ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS"

Átírás

1 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA ÉVES IDŐKÖZI MONITORING JELENTÉS ÉVI JELENTÉS JANUÁR 1

2 2

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A STRATÉGIAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA Módszertani bevezető A kis- és középvállalkozói szektor átfogó bemutatása A kis- és középvállalkozói szektor összefoglaló helyzetelemzése Európai Uniós összehasonlítás A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA Célok teljesülése Stratégiai cél Átfogó célok Támogató szabályozási környezet kialakítása Finanszírozási források bővülése Vállalkozói tudás fejlődése Vállalkozói infrastruktúra fejlődése Horizontális célok Javuló termelékenység Bővülő foglalkoztatás Integrálódás a globális gazdaságba Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés Célok teljesülésének összefoglalása a mutatószámok alakulásán keresztül Tervezés és végrehajtás tapasztalatai Pénzügyi terv teljesítése A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSA Támogató szabályozási környezet megteremtését szolgáló eszközök Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök Európai Uniós társfinanszírozású pályázatok Az Európai Unió Kohéziós Alapja és Strukturális Alapjai Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) - III. tengely Költségvetési forrásból támogatott pályázatok NFGM vállalkozásokat támogató célelőirányzatai Államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók Hitelprogramok Az Európai Beruházási Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank gazdasági és pénzügyi válság kezelésére irányuló tevékenysége Garancia konstrukciók Start Tőkegarancia Zrt. konstrukciói...66 Egyéb finanszírozási, kezességvállalási-, kockázatmegosztási termékek Tőkeprogramok Vállalkozói tudás fejlődését szolgáló eszközök Vállalkozói infrastruktúra fejlődését szolgáló eszközök Üzleti infrastruktúra IKT infrastruktúra Innovatív tevékenység folytatásának ösztönzése

4 3.5. Horizontális célok megvalósulását szolgáló vállalkozásfejlesztési eszközök Közvetlen munkahelyteremtés (és megőrzés) Külpiaci megjelenés ösztönzése Kapcsolódó ágazati stratégiák kidolgozása KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK MELLÉKLETEK

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kormány által október 10-én elfogadott, közötti évekre vonatkozó kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiában meghatározottaknak megfelelően a stratégia megvalósulásáról évente előrehaladási jelentés kerül összeállításra, amely egységes struktúrában tartalmazza a kkvszektor helyzetét és szolgálja a stratégia megvalósulásának nyomon követését. Az előrehaladási jelentés tartalmát nagyban meghatározza, hogy a stratégia egyes részterületeinek külön-külön vannak eltérő jellegű, az adott részterületet átfogó, elfogadott intézkedési/cselekvési tervei. A stratégiába foglalt beavatkozásokat ezeknek megfelelően több program (Üzletre hangolva program, a tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia, a külgazdasági stratégia és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kkv-stratégia szempontjából releváns operatív programjai, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) valósítja meg, amelyek külön-külön rendelkeznek programszintű, részletesen kidolgozott és működtetett monitoringgal, beszámolókkal. Az előrehaladás a stratégia célkitűzés fejezetében meghatározott célokhoz rendelt indikátorok mérésével történik. A évi második jelentés alapját is ezen mutatószámok aktuális értékének megállapítása, valamint a bázis és a célértéktől való eltérés vizsgálata jelenti. Emellett egy átfogó kép kialakítása érdekében a négy fő beavatkozási területen mint a szabályozási környezet, a finanszírozás, a vállalkozói tudás és a vállalkozói infrastruktúra bekövetkezett változások, a szektor fejlesztésére irányuló kezdeményezések, a kis- és középvállalkozásokat érintő főbb programok és eredmények is röviden bemutatásra kerülnek. Szintén a minél teljesebb átfogó kép érdekében nem választottunk egységes időbeli áttekintést. A helyzetértékelésben több évre visszamenő adatokat is szerepeltettünk, míg az eredményeknél a évi teljes és évre a kézirat lezárásáig, január végéig rendelkezésünkre álló eredményeket mutatjuk be, illetve kitekintünk a évi aktuális fejleményekre is. A táblázatokban, ahol ez a terjedelmi korlátokat nem befolyásolja, a évi adatokat is megjelenítjük. Jelen előrehaladási jelentés amelyet az NFGM által 2008 őszén készült KSaK-alapú Monitoring Kézikönyvben előírt struktúrában készítettük el alapvetően a stratégiában foglaltak változásának bemutatására koncentrál, elsősorban csak az azonos forrású adatok változását követve. Ezektől csak ott térünk el, ahol nem állnak rendelkezésre az adatok, de a területen bekövetkezett változások bemutatásától nem lehet eltekinteni. Szélesebb helyzetelemzést és részletes beszámolókat az NFGM Vállalkozásfejlesztési Főosztályának további tanulmányai, jelentései, elemzései kínálnak, mindegyik más-más terület részletesebb kifejtésére koncentrálva. Ilyenek a kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentések. A 2009 nyarán tizenegyedik alkalommal magyar és angol nyelven megjelent kiadvány fő célkitűzése, hogy objektív képet nyújtson a kis- és középvállalkozások helyzetéről, gazdasági, fejlődési folyamatairól, beszámoljon a főbb tendenciákról, változásokról, amelyek a gazdasági környezetben, a szektor helyzetében, teljesítményében és a vállalkozásfejlesztési intézményrendszerben, programokban bekövetkeztek. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 12. -a szerinti, kétévente készülő Országgyűlés részére készülő beszámolók, amelyekben a kis- és középvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeit kell bemutatni. A legutolsó évi jelentést a kormány december 16-án fogadta el, az Országgyűlés illetékes bizottságai 2010 elején tárgyalják. a mikro-, kis- és középvállalkozások részére meghirdetett kötött célú állami támogatásokról és a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő államilag támogatott finanszírozó eszközöket részletesen bemutató féléves gyakorisággal készített monitoring jelentések; a kérdőíves felméréseink eredményeit bemutató elemzések, amelyek a kkv-stratégiában meghatározott az előrehaladás mérését szolgáló tizenhatból hat mutatószám alapadatát is adják. A reprezentatív mintán alapuló, 2000 vállalkozás személyes kikérdezésével végzett felmérést ben NFGM szervezeti keretei között negyedszer készítettük el. A 2009 október-novemberben végzett felmérésben a világgazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatásaira különös figyelmet fordítottunk. 5

6 a mikro-, kis- és középvállalkozások növekedési tényezőit vizsgáló évi kutatási tanulmányok szeptemberében számos hazai kutatóműhelyt kértünk fel a gazdasági növekedés feltételeinek vizsgálatára. A széleskörű felhívás lehetőséget biztosított a KKV-k gazdasági környezetének, valamint a növekedésüket befolyásoló tényezők mélyreható elemzésére. A felhívásra 11 ajánlat érkezett, amelyek közül a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja által benyújtott, egymástól jelentősen eltérő, egyedi megközelítésű pályázata kapott lehetőséget a megvalósításra. A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének vizsgálata és a piaci elégtelenségek feltárása című decemberben készült tanulmány (GAP elemzés), amely az 2007 májusában készített első elemzéshez hasonlóan a KKV-k szempontjából releváns finanszírozási piacok keresleti és kínálati oldalait elemzi részletekbe menően, különös tekintettel az egyes piacok keresleti és kínálati oldala közötti eltérésből adódó piaci elégtelenségekre. A GAP elemzés alapul szolgálhat 2010-ben a JEREMIE keretében új programok meghirdetésére is. Ezek mindegyike megtalálható a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapján (http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek). Jelen előrehaladási jelentés elkészítését az is meghatározta, hogy március 31-ei teljesítési határidővel készül a kkv-stratégiában meghatározott közbenső értékelés. A stratégia monitoring fejezetének jelentések, értékelések része előírja, hogy a stratégia közbenső értékelésére összhangban a stratégia által lefedett (nagy részben EU-s) programokkal 2010 első negyedévében kerüljön sor. A mid-term hatásértékelés elvégzéséhez független szakértő bevonása is szükséges volt, ezért egyszerű, tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása után szeptember 4-én szerződést kötöttünk az eljárásban augusztus 26-án nyertesként kihirdetett Ernst & Young Tanácsadó Kft. PPH Közpolitika Elemző Kft. Konzorciummal. Az értékelés során meg kívánjuk teremteni az összhangot a stratégia egyes részterületeit átfogó stratégiák, intézkedési/cselekvési tervek monitoringjával, értékelésével, benne az ÚMFT-vel és beavatkozásaival. A közbenső értékelés egyrészt vizsgálja a stratégia megfelelőségét és megalapozottságát, másrészt értékeli a stratégia végrehajtásának tapasztalatait. Az értékelés feladata a megfelelőség és megalapozottság értékelése során a beavatkozási elvek, a helyzetelemzés és a stratégiai célok koherenciájának vizsgálata, míg a végrehajtás értékelése során a stratégia megvalósításának előrehaladása és hatékonysága, a célok és intézkedések megfelelősége áll a munka fókuszában. Az értékelés kiemelt feladata a szükséges módosítások feltárása és javaslattétel. *** A 2009 áprilisában megalakult új válságkezelő kormány Válságkezelés és bizalomerősítés c. egyéves cselekvési tervében átfogó, határozott intézkedéseket fogalmazott meg a rövid távú válságkezelésre, a költségvetési egyensúly hosszú távú javítására, a növekedés fenntartható ösztönzésére és a bizalom tartós helyreállítására. A válságkezelés középpontjában a meglévő munkahelyek megőrzése és újak teremtése állt, és továbbra is kiemelt prioritás a kormány számára a KKV-k helyzetének könnyítése, a válság terheinek csökkentése. Fiskális mozgástér hiányában a gazdaság stabilitását, a kis- és középvállalkozások segítését, finanszírozási lehetőségeik bővítését költségvetésen belüli átcsoportosítások, az EU-források gyorsabb és hatékonyabb felhasználása szolgálja. A évben bekövetkezett változások jelentősebben befolyásolhatják a működő vállalkozások számának alakulását. Az alapításban és a jogszabályi környezetben több intézkedés lépett hatályba érintve a vállalkozások indítását és megszüntetését, valamint a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok a hazai fizetésképtelenségi eljárások számának növekedésében is megmutatkoznak. A rendelkezésünkre álló legfrissebb, a válság hatásait még csak korlátozottan tükröző évi adóbevallási adatok továbbra is azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői számarányuk, részesedésük a foglalkoztatásból, jövedelemtermelésből, stb. csak kismértékben változtak: gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi; nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. 6

7 2008 végén a mikro, kis- és középvállalkozások a versenyszférában a pénzügyi szektorral együtt az alkalmazottak mintegy 69,4%-ának biztosítottak munkahelyet, amely részarány óta szinte változatlan, vagyis stabilizálódott. A bruttó hozzáadott érték termeléséből a KSH előzetes számításai szerint 0,3%-kal, 55,4%-ra növelték részesedésüket. A társasági adóbevallást benyújtó vállalkozásoknál a válság hatásai leghatározottabban az értékesítés nettó árbevételének nominális növekedése mellett a pénzügyi és a rendkívüli eredmény jelentős mértékű csökkenésében mutatkoztak meg 2008-ban, amely elsősorban a forint árfolyamának csökkenéséből adódott. A válság kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásairól ad képet az NFGM szervezeti keretei között negyedszer végzett reprezentatív mintán alapuló kérdőíves felmérés, amely szerint a válság hatására a vállalkozások 88%-ának csökkent valamilyen mértékben az árbevétele, a mikro- és kisvállalkozásoknál leggyakrabban 10-20%-kal, a közepeseké jellemzően kevesebb, mint 10%-kal. A válság elhúzódásának időtartamát a vállalkozások különbözőképpen értékelik, de a válságból való gyors kilábalásra nem számítanak. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendje alig változott a felmérésben: a magas adó és társadalombiztosítási terhek, valamint a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága a rangsorban változatlan pontértékkel továbbra is az első két helyen áll. Mind a őszi, mind a őszi felmérésünkben az indikátor változatlan értéket mutat. Fontos változást a piachiány ( nincs elég megrendelése ) pontértékének drasztikus emelkedése, amivel e tényező a sorrendben a harmadik helyre lépett elő, amely a válsággal összefüggő piacszűkülés, a reálbérek és a fogyasztás visszaesésének leképeződése. Figyelemre méltó, hogy sem a likviditás-, sem a hitelhiány helyezése és intenzitási mutatója nem változott 2008-hoz képest. A válság a vállalkozások egyéb működési jellemzőit csak kisebb mértékben befolyásolta. A felmérés eredményei szerint a vállalkozások menedzsment szolgáltatások iránti kereslete 2009-ben tovább nőtt. A legalább egy szolgáltatást vásárlók aránya 2008-ban 78,6% volt, 2009-ben 81,9%. Növekedést mutat a vállalkozások hálózatosodása is, amelyet a valamilyen formális, vagy informális együttműködésben részt vevők arányával jellemezzük. Ez az arány 2008-ban 47,3%, 2009-ben 48,8%. A felmérés eredményei tehát azt tükrözik, hogy 2009-ben a vállalkozások összességében nem elégedettek az adminisztrációs terhek csökkentésével, amit elsősorban az adó- és járulékrendszer ben különösen gyakori változásán keresztül éltek meg. Egyes területeken azonban történtek jelentős előrelépések a szabályozási környezet javítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, így például a hatósági eljárások gyorsítása és egyszerűsítése, az elektronikus eljárások alkalmazási lehetőségeinek kiterjesztése, az építőipari lánctartozások csökkentése, a pályázati adminisztráció egyszerűsítése, a KKV-k közbeszerzésen való részvételének elősegítése, az igényérvényesítés gyorsítása érdekében. Ezen intézkedésekre annak keretében került sor, hogy a kormány 2008-ban az uniós elvárásokkal összhangban célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. A feladat végrehajtása érdekében hozott Korm. határozat (1058/2008 (IX. 9.)) rövidtávon 17 intézkedést jelölt ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében, és a NFGM feladatául szabta az egyes fókuszterületekkel kapcsolatos hosszabb távú (2010) intézkedési terv előkészítését. Egyebek mellett előírta az adminisztratív terhek mérésének megkezdését az intézkedési terv megalapozása és az előrehaladás monitoringja érdekében. A 2009-ben befejeződött felmérés szerint az adatszolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés költsége kb milliárd forintra becsülhető, ami a GDP kb. 10,5%-át teszi ki, az EU-ban ez az érték átlag kb. 3,5%. Az adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó adminisztratív teher /az adminisztratív költségek azon része, amely a szokásos üzletvitel mellett szükségtelennek ítélt, de a jogszabály által mégis előírt munkafolyamatokból fakad/ kb. 830 milliárd forintra, a GDP 3,1%-ára tehető, míg az uniós tagállamok átlagára 1,9-2,6%-os becslést adnak. A korábbi években a magyar adórendszerben nemzetközi és régiós összehasonlításban is magasak voltak a munkára rakódó adó- és járulékterhek ben a foglalkoztatottságot jelentős, évek óta várt adóátrendezés támogatta, amelyek keretében július 1-től kezdődően, és 2010-ben folytatódóan 7

8 jelentősen csökkentek az élőmunka terhei és a vállalkozások nyereségét terhelő elvonások. A évi államháztartási folyamatokat értékelve a konvergencia program a kormányzati szektor egészében az eredményszemléletű adó- és járulékbevételek visszaesését 4%-ra becsli, ami még a csökkenő nominális GDP-hez viszonyítva is néhány tized százalékkal mérsékli az adócentralizációt ről 2010-re csökkent az adónemek száma 54-ről 52-re, valamint kiemelendő, hogy új egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény lépett hatályba, többek között adminisztratív terheik csökkentése érdekében. A kkv-szektor finanszírozási forrásokkal való ellátottságára jelentős hatással volt a 2008 októberében megjelenő pénzügyi válság, amelynek hatására általános jellegű hitelkínálati korlát alakult ki a hitelpiacon. A válság hatására 2009-ben csökkenésbe váltott a KKV-knak nyújtott banki, szövetkezeti és hitelintézeti fióktelepek által együttesen nyújtott hitelek 2008-ban végig növekvő tendenciája március és december között a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek összege folyó áron közel 20%-kal csökkent, március és június között tovább nőtt a csökkenés mértéke, mintegy 30% volt, majd III. negyedév végére változott a trend, a kihelyezések mintegy 10%-kal növekedtek. Az értékben csökkenést mutató negyedévekben a szerződések száma viszont jelentősen emelkedett, így a folyósítások átlagos nagysága jóval kisebb, mint az előző évben. A hitelkeresleti oldalról a évet alapvetően az jellemezte, hogy a szektorban a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet jóval magasabb. A bővülést, fejlesztést elhalasztják, ezért lényegesen kevesebb fejlesztési célú hitelt vesznek fel. Az NFGM őszi kérdőíves felmérése szerint a külső forrást bevonni képes kis- és középvállalkozások aránya (vállalkozói hitel, lízing és faktoring) a lízing csökkenő igénybevétele miatt a évi 23,7%-ról alig mozdult el, csak 23,9%-ra nőtt. A válság hatására a hitelállományon belül a minősített hitelek aránya folyamatosan nőtt. A nem problémamentes tételek a külön figyelendő kategória kivételével - értékben és arányában a bruttó hitelállományhoz képest jelentősen nőttek és további portfólióromlásra számítanak. A kis- és középvállalkozások fejlesztését, forráshoz jutását kötött célú állami támogatások (uniós és hazai forrású pályázatok), valamint államilag támogatott finanszírozó eszközök (pénzügyi konstrukciók pl. mikrohitel, garancia, tőkeprogramok) segítik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) keretében a magyar gazdaság hosszútávon fenntartható növekedésének elősegítését, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javításában kiemelkedő szerepet játszik a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP). Ezen beavatkozásokat egészítik ki a humán területek Operatív Programjai, illetve az egyes régiók (köztük a Közép-magyarországi Régió) OP-jainak vállalkozásfejlesztést érintő területei. Az ÚMFT megvalósításában a 2007-es évet még a felkészülés jellemezte, a 2008-as évben a programok lassú beindulása után felgyorsultak a döntések és a megvalósítás, majd 2009-ben a kifizetések üteme a válság hatására hozott intézkedések hatására gyorsult fel. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében meghirdetett vissza nem térítendő pályázatokra ben összességében kkv-projekt nyert 341 Mrd Ft-os támogatást, amely közel 850 Mrd Ft-os fejlesztés megvalósulását segíti elő. Eddig szerződéskötés történt 252 Mrd Ft értékben között közel 87 Mrd Ft került kifizetésre, amelyből 57 Mrd Ft a GOP keretében valósult meg. A kis- és középvállalkozások részére meghirdetett pénzügyi programok jelentős része az Európai Unió JEREMIE kezdeményezésének keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásából működik. A JEREMIE Program fontos jellemzője, hogy a strukturális alapok felhasználására vonatkozó szabályok miatt csak korlátozottan alkalmas eszköz a válság kapcsán megváltozott piaci igények kielégítésére. Az ERFA szabályok kizárólag beruházási, illetve tevékenységbővítési célok finanszírozását teszik lehetővé, miközben a vállalatok zöme a nehéz likviditási helyzetük áthidalásához rövid lejáratú hitelforrásokat keres. Ezen fejlesztési források eredményeinek megítélése szempontjából feltétlenül figyelembe kell venni azt is, hogy ezen pénzügyi programok kidolgozása 2006-ban kezdődött el, így a programok tervezésekor az akkori piaci tendenciákat alapul véve a 2008 végén jelentkező válsággal nem kalkulálva folyamatosan növekvő piaccal számoltunk. A programok hazai implementálása egy évbe telt, amellyel elsőnek számítunk az unión belül. Mindezeket figyelembe véve e területen is jelentős előrehaladásról számolhatunk be. 8

9 A JEREMIE programok mellett hazai forrásból is működnek olyan államilag támogatott programok, amelyek a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását szolgálják. Ezek nemzetközi összehasonlításban is jelentős összegű forrás elérését biztosítják a vállalkozások részére. A hazai programok közül kiemeljük a szabad felhasználású forrást biztosító Széchenyi Kártyát, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalásait. A vállalkozói tudás területén a legfrissebb felmérési eredmények ahogy ez a vállalkozói tudás fejlődése mutatószám előrehaladásánál kifejtésre kerül romló képről számolnak be, a válság erősen érezteti hatását a képzésekben való részvételek alakulásában, a vállalkozások minden vállalkozói méretkategóriában jelentősen visszafogták képzésre fordított kiadásaikat. Több mint 4%-os csökkenéssel, 23,3%-ra csökkent az eddig is alacsonynak számító képzésben való részvételi arány. A képzésben részt vevő vállalkozások aránya változatlanul rohamosan nő a kisebbektől a nagyobbak felé haladva. A vállalkozói kompetenciafejlesztést és oktatást továbbra is akadályozó tényezők mellett több kormányzati intézkedés született, amelyek eredményeként a vállalkozási és pénzügyi ismeretek közvetítése az oktatási intézmények számára új feladatként került meghatározásra. Mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak (TÁMOP, ROP, GOP), mind a nemzeti költségvetési forrásokból megvalósuló, a gazdasági, oktatási és szociális-munkaügyi tárca által meghirdetett pályázatok forrást jelentenek az e területen való előrelépéshez ben a legtöbb kezdeményezés és a legnagyobb előrelépés a pénzügyi ismeretek fejlesztése terén tapasztalható. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése terén tovább erősödött a KKV-k szerepe az ipari parkokban, a kezdeti időszakban vállalkozás jutott átlagosan egy parkra, 2007-ben viszont ez az arány 18-ra, 2008-ra 19,7-re növekedett. Természetesen ez a vállalkozások átlagos létszámában is megmutatkozik, mivel a korábbi 80 fő fölötti átlag 2007-ben 55 főre, 2008-ban 51,5 főre esett vissza. Az ipari parkok fejlődését mutatja, hogy a 2008-ban címet nyert parkok nélkül is 348 vállalkozás települt be az ipari parkokba, és az újakkal együtt, összesen vállalkozásnak nyújtanak telephelyet. Az ipari parkok megerősítése érdekében a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az innovációs tevékenység élénkítése és az ezeket támogató infrastruktúra kiépítése mellett kiemelt fontosságú a logisztikai szolgáltatások mind szélesebb körű terjesztése is. Az IKT infrastruktúra területén a magyar KKV-k a fejlődés és az eddig megtett kormányzati intézkedések ellenére továbbra sem állnak jól az infokommunikációs eszközök használatában, komplex, korszerű IKT megoldásokat kevés cég alkalmaz. A vállalatoknál a folyamatintegráció szintje alacsony, az IKT-ban rejlő versenyképesség-növelő lehetőségeket nem jól használják ki. Az online kereskedelmi forgalom szintje, a kkv-szektorban még mindig elég alacsony bár folyamatosan emelkedik, jórészt a GOP és KMOP pályázati konstrukciók közreműködésével. A GOP konstrukciók közbenső értékelése és hatásvizsgálata kapcsán készült évi felmérés szerint az integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya a évi 14%-ról 2009-ben 15%-ra nőtt. E területen meg kell említeni a közigazgatási szolgáltatások ügyfélközpontú átalakítását célzó fejlesztéseket is döntően az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) támogatásával, hiszen e projektek egyik legfőbb célja, hogy az ügyfelek így a kis- és középvállalkozások is e szolgáltatásokat a lehető legkisebb időráfordítással, és lehetőség szerint minél inkább személyre szabott módon vehessék igénybe, mert az elért szolgáltatásból csak így származik tényleges előnyük. 9

10 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA 1.1. Módszertani bevezető A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozások fogalmát több szempont figyelembe vételével határozza meg. A komplex definíció legfontosabb elemei a következők: Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A kis- és középvállalkozás kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A kis- és középvállalkozás kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá Nem minősül kis- és középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlenül vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. A törvény előírja, hogy a KSH és az APEH adatszolgáltatásaiban a kis- és közepes vállalkozásokat létszámnagyság szerint kell megkülönböztetni. Amikor a jelentésben az adóbevallási adatokkal dolgozunk a vállalkozásokat az alkalmazottak létszáma szerint különböztetjük meg: 0-1 fős, 2-9 fős, fős, fős csoportosításban. A táblázatokban egy tizedesre kerekítünk. A kerekítések miatt előfordul, hogy a megoszlási százalékok nem adnak ki 100,0%-ot A kis- és középvállalkozói szektor átfogó bemutatása A kis- és középvállalkozói szektor összefoglaló helyzetelemzése A mikro-, kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, a működő 1 összes vállalkozásból 99,9%-ot ezek a vállalkozások képviselnek. Ezen belül a mikrovállalkozások részesedése ugyanúgy, mint az előző években, mintegy 95% az összes működő vállalkozásból. A nagyvállalkozások részaránya a óta db alatti számmal 0,1%-ot tesz ki. 1 A működő vállalkozások definícióját a KSH 2005-ben változtatta meg, egységes európai módszertan szerint jár el: egy vállalkozást egy adott évben akkor tekint működőnek, ha rendelkezett árbevétellel vagy volt foglalkoztatottja. 10

11 A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként ban Létszám-kategória/Év * 0-1 fő fő fő fő fő és felette Vállalkozás összesen * előzetes adatok. (A KSH a tárgyi évben (2009) a tárgyi évet megelőző évre vonatkozóan (2008) csak előzetes adatokat tud összeállítani, melyet a tárgyév (2009) végén az APEH által megkapott teljes körű adatokkal korrigál, s így tud végleges adatokat előállítani (a évre vonatkozóan évben)). Forrás: a KSH adatszolgáltatása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részére Míg a működő vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, addig a regisztrált vállalkozások száma 2007-ben és 2008-ban a évi jelentősebb visszaesést követően ismét növekedést mutatott, év végén db, év végén db volt. Ha ezt összevetjük a működő vállalkozások számának alakulásával, ez azt jelenti, hogy a regisztrált vállalkozásoknak átlagosan csak háromnegyede működik, 2007-ben 74,3%-a, 2008-ban 73,5%-a. A működő vállalkozásokon belül a társas vállalkozások aránya fokozatosan növekszik, míg az egyéni vállalkozások számukat és arányukat tekintve is az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak. A évben bekövetkezett változások jelentősebben befolyásolhatják a vállalkozások számának alakulását. A válság hatásai mellett az alapításban és a jogszabályi környezetben is számos intézkedés lépett hatályba, amelyek meghatározzák a vállalkozások indítását és megszüntetését. A cégeket érintően is több intézkedés lépett hatályba, így a cégbejegyzési határidők rövidülése, az elektronikus cégeljárás általánossá tétele től az új, egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény mind az alapításban, mind a működésben lehetővé téve pl. a tevékenység szüneteltetését hoz jelentős könnyítéseket. A KSH adatai szerint az új bejegyzésű társas vállalkozások száma 2008-ban db volt, 2009 első háromnegyed évében , az új bejegyzésű vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma 2008-ban db volt, november végén db. A év végi adatok is minden bizonnyal is azt fogják mutatni, hogy 2009-ben kevesebb új vállalkozást alapítottak, mint 2008-ban. A regisztrált társas vállalkozások száma november végén 15 ezerrel magasabb volt ( ), mint 2008 végén ( ), a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók száma azonban 20 ezerrel ( , illetve ) volt kevesebb, de ebben benne vannak az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állók is. A kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok jól tükröződnek a hazai fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában, s ezen keresztül a hazai vállalkozások fizetőképességében, fizetőkészségében is első félévében a KSH adatai szerint társas vállalkozás került felszámolási eljárás alá, ami 26%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a korlátolt felelősségű társaságok esetében az átlagnál magasabb, 37,4%-os növekedés következett be. A legtöbb felszámolást a középvállalkozások körében indították, több mint 3 és félszer annyit, mint 2008 I. félévében. Ugyanez az arány a legmagasabb vállalkozás főtevékenységét tekintve a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban, a régiók vonatkozásában pedig a Nyugat-Dunántúlon. Ha figyelembe vesszük, hogy a működő társas vállalkozások száma meghaladja a 350 ezret, a felszámolás alá kerülő vállalkozások aránya a 2%-ot sem éri el. Az adatok azt is megmutatják, hogy végelszámolást választó társas vállalkozások száma is jelentősen, 35,8%-kal nőtt. A tendencia második felében is folytatódott. A március 11-től interneten elérhető Egyesített Feketelista 3 szerint, amelyben a magyarországi cégekkel szemben indult hatósági eljárásokról lehet tájékozódni, benne a csődeljárásokról, felszámolási 2 A regisztrált gazdasági szervezetek száma, I. félév, KSH, július

12 és végrehajtási eljárásokról 2009-ben szinte minden hónapban cég ellen indítottak felszámolási eljárást a tulajdonosok, ez összességében céget jelent, amely több mint 30%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A válság előtti időkben havonta jellemzően ez a szám Hasonló jelenség mutatható ki a végelszámolásoknál ben összességében végelszámolás sorsára cég jutott, csaknem kétszer annyi, mint 2008-ban. A statisztikában itt is Budapest és Pest megye vezet: az összes végelszámolás több mint fele a fővárosra esett, ez a folyamat azonban nem egyértelmű válságjelenség. Kötelezettségeinek elmulasztása miatt 2009-ben cég adószámát függesztették fel (2008-ban ét). A csődeljárások tekintetében is változás tapasztalható. Míg a korábbi években alig akadt néhány eljárás, 2009-ben már 81-ről tudósít a feketelista.hu, amelyhez a szeptember 1-én hatályba lépett új csődszabályok is hozzájárulnak. Ez azonban továbbra is azt jelenti, hogy nagyon alacsony azoknak az eljárásoknak a száma, amelyek a vállalkozás fizetőképességének helyreállítására, megmentésére irányulnak. Az összes működő vállalkozást tekintve a legtöbb vállalkozás változatlanul az ingatlanforgalmazást, ingatlan-bérbeadást, számítástechnikai és gazdasági, illetve gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást magában foglaló gyűjtőágazatban működött 2008-ban. Ezt követték a kereskedelemi vállalkozások, majd az építőipar és a feldolgozóipar: ezek voltak a legnépesebb ágazatok, az összes vállalkozás közel háromnegyedét foglalták magukban 2008-ban. A mezőgazdaság, a szállítás, a vendéglátás, az egyéb szolgáltató ágazatok súlya kisebb. A évi adóbevallási adatok elemzése alapján, a makrogazdasági körülmények változásai mellett alapjában véve továbbra is igaz, hogy a kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői számarányuk, részesedésük a foglalkoztatásból, jövedelemtermelésből, stb. az utóbbi években csak kismértékben változtak: gazdálkodásukat magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi; nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint ban (%) Megnevezés 0-1 fő 2-9 fő fő fő KKV 250 főnél összesen nagyobb Összesen Vállalkozások száma* 76,9 19,0 3,5 0,6 99,9 0,1 100,0 Alkalmazottak* 6, ,7 19,4 69,4 30,6 100,0 Árbevétel 7,6 14,6 17,8 21,3 61,3 38,7 100,0 Export 4,7 6,7 11,6 14,1 37,0 63,0 100,0 Hozzáadott érték 6,1 12,7 17,0 19,6 55,4 44,6 100,0 Saját tőke 8,6 11,6 13,2 19,9 53,3 46,7 100,0 * pénzügyi szektorral. Forrás: Árbevétel és hozzáadott érték adatok KSH (előzetes adatok), többi az adóbevallások adataiból NFGM számítás (A KSH és az NFGM számításai módszertani és az adatbázisok keletkezésének eltérő időpontjai miatt kis eltérést mutatnak.) 2008 végén a mikro, kis- és középvállalkozások a versenyszférában a pénzügyi szektorral együtt az alkalmazottak mintegy 69,4%-ának biztosítottak munkahelyet, amely gyakorlatilag a évi bázisérték stabilizálódását jelenti. A vállalkozások árbevételének 2007-ben 61%-át, 2008-ban pedig 61,3%-át a mikro-, kis- és közepes vállalkozások adták. A vállalkozások árbevételének megoszlása évek óta lényegében nem változott. Az árbevétel nagysága szerint a működő vállalkozásoknak több mint a fele maximum 5 millió Ft árbevétellel rendelkezett ban, 12-13% az 5-10 millió Ft árbevétellel rendelkezők aránya, 20% körüli azoknak az aránya, akik millió Ft, 4% az millió Ft, 6-7% a 100 millió Ft feletti árbevétellel rendelkezők aránya. A működő vállalkozásoknak több mint a felét kitevő, maximum 5 millió Ft-os árbevételt termelők jelentős része, közel 90%-a maximum egy főt foglalkoztató vállalkozás. 12

13 A működő vállalkozások száma létszám-kategória és árbevétel nagyság szerint 2008-ban (db) Létszám/árbevétel nagyság Ismeretlen 0-5 millió Ft 5-10 millió Ft millió Ft millió Ft 100 millió Ft és több Összesen 0-1 fős fős fős fős fős és a fölötti Összesen előzetes adatok Forrás: a KSH adatszolgáltatása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak A bruttó hozzáadott érték termeléséből is növelni tudták részesedésüket a évi 55,1%-ról a KSH előzetes számításai szerint 55,4%-ra: a mikro- és kisvállalkozások több mint egyharmadát, a közepesek mintegy ötödét, a nagyvállalatok majdnem felét képviselték. A kis- és középvállalkozói szektor részesedése a bruttó hozzáadott érték termeléséből óta növekvő tendenciát mutat. Az adóbevallási adatokból számítva exportból való részesedésük létszámnagyság-kategóriák szerint a évi adattal egyezően 2008-ban is 37,0%. Az exportértékesítés megoszlását 2002 óta az jellemzi, hogy a nagyvállalatok részesedése változatlan (62-65 százalék), a közepeseké százalék, míg a mikro- és kisvállalkozásoké százalék ban a mikro- és kisvállalkozások az összes export 23, a közepesek 14 százalékát bonyolították, a nagyvállalatok részesedése azonban változatlanul túlnyomó, 63%. Mivel a világgazdasági válság év utolsó negyedévben érte el hazánkat, ezért hatásai a évre vonatkozó az adóbevallási adatokon keresztül még csak korlátozottan mutatkoztak meg. A válság hatásai 2008-ban leghatározottabban a társasági adóbevallást benyújtó vállalkozásoknál a pénzügyi és a rendkívüli eredmény jelentős mértékű csökkenésében mutatkoztak meg, amely az értékesítés nettó árbevételének nominális növekedése mellett következett be. Ennek hatására minden vállalati kategóriában csökkent az adózás előtti nyereség, és jelentősen növekedett a veszteség. Regionális metszetben vizsgálva a vállalkozásokat megállapítható, hogy a vállalkozásoknak nem csak abszolút száma, de sűrűsége is változatlanul a Központi Régióban a legnagyobb, annak ellenére, hogy a működő vállalkozások számában a legnagyobb csökkenés a Közép-magyarországi Régióban mutatkozott, de így is az összes működő vállalkozás 40%-a Budapesten és Pest megyében található. Az észak-alföldi és dél-alföldi régióban a vállalkozások száma a KSH előzetes adatai szerint kis mértékben nőtt. 13

14 A működő vállalkozások száma területi egységenként (db) Területi egység/év * Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összes vállalkozás * előzetes adatok Forrás: KSH adatszolgáltatása A vállalkozássűrűség a fejlettebb régiókban nagyobb. A dunántúli régiókban a vállalkozássűrűség nagyobb, az alföldiekben kisebb. A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2008-ban Megnevezés Vállalkozás -sűrűség (működő, 1000 lakosra) (db) Működő vállalkozáso k számának megoszlása (%) Foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Bruttó hozzáadott érték megoszlása (%) Árbevétel megoszlása (%) (db,%) Export megoszlása (%) Közép- Magyarország 91,2 39,1 44,2 54,7 56,6 30,2 Közép-Dunántúl 62,7 10,2 11,1 10,8 11,9 27,9 Nyugat-Dunántúl 68,2 10,0 9,6 9,2 7,7 17,1 Dél-Dunántúl 60,9 8,6 7,1 5,6 4,3 3,7 Észak-Magyarország 48,8 8,8 7,8 6,2 6,1 8,0 Észak-Alföld 52,4 11,6 10,2 6,8 6,9 8,8 Dél-Alföld 59,1 11,6 10,0 6,6 6,5 4,4 Átlag/Összesen 67, *előzetes adatok Forrás: a KSH adatközlése a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak A világgazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatásaira különös figyelmet fordítottunk a 2000 vállalkozás személyes kikérdezésén alapuló kérdőíves felmérésünkben. Az NFGM szervezeti keretei között negyedszer végzett reprezentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálat adja egyben a kkvstratégiában meghatározott (a tizenhatból) hat az előrehaladás mérését szolgáló mutatószám alapadatát is. A legfrissebb, 2009 őszén végzett felmérés eredményei szerint a vállalkozások körében a gazdaság egészének megítélése a válság hatására erőteljesen romlott 2008-ban és 2009-ben ben tovább nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek rossznak ítélik a gazdaság helyzetét, és csökkent azoké, amelyek jónak vagy közepesnek. A kilátások értékelése terén azonban már nem számítanak további romlásra. A saját vállalkozásuk helyzetének megítélése is jelentősen romlott, de sokkal többen vannak azok a vállalkozások, amelyek szerint a gazdaság állapota rossz és kilátásai is romlóak, mint a saját vállalkozásuk helyzetét rossznak, kilátásait romlónak ítélők, azaz változatlanul jelentősen eltér a gazdaság helyzetének és kilátásainak értékelése a saját vállalkozás helyzetének és kilátásainak értékelésétől. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendje azonban alig változott a felmérésben: a magas adó és társadalombiztosítási terhek, valamint a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága a 14

15 rangsorban változatlanul az első két helyen áll 4. Az erős verseny és a rendeléshiány helyet cserélt. A rendeléshiány mutatójának jelentős, 48-ról 62 pontra történő növekedése a válsággal összefüggő piacszűkülés, a reálbérek és a fogyasztás visszaesésének leképeződése. Figyelemre méltó, hogy sem a likviditás-, sem a hitelhiány helyezése és intenzitási mutatója nem változott 2008-hoz képest. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők és fontossági mutatói (100 pontos skálán): (%) Növekedést akadályozó tényezők Magas adó- és társadalombiztosítási terhek Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága Nincs elég megrendelése Erős verseny Tisztességtelen verseny A vevők fizetési késedelmei Tőkehiány Hitelhiány Beszerzési nehézségek Meglevő kapacitásainak korszerűtlensége, elavultsága Egyéb akadályozó tényezők Munkaerőhiány Forrás: NFGM kérdőíves felmérések A válság hatásait a vállalkozók különböző intézkedésekkel enyhítették. A vállalkozások elsősorban működési költségeiket csökkentették, elsősorban, készleteiket, olcsóbb beszerzési források után néztek, halasztották beruházásaikat, de jelentős többlet erőfeszítéseket tettek piacaik bővítésére. Figyelemre méltó, hogy a vállalkozások negyede egyetlen intézkedést sem tett, jellemzően azok a vállalkozások, amelyek saját vállalkozásuk helyzetét és kilátásait jobbnak ítélik, illetve arról számoltak be, hogy a válság őket még el sem érte, ez utóbbiak 12%-át teszi ki a mintába került vállalkozásoknak. Legalább két intézkedést azonban a vállalkozások 57,5%-a tett. 4 Az adózás bonyolultságát, a jogszabályok túl gyakori változását jelölte meg a cégek 63%-a vállalat működését leginkább nehezítő tényezőnek a Deloitte Magyarország elsősorban nagyobb vállalkozásokra koncentráló felmérésében is. 15

16 Eddig milyen intézkedéseket tett és milyen továbbiakat tervez a válság enyhítésére? A válság enyhítésére tett és tervezett intézkedések 2009 Működési költségek csökkentése 45,1 Olcsóbb beszerzési források felkutatása 43,5 Többlet erőfeszítések a piac bővítésére 31,3 Készletek csökkentése 21,7 Fejlesztések, beruházások halasztása 21,6 Árcsökkentés 15,8 Áremelés 14,2 Vállalkozói együttműködések keresése 13,9 Követelések gyorsabb beszedése 13,0 Létszámcsökkentés (elbocsátás) 10,7 Átmeneti munkaidő csökkentés 9,8 Átmenetei bércsökkentés 8,6 Termelékenységet, hatékonyságot növelő beruházások 7,5 Állammal szembeni tartozások (adó, tb) kifizetésének halasztása 5,5 Szállítói tartozások kifizetésének halasztása 5,5 Pótlólagos likviditási források bevonása 4,3 Hitelek átütemezése 3,2 Telephely(ek) átmeneti bezárása 2,5 Forrás: NFGM kérdőíves felmérés 2009 (%) Nehezítheti a válságból való kilábalást, hogy csökkent a vállalkozása szempontjából jelentős beruházást tervező vállalkozások száma végén a vállalkozásoknak közel 23%-a továbbra sem tett le beruházási szándékáról, de 3%-kal kevesebben vannak beruházni szándékozók, mint 2008 végén. Minden méretkategóriában csökkent a beruházási aktivitás, jelentősebb mértékben az 1-9 és főt foglalkoztató vállalkozásoknál. A kisebb vállalkozások felől a nagyobbak felé haladva a beruházó vállalkozások aránya monoton nő. Beruházást tervező vállalkozások aránya létszámnagyság-kategóriánként 2009 őszén 0 fő 1-9 fő fő 50 fő fölött Összesen Tervez 18,3 26,8 42,9 58,8 22,9 Nem tervez 81,7 73,2 57,1 41,2 77,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: NFGM kérdőíves felmérés 2009 Hasonló eredményeket tükröznek más konjunktúravizsgálatok is, pl. az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálata 5 alapján áprilisban a beruházási aktivitás és a munkaerő kereslet nagymértékű csökkenése mutatkozott, a októberi felmérésben a cégek bizonyos csoportjai (nagy- és közepes vállalkozások) már megkezdték a kilábalást, míg másokra még mindig erősen hat a belső és a külső kereslet visszaesése, illetve továbbra is romló kilátásokkal kell szembenézniük (mikro- és kisvállalkozások). Az előbbiekre már a visszakapaszkodás, a kereslet enyhe bővülése a jellemző, míg az utóbbiak a jövőben is komoly piacvesztést kénytelenek elkönyvelni, illetve a gazdasági aktivitást szűkítő reakciókban (a beruházások jelentős csökkentése, további elbocsátások, kapacitások leépítése) gondolkodnak. Alacsony beruházási szintre utal és rontja a növekedési kilátásokat, hogy a nem pénzügyi vállalatok (nemcsak KKV-k) nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában 2009 első háromnegyed évében 5 16

17 pozitívba fordult, az MNB pénzügyi számlák 6 adatai szerint III. negyedévével záruló egy évben a GDP 2,2%-a volt (575 milliárd Ft), a III. negyedéves érték a negyedéves GDP 3,4%-át érte el (219 milliárd Ft), vagyis a nem pénzügyi vállalatok az elmúlt időszakban több pénzügyi eszközt szereztek be, mint amennyi kötelezettséget vállaltak. Finanszírozás A vállalkozások fejlesztéseiket, beruházásaikat elsősorban visszaforgatott nyereségükből, másodsorban bankhitelből, harmadsorban alapítói tőkéből fedezik. A hatékonyság növeléséhez, belső szerkezetátalakításhoz van inkább szükségük külső forrás bevonására. A vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítése, közte a vállalkozások hitelfinanszírozása tehát kulcskérdés. A kis- és középvállalkozások hitelkeresletében történt változást is mutatja a következő táblázat, amely szerint a szektorban a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet jóval magasabb. A bővülést, fejlesztést elhalasztják, ezért lényegesen kevesebb fejlesztési célú hitelt vesznek fel. A rendelkezésre álló adatok alapján az utóbbi egy évet vizsgálva összességében 2008 decemberében vették fel a kis- és középvállalkozások a legmagasabb összegű hitelt. A bankszektor, a szövetkezetek és a hitelintézeti fióktelepek KKV-knak nyújtott hitelei együttesen Tárgynegyedévben nyújtott hitelek Rövid lejáratú hitel Hosszú lejáratú hitel Forrás: PSZÁF ezer db Mrd Ft ezer db Mrd Ft ezer db Mrd Ft ezer db Mrd Ft ezer db Mrd Ft ezer db Mrd Ft ezer db Mrd Ft A 2008 októberében megjelenő pénzügyi válság hatására általános jellegű hitelkínálati korlát alakult ki a hitelpiacon. A válság hatására 2009-ben csökkenésbe váltott a KKV-knak nyújtott banki, szövetkezeti és hitelintézeti fióktelepek által együttesen nyújtott hitelek 2008-ban végig növekvő tendenciája március és december között a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek összege folyó áron közel 20%-kal csökkent, március és június között tovább nőtt a csökkenés mértéke, mintegy 30% volt, majd III. negyedév végére változott a trend, a kihelyezések mintegy 10%-kal növekedtek. A 845 Mrd Ft-ot kitevő folyósított hitelösszeg azonban csak 77%-át teszi ki az előző év azonos időszakában folyósított hitelek összegének. A szerződések száma viszont jelentősen emelkedett, így a folyósítások átlagos nagysága jóval kisebb, mint az előző évben. A hitelállományokban folyó áron az elmúlt időszakban ingadozások mutatkoztak: III. negyedév végén a bankok hitelállománya Mrd Ft (3 625 Mrd Ft az előző év azonos időszakában), míg a szövetkezeti hitelintézeteké 364 Mrd Ft (329 Mrd Ft előző év azonos időszakában), a hitelintézeti fióktelepek hitelállománya jelentősen emelkedett 117 Mrd Ft (34 Mrd Ft előző év azonos időszakában). A hitelállomány átlagos nagysága tovább csökkent: III. negyedév végén a bankoké 18,5 millió Ft/db, míg a szövetkezeti hitelállományé 8,3 millió Ft/db, a hitelintézeti fióktelepeké pedig 34,5 millió Ft/db

18 millió Ft/db A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája A KKV-nak nyújtott banki és szövetkezeti hitelek átlagos folyósított összege és adott időponti állomány átlagos nagysága (millió Ft/db)) auditált Banki hitelállomány Szöv.-i hitelállomány Banki folyósított hitelek Szöv.-i folyósított hitelek Forrás: PSZÁF adatai alapján, saját szerkesztés A kis- és középvállalkozások hitelállományát az árfolyamhatás kiszűrésével vizsgálva II. és III. negyedéve között jelentősebb, közel 7%-os csökkenés figyelhető meg III. negyedévét követően II. negyedévéig a hitelállományban kisebb mértékű növekedés látható, amely I. és II. negyedévében mindössze 1% körüli értékkel maradt el 2008 hasonló időszakának adataitól III. negyedévére az árfolyamhatás kiszűrésével a kkv-hitelállomány az előző negyedév értékéhez képest a 4,5%-kal csökkent; az előző év azonos időszakához képest pedig 1,6%-kal emelkedett. A bankszektor, a szövetkezetek és a hitelintézeti fióktelepek KKV-knak nyújtott hitelei együttesen Megnevezés Tárgy-negyedévben Állomány tárgyidőszak nyújtott hitelek végén ezer db folyó áron Mrd Ft árfolyamhatást kiszűrve* Mrd Ft ezer db folyó áron Mrd Ft árfolyamhatást kiszűrve* Mrd Ft ezer db folyó áron Mrd Ft árfolyamhatást kiszűrve* Mrd Ft ezer db folyó áron Mrd Ft árfolyamhatást kiszűrve* Mrd Ft ezer db folyó áron Mrd Ft árfolyamhatást kiszűrve* Mrd Ft ezer db folyó áron Mrd Ft árfolyamhatást kiszűrve* Mrd Ft ezer db folyó áron Mrd Ft árfolyamhatást kiszűrve* Mrd Ft *Becslés, az előző negyedévi árfolyamon számított adat Forrás: PSZÁF idősorai alapján összeállított tábla A válság hatására a hitelállományon belül a minősített hitelek aránya folyamatosan nőtt. A nem problémamentes tételek a külön figyelendő kategória kivételével - értékben és arányában a bruttó 18

19 hitelállományhoz képest jelentősen nőttek és további portfólióromlásra számítanak a hitelintézetek az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hitelintézetekkel együttműködve 2009 elejétől készülő kérdőíves felmérése szerint. A felmérés eredménye szerint a várakozások is alapvetően pesszimisták: a hitelezés forrásainak szűkülésre számítanak, a vállalkozói hitelkockázat mértékét továbbra is nagyon magasnak ítélték meg és a prognózis szerint a következő hónapokban is növekedést prognosztizálnak bár kisebb mértékűt a gazdaságban is és a válaszadók saját hitelintézetében is. A PSZÁF adatai szerint harmadik negyedév végén a bankok vállalati hiteleiből közel 8%-ot tett ki a problémás és további több mint hatot a külön figyelendő kategóriába sorolt tételek aránya. Ebben a helyzetben különösen kiemelkedő szerepet kap az állam szerepvállalása a finanszírozási források bővítésében. A 16/2008. (II.28.) OGY határozat előírja, hogy az Országgyűlés részére a jövőben készülő jelentések a kis- és középvállalkozások részére elkülönítetten mutassák be a tisztán piaci alapon, illetve az állami szerepvállalás mellett kihelyezett hiteleket. Állami szerepvállalás mellett kihelyezett hiteleknek tekintjük elsősorban azokat a hiteleket, ahol a vállalkozások hitelhez jutását az állam refinanszírozáson, kamattámogatáson, kedvezményes garancián és a hitelfelvételhez kötődő tanácsadáson keresztül támogatja. A kormány által 2009 decemberében elfogadott évi beszámoló már eleget tesz e kérésnek. E szerint a folyósított hiteleknek évente 10-14%-a került állami szerepvállalás mellett kihelyezésre az adott két évben. Részleteiben tekintve a 2008-as évet a vállalkozásoknak részvénytársasági hitelintézetek által (MFB és Eximbankkal együttesen) folyósított hitelek összege 3 949,2 milliárd Ft, a szövetkezeti hitelintézeteké 379 milliárd Ft volt, a hitelintézeti fióktelepeken keresztül pedig 48,6 milliárd Ft került kihelyezésre a PSZÁF statisztikái szerint. Ha ehhez még hozzászámítjuk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi Vállalkozói Központok (HVK-k), valamint a mikrofinanszírozók által kis- és középvállalkozások részére nyújtott 1,6 milliárd Ft hitelt, akkor megkapjuk, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások részére 2008-ban összesen az előző évnél 14%-kal több, 4 382,5 milliárd Ft került kihelyezésre. Az állami szerepvállalás mellett kihelyezett rész: kedvezményes hitel 247,3 milliárd Ft, a garantált hitelek összege 289,3 milliárd Ft. A kis- és középvállalkozások hitelhez jutását kedvezményes feltételű garanciavállalás révén több garanciaszervezet is segíti, így a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a legnagyobb piaci részesedéssel, valamint az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., Unió Garanciaszövetkezet, Start Tőkegarancia Zrt. A kis- és középvállalkozások hitelei mögé vállalt garancia az utóbbi években folyamatosan nőtt III. negyedévére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által garantált kis- és középvállalkozói hitelek a kkv-szektor hitelállományán belül csaknem elérték a 13%-ot. A garantált kkv-hitelállomány aránya az összes banki, szövetkezeti- és a hitelintézeti fióktelepi kkv-hitelállományhoz viszonyítva a tárgyidőszak végén Megnevezés/Év III. név Banki, szövetkezeti- és fióktelepi hitelintézeti kkvhitelállomány a tárgyidőszak végén (Mrd Ft) Garantált kkv-hitelállomány a tárgyidőszak végén (Mrd Ft) 381,4 436,3 449,5 Garantált kkv-hitelállomány aránya a tárgyidőszak végén (%) 9,69 10,53 11,27 Forrás: PSZÁF, Garantiqa Zrt. AVHGA, MV Zrt. adatai alapján, saját szerkesztés A faktoring piacról rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a 2006-ig tartó dinamikus és viszonylag egyenletes ütemű növekedésének köszönhetően a faktoring finanszírozás mára megközelíti a kis- és középvállalkozói kör bankoktól igényelt rövid lejáratú hitelállományának 10%-át. Azonban a gazdasági megszorításokat hozó konvergencia program 2007-ben jelentősen lelassította a faktorcégek forgalmának bővülését, ami 2008-ban, immár a pénzügyi és gazdasági válsággal is megterhelve folytatódott: a faktoring ágazat 816 Mrd Ft éves forgalommal mindössze 3%-kal bővült. A évi adatok még ennél is rosszabb helyzetet mutatnak: 2009 I. felében 2008 azonos időszakához 19

20 viszonyítva a szektor forgalma létezése óta első ízben 364 milliárd Ft-ról 338 milliárd Ft-ra 7%-kal csökkent. A válsággal összefüggésben ennek a pénzügyi szolgáltatásnak is megtört a fejlődése, elsősorban a vállalkozások nehezülő gazdasági, pénzügyi helyzete miatt, a kockázati elemek növekedése és a refinanszírozási források drágulása, elérhetőségük korlátozottabb volta miatt. A forgalom szűkülésével egyidejűleg az ügyfélszám csökkenésnek, míg az átlagos futamidő és a visszkeresetes forgalom aránya növekedésnek indult. A faktoring konstrukciót még mindig elsősorban kis- és középvállalkozások, azon belül is döntő arányban a kisvállalkozások veszik igénybe, annak ellenére, hogy I. félévre arányuk csökkenésnek indult. Ez az a vállalati kör, amely elsősorban a kereskedelem és az ipar beszállítója, gyakran olyan formában is, hogy a mikrovállalkozások kínálatát integrálja. A hazai faktoring ügyfélkör vállalati méret szerinti megoszlása Megnevezés/Év I. félév I. félév Mikrovállalkozás 26,0 24,0 Kisvállalkozás 48,0 45,0 Középvállalkozás 22,3 26,0 Nagyvállalat 3,7 5,0 Összesen 100,0 100,0 Forrás: Magyar Faktoring Szövetség adatszolgáltatása (%) A válság erőteljesen éreztette hatását a lízingpiacon is ban a Lízingszövetség tagjai 565 Mrd forint értékben finanszíroztak mikro-, kis és középvállalkozásokat, amely a teljes finanszírozott volumen 47,1%-át tette ki harmadik negyedévéig a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozására fordított összeg már csak 138,5 Mrd forint volt, amely a teljes finanszírozott volumen 44,8%-át adta. Az állomány, a lízingügyletek általában 5 éves futamidejével a kkv-szektor szempontjából az egyik legfontosabb hosszú távú finanszírozási forrásnak tekinthető. A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások tőkebefektetéseken keresztüli forráshoz jutása csekély jelentőségű, a kockázati- és magántőke-befektetések döntő többségét az egyedileg is nagy értékű kivásárlások adják, a magvető, induló és korai szakaszba történő befektetések aránya jelentősen elmarad az európai szinttől. Magyarországon 2008-ban a magvető, induló és korai szakaszban 5%, a növekedési szakaszban 10% volt a befektetések értékének részaránya. Az összes befektetések 84%-át a kivásárlások adták ban és 2009 elején is bár többféle tőkebefektetést végző társaság volt jelen a piacon, hatásuk a többi támogatási formához képest csekély volt. Az Európai Unió JEREMIE kezdeményezésének keretében kidolgozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram melynek célja a korai és növekedési fázisban lévő cégek finanszírozása várhatóan elő fogja segíteni ezen szegmensbe történő befektetések értékének növekedését. Vállalkozói tudás A mikro-, kis- és középvállalkozások növekedési tényezőit vizsgáló kutatások szerint a magyar KKVknél általában a vezetők személyiségi jegyei bizonyulnak kiemelkedő fontosságú siker-tényezőknek, mint a menedzserek magas felkészültsége, alkotóképessége, céltudatossága, kivételes vezetési képessége, kapcsolatteremtő készsége, illetve mindezek kombinációja hoz jó eredményeket. A KKV-k növekedését akadályozó tényezők között kiemelt helyet foglalnak el a versenyképes tudással és képességekkel rendelkező szakemberek megszerzésének nehézségei, amely egyrészt a képzett az innovációk többségéhez szükséges tudással rendelkező vállalati szakemberek szűkös kínálatából is adódik. Ezekben is megjelenik a vállalkozói tudás fejlesztésének kiemelkedő szükségessége, az egyéni képességek, készségek fejlesztésének fontossága, amelynek elsődleges eszköze az oktatás és a tanácsadás. 20

21 Az alapfokú oktatás hazai problémáiról például az OECD PISA jelentései adnak drámai képet, de komoly problémák vannak a diplomások körében is: kevés a műszaki és természettudományos végzettségűek száma. A hazai felsőoktatás szakmastruktúrája még mindig nem felel meg a munkaadói igényeknek: a munkaerő-keresletben a műszakiak és a közgazdász specialisták iránti szükségletek a leginkább hangsúlyosak, ugyanakkor jelentős túlképzés van egyes humán diplomások körében. Továbbra is általános gond a gyenge nyelvtudás. Sokszor probléma a vezetői készségek fejletlensége, s széles körű a mélyebb szaktudás, a kapcsolatteremtési készségek hiánya. A gazdasági, foglalkoztatási struktúra változása részeként mikroszinten változik a munkamegosztási, technológiai struktúra, amely a foglalkoztatottak képzettségének, készségeinek változása iránt is igényt teremt. Ezt az igényt az általános tudást és bővebb szakértelmet igénylő szakképzés, illetve a munkahelyek speciális igényeit kielégítő, adott feladat elvégzésére irányuló munkahelyi képzés elégíti ki. Az NFGM reprezentatív mintán alapuló 2000 vállalkozás körében rendszeresen végzett a kkvstratégia több indikátorához alapadatokat nyújtó, többször idézett felmérése alapján 2009-ben a évi felmérés eredményeinél 5%-kal kevesebb, 35 százaléknyi főiskolát, egyetemet végzett első számú vezető került a mintában, és 2 százalékkal többet, 45 százalékot tesz ki a gimnáziumban vagy szakközépiskolában érettségizett vezető. 18 százalékuk szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik és 1,6 százalék végzett 8 általánost, vagy kevesebbet. Az idén kevesebb egyetemet vagy főiskolát végzett vezető ellenére, összességében az elmúlt tíz évben a vállalkozók iskolai végzettsége nőtt: 1998-as vizsgálatunk szerint a vállalkozók 72 százaléka rendelkezett legalább érettségivel, idén 80 százaléka. Akkor 28 százalék volt a szakmunkásképzőt és általános iskolát, általános iskolát, illetve annál kevesebbet végzettek aránya, idén 19,6 százalék. A vállalkozások első számú vezetőinek iskolai végzettsége létszám-kategóriánként Megnevezés/Vállalkozói méretkategória 0 fő 1-9 fő fő 50 fő fölött Összesen főiskola, egyetem 32,5 35,9 59,4 76,5 35,1 gimnázium, szakközépiskolai érettségi 43,9 48,6 36,2 17,6 45,3 8 általános+szakmunkásképző 22,0 15,2 2,9 5,9 18,4 8 általános 1,4 0,4 1,4 0,0 1,0 kevesebb, mint 8 általános 0,3 0,0 0,0 0,0 0,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: NFGM kérdőíves felmérés,2009 A munkavállalók képzésében, továbbképzésében a vállalkozások részvétele differenciált. A képzésben részt vevő vállalkozások aránya rohamosan nő a kisebbektől a nagyobbak felé haladva. A legfrissebb felmérési eredmények ahogy ez a vállalkozói tudás fejlődése mutatószám előrehaladásánál kifejtésre kerül romló képről számolnak be, a válság erősen érezteti hatását a képzésekben való részvételek alakulásában, a vállalkozások minden vállalkozói méretkategóriában jelentősen visszafogták képzésre fordított kiadásaikat. Több mint 4%-os csökkenéssel, 23,3%-ra csökkent az eddig is alacsonynak számító képzésben való részvételi arány. Az alkalmazott nélküli vállalkozások 19,7, a mikrovállalkozások 25,8, a kisvállalkozások 42,9, a közepes vállalkozások 64,7 százalékának munkatársa képezte magát 2009-ban, míg 2008-ban az alkalmazott nélküli vállalkozások 23, a mikrovállalkozások 30, a kisvállalkozások 45, a közepes vállalkozások 73 százalékának munkatársa képezte magát. A vállalkozók mind nagyobb aránya, 2009-ben már több mint 83%-a saját vállalkozása gyakorlatából, és 2008-hoz képest kisebb része 45% helyett közel 42%-a ítéli úgy, hogy iskolai tanulmányaiból szerezte vállalkozói ismereteit. Ebben a tekintetben nincs különbség a vállalkozások mérete szerint. Nagy különbségek adódnak azonban a további ismeretszerzési forrásokban. Az ismeretszerzési források sorrendje a különböző méretű vállalkozásoknál nagyjából azonos, de a kis- és közepes vállalkozások a mintaátlagot jóval meghaladó arányban tanultak vállalkozói tudást szakkönyvekből és iskolarendszeren kívüli szervezett képzésből. 21

22 A vállalkozói ismeretek forrása létszámnagyság-kategóriánként Megnevezés/Vállalkozói méretkategória 0 fő 1-9 fő fő 50 fő fölött Átlag Saját vállalkozása gyakorlatából 83,4 84,0 81,4 82,4 83,6 Iskolai tanulmányaiból 39,2 43,8 50,0 64,7 41,6 Más vállalkozások példájából 32,5 36,3 42,0 50,0 34,5 Családi, baráti körből 30,5 33,9 24,3 11,8 31,5 Szakkönyvekből 29,5 39,5 46,4 62,5 34,4 Iskolarendszeren kívüli szervezett képzésből 23,9 26,5 34,3 41,2 25,5 Egyéb módon 3,2 1,8 2,9 0,0 2,6 Forrás: NFGM kérdőíves felmérés, 2009 Közbeszerzés A kis- és középvállalkozások fejlesztésének kormányzati stratégiája a közbeszerzéseket érintően közvetlen feladatokat nem tartalmaz, de a stratégia jövőképe megfogalmazza, hogy a közbeszerzési eljárásokban a kis- és középvállalkozások ne szenvedjenek hátrányt a nagyobb vállalatokhoz képest. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény december 8-án elfogadott módosítása a KKV-k érdekeit szem előtt tartó módosításokat is tartalmaz fő szabály szerint április 1-től hatályba lépően. A kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének növelését szolgálja, hogy a közbeszerzési dokumentumokat magyar nyelven minden esetben rendelkezésre kell bocsátani, az ajánlatokat magyar nyelven minden esetben be lehet majd nyújtani, és vita esetén is a magyar nyelv lesz az irányadó. Jelentősen növelheti a kis- és középvállalkozásoknak az eljárásokban történő ajánlattételi esélyét, hogy azokat a szerződéseket, amelyek esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, az ajánlatkérőknek egy közbeszerzési eljáráson belül kisebb egységekre, résztémákra kell majd bontani, valamint az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében a törvény lehetővé teszi a kiíróknak, hogy úgy döntsenek, hogy a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartják fenn. Erre építési beruházások és építési koncessziók esetében azonban csak akkor lesz a kiírónak lehetősége, ha a szerződés értéke nem haladja meg a kétszázmillió forintot. A nagyobb piaci biztonságot és a vállalkozók védelmét szolgálják az építőipari kivitelezésben bevezetett új jogszabályok, az NFGM Gyorsítás II. jogszabálycsomagja részeként január 1-jét követően, valamennyi építőipari közbeszerzési eljárásra kiterjed a fedezetkezelő intézménye, amely garantálja, hogy a beruházáshoz szükséges fedezet az építkezés megkezdésekor rendelkezésre áll, ellenőrzi, hogy e biztosíték valóban az adott beruházáshoz kerül felhasználásra, egyben biztosítja az alvállalkozók szerződésszerű kifizetését. (A lánctartozások a lehető legteljesebb körű visszaszorítása érdekében, a kormány további intézkedéseket is hozott. Így például csökkentette a teljesítési biztosítékokat, amely nagy könnyebbség az építőipari vállalkozások számára.) Évek óta kiemelt feladat a kis- és középvállalkozások támogatása a közbeszerzési piacon való minél sikeresebb szereplésük érdekében. Ez a törekvés a korábbi években a hatályos jogszabályi keretek nyújtotta lehetőségek között különböző tájékoztató anyagok kiadása, információk nyújtása révén valósult meg, illetve ide sorolható a közbeszerzési felhívásoknak a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő ingyenes, kereshető módon történő megjelentetése ban a mikro-, kis- és középvállalkozások sikeres pályázattal az eljárások 70,8%-át nyerték meg, ami a évhez hasonló arányt mutat (71,2%). A közbeszerzések összértékének csökkenése ellenére növelni tudták teljesítményüket: az általuk elnyert eljárások értéke 35 Mrd Ft-tal növekedett a korábbi évhez képest, ezáltal részesedésük a közbeszerzési piacon az előző évi 34%-kal szemben megközelíti a 40%-ot I félévében a mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése az eljárások számából (72,5%) a korábbi év azonos időszakához hasonlóan alakult (71,0%), az összértékből való részesedésük viszont annak ellenére, hogy az általuk elnyert szállítások értéke abszolút értékben 22 Mrd Ft-tal nőtt 33,4%-ra csökkent a korábbi 40,8%-ról. A statisztikák a rendszer sajátosságai miatt nem tartalmazzák az ún. egyszerű eljárások adatait, ahol feltételezhető, hogy döntően a KKV-k részesedése jellemző. (Az egyszerű eljárások keretén belül lefolytatott közbeszerzések összértékét a csökkenő tendenciákat 22

23 figyelembe véve a Közbeszerzések Tanácsa mintegy Mrd Ft-ra becsüli.) Emellett nincsenek adatok az alvállalkozói részvétel tekintetében, ahol szintén a KKV-k dominanciája valószínűsíthető. A közbeszerzési rendszer felülvizsgálatát javasolta többek között a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság legutóbbi februári jelentésében 7, amelynek során megfogalmazták, hogy a formai követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tartalmi felelősségnek, a beszállítói (alvállalkozói láncolat) ellenőrizhetőségének, valamint a legális foglalkoztatás biztosításának Európai Uniós összehasonlítás Az Európai Bizottság kkv-stratégiájának felülvizsgálatát követően június 25-én az Európai Bizottság elfogadta Európai kisvállalkozói intézkedéscsomagját (Small Business Act SBA), valamint javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság és a tagállamok által meghozandó szakpolitikai intézkedésekre. Az intézkedéscsomag célja, hogy a KKV-k az uniós és nemzeti szintű politikai döntéshozatali folyamat központi szereplőivé váljanak. A gazdasági válság fényében külön hangsúlyt kapott a tagállamok és a Bizottság által azonosított sürgető teendők gyors végrehajtása, például a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás javítása, a kkv-barát szabályozói környezet megteremtése, a fokozott piaci hozzáférés megteremtése az EU-n belül és kívül egyaránt. Ennek érdekében az intézkedéscsomaghoz kapcsolódóan a Versenyképességi Tanács 2008 decemberében cselekvési tervet fogadott el. A Bizottság november 26-án fogadta el az európai gazdasági fellendülés tervéről szóló közleményt, amelynek célja, hogy irányítsa Európa talpra állását a pénzügyi válságból. Ehhez kapcsolódóan az állami támogatási intézkedésekről szóló december 17-án elfogadott és 2009 februárjában módosított ideiglenes keretrendszer, további eszközöket biztosít a tagállamok számára a hitelmegszorítás reálgazdaságra kifejtett hatásának kezeléséhez. Az Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) végrehajtásáról a Bizottság december 15-én elfogadott jelentésében 8 számol be, amelyben a 2009-ben az SBA végrehajtásának első teljes évében elért eredményeket összegzi, főképpen az SBA cselekvési tervében és az európai gazdaságélénkítési tervben foglalt intézkedésekre összpontosítva. A jelentés beszámol a Gondolkozz előbb kicsiben elv megvalósítása, a finanszírozáshoz jutás, a piacra jutás, a vállalkozói készség fokozása terén elért eredményekről, amely közül kiemeljük, hogy 2009 januárjától a Bizottság módszeresen alkalmazta a kkv-tesztet a főbb jogalkotási és szakpolitikai javaslatai KKV-kra gyakorolt hatásának felmérésére. Az adminisztratív terhek csökkentésére tett lépéseknek köszönhetően az efféle terhek várhatóan 7,6 milliárd euróval csökkennek majd. Az SBA részeként elfogadott új általános csoportmentességi rendelet egységes szerkezetbe foglalja és harmonizálja a korábban öt külön megjelenő szabályozást, és kibővíti a mentességet élvező állami támogatás kategóriákat. A KKV-k részére nyújtott, csoportmentességet élvező állami támogatás mértéke 2,8 milliárd eurót tett ki 2008-ban, ami a évi támogatáshoz képest 0,3 milliárd eurós növekedést jelentett. Az Európai Beruházási Bank (EIB) csoport 2009-ben döntő szerepet játszott a KKV-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítésében, jelentősen megnövelve hitelnyújtási tevékenységét szeptemberében került sor az első (1,85 millió eurós) beruházásra a JASMINE program keretében, amelyet a Bizottság 2008-ban indított az európai mikro-finanszírozási intézmények fejlődésének támogatására. A JEREMIE kezdeményezés is jelentős előrehaladást mutat októberéig a JEREMIE-t 13 tagállam valósította meg nemzeti vagy regionális szinten. Az ERDF összesen 3,069 milliárd eurót kötött le operatív programokra a JEREMIE holding alapjainál. A jelentés Magyarország eredményeit több helyen kiemeli, így említi a szakpolitikai intézkedéseket, amelyeket a KKV-k likviditását biztosító forrásokhoz különösen banki hitelekhez való 7 8 COM (2009)680 végleges 23

24 hozzájutásának javítására hoztunk, a hitel- és garancia rendszerek létrehozásával és bővítésével. Kiemeli a cégindítási eljárásokban bekövetkezett változásokat, valamint a közbeszerzési törvényünk 2009 áprilisában helybelépett módosításait a KKV-k érdekében. Az SBA elfogadása része a es lisszaboni programnak, amelynek végrehajtási jelentését a Bizottság szintén december 15-én fogadta el 9. Az SBA monitoring folyamatában különös jelentőségű 2008-ban indított SME Performance Review (SPR) (Áttekintés a kis- és középvállalkozások teljesítményéről) elemzés, amely a korábbi Observatory of European SME s helyébe lépett. A SPR vizsgálatok referenciapontja az Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA), amelynek három fő eleme: az éves kis- és középvállalkozásjelentés 10, az SBA ország adatlapok 11 és a tematikus kis- és középvállalkozás-tanulmányok. A 2009 januárjában elkészült évi éves kkv-jelentés megállapítja, hogy a (nem pénzügyi) uniós (EU-27) vállalkozások száma 2007-ben meghaladta a 20 milliót, amelyből 99,8% részesedéssel ezer a kis- és középvállalkozás (azaz 250 fő foglalkoztatotti létszám alatt), és 43 ezer a nagyvállalkozás. Ez 2002-höz képest ezerrel több KKV-t és 2 ezerrel több nagyvállalkozást jelent. A vállalkozások 92%-a mikrovállalkozás, átlag 2 alkalmazottal, a kisvállalkozásoknál 19 fő, a közepeseknél 100 fő, míg a nagyvállalkozásnál fő az alkalmazottak átlagos száma. Az átlagos vállalatméret a kis- és középvállalkozásoknál 4 fő. A KKV-k biztosítják a munkahelyek 67%-át, míg a közötti időszakban az új munkahelyek 84%-a is itt jött létre. Ugyanakkor a KKV-k termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, mivel a hozzáadott érték a foglalkoztatotti részesedésnél alacsonyabb 58%-át hozták létre 2007-ben. Nyereségességük kisebb (különösen a mikrovállalkozásoknál), az alkalmazottaik jövedelme pedig átlagban alacsonyabb. Mivel a KKV-k sokkal inkább függenek a külső finanszírozási forrásoktól, a jelentés kitér a pénzügyi válság jelentős negatív hatására a kkv-szektor finanszírozásában. Az európai és magyar kis- és középvállalatok főbb jellemzőit a következő táblázat mutatja be: Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2007-ben EU-2007 KKV mikro kis közepes nagy összes Mo együtt A vállalkozások száma (ezer) és megoszlása (%) Foglalkoztatottak száma (ezer) és megoszlása (%) Átlagos vállalatméret (fő) Hozzáadott érték tényezőköltségen (Mrd euró) és megoszlása (%) EU- 27 Mo. EU- 27 Mo ,8 6,9 1,1 99,8 0,2 100, ,5 3,7 0,7 99,9 0,1 100, ,7 20,7 16,8 67,2 32,8 100, ,3 18,1 15,6 76,0 24,0 100,0 EU Mo EU- 27 Mo ,9 18,9 17,9 57,6 42,4 100,0 8,8 6,8 8,1 23,7 18,7 42,6 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6 100,0 9 COM(2009)678 végleges

25 Munka termelékenység* (ezer euró/fogl.) és az átlag %-ában EU- 27 Mo ,6 91,3 106,5 84,8 128,3 100,0 6,8 12,2 16,8 10,1 25,4 13,8 48,9 88,0 121,2 73,1 183,5 100,0 * Hozzáadott érték tényezőköltségen/foglalkoztatottak Az EU adatai a vállalkozások számára, a foglalkoztatottakra és a hozzáadott értékre vonatkozóan nyilvános adatokon alapuló becsléseket is tartalmaznak. Forrás: First Section of the Annual Report on EU Small and Medium-sized Enterprises, EIM 2009 és az APEH adatai alapján számolva Az Európai Bizottság a vállalkozások finanszírozási helyzetéről, forráshasználatáról és a külső forrásigénylés esetén jelentkező nehézségekről 2009 nyarán készíttetett egy tanulmányt 12, amely szerint Magyarországon az elmúlt két évben hitelhez a vállalkozások 26%-a jutott, szemben az EU 27 tagországában, Horvátországban, Izlandon és Norvégiában megkérdezett több mint 9 ezer vállalkozás 45%-os mutatójával. A megítélt hitel a magyar vállalkozások 44%-a esetében volt kisebb eurónál, 37%-uk esetében 25 és euró közötti összegű, 16%-uk esetében és euró közötti összegű volt. A hazai vállalkozások 94%-a a bankoktól vett fel hitelt. A felvett hiteleket a vállalkozások 72%-ban forgóeszköz finanszírozásra, 23%-ban föld, épület, vagy eszközök vásárlására fordították. A felmérés szerint a magyar vállalkozások 38%-a saját forrást használt pl. fejlesztései finanszírozására 2009 első félévében, és összességében 38%-uk választotta az adósságfinanszírozás valamely formáját (bankhitel, folyószámlahitel, támogatás, támogatott hitel, kereskedelmi hitel, lízing, faktoring), amely jóval alacsonyabb a megkérdezett vállalkozások összesített eredményénél, amely szerint összességében a vállalkozások 47%-a használt saját forrást finanszírozásához. Ugyanebben az időszakban a megkérdezettek durván 60%-a vette igénybe az adósságfinanszírozás egyik formáját (30%-uk vett igénybe folyószámlahitelt, 26%-uk bankhitelt, 23%-uk élt a lízing vagy faktoring lehetőségével, 16%-uk kereskedelmi hitelt, 10%-uk pedig támogatást vagy támogatott hitelt vett igénybe. A vállalkozásoknak 2%-a külső tőkebefektetők révén jutott forráshoz. Az Európai Bizottság legutóbbi, december 7-én publikált állami támogatásokra 13 vonatkozó összesítő táblázata szerint a pénzügyi válság nyomán megsokszorozódtak az állami támogatások: ben 66,5 milliárd eurót, azaz a 27 tagú EU teljes GDP-jének 0,52%-át, míg 2008-ban már 279,6 milliárd eurót, azaz a GDP 2,2%-át fordították ilyen célokra. Ha a évi összegből leszámítjuk a válságintézkedéseket, akkor a fennmaradó állami támogatások összege 67,4 milliárd euró volt, ami a GDP 0,54%-ának felel meg. A jelentésből kiderül, hogy az EU tagállamai közül 2008-ban a válságkezelő intézkedések, valamint a mezőgazdasági, halászati és közlekedési ágazatok figyelembe vétele nélkül hazánk nyújtotta a legtöbb állami támogatást a hazai össztermékhez viszonyítva: az ipari és szolgáltatási szektorban nyújtott állami támogatások GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban elérte a 1,81%-ot. 12 A tanulmány (Flash Eurobarometer Access to finance June-July 2009) egy felmérésen alapul, amelyet az EU 27 tagállamában, Horvátországban, Izlandon és Norvégiában működő, összesen vállalkozás megkérdezésével végeztek el. A vállalkozások nem reprezentatív módon kerültek kiválasztásra

26 2. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA 2.1. Célok teljesülése Stratégiai cél A kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia fő stratégiai célkitűzése a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének javítása, azzal, hogy a kis- és középvállalkozások teljesítménye a versenyszféra átlagát meghaladva növekedjen, és így a versenyszféra jövedelemtermelésén belüli arányuk is emelkedjen. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A magyar gazdaság fenntartható növekedése mellett a kis- és középvállalkozások által megtermelt bruttó hozzáadott érték évi 52%-os bázis aránya 2013-ra érje el az 55%-ot, a versenyszféránál gyorsabb ütemben növekedjen. E bázisérték a KSH NFGM részére a 307/2004. (IX. 13.) Korm. rendelet 2..-a szerinti adatszolgáltatás adati alapján került meghatározásra. A rendeletet január 17-től, a KSH adatszolgáltatását tartalmilag nem érintő 5/2009. (I.16.) Korm. rendelet váltotta ban a mutató értéke 53,4% volt, 2007-ben 55,1%, 2008-ra a KSH előzetes adata 55,4%-ot mutat, azaz kismértékben növekedett. A stratégia négy fő beavatkozási területének mindegyikéhez olyan átfogó cél került megfogalmazásra, amelyek megvalósulása a stratégiai cél elérését szolgálja Átfogó célok Támogató szabályozási környezet kialakítása A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében kiemelt fontosságú a vállalkozások működését jobban támogató szabályozási környezet kialakítása, amelybe beletartozik a vállalkozásokat érintő közterhek nagysága, az adminisztratív terhek nagysága, a gazdálkodási és jogbiztonság szintje, a vállalkozások információhoz jutása és a piaci verseny jellemzői Versenyképes közteherviselés A versenyképes közteherviselés, mint sarkalatos cél eléréséhez a stratégia a jövedelemcentralizáció csökkentését tűzte ki specifikus célként az adófizetők körének számottevő bővítésén, az adóelkerülés arányának csökkentésén, valamint az adózás struktúrájának átalakításán keresztül. A csökkenő mértékű közteherviselés mellett csökkenteni szükséges a KKV-k és a nagyvállalatok adóterhelése közötti különbségeket. Az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya mutatószám bázis- és célértéke a kkv-stratégia készítésekor (2007) a Magyar Köztársaság Kormányának decemberi Magyarország Aktualizált Konvergencia Programja val összhangban került feltüntetésre. A mutató változását is az aktualizált programok alapján mutatjuk be, amelyeket a kormány az Európai Uniós tagságunkból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelve minden évben elkészít és benyújt a Tanács és a Bizottság részére ben a szokásos december 1-jei benyújtási határidő helyett a Tanács október 20-i ülésén született döntése értelmében a tagállamoknak a stabilitási és konvergencia programokat január végéig kellett benyújtaniuk. Ez, a januári aktualizált program már a július 7-én jóváhagyott tanácsi ajánlás figyelembe vételével készült, amely kiadását a makrogazdasági környezet jelentős megváltozása következtében a növekedési és államháztartási pálya átfogó felülvizsgálata tette 26

27 szükségessé. A kormány célja, hogy a versenyképesség javítását az adórendszer modernizálásán keresztül is elősegítse. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószámok alakulása: A kormányzat adó- és járulékbevételeinek GDP-hez viszonyított aránya (adócentralizáció) a 2007-ben várható 38,1%-ról 2013-ra 1,5 százalékponttal csökkenjen figyelembe véve a környező országok mutatóit is. A januári aktualizált konvergencia programban a mutató évi már végleges értéke 39,5%, ehhez a bázisértékhez képest, 2012-re a program 2,1%-os csökkentést prognosztizál, úgy, hogy a mutató értéke 2008-ban 40,1%-ra emelkedett. A 2009-ben hozott adóintézkedések következtében az adócentralizáció erről az értékről 2009-ben 39,4%-ra csökken, 2010-ben 39% alá, 2011-ben pedig 38% alá fog mérséklődni ben 37,4%-os szintet ér el. A KKV-k gazdálkodását akadályozó tényezők közül a magas adó és társadalombiztosítási terhek intenzitási mutatója a évi 77 pontról 2013-ra 65 pontra csökkenjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján) évi felmérésünk szerint az akadályozó tényezők sorrendje alig változott: az erős verseny és a rendeléshiány helyet cserélt. A magas adó és társadalombiztosítási terhek, valamint a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága a rangsorban változatlanul az első két helyen áll. Pontértékük is azonos a tavalyival Állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése A vállalkozások működéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében a kormány célul tűzte, hogy 2012-ig a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek legalább 25%-kal csökkenjenek. (A piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Korm. határozat.) A Korm. határozat összefogja a korábbi kormányzati kezdeményezéseket (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek), egységes alapelveket és kereteket jelöl ki azok számára. Hosszabb időtávra szóló komplex feladatként a kormányhatározat az NFGM feladataként határozta meg a magyar vállalkozókat terhelő hazai bürokratikus szabályok feltárását, az EU által kitűzött adminisztratív tehercsökkentéshez szükséges feladatok meghatározását és időbeli ütemezésének kialakítását. A kormányhatározatnak megfelelően első ízben került sor Magyarországon a vállalkozók adminisztratív terheinek fókuszált felmérésére. Bár a felmérés nem volt teljes körű, a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételén alapuló előzetes szakértői becslések alapján a terhek kb. 4/5-ét okozó adatszolgáltatási kötelezettségek terheinek számszerűsítésére terjedt ki. A munka 2008 novemberétől 2009 júniusáig tartott. Első szakaszában reprezentatív, áttekintő gyors felmérés készült az összes vállalati adminisztratív teher 83 ún. fókuszterület közötti megoszlásáról. Ezt követően az előzetes kalkulációk alapján (érintettség, gyakoriság, az adatszolgáltatás komplexitása, stb.) a 19 legterhesebb fókuszterülethez tartozó 633 információszolgáltatási kötelezettség azonosítására, majd ezek előzetesen becsülhető terhelés szerinti rangsorolására került sor. Ezen vizsgálat alapján öt súlyponti területen (adóés járulékok, foglalkoztatás, engedélyezés, adatszolgáltatás és támogatások, pályázatok) 152 hazai jogalkotási körben előírt és az előzetes szakértői értékelések és vállalati vélekedések alapján leginkább terhes információszolgáltatási kötelezettség esetében került sor az információszolgáltatási kötelezettségek költségeinek és terheinek felmérésére, a vállalati szektornál jelentkező idő- és költségráfordítások meghatározására SCM módszerrel. Az eredmények felhasználásával készül az a kormány-előterjesztés, amely a legnagyobb terhet jelentő információszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére vonatkozó Intézkedési tervet tartalmazza. A projekt keretében a közigazgatás számára elkészült egy, a készülő jogszabályok következtében a vállalatokat érintő adminisztratív terhek előzetes (ex ante) felmérését szolgáló módszertani kézikönyv is. 27

28 Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: Az üzleti környezet fejlesztése terén a nemzeti szabályozásból fakadó adminisztratív terhek aránya 2013-ra közelítse meg az EU 25-ök átlagos szintjét. (Magyarország esetében a 2009-ben befejeződött felmérés szerint az adatszolgáltatási kötelezettségeknek való megfelelés költsége kb milliárd forintra becsülhető, ami a GDP kb. 10,5%-át teszi ki, az EU-ban ez az érték átlag kb. 3,5%. Az adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó adminisztratív teher /az adminisztratív költségek azon része, amely a szokásos üzletvitel mellett szükségtelennek ítélt, de a jogszabály által mégis előírt munkafolyamatokból fakad/ kb. 830 milliárd forintra, a GDP 3,1%-ára tehető, míg az uniós tagállamok átlagára 1,9-2,6%-os becslést adnak.) Az adminisztratív terhek 25%-os csökkentése 208 milliárd forint megtakarítását tenné lehetővé. A terhek megoszlására, a súlyponti területek megjelölésére; valamint az adó és járulékfizetéshez, a foglalkoztatáshoz, valamint az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokhoz kapcsolódó legjelentősebb adatszolgáltatási kötelezettségek terheire vonatkozó fókuszált mérések 2009 júniusára készültek el Gazdálkodási és jogbiztonság erősödése, tisztességes verseny A gazdálkodási és jogbiztonság erősítése, tisztességes verseny sarkalatos célkitűzés elérését számos specifikus célkitűzés szolgálja, mint a szabályozás minőségének fejlesztése, a gazdaság szereplőinek jobb tájékoztatása, az állami jogérvényesítés feltételeinek javítása, a tulajdon, kiemelten a szellemi tulajdon védelmének erősítése, az alternatív vitarendezési formák terjedésének segítése, a hitelezővédelem erősítése, a piacfelügyelet és az állami ellenőrzés erősítése, a korrupció visszaszorítása, a fizetési fegyelem javítása. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A KKV-k gazdálkodását akadályozó tényezők közül a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága intenzitási mutató a évi 63 pontról 2013-ra 49 pontra csökkenjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). Mind őszi, mind őszi felmérésünkben az indikátor változatlan értéket mutat Finanszírozási források bővülése A KKV-k finanszírozási forrásainak bővülését, mint átfogó célt három sarkalatos cél elérése biztosíthatja. Ezek: Magasabb finanszírozású kockázatú termékek körének bővítése Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A külső forrást bevonni képes kis- és középvállalkozások aránya a teljes kis- és középvállalkozói szektoron belül kb. 20-ról 30 százalékra emelkedjen 2013-ra. Az NFGM reprezentatív kérdőíves felmérésének eredményei szerint a vállalkozói hitelt felvett vállalkozások aránya 2009-ben 22,4%-ra nőtt, a évi 21,4%-ról, a évi érték 18,7% volt. Lízinggel és faktoringgal együtt a mutató 2009-ben a lízing csökkenő igénybevétele miatt a évi 23,7%-ról alig mozdult el, 23,9%-ra nőtt. A évi bázisérték 21% volt. A legkisebb vállalkozások vállalkozói hitelkérelmét a bankok fedezethiány miatt vagy más okból gyakran elutasítják. A felkínált személyi hitel lehetőségével 2009-ben továbbra is sok, de örvendetesen kevesebb mikrovállalkozás élt, mint 2008-ban tapasztaltuk, a felmérésben részt vevő 2000 vállalkozásnak 25,3%-a, ami 2%-kal alacsonyabb a 2008 őszén mért eredményeknél. Együttesen tekintve a vállalkozói és személyi hitelt felvett vállalkozások arányát a vállalkozások 40,5 százaléka vett fel hitelt vállalkozása működtetése, bővítése érdekében, a évi 41,8%-kal szemben. Összességében tehát így szűkült a külső forrást bevont (vállalkozói és személyi hitelt felvett) vállalkozások aránya. 28

29 A KKV-k felhalmozásának növelése A finanszírozási források bővítése érdekében kitűzött sarkalatos célok egyike, hogy a KKV-k növekvő jövedelmeikből mind nagyobb hányadot fordítsanak felhalmozásra. A felhalmozási célú saját források az amortizációból és az adózás utáni eredményből képződnek. A felhalmozási célú saját források szerkezetét az jellemzi, hogy a viszonylag kisszámú nagyvállalatnál képződik a források zöme, vagyis az eloszlás koncentrált. Ennek egyik oka, hogy a nagyvállalatoknál lényegesen több amortizáció képződik. A másik ok pedig a nagyvállalatok adókedvezményeiben keresendő. A mutató bruttó hozzáadott értékhez viszonyított aránya egészében hullámzó, a KKV-knál növekvő. A nemzetgazdasági átlagnál több forrás 2005 és 2008 között mind a négy évben a nagyvállalatoknál és 2007 kivételével a mikrovállalkozásoknál képződött. A fős kisvállalkozások és közepes vállalkozások képződő forrásai tartósan az átlag alatt helyezkedtek el. (A fős kisvállalkozások 2007-ben az átlag fölött.) 2008-ban a válság hatására drasztikusan visszaesett a pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi ráfordítások növekedése következtében, amely elsősorban a forint árfolyam csökkenés miatti hitelpozíció romlásból származik. Csökkent a rendkívüli eredmény is. A pénzügyi és rendkívüli eredmény jelentős csökkenését nem tudta ellensúlyozni az üzemi eredmény egyébként jelentős növekedése, így jelentősen csökkent az adózás előtti eredmény, amelynek alapján visszaesett a nyereséges, és növekedett a veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma. A felhalmozási célú saját források csökkenésének ez volt az alapvető oka. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: A felhalmozási célú saját források a bruttó hozzáadott érték százalékában mutató, amelynek értéke 2005-ben 42,1% volt a kis- és középvállalkozásoknál, 2013-ig évente átlagosan 0,5 százalékponttal növekedjen. A mutató értéke 2006-ban 44%, 2007-ben 46%, 2008-ban 29,6% KKV-k likviditásának javítása A KKV-k likviditásának javulása jellemzően kvalitatív elemzésekkel állapítható meg őszi legfrissebb felmérésünkben figyelemre méltó, hogy sem a likviditás-, sem a hitelhiány helyezése és intenzitási mutatója nem változott 2008-hoz képest. A válság hatása elsősorban a rendeléshiány mutatójának jelentős növekedésében mutatkozik meg, nem a likviditási helyzet romlásában Vállalkozói tudás fejlődése A vállalkozói szféra egészében mind menedzsment, mind alkalmazotti szinten a humán erőforrások fejlesztésének döntő jelentősége van a vállalkozások hosszú távú fejlődése szempontjából. A vállalkozói tudás átfogó cél eléréséhez szükség van a vállalkozók és alkalmazottaik ismereteinek bővítésére és a vállalkozói készségek fejlesztésére Vállalkozók és alkalmazottak ismereteinek bővülése A vállalkozói tudás fejlesztése keretében a kkv-stratégia a vállalkozások vezetőinek és munkavállalóik képzettségének, tudásának folyamatos fejlesztését és a gazdaság igényeinek figyelembevételével a szakképzés megújítását tűzte ki specifikus célokként. Az NFGM a mutatószám alapjául szolgáló felmérése szerint a válság erősen érezteti hatását a képzésekben való részvételek alakulásában, a vállalkozások minden vállalkozói méretkategóriában jelentősen visszafogták képzésre fordított kiadásaikat. Több mint 4%-kal, 23,3%-ra csökkent az eddig is alacsonynak számító képzésben való részvételi arány. Különösen a mikrovállalkozások körében továbbra is kevés a hajlandóság a tudatos ismeretbővítésre, alacsony szintű a motiváltság a szervezett képzési programokban való részvételre. Változatlanul erősen differenciált a vállalkozások részvétele a munkavállalók képzésében, továbbképzésében, a képzésben részt vevő vállalkozások aránya rohamosan nő a kisebbektől a nagyobbak felé haladva. Az alkalmazott nélküli vállalkozások 19,7, a 29

30 mikrovállalkozások 25,8, a kisvállalkozások 42,9, a közepes vállalkozások 64,7 százalékának munkatársa képezte magát 2009-ban. Továbbra is látványos azonban az eltérés a cégek vezetőinek a képzés fontosságát illető megnyilatkozásai és a tényleges részvételi arányok között. A vállalkozások növekedési tényezőit vizsgáló kutatások mindegyike rávilágít a vállalkozói tudás növelésének szükségességére. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám alakulása: Azon kis- és középvállalkozások aránya, ahol a tulajdonosok vagy alkalmazottaik részt vettek valamilyen képzésben, éves átlagban a évi 27,6%-ról 2013-ra 35%-ra növekedjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján) őszi felmérésünkben a képzésben részt vevő vállalkozások aránya jelentősen 23,3%-ra csökkent, a 2008 és évi változatlan 27,4%-os értékkel szemben. Jelen helyzetben még hangsúlyosabban igaz, hogy a képzésbe bevontak számának növekedése együtt kell, hogy járjon az olyan programok támogatásával, amelyek összhangban állnak a kis- és középvállalkozások gazdasági és fejlődési igényeivel. Számos tapasztalat arra utal, hogy a mikrovállalkozások helyzetéhez jobban alkalmazkodó programokra lenne szükség, beleértve a képzésbe történő bevonásukat Vállalkozói készség fejlesztése A vállalkozói készség fejlesztése érdekében a stratégia szerint szükség van a vállalkozásindításhoz szükséges ismeretek terjesztésére, a vállalkozói szemlélet erősödésére, az innovatív, társadalom- és környezettudatos attitűd fejlesztésére, a műszaki képzés üzleti ismeretek oktatásával való kiegészítésére és a tudományos kutatás eredményeinek jobb hasznosítására is a vállalkozói szférában. A mikro-, kis- és középvállalkozások növekedését segítő és gátló tényezőket vizsgáló, többször hivatkozott kutatásokban megjelent egy új közelmúltban kifejlesztett mérőszám, az ún. Globális Vállalkozási Index (GEI), amely segítséget nyújthat a vállalkozói készség alakulásának jobb megismerésében. A mutatószám a vállalkozási (entrepreneurship) attitűdöt, aktivitást és aspirációt, nem pedig a vállalatok (enterprises) gyakoriságát számszerűsítő mérőszám. A GEI index változói a hosszú évek alatt folyó GEM (Global Entrepreneurship Monitor) kutatások, illetve a GEM koncepcionális modell alapján kerültek azonosításra 14. A GEI sajátos nézőpontból értékeli a vállalkozás és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolatokat, az index multidimenzionális, a vállalkozás tevékenységének komplex természetét tükrözi; számszerűsítéséhez egyaránt szükségesek kvantitatív és kvalitatív mérőszámok; és nem csak a vállalkozás egyedi adottságait, hanem az intézményi környezet feltételeit is figyelembe veszi. A mutató e három tárgykör mérőszámainak (al-indexeinek) a felhasználásával kerül számszerűsítésre. E tárgykörök a lakossági magatartás (attitűdök), a vállalkozói törekvések (aspirációk) és a gazdasági aktivitás minőségi mutatói. Az első mérési eredmények szerint Magyarország fejlettségéhez képest a trendvonal alatt található, csupán a 47., a 64 ország világrangsorában. Az intézményi rendszerünk szintje megfelel gazdasági fejlettségünknek, de az egyéni (személyes és vállalati) tényezők szerinti elmaradottságunk sokszor még a hasonló fejlettségű országokhoz képest is számottevő. Ez különösen igaz az innovációs jellegű mutatókra. Azaz a vállalkozók még a közepesen fejlett infrastruktúra lehetőségeit sem képesek kihasználni. Ebből következően az erőfeszítéseket elsősorban az egyéni képességek, készségek fejlesztésére kellene fókuszálni, amelynek elsődleges eszköze az oktatás és a tanácsadás lehet. Az intézményi szinten a szűk keresztmetszetek megszüntetése lehet az alapvető cél. A GEM január elején publikált 54 országra (összesen 180 ezer, Magyarországon 2 ezer főre) kiterjedő vizsgálata is azt mutatja, hogy Magyarországon csak a megkérdezettek 3%-a nyilatkozta azt, 14 Szerb L.: A Globális Vállalkozói Index (GEI) képzése és Magyarország vállalkozói helyzete.; Acs J. Z. - Szerb L.: A Globális Vállalkozói Index (GEI) képzése és Magyarország vállalkozói helyzete nemzetközi összehasonlításban

31 hogy vállalkozásba fogna, és nálunk látnak a legkevesebben (tízből négyen) jó karrierlehetőséget cégalapításban. Arra a kérdésre, hogy három éven belül fogna-e vállalkozásba, a magyar válaszadók 13%-a igent mondott. Továbbra is megerősíthetjük tehát, hogy változatlanul alacsony szintű a motiváltság a vállalkozóvá válásra, sok a kényszervállalkozó, és a gazdasági környezet nem elég vállalkozásbarát. Zajlik ugyan egy lassú generációváltás, nő az iskolai végzettség szintje, javulás érzékelhető bizonyos készségek terén, mint pl. a korszerű informatikai eszközök használata elterjedtebb, de mindezek ellenére nem nőtt számokban is kimutathatóan jelentős mértékben a vállalkozói pálya tényleges vonzereje. Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban kevés a szemléletformálásra irányuló, a motiválást szolgáló gyakorlat-centrikus program Vállalkozói infrastruktúra fejlődése A vállalkozói infrastruktúra beavatkozási területen a stratégia a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló vállalkozói infrastruktúrához való hozzáférés elősegítését és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatási háttér fejlesztését tűzte ki átfogó célként. Ennek elérését az üzleti és K+F infrastruktúra, valamint az IKT infrastruktúra és használat fejlődése sarkalatos célok megvalósítása szolgálhatja. Üzleti és K+F infrastruktúra fejlődése Az üzleti és K+F szolgáltatások fejlődése érdekében az inkubátorházakon és ipari parkokon belüli infrastruktúra bővítése, az integrált szolgáltatások (telephely+üzleti szolgáltatások) fejlesztése, a kutató-fejlesztő és technológia transzfer intézmények kapacitásainak, valamint a logisztikai kapacitások fejlődése kerültek elérendő specifikus célokként a stratégiában kitűzésre. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószámok változása: Menedzsmentszolgáltatást vásárló KKV-k aránya a évi bázis értékről 76%-ról 85%-ra növekedjen 2013-ra (az NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). A menedzsment gazdasági, technikai, pénzügyi stb. szolgáltatások vásárlásának, piaci beszerzésének elterjedtsége a vállalkozások vállalkozásközi munkamegosztásában való részvételének egyik fontos mutatója. A évi felmérés eredményei e területen további javulást mutatnak ban a menedzsmentszolgáltatást vásárló KKV-k aránya 2,5%-kal, 78,5%-ra nőtt re az arány növekedett, értéke 81,9 százalék. Az alkalmazott nélküli vállalkozások az egyes szolgáltatásfajtákból az átlagosnál kevésbé, a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások az átlagosnál nagyobb mértékben vásárolnak. Az alkalmazott nélküli vállalkozások nemcsak kevesebbet vásárolnak az egyes szolgáltatásfajtából, hanem kevesebb féle szolgáltatást keresnek a piacon. A évi felmérés eredményei ebben a tekintetben nem változtak. Az elmúlt időszakban tovább nőtt az 1-9 fős mikrovállalkozások aktivitása a menedzsment szolgáltatások értékesítési piacán, de nőtt a főt foglalkoztató vállalkozások esetében is, miközben az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások között idén jóval többen vannak azok, amelyek nem vásároltak egy szolgáltatást sem. Ipari parkok betelepítettsége évi 50%-ról 2013-ra 65%-ra növekedjen. A betelepítettség 2006-ban 53,0%; 2007-ben 52,6%, 2008-ban 56,3%, amely a kezdetektől a legnagyobb érték. A betelepített terület nagysága évhez képest 14,6%-kal nőtt, így jelenleg hektár. Az ipari parkok betelepítése folyamatos, mivel évhez képest az összes terület növekedési ütemét (25%) jócskán meghaladja a betelepített terület nagyságának növekedése (45%). Az ipari parkokban működő vállalkozások száma 2005-ben 2 989; 2006-ban 3 184, 2007-ben és 2008-ban IKT infrastruktúra és használat fejlődése Az IKT infrastruktúra fejlődése terén az IKT hálózati infrastruktúrához, szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés javulása és a vállalati, vállalatközi és vállalatok és kormányzat közötti folyamatok informatizáltságának fejlődése a specifikus célok. 31

32 Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószámok változása: e-business index (a legjobb eredményt elérő uniós tagállam indexének %-ban) a évi 56%-ról, 2013-ra 70%-ra növekedjen. A mutatószám változására még nem rendelkezünk aktuális adattal. A es ebusiness Watch jelentés január végén még nem jelent meg: Integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya a évi 10%-ról 25%-ra növekedjen. A GOP konstrukciók közbenső értékelése és hatásvizsgálata kapcsán készült idei felmérés szerint az integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya a évi 14%-ról 2009-ben 15%-ra nőtt Horizontális célok A stratégia a négy fő beavatkozási területének mindegyikén érvényes horizontális célok javuló termelékenység, bővülő foglalkoztatás, a globális gazdaságba való integrálódás és a vállalatok közötti együttműködés hatékonyabbá válása elérésének mérésére szolgáló mutatószámok változását az alábbiakban mutatjuk be: Javuló termelékenység A vállalkozások termelékenységének egyik teljesítménymutatója az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték. A hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége elmarad a nagyvállalatokétól, az egy alkalmazottra eső hozzáadott érték hasonlóan az egy alkalmazottra jutó árbevételhez a 0-1 fős vállalkozások kivételével a kisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva nő. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: Az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték a kkv-szektorban 2013-ig összességében 30%-kal növekedjen. A stratégiában a bázisérték 2001-es áron euróban volt megadva. Tekintettel arra, hogy az euró árfolyam külső tényezők miatt hektikusan változik, forintban és reálértéken mérjük 2008-tól a továbbiakban ezt az adatot. A évi értéket ezer Ft/fő tekintjük 100%-nak ra a mutató 101%-ra emelkedett, 2007-ben 106%-on áll ban 108% volt. (A számításból kihagytuk az egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztató vállalkozásokat.) Bővülő foglalkoztatás A munkaerő-piaci folyamatokat 2009-ben alapvetően a gazdasági válság, valamint az ezt ellensúlyozandó kormányzati intézkedések alakították. A foglalkoztatás bővülését a korábbi években nagyban nehezítette, hogy Magyarországon az átlagosnál magasabbak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek, korlátozott a piaci kereslethez igazodó munkaerő-kínálat, alacsony a munkaerő piaci részvétel, magas az inaktívak aránya. A foglalkoztatáspolitikában ezért egyrészt hosszú távon továbbra is cél a munkavállalási korú népesség minél nagyobb arányú munkaerő-piaci belépésének ösztönzése, illetve a munkanélküliek álláskeresési intenzitásának erősítése. A konkrét programok mellett a munkaadói járulék csökkentése és a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése is a foglalkoztatás-ösztönzés irányába hatnak. A munkát terhelő adók és járulékok csökkentése pozitív hatással van a vállalkozások munkakeresletére, valamint a munkakínálatra is. Másrészt a világgazdasági válság negatív foglalkoztatási hatásának enyhítése is előtérbe került a foglalkoztatáspolitikában. Ezen cél érdekében számos intézkedés kidolgozására és bevezetésére kerül. A munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére Szociális és Munkaügyi Minisztérium ben közel 20 milliárd forintot, munkahelyteremtésre pedig 2,25 milliárd forintot biztosított. Az új munkahelyek teremtése az ÚMFT munkahelyteremtő beruházásaival valósul meg. A nehéz helyzetben 32

33 lévő régiók foglalkoztatási támogatására térségi válságkezelő alapok születnek, a pótlólagos munkahelyek létrehozása érdekében felgyorsítják az állami nagyberuházásokat és infrastrukturális fejlesztéseket. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: A stratégia bővülő foglalkoztatás mellett a kis- és középvállalkozások foglalkoztatásból való részesedésének megőrzését tűzte ki célul, azaz a versenyszférával azonos ütemű növekedést vár. A kis- és középvállalkozások alkalmazottainak részaránya a vállalkozói szektoron belül a vállalkozások adóbevallási adataiból számítva, a pénzügyi szektorral együtt a évi 69,1%-ról 2006-ra 69,0%-ra, 2007-re 69,6%-ra változott, 2008-ban 69,4%-on állt Integrálódás a globális gazdaságba Az exportértékesítés megoszlását létszámnagyság-kategóriánként óta az jellemzi, hogy a nagyvállalatok részesedése változatlan (64-65 százalék), a közepeseké százalék, míg a mikro- és kisvállalkozásoké százalék ben a mikro- és kisvállalkozások az összes export 21, a közepesek 14 százalékát bonyolították, 2007-ben a kisebb vállalkozások részesedése emelkedett, a mikro és kisvállalkozások részesedése 22,3-ra, a közepeseké 14,8%-ra nőtt, a nagyvállalatok részesedése azonban változatlanul túlnyomó ban a kis- és közepes vállalkozások részesedése összességében nem változott: a kisvállalkozásoké 23, a kis- és közepes vállalkozásoké együttesen 37,0 százalék. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: A kis- és középvállalkozások exportból való részesedése 2 százalékponttal növekedjen a évi 35%-os adathoz képest ban a KKV-k részesedése 35,5%-ra, 2007-ben 37,0%-ra emelkedett, ban 37,0%-on szinten maradt Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés A kis- és középvállalkozások a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányainak csökkentése érdekében elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködések (közös beruházások), hálózati tevékenységek megvalósulását. Az alkalmazott nélküli vállalkozásoktól a közepesek felé haladva nő a gazdaságilag integráltabb vállalkozások aránya: azoké, amelyek jobban részt vesznek a vállalatközi munkamegosztásban, az informális és formális együttműködésekben, hasonlóan a létszámbővítésben, a beruházásban, az innovációban, a növekedésben, a növekedés finanszírozásában, a pénzügyi közvetítőrendszer igénybe vételében, az infokommunikációs infrastruktúra kiépítésében, a szervezett képzésben továbbképzésben való részvételben tapasztalható trendekhez. Cél elérésének mérésére szolgáló mutatószám változása: Együttműködésben résztvevő vállalkozások aránya a évi 49,8%-ról 2013-ra 60%-ra növekedjen (NFGM reprezentatív vállalkozói felmérése alapján). A vállalkozások hálózatosodása 2009-ben valamivel nagyobb, mint amit 2008-ban mértünk, de nem éri el a évi értékeket. Legfrissebb, 2009 őszi felmérésünkben azt tapasztaltuk, hogy valamilyen formális, vagy informális együttműködésben a vállalkozások 48,8%-a vett részt, ez 2008-ban 47,3%-os részarányt mutatott, míg 2007-ben 48,8%-os értéket mutatott ben ez a mutató még 57%-on állt. 33

34 Célok teljesülésének összefoglalása a mutatószámok alakulásán keresztül Indikátor Bázisérték Célértékek Tényértékek Stratégiai cél: A kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének növekedése KKV-k által termelt bruttó hozzáadott érték 52% (2009) 55% Átfogó cél 1: Támogató szabályozási környezet kialakítása Sarkalatos cél 1: Versenyképes közteherviselés Adó- és járulékbevételek GDPhez viszonyított aránya Magas adó és járulékterhek intenzitási mutatója 38,1% (2007 várható) (2007. novemberi Konvergencia program 39,1%) (2008. decemberi Konvergencia program 39,5% (végleges)) 1,5% ponttal csökkenjen (36,6% évi várható értékhez) 38,0% (végleges értékhez) 53,4% (2006) 55,1% (2007) 55,4% (előzetes 2008) 40,1% (2008) 39,4% (2009) 77 pont (2007) 65 pont 76 pont (2008) 76 pont (2009) Sarkalatos cél 2: Állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése Adminisztrációs terhek költségének aránya a GDP százalékában Az adatszolgáltatási kötelezettségek költsége 10,5%, terhe 3,1% 16. A terhek 25%-os csökkentése. költség: 7,9%, teher: 2,3% Sarkalatos cél 3: Gazdálkodási és jogbiztonság erősödése, tisztességes verseny Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága intenzitási mutató Átfogó cél 2: Finanszírozási források bővítése Új bázisérték: évre vonatkozó főkuszált mérés szakértői becsléssel történő feldolgozása 2009-ben 63 pont (2007) 49 pont 63 pont (2008) 63 pont (2009) Sarkalatos cél 4: Magasabb finanszírozású kockázatú termékek körének bővítése Külső forrást bevonni képes KKV-k aránya Sarkalatos cél 5: A KKV-k felhalmozásának növelése 21% (2007) 30% 23,7% (2008) 23,9% (2009) 16 A stratégia elfogadásakor a bázisérték becsléssel került megállapításra: A hazai vállalkozási szektor államigazgatás részére történő adatszolgáltatási és az államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos közvetlen terhei (költségei) a évi becslések szerint a GDP 4,5 6,8%-áttehették ki. A cél az volt, hogy a hazai adminisztrációs terhek aránya 2013-ra érje el az EU 25-ök átlagos szintjét, amely átlagosan a GDP 3,5%-a volt. 34

35 Felhalmozási célú saját források a bruttó hozzáadott érték százalékában 42,1% 45,1% Sarkalatos cél 6: A KKV-k likviditásának javítása Kvalitatív mutató Átfogó cél 3: Vállalkozói tudás fejlődése 44,0% (2006) Sarkalatos cél 7: Vállalkozók és alkalmazottak ismereteinek bővülése Képzésben résztvevő vállalkozások aránya Sarkalatos cél 8: Vállalkozói készség fejlesztése Kvalitatív mutató Átfogó cél 4: Vállalkozói infrastruktúra fejlődése 46,0% (2007) 29,6% (2008) 27,6% (2007) 35% 27,4% (2008) 23,3% (2009) Sarkalatos cél 9: Üzleti és K+F szolgáltatások fejlődése Menedzsment szolgáltatást KKV-k aránya vásárló Ipari parkok betelepítettsége 76% (2007) 85% 78,5% (2008) 81,9% (2009) 50% (2005) 65% Sarkalatos cél 10: IKT infrastruktúra és használat fejlődése e-business index változása (a legjobb eredményt elérő uniós tagállam indexének %- ban) Integrált vállalatirányítási rendszerrel rendelkező 5 főnél magasabb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások aránya 56% (2006, 2007) 10% (2006) 25% Horizontális cél 1: Javuló termelékenység Egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték 100% (2005) (130%) Horizontális cél 2: Bővülő foglalkoztatás KKV-k foglalkoztatásból való részesedése (alkalmazottaik részaránya) 69,1% (2005) 53,0% (2006) 52,6% (2007) 70% n.a. Részesedés megőrzése Horizontális cél 3: Integrálódás a globális gazdaságba 12% (2007) 101% (2006) 69,1% (2006) 14% (2008) 106% (2007) 69,6% (2007) 56,3% (2008) 15% (2009) 108% (2008) 69,4% (2008) 35

36 KKV-k exportból való részesedése 35% (2005) 2 százalékponttal növekedjen 35,5% (2006) Horizontális cél 4: Hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés Együttműködésben részt vevő vállalkozások aránya 37,0% (2007) 37,0% (2008) 49,8% (2007) 60% 47,3% (2008) 48,8% (2009) A mutatószámok részletes indoklása, magyarázata a mellékletben található sablonokban Tervezés és végrehajtás tapasztalatai A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer magába foglalja a kormányzati kis- és középvállalkozásfejlesztési programokat lebonyolító állami vagy részben állami tulajdonú szervezeteket, háttérintézményeket, a kkv-szektor finanszírozását ellátó intézményeket, illetve a szektor érdekképviseletét ellátó, szolgáltatásokat, információkat, tanácsadást nyújtó szervezeteket. Az intézményrendszert átfogóan bemutatják a kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentések, a legutóbbi a 2009 nyarán publikált, évet bemutató jelentés. A vállalkozásfejlesztési intézmények és programok hatékonysága piaci mechanizmusok tesztelése alá kerül, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások skálája bővül, más részről ez a folyamat gerjeszti a forrásokért folyó versenyt, lobbizást, erősödik a szervezetek önigazolásra irányuló tevékenysége. Továbbra is kérdés, hogy a lebonyolító intézményrendszer hatékonyságát hogyan lehet tovább javítani. A áprilisi kormány-átalakítás során a stratégia végrehajtásért felelős intézményrendszerben a kutatás-fejlesztés irányítását érintően jelentős változás következett be. A kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért, valamint a tudománypolitika koordinációjáért májustól április 16-ig külön tárca nélküli miniszter felelt, amikortól a feladat- és hatásköréről rendelkező 103/2008. (IV. 29.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte a 88/2009. (IV. 13.) Korm. rendelet, amellyel feladatköre a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe került. A vállalkozásfejlesztés egyik fontos eleme az uniós támogatások rendszere. Az Állami Számvevőszék 2009 szeptemberében publikálta az európai uniós támogatások évi felhasználásának ellenőrzéséről szóló tájékoztatóját 17, amelyben bemutatja Magyarország európai uniós pénzügyi kapcsolatait és a támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések évi tapasztalatait, benne az uniós támogatások hazai intézményrendszerét. Megállapították, hogy az EU-ból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményrendszert Magyarország az EU előírásainak megfelelően, a hazai jogszabályokat figyelembe véve alakította ki ban az NFÜ, illetve az uniós támogatások lebonyolításában érintett intézményrendszer feladatai jelentősen megnövekedtek, mivel a os programozási időszak lebonyolítási és zárási feladatainak végrehajtása mellett beindult az ÚMFT végrehajtása is. A feladatellátást befolyásoló állandó külső tényezők közül a korábbi évekhez hasonlóan az egyik legfontosabb az intézményrendszer folyamatos átalakulása (szervezeti változások, vezetőváltások), a kapacitáshiány, illetve a magas fluktuáció, melyek a feladatellátásban az előző évekhez hasonlóan 2008-ban is problémákat, fennakadásokat okoztak, és amelyek hatásai a pénzügyi feladatok ellátása terén is érezhetőek voltak (hitelesítési jelentések hiányos és/vagy késedelmes benyújtása, kifizetések elhúzódása). 17 (J/10541) 36

37 Annak érdekében, hogy a vállalkozások számára kedvező szabályozási háttér kialakításába nagyobb hangsúllyal vonja be magukat a vállalkozásokat is, a kormány az 1052/2008. (VIII. 4.) Korm. határozattal létrehozta a Gazdasági Egyeztető Fórumot. Ezzel olyan rendszeresen ülésező, kiszámítható konzultációs fórumot alakított ki, amely érdemi, szakmai egyeztetésre ad lehetőséget a kisés középvállalkozások működési feltételeit, illetve az üzleti környezetet érintő legfontosabb kérdésekről. A havi rendszerességű plenáris üléseken kívül egyes konkrét jogszabálytervezetekkel, illetve kormányzati intézkedéssel (pl. a lánctartozás visszaszorítását célzó javaslatcsomag, a korrupció elleni fellépés, csőd- és felszámolási eljárásokat korszerűsítő törvénymódosítás) kapcsolatban szakértői munkacsoportülésekre is sor kerül. A Fórum mellett továbbra is fennmarad a kis- és középvállalkozói törvényben szabályozott Vállalkozásfejlesztési Tanács, amelynek munkájában jellemzően a mikro-, és kisvállalkozói érdekképviseleti szervezetek vesznek részt Pénzügyi terv teljesítése A mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő állami támogatások eredményeit részletesen bemutatja az Országgyűlés részére kétévente készítendő a kis- és középvállalkozások évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelentés (továbbiakban OGY jelentés), amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény előírásának megfelelően készül. A kormány által december 16-án elfogadott jelentés a évi és évi eredményeket foglalja egybe. Az OGY jelentésben a különböző állami szervezetek a tárgyévben történt kötelezettségvállalásokról és kifizetésekről az 5/2009 (I. 16.) Korm. rendelet előírása szerint szolgáltatnak adatokat, amelyeket összefoglalóan a következő táblázatok tartalmaznak. A kötelezettségvállalások különbözőek: a közvetlen kötelezettségvállalástól a garanciavállalásig terjedhetnek 18, ezen felül a kötelezettségvállalások tényleges kifizetéseinek aránya is eltérő mértékű. Az OGY jelentés alapján ebben a fejezetben az összefoglaló évi adatokat kétféle megközelítésben mutatjuk be: egyfelől bemutatjuk a tárgyévi kötelezettségvállalások, vagyis támogatói döntések eredményeit, függetlenül attól, hogy a kifizetés a tárgyévben vagy az azt követő években történik; másfelől a tárgyévi kifizetések adatait mutatjuk be, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás a tárgyévben vagy az azt megelőző években történt ban hasonlóan évhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 19, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett pályázatokon ítélték oda és fizették ki a legtöbb támogatást a kis- és középvállalkozóknak. 18 Egyes pénzügyi konstrukciók (pl. a kezességvállalási konstrukciók) adatainál a kötelezettségvállalás rész adattartalma speciális. 19 A kezességvállalási konstrukciók adatainál a kötelezettségvállalás rész adattartalma speciális. 37

38 Kötelezettségvállalás a költségvetés forrásaiból a mikro-, kis- és középvállalkozások javára évben (kerekített adatok) Megnevezés mikro kis közép KKV együtt Egyéb támogatott Összes támogatott KKV-k aránya az összes támogatottból millió Ft % EüM 13,4 8,1 41,8 63, , ,0 1,0% FVM* 421,2 16,8 39,3 477, , ,0 14,6% NFGM** 1 966, ,5 362, , , ,5 6,7% KHEM 0,0 0,0 0,0 0, , ,3 0,0% KvVM 12,0 67,2 26,1 105,3 462,3 567,5 18,5% MeH 34,9 22,3 5,0 62,1 0,0 62,1 100,0% NKA 1 105,0 429,0 127, , , ,9 17,3% NKTH 6 186, , , , , ,4 49,2% ÖM 134,6 51,7 19,4 205, , ,5 2,0% PM*** , , , , , ,0 84,3% SzMM 2 329, , , ,7 922, ,4 85,2% NFT 685, , , , , ,2 12,8% ÚMFT , , , , , ,7 6,8% ÚMVP 0, , , , , ,1 71,1% Együttesen , , , , , ,6 30,2% * Az FVM által kezelt jogcímeknél a kötelezettségvállalást nem lehet egyértelműen értelmezni, mert sok támogatási forma normatív, illetve automatikus, azaz az igénylésre kifizetés történik, külön előzetes kötelezettségvállalás nélkül, ezért a kötelezettségvállalásra vonatkozó kimutatás az FVM támogatási rendszerét illetően nem bír értékelhető információval. ** Az NFGM sor tartalmazza az egyedi kormánydöntés útján nemzetgazdasági jelentőségű beruházások támogatásának adatait is, az egyéb támogatottak értékének 96%-a tartozik ide. ***A kezességvállalási konstrukciók adatainál a kötelezettségvállalás rész adattartalma speciális. Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatás alapján a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium A különböző állami szervezeteken keresztül 2008-ban együttesen mikro-, kis- és középvállalkozásnak ítéltek oda 753,2 milliárd forint összegű támogatást: amelyből több mint 201 milliárd forintot mikrovállalkozásoknak, közel 339 milliárd forintot kisvállalkozásoknak, 212 milliárd forintot pedig középvállalkozások fejlesztéseit segíthetik. 20 Kötelezettségvállalás esetében halmozódás lehetséges akkor, ha egy vállalkozás részére több jogcímen ítéltek oda támogatást. 38

39 Kifizetett támogatások a költségvetés forrásaiból évben a mikro-, kis- és középvállalkozások javára (kerekített adatok) Megnevezés mikro kis közép KKV együtt Egyéb támogatott Összes támogatott KKV-k aránya az összes támogatottból millió Ft % EüM 6,2 2,1 41,8 50, , ,8 0,5% FVM* , , , , , ,2 41,5% NFGM** 1 375,1 556,7 176, , , ,2 7,3% KHEM 0,0 0,0 0,0 0, , ,7 0,0% KvVM 19,2 105,9 47,4 172, , ,2 13,9% MeH 26,9 22,3 5,0 54,1 0,0 54,1 100,0% NKA 899,0 335,0 126, , , ,0 16,3% NKTH 5 536, , , , , ,4 39,0% ÖM 326,2 53,2 66,5 445, , ,6 4,3% PM 3 811, , , , , ,2 87,0% SzMM 1 268, ,0 954, ,4 836, ,2 80,0% NFT 8 875, , , , , ,9 26,2% ÚMFT 2 678, , , , , ,04 5,6% ÚMVP 0, , , , , ,6 38,9% Együttesen , , , , , ,2 28,0% * FVM sor NFT sorban szereplő AVOP, valamint a külön soron szereplő ÚMVP eredményei nélkül ** Az NFGM sor tartalmazza az egyedi kormánydöntés útján nemzetgazdasági jelentőségű beruházások támogatásának adatait is, az egyéb támogatottak értékének 91%-a tartozik ide. Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatás alapján a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium A különböző állami szervezeteken keresztül 2008-ban együttesen esetben történt kifizetés mikro-, kis- és középvállalkozások részére összesen 236,6 milliárd forint értékben ebből több, mint 153 milliárd forintot mikrovállalkozások, 50,5 milliárd forintot kisvállalkozások, közel 32,7 milliárd forintot pedig középvállalkozások kaptak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív programjaiból nyújtott támogatásokról évre vonatkozóan is rendelkezünk összefoglaló adatokkal, ezért ezeket az adatokat külön kiemeljük az alábbi táblázatokban. A mellékletben részletesen, Operatív Programonként is bemutatjuk a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat vállalkozói méretkategóriák szerint, akárcsak a kkvstratégia előző, évi előrehaladási jelentésében. 21 Kifizetések esetében halmozódás lehetséges akkor, ha egy vállalkozás részére több jogcímen is történt kifizetés. 39

40 A KKV-knak nyújtott támogatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból vállalkozói méretkategóriák szerint Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen (csak az adott időszak eseményeit tartalmazza) Mikro Kis Közép KKV összesen Nagy Egyéb szervezetek Mindösszesen KKV arány (%) Beérkezett projektek száma, db ,01% Beérkezett projektek támogatási igénye, millió Ft , , , , , ,41 7,35% Támogatott projektek száma, db ,65% Megítélt támogatás összege, millió Ft , , , , , ,90 7,61% Támogatott fejlesztés összköltsége, millió Ft , , , , , ,32 15,68% Leszerződött projektek száma, db ,37% Leszerződött támogatás, millió Ft , , , , , ,40 7,58% Összes kifizetés, db ,36% Összes kifizetés, millió Ft , , , , , ,94 6,63% Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen (csak az adott időszak eseményeit tartalmazza) Mikro Kis Közép KKV összesen Nagy Egyéb szervezetek Mindösszesen Beérkezett projektek száma, db ,54% KKV arány (%) Beérkezett projektek támogatási igénye, millió Ft , , , , , , ,03 18,82% Támogatott projektek száma, db ,74% Megítélt támogatás összege, millió Ft , , , , , , ,11 16,51% Támogatott fejlesztés összköltsége, millió Ft , , , , , , ,21 26,12% Leszerződött projektek száma, db ,34% Leszerződött támogatás, millió Ft , , , , , , ,95 11,54% Összes kifizetés, db ,63% Összes kifizetés, millió Ft , , , , , , ,95 15,08% A táblázat minden beérkezett projekt adatait tartalmazza, tehát azokat a projekteket is, amelyek később visszaléptek vagy a szerződésük kifizetés nélkül lezárult. A GOP-nál nagyvállalat arányát (különösen a szerződéskötésnél) a JEREMIE konstrukciók adják. Ezeknél, ugyanis a GOP IH a rendelkezésre álló teljes forrásra megkötötte a keretszerződést a forráskezelővel. Ezen programok kedvezményezettjei a megvalósítás során kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozások lesznek. Az egyéb vállalat az NFÜ közreműködői szerződéseit tartalmazza. Forrás: NFÜ adatszolgáltatása alapján NFGM 40

41 3. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSA 3.1. Támogató szabályozási környezet megteremtését szolgáló eszközök A kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia egyik legfontosabb eleme a vállalkozási környezet javítása. A vállalkozói környezetet több tényező is befolyásolja. A legfontosabbak a vállalkozókat érintő közterhek és adminisztrációs terhek nagysága, a gazdálkodási és jogbiztonság szintje, az üzleti információk elérésének lehetősége, a piaci verseny jellemzői. A kkv-stratégiájában megfogalmazott, szükséges lépések (versenyképes közteherviselés, jövedelemcentralizáció csökkentése) és egy átfogó adóreform kidolgozása terén 2008-ban a gazdasági válság kevés mozgásteret hagyott a kormánynak. Az adórendszert érintő évi és 2009-re elfogadott módosítások így elsősorban az egyszerűsítés és gazdaságfehérítés területére koncentráltak. A társasági adóban, az egyéni vállalkozókat érintően a személyi jövedelemadóban és az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva) a következő főbb, a kis- és középvállalkozásokra (is) vonatkozó szabályok voltak életben, amelyek hatása az adóbevallások kiértékelésén keresztül mutatható be: A KKV-k által érvényesíthető beruházási adóalap-kedvezményt (melynek maximális összege évi 30 millió forint) a vállalkozások az ún. csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján vagy a KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendeletet követve vehetik igénybe. A évtől hatályos az a szabály, amely szerint, ha a kedvezménynél figyelembe vett beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, a kedvezmény a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelet szerint érvényesíthető. A évben ezzel a kedvezménnyel közel 20 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott adóalap-kedvezmény összege kb. 86 milliárd forint volt, amelynek 16%-os adókulccsal számított adó-(támogatás-) tartalma kb. 14 milliárd forint. A KKV-k által a beruházási hitelek törlesztése utáni érvényesíthető adókedvezményt (melynek mértéke az adóévben fizetett kamat 40%-a, maximális összege pedig évi 6 millió forint) a vállalkozások az ún. csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján vagy a KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendeletet követve vehetik igénybe. A évtől hatályos az a szabály, amely szerint, ha a kedvezménynél figyelembe vett beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, a kedvezmény a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelet szerint érvényesíthető. A évben ezzel a kedvezménnyel mintegy 5 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott kedvezmény összege kb. 2,8 milliárd forint volt. A vállalkozásoknak 2008-ban és 2009-ben is alkalmazniuk kellett az ún. jövedelemminimumra vonatkozó szabályokat. A konstrukció lényege, hogy, amennyiben a vállalkozás adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb nem éri el a korrigált összes bevétel 2%-át (jövedelem-minimum), a vállalkozás két lehetőség közül választhat: kitölti az adóbevallás egy, a vállalkozás működésével kapcsolatos adatokat bemutató mellékletét vagy a jövedelem-minimumot tekinti az adóalapnak. A jövedelem-minimumra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni például abban az esetben, ha a vállalkozást elemi kár éri. Az adóhatóság elemzése szerint a évben az adóbevallást benyújtó társas vállalkozások kb. 33%-a, mintegy 113 ezer vállalkozás, míg az adóbevallást benyújtó (tételes költségelszámolást alkalmazó) egyéni vállalkozók kb. 44%-a, mintegy 117 ezer vállalkozás alkalmazta a jövedelem-minimumra vonatkozó szabályokat. 41

42 A versenyképesség javítása érdekében 2008-tól az adómentes fejlesztési tartalékképzés az adózás előtti nyereség 25%-áról 50%-ára emelkedett. A 2009-ben kezdődő adóévtől a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam négy adóévről hat adóévre nőtt. A évben ezzel a kedvezménnyel közel 23 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott adóalap-kedvezmény összege kb. 264 milliárd forint volt, amelynek 16%-os adókulccsal számított adó-(támogatás-)tartalma kb. 42 milliárd forint. A évtől a 10%-os kedvezményes adókulcs a korábbi 5 millió forint helyett 50 millió forint adóalapig érvényesíthető. A kedvezményes adókulcshoz 2008-tól új feltételek kapcsolódnak, így például a vállalkozásnak a 10%-os adókulcs alkalmazásából származó adómegtakarítást tartalékként kell lekötnie, amelyet a lekötést követő négy adóévben beruházásra vagy foglalkoztatásra vagy hiteltörlesztésre kell fordítani. A 10%-os adókulcs alkalmazásánál is figyelembe kell venni az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendeleteket (csekély összegű támogatás, KKV-kra vonatkozó rendelet, mezőgazdasági tevékenységet folytató KKV-kra vonatkozó rendelet). Az adóhatóság elemzése szerint a évben a kedvezményes adókulcs konstrukciójával kb. 18 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk érvényesített adómegtakarítás összege kb. 4,2 milliárd forint volt. A KKV-kat érintően a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó évi LXXVII. törvény, valamint a november 9-én elfogadott, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXVI. törvény a következő főbb változásokat tartalmazza: A december 31-ét követően benyújtott kérelem, bejelentés alapján érvényesített fejlesztési adókedvezményre vonatkozóan a kis- és középvállalkozások jelenértéken 500 millió forint értékű beruházással is jogot szerezhetnek fejlesztési adókedvezményre, függetlenül attól, hogy a beruházás milyen térségben valósul meg. Enyhülnek az igénybevétellel járó létszám-, illetve bérköltség növelési feltételek a kis-és középvállalkozások számára, valamint enyhülnek a munkahelyteremtő beruházáshoz igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény feltételei, amelyek megkönnyítik a kis- és középvállalkozásnál a foglalkoztatás bővítést január 1-jétől az egyszerűsített vállalkozói adó mértéke 30 százalékra emelkedik (igazodva az áfa-kulcs júliusi öt százalékpontos emelkedéséhez). Bevezetésre kerül egy második, 50 százalékos eva-kulcs is, melyet akkor kell alkalmazni, ha az adózó túllépi a bevételi határt. Ebben az esetben a bevételnek a törvényi értékhatárt meg nem haladó része után harminc, az azt meghaladó része után ötven százalék mértékű adót kell fizetni től a vállalkozások szélesebb körének nyílik lehetősége az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapításának választására, a választás lehetőségének feltételéként meghatározott árbevételi határ 4 millió forintról 8 millió forintra való emelésével, amely a mikrovállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti jelentősen. A vállalkozások adópozíciójának javítása érdekében 2010-től csökkenthető a helyi iparűzési adóalap az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, továbbá valamennyi vállalkozás feltétel és korlátozás nélkül csökkentheti iparűzési adóalapját a külföldi telephelyén elért adóalap-résszel. A 2008-ban 2009-re elfogadott adó-, járuléktörvény módosítások további a rendszer egyszerűsítését, a vállalkozásokat, így a KKV-kat érintő adó- és adminisztrációs terhek csökkentését célzó elemet tartalmaznak. Ezek közül legfontosabbak: január 1-től egységessé vált a közteheralap. A munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is a társadalombiztosítási járulék alapja után kell megfizetni. Ebből következően csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkaadói járulékot fizetni, akinek van társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelme. A szakképzési hozzájárulásra és a munkaadói járulékra is alkalmazni kell a minimális járulékalapra 42

43 vonatkozó szabályokat, azaz a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után is legalább a minimálbér szakképzési hozzájárulás alap. A minimálbér a évi forintról forintra emelkedett, amely azonban eleve tehernövekedést eredményezett. A nyugdíjas vállalkozóknak akkor is csak egyszer kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük, ha több vállalkozásban tevékenykednek. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi forintról (napi 145Ft), havi 4500 forintra (napi 150Ft) emelkedett. A foglalkoztatóknak járulék- és ehokedvezményeket jelenthet a rendelkezésre állási támogatásra jogosult foglalkoztatása, a közcélú foglalkoztatás, és a START (pályakezdőknek), START PLUSZ (gyes, gyed, gyet, ápolási díj utáni és gyes melletti munkavállalók és tartósan álláskeresőknek) és START EXTRA (50 évnél idősebb vagy legfeljebb alapfokú végzettségű tartósan álláskeresőknek és rendelkezésre állási támogatásra jogosultaknak) kártyákkal való foglalkoztatás től új járulékkedvezmény is kapcsolódhat meghatározott feltételek esetén a foglalkoztatás bővítéshez kötötten. A legfeljebb 250 főt átlagos statisztikai állományi létszámú foglalkoztatók egy évig mentesülhetnek a munkavállalójuk utáni tételes egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási, valamint munkaadói járulék megfizetése alól, ha a foglalkoztatott az alkalmazása előtt igazoltan legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső volt (vagy rövidebb ideig, de előtte 365 napig nem folytatott álláskereső tevékenységet); három hónapon belül csoportos létszámcsökkentés miatt vesztette el az állását. (Lásd még közvetlen munkahelyteremtést szolgáló eszközöket bemutató fejezetet.) február 1-től megszűnt a cégautóval összefüggésben fizetendő 25 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás. A foglalkoztatás ösztönzése és a gazdaság élénkítése érdekében radikális változások július 1-től, illetve 2010-től kiteljesedően következnek be, jelentős mértékű adó- és járulékcsökkentést hozva az élőmunka terhelésében és az adózás szerkezetében. Ezzel mérséklődtek a vállalkozások adóterhei, így többek között: július 1-től a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig terjedő része után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni a korábbi 29 százalék helyett. A munkaadó a munkavállalójának kifizetett jövedelemnek a minimálbér kétszereséig terjedő része után 1 százalék, a jövedelem e fölötti részére 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni (korábban a teljes jövedelemre 3 százalékot kellett fizetnie). Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járuléka alapjának a minimálbér kétszereséig terjedő része után 2,5 százalék vállalkozói járulékot köteles fizetni, a járulékalap ezt meghaladó része után pedig 4 százalékot (korábban a teljes járulékalapra 4 százalékot kellett fizetniük). Fejlesztési támogatásként a vállalkozás a szakképző intézmény részére adott összegnek legfeljebb 60 százalékát számolhatja el szakképzési hozzájárulásként, felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatásnál pedig legfeljebb a 30 százalékát (a korábbi 70, illetve 35 százalék helyett). A versenyképes szabályozási környezetet, valamint annak egyik eszközeként az adminisztratív terhek kérdését a Lisszaboni Stratégia is kiemelt területként kezeli. Az EU Tanácsa 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25%-al csökkenti, egyben felkérte a tagállamokat, hogy hasonlóan kezdeményezés keretében készítsenek adminisztratív teher csökkentési stratégiát a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére, és határozzanak meg célértékeket és ütemezést a terhek mérséklésére. 43

44 A kormány 2008 szeptemberében célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. A piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX.9.) Korm. határozat előirányozta többek között: a hatósági eljárások egyszerűsítését (közigazgatási hatósági eljárás szabályainak módosítása, a szakhatósági együttműködés korszerűsítése, telepengedélyezési eljárás egyszerűsítése), az egyablakos engedélyezési rendszer bevezetésének jogszabályi előkészítését, a hatóságok és vállalkozások közötti elektronikus kapcsolattartás egyszerűsítését és az eljárásokban alkalmazott nyomtatványok kormányzati portálról való letölthetőségét, az adózási, foglakoztatási és pályázati adminisztrációs terhek mérséklését, az új adminisztratív terhek kialakulásának megelőzésére egységes módszertan szerint egyszerűsített, illetve komplex hatásvizsgálat bevezetését. Hosszabb időtávra szóló komplex feladatként a kormányhatározat az NFGM feladataként határozta meg a magyar vállalkozókat terhelő hazai bürokratikus szabályok feltárását, az EU által kitűzött adminisztratív tehercsökkentéshez szükséges feladatok meghatározását és időbeli ütemezésének kialakítását. Megalapozott adminisztratív tehercsökkentési stratégia elkészítése érdekében sor került a terhek fókuszált az állami szabályozásból adódó adminisztrációs terhek csökkentése cél teljesülésében való előrehaladást bemutató fejezetben bemutatott felmérésére (az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek azonosítására, valamint a gyakoriság, az érintettség feltérképezésével a fajlagos és nemzetgazdasági szintű költségek meghatározására). A felmérés során a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételén alapuló előzetes szakértői becslések alapján a terhek kb. 3/4-ét okozó adatszolgáltatási kötelezettségek költségeinek és terheinek számszerűsítésére került sor. A mérési eredmények alapozzák meg a készülő kormányelőterjesztést a 25%-os csökkentés érdekében szükséges intézkedési tervről. A bürokrácia elleni lépések sorába tartozik, és a vállalkozók adminisztrációs terheit is jelentősen csökkentik az engedélyezési és hatósági eljárásokban bevezetett változások. Az eljárások egyszerűsítése terén jelentős előrelépést jelent a 2008 végén módosult közigazgatási eljárásról szóló törvény. Az ügyintézés tekintetében a törvény áttér a határidők munkanapban való számítására, így az egyes határidők harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosulnak október 1-től, és kivételesen marad három munkanapos határidő is január 1-jétől az általános ügyintézési határidő húsz munkanapra rövidül, és ebben az ügyfél tájékoztatása is benne szerepel. A szakhatósági közreműködés időtartama, amely nem számít bele az ügyintézési határidőbe, ugyancsak október 1-től 15 naptári napról 10 munkanapra változik. A szakhatósági közreműködés korszerűsítése érdekében a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet keretén belül az egyes engedélyezési és hatósági eljárásokból kiiktatásra kerültek a felesleges, valós szakmai célt nélkülöző szakhatósági vizsgálatok, ezzel a szakhatósági közreműködések száma mintegy 25%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan került előkészítésre a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól új jogszabály, amely révén március 31-től csökkentek a telepengedélyezéssel kapcsolatos adminisztratív terhek. Az új szabályozás értelmében az eddigi 165 helyett csak 66 tevékenység kör esetében szükséges engedélyezés lefolytatása. 83 tevékenység kör esetében megszűnt az engedélyezési kötelezettség, és a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető lesz a tevékenység 22. Ipari területen elhelyezkedő, valamint a 6 hónapnál nem régebbi használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező telepen minden, a rendelet hatálya alá eső tevékenység engedélyezés =149, a számbeli eltérést egyrészt az okozza, hogy a tevékenységek megnevezése az új tevékenységi körökhöz igazodik, másrészt az, hogy az új szabályozás megszüntet párhuzamos engedélyezéseket is. 44

45 nélkül, bejelentés alapján gyakorolható. Az adminisztratív terhek akkor is csökkenek, ha az új szabályozás szerint is engedélyezésre van szükség: a korábbi 60 nap helyett 30 napos határidő alatt kell elbírálni az engedélykérelmeket, az eljárásban közreműködő szakhatóságok pedig csak indokolt esetben kerülnek bevonásra. A kereskedelmi tevékenység szabályozásában október 1-én a az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. Korm. rendelet helyébe a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Korm. rendelet lépett. Az új szabályozással az engedélyezésen alapuló rendszert felváltotta a bejelentésen alapuló rendszer, amelynek következtében a kereskedelmi tevékenységek túlnyomó része a korábbi engedélyezés helyett a jegyzőnek való bejelentés megtételével egyidejűleg megkezdhető, így jelentősen csökkennek a vállalkozások adminisztrációs és anyagi terhei. Az új szabályozás alapján a jegyzők a bejelentett tevékenységekről, valamint a működési engedélyekről nyilvános, elektronikusan elérhető nyilvántartást vezetnek, amelynek segítségével valamennyi jegyző, illetve más érintett hatóság könnyen elérhető információt kaphat az illetékességi területén működő kereskedőkről és az általuk folytatott kereskedelmi tevékenységekről. Az elektronikusan elérhető nyilvántartás emellett megkönnyíti a kereskedők azonosíthatóságát, utolérhetőségét a hatóságok és a vásárlók számára is. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény évi módosításának elfogadásával megszűnik a kereskedelmi csomagolás után a gyártók és a kereskedők részére darabalapon meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség, amelynek helyébe január 1-jétől kizárólag a gyártók részére előírt, a kereskedelmi csomagolás tömege alapján, anyag-fajtánként differenciált mértékben meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség lép. A módosítás következtében egyrészt jelentősen csökken a kötelezettek száma, ezzel együtt az adminisztrációs teherviselők száma, ami a KSH évi adatai szerinti 160 ezer kiskereskedelmi üzletet (ebből közel 45 ezer élelmiszerüzletet) érint. Másrészt, mivel a kereskedelmi csomagolást a módosítást követően nem kell darab- és tömegalapon egyaránt nyilvántartani és bevallani minden, a továbbiakban érintett kötelezett számára jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció (nyilvántartás és bevallás) és csökkennek annak költségei. A kereskedelmi csomagolás darabalapú termékdíjának megszüntetése a kereskedők számára összességében évi 6-7 Mrd Ft adminisztratív költség megtakarítását eredményezi a darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettség megszűnése mellett. Az építőipari ágazat problémáinak enyhítésére 2008 végén és 2009-ben több intézkedés született, amelyek a bürokratikus terhek felszámolását, az iparág kifehérítését, a vállalkozói terhek csökkentését célozzák novemberében mintegy milliárd forint értékű beruházásélénkítő, belső keresletet növelő csomag került meghirdetésre ben került sor a Gyorsítás II. csomag elfogadására októberétől a évi LVII. törvény által életbe lépő módosítások változásokat hoznak az építőipar válságának enyhítése, az építési beruházások elősegítése érdekében, azaz a lánctartozások csökkentésére, a feketemunka visszaszorítására, az eljárások időigényének csökkentésére, a szakmagyakorlás jogosultsági feltételeinek egyszerűsítésére. A változások egyik legfontosabb eleme: október 1-től a közbeszerzéssel indított építési beruházásoknál kötelező fedezetkezelőt alkalmazni, más beruházásoknál ez lehetőség. A fedezetkezelő alkalmazásának célja, hogy az építőiparban minden vállalkozó és alvállalkozó megkapja a pénzét, ha elvégezte a munkáját. A német és osztrák mintára biztos kéznek nevezett fedezetkezelő a szerződéskötéstől a használatba vételig kezeli a szerződött tevékenység pénzügyi részeit és a teljesítés igazolások sorsát a jogviták csökkentése érdekében. A jobb szabályozásra való törekvéssel és a 1058/2008. (IX.9.) Korm. határozattal összhangban döntés született arról, hogy 2009 júniusától a kormány elé már csak olyan előterjesztések kerülhetnek, amelyek tartalmaznak kitöltött egyszerűsített hatásvizsgálati lapot. Ebben fel kell tüntetni a tervezett szabályozás várható hatásait a vállalkozások pénzügyi terheire, a versenyképességre, az adminisztratív terhekre, továbbá a környezetre, a társadalomra és a 45

46 költségvetésre is. Ezen kívül be kell mutatni a tervezett szabályozás felmerült alternatíváit és az érintettekkel való konzultációk eredményét. Az adóigazgatás területén a főbb célokat az adó- és járulékrendszer előírásainak egyszerűsítése, az adó- és járulékrendszerbeli fizetési kötelezettségek számának csökkentése (adóreform), az adórendszer stabilitásának növelése, a vállalkozókat terhelő adó és járulékbevallások összevonása, valamint az adóhatósággal való elektronikus ügyintézés kiterjesztése, az e-adó- és járulékfizetés feltételeinek megalapozása, az e-számlázás elterjedésének elősegítése jelenti. (Lásd még IKT infrastruktúra fejlesztését szolgáló eszközöket bemutató fejezetet.) Az adóadminisztráció csökkentése alapvetően a fenntartott adónemek számától függ. Változatlan számú adó fenntartása esetén az adóadminisztráció önmagában jelentősen nem csökkenthető. Azt ugyanis mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy adott számú kötelezettség mellett az adóellenőrzés hatékonyságának fenntartása érdekében, továbbá az egyes adatigénylők számára a naprakész és pontos adatok átadhatósága érdekében az adózókat terhelő adminisztratív kötelezettségek mennyiségét és differenciáltságát csökkenteni jelentősen nem lehet. Az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, illetőleg az adóhatósági szolgáltatások bővítése folyamatos. Így pl július 1-jétől az állami adóhatóságnál lehetővé vált az egyszerűbb adóügyek telefonon történő intézése. Az adózó arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik nullás bevallás benyújtása helyett e körülményről elektronikus űrlapon nyilatkozik. A közbeszerzéshez kötődő kifizetésekkel kapcsolatos felelősségi szabály módosítása: a nullás igazoláshoz kötött kifizetés összeghatárának 100 ezer forintról 200 ezer forintra történő emelése, továbbá a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, az ún. pozitív lista létrehozása, ami kiválthatja a nullás igazolás bemutatásának kötelezettségét. E mellett az Országgyűlés tekintettel a gazdasági, pénzügyi válságra e rendelkezés alkalmazását felfüggesztette július 1-ig. E szerint, ha az alvállalkozó adótartozása szeptember 30. és június 30. között keletkezett, a felelősségi szabályt nem kell alkalmazni. Az adóigazolások kiadásakor az adózó adószámlájának egyenlegét (tartozás fennállását) úgy kell megállapítani, hogy a tartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. Munkáltató nem köteles közreműködni a magánszemély adózó adómegállapítása során, csak akkor, ha vállalja (bevezetésre került az egyszerűsített bevallás intézménye) től megkezdődik a köztartozásmentes adózói adatbázis elfogadásának kiterjesztése más eljárásokra. Ennek megvalósítása érdekében több törvény módosult (pl. államháztartásról szóló törvény; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény), amely szerint az állami adóhatóságtól beszerzendő nemleges adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. A helyi iparűzési adót érintő adóztatási feladatok a 2010-től kezdődő adóévek vonatozásában átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe. A több telephellyel rendelkező adózók is egy bevallást az adatokat települési önkormányzatonként részletezve nyújtanak be az állami adóhatósághoz, és egy befizetéssel teljesítik befizetéseiket az állami adóhatóság által vezetett helyi iparűzési számlára. Gazdálkodási- és jogbiztonság, kedvező pénzügyi működési feltételek területéhez kapcsolódóan Az állami adóhatóság a honlapján évek óta közzétesz különböző, az adókötelezettségek teljesítését segítő információs füzeteket, tájékoztatókat, irányelveket. Regisztrálni lehet az állami adóhatóság honlapján annak érdekében, hogy az adózó az aktuális adózási információkat közvetlenül megkaphassa. Az állami adóhatóság olyan tájékoztatót is közzétett, ami az adóhatóság bírság szankciót kiszabó döntésére vonatkozóan ad útmutatást az adózó számára. Ez a Bírságolási kézikönyv, amely egyértelműen meghatározza a bírságolás szempontjait, a szigorúbb, vagy enyhébb megítélés alá eső jogsértéseket, illetőleg az egyes jogsértések körülményeit. 46

47 A gazdálkodási és jogbiztonság erősödése célkitűzést is szolgálják az adóigazgatás területén bevezetett intézkedések mellett a korrupció visszaszorítása érdekében tett évi intézkedések. A korrupció elleni fellépés ma az egyik legfontosabb stratégiai kérdés. A Parlament előtt van több törvény, amelyek elfogadása esetén lehetőség kínálkozhat legalább a helyzet javítására. Az antikorrupciós csomag átlátható és szigorú kereteket teremtene a visszaélések felderítéséhez. Az igényérvényesítés szabályozásában és elősegítésére az 1 millió Ft alatti (fizetési meghagyást követően perré alakult) vagyoni követelések esetében speciális szabályok léptek életbe január 1-től (2008. évi XXX. törvény). Az érintett eljárások első tárgyalási napját a bíróságnak 45 napon belülre kell kitűznie, a folytatólagos tárgyalást pedig a következő 30 napon belül kell megtartani. A felek a bizonyítási indítványaikat legkésőbb az első tárgyalási napon terjeszthetik elő, a folytatólagos tárgyalás elmulasztása az ügy érdemében való döntést nem gátolja. A perelhúzás, valamint a rosszhiszemű pervitel visszaszorítása érdekében mind a viszonkereset támasztására, mind a keresetváltoztatásra korlátozottan nyílik csak lehetőség az eljárás során. A nem vitatott követelések érvényesítését szolgáló fizetési meghagyásos eljárás korszerűsítése érdekében a jogintézmény reformjára és az eljárás közjegyzőkhöz telepítésére került sor a évi L. törvény által. A kis- és középvállalkozások igényérvényesítési feltételeit az új szabályozás jelentősen gyorsítja, a fizetési meghagyás benyújtását több helyen teszi elérhetővé, és lehetővé teszi az elektronikus utat is. A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a évi LXVIII. törvény elfogadásával módosításra került a polgári perrendtartásról szóló törvény. A törvény célja a polgári peres eljárások gyorsítására irányuló kormányzati célkitűzés megvalósítása annak érdekében, hogy a minőségi ítélkezés feltételei erősödjenek, és az igazságügyi szolgáltatások hatékonysága és időszerűsége növekedjen. Ezen elvárások teljesítését elősegítendő, szükséges a pert megelőző és a pert elhárító eljárások szerepének növelése, az elektronikus ügyintézés lehetőségének szélesítése, mellyel felgyorsíthatók és egyszerűsíthetők a bírósági eljárások. A törvény egy már korábban, az igazságszolgáltatás korszerűsítését megcélzó intézkedéssorozat része. A törvény legnagyobb részét a vállalkozások egymás közötti pereiről szóló új fejezet teszi ki, amely rendelkezések felkészülési idő után, január 1-től hatályosak. A pereket jellemzően kötelező egyeztetés előzi meg, amelyhez a feleknek egymás rendelkezésére kell bocsátani az álláspontjuk alátámasztását szolgáló okiratokat. A bíróságnak és a feleknek a per menetét és egyes fontos időpontokat előre egyeztetniük kell. A felek egymás közti, a bírósággal és a szakértővel való kommunikációjában is az elektronikus út lesz az általános. A vállalkozások egymás közötti pereiben az ítéletek előzetesen végrehajthatók lesznek tekintet nélkül a fellebbezésre. A törvény a nyilvánosság kontrollját is megteremti. A nyilvánosság elvének speciális kiterjesztéseként a Cégközlöny honlapjáról bárki értesülhet majd arról, hogy a vállalkozások egymás közötti pereiben milyen jogerős ítéletek, illetve pert befejező egyéb jogerős határozatok születtek. Fizetésképtelenség esetén segíthetnek a csődeljárás szabályozásában szeptemberben életbe lépett módosítások (2009. évi LI. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról). Ezek elősegítik, hogy a likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások (többségükben KKV-k) inkább idejekorán csődöt jelentsenek, mintsem később, egy jelentős adósságfelhalmozást követően induljon felszámolás ellenük. A cél, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti, hosszadalmas eljárást követő, jogutód nélküli megszüntetésüket. Az új csődszabályok a hitelezők (akik többségükben szintén KKV-k) számára is kedvezőek, az egyezségkötés számukra is biztosítja követelésük gyorsabb, és a 47

48 felszámolási eljáráshoz képest jóval nagyobb arányú kielégítését. Egy sikeres csődegyezség így a piaci partnereknél is elősegíti pénzügyi helyzetük megőrzését, kinnlevőségeik csökkentését. Tiszta és átlátható verseny megteremtése, a gazdaság kifehérítése érdekében a kormány az elmúlt időszakban további lépéseket tett. A miniszterelnök 2007 őszén kért fel egy háromfős bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedések hatását, és erről időközönként tájékoztassa a közvéleményt. A bizottság 2009-ben két jelentést tett közzé februári jelentésükben megállapította, hogy 2008-ban a gazdaság fehéredése következtében a költségvetéshez befolyt többletbevétel mintegy Mrd Ft volt. A folyamat indítása, óta az évenként egymásra rakódó többletbevétel összesen mintegy Mrd Ft-ot tett ki. Megállapításuk szerint a gazdaság kifehérítése érdekében hozott szigorító intézkedések hatása elérte azt, amit elérhetett, az intézkedések hozadéka fokozatosan lecsökkent. A jogsértő magatartással szembeni szigorú fellépés, az ellenőrzés fokozása és a szankciók növelése továbbra is fontos eszköze a gazdaság kifehérítésének, de nem elegendő. Innentől kezdve az okok visszaszorítására koncentráló közép- és hosszú távú intézkedésekre van szükség a közbeszerzési rendszer felülvizsgálata, az adórendszer javítása, az ellenőrzések hatékonyságának javítása, a korrupció elleni fellépés, a szemléletváltás előmozdítása (adótudatosság) és a gazdasági ügyekben az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása terén. A gazdaság fehéredési folyamatának köszönhetően a költségvetéshez befolyt többletbevétel meghatározását, akár csak a közelítő becsléssel történő számítását már 2008-ban is a szokásosnál több bizonytalan tényező nehezítette. Ezt tovább nehezítette a 2008 őszén kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság, amely a legfontosabb gazdasági mutatók trendjét megtörte, így az összes többi tényező hatásának mérése sokkal bizonytalanabbá vált szeptemberi jelentésükben a gazdaság fehérítését célzó állami ellenőrzési rendszer eredményeivel és a feketegazdaság néhány fontos mozgató rugójának bemutatásával foglalkoztak, valamint javaslatokat fogalmaztak meg a feketegazdaság visszaszorítására teendő intézkedésekre, amelyek jelentősen nem változtak az előző jelentés óta. A 2009-ben magvalósult intézkedések közül kiemeljük a mulasztási bírság, illetve adóbírságszabály szabályok jelentős szigorítását június 1-jétől, ha az állami adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál, köteles mulasztási bírságot kiszabni, e tekintetben nincs mérlegelési lehetősége. Ugyancsak június 1-jétől az állami adóhatóság közzéteszi azon foglalkoztatók adatait, akik/amelyek be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztattak. A év során a közösségi vámjogszabályok kidolgozása a KKV-k speciális helyzetére is figyelemmel zajlott, így pl. az AEO-tanúsítványok kiadásával kapcsolatos rendelkezések is jelzik, hogy a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük a KKV-k sajátos jellemzőit. Ugyanez igaz az egyszerűsített nyilatkozattételi és a helyi vámkezelési eljárásra szóló engedélyek kiadásával kapcsolatos szabályokra is. A Vám- és Pénzügyőrség folyamatos belső fejlesztéseket folytat a számítástechnikai környezet modernizációja és az elektronikus ügykezelés hatékonyabbé tétele érdekében. Az ügyféli kommunikáció érdekében a vámhatóság folyamatosan karbantart ügyfelek számára készített informatikai felületeket (pl.: illetve a hivatalos weboldalon (www.vam.gov.hu) folyamatosan közzéteszi az aktuális és részletes szakmai információkat, jogszabályváltozásokat. Az informatikai fejlesztések közül említést érdemel az Egyablakos vámügyintézés megvalósítása kiemelt projekt, ami a év során szakmai és informatikai téren is egyre közelebb került a végleges megvalósításhoz. A projekt eredményeképpen valamennyi, a vámáru ellenőrzésére felhatalmazott hatóság a vámhatóságon keresztül lép kapcsolatba az ügyféllel, aki mindössze egyetlen elektronikus üzenetet nyújt be majd be és a vámhatóság fogja kezelni az adatokat elektronikus formában egy egységes felületen

49 Jelentős egyszerűsítést jelent a számviteli szabályozásban, hogy január 1-től a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság) sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek. Ennél a beszámolónál nem kell az év végi értékelési eljárásokat végrehajtani, így a kettős könyvvitelben rögzített adatokból a beszámoló összeállítható. Az egyszerűsítés mintegy 130 ezer vállalkozást érint május 1-től minden vállalkozásnak a cégszolgálatnál a beszámolókat elektronikusan kell letétbe helyezni, közzétenni. Az elektronikus közzététel díja Ft, szemben a papír alapú letétbe helyezés és közzététel díjával, ami Ft volt. Az elektronikus letétbehelyezéssel és közzététellel a gazdaság szereplői, hitelezők stb. a vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a beszámoló leadásával naprakész információkat szerezhetnek, amely a hitelező védelmét is tovább erősíti. A vállalkozások január 1-től minden külön előzetes feltétel nélkül dönthetnek úgy, hogy könyveiket euróban vezetik, beszámolóikat euróban készítik el. Így a vállalkozások könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüket a saját gazdálkodási körülményeikhez igazíthatják. Lényeges hiba miatt nem kell megelőző üzleti év(ek) beszámolóját ismételten közzé tenni, letétbe helyezni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott üzleti év beszámolója letétbe helyezésre, közzétételre került és annak mérlegében és eredmény-kimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek. A kkv-stratégia a támogató szabályozási környezet megteremtését szolgáló eszközök között kiemeli, hogy törekedni kell az EU politikákkal összhangban a környezetvédelmi technológiák kifejlesztését, bevezetését és a fenntartható vállalatvezetést, működést elősegítő üzleti környezet kialakítására. A KKV-k termelése általában nem áll arányban környezetterhelésükkel, ez utóbbi sajnos nagyobb, ezért környezeti teljesítményük javítása, termelő tevékenységük kevésbé környezetterhelővé tétele elengedhetetlenül fontos. Ennek az elvnek az érvényesítése megjelenik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásaiban, egyéb programjaiban is. A Környezet és Energia Operatív Program több támogatási konstrukciója közvetlenül a KKV-k támogatását célozta meg, ezen kívül több konstrukcióban a KKV-k többféle előnyben kedvezőbb támogatási feltételek, teljesítési könnyítés részesülhettek. A KKV-k környezettudatosságának erősítése, a környezetközpontú vállalatirányítás elterjesztési elősegítheti a KKV-k környezetterhelésének csökkentését, környezeti teljesítményük folyamatos javítását, a környezettudatosabb működést. Mivel a KKV-k számára a nagyvállalatokhoz mérten jóval nagyobb megterhelést jelent az EMAS bevezetése és fenntartása, ezért az EMAS rendszerében való regisztráció Magyarországon még mindig díjmentes a szervezetek számára. Az EU önkéntes öko-címke rendszerében pályázó mikro-, kis- és középvállalkozók 25% kedvezményt kapnak a pályázati díjból és 25% kedvezményt az éves védjegyhasználati díjból, a KKV-k ökocímke minősítésének ösztönzésére Finanszírozási források bővülését szolgáló eszközök A támogató szabályozási környezet kialakítását célzó intézkedések mellett a stratégia a kis- és középvállalkozások fejlesztését, forráshoz jutását kötött célú állami támogatásokkal (uniós és hazai forrású pályázatok), valamint államilag támogatott finanszírozó eszközökkel (pénzügyi konstrukciók pl. mikrohitel, garancia, tőkeprogramok) segíti. A vállalkozásfinanszírozás állami támogatási eszköztípusai: Európai Uniós társfinanszírozással történő vissza nem térítendő támogatások; (Ilyenek a GOP 1-3. prioritásai, illetve KMOP 1. gazdaságfejlesztési prioritás, TÁMOP, ROP egyes kkv-vonatkozású pályázatai); Hazai finanszírozású vissza nem térítendő támogatások KKV-k részére; (Tisztán hazai forrásokból előirányzatokból, alapokból biztosított vissza nem térítendő támogatások); 49

50 Pénzügyi eszközök: o Kedvezményes kondíciójú mikrohitel (Új Magyarország Mikrohitel Program); o Az MFB, az Eximbank közvetlenül, vagy ügynökök útján nyújtott kedvezményes kondíciójú hitelei; (MFB Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram hitelei, Eximbank Zrt., Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által biztosított exporttámogató hitelei); o Állami tulajdonú visszaforgó alapok (Országos Mikrohitel Alapból (OMA) történő Országos Mikrohitel Program refinanszírozása); o Kezességvállalás (a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. termékei, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány termékei, az Eximbank, a Mehib Zrt. számára nyújtott költségvetési viszontgarancia, viszontbiztosítás; Új Magyarország Portfóliógarancia Program költségvetési viszontgarancia, a garanciaszövetkezetek részére nyújtott költségvetési viszontgarancia); o Kamattámogatás (Széchenyi Kártya kamattámogatása); o Refinanszírozás (az MFB forrásbevonásához fejlesztési források közösségi hitelintézetektől - nyújtott költségvetési garancia, az MFB hiteleihez nyújtott költségvetési árfolyamgarancia (a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében kihelyezett hitelek kamatai a devizakamatokhoz kötöttek, az árfolyamkockázatot a költségvetés vállalja át); az Eximbank kamatkiegyenlítése; a GOP, a KMOP pénzügyi eszközök - 4. prioritás - refinanszírozási programjai: Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogramok; Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram); o Állami kockázati tőke (tőkealapok, állami tulajdonú tőkeintézmények termékei; a GOP és KMOP pénzügyi eszközökből 4. prioritás tőkealapokba történő befektetés). Az előző előrehaladási jelentést a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítására szánt év végi intézkedésekkel zártuk. Ennek a mintegy milliárd keretösszegű válságkezelő és gazdaságélénkítő kkv-csomagnak az elemeit és eredményeit külön kiemeljük: Program Keretösszeg Új Magyarország Mikrohitel 58,5 Új Magyarország KKV Beruházási Hitel 50,0 Új Magyarország Forgóeszközhitel 100,0 MFB Hitelek 160,0 Széchenyi Kártya (megduplázott kamattámogatás) 2,0 Új Magyarország Portfoliógarancia Program 28,2 Új Magyarország Kockázati Tőke 40,5 Japán Magyar kockázati tőkealap 26,0 Új Magyarország Fejlesztési Terv 500,0 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 400,0 Összesen: 1365,2 Forrás: NFGM (Mrd Ft) A válság hatásainak mérséklése érdekében kedvezőbbé vált az Új Magyarország Mikrohitel Program igénybevételének feltétele. Az Új Magyarország Portfóliógarancia Program keretében garantálható hitelösszeg felemelésre került és új pénzügyi programok, az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Beruházási Hitelprogram és az Új Magyarország Forgóeszközhitel kerültek bevezetésre. Emellett 2009 októberében kihirdetésre kerültek az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében támogatást elnyert alapkezelők. A program keretében a kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozására az alapok felállítását követően 2010-ben kerül sor. 50

51 Európai Uniós társfinanszírozású pályázatok Az Európai Unió Kohéziós Alapja és Strukturális Alapjai Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében között 24,9 milliárd euró uniós forrás áll rendelkezésre. A vállalkozásfejlesztési pályázatokra rendelkezésre álló források ben 500 Mrd Ft-ot tesznek ki. Az ÚMFT első három évében összesen ezer pályázat érkezett be, ebből projektre Mrd Ft-ot ítéltek meg. A 2007-es évet még a felkészülés jellemezte, a 2008-as évben a programok lassú beindulása után felgyorsultak a döntések és a megvalósítás, majd 2009-ben a kifizetések üteme a válság hatására hozott intézkedések hatására gyorsult fel. A jogszabályi környezetet érintő 2008, évi változások szempontjából a pályázati rendszer egyszerűsítésére, a programok gyorsítására és a projektgazdák terheinek csökkentésére irányuló törekvések mellett a válság kapcsán hozott intézkedések kiemelendők. A vállalkozásfejlesztés eszközei között kiemelt szerepet tölt be a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), mivel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozások, kiemelten a kis- és középvállalkozások támogatása jórészt a GOP pályázati rendszerének keretében történik. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatásait a vissza nem térítendő támogatások és a kedvezményes, visszaforgó pénzügyi konstrukciók adják. A gazdaságfejlesztési célú pályázati kiírások a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelését; a vállalati kapacitások komplex fejlesztését; az üzleti környezet fejlesztését (logisztikai központok - GOP, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak, klaszterek fejlesztését - ROP) célozzák. A GOP a válságkezelés kapcsán történt átcsoportosítások amelyeknek lehetőségét Magyarország elsőként kérte egyik nagy nyertese, a keretösszeg 111 milliárd forinttal bővült. Továbbá 2009-ben új konstrukció indult kifejezetten munkahelyteremtő projektek számára, támogatási intenzitások emelésre, vállalási feltételek enyhítése kerültek. Ezeket a kedvező változásokat a támogatási rendszerben a következők jelentik: Enyhébb belépési feltételek Kedvezőbb vállalási kritériumok, GOP vállalási feltételek (visszamenőleges hatályú) enyhítése Enyhébb biztosítékadási feltételek, amely csak 25 millió Ft-os támogatás felett kell. (A GOP 1. prioritása keretében meghirdetett pályázatokhoz nem kell.) Biztosíték lehetséges formái: feltétel nélküli, visszavonhatatlan bankgarancia; ingatlan, vagy ingó vagyontárgyra jelzálog szerződés; garancia szervezet által vállalt kezesség és biztosítási szerződés alapján kezesi kötelezvény. Biztosíték mértéke: projekt megvalósítás ideje alatt (25 millió Ft felett): 100%. Fenntartási idő alatt: 50 millió Ft támogatás alatt: nincs; 50 millió Ft támogatás felett: 50%. Előleg 25% helyett 40% (2.1.1./A esetében is!) Támogatási intenzitások emelése Ingatlan részarány emelése 30%-ra (33 LHH 50%) Új konstrukció a kiemelten munkahelyteremtő projektek számára Automatikus eljárású pályázat max. támogatási összege 50 millió Ft-ra ROP telephely-fejlesztési pályázat, Válságkezelő Alap A pénzügyi terv teljesítése fejezetben összegfoglalóan, a mellékletben operatív programonként is bemutatjuk a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat vállalkozási méretkategóriánként és évekre vonatkozóan. Összességében 2008-ban az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamennyi operatív programjának meghirdetett pályázati konstrukcióin nyertes kkv-projektnek 120,7 milliárd forintot ítéltek oda, ami mintegy 336,2 milliárd forint fejlesztés megvalósulását teszi lehetővé ben a nyertes kkv- 51

52 projektek száma volt, 193,6 milliárd Ft odaítélt támogatással és 428,5 milliárd Ft fejlesztés megvalósulását lehetővé téve. A évi a következő táblázatba összesítettük. A KKV-knak nyújtott pályázati támogatások* az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból Megnevezés ÚMFT KKV összesen Összes ÚMFT-ből GOP ÚMFT KKV összesen Összes ÚMFTből GOP Támogatott projektek száma, db Megítélt támogatás összege, millió Ft , , , ,42 Támogatott fejlesztés összköltsége, millió Ft , , , ,53 Leszerződött projektek száma, db Leszerződött támogatás, millió Ft , , , ,18 Összes kifizetés, db Összes kifizetés, millió Ft , , , ,2 * Pénzügyi programok nélkül Forrás: NFÜ NFGM-nek nyújtott havi adatszolgáltatása alapján ben összességében kkv-projekt nyert 341 Mrd Ft-os támogatást, amely közel 850 Mrd Ft-os fejlesztés megvalósulását segíti elő. Eddig szerződéskötés történt 252 Mrd Ft értékben között közel 87 Mrd Ft került kifizetésre, amelyből 57 Mrd Ft a GOP keretében valósult meg. Az ÚMFT keretében rendelkezésre álló kedvezményes, visszaforgó pénzügyi konstrukciók részletes eredményeit a Államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók fejezet ismerteti. Ezen fejlesztési források eredményeinek megítélése szempontjából feltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy 2008 végétől a kis- és középvállalkozások piacain jelentős negatív változások történtek. A JEREMIE kezdeményezésének keretében működő pénzügyi programok kidolgozása 2006-ban kezdődött el, így a programok tervezésekor az akkori piaci tendenciákat alapul véve a 2008 végén jelentkező válsággal nem kalkulálva folyamatosan növekvő piaccal számoltunk. A JEREMIE programok mellett hazai forrásból is működnek olyan államilag támogatott programok, amelyek a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását szolgálják. Ezek nemzetközi összehasonlításban is jelentős összegű forrás elérését biztosítják a vállalkozások részére. A hazai programok közül kiemeljük a szabad felhasználású forrást biztosító Széchenyi Kártyát, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalásait. 52

53 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) - III. tengely A kkv-csomag egyik eleme a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által koordinált Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kötődik. A vidékfejlesztési célok megvalósulásához a közötti időszakban az ÚMVP mintegy 262 milliárd forinttal járul hozzá. A fejlesztési elképzelések kivitelezése során alapvető fontossággal bír a LEADERmegközelítés, amely a települési önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködését, a részvételükkel megalakult helyi közösségek által stratégiába foglalt, alulról jövő kezdeményezések megvalósítását jelenti. A III. intézkedéscsoport keretein belül a vidéki gazdaság fejlesztése döntő súlyt képvisel. Intézkedései a következők: 311. intézkedés Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás; 312. intézkedés Mikrovállalkozások létrehozásának és működtetésének támogatása; 313. intézkedés Turisztikai tevékenységek ösztönzése; 321. intézkedés A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások; 322. intézkedés A falvak megújítása és fejlesztése; 323. intézkedés A vidék örökségének védelme és fenntartható fejlesztése; 331. intézkedés Képzés és tájékoztatás; 341. intézkedés Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása. Vezetői döntés alapján a III. Intézkedéscsoport intézkedéseinek egy része horizontálisan, másik része pedig helyi vidékfejlesztési stratégiákon keresztül a LEADER helyi akciócsoportok által kerül megvalósításra, amely utóbbiak által megvalósítandó intézkedések közé tartozik a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása és a turisztikai tevékenységek ösztönzése. A III. tengelybe tartozó intézkedések célja a vidéki térségekben élők jövedelemtermelési lehetőségeinek és életminőségének javítása a jövedelemtermelő beruházások előmozdítása által. A IV. tengely a LEADER-program, amelynek célja a vidéki gazdaság fejlődése érdekében tett intézkedések összekapcsolása szeptemberében indult el az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok megalakulása. A kiválasztás, illetve a szervezeti forma kialakításának részleteit a 93/2007 (VIII. 29) FVM rendelet tartalmazza). A 96 előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport az ország valamennyi támogatásra jogosult települését lefedte. Az előzetes elismerést követően a Helyi Közösségek elkészítették a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat, amelyre I-II. negyedéve állt rendelkezésükre, és amelynek segítségével a Helyi Közösségek saját elképzeléseiknek megfelelően dolgoztak, tervezhettek. A stratégiák keretein belül úgynevezett komplex stratégiát kellett készíteniük, azaz nem csak az ÚMVP III. és IV. tengelyére terveztek, hanem más támogatási lehetőségeket is figyelembe kellett venniük (Regionális Operatív Programok, egyéb operatív programok stb.), amelyekhez feltüntetett források természetesen nem kerültek levonásra a rendelkezésre álló keretösszegekből. A stratégiák elkészítését és bírálatát követően szeptember 26-án került kihirdetésre, hogy mind a 96 közösség LEADER címben részesült, azaz LEADER Helyi Akciócsoportokká váltak. A rendelkezésükre álló forrásokat az Irányító Hatóság a 147/2007 (XII. 4.) FVM rendeletben szabályozta. Felhasználásának szabályai a 141/2008 (X. 30.) FVM rendeletben kerültek meghatározásra. A részletes intézkedések szerinti, a 2008-as évben történő előrehaladást bemutató összefoglaló adatok, a jogcím vonatkozásában a kedvezményezett ügyfél lakóhelye/székhelye/telephelye szerint kerültek meghatározásra, nem pedig a beruházás megvalósítása helye szerint. Mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások (312) támogatási jogcím rövid bemutatása 53

54 A támogatás célja a vidéki térségekben új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása által a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzése, munkahelyek megtartása és újak létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése. Támogatás vehető igénybe mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatására, a megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó lentebb felsorolt, gazdaságon kívül végzett tevékenységre, amely szerepel a mikrovállalkozás bejegyezett tevékenységei között, illetve természetes személy ügyfél esetén az első kifizetési kérelem benyújtásáig felvett tevékenység. A támogatás összege ügyfelenként egymást követő három pénzügyi évben nem haladhatja meg a eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatás mértéke hátrányos helyzetű területen megvalósuló fejlesztés esetén az összes elszámolható kiadás 65%-a; egyéb területen pedig az összes elszámolható kiadás 60%-a. Nem támogatható olyan mikrovállalkozás fejlesztése, amely árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik. Támogatásra jogosultak az fő állandó lakosnál alacsonyabb lakosságszámmal vagy a 100 fő/km 2 népsűrűségnél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező települések. Nem jogosultak támogatásra a budapesti agglomeráció települései. A jogcímrendelet október 18-án jelent meg, a kérelem-benyújtási időszak január 10-vel zárult, majd 2009-ben a kérelem-benyújtási időszak november 16. december 16. volt. Turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások (313) támogatási jogcím rövid bemutatása A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása év folyamán két rendeletmódosítás történt. Az egyik határidő módosítást érintett, a másikban fogalmi pontosítás és kiegészítés történt. A támogatási jogcímrendelet ugyancsak október 18-án jelent meg, az előző, mikrovállalkozások támogatásával megegyező kérelem-benyújtási időszakkal. A két támogatási jogcímre beérkezett, valamint támogatott kérelmek számát és összegét a következő táblázat fogalja össze. 54

55 Beérkezett támogatási kérelmek (hiánypótlás, elutasítás, Éves visszavonás), Időközi Monitoring valamint Jelentés támogatott év kérelmek száma és összege EMVA Jogcím Évek Beérkezett támogatási kérelmek Száma (db) Igényelt összeg (ezer Ft) Terület nagyság (ha) Hiánypótlás alatt lévő kérelmek száma (db) Elutasított kérelmek száma (db) Visszavont kérelmek száma (db) Lemondott kérelmek száma (db) Értékelésre váró kérelmek száma (db) Támogatott* támogatási kérelmek Száma (db) Támogatási összeg (ezer Ft) Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatás Összesen: Összesen: * a kifizetés még nem történt meg! Forrás: FVM, november 55

56 Költségvetési forrásból támogatott pályázatok NFGM vállalkozásokat támogató célelőirányzatai A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény értelmében kizárólag KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezetében a Kis-és középvállalkozói célelőirányzat (KKC) biztosítja. A KKC központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a központi költségvetés határozza meg ben a KKC költségvetési törvényben biztosított támogatása millió Ftban volt meghatározva, de többletforrásaival a felhasználható előirányzat 6 411,4 millió Ft-ra emelkedett, míg 2008-ban a millió Ft törvényi támogatás a többletforrásokkal 5 823,3 millió Ft-ra növekedett. A 2009-es eredeti előirányzat millió forint volt, amely az év végére a többletforrásokkal 3 542,1 millió Ft-ra emelkedett, 2010-re az előirányzat 1 922,8 millió Ft. A Kis- és középvállalkozói célelőirányzatból 2008-ban 4 pályázati kiírásra került sor: amelyből 2 meghirdetett pályázaton 134 pályázó 710 millió Ft támogatást nyert el. Ezek a KKC V kódjelű, a vállalkozói kultúra fejlesztését és a vállalkozói szellem erősítését támogató konstrukció és a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására meghirdetett KKC-2008-R kódjelű konstrukciók voltak. A KKC-forrásból meghirdetett pályázatok eredményei (2008) Pályázat kódja Beérkezett pályázatok Igényelt támogatás összege Nyertes pályázatok száma, Elnyert támogatás összege, db millió Ft db millió Ft KKC-2008-V , KKC-2008-R , Forrás: NFGM (MAG Zrt. adatai alapján) április A KKC-forrásból meghirdetett pályázatok eredményei (2009) Pályázat kódja Beérkezett pályázatok Igényelt támogatás összege Nyertes pályázatok száma, Elnyert támogatás összege, db millió Ft db millió Ft KKC-2008-A , ,751 KKC-2008-R-2* ,5 7 24,366 * KKC-2008-R-2 kódjelű támogatási konstrukció 2009-ben nem zárult le, a pályázatokat november 30-ig lehet benyújtani, ezért a évi adatok csak részeredmények. A 31 beérkezett pályázatból 4-et már az Iktatóban el kellett utasítani nem megfelelő benyújtás miatt. Forrás: NFGM (MAG Zrt. adatai alapján) január A másik kettő, év végén meghirdetett pályázat áthúzódott 2009-re: ezek a vállalkozói aktivitás ösztönzésére KKC-2008-A, 400 millió Ft-os keretösszeggel és a hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósított beruházásainak támogatására KKC-2008-R-2, 383 millió Ft-os keretösszeggel. A KKC-2008-R-2 kódjelű támogatási konstrukció 2009-ben nem zárult le, a pályázatokat november 30-ig lehet benyújtani, ezért a évi adatok csak részeredmények. A Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból finanszírozzák az egyedi kormánydöntéssel történő közvetlen támogatásokat (EKD). 56

57 A Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelőirányzatból, amelynek felhasználási céljait 2009-ben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet, február 3-tól pedig a 7/2010 (I.19.) NFGM rendelet rögzíti, kerül finanszírozásra többek között a vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése, a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése. A KKV-k számára a külpiacra jutást segítő finanszírozási forrásokra (Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat) a stratégia horizontális céljának megvalósulását bemutató fejezetben térünk ki. A vállalkozási célelőirányzatok mellett említést kell tenni a területfejlesztési célú előirányzatokról, amelyek közül a óta működő terület és régiófejlesztési célelőirányzatnak (TRFC) célja a helyi gazdaság fejlesztése, munkahelyteremtés, illetve megőrzés elősegítése, így közvetetten a kis- és középvállalkozások támogatása. A TRFC évi decentralizált (az egyes régiók döntési jogkörébe allokált) kerete összesen 3,9 Mrd Ft volt. E forráskeret terhére kiírt pályázatok eredményeként összesen 82 vállalkozás projektje részesült támogatásban. Ezek mind kis- és középvállalkozások. A nyertes vállalkozások ezáltal 3,1 milliárd Ft beruházási értékű fejlesztéseikhez kaptak 1,573 milliárd Ft támogatást. A hazai támogatási rendszernek, így a TRFCnek is, fontos szerepe van a helyi önkormányzati fejlesztések megvalósításában, a társadalmi szolgáltatások minőségének javításában, valamint a leszakadó, illetve leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásában évben a költségvetési zárolások következtében az előirányzat kerete oly mértékben lecsökkent, hogy nem tette lehetővé decentralizált pályázatok meghirdetését Államilag támogatott kedvezményes hitel-, garancia- és tőkekonstrukciók A kis- és középvállalkozások részére meghirdetett pénzügyi programok jelentős része az Európai Unió JEREMIE kezdeményezésének keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásából működik. A JEREMIE Program fontos jellemzője, hogy a strukturális alapok felhasználására vonatkozó szabályok miatt csak korlátozottan alkalmas eszköz a válság kapcsán megváltozott piaci igények kielégítésére. Az ERFA szabályok kizárólag beruházási, illetve tevékenységbővítési célok finanszírozását teszik lehetővé, miközben a vállalatok zöme a nehéz likviditási helyzetük áthidalásához rövid lejáratú hitelforrásokat keres Hitelprogramok A hazai vállalkozásfejlesztési programok közül a kedvezményes hitelkonstrukciók áttekintését és eredményeit az alábbi táblázatok mutatják be: 57

58 Program neve Elérhető összeg A program célja Új Magyarország Mikrohitel Program (GOP+KMOP) Országos Mikrohitel Program (Országos Mikrohitel Alapból) Széchenyi Kártya - (állami kamattámogatás) Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram* Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram (GOP+MFB forrás) Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram (GOP+KMOP+MFB forrás) beruházási: 10 millió Ft, forgóeszköz: 6 millió Ft beruházási és forgóeszköz célra: 7 millió Ft max. 25 millió Ft változó beruházási hitel és forgóeszköz hitel beruházási hitel és forgóeszköz hitel forgóeszközfinanszírozás beruházási és forgóeszközhitel millió Ft beruházási hitel millió Ft forgóeszköz finanszírozás Eredmények (vállalkozók száma, hitelösszeg) mikrovállalkozás 6,9 Mrd Ft hitel 784 mikrovállalkozás, 2,8 Mrd Ft hitel vállalkozás, 130 Mrd Ft hitelállomány 801 vállalkozás, 40,5 Mrd Ft hitel 100 vállalkozás, 3,9 Mrd Ft hitel 77 vállalkozás, 3,4 Mrd Ft * Az adatok tartalmazzák a Program önálló hitelcéljaként, a következő sorban megjelenő Kis- és középvállalkozói Hitelprogram MFB finanszírozású eredményeit is. Forrás: NFGM A hazai vállalkozásfejlesztési programok közül 2007-re, 2008-ra és 2009-re is bemutatjuk a kedvezményes hitelkonstrukciók és hitelgarancia programok eredményeit. Kedvezményes hitelkonstrukciók szerződéskötéseinek alakulása ( ) Program Kötelezettségvállalás éve Megkötött szerződések ÚMFT Mikrohitel (Végső kedvezményezettel) db Engedélyezett hitelkeret MFt Mikrohitel/Országos és Regionális Megkötött szerződések db Mikrohitel Alapból, Helyi Alapokból Engedélyezett hitelkeret MFt Megkötött szerződések Széchenyi Kártya (Átadott kártyák) száma db Engedélyezett hitelkeret MFt Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Jóváhagyott kérelem db Hitelprogram* Engedélyezett hitelkeret MFt Új Magyarország Kis- és Megkötött szerződések Középvállalkozói Hitelprogram (Végső kedvezményezettel) db (GOP+MFB forrás) Engedélyezett hitelkeret MFt Megkötött szerződések Új Magyarország Forgóeszközhitel (Végső kedvezményezettel) db Engedélyezett hitelkeret MFt * Az adatok tartalmazzák a Program önálló hitelcéljaként, a következő sorban megjelenő Kis- és középvállalkozói Hitelprogram MFB finanszírozású eredményeit is. Forrás: Szervezetek adatszolgáltatási az NFGM részére 58

59 A JEREMIE és a hazai forrásból meghirdetett pénzügyi programok keretében 2007 és 2009 között összesen 490,1 Mrd forint összegű hitel kihelyezésére került sor több mint 60 ezer vállalkozó részére. Ebből 2009-ben több mint 20 ezer vállalkozó jutott összesen 187,1 Mrd forint hitelhez. Új Magyarország Mikrohitel Program Az Európai Unió a kis- és középvállalkozások forráshoz jutásának elősegítése érdekében 2006-ban meghirdette JEREMIE elnevezésű kezdeményezését. A JEREMIE kezdeményezésen belül elsőként az Új Magyarország Mikrohitel Program indult el, amelynek célja a nem bankképes mikrovállalkozások forráshoz juttatása. A hitelprogram keretösszege között: 58,5 milliárd forint GOP+KMOP forrás (10 milliárd forint KMOP, 48,5 milliárd forint GOP). A program keretében max. 10 millió forint összegű beruházási hitelt vehetnek fel a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozások. A hitel futamideje max. 10 év. A mikrohitel programban max. 6 millió forint összegben forgóeszközhitel is igényelhető, amelynek futamideje max. 3 év. A hitel Helyi Vállalkozói Központokon, pénzügyi vállalkozásokon, és hitelintézeteken keresztül vehető igénybe. A hitel kamata a bankok esetében max. 0,3 * 3 havi BUBOR + 6% lehet. A Helyi Vállalkozói Központok a hitel kamatát szabadon állapíthatják meg. A válság némiképp visszavetette e mikrohitelek kihelyezését, de fontos kiemelni, hogy itt többségében voltak a beruházási hitelek a megkötött ügyletek között. A kereskedelmi bankok méretgazdasági okok miatt nem a mikrohitelprogramot, sokkal inkább a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és az MFB Zrt. együttműködésében működtetett hitelprogramokat helyezik előtérbe. Az MVA által koordinált Országos Mikrohitel Program (Országos Mikrohitel Alap OMA) A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Európai Unió Phare Programja és a Magyar kormány társfinanszírozásával óta működteti a Mikrohitel Programot. A konstrukció szabályait úgy alakították ki, hogy a hitelbírálat nem a kereskedelmi bankokban, hanem a Helyi Vállalkozói Központokban történik, amelyekkel az MVA külön-külön szerződéses viszonyban áll a program lebonyolítása céljából. A Mikrohitel forrása a Magyar Állam tulajdonát képező visszaforgó típusú Országos Mikrohitel Alap, amelyet 2000-ben a Gazdasági Minisztérium, az EU Budapesti Delegációja és az MVA közötti szerződés értelmében hoztak létre. Az Alap kezelője a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ben létrejöttek az ún. helyi mikrohitel alapok. Ez utóbbiak a decentralizált hitelezés erősítésével lehetőséget biztosítanak a térségi sajátosságokat figyelembe vevő konstrukciók és kondíciók alkalmazására évi bevezetése óta a mikrohitel feltételrendszere többször módosult. A hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása. A maximálisan felvehető hitelösszeg 2009 februárjától az árfolyam változása következtében 7 millió Ft lett, a futamidő 8 év, forgóeszköz finanszírozása esetén 3 év. A hitel 50%-a a későbbi elszámolás kötelezettsége mellett előfinanszírozhatóvá vált. Széchenyi Kártya A Széchenyi Kártya révén a legalább már egy éve működő kis- és középvállalkozások egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő, kedvezményes hitelhez juthatnak maximum 25 millió forint összegben. A hitel futamideje egy év. A hitel díja 1 havi BUBOR+4%, valamint +0,8% kezelési költség. A Széchenyi Kártyához 2010-ben max. 10 millió forint hitelösszegig 1% kamattámogatás kapcsolódik. A kormány a december 31-ig kibocsátott, maximum 25 millió forint kártyák teljes kölcsönösszegére a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt éves garancia díjának 50 százalékáig terjedő támogatást biztosít azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg a garanciadíj vetítési alap 0,75 százalékának megfelelő összeget. A vetítési alap a hitel összeg 80%-a. A gyors és egyszerűsített hitelbírálatot követően a vállalkozások a Széchenyi Kártya 2 keretében maximum 25 millió forint összegű hitelhez juthatnak. A hitel futamideje a hitelszerződés 59

60 aláírásától számított 1 év, amely a felülvizsgálati kérelem benyújtásával és a bank pozitív bírálata esetén további egy évre automatikusan külön hitelszerződés megkötése nélkül meghosszabbodik, vagyis a szükséges feltételek teljesülése esetén a vállalkozás két évig tudja használni Széchenyi Kártyáját. A második év leteltekor a vállalkozás újabb 2 évre igényelheti a Széchenyi Kártyát. A Széchenyi Kártya 2-höz is kapcsolódik a fentiekben említett kamat- és garanciadíj támogatás. Azon Széchenyi Kártyával rendelkező vállalkozások esetében, amelyeknél akár a banki források szűkülése, akár gazdálkodási mutatóik megváltozása miatt a programban részt vevő hitelintézetek a hitelkeret csökkentéséről döntenek, kivezető hiteltermék igénybevételének lehetősége is rendelkezésre áll. MFB konstrukciói Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram A 310 milliárd forintos keretösszegű Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram célja a vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepének növeléséhez, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaikhoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő forrás biztosítása. A vállalkozásfejlesztési hitelekből a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis-, és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok, önkormányzati és állami tulajdonú egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működő vállalatok részesülhetnek. Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram beruházási és fejlesztési céljai: 1. Általános beruházási célok (kereskedelemmel összefüggő fejlesztések és beruházások; minőségfejlesztés; műszaki-technológiai háttér fejlesztése; állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában a magánpartner részvételét elősegítő (PPP) fejlesztések és beruházások; szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése; bérlakás, idősek otthona építés, felújítás, technológiai korszerűsítés; termelőinfrastruktúra fejlesztés; ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése; beszállítói beruházások; logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése; regionális vállalati központok létesítése; vállalkozói övezetben végrehajtott beruházás; városi területek rehabilitációja; turisztikai vonzerők fejlesztése; gyógyturizmus fejlesztése; a sportolás feltételeinek megteremtését célzó beruházások; EK-szerződés I. számú melléklete szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos beruházások; az egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződés alapján végzett postai tevékenység (felvétel és/vagy kézbesítés) ellátásával kapcsolatos beruházások finanszírozása.) 2. Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok 3. Innovációs beruházási célok 4. Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok 5. Nemzetköziesedést elősegítő beruházási cél 6. Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási cél 7. Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai finanszírozású pályázatok kiegészítő finanszírozására 8. Forrás áthidaló tőkehitel 9. Vidékfejlesztési Hitelprogram 10. Mikrohitel Plusz Program 11. Kisvállalkozói Hitel 12. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram (Módosítva a 22/2008. számú MFB Közlemény alapján. Hatályos november 13-tól.) 60

61 Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 12. hitelcélja. A 2008 novemberében meghirdetett hitelprogram része a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagjának. Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram célja, a millió forint közötti beruházási hitelek biztosítása a kis- és középvállalkozásoknak. A hitelprogram keretösszege: 50 milliárd forint, amelyből 25 milliárd forint JEREMIE és 25 milliárd forint Magyar Fejlesztési Bank Zrt. forrás. A hitel futamideje legfeljebb 10 év. Ügyfél kamat: 3 havi EURIBOR*0,75+0,75%+ legfeljebb 5%/év. Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram Az MFB, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és az NFGM együttműködésében 2008 decemberében kidolgozásra került az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram. A program keretében forgóeszközhitelt vehetnek igénybe kedvezményes kamattal a vállalkozások 1 millió forinttól legfeljebb 200 millió forintig terjedő összegben. A program keretösszege 100 milliárd forint (50 milliárd forint MFB, 50 milliárd forint GOP+KMOP), a hitel futamideje max. két év lehet Az Európai Beruházási Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank gazdasági és pénzügyi válság kezelésére irányuló tevékenysége Európai Beruházási Bank (EIB) Az EIB a gazdasági és pénzügyi krízisre válaszolva 2009-ben tovább növelte a KKV-k támogatására fordítható összeget. Az MFB Zrt. és az EIB és június 8-án egy 100 millió euró összegű hitelkeret-megállapodást írt alá. A hitelkeret közepes méretű vállalkozások (a végső kedvezményezettek a tervezett beruházás előtt konszolidált alapon számítva legfeljebb főt foglalkozathatnak) az MFB Zrt. közvetlen finanszírozásával megvalósuló kis- és közepes méretű beruházásainak finanszírozására használható fel az alábbi kategóriák valamelyikében: Minden régióban i2i (Innovation 2010 Initiative) hitelcélok: o kutatás, fejlesztés és innováció; o o innovatív downstream beruházások (termékek és folyamatok); információs és kommunikáció technológiák létrehozása és terjesztése: hardver, tartalom és alkalmazások. Minden régióban egyéb hitelcélok: o egészségügy; o környezeti fenntarthatóság javítása (élet- és környezetminőség, energiamegtakarítás és -hatékonyság). Konvergencia-régiókban vagy kis- és középvállalkozások által megvalósuló projektek: o kapacitásbővítő beruházások (szűk keresztmetszet megszüntetése, megnövekedett kereslet kielégítése); o más gazdasági aktivitás fejlesztése vagy racionalizálása. 61

62 Az EIB évben az alábbi KKV-k finanszírozását szolgáló hitelszerződéseket írta alá a magánszférával Magyarország vonatkozásában. Hitelfelvevő Hitelfelvétel célja 2009-ben aláírt hitelek (millió euró) kis- és középvállalkozások finanszírozása (a cég a Societé Générale Group tagja, vezető eszköz és viszonteladó SGEF finanszírozó Európában, komoly tapasztalattal bír a 50 szállítmányozási, ipari eszközök és a high tech szektorokban) CIB Bank Zrt. globális hitelkeret infrastrukturális (környezetvédelem és fejlesztés, energia-megtakarítás, egészségügy és oktatás, tudásalapú gazdaság és társadalmi infrastruktúrafejlesztés), 100 ipari és szolgáltatási célra a kis- és középvállalkozások részére történő továbbkölcsönzésre MKB Zrt. globális hitelkeret környezetvédelmi, energia-megtakarítási, infrastruktúra (mely magába foglalja az egészségügyet, oktatást, szociális lakásfejlesztést), ipar, szolgáltatás és 100 turizmus célra a kis- és középvállalkozások részére történő továbbkölcsönzésre Immorent AG kis- és középvállalkozások finanszírozása (a cég az osztrák Erste Csoport tagja, hazánkban főleg a PPP konstrukcióban épülő középületek építésének finanszírozásában, valamint 15 irodaépületek bérbeadásában és fejlesztésében érdekelt) globális hitelkeret környezetvédelem, energia-megtakarítás, ErsteBank Zrt. infrastruktúra, ipar, szolgáltatás és turizmus célra a kis- és középvállalkozások részére történő továbbkölcsönzésre 40 Összesen 305 Forrás: PM Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) A CEB Adminisztratív Tanácsa szeptember 18-i ülésén egy 25 millió euró összegű hitelkérelmet hagyott jóvá az MFB Zrt. részére, mely munkahelyek megőrzését és teremtését szolgálja, vállalkozóknak és KKV-knak nyújtott hosszú távú forrásokon keresztül. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Hitelfelvevő Hitelfelvétel célja 2009-ben aláírt hitelek (millió euró) ErsteBank Zrt. kis- és középvállalkozások finanszírozása 100 Unicredit kis- és középvállalkozások finanszírozása 50 Összesen 150 Forrás: PM Garancia konstrukciók A válság következtében a garanciák szerepe megnőtt. Összességében tekintve a garanciaszervezetek garanciavállalásait 2009-ben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által garantált kis- és középvállalkozói hitelek a kkv-szektor hitelállományán belül csaknem elérték a 13%-ot. A támogatott garanciaprogramok eredményeit a következő táblázat foglalja össze: 62

63 Program neve A program célja Elérhető összeg Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány START Tőkegarancia Zrt. Új Magyarország Portfoliógarancia Program (GOP+KMOP forrás) MFB bankgarancia programok (Élelmiszeripari és Gazdaságélénkítési) Forrás: NFGM KKV-k által felvett beruházás, forgóeszközfinanszírozási hitelekre garanciavállalás KKV-k által felvett beruházás, forgóeszközfinanszírozási hitelekre garanciavállalás KKV-kba történő befektetésekhez befektetési tőkegarancia (BTG), portfólió tőkegarancia (PTG) és pályázati kezességvállalás (PKV) KKV-k által felvett beruházás, forgóeszközfinanszírozási hitelekre garanciavállalás KKV-ék és nagyvállalkozások tartós forgóeszköz hitelhez jutásának megkönnyítése 70%-os állami viszontgarancia mellett max. 675 M Ft garancia vállalható hitelenként (kötelezettségek 80%-ig vállal készfizető kezességet) 70%-os állami viszontgarancia mellett max. 330 M Ft garancia vállalható hitelenként (kötelezettségek 80%-ig vállal készfizető kezességet) BTG millió Ft-ig a befektetés 50-80%-ára; PTG millió Ft tőkegarancia, max. az alap tőkeveszteségének 50%-a; PKV millió Ft kezességvállalás 100%-os állami viszontgarancia mellett max. 200 millió Ft-os hitelek 80%- át lehet garantálni 100 milliótól max. 4 Mrd Ft hitelekre, a rendelkezésre álló keretösszeg 80 Mrd Ft (hitel tőkeösszegének 80%- ára, e mögött 90%-os állami készfizető kezesség) Eredmények vállalkozás, 361 Mrd Ft garanciavállalás vállalkozás, 36,3 Mrd Ft garanciavállalás 54 vállalkozás, 1,95 Mrd Ft garanciavállalás 80 vállalkozás, 0,62 Mrd Ft garanciavállalás A programok 2009 augusztusában indultak. 63

64 Garancia programok szerződéskötései Megnevezés Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalása Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciavállalása START Tőkegarancia Zrt. garanciavállalása ÚMFT Portfóliógarancia Program Kötelezettségvállalás éve Garanciaszerződések száma db Garanciavállalás összege Mrd Ft 284,2 313,0 361,0 Garantált hitelek összege Mrd Ft 341,9 373,3 436,9 Időszak végén fennálló garanciaállomány (Hg. becsült érték) Mrd Ft 317,1 369,5 414,8 Garanciaszerződések száma db Garanciavállalás összege Mrd Ft 24,2 36,8 36,3 Garantált hitelek összege Mrd Ft 39,1 60,7 57,2 Időszak végén fennálló garanciaállomány (AvHgA becsült Mrd Ft 92,9 170,3 127,1 érték) Garanciaszerződések száma db Garanciavállalás összege Mrd Ft 0,36 1,88 1,95 Időszak végén fennálló garanciaállomány (START becsült érték) Forrás: Szervezetek adatszolgáltatása az NFGM részére Mrd Ft 0,31 2,01 3,35 Garanciaszerződések száma db Garanciavállalás összege Mrd Ft --- 0,35 0,62 Garantált hitelek összege Mrd Ft --- 0,44 0,78 Garantiqa Hitelgarancia Zrt. konstrukciói A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa Zrt.) készfizető kezességvállalási szolgáltatását az alábbi kkv-finanszírozási forrásokhoz lehet igénybe venni: hitel- és bankgarancia lízing faktoring pályázati garancia kockázati tőkebefektetés. A Garantiqa Zrt. kezességvállalását egyszerűsített bírálati eljárás vagy részletes, egyedi kockázatelemzés eredményeként lehet elnyerni. Mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 éves futamidejű hiteleihez, bankgaranciához, termelőeszköz lízing- és faktoring-ügyleteihez kaphatnak készfizető kezességet (garanciát). A kezesség maximális mértéke hitelszerződésnél, lízingnél és faktoring ügyletnél a kamatokkal növelt finanszírozott összeg 80%-a. A bankgaranciához kapcsolódó kezességvállalásnál a garanciaszerződésben vállalt kötelezettség 80%-a. A Garantiqa Zrt ban több mint 30 ezer készfizető kezességvállalási szerződést kötött, amelyekben 368 Mrd Ft garanciát vállalt a KKV-k finanszírozási igényeihez. 64

65 A Garantiqa Zrt. kezességvállalása a kis- és középvállalkozások hiteleihez Megnevezés Garanciaszerződések száma (db) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Garanciavállalás összege (milliárd Ft) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Garantált hitelek összege (milliárd Ft) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Garantált hitelek átlagos összege (millió Ft) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt ,9 156,8 172,2 228,4 284,2 313,0 368,2 34,4 64,7 82,7 99,2 119,9 143,9 158,9 36,5 45,5 53,3 75,8 100,8 104,6 125,0 43,0 46,6 36,2 53,4 63,5 64,5 84,3 150,5 208,4 223,4 277,5 341,9 373,3 445,8 41,2 81,1 104,3 117,2 137,5 162,3 181,2 45,4 58,0 66,0 89,9 120,0 122,2 149,3 63,9 69,2 53,1 70,4 84,4 88,8 115,3 11,4 9,6 9,2 11,5 13,3 13,3 14,6 4,5 4,8 5,5 6,3 7,2 7,6 7,8 15,3 14,2 14,7 18,7 21,9 21,6 23,8 62,1 83,1 66,9 89,1 91,2 88,9 104,0 Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességi konstrukciói Az Alapítvány a vállalkozások pénzügyi intézményekkel létrejött hitel-, hitelkeret-, illetve kölcsönszerződéseiből, bankgarancia-szerződéseiből, lízing-szerződéseiből és faktoring szerződéseiből eredő kötelezettségeiért vállal készfizető kezességet. Az Alapítvány 2009-ban db, 57 Mrd Ft garantált összeghez adott ki új kezességi levelet. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garancianyújtási tevékenysége Megnevezés Garanciaszerződések száma (db) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Garanciavállalás összege 29,9 55,0 9,2 11,7 24,2 36,8 36,18 (milliárd Ft) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Garantált hitelek összege (milliárd Ft) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Garantált hitelek átlagos összege (millió Ft) Ebből: Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Forrás: AVHGA, ,5 22,7 3,6 5,4 10,6 15,0 22,1 9,0 16,8 4,3 4,3 7,8 12,5 8,2 7,4 15,5 1,3 2,0 5,7 9,3 5,8 50,2 93,4 15,9 20,6 39,1 60,8 57,13 21,0 34,3 6,2 8,9 16,2 22,2 33,1 15,7 30,0 7,5 7,9 12,6 21,1 13,7 13,5 29,1 2,2 3,8 10,3 17,5 10,3 16,4 23,7 21,5 26,7 26,2 24,2 21,6 9,7 11,9 12,4 17,0 16,2 11,8 14,6 25,6 43,2 38,0 42,2 36,3 46,5 49,2 46,9 80,7 51,8 63,9 74,1 101,8 104,9 65

66 Új Magyarország Portfóliógarancia Program Szintén a KKV-k kereskedelmi banki hiteleihez kínál kedvezményes kezességvállalást 2008-tól az Új Magyarország Portfóliógarancia Program. Rendelkezésre álló keret: 28,2 milliárd forint (GOP 25,3 milliárd forint + KMOP 2,9 milliárd forint). A program keretében a garantálható hitel maximális összege 100 millió forintról 200 millió forintra nőtt. A program révén legfeljebb 10 éves futamidejű, beruházást, forgóeszköz finanszírozást szolgáló hitelek mögé vállalható garancia. Az ÚMFT Portfóliógarancia Program ben összességében 112 garanciaszerződés megkötésével 1,22 milliárd Ft hitel felvételét garantálta. Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Bankgarancia Program 2009-ben a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény módosításra került a évi XVIII. számú törvénnyel. A módosítás megteremti a lehetőséget, hogy az MFB Zrt. a kormány határozata alapján a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében a gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok éven túli forgóeszköz hitel és kölcsön felvételéhez készfizető kezességet vagy bankgaranciát vállaljon. Az MFB Zrt. készfizető kezesség vagy garancia vállalása következtében a gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok könnyebben juthatnak éven túli lejáratú forgóeszköz hitelhez és kölcsönhöz. Ennek megfelelően a kormány a következő határozatokat hozta: az élelmiszeripari vállalkozások tartós forgóeszköz hiteleihez biztosítandó MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Programról szóló 1073/2009. számú és a vállalkozások tartós forgóeszköz hiteleihez biztosítandó MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Programról szóló 1122/2009. számú Korm. határozatot. Start Tőkegarancia Zrt. konstrukciói Befektetési tőkegarancia (BTG) A Start Zrt. professzionális pénzügyi befektetők számára nyújt tőkegaranciát kis- és középvállalkozásokba történő befektetéseikhez. Portfólió tőkegarancia (PTG) A portfólió tőkegarancia termékkel a Start Zrt. garanciát vállal, hogy a kifejezetten KKV-k tőkefinanszírozása céljából létrejövő magyarországi bejegyzésű kockázati tőkealapok számára az alap megszűnésekor megtéríti az esetleges tőkeveszteség legfeljebb 50%-át. Pályázati kezességvállalás (PKV) A társaság ezen terméke lehetővé teszi, hogy olyan magyarországi kis- és középvállalkozások is képesek legyenek pályázati biztosítékot nyújtani és ezzel vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásokhoz jutni, akik pályázati biztosítékként ingatlan jelzálogjogot vagy bankgaranciát nem tudnak biztosítani. Amennyiben a pályázó a támogatási szerződésben rögzített feltételeket nem teljesíti és ennek következtében támogatási összeget a közreműködő szervezet visszaköveteli, a Start Zrt. a kezességvállalás mértékéig helyt áll a pályázó kötelezettségéért. A Start Zrt. kezességvállalásához nem igényel fedezetet a vállalkozástól. A termék bevezetésére 2007 szeptemberében került sor. A Start Tőkegarancia Zrt ben 54 db, többségében pályázati garanciaszerződést kötött, így jelentősen megnövekedett 3,35 Mrd Ft értékű szerződésállománnyal zárta a évet től az ügyfelek számára további kedvező változások léptek életbe a garanciavállalási feltételekben. Egyéb finanszírozási, kezességvállalási-, kockázatmegosztási termékek Az UNIO Garanciaszövetkezet pályázati garanciát nyújt a KKV-knak a különböző közpénzekből finanszírozott támogatási programokhoz. A magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére finanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékeket a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Bankcsoport tagjaként, az állami tulajdonban lévő Eximbank Zrt., mint szakosított hitelintézet működtet. A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) pedig speciális módozatot kínál azoknak a magyar árut, szolgáltatást exportáló kis- és középvállalkozásoknak a részére, amelyek éves export árbevétele két egymást követő utolsó, lezárt üzleti évnél hosszabb ideig nem haladja meg a 2 millió EUR összeget. 66

67 Az Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH) pénzügyi vállalkozásai útján fejlesztési hiteleket és faktoring finanszírozást kínál a KKV-knak Tőkeprogramok Az állami tőkeprogramok elmúlt három évi eredményeit tekintve megállapíthatjuk, hogy bár többféle tőkebefektetést végző társaság van jelen a piacon, hatásuk a többi támogatási formához képest csekély. Tőkebefektetési programok szerződéskötései ban Kötelezettségvállalás éve Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Zrt. Regionális Fejlesztési Holding Zrt.* Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. MFB Invest Zrt.,MFB Tőkeprogram, Corvinus Zrt, Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Beszállítói Befektető Zrt. **együttesen vállalkozók befektetett vállalkozók befektetett vállalkozók befektetett vállalkozók befektetett száma összeg száma összeg száma összeg száma összeg db millió Ft db millió Ft db millió Ft db millió Ft na na * A Holding tőkebefektetéseiről csak I. negyedévéig van információnk **Az MFB Invest Zrt. az MFB Bankcsoport meglévő portfoliójának (MFB fejlesztési tőkebefektetési és a korábban Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. illetve Beszállítói Befektető Zrt. által eszközölt befektetési portfolió) vagyonkezelését átvette 2006 novemberében, tevékenységéről adatok nem állnak rendelkezésre tól csak a CKTA adatait tartalmazza a táblázat a CELIN és MFB FTA befektetéseiről. Új Magyarország Tőkeprogram Az Európai Unió JEREMIE kezdeményezésének keretében kidolgozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram, amely célja a korai és növekedési fázisban lévő cégek finanszírozása, várhatóan elő fogja segíteni ezen szegmensbe történő befektetések értékének növekedését. A Program keretében legfeljebb 70%-ban állami és legalább 30%-ban magánforrásból valósulnak majd meg közös befektetések annak érdekében, hogy a magánszektort az általa eddig alig preferált kisméretű, korai és növekedési szakaszban lévő cégek tőkefinanszírozására ösztönözze. A program kedvezményezettjei az öt évnél nem régebben alapított kis- és középvállalkozások, amelyek nettó évi árbevétele egyik üzleti évben sem haladta meg a másfél milliárd forintot. Az Új Magyarország Tőkeprogramot az Európai Bizottság jóváhagyta, ez alapján 2009 júliusában a kockázati tőkealapkezelők számára meghirdetésre került a pályázat októberében 8 tőkealapkezelő nyert el összesen 31,5 milliárd forintot (27,5 milliárd forint konvergencia régiók, 4 milliárd Közép-magyarországi régió) tőkalapok létrehozására. Ez az összeg egészül ki 13,4 milliárd forint magánforrással, amely a pályázati kiírás szerinti 30%-os minimum elvárásnak felel meg, de egy nyertes pályázó esetében ez az arány meghaladta a 44%-ot. Így összesen közel 45 Mrd Ft szolgálja a korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív kis- és közepes méretű vállalkozások tőkéhez jutását. Japán - Magyar Kockázati Tőkealap a KKV-k finanszírozására 2009-ben a PSZÁF-engedély birtokában megkezdte üzleti tevékenységét az ELAN SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt. (Elan SBI) és az általa kezelt első japán-magyar kockázati tőkealap, a 100 millió eurós SBI European Tőkealap. Az Alap kizárólagos befektetője: 60%-ban az SBI Ven Holdings Ltd., az SBI Holdings Inc. Leányvállalata, illetve 40%-ban az MFB Invest Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank leányvállalata. 67

68 A tőkealap a közép-kelet-európai befektetési piacon az első olyan kockázati tőkealap, amelyet egy állami tulajdonú bank és egy magánbefektető közösen hozott létre az Európai Unió kritériumainak megfelelően. Az alap a működő, nyereséges kis- és közepes vállalkozásokra fókuszál és jellemzően 5-10 millió eurós befektetéseket eszközöl. Regionális Befektetési Alapok 2010 januárjában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozott létre hétszer kétmilliárd forintos tőkealapot a ROP gazdaságfejlesztési forrásainak felhasználásával, amellyel a kulcságazatokban tevékenykedő vállalkozások tőkehiányán kívánnak segíteni. A visszatérítendő támogatást célzottan azok a cégek kaphatják majd meg, amelyek a pénzpiacon nem tudnak megfelelő finanszírozáshoz jutni. A konstrukció előnye, hogy a visszafizetett támogatást a régió újra felhasználhatja. A tervek szerint a futamidő 5 6 év lehet, a pontos időtartamot az egyedi szerződésekben határozzák meg Vállalkozói tudás fejlődését szolgáló eszközök Az oktatásnak a vállalkozói tevékenységet elősegítő döntő szerepe közismert, ez hangsúlyos megállapítása volt a mikro-, kis- és középvállalkozások növekedési tényezőit vizsgáló, bevezetőben ismertetett évi kutatásoknak is. A kkv-stratégiának a vállalkozói tudás fejlődése területén deklarált céljai a számos pozitív kezdeményezés ellenére továbbra sincsenek összhangban a gyakorlattal. Jelentős előrelépés nem történt a vállalkozási ismeretek oktatásának hazai gyakorlatában, amelyről átfogó képet adott az NFGM megbízására a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány által 2008 decemberében készített tanulmány 24. A tanulmányt amely részletesen bemutatja az egyes képzési formák jellemzőit, a közoktatást, a tanárképzést, a felsőoktatást, egyéb képzéseket és civil kezdeményezéseket, valamint kitér a felnőttképzés és az önálló tanulás lehetőségeire részletesen az előző, évi előrehaladási jelentésben ismertettük, megállapításait szakmai vita keretében 2009 májusában vitattuk meg az NFGM-ben az érintett tárcákkal, intézményekkel és szakértőkkel. A vállalkozói kompetenciafejlesztést és oktatást továbbra is akadályozó tényezők mellett több kormányzati intézkedés született, amelyek eredményeként a vállalkozási és pénzügyi ismeretek közvetítése az oktatási intézmények számára új feladatként került meghatározásra. A kormányprogramba beépülő élethosszig tartó tanulással összhangban, - a Nemzeti Alaptantervnek (Nat) óta része a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése, valamint a gazdasági- és pénzügyi ismeretek oktatása, - az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak (TÁMOP, ROP, GOP) prioritásai ösztönzik a vállalkozói és pénzügyi kultúra fejlesztését célzó tananyagok, a gazdasági-pénzügyi ismereteket tartalmazó programcsomagok kifejlesztését, valamint a szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók fejlesztési programját, - a nemzeti költségvetési forrásokból megvalósuló, a gazdasági, oktatási és szociálismunkaügyi tárca által meghirdetett pályázatok célként fogalmazzák meg a korszerű, versenyképes vállalkozói ismeretek oktatását, a célirányos pedagógusképzést, a jó gyakorlatok alkalmazását, - a nem gazdasági-üzleti tanirányú felsőfokú oktatásban is mutatkoznak kedvező jelek. Az oktató intézmények autonómiája kedvező versenyhelyzetet teremt mind az intézmények között, mind pedig intézményen belül, a karok között. A Spin Off kezdeményezések pedig a vállalkozói és az oktatási szféra üzleti alapú szorosabb együttműködését teszi lehetővé. - az oktatás különböző szintjein egyre inkább előtérbe kerül a gyakorlati tudás, az üzleti szemléletmód és gondolkodás igénye, valamint az üzleti képzésben nemzetközi szinten már kipróbált hatékony képességfejlesztő módszerek, 24 Horváth Anna, Laczkó Zsuzsa, Soltész Anikó, Tót Éva: Helyzetkép a vállalkozói ismeretek oktatásáról és a vállalkozói tudás fejlesztése területén bekövetkezett változásokról, a továbbfejlesztés lehetőségei és befolyásoló tényezői. SEED Alapítvány, december 68

69 - a felnőttképzés, ezen belül a vállalkozói képzés szabályozása és jogi keretei adottak. A hosszú távú fejlődés szempontjából az iskolarendszeren belüli képzés döntő jelentőségű. Ennek megfelelően a kkv-stratégiában a gazdasági ismeretek oktatásának kitüntetett terepe a közoktatás ban és 2009-ben a tanulók vállalkozói kompetenciájának fejlesztéséért tett legfontosabb intézkedéseket, az ismeretek oktatásában bekövetkezett legfőbb változásokat az alábbiak jelentették: A Nemzeti Alaptanterv bevezetéséről, kiadásáról és alkalmazásáról szóló 243/2003. Korm. rendelet évi módosítása során a kezdeményezőképesség és vállalkozó kompetencia fejlesztése a kulcskompetenciák között önálló alcímként, és így az iskolák számára új feladatként épült be. Ennek megfelelően az iskolák helyi tanterveiben meg kell jelenniük azoknak az ismereteknek és követelményeknek, amelyek alapján a tanulók vállalkozói kompetenciája fejleszthető. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programja keretében kifejlesztésre került a Szociális, életviteli és környezeti kompetencia alapú programcsomag, amely már közel hétszáz iskolába eljutott. A programcsomag tartalmaz a munkába álláshoz szükséges ismereteket, és ezen belül szó van a vállalkozásokról is. Az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) lehetőséget ad új tartalomfejlesztésekre, innovatív iskolák kialakítására, infrastrukturális fejlesztésre és a pedagógiai kultúra korszerűsítésére annak érdekében, hogy a szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók továbbképzése eredményeként a szakképzés a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettséget nyújtson. A legtöbb kezdeményezés és a legnagyobb előrelépés a pénzügyi ismeretek fejlesztése terén tapasztalható. A középiskolákban a pénzügyi-gazdasági képzés általánossá válását segíti a Budapesti Értéktőzsde kezdeményezésére létrejött, Öngondoskodás Alapítvány megbízásából kifejlesztett, a MNB által támogatott Pénzügyi Oktatási Program. Az oktatási programot az Öngondoskodás Alapítvány felkérésére gyakorló és tankönyvírásban jártas középiskolai tanárok készítették, felhasználva a korábbi pénzügyi tárgyú tananyagok és próbatanítások tapasztalatait. Az internet-alapú Pénzügyi Oktatási Program központi elemét egy olyan 30 pénzügyi-gazdasági témakört átfogó, gyakorlati fókuszú oktatási anyag képezi, melyet esettanulmányok, feladatlapok, tanári segédlet és valós tőzsdei szimulációs játék egészítenek ki. A program számos, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretanyagot is tartalmaz. Az MNB kezdeményezésére létrejött Tudatos Pénzügyekért Alapítvány együttműködve az Öngondoskodás Alapítvánnyal az előző évi hasonló kezdeményezés sikerére való tekintettel június elején (2008 májusa után) ismételten meghirdette a középiskolai pályázatot. A megpályázható támogatás összege a 2009/2010-es tanévben pályázatonként bruttó félmillió forint volt, melyből 100 ezer forintot az intézmény a program megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére fordíthatott, 400 ezer forintot pedig a programban résztvevő pedagógusok kaptak meg. A pénzügyi kultúra, illetve a gazdasági nevelés minél eredményesebb megvalósítására 2009-ben az OKM a Magyar Nemzeti Bankkal közösen létrehozta a Pénziránytű iskolahálózat -ot, amely a környezeti nevelés területén már sikeresen működő országos Ökoiskola hálózat tapasztalatait vette alapul, és kialakításában aktívan közreműködtek oktatási szakértők és gyakorló pedagógusok. A Pénziránytű iskola cím magas szintű elismerés azon iskolák számára, amelyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkájuk keretében kiemelkedően magas színvonalon képviselik a pénzügyi-gazdasági nevelés, a tudatos fogyasztóvá nevelés értékeit. Valamennyi iskola a helyi pedagógiai programjába beépítette Pénzügyi Oktatási Programot november 10-én az oktatási és kulturális miniszter és a MNB elnöke jelenlétében a Pénziránytű iskola címet 70 középiskola kapta meg. Ezek a középiskolák a későbbiekben a pénzügyi-gazdasági nevelés sikeres elterjesztését segítő bázisiskolaként fognak működni. A közoktatási területén jó gyakorlatként a Junior Achievement Magyarország Alapítvány programjait is ki lehet emelni. Az Alapítvány az Európai Vállalkozási Díj évi nemzeti fordulójában a Befektetés a szakértelembe kategóriában II. helyezést ért el. Az Oktatási és 69

70 Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet országosan 40 szakképző intézményben támogatta a gazdasági ismeretek bevezetését a Junior Achievement Magyarország Oktatási Vállalkozásszervezési Alapítvány programján keresztül a 2008/2009-es tanévben, valamint a 2009/2010-es tanév első félévében. A 1,5 éves projekt során 80 pedagógus korszerű, a mai oktatási rendszernek megfelelő kompetencia alapú akkreditált továbbképzéseken vett részt. A diákok összesen fő számára szervezett tréningeik a család, háztartás, a munka világa, valamint a vállalkozások világa témákból valósultak meg. A meginduló programok sikeres megvalósításában döntő szerepe van a megfelelően képzett tanároknak. A tanárképzésen belül jó néhány olyan tanári szakképzettséget lehet szerezni, amely a gazdálkodási, ezen belül a pénzügyi, fogyasztóvédelmi és vállalkozási ismeretek közvetítésére ad felkészítést. A közgazdásztanárképzés különböző szakterületein kívül amely tanári szakképzettségekkel nemcsak a közgazdasági és üzleti képzés szakmai tárgyait lehet oktatni, hanem a közoktatásban a gazdaságismeret területén kialakítható általános tantárgyakat is a közismereti képzésben is meg lehet szerezni két olyan tanári szakképzettséget (háztartásgazdálkodási tanári, illetve gyakorlati ismeretek és életvitel műveltségterületi-tanári szakképzettség), amellyel a Nemzeti Alaptanterv ide vonatkozó ismereteit szakszerűen lehet oktatni. A felsőoktatási intézmények szakmai autonómiájának megfelelően elsősorban a szabályozási keretekkel lehet segíteni a hallgatók számára a vállalkozói ismeretekhez való szélesebb körű hozzáférését, a vállalkozási gyakorlat megszerzését. A felsőoktatási intézmények megvalósult integrációja azt eredményezte, hogy az intézmények túlnyomó többsége már rendelkezik gazdaságtudományi karral, illetve képzéssel. Ezzel intézményen belül lehetővé vált, hogy a bármely szakos hallgató felvegye a vállalkozással kapcsolatos tárgyakat. A többciklusú képzési rendszer bevezetésével az államilag támogatott hallgatók az adott szakra előírt kreditpont 5%-a erejéig teljesen szabadon vehetnek fel tárgyakat, beleértve a vállalkozási ismereteket is. Az alapképzési és mesterképzési szakok jelentős hányadának képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák a vállalkozással kapcsolatos ismereteket kimeneti követelményként (gazdasági, műszaki, agrárszakok). A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 5. (2) bekezdése valamennyi felsőoktatási intézmény kötelezettségeként határozza meg valamennyi hallgatóra vonatkozóan a vállalkozási készségek fejlesztését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a tartalomfejlesztés részeként a felsőoktatási intézmények pályázhatnak a vállalkozási ismeretek és gyakorlat fejlesztését szolgáló projektekkel is. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlatának része a felnőttképzés is. Ezen a területen Magyarország a legrosszabb mutatókkal rendelkezik az Európai Unión belül, a felnőtt korú lakosság képzésekben történő részvétele 2007-ben (3,6%) kevesebb, mint az EU átlag (9,5%) fele, amelynek egyik oka az is lehet, hogy a megkérdezett felnőttek a nem-formális képzésben való részvételt, melyben munkáltatójuk részesíti őket, nem tudják helyesen értelmezni november végén a minőségi szakképzés és az egyszerűbb ügyintézés érdekében elfogadták a szakképzési törvény módosítását is, amellyel megszűnik a széttagolt engedélyeztetés a vizsgaszervezésben. A változás lényege, hogy a felnőttképzést folytató intézmények szakmai vizsgák szervezésére történő feljogosításának szabályai egyszerűsödnek. A belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel összhangban, a vizsgaszervezési jogosultság megadását 2010-tól egyablakos rendszerben egy hivatal végzi majd, így csökkennek az adminisztrációs terhek. Kedvező lépés, hogy az új engedélyezés egyszerűbben, hatósági eljárás keretében történik, és megszűnik a pályázati rendszer. A felnőttképzés támogatásának állami kerete a szakképzési hozzájárulás rendszere. A szakképzési hozzájárulás intézménye 2001-től hozzáférhető a felsőoktatási intézmények számára is. Ennek keretében a felsőoktatási intézmények hallgatói a gyakorlat-igényes szakokon a hozzájárulásra kötelezett vállalkozásoknál szakmai gyakorlaton vehetnek részt. A gyakorlat keretében megismerhetik a vállalkozás alapításával, működtetésével kapcsolatos gyakorlatot. 70

71 A szakképzési hozzájárulás terhére szervezett saját munkavállalók képzését érintően ki kell emelni, hogy 2007-től a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény módosult és kiadásra került a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet. A törvény módosításával január 1-jétől a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség elszámolható aránya 60%-ban került meghatározásra (a többi vállalkozás esetében ez az arány továbbra is 33%) ben a saját munkavállalóik képzését elszámoló vállalkozások 38%-a, vállalkozás tartozik a mikro- és kisvállalkozások körébe, 52%-uk közép-magyarországi székhelyű. Az ebbe a körbe tartozó mikro- és kisvállalkozások hozzájárulási kötelezettsége 60%-ának összege 614 millió Ft, ennek 48%-át, 297 millió Ft-ot fordítottak saját munkavállalóik képzésére. Az ebbe a körbe tartozó mikro- és kisvállalkozások országosan összesen képzést számoltak el, mely 170 ezer órában dolgozó képzését biztosította. A képzések összes költsége 433 millió Ft, ebből 297 millió Ft került elszámolásra a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére. Az elszámolás szabályait július 27-től a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet tartalmazza. A szakképzési hozzájárulás felhasználásának gyakorlata címmel a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány 25 is végzett 2009-ben kutatást ben a Társadalmi Megújulás Operatív Programjai közül Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva (TÁMOP A-09/1- konvergencia régiókra és A-09/2 KMR), valamint a mikrovállalkozásoknak szóló C-09/11 Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva 5 főnél kisebb vállalkozások számára a Közép-magyarországi régióban konstrukciók célozták meg a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával, valamint a munkaidő átszervezésével a munkahelyek, illetve a vállalatok alkalmazkodóképességének megőrzését. A támogatás révén a munkavállaló számára lehetőség nyílik arra, hogy a munkaidő egy részében korszerű szakmai ismereteket szerezzen, továbbfejlessze készségeit és tudását. A képzésben résztvevőknek a képzésben (kontaktórán való részvétellel) és a vizsgán való részvételével, a felkészüléssel és a képzéshez kapcsolódó tevékenységekkel eltöltött munkaidőre jutó bruttó bére és közterhei támogathatók. A pályázatok benyújtása a TÁMOP A-09 kiírások esetében május 28-tól december 31-ig, a TÁMOP C-09/11 konstrukciónál október 1. december 31. között volt lehetséges. A pályázatok meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 20, illetve 2,5 milliárd Ft volt. Támogatott pályázatok száma december 31-ig: TÁMOP-2.3.3A-09/1, illetve 2.3.3A-09/2: 367 támogatási szerződéssel lekötött forrás 6,87 milliárd Ft. További mintegy 525 pályázat vár elbírálásra. A TÁMOP C-09/11 kiírásra 32 db pályázat érkezett be 106,78 millió Ft támogatási igénnyel, ebből szerződéssel rendelkezik 4 pályázat 14,92 millió Ft-tal. A vállalkozói és/vagy pénzügyi kultúra erősítését, a vállalkozói ismeretek bővítését mint a kkv-stratégia egyik sarkalatos céljának elérését szolgálja az NFGM által 2008 decemberében a vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatására meghirdetett KKC-2008-A kódszámú pályázati konstrukció, amelynek forrásfedezetét a Kis- és középvállalkozói célelőirányzat biztosította 400 millió Ft keretösszeggel. A április 17-én lezárult benyújtási határidőre, összesen 195 pályázat érkezett be, amelyek támogatási igénye millió Ft volt. A Bíráló Bizottság döntése nyomán végül 60 pályázat részesült támogatásban 397,985 millió Ft összegben. A pályázat keretében roma vállalkozások részére nyújtható tanácsadás mellett oktatást, képzést végző pályázók a vállalkozások működtetésével, vezetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel összefüggő, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési vagy tréningprogram működtetésére

72 (ebben az esetben a támogatás mértéke a képzés részvételi díjának maximum 50 százaléka, de legfeljebb 5 millió Ft), továbbá általános és középiskolai diákok számára ismeretterjesztését végző pályázók esetében a vállalkozói, gazdasági vagy pénzügyi ismeretek megszerzését szolgáló programok, rendezvények megszervezésére és lebonyolítására pályázhattak (ebben az esetben a támogatás mértéke maximum 90%, de legfeljebb 15 millió Ft). A vállalkozói tudás fejlesztése területén akadályozó tényezőként jelentkezik a szervezeti széttagoltság, a vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó, összehangolt, az érdekelt tárcák együttműködésével kidolgozott átfogó stratégia hiánya, amely alapján a vállalkozói szellemet és gondolkodásmódot az alapfokú oktatástól kezdve az oktatás minden szintjén fejleszteni kellene, ennek érdekében az NFGM Versenyképes vállalkozói tudás az oktatás minden szintjén címmel átfogó kormányzati program indítását tervezi Vállalkozói infrastruktúra fejlődését szolgáló eszközök Üzleti infrastruktúra Az ipari parkok egyrészt infrastruktúrával ellátott, megfelelő telephelyet biztosítanak a betelepült vállalkozások számára, másrészt a vállalkozások fizikai koncentrációja révén lehetőséget teremtenek a közöttük kialakuló együttműködések létrejöttére, illetve erősítésére. A betelepült vállalkozások 31,8%-a köthető a feldolgozóiparhoz, 27,4%-a kereskedelemhez, illetve javításhoz, valamint 18,8%-a az ingatlanügyletekhez, illetve gazdasági szolgáltatáshoz. Ez a három leggyakoribb tevékenység, amelyet a betelepült vállalkozások végeznek, azonban egyéb iparág képviselői is megtalálhatóak a hazai parkokban (pl. építőipar; szállítás, raktározás, posta, távközlés). Tovább erősödött a KKV-k szerepe az ipari parkokban, a kezdeti időszakban vállalkozás jutott átlagosan egy parkra, 2007-ben ez az arány 18-ra, 2008-ra 19,7-re növekedett. Természetesen ez a vállalkozások átlagos létszámában is megmutatkozik, mivel a korábbi 80 fő fölötti átlag ben 55 főre, 2008-ban 51,5 főre esett vissza. Az ipari parkok fejlődését mutatja, hogy a 2008-ban címet nyert parkok nélkül is 348 vállalkozás települt be az ipari parkokba, és az újakkal együtt, összesen vállalkozásnak nyújtanak telephelyet. Bár az ipari parkokban működő vállalkozások által foglalkoztatott összlétszám csökkenő mértékben növekszik a KKV-k egyre fokozódó betelepülése miatt, még így is fő dolgozik az egyes parkokban átlagosan, amely az előző évhez képest nem jelent változást. Amennyiben a parkok foglalkoztatási hatását nézzük, megállapítható, hogy a 2008-ban címet nyert parkok adatait figyelmen kívül hagyva 2,5%-kal nőtt a parkokban foglalkoztatottak átlagos száma, és összességében négyezer munkavállalóval nőtt a foglalkoztatottak létszáma, így az összes ipari parkot figyelembe véve 207 ezren dolgoznak a parkokban. Az ipari parkok intézményesített fejlesztése Magyarországon az előkészítő munkák támogatásával 1996-ban indult, majd 1997-ben volt lehetőség első alkalommal az Ipari Park cím elnyerésére. Az ipari parkok fejlesztése során kiderült, hogy önmagában a cím elnyerése nem jelenti az adott terület azonnali fejlődését. Az egyes területi adottságok és a menedzsment rátermettsége, valamint a működésük időtartalmának függvényében a parkok merőben eltérő fejlettségi szintet értek el, és a közöttük lévő szakadék az idők folyamán egyre inkább növekszik végén 206 ipari park működött Magyarországon több mint 12 ezer hektáron. A 2008-ban címet nyert 9 park 391 hektárral növelte a rendelkezésre álló területet, és a korábban címet nyert ipari parkok összesen 402 hektárral bővítették területüket. Mindezek ellenére növekedett a parkok összesített betelepítettsége, és a kezdetek óta jelenleg a legmagasabb ez az érték 56,3%-kal. Ez összességében azt jelenti, hogy 885 hektárral nőt a betelepített terület nagysága az előző évhez 72

73 képest (1998. óta ez a legmagasabb érték), és így 2008-ban ha területen működött vállalkozás az ipari parkokon belül, amely 14,6 százalékos növekedést jelent. A betelepült vállalkozások fejlődése némileg lelassult, a beruházási érték összességében csak 11,4%-kal, az árbevétel pedig 5,9%-kal növekedett az előző évhez képest, az összesített exportarány mélypontját elérve 55% volt 2008-ban. Az Ipari Park program fontosabb adatai ( ) (naptári évek szerint kerekített adatok) Jellemzők Az ipari parkok száma (db) Területe (ha) Betelepítettség (%) 42,7 48,0 48,5 53,0 52,6 56,3 Vállalkozások száma (db) Létszám (ezer fő) Vállalkozások beruházásai, (milliárd Ft) Vállalkozások árbevétele, (milliárd Ft) Vállalkozások exportja (milliárd Ft) Export aránya (%) Forrás: NFGM Az ipari parkok közvetlen támogatása 2007 és 2013 között a hét regionális operatív programból történik. A támogatások alapvető célja az ipari parkok alkalmassá tétele újabb betelepült vállalkozások fogadására, így alapvetően a betelepíthető (infrastruktúrával teljesen ellátott) területek bővítése, mely előfeltétele az ipari parkok összesített betelepítettségi mutatójának növekedéséhez. Másik fontos tényezője a pályázatnak a parkban elérhető szolgáltatások számának és minőségének növelése, amely a betelepült vállalkozások további fejlődését segítheti. A , illetve a időszakra a következő források álltak/állnak rendelkezésre az ipari parkok közvetlen fejlesztésére: Regionális operatív programok (Milliárd Ft) (Milliárd Ft) Nyugat-Dunántúl 2,970 4,090 Közép-Dunántúl 5,780 1,500 Dél-Dunántúl 2,022 0,780 Dél-Alföld 6,961 2,380 Észak-Alföld 7,891 2,747 Észak-Magyarország 7,160 4,000 Közép-Magyarország 26 5,780 1,500 Összesen 38,564 16,997 Forrás: NFÜ július 15-én zárult le a évben, Ipari Park cím adományozására kiírt pályázat, amelyre összesen 12 pályázat érkezett be. A tartalmi és formai követelmények teljesítésének vizsgálata után a 6 darab érvényes pályázat közül a szakmai bíráló bizottság javaslata alapján október végén 4 park kapott Ipari Park címet, ezzel a parkok száma 210-re nőtt. 26 az Ipari Park cím nélküli ipari területekkel együtt 73

74 Az ipari parkok megerősítése érdekében a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az innovációs tevékenység élénkítése és az ezeket támogató infrastruktúra kiépítése mellett kiemelt fontosságú a logisztikai szolgáltatások mind szélesebb körű terjesztése is. A mintegy 160 ezer főt foglalkoztató logisztikai ágazatot versenyképesség-növelő és beruházásösztönző hatására tekintettel a kormányzat stratégiai területként kezeli nyarán a járműipar, a gyógyszeripar, valamint az információtechnológia mellett a logisztika területe is húzóágazatként került meghatározásra. A kormány válságkezelő programjának része a június 17-én elfogadott Magyar Logisztikai Stratégia ( ) akcióterve, amelynek célja a már meglévő források igénybevételével elősegíteni a hazai logisztikai szolgáltatások fejlődését. Az Akcióterv a beruházások ösztönzése, a marketingakciók, a logisztikai szempontból meghatározó részstratégiák, valamint a képzés javítását és a kis- és középvállalkozások fejlesztését megalapozó részstratégiák mentén kíván az ágazat sajátosságait figyelembe vevő intézkedéseket tenni. A logisztikai központok fejlesztését célul tűző pályázati kiírást 2009 augusztusától lehet benyújtani december 31-ig, melyre az elérhető keretösszeg 12,5 Mrd Ft a hét régióban IKT infrastruktúra Fejlesztéspolitikai intézkedések Szélessávú fejlesztések Jelenleg Magyarországon a népesség körülbelül 6-8%-a él olyan területen, ahol egyáltalán nincs szélessávú internet-hozzáférés (elsősorban a szétszórt és nehezen elérhető, elszigetelt vidéki településeken). A piaci elégtelenségekből adódóan állami beavatkozás nélkül ezeken a területeken nem biztosítható a háztartások és a vállalkozások számára széles sávú szolgáltatások elérése. A 2007 októberében, a vidéki térségek szélessávú fejlesztése érdekében megjelent GOP Hálózati infrastruktúra létrehozása című konstrukció nyertes pályázatainak megvalósítása ben is tart, a projektek nagy részben 2010-ben fejeződnek be. A jelenlegi tervek szerint 2010-ben indul a Nemzeti Digitális Közmű megvalósítása, amelynek célja az elérhető áru, valódi szélessávú internet hozzáférés lehetőségének megteremtése az ország egész területén (minimum 6 Mbps sávszélességgel a fogyasztónál). A program keretében nagy teljesítményű, homogén optikai gerinc- és körzethálózat kerül kiépítésre. A szélessávú internet hozzáférés országosan kiépített hálózata egyének és vállalkozások számára egyaránt komoly lehetőségeket kínálhat: ez az e-egészségügy, a e-közigazgatás, a távmunka, a távoktatás és egy sor más elektronikus szolgáltatás alapja. A távoktatás segítheti a leszakadt területek integrációját, javítja az esélyegyenlőséget. A távmunka növeli a foglalkoztatási rugalmasságot, így hozzájárul az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottsági ráta növekedéséhez, ezen keresztül a gazdaság, a kkv-szektor élénkítéséhez. A Nemzeti Digitális Közmű első ütemében a tervek szerint fehér település ellátása fog megvalósulni, mintegy km optikai hálózat építésével. Elektronikus közigazgatási fejlesztések A kis- és középvállalkozásokat érintő főbb beavatkozások bemutatása során a közigazgatási szolgáltatások ügyfélközpontú átalakítását célzó fejlesztéseket is meg kell említenünk, hiszen e projektek egyik legfőbb célja, hogy az ügyfelek - így a kis- és középvállalkozások is - e szolgáltatásokat a lehető legkisebb időráfordítással, és lehetőség szerint minél inkább személyre szabott módon vehessék igénybe, mert az elért szolgáltatásból csak így származik tényleges előnyük. Az e területen döntően az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) támogatásával megvalósuló fejlesztések közül az alábbiak emelhetőek ki: - A cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése a cégbíróságok cégbejegyzési és változtatási tevékenységének meglevő elektronizálásának fejlesztését és 74

75 kiterjesztését, a törvényi változások (pl. 1 órás cégbejegyzés) végrehajtásához szükséges informatikai háttér megteremtését szolgálja. - A vámeljárásokhoz és árumozgáshoz kapcsolódó fejlesztések a magyarországi egyablakos ügyintézés megteremtését célozzák, továbbá a projekt eredményeként a vámhatóság ügyfelei számára a teljesen automatizálható eljárások esetében egyablakos non-stop ügyintézés lehetősége válik biztosítottá. - Az adóalany centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítását célzó fejlesztések lehetővé teszik az adózók on-line, proaktív módon történő kiszolgálását, számos adóigazgatási ügy gyorsabb elintézését. - Az elektronikus fizetés megvalósítását célzó program a teljesen elektronikus közszolgáltatások lehető legszélesebb körben történő elterjesztését segíti elő, a szolgáltatások ellenértékének (illetékek, díjak, stb.), továbbá más állammal szembeni fizetési kötelezettségek megfizetésének elektronikus úton történő kiegyenlítését lehetővé téve. - Végül a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv implementálása című projekt célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egy elektronikus egyablakos ügyintézési pont létrehozása, amelynél az irányelv 4. cikke szerinti szolgáltatók és a szolgáltatások igénybevevői távolról és elektronikus úton könnyen hozzáférhetnek az irányelv által előírt, naprakész, tájékoztatási és segítségnyújtási szolgáltatásokhoz, és amelynél minden, a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultsághoz és tevékenység gyakorlásához szükséges, az irányelv hatókörébe tartozó eljárást és alaki követelményt távolról és elektronikus úton teljes körűen teljesíthetnek GOP és KMOP e-gazdaság konstrukciók A magyar KKV-k a fejlődés és az eddig megtett kormányzati intézkedések ellenére továbbra sem állnak jól az infokommunikációs eszközök használatában, komplex, korszerű IKT megoldásokat kevés cég alkalmaz. A vállalatoknál a folyamatintegráció szintje alacsony, az IKT-ban rejlő versenyképesség-növelő lehetőségeket nem jól használják ki. Az online kereskedelmi forgalom szintje a kkv-szektorban még mindig elég alacsony, bár folyamatosan emelkedik, jórészt a GOP és KMOP pályázati konstrukciók közreműködésével. A 2007 nyarán először kiírásra került, e-gazdaság fejlődését elősegíteni hivatott pályázatok (GOP 2.2.1; KMOP Vállalati folyamatmenedzsment támogatása; GOP 2.2.3; KMOP E- kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása) célja a kis- és középvállalkozások informatizáltsági szintjének növelése. A konstrukciók segítségével a kis- és középvállalkozások számára is megnyílik a lehetőség a korszerű üzleti informatikai megoldások használatára, ezáltal versenyképességük is javulhat. A 2007 és 2008 évi pályázatok segítségével vállalkozás 8,4 milliárd Ft körüli támogatást kapott célzott informatikai fejlesztésekre. A GOP és KMOP közvetlen vállalati IKT fejlesztéseket támogató pályázatok felülvizsgálat és átdolgozás után 2009 júniusában újra megnyíltak, melyek révén január 19-ig mintegy 200 vállalkozás több mint 1mrd Ft támogatásban részesült. A pályázatok várhatóan 2010 III. negyedévben is meghirdetésre kerülnek. Ezen intézkedések kiegészítéseként szintén idén nyáron indult el a GOP Vállalati SaaS (Software as a Service) központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása konstrukció, amely által támogatott, komplex informatikai szolgáltatásokat nyújtó SaaS központok megvalósulása révén további (nagyobb számú) KKV-k számára fognak költséghatékony formában elérhetővé válni IKT megoldások. Egyéb megtett intézkedések IKT területen: Az elektronikus számlázás akadálymentesítése, népszerűsítése A jogszabályi környezet 2007-ben lezajlott egyszerűsítése után az elektronikus számlázás területén ma a legfőbb problémát a tágabb jogi és adminisztratív környezetben rejlő, az 75

76 elektronikus számlázás használatának terjedését akadályozó tényezők, valamint az elektronikus dokumentumokkal, megoldásokkal szembeni bizalmatlanság és ismerethiány jelenti. E problémák mélyebb feltárása és elhárítása céljából 2009 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatal egy projektet indított az érintett szakmai szervezetek, piaci szereplők bevonásával, amelynek célja az elektronikus számlázás népszerűsítését szolgáló tájékoztató anyagok kidolgozása, valamint egy, az elektronikus számlázás széleskörű terjedésének akadályait vizsgáló tanulmány elkészítése, valamint utóbbi eredményeinek becsatornázása az új, e-számlázásról szóló APEH közleménybe. A munka eredményeként elkészültek, és a oldalon elérhetőek: 1. Közérthető tájékoztató anyagok (brosúrák) külön-külön a számlakibocsátói és a számlabefogadói oldal (pl. KKV-k) számára az elektronikus számlázás gyakorlati alkalmazásáról, előnyeiről. Ehhez kapcsolódik egy Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK) gyűjteménye és jogszabálygyűjtemény is. 2. Az e-számlázás népszerűsítését elősegítő, közérthető, online megjeleníthető, interaktív döntéstámogató alkalmazás. 3. Tanulmány a további szabályozási vagy adminisztratív akadályokról, amelyek nehezítik az e- számlázás, illetve az azt kiegészítő elektronikus üzleti folyamatok szélesebb körű terjedését. 4. A projekttel összhangban 2009 októberében megjelent egy új APEH közlemény az elektronikus számlázás jogszabályainak értelmezéséről. Elektronikus kereskedelem fejlesztése, Fair Business Az elektronikus kereskedelem fejlesztése területén a civil szervezetekkel közösen, szakmai és pályázati támogatásunkkal kialakítottuk a Fair Business nevet viselő minősítő rendszert, amely 2009 szeptemberében megkezdte működését. Azok a vállalkozások, akik vállalják, hogy egy szigorú jogi, biztonsági és a felhasználóbarát működés kritériumait vizsgáló minősítésen átesnek, annak megfelelnek, és vállalják az alternatív vitarendező fórumhoz csatlakozás kötelezettségét, két évig jogosultak használni a Fair Business védjegyet. Ez a logo a fogyasztók számára a megbízható webshopokat jelöli majd, amelyekben nem kell félniük a vásárlástól. A rendszer részleteit megtalálhatják a internetes oldalon. További tervezett programok 2010-től: KKV vezetők IKT képzési és motivációs programja (TITÁN DIGIT pillér) A magyarországi kis- és középvállalkozások jelenleg korlátozottan használják a korszerű infokommunikációs technológiákat és megoldásokat. A KKV vezetők korlátozott információkkal rendelkeznek az IKT (információs és kommunikációs technológiák) vállalati felhasználási lehetőségeiről, a magyar vállalkozások az átlagnál kevésbé tartják jelentősnek az IKT ágazati versenyre gyakorolt hatását, továbbá a vezetők számítógép- és internethasználati ismeretei is esetenként hiányosak, fejlesztésre szorulnak. Az akció célja: számos KKV vezető bevonásával komplex, testreszabott (méret és ágazat szerint felosztott) képzési, tanácsadási program megvalósítása minden régióban. Közadat portál Magyarországon mind a társadalmi, mind a piaci szereplők számára komoly nehézséget jelent, hogy megbízható információkhoz jussanak. A 2010-ben működését megkezdő Közadat Portál célja a közérdekű adatok és adatbázisok tartalmához való egységes platformon történő hozzáférés biztosítása, és e tartalmak felhasználásának elősegítése. A Portál lehetővé teszi majd a közérdekű adatbázisok távoli lekérdezését, az adatok különféle megjelenítését (térképek, diagramok, táblázatok), egyszerűbb adat-összekapcsolási műveletek végrehajtását, illetve a fejlesztés következő szakaszában a numerikus és szöveges adatbázisok (jogszabályok, szabályzatok, hírek, stb.) automatikus tematikus összekapcsolását. Mind az állampolgárok, mind a 76

77 gazdasági élet szereplői (többek között a kis- és középvállalkozásokra), sőt az állami, közigazgatási szervek számára is megkönnyíti majd a közérdekű információkhoz való hozzáférést, növeli a közérdekű tájékoztatás hatékonyságát, támogatja a megalapozott döntések meghozatalát és ezáltal a közigazgatás hatékonyságát, illetve a piaci szektor versenyképességét Innovatív tevékenység folytatásának ösztönzése A kormány által március 28-án elfogadott középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia a prioritási területekhez meghatározott feladatok mellé megjelölte a támogatási forrásokat, amelyeket az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), EU Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram és EU Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) program jelent, valamint ide sorolható a vállalkozások innovációs járulékkedvezménye is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének ösztönzése keretében kiemelt hangsúly kap a vállalkozások önálló kutatásfejlesztési és innovációs projektjeinek támogatása, az innovatív vállalkozások közötti együttműködések kialakítása (pólus innovációs klaszter), valamint a vállalati szféra és a non-profit kutatóhelyek közötti szorosabb együttműködés ösztönzése. A GOP 1. prioritási tengelyének és a KMOP 1.1 intézkedésének keretében 2009-ben összesen 14 pályázati felhívás meghirdetésére került sor, 67,2 Mrd Ft kerettel, 2010-ben is összesen 14 pályázati felhívás meghirdetésére kerül sor, 60 Mrd Ft kerettel. A évi költségvetési törvény előírta, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap forrásait 2007-ben legalább 40%-ban, 2008-ban legalább 50%-ban, 2009-ben legalább 60%-ban közvetlenül a gazdaság szereplői, a vállalkozások ebbéli tevékenységének támogatására kell fordítani ben a vállalatok részére történő kifizetések a teljes kifizetés (32 298,4 millió Ft) 41%-át tették ki (13 226,7 millió Ft) ban a teljes kifizetés (39 798,3 millió Ft) 46%-ában (18 285,1 millió Ft) részesültek a vállalkozások, ahogy ezt a következő táblázat mutatja. 77

78 A mikro- és kisvállalkozások a támogatások közel 65%-át, a középvállalkozások pedig 26%-át kapták. Az Alapot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működteti. A Hivatal 2007-től a vállalkozások kiszámítható tervezésének érdekében több pályázatát három éves időtartamra hirdette meg. A vállalkozások 2008-ban az alábbi programok keretében pályázhattak illetve részesülhettek támogatásban: Nemzeti Technológia Program; Nemzeti Technológiai Platformok (NTP-08); Déri Miksa Program Konzorciumépítő pályázat az EU 7. kutatási keretprogramban való részvétel elősegítésére; Déri Miksa Program Pályázat az Eureka programban való magyar részvétel támogatására (DERI_EUREKA_08); Apponyi Albert Program Mecenatúra pályázat; Innocsekk Program; Baross Gábor Programok; Regionális Innovációs Ügynökség kutatásfejlesztést és innovációt segítő feladatainak támogatása Horizontális célok megvalósulását szolgáló vállalkozásfejlesztési eszközök Közvetlen munkahelyteremtés (és megőrzés) A kormány foglalkoztatáspolitikájának prioritása a világgazdasági recesszió munkaerőpiacra gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. Ezen cél érdekében számos intézkedés kidolgozására és bevezetésére kerül, munkahelyteremtésre rendelkezésre álló forrás: 2,23 milliárd Ft, amellyel a létrehozható új munkahelyek száma 2 300, munkahelymegőrzésre 19,8 milliárd Ft állt rendelkezésre, 51,5 ezer munkahely megőrzése érdekében. 78

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mikro-, kis vállalkozások forráshoz jutási és pályázati lehetőségei Keller Péter osztályvezető Vállalkozásfejlesztési Főosztály Mezőkovácsháza 2010. szeptember 8. Előadás tartalma Vállalkozások finanszírozási

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Gazdaságfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési Operatív Program Debrecen 2009. június 03. Kabai Anikó GOP IH, osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési OP szerkezete, előrehaladása 1. prioritás: K+F+I 2. prioritás:

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Termékportfólió megújítása Irányelvek Megfelelés Új Széchenyi Tervnek Egyszerű stuktúrájú, és egzakt módon szegmentált

Részletesebben

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerűsítések, gyorsítások Átláthatóbb pályázati struktúra Átgondolt, a fejlesztési célokra koncentráló pályázatok

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 A rendelkezésre álló forrás összege: A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szabad vállalkozási

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben