Előadók MIN7K0IN MIN4B0RFN. Göcs László. Dr. Johanyák Zsolt Csaba

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előadók MIN7K0IN MIN4B0RFN. Göcs László. Dr. Johanyák Zsolt Csaba"

Átírás

1 MIN7K0IN MIN4B0RFN Követelmények nappali tagozaton Előadás ZH november 4. (pótlás dec. 2) Megszerezhető: 38 pont Minimum követelmény: 19 pont Gyakorlati ZH november (pótlás dec. 2-6) Megszerezhető: 55 pont Minimum követelmény: 27 pont További pontszerzési lehetőségek Megszerezhető: 50 pont Minimum követelmény: 4 pont Részvétel Informatika.Neked sorozat azon előadásain, amit a tantárgy előadója pontszerzésre ajánl (alkalmanként 2 pont szerezhető) 15 perces kiselőadás tartása az október 28-i előadás alkalmával. Megszerezhető pontszám: 5 pont (angol nyelvű előadás esetén 10 pont ) Választható témakörök a Coospace-benkerülnek meghirdetésre szeptember 23-ig Egy témakör esszé jellegű kidolgozása kb. 5-8 oldal terjedelemben (nem másolás!) Választható témakörök a Coospace-benkerülnek meghirdetésre szeptember 23-ig Megszerezhető pontszám: 5 pont/esszé Követelmények levelező tagozaton Elméleti ZH utolsó előtti konzultáción (pótlás utolsó konzultáción) Megszerezhető: 38 pont Minimum követelmény: 19 pont Gyakorlati ZH utolsó előtti konzultáción (pótlás utolsó konzultáción) Megszerezhető: 55 pont Minimum követelmény: 27 pont További pontszerzési lehetőségek Megszerezhető: 50 pont Minimum követelmény: 4 pont Részvétel Informatika.Neked sorozat azon előadásain, amit a tantárgy előadója pontszerzésre ajánl (alkalmanként 2 pont szerezhető) Egy témakör esszé jellegű kidolgozása kb oldal terjedelemben (nem másolás!) Választható témakörök a Coospace-ben kerülnek meghirdetésre szeptember 23-ig Megszerezhető pontszám: 10 pont/esszé Előadók Göcs László Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika Tanszék), 1. emelet 116-os iroda Dr. Johanyák Zsolt Csaba Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika Tanszék), 1. emelet 108-os iroda Irodalom Kötelező Johanyák Zsolt Csaba, Kovács Péter és Göcs László: Linux hálózati adminisztráció a gyakorlatban v 1.3 (2013) Ubuntu höz (Ismétlés) Ajánlott Mendel Cooper: Advanced Bash-Scripting Guide Hivatalos és közösségi dokumentáció Blahota István: Ubuntu Linux kezdőknek (2011) hez

2 IP címek IPV4 IP címek osztályozása 4 db decimális szám ponttal elválasztva A osztály 1db decimális szám 8 biten ábrázolva bináris számrendszerben Kezdő IP: Pl: 181 = Utolsó IP: IP címek osztályozása IP címek osztályozása B osztály C osztály Kezdő IP: Kezdő IP: Utolsó IP: Utolsó IP: D és E osztályok D osztály Multicasting céljaira fenntartva. A tartomány több blokkra van osztva ld. RFC 5771 E osztály Fenntartott címek Hatókör szerint Nyilvános Magánhálózati Automatikus konfigurációnál használt

3 Magánhálózati címtartományok A B C APIPA (Automatic Private Internet Protocol Addressing ) A Microsoft otthoni és kisebb irodai hálózatokhoz vezette be a még csak draft formájában létező APIPA-t, olyan helyekre, ahol bizonyosan nincs kiszolgáló, mert nem érné meg, és nincs szaktudás sem a hálózat konfigurálására. Linux alatt AVAHI (majomfajta) néven érhető el ez az autokonfigurációs szolgáltatás APIPA segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt alhálózaton, ha nincs routolás. Kis AVAHI Ha induláskor az operációs rendszer nem talál DHCP kiszolgálót, a draft által lefoglalt, B típusú IPcímtartományból véletlenszerűen kiválaszt egy címet, meggyőződik arról, hogy azt más nem használja, majd elindul. A meggyőződés annyit tesz, hogy egy ICMP csomagot indít a kiválasztott cím felé. Ha érkezik rá válasz, már létezik a cím a hálózatban, tehát másikat kell keresni. Tízszer próbál így címhez jutni, és tekintve, hogy a lehetséges címek száma, kicsi az esélye, hogy nem találja meg az igazit. hálózaton működik. APIPA segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt alhálózaton, ha nincs

4 AVAHI Az automatikusan meghatározott címhez azután nem ragaszkodik, és minden ötödik percben kibocsát egy DHCP-Discover csomagot, hátha meggondolták magukat az üzemeltetők és működőképes állapotba hoztak egy címkiosztó szolgáltatást. A DHCP és az AVAHI azért fér meg egymás mellett, mert az operációs rendszer el tudja dönteni, hogy milyen szituációban van /16 routolás. Kis hálózaton működik. APIPA segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt Hálózati maszk Az a szám, amely meghatározza, hogy az IP-cím mely része hálózati, és mely része állomáscím. Az alhálózati maszk (subnet mask) segítségével a rendszergazdák a helyi hálózatban egymástól elkülönülő alhálózatokat tudnak létrehozni. IP-cím: Alhálózati maszk: Kettes számrendszerben: IP-cím: Alh.maszk: A két szám bitenkénti ÉS (AND) műveletet elvégezve megkapjuk a hálózat címét: alhálózaton, ha nincs routolás. Kis hálózaton működik. A hálózati maszk segítségével állapítható meg, hogy az IP cím mely része azonosítja a hálózatot és mely része az interfészt. Alhálózatoknál a hoszt ID rész néhány bitjét használják az alhálózat beazonosítására. A hálózati maszkban ezek a bitek is 1-es értékűek.helyi hálózaton van-e a célállomás? Bitenkénti ÉS művelet.miért Jelöl Címek Alháló maszk d. Alháló maszk bin. / /9 128x /10 64x /11 32x /12 16x /13 8x /14 4x /15 2x /16 1x /17 128x /18 64x /19 32x /20 16x /21 8x szükséges az alhálózatok kialakítása?

5 Megoldások az IPv4 címek kis száma miatti problémára Jelöl Címek Alháló maszk d. Alháló maszk bin. /22 4x /23 2x /24 1x /25 128x /26 64x /27 32x /28 16x /29 8x /30 4x /31 2x /32 1x CIDR, VLSM (alhálózatok számítása maszkokkal) NAT IPv6 IPv6 Tulajdonságok 128 bit, 1994 A címzés hierarchikus miért jó? Támogatja a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását CIDR-t használ Egy interfésznek több címe is lehet Broadcast nincs helyét a multicast veszi átszintaktikailag az anycast cím nem különböztethető meg az unicast címtőlhttp://technet.microsoft.com/huhu/library/cc755011%28ws.10%29.aspxa hierarchikus címkiosztás megkönnyíti az útválasztás megoldását. IPv6 cím típusok Egycélú (Egyedi küldés) (unicast) : egy adott interfészt azonosít Választható célú (Csomópont-választásos küldés) (anycast) : interfészek egy csoportját azonosítja, de a csomagot elég a csoport egyetlen tetszőleges tagjához eljuttatni (ha a csoportból valaki megkapja, a többiek már nem kapják meg) Többcélú (Csoportos küldés) (multicast) : az interfészek egy csoportját azonosítja, a csomagot minden a csoportba tartozó interfész meg kell kapja (Broadcast helyett) Broadcast nincs helyét a multicast veszi átszintaktikailag az anycast cím nem különböztethető meg az unicast címtőlhttp://technet.microsoft.com/huhu/library/cc755011%28ws.10%29.aspxa hierarchikus címkiosztás megkönnyíti az útválasztás megoldását.

6 IPv6 cím felépítése 8 db 4 hexadecimális számjegyből álló csoport kettőspontokkal elválasztva Kezdőbitek határozzák meg a cím típusát 128 bites IPv6 cím 3FFE:085B:1F1F:0000:0000:0000:00A9: csoport 16-bites hexa számokból, elválasztó jel : Kezdő nullák elhagyhatók 2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7344 3FFE:85B:1F1F::A9:1234 :: = egy vagy több egymást követő csoportban csak nullák vannak IPv6 címek 0:0:0:0:0:0:0:0 vagy :: helyettesítő cím, ha nincs cím, Pl. kezdeti DHCP kérés ::1 localhost (loopback) cím ::ffff: IPv4/96 átfordított (mapped) IPv4-es címekre Unicast címek felosztása érvényességi kör szerint Világméretű (mint az IPv4 publikus) Global unicast Lokális (mint az IPv4 privát) Telephely (site) szintű: Site-local (elavult!) Helyi: Unique-local Szegmens szintű: Link-local Global unicast cím A globális azon (45 bit) lehet ISP vagy site azonosító A 16 bit alhálózat vagy site azonosító A 64 bit lehet MAC cím alapján hatókör Global Unicast Addresses IPv6 global addresses are equivalent to public IPv4 addresses. They are globally routable and reachable on the IPv6 Internet. Global unicast addresses are designed to be aggregated or summarized for an efficient routing infrastructure. Unlike the current IPv4-based Internet, which is a mixture of both flat and hierarchical routing, the IPv6-based Internet has been designed from its foundation to support efficient, hierarchical addressing and routing. The scope of a global address is the entire IPv6 Internet. RFC 4291 defines global addresses as all addresses that are not the unspecified, loopback, link-local unicast, or multicast addresses. However, Figure shows the structure of global unicast addresses defined in RFC 3587 that are currently being used on the IPv6 Internet. The structure of global unicast addresses defined in RFC 3587 The fields in the global unicast address are described in the following list:fixed portion set to 001 the three high-order bits are set to 001.Global Routing Prefix Indicates the global routing prefix for a specific organization s site. The combination of the three fixed

7 bits and the 45-bit Global Routing Prefix is used to create a 48-bit site prefix, which is assigned to an individual site of an organization. A site is an autonomously operating IP-based network that is connected to the IPv6 Internet. Network architects and administrators within the site determine the addressing plan and routing policy for the organization network. Once assigned, routers on the IPv6 Internet forward IPv6 traffic matching the 48-bit prefix to the routers of the organization s site.subnet ID The Subnet ID is used within an organization s site to identify subnets within its site. The size of this field is 16 bits. The organization s site can use these 16 bits within its site to create 65,536 subnets or multiple levels of addressing hierarchy and an efficient routing infrastructure. With 16 bits of subnetting flexibility, a global unicast prefix assigned to an organization site is equivalent to a public IPv4 Class A address prefix (assuming that the last octet is used for identifying nodes on subnets). The routing structure of the organization s network is not visible to the ISP.Interface ID Indicates the interface on a specific subnet within the site. The size of this field is 64 bits. The interface ID in IPv6 is equivalent to the node ID or host ID in IPv4.Forrás: Site-Local unicast címek Cégen belüli (privát) címzés - intranet A címek generálása nem automatikus Nem routolják Lehetővé teszi szervezeti hálózat címzését Elavult! RFC 3879 (2004) érvénytelenné tette, csak régebben volt használatos FEC0:: through FFFF:: Site-Local Addresses FEC0:: through FFFF::represent a particular site or company. These addresses can be used within a company without having to waste any public IP addresses not that this is a concern, given the large number of addresses available in IPv6. However, by using private addresses, you can easily control who is allowed to leave your network and get returning traffic back by setting up address translation policies for IPv6. Site-local addresses, identified by setting the first 10 bits to , are equivalent to the IPv4 private address space ( /8, /12, and /16). For example, private intranets that do not have a direct, routed connection to the IPv6 Internet can use site local addresses without conflicting with global addresses. Site-local addresses are not reachable from other sites, and routers must not forward site-local traffic outside the site. Site-local addresses can be used in addition to global addresses. The scope of a site-local address is the site. Unlike link-local addresses, site-local addresses are not automatically configured and must be assigned either through stateless or stateful address autoconfiguration. The first 10 bits are always fixed for site-local addresses, beginning with FEC0::/10. After the 10 fixed bits is a 54-bit Subnet ID field that provides 54 bits with which you can create subnets within your organization. You can have a flat subnet structure, or you can divide the high order bits of the Subnet ID field to create a hierarchical and summarize able routing infrastructure. After the Subnet ID field is a 64-bit Interface ID field that identifies a specific interface on a subnet. Site-local addresses have been formally deprecated in RFC 3879 for future IPv6 implementations. However, existing implementations of IPv6 can continue to use site-local addresses.forrás:

8 Unique local címek Cégen belüli (privát) címzés - intranet De a cím egyedi a világon cégen belüli házirenddel tiltható a forgalom Unique Local Addresses Site-local addresses provide a private addressing alternative to global addresses for intranet traffic. However, because the site-local address prefix can be reused to address multiple sites within an organization, a site-local address prefix can be duplicated. The ambiguity of site local addresses in an organization adds complexity and difficulty for applications, routers, and network managers.to replace site-local addresses with a new type of address that is private to an organization yet unique across all the sites of the organization, RFC 4193 defines unique local IPv6 unicast addresses. The first 7 bits have the fixed binary value of All local addresses have the address prefix FC00::/7. The Local (L) flag is set 1 to indicate that the prefix is locally assigned. The L flag value set to 0 is not defined in RFC Therefore, unique local addresses within an organization with the L flag set to 1 have the address prefix of FD00::/8. The Global ID identifies a specific site within an organization and is set to a randomly derived 40-bit value. By deriving a random value for the Global ID, an organization can have statistically unique 48-bit prefixes assigned to their sites. Additionally, two organizations that use unique local addresses that merge have a low probability of duplicating a 48-bit unique local address prefix, minimizing site renumbering. Unlike the Global Routing Prefix in global addresses, the Global IDs in unique local address prefixes are not designed to be summarized. Unique local addresses have a global scope, but their reach ability is defined by routing topology and filtering policies at Internet boundaries. Organizations will not advertise their unique local address prefixes outside of their organizations or create DNS entries with unique local addresses in the Internet DNS. Organizations can easily create filtering policies at their Internet boundaries to prevent all unique local-addressed traffic from being forwarded. Because they have a global scope, unique local addresses do not need a zone ID. The global address and unique local address share the same structure beyond the first 48 bits of the address. In both addresses, the 16-bit Subnet ID field identifies a subnet within an organization. Because of this, you can create a subnetted routing infrastructure that is used for both local and global addresses. For example, a specific subnet of your organization can be assigned both the global prefix 2001:DB8:4D1C:221A::/64 and the local prefix FD0E:2D:BA9:221A::/64, where the subnet is identified for both types of prefixes by the Subnet ID value of 221A. Although the subnet identifier is the same for both prefixes, routes for both prefixes must still be propagated throughout the routing infrastructure so that addresses based on both prefixes are reachable.forrás:

9 Link-Local unicast címek (interface) FE80::/64 Csak egy linken (szegmensen) belül értelmezett Router nem továbbítja Konfigurálása mindig automatikus Átjáró felderítés, más 2. rétegbeli szomszédok (azonos szegmensen levő eszközök) felderítése Link-Local Addresses FE80::/64 Link-local addresses are a new concept in IPv6. These kinds of addresses have a smaller scope as to how far they can travel: just the local link (the data link layer link). Routers will process packets destined to a link-local address, but they will not forward them to other links. Their most common use is for a device to acquire unicast site-local or global unicast addressing information, discovering the default gateway, and discovering other layer 2 neighbors on the segment. IPv6 link-local addresses, identified by the initial 10 bits being set to and the next 54 bits set to 0, are used by nodes when communicating with neighboring nodes on the same link. For example, on a single-link IPv6 network with no router, link-local addresses are used to communicate between hosts on the link. IPv6 link-local addresses are similar to IPv4 link-local addresses defined in RFC 3927 that use the /16 prefix. The use of IPv4 link-local addresses is known as Automatic Private IP Addressing (APIPA) in Windows Vista, Windows Server 2008, Windows Server 2003, and Windows XP. The scope of a link local address is the local link. A link-local address is required for some Neighbor Discovery processes and is always automatically configured, even in the absence of all other unicast addresses. Link-local addresses always begin with FE80. With the 64-bit interface identifier, the prefix for link-local addresses is always FE80::/64. An IPv6 router never forwards link-local traffic beyond the link.forrás: Multicast címek Csoportos címzés, helyettesíti az üzenetszórást A csoport minden tagja megkapja Scope The Scope field indicates the scope of the IPv6 internetwork for which the multicast traffic is intended. The size of this field is 4 bits. In addition to information provided by multicast routing protocols, routers use the multicast scope to determine whether multicast traffic can be forwarded.

10 Hatókörök értelmezése Állandó multicast címek Hatókörtől függetlenek Az összes interfész node-local és link-local hatókörben: FF01::1 (node-local scope all-nodes address) FF02::1 (link-local scope all-nodes address) Az összes router node-local, link-local, és site-local hatókörben: FF01::2 (node-local scope all-routers address) FF02::2 (link-local scope all-routers address) FF05::2 (site-local scope all-routers address) Forrás: Anycast címek Azonos felépítésű a unicast-tal Cél, hogy a legközelebbi interfész kapja meg a csomagot Automatikusan keletkezik, amikor egy unicast címet egynél több interfészhez rendelünk IPv6 Anycast AddressesAnycast addresses are a new, unique type of address that is new to IP in IPv6; the IPv6 implementation is based on the material in RFC 1546, Host Anycasting Service. Anycast addresses can be considered a conceptual cross between unicast and multicast addressing. Where unicast says send to this one address and multicast says send to every member of this group, anycast says send to any one member of this group. Naturally, in choosing which member to send to, we would for efficiency reasons normally send to the closest one closest in routing terms. So we can normally also consider anycast to mean send to the closest member of this group.the idea behind anycast is to enable functionality that was previously difficult to implement in TCP/IP. Anycast was specifically intended to provide flexibility in situations where we need a service that is provided by a number of different servers or routers but don't really care which one provides it. In routing, anycast allows datagrams to be sent to whichever router in a group of equivalent routers is closest, to allow load sharing amongst routers and dynamic flexibility if certain routers go out of service. Datagrams sent to the anycast address will automatically be delivered to the device that is easiest to reach.perhaps surprisingly, there is no special anycast addressing scheme: anycast addresses are the same as unicast addresses. An anycast address is created automatically when a unicast address is assigned to more than one interface.like multicast, anycast creates more work for routers; it is more complicated than unicast addressing. In particular, the further apart the devices that share the anycast address are, the more complexity is created. Anycasting across the global Internet would be potentially difficult to implement, and IPv6 anycasting was designed for devices that are proximate to each other, generally in the same network. Also, due to the relative inexperience of the Internet community in using anycast, for the present time anycast addresses are used only by routers and not individual hostsforrás:

11 TCP/IP hivatkozási modell Alkalmazási TCP/IP Protokollok Megjelenítési Viszony Szállítási Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Alkalmazási Szállítási Internet Hálózati hozzáférési DHCP, DNS, FTP, HTTP, IMAP, IRC, POP3, SIP, SMTP, SNMP, SSH, Telnet, BitTorrent SCTP, TCP, RTP, UDP, IL, RUDTP IPv4, IPv6, ARP, ICMP, IGMP Ethernet, FDDI, ATM, PPP, Wi-Fi, Token-Ring, ARP (Address-Resolution-Protokoll) A hálózati hozzáférési réteget abba a helyzetbe kell hozni, hogy egy csomagfogadónak, akinek csak az IP-címe ismert, elküldjön egy csomagot az ethernet-címmel. 1. Kiad egy broadcast-üzenetet, vagyis egy olyan üzenetet, amit a hálózaton minden számítógép fogad. Ebben az ARP mintegy megkérdezi : Kinek az IP-címe a ? 2. A hálózaton mindegyik számítógép megvizsgálja, hogy nem az ő IP-címe a Az a számítógép fog válaszolni, amelyiknek ez az IP-címe : Az enyém, és az ethernet-címem a következő: af e.a3 3. Az ARP tárolja ezt az információt azért, hogy ne kérdezze le ismételten minden csomag esetén. Egy meghatározott időtartam (kb. 20 perc) eltelte után automatikusan eldobja azért, hogy fel legyen készülve egy esetleges hardwareváltozásra. Multicast: gépcsoportoknak szólóhosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépekicmp-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton.visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre.A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető.forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét.átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja.időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt.http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28ws.10%29.aspxigmpaz IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon hasznoshttp://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28ws.10%29.aspx

12 ICMP (Internet Control Message Protocol) Elérhetetlen gépek felismerése Hibaüzenetek vagy a TCP/IP-t megvalósító szoftvernek szánt üzenetek információgyűjtés a hálózatról. Pl: ha egy gateway felismeri, hogy egy adott számítógép elérhetetlen, akkor az ICMP-n keresztül kiküld egy Destination unreachable üzenetet a csomag küldőjének. Útvonal Optimalizálás Ha egy gateway felismeri, hogy kerülőutat használ, akkor a csomagküldő gépnek küld egy üzenetet, amiben benne van a gyorsabb útvonal. A csomagküldő gép (ill. az IP-rétege) a következő csomagot már a jobb útvonalon tudja elküldeni. Multicast: gépcsoportoknak szólóhosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépekicmp-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton.visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre.A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető.forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét.átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja.időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt.http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28ws.10%29.aspxigmpaz IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon hasznoshttp://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28ws.10%29.aspx IGMP (Internet Group Management Protocol Protocol) Multicast üzenetek továbbítását teszi lehetővé. Közvetíti a csoporttagságot a hosztok és az útvonalválasztók felé. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Multicast: gépcsoportoknak szólóhosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépekicmp-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton.visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre.A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető.forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét.átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja.időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt.http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28ws.10%29.aspxigmpaz IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon

13 hasznoshttp://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28ws.10%29.aspx FTP File Transfer Protocol A TCP/IP hálózatokon történő állományátvitelre szolgáló szabvány. Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (szerver) és egy ügyfélprogramra (kliens). Elterjedt protokoll, a legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok web böngésző is képes FTPkliensként működni. SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, szervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/snmphttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfsmtp Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak en keresztüli küldését. HTTP - HyperText Transfer Protocol Egy kérés-válasz alapú protokoll kliensek és szerverek között. A kommunikációt mindig a kliens kezdeményezi. A HTTP egy állapot nélküli protokoll. Az állapot nélküli protokollok előnye, hogy a szervernek nem kell nyilvántartania felhasználói információkat az egyes kérések kiszolgálása között. A HTTP terjedt el széles körben más, felhasználói bejelentkezést támogató protokollok helyett, ami arra kényszerítette a web fejlesztőket, hogy kerülőutakon járva tárolják a felhasználók munkamenet-állapotait. Egy tipikus megoldás cookie-kban tárolni a felhasználói állapotot. Egyéb módszerek még a rejtett változók (például <input type=hidden name=session_id value= 1956 >) vagy az URL-ben kódolt paraméterek (például: /index.php?userid=3) használata illetve a szerveroldali állapotmegőrzés. SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, szervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A

14 menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/snmphttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfsmtp Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak en keresztüli küldését. POP3 A Post Office Protocol version 3 Segítségével az kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról. Napjainkban ez a legelterjedtebb protokoll az elektronikus levelek lekéréséhez. A protokollra eredetileg az időszakosan létrejövő TCP/IP kapcsolatok (pl. dial-up) miatt volt szükség, ugyanis lehetővé teszi a kapcsolódás korlátozott ideje alatt a levelek kezelését a felhasználó gépén, úgy, hogy a levelek összességében akár a szerveren is maradhatnak. A leveleket azután helyben lehet olvasni, szerkeszteni, tárolni stb. A POP3 protokoll kizárólag a levelek letöltésére alkalmas; küldésükre az SMTP protokoll szolgál. SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, szervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/snmphttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfsmtp Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak en

15 keresztüli küldését. SMTP Simple Mail Transfer Protocol Ez egy kommunikációs protokoll az ek Interneten történő továbbítására. Az SMTP egy viszonylag egyszerű, szöveg alapú protokoll, ahol egy üzenetnek egy vagy több címzettje is lehet. Az SMTP szolgáltatás a TCP 25-ös portját használja. Ahhoz, hogy meghatározza, hogy az adott domain névhez melyik SMTP szerver tartozik, a Domain név MX (Mail exchange) rekordját használja. Az SMTP protokoll az indításkor sima szöveg alapú (ASCII karakterek) volt, nem kellett hozzá bináris file kezelés. De mára már kifejlesztették a MIME kódolást, ahol bináris fájlok formájában utaznak a levelek. Ma már minden SMTP kiszolgáló támogatja a 8-bites, azaz a 8BITMIME kiterjesztésű leveleket, ami bináris formában tárolja / küldi az üzeneteket. SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, szervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/snmphttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfsmtp Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak en keresztüli küldését. SNMP Simple Network Management Protocol Egy szerver-kliens kapcsolatra épülő protokoll. A szerver program, amit hálózati menedzsernek (network manager) is szoktak nevezni - virtuális kapcsolatot létesít a kliens programmal, amit SNMP ügynöknek (SNMP agent) is neveznek, és a távoli, felügyelt hálózati egyeden van telepítve. Hálózatra kötött eszközök vezérlése, adatainak lekérdezése. A menedzselhető eszközön (pl. nyomtatók, forgalomirányító, szerver, stb.) fut egy démon. A menedzselő eszközön fut a kliens program. SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, szervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A

16 menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/snmphttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfsmtp Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak en keresztüli küldését. SSH Secure Shell Egy szabványcsalád, és egyben egy protokoll is, amit egy helyi és egy távoli számítógép közötti biztonságos csatorna kiépítésére fejlesztettek ki. Nyilvános kulcsú titkosítást használ a távoli számítógép hitelesítésére, és opcionálisan a távoli számítógép is hitelesítheti a felhasználót. Az SSH-t leggyakrabban arra használják, hogy egy távoli gépre belépjenek vele és parancsokat adjanak ki, de támogatja a tunnelinget, azaz tetszőleges TCP portok és X11 kapcsolatok továbbítását. Fájlok biztonságos átvitelére is használható a kapcsolódó SFTP (Secure FTP) és SCP (Secure Copy) protokollok segítségével. Az SSH szerverek alapértelmezésben a 22-es TCP porton hallgatóznak. SNMPAz SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, szervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is.az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll)http://hu.wikipedia.org/wiki/snmphttp://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.p dfsmtp Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak en

17 keresztüli küldését. Egyéni feldolgozásra A UNIX kialakulása 1 nagyszabású kutatási program az 1960-as években az MIT, a Bell laboratórium és a General Electric több felhasználós, többfeladatos operációs rendszer neve: MULTICS (MULTiplexed Information and Computing Service fejlesztés PL/I nyelven folyt a program feladására kényszerültek A UNIX kialakulása 2 Ken Thompson: MULTICS egyszerűsített változata PDP-7 számítógépre Szolgáltatások: állomány és file kezelés folyamatkezelő alrendszer segédprogramok Elnevezés (Brian Kernighan) : eunuch multics, UNICS (UNiplexed Information and Computing Service) 1971 PDP-11-re, még teljesen assembly 1973-ban C-re átültetve A UNIX kialakulása 3 AT&T kezdetben ingyen bocsátotta az amerikai egyetemek rendelkezésére a forráskódot 1974: első nyilvános változat nyolcvanas évek végére két különböző, egymástól sokban eltérő Unix: AT&T: UNIX BSD UNIX : az AT&T összefogja a saját verzióit és a version 7 után System III néven jelenik meg 1983: kb működő UNIX rendszer 1983: System V. Később Release-ek Pl:System V Release 4, (SVR4) A UNIX kialakulása 4 Microsoft PC-re fejleszett UNIX változata. Az első PC-s UNIX: Xenix Intel ra Kb. 30 db floppy (360 Kb-os) Egységesítési törekvések 1 AT&T: SVID (System V Interface Definition) Szabványos rendszer hívások Szabványos szubrutinok a BSD figyelmen kívül hagyta IEEE: POSIX (Portable Operation System Interface (x)) Támogatói: ANSI, ISO Összetétele: 70%-ban SVID, 30% saját elképzelések Minden nagy UNIX gyártó elismeri a POSIX jelentőségét, és támogatja azt. Ettől függetlenül továbbra is építenek be inkompatibilis részeket saját UNIX-ukba

18 Egységesítési törekvések 2 A riválisok két szervezetbe tömörülnek: OSF (Open System Foundation) vezetője a DEC. Tagjai: DEC, IBM, HP, BULL, Siemens-Nixdorf, UI (Unix International) Alapítója az AT&T Tagjai: NCR, Unisys, Data General, Új szervezetet hoznak létre: X/OPEN OS szabvány neve: Core OS API (Common API) Spec 1170, UNIX 95 United Linux 2002 (SuSE, Turbo Linux, SCO, Connectiva UNIX-ok IBM: AIX DEC: ULTRIX Berkeley University: BSD UNIX, Free BSD Silicon: IRIX Hewlett-Packard: HP-UIX SUN: Solaris majd Sun OS Microsoft: XENIX Linux-ok Linux Finn egyetemista: Linus Thorvalds OS Andrew Tanenbaum vita a kernel felépítéséről 0.11-es változat 1991-ben Kernel op. r. magja (www.kernel.org) v.x.y.z; jelenleg: önmagában használhatatlan Linux változatok Disztribúció egy linux kernelen alapuló teljes rendszer pl. Ubuntu, Redhat, SuSE,Slackware, Debian, UHU, Fedora Linux OpenSuse: (hu.opensuse.org) Debian: (www.debian.org) Slackware: (www.slackware.com) Red Hat: (www.redhat.com) Fedora: (fedoraproject.org) UHU: (www.uhulinux.hu) Ubuntu: (ubuntu.hu,

19 Jellemzők többfelhasználós több feladat párhuzamos végrehajtása általános időosztásos rendszer hierarchikus állományrendszer, felcsatolható kötetek állomány típusát nem a neve (kiterjesztése) alapján ismeri fel keresztkapcsolatok hatékony és kifinomult állományvédelmi rendszer több parancsértelmező Linux: a legteljesebb POSIX implementáció Többfelhasználós működés egyidejűleg több felhasználó használhatja mindegyikük akár több programot is futtathat terminál : soros vonalon, akár modemen keresztül pszeudo-terminál: a hálózaton vagy a grafikus felületen bejelentkezett felhasználó terminálja megnevezés: console, tty, ttyp Váltás a terminálok között helyi gépen Karakteres felületről váltás egy másik karakteres terminálra (Alt+F1..F6) grafikus felületre (Alt+F7..F8) Grafikus felületről váltás egy karakteres terminálra (Ctrl+Alt+F1..F6) egy másik grafikus felületre (Ctrl+Alt+F7..F8) Megj.: minden használt terminálon be kell jelentkezni alapesetben csak egy grafikus felületünk van (F7), amiből szükség esetén egyes Linuxoknál indíthatunk egy másikat Felhasználók megkülönböztetése login name: bejelentkezési /felhasználói azonosító max. 8 karakter hosszú, kisbetűvel írott numerikus felhasználó azonosító (UID - user identification) jelszó: maximum 8-16 karakter hosszú felhasználói csoportok (groups): elsődleges csoportja (pl. student) tartozhat még más csoportokhoz is (pl. texusers) csoportneveket is kisbetűvel írják numerikus csoport-azonosító (GID - group identification) Kitüntetett felhasználó kitüntetett felhasználónév: "root" a rendszerben neki "mindent szabad" ne használjuk Linuxos gépüket "root" hozzáférési jogokkal, mert egy root jogokkal kiadott hibás vagy át nem gondolt utasítás egy pillanat alatt az egész rendszerünket jóvátehetetlenül tönkreteheti Ubuntu: az elsőként létrehozott felhasználó jelszavával sudo utasítás sudo su

20 Felhasználói felület Eredetileg karakteres, szerver változatnál most is X.Org grafikus rendszer (X Windows) Grafikus felület pl. KDE, GNOME X Windows System (X11) Hálózati protokoll Grafikus primitívek keretrendszere (szoftver) ablakok kirajzolásához, mozgatásához, egér- és billentyűzet kezeléshez Nem tartalmaz felhasználó felület tervezési/megvalósítási elemeket: nyomógomb, menü Hardver absztrakciós réteget képez Lehetővé teszi az eszközfüggetlen elérést X Windows System (X11) Újabb szoftver réteg az operációs rendszer magja felett Eredetileg hálózati használatra tervezték A felhasználó gépén fut, és szolgáltatást nyújt más gépen vagy azonos gépen futtatott ún. kliens alkalmazások számára miközben kezeli a felhasználói IO eszközöket Tipikus alkalmazási helyzetek Bejelentkezünk egy távoli gépre Ott elindítunk egy programot, és annak a felülete a mi képernyőnkön grafikusan jelenik meg Ugyanez, csak helyi gépen Forrás: Grafikus felhasználói felület Az, amit a felhasználó ténylegesen lát Egy további szoftver réteg hozza létre az X11 szolgáltatásainak igénybe vételével Ez a réteg lehet Ablakkezelő (Window Manager) Asztali környezet (Desktop Environment) Alkalmazásspecifikus felhasználói felület Grafikus eszközkészlet (GUI widget ToolKit) Ablakkezelők és asztali környezetek Ablakkezelők Asztali környezetek Metacity GNOME Compiz GNOME, KDE KWin KDE Xfwm Xfce wmii Unity Ratpoison twm- az X11-el szállított alap ak. evilwm Enlightenment

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Linux alapismeretek. Felhasználó Felhasználói programok (folyamatok) Rendszerkönyvtárak (rendszerhívások) Segédprogramok (utility)

Linux alapismeretek. Felhasználó Felhasználói programok (folyamatok) Rendszerkönyvtárak (rendszerhívások) Segédprogramok (utility) Készítette: Petróczy Tibor*Ide írhatja a cég nevét+ Linux alapismeretek, kitekintő 1 Linux alapismeretek Linux történeti áttekintés 1960-as évek MIT -> MULTICS (MULTiplexed Information and Computing Service)

Részletesebben

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez

Számítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

1. Gyakorlat: Telepítés: Windows Server 2008 R2 Enterprise, Core, Windows 7

1. Gyakorlat: Telepítés: Windows Server 2008 R2 Enterprise, Core, Windows 7 1. Gyakorlat: Telepítés: Windows Server 2008 R2 Enterprise, Core, Windows 7 1.1. Új virtuális gép és Windows Server 2008 R2 Enterprise alap lemez létrehozása 1.2. A differenciális lemezek és a két új virtuális

Részletesebben

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 8.04) 7. gyakorlat Johanyák Zsolt Csaba 1 1. Belépés és fájlkezelés Azonosító: hallgato Jelszó: hallgato Átváltás karakteres konzolra: Ctrl+Alt+F1.. Visszaváltás grafikus

Részletesebben

A L i n u x r u h á j a

A L i n u x r u h á j a A L i n u x r u h á j a Disztribúciók és azok sajátosságai Ablakkezelők DE-EFK Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak Linux c. tantárgy 2006 I. félév D i s z t r i b ú c i ó f o g a l m a A Linux-disztribúció

Részletesebben

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1 Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 1 GNS3: installálás és konfiguráció GNS3: hálózatszimulátor Valódi router/hoszt image-ek hálózatba kapcsolása emulált linkeken keresztül: CISCO, Juniper,

Részletesebben

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás

Internet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

IPv6 Elmélet és gyakorlat

IPv6 Elmélet és gyakorlat IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

A belső hálózat konfigurálása

A belső hálózat konfigurálása DHCP A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. Szerver (Windows 2012) SWITCH Kliens gép (Windows 7) Hálózati kártya (LAN1) Hálózati kártya (LAN1) Állítsunk be egy lan1

Részletesebben

Linux alapok. Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek

Linux alapok. Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek Linux alapok Parancsok általános alakja parancs kapcsolók paraméterek Könyvtárszerkezet abszolút útvonal útvonal megadása a gyökérből kiindulva / gyökérkönyvtár relatív útvonal útvonal megadása az aktuális

Részletesebben

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt

Internetkonfigurációs követelmények. A számítógép konfigurálása. Beállítások Windows XP alatt Internetkonfigurációs követelmények Annak érdekében, hogy csatlakoztatni tudja a Hozzáférési Pontját a Hozzáférési Pont Kezelőhöz, a következő konfigurációs paramétereket kell beállítania a számítógépe

Részletesebben

LINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB

LINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB LINUX PMB2506-2 LINUXOS PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK - GRUB LINUX PARANCSOK ÉS HASZNÁLATUK ls: listázás -l részletes lista -a rejtett fájlok megjelenítése cp: fájlok másolása -i Már létező cél felülírása előtt

Részletesebben

Unix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia

Unix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia Unix-Linux alapok I. gyakorlatvezető: Lutár Patrícia Ez a dokumentum az órán bemutatott alapparancsoknak egy vázlatos áttekintése. A parancsokhoz tartozó kapcsolók/opciók (flagek) felsorolása nem teljes.

Részletesebben

IPv6 gyorstalpaló Mohácsi János NIIF Intézet net-admin@niif.hu

IPv6 gyorstalpaló Mohácsi János NIIF Intézet net-admin@niif.hu IPv6 gyorstalpaló Mohácsi János NIIF Intézet net-admin@niif.hu Miért van szükség IPv6-ra? Milyen látható különbségek vannak? IPv6 rendszergazda szemmel IPv6 támogatottsága és elterjedtsége IPv6 tutorial

Részletesebben

Hálózati operációs rendszerek II.

Hálózati operációs rendszerek II. Hálózati operációs rendszerek II. Novell Netware 5.1 Web-es felügyelet, DNS/DHCP szerver, mentési alrendszer 1 Web-es felügyelet Netware Web Manager HTTPS protokollon keresztül pl.: https://fs1.xy.hu:2200

Részletesebben

Gyors telepítési kézikönyv

Gyors telepítési kézikönyv netis Vezeték nélküli, N router Gyors telepítési kézikönyv 1. A csomagolás tartalma (Vezeték nélküli,n Router, Hálózati adapter, Ethernet kábel, Kézikönyv) * A kézikönyv, az összes, Netis, 150Mbps/300Mbps

Részletesebben

15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a

15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a 15. Tétel Cégénél belső intranet kiépítését tervezik. Feladata, hogy ismertesse a döntéshozók számára a különböző megvalósítható szolgáltatásokat, azok előnyeit és hátrányait elemezve. Térjen ki a http,

Részletesebben

IPv6 alapok, az első lépések. Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft.

IPv6 alapok, az első lépések. Kunszt Árpád <arpad.kunszt@andrews.hu> Andrews IT Engineering Kft. IPv6 alapok az első lépések Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Bemutatkozás Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. arpad.kunszt@andrews.hu Miről lesz szó? Körkép IPv6

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán CISCO gyakorlati segédlet Összeállította: Balogh Zoltán 2 1. Forgalomirányítók alapszintű konfigurálása Hostname megadása: (config)#hostname LAB_A Konzol és telnet kapcsolatok jelszavainak megadása: (config)#line

Részletesebben

Netis vezeték nélküli, N típusú, router

Netis vezeték nélküli, N típusú, router Netis vezeték nélküli, N típusú, router Gyors üzembe helyezési kézikönyv Típusok: WF-2409/WF2409/WF2409D A csomagolás tartalma (Vezeték nélküli, N típusú, router, hálózati adapter, ethernet kábel, kézikönyv,

Részletesebben

Készítette: Csatlós István 2010-ben

Készítette: Csatlós István 2010-ben Készítette: Csatlós István 2010-ben 1 A Linux ősei a ngyszámítógépes Unixok voltak Próbálkozások PC-re írt kisebb rendszerekkel: Minix A 386-os processzor lehetőségeinek kihasználása 1991-ben elkészül

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

1. Kapcsolók konfigurálása

1. Kapcsolók konfigurálása 1. Kapcsolók konfigurálása Üzemmódok: Felhasználói Privilegizált Globális konfigurációs váltás: enable (en), váltás: exit váltás: configure terminal (conf t), váltás: exit váltás: változó, váltás: exit,

Részletesebben

Segédlet a Hálózati architektúrák és protokollok laborgyakorlathoz v0.6

Segédlet a Hálózati architektúrák és protokollok laborgyakorlathoz v0.6 Segédlet a Hálózati architektúrák és protokollok laborgyakorlathoz v0.6 Bevezetés A laborgyakorlaton alkalmazott operációs rendszer: Linux Disztribúció: Knoppix Linux Live 6.x (DVD változat) Linux parancsok:

Részletesebben

Előnyei. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 2

Előnyei. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 2 VPN Virtual Private Network A virtuális magánhálózat az Interneten keresztül kiépített titkosított csatorna. http://computer.howstuffworks.com/vpn.htm Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 Előnyei

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 9.04) 9. gyakorlat

Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 9.04) 9. gyakorlat Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 9.04) 9. gyakorlat Johanyák Zsolt Csaba 1 1. DNS szerver telepítése és beállítása Az alábbi beállításokat a szerver virtuális gépen kell végrehajtani. A DNS kiszolgáló

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

III. Felzárkóztató mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési utasítás ARP, ICMP és DHCP protokollok vizsgálata Ezen a mérésen a hallgatók az ARP, az ICMP és a DHCP protokollok működését tanulmányozzák az előző mérésen megismert Wireshark segítségével. A mérés

Részletesebben

IP beállítások 3. gyakorlat - Soproni Péter 2009. tavasz Számítógép-hálózatok gyakorlat 1 Bemutató során használt beálltások Windows IP-cím: 192.168.246.100 (változtatás után: 192.168.246.101) Alhálózati

Részletesebben

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás.

Alap protokollok. NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. Alap protokollok NetBT: NetBIOS over TCP/IP: Name, Datagram és Session szolgáltatás. SMB: NetBT fölötti főleg fájl- és nyomtató megosztás, de named pipes, mailslots, egyebek is. CIFS:ugyanaz mint az SMB,

Részletesebben

Gyors üzembe helyezési kézikönyv

Gyors üzembe helyezési kézikönyv Netis vezeték nélküli, kétsávos router Gyors üzembe helyezési kézikönyv WF2471/WF2471D A csomagolás tartalma (Két sávos router, hálózati adapter, ethernet kábel, kézikönyv) 1. Csatlakozás 1. Kapcsolja

Részletesebben

Windows há lo záti ádminisztrá cio gyákorlát

Windows há lo záti ádminisztrá cio gyákorlát Windows há lo záti ádminisztrá cio gyákorlát Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu Parancssori alapok (CMD.EXE) A CMD.EXE-t használó parancssori utasításokat két csoportba oszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1

G Data MasterAdmin 9 0 _ 09 _ 3 1 0 2 _ 2 0 2 0 # r_ e p a P ch e T 1 G Data MasterAdmin TechPaper_#0202_2013_09_09 1 Tartalomjegyzék G Data MasterAdmin... 3 Milyen célja van a G Data MasterAdmin-nak?... 3 Hogyan kell telepíteni a G Data MasterAdmin-t?... 4 Hogyan kell aktiválni

Részletesebben

Netis vezeték nélküli, N típusú Router Gyors Telepítési Útmutató

Netis vezeték nélküli, N típusú Router Gyors Telepítési Útmutató Netis vezeték nélküli, N típusú Router Gyors Telepítési Útmutató Tartalomjegyzék 1. A csomag tartalma... 1 2. Hardware csatlakoztatása... 1 3. A router webes felületen történő beüzemelése... 2 4. Hibaelhárítás...

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).

Részletesebben

Linux alapok és használatuk

Linux alapok és használatuk 1,2 1 Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Debreceni Egyetem 2 Nukleáris Medicina Intézet Debreceni Egyetem AOLINUX12, 1 kredit Tartalom Előadás 1 Előadás Népszerű alkalmazások bemutatása:

Részletesebben

UNIX / Linux rendszeradminisztráció III. előadás

UNIX / Linux rendszeradminisztráció III. előadás UNIX / Linux rendszeradminisztráció III. előadás Elektronikus levelezés Alapfogalmak Levelezés hagyományosan: levél írás, fejléc(?), boríték, címzés, feladás, továbbítás, kézbesítés Levelezés elektronikusan:

Részletesebben

Hálózati projektor használati útmutató

Hálózati projektor használati útmutató Hálózati projektor használati útmutató Tartalomjegyzék Előkészületek...3 Projektor csatlakoztatása a számítógéphez...3 Vezetékes kapcsolat... 3 A projektor távvezérlése LAN-on keresztül...5 Támogatott

Részletesebben

Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz

Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz Windows hálózati adminisztráció segédlet a gyakorlati órákhoz Szerver oldal: Kliens oldal: 4. Tartományvezérlő és a DNS 1. A belső hálózat konfigurálása Hozzuk létre a virtuális belső hálózatunkat. INTERNET

Részletesebben

11. Gyakorlat: Certificate Authority (CA), FTP site-ok

11. Gyakorlat: Certificate Authority (CA), FTP site-ok 11. Gyakorlat: Certificate Authority (CA), FTP site-ok 11.1. A CA szerver szerepkör telepítése a DC01-es szerverre 11.2. Az FTP szervíz telepítése a DC01-es szerverre 11.3. A szükséges DNS rekordok létrehozása

Részletesebben

Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet

Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet Cisco Catalyst 3500XL switch segédlet A leírást készítette: Török Viktor (Kapitány) GAMF mérnökinformatikus rendszergazda FOSZK hallgató, Hálózatok II. tárgy Web: http://prog.lidercfeny.hu/ Források: Medgyes

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

1.2. NFS kliens telepítése és beállítása

1.2. NFS kliens telepítése és beállítása Hálózati adminisztráció Linux (Ubuntu 9.04) 10. gyakorlat Johanyák Zsolt Csaba 1 NFS és Samba szolgáltatások telepítése és beállítása Az NFS segítségével könyvtárakat oszthatunk meg Linux operációs rendszert

Részletesebben

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz) Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről

IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről IP-címhez kötött webszolgáltatások használata idegen IP-című gépről Bevezetés Hanák D. Péter, BME IIT, 2006. május 22. Ismeretes, hogy egyes webszolgáltatások csak meghatározott IP-című számítógépekről

Részletesebben

Az operációs rendszerek fejlődése

Az operációs rendszerek fejlődése Az operációs rendszerek fejlődése PC Windows UNIX DOS Windows 3.1 LINUX Otthoni Windows 95 Windows 98 Windows 98 SE Windows Milennium Windows XP Vállalati Windows NT 4.0 Windows 2000 Mac OS X Home Professional

Részletesebben

GNU/Linux alapok és alkalmazásuk

GNU/Linux alapok és alkalmazásuk GNU/Linux alapok és alkalmazásuk -*- G. Opposits 1 1 Nukleáris Medicina Intézet Debreceni Egyetem szabadon választható tantárgy, 2015 II. félév Opposits (Unideb, Nukl.Med.Int.) AOLINUX12-14-15-2-ea/gy

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok

Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok Mobil Internet 2 3. előadás IPv6 alapok Jeney Gábor jeneyg@hit.bme.hu BME Híradástechnikai Tanszék 2007/2008 II. félév Kivonat Miért nem elég az IPv4? Az IPv6-os fejléc kiegészítő fejlécek IPv6 címzés

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA Iványi Tibor, ivanyit@tigris.klte.hu Csukás Levente, csukasl@fox.klte.hu Kossuth Lajos Tudományegyetem Informatikai és Számító Központ Abstract The well

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek Kommunikációs rendszerek programozása ről általában HUB, Bridge, L2 Switch, L3 Switch, Router 10/100/1000 switch-ek, switch-hub Néhány fontosabb működési paraméter Hátlap (backplane) sávszélesség (Gbps)

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

Linux fájlrendszerek. Papp Zsolt. Rendszermérnök, Novell PSH. papp.zsolt@npsh.hu

Linux fájlrendszerek. Papp Zsolt. Rendszermérnök, Novell PSH. papp.zsolt@npsh.hu Linux fájlrendszerek Papp Zsolt Rendszermérnök, Novell PSH papp.zsolt@npsh.hu Az előadásról Mi az a fájlrendszer? Naplózó fájlrendszerek Hol léteznek a fájlrendszerek Elérhető fájlrendszerek Linux alatt

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Mobil Telefonon Keresztüli Felügyelet Felhasználói Kézikönyv

Mobil Telefonon Keresztüli Felügyelet Felhasználói Kézikönyv Mobil Telefonon Keresztüli Felügyelet Felhasználói Kézikönyv Tartalomjegyzék 1. Symbian rendszer...2 1.1 Funkciók és követelmények...2 1.2 Telepítés és használat...2 2. Windows Mobile rendszer...6 2.1

Részletesebben

1. Üres merevlemez gépbe helyezése, Boot a CD1 telepíto lemezrol (Hiba esetén video állítása VGA módra F4 billentyüvel, )

1. Üres merevlemez gépbe helyezése, Boot a CD1 telepíto lemezrol (Hiba esetén video állítása VGA módra F4 billentyüvel, ) / LINUX-1. FELADATMEGOLDÁSA A. Az UHU-Linux telepítése 1. Üres merevlemez gépbe helyezése, Boot a CD1 telepíto lemezrol (Hiba esetén video állítása VGA módra F4 billentyüvel, ) 2. Telepítés kiválasztása

Részletesebben

Programozás alapjai. 1. - 2. óra. Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján

Programozás alapjai. 1. - 2. óra. Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján Programozás alapjai 1. - 2. óra Morvai Flórián, 2010 Dr. Dévényi Károly előadásvázlata alapján Bemutatkozás Morvai Flórián Morvai.Florian@stud.u-szeged.hu csak egyetemi címről www.stud.u-szeged.hu/morvai.florian

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások

Részletesebben

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz

OE-NIK 2010/11 ősz OE-NIK. 2010. ősz 2010/11 ősz 1. Word / Excel 2. Solver 3. ZH 4. Windows 5. Windows 6. ZH 7. HTML 8. HTML 9. ZH 10. Adatszerkezetek, változók, tömbök 11. Számábrázolási kérdések 12. ZH 13. Pótlás A Windows felhasználói

Részletesebben

Tájékoztató a kollégiumi internet beállításához

Tájékoztató a kollégiumi internet beállításához Tájékoztató a kollégiumi internet beállításához V 1.3 A támogatott operációs rendszerekhez tartozó leírás hamarosan bıvülni fog, jelenleg a következı leírásokat tartalmazza: Windows XP, Windows Vista,

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben

Tisztelt Telepítő! 2. Ellenőrizze, hogy a modul engedélyezve van-e: Szekció [382] Opció 5 (alternatív kommunikátor) BE.

Tisztelt Telepítő! 2. Ellenőrizze, hogy a modul engedélyezve van-e: Szekció [382] Opció 5 (alternatív kommunikátor) BE. Tisztelt Telepítő! A PowerSeries NEO GO alkalmazás segítségével távolról vezérelhetőek a NEO központok. Ehhez a központokat valamely TL280/TL2803G/3G2080 modullal kell bővíteni. A modul verziószámának

Részletesebben

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll

IV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:

Részletesebben

(NGB_TA024_1) MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV

(NGB_TA024_1) MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kommunikációs rendszerek programozása (NGB_TA024_1) MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV (5. mérés) SIP telefonközpont készítése Trixbox-szal 1 Mérés helye: Széchenyi István Egyetem, L-1/7 laboratórium, 9026 Győr, Egyetem

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Netis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató

Netis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató Netis Vezetékes ADSL2+, N Modem Router Gyors Telepítési Útmutató Modell szám: DL4201 Tartalomjegyzék 1. A csomag tartalma... 1 2. Hardware csatlakoztatása... 1 3. A modem webes felületen történő beüzemelése...

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

Könyvtári címkéző munkahely

Könyvtári címkéző munkahely Könyvtári címkéző munkahely Tartalomjegyzék A RENDSZER HARDVER ELEMEI...3 1 RFID CÍMKÉK... 3 2 RFID ASZTALI OLVASÓ... 3 A RENDSZER SZOFTVER ELEMEI... 4 1 KÖNYV CÍMKÉZŐ MUNKAÁLLOMÁS... 4 2 A PC- S SZOFTVEREK

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Unix/Linux alapok. Operációs rendszerek I. készítette: Bringye Zsolt, Kozlovszky Miklós, Póserné Oláh Valéria, Windisch Gergely

Unix/Linux alapok. Operációs rendszerek I. készítette: Bringye Zsolt, Kozlovszky Miklós, Póserné Oláh Valéria, Windisch Gergely Unix/Linux alapok Operációs rendszerek I. készítette: Bringye Zsolt, Kozlovszky Miklós, Póserné Oláh Valéria, Windisch Gergely A Unix Minigépekre született, onnan terjedt a mainframe és a workstation,

Részletesebben

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek.

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek. Linux fájlrendszerek. 4. Laborgyakorlat Előző gyakorlaton, már volt szó a fájlrendszerekről, mikor a mount parancs -t kapcsolójáról volt szó. Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések miatt, a

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

KELER KID Internetwork System (KIS)

KELER KID Internetwork System (KIS) KELER KID Internetwork System (KIS) Éles és teszt program installációs segédlet Verzió: 2.0 2015. 04. 10. Cardinal Kft. 2015. Tartalomjegyzék 1. Néhány alapvető információ...3 1.1 KID program hardware

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter.

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter. Cloud computing Cloud computing Dr. Bakonyi Péter. 1/24/2011 1/24/2011 Cloud computing 2 Cloud definició A cloud vagy felhő egy platform vagy infrastruktúra Az alkalmazások és szolgáltatások végrehajtására

Részletesebben

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

Alkalmazás rétegbeli protokollok: Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont

Részletesebben