan lettek, hogy az alumneusok száma a szűk idő miatt 20-ra restringáltatott. Az 1796-ik évben február 14-én felállittatván az iskolai tanács, ez teljes erejéből igyekezett e téren is minél jobb intézkedéseket hozni létre. Azért a temetésre nézve ugy rendelkezett, hogy»a halottrajárás ezután egyedül a 20 alumnus számán felül leendő deákoknak legyen kötelességök, kik között a a halottaktól bejövendő két garas fizetés egyaránt osztasson fel, a temetkező pedig az ily halottra menő deákoknak, mivel ezeknek az ecclesiától egyéb jövedelmök nem lenne, valamely ételbeli adakozással lenni tartoznak.az deákoknak fentartása pedig oly formán változtatott, hogy városunk minden korban levő tagjai requiraltatni fognak a végett, hogy kiki fejenként, maga tetszése szerint, esztendőnként a kérdésben levő fentartás iránt bizonyos summát a deákok részére offeráljon és azon oblatuma szerént ennek utána minden esztendőben azon maga önként való akarata szerént magára vett és vállalt adóját az oskola cassájába beadni köteleztessenek.«az 1774-ben felállitott alumneum tehát megszünt létezni, a főzőház subrectori lakás lett, a húsz alumnus deák pedig havonként 3 3 frt fizetést kapott az eddigi élelmezés helyett, azon temetési, praeceptori és didactralis díjakon kivül, a melyekben eddig is részesült. A deákok húszon felüli számban lévén, a többiek csak 1 frt 30 krt kaptak havonként; ha pedig a húsz első közül valamelyik elégtelen osztályzatot kapott, szintén csak 1 frt 30 krban részesült. Az iskolának a templomi, temetési és iskolai szolgálatokat teljesitő deákok iránt eleitől fogva különböző alakban fennállott segitsége egész 1848-ig meg volt tanintézetünkben, ekkor azonban a gymnasium egészen uj rendszer szerint rendeztetvén be, a bölcseleti osztályok teljesen eltöröltettek, az alsóbb osztályok tanitására pedig rendes tanárok választattak. A deákok tartására tett régi alapitványok kamatai ez időtől egész 1871-ig ösztöndijképen 7.ik és 8-ik osztályú nyolcz tanulónak adattak ki, akkor pedig tápintézet állittatván fel, ezen ösztöndij, 11

162 162 melynek évi összege 65 frt 68 kr, annak évi jövedelméhez csatoltatni rendeltetett. Az iskolának 1708-ban alkotott, s később bővitett törvényei az egész századon keresztül fennmaradtak tanintézetünkben. Nagy változtatás szüksége akkor állott elő, midőn a rector mellé több»humaniorum professor«választatott az ügyek vezetésére, igy a deákok és tanulók viszonyai is némi átalakulást szenvedtek. Az iskolai tanács mint minden téren ugy itt sem mulasztotta el a czélszerű újitást, azonban lényegesebb változtatásokat a törvényen nem tett. Kiválóbb alkotást találunk e tekintetben az 1820-ik évi ujabb rendezkedés után, a mely időben hozott törvények oly lényegesek, hogy azon minden dologra kiterjedő figyelemnél fogva, melylyel irva vannak, méltán megérdemlik, hogy egész terjedelmökben ismertetve legyenek. E törvények a következők: I. A bölcselkedési osztályt illető törvények. 1. A ki ezen iskolába tanúlás végett jövend, az oskolai esztendő kezdetében rendesen Sámuel napkor jelen legyen, az iskolai igazgató urhoz menjen el, harmadnap alatt mutassa elő erkölcséről s tudományáról szóló bizonyság levelét. Tudományi megvizsgáltatása, s a bejegyzési s aláirási pénz kifizetése után elolvasván az oskola törvényeit, azok eránti engedelmességének bizonyitására saját kezével irja be nevét a névkönyvbe, igy beiratván, az oskola minden kiváltságaival élni fog. 2. A különös tanitók kötelessége lészen tanitványaik erkölcsére és szorgalmára felvigyázni, azokat a tudományok tanúlásában vezérleni, naponként legalább két külön órán a kiszabott tanulmányokra, melyeket a közönséges tanitóktól hallottak, ismételés s ha tökélletesen nem értenék, magyarázás utján megtanitani. A külön tanitók esztendei jutalmát, mely egytől két váltó forintra határoztatott meg, a tanitványok félévenként tartoznak

163 163 befizetni. A késedelmezők az oskolai tanácsnak jelentessenek be, mely azok szülőit megszólittatja, és azon módon, melylyel más tanitáspénzek tárgyában fog elégtételt eszközleni; mi ezen uton sem nyeretvén meg. nem fognak feljebb vitetni; s ugy közönséges, mint külön tanitóik a bizonyság levelet meg fogják tőlök tagadni. 3) A magok professoraik tanitásain mindnyájan jelen legyenek. A ki elfogadható ok nélkül, melyet jelentenie kell Professorának, mulaszt: 1-ső izben idéztetvén, megdorgáltatik; 2-odizben ugyanazon dorgálás, de keményebben ismételtetik: 3-adizben neve a hallgatók előtt kihireltetik, s maga mint tanitásokat mulasztó a közönség előtt megpirongattatik; 4-edizbeni mulasztásért szülői vagy gondviselője az oskolai szék által tudósíttatnak ; 5-ödször börtönbe záratván 12 nappali órán; 6-odszor 24 órán; 7-edszer három napon keresztül fog bezárattatni, ahol nehogy tunyán heverjen, valamely elvégezendő munka adatik neki és nem előbb, mint annak végeztével fog szabadon becsáttatni. Hogyha ugyan az esztendő leforgása alatt 8 adizben is mulatna, a 7-edszeri mulatás büntetését ujra elszenvedje, a szülék házukhoz elvitelére szólittatván fel. A kinek pedig akár ezen, akár más okból az oskolai tanács által az oskolábóli kirekesztés büntetése tudtára adatott, feljebb hivatkozás az egyházi tanácsra csupán birtokon kivül engedtetik meg. 4) Hogy a távol levők a tanitási órákon könnyebben észrevétessenek, a bölcselkedők mindenike renddel és sorozat szerint fogjon helyet s csengetéskor azonnal jelen legyen. A mulasztókat feljegyezni tartozó jelenészek, a távolvoltak névjegyzékét az Ellenőrnek adja át, ki azt mindjárt első izben az illető Professorral fogja közölni, hogy a távollevők felszólittathassanak; vagy midőn az oskolai tanács elé kell idézni, ugyanazok visszavigyék; itt különösen az jegyeztetvén meg, hogy ha tudomására jő, hogy a jelenész kötelességében nem hiven járt el, és avagy csak egy órát valakinek elengedett az ilyen 24 órai börtönre itéltetik. 5) Mindenki valamely classicus latin munkát, melylyel leginkább kiván megesmerkedni, tetszése szerint váll*

164 164 laszszon, azt figyelemmel olvassa, annak előadási módját utánozza, tartalmáról a szerző stylusával rövid előadást készitsen, és azt az oskolai esztendő végével mutassa be. A latin nyelv tökéletesebb értésének megszerzése kedvéért a professorok által hónaponként feladott tárgyakról latin beszédeket irjanak. A ki a gyakorlás ezen nemét elhanyagolná vagy tulajdona helyett más dolgozatát mutatná be, e kiszabott munkát őrizet alatt tartozik elkésziteni. 6) Tudomány könyvek nélkül nem szereztethetvén, a bölcselkedők a professorok által ajánlt könyveket magoknak megszerezzék. A segedelmezettek főképen a kapott jótétemények legnagyobb részét könyvek vételére forditsák. 7) A korhelyek, kiknek henyeségök a kiszabott tudományokból való felszólittatás alkalmával a professorok előtt kinyilatkozik, három- vagy négyizbeni intés után szülőiknek jelentessenek be; a még sem javúlók az oskola elhagyására unszoltassanak, vagy a körüményekhez képest abból távozni is kényszerittessenek, 8) A latin nyelven kivül, melyet alaposan kell ismerniök, a görög és német nyelvet is megtanúlni szorgalmatosan iparkodjanak. 9) Könyveik jegyzékét, naplókönyveiket, általnézés okáért az illető professoroknak bemutassák. 10) A kik közvizsgálat alkalmával 2-ik osztályzatba 1 ) tétettek vólna, az elhanyagolt tudományok ismétlésére szorittatnak, az első osztályba igy se emelkedvén föl, szülőikhez visszaküldetnek. 11) A ki ez vagy amaz közvizsgálatot elkerülte vólna, nem vitetik fönnebbi iskolába, a ki pedig az utólsó közvizsgálat alúl kivonja magát, attól a bizonyságlevél megtagadtatik. II. Az iskolai ifjúság erkölcséről. 1) Minthogy a tanuló ifjaknak az erényben és kegyességben gyarapodniok s a haza és vallás reményeivé növekedniök kell s e tekintetbeni előhaladásukat külső tetteikkel s életök egész módjával bebizonyitani tartoz- 1 ) Jelenleg elégtelen osztályzat.

165 165 nak: ur- és innepnapokon ugy reggeli mint estveli órákon az isteni tiszteleten, a szent gyülekezetben mindnyájan jelen legyenek. A szent egyházba menendő bölcselkedési oskolabeliek harangozáskor a lyceumban gyüljenek össze, az oskola kapuján kivül pedig kettőnként rendet tartva tisztességes arczczal és lépéssel együtt menjenek. Az egyházba bemenvén, buzgón imádkozzanak, énekeljenek s szives könyörgéseikkel tanusitsák kegyességöket. A predikáczióra figyelemmel hallgassanak, óvakodjanak az alvástól, ne olvassanak, ne suttogjanak, avagy beszéljenek; külső öltözeteik- és viseletökkel isten iránti belső és legfőbb imádást, alázatot és áhitatosságot; a szent gyülekezet iránt tiszteletet nyilvánitsanak. A botránkoztatók sanyarul dorgáltassanak meg, vagy a tett sulyjához képest közhelyen való engedelem-kérésre büntettessenek. A távollevők a jelenész által feljegyeztetvén, az igazgató professornak jelentessenek s első izben ugyan az igazgató által megfognak intetni, a 2-ik izben távollevők latin munkálat készitésére szorittatnak, 3-szori templom mulasztásért az iskolai szék előtt keményen megdorgáltatnak, 4-ed izben egy hónapi segedelempénzöktől fosztatnak meg. Azoktól, kik ezen törvény ellen 5-öd izben is vétenének, minden segedelempénzök elfogatik. A segedelempénzt nem kapók 4-ed izben börtönnel, 5-öd izben pedig a körülményekhez képest szabott büntetéssel lakoljanak a törvény és vallás megutálasáért. Továbbá mivel szükség, hogy az iskolai ifjak oly annyira erényes életet éljenek, hogy sohasem érezzék magokat az urvacsorájára méltatlanoknak; ez okáért az isten- és vallásos szokások eránti tiszteletben másoknak is például szolgálhassanak; az itteni szentegyházban (a szomszéd egyházakbani elmenetel tiltatván) minél számosabban járuljanak az ur asztalához. Ezen kötelességet vakmerőn elmulasztók az igazgató által maga elé hivatnak (az elmulasztás oka kinyomoztatik) s oly rendelés tétetik, milyet a körülmények kivannak. 2) Határozott órákon a lyceumban végezendő reggeli és estveli könyörgésekre mindnyájan összejöjjenek. Az elmaradók 1-ször ugyan az igazgató által megdorgáltatnak, 2-szor az igazgató szabad tetszése szerint szabandó

166 166 büntetést szenvedik. Ha pedig valamelyik az ismételt és fokonként sanyarúbb büntetés után is a könyörgést elmulasztani merészelné, a segedelmezettek jótéteményétől megfosztatik. E fölött az erkölcs megbirálásakor és bizonyságtételekben leginkább ezen kegyességi kötelesség teljesitésére vagy elmulasztására leszen tekintet. E végett a távollevőket az ellenőr napról-napra jegyezze föl, azoknak neveiket az e czélra rendelt napló könyvbe oly módon iktassa be, hogy kiki hányszor mulasztott légyen könyörgést, egy tekintetre kitünjék. 3) A halottak kivitele vagy halotti beszédek tartása közben e szent cselekményekhez illő tisztelettel légyenek. Az ugynevezett közönséges temetésre az oskola nagyobb és kisebb tagjai ki fognak menni; mi akkor történik, midőn valaki a helybeli pártfogók, egyházi személyek, város tanácsosai és tisztesebb férfiak közül meghalálozott, vagy az oskola tagjai temetendők, kiknek az utolsó tisztességet a tanulók önként megadni tartoznak. A rész szerinti temetésekre a deákokat a temettetők megkérése után az oskola idősbje (senior) a bevett szokás szerint rendelje ki, kiknek kötelességökben fog állani korán megjelenni, a meghatározott helyen magokat tisztességesen és emberségesen viselni s gondosan kikerülni minden olyan cselekményeket, melyek botránkozásra avagy panaszra okot adhatnának. Ezen törvény általhágói a szent egyházban elkövetett vétségre kimondott büntetést fogják szenvedni. A külföldiek temetésére az igazgató által kibocsátott éneklők kötelessége leend távoztatni bármely tréfás, annyival inkább fajtalan dalokat. A felelet terhe az ezt történni megengedő vagy a vétőket be nem jelentő s az éneklők milyen viseletéről a helybeli illető paptól kiadott bizonyság levelet nem hozó karelnököt illetendi. 4) A tanúlók minden különbség nélkül a felsőbbek, u. m. gondviselők, kormányzó, lelkipásztorok és professorok eránt tisztelettel, figyelemmel és engedelmességgel légyenek. Egyéb akármely rangu, kivált hivatalban levő pártfogókat és jóltevőket tiszteljenek, azokat meg ne bántsák. A különben cselekvő első és második izben sanyarún megdorgáltatik, ha a vétek sulyja keményebb

167 167 büntetést nem kivan, 3-ik izben az oskola börtönébe záratik, vagy ha a méltatlanság nagyobb s az engedetlenség makacs volt, az oskolából kirekesztetik. 5) Az oskolai hivatalt viselőket, Idősbet, Ellenőrt és a többi előkelő diákokat megbecsüljék, azoknak, midőn kötelességökben járnak el, engedjenek. A különben cselekvő közhelyen megdorgáltatik, vagy ha a vétség sulyosabb volna, keményebb büntetéssel fenyittetik. 6) Mivel pedig valamint a beszéd, ugy a külső viselet is a lelket tükrözi: azért megkivánja az előljáróság, hogy minden tanúlónak helyzetéhez legillőbb öltözete legyen. Egynek se legyen tehát olyan viselete, mely őt egyrészről puhának, és teste csinosgatására felettébb ügyelőnek, másfelől pedig elhanyagolt és aljasult lelkünek jelentené. Minélfogva fekete, setétkék szinű magyar dolmányt, akár pedig ugynevezett frakkot, vagy kaputot hordjanak; öltözetük többi része is, u. m. a derékra valójuk, mellényök, nadrágjok fekete vagy sötétkék szinűek legyenek; nyakravalóik pedig fehérek vagy fekete szinűek; korántsem pedig tarkák, hímzettek vagy czifrák; kalapjuk tisztességesek és a mennyire lehet, egyformájúak legyenek. Az ellencselekvők 1-ső ízben az Idősb és Ellenőr által pirongattassanak meg, 2-odizben az Igazgatónak öntetszése szerinti megbüntetés végett jelentessenek be, 3-ad ízben a tilos ruha a könyvtár részére foglaltassék le. Köpenyeget ámbár a határozott szinű posztóból készittetett legyen is, dolmány vagy a fennirt öltönyök nélkül és hideg esős vagy havas időn kivül viselni szabad nem lészen. A nem segedelmezett ifjak szinte óvakodjanak disztelen vagy botránkoztató és oskolás ifjakhoz illetlen öltözetet viselni, az efféléktől a professorok által tiltassanak el; a nem engedelmeskedők pedig az iskolai szék által tetszés szerént büntettessenek. 7) Akárhova sem szabad a lakó szobán, annyival inkább a lyceumon kivül, hanem a törvény által rendelt minőségű ruhában menni. Pipa készséget közhelyen viselni nem szabad. Az elsőbb ellen vétőktől tiltott ruháik, a 2-ikat megtartóktól füstölő szereik a könyvtár részére

168 168 elfoglaltatnak, azonkivűl magok a vétők tetszés szerinti büntetés alá vettetnek. 8) A haszontalan és undok beszéd, szidalom, káromkodás, átkozódás, esküvés, káromlás, mint alávalóság és kicsiny lélek bizonyságai a legkomolyabban megtiltatnak; a haszontalan beszédű s szitkozódó értekezést fog irni a fecsegés és szitok rutságáról, s az ellenkező erények szépségéről, melyet az összegyüjtetett oskolai ifjuság előtt fel fog olvasni. Az iszonyúbb káromkodó első izben megvesszőztetik, 2-odizben kicsapatik. 9) Minthogy a tanúlóknak a békességet és egyetértést szeretniök szükséges, a pártütést, zendűlést szerzők, azok, kik akármely szin vagy ürügy alatt összejöveteleket tartanak, a felsőbbek ellen összeesküvők vagy összebeszélők pártfogói megvesszőztetvén, száműzetnek. Sőt tiltatnak a magános visszálkodások és háboruságok is. A nyugtalanitók, a veszekedők egy két megintés után alább való lakba rendeltetnek, hol utolsó hely jelöltetik ki számokra; ha eszökre nem tértek, az oskolai szék jó tetszése szerint érdemökhöz alkalmazott börtönre itéltessenek. A kik pedig szóval és tettel magános bosszút állanak vagy tanúlótársaikat megütni merészlék, azok vagy börtönbe záratnak, vagy megvesszőztetnek, vagy a tett sulyja kivánván, kirekesztetnek. Gúnyoló vagy rutalmazó iratokat a kik találtak s másokkal olvasás végett közöltek, és azonnal meg nem semmisitették, közönséges példás büntetéssel illettessenek. A ki maga üres hireket költött, vagy a mások által koholtakat terjesztette, vagy a közönségre tartozó dolgokról, a maga előljáróiról, u. m. gondviselőkről, kormányzóról, professorokról nem szabados vagy legalább illetlen dolgokat emlegetett, érdeme szerént közhelyen való engedelemkérés, börtön vagy kicsapás büntetését is szenvedje. Az előszámlált vétkek egyikében vagy másikában bűnösök vagy részesek érdemök szerint börtönre, vesszőre, vagy kicsapásra fognak büntettetni. 10) Ugy az oskolábani mint kivüle minden pajkosságtól, zörgéstől, beszélgetéstől, lármától süvöltéstől, futosástól és más illetlen tettektől óvakodjanak. Az ellen

169 169 cselekvők hét vagy több napi jelenészetre vagy a tetthez képest börtönre is büntettetnek. 11) Közvizsgálatok, névnapok szine alatt és bármely nevezettel tartatni szokott tivornyázások, vendégségek tiltatnak. Ezen törvényt megsértők egy, vagy a körülményekhez képest több hónapi segedelem pénzektől is megfosztatnak. A nem segedelmezettek pedig egyenlő értékű büntetéssel korlátoztatnak. Pártfogóknál és tisztességes polgároknál szabad lészen a tanúlóknak ebédelni, vagy a szabad óráig vacsorálni is; de polgárok vendégségében keresztelő vagy lakadalom idején megjelenni, vendégeket vagy idegeneket részegségig itatni, és a legkisebb botrányra is alkalmat szolgáltatni tilos. Ez ellen járók a körülményekhez képest büntettessenek. 12) A Lyceum kapui esti 9 órakor bezárattassanak. Az ellenőr a kapukat, vajjon igazán bezárva legyenek-e megvizsgálja, mindenik hálószobát, melyet éjjel soha sem szabad bezárni, megtekintse s a távollevőket följegyezze. De megtekintés ürügye alatt az esküdt deákoknak oskolából kimenni tilos. Az esküdt deákok a városban lakó tanúlókról tudomást vehetnek a szüléktől vagy a gazdáktól, kik a szabad óra után, miután a Lyceum kapui bezárattak, hamarább vagy később jő elő, 1-ször ugyan jelenész kötelességet viseljen; 2-szor három hónapi segedelem pénzétől; 3 szor a segedelmezettek minden jótéteményétől megfosztassék. Minden segedelem pénzétől megfosztatik az első izben künn maradott is, ha kivilágosodik, hogy gyanús vagy nem szabados helyen mulatott. Kukoricza fosztáson nem szabad megjelenni. Az ellen mivelők hat hónapi segedelempénzöktől fosztatnak meg, vagy testi büntetéssel illettetnek. A Lyceumon kivül lakó deákok esti 9 óra után honn nem lévén, ugy büntettessenek, mint azok, kik a lyceum kapui bezáratása után későn, vagy épen nem térnek vissza. A ki éjjel a lyceumból, a lakatot vagy zárt elrontván, keritésen által szökvén, vagy rést nyitván, kimenend, első izben három hónapi segedelem pénzétől, 2-od izben pedig a segedelmezetteknek járuló minden jótéteményektől megfosztatik.

170 170 13) Az oskola közhelyeit, melyek hogy tiszták legyenek, ugy az egészség mint az illedelem parancsolják, vizelettel vagy ganéjjal undokitani tilos. A különben cselekvő első izben az ellenőrtől, másodszor az iskolai széktől dorgáltassék meg, harmadszor vétkéhez alkalmazandó büntetéssel fenyittessék. A lakhelyek és butorok tisztaságára a gondviselőn kivül az ugynevezett első vigyázzon, ez pedig, ha ezen kötelességet nem teljesitené, tetszés szerinti büntetéssel lakoljon. Tüzi fát nehogy a megrázott boltozatok romoljanak, a kamarában és tornáczokon vágni el vagyon tiltva. E törvény áthágói önkény szerinti büntetés alá esnek. 14) Kártyázni, ugy szorgalom-mint szünidőben avagy csak időtöltés kedvéért is tilos. A törvény általhágói, nevezetesen az időtöltés és mulatás végett játszók első izben tetszés szerint büntettetnek. A rút nyereség okáért játszók pedig első izben a szerencsekoczkájára feltett pénz elfoglalásán s a könyvtár javára forditásán kivül pénzfizetésre itéltetnek. A kártyák birtokosai, kártyáik elvétele mellett pénzt fizetni tartoznak. Másodizben mindkétnemü játszók ugy a kártyák birtokosai és sáfári (gondviselői) tanuló társai és a humanitatis oskolabeliek előtt elmondandó engedelemkérésre; 3-adszor 12, 4-edszer 24 vesszőütésre, 5-ödször kicsapásra büntettessenek. Más tisztességes, a lélek felderitésére és a test gyakorlatára veszély nélkül intézett játékok, a zeneműszerek használatával szerda és szombatnapok délesti óráin, szünidőkben napestig, helyén és idején megengedtetnek. A Sajó folyamban halászni s vadászni a miskolczi határban s szomszéd erdőkben sem szorgalom-, sem szünidőben nem szabad. Akárminemü fegyvert bennt vagy künnt a Lyceumban hordozni és tartani a kegyes királyi rendeletek és tettleges törvény ellenére is, azok elvesztésének és a körülményekhez szabandó keményebb büntetés terhe alatt tilos. Minthogy pedig a hideg fördő az inak erősitésére szolgál, a Szinva patak pedig e czélra nem tartatik alkalmasnak, a nagyobb tanúlók fürödhetnek a Sajó vagy előér folyamban az e végre kitüzendő helyen, az igazgató által rendelendő felvigyázónak

171 171 gondja alatt. A tapolczai meleg ferdőbe az igazgató engedelme nélkül menni tilos. Az ellen cselekvők a körülményekhez képest tetszés szerint büntettetnek. 15) A felsőbb tudományokat tanuló deákoknak a mértékletes dohányozás megengedtetik; mindazáltal a gyermekek tanitásakor vagy midőn mások esznek, éjjel alusznak avagy épen szünetlenül és tulságosan füstölni s igy másoknak alkalmatlanságot szerezni: I-ször ugyan komoly dorgálás, azután pedig kényszerinti nagyobb büntetés terhe alatt tiltatik. Esti 9 óra után a szobában, sem az ágyban fekve, az utczákon pedig és az oskola közterén sohasem szabad dohányozni. 16) Kik a lyceum középületét, kályháit, ajtóit, ablakait vagy a lyceumon kivüli épületeket, keritéseket szőllőket, fákat, gyümölcsöket, veteményeket és akármiféle dolgokat megkárositották, valakit megvertek vagy loptak, szóval megbántottak, a rontás vagy kár kijavitásán kívül a pajkosság vagy gonoszság minémüségéhez képest tetszés szerint vesszővel vagy börtönnel büntettessenek, sulyosabb tettekért pedig és az imént emlitett kihágások egyéb fajaiért kicsapattassanak. 17) Kik akár városi, akár külföldi asszonyokat vagy lányokat, kivétetvén anyjok vagy leánytestvéreik az igazgató engedelme nélkül a lyceumba és a szobába bevezettek, vagy a hozzájok menőket elfogadták, vagy az igazgató engedelmével hozzájok bocsáttatott bármely asszonyokat vagy leányokat maguknál tartóztattak, először ugyan megdorgáltatnak; másodszor engedelem kérésre itéltetnek, harmadszor pedig a segedelmezettek minden jótéteményeitől megfosztatnak Azok, akik aszszonyokhoz vagy lányokhoz, jóllehet azok tisztességes házból légyenek, gyakrabban járnak, mint illenék, vagy ezeknek tetszeni vágyván, puhaságra és bujaságra hajólnak, komolyan dorgáltassanak meg. Végre a romlott és semmirekellő emberekkel való társalgás általában megtiltatik. 18) Ki a tüzre és gyertyára nem vigyázott, a körülmények és veszedelem minősége szerint keményen dorgáltassék meg vagy börtönbe is rekesztessék.

172 172 19) Ki tudva és akaratból, gyanus helyen, korcsmában és kávéházban ivás, játszás vagy nézés okáért megjelen: első izben 24 órai börtönre büntettessék; másodszor ezen 24 órai börtönhöz 24 vessző ütleg köttetik. Harmadszor, minthogy eszére nem jött, a körülmények szerint kicsapásra itéltessék. A köz táncztermeket a királyi kegyes rendeleteknél fogva, komolyan és kivétel nélkül mindenkinek tiltatik gyakorolni. Az ellen vétők első izben közhelyen való engedelem kérésre, vagy 12 órai börtönre, és e fölött testi büntetésre, 6 vagy 12 vessző ütésre, végre pedig kicsapásra itéltetnek. Játékszinekbe nézés kedvéért menni legfelsőbb kegyes rendelet erejénél fogva tilos. Ki e törvényt vakmerőn megsérti, első izben ugyan az igazgató által megdorgáltatik. Másodszor közhelyen való pirongatást szenvedjen. Harmadszor közhelyen kérjen engedelmet. Negyedszer börtönnel-, ötödször börtönnel s e felett kemény testi büntetéssel lakoljon. Ugyanezen büntetés alá esnek azok, kik bármely tisztességes polgárok vendégsége- vagy lakodalmakor szülőik vagy az igazgató engedelme nélkül tánczolni merészlenek. 20) Korcsma nevezet alatt értetnek úgy azok, a melyek Miskolcz város kebelében vagynak, és pedig akár közösek, akár magánosak vagy titkosak; mind pedig annak határán kivül valók, melyekhez t. i. a menet és jövet három órába kerül. Midőn ezen korcsmákban mulatást kerülhetetlen szükség nem kivánja: azokban mulatni vagy inni a játékszin eránt fokok szerint kijelölt büntetés terhe alatt tilos. A távol eső korcsmákba, valamint megpihenésre, ugy a szükség kényszeritvén, mértékletes italra való betérés ezen tilalomhoz nem értetik. 21) Midőn az egész tanúlóság lélek és test vidámitása végett szünidőt nyer, lapdázáson vagy más hasonló játékon kivül minden mások tiltatnak, például dárdavetés, küzdés, kővel hajigálás és a hasonlók, melyek közben veszélyes sérelem könnyen történhetnék. 22) Az igazgató tudta és engedelme nélkül akármi okból a városból kimenni tilos. Ki az ő engedelme nélkül az oskolából vagy városból a szomszéd helyekre ki-

173 173 ment, a netalán mulasztott tanitási óra büntetésén kivül 24 órai börtönnel fenyittessék. 23) Minthogy a mértéktelen életmód, főképen a borral és égett italokkal bőven élés igen árt a test egészségének és a lélek tehetségeinek; és mivel a segedelempénzt sokkal jobb haszonra, u. m. különféle könyvek szerzésére s más szükséges dolgokra lehet és tartoznak forditani: minden tanulóknak a józanság és takarékosság szivökre köttetik. Kik magukat e részben kitüntették, azokra különös tekintet lészen; a kik pedig a bort vagy más hasonló italokat bőven inni tapasztaltattak, vagy épen megrészegedtek, tetszés szerint büntettessenek, ha pedig az ittasság szokásukká vált, az oskolából kirekesztetnek. 24) Kik akármely szorgalomidő kitüzött napjára meg nem jelentek s távollétöknek törvényes okát adni nem tudták, mindenik elmulasztott óráért az idősb (senior) kezelése alatt levő elvonási pénztárba két garast fognak fizetni; másod izben az első osztályzatú segedelmezettek 3 hónap alatt másodosztálybeli jótéteményt vesznek. A második osztályzatú segedelmezettek pedig ugyanannyi idő alatt segedelempénzök felétől fosztatnak meg. Harmadszor, a segedelmezettektől minden jótétemény el fogatik. Negyedszer mint herék az oskolából kicsapatnak. A nem segedelmezettek a szorgalom idő kezdetén korán meg nem jelenvén, ha távollétök elegendő okát nem adhatták, vagy kik a szünidő határnapját be nem várván az igazgató engedelme nélkül elmentek, az iskolai szék által a körülmények és a vétség foka szerint büntettetnek. 25) Az aratáskori kéregetés az ekklésiákhoz kiküldött deákok és akárhová kimenők a gyanús helyeket és korcsmákat kerüljék, senkit meg ne botránkoztassanak, becsületesek, mértékletesek és szerények legyenek, utközben vagy vásárokban ne csoportozzanak. Az ezek ellen vétőktől vétkök sulyához képest havi zsoldjuk fele elfogatik vagy sulyosabb büntetéssel is fenyittetik. 26) Mind a hajnal, a tanulók barátja, mind az öt órakor végzendő reggeli könyörgés megkivánják, hogy az oskolai ifjuság ezen óra előtt felkeljen. A jelenész kö-

174 174 telessége leend ezen óra közelgetésekor minden szobába elmenni, s a fekvőket felserkenteni. Reggeli 5 óra után a ki ágyban találtatik, az elmulasztott könyörgés büntetésén kivül: I-ször rendkivüli éjjeli őr, 2-szor egy hétig jelenész tisztében fog eljárni. 27) Ugy közönséges, mint magános tanitók tanitványaik nevelésében és tanitásában hivek, szorgalmasok és szelidek legyenek. A ki vagy a fenyités gyakorlatában a módot áthágja, vagy korhelységéről jegyeztetett meg, I-ször keményen megdorgáltatik; nem javulván, hivatala s tanitványai tőle elvétetnek. A közönséges tanitók kötelessége leend tehát szorgalmasan felvigyázni és megtudni, milyen gonddal tartják a magános tanitók tanitványaikat, ha megtekintés közben valamely hiányt tapasztalnának, akár tanitási ügyességökben, akár a tanitványokkali bánásban, megintés után az ilyen tanitók meg nem javultak, a felügyelő professornak tétessék jelentés. Kik magános tanitványaikat halott temetés miatt elhagyni kénytelenek, azokat hivatalosan munkálkodó más tanitókra kell bizniok. 28) Kik romlott erkölcseik és rosz tetteiknél fogva közönséges megjegyzés alá esnek, a kik kóborolni, s többeket társaságukba vonni észrevétettek, azok a fenyegető veszély elháritása és egyebeknek üdvös példaadás tekintetéből nagyobb kihágási első tettükért is az iskolától eltiltassanak, vagy ha vétségök azt tanácsolja, minden tekintet nélkül közhelyen vesszőztessenek meg. 29) A tetszés szerinti büntetéseken értetnek az ezen törvényekben előfordulók. Az pedig a biró bölcs itéletére bizatik, hogy a börtönt vétek vagy más körülményekhez képest a kenyerén és vizén kivül más tápszerek elvonásával is tegye terhesebbé. 30) Ha valaki a diákok közül az akár pénzben, akár termesztményben adott jótéteményt hűtlenül kezeli és a Lyceumot vagy társait bármiképen megcsalja, a kár tüsténti megtéritésén kivül kicsapatik. 31) Ki a megtekintésben foglalatos esküdtet, idősbbet vagy ellenőrt akármiképen merészen megsértené, kenyéren és vizén kitöltendő 3 napi börtönre büntettetik.

175 175 Ha pedig ugyanazon esküdtek ellen valaki kezét fölemelni, vagy ugyanazokat megverni bátorkodnék, vétke sulyjához képest megvesszőztessék és különbség nélkül kicsapattassék. 32) Nem annyira az életkor, mint a jóság és tudományokbani előmenetel és alkalmatosság tekintetéből mindenik szobába a többiek elébe tett elsők kötelessége lészen laktársaikra szüntelenül felvigyázni, őket a kóborlástól eltartóztatni, a szokott könyörgéseken megjelenésre sürgetni, s ugy rendelkezni, hogy együtt ismételjenek, s az igazgató által kijelölt és helyeselt szerzőket olvassák, s laktársaik törvény elleni tetteiket, kóborlásaikat, az oskolán kivül töltött idejöket, egy e végre készitett napló könyvbe irják be, s bármely törvénytelen cselekvényt haladéktalanul jelentsenek be az igazgatónak. A be nem jelentett törvény elleni tett büntetése a bejelenteni mulasztó elsőre fog szabatni. Az imént emlitett módon rendelt első törvényesen megakadályoztatván vagy távol lévén, az utána legközelebb következő fog az ő tisztében eljárni. Továbbá az elsők tartoznak a magok napló könyveiket minden héten egymással közölni, minden hónap végén pedig az oskola kormányzónak kemény büntetés terhe alatt fölterjeszteni. 33) A kéregető deákok a kiválasztott megyét semmi esetben sem adhatják el, azt elcserélni s magok helyett mást állitani az igazgató engedelmével csak annak lészen szabad, ki hirtelen megbetegedvén, kéregetői tisztében el nem járhatna. 34) Az ekklésia által a diákoknak adandó segedelempénzek elosztásában ilyen rend lészen. Azon diák, a ki ámbár első évü bölcselkedő, de buzgó tanulása, szorgalma és más erényei által tanulótársai közül annyira kitünik, hogy méltán első osztályzatban helyeztessék, a három váltó forintra menő segedelempénzt, a felsőbb oskolabeli, de második osztályzatra méltatott deák előtt fogja kapni, s ezeknek végre csak akkor adatik jog és tehetség az egész segedelempénz vételére, midőn az első osztályzatu deákok száma 20-ra nem emelkedik. 35) Kik német nyelv tanulása végett más oskolákba

176 176 mennek, az ottani törvények alatt lesznek, és csak ugy fogadtatnak a Lyceum kebelébe vissza, ha magokkal bizonyságlevelet hoztak mind erkölcsi épségök felől, mind arról, hogy a köztanitó termeket ott is szorgalmasan gyakorlották. 36) Gyanus, a lyceum professorai előtt rosz oldalrul jegyes és kimutatandó helyeken szállást fogadni senkinek sem lészen megengedve. 37) Az énekléskör elnöke nemcsak a hármóniás kart lészen köteles igazgatni, hanem minden diákokat a dicséretek éneklésére szorgalmasan serkenteni. 38) Az oskolák köztanitói ünnepek alkalmával a kormányzó vagy igazgató engedelme nélkül nem több, mint összesen hat napokon lehetnek Miskolcztól távol, és ha történnék, hogy azok később térnének vissza, és kezdenék el a tanitást, mint köteleztetnének, szoros feleletre fognak vonatni. 39) Azon bölcselkedők, kik tanitási és segedelempénzi jótéteményekkel négy éven által éltek, azon esetre, ha az ő munkájokra és segitségökre a gyermekek tanitásában szükség volna, ötödik esztendőre is itt helyben maradni, s ezt az időt a közhaszonra szentelni tartoznak és annyira köteleztetnek, hogy az e törvények ellen szegülők, mint a vett jótéteményekről meg nem emlékezők és háládatlan segedelmezettek s a közjóra nézve nyakasok, minden elfogadott jótétemények visszatéritésében marasztaltassanak s bizonyság levelök nem előbb, mint a visszafizetés teljes megtörténtével adassék ki. 40) Nehogy az iskolai ifjúság arról panaszkodjék, hogy csak büntető törvények által terheltetik, kedvezés vagy orvoslással pedig semmi részben sincs ellátva: megengedtetik akármely nagyobb vétség miatti kicsapatás esetében a helybeni egyházi tanácsra birtokon kivül való hivatkozás. Ezen törvények szerint tehát ifjuságunknak hivatalnokai a következők voltak: I) Szenior. 2) Contrascriba

177 177 (ellenőr). 3) Primariusok (esküdt deákok). 4) Énekkarelnök. 5) Oeconomus (jelenész(?). 6) Szoba elsők. 7) Őrök (vigilek,) kiknek kötelességeit a fentebbiek után elmondani fölösleges, egyedül azt kell megjegyeznünk, hogy mindezen hivatalnokokat az iskolai tanács által adott jognál fogva, 1823-ig szavazat többséggel maga az ifjúság választotta, mig a köztanitókat az iskolai szék jelölte ki tól kezdve az ifjúság szabadválasztási joga korlátoztatott, később a visszaélések miatt teljesen el is töröltetett. Ezen törvények 1844-ig maradtak meg tanintézetünk ifjúságára kötelező erőben; ekkor azonban a testi büntetés csak a legvégső esetekre nézve hagyatott fenn, és az iskola épületének rendben tartására, s a nagyon elharapózott falra firkálások szigorú kinyomozására az ifjúság közül egy gondnok (curator) választatott, ki egyszersmind a tanári kar irnoka is lett. Az átalakitott s kinyomatott törvények az ifjuság minden tagja által megvétetni rendeltettek. Az év márcz. 15-ike iskolánk ifjuságát is oly lázas tevékenységre ösztönözte, hogy már márczius 20-án kénytelen volt Szepessy László a megye alispánja Palóczy László iskolakormányzónak átirni, hogy»a tanulók itt-ott elszórt vigyázatlan szavaikkal, falra firkálásaikkal megzavarják azon szent örömet, melyet hazánk ujjászületése felett minden tisztább gondolkozású polgár érez,«melynek következtében az Auditoriumban összegyüjtött ifjúság komolyan megintetvén, inquisitio indittatott annak kipuhatolására, hogy a felvégben kik szónokoltak a kapások s más összegyült nép előtt; erre az ifjúság vezetői, érezvén a szabadabb idők következését, márczius 28-án kilencz pontba foglalt követelést terjesztettek az egyházi tanács elé, azt egyszersmind éjjel az iskola falaira is kiragasztották. Ebben külön deák csapat alakithatását, s magoknak a fegyverben való gyakorolhatását, a feltanodai rendszer teljes átalakitását és az iskolai jótétemények bővitését kérték; azonban az egyházi tanács erélyesen utasitván őket a törvény tiszteletére, kijelentette, hogy a kinek az iskola jelenlegi berendezése s intézkedései nem 12

178 178 tetszenek, kiveheti ellenszegülés nélkül iskolai bizonyitványát és eltávozhatik a tanintézetből. Az ifjúság tehát egyelőre nyugodtan maradt, azonban kitörvén a szabadságharcz, és a tanitások szünetelvén, igen sokan elmentek közülök honfiui kötelességeiket a csatamezőn teljesiteni. Ennek következése lett az 1850 márcz. 14-én kelt azon helytartótanácsi 3606/29. sz. a. rendelet, miszerint»meghagyatott a miskolczi ref. lyceum tanári karának, hogy tanitványaik bizonyitványait ujonnan és szigorú vizsgálat alá vévén, a forradalom idejének a ref. lyceumi tanulók által hol és mimódon lett eltöltése iránt magoknak tiszta tudomást szerezvén, azokat, kikre nézve akár az igy megvizsgált bizonyitványokból, akár más uton tudhatja, hogy honvédek voltak, név szerint feljelenteni tartsák oly szoros kötelességöknek, melynek mulasztása vagy bármely tekintetben hanyagul teljesitése mind a nevezett tanárokra, mind lyceumukra nézve szomorú következéseket vonhat maga után.«tanári karunk azonban egy igen tapintatos feleletben tudtára adta a helytartó tanácsnak, hogy»mivel köztudomású tény, hogy az előadások november 11-étől junius 23-ig folyvást és rendesen tartattak, más részről a forradalom után octóber 22-én megnyilt iskolai évben a tanulók bevétele tárgyában kiadott rendelethez magát lyceumunk szorosan alkalmazta, annyira, hogy ennek kifolyása nagyobb tanúlóink számának az előbbi évekhez képesti apadása; továbbá az is köztudomású dolog, hogy a tanintézet növendékei épen azok, a kik a forradalom alatt voltak, tehát tanintézetünk e tekintetben teljesen nyugodt, hogy ezen alapon a legkisebb kellemetlenség is érhetné.«az 1849-ik év szept. 2-án az iskolai tanács által előzetes megbizás folytán az egyháztanács elé terjesztett és elfogadott javaslat a tanuló ifjuságra nézve is forduló pontot képez, mert eltöröltetvén általa a bölcselmi tanfolyam, ugy a köztanitóság, mint a magántanitás megszünt; az ifjusági hivatalnokok közűl egyedűl a senior maradt meg, a kinek hatásköre ezután főleg a temetési szolgálatok pontos teljesitése feletti felügyeletre és az ifjuság ebből befolyó jövedelmének kezelésére terjedt ki. Az iskolai

179 179 bennt lakás megszüntettetett, a deák lakószobák tantermeknek rendeztettek be; a temetési és más egyházi szolgálatok teljesitése pedig olyan önként vállalkozó VII-ik és VIII-ik osztálybeli tanulókra bizatott, a kik ez időtől kezdve»jótéteményesek«-nek neveztetvén, tandijelengedésben, s szolgálataikért az eddiginél magasabb dijazásban részesültek, s ha e mellett szorgalmasak és jó magaviseletű tanulók is voltak, a deákok tartására tett és 1796-tól pénz segélyben kiosztott alapitványoknak egy bizonyos részéből még ösztöndijban is részesültek. Ezen változások szerint idomultak át az ifjúságra vonatkozó iskolai törvények is, melyeknek ismertetése az előbbiek után már fölösleges, miután egyedül a fegyelmezési mód humanisticusabbá, gyengébbé változása és a tanrendszer átalakulása miatt eltörölt ifjúsági szolgálatok és hivatalok teljes megszünése különbözteti azokat meg a már ismertektől. Ez idő óta is többször változtak ugyan az iskolai törvények, azonban a változások inkább az óramulasztások sikeresebb megszüntetésére, mint más aprólékos fegyelmezési ügyekre terjedtek ki. Általában ugy találjuk, hogy iskolánknak az ifjúságra vonatkozó intézkedései a legujabb időben minden tekintetben megfelelnek azon kivánalmaknak, melyeket a korszellem, a czélszerü tanitási rendszer és a törvény kivánnak. Jelenleg a magyarországi egyetemes ref. konvent által Budapesten év márczius hóban az összes ref. iskolákra nézve megállapitott fegyelmezési szabályok vannak iskolánkban a tiszáninneni egyházkerületnek Sárospatakon julius I-én tartott közgyülése határozatánál fogva elfogadva. A mi a tanuló ifjúság erkölcsi magaviseletét illeti, általában azt tapasztalhatjuk, hogy minél előbbre megyünk vissza a régi időbe, annál szilajabb, annál féktelenebb volt az ifjúság és daczára a nagy mértékben alkalmazott testi fenyitéknek, elzárásnak, koplaltatásnak, pénzbirságnak és segélyezéstől való megfosztásnak, a fegyelmi ki- 12*

180 180 hágások, s a város polgárainak sok panaszra okot adó deák-csínyek napirenden voltak. Lehet ugyan az is, hogy most egészen más szemmel tekintjük ezen dolgokat, talán elnézőbbek s a korviszonyok folytán engedékenyebbek vagyunk az ifjuság ballépései iránt, mint elődeink; lehet, hogy nem csinálunk minden kis dologból fontos tanácskozási tárgyat, mint ők; vagy talán már nincs is oly nagy türelmünk, mint nekik, hogy a javitó büntetéseket apróra alkalmazzuk a megjavulni nem akarón, hanem egyszerüen minden kisérletezés nélkül mihamar eltávolitjuk a tudományos pályáról azokat, a kik nem odavalóknak látszanak; az is igaz, hogy mai nap városunkban a növendékek magaviseletének ellenőrzése végtelen nagy akadályokba ütközik és ha maga a szüle vagy gondviselő a mi gyakran megtörténik még meg is neheziti az iskola e nehéz feladatát, teljesen lehetetlen, igy aztán szabadabb is az élet, bár fájdalom! ennek haszna azon tanulókra épen nincsen, kiknek érzékeire a tanári kar intései a családi kör miveletlenségénél fogva épen nem hatnak, vagy a kik oly viszonyok közt nőnek fel, melyeknek rontó hatását az iskola ellensúlyozni nem képes; hanem annyi bizonyos, hogy minél közelebb jövünk korunk felé, annál kevesebb ifjúsági vétségekkel találkozunk a tanintézet évkönyveiben, a mely körülmény szerintem a fentiek mellett is csak az állapotok javulását jelenti e tekintetben is. A fegyelem a régi jó időben, a mint az iskolai törvényekből láthattuk, igen szigorú volt. A kis tanúlók igen sokat szenvedtek tanitóik durvasága miatt, kik a mellett, hogy majdnem csekélységek miatt jól elverték s körmeiket ütötték, gyakran még éjjelre is a tanterembe csukták őket. Már az 1708-iki törvények szigorúan megtiltják ezen rosz bánásmódot; az január 3-án tartott városi közgyülés pedig ujra kénytelen megtiltani a»gyenge gyermekeken mód nélkül való kegyetlenkedést«; s később is mindig tárgyát képezi ez az év végén tartatni szokott záró tanácskozmánynak; mindamellett a köztanitók humanisticusabb bánásmódja csak a jelen század harmadik tizedének elejétől kezdődik, midőn a kisebb

181 181 osztályok feletti főfelvigyázásra rendes tanárok rendeltettek, kik a köztanitókat kellőleg ellenőrizték. A nagyobb tanúlók magaviselete szintén többször adott okot a panaszra. Régi példaszó, hogy a»tiltott édesebb«. Bizony eljárt a tanulóság akkor is az Avas szép bokrai alá pipázgatni s kunyhókat rakni tanulgatás czéljából, a hol aztán tüzet is rakogattak; volt idő, midőn egy sereg»kócs-puskát«(lyukas kulcsból csinált kis pisztolyfélét) szedtek el tőlük, majd meg a nagyon elterjedt bunkós botokat kellett inquirálnia a tanári karnak; s a divatba jött arany paszomántos kis sapkákat, követválasztási kokárdákat, tollakat eltiltania. Volt idő és pedig több éveken keresztül, midőn a Sajóban való fördés közben összekapván tanulóink a helybeli más gymnasiumok növendékeivel, közös kihivásnál fogva egész seregben s általok választott vezérök parancsára vonultak ki a Sajó mellé, vagy a Felső-Szinva felé, hol formaszerű csatározásokat vivtak az ellenféllel. Majd a Felső-Szinvára menvén fürödni csapatosan, a felvégi parasztgyermekek kőzáporral fogadó seregét verték szét, melynek megtorlásául őket meg a megsebesitett parasztgyermekek apjai kergették el a fürdőhelyről. A mult század közepén divatban volt a polgárok neve estvéjén csoportosan összegyülni s az ablak alatt énekelni, a melyért bizonyos ajándékban részesültek. Ezen szokás az ünnepi kántálásokkal együtt 1780 felé annyira elfajult, hogy a tanulóság, mely e régi jogára igényt formált és a mester inasok közt, kik az ajándékok által csalogatva szintén kezdték magok között ezen eltanult jó szokást meghonositani: gyakran véres verekedés ütött ki, ugy hogy a belőle származott sok kellemetlenség miatt azt a megye kértére november 19-én a helytartótanács határozottan betiltotta. Az egyes osztálybeliek saját tantermüket fűttetni tartoztak. A mult század utólján is még 1805-ig e czélból a kisebb tanúlók vagy naponként vittek fel az iskolába egy darab fát, vagy pedig megváltották ezen fahordást egy szekér fával, néha annak árával: három máriással; továbbá a fűtő gyermeknek, ki a kályhában rendesen megrakta a tüzet, minden tanuló egy garast tartozott

182 182 egész évre fizetni. A deákok a fütésért járó évi dijat a seniornál fizették be; mely összegpénzből vétetett nem csak az ő auditoriumnak nevezett tantermök fütésére szükséges fa, hanem a rectorprofessor 15 öl failletősége is. A deákok, vagyis a bölcsészet hallgatók kétfélék voltak. Azok, a kik az iskola jótéteményeit élvezték, köztartásban részesültek vagy később segélypénzt kaptak: togatusoknak, azok pedig, a kik az iskola semminemü jótéteményében nem részesültek, publicusoknak neveztettek. A togatusok majdnem mindig papi vagy jogi pályára lépő szegényebb sorsú egyének voltak; a publicusok pedig rendesen gazdagabb földbirtokosok gyermekei. A togatusok a fapalánkozattal és a Szinvafelől őrkarókkal körülvett iskolaépületben laktak, melyben a jórendet az ifjúságnak fentebb a törvényekben már emiitett hivatalnokai őrizték. Mindezek daczára azonban mégis sokszor megtörtént, hogy a bezárt kapu mellőzésével túltették magokat a magas palánkon, meglátogatván a szigoruan tiltott tánczházakat, komédiákat és korcsmákat, szerzett és csapongó jókedvökben a polgárok békés nyugalmát is sokszor megzavarták. Már az január 3-án tartott városi közgyülés végzéseinek I-ső pontjában mondja, hogy»az becsületes város lakosainak az scholabeli immorigerus togatus ifjak által véghez vitt és ennek utánna is viendő injurialtatásokat birák uraiméknak czenzurára venni illő dolog és rei veritate érdemlett büntetését hogy kiki elvegye, determináltatott.«ezért határoztatott el 1749-ben, hogy»a togatusoknak lakadalmakon, czehek lakásán két párnál többnek megjelenni, vagy ott sokat inni, énekelni tiltatik, csak köszöntéssel tiszteljék a társaságokat.«igy tiltatott meg szigorúan a táncz, melyre nézve a tilalom még az 1830-ik évben is fennállott, ugyhogy azért nem engedtetett meg a szokásos évi majális, mert az évben többen felkötött sarkantyúval mertek tánczolni a tanúlók közül, s csak 1848-ban szünt meg ezen intézkedés. A szigorú büntetések azonban sokszor nem használnáltak, a fiatal vér, melynek csapongásait erős békókba

183 183 verni igyekeztek, épen azért sokszor választott tiltott módokat pezsgő életkedve kimutatására. Ez vitte őket ki gyakran a szőllőhegyekre is, a hol a pásztorokkal többször erősen összetüztek, az ily növénytani kirándulásaikban lebotanizált szőllőfürtök miatt. Ez a pezsgő vér zaklatta őket, hogy erős tél idején szobájok melegitésére nehány deszkát és másféle fákat az iskola palánkján keresztül huzgáljanak, s annak lángjainál hevülő vidám arczaik mosolygó vonásait egy-egy jó élcz vagy adoma még vidorabbá tegye. Pedig a büntetések valóban kemények voltak. Ha a gradusban lejebb tevés, az alumniumi jótéteménytől kéthárom hónapra, félévre vagy egészen megfosztás nem használt, s ha illetlen viseletök miatt adott kötelező leveleikben tett fogadásaik daczára ujra elfeledkeztek magokról, az előljáróság kimélet nélkül kiszolgáltatta a legelső deák részére is a megszégyenitő botütéseket, és pedig nem kis mértékben és alkalmazta melléjük a koplalással s munkával összekötött bezárást botütés a kisebb, a nagyobb vétségért az iskolai előljáróság és minden classisból két tanúló jelenlétében, a megszokott büntetések közzé tatoztak; 48 órai elzárás kenyéren és vizén munkairással összekötve elég eszköz volt a megcsökönösödöttebb kedély megpuhitására. Ha pedig mindezek nem használtak, nem utasitották ki egyszerűen a tanulót, hanem az iskola udvarán, az egész ifjúság jelenlétében 30-ig vágván,»deáki ruhájából csúfosan kivetkőztetvén «, kicsengették a tanintézetből. Ezen büntetések a mint láthatjuk, nagyon tulzottak voltak, és még sem, vagy talán e miatt nem tudtak annyit használni, mint a mennyit ártottak, kivált azon szélsőségbe való hajtás által, melylyel némely időben alkalmaztattak. Például 1803-ban apr. 21-én husvétkor a deákok részére a templomba kitett persely mellé esett 7 krajczárt a perselyre felvigyázó két deák eltévén, az egyik 25, a másik 30 botütésre itéltetett. A nagyon elharapódzott»deákexcessusok«megitélésére junius 12-én az iskolai tanács a rector professor elnöksége alatt a három humaniorum profes-

184 184 sort kérte fel, kik e tekintetben teljes hatalommal intézkedvén, az épen e czélból és a kisebb iskolai ügyek elintézésére alkotott iskolai széket képezték, mely a tanulók mindennemű tanulmányi és fegyelmi ügyeinek elsőfokú elintézője maradt a legujabb időkig. Az ifjuságot, emlitett és többnyire meggondolatlanságból, vidám pajzánságból eredő csinyjei mellett azonban iskolánkban a legrégibb időtől óta jellemzi a barátságos összetartás és a lelkesedés szép erénye. Alig lehetne olyan iskolát megnevezni, melynek tanuló ifjusága, főleg az iskola kebelében levő humanisticus czélok mindenikéért oly nemes indulattal és oly készséggel áldoznék, mint intézetünk ifjusága. Örömmel ismerjük el, hogy nemcsak meginditott országos gyűjtésekben vesznek részt, hanem életrevalóságuk által bármely felkarolandó czélt is elő tudnak segiteni, jótékonyczélú előadásokat rendeznek, tánczvigalmakat tartanak, magok közt gyűjtenek, ha kell; ugy, hogy a legrégibb idő óta mintegy átszármazottnak tűnik fel előttünk ezen nemes jellemvonás, mely bizonyára kibékithet mindenkit a múlttal és jogos reményt ád a jövőhöz. Ezen lelkesedésnek szép példája már az iskolai épités alkalmával, a deákok által e czélra magok között gyűjtött összeg; szép példája, hogy Szathmáry György deák 1797-ben az egyházért, a melyet szintén egy katona adására kötelezett a kormány, insurgens lett; hogy 1848-ban a köztanitók közül többen beállottak a szabadság harcz kezdetén azonnal honvédeknek, s bármely nemes czélt, mely a városban és közelebbről az iskolában a legujabb időkig a közsegélyezést igénybe vette, tehetségök szerint segiteni igyekeztek. A kegyelet nyilvánitásában sem maradtak el, emlékoszlopot emeltek több elhunyt tanáruknak, az élőknek pedig ünnepélyes alkalmak idején tiszteletöket és örömüket igyekeztek nyilvánosan és díszesen kifejezni; szóval azt mondhatjuk, hogy ifjuságunk általában nem feledkezett meg soha azon erkölcsi kötelességekről, melyekkel a tanintézet iránt tartozott.

185 185 A mi a tanulóság számát illeti, ámbár már az év február 9-én tartott miskolczi rész-zsinat az abecedariusoktól kezdve logicusokat is emlit iskolánkban, mindazáltal számukra nézve bizonyost nem tudunk, mert az 1706 szept. 20-adiki pusztuláskor okmányaink s anyakönyvünk megsemmisültek. Csak 1715-ben jegyezte fel Nagy-Mihályi Gergely az 1704-ik évtől tanintézetünk törvényeinek aláirt togatusokat, mely időtől fogva a névsor a következő rectorok alatt 1749-ig folytattatott is; ekkor azonban félbeszakittatván, 1765-ig ujra hézagot találunk, és ez időtől kezdve is csak nagyon hiányos anyakönyvünk van egész 1812-ig, a midőn megkezdődvén a szabályos és rendszeres névsoroknak a helytartó tanácshoz félévenként való felterjesztése, az anyakönyv is nagy pontossággal kezdett vezettetni. A Nagymihályi Gergelytől kezdve 1749-ig vezetett névsor szerint (Liber legum Scholae Miskolczinae) beirott togatusok száma: Ezek azonban, miután a bölcsészeti tanfolyam ezen időben öt évig tartott tanintézetünkben, nagy részben mind az öt év alatt itt maradván, oly nagy számban voltak, hogy már 1730-ban nem győzte őket a város tartani, és január 3-án tartott közgyülésében»az togatus

186 186 ifjaknak számok restringáltatik minus ad numerum 20, majus vero ad numerum 25.«Az 1765-ik évtől kezdve, több évi kihagyással meg levén a tanulók névsora, a következőkben azoknak számát egész a legujabb időig megtalálhatjuk. Jegyzet tól 1769-ig. továbbá től 1797-ig retorok azért nincsenek, mert a poétákkal együtt taníttattak, egy osztályban és egy tanár által, a különböző rendszer változás szerint 2 2 l / 2 év alatt. A deákok mellett szolgálatot teljesitő tanulók pedig négy évről külön vannak irva.

187 187 Jegyzet. Az évtol 1829-ig az encyclopedisták egy osztályban egy tanár által két évi tanfolyammal tanittattak; a superior és inferior syntaxisták szintén együtt tanultak az , és ik tanévek alatt, azért irattak össze a névsorban is.

188 188 Jegyzet. Az évről az alsó szónoklati osztály névsora hiányzik, az évről pedig csak két osztály névsora van meg, bár a kormányhoz később tett felterjesztésben a tanulók száma 421-re van téve, tehát hihetőleg később, talán az marc. 14-éről kelt 3906/29. számú fentebb emiitett helytartósági parancs miatt a vizsgálattól való félelemben semmisittetett meg. Az ik iskolai évvel a bölcsészeti osztályok, melyeknek tanfolyama 1838-tól 1842-ig öt, től 1845-ig négy, 1845-től 1852-ig három évig tartott, teljesen megszüntettetett, és a gymnasium nyolcz osztályúvá tétetvén, az elemi osztályoktól elkülönittetett. Iskolánkban ugyan ezek még továbbra is mintegy előkészitő osztályait képezték a gymnasiumnak, és annak épületében lévén tantermeik, ugyancsak a gymnasium igazgatójának vezetése alatt voltak egész 1882-ig, midőn részökre külön iskolaszék és külön igazgató rendeltetett. Azonban miután tanrendszer tekintetében teljesen külön váltak már ez időtől kezdve; a következőkben csak a gymnasiumi osztályokban tanuló növendékek számát közöljük.

189 189 A mint e számadatokból kitűnik, iskolánk növendékeinek száma, nem vévén tekintetbe azon időt, midőn az elemi osztályokkal összeköttetésben volt, főleg akkortól emelkedik, midőn az érettségi vizsgák tarthatását, igy a nyilvánossági jogot az 1863-ik évben meg nyerte. Ez időtől kezdve városunk minden felekezetbeli polgárai hoztak ide növendékeket, s ez időtől megyénk tanulóinak legnagyobb része tanintézetünkben nyerte kiképeztetését, igy ez iskola régi központi jellegét a legujjabb időig megtartotta. Vallásra nézve tanintézetünk, mint felekezeti iskola e tekintetben protestans jellegét a jelen század elejéig teljesen megőrizte, nem tanulhatván abban más vallású növendék, mint egyedül protestans. Midőn azonban a kormány erőszakos intézkedéseivel szemben, mintegy a felekezet erejének bizonyitásául, minden tiltó rendeletek daczára, megnyitotta az előljáróság e tanintézetet is minden más vallásfelekezetű tanulók részére: azóta tanult is ebben több más vallásfelekezethez tartozó tanuló, habár azoknak számok egész a hatvanas évekig nagyon csekély volt, legfellebb 10-től 30-ig emelkedett az összes osztályokban.

190 190 A hatvanas évek nagy vivmányai, a tanintézet viszszanyert nyilvánossági joga, a felekezetek közti harczok elcsendesűlése, és főleg a zsidók emancipatiójának életbelépése, városunk nagyszerű és rohamos emelkedésével és népesűlésével a más felekezetű tanulók számát iskolánkban nagyon megnövelte. Ha az utolsó 15 év adatait vizsgáljuk, valóban azt tapasztaljuk, hogy ref. vallású növendékeink száma inkább apad, s a más vallású tanulóké pedig emelkedik. A mely adatok szinte megdöbbentők lehetnének reánk nézve annak meggondolásánál, hogy miután e tanulóság legnagyobb része Borsodmegyéből és főleg városunkból való: a reformatus vallású, tős-gyökeres magyar polgárok folyvást kevesbednek és főleg szegényednek; ha nem vigasztalna bennünket az, hogy az ujabb időben megnyilt számtalan más gyakorlati életpályákon próbálnak hihetőleg előhaladni, a mely téren az előbbi időkben semmi hóditást nem tettek. Tanulóink lakóhelyét tekintve, az utóbbi tizenkét év adatai szerint arról győződünk meg, hogy a tanulók 50 százaléka rendesen városunkból való; a melyhez még százalék borsodmegyei járúl; tehát más megyékre százalék esik. Ezeknek legnagyobb részét, sőt mondhatni egészen a szomszédos megyék Zemplén, Abauj,

191 191 Heves, Szabolcs, Gömör és a magyarnyelv megtanulása végett régidők szokása szerint iskolánkba jövő Szepes megyeiek szolgáltatják, ugy, hogy a mint az óta évről-évre kiadott iskolai értesitőkből mindenki meggyőződést szerezhet magának, az ezen emlitett megyéken kivül Magyaroszág más vidékéről kerülő tanulók száma, az összes tanulóságnak évenként alig teszi 6 10 százalékát. A mint ez adatokból is látható, tanintézetünkre Borsodmegyének mindenesetre szüksége van, s valamint a multban a szellemi felvilágosodás terjesztése körül nagy szolgálatokat tett, jövőben is magasztos hivatása van a megye intelligentiájának, szellemi praepotentiájának emelése czéljából.

192 VI. Az iskola tudományos gyüjteményei. a) A könyvtár. A reformátionak főelve lévén a nép felvilágosodását, művelődését előmozditani, e czél elérésére gondoskodnia kellett arról, hogy a nép könyvekkel, főleg bibliával elláttassék. E végett számos könynyomtató intézet állittatott, melyekben a vallásos és vitatkozó irányú munkák egész raja jelent meg, a küzdelem mezejére szállva az újított vallás elveiért. A felpezsdült irodalmi mozgalomban az iskolák alapitói is nagy gondot forditottak arra, hogy a felvilágosodás terjesztésére és a vallás védelmére szánt könyvek összegyüjtése által könyvtárak alapittassanak a tanintézetekben, a melyekbe a görög és latin classicusok munkáinak, valamint a reformatio ellen irányult vitairatoknak megszerzése is a legnagyobb gond és áldozat tárgyát képezte. Iskolánk, mint a XVI. század közepén alakult miskolczi ref. egyház büszkesége, kétségkivül szintén elláttatott már alapitása után mindjárt azon segédforrásokat nyújtó munkákkal, melyekre minden nyilvános tanintézetnek nélkülözhetetlen szüksége volt, már csak azért is, hogy a vallás elveinek ostromlói ellen annak vezetői sikerrel küzdhessenek, de főleg, hogy a tanitandó tantárgyakra nézve kellő kútforrásaik legyenek a tanférfiaknak, miután tankönyvek teljes hiányában az előadás után leirt jegyzetek szolgáltak kézi könyvekűl. Épen azért a legnagyobb csapás érte tanintézetünket akkor, midőn a városnak tűz általi többszörös nagy

193 193 pusztulása és számtalan viszontagsága között épen megmaradt könyvtárát 1706-ik év szeptember 20-án a városba betört német és rácz hadak elpusztitották s megsemmisitették azon iratokat, melyek egyházunk és iskolánk multjára, valószinűleg alapitására is nagybecsű adatokat foglaltak magokban, hihetőleg azon csalódás feletti dühösségükben, hogy ezen könyvtárban, mely a gazdagabb tanintézeteknél a történelmi emlékű s néha nagy becsű arany és ezüst régiségek s értékes szerzemények, ajándékok letéthelye szokott lenni, ilyen drága zsákmánytárgyat vagy épen nem, vagy nagyon kis mennyiségben találhattak. E kipótolhatatlan veszteség, habár egy időre leverte is az iskolai előljáróság buzgalmát, végképen azonban nem csüggesztette el, mert nemsokára ujra nyomait találjuk annak, hogy a tudomány segédeszközeiről, a könyveknek minél nagyobb számban való beszerzéséről gondoskodni igyekszik, csak az sajnálható, hogy e nagy kár megtörténte után nem találkozott senki, a ki az ismert, de elpusztitott adatok alapján a multnak legalább főbb vonásait feljegyezte volna, hogy igy az idők folyamán feledékenységbe ne merült volna e tanintézetnek talán legérdekesebb régi története. Az iskolai rectoria 1749-ben az egyházkerület engedélyével állandósittatván, az egyháztanács egyszersmind elhatározta, hogy a tanintézetben ujra könyvtár állittassák és miután arra maga is ajánlott bizonyos évi összeget, a hiveket is felszólitotta annak pártolására. A tanintézet pártfogói nem is rettentek vissza az áldozatoktól, sőt a könyvtár alapjára részint pénz-, részint borbeli adományokat oly mennyiségben ajánlottak, hogy 1751-ben lehetővé vált annak számára a pesti bibliothekából számos könyveket hozatni, 1760-ban pedig már az ajándékozások és vétel által oly szép számú könyv halmozódott össze, hogy azoknak feljegyzésére és rendezésére az egyháztanács bizottságot nevezett ki, mely kiküldetésének becsületesen meg is felelt. Igy növekedett aztán könyvtárunk évről-évre városunk- és felekezetünknek a tanügy iránt érdekkel visel- 13

194 194 tető egyénei pártfogása és az iskolát fenntartó egyház gondozása mellett. Az 1797-dik évben a kettős példányok száma is olyan nagy volt, hogy elhatároztatott, miszerint»a könyvek rendbeszedetvén, a duplumok és haszontalan könyvek adassanak el,«1820-ban pedig már egy más teremmel is meg kell bőviteni a könyvtár részére eddig kijelölt elég tágas helyiséget. A mi a könyvtárra való közvetlen felügyeletet illeti, mint az intézet legféltettebb kincse, mindig az igazgató felügyelete alatt állott; az évi bevételről, kiadásról, az iskolai előljáróság által kijelölt munkák meghozatásáról, az ajándékozott és vett uj könyveknek a catalogusba való bevezetéséről, rendezéséről az olvasásért járó ( ig kötetenként egy-egy garas) dijak beszedéséről, szóval annak mindennemű rendbentartásáról ő gondoskodott. Az 1869-ik évben azonban tanintézetünkben az állandó igazgatóság megszűntettetvén, az intézet e nagybecsű s már nyolczezer kötetet tevő könyvtárának kezelésére az iskolai előljáróság egy állandó, évenként megszámoltatott, pontos könyvtárnokot óhajtott nyerni, a ki a már hosszú időn keresztül csak mellékesen és hézagosan teljesitett, fárasztó ugyan, de okvetlen szükséges rendezés terheit megbirja és annak embere legyen. Igy bizta meg Kun Pál tanárt annak felügyeletével, ki a folyton gyarapodó s az eddigi szűk helyiségekben felhalmozódott, ugyszólván rendezhetetlen állapotban levő könyveket az 1879-ben épen e czélra épitett emeletes, tágas és díszes könyvtárba helyezte át, azokat a legujabb és leghelyesebb rendszer szerint hosszas és elismerést érdemlő fáradsággal berendezte, azoknak jelenleg is hű gondviselője. A mi a könyvtár gyarapodásának forrásait illeti, erre nézve a legrégibb időtől, körülbelől 1796-ig, mindig az egyháztanács szavazott meg bizonyos évi összeget, melyből aztán az igazgató rendelte meg a kijelölt munkákat tól az iskolai tanács ajánlatára, a vidéki supplicatióból begyűlt összeg egy meglehetős része is e czélra adatott, 1820-tól kezdve pedig minden ujonnan beirt tanúlótól I váltó frt vétetett e czélra, továbbá a jótétemé-

195 195 nyes tanulóktól büntetésből elvett havi pénzilletőség is a könyvtár részére rendeltetett. Az 1846-ik évben minden protestans intézetben dívó szokás szerint a bölcsészeti évekre magokat az iskolai törvényeknek aláiró ifjak subscriptionális dija ( frt) ujra e czélra fordittatni határoztatott. Ezen segédforrások mellett az 1867-ik évben b. e. Pálóczy Hováth Mária iskolánkról is megemlékezvén, kegyes alapitványának intézetünket illető évi részéből az iskolai előljáróság intézetünk e kincsének nevelésére annak egy tizennyolczadrészét rendelte forditani; a mely idő óta bevétele évenként az ötszáz forintot megközelitvén, könyvtárunknak más intézetekkel bátran versenyezhető gyarapodását örvendve tapasztalhatjuk. A fenntartó testület gondozása mellett több lelkes gyarapitói is voltak időről-időre ezen értékes könyvgyüjteménynek, Igy emlékezett meg arról már 1809 ben november 8-án széki gróf Teleki Sámuel, ki 500 frtos alapitványának kamatait hosszú időn keresztül fizette könyvtárunknak, 1837-ben pedig a változott pénzviszonyok miatt ez alapitványt 144 frt 30 és fél krajczárban iskolai pénztárunkba be is fizette. Tomkaházi Tomka László szeptember 30-án 100 frttal, Óváry Fodor Miklós 1820-ban 500 frttal gyarapitották annak alapját. Ez utóbbi összeg 1844-ben 1825 v. cz. frtban fizettetett be. Könyvadományokkal a következők emlékeztek meg róla: Barta András felsőnyárádi lelkész 1812-ben minden könyveivel, Barkassy János 1816-ban nov. 9-én szintén könyvtára nagy részével, bár némi fizetés mellett; (457 frt) Barkassy Imre 1817-ben több értékes könyvvel, melyek közül Rousseau munkáinak másod példánya Mocsáry Andrásnak 150 forintért el is adatott. Tolnai gróf Festetich György 1818-ban Magyarország összes térképével ajándékozta meg. Gróf Teleky József 1838-ban 10 darab, Csyk Mihály 1843-ban 17 drb, Miskólczi Bodnár Sámuel diósgyőri lelkész 1850-ben 187 drb. könyvet adott, melyek közül 34 duplum a losonczi gymn. könyvtár részére küldetett el. Korponay rectorprofessor örökösei 1850-ben 203 drbot, Szűcs György egy- 13*

196 196 házi gazdasági elnök 1858-ban 102 drbot, Jakabfalvy András 1858-ban 150 drbot, Jakabfalvy Ferencz, András testvére 1859-ben egész könyvtárát igérte halála esetére. Apostol Pál püspök örökösei 1860-ban 106 darabot, Jászay Sámúel 1862-ben 30 drbot, Losonczy József megyei mérnök 1866-ban minden könyveit, Csesznok József noszvaji lelkész 1870-ben 86 drbot; 1871-ben Jóny Tivadar 21, Rácz Ádám 17, Kun Pál 11 drbot; 1873-ban Jóny Tivadar 152 drbot, Petrovics Gyula 32 drbot, Puky József 12 drbot, Rácz Ádám 40 drbot, Vendéghy Gábor 116 drbot; 1874-ben Fazekas József 27, Tolcsvay Nagy Gedeon 622, Tóth Pál tanár 24, dr. Csáthy Szabó István 211 drbot adott 1876-ban Butykay József 12 drbot, ban Vendéghy Gábor 40 kötet folyóiratot, 1879-ben Vendéghy Gábor 25, Bódogh János 25, Rácz Ádám 55 drbot, az országos statistikai hivatal 15 kötetet; 1880-ban Jóny Tivadar 11, Péchy Alexandra és Zsuzsanna 10 kötetet, 1882-ben Butykay József 48, 1883-ban Tatár Béla 19, Zahornáczky Bálint 44, Szűcs Sámuel és Miklós 14 kötetet és mások számos kisebb adományokat adtak könyvtárunk részére. Ezen adományok, melyek évenként száz kötetet csaknem mindig meghaladnak, továbbá a Magyar Tud. Akadémia azon kegyessége, hogy óta minden kiadványát dij nélkül megküldi, és a könyvkiadók által nagy mennyiségben küldeni szokott kézikönyvek, az évenkénti szép számú s igen becses szerzeményekkel együtt könyvtárunk könyveit az évre már kötetre emelték. Ritka és értékes könyveink is vannak. Ilyen nagy becsű 1) azon kézirat, melyet junius 28-án iskolánk egykori növendéke Szeremley József t.-dobi lelkész hálája jeléül adott könyvtárunknak. Ez az 1882-ik évben Budapesten tartott országos könyvkiállitáson»miskolczi CODEX«nevet nyert, s nyelvészeti tekintetben fontos ereklyéje irodalmunknak, legközelebb a régi magyar nyelvemlékek között nyomtatásban is meg fog jelenni. 2) Szenezi Molnár Albert: Secularis Concio

197 197 Euangelica; az az Jubileus esztendei praedikatzo: Melyben az Euangeliumnac ez eloett száz esztendoevel, Isten kegyelméboel uyonnan kinyilatkoztatása, terjedése és megtartása oervendetes hálaadással eloeszámláltatic és megdiczirtetik. Németuel praedicaltatott Haydelbergában, szép innepi szenteletben, az sz. Lélec nevoe oereg Egyházban, Mindszent Hónac 2. napján esztendoeben Scultetus Ambraham által. (Ez praedikatzo mellé adattac azon tanuságrul hat régi énekec.) kiadatott Oppenheimban 1618-ban, csak öt ismert példányban van meg Magyarországon. 3) Kecskeméti C. János. Pazmany Peter Kalavzzanak, Tizen Harmadik koenyvére való Felelet. Mellyet irt De Invocatione Sanctorum; Az szenteknek segitségoel való hivásokról, és esedezésekroel, Keczkemeti J. C. Ungvári Praedicator által. Bartfan, Nyomtatttatott Klez Jakab által Esztendoeben. (Egyetlen ismert példánya könyvtárunkban van.) 4) Kecskeméti C. János. Az Papistak koezoet es mi koezoettuenk, vetelkedesre vettetet, harom foe Articulusokról. A keresztsegroel. Ur Vaczorájárol, és az Antichristusról való praedikatiók. Irattattanak és praedikaltattanak Ungvárat. Anno Keczkemeti C. János. Ungvári Praedikator által. Nyomtattatot: M. DC. XXII. Esztendoeben. (Egyetlen ismert példánya főgymnasiumunk könyvtárában.) 5) Alvinczi Péter. Az Urnak Szent Wacsorairol valo reovid intés az Szent Fal Apostol tanitása szerent. Egy nehany szuekséges kerdésekkel és feleletekkel egyetemben. Irattatot Alvinci Peter altal. Nyomtatta Cassan Nicolaus Mollerus. Anno (Egyetlen ismert példánya főgymnasiumunk könyvtárában van.) b.) A természettani eszközök és szerek tára. Iskolánkban a természettan, a mint a tantervből is kitünik, a mult század végétől kezdve, a hasonló iskolákra nézve elfogadott tananyag beosztással, mint rendes

198 198 tantárgy folyvást taníttatott, s az előadások a mennyire a kezdet nehézségei engedték, már az első időkben kisérletekkel voltak összekötve. A tanintézet előljárósága e czélból 1799-ben már több»phisicum instrumentum«ot is hozatott, és mivel ezen eszközök tetemes kiadást igényeltek, az iskola patronusainak figyelmét is felhivta a természettani gyüjtemény gyarapitására. Igy kérte meg már 1798-ban az iskolai tanács a jeles képzettségű s külföldön járt Szathmáry Király Pál kapitányt, az egyház és iskola lelkes pártfogóját, ki magán uton a természettudományokkal kedvtöltésből foglalkozván, több ahhoz szükséges eszközökkel és szerekkel birt, hogy ha életében nem is, de halála esetén ezen készülékeit legyen kegyes az iskolának hagyományozni. A természettudományok a XIX. század kezdetével rövid idő alatt nagy haladást tevén: elkerülhetetlen lett a természettani előadásoknak kisérletekkel való felvilágositása, s a tananyag rendszeres tárgyalása. E czélból a tudomány fejlődésének megfelelő eszközök szerzése válván szükségessé, az előljáróság intézetünk anyagi erejéhez mérten évről-évre meghozta áldozatát a tudomány oltárára, és habár nem oly szerfelett nagy összegeket szavazott is meg e czélra, az mégis mindenesetre élénk bizonysága ezen tudományág iránti érdeklődésének és azon igyekezetének, hogy a tanintézetet a korral és a tudományok fejlődésével együtt való haladásra segitse. Az 1820-ik évtől kezdve a könyvtári kiadásokkal együtt találhatjuk évről-évre a phisicai eszközökre tett költségeket, a melyekből kitünik, hogy már 1842-ben meglehetős számu ily tárgyakkal rendelkezett tanintézetünk, mert részökre az iskolai tanács külön helyiséget rendel muzeumúl, mig eddig azok csak a könyvtárban voltak elhelyezve. A természettan óriás haladása a század közepétől kezdődik. A gyakorlati életben általa kivivott fényes eredmények, az ipar vivmányai, s azon csodálatos, ugyszólván a varázslathoz hasonló jelenségek, melyek, mig egy részről megdöbbentenek, semmiségünkre emlékez-

199 199 tetnek, másrészről a tudomány hatalmának hatása alatt gyönyörrel töltik el lelkünket, e tudományt az iskolai életben is fontosabbá, mintegy központtá tette, a melynek előadása a legujabb és legjobb phisicai eszközök segélyét igényli, hogy annak sikere gyakorlati megértés által biztosittassék. Az időnek ilyen intését iskolánk előljárósága és tanári kara nemcsak megértette, hanem minden erejétől telhetőt is megtett arra nézve, hogy természettani gyüjteményünk lehetőleg teljes legyen. Erre nézve, mig a szaktanár elismerést érdemlő buzgósággal elkövetett mindent, hogy intézetünk a hasonlófokú iskolák ilynemü gyüjteményeivel való összehasonlitás esetén meg ne szégyenülhessen, és az eszközök megszerezhetését saját áldozatai és az ifjuság buzgólkodása, anyagi segélyezésének felgerjesztése által lényegesen előmozditotta, az egyházi tanács is hálás köszönetet érdemlő határozatot hozott az által, hogy 1867-ben a b. e. Pálóczy Horváth Mária kegyes alapitványából iskolánkat illető évi jövedelem kilenczedrészének felét (másik fele a könyvtáré) a természettani szertár felszerelésére és eszközökkel ellátására rendelte. Ezen időtől kezdődik azon gyüjtemény legnagyobb részének évről-évre való összeszerzése, a melylyel tanintézetünk jelenleg bir; a mely az 1878-ik évben már oly szép számú és értékes eszközökből állott, hogy az iskolaépületnek 1879-ben történt kiépitése után a természettani szertár régi és szük helyisége egy uj teremmel bővitetett ki, a vegyészethez szükséges konyha pedig ismét külön alkalmas helyiségben állittatott fel. E gyüjtemény Halmy Gyula szaktanár felügyelete alatt az év végén a következő eszközökből áll: 1) A villanyossághoz volt 244 darab frt 54 kr. értékben. 2) A delejességhez 12 darab 111 frt. 3) A légnyugtan és moztanhoz 34 darab 478 frt 30 kr. 4) A hangtanhoz 17 darab 361 frt 40 kr. 5) A fénytanhoz 89 darab 1241 frt 83 kr. 6) Az erőműtanhoz 76 darab 271 frt 90 kr. 7) A légnyugtan és a moztanhoz 34 darab 238 frt 50 kr. 8) A hőtanhoz 14 drb 180 frt. 9) A vegy-

200 200 tanhoz 124 darab 108 frt 12 kr., összesen 643 darab 4100 frt 49 kr. értékben. E szertár gyarapitására évenként frt fordittatik, és hatalmas segédeszköze a természettudományok helyes tárgyalásának, elővitelének, s a tanulók helyes irányu vezetésének. c) A természetrajzi gyüjtemény. Mióta a természetrajz a középiskolai oktatás rendes tantárgyai közzé tartozik, azóta iskolánk is folyvást gyüjtögette azon tárgyakat, melyek e tantárgy tanitásának sikerét a közvetlen szemléltetés által biztosabbá, megértését könnyebbé teszik, mint a milyenek a kitömött állatok, borszeszbe tett hüllők, száritott bogarak és növények, továbbá meghatározott ásványok. Ámbár ezen természeti tárgyak az idő folyamán meglehetős mennyiségben összegyültek, a tanintézet reájok főleg azért nem fordithatott olyan figyelmet, mint többi gyüjteményeire, mert külön helyisége e czélra nem volt, csak a könyvtárban elhelyezett egy pár szekrény szolgált azoknak kimutatott helyéül. Mindamellett az 1872-ik évre ezen gyüjtemény tárgyai, az adományozások és szerzemények által annyira felszaporodtak, hogy az iskolai előljáróság azok elrendézhetésére czélszerü üvegszekrényeket csináltatott, melyeket a könyvtár azon időbeli helyisége közepén helyeztetett el. Az iskolának 1879-ik évben történt épitése után e gyüjtemény részére is külön terem rendeltetvén, a tárgyak szakszerű berendezése is lehetővé vált és a már ekkor több száz példányra menő meghatározott ásványból, kitömött állatokból, borszeszben eltett hüllők-, kagylók-, csigák-, madártojások-, bogarak-, növényekből álló gyüjtemény azóta számos kegyes adományok által szépen megnövekedvén: a tanitás sikerének előmozditása czéljából ma igen becses segédforrást képez. Nagy hatással lett főleg e gyüjtemény becsének emelésére a városi képviselő testületnek azon hálával

201 201 fogadott intézkedése, hogy 1884-ben a diósgyőri volt orvos dr. Hermann Ignácz közel tiz ezer darabból álló gyönyörű rovargyüjteményét megvásárolván, tanintézetünknek adta oly föltétellel, hogy azt Miskolcz város többi tanintézeteinek tanárai és tanitói alkalmas időben a hely szinén tanulmányozhassák. Szintén hálára kötelezte a tanintézet előljáróságát a nevezett orvos ur azon szivessége hogy több száz válogatott példányból álló igen értékes kagyló gyüjteményét 1884-ben, mint egykori növendék, hálája jeléül szintén tanintézetünknek adományozta. Ezen nagybecsü s a szaktudósok előtt megfizethetlen értékü gyűjtemények mellett természetrajzi tárunkat az ujabb időben 1868-tól óta a következők gyarapitották nagyobb adományokkal: Tóth István kisdednevelő 55 darab kitömött madárral, Schreiber Tivadar egy értékes növénygyüjteménynyel, a diósgyőri m. kir bányaigazgatóság 35 db. vasércz- és 22 drb. determinált ásványnyal, Dobsina bányaváros 34 db. ásványnyal, Regéczi Vilmos 71 db. madártojással, Butykay József kövült kagylókkal, Fazekas József mammuth-csontokkal, dr. Csáthy Szabó István 792 db. kagylóval és csigával, Wagner János tiz darab urnával, Maderspach Livius bányamérnök 102 db. meghatározott vasérczczel, Freund Jenő és Gutmann Sándor 7-ik oszt tanulók egy szép rovargyüjteménynyel, Hercz László 6 db. kagylóval, dr. Kovács Gábor tanár egy barlangi medve koponyával a pesterei barlangból s egy XVI. századbeli vassisakkal, Horváth László egy szép falap-gyüjteménynyel, Losonczy Károly 7 db. régi vaseszközzel, Diószeghy György 6 db. padozat-mozaikkal az aquincumi ásatásokból. Ezen különböző gyüjtemények az / 4. tanév végén mintegy kétezer darab ásványból, a dr. Hermannféle öt-hatszáz darabból álló, rendezés alatt levő gyüjteményen kivül, körülbelől hatszáz kagylóból, több ezer száritott növényből, borszeszben eltett számos hüllőből, a tiz ezerre menő dr. Hermann-féle hires bogárgyüjteményből, 258 darab madártojásból, felhalmozott ritkaságok és régiségekből állnak. d) Ezen gyüjteményekkel együtt van elhelyezve a

202 202 történelem segédforrásául használható érem- és pénzgyüjteményünk, mely jelenleg 819 darab különféle éremből és pénzből áll s a melyhez járultak: Édes Ábrahám 1 arany, 8 ezüst, Kocz József 2 ezüst, Simkovics Ferencz 2 ezüst, Gyöngyösi Sámuel 105 különféle, Halmy Gyula 13 Kossuth-bankó, Gubás Ferencz több Kossuthbankó, Szalay Antal 12 db. régi bankó, Kemenczky Dániel 43 db., Solymossy Sámuel 27 db., Hercz László 7, Rózsavölgyi László 31, Kun Ábrahám 55, Vendéghy Gábor 4, Bay Bertalan 21, Forster Rezső 4, Nagy Boldizsár 6, Pásztor Dániel 9, Várady Nagy János 15, Lossonczy Károly 3, Wagner János 21, Groák Adolf 18, Kun Andor 13, Bodolay István 6 darab részint ezüst, részint réz- vagy bronzéremmel és pénzzel.

203 VII. Az iskola jótékony egyletei. a) A tanári nyugdijintézet. Iskolánk, mint gazdag alapitványokkal nem biró tanintézet tanárait, kiknek száma az évi szervezés alkalmával nyolczra emeltetett, nem fizethette úgy ez ideig sohasem, mint azt a kor igényei, s folyvást emelkedő városunk nehéz megélhetési viszonyai megkivánták, igy a tanári állások, főleg a régibb időben, mintegy átmeneti állomásaikúl szolgáltak az önfentartás gondjaitól sokszor aggodalomba ejtett s esetleg jobb állomásra pályázható tanároknak. Hogy a tanári állomások értéke növekedjék, ben a gymnasiumi tanári kar, a tanintézethez csatolt elemi fiúiskolák tanitóival egyesülve, egy oly nyugdijintézet alapitását határozta el, mely a kegyes jóltevők remélt pártfogása által a szerény kezdetből egykor nagy és áldásos intézménynyé fejlődvén : a nehéz és rögös pálya terheitől meggörnyedt s biztosított anyagi helyzetet nem teremthető tanférfiaknak vagy azok szegénységben hátrahagyott özvegyeinek, árváinak az élet sötét napjaiban némileg segélyökre lehessen. A nemes czél alapjául öt év alatt fizetendő százszáz forintnyi összeget ajánlottak fel egyenként, s kidolgozván és az 1858-ik év február 27-én tartott iskolai székben megvitatván az alapszabályokat, azokat ápril 17-én az egyháztanácsnak megerősités végett benyujtották.

204 204 Ezen alapszabályoknak, melyek azóta többször javittattak, lényegesebb pontjai ma a következők:»az intézet czélja: akár testi, akár lelkigyengeség miatt elerőtlenedett, munkaképtelenné vált vagy elaggott tanárok, mint alapitók, részvényesek segélyezése, hátramaradt özvegyeik, árváik sorsának enyhitése, biztositása. Az intézet tagjai a főgymasium rendes tanárai, kik hivataluknál fogva köteleztetnek arra, és ha husz év előtt elhagynák ezen tanintézetnél viselt tanári állomásukat, befizetett tőkéjüket kamat nélkül visszakapják. Nyugdijosztalékban a rendes tagok húsz évi szolgálat után részesülnek, akár folytatják tovább hivatalukat, akár nem; továbbá a rendes tagok özvegyei ujabb férjhezmenetelökig, illetve halálukig, és a kiskorú árvák. Nyugdijalapul a tőkék kamatjának kilencz tizedrésze szolgál, mely a nyugdijosztalékban alapszabályszerűleg részesülő nyugdijasok között egyenlően osztatik fel és félévenkint fizettetik ki. A nyugdijintézet mindennemű ügykezelését és kormányzását az összes tanári testület mint közgyűlés végzi, a miskolczi ref. egyháztanács felügyelete és a tiszáninneni egyházkerület pártfogása alatt.«az egyháztanács örömmel vette tudomásúl a tanári karnak a tanintézet és a tanári állások emelésére irányzott ezen szép törekvését s a beterjesztett alapszabályokat egész terjedelmökben megerősitvén, az intézet iránti jóindulatának igen szép bizonyságát adta az által, hogy az iskolai beiratásokból eddig tőkésitett 497 frt 11 krt e czélra rendelvén, azt oly összegig rendelte kipótolni, mely az alapitó tagok által egyetemesen befizetendő öszszeggel lesz egyenlő, ami akkor 1166 pengő forintot, vagyis 1224 frt 30 krt tett osztrák értékben. Ezen hálával elismert indulatának kifolyása volt az is, hogy midőn ez összeg a beirások által szeptember 14-én kiegyenlitetett, az iskolaszék kérelmére, az uj tanulók beirási dijából személyenkint ötven-ötven krajczárt rendelt e nemes czélú intézet alapjának gyarapitására továbbra is, mely a kegyes alapitók és adományozók évről-évre tett nemes ajánlatai által az alapitás után tíz évre már két tanárözvegynek adott szép nyugdijosztalékot.

205 205 Valóban örök hálát érdemelnek az alapitók tőlünk utódoktól, kiknek helyzetünket reményteljesebbé, jövőnket vigasztalóbbá igyekeztek tenni; hogy azon időben, midőn a befizetendő alapösszeg fizetésöknek igen lényeges részét tette, közakarattal, jövőbe vetett bizalommal alapitották meg ezen intézetet, melynek áldásaiból alapitása után 25 év mulva, most huszonhárom tagja közül kilencz részesül, kik között hét özvegynő van. Ezen alapitók voltak: Pásztor Dániel, Vágó Jósef, Kovács Gábor, Solymossy Samu, Orbán Jósef, Lévay Jósef, Kun Ábrahám, Kun Pál gymnasiumi tanárok, Finkey Jósef, Tréki Török Jósef és Tóbiás Jósef elemi tanitók. A tanári kar fáradozását azonban mindenesetre a kegyes jóltevők kiapadhatatlan buzgósága tette gyümölcsözővé, mely ez intézet alapjára évről-évre meghozta a legujabb időkig áldozatát, és midőn neveiket ide jegyezzük, csak végnélküli hálánknak ohajtunk ezzel is kifejezést adni. Az január I-evel életbelépett nyugdijintézet alapjára kegyes alapitványokat és adományokat tettek a következők: Az ik tanévben: Kun István egyházi segéd főgondnok 10 aranyat, 47 frt 40 kr. értékben. Soltész Nagy János évenként 6 frtot, melynek fizetését, az alapitó tag halála után érdemekben méltó fia Soltész Nagy Kálmán Miskolcz város főpolgármestere vállalta magára, s 1884-ig befizetett 156 frtot. Horváth Antal alapitványképen évenként 2 frt 10 krt, összesen 1879-ig 44 frt 10 krt. Láczay Szabó Jósef és neje alapitványképen évi 3 frt 15 krt, 1859-től 1881-ig 69 frt 30 krt. Orbán Mihály tiszanánai ref. lelkész 1858-tól ig évi 5 frtot, összesen 85 frtot. Bató István 10 frtot, Szathmáry Gyula 5 frt. Szűcs István 10 frt. Bodnár Mihály szirmai lelkész 10 frt, Regéczy Miklós 5 frt. Csizy Mihály 10 frt. Tomka Ferencz 5 frt. Szathmáry Jósef, Kis- Tokajból 8 frt, Kőmives Károly 17 frt. Kalauz Sámuel 5 frt. Édes Albert 20 frt. Vladár János 5 frt. Farkas István 10 frt Futó Sámuel bőcsi lelkész évenként egy köböl árpa árát alapitványképen 1858-tól máig. Sztrányai Mik-

206 206 lós 5 frt. Kun Bertalan 10 frt. Csabay Jósefné 5 frt. Szűcs Sámuel 10 frt. Szűcs Miklós 10 frt. Misley Károly 10 frt. Simon Jósef 10 frt 55 kr. Kónya Pál 10 frt 50 kr. A mező-keresztesi egyház ivén 31 trt 50 kr, Somossy Sámuel 10 frt. Az tanévben: Szűcs János 5 frt 25 kr., Kun Jósef 30 frt, Horváth Lajos 40 frt, Szepessy Ágoston 20 frt, Kun Bertalan 13 frt, Vladár Ervin 10 frt, Tompa Mihály 5 frt, Jesze István ivén 10 frt 50 kr. Az tanévben: Tólcsvai Nagy Gedeon 50 frt, A miskolczi izr. közönség 15 frt, Lévay Jósef 11 frt 10 kr., Zsarnay Lajos püspök 40 frt, Szivos Pál 5 frt 25 kr. Az tanévben: Dr. Popper Jósef 5 frt, Lukács Lajos 5 frt, Kazinczy Gábor 10 frt, Sebő Lajos ivén 21 frt, Szabó István 10 frt. Az tanévben: Lukács Lajos 5 frt, Puky János 5 frt. Az tanévben: Lukács Lajos 5 frt, Nánásy Lajos 21 frt, Dobos Dániel ivén 8 frt 42 kr. Az tanévben; Lukács Lajos 5 frt, Vattay Sándor 5 frt, Hercz Adolf 5 frt, Zsóldos János 5 frt, Kaczander Aron 14 frt 90 kr., Groák Dávid 18 frt 10 kr., Szabó János 5 frt, Kalas Benjamin 10 frt, Teleky Péter 15 frt. Az tanévben: Lovász Miklós 20 frt, Teleky Péter 4 frt, dr. Kun Tamás 5 frt. Az tanévben: Czakó Lajos ivén 16 frt, Runyai Zsóldos Zsigmond 44 frt. Az egyházkerületi hollandi tárból 100 frt, Kun Bertalan 20 frt. Az tanévben: Pilta Jánosné 100 frtos alapitványának kamatjában 6 frt, Propper Ignácz 5 frt, Balogh István 50 frt, Szemere István 5 frt, Szalay Antal 30 frt, Sovány Péter 5 frt, Téglássy Ferencz 10 frt, Puky János 5 frt, Nagy Péter 30 frt, Fazekas Jósef 10 frt, Szűcs Bertalan 5 frt, Szeremley Jósef 5 frt 50 kr., Bizony Miklós 5 frt, Dobozy Dániel 100 frt, I. Ferencz Jósef magyar király 500 frt, dr. Bódogh Albert 10 frt, Szabó Jósef szalonnai lelkész 8 frt, Kiszely Jósef 10 frt, Hézser Endre 5 frt.

207 207 Az ik tanévben: Czakó Lajos 15 frt, Potoczky Imre 10 frt, dr. Csáthy Szabó István 100 frt, Főzy Ábrahám 17 frt, Dobozy László 10 frt, Sassy István 10 frt, Czakó Lajos 5 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. Az tanévben: Czakó Lajos 10 frt, Kalas László 40 frtos alapitványának kamataiban től 1879-ig fizetett 23 frt 60 krt. Haaz Rezső 10 frt, Csengeri József 8 frt, Jászay István 5 frt, Orosz Tamásné 5 frt, Nagy Péter gyüjtő ivén 62 frt, Korláth Kálmán 10 frt, Váncza Mihály évenként 10 frtot; 1868-tól 1884-ig befizetett kegyes adománya 170 forintot tesz. Dobozy László 10 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. Az tanévben: B. Vay Lajos főispán úr évenként 10 frt alapitványában ig 170 frtot, Misley Károly 9 frt 14 kr, Thuranszky Marczel 20 frt. A lyceumi ifjuság által tartott bál tiszta jövedelme 123 frt 40 kr. Szombathy János 5 frt. Az ev. kiházasitó egylet 40 frt. Csengeri József 10 frt. Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. Az tanévben: Czakó Lajos 40 frt. alapitványa negyedik részletét 5 frt. Az egyház ker. hollandi tárból 50 frt. Misley Károly ivén 127 frt. Veskóy Zs. Jenő 40 frt. A felső magyarországi első kiházasitó egylet 50 frt. A városi rendőrkapitányi hivatal 20 frt. Szobránczy Sámuel 5 frt. Pilta Jánosné úrhölgy 6 frt Az tanévben: Dobozy László 10 frt, Czakó Lajos 5 frt, a tiszáninneni államsegélyt osztó bizottságtól 100 frt, Csengeri József 10 frt, Ferenczy Lajos alapitványa 100 frt, Tóth Menyhért kápolnai lelkész 10 frt, Dobozy László 1873-ra 10 frt, Fazekas József 5 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. Az tanévben: Czakó Lajos 5 írt, Kun Bertalan püspök 20 frt, Fazekas József 20 frt, Csengeri József 10 frt, Dobozy László 10 frt, Sassy János 10 frt. Az tanévben: Czakó Lajos 5 frt, Fazekas József 10 frt, Dobozy László 10 frt, Pilta Jánosné urhölgy 12 frt. Az tanévben: Czakó Lajos 5 frt, Fa-

208 208 zekas József 10 frt, a tanuló ifjuság márczius 15-én tartott szini előadásból 45 frt 2 kr., Kun Bertalan püspök, kir. tanácsos 25 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt. Az tanévben: Csengeri József 20 frt, Fazekas Józsefné 13 frt. Az tanévben: Pilta Jánosné urhölgy 12 frt. Az tanévben: Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. Az tanévben: Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. Az tanévben: Pilta Jánosné urhölgy 6 forint. Az tanévben: Márk Ferencz Mező- Csáthról 50 frt, Margo Emilián g. kel. lelkész végrendeletileg 25 frt, Berger Mór 10 frt, Menyhárd Lajos 10 frt Bulla György 10 frt, Parnóy Molnár János 10 frt, Skuteczky József 10 frt, Kiss Károly 10 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt, Molnár Zsigmondné 5 frt, dr. Widder Bertalan 5 frt, Frankel Izidor 5 frt, Sümeghy Sándor 5 frt, Braun Mór 5 frt, Forster Resső öt év alatt fizetendő 10 frtot, a tanuló ifjuság által tartott tánczestély jövedelme 537 frt 48 kr., majálisi maradvány 50 frt 68 kr. Az tanévben: A m. kir. államvasutak helybeli társasköre 100 frt 25 kr., A főgymn. ifjúság 36 frt 74 kr., Skuteczky Jósef 10 frt, Pilta Jánosné urhölgy 6 frt, Edelmann Simon 5 frt, Spitzer J. J. 5 frt, Gutmann Dávid 5 frt, Munk Rozália 5 frt, Téglássy Ferencz 5 frt, Czambell Mátyás 5 frt, Glück Sámuel 5 frt, Kellner Bernát 5 frt, Pintér Gyula 10 frt, Kohn Lipót 10 frt, Igaz Károly 10 frt, Diószegi György 5 frt. Az tanévben: Apostol Jósef 5 frt, Pilta Jánosné 6 frt, Édes Vincze 10 frt, Honisch György 10 frt, Kertész Bertóthy Ágnes urhölgy 10 frt, Csépányi Ignácz 10 frt, Kun Bertalan püspök 10 frt, Rott E. M. 5 Sarkady Jánosné 10 frt, dr. Csáthy Szabó István 10 frt, Almássy István 10 frt, dr. Juhász Pál 10 frt, Herke Ida urhölgy 5 frt, Simonyi Károly 20 frt, Egy névtelen urhölgy 20 frt.

209 209 Ezen jótékony intézet megalapitása után már az ötödik évben 1863-ban megkezdette áldásos munkálkodását és egy özvegyet részesitett jótéteményeiben; 1866-ban már két nyugdijas, 1868-ban három, 1869-ben négy, ban hét, jelenleg pedig kilencz tag részesül az alapszabályok szerint kiosztandó évi összegben. Az alaptőke az 1884-ik év deczember 31-ével lezárt számadások szerint forint 86 krt s a kilencz felé osztandó összeg 909 frtot tesz, a melyből eső csekély részlet habár nem nyujthat is a megélhetés gondjaitól biztositékot, mégis minden esetre sok könnyet le tud törőlni azoknak arczárói, kik elvesztvén gyámolukat, az élet nehéz harczában biztos támogatás nélkül kénytelenek helyt állani. Valóban ha azt tekintjük, hogy a jelenlegi 23 tag és a meglevő alaptőke mellett ezen intézet nyugdijazott tagjainak, elhalt tagjai özvegyeinek, árváinak az 1884-dik év végéig összesen már frt 90 krt adott ki évi segélyekül: lehetetlen a legmélyebb hálával nem gondolnunk azokra, kik ennek alapját megvetették és azokra, kik kegyes alapitványaik s adományaikkal az intézet igazán nemes czélját elősegitették. Szálljon örök dicsőség nevükre! b) A tápintézet. A protestans tanintézetek megalapitásuk idejétől óta segélyezték a szegény anyagi körülmények között levő szorgalmas és jó magaviseletű tanulókat, s őket vagy teljes ellátásban vagy bizonyos pénzsegélyben, ösztöndijban részesitették. Ezen valóban nagy áldozatokat nem tehette meg más, mint azon önzetlen lelkesedés, mely a jótettek jutalmát csak a keresztyéni tiszta öntudat nyugtató érzetében kereste, a vallás és iskola ügyéért munkálkodó lankadatlan buzgóság, mely ez áldozatoknak hasznos gyümölcseit azon szivós ragaszkodásban remélte, melylyel az ily közsegély utján czéljokhoz segitett ifjak val- 14

210 210 lásuk és egyházuk iránt az életben hálájukból kifolyólag viseltettek. Iskolánkban is részesültek az 1736-ik évtől kezdve a tanulók ilyen közélelmezésben, azonban csak azon togatus deákok, kik egyházi szolgálatokat, temetést, diktálást, éneklést, sőt többször egyházi szónoklatokat is végezvén, a ref. egyház hiveinek azon áldozatáért, hogy számukra ilyen közélelmezést szolgáltattak a házankénti főzés által, viszont meg is szolgáltak. Ezen házankénti főzést azonban 1771-ben a helytartó tanács az adózó nép kimélése iránti tekintetből a megyei hatóság utján megtiltván, az egyház 1774 december 27-én az ezen tárgy megfontolására kiküldött bizottság terve alapján előbb egy tápintézetet állitott fel, melyben maga főzetett alumnus deákjai részére, 1796-tól kezdve pedig e helyett pénzsegélyt, ugynevezett»ultimát«3 váltó forintot adott havonként segélyezett»jótéteményes«deákjainak, a mely intézkedése 1848-ig megmaradt, midőn a korviszonyok és a gymnasium teljes rendezése ezt megszüntették. Iskolánk tanári kara, mely a tanintézet emelkedését minden időben teljes erejével előmozditani törekedett, 1867 julius 17-én az iskolai tanácsnak tett felterjesztésében, az intézet virágzásának czéljából oly hosszú szűnet után ujra egy tápintézet felállitására hivta fel az előljáróság figyelmét, melyet az iskolai tanács ajánlata folytán az egyházi tanács szivesen fogadván, azonnal gyüjtőiveket bocsátott ki e nemes czél pártolása végett. Az igy tervezett tápintézet megalapitása ugy helyben, mint vidéken oly buzgó pártolásra talált, hogy 1871 szept. 9-ikéig már e czélra 2633 frt 13 kr. kegyadomány folyt be, a mely lehetővé tette, hogy a tápintézet az iskolai év elején hét taggal megnyittathatott. Ezek közül három fizetett frtot, kettő frtot, kettő pedig dij nélkül nyert lakáson kivül teljes élelmezést. Ezen időtől óta a közönség áldozatkészsége e pár-

211 211 tolásra méltó intézet alaptőkéjét az tanév végéig 500 frt 2 1 / 2 kr. összegre nevelvén, jóllehet a város emelkedésénél fogva az élel a tőkepénz kamatja pedig folyton kisebb, jelenleg is e számban részesiti a tanintézet a jó erkölcsű szorgalmas tanulókat teljes és jó élelmezésben. Hálával emlitjük fel azon kegyes alapitók és adományozók neveit, kik tanintézetünk jótékony egyletét eddigi pártfogásukkal a nemes czélhoz segitették. Ezek időrendben a következők: A lyceumi tanuló ifjuság február 14-én tartott tánczvigalmából adott 159 frt 91 krt. Gr. Teleky Sándor Gyömrőről 25 f. A lyceumi ifjuság dec. 19-én tartott szini előadásából 265 f. A miskolczi hitelintézet 50 f. Nagy Boldizsár városi kapitány gyüjtése 21 f. 20. Az ág. első kiházasitó egylet 30 f. Szombathy Jósef 10 f. Gecse István 8 f. Hegyi Zsigmond 10 f. Farkas István 50 ft. Zsoldos Zsigmond Hevesről 100 ft. Sztreho András 10 f. Futó Sámuel bőcsi lelkész évenként egy köböl búzát. Almásy Oszkár 10 f. Faragó Sámuel 10 ft. A miskolczi takarékpénztár 25 f. Nagy Boldizsár 100 f. Farkas Jósef harsányi lelkész évenként mig lelkész lesz, két köböl gabonát. Kun Bertalan püspök 20 frt. Szücs Miklós ügyvéd 20 f. Mocsáry Lajos 100 f. Mocsáry Miklós 100 f. Szepessy Gyula 50 f. Tolcsvai Nagy Gedeon 50 f. Prónay Jósef 50 f. gr. Vay Ádám 50 f. Zsedényi Ede 20 f. Tisza Kálmán 20 f. Hevessy Bertalan 10 f. Csanády Sándor 10 f. Tisza László 10 f. Várady Gábor 10 f. Grommer 10 f. Koós Jósef 10 f. Vendéghy Gáborné 20 f. Lónyay Gábor 20 f. b. Wodianer Béla 20 f. Móricz Pál 10 f. Bató István 9 f. Névtelenektől 50 f. Szűcs János 10 f. Édes Albert 20 f. Horváth Károly Budapestről 10 frt. Bizony Tamás iskolakormányzó 10 f Szabó Gábor zsérczi lelkész öt éven keresztül egy-egy köböl gabonát és fél véka babot. Gr. Vay Tihamér évenként 5 f. Fekete Károly, ónodi ref. lelkész évenként egy köböl gabonát. Dr. Regéczi Nagy Miklós 20 f. Misley Károly lelkész gyüjtése 40 f. Dr. Hőke Lajos 10 f. Dr. Glück Miksa járás orvos gyüjtése 25 f. 50 kr. A tanulóifjuság táncz-

212 212 vigalmából febr. 10-én 80 frt. 72 kr. Lenkey Tamás 10 f. Felső magyarországi kiházasitó egylet 50 f. Miskolczi takarékpénztár 25 frt. Miskolczi hitelintézet 50 frt. Borsod-Miskolczi gőzmalom lisztben 18 frt 38 kr. A főgymn. énekkar 20 frt, Jelenik Antal 10 frt, Fekete Dezső 10 frt, Kun Ábrahám 10 frt, a főgymn. ifjuság szini előadásból máj. 15-én 109 frt, Szalay Elek daróczi birtokos alapitványa ig évi 30 frt, összesen 300 frt. Egy jótékony adakozó 10 frt, L. Farkas Gusztáv 20 frt, Ferenczy Lajos 100 frt, a sárospataki ifjuság a Miskolczon tartott hangverseny jövedelméből 50 frt, Kun László 10 frt, a miskolczi régi magán dalkör 18 frt 65 krt, Pilta Jánosné 10 frt, Szentpétery Sámuel 12 frt, Fraenkel Bernát 20 frt, Bay Barna évi 4 frt, összesen 18 frt, Darvas András 18 frt, özv. Szücs Sámuelné 10 frt, a főgymn. énekkar adománya 20 frt, Kun Bertalan püspök 10 frt, özv. Nyakó Andrásné szül. Jakab Zsuzsanna végrendeletileg hagyott 100 frtot, I. Ferencz József magyar király szept. II-én legmagasabb látogatása alkalmával 200 frt. Ragályi György 100 frt, Kun Bertalan püspök 10 frt stb. és számos kisebb adományok 1 ). Ezekhez járulnak évenként az egyházkerületből, az egyházmegyék- és egyházakból templomi hirdetés utján gyült összegek; az 1870-ik évi egyháztanácsi határozat alapján a szüreti szünidő alatt addig a szegény tanulók segélyezése czéljából a helybeli kegyes jóltevőktől gyüjtött, továbbá a régi alumnium alaptőkéjéből fennmaradt és 1872-ig a jótéteményes ifjak ösztöndijául az iskolai pénztár által fizetett évi 65 frt 68 krnyi összeg, és az egyes kegyes jóltevők adományai, melyek együtt ezen még gyermekkorát élő, de pártolásra méltó egyletnek alapját megvetették, magukat pedig méltókká tették azoknak örök hálájára, kik ezen tápintézet segitsége által kivergődvén a tudatlanság és földhöz kötött szegénység bilincseiből, ha az életben állást foglalhatnak, örök l ) A tápintézeti vannak vezetve. kegyesadományokkönyvében mind a legkisebbig be

213 213 áldással kisérhetik azoknak neveit, kik jószivükből eredt felebaráti adományaik által iskolánk emelkedését is elősegitették. A tápintézet vezetője s felügyelője szeptembertől szeptemberig Halmy Gyula tanár volt, szeptembertől máig Porcs János tanár.

214 VIII. Az ifjusági egyletek. a) A Kazinczy önképző társulat. Irodalmunk s nyelvünk halhatatlan érdemű bajnokának, Kazinczy Ferencznek emlékére születése százados évfordulóján kegyeletes ünnepélyt rendezett az egész magyar nemzet. Erdélyi Jánosnak a Sárospataki Fűzetekben 1857-ben e tárgyban megjelent kis felhivása, majd Lévay Jósefnek a Szépirodalmi Közlönyben ugyanazon év november hó 18-án az ünnepély eszméjét kifejtő, terjedelmes és szivhez szóló czikke nem maradt kiáltó szó a pusztában, hanem óhajtott visszhangra talált ugy a hirlapokban, mint a nemzet jobbjainak szivében és»a kellő időben érkezett eszme testet vőn magára.«a magyar tudományos Academia november 22-iki ülésében Toldy Ferencz inditványára egyhangulag elfogadta az emlékünnep megtartását, s példáját testületek és városok vetélkedve követték oct. 27-én városunk is négy különböző helyen ünnepelte a dicsőült férfiú szivetemelő emlékünnepélyét, melyen nem csak a város, hanem a megye minden rendű s rangú polgárai részt vettek.»dicsőitő hódolatának bemutatásában legelső volt a ref. főgymnasium, melynek számos tanuló ifjusága, az ügy mellett lelkesült tanárok vezérlete alatt, az egyházi és világi előljárók jelenlétében, díszes közönségtől koszorúzva, az iskola nagy hallgatótermében Pásztor Dániel igazgató és Lévay Jósef tanár alkalomszerű szép beszédeikkel, nehány szavalattal s az összhangzatos ének-

215 215 kar szabatos dalaival dicsőitette a nagy Kazinczy érdemeit «1 ) Nem emlitve azon lelkesitő és ébresztő hatást, melyet ez országszerte tartott ünnepélyek a lethargiából felocsúdni kezdő nemzetre tettek, a helybeli emlékünnepnek tanintézetünkre legközelebb igen áldásos következése lett. Ugyanis Lévay Jósef a költő, gymnasiumunkban ekkor a magyar irodalom tanára, a Kazinczy-ünnepélyek sikeres inditványozója, november hó 12-én az iskolai szék ülésében azt inditványozta, hogy az ifjúság képzése czéljából az iskolában már a régibb időben fennállott önképző társulat elevenittessék fel és a halhatatlan érdemű nyelvújitó emlékére»kazinczy-önképzőkör «nek neveztessék. A tanári kar örömmel fogadta az inditványt, s megbizta az inditványozót, hogy a régi önképző társulat alapszabályait átnézvén, az alakitandó kör számára uj alapszabályokat dolgozzon ki. Tanintézetünkben ugyanis már szept. 18-án a három felső osztály növendékeiből egy önképző társulat alakult, mely Rugócz Kovács János, Vágó Jósef kettős elnöksége s később Pap János és Vágó Jósef vezetése alatt munkálkodását szépirodalmi kisérletek, birálatok irására, szavalatokra és más élőszóbeli előadásokra terjesztette ki s minden tanév végén az uj templomban tartotta diszes közönség előtt elnöki megnyitó beszédből, titkári jelentésből, szavalatokból és az érdemkönyvbe irásra méltatott munkák kiválóbbjainak felolvasásából álló évi ünnepélyét. Ezen, a növendékek magánszorgalmának fejlesztésére áldásosan ható önképző társulat azonban marcz. 19 én tartott utolsó ülése után a bekövetkezett zivataros idők miatt egészen megszűnt. Lévay Jósef az iskolaiszék megbizásának hiven eleget tett s az alapszabályokat elkészitvén, miután a tanári kar azokat egész terjedelmökben elfogadta, a Kazinczy önképző-kör a négy felső osztály örömmel és ve- 1 ) A miskolczi Kazinczy-ünnepély bő és szép leirása»kazinczy emlény«czim alatt 1860-ban Rácz Ádámnál Miskolczon megjelent.

216 216 télkedve beiratkozó növendékeiből megalakult, s munkálkodását decz. 4-én azonnal meg is kezdette 1 ) Ifjusági önképzőkörünknek eleitől fogva mindez ideig igen számos tagja volt. Alapitójának vonzó egyénisége a négy felső osztály növendékeit már az első évben kivétel nélkül egyesitette ennek barátságos gyűlésein, melyek az irodalom szeretetét, a magyar nemzetiség hű ápolásának érzelmeit napról-napra jobban erősitették a tanuló ifjuság kebelében, s a közösen szerzett szellemi élvezet által szorosan csatolták egymáshoz; a későbbi időben pedig a növendékek szivében mély gyökeret vert buzgóság a kör iránt, az elődökről folyvást átszármazott az utódokra, igy minden év elején igen szép számu lelkes kis csapat sorakozott azon zászló alá, melyre a kör nemes hivatása irva van, melynek megfelelni, a közönség folyton megujuló biztató nyilatkozatai s rokon érzelme kifejezései között ma is buzgósággal törekszik. Az alapszabályok szerint annak elnöke a magyar nyelv és irodalom tanára; ifjusági hivatalnokai a titkár, a jegyző és a könyvtárnok voltak. A munkák a titkárhoz adattak be, s a rendes üléseken általa nyilvánosan felolvastatván, vállalkozás utján vétettek ki a tagok által birálatra, melyeknek a kitűzött határidő alatti elkészitése után, a birálók magok olvasták fel azokat. A műhöz és birálatához a kör tagjai hozzászólhattak, elvetésre, dicséretre, vagy érdemkönyvbe írásra itélhették azokat, azonban döntő joga csak az elnöknek volt, a kinek végül kimondott véleménye szerint fogalmaztatott a jegyzőkönyvi határozat. A nem tetsző birálat ellenbirálatra is kiadatott, melyek nagy vitára adtak alkalmat, s többnyire bizottságokban érték végöket. A munkák irásán kivül, melyek leginkább versek, műfordítási kisérletek, szépprózák voltak, kiterjedt a tagok munkálkodása a szónoki művek előadására, versek szavalatára is, melyek szintén nyilvános birálat tárgyát képezték. 1) A Kazinczy önképzőkör alapszabályait az egyháztanács február 15-én, az egyházkerület pedig S.-A.-Ujhelyben octóber én XLI. jegyzőkönyvi pontjával erősítette meg.

217 217 A kör a közvizsgák alkalmával az avasi nagy templomban minden évben dísz ülést szokott tartani, melyen évi munkálkodásáról az iskolai előljáróság előtt beszámol, és a közönség gyönyörködtetése czéljából szavalatokat tart, melyeknek szüneteit rendesen az ifjúsági énekkar dalai töltik be. E dísz ülés ünnepélyességét a kör alapitványi dijaira az év elején kitűzött és tanári bizottság által megbiráltatott pályamunkákról szóló jelentés is emeli, melynek eredménye szerint az ifjuság jutalomra érdemesitett pályázó tagjai között a pályadijak nyilvánosan kiosztatnak. Lévay Jósef octóber 15-én Borsodmegye főjegyzőjévé választatván, tanári állásával együtt az önképzőkör elnökségét is letette, melyről a kör hálája s igaz tisztelete kisérte ujabb díszes állására, melyen ma is általános elismerés között hiven munkálkodik. Utóda, ugy az irodalmi tanári széken, mint az önképző kör elnökségében Solymossi Sámuel lett, ki szintén hivatott fejlesztője volt az ifjuság nemesebb érzelmeinek, kinek örök ifjú lelke, költői kedélye 17 éven keresztül sok fiatal ember lelkében gyujtá fel a magyar irodalom iránti szeretet lángját ik év szeptember hó 30-án történt halála után az iskolai szék az önképző kör vezetésével Dr. Kovács Gábor tanárt bizta meg. A változott viszonyok némi módositásokat kivánván, a kör alapszabályai 1882-ben egy kinevezett tanári bizottság által átalakittattak és az iskolai tanács által megerősittetvén, november hó 8-án életbeléptettettek. E szabályok az előbbiektől annyiban térnek el, hogy a munkákat, melyek a titkárhoz adatnak be, a tagok nem a kör ülésén, a felolvasás után nyilvánosan veszik ki birálatra, hanem a titkár által titkosan adatnak azok ki, és ugy is adatnak vissza a birálattal együtt szinte ő hozzá, a ki azokat a kör ülésén felolvasván, a tagok mind a munkára, mind a birálatra megtehetik észrevételeiket a nélkül, hogy azok szerzőinek neveit tudnák, igy az eddig nagyon elfajult személyeskedés és ellenbirálatok teljesen kikerülteinek. Az elnök tetszése szerint szavazattal döntetheti el az itéletet, vagy egyszerűen elmond-

218 218 ván saját véleményét, vele a jegyzőkönyvi határozatot is végérvényesen kimondja. A kör évi bevétele egy ifjúsági pénztárnok által kezeltetik, ki a társulat kötelezettségeit csak az elnök utalványára fizetheti ki, számadását pedig az elnök kivánatára bármikor a kör elé terjeszteni tartozik. A kör könyvtárába csak a kör gyűlése által megszavazott könyvek hozathatók meg, a könyvtárnok pedig hivatalból maga a senior, kinek bizonyitványa addig ki nem adatik, mig egy kinevezett bizottság előtt a rábizott könyvtárral pontosan be nem számol, stb. A mi a kör anyagi viszonyait illeti, örömmel állithatjuk, hogy e tekintetben az ország főgymnasiumai között önképző körünk a legelsők között áll, mert számos alapitványai mellett, melyek az iskola pénztára által kezeltetnek, a kör munkálkodását figyelemmel kisérő s haladását örömmel tapasztaló egyes pártfogók által évrőlévre több kegyes adományok tétetnek pályakérdések jutalmazására, melyek növendékeink magánszorgalmának nevelésére, munkálkodásának előmozditására igen üdvös hatást gyakorolnak. Alapitványaink ez ideig a következők: I. A nagy Kazinczy Ferencz születésének évszázados ünnepe ébresztő hatása alatt inditványoztatott novemberben az egyháztanácsban, hogy tétessék egy alapitvány közadakozásból a halhatatlan érdemű irodalmi férfiú neve alatt az iskola részére, melynek kamatja a tanári kar által kitüzendő pályakérdés jutalmazására szolgáljon. Az inditvány elfogadtatván, a gyüjtéssel megbizott Szücs György, Szücs István és Bató István egyháztanácsosok lelkes fáradozásainak deczember 18-ára már 330 frt és egy két forintos tallér lett az eredménye. Ez összeg az iskolai tanács ajánlatára Egyházi Kazinczy ösztöndij czimen két alapitványi tőkévé alakittatott, s a takarékpénztárba helyeztetvén, kamatjai évenként a Kazinczy önképzőkörben egy 10 és egy 8 frtos pályadij kérdéseinek jutalmazására fordittatnak. 2. Ugyancsak a Kazinczy ünnepély lélekemelő hatása inditotta a miskolczi polgári éneklőkart arra, hogy iskolánknak 80 frtot ajánljon fel ily czim alatt:»a mis-

219 219 kolczi polgári éneklőkar tagjai által felajánlott Kazinczy alapitvány«, melynek kamatja évenként a pályázat útján készitendő legjobb magyar munka dijazására fordittass ék. 3. A Kovács Gyula emlékalapítvány a. Az 1862-ik év april hó 22-én Varga Jósef, a debreczeni főiskola seniora és az önképzőkör elnöke 136 frtot küldött Lévay Jósefnek a Kazinczykör elnökének, hogy ez öszszeg, a miskolczi főgymnasium egykori jeles növendékének, a korán elhunyt Kovács Gyulának hátrahagyott költeményeiből bejött összeg fele lévén, az»kovács Gyula dij«czim alatt magyar fogalmazások dijazására kamatozzék. Ugyanezen alkalommal a fennmaradt költeményekből 112 példányt is küldött önképző körünknek, melyek eladásából 19 frt 60 kr. jövén be, az az alapitványi összeghez csatoltatott, mely igy 155 frt 60 krt tesz. 4. Liszkay Gubás Ferencz, iskolánk egykori jeles növendéke, később nagyváradi ref. vallástanár, majd helybeli polgáriskolai igazgató, korán elhunyt szeretett neje iránti kegyeletből:»gubás Kovács Mária alapitványai czim alatt az 1871-ik évben száz forintot adott Kazinczy önképző körünknek, hogy annak kamatja évenként bárminemű pályakérdés dijazására fordittassék. 5. A Szemere Bertalan emlékére, a főgymnasiumi ifjuság február havában száz frtot adományozott alapitványképen az önképzőkörnek, hogy annak kamatja évenként»szemere Bertalan dij«czim alatt pályakérdés dijazására fordittassék. Ezen alapitvány az ifjúság által tartott jótékonyezélú tánczmulatság jövedelme volt. 6. Ferenczy Lajos alapitványa. Ferenczy Lajos egyházi és iskolai tanácsos, a tanügy buzgó pártolója, azon többszörös adományain kivül, melyeket önképző körünkben időről-időre a legszorgalmasabb tagok részére kitüzött, az ik évben pályadijalapúl száz frtot adott a körnek, melynek kamatja az iskolai szék határozatánál fogva a kegyes alapitó neve alatt évről-évre pályakérdés jutalmazására fordittatik.

220 Margó Emilián miskolczi görög-keleti lelkész alapitványa, melyet 1881 ben végrendeletileg hagyott önképző körünk pályadij alapitványául 50 frtnyi összegben. A felvilágosodott szellemű, hazafias érzelmű jeles lelkész alapitványának kamatja évről-évre szintén pályadijúl használtatik. 8. B. Eötvös Jósef emlékére gyüjtött szavalási dij, mely az julius 3-án tartott Kazinczy örömünnep alkalmával gyüjtetett iskolánk szives pártfogói között szavalási dij alapúl. Ez alapitvány kamatjáúl évenként 5 frt szokott szavalások jutalmazására kiosztatni. Ezen alapitványok tőkéi az iskolai pénztárban vannak elhelyezve, kamatjaik évről-évre az alapitványok szellemében használtatnak fel. Ezeken kivül számos évi adományban részesült önképző körünk mind e mai napig. I. Első helyen kell emlitenünk Rácz Ádám urnak azon szivességét, hogy 1863 óta minden évben öt forintot szokott felajánlani pályakérdés dijazására. 2. A budapesti magyar kir. tudomány egyetemen levő»borsodi kör«a tanitványi kegyelet jeles példájáúl Solymossi Sámuel önképzőköri elnöknek szeptember 30-án történt halála hirére azonnal elhatározta, hogy mig a borsodi kör áll, minden évben egy magyar aranyat fog küldeni a miskolczi ref. főgymnasium önképzőkörének»solymossi-dij«czim alatt, egy általa kitüzendő pályakérdés dijazására. E határozatát évről-évre hiven teljesiti. Ily hálával fogadott, emlékezetre méltó kegyes adományokat tettek még önképző körünk részére a következők: Az 1870-ik évben. Bató István és neje 30 frt; az ik évben Bató István és neje 30 forintot; 1872-ben: Nyilas Sámuel ref. lelkész egy arany, Ferenczy Lajos 10 frt, Balogh Kálmán 5 frt, Ráth Mór 29 kötet értékes könyvet; 1873-ban: Nyilas Samu egy arany, Bizony Tamás iskolakormányzó 10 frt, Ferenczy Lajos 15 frt; 1874-ben: dr. Bódogh Albert egy arany és 2 jrtos tallér; 1875-ben: dr. Bódogh Albert 3 frt, Tóbiás Jósef 5 frt; 1876-ban: Váncza Mihály 5 frt, dr. Bódogh

221 221 Albert I arany, Porcs János tanár egy arany, Tóbiás József tanár egy tallér, Molnár Lajos tanár egy tallér, Szathmáry Király Pál 8 frt; 1877-ben: Váncza Mihály 10 frt, Ferenczy Lajos 12 frt, Szűcs Sándor tanár egy arany, Molnár Lajos tanár egy tallér, a Kazinczy-kör egy kültagja 5 frt, egy névtelen jóltevő 4 frt; 1878-ban: Solymossi Samu tanár 5 frt, egy jóltevő 2 frt; 1879-ben: Kazinczy-kör tagjai 7 frt, Kun Pál tanár 5 frt, Ruszt Jósef 5 frt, Kis Jósef tanuló emlékére rokonaitól 10 frt; 1880-ban: Halmy Gyula tanár 5 frt, Ferenczy Lajos 10 frt, dr. Ixel Soma 5 frt, olvasó-kör 14 frt, Bizony Tamás iskolakormányzó 3 db. huszast; 1881-ben: Ferenczy Lajos 10 frt, dr. Ixel Soma 20 frcos arany, dr Guttmann Soma 20 frcos arany, Veskóy Zs. Jenő tanár 5 frt, három tanuló együtt egy arany; ben: dr. Winternitz Antal 10 frt, Porcs János tanár egy cs. arany; 1883-bandr. Winternitz Antal 10 frt, dr. Kovács Gábor tanár egy cs. arany, Bizony Tamás iskolakormányzó 2 frt, Mikuleczky István főgondnok 2 frt; 1884-ben: Kun Pál tanár egy cs. arany, Kónya Ferencz tanár két arany. Ezen számos alapitványok és kegyes adományok mig egy részről a kör tagjainak munkálkodását, szorgalmát növelték, buzditották, melynek bizonyitéka a pályázatra beadott évenként nagyszámu és valóban legnagyobb részökben dicséretes igyekezetet tanusitó pályamüvekben nyilvánult; más részről a számos tagok által befizetett mérsékelt tagdijak lehetővé tették, hogy az ifjusági kör alapitása után azonnal egy könyvtár alapját vethesse meg, mely az idővel folyvást növekedvén, ma már az önképzésnek szintén erőteljes kutforrását képezi. b) Ifjúsági énekkar. Az összhangzatos éneklés, mint a sziv nemesebb érzelmei nevelésének igen fontos tényezője, tanintézetünk növendékei által már a mult században miveltetett. Reformált vallásos szertartásaink szerint valamint a templomban az isteni tiszteletnél, ugy a temetéseknél és más ünnepélyes alkalmakkor mindenkinek joga, sőt némelyiknél kötelessége levén közreműködni: az éneklés

222 222 tanitására nagy gondot forditottak elődeink, s az egyház kántora eleitől fogva hivatalánál fogva köteles volt iskolánk növendékeit e tantárgyban vezetni. A temetési éneklést az egyházhozi kegyeletes viszonynál fogva a legrégibb idő óta szintén a tanintézet növendékei teljesitvén, már csak ez okból is bizonyos gyakorlottságot kellett az éneklésben elsajátitaniok. Az évben irt iskolai törvények 5. -a szerint ezen temetések háromfélék voltak: I) funera concionali a, melyeken az iskola összes növendékei megjelentek, 2) funera generali a, melyeken az alumnusok mind, 3) funera partialia, melyeken a halottas felek által kivánt nehány alumnus vett részt. Ezen szokás az 1785-ik évben némi változást szenvedett. Az egyháztanács ugyanis a köztartásban részesülő alumnistáknak némi mellékkeresetet óhajtván biztositani, másrészről pedig belátván a régi intézkedésnek a kis tanulók egészségére és előhaladására egyenlően káros voltát, azokat a temetési szolgálatok alól egyszermindenkorra felmentette, s azt a jövőre nézve egyedül az alumnisták kötelességévé tette, megszabván egyszersmind az ily éneklés diját személyenként egy-egy garasban. Ezen határozattal egyidőben szerveztetett az ifjusági énekkar azon czélból, hogy a nagyobb iskolai és temetési ünnepélyek, melyeken eddig az összes tanuló ifjuság közös éneklése kétségkivül imposans hatást gyakorolt, és a melyet az egyháztanács megszüntetett diszesebbekké tétessenek. Ezen összhangzatos énekkar az ifjuság tömeges részvételével rövid idő alatt oly virágzó állapotba jutott, hogy nemcsak iskolánk ünnepélyeit, egyházunk vallásos és temetési szertartásait tehette diszesebbekké, hanem gyakran kikérettek az intézet kormányzójától a vidék előkelőbb és vagyonosabb polgárainak temetéseire is, a honnan az intézet alaptőkéjének gyarapitására majd mindig hoztak némi segedelmet. Tagja lehetett minden tanuló, azonban a ki egyszer belépett, ha csak egészségi tekintetből orvosilag el nem tiltatott az énekléstől, egész tanuló pályáján végig megmaradni köteleztetett abban, hogy magát évről-évre tö-

223 223 kéletesebbithesse s annak használható tagja legyen. A köz tanitók is rendesen tagjai voltak az énekkarnak, az alumnisták pedig okvetetlenül kötelesek voltak abba beállani s joguk az volt, hogy ha hasznavehetőknek bizonyultak el nem tiltathattak az ünnepélyeken és temetéseken való szerepléstől. Hivatalnokai voltak: I) a karelnök, leginkább a köztanitók vagy a tekintélyesebb deákok közül az egész ifjuság által szavazattöbbséggel választva, ki főleg a nem helyben történt szereplések alkalmával teljes hatalmu és felelős igazgatója volt ez ifjusági egyletnek s parancsának minden tag szigoru büntetés és jótéteményének elvesztése terhe alatt engedelmeskedni tartozott. 2) Az énekvezér (praeceptor), ki a kart a nem helybeli szereplések alkalmával vezette, az órákon pedig, ha az egyházi énekvezér távol volt, az énekkart tanitotta s gyakorolta. 3) A főének esek (protocantorok) a legjobb éneklők közül választattak és az énektanár által már betanitott darabokat külön órákon gyakorolták az egyes hangnemekkel, továbbá az uj tagokat a hangjegyek ismeretébe bevezették. 4) A d i c t a 1 ó, ki a különböző alkalmakra részint a tanárok, részint az énektanár vagy karelnök által irott elénekelendő darabot az éneklés előtt felolvasta vagy elszavalta. Ezen ifjusági hivatalnokok mellett az iskolaiszék által 1820-tól óta minden évben egy gymnasiumi rendes tanár tétetett az énekkar felügyelőjévé, ki az alapszabályok szigoru megtartására, az óramulasztók megfenyitésére, az énekkar pénztárának kezelésére ügyelt fel, s a tagok közt esetleg felmerült egyenetlenségeket elsimitotta. A mi az énekkar kötelességeit alapitásától fogva illeti, minden iskolai ünnepélynél tartozott ha arra alkalmas tagjai voltak minden dij nélkül az ünnepély rendje szerint gyász- vagy vigdalokat énekelni, az egyházi hivatalnokoknak, tanároknak és tanulóknak temetésein szintén részt venni; ezen kivül az egyházitanács által meghatározott dijért kivánatra a felekezetünkhöz tartozó hivek temetésén énekelni.

224 224 Ezen szolgálatok dijazására nézve 1785-ben»az egész harmónia dija 2 frt, a félhármóniáé pedig I frtban«állapittatott meg, melyből nyolcz poltura az ifjuság közpénztárába tétetett, a többi pedig a temetésen megjelent kartagok dijazására fordittatott ben azonban a»harmónia dija«12 frtra emeltetett, melyből 2 frt az iskolai pénztár részére tartatott vissza. Ezen időtől óta máig a dijazás igen sok változáson ment keresztűl, azonban lehet mondani, hogy az idő kivánalmaihoz képest mindig emelkedett. A régibb időben a temetési dijak mellett a deákok részére egész lakomák, ugynevezett»collátiók«rendeztettek, melyek igen nagy jótétemények voltak a szegényes ellátással biró alumnisták részére, de másrészről igen sok iskolai kihágásnak is kezdetét, okát képezték, miután a kissé felvidult, felmelegedett tagok ritkán tudták megtartani magokat az ifjuság szokása szerint attól, hogy még az ily collatiók után szolgálatukért kapott dijaikat is fel ne áldozzák a barátság oltárára, mely oltárt gyakran tiltott helyeken is kerestek. Ez inditotta később az iskolaszéket arra, hogy miután az énekkar tagjainak ily megvendégelése legtöbb fegyelmi kihágásra szolgáltatott okot, azt teljesen betiltsa, felemelvén ennek kárpótlásául 1867-ben a mai nap érvényes összegre a temetési dijat. Ezen ifjúsági egylet, melyre az intézetnek részint az egyház vallásos szertartásainak, részint az iskolai ünnepélyeknek diszesebbé tételénél szüksége van; mely a belépő tagokra a kötelességet kellemessé, a dal szivhez szóló erejénél fogva könnyűvé teszi; az ifjúság lelkét nemesíti, őket némi mellékjövedelemhez juttatja: alapitása óta szünet nélkül virágzó állapotban van. Alapszabályai legujabban január 28-án az idő és kor kivánalmainak megfelelőleg alakittattak át, s február 26-án az egyháztanács által ujolag megerősittetvén: az énektanár szorgalmas és szakavatott vezetése mellett, hivatásának ma is megfelel, s nemcsak az ifjúságnak, hanem az iskolának is büszkeségét képezi.

225 225 c) Az ifjúsági zenekar. A szépészeti érzék, a hallás és izlés kifejtésére, a gyöngéd érzelmek ápolására nagyfontosságú zenét gymnasiumunk ifjai igen régen művelték már magánosan, miután az ifjuság törvényei azt nemcsak megengedték, hanem mindig ajánlották is. Egyletté azonban tudomásunk szerint csak az 1865-ik évben egyesűltek először, a mely idő óta, midőn az ifjuság között elég számban találkoznak olyanok, kik a vonóhangszerek kezelésében némi előismerettel birnak, minden iskolai év elején szervezkedni szoktak a közös képzés czéljából, s már több év végével mutattak fel minden zenebarátot megörvendeztető szép eredményt. 15

226 IX. Az iskola jóltevői. A ref. vallás híveit jellemző áldozatkészség tanintézetünk iránt ennek alapitása óta időről-időre szépen nyilatkozott. Nem szólhatunk ugyan mindekkoráig olyan nagy, s talán iskolánk életében korszakot alkotó alapitványozásról, mely ennek alapitása óta tartó szerény anyagi helyzetét egyszerre a nagy vagyonnal biró intézetekkel egyenlő jó állapotba helyezte volna, vagy tanáraink mindig igen szűken mért fizetését emelhette vagy számuk szaporitását lehetővé tette volna. Azonban még is vannak sokan, kikről a legnagyobb hálával emlékeznünk jól esik, mert a nevelés szent ügyének saját jó lelkük sugallatából, vagy midőn arra felszólittattak, kegyes adományokat hoztak, igy a tanintézet emelkedhetését elősegitették. Bizonyára legnagyobb jóltevője volt ez iskolának eleitől fogva a reform. egyház, mely mint az édes anya az ő gyermekét, bőlcsőjéből nevelte ezt azon állapotra, mig a maga lábán járni nem tudott; segitette, védte, mig saját anyagi ereje azt megengedte; sőt midőn állapota nem volt is valami kecsegtető, még akkor is»azon anyai igaz indulatból, melyet egyházi gyülekezetünk a kebelében virágzó s nagyobbrészint ön fiai nevelés helyéül szolgáló oskola eránt állandóan viseltetik s ezzel anyai szeretetét és jóltevősködését minduntalan éreztetni kivánjam az időhöz és körülményekhez képest tekintélyes összeget ajándékoz annak. 1 ) Természetesen, a hála e jó- 1) február 28-án a Lónyay Lászlónak óta kinnt volt 3000 frt tőke 4930 frt 43 krt tevő kamatjával visszafizettetvén, ámbár az egyház e kamatokat a kiadás óta évről-évre fizette az iskolának a tanárok