Készült a z ORTT Alka lmaz ott Kommuni ká ciótu domány i Intézete

Átírás

1 Készült a z ORTT Alka lmaz ott Kommuni ká ciótu domány i Intézete Az emberek fejében megbíz mit kellene ás áb ól átállítani? Azon túl, hogy az új technológiát meg kell ismerni, az új technológiai eszközöket nyilvánvalóan be kell szerezni, el kell fogadtatni. Ne felejtsük el, ki az a huszonöt százalék, akiről beszélünk? Kinek van manapság kizárólag szobaantennája? Ők nem vesznek plazmatévét. Ha plazmatévét vennének, akkor már lenne kábeltévéjük is, hiszen az ország technikai lefedettsége messze nagyobb, mint a hetvenöt százalék. Ezen kívül mindenki számításon kívül hagyja, hogy a háztartások többségében mára nem egy készülék van. Nem arról beszélünk, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxot megveszik, vagy nem veszik meg, hanem arról, hogy az 5-10 ezer forintos set-top-boxszal nem fognak tudni sokkal több csatornát nézni, mint jelenleg. Az ugyanis csak az MPEG 2-es ötcsatornás rendszerrel fogható. Ahhoz viszont, hogy több csatornájuk legyen, egy ezer forintos set-top-boxot kellene venniük, ami az MPEG 4- et is kezeli. Itt már lesz egy csomó előfizetéses adó, és ez már egy más világ lesz a televíziózásban! Még a szabvány sem eldöntött, hogy MPEG2 vagy MPEG4. Ez ugye, azért fontos, mert ezek tömörítési eljárások, és ezeken a szabványokon múlik, hogy mekkora adatforgalmat tud bonyolítani a rendszer. Mennyi jelet továbbít, hány csatorna adása fér el a hálózatokban. Tudtommal eldőlt, hogy vegyes lesz. Az MPEG4-es set-top-box megfelelő lesz az MPEG 2-höz is. Ha egy háztartásban több televíziókészülék van, akkor több set-top-box kell. Nem beszélve az üdülőkről, nem beszélve a horgásztanyákról, a lakókocsikról. Ez Hollandiában kifejezetten probléma volt. Összegezve, a hazai digitális átállás kifejezetten összetett probléma. Az emberek úgy fogják megélni, hogy megint elvettek tőlük valamit, és ennek az ódiumát nyilvánvalóan a politikának fel kell vállalnia. Ezt nem úgy mondom, mint az RTL Klub egyik vezetője, hanem mint egy, a témával foglalkozó, a téma problémáit ismerő személy. Az RTL-nek nyilván megvan a saját stratégiája az átállásra. Az RTL Európában majd mindenhol ott van, megélt már néhány digitális átállást a médiacsoport, tehát van tapasztalatunk. Nem félünk tőle. Sőt, minél előbb van a digitális átállás, nekünk annál jobb, mert azért az RTL Klub is mint minden nagy csatorna fogy egy kicsit a piac fregmentációja Az interneten miatt, és megjelenő, ennek a negatív médiával üzleti kapcsolatos hatásai ellen hírek nagyon gyűjteménye nehezen tudunk védekezni addig, amíg a jelenlegi médiatörvény van hatályban. A digitális átállás és az új médiaszabályozás (2005. szeptember) megnyitja a kereskedelmi tévék előtt is az új tematikus csatornák indításának a lehetőségét. Milyen tematikus csatornákat terveznek indítani? Mi nem tematikus csatornákat fogunk indítani, hanem önálló csatornát szeretnénk. (hirszerzo.hu, ) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás, technológia Fogyasztás Készítette: Paál Vince

2 MÉDIÁVAL KAPCSOLATOS HÍREK GYŰJTEMÉNYE szeptember 2

3 Tartalomjegyzék Bevezető magyarázatok 3 Érdekképviselet 6 EU 9 Felhasználási jog 11 Fogadtatás 13 Fogyasztás 27 Gazdaság 35 Rendezvény 48 Szabályozás 49 Társaság 60 Tartalomkínálat 62 Technológia 70 3

4 Bevezető magyarázatok Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet január 1-jétől folyamatosan épülő adatbázisában archiválni kívánja a médiával kapcsolatos valamennyi hozzáférhető lényeges információt. Vizsgálódásunk annyiban sajátos, hogy a tárgya a média és az eszköze is a média. A média fogalmát tágan értelmezzük. A hagyományos médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is). Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb koherencia miatt amúgy is mindinkább szükségtelen, lehetetlen. Az adatbázis tartalmát az OBSERVER Budapest Médiafigyelő Kft. (online-média, nyomtatott sajtó és TV, Rádió) szolgáltatásának segítségével gyűjtjük össze. Ezáltal több mint 200 magyar nyelvű internetes portált, több száz magyar nyelvű nyomtatott sajtóterméket és egyes magyar rádiós és televíziós műsorokat szemlézünk. Az alábbi összeállítás nem tartalmazza az adatbázisban archivált valamennyi híradást, azokra koncentrál, amelyek tényeket hordoznak, tendenciákra utalnak, Magyarországon még nem tapasztalt, de a jövőben várható jelenségről számolnak be, valamint szabályozási lépéseket vetnek fel. A híreket tartalmi szempontok szerinti csoportosításban közöljük. Az egyes kategóriák ABC-sorrendben követik egymást. Az alábbi tartalmi kategóriákat használjuk: érdekképviselet: a média egésze vagy rész-szegmense érdekképviseletére vonatkozó híradások EU: az Európai Unióval való összevetések, a médiaszabályozásra vonatkozó EU-irányelvek megjelenése a médiahírekben 4

5 felhasználási jog: valamely médium vagy médiatermék felhasználásának, hasznosításának joga fogadtatás: a média-szakma önreflexiói (ide tartoznak a szakma által adott díjak, kitüntetések stb. is) díj. A társadalom valamely szereplő(jére/ire) a média által gyakorolt hatás, amely a társadalmi szereplő/k reakciójában érhető tetten ( reak. ). A médiával kapcsolatos vélemények, kommentárok ( komm. ). Nem tartoznak ide a szabályozással kapcsolatos reakciók, mert azokat a szabályozás kategóriába soroltuk be. fogyasztás: a média és termékeinek igénybevételére, használatára vonatkozó információk (hallgatottsági, nézettségi, olvasottsági adatok, internetpenetráció stb.) gazdaság: a médiával kapcsolatos valamennyi pénzügyi információ rendezvény: médiarendezvényekről, filmfesztiválokról szóló híradások szabályozás: a médiaszabályozásról szóló információk (a médiahatóságok határozatai, véleménynyilvánításai, a médiaszabályozás terén illetékes államigazgatási szervek médiaszabályozással kapcsolatos tevékenysége (állásfoglalások, javaslatok), a szakma szabályozásra vonatkozó javaslatai, valamint a médiával formális kapcsolatban nem álló társadalmi tényezőknek (pártok, egyesületek, magánszemélyek) a médiaszabályozást érintő megnyilvánulásai társaság: a médiumok és a médiaszabályozásban illetékes szervek szervezeti hírei (menedzsment-, tulajdonosváltozás, fúziók, együttműködések stb.) tartalomkínálat: csatornák, műsorok indulásáról vagy megszűnéséről, illetve szolgáltatásváltozásról szóló hírek (csatorna lehet: nyomtatott sajtótermék, rádió- vagy tvcsatorna, internetes portál stb.) Tartalomkínálatnak tekintjük a reklámot, a hirdetést is. technológia: a médiatermékeinek igénybevételét lehetővé tevő technikai újdonságokról (híradástechnikai eszközök, műszaki megoldások, amelyek mennyiségi és/vagy minőségi tekintetben a korábbinál lényegesen jobb szolgáltatást biztosítanak) szóló információk 5

6 Az információk besorolásánál indifferensnek tekintettük a forrást. A fogadtatás kategóriák szubjektív, míg a szabályozás kategória részben szubjektív információk alapján szerveződnek. A szabályozás kategóriában objektív adatnak minősülnek a médiaszabályozás terén illetékes szervek tevékenységéről szóló híradások, szubjektívnek az ezekhez kapcsolódó kommentárok, vagy a médiával formális kapcsolatban nem álló faktoroknak a médiaszabályozás módosítását célzó megnyilvánulásai. Ezzel szemben a többi kategória objektív információk alapján szerveződik. Amennyiben ezen objektív, adatjellegű információkkal kapcsolatban valakinek vagy valaminek az állásfoglalása is explicit módon kiderül a híradásból, akkor az a híradás a fogadtatás kategóriában is szerepel. A szabályozás kategória tartalmazza a szabályozás fogadtatására vonatkozó híreket is. A besorolásnál csak a híradásokban explicit módon kifejtett információkat vettük figyelembe. Természetesen a legtöbb hírnek több komponense lehet, ezért ezek egyidejűleg több kategóriába is besorolást nyertek. A hírek tartalmáért felelősséget nem vállalunk, s az esetleges tárgyi tévedések javítása nem áll módunkban, azt nem tekintjük feladatunknak. 6

7 Érdekképviselet Aláírták az új Magyar Reklámetikai Kódexet Huszonkét társadalmi szervezet elnöke aláírásával hitelesítette az új Magyar Reklámetikai Kódexet. A szakmai szervezetek vezetői aláírásukkal fejezték ki tagságuk felé, hogy képviselni fogják a Kódexben megfogalmazott értékeket tájékoztatta a reklámszövetség az Indexet. A hazai kommunikációs szakma az MRSZ Reklámetikai Bizottsága és az Önszabályozó Reklám Testület által kezdeményezett és koordinált módosításokkal a ben már aláírt kódexet modernizálta, annak alapelveit közelítve az Európai Unióban megfogalmazott etikai irányelvekhez. Az új kódexben külön cikkelyt kaptak az egyes áruk reklámozásával kapcsolatos szabályok, és még ezek között is kiemelten szerepel az élelmiszerek reklámozásának kérdésköre. Külön cikkely született az internetes és egyéb elektronikus úton küldött reklámüzenetekkel kapcsolatban, és a társadalmi célú reklámokat illetően. A szakma ezen kívül a Kódex számos pontosításával, kisebb kiegészítésével szeretné elérni a még hatékonyabb etikai szabályozást. (index.hu, ) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), szabályozás Google: azért is lesz online könyvtár! Tovább folytatja az irodalmi művek internetes elérhetőségét lehetővé tevő tervei megvalósítását a Google. A keresőcég az elmúlt hetekben tette hozzáférhetővé eddig elkészült gyűjteményét az USA-n kívül 14 további országban például Nagy-Britanniában, Kanadában, Indiában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában, amelyek lakosai angolul megjelent művek között válogathatnak. Bár az érintett országok jogszabályai eltérően védik a szerzői jogokat, a Google háromféle találattípusa mindegyikükben elfogadott. Teljes terjedelmükben olvashatók online módon azok a könyvek, amelyek írói nem ragaszkodnak szerzői jogaikhoz, legfőképpen az eladott példányonként járó jogdíjhoz. Részben elérhetők azok a művek, amelyek alkotóival egyedi szerződést kötött a Google írásaik bizonyos részének internetes megjelentetésére. Végül tartalmi kivonattal kell beérniük az érdeklődőnek azokból a könyvekből, amelyek szerzői nem járultak hozzá az ingyenes online közléshez. A keresőcég korábban megpróbálta úgy növelni elektronikus könyvtára állományát, hogy azt javasolta az íróknak és kiadóiknak: jelöljék meg pontosan, mely műveiket tiltják le az internetről. Ezt a módszert azonban a kiadói szakmai szövetségek elutasították, mivel úgy vélik, szabad kezet adna a Google-nek a publikálásra mindaddig, amíg valaki egyenként nem tiltakozik minden egyes alkotása elektronikus megjelentetése ellen. (it.news.hu, ) érdekképviselet, szabályozás, tartalomkínálat, felhasználási jog A filmstúdiók maguk küzdenek a kalózok ellen Saját technológiai fejlesztésekkel lehetetlenítené el a filmkalózok dolgát hat nagy hollywoodi stúdió, amelyek közös nonprofit céget hoztak létre az ügy érdekében. A Motion Picture Laboratories, röviden Movielabs olyan nagy neveket tömörít, mint a Disney, a Warner, a Sony Pictures vagy a Fox. A hat nagy stúdió által alapított Los Angeles-i székhelyű szervezet a kalózkodás elleni technológiai megoldásokat fejleszt majd, mivel a filmszakma elégedetlen azzal, amit a szórakoztatóelektronikai ipar jelenleg nyújtani tud adta hírül a Reuters. A Movielabs a mozitermekbe bevitt kamerákat detektáló biztonsági berendezéseket, másolásvédelmi technológiákat és a kalózkópiák internetes terjesztését ellehetetlenítő szoftveres és hardveres megoldásokat dolgoz majd ki a megrendelők számára. A hat filmgyár az MTI információja szerint az első évben 30 millió dolláros költségvetést biztosít majd a 7

8 társaságnak. A Motion Picture Assotiation of America (MPAA) becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben a kalózkodás miatt, és ez a szám még nem is tartalmazza az online fájlmegosztással okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő majd, miközben egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, és a befektetések egyre nehezebben térülnek meg. (origo.hu, ) érdekképviselet, fogadtatás (reak.), gazdaság, technológia Nők a magyar reklámokban Hogyan ábrázolják a mai magyar reklámok a nőt? Ezzel a kérdéssel fordultunk az előadóhoz, Fazekas Ildikóhoz, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkárához, aki elmondta, sokkal körültekintőbben, mint mondjuk a '60-as, '70-es években. Ez volt ugyanis az a korszak, amikor az NC esztergagéptől, a tehenek számára gyártott nyalósó készítményéig és a szerencsejátékokig mindent nőkkel, sőt, hiányos öltözetű nőkkel próbáltak eladni. Amint a vetített képekkel illusztrált előadásból is kiderült, a meztelenség a reklámokban a nyolcvanas évekig jóval elfogadottabb volt, mint manapság. Az ilyen fotókon a nőknek semmiféle funkciójuk nem volt, csak díszítették velük a képet. Persze ez ma is előfordul, de egyre ritkábban. Nők azonban változatlanul szerepelnek a fotókon és a filmeken, de immár nem díszítő elemként, hanem a reklámozott termék használójaként. A gyorsan forgó termékek (tisztítószer, élelmiszer) vásárlói ugyanis többnyire háziasszonyok, de legalábbis a családban a nők a döntéshozók ezen termékek vásárlásakor, kiválasztásakor. Ilyenkor tehát a nők ábrázolásának üzenetértéke van. Igaz manapság már az sem ritka, hogy férfiakat mutassanak pl. egy tisztítószer használata közben. A fő szempont azonban az elkészült anyagok bírálatakor az, vajon nem sérti-e az ábrázolás akár nő, akár férfi ábrázolása az emberi méltóságot. Ha igen, annak általában nagy visszhangja kerekedik, bár ez nem biztos, hogy a reklámozóknak ellenére van, hiszen természetesen előfordulhat, hogy a kampány körüli élénk közbeszéd segíti a márka ismertségét. Ebben a főtitkár szerint nagy felelőssége van a médiának. Mégis, több ízben előfordult már Magyarországon is és nyugaton is, hogy egyik-másik hirdetést vissza kellett vonni, le kellett takarni az emberi méltóságot védő, etikai okok miatt. (muosz.hu, ) érdekképviselet, fogadtatás (komm.) TCR szervezetet igényelne Szakmai összefogást sürget Geszti Péter a társadalmi célú aktivitások sikeressége érdekében. Az Akció-Nxs kreatívigazgatója és az ARC projekt egyik alapítója a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján kifejtette: ideje lenne létrehozni egy szervezetet, amely meghatározza azokat a legfontosabb társadalmi ügyeket, amelyek kommunikációjához a média- és a reklámügynökségek, valamint a médiatulajdonosok felületet, szaktudást és anyagi erőforrásokat nyújtva egységesen felsorakozhatnának. Geszti Péter elmondta: a folyamatosan vannak üres felületek és szabad kapacitások, amelyeket egy központi szervezet segítségével hatékonyabban ki lehetne használni a társadalom számára fontos ügyek népszerűsítésére. (kreativ.hu, ) érdekképviselet, fogadtatás (reak.) Amerikai felsőoktatási intézmények az illegális fájlcsere ellen Az USA-ban, a magyarországi helyzethez hasonlóan, az illegális fájlcsere gócpontjai az egyetemek és kollégiumok, ahol az internet2 működik. Az internet2 az amerikai felsőoktatási intézmények számára tudományos és kutatási célból létrejött fejlett hálózat, melyet részben az amerikai kormányzat finanszíroz. Az Amerikai Mozgókép Alapítvány (MPAA Motion Pictures Assotiation of America), az amerikai lemezkiadók szövetségének (RIAA Recording Industry Association of America) 8

9 képviselőinek célja, hogy működőképes viszony és kommunikáció jöjjön létre a felsőoktatási intézményekkel. Ennek érdekében létrehozták a Külső és Oktatási Kapcsolatok Osztályát, amelynek feladata a felsőoktatási intézmények kalózkodás elleni tevékenységének fejlesztése és összehangolása. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya három éve fontos lépést tett a felsőoktatási intézményekben tapasztalható illegális fájlmegosztás elleni küzdelem érdekében, létrehozták a Felsőoktatási és a Szórakoztatóipari Közösségek Közös Bizottságát. A Bizottság tagjai az egyetemek és a felsőoktatási szervezetek képviselői, valamint a zene- és filmipar vezetői. A bizottság célja, hogy három alapvető területen biztosítson erőforrásokat a tanintézmények fenntartói számára: az oktatási tevékenység (a szerzői jogvédelem alatt álló művek használatával kapcsolatos gyakorlatot és a diákok felelősségét is ideértve), a technológiai megoldások (az illegális fájlcsere csökkentésére használható számítógépes hálózatfelügyeleti technológiák és legális, a felsőoktatási intézményeken belül működő zenei és filmes szórakoztató szolgáltatások együttes kialakítása), valamint a vitás ügyek vizsgálata. Kálmán András, az ASVA igazgatója elmondta: Felsőoktatási intézményekben zajló illegális fájlcsere Magyarországon is nagyon jelentős probléma. Sajnos hazánkban sok egyetemi vezető inkább szemet hunynak afelett, hogy a diákok az oktatási és kutatási célokra létrehozott rendszert illegális tevékenységre használják. Reméljük, hogy ez a szemlélet rövid időn belül megváltozik, és itthon is elkezdődhet a párbeszéd a felsőoktatás és a jogvédők között. (prim.hu, ) érdekképviselet, fogadtatás (reak.) 9

10 EU Az M3-at támadják a kábeltévék Ha a nyilvántartásba vett új közszolgálati adó beindul, azt akár komoly beruházások árán is fel kell venni a kínálatba, pedig arra aligha van szükség vélik a kábeltársaságok, akik szerint a csatorna finanszírozása sem biztosított. Három kisebb kábeltelevíziós cég és a hozzájuk csatlakozott két kábeltelevíziós szövetség a Fővárosi Bíróságon támadta meg az ORTT azon határozatát, amelyben nyilvántartásba vette a Magyar Televízió (MTV) Rt. m3-as csatornáját. A kérelmezők szerint a médiatörvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy az MTV újabb akár szakosított csatornát indítson, hiszen a jogszabály pontosan meghatározza, hogy az MTVnek egy földi és egy műholdas sugárzású csatornája (m2) van, s pályázati úton helyi és regionális csatornákat indíthat. A hatóság úgy értelmezte a jogszabályt, hogy amit az nem tilt, az lehetséges. Ezentúl a másik közszolgálati adó, a Duna Televízió is kérelmezte újabb csatornájának nyilvántartásba vételét az ORTT-nél. A bírósághoz fordultak másik érve, hogy az Európai Unió jogrendje szerint az ORTT intézkedését alapos előtanulmánynak kellett volna megelőznie. Ennek során számba kellett volna venni például, hogy szükség van-e újabb közszolgálati csatornára, vagyis hogy az MTV csak egy újabb televízió elindításával tudja-e maradéktalanul betölteni közszolgálati feladatát. Azt is vizsgálnia kellett volna az ORTT-nek, hogy az újabb csatorna elindítása miként befolyásolja a televíziós piacot, s nem utolsósorban azt is meg kellett volna néznie a testületnek, hogy biztosított-e az új csatorna finanszírozása. (index.hu, ) EU, szabályozás Egyensúly kell a közszolgáltató és a kereskedelmi szektor között Hegyi Gyula (MSZP) egyebek között annak a véleményének adott hangot, hogy az európai televíziós csatornák számára előírt kvótarendszer, mely szerint a produkciók fele európai kell hogy legyen, jól működik és betölti hivatását. Ugyanakkor hozzátette, arra is szükség lenne, hogy a játék és dokumentumfilmek aránya nőjön a produkciókon belül, mivel ezek közvetítik leghívebben a minőségi kultúrát. Ennek érdekében a képviselő alkvóták bevezetését is elképzelhetőnek tartaná. A magyar képviselő felszólalásában megemlítette, hogy a nagy európai országok tévéállomásai ritkán sugároznak más, kisebb lélekszámú országokból származó produkciókat. Azt is fontosnak tartotta, hogy az európai produkciókon belül ne csak az adott ország alkotói jussanak szóhoz. (e-masa.hu, ) EU, szabályozás Gyermek-domainnév bevezetését tervezi az EU Erőszakos cselekmények, pornográfia, pedofília, rasszizmus, internetes csalók ezek mindmind olyan fogalmak, amelyekkel sajnos egy mai felhasználó szembesülhet az interneten. Az ilyen tartalmat kínáló oldalakat egyelőre úgy tűnik, lehetetlen kiszűrni és a számuk nem hogy csökkenne, de inkább fokozatosan egyre nő. A probléma régóta napirenden van szerte a világon. Az Európai Unió eddig is számos programot indított ez ellen több-kevesebb sikerrel. Azonban a látszólagos kudarc sem szegte kedvét a szervezetnek és az unió egy újabb javaslattal rukkolt elő, mivel egyáltalán nem elégedett az internet biztonságával. Érthető az is, hogy sok szülő fél felengedni a gyermekét a világhálóra, mondván, ki tudja, hogy kivel chatel a csemetéje vagy éppen milyen, a fejlődésére káros oldalra bukkanhat az internet dzsungelében. Az Unió egy új domainnévvel akarja biztosítani, hogy a gyerekek és a fiatalok a jövőben még inkább védettek legyenek a különböző online támadásokkal szemben. A tervek szerint bevezetnék a.kid domainnevet, amelyet minden olyan ellenőrzött weboldal megkaphatna, amelyik a gyermekek számára normális tartalmat kínál. Az Európai Parlament ezenkívül 10

11 tervezi egy olyan jelölés bevezetését is, amelyet azok a portálok kapnának meg, amelyek betartják a gyermekek és a fiatalok védelmére készülő internetes viselkedési kódexet. Ily módon vélik megvalósíthatónak a fiatalkorúak védelmét, illetve a biztonságos szféra létrehozását. Az aggodalom nem alaptalan. Becslések szerint ugyanis jelenleg a világhálón világszerte 260 millió pornóoldal található, ezek közül 470 ezren található valamilyen pedofil tartalom. A gyermekpornográf képeket, videókat és szöveges anyagokat kínáló portálok száma 2003 és 2004 között 70 százalékkal nőtt. (sg.hu, ) EU, szabályozás Elkészült az első uniós távközlési adattárolási tervezet A tervek szerint már nem csak a vezetékes, a mobil és az internetes telefonhálózatokon folytatott beszélgetéseket, az SMS-eket, az internetezési szokásokat nyilvántartó naplófájlokat, de a chatbeszélgetéseket, az FTP és a fájlcserélési rendszerek információit is nyilvántartanák. Minden eddigi elképzelést felülmúl az Európai Bizottság által elkészített és beterjesztett első hivatalos telekommunikációs adattárolási javaslat. Az indítványt Franco Frattini illetékes EU-biztos ismertette. Kiderült, hogy továbbra sincs egyetértés abban a kérdésben az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács (ET) között, miszerint mennyi ideig is tárolják az adatokat. Az EB szerint elegendő lenne csak egyetlen évig megőrizni minden információt, míg az ET négy éven át őrizné az információkat. Utóbbi elképzelést támogatja az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Nagy-Britannia is. Németország, Csehország, Finnország és Ausztria európai tanácsi képviselői azonnal mereven elutasították az előterjesztést. Ezzel szemben a dán, a svéd, az észt, a litván és a belga ET-képviselők a legszigorúbb, mindenre (vezetékes, mobil és VoIP-beszélgetések, SMS, chat, FTP, P2P, , internet) kiterjedő adattárolást tartanának szükségesnek. (sg.hu, ) EU, szabályozás Az USA nem mond le az internet felügyeletéről Az Egyesült Államok továbbra is hajthatatlan, és nem hajlandó kiengedni a kezéből az internet irányítását. Az ENSZ 2003-ban egy munkacsoportot hozott létre, mivel több, többségében fejlődő ország kifogásolta, hogy az amerikai kormány befolyása alatt álló ICANN dönt a világhálót érintő alapvető kérdésekről. A bizottság négy megoldást dolgozott ki arra, hogy miként lehetne nemzetközi felügyelet alá vonni a világhálóval kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezek közül három gyakorlatilag marginalizálná az ICANN szerepét, és nemzetközi szervezetekre ruházná annak jogosultságait, míg egy ugyan meghagyná az amerikai szervezetet, de beleszólást engedne a döntésekbe az ENSZ-tagállamok számára is. Az információs társadalmat középpontba állító novemberi ENSZ-csúcsértekezlet genfi előkészítő tárgyalásain az Európai Unió is támogatta a javaslatot. David Gross amerikai nagykövet azonban határozottan megismételte: országa számára elfogadhatatlan a világszervezet javaslata. Nem fogunk beleegyezni abba, hogy az ENSZ kezébe kerüljön az internet irányítása mondta. Sokan úgy vélik: egyetlen ország sem teheti rá a kezét egy olyan infrastruktúrára, amelynek ilyen stratégiai szerepe van a világgazdaságban. Az amerikai hegemóniát kifogásoló országok egy része megelégedne egy kompromisszumos megoldással is, ám az internet fejlesztésében kulcsszerepet játszó USA egyelőre erre is kevés hajlandóságot mutat. (it.news.hu, ) EU, szabályozás 11

12 Felhasználási jog Szlovákiának nem kell a Való Világ? Támadják Szlovákiában Árpa Attilát és az általa kitalált műsort, a ValóVilág showt. Szlovákiában a katolikus egyház aláírásgyűjtésbe kezdett a még el sem indult műsor ellen. A petíciót aláíró több mint nyolcvanezer ember a műsorban mutatott szexuális jelenetek kártékony hatásaitól félti a társadalmat. Az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal nem az egyház előzetes félelméről van szó, hiszen többük látta már a műsor magyar és cseh változatát, melyek tényleg nem szűkölködtek pikáns töltetű eseményekben. ha nem sikerül bojkottálni a valóságshowt, akkor a csatorna igazgatóját fogják felkérni arra, hogy felügyelje a műsort, és cenzúrázza az intim részeket. Azonban nem ez az egyetlen probléma, ami felmerült a műsorral kapcsolatban. A másik gond az, hogy a konkurens Big Brother licencének tulajdonosa, az Endemol perelni kívánja a VV készítőit, mivel kísérteties hasonlóságokat vélnek felfedezni a két műsor között. Az Endemol már az első széria elején perrel fenyegetőzött, azonban látván az adások módosított koncepcióját, végül elálltak ettől a szándékuktól. (ma.hu, ) fogadtatás (reak.), felhasználási jog Szerzői jog, irodalom és a net: fogynak a legális szerzők Kritikusai szerint a hatályos szerzői jogrendszer túlságosan merev: még akkor is megköti a szerző kezét, ha az illetőt nem érdekli a műve sorsa, vagy kifejezetten célja a mű szabadon felhasználhatóvá tétele. A szabályozás szerint ma minden létrejött művet automatikusan megillet a szerzői jogi védelem, mely a szerző engedélye híján automatikusan megtiltja a mű átdolgozását, felhasználását, terjesztését, többszörözését. A szerzőt személyhez fűződő, illetve vagyoni jogok illetik meg: ezek közül az elsőről a szerző még saját akaratából sem mondhat le, viszont nem is ruházhatja át másra. A túlszabályozás és a kalózkodás kibékítésére alkalmas eszköznek látszik a kaliforniai Stanford Egyetem jogászprofesszora, Lawrence Lessig konstrukciója, a Creative Commons. A mozgalom mára mintegy 30 országban teremtette meg azt a lehetőséget, hogy az adott ország szerzői az ott hatályos jog szabályozása által számukra automatikusan biztosított jogokról vagyis a szerzői jog személyi része bizonyos mértékben lemondhassanak a köz javára. Ilyen jog például az átdolgozás, a többszörözés, másolás joga és a felhasználás joga. A Creative Commons akárcsak a szabad forráskódú szoftverek esetében a szerző által a műve mellé illesztett jognyilatkozat, melyben a szerző meghatározhatja, hogy mely jogaival nem kíván élni az adott mű kapcsán. Lehetősége van arra, hogy csak annyit kössön ki, hogy a nevét feltüntessék. Megtilthatja, vagy engedélyezheti a kereskedelmi célú hasznosítást és kikötheti, hogy műve alapján létrejött új alkotásokat se lehessen kisajátítani. A CC hátránya, hogy egyelőre csak mozgalomként, illetve ajánlásként működik: elvileg a szerző saját magával szemben követ el jogsértést, ha jogairól lemond ezt a kiskaput egy CC-nyilatkozat megtámadására elvileg felhasználhatják az örökösök. Jelenleg utópia számba megy az az elképzelés is, hogy a szerző, afféle végrendeletként szabadon rendelkezhessen arról, hogy megadott időkorlátok között lecsökkenthesse a 70 éves védelmi időszakot. A morál csupán annyi, hogy a szerzői jog bizonyos fokú lazítására valószínűleg rákényszerülnek az érintettek: viszont ha csak a filmgyártásból és a -forgalmazásból eredő, egy közép-európai állam teljes GDP-jét elérő profitot nézzük, akkor valószínűnek látszik, hogy ez a lazítás eléggé kismértékű lesz. (transindex.ro, ) felhasználási jog, szabályozás A cseh Való Világ is veri a Big Brothert A Való Világ, amelyet a Vy Volení (Kiválasztottak) cím alatt sugároz augusztus végétől a 12

13 Prima, az első tíz nap után magabiztosan veri a Nova slágerét, a holland klasszikus Nagy Testvért. A Big Brother csak az indulás napján volt népszerűbb: kétmillió ember nézte, míg a VyVolení 1,3 millió érdeklődőt vonzott. Egy hét elteltével azonban megváltozott a helyzet: a Big Brother napi nézettsége 1,1-1,2 millió, míg a Vy Voleníé 1,6-1,7 millió körül állapodott meg. Mindkét show mindjárt az első napokban botrányokat is kavart, mert a szereplők az esti fő műsoridőben sugárzott felvételeken is a megengedettnél nyíltabban beszélgettek a szexről, s különféle keményebb kifejezésekben sem volt hiány. A tiltakozások után a durva kifejezéseknél most már mindkét tévében csak egy sípoló hang hallható. A tévé műsorokat felügyelő bizottság egyelőre levélbeli figyelmeztetésekkel intézte el az ügyet. Ugyanakkor az éjfél előtt, illetve utána sugárzott felvételeken, amelyek egyre inkább népszerűek, már szinte minden volt: nyílt szeretkezés, sőt párnától takart önkielégítés majdnem egyenes adásban, és mosdatlan szájú, majdnem a tettlegességig fajuló szóváltások, intrikák. A Big Brother licenctulajdonosa, az Endemol a BB klónjának tekinti a Való Világot, ezért több kelet-európai országban pert indított az azt gyártó magyar IKO Kft. ellen. Az Endemol Horvátországban elérte célját: a zágrábi bíróság kimondta, hogy a VV az Endemol-licenc másolata. A holland cég most Szlovákiában és Csehországban is peres úton igyekszik megakadályozni a magyar valóságshow térnyerését. (index.hu, ) fogadtatás (reak.), szabályozás, felhasználási jog Google: azért is lesz online könyvtár! Tovább folytatja az irodalmi művek internetes elérhetőségét lehetővé tevő tervei megvalósítását a Google. A keresőcég az elmúlt hetekben tette hozzáférhetővé eddig elkészült gyűjteményét az USA-n kívül 14 további országban például Nagy-Britanniában, Kanadában, Indiában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Ausztráliában, amelyek lakosai angolul megjelent művek között válogathatnak. Bár az érintett országok jogszabályai eltérően védik a szerzői jogokat, a Google háromféle találattípusa mindegyikükben elfogadott. Teljes terjedelmükben olvashatók online módon azok a könyvek, amelyek írói nem ragaszkodnak szerzői jogaikhoz, legfőképpen az eladott példányonként járó jogdíjhoz. Részben elérhetők azok a művek, amelyek alkotóival egyedi szerződést kötött a Google írásaik bizonyos részének internetes megjelentetésére. Végül tartalmi kivonattal kell beérniük az érdeklődőnek azokból a könyvekből, amelyek szerzői nem járultak hozzá az ingyenes online közléshez. A keresőcég korábban megpróbálta úgy növelni elektronikus könyvtára állományát, hogy azt javasolta az íróknak és kiadóiknak: jelöljék meg pontosan, mely műveiket tiltják le az internetről. Ezt a módszert azonban a kiadói szakmai szövetségek elutasították, mivel úgy vélik, szabad kezet adna a Google-nek a publikálásra mindaddig, amíg valaki egyenként nem tiltakozik minden egyes alkotása elektronikus megjelentetése ellen. (it.news.hu, ) érdekképviselet, szabályozás, tartalomkínálat, felhasználási jog 13

14 Fogadtatás Szlovákiának nem kell a Való Világ? Támadják Szlovákiában Árpa Attilát és az általa kitalált műsort, a ValóVilág showt. Szlovákiában a katolikus egyház aláírásgyűjtésbe kezdett a még el sem indult műsor ellen. A petíciót aláíró több mint nyolcvanezer ember a műsorban mutatott szexuális jelenetek kártékony hatásaitól félti a társadalmat. Az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal nem az egyház előzetes félelméről van szó, hiszen többük látta már a műsor magyar és cseh változatát, melyek tényleg nem szűkölködtek pikáns töltetű eseményekben. ha nem sikerül bojkottálni a valóságshowt, akkor a csatorna igazgatóját fogják felkérni arra, hogy felügyelje a műsort, és cenzúrázza az intim részeket. Azonban nem ez az egyetlen probléma, ami felmerült a műsorral kapcsolatban. A másik gond az, hogy a konkurens Big Brother licencének tulajdonosa, az Endemol perelni kívánja a VV készítőit, mivel kísérteties hasonlóságokat vélnek felfedezni a két műsor között. Az Endemol már az első széria elején perrel fenyegetőzött, azonban látván az adások módosított koncepcióját, végül elálltak ettől a szándékuktól. (ma.hu, ) fogadtatás (reak.), felhasználási jog Felpöröghet a mobil- ezés Az informatikai ágazat egyik legnagyobbja, a Microsoft is megjelent a piacon: a redmondi óriás kibocsátotta a Windows operációs rendszer egy olyan új változatát, amelyet mobilkészülékekhez terveztek. Ezen az alapon számos független szoftverfejlesztő, mint például a szilícium-völgybeli Visto, Good Technology, SEVEN és Intellisync programjai futhatnak, amelyek lehetővé teszik azt is, hogy a felhasználó mobilján fogadja, illetve onnan küldje el elektronikus leveleit. Pip Coburn, az UBS tanácsadó cég elemzője szerint a mobil ezés átütő szolgáltatás lesz, mert egyrészt az emberek legalapvetőbb pszichológiaiérzelmi igényére a másokkal való folyamatos kapcsolattartásra reagál, másrészt kiszolgálja a mobilitás iránti vágyat, harmadrészt mindezt úgy teszi, hogy a felhasználónak nem kell valami alapvetően újat befogadnia, hiszen komputerén már megtanult levelezni. A dolog annyira bejöhet, hogy háttérbe szoríthatja a harmadik generációs mobiltávközlési (3G) rendszerek által kínált összes többi új tartalmat. Andrew Odlyzko, távközlési guru egyszer csinált egy magánfelmérést, amelyben azt kérdezte az emberektől: mit választanának, ha el kéne dönteniük, hogy a teljes world wide webet elérhessék mobiljukon vagy csak hozzáférésüket? 95 százalékuk az utóbbira szavazott. Mindez alapot ad két jóslásra. Az első az, hogy valószínűleg nem a svájci bicska jellegű azaz sok mindenre használható okos telefonok fognak nagy tömegben elterjedni, hanem az egyszerűbb, de olcsóbb készülékek, amelyek lehetővé teszik a beszélgetést, az sms-ezést és az ezést is. (itnews.hu, ) fogadtatás (komm.), tartalomkínálat, technológia Népszerű a mobil-televízió A világ egyik első, a finnországi Helsinkiben lebonyolított kereskedelmi mobil-televíziós próbaüzemének nyilvánosságra hozott eredménye szerint a felhasználók hajlandóak fizetni a népszerű mobil-televíziós szolgáltatásokért. A próbaüzemben résztvevők 41 százaléka szívesen fizetne a mobil-televíziós szolgáltatásért. A felhasználók több mint a fele (58 százaléka) úgy véli, hogy a mobil-televíziós szolgáltatások népszerűek lesznek. A próbaüzem résztvevői havi 4,90 eurót fizettek, de a tesztelők fele a havi 10 eurós díjat is elfogadhatónak tartja. A felhasználók általában a szabott árat részesítették előnyben, bár többüket érdekelte a tartalomfüggő díjszabási modell, azaz amikor a felhasználó egy bizonyos tartalomfajtára, például futballmeccsre vagy autóversenyre fizet elő. 14

15 A Helsinkiben lebonyolított próbaüzem tovább erősíti azt a meggyőződésünket, hogy a mobiltelefonokon sugárzott televízió fontos lehetőséget jelenthet mondta Richard Sharp, a Nokia Rich Media üzletágának alelnöke. (sg.hu, ) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat Hódít a meztelen chat Kínában Divat a virtuális szex egy formája, a pucér chat Kínában. Már vagy húszezren csevegnek éjszakánként egymással részben, vagy teljesen meztelenül. A pucér chatelésnek túl sok teteje nem volna, ha nem láthatnák egymást. A kis webkameráknak köszönhetően azonban ez nem gond. A divatot veszélyesnek ítéli több társadalomtudós is. (hvg.hu, ) fogadtatás (reak.), fogyasztás 14 ezer per a zeneletöltés miatt Két év alatt ekkorára duzzadt az Egyesült Államokban beperelt internetezők száma, akik engedély nélkül töltötték le és fel digitális dalaikat. Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA) még 2003 szeptemberében bejelentette: beperli, és bíróság elé állíttatja azokat az internetezőket, akik illegálisan cserélnek a Világháló segítségével dalokat egymás között. Ezt egy bírói ítélet tette lehetővé: az USA egyik szövetségi bírája még abban az évben úgy döntött, hogy a file-cserélő programok ugyan nem, de az azokat törvénysértő módon alkalmazó felhasználók már büntethetők. Azóta a Legfelsőbb Bíróság másként ítélt: az új döntés szerint a jogsértő állománycserét támogató alkalmazások fejlesztői is felelősségre vonhatók. Április végén újabb 725 ismeretlen letöltő ellen kezdeményezett jogi lépéseket az Amerika Hanglemezkiadók Szervezete (RIAA), aminek következtében az összesen eddig beperelt felhasználók száma átlépte a 10 ezres határt. Az USA-ban az összes polgári peres eljárásnak körülbelül 2,3%-át teszik ki átlagosan az amerikai szervezet által kezdeményezett perek. Mivel átlagosan 3 ezer dolláros pénzbüntetésre ítélték a bűnösnek talált internetezőket, ezért ebből durván 30 millió dollár bevétele származik a hanglemezkiadó szövetségnek. Az RIAA szerint egyértelmű eredménye van a jogi erőfeszítéseiknek: szerintük visszaesett a zenékkel való kalózkodás mértéke. Igaz, a peer to peer hálózaton működő Kazaa felhasználói száma és adatforgalma valóban jelentős mértékben csökkent, mióta a perek beindultak. Ám szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy az online kalózkodás visszaszorulóban lenne, inkább annak a hatása, hogy az emberek más platformokat használnak fel az illegális filecserére. (terminal.hu, ) fogadtatás (komm.), gazdaság, szabályozás Jobbos tévét indít Bencsik A jobboldali televízió műsorát valószínűleg csak DVD-n terjesztik majd. Tévécsatornáknak kezdetben heti négy órányi műsort kínáló földalatti televíziót indít a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjének ügyvezetésével működő társaság idén októberben. Markánsan jobboldali véleményműsor Magyarországon ma nem kap teret mondta kezdeményezésükről Bencsik András, aki szerint a vélemények tükrében van ma minimum ötmillió magyar állampolgár, aki ezt igényli A választási kampányban aktívan részt akarunk venni: igazából ez lesz a televízió referenciája tette hozzá, az arab nyelvű al- Dzsazíra hírtelevíziót nevezve mintaképüknek, amiért az sajátos nézőpontot felvonultatva tudott ellenpontot képezni a nagy amerikai hírcsatornákkal szemben. A DVTV korongot újságárusoknál 680 Ft-ért lehet kapni, előfizetéssel 660 Ft-ot, a Demokrata előfizetői 480 Ft-ért juthatnak hozzá. A DVTV létrehozói ezentúl előrehaladott tárgyalásokat folytatnak olyan kábelszolgáltatókkal, akik készek a televízió műsorait saját kábelhálózatukban sugározni. Emellett a DVTV adásának bizonyos részei elérhetőek lesznek a világhálón (index.hu, ) fogadtatás (reak.), gazdaság, tartalomkínálat 15

16 Beszüntette adását a csíki Star FM A bukaresti Kiss FM kereskedelmi rádió román nyelvű műsora hallható a csíkszeredai Star FM hullámhosszán, mivel a magyarul sugárzó helyi rádióadó beszüntette adását. Ez egy belső, tulajdonosi döntés volt, nem adta el senki a rádiót. A Star FM, a Kiss FM, akárcsak a Prima TV, ugyanazon tulajdonosi csoporthoz tartozik. Nemrég készült egy országos felmérés, amely szerint a Kiss FM a legkedveltebb rádióadó, ezért most minden megyében, így Hargita megyében is igyekeznek ezt elérhetővé tenni. A helyi adás helyén ezért a Kiss FM műsora hallható, ha majd lesz egy második frekvencia, akkor újraindulhat a Star FM is mondta a megszűnés okairól a Hargita Népének Mircea Colceriu, a Star FM igazgatója. (transindex.ro, ) tartalomkínálat, fogadtatás (komm.) A cseh Való Világ is veri a Big Brothert A Való Világ, amelyet a Vy Volení (Kiválasztottak) cím alatt sugároz augusztus végétől a Prima, az első tíz nap után magabiztosan veri a Nova slágerét, a holland klasszikus Nagy Testvért. A Big Brother csak az indulás napján volt népszerűbb: kétmillió ember nézte, míg a VyVolení 1,3 millió érdeklődőt vonzott. Egy hét elteltével azonban megváltozott a helyzet: a Big Brother napi nézettsége 1,1-1,2 millió, míg a Vy Voleníé 1,6-1,7 millió körül állapodott meg. Mindkét show mindjárt az első napokban botrányokat is kavart, mert a szereplők az esti fő műsoridőben sugárzott felvételeken is a megengedettnél nyíltabban beszélgettek a szexről, s különféle keményebb kifejezésekben sem volt hiány. A tiltakozások után a durva kifejezéseknél most már mindkét tévében csak egy sípoló hang hallható. A tévé műsorokat felügyelő bizottság egyelőre levélbeli figyelmeztetésekkel intézte el az ügyet. Ugyanakkor az éjfél előtt, illetve utána sugárzott felvételeken, amelyek egyre inkább népszerűek, már szinte minden volt: nyílt szeretkezés, sőt párnától takart önkielégítés majdnem egyenes adásban, és mosdatlan szájú, majdnem a tettlegességig fajuló szóváltások, intrikák. A Big Brother licenctulajdonosa, az Endemol a BB klónjának tekinti a Való Világot, ezért több kelet-európai országban pert indított az azt gyártó magyar IKO Kft. ellen. Az Endemol Horvátországban elérte célját: a zágrábi bíróság kimondta, hogy a VV az Endemol-licenc másolata. A holland cég most Szlovákiában és Csehországban is peres úton igyekszik megakadályozni a magyar valóságshow térnyerését. (index.hu, ) fogadtatás (reak.), szabályozás, felhasználási jog Megháromszorozódtak a letöltések 2005 várhatóan robbanást hoz a digitális zenei piacon jósolta a legtöbb szakember még az év elején, és valóban: az év első felében 180 millió dalt értékesítettek ilyen formában a kiadók világszerte. Időközben a világ vezető négy nagy lemeztársaságból kettő, a Universal és a Warner is elindította önálló digitális márkáját (labeljét), melynek kiadványait kizárólag a világhálón lehet megvásárolni. A nemzetközi hanglemezkiadói szövetség, az IFPI közzé tett adatai szerint a széles sávú internetezés elterjedése a várakozásokkal ellentétben inkább a legális zeneipar malmára hajtotta a vizet: miközben 2005 első felében a zenei fájlok illegális csereberéjének volumene stagnált, sőt egyes régiókban érezhetően csökkent, addig a legálisan letöltött hangfelvételek száma megháromszorozódott az előző évhez képest. Ez számokban 180 millió dalt jelent, és már így is jóval meghaladta a tavalyi év egészét (157 millió). Nem véletlenül nyilatkozta lelkesedve John Kennedy, az IFPI elnöke: Most már valódi bizonyítékát látjuk annak, hogy az emberek egyre inkább elfordulnak az illegális fájlcseréléstől, és legálisan kívánják élvezni az online zenehallgatást. Akár a törvényes eljárásoktól való félelem okozza, akár annak belátása, hogy sok hálózat komoly károkat okozhat az otthoni számítógépben, a hozzáállás 16

17 egyre inkább változik, és ez jó hír az egész zeneipar számára. (hullamvadasz.hu, ) fogyasztás, fogadtatás (komm.) Európában terjed a digitális életstílus Az Intel Corporation Európa digitális életstílusát vizsgáló tanulmánya megállapította, hogy Európa most már hivatalosan is a technológiáért rajongók hazája. Az európaiak ma már csaknem ugyanannyi időt töltenek internetezéssel (11 óra/hét), mint zene- és rádióhallgatással összesen (13,7 óra / hét). Az olaszok több időt töltenek az interneten, mint TV-nézéssel (14 óra internetezés 13 óra tévé-nézéssel szemben). 28 millió európai (43 százalék) néz utána interneten egészségügyi kérdéseknek, problémáknak. Minden hatodik európai állítja, hogy az SMS és küldésének lehetősége magabiztosabbá tette őket, amikor magánéleti kapcsolatuk kiépítésében meg kellett tenniük az első lépést. Az európaiak 44 százaléka használja az internetet álláskeresésre: legnagyobb arányban a hollandok (57 százalék), és ők a legmegszállottabb kutatók is (94 százalék). (fn.hu, ) fogadtatás (komm.), fogyasztás Miért függenek rengetegen az internettől és hogyan? Az internetfüggőség már egy ideje létező jelenség. Magyarországon kb. 7 százalékra becsülik az internetezők arányát. Egy hazai felmérés azt mutatja, hogy a gyakori internetezők csupán 4 százaléka kóstolt bele az utóbbi 3 hónapban az internetezésbe, 43 százalékuk viszont már 5 éve a függők közé tartozik, s a megkérdezettek 35 százaléka 3-5 év óta csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Legtöbben elektronikus levelezésre használják az internetet 90 százalék szokott eket küldeni és fogadni. Internetes magazinokat, híreket 87 százalék olvas, a világhálón keresztüli információkeresés pedig az internetezők négyötödére jellemző. Chatelni a szörfölők egyharmada szokott, és ez a tevékenység inkább a fiatalok körében népszerű. Hogy a felsorolt tevékenységek hobbyk, vagy már egyes esetekben függőségek-e, azt nehéz megmondani, de a témával foglalkozó neves pszichológusok szerint definiálható a határ. A munkahelyi internethasználat növekszik: a válaszadók 93 százaléka internethasználattal tölt valamennyi időt az a munkahelyen. Ez magasabb a 2004-es 86 százalékos aránynál, amely a Web@Work tanulmányában jelent meg. Magánjellegű felhasználás a munkahelyen internetezéssel töltött átlagos idő 12,6 óra/hét, míg a nem munkával kapcsolatos internetes oldalak böngészésével töltött idő 3,4 óra/hét. A megkérdezett informatikusok azonban úgy becsülik, hogy az alkalmazottak csaknem hat (5,9) órát töltenek a nem munkával kapcsolatos oldalakon. (gondola.hu, ) fogadtatás (komm.), fogyasztás SMS és segítségével bátrabban ismerkedünk? Az IBM tanulmánya szerint egyre többen használják a technológiát ismerkedésre, kapcsolatteremtésre. A technológiának az ismerkedésben betöltött szerepét vizsgálva kiderül, hogy az SMS-ek és ek egyik nem várt előnye az, hogy segítségükkel minden hatodik európai (18 százalék) magabiztosabbnak érzi magát a potenciális új partnerrel történő megismerkedés első lépésének megtételekor. Az interneten keresztül történő ismerkedés Németországban és Olaszországban a legnépszerűbb, ahol a számítógép-tulajdonosok 13 százaléka próbálta már. A britek és a hollandok a legkevésbé nyitottak ezen a téren, csupán 7 százalékuk ismerkedett valaha az interneten. (hirek.ro, ) fogadtatás (reak.), fogyasztás Üzleti modellek versenye az online zenék piacán David Goldberg, a Yahoo elnökhelyettese úgy véli, hogy a zeneanyagok internetes elérésének előfizetéses rendszere hamarosan kiváltja a cd-vásárlást, és a számok egyenkénti letöltögetését az on-line áruházakból. (Az internetes cég nemrégiben vezette be ilyen 17

18 szolgáltatását, konkurenseinél sokkal kedvezőbb díjakkal például 60 dolláros éves előfizetési tarifával.) Ennek a módszernek az az előnye, hogy a havi díjért korlátlanul sok zenéhez juthat hozzá az előfizető, amelyeket letölthet a PC-jére, illetve meghatározott számú másolatot készíthet róluk például walkmannel való hallgatáshoz. A változások előtt álló legelső akadály a megfelelően nagy tömegű potenciális ügyfél hiánya. Míg a RealNetworks, az AOL, az új Napster együtt 2003-ról 2004-re 750 ezerről csak másfél millióra tudta növelni az előfizetők számát, addig az Apple, az online zeneletöltés vezető cége, 2004-ben a korábbi 4,4 millióról 17,2 millióra növelte az ipod lejátszók értékesített mennyiségét, és 2006-ra 22,2 millió felhasználóval számol. Ennek tükrében nem meglepő, hogy bár szakértők szerint könnyen megtehetné nem tervezi előfizetéses szolgáltatás bevezetését, hanem marad a számok egyenkénti megvásárlásának lehetővé tételénél. A második akadály az árakban keresendő. Bár az érdekelt cégek nem nyilatkoznak költségeikről, szakértők úgy tudják, hogy a zenekiadók előfizetőnként havi 6 dollárt kérnek a szolgáltatóktól, amennyiben a vevő csak a PC-jére tölti le az általa bérelt számokat. Ez esetben a viszonteladók 10 dollárért értékesíthetik a szolgáltatást havonta és személyenként, ám amennyiben lehetővé teszik a zenék továbbmásolását egy hordozható eszközre, akkor már 8 dollárt kell fizetniük a kiadóknak, ezért a Yahoo piaci megjelenése előtt 15-öt kértek ügyfeleiktől. Az internetes cég most 7 dollárra csökkentette a havi egyéni előfizetői díjat, amit sokan tarthatatlannak tartanak. A Yahoo előnye, hogy ezt a szolgáltatást ajánlhatja 176 millió regisztrált korábbi ügyfelének, illetve hogy a szükséges információtechnológiai háttér a rendelkezésére áll. Ezzel együtt megfigyelők úgy vélik, nem maradhatnak fenn az alacsony árak: amint meglesz a szolgáltatóknál a megfelelő számú ügyfél, emelni fognak (ahogyan azt például a kábeltévé -társaságoknál is megfigyelhettük). Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a zenekiadók nem szívesen néznék termékeik árának csökkenését, azaz tőlük nem várható, hogy engednek díjaikból. A Jupiter Networks piackutató jelentése szerint jelenleg a teljes zeneipari értékesítés 2 százalékát képviselik az online előfizetéssel eladott számok, ami 2010-re is csak 12 százalékra megy fel. (it.news.hu, ) fogyasztás, gazdaság, fogadtatás (komm.) A brit fiatalok egyre inkább elfordulnak a televíziótól A brit fiatalok egyre inkább elfordulnak a hagyományos televíziózástól. Az 1000 fős, 25 és 34 éves fiatalokból vett minta alapján végzett felmérés eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a fiatalok számára az egyéb jellegű információforrások népszerűbbek a televíziózásnál olvasható a médiainfo oldalán. Mára minden harmadik fiatal az interneten vagy a mobil telefonja segítségével szerzi be inkább az információkat, így a hirdetők is ezeken a csatornákon tudják őket a lehető legkönnyebben elérni. A felmérés nyilvánvalóvá tette a televíziózási szokások megváltozását nyilatkozta Andrew Canter a kutatást végző cég ügyvezető igazgatója. Az egyik érdekes megállapítása az volt a felmérésnek, hogy a fiatalok elfogadják, sőt egy részük örömmel is veszi a hirdetéseket, azonban csak akkor, ha az számukra fontos információt hordoz, egyben szórakoztatja őket. (stop.hu, ) fogadtatás (reak.) 18

19 Átalakítja a nézői szokásokat a szélessávú IPTV A londoni Lovelace Consulting tanulmánya szerint az IPTV a szélessávon bármikor letölthető tévéadás öt éven belül felborítja a televíziózásról alkotott jelenlegi képet. Napjainkban körülbelül két és félmillió előfizetője van a különböző IPTV-szolgáltatóknak. Szakértők szerint ez a szám 2010-re a tízszeresére fog nőni, az IPTV-ágazat 10 milliárd dolláros volumenűre bővül. A tanulmány egyik szerzője szerint a digitális tévéműsorok ugyanazon protokollon keresztüli továbbítása, amely jelenleg az internet alapját adja, kiveszi majd az irányítást a szolgáltatók kezéből, vagyis az IPTV hamar alkalmazkodni fog a web tulajdonságaihoz. (transindex.ro, ) fogadtatás (komm.), fogyasztás, gazdaság Egy másodperces reklám A zsúfolt reklámpiacon korántsem könnyű nagyot alkotni, így a mezőnyt továbbra is az afféle kockázatmentes próbálkozások uralják. Ezért is számít üdítő színfoltnak, hogy az egyik telekommunikációs cég egyetlen másodperc időtartamú reklámmal szállt harcba a tévénézők kegyeiért. Az első magyar extra rövid reklám szerkezete egyszerű: hangos telefoncsörgés közben fölvillan a hirdető vállalat logója és a bevezetendő szolgáltatás díjszabása. Elsőre szinte föl sem figyelünk a hirdetésre, a negyedik-ötödik bevillanásnál azonban már a teljes üzenetet vesszük, vagyis összeáll a kép, s a hirdető ekkor még mindig csak néhány másodpercnyi műsoridőt vett igénybe. Az Európában mindeddig csupán egyetlen korábbi alkalommal használt módszer az Amerikai Egyesült Államokból származik, ahol ezt a formátumot a nagyobb cégek is szívesen választják bejáratott termékeik ismertségének szinten tartására. A flashreklám (avagy szabad fordításban: villanóreklám) története egyébként az ötvenes évekig nyúlik vissza; a szakemberek ekkoriban próbálkoztak először azzal, hogy a másodperc tört részéig látható üzeneteket illesszenek a filmekbe. Az ötlet azonban nem aratott osztatlan elismerést, mivel sokan úgy vélték: a tudatosan nem észlelhető információ emberi jogokat sért. A villanóreklám így előbb az USA-ban, majd szerte a világon feketelistára került. A vonatkozó honi jogszabály is tiltja az ilyesféle médiakampányt. Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, hozzátéve: a fogyasztónak minden körülmények között tudnia kell, hogy reklámot lát, állítja: a tudatosan nem érzékelhető reklám egyébként nemcsak morális aggályokat vet föl, hanem hatékonysága is megkérdőjelezhető. Egy, a kilencvenes években végzett kísérletben ugyanis észrevehetetlenül mozifilmbe rejtették a pattogatott kukorica hirdetését, ám a nézők a vetítés szünetében még véletlenül sem a támogatott márkát vásárolták a büfében. Az időnként meglepő újításokat az úgynevezett reklámkerülők számának dinamikus gyarapodása teszi indokolttá. A szakemberek azt nevezik reklámkerülésnek, amikor a fogyasztó aktívan tesz a felé áradó reklám elhárításáért, vagyis azonnal a távkapcsolóért nyúl, ha kedvenc sorozatának lendületét reklámblokk töri meg. A reklámkerülés jelenségével idehaza kevesen foglalkoznak, és az érintett cégek képviselői sem szívesen nyilatkoznak az ügyben, holott a hirdetési piac jövőjét meghatározó folyamatokról van szó, mivel a magyar lakosság több mint egynegyede reklámkerülő. A felmérésekből kiderül, hogy az átlag magyar fogyasztóra hetente átlagosan 255 tévéspot, 350 óriásplakát, 177 sajtóhirdetés, 136 rádióspot és 1,6 mozireklám zúdul. Mindemellett a reklámkerülés azok körében a legmagasabb, akik iskolázottabbak, műveltebbek és olvasottabbak, tehát kritikusabbak és igényesebbek, ráadásul vásárlási szempontból a legerősebb csoportot képviselik. A magyar kereskedelmi média azonban egyelőre nem alkalmazza a gyakorlatban a kutatások eredményeit. Pedig Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára álláspontja szerint van megoldás: a televízióban csökkenteni kellene a hirdetések számát, egyúttal pedig emelni a hirdetési árakat, hogy jobb minőségű reklámokkal telítődjön a médium. 19

20 Márpedig váltásra mindenképpen szükség lesz, mert a küszöbönálló új műsorsugárzási technológiák eddig kihasználatlan eszközöket adnak a reklámkerülők kezébe. A digitális televíziózás például megteremti a lehetőségét, hogy a fogyasztó előre beprogramozza készülékén a reklámblokkok kihagyását, mivel a technika azonosítani tudja a különböző tartalmakat. A legfrissebb kimutatások szerint az USA-ban a reklámok átugrására, szűrésére a tévénézők hetven százaléka szívesen áldoz pénzt, sőt a legmodernebb, nagy mennyiségű műsor rögzítésére képes készülékekkel rendelkezők a képernyő előtt töltött idejük hetvenöt százalékában nem az éppen a tévében futó műsort nézik, ami a reklámok hatvan százalékának kikerülését jelenti. Mindez a törvénysértő megoldások alkalmazásának felerősödését, így a burkolt reklámok elterjedését eredményezheti. Kevésbé látja sötéten a jövőt az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára. A fogyasztók nyitottsága ugyan egyre csökken, de a másik oldal rengeteg új ötlettel áll elő mondja Fazekas Ildikó. Igaz, Magyarországon mindebből egyelőre kevés érzékelhető, mert a hirdetők a kockázatmentes, jól bevált formulákat támogatják. Ám föl kell rá készülnünk, hogy a klasszikus csatornákon kívül hamarosan olyan speciális, a reklámozás szempontjából eddig föltáratlan területek lépnek színre, mint például a fodrászszalon vagy a fitneszterem, és a hirdetők gyakrabban élnek majd a gerillamarketing eszközeivel. (hetivalasz.hu, ) fogadtatás (komm., reak.), tartalomkínálat, technológia Szabó István életműdíja A hollandiai Vlissingen városában rendezik meg a Film by the Sea elnevezésű nemzetközi fesztivált, amelynek retrospektív programját Szabó István munkásságának szentelik. Az Oscar-díjas magyar rendezőtől tíz film látható, s Szabó István a holnapi díjkiosztó ünnepségen átveszi a rendezvény életműdíját. Emellett a versenyprogramban Koltai Lajos Sorstalanság című filmje is szerepel. További filmes hír, hogy az Európai Filmakadémia nyilvánosságra hozta a 2005-ös nevezések listáját, amelyre Mészáros Márta A temetetlen halott című alkotása került fel, Cakó Ferenc Randevú című animációs filmje a rövidfilmes listán szerepel, Szabó István Csodálatos Júlia című produkciója pedig a Jameson-közönségdíj jelöltjei között van tíz vetélytárssal a legjobb európai rendező kategóriában. (vg.hu, ) fogadtatás (díj), rendezvény A filmstúdiók maguk küzdenek a kalózok ellen Saját technológiai fejlesztésekkel lehetetlenítené el a filmkalózok dolgát hat nagy hollywoodi stúdió, amelyek közös nonprofit céget hoztak létre az ügy érdekében. A Motion Picture Laboratories, röviden Movielabs olyan nagy neveket tömörít, mint a Disney, a Warner, a Sony Pictures vagy a Fox. A hat nagy stúdió által alapított Los Angeles-i székhelyű szervezet a kalózkodás elleni technológiai megoldásokat fejleszt majd, mivel a filmszakma elégedetlen azzal, amit a szórakoztatóelektronikai ipar jelenleg nyújtani tud adta hírül a Reuters. A Movielabs a mozitermekbe bevitt kamerákat detektáló biztonsági berendezéseket, másolásvédelmi technológiákat és a kalózkópiák internetes terjesztését ellehetetlenítő szoftveres és hardveres megoldásokat dolgoz majd ki a megrendelők számára. A hat filmgyár az MTI információja szerint az első évben 30 millió dolláros költségvetést biztosít majd a társaságnak. A Motion Picture Assotiation of America (MPAA) becslése szerint a filmipart megközelítőleg 3,5 milliárd dollár veszteség érte 2004-ben a kalózkodás miatt, és ez a szám még nem is tartalmazza az online fájlmegosztással okozott kárt. A Smith Barney tanulmány szerint ez a szám 2005-ben megközelítőleg 5,4 milliárd dollárra nő majd, miközben egy átlagos amerikai film előállítása 100 millió dollárba kerül, a filmek 60 százaléka veszteséges, 20