Lucrare de licenţă

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lucrare de licenţă - 2009 -"

Átírás

1 Lucrare de licenţă

2 Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Biológia-Geológia Kar Szakdolgozat Arany-kicsapódási folyamatok tanulmányozása a felsőcsertési érctelep (Erdélyi-szigethegység) kapcsán BSc jelölt: Kulcsár Zsolt Tibor, Biológia-Geológia Szak Témavezetők: Dr. Forray Ferenc (Babeş-Bolyai Tudományegyetem), Dr. Márton István (Genfi Tudományegyetem)

3 Universitatea Babeş-Bolyai, Cluj Napoca Facultatea de Biologie şi Geologie Lucrare de licenţă Studiul proceselor de precipitare a aurului din zăcământul de la Certeju de Sus, M-ţii Apuseni Candidat BSc: Kulcsár Zsolt Tibor, Secţia Biologie-Geologie Conducători ştiinţifici: Dr. Forray Ferenc (Universitatea Babeş-Bolyai), Dr. István Márton (Universitatea din Geneva)

4 Tartalomjegyzék REZUMAT (în limba română/román nyelven) 1. Bevezetés 2. A kutatási terület földrajzi és geológiai behatárolása 2.1. Földrajzi viszonyok 2.2. A felsőcsertési aranyércesedés tudományos megismerése 2.3. Földtani háttér Az Erdélyi-szigethegység aljzatát képező litológiák Üledékes formációk Neogén vulkanizmus 3. Érckutatás története és gazdaságföldtani szempontok 4. Az alkalmazott kutatási módszerek 5. Az ércesedés morfológiájára vonatkozó, petrográfiai és szerkezetföldtani megfigyelések 5.1 Az ércesedés kiterjedése 5.2 Petrográfiai megfigyelések, a minták begyűjtése 5.3. Szerkezet-földtani megfigyelések 6. Diszkusszió 6.1. Az érctelep metallurgiai jellemzése 6.2. Aranykicsapódási folyamatokra utaló szöveti bélyegek A Fe-gazdag ásványfázisok róvására létrejövő piritesedés és érckivállás Az oldatok felforrására és a hirtelen nyomás-változásra utaló lemezes szövet és breccsás szerkezet Az üledékes kőzetekben található szerves anyag kontaktusán megjelenő piritesedés és érckivállás 6.3. Az arzén tartalmú pirit jelentősége 7. Következtetések 8. Köszönetnyilvánítás 9. Könyvészet 10. Függelék

5 Rezumat Subiectul cercetării noastre se situează la N-NE de comuna Certeju de Sus (M-ţii Apuseni), un zăcământ aurifer care s-a format printr-o intensă activitate hidrotermală şi prin suprapunerea a mai multor procese geologice. Acest fapt oferă şansa unui student geolog să cunoască şi să înteleagă în profunzime procesele magmatice, sedimentologice, hidrotermale şi tectonice, şi să înterpreteze cele văzute pe teren. Se cunosc bine rapoartele geologice ale zăcământului şi legăturile acestuia cu intruziunile Băiaga, Dealul Grozii şi Hondol (Pricopie et al., 2004). Compoziţia geochimică a fluidelor care au produs mineralizaţia şi legăturile lor cu surse magmatice sunt bine cunoscute (Gál et al., 2009). Depozitul aurifer din Certeju de Sus este foarte important şi pe plan economic (46,9 Mt cu un conţinut mediu de 1,6 g/t Au şi 11,5 g/t Ag). În lucrarea de faţă discutăm despre cercetările geologice, miniere, metalurgice şi geochimice ale regiunii. În baza compoziţiei mineralogice, geochimice şi a răspunsurilor la testele metalurgice zăcămăntul Certej a fost împărţit în patru mari domenii: Vest-Hondol; Central-Coranda; Intermediar - aria cuprinsă între cariera Certej şi Dl. Grozii şi Est-Dl. Grozii. În cele patru domenii mineralizaţia aurului diferă şi poate să apară ca aur nativ, telururi şi în structura piritei cu arsen (European Goldfields, 2009), apariţie cărora se datorează complexităţii sistemului hidrotermal şi a proceselor de depozitare. Observaţiile noastre au cuprins texturi şi structuri tipice, care rezultă din următoarele procese hidrotermale: (1) formarea piritei pe seama fazelor bogate în Fe, (2) mineralizaţia aurului în urma fierberii şi a depresurizării fluidelor, care dă naştere texturilor laminare şi structurilor breciate, (3) apariţia piritei în contactul cu materiile organice din formaţiunile sedimentare. Identificarea şi cunoaşterea exactă a genezei piritei cu conţinut de aur şi arsen ar fi benefic din punctele de vedere al protecţiei mediului, a metalurgiei şi a metalogenezei. (1) Metalogeneza: mineralizaţia aurului în condiţiile termodinamice se poate modela în sistemului Fe-Au-As-Sb- Hg-Ag-S-O-H-Cl. În acest sistem stabilitatea unor elemente oferă fluidelor nesaturate în aur şansa să precipiteze într-un interval bine conturat dat de fugacitatea oxigenului şi al sulfului. (2) Din punctul de vedere al metalurgiei este important de ştiut parageneza mineralelor în care apare aurul. Extragerea aurului din structura piritei necesită condiţii şi prelucrări speciale (ex. oxidarea piritei), iar acestea diferă în funcţie de cantitatea arsenului. (3) Unele elemente care se ascund pe lânga aur în structura piritei (arsen, mercur, zinc), necesită o atenţie sporită în prelucrarea zăcămintelor

6 1. Bevezetés A kutatási témát képező, Felsőcsertéstől É-ÉK irányba található, hidrotermás eredetű aranyérctelep összetett földtani folyamatok eredményeképpen jött létre. Mindez, egy geológus hallgató számára egy tökéletes alkalmat nyújt a magmás, üledékes, hidrotermás és tektonikai folyamatoknak, s ezek alrendszereinek a megértéséhez és tanulmányozásához. Az érctelep geológiai viszonyai, annak kapcsolata a Bojága, Grozii-dombi és a Hondol andezit intrúziókkal jól ismert (Pricopie et al., 2004). Az ércesedést létrehozó oldatok jellegét, kapcsolatát a magmás rendszerekkel, illetve mikrotermometriai tulajdonságát jól ismerjük (Gál et al., 2009). Az arany megjelenési formája változó, az ércesedés egyes részein, különböző módon jelenhet meg: termésarany, tellúridok vagy az arzéntartalmú pirit kristályos szerkezetében (European Goldfields, 2009), amely a hidrotermás átalakulásoknak változatos, komplex rendszereihez kötődik. Az epitermás telepekre jellemző aranykivállási folyamatok eloszlása a felsőcsertési érctelep esetén kevésbé ismert. Ezen folyamatok (oldatok felforrása, szerves vagy vasgazdag ásványok általi redukálása, az oldatok keveredése) különböző érctípusokat hozhatnak létre, melyek ismerete fontos az ércteleptani, kohászati és környezetvédelmi kérdéseket is megválaszolhat (Márton, 2009): (1) Ércgenetikai szempontok: az arany ércesedés termodinamikai körülményei a Fe-Au-As-Sb-Hg-Ag-S-O-H-Cl rendszerben modellezhetőek és a különböző elemek és azok vegyületeinek stabilitása egy jól meghatározott oxigén és kénfugacítási tartományt szab meg az arany telítetlen oldatokból való kicsapódásának. (2) Az aranyérc kohászata szempontjából nagyon fontos az ásványparagenézis pontos ismerete és az arany megjelenési formája. A pirit kristályos szerkezetében rejtett arany kinyerése speciális (nagy hőmérsékleten való oxidálás) feldolgozást igényel, amelynek tényezői más elemtartalom (pl. arzén) függvényében változhatnak. (3) Az aranyércesedéssel járó, a pirit kristályos szerkezetében rejtett, kísérő elemek (pl. arzén, higany, cink) fokozott környezetvédelmi figyelmet igényelnek a feldolgozás és kinyerés során. A dolgozatunk célja a fent részletezett folyamatokat pontos megismerését, azok kapcsolatának leírását a felsőcsertési ércesedés viszonylatában, és az arany (Au) és más fémek kiválásának tanulmányozását képezi. Ennek megválaszolására tanulmányunk részletes gazdaságföldtani, metallurgiai, érckutatási, mikroszkópos és a rendelkezésünkre álló elektronmikroszondás elemtérkép eredményeket használtuk fel

7 2. A kutatási terület földrajzi és geológiai behatárolása 2.1. Földrajzi viszonyok A kutatásunk tárgyát képező felsőcsertési aranyércesedés az Erdélyi-szigethegység (Erdélyi-középhegyég) és az Aranynégyszög (Offenbánya, Zalatna, Nagyág, Brád által határolt terület) déli részén, a Brád-Nagyág-medence délnyugati részén helyezkedik el, Dévától 20 kmre É-ÉK irányban, Felsőcsertés községtől kb. 3 km-re (1. ábra). A kutatási terület határát északon a Căpitanului-patak, délen a Hondol-falu keleti oldala, a Bojága-völgy, keleten a Grozii-domb, Kis-Boksa, nyugaton pedig a Nagy-patak és Hondol-falu képezi (2. ábra). Az Erdélyi-szigethegység déli részének panorámaképe, előtérben a felsőcsertési külfejtő A felsőcsertési aranyércesedés tudományos megismerése Az Erdélyi-szigethegység területén az aranyérc bányászata már a rómaiak idejében megkezdődött, de részletes és tudományos leírások csak a 18. század második felétől kezdődően ismertek. Ebben az időben, a monarchiabeli bányászat során felgyülemlett adatokat, megfigyeléseket és ismereteket rendszerezni kezdték, és pontos képet próbáltak alkotni a geológiai rendszerekről. A térségre vonatkozó tudományos dolgozatok kerültek ki számos neves kutató keze alól, így Herbich (1853), Hingeanu (1856), Grimm (1857), Cotta (1861), Inkey (1879), Primics (1886), Semper (1900), Pálfy (1906, 1909, 1911), Papp (1904) és Lóczy (1918) munkái említhetőek közötti munkájukat összefoglalva T.P. Ghiţulescu és M. Socolescu kiadják tanulmányukat amelyhez egy részletes geológiai és ércteleptani, 1:75000 léptékű térképet csatoltak (Ghiţulescu és Socolescu, 1941). A neogén és negyedidőszak vulkanizmusáról és tektonikájáról fontos adatokkal szolgál Seghedi et al. (2004) és Roşu et al. (2004) összesítő tanulmányok. A 2005-ben megjelent F. Neubauer összefoglaló dolgozata nagy hangsúlyt fektet a Szigethegység ércesedések kutatására is

8 1. ábra: Erdélyi-szigethegység vázlatos geológiai térképe, a fontosabb érctelepek és az Aranynégyszög feltüntetésével, Ageneau et al., (2006) alapján. Felsőcsertés környékén között D. Rădulescu a harmadkori vulkáni tevékenységét tanulmányozta és több kitörési központot határozott meg ben újból áttanulmányozzák az addig kiadott dolgozatokat és bánya íratokat. Felfedezik a Bojága intrúziót, újból kinyítják az addig felhagyott bányajáratokat és fúrásokbol kutatják fel az érctelep kiterjedését. A fúrások alapján elért eredmények Raportul geologic preliminar asupra lucrărilor de prospecţiune din sectoarele Bucureşei, Băiţa şi Săcărâmb belső kutatási jelentésben lettek összefoglalva az I.E.P. állami geológiai kutató vállalat által. További kutatásokat I. Tănăsescu, M. Vălăreanu végeztek között, melyek az érctelep alaposabb kivizsgálásához és kitermeléséhez járultak hozzá. Az 1980-as évektöl egyetemi tanulmányi dolgozatok jelentek meg, melyekben a korandai bányavidék petrográfiai, ásványtani, geokémiai, és tektonikai elemzését adták (Petru, 1971; Bui Van Hung, 1984; Varga, 1985; Gál, 1996; Gál et al., 2009). A modern DevaGold kutatóvállalat munkájának összegzéseként Pricopie et al. (2004) jelentés részletezi a felsőcsertési aranyércesedés genetikáját és kiterjedését

9 Erdőhát Fajerág Hondol m Coasta Mare Aseld Coasta Bisericii Koranda domb Bojága Nagy-Boksa Coranzii-patak Goruniste Curatuni Kis-Boksa Szarkő Grozii-domb Hatjtó Nagyág Icoanei-patak Macrisului-patak Capitanului-patak Cheului Bojága-patak Negyedidőszak Kvarc tartalmú andezit Andezit intrúziók(hbl,hondol-tipusú) Kvarc tartalmú andezit intruziók (Hbl+Bi, Nagyági-tipusú) Kvarc tartalmú andezit intruziók (Bi+Hbl, Csetrás-tipusú) Alkáli mikrodiorit (Csetrás-tipusú) Baden-szarmata korú üledékes formáció Nagy-Almás kora-miocén kavicsos összlet Barrém-apti flis tipusú üledék (fekete márgák, homokkövek) Mezozoikumi-korú ofiolitok Vetők W N E S 2. ábra: Felsőcsertési érctelep földrajzi és geológiai viszonya, Udubaşa et al. (1981) alapján. Szarmata-pannón Mare valley Hondol-patak - 8 -

10 2.3. Földtani háttér Az Erdélyi-szigethegység dél-keleti részén, az Érchegységben található az Aranynégyszög, melynek neve is a Cu-Au- és Au-Ag-érctelepek jelenlétére utal. Ezek az érctelepek a neogén-korú mész-alkáli magmás tevékenységek során keletkeztek, millió évvel ezelőtt (Roşu et al., 2004). A telepek típusa szerint megkülönböztetünk alacsony-szulfidizációs fokú, magas szulfidizációs fokú és Cu-porfír ércesedéseket. Ércásványokon, stabil izotópokon és fluidzárványokon végzett kutatások eredményei alapján határozták meg az epitermás és porfíros ércesedések genetikáját és a magmás oldatokhoz való szoros viszonyát. A legnagyobb érctelepek K-DK irányban képződtek, amit a neogén időszakban a Tisza-Dácia lemez keletirányú mozgása által létrejött másodlagos vetőnek tulajdonítanak (Linzer et al., 1997). Az arany feldúsulása a neogén időszakban lezajlott mész-alkáli magmás tevékenységeknek köszönhető, mely a pannon-térség tektonizmusához (lemezek transztenziója, rotációja) köthető. A Brád-Nagyág-medence az Érchegység K-i részén, a Marostól É-ra helyezkedik el. A szerkezetét meghatározó jelleg a K-Ny irányú vetők dominanciája, amelyeket keresztezett az ÉK-DNy irányítottságú vulkanizmus, melyet a mezozoikum és neogén időszakokhoz kötődő aktívitás jellemzett. A térségben előforduló üledékes összleteket jura, kréta és neogén korú kőzetek képezik (2. ábra, Lupu et al., 1982) Az Erdélyi-szigethegység aljzatát képező litológiák Kristályos aljzat: Az Érchegység legdélibb részének aljzatát a rápolti kristályos kőzetek képezik, melyek a felszínen Varmága és Feredőgyógy között jelennek meg. Ezt a formációt a Déli-Kárpátok egy letöredezett részének tekintik, amelyet a Kárpátoktól csak a Maros választ el. Ghiţulescu et al. (1941) ezeket a metamorf formációkat a marosi kristályos paláknak nevezte el, melyeknek magját karbonátos kőzetek képezik. A rápolti aljzat szigetszerűen nyúlik fel a Marostól É-ra, a Ruszka-havasok aljzatának meghosszabbításaként, egy KÉK-NyDNy irányítottságú antiklinális részeként. Kräutner et al. (1973) bebizonyította, hogy a Ruszka-havasok aljzatának É-i részének keletkezési kora a paleozoikumra tehető. Kräutner et al. (1969) szerint a rápolti karbonátos aljzat megegyezik a Pádis-sorozat korával, amely kora-karbon korúnak felel meg. Kőzettanilag a nagyági aljzat formációit filitek, kloritos palák, szericites palák, szericites-kloritos palák, szericites-kvarcos palák képezik. Ofiolitos aljzat: Az Érchegység ofiolitos aljzatának felépítésében 2 fő csoportnak van fontos alkotó szerepe

11 Az egyik csoportot a mezozoikum korú ofiolitok képezik, amíg a masikat a harmadidőszaki magmatitok. A mezozoós korú ofiolitok egy aktív vulkáni területen képződtek. Ez a bázikus magmatizmus a Paratethys legnagyobb kiterjedésű ofiolitos területének a képződését eredményezte, amelynek felépítésében a bazaltok változatos csoportja vesz részt. A vulkáni tevékenység több fázisban zajlott le. Az első időszak a kora-jurában kezdődött, és a végét az új kimmeridgei hegységképződés kezdete jelzi. Az ofiolitok a Drócsa hegységben, az Érchegység keleti részén és Lippától délre jelennek meg. A magmatizmust erős effuzívitás jellemezte, amely során hólyagüreges bazaltok, mikrogabbrók keletkeztek, amelyekbe esetenként keskeny piroklasztit vagy ortofír rétegek ékelődnek be. A vulkanizmus második szakaszát időszakos kitörések jellemeztek, ezek az időnként megszakított folyamatok a késő-jurától a kora-krétáig tartottak. Ez a másodlagos fejlődés az aktív vulkanikus terület északi és déli oldalában zajlott, amelynek eredményeképp bazaltok, andezitek, dacitok és riolitok képződtek (Ianovici et al., 1976). A Brád-Nagyág régióban a második időszak aktivításának képződményei dominálnak, a mész-alkáli kőzetek mellett kis mennyiségű első időszakbeli tholeites kőzetek is előfordulnak. A harmadidőszaki magmatizmus jeleire a Brád-Nagyág környékén is megjelenő savas kőzetek alakjában találunk rá. Ezek a lávafolyások a fecabányai konglomerátumok felső rétegei és a nagy-almási kavicsos összlet alsó rétegei között fordulnak elő, a koruk a kora-badenre tevődik. A bojcai riolitok és riodacitok erős hidrotermás átalakulást szenvedtek. Ezek a kőzetek nagy földpát tartalommal rendelkeznek, amelyek fenokristályokként a kvarc társaságában jelennek meg. Az amfibol csekély mennyiségben van jelen ezekben a kőzetekben. A fecabányai andezitek a kvarc és amfibol arány szerint vannak osztályozva. A brádnagyági medencében található fecabányai típusú andezitekben a mikrokristályos szövet uralkodik, amelyekben fenokristályokként a földpát és az amfibol található,és a kvarc meg a biotit szórványosan figyelhető meg. Magas vastartalommal rendelkeznek. Ezeknek a tercier vulkanitoknak a közös jellemzője, hogy fejlődésükhöz nem köthető jelentős fokú ércesedés Üledékes formációk A régió aljzatát bazaltos formációk képezik, amelyre különböző korú üledékes és vulkániüledékes összletek tevődnek rá. Az üledékek kora-jura és a kréta időszak alatt rakódtak le. Mindezek a formációk képlékenyen válaszoltak a tektonikai erőkre amelyek rájuk hatottak, ettől

12 fogva törések és gyűrődések során kialakult a Brád-Nagyág-medence. Jura korú összletek: - Liász: homokkő és mészkő rétegek a lávafolyásokkal és piroklasztit képződményekkel összefogazodva. - Malm: a legidősebb jura-korú formációk, amelyeket paleontológiailag is meghatároztak. Ezek a mészkő szigetek Szelistye környékén és egy pár foltban Vaján lettek leírva. - Oxfordi: megtaláljuk Bojca és Karácsonyfalva mellett lévő mészkő masszívum alsó határának környékén. - Tithon: Strambergi mészkővek jellemzik, amelyek a térség É-i részén masszívumokat alakít ki Hercegfalván, a bojcai magurán, és a szelistyei magurán. Kréta korú összletek: A kréta-korú formációk a barrémi-apti és albai-szenoni üledékesedési ciklusokra tagolódnak. Ezeket az összleteket a térség É-i részén Káposztásfalva környékén, DNy-on a Caianuluivölgyben, D-en Füzesd és DK-en Koranda-vidékén találjuk meg a felszínen. - Barrémi-apti ciklus: Hondol környékén megjelenik a felszínen ÉK-re a falutól, Koranda dombján. Kvarcos homokkő rétegek jellemzik, karbonátos cementesedést és feketés agyagos palák jellemzik, helyenként wildflisch típusú. - Albai: a régió K-i részén, Farkaspatak-hegy alatt, muszkovitos agyagpalák formájában találunk rá. - Senoni: a terület peremén (Bábolna-völgy, Chilia-völgye, Murgului-völgy) találunk rá, feketés- és szürkés-homokkővek fáciesei alkotják. Neogén üledékek A harmadkori transzgresszió fokozatosan beborítja az egész hegységet, egy pár szigetszerű folt kivételével. A neogén üledéket a Brád-Nagyág-medencében a facebányai konglomerátum, nagy-almási kavicsos összlet és badeni meg szarmata lerakódások képezik. A facebányai konglomerátumok legelőször a Zalatna-Sztanizsa-medencéből lettek leírva és elkülönitve Ghiţulescu és Socolescu (1941) tanulmányban. Ezekre a rétegekre a Brád- Nagyág-medencében a Nagyág-Hondol környéki érctestek kitermelése során is rábukkantak. Az összlet felépítésében túlnyomó részt fehéres márgák és vulkáni üledékek képezik, ezekbe gipsz, homokkő, piroklasztit és lithothamniumos mészkő beékelődéseket figyelhetünk meg. A Zalatna-Nagy-Almás medencében leírt összleteket kora-paleogén időszakhoz sorolták (Popescu

13 et al., 1984). A nagy-almási kavicsos összlet transzgresszíven rakódott a régió kristályos aljzatára, az ofiolitos formációkra, és a mezozoikum korú üledékekre. Az összlet az aquitani-baden korú üledékeknek sorolódik be (Cioflica et al., 1966) és Nagyágon, Hajtón, Szarkőn, Fajerágon jelenik meg a térségben. A rétegeket döntően kavicsos fácies jellemzi. Ignimbriten kivül más típusú beékelődéseket ebben a formációban nem találunk. A baden korú üledékek szigetszerűen jelennek meg a kavicsos összletre rakódva és Erdőháton, Szarkőn, Hajtőn, Nagyágon fordulnak elő. Az összlet felépítésében a szűrkés, globigerinás márgák, homokkövek, lithothamniumos mészkövek, spiralisos márgák uralkodnak. Ezen rétegek beékelődésekként megjelennek az andezites lávák és tufák is (Istrate et al., 1981). A szarmata korú üledékek a nagyági vulkáni kúptól dél-keletre és a Cepturar-csúcstól nyugatra és keletre jelennek meg. A kőzeteket homokkövek, fehéres márgák, sárgás mészkövek (Nubecularia tartalommal) építik fel. A tufákban, márgákban és fehér mészkövekben Cerithium rubiginosum lenyomatok figyelhetőek meg Neogén vulkanizmus A neogén időszakban, a miocénben,a kárpát-pannon térségben egy nyugatra vergáló szubdukció jött létre a Tisza-Dácia és Alcapa egységeknek a kelet-európai táblával való kollíziója következtében. E tektonikai jelenségekhez (szubdukciós hátragördülés és szívás) köthető a neogén mész-alkáli magmatizmus kialakulása. Az egységek 4 alegységekre oszlanak (Seghedi et al., 2004): Nyugati-alegység (Alcapa), Központi-alegység (Tisza, Alcapa), Dél-keletialegység és a Belső-alegység (az utóbbi kettő a Tisza lemezen helyezkedik el). Az Erdélyiszigethegység a Belső-alegységen fekszik. A magmák mész-alkáli tulajdonsága az asztenoszféra heterogén összetételéből, a szubdukció során bekerült üledékekből és fluidumokból (üledékek dehidratációja során keletkezik) ered. A Belső-alegységen belül két típusú magmát különböztetünk meg, a mész-alkáli és a belőle kialakuló adakitos jellegűt, amely a tektonikai egységekre ható extenziós, forgó és transztenziós erők hatására alakult ki. A mész-alkáli magmák a kéregnek a nyomáscsökkenésre való válasza során keletkeznek, az adakitos jellegű magmák pedig fluidumok hatására alakulnak ki. Ezek a kőzettípusok képezik az Erdélyi-szigethegység neogén magmatitjait. Az Érchegységben az vulkanizmus első jeleit az andezites összetételű piroklasztitok képezik, amelyek felváltva agyagos-márnákkal egy badeni korú vulkáni-üledékes formációt

14 képeznek. Ezeket az összleteket északra a Stogului-pataktól és keletre, a Măcris-Voia-patak forrása környékén találjuk. Az agyagos rétegekben esetenként Spiratella leleteket figyelhetünk meg (Cioflica et al., 1966). A régióra jellemző a nagy kiterjedésű úgy effúzív, mint intrúzív andezites magmatizmus, amelyhez magasfokú ércesedés kötődik. A Zarándi régióban a piroxén-andezites és a bazaltandezites összetételek, a brád-nagyági régióban az amfibol és piroxén tartalmú andezitek, míg a verespataki régióban dacitok, riodacitok és amfibol tartalmú andezitek dominálnak. A neogén vulkanizmus befejezéseként a Detunáták és az Arany-hegy kőzetösszetételében a shoshonitos és alkáli jellegű bazaltos-andezitek jelennek meg. A Erdélyi-Szigethegység vulkanizmusára vonatkozó koradatokat Roşu et al. (2004) összegzi, így elmondható (3. ábra): (1) az első fázisban millió éve a zarándi és a verespataki régiókat jellemzi vulkáni aktivitás, (2) a millió éves időközben a Brád-Nagyág-Zalatna-Déva régiót érinti intenzív vulkanizmus, (3) 7-11 millió éves időközt egy visszafogott vulkáni működés brádi és verespataki központokkal je- 3. ábra: Az Erdélyi-Szigethegység neogén magmatizmusának koradatai (Roşu et al, 2004). lentkezik, (4) egy hosszú, vulkánilag inaktív periódus után a szigethegységi vulkanizmus utolsó működését az Aranyi-hegy 1.6 millió éves kora jelzi. Felsőcsertésen a magmatizmus több andezit intrúzió által nyílvánul meg (Priocopie et al., 2004). Az első fázist a hondoli és a Grozii-dombi andezit testeknek a benyomulása képezi

15 A Hondol környékére benyomuló intrúzió áttörte az ofiolitos aljzatot, és utána tovább haladt felfele a kréta, majd a neogén üledékben. Ezeket az üledékeket felemelte, részben breccsásította. Ezekbe a breccsákban a hidrotermás folyamatok során Au-Ag gazdag ásványtársulás csapódik ki két fő repedésrendszer mentén. Ezeknek a teléreknek ÉNy-DK, illetve ÉK-DNy csapásiránya van. A Grozii-domb esetében ugyanezek a folyamatok játszódtak le, azzal a különbséggel, hogy a magmás testnek a lehűlése hamarabb ment végbe, ezt bizonyítja az intrúziónak a zsugorodása az üledékes kőzet kontaktusánál. Felsőcsertés területén a második fázist a Bojága-szubvulkán benyomulása képezi, amely az anyakőzet magas fokú átalakulását vonta maga után. A kréta üledékes öszlet, melynek a homokkövek és márgák egy merevebb szerkezetet nyújtottak, breccsásodott. Ezzel ellentétben a neogén üledékes formáció sokkal rugalmasabb volt, képlékenységének jelei szépen megfigyelhetőek (Pricopie et al., 2004). A szubvulkán benyomulása az andezit testekben is breccsásodást idézett elő. A Bojága andezitből kihűlés során fluidumok szabadultak fel amelyek hidrotermásan breccsásították a kőzeteket vagy a benyomulás során keletkezett repedésrendszereket tovább fejlesztették. Ezek a telérek létrejöttek úgy az andezit testekben, mint az üledékes kőzetekben és ehhez a fluidum transzporthoz kapcsolódik Felsőcsertés vidékének aranydúsulása. A kiáramló oldatok átjárták a környező andezit testeket, üledékes összleteket és az aranynak a litológiai fáciestől függően különböző megjelenési formái jelentek meg. Mindezek mellett az elsődleges litológiákban magas fokú hidrotermás mállást figyelhetünk meg. 3. Érckutatás története és gazdaságföldtani szempontok Az Erdélyi-szigethegység déli részén található Európának úgy középkori, mint jelenlegi leggazdagabb nemesfém-bányavidéke, az Aranynégyszög. A térségben főképpen aranyat bányásztak, de jelentős mennyiségben termeltek ki ezüstöt és rezet is. A fontosabb bányák egy szabálytalan négyszögben helyezkednek el (Offenbánya, Zalatna, Nagyág, Brád csúcsokkal), innen kapta nevét e lelőhelyek együttese. A kitermelése már a rómaiak előtt megkezdődött, a dákok idejében. Később amikor a rómaiak elfoglalták Dáciát, kűlszíni bányákban és felszínközeli tárnákban folytatták a kitermelést. Rabszolgák ezreit dolgoztatták. A bányászat folytonos volt amikor az Érchegység Magyarországhoz tartozott és a mohácsi vész után is az erdélyi fejedelemség ideje alatt. A Felsőcsertés közeli, nagyági teléreket 1742-től kezdték el bányászni. Itt az arany különböző tellúridokkal alkotott vegyületei addig nem ismert ércet alkotott. Leggya

16 koribb megjelenésű ércásványok közé a nagyágit és a szilvanit tartozott, amelyeknek Nagyág a típuslelőhelyük (másik 7 ásványfajjal együtt; Papp, 2004). Később a Monarchia ideje alatt is folyt az Aranynégyszög kiaknázása. A legnagyobb termésarany leletre a brádi Ruda-Felső- Lunkoj községek részében bukkantak rá 1891 novemberében, 57,726 kg-os volt. A monarchiabeli bányászat 1918-ig tartott től a napjainkig, a román szocialista állami vállalatok által újra fellendült a kitermelés, új telepeket fedeztek fel. A napjainkban az arany árának emelkedése az eddig felhagyott telepeknek gazdaságos bányászatát erdeményezheti, az új technologiák alkalmazásával nyereségesen fémeket vonhatnak ki és az Érchegység Európa leggazdagabb aranylelőhelyét képezheti. Jelenleg három nagyobb, világszinten kiemelkedő aranyérctelep van részletes feltárás alatt (4. ábra), műrevalósági tanulmányuk és engedélyeztetésük folyamatban van. A verespataki epitermás ércesedés (Gabriel Resources, 2009) 350 millió tonna érckőzetet tartalmaz, amelynek átlagos aranytartalma 1,3 g/t (14,6 millió uncia arany). Az Érchegység egy másik pontjában, Rovinán egy porfíros arany/réz ércesedés (Carpathian Gold Inc., 2009) 193,1 millió tonna ércet tartalmaz, melyből átlagosan 0,82 g/t arany ekvivalens nyerhető ki (5 millió uncia arany ekvivalens fém). A harmadik, a kutatásunk tárgyát képező epitermás érctelep, Felsőcsertésen körvonalazódott (European Goldfields Ltd, 2009), melynek ércmennyisége 46,9 millió tonna, 1,6 g/t átlagos aranytartalommal (2,4 millió uncia arany) és 11,5 g/t átlagos ezüstartalommal (17,3 millió uncia ezüst). 4.ábra: A világ fontosabb epitermás aranyérctelepeinek gazdaságosságát ábrázoló diagram (Hedenquist, 2000 alapján). Az érctelepek gazdaságossága (összfémtartalma) az aranytartalom és a telep mérete (tonnában) együttes változásától függ. Az Érchegység három feltárás alatt levő érctelepe világszinten is gazdaságosan viszonyulnak. Rövidítések: Cs-Felsőcsertés, Rov-Rovina, Vp-Verespatak, Ya-Yanacocha, Peru, Ch-Chelopech, Bulgaria, etc

17 Felsőcsertés vidékén a kitermelés legelőször a Hondol-Károly részen a XVII-ik században kezdődött. A Koranda kűlszíni fejtést az ólom-cink-érc kitermelésére nyitotta a Minvest román állami bányavállalat. Emiatt a meddőhányók még jelenleg is nagy aranytartalommal rendelkeznek. Jelen pillanatban a Felsőcsertési-térség a DevaGold SA (80% European Goldfields, 20% Minvest) koncessziós területét képezi. A műrevalósági tanulmány (fezabilitás) elkészült (1. táblázat, 5. ábra), amelyben a cég 16 év bánya-élettartammal számol, így az első 11.5 évben a primér érc bányászatával (32.8 Mt), és az utolsó 4.5 évben pedig a másodlagos (korábbi meddőhányók, ülepitők, össz Mt) ércek kitermelésével számol. A műrevalósági tanulmány kohászatilag fontos tényezője az arany átlagos kinyerési együtthatója, amely az érctelepre, az arany esetében, átlagosan 81%. Ez az együttható az aranynak a megjelenési formájától (termésarany, szulfidokba beépülve, tellúridokban) függ. Ez az ércásványtani szempont kutatásunk egyik fontos célja. A cég átlagosan évi uncia arany termeléssel számol (első években a dúsabb részeket célozza meg). Egy uncia arany kitermelésére 370 USA dollárt fordítanának, jelenlegi 950 dollár/uncia körüli árnál ez gazdaságosnak mondható. Érctartalék Bányaművelésre javasolt ércmennyiség és a javasolt bánya-élettartam Fejtés gazdaságossági aránya (érc/meddő) Évi érckitermelés átlaga Az arany átlagos kinyerési együtthatója (kohászati tényező) Az ezüst átlagos kinyerési együtthatója (kohászati tényező) Fémtermelés év 32.8 Mt 2 g/t Au, 11.4 g/t Ag év 14,1 Mt 0.64 g/t Au, 11.7 g/t Ag 1-16 év 46.9 Mt 1.6 g/t Au, 11,5 g/t Ag Mt 81% 74% 1-3 év év Átlagos arany termelés, uncia/év Átlagos ezüst termelés, uncia/év Költségek millió Euro millió Euro Tervezett összbefektetés Indulási Fenntartási 47.4 Kitermelt fémre arányositott költségek 370 $/uncia Au ekv. 1. táblázat: Felsőcsertés műrevalósági tanulmányának adatait tartalmazó táblázat (European Goldfields, 2009 alapján)

18 5. ábra: A felsőcsertési bányaterv domborzatmodellen való ábrázolása (European Goldfields, 2009). A kép északra néz, megnevezések: CIL TMF - cianidos zagytározó, Flotation TMF flotációs zagytározó, Dam embankments völgygátak, Plant site kohászati üzem, Opet pit kűlszíni bánya, Dumps meddőhányók. 4. Az alkalmazott kutatási módszerek Dolgozatunk célja az arany-kicsapódási folyamatok tanulmányozása a felsőcsertési ércesedés területén. Mindez több lépés eredményeként vált teljessé: A munkánk a szakirodalom áttekintésével kezdődött, mely a környékhez kapcsolódó geológiai leírások, az érctelepröl írt dolgozatok, térképek, szelvények és a geológiai folyamatokat leíró irodalom áttanulmányozását foglalja magába. Terepbejárásunk két szakaszban törtent. Először a környék regionális viszonyait jártuk be, GPS-es helymeghatározással mintákat, szerkezeti méréseket és földtani megfigyeléseket gyűjtöttünk. Másodszor a European Goldfields kutatóvállalat segítségével két, az érctelepet egészében jellemző fúrómagot vizsgáltuk meg. Megfigyeléseink a kőzet litológiai, szöveti,

19 mállási és ércásványtani tulajdonságaira irányultak. Ugyanakkor a korandai felszíni kűlfejtőt is átvizsgáltuk, a különböző litológiák kontaktusait, szerkezet-földtani elemeit és mállás típusait figyeltük meg. A terepbejárás után a minták feldolgozására, vékonycsiszolatok és ércminták elemzésére került sor. Munkánk a térképek elkészítését és a szerkezet-földtani mérések összegzését is magába foglalta. Végezetűl, a kapott eredmények értelmezésére, a következtetések levonására és azok írásba foglalására kerűlt sor. 5. Az ércesedés morfológiájára vonatkozó, petrográfiai és szerkezet-földtani megfigyelések 5.1 Az ércesedés kiterjedése A felsőcsertési érctelep ásványtani, geokémiai és érckutatási eredmények alapján négy részre osztható fel (DevaGold.SA, 2009): (1) Keleti-rész, amely magába foglalja a Groziidombot, (2) Átmeneti-rész, mely Koranda külfejtő és a Grozii-domb között helyezkedik el, (3) Központi-rész Koranda vidékén és a (4) Nyugati-rész amely Hondol területén található. 6. ábra: A bányaterv keleti- és átmeneti-részének a keresztszelvénye, feltüntetve a kutatóforrások eredményeivel és a modellezett geológia (DevaGold SA tanulmány alapján készült, a nyomvonala a 9. ábrán van feltüntetve)

20 A Keleti- és Átmeneti-részek litológiájinak a főbb összetevői a Grozii-domb típusú andezit és a tőle nyugatra elhelyezkedő neogén és kréta üledékek (6. ábra, lásd Függelék). Az andezit benyomulás az üledékes kőzetekben kontakt-breccsák képződését eredményezte. Megfigyelhető az üledékes kőzetek felboltozódása és az andezit apofízák, lencsék vagy lenyírt kőzet andezittömbök megjelenése a kréta és neogén összletekben. Az uralkodó mállás-típus a Keleti-részben az agyagosodás (58%) és kovásodás, az Átmeneti-részben pedig kovásodás (69%) és az agyagosodás dominál. A Központi-rész litológiájának főbb alkotó részeit a kréta-üledékes kőzetek és az alá benyomuló Bojága-szubvulkán képezi (7. ábra, lásd Függelék). A központi-zóna keleti oldalát Grozii-domb típusú andezites lencséket tartalmazó neogén üledék képezi, nyugati oldalát pedig hondoli andezit apofíziseket tartalmazó neogén-üledékes kőzetek uralják. A főbb mállási típusok amelyek megjelennek, a kovásodás (73%) és az agyagosodás. 7. ábra: A bányaterv központi-részének a keresztszelvénye, feltüntetve a kutatóforrások eredményeivel és a modellezett geológia (DevaGold SA tanulmány alapján készült, a nyomvonala a 9. ábrán van feltüntetve). A Nyugati-részt a Hondol típusú andezit uralja, amelyhez kapcsolódóan nyírásos zónákat láthatunk (8. ábra, lásd Függelék). Ezekben a nyírásos területekben neogén-, kréta-korú összleteket és Hondol típusú andezit apofíziseket figyelhetünk meg. A zóna keleti oldalát a Bojága-intrúzió képezi, amelyet egy erodált kréta-korú üledékes kőzet takar

21 8. ábra: A bányaterv nyugati-részének a keresztszelvénye, feltüntetve a kutatóforrások eredményeivel és a modellezett geológia (DevaGold SA tanulmány alapján készült, a nyomvonala a 9. ábrán van feltüntetve). 5.2 Petrográfiai megfigyelések, a minták begyűjtése Terepi megfigyeléseink során a különböző litológiákra jellemző mállási és érckivállási folyamatok megfigyelésére törekedtünk, úgy felszíni feltárásokban mint a DevaGold SA által rendelkezésünkre bocsájtott furómagraktárban. A minták begyűjtése kizárólagosan a furómagokból történt, a felszíni oxidálási folyamatok elkerülése végett. Megfigyeléseinket a 2. táblázat, a minták leírását a 3. táblázat, a megfigyelési pontok térképi ábrázolását a 9. ábra és terepi megfigyeléseinket reprezentáló fotók a Függelékben találhatóak

22 Koordináták Szerkezeti elem Megfigyelési pont Helység Litológia Mállás Kelet Észak Tipusa Megjegyzések KZS001 Kis-Boksa Kilátó a korandai kűlfejtőre KZS002 Solymos vastag pados homokkő rétegzettség KZS003 Kiskadága bazaltos piroklasztit Erőssen mállottak hidroterm. KZS004 Krecsunyest riolit Késő-jurai kőzetek KZS005 Krecsunyest bazaltos párnaláva Dőlés szög Dőlés irány Solymos utáni vasuti átjárónál találtuk meg a dévai rétegeket Stramberg típusú mészkő, vetők, vetőbreccsák KZS006 Bojcai-szoros mészkő vetők KZS014 Koranda mállott andezit agyagosodás repedés Felszíni repedés limonit kivállással KZS015 Koranda homokkő kovásodás, kloritosodás vetőrendszer Neogén homokkő KZS015 Koranda homokkő kovásodás, kloritosodás vetőrendszer Neogén homokkő Andezit klasztokat és kréta üledéket tartalmazó breccsák KZS016 Koranda polimiktikus breccsa kovásodás, karbonátosodás telérek KZS017 Koranda andezit intrúzió agyagosodás repedés Hülési repdések KZS018 Koranda monomiktikus breccsa kovásodás Hidrotermás breccsa Kréta üledékbe nyomult andezit intrúzió, kontaktus KZS019 Koranda andezit intrúzió agyagosodás kontaktus KZS020 Koranda üledék, agyagpala rétegzettség Kréta-korú üledék KZS021 Koranda kavicsos összlet rétegzettség Neogén-korú kavicsos összlet KZS022 Koranda agyagpala, homokkő rétegzettség Grafitos agyagpala, kréta-korú üledék KZS023 Koranda agyagpala, homokkő vetők Grafitos agyagpala, kréta-korú üledék KZS024 Koranda andezit intrúzió, agyagpala kontaktus Kontaktzóna KZS025 Hondol andezit agyagosodás, kloritosodás Hondoli andezit 2. táblázat: A terepi megfigyeléseket és szerkezeti méréseket tartalmazó táblázat

23 - 22 -

24 Minta szám Fúrás Méter Litológia Érc zóna Mikroszkópos megfigyelések Átmenetirész Az ércmikroszkópos csiszolatok rossz minősége miatt, nem KZS7 CJD Bojága andezit állt módunkba azok megfigyelése. Porfíros szövet. Amfibol fenokristályok, melyek mállástermékei a kloritok, opak ásványok (~5%).Földpát fenokristályok, melyek mállástermékei: karbonátok, csillámok. Átmenetirész Főbb mállások: agyagos, propilites. Fenokristályként KZS8 CJD Bojága andezit megjelenik a kvarc. Porfíros szövet. A bojágai andezitnél nagyobb tomegü opak ásványt tartalmaz (~20%). A földpát fenokristályok agyagosodása domináns, propilitesedést ritkábban észleltünk. Az amfibolok mállástermékei nagy tömegben és KZS9 CJD001 Grozii-domb andezit Keleti-rész jól megfigyelhetőek, sok opak ásvány alakul ki a Fe-gazdag primér fázisok rovására. KZS10 CJD001 Grozii-domb andezit Keleti-rész Az ércmikroszkópos csiszolatok rossz minősége miatt, nem állt módunkba azok megfigyelése. Porfíros szövet. Főbb mállás a kovásodás és agyagosodás. Sok kvarcot tartalmaz, melyben fluid- és kristály zárványokat Grozii-domb figyeltünk meg. Az amfibolok mállásaként sok az opak KZS11 CJD andezit Keleti-rész ásvány. Kréta üledékes kőzet, fekete agyagos pala Szemcsés, granuláris szövet. Kovásodást figyeltünk meg, kvarcos érkitöltések és szerves anyagok tömege látható. KZS12 CJD Keleti-rész Szemcsés, granuláris szövet. Kovásodást itt is megfigyeltünk, a szerves anyagok tömegesen jelen vannak, és opak ásványok észlelhetőek szöveti kapcsolatban velük. A kvarcos érkitöltések itt is megjelennek. KZS13 CJD Kréta homokkő Keleti-rész Porfíros szövet. A főbb mállások itt is az agyagosodás és a kloritosodás. Nagy tomegű opak ásványt figyeltünk meg. Az amfibol és földpát ásványoknak csak a kontürje figyelhető KZS14 CJSD Hondol andezit Nyugati-rész meg. Az ércmikroszkópos csiszolatok rossz minősége miatt, nem KZS26 CJSD Hondol andezit Nyugati-rész állt módunkba azok megfigyelése. 3. táblázat: Vizsgálatokban felhasznált, a furómagokból származó minták leírását tartalmazó összesítés Szerkezet-földtani megfigyelések A szerkezet-földtani mérések sztereografikus projekcióját a 10. ábra tartalmazza. Méréseink, egyrészt az üledékes kőzetek rétegdőléseinek eloszlására, másrészt a Koranda kűlszíni fejtő által feltárt ércesedésben található vetők, telérek és törések dőlésirányainak a meghatározására irányultak. Megfigyeléseink alapján a ércesedés és magmás intrúziók által nem érintett kréta-üledékes kőzetek 175/20 dőlésiránnyal rendelkeznek (10A. ábra). Ezek a dőlésirányok felsőcsertési érctelepen belül a különböző intrúziók és breccsásodás hatására felboltozódást (210/69) és kifordulást mutatnak (315/40). A ércesedést érintő törések és vetők meredek dőlésszögüek és többségében K-Ny és ÉNy-DK csapásirányt mutatnak (10B. ábra), melyek a korábbi irodalmi leirásokkal megegyeznek (Pricopie et al., 2004)

25 10. ábra: A korandai kűlszíni fejtésben végzett szerkezet-földtani mérések sztereografikus összesítése (Stereonet software, Wulff projekció alsó félteke ábrázolásával) : A) vetők és telérek. B) kréta rétegek rétegdőlése. 6. Diszkusszió 6.1. Az érctelep metallurgiai jellemzése A műrevalósági tanulmány alapján ismert, hogy a felsőcsertési érctelep felosztása egyrészt az Au, Ag, Pb, Zn, Cd, Te mennyiségi eloszlásán, másrészt a Au-Ag, Au-As, Ag-Te, Te-As korelációs viszonyán és az arany ércásványok paragenézisén alapult (European Goldfields, 2009). A 4. táblázat a főbb elemeloszlások összesítését tartalmazza. Az arany és ezüst tartalom meghatározása a furási erdemények összesítéséből származik és standard-ipari tömegspektroszkópos módszerrel lett meghatározva (European Goldfields, 2009). A tellúr és arzén tartalmat a metallurgiai tesztekből ICP-MS (plazma indukciós és tömegspektroszkópos módszer) eljárással mérték

26 Zónák/ Főbb arany ércásványok Nyugati-rész Andezit 85% Kréta üledék 3% Termésarany, arzén tartalmú pirit Neogén üledék Anyakőzet Polimiktikus breccsák 7% 5% Au Ag Te As S (ppm) (ppm) (ppm) (ppm) (%) 1,70 11,60 3, ,7 Központi-rész Andezit 22% Kréta üledék 39% Tellúridok és arzén tartalmú Neogén 17% pirit üledék Polimiktikus 22% breccsák Átmeneti-rész Andezit 14% 1, , ,4 Kréta üledék 48% Arzén tartalmú Neogén pirit és 10% üledék tellúridok Polimiktikus 28% breccsák Keleti-rész Andezit 50% Kréta üledék 13% Neogén Arzén tartalmú pirit üledék Polimiktikus breccsák 22% 15% 2,14 13,30 14, ,8 2,26 5,50 3, ,87 4.táblázat: Az érctelepben megjelenő kémiai elemek gyakoriságát összesítő táblázat (European Goldfields, 2009) Aranykicsapódási folyamatokra utaló szöveti bélyegek Megfigyeléseink olyan jellegzetes szövetek tanulmányozását ölelte fel, amelyek a hidrotermás folyamatok során megvalósuló aranykicsapódási momentumokra utalhatnak. A következőkben ezek leírását és magyarázatát közöljük A Fe-gazdag ásványfázisok róvására létrejövő piritesedés és érckivállás Mikroszkópi megfigyeléseink során úgy a Bojága-, mint a Grozii- és a Hondol-andezitből származó minták nagyon gyakran a kőzetben jelenlévő primér vasgazdag fenokristályok róvására (hasadások mentén, annak szegélyén vagy felületén) jelenik meg a pirit (11. ábra, A-E). Ez a folyamat a kőzet és a hidrotermás oldat közti kölcsönhatás miatt jött létre. Epitermás oldatokban az Au leggyakoribb liganduma a H 2 S, a felsőcsertési érctelep esetén erre a viszonylag magas

27 11. ábra: A begyűjtött mintákról készített mikroszkópos felvételek (+N). A.) KZS008-as minta, karbonátosodott földpát és teljes egészében szulfidok által helyettesített vasgazdag ásványfázis (amfibol). B.) KZS011 minta, vasgazdag ásványfázis (amfibol), kialakuló opak ásványok, C.) KZS008 minta, vasgazdag ásványfázis (amfibol), kialakuló opak ásványok, D.) KZS014 minta, az amfibol hasadása róvására kialakuló szulfidok, E.) KZS014 minta, az biotit hasadása róvására kialakuló szulfidok, F.) KZS012 minta, szerves anyagok kontaktusán kialakuló szulfidásványok

28 Au/Ag arány (1/2-1/10, European Goldfields, 2009) és az oldatok viszonylagos alacsony sótartalma (Gál et al., 2009) is utal. Az oldat és a kőzet közötti kölcsönhatás eredményeként a vasgazdag ásványfázisok megkötik a ként és pirit alakul ki. A kéntartalom csökkenése az oldatban az arany kicsapódásához vezet az alábbi reakciók által: Ugyanakkor, az oldat oxidálása következtében a hidrotermás fluidumban szállított arzén is megkötődhet a kialakuló piritben, arzén tartalmú pirit szerkezetet hozva létre: Az oldatok felforrására és a hirtelen nyomás-változásra utaló lemezes szövetek és breccsás szerkezetek Az epitermás telepek esetén az oldat felforrására utaló tipikus jelek a lemezes és leveles kifejlődésű karbonátok és szulfátok megjelenése. Erre utal számos makroszkóposan megfigyelt szövettipus is (12. ábra). Másrészt, az oldat felforrásával is járó, hirtelen nyomásváltozást jelző folyamatok a breccsás szerkezetek megjelenése. A felsőcsertési érctelep esetén ezek a breccsás szerkezetek mindig magas aranytartalommal (gyakran nagyobb mint 100 ppm Au) korrelálhatóak. Az oldatok felforrása és/vagy hirtelen nyomáscsökkenése szintén az arany kiválásának kedvez, ez gyakran termésarany vagy elektrum formájában történik. Az oldat felforrásakor a könnyenillók (H 2 S, CO 2 ) gyorsan eltávoznak a rendszerből, így az oldat telítetté vállik aranyban és az oldat ph tartalma is csökken, mindkettő az arany oldhatóságát csökkentve (13. ábra) Az üledékes kőzetekben található szerves anyag kontaktusán megjelenő piritesedés és érckivállás A felsőcsertési érctelep esetén a kréta üledékes kőzetek magas szerves anyag tartalommal rendelkeznek. Ez a szerves anyag tartalom, az oldatokkal való reakciójaképpen, a hidrotermás oldatok hirtelen redukálásához vezet. Ez a folyamat a kohászatban is nagyon jól ismert és szintén az arany kicsapódásának kedvez (12. és 13. ábra)

29 12. ábra: Makroszkópos felvételek tipusos szöveti/szerkezeti bélyegekre. A.) KZS019 megfigyelési pont, levéllemezes kifejlődésű barit, B.) KZS013 megálló, kováson átalakult lemezes kalcit, C.) termésarany kivállás enyhén breccsásodott repedés mentén, D.) monomiktikus breccsa, karbonátos mátrixkitöltéssel, E.) F-CJD001, méter, polimiktikus breccsa, F.) F-CJSD284, KZS026 minta, finomszemcsés, piritgazdag breccsa termésarannyal Az arzén tartalmú pirit jelentősége K. Kouzmanov közlése alapján (14. ábra) a felsőcsertési kréta üledékekből származó piritek elektron-mikroszkópos visszaszórt képelemzése és analízise (SIMS, EMPA) a minták zónásságára utalnak. Az arzén tartalmú piritben a S- izovalens helyetesitőjeként a As -, Se -, Te- és Sb - jelenhet meg (néhány tömegszázalékos mennyiségben), míg a Fe 2+ izovalens helyetesitőjeként a Co 2+, Ni 2+, Cu 2+, Zn 2+, Hg 2+ és Pb 2+ valamint heterovalens helyetesitőjeként a Cu +, Au +,3+, Ag +, B i+, Tl +, As 3+ és Ru 4+ figyelhető meg (egy tömegszázalék alatti mennyiségekben) (Deditius et

30 13. ábra: Log fo2 vs. ph diagram, arany oldhatósági kontűrök Au(HS)2 és AuCl2 ligandumok esetén, különböző Fe-szulfidok és oxidok stabilistási mezejében (Robb, 2005). al., 2008, Márton, 2009). Az arzéntartalmú piritnek, illetve az érctelep pontos ércásványtani feltérképezésének az érckutatásban hármas jelentősége van (Márton, 2009): 1.) Ércgenetikai szempontok: az arany ércesedés termodinamikai körülményei a Fe- Au-As-Sb-Hg-Ag-S-O-H-Cl rendszerben modellezhetőek és a különböző elemek és azok vegyületeinek stabilitása egy jól meghatározott oxigén és kénfugacítási tartományt szab meg az arany telítetlen oldatokból való kicsapódásának. 2.) Az aranyérc kohászata szempontjából nagyon fontos az ásványparagenézis pontos ismerete és az arany megjelenési formája. A pirit kristályos szerkezetében rejtett arany kinyerése speciális (nagy hőmérsékleten való oxidálás) feldolgozást igényel, amelynek tényezői más elemtartalom (pl. arzén) függvényében változhatnak. 3.) Az aranyércesedéssel járó, a pirit kristályos szerkezetében rejtett, kísérő elemek (pl. arzén, higany, cink) fokozott környezetvédelmi figyelmet igényelnek a feldolgozás és kinyerés során

31 14. ábra: A felsőcsertési ércesedésből származó zónás szemcse elektronmikroszkópos térképe, a WDS detektorok által térképezett As, S és Se eloszlása (K. Kouzmanov szóbeli közlése alapján). 7. Következtetések Dolgozatunk, az Erdélyi-szigethegység déli részén található, gazdaságilag is nagyon jelentős (46,9 millió tonna, 1,6 g/t átlagos aranytartalommal és 11,5 g/t átlagos ezüstartalommal) felsőcsertési aranyérctelep geológiai, érckutatási, metallurgiai és geokémiai vonatkozásait tárgyalja. A felsőcsertési érctelep ásványtani, geokémiai és érckutatási eredmények alapján négy részre osztható fel, jól meghatározott aranyércásványtani jellegekkel. Az Au termésarany, tellúridok vagy az arzén tartalmú pirit kristályos szerkezetében jelenthet meg. Megfigyeléseink olyan jellegzetes szövetek tanulmányozását ölelte fel, amelyek a hidrotermás rendszer során

32 megvalósuló effektív aranykicsapódásra utalnak. A következő folyamatok által jelenhetnek meg: (1) a Fe-gazdag ásványfázisok róvására létrejövő piritesedés és érckivállás, (2) az oldatok felforrása és a hirtelen nyomásváltozásra történő lemezes szövet, breccsás szerkezet és aranykicsapódás, (3) üledékes kőzetekben található szerves anyag kontaktusán megjelenő piritesedés és érckivállás. Az arany és arzéntartalmú pirit felismerése és genetikájának pontos ismerete kohászati, ércgenetikai és környezetvédelmi tanulságokkal szolgálhat. 8. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok Dr. Márton Istvánnak, Mackónak, témavezetőmnek, aki lehetővé tette dolgozatom terepi és labor részének a sikeres teljesítését, hogy mérhetetlen türelmével és önzetlen támogatásával járult hozzá szakmai fejlődésemhez. Köszönetet mondok Dr. Forray Ferencnek, témavezetőmnek, hogy lehetőséget biztosított és vállalta dolgozatom vezetését. Köszönettel tartozom a DevaGold SA. felsőcsertési kutatóvállalat szakembereinek akik lehetőséget adtak a bánya és a fúrómagraktárak áttekintésére, főleg Gabriela Benanak, aki a terep során fáradhatatlanul öntötte belém az információkat. Köszönetet mondok Gál Ágnes tanársegédnek, hogy a vékonycsiszolatokat rövid időn belül elkészítette és, hogy szakmai irodalommal látott el. Hálás vagyok szüleimnek, hogy anyagi támogatásukkal mellettem álltak, barátnőmnek a mindennapi bátorító szavakért, és nem utolsó sorban, köszönöm barátaimnak akik úgy anyagilag, mint lelkileg mellettem voltak és segítettek e dolgozat sikeres elkészülésében. 9. Könyvészet Ageneau, M., Mastrodicasa, L., Márton, I. (2006): Magmatism and metallogeny of the Certej- Săcărâmb District, Apuseni Mts. in: Kuzmanov, K. és Márton, I., Ore geology field trip Romania (kirandulásvezető), VI-1 VI-5. Cioflică, G. (1966): Contribuţii la cunoaşterea produselor vulcanice neogenedon regiunea Băiţa- Săcărîmb, Munţii Metaliferi, Studii şi cercetări geologice, 13/1, Cotta, B. v. (1861): Über die Erzlagerstätten von Nagyág in Siebenbürgen, Freiberger berg- u. hüttenmänn. Ztg., Deditius, A.P., Utsunomiza, S, Renock, D., Ewing, R.C., Ramana, C.V., Becker, U., Kesler, S.E. (2008): A proposed new type of arsenian pyrite: Composition nanostructure and geological

33 significance, Geochimica et Cosmochimica Acta, 72, Gál, Á. (1996): Mineralogia şi petrologia zăcământului Coranda, Szakdolgozat, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 62. Gál, Á., Molnár, F., Szakács, A., Weiszburg, G.T (2009) A korandai érctelep (Erdélyi Szigethegység) fluidzárványainak és hidrotermás átalakulásainak vizsgálata, A XI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia kivonatkötete, Ghiţulescu, T.P., Socolescu, M., Giuşca, D. (1941): Etudes et miniere et geologique des Montes Metaliferes, Comptes rendus de l Instiut Geol., Vol. XXII., Grimm, J.(1857): Zur kenntniss der geologischen und bergbaulichen Verhältnisse des Bergwerkes Nagyág, Jahrh. d. k. k. geol. R.-A., VIII., Hedenquist, J. (2000): Exploration for Epithermal Gold Deposits, SEG Reviews, vol 13., Hingenau, F. v. O. (1856): Über die geol. Verhältnisse von Nagyág in Siebenbürgen. Tageblattund der 32 Vers. deutscher Ärzte und Naturforsche in Wien, p. 50. Hung, B.V (1984): Studiul mineralogic şi petrografic al zăcămîntului Coranda-Băiaga-Hondol, Szakdolgozat, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 66. Iancovici, V. (1986): Geologia Munţilor Apueseni, Editura Academica, RSR. Inkey, B. (1879): A boicai érctelérek mellékőzetéröl (egy tábla). Földtani közlöny, IX., p Linzer, H.G., Frisch, W., Zweigel, P., Girbacea, R., Hann, H.P., Moser, F., (1997): Kinematic evolution of the Romanian Carpathians, Tectonophysics, 297, Lupu, M., Kräutner, H.G., Ţicleanu, N., Boştinescu, S., Kräutner, F., Horváth, A.R., Nicolae, I.,, (1982): Harta geologică, scara: 1:5000, 89A Geoagiu, 89B Deva, Institutul de Geologie şi Geofizica. Márton, I. (2009): A láthatatlan arany, A XI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia kivonatkötete, Neubauer, F., Lips, A., Kouzmanov, K., Lexa, J., Ivăşcanu, P. (2005): Subduction, slab detachment and mineralization: The Neogene in the Apuseni Mountains and Carpathians, Ore Geology Reviews, 27, Papp, G. (2004): A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története. Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum, p Papp, K. (1904): Alvácza és Kazanesd vidéke Hunyad vármegyében, U. o. p. 65. Pálfy. M. (1911): Az erdélyrészi Érchegység bányáinak földtani viszonyai és érctelérei (V.-XII. táblával), Budapest, Magyar Király Állami Földtani Intézet, p Petru, J. (1971): Studiul geologic al perimetrului Hondol cu referire specială la petrografia şi mineralogia acestei zone, Szakdolgozat, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár,

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak. Ércteleptan záróvizsga, tanév, I. szemeszter. Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak. Ércteleptan záróvizsga, tanév, I. szemeszter. Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak Ércteleptan záróvizsga, 2009-2010 tanév, I. szemeszter Kérdések az elméleti jegy megszerzéséhez NÉV:... A vizsga időpontja:... Az elméleti jegyre kapott pontszám

Részletesebben

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1.

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. 1. Gazdaság-földtani alapfogalmak: Klark érték (Average abundance of the elements) Az adott elem átlagos földkéregbeli gyakorisága. A gyakoribb

Részletesebben

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. 4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)

Részletesebben

4. előadás Vulkáni hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Ásványtani Tanszék

4. előadás Vulkáni hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Ásványtani Tanszék Nyersanyagok és energiaforrások Földtudományi BSc kurzus 4. előadás Vulkáni hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Ásványtani Tanszék Hidrotermális rendszerek Egy

Részletesebben

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,

Részletesebben

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK 11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

A VERESPATAKI ÉRCESEDÉS

A VERESPATAKI ÉRCESEDÉS A VERESPATAKI ÉRCESEDÉS Kivonat Verespatak aranyérc előfordulása az Erdélyi Aranynégyszögként ismert bányászati régióban, az Apuseni hegységben, Románia nyugati részén található. Az aranyérc bányászat

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

kvarc..vannak magasabb hőmérsékletű hidrotermális folyamatok is

kvarc..vannak magasabb hőmérsékletű hidrotermális folyamatok is Hidrotermális ásványképződés különös tekintettel a vulkáni-hidrotermális rendszerekre Molnár Ferenc Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszék Kalcit Hidroterma -Magmás eredetű víz -Metamorf eredetű

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani

Részletesebben

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

Ércteleptan II. Az elemek gyakorisága a földkéregben 3/9/2012. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. év,

Ércteleptan II. Az elemek gyakorisága a földkéregben 3/9/2012. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. év, Ércteleptan II. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Az ércképződés geokémiai feltételei Érctelepek a lemeztektonika tükrében Az érctelepek genetikai csoportosítása Érctelepek geometriai formái,

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

Vulkáni-hidrotermális ércesedések:

Vulkáni-hidrotermális ércesedések: Vulkáni-hidrotermális ércesedések: Vulkáni masszív szulfid telepek Általános ércteleptan Geológus szak Vulkáni masszív szulfid telepek általános jellemzői Szubmarin vulkanizmushoz kötődő hidrotermális

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA

A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó

Részletesebben

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA

KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA . BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * KÉSŐ AVAR ÜVEGGYÖNGYÖK ÖSSZETÉTEL- VIZSGÁLATA különös tekintettel a mállási jelenségek kimutatására Készítette: Király Csilla: Környezettudomány MSc. I. évf. Mácsai Cecília:

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Teleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága. Dr.

Teleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága. Dr. Teleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága Dr. Molnár Ferenc Epitermális ércesedések általános jellemzői Szárazföldi vulkáni területek

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA

AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm

Részletesebben

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok 1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?

Részletesebben

A porkurai ametiszt. Amethyst from Vălişoara (former Porcurea/Porkura)

A porkurai ametiszt. Amethyst from Vălişoara (former Porcurea/Porkura) A porkurai ametiszt Amethyst from Vălişoara (former Porcurea/Porkura) Talán nem túlzás, hogy Európa egyik leghíresebb de szívünkhöz bizonyára legközelebb álló ametisztje az Erdélyi-érchegységben, Porkura

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Geokémia

Geokémia Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén

Részletesebben

Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony

Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony Első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés 2010. június 11-13, Gárdony PROGRAM 1. nap (2010. június 11.) 9:00-10:00 Érkezés, regisztráció, kávé 10:00-10:10 Harangi Sz. és Lukács R.: Bevezető 10:10-10:35

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata

A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata Tóth Márton, Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros

Részletesebben

Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban

Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban ELTE TTK, Ásványtani Tanszék Az opakásványok infravörös-mikroszkópos sajátosságai és ezek jelentősége a fluidzárvány vizsgálatokban Takács Ágnes & Molnár Ferenc 6. Téli Ásványtudományi Iskola, Balatonfüred

Részletesebben

A magma eredete, differenciálódása

A magma eredete, differenciálódása A magma eredete, differenciálódása Miért van ennyiféle magmás kızet? Magma eredete: honnan? A Föld öves felépítése fizikai tulajdonságok alapján kémiai összetétel alapján Asztenoszféra szilárd, képlékely

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála

Részletesebben

Digitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb

Digitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16 Digitális barlangi kataszter létrehozása - Mihály- és Pobráz- domb. Szerzők: Pálfi Gizella, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz

Részletesebben

Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár

Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Cirkon (ZrSiO4) Kis Annamária Ásvány- és Kőzettár Tudományos és múzeumi Állandó kiállításunkon megtekinthetők az egyik legidősebb földi ásvány, egy cirkonkristály Nyugat- Ausztráliából származó kortársai.

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Kőzettan (ga1c1053)

Kőzettan (ga1c1053) Kőzettan (ga1c1053) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

Szerkesztette: LENGYEL Hunor augusztus

Szerkesztette: LENGYEL Hunor augusztus Szerkesztette: LENGYEL Hunor 2016. augusztus 1 1 András Kinga VI. Kárpát-medencei Összegyetemi Terepgyakorlat Résztvevők névsora Név Intézmény, Szak, Évfolyam E-posta Babeș Bolyai TE, Alkalmazott geológia

Részletesebben

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és

Részletesebben

Ércteleptan, 3. év, Gyakorlat május 8.

Ércteleptan, 3. év, Gyakorlat május 8. Ércteleptan, 3. év, Gyakorlat 2012. május 8. A gyakorlat tárgya: A 3D-s geológiai tér elemeinek gyakorlása. Térkép és szelvény szerkesztési feladatok érckutatási példákon geometriai, trigonometriai és

Részletesebben

Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon

Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

A PGAA geológiai alkalmazásai: ANDEZIT INTRÚZIÓK VIZSGÁLATA A KÁRPÁTI MÉSZALKÁLI VULKÁNI ÍV MENTÉN. Gméling Katalin MTA IKI NKO

A PGAA geológiai alkalmazásai: ANDEZIT INTRÚZIÓK VIZSGÁLATA A KÁRPÁTI MÉSZALKÁLI VULKÁNI ÍV MENTÉN. Gméling Katalin MTA IKI NKO A PGAA geológiai alkalmazásai: ANDEZIT INTRÚZIÓK VIZSGÁLATA A KÁRPÁTI MÉSZALKÁLI VULKÁNI ÍV MENTÉN Gméling Katalin MTA IKI NKO OTKA 68153 (2008-2012) Horzsaköves ignimbrit: Kakas bánya, Tokaji-hegység

Részletesebben

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja

Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja V. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés Révfülöp 2014. szeptember 4-6. --------------------------------------------------------------------- PROGRAM Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja (a

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus Kőzettan Definíció: A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. -nem csak a Föld hanem

Részletesebben

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu

Részletesebben

A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai

A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai Sc Y La Ce Pr Nd Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai Dr. Márton István Genfi Tudományegyetem (Svájc) Babeş-Bolyai Tudományegyetem

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék Bevezetés ezetés a kőzettanba 3.. A Föld belső felépítése Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN

SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN Péter Elek, Makfalvi Zoltán

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Opponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában

Opponensi vélemény. Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában Opponensi vélemény Pécskay Zoltán: a K-Ar kormeghatározási módszer alkalmazása harmadidıszaki vulkáni területek geokronológiai kutatásában címő MTA doktori értekezésérıl Pécskay Zoltán a K/Ar geokronológia

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Nukleáris energia. Készletek, kutatás, kitermelés. Bárdossy György

Nukleáris energia. Készletek, kutatás, kitermelés. Bárdossy György 1 Nukleáris energia Készletek, kutatás, kitermelés Bárdossy György A ma működő atomerőművek energia forrásául az uránérc szolgál. A tórium is alkalmas atomenergia előállítására, de gazdasági okokból ma

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Magmás kőzetek szerkezete és szövete Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek

Ásványtani alapismeretek Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Ásvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan

Ásvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan Ásvány- és kőzettan Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű része kb. 4000

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I.

Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I. Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I. FDB1307 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak.) 0+2 gyakorlati jegy 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Részletesebben

MTA Energiatudományi Kutatóközpont

MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont A szén-dioxid biztonságos felszín alatti tárolását befolyásoló rövid és hosszú távú ásványtani-geokémiai átalakulások vizsgálata és a felszínre kerülés monitorozása Breitner

Részletesebben

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék)

7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1. Al2O3 95%+MLG 5% ; 3h; 4000rpm; Etanol; ZrO2 G1 (1312 keverék) 7.1.1. SPS: 1150 C; 5 (1312 K1) Mért sűrűség: 3,795 g/cm 3 3,62 0,14 GPa Három pontos törés teszt: 105 4,2 GPa Súrlódási együttható:

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem

Részletesebben

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba 2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan

Részletesebben

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben