A feladat adott. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A feladat adott. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa"

Átírás

1 A feladat adott Szokatlan érzés a Gyógyszertárba vezércikket írni úgy, hogy a számítógép klaviatúrája fölé nem a MOSZ egyik vezetôjeként, hanem a kamara tisztségviselôjeként hajol e sorok írója. Szokatlan az érzés, de a helyzet is rendkívüli. Sokan és sokat fogják még elemezni a november 22-én történteket, a gyógyszer-gazdaságossági és az új kamarai törvény parlamenti elfogadását, az odáig vezetô utat és a következményeket. Információi, érdekei és értékrendje szerint más és más elemét fogja kiemelni a történéseknek mindenki, s ebbôl a sokszínû értékelésbôl a Gyógyszertár mostani száma már nyújt egy kis ízelítôt. Ha a konkrét intézkedéseket egymás mellé rakva a mélyebb összefüggéseket keressük, az okokat és a távlatos következményeket próbáljuk meg kutatni, a sok kuszaság ellenére a novemberi történések viszonylag egyszerûen leírhatók: a szakmai érdekvédelem összeroppantására, a tulajdonosi pozíciók meggyengítésére és a gyógyszerészi kompetencia megkérdôjelezésére került sor. Nem hiszem, hogy bárkinek is kétsége lehetne az új kamarai törvény céljáról; hogy sokat kellene magyarázni a patikaliberalizáció hatását a jelenlegi gyógyszertári vagyon értékére és tulajdonosi pozíciónk törvényalkotói szándék szerint remélt elvesztésére; hogy a személyi jog kiüresítésével, a szakasszisztensek alanyi jogú expediálásának lehetôvé tételével és a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazással alapvetô gyógyszerészi kompetenciakörök megkérdôjelezésére került sor. Ha az intézkedéseket ebben a kontextusban vizsgáljuk, rögtön adódik a gyógyszerészet történelmét kicsit is ismerô számára a felismerés: néhány évtizeddel ezelôtt volt már ilyesmire példa. Elôször betiltották a gyógyszerészi érdekvédelmi és szakmai szervezeteket, majd április 8-tól csak az Orvos Egészségügyi Szakszervezet mûködhetett július 28-án államosították a gyógyszertárakat és az újonnan létrehozott vállalatok élére laikus pártkádereket ültettek. Megszervezték az asszisztensképzést is, hogy ôvelük tartsák sakkban a korszellemmel haladni nem akaró gyógyszerészeket. A konkrét intézkedések és a módszerek talán különböztek a mostaniaktól, a fô csapásirány azonban a mostanihoz volt hasonló: összeroppantották az érdekvédelmet, elvették a tulajdont és felülírták a gyógyszerészek szakmai kompetenciáját. A történelmi analógiák felismerése nemcsak azért lehet hasznos, mert különbözô rejtett és kevésbé rejtett összefüggésekre világíthatnak rá, hanem azért is, mert történelmi távlatból vizsgálhatjuk, hogy eleink mit tettek jól vagy mit tettek rosszul, és milyen eszközökkel próbáltak meg túlélni. Az akkori történések elszenvedôi és tanúi késôbb sokat beszéltek arról, hogy az államosítást követôen talán a leginkább attól féltek, hogy összeomlik a kari szolidaritás és a súlyos egzisztenciális veszteséget, valamint a társadalmi megbélyegzést követôen szakmai és etikai vonatkozásban is súlyos erózió következik be. Nem így történt. A szakszervezeten belül elôször egy Gyógyszerészi Szakcsoportot sikerült létrehozni, aminek az irányítását fokozatosan átvették a szakmai elit tagjai. A lehetô leggyorsabban megszervezték a rendszeres továbbképzéseket, ami a tényleges szakmai fejlôdésen túl a közösségképzést is elôsegítette. Néhány hónapon belül felállították a szakfelügyelôi hálózatot, hogy a gyógyszerész szakmai munkáját ne a párt által megbízott laikusok ellenôrizzék. Végezték az asszisztensek oktatását, hogy a szükséges szakmai lojalitást biztosíthassák. Aztán a vállalati vezetôk közé is bekerültek a gyógyszerészek, akik a szakmai munka irányítóivá váltak. Az államosítás elôtti viszonyokat természetesen nem sikerült visszaállítaniuk, de megtettek mindent azért, hogy az elvett tulajdon ne hulljon szét, a gyógyszerészi kompetenciát megôrizzék és a lehetôség szerint önálló szakmai, érdekvédelmi szervezôdést is biztosítsák. Most mások a körülmények társadalmi, politikai és gazdasági értelemben egyaránt, sôt a patikáinkat sem kobozta el senki. Akkor egy ereje teljében lévô hatalom söpörte el a gyógyszerészeket, most a rendszerváltás fiaskójával és súlyos legitimációs válsággal küzdô politikai elit döntött elôször a mi kárunkra, aztán néhány héttel késôbb a betegek költségére, saját támogatóinak helyzetbe hozásáról. A félévszázados történések azonban megfontoltságra és felelôs cselekvésre intenek. A körülmények leginkább arra csábíthatnak, hogy mindenki keresse az egyéni érdekérvényesítés lehetôségeit és saját túlélési stratégiát dolgozzon ki. A patika helyzetének elemzése és a tennivalók felmérése természetesen nem spórolható meg, ennek ellenére súlyos mulasztást követnénk el, ha veszni hagynánk a közösségi fellépésben rejlô lehetôségeket és mindenki csak a saját egyéni érdekeit tartaná fontosnak. A félévszázados példa szerint az elsô közösségi lépésnek szakmai érdekvédelmi szervezeteink megerôsítésének és szilárd együttmûködésük biztosításának kell lennie. Ha hagyjuk, hogy vákuum alakuljon ki, a késôbbiekben a mainál kedvezôbb körülmények között már esélyünk sem lesz arra, hogy dolgainkat rendezzük, sôt így tálcán kínáljuk fel mindazoknak az érdekvédelem általunk kitaposott útjait, akik a mai helyzetnek részben elôidézôi voltak, részben pedig haszonélvezôi szeretnének lenni. Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy a három szervezet, a MOSZ, az MGYT és a Kamara összefogjon és egymást erôsítse, mint most. A feladat adott, tagnak és vezetônek egyaránt. Hankó Zoltán Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: ISSN Nyomdai elôkészítés: Recsi István Nyomda: Innova 2000 Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt Bp., Huba u. 10. Telefon: Ára: 1000 Ft + 20% ÁFA Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 1

2 Sorsfordító évforduló? Válaszok év eleji körkérdésünkre A Gyógyszertár minden év elején körkérdést intéz egészségpolitikusokhoz, szakemberekhez, melyben aziránt érdeklôdünk, hogy miként értékelik az elôzô évet és mit várnak a soron következôtôl. Mivel 2006-ban a szakmát körülvevô politikai klíma alapvetôen megváltozott és olyan törvényeket fogadott el az Országgyûlés, amelyek a gyógyszerészet jelenét és a jövôjét radikálisan átírják, idén kollégáink mellett valamennyi parlamenti párt egy-egy parlamenti képviselôjét is megkérdeztük. Ôk mindannyian tagjai az Országgyûlés Egészségügyi Bizottságának, így nemcsak politikusként, hanem egészségpolitikusként, sôt többnyire szakemberként is értékelik mindazt, ami történik. A Gyógyszertár által feltett kérdés: Miként értékeli 2006-ot és mit vár 2007-tôl, különös tekintettel a gyógyszerügyben bekövetkezett jogszabályi változásokra? Összeállításunkban ábc sorrendben olvashatják az egészségpolitikusok véleményét, majd ezt követôen dr. Szabó Sándor MGYK tiszteletbeli elnök MOSZ életmû-díjas és három megyei MOSZ elnök gondolatait ismerhetik meg. Derût, békességet, mosolygós arcokat kívánok A 2006-os év jelentôs változásokat hozott mind a gyógyszerforgalom, mind a gyógyszerész társadalom szempontjából. Új gyógyszertörvény született, az egészségügyi reform elsô lépéseként. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényben kijelöltük a kereteit ennek a fontos területnek. Megpróbáltuk átláthatóvá tenni azokat a terheket, amiket a gyógyszergyártóknak kell viselniük ahhoz, hogy a gyógyszerkasszában évek óta növekvô hiány féken tartható legyen. Az új patikaalapítási szabályokkal teret nyitottunk azoknak, akik fiatal gyógyszerészként be akartak lépni erre a piacra, és versenyre késztettük a régieket, hogy a fogyasztók igényeihez jobban alkalmazkodva szervezzék meg a nyitvatartást és különbözô szolgáltatásaikat. Fontos változás, hogy ezentúl patikán kívül is elérhetô lesz a vény nélkül kapható gyógyszereknek egy szûk köre, ami találkozott a lakosságnak egy kétségtelenül régóta meglévô igényével. Sajnálom, hogy ezeknek a változásoknak az eltervezését a gyógyszerésztársadalom szakmai érdekképviseletének heves ellenállása kísérte. Sokan úgy vélték, hogy a gyógyszertárak érdekeit sérti, ha a tárca engedményt tesz ezekben a kérdések. Kívánatos az lett volna, hogy partneri együttmûködés alakuljon ki a minisztérium és a szakma képviselôi között. Hiszem, hogy az új szabályozás nem sérti a gyógyszerek biztonságos forgalmazásának követelményét, és a patikák rugalmasan alkalmazkodni tudnak a megváltozott szabályozáshoz. Fontos változás volt az elmúlt évben a kamarák kötelezô tagságának a megszûntetése. Remélem, hogy az önkéntes tagságra épülô új testületek ugyanúgy, sôt még jobban be tudják tölteni a szakmai érdekképviselet szerepét, mint korábban. Az új szabályozás új kreatív energiákat mozgósít majd, és rövidesen helyreáll az a béke és nyugalom, ami a biztonságos munkavégzéshez szükséges. Érdemi változást hoztak az egészségügyi ellátórendszerben azok a törvény módosítások is, amelyek a szolgáltatások körének meghatározására, a vizitdíj bevezetésére, illetve a várólista átláthatóvá tételére irányultak. A kórházi kapacitás újra szabályozása talán még a gyógyszerellátást érintô változásoknál is hevesebb vitát és ellenállást váltott ki, pedig azt mindenki elismeri, hogy a fekvôbeteg kapacitás túlméretezett Magyarország méreteihez képest. Jelentôs reformlépés volt a társadalombiztosítási felügyelet létrehozása. Az egészségbiztosítási alap felhasználásának tartós és drámai mértékû deficitjét csak egy, a pazarlás megszüntetésére odafigyelô, szigorú ellenôrzési mechanizmus mûködtetése képes megfékezni. A szabad demokraták álláspontja szerint ezt a szerepet leghatékonyabban csak a biztosítók piaci versenye tudná betölteni. Ezért szerepel a 2007-es feladatok között az a célkitûzés, hogy szorgalmazzuk az egészségbiztosítási rendszer finanszírozási reformjának elindítását ezen az úton. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez nem szüntetné meg a szolidaritásra épülô kockázatközösséget az egészségügyben, miközben hatékonyabbá tenné a mûködést. Bízom benne, hogy idôvel azok is meggyôzôdnek majd javaslatunk, szándékunk helyességérôl, akik ma még nem támogatják ezeket az elképzeléseket. Ezúton kívánok a Gyógyszertár valamennyi olvasójának derût a hétköznapi gondok elviseléséhez, békességet és mosolygós arcokat, szeretetteljes üdvözlettel: Béki Gabriella országgyûlési képviselô, Szabad Demokraták Szövetsége 2 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

3 Ellent tudnak-e majd állni a szocialisták koalíciós partnerük zsarolásának? Az elmúlt esztendô nem fog az annalesek dicsô lapjaira kerülni. Az ország mély válságba került és ez az egészségügyet sem hagyta érintetlenül, bár az okok ez esetben másra vezethetôk vissza. A évi költségvetési törvény jelezte, hogy nagyon nehéz év elé néz a szakma. Soha a rendszerváltoztatás óta nem fordult elô, hogy az aktuális kormányzat nominálisan kevesebbet kíván fordítani a gyógyítómegelôzô ellátásra. A tavaszi parlamenti választások elôtt félretájékoztatták a közvéleményt akkor, amikor a finanszírozást firtató kérdésekre rendszeresen az a válasz érkezett, hogy mindenre lesz elegendô pénz. A választásokat követôen aztán, az év második felében életbe léptették a 95%-os volumenkorlátot. Az egészségügyi intézmények lehetetlen helyzetbe kerültek, az eladósodás felgyorsult és sok helyen leépítésekkel és az ellátás szûkítésével próbáltak úrrá lenni a helyzeten. Ezzel egy idôben totális támadás indult a kormányzat részérôl az egészségügy ellen. Bár korábban az egészségügyben tevékenykedô köztestületek fontosságát hangoztatták, mégis megszüntették a kötelezô kamarai tagságot, jogosítványaitól megfosztották, és lényegében egyesületté degradálták a három szervezetet. Az már különösebb meglepetést nem okozott, hogy a törvénykezés során súlyosan megsértették a jogalkotási törvény elôírásait. Hasonló módon jártak el a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény vonatkozásában is. Politikai zsarolás áldozata lett a gyógyszerész társadalom, és a medicinák bizonyos körének szabad forgalmazása révén az állampolgárok is. Mi bizonyítja ezt? Augusztus végén a parlament egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke még úgy nyilatkozott: Frakciónk egészségügyi munkacsoportja és maga a frakció is kialakított egy állásfoglalást, amit eljuttattunk a kormányhoz, eljuttattunk a minisztériumokhoz, eljuttattunk koalíciós partnerünkhöz. Nem értem, hogy miért aggódik a gyógyszerellátás biztonságáért, hiszen ez az egy, ami Magyarországon jelenleg még tökéletesen mûködik, és nem is szeretnénk a gyógyszerellátás biztonságát megzavarni és megváltoztatni. Más szocialista képviselôk is hasonló szellemiségû nyilatkozatokat tettek, majd egyhangúlag megszavazták a törvényjavaslatot. A decemberben szintén kormánypárti többséggel elfogadott az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérôl szóló jogszabály megágyaz a nyereségérdekelt, többbiztosítási modellnek. Szintén elfogadásra került, a többek között a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, a központi- és intézeti várólistát bevezetô törvény, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérôl szóló törvény. Ez utóbbi, az aktív kórházi ágyak közül darab (közel 30%) megszüntetését írja elô. A törvény elôkészítésének szakmaiságát bizonyítja, hogy az ún. súlyponti kórházak száma napról napra, sôt utóbb, óráról-órára változott. Az idei esztendôben az egészségügy szétverése tovább folytatódik. Reálértéken jelentôs, mintegy 8 10%-os forráscsökkenéssel kell szembenéznie az ágazatnak. Ezt az ellátórendszerhez való hozzáférés drasztikus csökkentésével kívánja elérni a kormányzat. Teszi ezt akkor, amikor a demográfiai mutatók alapján (az ún. Ratkó korszak népessége most lép be az 50-es éveibe) az igénybevétel jelentôs növekedése várható. Félô, hogy ez a mortalitási mutatók további romlásán is érezhetô lesz. Az ágyszám-csökkentés kérdése azonban még nem lefutott. Az egyre erôsödô tiltakozás meghátrálásra késztetheti a kormányzatot. A lakosság terhei jelentôs mértékben fognak nôni. Elsôsorban nem a co-payment bevezetése miatt, hanem a gyógyszerek árának a támogatás jelentôs csökkenése miatti drasztikus emelkedése következtében. A tavasz nagy kérdése a biztosítási rendszer jövôje. Szocialista politikusok az egybiztosítós, nemzeti kockázatközösség mellett nyilatkoznak, bár ezek hitele a gyógyszerforgalmazás liberalizációjának kérdéskörében tett nyilatkozatok és az azt követô ellentétes cselekedetet fényében erôsen megkérdôjelezhetôk. Ellent tudnak-e majd állni a szocialisták koalíciós partnerük zsarolásának? Reméljük, hogy igen. Mint ahogy abban is csak bízni tudunk, hogy a gyógyszerek patikán kívüli árusítására nemmel fog válaszolni a lakosság, azaz nem fognak élni ezzel a lehetôséggel. Az egészségügyi társadalom nagy próbatétel elôtt áll az idei esztendôben. Amennyiben beváltja a kormányzat reményeit és atomjaira hullik szét, esélye sem lesz arra, hogy mind a saját, mind a betegek érdekeit megvédje a káros kormányzati lépésekkel szemben. Kamarai tagságuk fenntartásával, összefogva tudnak csak eredményt elérni. Kívánom, hogy ehhez legyen meg mindannyiuk bölcsessége és hite. Dr. Csáky András országgyûlési képviselô Magyar Demokrara Fórum Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. ( vagy ) Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 3

4 Reform vagy amit (Ti) akartok... A magyar lakosság tragikus egészségi állapotának javítása össztársadalmi összefogásra épített széleskörû szakmai megalapozottságot és interszektoriális kormányzati felelôsségvállalást feltételezô, hosszú távú tevékenység. Ebben az összefüggésben az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, folyamatos megújítása jelenti magát a reform folyamatot. Minden változtatás érintse az a struktúrát, vagy éppen a mûködés módozatait, a finanszírozást helyzetelemzéssel kell induljon. Ezt követheti a problémák definiálása és rangsorolása, majd a szükséges programok konkrét megtervezése és megvalósítása. A polgári kormányzás idejében ezt a megközelítést alkalmaztuk akkor, amikor az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program -ot készítettük, majd a kórháztörvény -ként elhíresült 2001 évi CVII. tv.-t megalkottuk. Akkor és ma is úgy láttuk és látjuk, hogy az egészségügyi ágazat konszolidációját végig kell vinni, vagyis a mai korban, a piacgazdasági környezetben közgazdaságilag is értelmezhetôvé kell tenni a rendszert. Nyilvánvaló, hogy a költségvetési intézményi keretben mûködô, pénzforgalmi szemléletû, maradványérdekeltségû intézmények nem képesek fenntartható fejlôdési pályára állni, ha mûködtetési forrásaikba nem építjük be a tôkehasználati díj elszámolás, az amortizáció, az eszközvisszapótlás hányadait, azaz nem tôkésítjük fel a rendszert ben ennek a költségét 607 Mrd forintra becsültük. A 2002-ben bekövetkezett kormányváltás és egyáltalán a négy éves kormányzati ciklicitás nem kedvezett a nagyrendszer átalakítás folyamatának. Az új hatalom a megalapozó népegészségügyi programot fokozatosan leültette, a kórháztörvényt benne a rendszer hatékonysága és minôsége szempontjából fontos új orvosi jogállásokra vonatkozó fejezettel megszüntette. Majd hosszú évekig tartó semmittevés, hibás egészségpolitikai lépések (gyógyszerpiaci anarchikus állapotok, teljesítmény volumenkorlát bevezetése, képalkotó technológia és laboratóriumok allokációs zavarokat okozó, elônytelen magánosítása stb.) után 2006 ôszén elindult a magyar egészségügy történetében eddig legtragikusabb, reform -nak nevezett átalakítás. Szakmai elôkészítés nélkül, a társadalmi támogatás igényét fel sem vetve, mindennemû egyeztetést kizárva, pénzügyi megszorító csomag részelemeként, fiskális szempontokat szem elôtt tartva megkezdôdött a nagy modernizáció. A hivatásrendi köztestületek, a szakmai kamarák kötelezô tagságának megszüntetésével megfélemlítették, eltakarították az útból a szakmát. A miniszter bosszút állt az ôt korábban megfegyelmezô orvosi kamarán. Majd következett a gyógyszer-kiskereskedelem, a patikák alapítási rendjének a jogszabályi megváltoztatása. Értetlenül álltunk a dolog elôtt, hiszen az egészségügynek ez a része nemzetközi megítélés szerint is jól mûködött. Patikaalapításra vonatkozó egyéni gazdasági érdekeket, kormányközeli új tôketulajdonosok ambícióit véltük felfedezni a háttérben. Ezzel párhuzamosan liberalizálták a gyógyszerforgalmazást, immár lehessen gyógyszereket kapni a patikákon kívül, a hipermarketekben, benzinkutaknál is, indulhasson útjára az internetes gyógyszer-kereskedelem. A törvénytervezeteket benyújtó kormányzat nem figyelt a nemzetközi gyakorlatra, miszerint egy ilyen lépés komolyan megnöveli a gyógyszer-mellékhatások okozta betegségek számát és következményképpen megterheli a kórházakat. Minden szakmai ellenvetés, ellenzéki kritika hatástalan maradt. Közben jelentôs forráskivonás történt az ágazatból, növelve az intézetek tartozásait, költségvetési hiányát. A lopakodó, megszorító szabályozás keretében a visszanormálások, a volumenkorlát bevezetése, majd a korlát feletti degressziós térítés teljes eltörlése, de fôképpen a évi költségvetés nominálisan is az elôzô évinél roszszabb kondíciói lehetetlen helyzetbe hozták az ágazatot. Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérôl szóló törvény kinyitotta a reformot eddig nem értô szemeket. Az Országgyûlés ellenôrzése alól gyakorlatilag kivont új kormányhivatalból történô irányítás, ellenôrzés, hatósági funkciók gyakorlása a többbiztosítós rendszer elôkészítésének fontos lépéseként volt értékelhetô. Ezzel világossá vált az ún. reform igazi végcélja: az ellenôrzés megszerzése az egészségbiztosítási alap ezermilliárdos, még nem privatizált kasszája felett. És ekkor jött a ma is legnagyobb izgalmakat kiváltó kórházi ágyszámcsökkentés, vonalzóval, körzôkkel tervezve, minden térségi népegészségügyi szakmai megalapozást, a demográfiai trendeket eleve elvetve. Az egészségügyi kormányzat egy lépésben tizenhatezer aktív ágyat kíván megszüntetni. Már feladta azt a korábbi stratégiát, miszerint elôször az alapellátást és a járóbeteg szakellátást kellene felhozni, hogy minél több beteg a lakóhelye közelében kapjon végleges ellátást és ne zúduljon rá feleslegesen a kórházakra. Folyik a politikai, gazdasági csiki-csuki a kórházi férôhelyekkel és ma már szinte senki sem veti fel, hogy az egészségügyben az ellátás egysége nem az ágy, hanem a beteg eset. Az egészségbiztosító sem az ágyat, hanem a beteg esetet finanszírozza. Nem folytatom, hiszen lehetne és kellene is még beszélni a lakossági sarcokról: vizitdíjról, dobozdíjról, kórházi napidíjról, soha nem látott gyógyszerdrágulásról, az egyéni egészségbiztosítási járulék közel duplájára emelésérôl. Rosszul indul ez az esztendô. Folytatódik a vak ló bátorságával történô ámokfutás. Ha valamiben még bízni lehet az az, hogy talán még visszafordítható a folyamat, talán még van mód korrekciókra. A lakossággal meg kell értetni, hogy mi történik itt, hiszen az ô segítségük nélkül nem tudunk úrrá lenni a folyamatokon. A civil kurázsira soha nem volt nagyobb szükség, mint a mostani nehéz napjainkban. Dr. Mikola István országgyûlési képviselô FIDESZ Az 1100 lakásosra tervezett, szigetszentmiklósi Lakihegyi Lakóparkban 80 nm-es üzlethelyiség gyógyszertárnak eladó. Érdeklôdni: Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

5 Kellô empátiával és türelemmel túljutni a nehézségeken Jelenleg az egészségügy átalakításának nehéz, helyenként konfliktusoktól sem mentes idôszakát éljük. A gyógyszerészet szintén az átalakítandó, ill. az átalakított területek közé tartozik. Sajnos, hogy ma az átalakításokat, a reformokat együtt kell véghezvinni a konvergencia program, a fenntartható fejlôdés érdekében egy megszorító intézkedéscsomag végrehajtásával. Ez így együttesen komoly gondokat, s idônként és helyenként komoly terheket zúdít a lakosságra, gyógyszerészekre. A gyógyszerészetet több törvény, s több intézkedés is érinti a 2007-es évben. Gondolok elsôsorban a patikaalapítás liberalizációjára, ami igen nagy port kavart az elmúlt idôszakban. Ennek következményeit a 2007-es és a további évekre abban látom, hogy biztos alapítanak új patikákat, nyílnak fiókgyógyszertárak. Ebben a vonatkozásban a jelenleg patikát mûködtetô gyógyszerészek sem kizártak. Az új patikák megnyitása elsôsorban azt a célt szolgálja, hogy több helyen, és ügyeleti idôben is a lakosság hozzájusson a gyógyszerekhez. Ezzel a törvénymódosítással egy nagyon régi problémát igyekeztünk orvosolni, pontosan azt, hogy számos helyen nem volt megoldva az ügyeleti gyógyszerellátás, ill. a nyújtott idôben való mûködtetés. Van, ahol ez sikeresebb volt, van, ahol ez abszolút megoldatlan. Úgy gondoljuk, hogy ezzel sikerül megjavítani a gyógyszerellátást. A másik nagyon nagy érzelmi viharokat kiváltó intézkedés volt bizonyos gyógyszerek kivitele a gyógyszertáron kívül. Megdôlt az a szlogen, hogy cipôt a cipôboltból, gyógyszert a gyógyszertárból. Ennek vannak szakmai, vannak politikai, elsôsorban a lakosság ellátási érdekeit szolgáló oldalai. A kezdeti félelmek és hiedelmek ellenére a kivitt gyógyszerek köre nem veszélyes, a kiszolgálás biztonságos, nem szabadpolcos. Én azt hiszem, hogy ebben a gyógyszer-forgalmazási körben nagyon nagy felfutás nem várható. Biztos, hogy lesznek olyan nagy üzletláncok, amelyek ezt megoldják, de általánosságban sokan erre nem fognak rámozdulni. Ugyanis a törvényalkotás kapcsán sikerült bezárni ennek a tevékenységnek nagy üzlet voltát. A csomagküldés, az ellátó hálózat beszûkítése jelentette a nagy üzlet kizárást. Sajnos a patikákban is mindig lecsapódnak a bekövetkezô árváltozások, amelyek minden év elején most is bekövetkeznek. Ennek a gyógyszerkasszát és a költségvetést kímélô okai is vannak. Ma már a közgyógyellátási rendszer igazolása, a kódkérdés is megoldódott, és valószínû kisebb-nagyobb zökkenôkkel megoldódik majd a nincs ingyen gyógyszer következtében bevezetett 300 Ft-os térítési díj megjelenítése is a gyógyszerek kiszolgálásakor. Ezek terhet jelentenek természetesen a lakosok és plusz feladatot a gyógyszerészek számára. Ha mindenki ehhez kellô empátiával áll hozzá, és figyelembe veszi, hogy ezek az intézkedések nem magukért az intézkedésekért születtek, hanem a bevezetôben felvázolt célok megvalósításáért, akkor ezek a zökkenôk megoldhatók, ezek a kérdések rendezôdnek, rendezôdhetnek nyugodt körülmények között. Én elôrelépést várok a kórházi gyógyszertárak vonalán, hiszen a kórházi gyógyszerellátás, mint a gyógyszerészet szakmai csúcsa, ma nincs a helyzet magaslatán. Ez a kórházak számára és a kórházban fekvô betegek számára is problémát jelent. Reméljük, hogy azáltal, hogy a kórházi gyógyszertárak kinyílhatnak, lesznek gyógyszerészek a kórházakban és javul a gyógyszerellátás színvonala a fekvôbeteg ellátás vonatkozásában is. A 2007-es év biztos, hogy nem könnyû, de én bízom benne, hogy kellô empátiával, kellô megértéssel, kellô türelemmel túljutunk a nehézségeken, és azok a kezdeti félelmek, azok az aggodalmak, amelyek még a törvényalkotás folyamatában kísérték ezeket az intézkedéseket, utólag visszanézve alaptalannak, vagy nem olyan súlyosnak tûnnek majd az idô távlatában. Én ehhez kívánok magunknak sok türelmet, jó egészséget, kitartást. Dr. Schwarz Tibor országgyûlési képviselô Magyar Szocialista Párt Egy szakmát vernek szét, tesznek tönkre, mindezt az igazságosság jelszavával Néhány éve egy mozgássérült asszony sírva hívott telefonon, mert megbüntette az egyik parkolási társulás. Hiába volt mozgássérült igazolványa, azt mondták, hogy hamisíthatta. Sajnos az egészségügyi kormányzat (és az egész kormány) mindenkiben csalót lát, az ô szemükben minden beteg, orvos, patikus potenciális csaló. Az egészségügyi törvények, így a gyógyszertörvény vitájakor mindig ezt éreztem ki a kormány részérôl. Nyilvánvaló, hogy a magyar egészségügyben is vannak túlköltekezések, történtek csalások, kórházak adminisztrálták túl magukat a fennmaradásukért. Azonban a túlköltekezés, a visszaélések megakadályozása és egy valódi egészségügyi reform megvalósulása érdekében az egészségügyi szakmát be kellett volna vonni a törvények vitájába. Az a kapkodás, ami jellemezte az elmúlt hónapokat, káoszhoz vezetett. Sokszor a kormánypárti képviselôk is felkészítésük hiányában a parlamenti vitában értesültek a megszorítások tartalmáról, azok súlyosságáról. Az ôszi-téli ülésszakon a kormány a következô, a társadalmat súlyosan érintô törvényeket nyújtotta be: adótörvények, nyugdíjtörvények (kettôt egymás után), szociális törvény, és az egészségügyet érintô törvények, köztük a gyógyszerpiacot átformáló gyógyszer-gazdaságossági törvényt is. Sajnálatos módon a kormány nem azt nézte, hogy mi lesz a módosítások következménye. Nem mérték fel, hogy a megszorítá- Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 5

6 sokkal megroppantják a társadalom gerincét adó középosztályt. Azokat, akik munkájukkal fenntartják a szociális hálót és a nyugdíjrendszert, akik szolidaritásukkal mindig is segítettek a bajbajutott embertársaikon. Ennek következményét még súlyosabban fogja megfizetni a magyar társadalom. Véleményem szerint ugyanezt tették a gyógyszer-gazdaságossági törvény beterjesztése, vitája és elfogadása kapcsán is. A gyógyszerkassza hiánya és a felelôtlen gazdálkodás miatt a leginkább elérhetô és megszorítható réteget teszik most tönkre: a patikusokat és a gyógyszertári alkalmazottakat. Kivel fog veszekedni az a szerencsétlen beteg, aki nem tudja kifizetni a gyógyszerét? Kire fog leginkább haragudni? Kin kéri számon az áremeléseket, a támogatások megszûnését? Sajnos el kell ismerni, hogy a kormány zseniálisan használta ebben az esetben is, az oszd meg és uralkodj elvet. Ugyanígy az irigységre és a hiszékenységre építették azt a gondolatot, hogy egyes gyógyszerek patikán kívül is megjelenhessenek. Szakmaiság? nem számít! Látva a kormány hajthatatlanságát, megpróbáltunk módosító indítványokkal szigorítani. Mindent lesöpörtek. Azt a felvetést is, hogy ha egy benzinkútnál súlyos mulasztás történik a gyógyszerforgalmazás kapcsán, akkor zárják be az egész üzletet. Ezt természetesen nem támogatták, de a patikákat mindenféle szankciókkal fenyegeti Molnár Lajos és Horváth Ágnes, ha nem tesznek eleget az elvárásaiknak. Véleményem szerint egy szakmát vernek szét, tesznek tönkre, mindezt az igazságosság jelszavával. A bevezetett változtatásokból, szigorításokból csak néhányat sorolok fel, hiszen a gyakorlatból önök sajnos sokkal jobban ismerik azok következményeit: patikaalapítási jog (szakmaiatlan) fellazítása, vényellenôrzési díj megszûnése, 300 forintos dobozdíj bevezetése, a betegek és a szakma állandó bizonytalanságban tartása, áremelések, a közgyógyellátás rendszerének folyamatos változtatása, fantomgyógyszerek megjelenése A felsorolásból kiemelnék egy szakmailag is és a betegek szemszögébôl is elfogadhatatlan szigorítást. Molnár Lajos figyelmeztetése szerint a patikusok sem ússzák meg az önkényeskedést. A patikusok is csak olyan készítményeket javasolhatnak a betegeknek, amelyek olcsóbbak a recepten szereplôknél. A év legnagyobb tanulsága az, hogy ha a kormányzati politika hazugságra épül, akkor annak következményeit a társadalom elôbb, vagy utóbb megszenvedi. Azonban tanulság az is, hogy a parlamenti ellenzék, a szakmai szervezetek (pl. Gyógyszerész Kamara, Orvosi Kamara) különkülön hiába hívják fel a társadalom figyelmét a rá váró nehézségekre, megszorításokra, az ámokfutás csak a civil társadalom és a szakmai szervezetek összefogásával állítható meg. Soltész Miklós országgyûlési képviselô Kereszténydemokrata Néppárt A harc nem volt hiábavaló és a jövô tôlünk (is) függ Számomra a legfontosabb esemény ban, a Karácsonykor megszületett elsô unokám, Dorka jövetele volt. Több jó hírt nem is tudok mondani, mert mind szakmai, mind politikai szempontból 2006 gyalázatos év volt! Királyhegyi Pál kiváló humorista jut az eszembe, aki az 1950-es évek legelején az anekdota szerint táviratot adott fel Sztálinnak a Kremlbe, a következô szöveggel: A rendszer megbukott. stop. Kezdjék elölrôl. stop. Márai Sándor szerint a magyarságnak mindig akkor keletkeztek a problémái, amikor a butaság elkezdett gondolkodni. Most sajnos nemcsak gondolkodott, de hozzá is szólt! A politika és a parlament csapdájába estünk, kiszolgáltatott helyzetünk a tatárjárásra emlékeztet. Egészségügyi helytartónk a patika faláig szorított bennünket, s mivel tovább hátrálni képtelenség, várjuk a sortüzet. Hiszen Sztálin apánk megmondta, van ember, van probléma, nincs ember, nincs probléma.. Miniszterünk szerencsére múltja miatt csak fegyverekben gondolkodik, s nem ismeri a kelták humánus eljárását, kik hadifoglyaikat nem leölték, hanem mutató- és középsô ujjukat levágták, hogy többé ne legyenek képesek kardot markolni és íjat feszíteni. Mi meg nem tudnánk többet pisztillust a kezünkbe venni! (Remélem, nem olvassa a riportot.) A gyógyszerészet trianoni diktátuma után még az Alkotmánybíróság józanságában bízhatunk, de leginkább magunkban, az összefogás és a szolidaritás erejében. Deák Ferenc mondja: amit erô és hatalom elvesz, azt idô és kedvezô szerencse ismét visszahozhatják, de amirôl a nemzet, félve a szenvedésektôl, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges. Nem féltünk a szenvedéstôl, nem önként mondtunk le, hanem drámai erôvel léptünk fel addig mentünk, míg falba nem ütköztünk, aztán az ütött résen, tovább! Ha nem nyújtja a kezét, fogd lejjebb! spártai harcmodort is elsajátítottuk, mégis keserû az eredmény. Meggyôzôdésem, hogy a harc nem volt hiába való, hiszem a nemzet szimpátiáját és támogatását elértük, a külföld (PGEU) értesült a hazai állapotokról, az ellenzéki pártok folyamatosan és keményen bírálják az intézkedéseket. (Jobb lenne, ha a bírálat mellett azt is hangsúlyoznák, hogy kormányváltás esetén, a bírált intézkedéseket visszavonnák, ezzel is gyengítve a befektetôi kör elszántságát.) Biztatok Deák Ferenc másik gondolatával, aki 1861-ben újra visszautasította a Habsburg egyezkedést, a nemzet tûrni fog, remélve a szebb jövendôt, bízva ügyének igazságában. S a célját elérte! Mit várok 2007-tôl? Kormánybukást! Vagy a politikai élet olyan átalakulását, amely ebbôl a kitaszított és megalázott helyzetbôl a nemzetet kiemeli. A környezô államokban szinte mindenhol kétkamarás Parlament van. A mi gyönyörû Parlamentünkben is ott tátong üresen a felsôházi patkó, amit be kellene, hogy töltsenek a civil szervezetek (Gyógyszerész Kamara, Orvosi Kamara stb.) képviselôi, hogy kontrollt kapjon az elszabadult és elpofátlanodott politika. ( Nehéz hitványabbak uralma alatt élni Demokritosz). A gyógyszerészetben pedig a szakmaiság elmélyülését és kiterjedését! Új szolgáltatások, prevenciós csomagok indítását, régiek erôsödését (metabolikus szindróma: dislipidémia, hypertonia, diabetes; denzitometria, laboratóriumi tesztek stb.), a házi ápolás, a gyógyszeres terápia management, a betegség management, a Patika Egészségpénztár stb. felkarolását. A szakmaiság talaján járva nem lehetnek konkurenseink, és társadalmi megbecsülésünk is tovább mélyül. Végh Antal professzor 1948-ban írt felhívásában hangsúlyozta, hogy a gyógyszerészet további sorsa most már attól függ majd, hogy lesz-e önmagától ereje megszabadulni a járulékos, lényegtelen, tehát nem hivatásjellegû vonásaitól, és ugyanakkor fog-e tudni magának olyan munkakört biztosítani, amely hivatás jellege elvitathatatlan. Dr. Szabó Sándor az MGYK tiszteletbeli elnöke, a MOSZ életmûdíjasa 6 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

7 Tankok vagy törvények Évértékelésre kaptam felkérést. Hirtelen nem is tudtam, mit írjak. Sok-sok soron keresztül írni a tavalyi évrôl? Mi volt tavaly? Mi is történt? Majd végignéztem az archívumokat és rájöttem nincs új a nap alatt! Az év ugyanúgy kezdôdött mint mindig: kaptunk egy csomagot, amit áfa-váltásnak neveztek tavaly. Rendszergazdáink segítségével, de megoldottuk a dolgot. Az év folytatása is problémásra sikerült, mert jött a madárinfluenza, és mire kilábaltunk a madárinfluenzából, beköszöntött a 2006-os évet leginkább meghatározó esemény. Ez volt az áprilisi választás. És ami utána jött! A találgatás, hogy hogyan lesz a minisztériumok felosztása, a sok gyötrôdés, félelem. Majd májusban megtörtént amitôl oly sokan féltünk, az SZDSZ megkapta az egészségügyi tárcát és sok gyógyszerész családban felsírtak a Molnár Lajos név hallatán Júniusban megalakult a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége és júliusban már a Virep-pel dolgoztunk. Dolgozni dolgoztunk ugyan, bár nem igazán értettük, hogy mit és hogyan kell csinálnunk. A tájékoztatás megint nem volt teljesen egyértelmû, a protokoll nem volt kidolgozott. Azt viszont egészen konkrétan megtudtuk, hogy a színlelt szerzôdéseket azonnali hatállyal meg kell szüntetnünk. Augusztusra elkészült a Zöld Könyv. Vitáztunk is róla, mert közvitára alkalmasnak ítélték a minisztériumi szakértôk, csak a mi tanulmányunkat és a mi szakértôinket nem találták alkalmasnak a vitára: többszöri kérésre, felszólításra sem volt hajlandó a minisztérium tárgyalni a szakmával. Szeptemberben már demonstráltunk és országos nagygyûlést szerveztünk. Októberben pedig ismét demonstráltunk, Molnár Lajost lemondásra, a miniszterelnököt a szakminiszter eltávolítására szólítottuk fel, miközben a Parlamentben általános vitát folytattak a liberalizációról. Álláspontunk védelmében mindent bevetettünk, amit a szakma csak bevethetett. A sok módosító indítványunkra az ekkor már kötelezô BNO kódot is feltüntettük, csak hogy eredményt érjünk el. De sajnos november 29-én azonban minden változtatási és módosítási igény nélkül aláírta a köztársasági elnök az addig T/1036-os és T/1037-as kódszámon futtatott törvényeket. A kódok mintha tankok márkajelzései lennének a Totalcar címû autós mûsorból, de nem azok, mert ezek csak törvények! Bár hasonlóság is van köztük: a tankokat is ugyanolyan rombolónak és pusztítónak ítélik meg, mint az emberi egészség szempontjából ezeket a törvényeket. Az évet pedig úgy zártuk, ahogy kezdtük: csomaggal a nyakunkban, amit most úgy hívtunk, hogy árváltozás, meg jövô évi költségvetés. Mi hûek vagyunk az eskünkhöz Összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt évben, a sokéves átlagot felülmúlóan mûködtek együtt a gyógyszerészet legfontosabb szervezetei. Az eredmények azonban mégis elmaradtak, a politika teljesen lesöpört minket. Célszerûnek tartanám, hogy miközben mindenki a saját módján próbál majd túlélni, ne felejtsünk el összetartani. Meglátásom szerint csak az erôs összetartás biztosíthatja számunkra egyenként és a szakmának együttesen is a túlélést. A szakmapolitikai évzáró után fontosnak tartom még megemlíteni, a gyógyszerészi diabetes prevenció programot, amelyben európai szintû eredményeket tudtunk felmutatni. Köszönhetô ez a jól összeállított programnak és a programban szereplô kollegáknak. Ezzel a programmal remélhetôleg új irányt tudunk mutatni a szakmának. És hogy mit várok a 2007-es évtôl? Folyamatos változást. A szabályok sajátos értelmezését és talán sok vitát. Pontosabban ezek egyikét sem várom, nem szeretem, de azt hiszem, a vágyaimtól függetlenül jönni fog. Ám remélem, gyógyszerészeink a kicsit kaotikusnak tûnô körülmények között is megtalálják majd a lehetôségeiket. Az elmúlt év sajátos értékelése után engedjék meg, hogy erôt, kitartást kívánjak az elkövetkezô esztendôre mert a munka és a probléma nem lesz kevesebb, áldást a családra és a munkára, és békét a mindennapokra. Dudus Károly Balázs a MOSZ Vas megyei elnöke A rendszerváltozás után a gyógyszerforgalmazás szereplôinek 2006 volt a legfeszültebb éve. A szükséges szakmai egyeztetések nem történtek meg, hatásvizsgálati tanulmányok nem készültek, minden intézkedés, változtatás, átgondolatlanul, gyorsan történt, a konvergencia programra történô hivatkozással a munkavállalók és a munkaadók terhei egyaránt nôttek. A gyógyszerellátás jó színvonalon történô mûködése ellenére az egészségügyi reform elsô lépéseként a kiemelt ellenség maga a szakma lett. A hatalmon lévô kisebbik párt álláspontját rá tudta erôltetni a nagy koalíciós pártra is, így közös erôvel kezdôdött meg a szakma szétverése. A Gyógyszerészek Országos, XV. Jubileumi Kongresszusán ahol több mint 1300 gyógyszerész, 1700 kiállító és érdeklôdô volt jelen a kialakult szakmapolitikai helyzet ellenére az egészségügyi miniszter és stábja meg sem jelent, pedig ez jó alkalom lett volna a szakmai nézetek egyeztetésére, az álláspontok közelítésére, vagy arra, hogy érezzük, szükség van a szaktudásra, az ország igényli a magasan képzett értelmiség munkáját. Ha megjelentek volna, számukra is tanulságos lett volna a négy napos rendezvény. A gyógyszerészek a gyógyszertári szakmai tevékenységükön és a vállalkozásuk mûködtetésén túl, felelôsséget éreznek a közpénzek takarékos és költséghatékony felhasználásában, az értékarányos, jó minôségû, garantált szolgáltatások biztosításában, a betegérdekek képviseletében, a biztonságos gyógyszer- Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 7

8 ellátás és a gyógyszerbiztonság feltételeinek megôrzésében, a gyógyszertári gyakorlat módszertanának fejlesztésében, a környezetvédelmi szempontok érvényesítésében, az egészségpolitikai célok és a gyógyszertári gyakorlat harmóniájának megteremtésében. A év legkeserûbb tapasztalata számomra az volt, hogy a kormányzati kommunikációt nem sikerült felülírnunk. Nem olcsóbb, hanem drágább, nem biztonságosabb, hanem kockázatosabb lesz a gyógyszerellátás. A tôketulajdonosok számára gyors piacra jutást tesz lehetôvé a nagytôke ben a tavalyi döntések következményeivel már szembe kell néznünk. Az új gyógyszer-gazdaságossági törvény alapvetô célja a takarékosabb gyógyszerfogyasztás megvalósítása lenne, amely szerintem csak látszatmegoldás. A törvény alapján mindenki többet fizet, mint korábban. Komoly teher nehezedik a gyártóra, a nagykereskedôre, a gyógyszertárra és a betegre egyaránt, az állam a terhet leveszi a saját válláról. Meggyôzôdésem, hogy a tervezett intézkedésekkel az árak hoszszabb távon nem csökkennek, viszont nônek a feszültségek. Heves város nagyforgalmú gyógyszertárába fiatal gyógyszerész kollégát keresek. Gyógyszerész házaspár, vagy gyógyszerész-asszisztens házaspár jelentkezését is szívesen fogadom. Minden megoldásra nyitott vagyok. Az EU országai közül Magyarországon a legalacsonyabb a gyógyszertári árrés (kb. 14 %, az EU-ban 25 % fölött van.) A közeledés belátható idôn belül nem valósul meg, a forgalmazott volumen nem nô, legfeljebb stagnál, a költségek emelkednek, a jövedelmezôség romlik, a költségvetésnek fizetendô adó is vélhetôen kevesebb lesz a csökkenô nyereség miatt. Az egészségügyben mûködô szakmai kamarák kötelezô tagságának megszüntetése a merkantil szellem erôsödését és a szakmai etika gyengülését okozza. A TB. támogatás csökkentése további szakmai konfliktusokat okoz. Telefon: Az állami finanszírozás és a lakossági terhek optimális összhangjához mindenképpen számítások elvégzésére lenne szükség. Ennek elmaradása esetén félô, hogy a gyógyszermegtakarítás többszörösét fizeti ki az állam más csatornán (pl. fekvôbeteg intézetek részére). További következményként a produktív munkaerôpiacról további jelentôs munkaerô kiesése és a táppénzes napok számának emelkedése várható, hiszen csökkenni fog a beteg orvos találkozások száma az amúgy is rossz egészségi állapotú lakosság körében. Ezzel párhuzamosan nô a gyógyszerészek egészségnevelô, felvilágosító, gyógyító szerepe. Minden nehézség, a tudatos rombolás ellenére mi ezt nap mint nap vállaljuk, mert erre tettünk esküt. Mi ugyanis hûek vagyunk az eskünkhöz. Kollárovicsné Filó Ágnes a MOSZ Somogy megyei elnöke Nehéz jelen, sötét jövô? Sikerszakmánk fekete éve volt 2006, nagyon csúnyán elbántak velünk. Ahogy sárba tiporták a rendszerváltást követô években megalkotott eurokonform törvényeinket, az hûen tükrözi a mai politikai elit erkölcsi szintjét. Mélyen egyet tudok érteni a köztársasági elnök egyik beszédében elhangzottakkal, miszerint a Kossuth téri tüntetések nem érték el igazi céljukat, hogy megtisztuljon a közélet. Ezt bizonyítja, hogy megmaradhatott az egészségügyi tárca élén a tüntetések elôtti vezetés, sôt maga a miniszterelnök többször ki is állt mellette. Ezt bizonyítja az a módszer és hozzáállás is, ahogy az egészségügyi kamarák jogosítványait az érintett szakmák egyöntetû tiltakozása ellenére elvették (apropó, a jogászoknak miért kötelezô kamarai tagnak lenni?). Érthetetlen, hogy a súlyos problémákkal küzdô egészségügy megreformálását pont azzal az ágazattal kellett kezdeni, ami a legközelebb áll az általunk oly hôn vágyott európai színvonalhoz. Érthetetlen, hogy a nemzeti kézben lévô gyógyszer-kiskereskedelmet miért kell kitenni a multinacionális nagytôke versenyszférájába. Nem hiszem, hogy e mögött csak az áll, hogy az egészségügyi miniszter feje idônként a patikák nyitvatartása után is megfájdul (ld. a választási kampányban a Kamara épülete elôtt tartott demonstrációját). Ez még akkor is érthetetlen, ha belátjuk azt, hogy van némi igazság abban, amit kritikusaink megfogalmaznak, hogy nagyobb városokban valós igény lenne több patikára, amint azt a most már hatályon kívül helyezett 54-es törvény engedélyezte (bár a sorok a patikákban nemcsak a gyógyszertárak alacsony száma miatt hosszúak, hanem a jelentôs felesleges adminisztráció miatt is; ez utóbbi csökkentésén egyáltalán nem fáradoznak a jog- ill. rendeletalkotók), illetve bizonyos kollégák a garantált mûködési terület által nyújtott biztos megélhetés tudatában már nem viszonyultak kellô alázattal szakmánk iránt, és szakmai hozzáállásuk már nem elsôsorban betegközpontú. Ha tényleg ezeket a problémákat akarták volna orvosolni, akkor az megoldható lett volna az érvényben lévô jogszabályok módosításával (gondolok itt elsôsorban a gyógyszertár-alapításhoz szükséges lakosságszám csökkentésére), és nem kellett volna az egész törvényt eldobni. Ha országunk vezetôi tényleg tiszta közéletet akarnának, ezeket a törvényeket nem szavazták volna meg. Mi is hibásak vagyunk abban, hogy idáig jutottunk. Sokszor nem tartottuk elég fontosnak a lakossággal, a betegekkel való kommunikációt. Egyébként, hogyan lehet az, hogy többen nem bánják, hogy patikán kívül is lehessen vény nélküli gyógyszereket árusítani? Bármilyen vény nélkül kapható szert, bármilyen mennyiségben megkapok sok patikában, bármilyen felvilágosítás nélkül! 8 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

9 Az eltelt években csak látszatösszefogás volt a gyógyszerészek között. A magyar gyógyszerészet érdekvédelmét néhány kiemelkedô, elismerésre méltó kolléga vitte a hátán, a többiek várták a sült galambot. Érdekvédelmi szervezeteink sem álltak a helyzet magaslatán. Nem biztos, hogy a legmegfelelôbb eszközöket alkalmazták közös céljaink elérésére, egyébként legalább részeredményeket el tudtak volna érni az elmúlt hónapokban. Szép volt az összefogás a kétórás figyelmeztetô demonstráció meghirdetésekor, de semmit nem értünk el vele. Ránk küldték az ÁNTSZ-t, és nem hogy emelkedô óraszámban (ahogy eredetileg terveztük), hanem semmilyen formában nem mertük megismételni. Véleményem szerint nem a bezárás lett volna a megfelelô eszköz, ha keménykedni akarunk, hanem a teljes áron való expediálás. Vajon hány gyógyszertár fogott volna össze, és adta volna teljes áron a támogatott medicinákat is, akár azt is kockáztatva, hogy a még át nem utalt támogatást a TB nem fizeti ki neki? Az lett volna az igazi összefogás, ha ezt meg tudjuk csinálni! Két-három ilyen nap után többet elértünk volna, mint az elmúlt öt évben együttvéve elsô felében jelentôs változások szerintem még nem várhatóak. Néhány gyógyszer kikerül a patikákból, de sok új gyógyszertár egyelôre nem valószínû, hogy nyílik. Egyrészt, mert meg kell várni a háttérrendeletek megalkotását, másrészrôl szembe kerülnek az új gyógyszertárat nyitni akarók a jelentôs gyógyszerészhiánnyal. Ha ezt a problémát is sikerül orvosolni, akkor gombamód szaporodnak majd a patikák, elsôsorban a nagy forgalmú helyeken. Több elemzô szájából is elhangzott már, hogy a patikák forgalmára nem lesz jelentôs hatása annak, hogy bizonyos gyógyszerek kikerülnek a gyógyszertárakból. Ez különösen akkor igaz, ha ez a lista, ami most nyilvánosságra került, nem fog drasztikusan bôvülni. Úgy gondolom, hogy ellenkampányunk során túlzásba vittük ennek a veszélyeinek hangsúlyozását. Csak annyit kellett volna mondani, ha vannak ártalmatlan szerek, akkor azokat sorolják át étrend-kiegészítôvé, és mehet a boltokba törvénymódosítás nélkül. A legtöbb nem szakmabeli ismerôsöm úgy véli, hogy a patikusok a gyógyszerek patikán kívüli árusítása ellen tiltakoznak, patikaliberalizációról nem is hallottak, vagy az elôzôt azonosítják vele. Ez is a hibás kommunikációt jelzi. Felmerül a kérdés: kinek jó és kinek rossz rövid- illetve hosszútávon az új törvények teremtette környezet? Hosszútávon nyilván jó a nagybefektetôknek, és nyilván rossz a jelenlegi gyógyszertár-tulajdonosok zömének. Jó a rendszergazdáknak, mert jóval több helyre kell, lehet majd patikaszoftvereiket eladni. Rövidtávon mindenképp jó a beosztott gyógyszerészeknek illetve aszszisztenseknek, mert megnô irántuk a kereslet. Hosszútávon, ha már lesz elég szakember részben mert már képeztek, illetve a tönkrement patikák munkaerôibôl, akkor a láncpatikák kiszolgáló személyzetévé válnak, és nyílván bérezésük is csökken. Néhány utolsó mohikán hasonlatos lesz a kis élelmiszerboltok tulajdonosaihoz, akik minimális jövedelemért maguk vezetik szerény forgalmú gyógyszertáraikat, kizsákmányolva saját munkaerejüket, munkabírásukat. (Ez egyébként már sok kollégára most is jellemzô.) A nagykereskedôknek rövidtávon rossz, mert sokkal több helyre kell gyógyszert szállítani, hosszú távon biztosan jó lesz, mert e cégek részvényesei lesznek bizonyos patikaláncok tulajdonosai is. Melyik az a nagykereskedô, aki nem akar majd tulajdont szerezni a gyógyszer-kiskereskedelemben is? A kormányzatnak látszólag mindegy, de hosszú távon biztos, hogy az államnak is rossz lesz. Egy multinacionális cég érdekérvényesítô eszközei nem mérhetôk össze a jelenlegi gyógyszertár-tulajdonosok érdekérvényesítô képességével. Ôk majd el fogják érni, hogy ne 14% legyen az átlag árrés, ne kelljen ingyen(!) BNO-t, TAJ-t, VAZ-t, KGY-t, pecsétszámot, felírás dátumát stb. rögzíteni. Sôt, ha már patikáik lesznek, hamar ki fog kerülni a törvénybôl a szolidalítási befizetés a kisforgalmú patikák részére. Komolyan elhiszi valaki is, hogy olcsóbb lesz a gyógyszer, akár támogatott, akár nem támogatott? Még rövidtávon sem lesznek olcsóbbak, azok sem, amik kikerülnek a patikákból. Lehet, hogy lesz verseny, de ez a verseny egy teljesen más árszinten fog zajlani, mint ami most van. (Nem mindegy, hogy pl.250 Ft körüli áron van Ft benzinár különbség a kutak között, vagy nincs verseny, de mindenhol 200 Ft/l-ért lehet vásárolni.) A nagyvárosokban élôknek annyiban biztos jobb lesz, hogy ott több lesz a patika és kevesebb várakozással juthatnak a gyógyszereikhez, bár lehet, hogy többen inkább várakoznának, csak olcsóbban juthassanak hozzá. A falvakban biztos, hogy gyérülni fog a patikaszám, mert a rendszerváltást követôen létesített fiókpatikák száma le fog csökkeni, ha az anyagyógyszertárat tönkreteszi a multi, és ô nem fog gyógyszertárat mûködtetni kisforgalmú helyen. Gyakorló gyógyszerészként nap mint nap elôfordul, hogy lebeszélek bizonyos készítmény megvételérôl betegeket, mert úgy gondolom, hogy nem kellene gyógyszert szedni, vagy nem azt a gyógyszert kellene alkalmazni. Ezt akár a patikánk jövedelmezôségének a kárára is megteszem. Ha egy láncpatikában leszek alkalmazott, ezt vajon megtehetem-e majd? Ha a beteg érdeke lenne az elsô, akkor a gyógyszerreklámokat is be kellene tiltani, mert az is felesleges vegyszerfogyasztásra buzdít. Egy dolgot kellene akár reklám szinten is hangsúlyozni: kérdezze meg kezelôorvosát, gyógyszerészét! A legnagyobb veszélyt mégis abban látom, hogy mindezek után sem fog a gyógyszerész társadalom összefogni. Most van egy fellángolás, amit a kialakult helyzet teremtett, de meddig fog ez tartani? Vajon hányan lépünk be a beszerzési szövetkezetekbe? Hányan fogjuk fenntartani a kamarai tagságunkat azután is, ha már ez nem kötelezô? És hányan próbálunk meg majd a zavarosban halászni, akár az ismerôs kollégánk, barátunk kárára is? Adja Isten, hogy jobb jövônk legyen, mint amilyennek látszik! Sass Pál a MOSZ Heves megyei elnöke Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó. Telefon: Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 9

10 Kordokumentumok A Gyógyszertár idôrôl idôre közread olyan írásokat, amelyek évekkel ezelôtt jelentek meg és aktualitásuk az idô múlásával csak fokozódik A most közzétett írás elôször 2002-ben jelent meg. Korszakváltás a gyógyszerészetben A politikai rendszerváltás idején 1989-ben a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbje dísztermében összegyûlt néhány száz gyógyszerész. Korszakváltás volt a gyógyszerészetben is. Sokszor és sokat taglaltuk már az elsô fejezetet, ami azóta lezárult. Sokszor megállapítottuk, hogy sikeres évtizedet zártunk. Elértük a lehetôséget a szakmai és gazdasági önállóságra, elismert szereplôi lettünk az egészségügyi ellátó rendszernek, társadalmi megbecsülést szereztünk. Tárgyi feltételeit tekintve európai színvonalúvá fejlesztettük a közvetlen lakossági gyógyszerellátást és bebizonyítottuk, hogy azt hatékonyan és felelôsen tudjuk mûködtetni is. Mindannyiunk érdeme ez, a hangosaké és a csendeseké, a vezéreké és a húzóké, a határozottaké és a meditatívoké, az elméleti elemzôké és a gyakorlatiasoké, az oktatóké és a befogadóké, a szervezôké és a résztvevôké, egyszóval mindannyiunké. Nemcsak épültünk persze, sérültünk is, de ezáltal tapasztalatokban is gazdagabbak lettünk. Ismét korszakváltás elôtt állunk. Sokan érezzük és hangot is adunk olykor ennek (legutóbb Lillafüreden májusban), hogy nem elég sodródnunk az árral, nem elég a napi, ám létfontosságú feladatokra koncentrálni, hanem elôre tekintve, elemezve a tapasztalatokat és feltárva a lehetôségeket, új stratégiát kell alkotnunk akkor, ha újra irányítani akarjuk a gyógyszerellátást. És itt folytatnám Nikolics professzor Úr gondolatát arról, hogy merre tartson a gyógyszerészet. Eklektikus gazdasági környezetben vagyunk, hódít a piaci orientáció. Globalizáció elôtt/alatt áll a világ. Csatlakozunk Európához, ami kimondatlan, de egyértelmû entitás-változással jár. Átalakulás alatt vannak az egészségügyi ellátó rendszerek. Válaszolnunk kell alapkérdésekre: Passzív vak menedzsment pozíciót veszünk fel ( Ha nincs eltörve ne javítsd! ), proaktív stratégák akarunk lenni ( Lehetôségünk van jövônk befolyásolására, építésére. ), vagy megkeressük preaktív helyünket ( A mai trendek alapján elôre tudjuk vetíteni a jövôt és felkészülten változtatunk ) a rendszerben. Számítunk-e a járó- és fekvôbeteg-ellátás dimenzióinak és súlypontjainak változására. Kiszámítjuk az innovatív terápiákkal kapcsolatos szakmai és az ezzel szorosan összefüggô gazdasági teljesítmény-igényt. Megkezdjük végre az egyeztetést a szakmai érdekcsoportok keményen és differenciáltan artikulálódó érdekeinek harmonizálására, vagy egységes szerepben tetszelgünk. Kiszámítjuk-e a jól kitapintható ütközéspontokat és kezeljük, vagy hagyjuk beérni az eseményeket és a konfrontációk során tisztulunk, miközben élve boncol minket az éppen aktuális döntéshozatal, a szakma és a mindig aktuális társadalom. Válaszolni csak akkor lehet, ha van felvetés. Felvetéseket csak akkor lehet megfogalmazni, ha van párbeszéd. Ha párbeszéd van, nélkülözhetetlen az érdekartikuláció. Képviselni a válaszokat csak akkor lehet, ha van belsô konszenzus. Ha van egyezség, legitim a képviselet. Adj tért az észnek, az sem baj, ha nem a tiéd Dr. Mikola Bálint Nikolics Károly professzor úr akinek szellemi örökségét sokan valljuk megtartotta Quo vadis Pharmacia c. elôadását, amelyben felelevenítve a gyógyszerészet egykori szakmai és társadalmi feladatait, presztizsét, megmutatni próbálta a jövô lehetséges irányait, s a feléjük vezetô utakat. Tette ezt féltô szeretettel, okosan érvelve, s a tôle megszokott, higgadt, ám kétséget nem hagyó határozott módon. Üzletet akarunk, vagy hivatást. Az üzletet a szakmai produkció megalapozásához és mûködtetéséhez akarjuk, vagy egyszerûen gyarapodni akarunk. Próbálkozunk új forrásteremtési lehetôségekkel, vagy minden energiánkat az árrés-vita emészti fel. Nyitunk-e új profilokat a gyógyszertárban, megteremtjük-e a gyógyszertári labordiagnosztika feltételeit, vagy visszavonulunk. Gyógyszerészi gondozást akarunk vagy drugstore-t. Meg tudjuk-e teremteni a kettô közötti átmenetet, vagy a tiszta gyógyszerészet fenntartása mellett vállalt biztos gazdasági bukást elkerülendô, idejében megfogalmazzuk a határokat, mielôtt a benzinkútnál megjelenik a famotidin. Innovatív vagy konzervatív gyógyszerpolitika mellett voksolunk. Kalkulálunk-e a gazdaságpolitika, a társadalompolitika és a gyógyszerárak összefüggéseivel, vagy várjuk, hogy történjék valami. Részt veszünk-e egy új támogatáspolitikai és biztosítás-technikai koncepció megfogalmazásában, kialakításában. 10 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

11 Változtass, hogy ugyanaz maradhass! Magángyógyszertárak mûködtetése 2007 Siófok, Hotel Azur, március 2 4. A Magángyógyszertárak Országos Szövetsége az elmúlt évekhez hasonlóan március elején ismét megrendezi a hagyományos Magángyógyszertárak mûködtetése c. továbbképzô konferenciát, melyre szeretettel hív és vár minden érdeklôdô gyógyszerészt, függetlenül attól, hogy tagja a MOSZ-nak vagy sem. Péntek délután: A gyógyszeres terápia menedzsment (gyógyszerészi gondozás) új programja a metabolikus (x) szindróma. A személyi jogos gyógyszerész és a gazdasági társaságok szerepe a gyógyszertár-mûködtetésben: a személyi jog tartalma az új szabályozás keretei között, a gazdasági formák közötti választás szempontjai, az átalakulás módozatai. Szombat délelôtt: Aktuális államigazgatási-politikai információk: a politikai, a gazdasági és a szakmai szempontok érvényesülése az új jogszabályi környezetben, az új törvények és végrehajtási utasítások bemutatása, az OEP és a patikák közötti kapcsolatok aktuális kérdései. A vállalkozásirányítás aktuális kérdései: változásmenedzsment, vállalkozásvezetési módszerek a romló gazdasági feltételek között, humánerôforrás-menedzsment. Elôadók a Corvinus egyetem oktatói. Szombat délután: Fórum aktuális szakmapolitikai kérdésekrôl. Résztvevôk a gyógyszerészeti szervezetek elnökei. A konferenciára mint oly sokszor az elmúlt években kritikus idôszakban kerül sor. Az új év elején lép hatályba a gyógyszerellátó struktúrát alapjaiban megrengetô új törvény, amely gyökeresen megváltoztatja a gyógyszertár-létesítés és mûködtetés feltételeit, a személyi jogos gyógyszerész jogosítványait és feladatkörét. Megnyitja az utat a gazdasági társaságok elôtt, új gyógyszerforgalmazási módszereket tesz lehetôvé, a gyógyszerek egy részét patikán kívül is forgalmazhatóvá minôsíti, és ezzel egyidejûleg radikálisan korlátozza a gyógyszertár-mûködtetés gazdasági bázisát. Ráadásul a következô hónapokban látnak napvilágot a törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítások. Vasárnap délelôtt: Hatósági feladatok az új jogszabályi rendelkezések tükrében: gyógyszertár-létesítési eljárások tapasztalatai, a gyógyszertárak mûködésének ellenôrzése az új feltételek között, gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásával kapcsolatos hatósági kérdések. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége évi elsô közgyûlése. Minden érdeklôdô gyógyszerészt szeretettel hív és vár a konferenciát rendezô Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a konferencia szervezôjeként a G-Management Rt. Ahhoz, hogy az új feltételek közepette a magángyógyszerészet egzisztenciális stabilitása ne romoljon és a szakmai feladatainknak is eleget tudjunk tenni, meg kell újulnunk és új módszereket kell meghonosítanunk a patikai munka irányításában és a gyógyszertári vállalkozás vezetésében. Változnunk kell tehát, hogy ugyanazok maradhassunk! A konferencia tervezett programjaival ehhez próbál segítséget nyújtani egy olyan idôszakban, amikor a tájékozódásra, a helyzetelemzésre és a feladatok összegzésére nagy szükség lehet. A konferencia három napján hét szakmai blokk lebonyolítására kerül sor: Péntek délelôtt: Kreditpontos továbbképzés Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 11

12 Az államháztartási hiány társadalompolitikai összefüggései (Tézisek) 1. Az elmúlt néhány esztendôben egyfolytában növekvô államháztartási hiány és adósságráta fiskális krízisbe torkollott. Közvetlen ok: a neoliberális koalíció a kormányzati pozíció megôrzését fedezet nélküli költekezésre építette. A kormányzati cselekvést a gátlástalan voluntarizmus jellemezte. (Egyébként a hatalomért folytatott kiélezett pártküzdelem logikájához és a szavazatgyûjtés igényéhez igazodó ígéretlicit és túlelosztás a hazai pártokrácia magatartásának domináns jellegzetessége. A most következô években Orbán Viktor és a Fidesz legyôzésének árát fizettetik meg a kormányon maradt pártok.) 2. A szinte permanens államháztartási hiány alapvetô okai azonban strukturális természetûek, a makroviszonyokban gyökereznek. Az országban kialakult újkapitalista rezsim olyképpen mûködik, hogy kizárja a közfeladatok ellátásához (elsôsorban a humángazdaság és a szociális rendszerek fenntartásához és fejlesztéséhez) szükséges erôforrások folyamatos biztosításának lehetôségét. Az országban akadálytalanul érvényesülô profitmaximálás elszívja az erôforrásokat a szociális-jóléti szférától éppúgy, mint a humánerôforrást (tudástermelés, oktatás, egészségügy, nemzedéki reprodukció stb.) újratermelô rendszerektôl. A tôkeérdekek és a piaci logika olyan univerzális társadalomszervezô elv, amely az újratermelés minden szféráját uralja. Kissé részletesebben: 2.1. Az országban kialakult tôkegazdaság dominánsan multinacionális karakterû. A profittranszfer sokszorosa a tôkebeáramlásnak. Az országban megtermelt tôkehozadék túlnyomó része kiáramlik. A globális tôke túlsúlyos erôpozíciója és a hazai uralkodó elit kiszolgáló magatartása következtében jórészt mentesül a közteherviseléstôl, sôt beruházási támogatást élvez, megkaparintja a közbeszerzési erôforrások nagy részét, tehát az állami költségvetést is megcsapolja A hazai tulajdonú gazdaság közteherviselô képessége igen korlátozott: gyenge jövedelemtermelô-képesség, állandó erôforráshiány, szûkös piaci mozgástér, gyenge versenyképesség jellemzi. Ugyanakkor a foglalkoztatásban domináns szerepet tölt be. Az adóterhek növelése ezt a szférát válságba sodorja Az országot kritikusan beszûkült munkaerôpiac jellemzi. A foglalkoztatási ráta mintegy 10 ponttal elmarad az uniós átlagtól. A munkaképes lakosság közel fele nem adóztatható, sôt a keresôk mintegy 20 százaléka sem adóköteles. A többi munkavállaló adóterhei rendkívül magasak, a bérjövedelmek 60 százaléka létminimum közeli, illetve alatti életfeltételeket biztosít A feketegazdaság igen kiterjedt és virulens rendszer, a hatalom elnézôen kezeli az adókerülô magatartást A közteherviselést torzult szerkezet jellemzi: a munkajövedelem túladóztatott, a tôkejövedelmek jórészt adómentesek, nincs vagyonadó, rengeteg a kedvezmény Az állami redisztribúció prioritásai nincsenek egybehangolva a fô funkciókkal: oktatás, egészségügy, szociális ellátás, nemzedéki újratermelés. A költségvetési forrásokból indokolatlanul sok pénz áramlik a gazdasági szervezetekhez (útépítés, PPP-programok), túlduzzasztott az állami bürokrácia és a klientúra (közalapítványok, háttérintézetek stb.), óriási az intézményes korrupció. Gazsó Ferencnek a Polgári Szemle c. folyóirat decemberi számában megjelent írását abban a reményben közöljük, hogy kollégáinknak a gyógyszerpiaci változások és restikció politikai és társadalompolitikai összefüggéseinek megértését segítheti és hozzájárulhat az érdekvédelmi tevékenység megalapozásához. 3. A lényeg azonban a következô: a hiány okainak mértékadó elemzése egyértelmûen megalapozza azt a tézist, hogy a magyar társadalom a teljesítôképesség mai szintjén is megtermeli az erôforrás-fedezetet ahhoz, hogy a humánerôforrást újratermelô rendszereket (oktatás, egészségügy, a generációs újratermelés intézményei), továbbá a társadalmi szolidaritást fenntartó szociális-jóléti szolgáltatásokat (ésszerû változtatásokkal) közpénzekbôl lehessen mûködtetni. Nem indokolt sem az oktatás, sem az egészségügy piacosítása. Mint ahogy nincs semmiféle egyértelmû bizonyíték arra sem, hogy a szociális integráció alapintézményeinek fenntartása veszélyeztetné a gazdaság teljesítôképességét, rontaná versenyesélyeit. 4. Problémát sokkal inkább az okozhat, ha a profitmaximáló törekvések következtében a szociális integráció fenntartásának állami erôforrásai annyira lecsökkennek, hogy megszûnnek bizonyos, mindenkit megilletô ellátások állami garanciái. Ez politikai instabilitást, a társadalmi tûrôképesség felbillenését, konfliktusok sorozatát generálhatja. Számos jel szerint ez a folyamat szabadult el az országban. Az általános csalódottság hatására az eddigi apatikus tûrést egyre inkább destabilizáló megmozdulások váltják fel. A neoliberális társadalompolitika felborítja a tûrésre épülô stabilitást. Következésképp ez a társadalompolitika immár nyílt társadalmi elutasításba ütközik. Kiút és alternatívák 5. Az államháztartási krízishelyzet irányváltást követel a társadalompolitikában. Ez általánosan elfogadott tézis, mindenki a reform szükségességét emlegeti. A stratégiai elképzelések (ezek nem koherensek és kevéssé kidolgozottak) divergálnak. A kormánypártok a neoliberális opciót tekintik egyedül lehetségesnek és célravezetônek. Alaptézisük a következô: a nagyra duzzadt államháztartási hiányt az állam társadalmi szerepvállalásának minimalizálásával, a közszolgáltató intézmények piacorientálásával, illetve privatizálásával, az intézményes szolidaritás lehetô legnagyobb mértékû szûkítésével, illetve az öngondoskodás radikális kiterjesztésével kell feloldani. Az állam eszköztelenedik, a redisztribúció zsugorodik, miközben a társadalmi újratermelés minden szférájában a piaci megoldás, illetve a tôke alapú mûködés válik uralkodóvá. Más alternatíva nincs. A jóléti állam maradványai felemésztik a gazdasági verseny erôforrásait. Nyitott kérdés, hogy a növekvô társadalmi ellenállás közepette ezt a neoliberális paradigmát a kibontakozó reformdiktatúra és a megfélemlítés sokféle módjának latba vetésével sikerül-e a társadalomra kényszeríteni. 6. A koherens paradigmának jelenleg nincs pártpolitikai képviselete. Az értelmiség körében felismerésekrôl és törekvésekrôl van szó. Ez a megközelítés a hazai újkapitalizmus analízisébôl indul ki. A lényeg a következô: a globálkapitalista befolyás és a neoliberális társadalompolitika domináns hatásrendszerében lezajlott rendszerváltozás mélyreható társadalmi megosztottságot eredményezett. Ebben a folyamatban a tôkeérdek minden más érdeket maga alá gyûrt. Az országban mélyreható társadalmi megosztottság alakult ki. Hatalmas tömeg került ki a társadalmi integrációból. A foglalkoztatottság beszûkült, a munkaképes népesség alig több mint fele tudott megkapaszkodni a munkaerôpiacon. A társadalmi javak és esélyek eloszlása szélsôségesen egyenlôtlen. Kialakult a társadalomban egy, a fejlett nyugati országok felsô középosztálya szintjén élô csoport, míg nagy tömegek létminimum közeli, illetve annál is jóval kevesebb jövedelembôl, sokan alkalmi 12 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

13 munkákból, segélyekbôl, bizonytalan járadékokból élnek. Élethelyzetüket a létbizonytalanság, a nélkülözés, a reménytelenség jellemzi. Ôk a rendszerváltozás vesztesei. Társadalmi emelkedésük esélyei minimálisak. A privatizációs folyamat vagyoni polarizációt eredményezett. Kisszámú csoport rövid idô alatt óriási termelôvagyont halmozott fel, míg az emberek túlnyomó többsége eleve kirekesztôdött a tulajdonszerzés lehetôségébôl. Az országban nem alakult ki tulajdonosi középosztály. Mindössze a lakosság 6 százaléka tett szert valamilyen termelôtulajdonra. Nem érvényesült a tulajdonformák alkotmányban deklarált egyenértékûsége. A közös tulajdon minden formáját diszpreferálták, az államot pedig kártékony tulajdonossá nyilvánították. Polarizálódtak a munkaerô-piaci esélyek is. Az alacsony iskolázottságú, illetve nem megfelelô szakképzettséggel rendelkezô tömeg kiszorult a munkaerôpiacról, ahová legfeljebb alkalmilag, jobbára azonban sehogyan sem tud visszatérni. Élethelyzetük fô jellemzôje a nélkülözés és a nyomor. A mélyszegénység mintegy félmillió embert érint. A társadalmi polarizálódás a települési metszet mentén is érvényesül. Míg az ún. kapuvárosokban és környezetükben, ahová a nemzetközi tôke betelepült a munkalehetôségek kedvezôen alakultak, a depressziós térségekben, amelyeket a kül- és belföldi tôke egyaránt elkerült, a munkanélküliség és a tömeges nyomor állandósult. A társadalmi és területi egyenlôtlenségek összekapcsolódása szélsôséges egyenlôtlenséget eredményezett. Az országban több száz olyan település létezik, ahol a keresô foglalkozásúak aránya nem éri el a 20 százalékot. A kistelepülések egyre inkább elveszítik a nélkülözhetetlen szolgáltatások fenntartásának lehetôségét. Mindez olyan társadalomban történt, ahol az állampolgárok túlnyomó többsége a szociális biztonság értékeihez igazodik. Mindennél fontosabbnak tartja a létbiztonságot, továbbá az egyenlôtlenségek elviselhetô keretek között tartását, valamint azt, hogy a társadalmat alkotó egyének szocioökonómiai státusuktól függetlenül vehessenek részt az esélyt adó iskolázásban és képzésben, hogy valamilyen esélye legyen mindenkinek az egyenlôtlen pozíciókért folyó rendkívül kiélezett versenyben. A strukturális átalakulás eddigi menetében tehát a szociális értékek primátusát valló társadalom egy olyan berendezkedés felé sodródott, amire a társadalom többsége sem nem vágyakozott, sem annak neoliberális értékeit nem hajlandó elfogadni. Egybehangzó kutatási tapasztalat, hogy az állampolgárok többsége nem találja a maga helyét és perspektíváját a kialakult struktúrában. Természetesen a rendszerváltozás nyerteseket is teremtett. A társadalom jó egytizede az életfeltételek alakulása szempontjából kifejezetten a változások haszonélvezôjeként, nyerteseként definiálja önmagát. Elsôsorban a tôketulajdonos, a vállalkozó-menedzser, továbbá a banki-pénzforgalmi szférában dolgozó csoportokról van szó. Végeredményben arról a felsô decilisrôl, amelynek a regisztrálható összjövedelme mintegy kilencszerese az alsó jövedelmi tizedbe tartozóknak. Miközben a társadalom egytizedének életfeltételei és társadalmi esélyei határozottan javultak, az állampolgárok további kétötöde lényegében megôrizte korábbi társadalmi státusát és életminôségét. E társadalmi csoportot az jellemzi, hogy pozitív és negatív hatásokat egyaránt érzékelt a rendszerváltozás menetében, e hatások azonban kiegyenlítôdtek, nem okoztak egyértelmû pozícióvesztést, lesüllyedést, igaz, emelkedést sem. A kollektív cselekvésre és nyomásgyakorlásra leginkább képes társadalmi csoportok jórészt kompenzálni tudták az ôket ért veszteségeket, következésképp körükben nem halmozódott fel olyan mérvû elégedetlenség, ami radikális szembenállást vagy nyílt konfrontációt gerjesztett volna. A 10 százaléknyi nyertes és további mintegy kétötödnyi státusôrzô az egyéni érdekérvényesítés célravezetô módját választotta, a kollektív cselekvés a státusôrzésben nem játszott számottevô szerepet. Bár a rendszerváltozás bôségesen termelte a veszteseket, hiszen minden második állampolgár kárvallottnak tekinti magát, a rendszer stabilitása nem forgott veszélyben. A kárvallottak által is eltûrt, de el nem fogadott társadalmi berendezkedés alakult ki, s a vesztesek életfeltételeik drasztikus romlása ellenére is tartózkodtak a destabilizáló kollektív megnyilatkozásoktól. A társadalmi elitek a vesztesek érdekeit konzekvensen kirekesztették a politikai mezôbôl. Az elmúlt évtizedben nem akadtak olyan aktorok, hatalmi csoportok, amelyek felkarolták volna a vesztesek érdekeit, sokkal inkább a vesztesek eszköztelenítésére törekedtek. Nagy szolgálatot tett a kialakult pártrendszer is, hiszen a pártkínálat és a pártok között kiélezôdött hatalmi küzdelem a büntetôszavazásra motiválta az állampolgárokat, s a kormányváltások erôteljesen oldották a felhalmozódott társadalmi feszültségeket is. Könnyen belátható, hogy a kialakult társadalmi szerkezetre nemigen épülhet tartós stabilitás. Maga a rendszerváltozás egészen más strukturális elôfeltevésekkel indult. Az államszocialista hatalmi-uralmi berendezkedés felszámolása azzal a feltételezéssel kapcsolódott egybe, hogy Magyarországon kibontakozhat egy olyan strukturális folyamat, amelynek a társadalom többségét integráló középosztályosodás lesz az alapvetô jellegzetessége. A társadalmi viszonyok gyökeres átalakítása azzal a feltételezéssel is egybefonódott, hogy szociális piacgazdaság felé haladunk, amelynek keretei között a munkamegosztási pozíciókhoz kötôdô kereseti-jövedelmi viszonyok is középosztályi létforma kialakítására adnak lehetôséget. A hazánkban kiépülô új piacgazdaságban tehát az egyének által birtokolt tudás, a munkavégzôkészségek és -képességek olyan társadalmi pozíciókra válthatók, amelyek egy emelkedô ország képét rajzolják ki, ennélfogva a tömegek élethelyzetének alakulása is perspektivikus növekedési pályára kerül. Voltaképpen ez a feltételezés adta a rendszerváltozás vonzerejét és hitelét, mint ahogy ezeknek a reményeknek a meghiúsulásával függ elsôsorban össze az állampolgárok negatív közérzetének kialakulása és rögzülése is. Ebben az új világban az egyén kardinális tapasztalata, hogy az emberi lét bizonyos feltételeinek mindenki számára történô biztosítása nem közös törekvés és cél. 7. A társadalmi kohézió erôsödése olyan közpolitikát igényelne, amely a társadalmi státus- és esélyvesztés lefékezésével, a területi egyenlôtlenségek mérséklésével megállítja a társadalom szétszakadásának folyamatát, és az életviszonyok növekvô biztonságát az Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 13

14 emberek egyre inkább megélhetô tapasztalatává teszi. Egy ilyen társadalmi folyamat keretei között reális esélyként jelenne meg az individuális törekvések és a társadalmi összfolyamat szerves találkozása, hiszen a társadalom egészének növekedési pályája az egyének felemelkedése és boldogulása útján valósulna meg. Mindez igazi hajtóerôt, motivációs bázist teremtene ahhoz is, hogy a társadalom erôit közös célok elérése érdekében lehessen mobilizálni. 8. Ha a társadalmi újraelosztás politikai döntési rendszerében olyan társadalmi célok, értékek és törekvések fogalmazódnának meg, amelyek javítanák a társadalom mûködési módját, akkor változtatni lehetne a dolgokon, de ezek jelenleg ütköznek a domináns csoportok érdekeivel. Ma elsôsorban a politika szintjén kellene változás, azaz társadalompolitikai fordulat lenne szükséges. Új szerkezeten belül kell kialakítani a társadalmi újraelosztást és a teherviselést, biztosítani kell, hogy a magyar társadalomban mûködjenek az emberek számára elérhetô erôforrás-gyarapító rendszerek. De mindez csak úgy képzelhetô el, ha a politika szintjén a teljes társadalmi újraelosztásra vonatkozó döntéshozatal és a mögötte lévô érdekszféra átrendezôdése valamilyen módon bekövetkezne. A politika módosítani tudná a társadalmi mûködésmódot. Nem arról van szó, hogy belátható idôn belül jóléti rendszert építene ki, ez illúzió. De a szélsôséges társadalmi polarizálódást ellensúlyozni lehetne, meg lehetne akadályozni, hogy ezek ne termelôdjenek újra, ráadásul bôvített formában. 9. A gazdaságban meglévô dinamizmusok megôrzése alapvetô társadalmi cél, de ez nem egyenlô azzal, hogy el kell fogadnunk a piac mindenhatóságát, s azt, hogy a társadalom minden szférájában a piac logikája érvényesüljön. A társadalompolitika nem épülhet sem a tôkeérdekek abszolút primátusára, sem a profitmaximalizáló gazdaság mûködésének valamiféle korlátozására. Nem veheti készpénznek azt, hogy az aktuális profitérdek azonos a társadalom érdekeivel. Egyensúlyra kell törekednie a piaci hajtóerôk, valamint az emberi létfeltételek és esélyek között, úgy, hogy a gazdasági erôforrások gyarapodása az utóbbit szolgálja. Nem indulhat ki abból, hogy az új tôketulajdonosok és a jómódba emelkedettek karitatív érzékenységére szociálpolitikát lehet alapozni. Abból meg végképp nem, hogy a fellendülô piacgazdaság automatikusan megoldja a szegénységgel, a társadalmi státusvesztéssel és a szociális lesüllyedéssel összefüggô gondokat. Ennél jóval szilárdabb biztosítékok kiépítésére szükséges törekednie. 10. Elkerülhetetlen például, hogy a következô évtizedben a tágan értelmezett humánerôforrások karbantartására és fejlesztésére fajlagosan többet költsünk, mint Európa fejlett országai. Továbbá olyan foglalkoztatáspolitikai programot szükséges kidolgoznia, mely esélyt ad a munkanélküli tömegeknek. El kell utasítania az olcsó munkaerôre alapozó gazdasági prosperitás tézisét, mert a társadalmi jólét emelkedése nem következhet be, ha nem biztosított a piacon realizált munkajövedelmek folyamatos gyarapodása. Ha a gazdaság jövedelemtermelô-képessége javul, nem maradhat el a munkajövedelmek arányos növekedése sem. Mindez persze elképzelhetetlen a globálkapitalizmusra épülô piaci viszonyok humanizálása nélkül. 11. Összegezve: a neoliberális paradigmával szakító társadalompolitikának a szociális integráció megerôsítésének céljait kell követnie. Kulcskérdés az állampolgárok számára nyújtott közszolgáltatások megerôsítése, a mindenki számára elérhetô színvonalas közoktatás és az egészségügyi ellátás garantált biztosítása, ami egyértelmûen állami feladat. Az állam jelenleg nemhogy túl nagy, de máris túl kicsi és fôként túl gyenge. (Természetesen nem a bürokráciát kellene növelni.) Olyan állam kiépítését kellene célnak tekinteni, amely valóban alkalmas az oktatás és az egészségügy hatékony mûködtetésére, a szociális szolidaritás és integráció célszerû intézményrendszerének kiépítésére és fenntartására, a szolgáltatási funkciók megerôsítésére. Ehhez az állam erôforrásainak gyarapítása, nem pedig erodálása, lerontása szükséges. Aki politikai stabilitást kíván, annak el kell fogadnia a szociális integrációt szolgáló állam szerepének erôsítését. Gazsó Ferenc a Corvinus Egyetem professzora Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét. SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT 14 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

15 A magyar gyógyszerügy (gyógyszergyárak, gyógyszer nagykereskedôk, gyógyszertárak) alapstratégiái Az alapstratégia (grand strategies, mastervagy business strategies) jelen esetben ágazati szinten megfogalmazott stratégia, amely a gyógyszerügy, mint ágazat szerteágazó tevékenységének (termékeinek, szolgáltatásainak, piacainak) és kultúrájának a megújítását célozza, amely irányt ad az ágazat stratégiai akcióinak és keretet jelent a stratégiai üzleti egységek (gyógyszergyárak, gyógyszer-nagykereskedés, gyógyszertárak) számára. Az alapstratégiát a szervezeti egységek céljaira bontják le. II. táblázat Intenzív stratégiák Stratégia Meghatározás Példa A vállalat nagyobb piaci részarány Piaci behatolás elérésére törekszik a jelenlegi termék A külföldi gyógyszergyárak térhódítása intenzívebb marketingjével a jelenlegi a magyar gyógyszerpiacon. piacon. Piacfejlesztés A vállalat a meglevô termékeket A már bevált termékek új terápiás felkínálja új piaci szegmens számára. területre való kiszélesítése. A vállalat célul tûzi ki az eladások Termékfejlesztés növelését a meglevô termékek/ szolgáltatások tökéletesítése útján. Betegszervezetek bevonása a felvilágosító munkába, új betegségek kitalálása, ezáltal újabb tömegek bevonása a gyógyszerelésbe. Többféle csoportosítás lehet (I. táblázat). A rendszerváltás óta eltelt idôszakban alapstratégiai szinteken az alábbi fôbb változások következtek be: Intenzív stratégiák A cég versenyhelyzetének javítása jelentôs és összpontosított erôfeszítéseket követel a meglevô termékekre támaszkodva. (II. táblázat). Integrációs stratégiák Arra irányulnak, hogy a vállalat ellenôrzést szerezzen beszállítói, vásárlói és disztribútorai felett. (III. táblázat). Diverzifikációs stratégiák Ezek arra irányulnak, hogy a vállalat új, piacilag és/vagy pénzügyileg attraktív területekre terjessze ki tevékenységét. (IV. táblázat). Védekezô jellegû stratégiák Gyenge piaci és/vagy pénzügyi pozíciójú vállalatok helyzetük megerôsítése és konszolidálása érdekében gyakorta lemondanak az általuk mûvelt üzleti területek egy részérôl. (V. táblázat). Az elmúlt tizenhat év eseményeinek érintôleges felsorolása a privatizáció következményének fogható fel. Kérdés, hogy a liberalizáció álruhájában betörô globalizáció kapcsán milyen földcsuszamlásszerû változások következnek be a gyógyszerügyben? Fel tudunk-e erre készülni? A gyógyszerellátás nemzetközileg is jónak mondható színvonalát költséghatékonyan fenn tudjuk-e továbbra is tartani? Ehhez milyen alapstratégiai alternatívákat kellene már most felvázolnunk, hogy a folyamatos betegellátást a gyógyszerügy részérôl továbbra is garantálni tudjuk? A gyógyszergyártás terén a globalizáció fô vonulata továbbra is gyógyszeripari óriáscégek kialakítása. Kérdés, hogy azok a külföldi vállalatok, amelyek megszerezték a magyar gyógyszergyárakat, meddig tudnak ellenállni a globalizációnak? Mikor olvadnak valamelyik (leginkább amerikai) óriáscégbe és válnak leányvállalattá, aminek a magyarországi cégei már unoka vállalatnak minôsülnek kiszámíthatatlan perspektívával. A magyarországi gyógyszergyártás vonatkozásában túlhajszoltan érvényesítik azt az (egyébként helytelen) európai gyakorlatot, hogy még az új készítmények esetén sem I. táblázat Alapstratégiák Intenzív Integrációs Diverzifikációs Védekezô stratégiák stratégiák stratégiák stratégiák Piaci behatolás Elôre integrálás Koncentrikus diverzifikáció Közös vállalat Piacfejlesztés Hátrafelé integrálás Horizontális diverzifikáció Szûkítési program Tôkekivonás Termékfejlesztés Horizontális integrálás Konglomerációs diverzifikáció Felszámolás Vállalatfelvásárlás érvényesíthetik a gyárak az általuk reálisnak tartott árakat. A mesterségesen és irracionálisan alacsony árszint kierôszakolása mellett intenzív propaganda-hadjárat is folyik a gyárak ellen a marketingköltségeik csökkentésének kieszközlése érdekében. Telített piacon a marketingköltségek csökkentése öngyilkossággal egyenlô. A gyárak ehelyett a K+F költségeiket kénytelenek visszafogni. Ennek az európai szinten rossz rövidlátó politikának az eredménye rövid két évtized alatt már megmutatkozik. Míg az 1990-es években tíz új innovatív gyógyszer közül hatot az Unió gyógyszergyárai produkáltak, ez napjainkra kettô készítményre esett vissza. Korszerû gyógyszeres terápia alkalmazása esetén az európai kórházak és egészségügyi intézmények egyre inkább rászorulnak a méregdrága amerikai készítményekre és ezáltal az európaiak fizetik meg az amerikai K+F-et. A magyarországi gyógyszergyárakat még különadókkal is sújtja az állam. Kérdés, hogy a külföldi tulajdonban lévô gyárak esetében milyen stratégiai (re)akciókat vált ki ez a helyzet (termékkivonás, termékpaletta szûkítés, gyártásfelfüggesztés, kivonulás és/vagy még intenzívebb lobbizás). A globalizáció hatására a gyógyszer-kereskedelem esetében egyre inkább tapasztalható a gyógyszer nagykereskedelem és a gyógyszertárak együtt mozgása, pontosabban együtt mozgatása. Nagy-Britanniában például a gyógyszertárak több mint fele láncokhoz tartozik és a szupermarketek is akadálytalanul fejlesztik gyógyszer-értékesítésüket. A továbbmozgatás érdekében a Pfizer bejelentette, hogy a felírásköteles gyógyszereket Nagy-Britanniában csak az UniChem nagykereskedelmen keresztül for- Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 15

16 III. táblázat Integrációs stratégiák Stratégia Meghatározás Példa A vállalat tulajdont vagy megnövekedett Elôre irányuló ellenôrzési lehetôséget szerez az elosztó, Gyógyszer-nagykereskedôk integráció a kiegészítô szolgáltatást nyújtó vagy ill. gyárak patikaláncai a kereskedô felett. Hátrafelé A vállalat tulajdont vagy megnövekedett Gyógyszertárak próbálkozása irányuló ellenôrzési lehetôséget szerez zása gyógyszer nagykereskeintegráció a beszállítói felett. delem felvásárlására A vállalat tulajdont vagy megnövekedett Gyógyszer nagykereskedések Horizontális ellenôrzési lehetôséget szerez a verseny- összeolvadása, gyógyszerintegráció társak felett és/vagy egyesíti az erô- tárak (beszerzési) szövetforrásokat. kezetekbe tömörülése. galmazza. Ez a monopolhelyzetre való törekvés már a brit versenyhatóság figyelmét is felkeltette, amelyik egyébként élenjár(t) a gyógyszerpiac teljes liberalizálásában és megnyitásában. Parlamenti képviselôk nyomására azonban a brit versenyhatóság bejelentette elsô vizsgálati lépéseit. A miniszter is tisztában van a liberalizálás veszélyeivel, mert a miniszteri rendelettervezet indoklásában szó szerint a következôket írja: Tekintettel arra, hogy azokban az országokban, ahol megnyílt a gyógyszertáron kívüli forgalmazás lehetôsége ezzel Ezeknek az intézkedéseknek fatális következményei lesznek a lakosság egésze vonatkozásában! Meddig mehetnek el a politikusok következmények nélkül az ország tönkretételében? A magyar ipart tönkretették, a mezôgazdaságot szétzüllesztették, az országot kiárusították, jelenleg a lakosság egészségének veszélyeztetése van soron. Most kell a lakosságot felvilágosítani arról, hogy a gyógyszerészek ellen indított rágalomhadjárat csak elterelô hadmûvelet az ország további kiárusítása, külföldi kézre való átjátszása érdekében, akár kórházi épületekrôl és telkekrôl, akár gyógyszertárakról van szó. Az eddigi gazdaságpolitikai intézkedések kapcsán a magyar állampolgárok munkahelye, egzisztenciája került milliós nagyságrendben végveszélybe. Viszont most az ún. egészségügyi reform kapcsán az emberek Magyarországon sem a Versenyhivatal, sem a kormánypárti képviselôk részérôl nem tapasztalható a külföldi terjeszkedés bármilyen formája ellen is fellépés, sôt tûzzelvassal támogatják azokat. Az egészségügyi miniszter legújabb rendelete az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet módosításáról (hatályba lépett december 29-én) lényegében a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazására vonatkozó különleges rendelkezéseket foglalja össze. A kormány elébe megy az eseményeknek, mondani se kell, hogy a külföldi (nagy)befektetôi érdekeknek megfelelôen. Ennek alátámasztására elegendô a hivatkozott rendelet 39. (6) bekezdésére utalni, amely szerint az OGYI a gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek körét havonta (!) aktualizálja. Uraim! Ennyire sürgôs a totális liberalizálás?! IV. táblázat Diverzifikációs stratégiák Stratégia Meghatározás Példa Gyógyszertárak tevékenységének Koncentrikus A vállalat jelenlegi portfoliójához újabb, kiszélesítése, pl. fitotéka vagy diverzifikáció de kapcsolódó terméket illeszt. gyógyászati segédeszközök területére A vállalat jelenlegi portfoliójához olyan Gyógyszerészi gondozás Konglomerációs újabb terméket illeszt, amely eltér a vállalat megjelenése közforgalmú diverzifikáció eddigi tevékenységétôl. gyógyszertárakban A vállalat jelenlegi portfoliójához új, Horizontális nem kapcsolódó terméket illeszt a meg- Internetes gyógyszerrendelés diverzifikáció lévô fogyasztók igényeinek kielégítése gyógyszertárakon keresztül. érdekében. egy idôben növekedett a gyógyszer-mellékhatások okozta ártalmak, valamint a nem megfelelô alkalmazásból adódó egészségkárosodások és kórházi kezelések száma. Tehát a lakosság egészségi állapotának tudatos veszélyeztetése folyik gyógyszerliberalizáció fedônév alatt akkor, amikor a kórházi ágyak számát is csökkentik. V. táblázat Védekezô stratégiák Stratégia Meghatározás Példa Közös vállalat Két vagy több cég közös célok érdekében I. Magyar Gyógyszer Rt. önálló vállalkozást hoz létre. Megalapítása A külföldi kézbe került magyar A vállalat meglevô eszközeinek és Szûkítési gyógyszergyárak profiltisztítást költségeinek csökkentésével megfordítja program hajtottak végre, azaz kisforgalmú a hanyatló eladást és nyereséget. gyógyszerek gyártását beszüntették. Tôkekivonás Gyógyszertári központok örökébe A vállalat eladja eszközeinek egy részét, lépô gyógyszer nagykereskedések egy meghatározott divízióját és kivonul megszüntették a galenusi laborok bizonyos üzletágakból. mûködtetését. Felszámolás A vállalat meghatározott részének minden Gyógyszergyárak felhagytak vagyontárgyát eladja és felhagy az adott a kozmetikumok gyártásával. tevékenységgel. A közel száz gyógyszer nagyés egyesülés Összeolvadás Két vállalat egyesíti eszközeit és kultúráját. kereskedésbôl mára négy jelentôsebb maradt. egészsége, élete forog kockán, csak azért, mert néhány politikusnak a liberalizálás a vesszôparipája. Vagy netán többrôl van itt szó? Külföldi érdekek gátlástalan képviseletérôl, még ha ez az életébe is kerül(het) magyar állampolgároknak? Magyarországon így mutatkozik meg a globalizáció igazi arca. Ebben a kiélezett helyzetben mi a teendôje a magyar gyógyszerész-társadalomnak: politikailag, gazdaságilag, társadalmilag? Az Egészség-párt már tavaly megalakult. Ha a választási küzdelembe a gyógyszerészek aktívan bekapcsolódtak volna, akkor parlamenti szinten tudnánk már jelenleg is harcolni a patikaliberalizáció ellen. Minden jelenlegi parlamenti párttal szemben hatalmas helyzeti elônnyel rendelkezik a gyógyszerész-társadalom, mert patikahálózatunk az egész országot lefedi és az állampolgárok javarésze több-kevesebb rendszerességgel megfordul a gyógyszertárakban. Az emberek pozitív viszonyulását a gyógyszerészi hivatáshoz és szolgálathoz pártépítés terén is ki lehet, sôt ki kell használnunk. Még most sem késô, csak bátran vágjunk bele! 16 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

17 Gazdaságilag a láncok ellen csak ellenlánccal lehet küzdeni! Olyan ellenlánccal, amiben a személyi jogos gyógyszerészek megtarthatják önálló arculatukat és egzisztenciájukat. A Pharmacoop Szövetkezet mint beszerzési szövetkezet tíz éve mûködik sikeresen. Minél több tagja van a Szövetkezetnek, annál nagyobb gazdasági erôt képviselünk és kisebb az esély a leszalámizásunkra. Hosszú távú stratégiai szövetkezésre és kitartásra van szükségünk, mert elképzelhetô, hogy többletkedvezmények ígérgetésével próbálják a tagságot fellazítani és szétszabdalni, majd láncra verni. Társadalmilag sokkal többrôl van itt már szó, mint a gyógyszerészek egzisztenciájának tönkretételérôl, ezért a gyógyszerészek felvilágosító tevékenységét a gyógyszer okozta ártalmak mellett ki kell terjeszteni a jelenlegi egészségügyi politika káros következményeire is. Rá kell mutatnunk a veszélyekre a lakosság védelme érdekében. Ehhez szövetségeseket is kell keresnünk a (házi)orvosok személyében, a betegszervezetek és a szakszervezet(ek) vonatkozásában. A gyógyszerügy privatizációja sikeresen lezajlott, nem utolsó sorban a gyógyszerész társadalom aktív közremûködésének és áldozatvállalásának eredményeként. Tíz éve folyamatosan romló körülmények között állnak helyt a gyógyszerészek. Most látják elérkezettnek az idôt a politikusok, hogy egy nagy rohammal az eddig kialakult rendszert gyökerestôl felforgassák. Ezt kell nekünk összefogással, öntudatos, diplomás emberekhez méltó viselkedéssel megakadályoznunk. Dr. Simon Kis Gábor Pharmacoop Beszerzési és Befektetési Szövetkezet 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel/fax: TAGBELÉPÉSI NYILATKOZAT Alulírott... (képviselôje:... székhely:...) a mai nappal kérem a Pharmacoop Beszerzési és Befektetési Szövetkezetbe való tagfelvételemet. Tudomásul veszem, hogy a Pharmacoop Szövetkezetbe való belépésemmel az alábbi feltételeket teljesítem: 1. A belépésemmel egyidejûleg 1 db ,- (azaz Egyszázezer) Ft értékû részjegyet jegyzek, és ezt az összeget a tagbelépési nyilatkozattal egyidejûleg a Pharmacoop Szövetkezet pénztárába befizetem (banksz.: ). 2. Kötelezem magam, hogy... Gyógyszertár (...) az általam...mft vállalt értékben a Pharmacoop Szövetkezet által ajánlott nagykereskedôktôl szerzi be az árukészletét. 3. Tudomásul veszem, hogy a nagykereskedôtôl beszerzett áru forint értékének a mindenkori megállapodáson felüli részét átengedem a Pharmacoop Szövetkezetnek, amely összeget a Pharmacoop Szövetkezet részben a mûködéshez használ fel, részben mint vagyont befekteti vagy a tagok között szétosztja. 4. Kijelentem, hogy más hasonló típusú Szövetkezetnek vagy Társaságnak nem vagyok tagja és oda a késôbbiek során amíg a Pharmacoop Szövetkezet tagja vagyok nem lépek be. Kelt:... Belépési nyilatkozat Az Egészségpárt tagja kívánok lenni. Név (nyomtatott betûkkel): Anyja neve: Lakcím: (helység) (út/utca/tér)..... (hsz.).. (em./ajtó) Levelezési cím (ha eltér az elôzôtôl): (helység) (út/utca/tér)..... (hsz.).. (em./ajtó) Telefon: Mobil: Szemig. száma: Helység/dátum: A párt alapszabályát elfogadom és magamra nézve kötelezônek tartom aláírás... tagfelvételt kérô Beküldési cím: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. A belépési nyilatkozat sokszorosítható és korlátlanul terjeszthetô! Hozzájárulok ahhoz, hogy a belépési nyilatkozaton megadott adataimat a évi LXIII. törvény (Adatvédelmi törvény) és az adatvédelemhez kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek betartásával az Egészségpárt kezelje. Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 17

18 Liberalizáció holland módra Hollandia a tradicionálisan liberális ország A holland egészségügyi rendszer alapvetôen a társadalom- és a különféle magánbiztosításokra épül. Hollandiában bizonyos területeken soha nem létezett szabályozás, vagy ha igen, akkor is csak korlátozott mértékben, és a közszolgáltatások megszervezése és biztosítása már régóta a magánszektor kezében van. Hollandiában a gyógyszertári rendszer meglehetôsen liberálisnak mondható, ugyanakkor ez nem kizárólag a dereguláció következménye, hanem a történelmi fejlôdésé. A vényköteles gyógyszerek kiadása közforgalmú gyógyszertárakban, míg az OTCgyógyszerek forgalmazása túlnyomórészt drugstore-okban történik, s a vénynélküli gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazása több, mint egy évszázada megengedett. Az 1990-es évek végén a gyógyszertár-létesítési és -tulajdonlási szabályokat amelyek sosem voltak kötelezô érvényûek, bár a Holland Királyi Gyógyszerészeti Társaság határozta meg ôket eltörölték. Azóta a gyógyszertárak számának növekedése (fôleg a vonzó városi helyeken), továbbá gyógyszertárláncok kialakulása figyelhetô meg. Míg a holland gyógyszertárak személyzete általában megfelelô számú, aránylag alacsony az egy gyógyszertárra jutó gyógyszerészek száma, és a középfokú szakképesítéssel rendelkezô gyógyszertári asszisztensek olyan feladatokat is elláthatnak, amelyeket más országokban kizárólag gyógyszerész végezhet (pl. expediálás, tanácsadás). A képzett személyzet kérdése a holland gyógyszertárakban jelenleg kiemelten fontos téma: a most készülô új Gyógyszertári Törvény szerint a gyógyszerészek jogosultak lesznek egynél több gyógyszertárban is felügyelô gyógyszerészként tevékenykedni, így a még most fennálló állandó gyógyszertári jelenlétük sem lesz garantált a jövôben. A gyógyszertárak Hollandiában kb. 70%- ban még gyógyszerészek tulajdonában vannak, akik egyes esetekben együttmûködnek és gyógyszertárláncokat hoznak létre válaszul a többi szereplô piaci fölényére. Háttér Hollandiában soha nem volt kötelezô geográfiai vagy demográfiai megkötés a gyógyszertárak alapítását illetôen. Ugyanakkor hosszú ideig a Holland Királyi Gyógyszerészeti Társaság (KNMP) saját patikaalapítási politikáját és szankcióit alkalmazta. Így például a KNMP nem engedélyezte olyan új gyógyszertár létesítését, amely egy már létezô gyógyszertár mellett nyílt volna meg. E politika célja egy minimális betegszám biztosítása egy-egy gyógyszertár részére. Számos jogi állásfoglalásnak köszönhetôen a KNMP-nek 1987 óta nincs jogosultsága szankciók alkalmazására a patikaalapításra vonatkozóan. Bár ettôl fogva a KNMP ajánlása nem volt kötelezô érvényû, a szabályokat sok esetben így is átmásolták a gyógyszertárak és egészségbiztosítók közötti szerzôdésekbe óta azonban a holland Versenytörvény rendelkezése alapján tilos a gyógyszertárak alapításához kötôdô megkötések alkalmazása. Ezt megelôzôen is gyakran hagyták figyelmen kívül a KNMP-hez nem tartozó gyógyszerészek a társaság alapítási politikáját ben megszûnt a biztosítók szerzôdéskötési kötelezettsége, s többé nem kell kötelezôen szerzôdést kötni minden gyógyszertárral. Csupán arra kötelezettek, hogy az egészségügyi ellátást megfelelô módon megszervezzék a biztosítottak számára. Ez oda vezetett, hogy az egészségbiztosítók követelményeket határoztak meg a gyógyszertárak számára, és beleszólást kaptak egy-egy új gyógyszertár megnyitásának helyébe (vagyis, hogy ne legyenek túl közel egy másik szerzôdött gyógyszertárhoz). Az egészségbiztosítók a jelenlegi átalakulásban egyre nagyobb szerepet kapnak. Így például a szerzôdéskötés elôtt növekvô mértékben versenyeztethetik a gyógyszertárakat szolgáltatásaikat illetôen ben a gyógyszerellátásért felelôs minisztériumok közös munkacsoportja áttekintette a gyógyszerpiac jogszabályi hátterét. Ennek eredményeként számos ajánlást fogalmazott meg különbözô törvények visszavonására, illetve módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy erôsítsék a versenyhelyzetet az ágazatban. Elôfeltételként megállapították, hogy a gyógyszerellátás minôségének nem szabad romlania. H O L L A N D I A 18 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

19 1. táblázat Hollandia A gyógyszertárak és más vényköteles gyógyszert expediáló helyek száma Expediáló helyek száma Közforgalmú gyógyszertárak Beleértve: Szakrendelôi gyógyszertárak 2 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a Kézigyógyszertárat mûködtetô orvosok Internet-gyógyszertárak n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 4 Összesen Egy expediáló helyre jutó lakosok száma Lakos/gyógyszertár Lakos / expediáló hely A munkacsoport ajánlásainak megfelelôen a következô törvényi változtatások léptek életbe a gyógyszerellátás területén: Elsô lépésként eltörölték a törvényi elôírásokat a nyitva tartásra és a gyógyszertárak (pl. magisztrális készítmények elôállításához szükséges) felszerelésére vonatkozóan (1996). Késôbb feloldották a tilalmat, amely alapján nem gyógyszerész-végzettségûek nem alkalmazhattak gyógyszerészeket (1999). A harmadik lépésben pedig megengedték a kórházi gyógyszertáraknak, hogy a járóbetegeket is kiszolgálják ( szakrendelô gyógyszertárak ) (2000). A kormányzat most vizsgálja a Gyógyszertári Törvény azon szakasza eltörlésének lehetôségét, amelynek alapján egy gyógyszerész csak egy gyógyszertárban dolgozhat. Így a gyógyszerészek a jövôben több gyógyszertárnak a felügyelôi is lehetnek, aminek következtében a gyógyszerész jelenléte a gyógyszertárban nem lesz állandó. Gyógyszerforgalmazó helyek Hollandiában a vényköteles gyógyszerek alapvetôen gyógyszertárakban kaphatók. Gyógyszerkészítményeket expediálnak továbbá kézigyógyszertárat mûködtetô orvosok olyan területeken, ahol a legközelebbi gyógyszertár több, mint 4,5 km-re található. szakrendelô gyógyszertárak: április 1. óta a kórházak is mûködtethetnek olyan gyógyszertárakat, amelyek nem saját betegek számára is expediálhatnak gyógyszerkészítményeket. drugstore-ok, amelyek régóta árusíthatnak nem vényköteles gyógyszereket (mintegy 1850 óta). Manapság a vény nélkül kapható gyógyszerek több mint 80 százalékát a mintegy 4000 (3,961) drugstore-ban vagy szupermarketek drugstore-részlegében adják el. Vényköteles gyógyszereket azonban nem expediálhatnak. Ahhoz, hogy vény nélküli gyógyszereket adjanak ki, szükség van egy speciális drugstore engedélyre. Emellett léteznek egyéb vénynélküli készítményeket árusító helyek, amelyek fûszerboltok, szupermarketek részeként vagy kempingek területén találhatók. Ha a legközelebbi gyógyszertár, kézigyógyszertárat mûködtetô orvos vagy drugstore több, mint három kilométerre található, vény nélküli gyógyszerek árusításához szükséges, korlátozott tartalmú engedélyt másnak is megadnak ben Hollandiában 760 ilyen vény nélküli készítményeket árusító hely mûködött. A kormány azt fontolgatja, hogy a nem vényköteles gyógyszereket drugstore-on kívüli kiskereskedelmi egységek, például benzinkutak külön engedély nélkül árulhassák. S végül internet-gyógyszertárak, amelyek OTC-készítmények mellett szintén jogosultak vényköteles gyógyszereket kiadni. Jelenleg négy internetes gyógyszertár mûködik az országban. Az 1. táblázat mutatja a vényköteles gyógyszereket expediáló helyek számának fejlôdését, és egy expediáló helyre jutó lakosságszámot. Hollandiában ez az arányszám magas más európai országokkal összehasonlítva. Amíg az elmúlt tíz év növekedést mutatott a gyógyszertárak számában, addig a kézigyógyszertárat mûködtetô orvosok száma csökkent. Ennek a fejlôdésnek és a népességszám-emelkedésnek köszönhetôen a lakosság/vényköteles gyógyszert kiadó hely arány kismértékben csökkent 1995 és 2005 között óta évente új gyógyszertár nyílt meg 2003 kivételével, amikor 50 új gyógyszertár kezdte meg a mûködését. A gyógyszertárbezárások száma meglehetôsen állandó maradt (6-10 bezárás), de 2000 csúcspontot jelentett (21 bezárással) annak köszönhetôen, hogy a Boots gyógyszertárlánc mind a 12 nem sokkal elôbb nyílt gyógyszertárát bezárta. Úgy döntöttek ugyanis, hogy elhagyják a holland piacot, miután a holland vásárlók nem fogadták be a koncepciójukat (drugstore-szerû gyógyszertárak), és mivel nem tudtak megfelelô számú képzett, náluk dolgozni akaró munkaerôt találni. A gyógyszertáraktól és a kézigyógyszertárat mûködtetô orvosoktól 4,5 km-re élôk számaránya nem nôtt jelentôsen 2001 óta, ami azt jelzi, hogy az újonnan alapított gyógyszertárak olyan területeken nyitottak meg, ahol már korábban is mûködtek gyógyszertárak vagy kézigyógyszertár engedéllyel rendelkezô orvosok. Ha a távolság a legközelebbi gyógyszertárig több mint 4,5 kilométer, a gyógyszertár hiányát kompenzálandó a háziorvos engedélyt kaphat gyógyszerek expediálására A vény nélküli gyógyszereket árusítani kívánó drugstore-oknak szintén engedélyhez kell folyamodniuk, csak akkor árusíthatnak vény nélküli gyógyszereket, ha azt egy képzett alkalmazott felügyeli. Ha a távolság a legközelebbi vény nélküli készítményeket értékesítô helyig (drugstore-ig vagy gyógyszertárig) nem több három kilométernél, a drugstore-nak nincs szüksége képzett alkalmazottra, hogy a vény nélküli gyógyszer forgalmazásához szükséges engedélyt megkapja. A gyógyszertárak tulajdonlásának kérdése Nem szükséges állami engedély egy gyógyszertár tulajdonlásához, de ahhoz, hogy egy gyógyszertárat nyereségesen lehessen mûködtetni, szükséges szerzôdést kötni a biztosítókkal. Ezek a szerzôdések nem forgalomképesek és nem átruházhatók ig Hollandiában tiltott volt az egy tulajdonos több gyógyszertár lehetôsége. A tiltás feloldása már a 90-es évek elején (néhány) gyógyszertárlánc kialakulásához vezetett ig a gyógyszertárak tulajdonosai kötelezôen gyógyszerészek voltak. Csupán néhány gyógyszertár volt alapítványok Csak olyan árusító helyek, amelyek vényköteles gyógyszereket árulhatnak, január 1-i adat Gyógyszertárak járóbeteg klinikákon, amelyek az egész közösségnek árulnak gyógyszerkészítményeket Becslés, nincsenek pontos adatok Gyógyszertár VI. évf. 1. szám 19

20 vagy betegbiztosítók tulajdonában óta már nem gyógyszerész-végzettségûek is lehetnek gyógyszertárak tulajdonosai, és alkalmazhatnak gyógyszerészeket a gyógyszertári tevékenységek felügyeletére. Ez a változás növekedést hozott az újonnan nyílt gyógyszertárak számában, valamint a gyógyszertárláncok számában és méretében. A gyógyszertárláncok tulajdonosai többnyire nagykereskedô cégek (OPG, Brocacef (Phoenix), Alliance Unichem és Celesio) lettek, s a gyógyszer-nagykereskedôknek nagyon erôs érdekeltségei vannak a gyógyszer-kiskereskedelemben. Ezen felül a drugstore-láncok és az egyik egészségbiztosító is piacra lépett és gyógyszertárak nyitásába kezdett. Jelenleg 511 (29,5%) olyan közforgalmú gyógyszertár mûködik, amely részben vagy egészben gyógyszertárláncok, és nem gyógyszerészek tulajdonában van. Ezen felül 37 (2,1%) gyógyszertár tartozik a két, gyógyszerészek által tulajdonolt gyógyszertárlánc (Prickartz és Thio Pharma) tulajdonába. A tulajdonjog liberalizációjának köszönhetôen érzékelhetôen megnôtt a gyógyszertárak ára, amely jelentôsen megnehezítette a független gyógyszerészek számára a saját gyógyszertár vásárlását. Ezért a gyógyszertárak egyre nagyobb számban csatlakoznak gyógyszertár-szövetkezetekhez. Ilyen együttmûködésre példa a kring apotheken, amelynek kb. 270 társult tagja van. Hollandiában gyógyszertárláncok már hosszabb ideje léteznek, de számuk megnôtt azóta, hogy nem gyógyszerészek számára is könnyebbé vált a patikák alapítása, és lehetôvé vált több gyógyszertár tulajdonlása. A jelenlegi gyógyszertárláncok igyekeznek növekedni és egyre több gyógyszertárat megszerezni. Jelenleg a patikák 30 százaléka tartozik valamelyik lánchoz. Még mindig újabb gyógyszertárláncok alakulnak Hollandiában. A holland gyógyszertárláncok azonban nem olyan erôsek még, s ez annak is köszönhetô, hogy a többszörös tulajdonjog lehetôségére válaszként a gyógyszerészek összefogtak és elkezdték kialakítani saját láncaikat. A gyógyszertárak személyzete A holland gyógyszertárak személyzete gyógyszerészekbôl, gyógyszerész asszisztensekbôl és más személyekbôl (pl. adminisztrátorokból, takarítókból) áll. A gyógyszerészek egyetemi képesítése az uniós irányelvnek megfelelô, a képzés hat évig tart. A tanulmányok során a hallgatók választanak, hogy kórházi vagy közforgalomban dolgozó gyógyszerészek szeretnének lenni. Jelenleg minden közforgalmú gyógyszertárban jelen kell, hogy legyen egy felelôs gyógyszerész. Ez a szabály elképzelhetô, hogy megszûnik az új Gyógyszertári Törvénnyel, amelynek hatályba lépése hamarosan várható. A kötelezettség eltörlése azt jelentené, hogy egy gyógyszerész több gyógyszertárat is felügyelhetne egyszerre. Amíg a gyógyszerész nincs jelen a gyógyszertárban, a gyógyszereket az asszisztens is expediálhatja, aki régebben is számos gyógyszerészi feladatot elláthatott, így a laborálást, az expediálást, és a tanácsadást. A gyógyszertári asszisztensek megkövetelt szakképesítésének megszerzése négy évig tart. A kötelezô továbbképzés rendszere Hollandiában is mûködik. A gyógyszertári alkalmazottak felelôsségét illetôen a gyógyszerész mindaddig felelôs, amíg az általa adott utasításokat az aszszisztensek követik. A gyógyszertárak nyitva tartási ideje Az állami elôírásokat a nyitvatartásra vonatkozóan 1996-ban eltörölték. Azóta a gyógyszertárak a normál üzleti nyitvatartási renden túl is üzemelhetnek. Ennek ellenére a tipikus nyitvatartási idô hétköznap (hétfôtôl péntekig) délelôtt 9-tôl délután 6-ig terjed. A legtöbb gyógyszertár szombaton és vasárnap zárva van. A Holland Gyógyszertári Szabvány (Nederlandse Apotheek Norm, NAN) és az egészségügyi biztosítók igényeinek megfelelôen a gyógyszertáraknak 24 órás gyógyszer-kézbesítést kell biztosítaniuk a betegek részére. Ennek érdekében a gyógyszertárak csoportokat alkotnak, és forgó rendszerû alapon kínálnak szolgáltatást a nyitvatartási idôn túl. Erre az esetre minden gyógyszertárnak biztosítania kell, hogy a betegek megtudják, melyik patika szolgáltatása érhetô el éjszaka és a hétvégén. Ezen felül számos ügyeletes gyógyszertárat nyitottak, amelyek csak az esti órákban, éjszaka és hétvégenként mûködnek. Ezen gyógyszertárak személyzete a környék gyógyszertári alkalmazottainak körébôl tevôdik össze (gyógyszerészekbôl és asszisztensekbôl). A normál nyitvatartási idôn kívüli szolgáltatásokat mindig készenléti ügyeletben látják el. Termékkör A gyógyszertárakban árusított termékek a következô kategóriákba sorolhatók: Vényköteles gyógyszerek A vényköteles gyógyszereket alapvetôen gyógyszertárak expediálják, kisebb mértékben pedig orvosok illetve szakrendelôkben mûködô és internetes gyógyszertárak. Jelenleg körülbelül törzskönyvezett vényköteles készítmény (beleértve a különbözô gyógyszerformákat illetve a különbözô dózisokat) áll rendelkezésre, amelyek közül van jelen ténylegesen a piacon. Ebbôl a ból 99,6 százalék a támogatott és 36 százalék a generikus. Hollandia gyógyszertárláncok táblázat Gyógyszertárlánc Tulajdonos Tulajdonos jellege Gyógyszertárak száma 4 Mediveen-Groep OPG nagykereskedô 207 Farmassure-Groep Brocacef, Phoenix nagykereskedô 70 De Vier Vijzels Alliance Unichem nagykereskedô 65 Lloyds apotheken Celesio nagykereskedô 38 Apotheken in Overdracht Regifarm nagykereskedô 37 VNA VNA alapítvány 80 Etos Etos Drugstore-lánc 5 DA DA, Dynadro Drugstore-lánc 4 DSW DSW egészségbiztosító 5 Prikartz gyógyszerész 21 Thio Pharma gyógyszerész 16 összesen 548 DSW = Delfland, Schieland en Westland, VNA = Verenigde Nederlandse Apotheken Forrás: az ÖBIG által gyûjtött adatok 4 részben vagy teljesen gyógyszertárlánc tulajdona január 1-én Vény nélkül kapható gyógyszerek A vény nélküli gyógyszerek adják a gyógyszertárak forgalmának 9 százalékát. A gyógyszertárak ugyanakkor a vény nélküli készítmények összforgalmának csak 15 százalékát bonyolítják. A vény nélküli gyógyszerek értékesítésének legnagyobb részét a drugstore-ok végzik (kb. 80 %). Nem gyógyszertermékek Viszonylag kisebb hányadát adják a gyógyszertári forgalomnak (5%) a nem gyógyszertermékek. Ezek szinte mindegyike gyógyászati segédeszköz óta nincs szabályozás a tekintetben, hogy mekkora minimális mennyiségû és típusú gyógyszerkészítményt kell készleteznie a gyógyszertáraknak. Így a gyógyszertáraknak lehetôségük van akár egyes adott 20 Gyógyszertár VI. évf. 1. szám

Gyógyuló egészségügy?

Gyógyuló egészségügy? Gyógyuló egészségügy? Az A Napi Gazdaság egészségügyi konferenciája 2010. szeptember 29. gyógyuló egészségügy gyógyuló gyógyszerellátás beteg egészségügy beteg gyógyszerellátás átkozott vagy áldott betegség

Részletesebben

de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1

de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1 Útközben de honnan és s hová? Hankó Zoltán alelnök Magyar Gyógyszerészi Kamara 2011.10.13. Napi 1 Mi lesz veletek patikák? k? Vázlat Modellkorrekció után Útközben Veszteséges gyógyszertári vállalkozások

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Gyógyszerészi gondozás

Gyógyszerészi gondozás Gyógyszerészi gondozás A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete (GYTE)

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői A közvetlen lakossági gyógyszerellátás főbb jellemzői Hankó Zoltán 2013.10.21. Bp.V.évf. 1 Közvetlen lakossági gyógyszerellátás Korábban: Azon tevékenységek összessége, amely során a gyógyszertár a gyógyszert

Részletesebben

Több mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi

Több mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi Több mint 25 éves, különböző gazdasági területeken megszerzett informatikai gyakorlati tapasztalat Közel 20 éve dolgozom az egészségügyi számítástechnika területén A gyógyszerészekkel együtt éltem végig

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A rendelet egyes rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követő napon 2013. december 11-én lép hatályba. rendeletek. rendelet.

A rendelet egyes rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követő napon 2013. december 11-én lép hatályba. rendeletek. rendelet. december 1 Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri ek módosításáról szóló 76/ (XII. 10.) EMMI 2 Az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Hyperol reklám. határozatot.

Hyperol reklám. határozatot. ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET NATIONAL INSTITUTE OF PHARMACY H-1051 Budapest V., Zrínyi u. 3. : 1372 POB. 450. /Fax (06 1) 88-69-300/(06 1)88-69-460 E-mail:ogyi@ogyi.hu Hyperol reklám Közzététel napja:

Részletesebben

J e g y zőkönyv EGB-11/2011. (EGB-30/2010-2014.)

J e g y zőkönyv EGB-11/2011. (EGB-30/2010-2014.) EGB-11/2011. (EGB-30/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának 2011. május 18-án, szerdán, 10 óra 04 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében megtartott

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak Semmelweis Terv és társai dr. Sinkó Eszter Politikai környezet a választások után Új kormány 2/3-os többség Egészségügy nincs miniszteri rang,

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 12. szám 2005. december

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 12. szám 2005. december Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 12. szám 2005. december Évzáró Kezdenek helyükre kerülni a dolgok? Megjelent a köztudatban az adott szó, a felelôsségvállalás és talán a szakértelem értéke

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 7 8. szám 2005. július-augusztus

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. IV. évf. 7 8. szám 2005. július-augusztus Magángyógyszerészek Országos Szövetsége IV. évf. 7 8. szám 2005. július-augusztus Újra tárgyalunk Nosztalgiával vegyes érzelmekkel gondolhatunk azokra az idôkre, amikor a nyári szakmapolitikai uborkaszezont

Részletesebben

41. Hét 2009. Október 07. szerda

41. Hét 2009. Október 07. szerda Napii Ellemzéss 41. Hét 2009. Október 07. szerda Összegzés A keddi kereskedés során a befektetők pozitív híreket kaptak a nemzetközi piacokról, így további jelentős emelkedéseket könyvelhettünk el a nap

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot orszagg l tala Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága romá. r i 1o931454 Érkezett: 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel

Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel A Kaposvári Tavaszi Fesztivál kulturális rendezvényei sorában most már hagyományszerûen szervezett kétnapos Jogi beszélgetések

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A TAGSÁG ÉS AZ EGYESÜLETEINK

A TAGSÁG ÉS AZ EGYESÜLETEINK SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE UNGERSKA RIKSFÖRBUNDET ASSOCIATION OF HUNGARIANS IN SWEDEN Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és uraim! Kedves barátaim! Ismét eltelt egy év, eljött az ideje, hogy munkánkról

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

VÁLTOZÁS SZEPT. 1-TŐL, HA FELVESZ EGY ÚJ DOLGOZÓT

VÁLTOZÁS SZEPT. 1-TŐL, HA FELVESZ EGY ÚJ DOLGOZÓT REZON IRODA HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER KEDVES ÜGYFELÜNK! ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA Visszatértünk. Ugye milyen gyorsan elröppent a szabadságunk? Vagy csak nekünk? Hiányoztunk? Ne restellje, ha nemmel

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2010.(V.27.)

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

1. Ügy megnevezése, tárgya. 2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax száma, ügyfélfogadás rendje, ügyintéző

1. Ügy megnevezése, tárgya. 2. Eljáró hatóság megnevezése, postai és elektronikus címe, telefon- és telefax száma, ügyfélfogadás rendje, ügyintéző 1. Ügy megnevezése, tárgya A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. tv. 56. -60/C. alapján

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

T/16301/71.szám. Az Országgyűlés. kiegészítő ajánlása. vitájához. (Együtt kezelendő a T/16301/61. sz. ajánlással.)

T/16301/71.szám. Az Országgyűlés. kiegészítő ajánlása. vitájához. (Együtt kezelendő a T/16301/61. sz. ajánlással.) T/16301/71.szám Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának kiegészítő ajánlása az emberi alkalmazásra kerülőgyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Szabadság és Reform Intézet

Szabadság és Reform Intézet Felsőoktatási PPP-k edina.berlinger@uni-corvinus.hu Szabadság és Reform Intézet Befektetés vagy Kifektetés? A magyar felsőoktatás jövője c. konferencia Téves eszmék a felsőoktatásban 1. Túl sok a diplomás.

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben

Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben Bodnár Károly, Kristóf Zsolt DE-EK Nyíregyháza Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben 1. Bevezetés téma aktualitása

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka

Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom

Részletesebben

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 6. számú melléklet AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Törvények 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Kengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. október 21- én megtartott soron kívüli üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Kengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. október 21- én megtartott soron kívüli üléséről. 1 J e g y z ő k ö n y v Készült: Kengyel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. október 21- én megtartott soron kívüli üléséről. Ülés helye: Községháza, tanácskozó terme Jelen vannak: Nagy Szilárd

Részletesebben

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás Már Prémium csomag is! Egészség & életerô Med Help betegségbiztosítás Az egészség a legdrágább értékünk?! Tudta Ön, hogy Magyarországon évente 9000 szívinfarktust regisztrálnak több, mint 35000-en betegednek

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2007/1. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Elõször is köszönetnyilvánítással kívánom kezdeni Kamaránk hivatalos tájékoztató kiadványának második

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam!

Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Hivatásunk a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara lapja 2008/2. Tisztelt Olvasó, Kedves Tagtársam! Dr. Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter távozása a szaktárca irányításában és az ország kormányzási

Részletesebben