TARTALOM. megközelítésmódja Ulrich Beck elmélete a kockázattársadalom

Átírás

1 TARTALOM ELŐSZÓ BEVEZETÉS A módszerről A konfliktus szereplői A konfliktus szintjei A konfliktus kontextusa A konfliktus értelmezése A KONFLIKTUS KERETE A társadalmi gondolkodás átalakulása Biztonság és társadalom a biztonság objektív és szubjektív dimenziói Az új technológiák megjelenése: az atomenergia problémája A kontingenciák visszatérése A kockázatok kutatásának története A kockázat-fogalom központi szerepe Az első kutatások a formális-normatív megközelítés A pszichológiai-kognitív irányzat A társadalomtudományos reflexió Douglas a veszély kulturális meghatározottságáról a kulturális antropológia megközelítésmódja Ulrich Beck elmélete a kockázattársadalom konfliktusairól a szociológia megközelítésmódja A magyar kutatások A KONFLIKTUS ELŐTÖRTÉNETE Az atomenergia és a társadalmi környezet

2 Tartalom Az atomenergia problematikája a nyilvános diskurzusban Az atomtemetők (nukleárishulladék-tárolók) problémája Az atomtemető és a társadalmi környezet az államszocializmus Magyarországán A szervezeti tér kialakulása A szereplők A helyszínek: koncepciók az atomhulladékok elhelyezéséről Az első koncepció Izotóptemetők Magyarországon Az első konfliktus: Magyaregregy példája A Feked Véménd Ófalu terület kiválasztása Összefoglalás A LAIKUSOK ÉS SZAKÉRTŐK VITÁJA Bevezetés A konfliktus első szakaszának jellemzői Az események A kezdet a koordináták megrajzolása Az ismeretterjesztő előadások a társadalmi szempont megjelenése Az első újságcikk a tömegkommunikáció szerepe A szituáció definiálása A szereplők definiálása A falugyűlés Különböző perspektívák A PAV érvrendszere Az általános elvek szintje Az atomerőmű technológiája A helyszínkiválasztás általános elvei Az érvek mögötti elképzelésrendszer Az ófaluiak érvrendszere

3 Tartalom A szakmai kérdések pszeudotudományos kritikája Morális perspektívákból megfogalmazott ellenérvek Bizalmatlanság az intézményekkel szemben Az érvek mögötti elképzelésrendszer Összefoglalás A konfliktus átalakulása: a szakmai szempont dominanciája A KONFLIKTUS SZAKMAI VETÜLETE: SZAKÉRTŐK PRO ÉS KONTRA Bevezetés A konfliktus szakmai szakaszának jellemzői A konfliktus szakmai szakaszának előtörténete A szabályozás kérdése A tudományos ellenvélemény megjelenése A MTESZ-fórum a konfliktus mint szakmai vita A szimbolikus tér A szakmai tér eltérő veszélyeshulladékpolitikák A PAV reakciója A szakértők A Független Szakértői Bizottság a szakértői munka keretei A tudományos vita A szakértőcsoportok közötti kommunikációról A paksi vita a szakmai kérdések megvitatásának fő színtere A vita kognitív univerzuma Tudományos-technikai problémák: a műszaki gát természeti környezet kérdése

4 Tartalom A törésvonalak problémája A hidrogeológiai kérdések Az MTA újra-bekapcsolódása a konfliktusba Összefoglalás ÖSSZEFOGLALÁS A konfliktus általános környezete Új módszerek a környezeti konfliktusok kutatásában A kulturális minták jelentősége Az intézményi környezet A politikai környezet BIBLIOGRÁFIA A KONFLIKTUS IDŐRENDJE I A KONFLIKTUS IDŐRENDJE II. (1988) A KONFLIKTUS IDŐRENDJE III. (1989) A REGIO KÖNYVEK sorozat eddig megjelent kötetei

5 Előszó E könyv létrejötte, sőt egész története sajátos időszekvenciák mentén definiálható. Egy húsz évvel ezelőtti, ám aktualitásából azóta sem vesztett társadalmi-politikai konfliktus (az Ófalu környezetében megépíteni tervezett atomtemető elleni lakossági tiltakozás) történetét dolgozza fel. A vizsgált jelenség több volt, mint a korban megszokott, ún. telepítési konfliktusok egyike 1, az Ófaluban zajló események már lezajlásuk pillanatában túlmutattak a szűkebben értelmezett lokális kontextuson: a történeti korszakváltás a társadalmi-politikai átmenet egyik jellegzetes szimbólumává nőtték ki magukat. A könyv egy közel fél évtizedes empirikus kutatómunka eredményeit rögzíti, amely résztvevő megfigyeléssel, az események dokumentálásával már a konfliktus történéseivel egy időben megkezdődött. A tiltakozások lezárulása, az ófalui helyszín végérvényes visszavonása után, 1990 és 1995 között lehetőség nyílott a több évtizedes előtörténet, a szövevényes háttér pontosabb megismerésére, a konfliktusban részt vevő szereplők, az intézmények kapcsolatainak, motivációinak felderítésére. A kutatás végeredményét tartalmazó beszámoló 10 évvel ezelőtt doktori disszertációként került benyújtásra és megvédésre a berlini Humboldt Egyetemen 2. * Az utóbbi időszakban számos társadalomtudományos munka, konferencia, workshop, dokumentumfilm foglalkozott a társadalmi-politikai átmenet témaköreivel, létrejött a rendszerváltás történetírása. Mint minden tudományos programnak, a rendszerváltás kutatásának is vannak jól dokumentált, alaposan feltárt területei, s vannak háttérben maradt, sajátos vakfoltjai. Részletgazdagon, 1 Ehhez lásd Farkas János: Bevezetés a környezetszociológiába. Egyetemi jegyzet. Budapest., BME Kiadó, A német nyelvű könyv címe Risiko, Gesellschaft, Konfl ikt: Die politische Wende und lokale Gesellschaft in Ungarn. Eine Fallstudie. Néhány fejezet megjelent belőle ugyan magyar nyelven is, de az egész könyv mindeddig kiadatlan volt. A megjelent részek Szijártó Zsolt: Kockázat, kultúra, konfliktus. Replika 31 32, 1998/szeptember, , uő.: Egy konfliktus etnográfiája: laikusok és szakértők vitája az ófalui atomtemető kapcsán. Tabula 1999/1 (1 2), uő.: A hely hatalma: lokális szcénák globális folyamatok. Budapest, Gondolat,

6 Előszó sok szemszögből megismerhettük a központi jelentőségű, szimbolikus események történeti hátterét (gondoljunk itt Nagy Imre újratemetésére, vagy a páneurópai piknikre), számos visszaemlékezés, interjú segít abban, hogy pontosabban érthessük az egykori szereplők motivációit, döntéseik hátterét, a történések logikáját. A kutatás számára új források tárultak fel elég csak megemlíteni az állambiztonsági iratokat, amelyek kutathatóvá válásával sokkal árnyaltabb kép alakult ki az államhatalmi gépezet szándékairól, tevékenységéről. Ugyanakkor ismereteink nem bővültek ugyanilyen mértékben a vidéki társadalom különböző színhelyein lezajlott rendszerváltás(ok)ról, arról, ahogyan a politikai centrumtól távolabb eső helyszíneken, meghatározott, számukra fontosnak tűnő ügyek, kérdések képviseletére különböző csoportok szerveződtek, amelyek eltérő területeken konfrontálódtak a hatalom képviselőivel. Számos tiltakozó akció, aláírásgyűjtés, képviselői visszahívás-kezdeményezés, tüntetés, civil szervezet létrehozása formálta a rendszerváltás korszakának e lokális eseménytörténetét. Ezek közül volt az egyik legkiterjedtebb, legjelentősebb az ófalui atomtemető körüli tiltakozássorozat, amelynek lokális, tudományos, mediális vonatkozásai éppúgy voltak, mint politikai-hatalmi dimenziói. Több szempontból is csábító lehetőségnek tűnt tehát, hogy a rendszerváltás húszéves évfordulójának apropóján újra elővegyük ezt a témát. Az ófalui konfliktus óta eltelt két évtized ugyanis lehetőséget kínál arra, hogy tágabb perspektívába helyezzük az egykori eseményeket, s mintegy visszatekintve reflektáljunk olyan jelenségekre, kutatási eredményekre, amelyek időközben váltak fontossá, érdekessé. Ebből az időben eltávolított, reflexív pozícióból kiindulva a könyv több aspektusból is dokumentumnak tekinthető: egyszerre dokumentálja a húsz évvel ezelőtt lezajlott társadalmi-politikai folyamatokat, illetőleg tükrözi a korszak jellegzetes tudományos megközelítéseit és kutatói attitűdjeit. Ráadásul nem csak az egykori állapot dokumentációja olvasható ki belőle, hanem mint valamifajta tükör, láthatóvá teszi a jelen társadalmi konfliktusainak eltérő sajátosságait, a társadalomkutatás megváltozott tendenciáit, a kortárs társadalomkutatói pozíciókat. S ezen túl még őrzi a köztes idő lenyomatát is: információkat arról, milyen tendenciák, mely irányokban formálták az elmúlt évtizedben a társadalmi valóság s a róla való gondolkodás ezen szeletét. E dokumentációs szándék legnyilvánvalóbban a központi tematika kapcsán érhető tetten: az Ófaluba tervezett atomtemető elleni lakossági tiltakozás elemzése egy rendhagyó történeti szituációban végbemenő, sokszintű, sokszereplős konfliktust mutat be és értelmez. A vizsgált jelenségről néhány rövidebb összefoglalón, illetőleg részterületek bemutatásán túl sem 10

7 Előszó közvetlenül az események lezajlása után, sem azóta nem született részletesebb beszámoló, társadalomtudományos elemzés. Ezen a dokumentációs szinten jelen könyv reményeink szerint releváns ismereteket közvetíthet és fontos szempontokat nyújthat a rendszerváltás egyik jellegzetes eseményének értelmezéséhez. A könyv ugyanakkor az előzőekkel összefüggésben egy érdekes társadalomtörténeti korszakot is dokumentál; bemutat egy sajátos történeti szituációt, határhelyzetet, amelyet leginkább az átmenetiség fogalmával jellemezhetünk. Hiszen a konfliktus egyedisége leginkább a kontextusából, a rendszerváltás kivételes szituációjából fakad; az ófalui történéssorozat legadekvátabb módon a rendszerváltás, a társadalmi-politikai átmenet jellegzetes konfliktusaként azaz egy kivételes történeti állapot termékeként ragadható meg 3. A rendszerváltás időszaka ugyanis oly mértékben determinálta az eseményeket, amire sem korábban, sem később nem volt példa a telepítési konfliktusok sorában, így a beruházás elleni társadalmi tiltakozás történetében megjelennek csak erre az átmeneti korszakra jellemző sajátos stratégiák, csak itt érvényes észlelés- és cselekvésmódok, csak itt működő értelmezési formák. 4 3 Már közvetlenül a rendszerváltás után megjelent Szelényi Iván könyve, amely világosan jelezte, hogy a társadalmi konfliktusok egy sajátos fajtájáról van szó: Szelényi Iván: A poszt-kommunista átmenet társadalmi konfl iktusai. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, Ugyanakkor felvetődik az a kérdés, hogy ez a társadalmi szituáció mennyiben volt valóban kivételes, egyedi, vagy ellenkezőleg: rendelkezik bizonyos általánosítható jellegzetességekkel. Hiszen az elmúlt évek arra szolgáltattak példát, hogy a politikai hatalom nagyfokú erodálódása, s az ebből következő intézményi, döntéshozatali, legitimációs vákuum, illetve a törvényszerűen fellépő bizonytalanság más történeti szituációkban is ugyanúgy megjelenhet. S ilyen körülmények között egészen biztos, hogy egy tiltakozó akció a könyvben dokumentált történéssorhoz nagyon hasonló pályákon fut be. 11