Bevezetés a biológiába

Átírás

1 Bevezetés a biológiába Előadások: 1. A kolozsvári magyar felsőoktatás fejlődése, különös tekintettel a biológiára. Az Állattani Intézet a XIX. század végén és a XX. század elején. 2. Bolygónk a Föld. Az élő anyag és az élet kialakulása 3. Az élet fejlődése. Evolúcióbiológiai alapok. 4. Az ember evolúciója. 5. Életföldrajzi alapok. 6. Az élővilág szerveződése: az egyedtől a társulásokig. Interakciók az élővilágban. 7. A természettudományos ismeretek fejlődése az ókortól a XIX. század végéig. Vizsga: írásbeli Szemináriumok: kiselőadások és filmek Vizsga: könyvek, kötelező olvasmányok szóbeli kikérdezés

2 Mi az egyetem? egyetem, universitas (lat.), university (eng.), universität (ger.), universitate (ro) elmélyülési lehetőség egy tudományterületen három lépéses képzés: - egyetemi alapképzés (Bachelor s Degree B.Sc.) általános szakmai alapok, tanári képzési lehetőségek - magiszteri képzés (Master s Degree M.Sc.) elmélyülés egy specifikus ágazatban - doktori képzés (Philosophy Degree Ph.D.) egy terület kutatójává való érés

3 A Babeş-Bolyai Tudományegyetem felépítése Rektorátus rektor, rektorhelyettesek jelenleg 21 kolozsvári kar és 12 kihelyezett tagozat, Erdély majdnem minden nagyobb városában Biológia és Geológia Kar Dékáni Hivatal dékán, dékánhelyettes, Kémia Kar Történelem és Filozófia Kar stb. stb. stb. kancellár román: 1. Taxonómiai és Ökológiai magyar: Intézet 1. Magyar Biológiai és 2. Molekuláris Biológia Intézet Ökológiai Intézet egyetemi rangok: egyetemi tanár (professzor, profesor universitar), docens (előadótanár, conferenţiar), adjunktus (şef de lucrări, lector universitar), tanársegéd (asistent), gyakornok (preparator), doktorandusz (doctorand)

4 Egyetemi kezdetek Európában Első egyetemek teológiai, jogi és orvosi képzés Európában olasz nyelvterületen: Salerno (IX. sz.) és Bologna (1088) Később néhány híresebb: Párizs (1150), Oxford (1167), Cambridge (1209), Salamanca (1218), Montpellier (1220), Pádua (1222), Nápoly (1224), Toulouse (1229) studium generale 1300 előtt kb. 23 egyetem Európában: 11 Olaszországban, 5 Franciaországban, 5 az Ibériai félszigeten, 2 Angliában XIV. században Közép-Európában is: a prágai Károly Egyetem (1347), a krakkói Jagelló Egyetem (1364), német nyelvterületen a kölni és az erfurti egyetem Oxford

5 Magyar felsőoktatási kezdetek : Pécsi egyetem : Óbudai egyetem : Pozsonyi egyetem (jelenleg Szlovákia) : Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király megalapítja a kolozsvári jezsuita kollégiumot, majdnem 25 évig működött : Nagyszombati jezsuita egyetem (jelenleg Szlovákia) - Kálvinista kollégiumok Debrecen, Sárospatak, Nagyenyed

6 A kolozsvári magyar egyetemi képzés története

7 Előzmények a XIX. században Több központú erdélyi és magyar tudományosság: - Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1825, gróf Széchenyi István - Nagyszebeni szászok tudományos egyesülete Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften zu Hermannstadt, Kolozsvár (Erdélyi Múzeum-Egyesület): első közgyűlés május 3. Kolozsvár, hivatalos alakuló gyűlés november 23-26, Kolozsvár. Elnök: hídvégi gróf Mikó Imre ( ), Erdély Széchenyije, aki elindította az egyesületi munkát, s hogy az anyagi gondokon is segítsen, az egyesületnek adományozta kolozsvári kertjét és kerti házát (Mikó-Kert). Mikó 1876-ig állt az Erdélyi Múzeum-Egyesület élén, között Erdély főkormányzója volt.

8 gr. Mikó Imre szobra a kolozsvári MikóKertben a Mikó-villa

9 Kolozsvári előzmények (Erdélyi Múzeum-Egyesület - EME): - Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor múzeumőr, EME - Hermann Ottó, madarász, pókász, etnográfus, politikus múzeumi segédőr, Kolozsvár - a kolozsvári Orvos-Sebészeti Intézet mint lehetséges kiindulási pont egy egyetem megalapításához felkérés báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről az egyetem megszervezésére Brassai Sámuel Hermann Ottó br. Eötvös József

10 Egyetemalapítás a kezdetek: október 19-én, a volt gubernium (kormányzóság) épületében megkezdi működését a Kolozsvári Tudományegyetem Karok: Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, Matematikai és Természettudományi Kar szerződés az EME tudományos gyűjteményeinek használatáról. Az Egyetem minimális támogatást kap a magyar államtól, a tanári fizetések kisebbek, mint Budapesten. Apáthy István egyetemi tanár szerint: Egyetemet alapítottak Kolozsvárt intézetenként egy darab spongyával és két darab krétával ban megalakult Kolozsváron az Orvos-Természettudományi Társulat, amely aztán 1883-tól mint az EME Orvos-Természettudományi Szakosztálya folytatta működését a tudományos élet fellendülését nagyban segítette január 14-én királyi alapítólevél: ekkor vette fel az egyetem a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet

11 Az Állattani Intézet történet: az intézetalapítás id. Entz Géza (Mezőkomárom 1842 Budapest 1919) 1867 orvosi oklevél a pesti egyetemen a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet tanára a kolozsvári egyetemen az állattan és összehasonlító bonctan professzora. Az Intézet alapításakor egy bogár- és egy madárgyűjteményt kapott meg 2000 forintot és között a kolozsvári egyetemen a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja a kolozsvári egyetem rektora 1883 Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1890-től rendes tag 1889-től Budapesten az egyetemen tanít Tudományos területe: egysejtűek, limnológia, a szimbiózissal is foglalkozott

12 Tanítványok Daday Jenő (Búzamező 1855 Budapest 1920) 1878 természetrajz-vegytan tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerez a kolozsvári egyetemen tanársegéd a kolozsvári egyetem Állattani Intézetében 1882 a kolozsvári egyetemen az édesvizek és szárazföldi sósvizek gerinctelen állattana magántanára 1887 a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában segédőr, majd őr 1888 a budapesti egyetemen a Gerinctelen Állatok Tana c. tantárgykör magántanára 1902 a budapesti egyetemen az Állattani Tanszéken nyilvános rendes tanár Tudományos munkássága: belvizek és édesvizek állatvilága, az erdélyi sós tavak, a Retyezát tavainak, a Szent Anna tónak a limnológiai vizsgálata. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

13 Az építkezés időszaka ifj. Apáthy István (Budapest 1863 Szeged 1922) apja, id. Apáthy István országgyűlési képviselő, jogász 1885 orvosi oklevél Budapesten, tanára a rövid ideig Kolozsváron is tanító ( ) Margó Tivadar állami ösztöndíjjal kutat a nápolyi nemzetközi zoológiai állomáson a budapesti egyetemen tanársegéd Margó Tivadar mellett az Összehasonlító Bonctani és Zoológiai Intézetben 1890 január 28: a kolozsvári egyetemen az Állattan és az Összehasonlító Bonctan professzora (Állattani Intézet és a Szövet- és Fejlődéstani Intézet) Mikó-villában működött Az Intézet átvételekor így leltároz: az Erdélyi Múzeum-Egylet által bérbe adott Állattár, amely egy szerény madár-, bogár- és csigagyűjtemény volt, oktatásra használhatatlan; az állam húsz év alatt kevesebb mint 5000 koronát juttatott az Intézet számára, így nem csoda, hogy nincs egyetlen Abbé-féle világítókészülékes mikroszkóp, immerziós lencserendszer, mikrotom. A víz bevezetése és a gázvilágítás sem volt megoldva, ráadásul az intézetnek összesen négy darab mikroszkópja volt, amelyek már akkor is muzeális értékkel bírtak.

14 Professzorsága harmadik évében engedélyezték a gáz és a víz bevezetését, ezután 1895-ben 9000 koronát kapott a felszerelések pótlására, de 1900-ig semmi többet. Helyszűke az Állattani Intézetben: pincében akváriumok, egészen tetőtérig laboratóriumok 1893-ban az Állattani Intézethez hozzácsatolják a Szövet- és Fejlődéstant is a Természettudományi és Matematikai Kar dékánja 1896 egy új intézeti épület terve a Milleniumi kiállításon nagyérmes 1898 a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz ben írott jelentései: az Állattár kezelésének az egyetemtől való átvételétől számítva, 29 év alatt a gyűjteményi anyag mennyisége megháromszorozódott, 1900-ban tételt tartalmazott, ugyanakkor értéke megtízszereződött, az intézet felszereltsége megduplázódott 10 év alatt 18 db. világítókészülékes mikroszkóp, míg 400-ról re emelkedett a metszetállomány (egyedülálló volt a világon) a Természettudományi és Matematikai Kar dékánja az egyetem rektora 1905 Belga Királyi Orvosi Akadémia tiszteleti tagja lesz

15 1906 engedély egy új épület megépítésére az Állattani Intézet számára 1907 elkezdődik az új épület felépítése 1909 felavatják az új kétemeletes intézeti épület, a mai Biológia és Geológia Kar főépülete a Mikó Kertben tengeri akváriumok, terráriumok az alagsorban (tengerbiológiai kutatás Magyarországon) a Természettudományi és Matematikai Kar dékánja 1912-től bevezette az ökológia oktatását (dr. Szilády Zoltán tanította) Ebben az időszakban világszinten is jól felszerelt kutatólaborokkal rendelkezett az Intézet! Tanítványának, Gelei Józsefnek írja 1912-ben (amikor Gelei Münchenben volt): Hogy a külföldi állattani és általában élettudományi intézetekben mint fog csalódni, ha azokat a miénkkel összehasonlítja, már előre megmondottam Önnek. Azonban ott a berendezés és bőséges munkaalkalom hiányát pótolja az igyekezet és az a közszellem, amely mindenkit munkára és erőinek teljes kifejtésére serkent. A mi embereink, tisztelet a nagyon kevés és nagyon kevéssé kivételnek, mintegy állandó streike-ot folytatnak, és egész életüket amerikázással töltik, hogy minél kevesebbet dolgozhassanak és képességeikből minél kevesebbet kelljen kifejteniök.

16 Az Állattani Intézet épülete ma ben, ezelőtt 103 évvel adták át az 1918 után felhúzott épület

17 1918. október 30-tól decemberig a Magyar Nemzeti Tanács Erdélyi Osztályának elnöke 1918 december 7 és 1919 január 15 között Kelet-Magyarország főkormánybiztosa január 15-én a román hatóságok letartóztatják, előbb öt évi kényszermunkára ítélik, majd felmentik és 1920 augusztusában áttelepül Magyarországra. Kiszabadulásában a nemzetközi nyomásnak is nagy szerepe volt től a Szegedre települt kolozsvári egyetemen az állattan nyilvános rendes tanára (professzor) 1922 szeptember 29-én hosszas betegeskedés után elhuny, Szegeden temették el Tudományos területe: összehasonlító idegszövettan, az idegek finomabb szerkezete, mikrotechnikai eljárások, hirudintermelő mirigy felfedezője, több piócafaj felfedezője. Metszetei mai napig híresek, egyediek. Tudományos ellenfele Lenhossék Mihály volt, aki a kontiguitás elméletet képviselte, illetve nemzetközi téren Ramon y Cajal, későbbi Nobel-díjas tudós.

18 A kolozsvári egyetem fejlődése A működő tanszékek száma alapítástól 1919-ig 40-ről 51-re emelkedett, az oktatók száma 43-ról 135-re, a tanórák száma 325-ről 800-ra, a hallgatók száma pedig 269-ről 2570-re. A hallgatók létszámának alakulása különböző karokon Évfolyamok Jogi Orvosi Bölcsész Mat. és Természettudomány Gyógyszerészet létszám 1100

19 Matematikai és Természettudományi Kar hét tanszékkel működött, ebből kettő volt biológia profilú: (1) Növénytani és (2) Állattani Tanszék a kezdetektől, majd harmadik is lett később, (3) a Növényrendszertani Tanszék 1902-től 1905-ig, Borbás Vince haláláig működött Hallgatók létszámának alakulása a Matematikai és Természettudományi Karon évfolyamok létszám 100

20 Neves botanászok Kanitz Ágost ( ) Richter Aladár ( ) a jelenlegi Botanikus Kert megalapítója Borbás Vince ( )

21 A mozgalmas XX. század Gelei József (Árkos 1885 Budapest 1952) 1905 diploma, a természetrajz-vegytan kolozsvári egyetemen tanul, 1905 demonstrátor Kolozsváron Apáthy mellett Gelei Apáthyról: Tőle tanultam, hogy a természetbúvár életlényege a hűséges megfigyelés és az igazságos közlés. Haladásának alapfeltétele pedig az, hogy semmiféle eszköz nem tökéletes és senkinek a módszere sem befejezett: mindennel és mindig kísérletezzék. Tőle tanultam szellemet, módszert, tisztalátást, tudásbecsületet, háborúgyűlöletet, emberszeretet. Róla ragadt rám a búvárszenvedély, éjnek nappallá tétele, mert közös munka közben sokszor virradt ránk a hajnal a laboratóriumban Graz-ba küldi Apáthy 1908 doktori diploma Apáthy tanársegéde, majd adjunktus

22 München, Richard Hertwig mellett Würzburg, Theodor Boveri mellett a kolozsvári unitárius gimnázium tanára, egyben az EME állattani gyűjteményeinek őre. MTA levelező tagja 1923-tól, 1938-tól rendes tag 1924 Szegeden az egyetemen az Általános Állattani és Összehasonlító Bonctani Tanszék vezetője, rektor Szegeden a Kolozsvári Egyetemen az Általános Állattan és Biológia professzora, az Általános Állattani és Biológiai Intézet, valamint a Barlangkutató és Talajbiológiai Intézet igazgatója újfent Szeged Tudományos kutatásai: véglények, citológia, a gerinctelenek mikrotechnikája, de foglalkozott ökológiával, limnológiával és ornitológiával is. Fő területe a protisztológia

23 1919 a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári működése megszűnik, az egyetem hivatalosan átköltözik Szegedre, ig még egyházi keretek között próbálják az egyetemi oktatást fenntartani, de 1921-ben betiltják 1919 királyi rendelettel létrejön a román nyelvű a Dacia Superioară Egyetem a I.Ferenc József Tudományegyetem helyén, majd 1927-től I. Ferdinánd Király Tudományegyetem nevet kapja. A magyar nyelvű oktatás csupán filológiai képzésre szorítkozik. Ekkor kerül ide Emil Racoviţă, hírneves kutató, a bioszpeológia egyik megalapítója (a francia entomológus René Jeannel-el együtt), Victor Babeș és sokan mások ban létrejön a ma is működő Botanikus Kert Alexandru Borza vezetésével a Richter Aladár által eltervezett alapokon I. Ferdinánd román király Emil Racoviţa

24 Újrakezdés és leépülés ( ) 1940-ben a II. bécsi döntést követően az I. Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözik Kolozsvárra, az I. Ferdinánd Király Egyetemet Nagyszebenbe és Temesvárra költöztetik ben a világháború vége felé ismét költözés, ezúttal immár véglegesen Szegedre ben I. Mihály román király rendeletével létrejön a magyar nyelvű Bolyai János Egyetem és a román nyelvű Victor Babeș Egyetem Kolozsváron ben a Román Kommunista Párt nyomására a Bolyai Tudományegyetem önkéntesen összeolvad a Victor Babeş Egyetemmel, létrejön a Babeş-Bolyai Tudományegyetem a magyar nyelvű oktatás sorvadni kezd: a gyakorlatokat románul tartják, az előadások kérésre magyarul. Neves tanárok: dr. Csűrös István (botanika), dr. Gyurkó István (gerinces állattan), dr. Korodi-Gál János (etológia, gerinces állattan) dr. Kis Béla (rovartan), dr. Kiss István (mikrobiológia), dr. Péterfi Ferenc (rovartan), dr. Péterfi István (algológia), dr. Szabó Zsigmond (szövettan) 1989-ben már csak két magyar oktató maradt a Biológia, Földrajz és Geológia Karon, s az utolsó években alig egy magyar diák volt évfolyamonként.

25 A fellendülés (1989 után) 1990-től újraindul a fakultatív magyar nyelvű oktatás: ha van elég magyar diák, akkor külön kérésre előadások szervezhetők magyar nyelven. Nincs külön beiskolázási szám magyar és román diákoknak tól külön beiskolázási szám a magyarok diákoknak = külön felvételi külön helyekre a tanárképző szakokon következmény: a magyar tagozat intézményesülése, magyar nyelvű előadások és gyakorlatok kötelező megszervezése, egyetemi oktatók felvétele. Ebben az évben a biológia, biológia-kémia indul magyarul tól ökológia, 1999-től pedig biológia-geológia szak indul szintén magyarul től magyar nyelvű magiszteri képzés indul (Master s Degree): Szárazföldi és vízi ökológia néven 2005-től áttérés az ún. Bologna-rendszerre: marad ökológia és biológia szak, megszünnek a páros szakok 2008-tól két kétéves magiszteri szak akkreditációja: Szárazföldi és vízi ökológia és Biológiai források kezelése és védelme. jelenleg közel diák tanul a BBTE-n, 9000 körüli a magyar hallgatók száma, s kb tanul magyar tagozaton 67 szakon. Biológia profilú magyar szakokon (biológia és ökológia) kb. 120 hallgató van, ebből 29 tanul magyar nyelvű magiszteri képzés keretében.

26 Jelenleg a BBTE: - a legnagyobb romániai egyetem - a nemrég lezajlott, nemzetközi standardok alapján történt felmérés alapján az 2. helyen található országosan és a 12 csúcsegyetem között van (Akategóriás). Első helyen a Bukaresti Egyetem található. - nincs a világ első 500 egyeteme között (ún. Shanghai-lista), egyetlen romániai egyetem sincs. Magyarországról is csupán az SZTE és az ELTE ( hely a világranglistán, hely Európában) szerepel a listán. Lengyelországból két egyetem, Oroszországból szintén kettő, míg Csehországból egy található a listán.

27 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Top 20 Top 100 Észak- és Latin-Amerika Top 200 Európa Top 300 Ázsia, Csendes-óceáni térség Top 400 Top 500 Afrika A világ első 500 egyetemének régiónkénti eloszlása (forrás: 2008-as Shanghai lista

28 a Biológia-Geológia Kar a BBTEn belül a harmadik a kutatási teljesítményét tekintve a Kar biológia és ökológia profilú részlege az országon belül az első kategóriában ) (A) található az 1. ill. a 2. helyen az azonos profilú tagozatokkal összevetve tudományos teljesítmény tekintetében Kutatási lehetőségek: - viszonylag jól felszerelt molekuláris biológia és hidrobiológia laboratóriumok - a magyar tagozaton elsődlegesen hidrobiológia, viselkedésökológia, rovarökológia és -faunisztika, növényélettan, növényökológia, mikrobiológia, molekuláris biológia jellegű kutatások zajlanak - háttérintézmény: Apáthy István Egyesület, a magyar tagozaton oktatók egyesülete