Magyar művészeti kislexikon Körber, Ágnes F. Almási, Éva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar művészeti kislexikon Körber, Ágnes F. Almási, Éva"

Átírás

1 Magyar művészeti kislexikon Körber, Ágnes F. Almási, Éva

2 Magyar művészeti kislexikon Körber, Ágnes F. Almási, Éva Publication date 2002 Szerzői jog 2002 Enciklopédia Kiadó Copyright 2002, Enciklopédia Kiadó

3 Tartalom 1. Magyar művészeti kislexikon Szócikkek a kezdetektől a 19. századig... 1 A... 2 B... 9 C D E F G, Gy H I J K L M N O, Ö R S Sz T U V W Z, Zs iii

4

5 1. fejezet - Magyar művészeti kislexikon 1. Szócikkek a kezdetektől a 19. századig Kislexikont tart kezében az olvasó, amelyben nevek sorakoznak, azoké az alkotóké, akik ezer esztendő magyar művészetét létrehozták. Az első fél évezredre vonatkozóan igencsak kevés név található bennük, azok is inkább monogramok, ilyen-olyan körülírások - szükségnevek, ahogy a művészettörténészek mondják körül egyszeriben elkezdenek sokasodni a nevek. Közöttük számos német és olasz található, ami arra utal, hogy a történelmi Magyarország épületei, szobrai, festményei és ötvöstárgyai hosszabb-rövidebb ideig itt tartózkodó vagy esetleg letelepedett mesterhez fűződnek. A 19. század második felétől azután már javarészt magyar nevekkel találkozunk, köztük - fordul a kocka - olyanokkal is, akik külföldön éltek/élnek, ennélfogva nemcsak a magyar, hanem a francia vagy a német művészetet is gazdagították. Az összeállítás műfaját tekintve hangsúlyozottan kislexikon, úgyszólván első kísérlete annak, hogy egybegyűjtse mindazokat, akik a magyarországi művészet képét formálták. A szakirodalomban történt már erre próbálkozás, a Szentiványi Gyula és Szendrei János által összeállított Magyar Képzőművészek Lexikonja, amelynek azonban csak az A-tól G-ig terjedő kötete jelent meg, az is 1915-ben. Lexikonunk névsora természetesen már terjedelmi korlátok miatt sem lehet teljes. Elsősorban építészek, szobrászok, fotóművészek és festők életrajzát, valamint munkásságuk rövid ismertetését tartalmazza; az iparművészekre kisebb terjedelem jutott. Súlypontjait igyekezett úgy megszabni, hogy megfelelő részletességgel tárgyalhasson nevekhez kevésbé köthető korszakokat is. Ezt szolgálja a magyar művészet szakaszait összefoglaló címszó. Mivel a 20. század második felétől is csak válogatást közölhet, igyekszik a stílusirányzatok reprezentáns alkotóit bemutatni. A kortárs téma kimerítőbb tárgyalását már elvégezte az Enciklopédia Kiadó nagyszabású vállalkozása, a háromkötetes Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. A kötetünkben tárgyalt anyagot kiegészítheti a négykötetes Művészeti Lexikon is, amely között látott napvilágot. Lexikonunkat kevesebb kép illusztrálja, mint amennyit a munkatársak és a kiadó szívük szerint szerepeltettek volna. Tekintse az olvasó ezeket ízelítőnek; a címszavak végén felsorolt irodalomjegyzék minden esetben eligazítást ad arra nézve, hol található bővebb képanyag egy művész munkásságáról vagy egy korszak ismertetéséről, egyszersmind abban is segítséget nyújt, hol lehet terjedelmesebb tájékoztatást kapni a szóban forgó témáról. 1

6 A A AQUILA, Johannes CASTELLO Johannes Aquila [lásd] Franciscus de Kastello Ithallico de Mediolano [lásd] KOLOZSVÁRI Márton és György Márton és György, Kolozsvári [lásd] KOLOZSVÁRI Tamás ABA-NOVÁK Vilmos Tamás, Kolozsvári [lásd] festő Született: Budapest, március 15. Meghalt: Budapest, szeptember 29. Mestere: Révész Imre, Fényes Adolf között a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakán Révész Imre tanítványa volt nyarán ösztöndíjasként dolgozott a szolnoki művésztelepen, ahol Fényes Adolf [lásd] korrigálta között katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban, ezt követően szerzett közép- és felsőfokú rajztanári oklevelet a Képzőművészeti Főiskolán között több nyarat töltött Bodajkon és Tarjánban től 1924-ig továbbképzős művésznövendék volt a Képzőművészeti Főiskola Olgyai Viktor vezette Grafikai Tanszékén ben nyílt meg első önálló kiállítása rajzaiból és rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. Korai grafikáin a tízes évek dinamikus kuboexpresszionizmusát folytatta, sötét tónusú festményei elsősorban arcképek és szobrászi megformálású aktkompozíciók ban tagjává választotta a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete, amelynek itthon és külföldön rendezett kiállításain rendszeresen részt vett ben az Ernst Múzeumban mutatta be először festményeit, amelyeken egyre fontosabbá vált a fény, képei fokozatosan világosabbá és színesebbé váltak től 1927-ig Zugligetben élt és dolgozott től szerepelt a KUT, [lásd] majd a Munkácsy Céh tárlatain ben Savonarola című rézkarcával elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját nyarán Patkó Károly, Kelemen Emil és Bánk Ernő társaságában Felsőbányán festett. A Szinyei Társaság ösztöndíjával 1926-ban franciaországi tanulmányutat tett, ban festőbarátaival a Somogy megyei Igalon és Törökkoppányban töltötte a nyarat ben gyűjteményes kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban, 1928-ban elnyerte a Szinyei Társaság nagy aranyérmét, és a társaság tagjává választották től 1931-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, ettől az időtől kezdve folyamatosan részt vett a velencei biennálékon. Olaszországi képeiből 1931-ben gyűjteményes tárlata nyílt az Ernst Múzeumban. Rómában felhagyott az olajfestéssel, az itáliai táj és az ott élők mindennapjait erős színű temperaképeken ábrázolta. Az 1930-as évek folyamán többször megfordult a művésztelep tagjaként Szolnokon, ill től Nagy Imre meghívására Erdélyben, Csíkzsögödön. Ott készült cirkusz- és népéletképeit többször bemutatták a Fränkel Szalon tárlatain; ezek a művek harsány színvilágukkal, mozgalmas jelenetezésükkel a magyar művészet groteszk vonulatának kiemelkedő darabjai től kezdve több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott (a szegedi Szent Demeter-kápolna falképe, 1931; a jászszentandrási templom freskói, 1933; a szegedi Hősök kapuja boltozata, 1936; a városmajori templom mennyezete és szentélye, 1938; a székesfehérvári Szent Istvánmauzóleum, ) ben New Yorkban járt, kiállított a Silbermann Galériában és a pittsburghi Carnegie Institute-ban ban a milánói 2

7 A triennálé magyar pavilonjának dekorációját, 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Magyar-francia kapcsolatok című monumentális pannóit készítette el tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Számos kitüntetésben részesült, megkapta a padovai egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmét (1932), a kis állami aranyérmet (1936), a párizsi világkiállítás aranyérmét (1937), a Corvin-koszorút (1939) és a velencei biennálé nagydíját (1940). B. SUPKA M.: Aba-Novák Vilmos, Budapest, 1966 Árkádia tájain. Szőnyi István és köre (szerk.: ZWICKL A.), Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2001 ZSÁKOVICS F.: A rézkarcoló nemzedék , Miskolci Galéria, Miskolc, (ZWICKL ANDRÁS) AGGHÁZY Gyula festő Született: Dombóvár, március 20. Meghalt: Budapest, május 13. Mestere: Wagner Sándor, Munkácsy Mihály között előbb a bécsi, majd a müncheni akadémián tanult, az utóbbi helyen Wagner Sándor [lásd] növendékeként ben rövid szolnoki tartózkodás után Párizsba utazott, ahol Munkácsy Mihály [lásd] környezetében dolgozott ban egy esztendőt Szolnokon töltött, végül Pesten telepedett le, ahol főként szolnoki zsánerélményeit vitte vászonra a Pettenkofen által kimunkált könnyed festői modorban. Szolnokhoz kötődik legnagyobb igényű képe, a Munkácsy pszichologizáló művészetére utaló Terefere, amelyért 1881-ben Ráth György-díjat kapott ben Mészöly Géza [lásd] hívására a Balaton mellé költözött, s a szolnoki tematikát dunántúlira cserélte fel től haláláig a Mintarajziskola tanára volt. Anekdotizáló, kispolgári szemléletű életművéből kiemelkedik néhány, tanulmánynak szánt tájképe, köztük a Tájkép boglyával és szekérrel (1880- as évek vége) című kompozíció. Aktivisták VÉGVÁRI L.: Szolnoki művészet , Budapest, (TASNÁDI ATTILA) A 20. század második avantgárd csoportja, a magyar aktivisták köre - a Nyolcak [lásd] utolsó kiállítása után két évvel ben szerveződött, és 1927-ig működött. Az eleinte kizárólag irodalmi és politikai törekvéseket képviselő csoport 1917 körül több haladó képzőművészeti irányzatot magában foglaló egységes művészeti és világnézeti mozgalommá alakult. Orgánumuk, a Kassák Lajos szerkesztette A Tett című lap ban még költők, írók, szociológusok, közgazdászok által írt társadalomkritikákat közölt. A radikális, olykor anarchikus eszméket valló értelmiségi-művész kör eszméinek párhuzamai a közép-, középkelet-európai országokban találhatók meg. Németországban, a Drezdában működött Die Brücke képzőművészeti csoport hirdetett hasonló felfogást, amelynek Wilhelm Oswald természettudós energiaelméletét integráló eszmevilágát A Tett mutatta be. Franz Pfemfert Die Aktion (A Tett) című lapja, amely a német aktivizmus eszméit képviselte, egyesítette mindazokat az eszméket, Marx, 3

8 A Bakunyin, Lenin ideológiáját, a kommunizmusba és az anarchista cselekvésvágyba vetett hitet, amelyek a magyar értelmiségi csoport világnézetét is meghatározták. A Tett 10. számában Kassák Lajos irodalmiművészeti programot közölt, ennek fogalomrendszere Nietzsche hatására utal. Kassák 1916 novemberében új, szorosabban a képzőművészethez kapcsolódó lapot indított. Ekkor csatlakozott a mozgalomhoz Uitz Béla aki Kassák mellett vezető szerepet töltött be, és nemcsak képzőművészetével, hanem írásaival is megjelent a lapban. A Ma-kör kritikusa Hevesy Iván volt, aki már filmelmélettel is foglalkozott. A csoport 1919-ben kiáltványt fogalmazott meg A világ új művészeihez címmel. Programjaik, manifesztumaik és a képzőművészeti alkotások jól mutatják, hogy az aktivizmus nem egységes stílus, hanem politikai irányú művészeti mozgalom. Előképeik közé meghatározott irányzatokat - a fauves, a kubizmus és az expresszionizmus, az avantgárd első hullámának stílusait - alkalmazó művészek tartoztak, így Czóbel Béla Perlrott Csaba Vilmos, Dénes Valéria, [lásd] Galimberti Sándor, [lásd] Réth Alfréd, Csáky József, Uitz Béla Nemes Lampérth József, [lásd] Tihanyi Lajos, Bernáth Aurél, Kmetty János, Mattis Teutsch János és Bortnyik Sándor. Többen megfordultak a nagybányai művésztelepen, Dénes Valéria és Galimberti Sándor, valamint a Nyolcak a nagybányai stílus megújítói voltak. A kecskeméti művésztelepen Kassák, Uitz, Kmetty és Perlrott dolgozott a Cézanne-i kubisztikus alapokon nyugvó szintetizáló festészet formáinak kialakításán fáradozva. A Drezdai Die Brücke-csoport budapesti kiállításokon is bemutatkozott, és nagy hatást gyakorolt mindenekelőtt Mattis Teutsch művészetére. A Münchenben megjelenő Der Sturm a lengyel, a cseh, az orosz és a francia művészeti mozgalmak mellett a magyar aktivistáknak is helyet adott publikációiban. A Sturmot tekintette példájának Kassák is a Ma szerkesztésénél ben kiállítótermet nyitott Ma néven, ahol két év alatt kilenc kiállítást szerveztek. A Ma folyóiratban a grafika játszott vezető szerepet, például Berény Róbert plakátjai és Tihanyi portréi. A Tanácsköztársaság ideáit hirdető plakátokat, Berény Róbert és Bortnyik Sándor munkáit is közölte a folyóirat. A Tanácsköztársaság bukása után a Ma-kör és Kassák emigrációba kényszerült, a magyar aktivisták mozgalma 1920 után külföldön folytatódott. Az emigráció legfontosabb műfaja a művészeti lap volt: Bécsi Magyar Újság, Testvér, Ék stb., de vezető szerepét továbbra is megőrizte a Ma, amely számos könyvet is kiadott. A mozgalom ebben a szakaszban szakított a korábbi expresszionista, kubista és futurista formanyelvekkel, és a dadaizmust részesítette előnyben, a mértani formák örökérvényűnek hitt rendjét alkalmazta, majd eljutott a konstruktivitáshoz. Ebben nagy szerepe volt Kassák és Bortnyik Képarchitektúrájának (1922). A legjelentősebb aktivista művész Moholy-Nagy volt, aki Berlinben, majd Weimarban dolgozott. A kritikus és teoretikus Kállai Ernő a bécsi Ma jelentős írója, Mátyás Péter álnéven publikált az osztrák fővárosban. Berlinben a magyar aktivisták Kassáktól eltávolodott csoportja adta ki az Egység című lapot 1923-ban (Kállai, Péri, Moholy-Nagy, Kemény). A Der Sturm Berlinben 1924-ben közölte első nagy, átfogó tanulmányát a magyar aktivizmus történetéről, amelyet Gáspár Endre írt. A magyar aktivizmus hatása kimutatható a Bauhaus magyar résztvevői tevékenysége révén, ill. a kelet-közép-európai modern törekvések magyar példát szem előtt tartó mozgalmainak művészetében. Magyarországon Pécsett folytatódott az aktivista hagyomány Dobrovits Péter festő-grafikus irányításával. A politikai színezetű avantgárd 1927 után szervesen beépült a harmincas évek magyar szocialista képzőművészetébe. A progresszív fiatalokat a KUT [lásd] tömörítette és rendezett számukra kiállításokat. BORI I.-KÖRNER É.: Kassák Lajos irodalma és festészete, Budapest, 1968 SZABÓ J.: A magyar aktivizmus története ( ), Budapest, 1971 PASSUTH K.: Magyar művészek az európai avantgarde-ban, , 4

9 A Budapest, 1974 SZABÓ J.: A magyar aktivizmus művészete ( ), Budapest, (MULADI BRIGITTA) ALEXY Károly Ede szobrász Született: Poprád, febr. 8. Meghalt: Bécs, május 20. Mestere: Joseph Klieber, Ernst Rietschel Késmárkon, Müller rajztanárnál megkezdett tanulmányait, 1836-tól a bécsi akadémián Joseph Kliebernél, majd 1843-as németországi tanulmányútján a drezdai akadémián Ernst Rietschelnél folytatta ben Bécsben bemutatott, Viktória angol királynőt ábrázoló kisméretű lovasszobrának sikere nyomán Clemens Wenzel Freiherr von Hügel osztrák diplomatától egy 16 darabos kisplasztikai sorozat elkészítésére kapott megbízást. A Habsburg Birodalom hadvezéreit ábrázoló bronz állófigurák (Stahremberg, Daun, Magyar Nemzeti Galéria; Savoyai Jenő, Budapesti Történeti Múzeum) elkészítésének évében, 1844-ben a tervezett Mátyás-emlékmű körül kibontakozott vita hatására tervbe vette egy magyar királyokból és hadvezérekből álló sorozat kivitelezését is. Elsőként Mátyás király állószobrát mintázta meg (Magyar Nemzeti Galéria, 1844) ben a Hermina-kápolna díszítéséhez, 1847-ben a József nádor szoborpályázathoz készített terveket. A londoni emigrációból való 1861-es hazatérése után a Vigadó díszítőszobrai mellett Batthyány Lajos szobrának, Jeszenák János síremlékének, ill. egy Pannónia-szobornak az elkészítésére kapott megbízást. SOÓS GY.: Alexy Károly élete és művészete, Művészettörténeti Értesítő, VÁMOS F.: Alexy Károly műve a Vigadón, Budapest, 1962 Művészet Magyarországon (kat., szerk.: SZABÓ J.- SZÉPHELYI F. GY.), Budapest, Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria kiállítási kat. (szerk.: MIKÓ Á.- SINKÓ K.), Budapest, (PAPP JÚLIA) ALPÁR Ignác építész Született: Pest, január 17. Meghalt: Zürich, április 27. Mestere: Heinrich Strack, Richard Lucae A pesti belvárosi reáliskolában végzett, majd Haliczky Béla építész irodájában dolgozott ban kőműveslegénnyé avatták ben Hauszmann Alajos [lásd] tanácsára a berlini Bauakademie-re ment, ahol 1878-ig Heinrich Strack és Richard Lucae tanítványa volt. Emellett 1875 nyarán a berlini Mezőgazdasági Múzeum építészeti tervein dolgozott nyarán R. Lucae mellett a Borsig-palota építkezésén működött, 1878-ban a Hermann von de Hude és Julius Hennicke tervezte Central Hotel építésvezetője volt. Ugyanebben az évben egy nyári színház pályázatán I. díjat kapott, 1880-ban pedig berlini Kunstverein egyesületi házának pályázatán Schinkel-éremmel jutalmazták között a budapesti 5

10 A Műegyetem ó-, közép-, és reneszánszkori tanszékén, ill. a tervezési és szerkesztéstani tanszéken oktatott. Ezzel párhuzamosan Hauszmann Alajos építészirodájában dolgozott, s csak 1885-ben nyitott önálló irodát. Korai éveiben általában bérházakat (Budapest,Viola utca 7.; 1892) fürdőépületeket (Herkulesfürdő; 1883) iskolákat (Nyíregyháza, ev. népiskola; 1892) templomokat (Segesvár, ref. templom; 1887) megyeházákat (Kolozsvár, megyeháza; 1896) tervezett. Ezek főként német és olasz reneszánsz stílusban épültek. Az ezredéves kiállítás történelmi főcsoportjára kiírt pályázat második fordulóját megnyerve sikeresen valósította meg azt az eredetileg Schickedanz Albert [lásd]től származó ideát, hogy a kiállítás épületei a magyar történelem építészeti hagyományait tükrözzék. Alpár Ignác tervezte a történelmi főcsoport épületegyüttese mellett az ezredéves kiállítás több más épületét is. A századforduló környékén már szabadabban kezelte a történeti formákat, gyakran fordult az ókori keleti, egyiptomi, asszír építészet elemeihez. Ezen időszak alkotásai közt villák, bérházak mellett középületek, főként oktatási intézmények szerepelnek (kolozsvári Tudományegyetem, , ). Művei közt nagy számban találunk pénzügyi, gazdasági épületeket, melyek a megrendelői igényeknek megfelelően megjelenésükkel is a megbízhatóságot, a stabilitást, a szilárdságot sugározzák (Tőzsdepalota, ma a Magyar Televízió székháza, ; Osztrák-Magyar Bank palotája, ma Nemzeti Bank, ) ben az Osztrák-Magyar Bank bécsi székháza építőbizottságában szerepelt mint szakértő. Élete során többfelé utazott: 1881 első felében Olaszországban járt, 1906-ban Konstantinápolyban, Brusszában, Szíriában, Palesztinában tett utazásokat ban New York-i utat tett, onnan hazafelé megbetegedett és Zürichben meghalt. Alpár Ignácról tisztelője, Telcs Ede bronzplakettet (1925) és szobrot (1928, felállítva 1931, Városliget, Mezőgazdasági Múzeum előtt) készített. Számos bizottságnak és egyletnek volt a tagja, köztük a Műemlékek Országos Bizottságának. Írásai jelentek meg elméleti és gyakorlati problémákról, kollégái és saját műveiről, főként az Építő Ipar című folyóiratban. MAGYAR V.: Alpár Ignác, Budapesti Építőmesterek Ipartestülete Évkönyve II-V GÁBOR E.: Alpár Ignác, Magyar Művészet (szerk.: NÉMETH L.), Budapest, GERLE J.: A pénz palotái, Budapest, (PAPP GÁBOR GYÖRGY) ÁMOS Imre festő Született: Nagykálló, december 7. Meghalt: Ohrruff [Németország], 1944 Mestere: Rudnay Gyula ben Budapesten dolgozott, ill. a Műegyetemen tanult között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa ben feleségével, Anna Margittal rendezett közös kiállítást az Ernst Múzeumban ben lett tagja a KUT [lásd]-nak, és ettől kezdve nyaranta Szentendrén dolgozott. A második világháborút nagy részben munkaszolgálatosként élte végig, s ekként is lelte halálát. A posztnagybányaiak igézetében kezdte pályáját, és a harmincas évek végéig igyekezett beilleszkedni a hivatalos művészeti életbe. Korai munkái a Nabiknak a tömegeket dekoratív síkba kiterítő kompozícióira emlékeztetnek, ill. Rippl-Rónai József [lásd] és Berény Róbert stílusával rokoníthatók (Padon ülő nő, 1930 k., Székesfehérvár, Városi Képtár Deák-gyűjtemény; Kettős arckép, 1934, 6

11 A magántulajdon; Asszonyok, 1934, Pécs, Janus Pannonius Múzeum, Modern Képtár) től kezdve, saját szavaival élve, "szubjektív álomképekből táplálkozó víziós képeket" festett. Némiképp az általa személyesen is megismert és tisztelt Chagall hatott rá, de képei nélkülözik annak vitalitását és enyhe iróniáját. Képalkotó módszerét asszociatív expresszionizmusnak nevezte. Szűk enteriőrökbe szorított kompozíciói az elvágyódás jelképeivel, egy transzcendens, mégis emberléptékű világ szimbólumaival - halakkal, kulcsokkal, gólyákkal, harsonás angyalokkal - telítettek (Önarckép angyallal, 1938, Magyar Nemzeti Galéria; Önarckép, 1939, Pécs, Janus Pannonius Múzeum, Modern Képtár; Falumban, 1938, Magyar Nemzeti Galéria; Szentendrei árvíz, 1938, Magyar Nemzeti Galéria). A háború idején, annak közvetlen hatása alatt, az 1940-es években készült műveiben az addigi kontemplatív-misztikus hangulatú, a zsidó kultúrából is táplálkozó szimbólumrendszere az iszonyat, a kínok, a pusztulás és a fenyegetettség jelképeivel bővült. Megrázó látomásokban számolt be harctéri és otthoni élményeiről (Sötét idők, 1943, kép- és rajzsorozat, Magyar Nemzeti Galéria; 12 lapból álló Apokalipszis-sorozat, ukrajnai munkaszolgálat, 1944; Önarckép ravatalon, 1943, Magyar Nemzeti Galéria; Háborús freskóterv, 1942, Magyar Nemzeti Galéria). Nemcsak műveinek tematikája lett drámaibb, kifejezőeszközei is expresszívebbé váltak (Festő égő ház előtt, 1940, Magyar Nemzeti Galéria). Mindvégig korábbi képi világa, kompozíciós módszere megőrzésére törekedett, de színei tompábbakká váltak, a vonalak megvastagodtak, az asszociatív szimbólumok helyett valóban szürreális képzettársítások jelentek meg képein. Időnként a vizionárius jelleg áttöri a figurativitás határait (Kompozíció, 1940 körül, Magyar Nemzeti Galéria). Alapvetően meditatív művészete megrázó erejű látomásokba torkollott. Ámos Imre naplója, Budapest, 1964 HAULISCH L.: Ámos Imre, Budapest, 1966 PETÉNYI K.: Ámos Imre Apokalipszis sorozata, Ars Hungarica, 1977/2. PETÉNYI K.: Ámos Imre, Budapest, (SZEIFERT JUDIT) ÁRKAY Aladár építész, iparművész, festő Született: Temesvár, február 1. Meghalt: Budapest, február 2. Mestere: Székely Bertalan, Lotz Károly Tanulmányait a budapesti Műegyetem építész karán kezdte 1886-ban. Egyetemi évei alatt festészettel is foglalkozott, mestere Székely Bertalan [lásd] és Lotz Károly [lásd] volt. Az építész diploma megszerzése után párizsi tanulmányutat tett, majd szakmai gyakorlaton vett részt Bécsben F. Fellner és H. Helmer építész irodájában, amely színházépítkezésekre specializálódott. Hazatérve Hauszmann Alajos [lásd] irodájában helyezkedett el, és Kallina Mór építész mellett részt vett a Budai Várban épülő (azóta elpusztult) Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság, a Budai Vigadó és a Szent Gellért-emlékmű munkáiban ben a Szépművészeti Múzeum pályatervén harmadik díjat nyert. Első önálló épülete, az erős lechneri hatást mutató Babochay-villa (1905) a Hősök terén, a Műcsarnok oldalán, az Andrássy út sarkán áll, erősen átépítve. A népi építészet formajegyeit hordozza a Kós Károly-kör elgondolásaival rokon, a Kis-Svábhegy déli oldalára tervezett összefüggő villanegyed, amelyet között épített fel. A lakóházak két-három - egyéni igény szerint variált - alaprajzi típust követnek. A külsőleg még nem 7

12 A teljesen letisztult megjelenésű lakóházaknak a funkciót szem előtt tartó belső tagolása már a modern építészet felé mutat ban megbízást kapott Budapesten a Fasori református templom építésére, amelynek belsőépítészeti munkáit is maga végezte. Az egyterű magyar középkori templomokra emlékeztető épület főhomlokzatát modern majolika berakás díszíti, centrális elrendezésű görögkereszt terét kupola fedi. A belső tér fehérségét népi-szecessziós ornamentika oldja. Ez a részletformáiban és térkiképzésében is sikerült alkotás nemcsak Árkay Aladár életművében kiemelkedő, hanem a 20. század eleji építészet egyik főműve is. Az első világháború éveit követően 1923-ban újabb templomot tervezett a Városmajorban, amelynek kialakítása leginkább Kós Károly zebegényi templomára emlékeztet. A kis római katolikus templom terveiben az erdélyi népi építészeti formák ötvöződnek a magyar középkori templomépítészettel. A mellette álló nagyobb, modern megjelenésű templomot már fiával, Bertalannal együtt építette. A festőként és belsőépítészként is jelentős Árkay Aladár érdeme, hogy épületei összekapcsolják a szecessziós ízű népies törekvéseket és a modern formavilágú építészetet. DERCSÉNYI B.: Árkay Aladár, Budapest, 1967 MERÉNYI F.: A magyar építészet , Budapest, 1970 RÉV I.: Építészet és enteriőr a magyar századfordulón, Budapest, (MULADI BRIGITTA) 8

13 B B B. E. mester festő Született: 15. század vége A feltehetően festő monogramját jelölő BE és az 1494 a hét apostolt ábrázoló tábla alján nyomaiban látható. A tábla egy nagyobb szárnyasoltár része, amely az 1920-as években Csegöldről került az esztergomi Keresztény Múzeumba. Külső oldalán a Krisztus az Olajfák hegyén-jelenet látható. Az oltár fennmaradt másik szárnya hét-hét segítőszentet, valamint a Keresztvitelt és Krisztust Pilátus előtt mutatja. A jelenet ábrázolása Martin Schongauer metszeteinek ismeretéről tanúskodik. Stílusa - zárt, kissé zsúfolt kompozíciói, kemény, határozott vonalvezetésű rajza, a szoborszerűen formált alakok és az arctípusok - a bányavárosi festészettel, elsősorban a Jánosréti mester [lásd] körével árul el rokonságot, bár a mester onnan való származását, ottani pályakezdését e vonások semmiképpen sem bizonyítják. RADOCSAY D.: A középkori Magyarország táblaképei, Budapest, , RADOCSAY D.: Gótikus festmények Magyarországon, Budapest, BOSKOVITS M.-MOJZER M.-MUCSI A.: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára, Budapest, MUCSI A.: Gótikus és reneszánsz táblaképek az esztergomi Keresztény Múzeumban ( század), Esztergom, MUCSI A.: Az esztergomi Keresztény Múzeum Régi Képtárának katalógusa, Budapest, Keresztény Múzeum Esztergom (összeáll.: CSÉFALVAI P.), Budapest, (POSZLER GYÖRGYI) BAKÓCZ-monogramista miniatúrafestő Született: a 16. század tízes-húszas évei A Jagelló-kori budai könyvfestészet kiemelkedő alakja. Nevét a zágrábi Főszékesegyházi Könyvtár egy missaléjának 16. század eleji, feloldatlan monogrammal jelzett díszítése és az esztergomi, kétkötetes ún. Bakócz Graduale (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár) korábban azonos kéztől, ma inkább azonos műhelyből származónak tartott lapjai alapján kapta. A zágrábi missale illusztrációit a 15. században György topuszkói apát, rozsonyi püspök számára még gótikus stílusban kezdték készíteni, az ban félbehagyott munkát a 16. század elején (majd a 16. században később is) már reneszánsz stílusban folytatták. Az Esztergomi graduale kifestését a 16. század elején kezdték, de befejezetlenül maradt díszítésén később is dolgoztak. A Bakócz-monogramista és műhelyének működése mindkét kódexben a 16. század eleji periódushoz, s a vonatkozó címerek alapján az Erdődy-Bakócz család valamely tagjának megbízásához köthető. Megrendelőként a szakirodalomban Bakócz Tamás esztergomi érsek, Erdődy János zágrábi püspök és Erdődy Simon zágrábi püspök neve merült fel. A Bakócz-monogramista működési idejét pontosabban a neki tulajdonítható, ill. a köréhez köthető számos között kiállított címereslevél díszítése jelöli ki. Ezek közül kiváló kvalitásával Kanizsai Dorottya 1519-es és Szerdahelyi Imreffy Mihály 1523-as armálisa tűnik ki. 9

14 B A Bakócz-monogramistát egyes kutatók Giulio Clovio dalmát mesterrel próbálták meg azonosítani, feltételezésük azonban mára megdőlt. HOFFMANN E.: Régi magyar bibliofilek (szerk.: WEHLI T.), Budapest, , 181., 283., 289. ÉRSZEGI G.-MIKÓ Á.: II. Lajos király címereslevele Kanizsai Dorottyának és II. Lajos király címereslevele Szerdahelyi Imreffy Mihálynak. In: Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon (kat., szerk.: MIKÓ Á.-TAKÁCS I.), Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, MIKÓ Á.-ROZSONDAI M.: Graduale I. kötete. In: Pannonia regia. Művészet a Dunántúlon (kat., szerk.: MIKÓ Á.-TAKÁCS I.), Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, MIKÓ Á.: Reneszánsz. In: GALAVICS G.-MAROSI E.-MIKÓ Á.-WEHLI T.: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Budapest, (BORECZKY ANNA) BÁLINT Zoltán építész Született: Nagyvárad, március 6. Meghalt: Budapest, január között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat- Európában. Hazatérve Korb [lásd] és Giergl [lásd] irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi építkezéseken, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta (az MMÉE ezüstérme, 1895), továbbá tervet készített a pusztaszeri emléktárgyak kiállítási pavilonjához ben Jámbor Lajos [lásd]sal társult. Műveiken Lechner [lásd] hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, pl. Zala György [lásd] műtermes villáját ( , Lechner Ödönnel); a Lederer-palotát ( ); Bálint Zoltán és Jámbor saját bérházát (Budafoki út 9-11.); kislakásos bérházakat (az Üllői úton és a Ceglédi úton, 1925), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Gyakran tervezett középületeket vidéki városokban, pl. Nagykanizsán a rendházat és a főgimnáziumot (1903); Fiuméban a főgimnáziumot (1913). Terveik szerint készült Bornemissza Elemér szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain (1902, 1903, 1910, 1913) ben Zala Györggyel közösen első díjat, és az 1910-es tervükért szintén első díjat kaptak. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét (1902, szobrász: Ligeti Miklós [lásd]). Iparművészeti tevékenységük is számottevő. Bálint Zoltán 1919-ben részt vett a Főváros május 1-jei díszítő munkálataiban. Jámbor Lajossal együtt tervezte több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját (Párizs, 1898; Velence, 1905). Magyar művészet (szerk.: NÉMETH L.), Budapest, Magyar művészet 1800-tól napjainkig (szerk.: BEKE L.), Budapest, (PAPP GÁBOR GYÖRGY) BALKAY Pál festő 10

15 B Született: Tiszaörs, június 29. Meghalt: Eger, június 13. Mestere: Heinrich Füger, Hubert Maurer, Hesz János Mihály között Bécsben a képzőművészeti akadémián Heinrich Fügernél és Hubert Maurernél, ill. a katonai mérnökakadémián Hesz János Mihály [lásd]nál tanult ban Bécsben megismerkedett Kazinczy Ferenccel, aki dicsérte a Belvedere képgyűjteményében készített másolatait, s művészi megbízásokat adott neki (Kazinczy Ferenc arcképe, 1810, Magyar Nemzeti Galéria) ban Mezőkövesdre költözött, majd 1817-től Egerben tevékenykedett ben a miskolci minorita templom számára egy Mária mennybemenetele képet készített, s ugyanezt a témát festette meg a Tiszafüredre készült oltárképen is. A Szent Kereszt felmagasztalását ábrázoló oltárképe Nádudvarra, Nepomuki Szent János képe (1820) az egri szervita templomba került. Az 1820-ban készült, s még abban az évben a Magyar Nemzeti Múzeumban elhelyezett Allegória a Tudománynak és szép mesterségnek emlékezetére (Béke hasznai) című mitológiai témájú olajfestménye (Magyar Nemzeti Galéria) a vitézi, harci erények és a művelődés közötti vetélkedést ábrázolja ben az egri rajziskola tanára lett. Az 1840-es években munkái többször szerepeltek a Pesti Műegylet kiállításain. Művészet Magyarországon (kat., szerk.: SZABOLCSI H.- GALAVICS G.), Budapest, SZABÓ J.: A 19. század festészete Magyarországon, Budapest, (PAPP JÚLIA) BALOGH Rudolf fotóművész Született: Budapest, szeptember 1. Meghalt: Budapest, október 9. Győrben egy amatőr fotográfus rajztanárnál tanult alapvető fényképezési ismereteket. Kortársi emlékezés szerint a bécsi Lehr- und Versuchsanstaltban vett részt intézményes szakképzésen ben "fényképészeti műintézet"-e volt a Váci utca 12. szám alatt. A Vasárnapi Ujság 1903-ban kezdte közölni képeit. Pályája korai szakaszában erőteljes, kifejező szociofotókat is készített lapjának ben a Fotóművészet szerkesztője. A folyóirat a háború kitörése miatt igen rövid életű volt között sok száz hadi témájú képe jelent meg a Vasárnapi Ujságban, közülük számos fotótörténeti értékű. A húszas évek elején az Est-lapok kiadóvállalat munkatársa lett. Fotóriporterként vezető szerepet kapott az 1925-ben indult Pesti Napló Képes Mellékleténél. Segítette a képes újságnál dolgozó Munkácsi Márton szakmai fejlődését, s az ő ösztönzésére került a laphoz Escher Károly. A harmincas években a Magyar Film Iroda laboratóriumának vezetője lett, ott működött élete végéig. Témáit főként a falu világából vette; derűs, romantikusan boldog népéletet mutatott be, ezért számos díjat, elismerést kapott itthon és külföldön. Kiemelkedő szerepet töltött be Magyarország bemutatásában is iskolai szemléltetőeszközök, vasúti kocsikban elhelyezett fotográfiák, idegenforgalmi kiadványok révén. Az 1934-es Das malerische Ungarn (A festői Magyarország) című kötet, amelyben a fotográfiák többsége tőle származott, címével is pontosan jellemezte az általa teremtett országkép jellegét. Bár számos felvétele hozzájárult az "árvalányhajas Magyarország"-képzet kialakulásához, munkásságának összképe ennél összetettebb, többszínű. Képei kitűnő 11

16 B szakmai tudásról, elsősorban kompozíciós fegyelemről, biztos egyensúlyteremtő érzékről tanúskodnak. Balogh Rudolf munkássága (fotóalbum, életrajz: VAJDA E.), Budapest, 1969 KINCSES K.-KOLTA M.: Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf, Budapest, Magyar Fotográfiai Múzeum, (ALBERTINI BÉLA) BARABÁS Miklós Névváltozat: [Márkusfalvi] festő, grafikus Született: Márkusfalva, február 10. Meghalt: Budapest, február 12. Mestere: Neuhauser Ferenc 1825-ben Neuhauser Ferencnél Kolozsvárott, majd 1829-ben egy évig a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. Az 1830-as évek közepén - kolozsvári és bukaresti ( ) tartózkodás, ill. részben William Leighton Leitch skót akvarellfestővel közösen eltöltött itáliai tanulmányút után (Lago Maggiore, 1834, akvarell, Magyar Nemzeti Galéria; Róma látképe a Ponte Rottóval, akvarell, Magyar Nemzeti Galéria) - Pesten telepedett le. Művészi tevékenységét a közélet számos jelessége - például Széchenyi István - és a korabeli sajtó is támogatta. A biedermeier kor legtermékenyebb portréfestőjeként sok arcképmegrendelést kapott, a korabeli politikai, egyházi és kulturális élet szinte valamennyi nevezetes személyét megörökítette festményen, miniatúrán, litográfián (Pyrker László egri érsek képmása, 1842, Egri Képtár, Dobó István Vármúzeum; Liszt Ferenc, 1847, Magyar Nemzeti Múzeum). Vállalta ugyanakkor polgári megrendelők arcképének elkészítését, ill. bolti cégérek megfestését ("Zöldfa" fűszerüzlet cégére, 1838, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum; Zrínyi Miklós, 1842, Fővárosi Képtár) is. Népéletképek (Vásárra induló román család, 1843, Magyar Nemzeti Galéria), tájképek (Hunyadi János gáldi templomának maradványai, 1834, Magyar Nemzeti Galéria; Alföldi táj gémeskúttal, 1838, Pécs, Janus Pannonius Múzeum; Sebes-Körös-parti táj, 1838, akvarell, Magyar Nemzeti Galéria), ill. folyóirat-illusztrációk, divatképek mellett jelentős kortárs eseményeket ábrázoló műalkotásokat - például a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló vízfestményt (1842, Fővárosi Képtár) - is készített. Galambposta című festménye (1843, Magyar Nemzeti Galéria), amely a kor kedvelt, az osztrák biedermeier ízléshez közel álló műfaját, a polgári életképet képviselte, olyan népszerű lett, hogy a művésznek számos másolatot kellett készítenie róla. Barabás Miklós nemcsak hazai elődeinél nagyobb felkészültségének, ill. a művészeti közéletben való jártasságának, hanem a korabeli megrendelői igényekhez való műfaji és stiláris alkalmazkodásának is köszönhette, hogy az 1840-es években festői tevékenységét a hazai viszonyok közt korábban elképzelhetetlen anyagi siker és erkölcsi elismerés kísérte. Ezt jelezte többek között akadémiai tagsága (1836) is. Bár a biedermeier festészet szemléleti és formai hagyományait őrző művészete a 19. század második felében, a romantika időszakában egyre korszerűtlenebbé vált, elismertségét, tekintélyét és portréfestői népszerűségét - mind a közönség, mind a művészek körében - haláláig megőrizte ben a Képzőművészeti Társulat elnökévé választották ban a millenniumi kiállításon aranyérmet kapott. 12

17 B SZENTIVÁNYI GY.: Barabás Miklós művészete, Budapest, 1926 Márkusfalvi Barabás Miklós önéletrajza, Kolozsvár, 1944 (bev.: BÍRÓ B.) HOFFMANN E.: Barabás Miklós, Budapest, 1950 MURÁDIN J.: Barabás Miklós, Bukarest, 1978 VAYERNÉ ZIBOLEN Á.: Barabás Miklós az illusztrátor, Művészettörténeti Értesítő, 1978/ D. SZVOBODA G.: Barabás Miklós ( ), Budapest, 1983 Barabás Miklós Előadások a művész halálának 100. évfordulójára szervezett konferencián - Sepsiárkos június 21. (szerk.: JÁNÚ M.), Sepsiszentgyörgy, (PAPP JÚLIA) BÁTI mester Névváltozat: [Báti I.] festő Született: 1420 Meghalt: 30 körül A Báti mester, vagy a Báti I. mester szükségnévvel az egykor Hont vármegyéhez tartozó Bát római katolikus templomából 1916-ban a Keresztény Múzeum számára megvásárolt táblaképek festőjét jelöli a művészettörténeti szakirodalom, noha napvilágot láttak a festmények garamszentbenedeki származására vonatkozó feltételezések is. A későbbi átalakítás, csonkítás nyomát viselő hajdani oltárszárny belső oldalát Alexandriai Szent Katalin legendájának két ritkán ábrázolt jelenete - a jegyesét kereső, tükörképét szemlélő királyleány, valamint a remete Madonna-képet ad a megtérő Katalinnak témájú - díszítette, míg a külsőn Szent Katalin és Szent Borbála álló alakját ábrázolták. A festőnek nem tulajdonítható más saját kezű alkotás, így egyetlen ismert művének mára általánosan elfogadott datálása alapján működése az körüli évekre tehető. Ez elsősorban a 15. század elejét uraló lágy stíluson túlmutató vonásokkal - pl. az interieur-ábrázolásra tett kísérlettel vagy a tört vonalú drapériavezetéssel - indokolható, amelyek a korábban feltételezett itáliai hatások helyett elsősorban a nürnbergi festészettel, a langenzenni és az 1437-ben készült Deocarus-oltárral mutatnak rokonságot, s a későbbi, ún. szigorú stílus konkrét, realisztikus ábrázolásokra való törekvéseit vetítik előre. RADOCSAY D.: A középkori Magyarország táblaképei, Budapest, , MUCSI A.: A báti képek ikonográfiája. In: Annales Strigonienses I., RADOCSAY D.: Gótikus festmények Magyarországon, Budapest, BOSKOVITS M.-MOJZER M.-MUCSI A.: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára, Budapest, 1964 MUCSI A.: Gótikus és reneszánsz táblaképek az esztergomi Keresztény Múzeumban ( század), Esztergom, MUCSI A.: Az esztergomi Keresztény Múzeum Régi Képtárának katalógusa, Budapest, Die Parler und der Schöne Stil Europäische Kunst unter den Luxemburgern (hrsg. von LEGNER, A.), (kat.), 2. köt., Köln, LEGNER, A.: Ikon und Porträt, uo. 3. köt., 220.,

18 B Keresztény Múzeum Esztergom, (összeáll.: CSÉFALVAY P.), Budapest, (POSZLER GYÖRGYI) BATTHYÁNY Gyula, gróf festő Született: Ikervár, május 10. Meghalt: Budapest, január 20. Mestere: Angelo Jank, Vaszary János Az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos dédunokája. A párizsi Julian Akadémián és 1907-ben Münchenben, Angelo Janknál végezte tanulmányait. Mesterének Vaszary János [lásd]t tekintette ben az Ernst Múzeumban nagy kiállítása volt Beck Ö. Fülöp [lásd]pel közösen ig rendszeresen láthatók művei a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Az 1920-as évektől Gyagilev díszlettervezőjének, Leonyid Baksztnak a hatására kezdett jelmezeket és színházi dekorációkat tervezni. Az ötvenes évek elején egy koncepciós perben elítélték, öt évet töltött börtönben. Néhány jelentős művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Díjai: 1916: ezüstérem, San Francisco; 1930: ezüstérem, Barcelona; 1934: aranyérem, Párizs; 1937: bronzérem a párizsi világkiállításon ben a budapesti Mű-Terem Galériában mutatták be műveit. Az arisztokrata körök, a mondén társasági élet festője. Környezetének alakjait általában Daumier szatirikus stílusával rokon módon karikírozza. A megkésett szecesszió jegyében furcsa optikán keresztül szemlélte és ábrázolta a luxusörömlányokat, elegáns spanyol úriembereket, gengsztereket vagy maffiózókat, a fülledt és pazar erotikával telt arisztokrata miliő pózoló, teátrális, belül kiüresedett, lárvaarcú szereplőit. Az őszinte vagy realista ábrázolásmódtól magát feltűnően távoltartó Batthyány Gyula festészete sokféle stílusirányzattal vagy modorral rokonítható. Megnyújtott alakjai Daumier mellett El Greco manierisztikusan hullámzó emberábrázolásaira is emlékeztetnek. Dekorativitása nemcsak a szürrealizmus illusztrativitásával rokon, hanem az art decóval is. Grafikusként többek közt Herczeg Ferenc és Tormay Cecile műveit illusztrálta. Az Operának díszleteket tervezett. Ismert temperával papírra festett történelmi sorozatának néhány darabja is. (BEKE ZSÓFIA) BEBO Károly szobrász Született:?, 1712 körül Meghalt: Buda, április től Óbudán élt, ahol a Zichy grófok udvarában először építési felügyelő, majd udvari szobrász, 1748-tól udvarmester volt ban készítette Budán a várbeli karmelita templom szószékét (jelenleg ismeretlen helyen) ben Óbudán Zichy Péterné megrendelésére két kőoroszlánt faragott ból valók a Zichy-rezidencia tervei (Jäger János Henrikkel) és szobordísze ban Vácott a volt Szent Miklós-templom két oltárát készítette (a tervrajzok fennmaradtak); ből származnak az óbudai Szent Péter és Pál főplébániatemplom szobrai ban Budán a várbeli klarissza kolostor berendezését készítette ben Mogyoródon a plébániatemplom főoltárát, Székesfehérvárott a volt jezsuita templom szószékét faragta ban Óbudán a Zichyek téli urasági lakát rendezte be, elkészítette a Szent Péter és Pál főplébániatemplom szószékét, Zichy Péter sírkövét, Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrát (jelenleg a főplébániatemplom előtt); a zsámbéki plébániatemplomba oltárokat és szószéket készített ben kialakította az óbudai Zichy-rezidencia 14

19 B dunai traktusát; ban Óbudán a Flórián téren a Fogadalmi-oltár Szent Flórián, Néri Szent Fülöp és Borromei Szent Károly szobrát készítette (jelenleg lebontva) ben a dunabogdányi plébániatemplom oltárát, a pilisszántói plébániatemplomba szószéket, három oltárt és keresztelőkutat csinált ben a kiscelli trinitárius templom berendezését, valamint Zichy Miklós síremlékét faragta as művei a budaörsi plébániatemplom Szent Kereszt-oltára, a majki Nepomuki Szent János szobor, a kiscelli trinitárius templomban Zichy Miklós castrum dolorisa ben alkotta a kiscelli trinitáriusoknál Zichy Miklós kis epitáfiumát; ő irányította az óbudai Zichy-uradalmi présház és a Frankel-malom építését között több templomba készített oltárt, ill. szószéket (Makkosmária, óbudai főplébánia, budai kapucinustemplom, 1766; budavári Nagyboldogasszony-templom, 1769; budai Szent Anna-templom, 1771, ill. 1774). SCHOEN A.: A budai Szent Anna-templom, Budapest, (LIPP MÓNIKA) BECK Ö. Fülöp Névváltozat: [BECK Ötvös Fülöp] szobrász, éremművész Született: Pápa, június 23. Meghalt: Budapest, január 31. Mestere: Loránfi Antal, Ponscarme A hazai szobrászat és éremművészet kiemelkedő alakja ban a budapesti Iparművészeti Iskola ötvös szakán végzett, de mintázást is tanult Loránfi Antaltól ban néhány hónapot Bécsben töltött, majd ben Párizsban az École des Beaux Art-on tanult, Ponscarme növendékeként. Az 1896-os millenniumi érempályázat mindhárom első díját megnyerte ben Münchenben kapcsolatba került a Jugend-mozgalommal. Ennek hatására több, figurális domborművel díszített ötvöstárgyat készített szecessziós stílusban. E munkái domborítás helyett mintázással és öntéssel készültek ban az Iparművészeti Múzeumban bemutatott érmei nagy sikert arattak. Ötvöstárgyaival az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstérmet, az 1906-os milánói kiállításon Grand Prix-t nyert. Közben olaszországi tanulmányúton járt, többször visszatért Münchenbe, ahol megismerkedett az Adolf Hildebrand képviselte új szellemiséggel és technikával tól a régi mesterek módján, közvetlenül kőbe kezdte faragni szobrait, gipsznegatívba vésni érmeit. Hazatérése után baráti viszonyba került a Nyugat körének vezető publicistáival ben és ban kétféle változatban készült Mikes Kelemen-érme a folyóirat emblémája lett. Később ő készítette a Nyugat számára az Osvát- (1923), az Ady-, (1928) és a Babits- (1933) érmet. A hazai éremművészet számára olyan meghatározó fontosságú plaketteket készített, mint a Petőfi (1905), Liszt (1911), Kurucfej (1912), Vonósnégyes (1914). Érdeklődése egyre inkább a szobrászat felé fordult: sorozatban alkotta meg nagyméretű szobrait és domborműveit, amelyekkel a modern magyar szobrászat élvonalába került től gödi műtermében maga faragta kőbe nagyméretű alkotásait (Menyecskefej, 1912; Fekvő nő, 1912; Álló férfi, 1913; Felesége portréja, 1913; Király György síremléke, 1913; Szt. Sebestyén, 1914) ben Görögországban járt, ezt követően kisbronzokat is készített, melyek közül kiemelkedő fontosságú a Szittya lovas (1913) elején gr. Batthyány Gyula [lásd] festővel az Ernst Múzeumban közösen rendezett gyűjteményes kiállításán rendkívül gazdag és sokoldalú anyagot vonultatott 15

20 B fel, érmeket, kisplasztikákat és nagyméretű kőszobrokat. Az első világháború alatt készítette az Ezer éve küzd a magyar című érmet (1915), melynek egyik oldalán újra megjelenik a szittya lovas vágtató alakja ben készült a Szinyei Merse Pál-érem, 1917-ben mintázta az Arany Jánosemlékérmet. A Tanácsköztársaság idején a művész szakszervezet elnöke, ő készítette a tervezett új 10 koronás pénzmintáját. A forradalom bukása után hosszabb ideig mellőzték ban megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság szobrászati nagydíját. A húszas években készített portréi közül kiemelkedik Önarcképe, valamint a Judit (1922), Móricz Zsigmond (1926) és Babits Mihály (1928). Gr. Tisza Istvánról több művet is készített. Numizmatikai művei közül ebben az időszakban kiemelkedően fontos a Mozart-érem (1925), valamint az ben alkotott építész éremsorozat. Az Ernst Múzeumban 1922-ben és 1925-ben, a Tamás Galériában 1932-ben volt kiállítása. Épületplasztikái közül kiemelkednek a Corvin Áruház díszítésére készített szobrok és domborművek (1925), valamint a Kossuth Lajos tér 15. alatti MÁK bérház (1927), ill. a Fehérvári út 88. alatti ELMÜ bérház szobrai (1928). Néhány reprezentatív síremléket (Baumgarten-síremlék, 1929; Fellner-síremlék, 1932; Fenyő Miksáné, 1934) is készített. Köztéri vagy épületen belüli nagyplasztikai megbízást keveset kapott. Ezek közül jelentős a Pápai Református Kollégiumban 1931-ben felavatott Hősi emlék (1922), az Osvát-dombormű a New York Kávéházban (1933), a Liszt-dombormű a Pesti Vigadóban ( , elhelyezve 1935), az Ifjúság kútja ( ) a Rózsadombon és a Kölcsey-emléktábla (1938) a pesti Vármegyeháza belső udvarán. A második világháború éveiben is lankadatlanul dolgozott. Ekkor készült a Közraktár utca 22/b. sarokházra a Vasmunkások épületdomborműve (1941), a Kodály-érem (1942), Madách ( ) és Szt. Ferenc szobra (1944). A nyilas hatalomátvétel után bujkálni kényszerült. Budán, egy baráti család házának pincéjében húzódott meg. Itt fejezte be emlékiratait, és január 31-én innen tűnt el nyomtalanul. Emlékkiállítását 1947-ben a Szépművészeti Múzeumban, 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. ELEK A.: Beck Ö. Fülöp, Nyugat, 1914/3. LENGYEL G.: Beck Ö. Fülöp, Magyar művészet, 1928/2. HUSZÁR L.-PROCOPIUS B.: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn, Budapest, 1932 GOMBOSI GY.: Beck Ö. Fülöp, Budapest, 1938 Beck Ö. Fülöp emlékkiállításának katalógusa (szerk.: POGÁNY Ö. G.), Budapest, 1947 Beck Ö. Fülöp emlékezései (Rippl-Rónai József emlékezéseivel egy kötetben), Budapest, 1957 HEITLER L.: Beck Ö. Fülöp, Budapest, 1969 MEZEI O.: Beck Ö. Fülöp és Ady Endre, Művészet, 1970/1. KONTHA S.: Beck Ö. Fülöp, Budapest, 1980 GOSZTONYI J.: Beck Ö. Fülöp érmei és plakettjei, Éremtani Lapok, 1996/4. PROHÁSZKA L.: Beck Ö. Fülöp és a Nyugat, Magyar Művészeti Fórum, 2000/1. (PROHÁSZKA LÁSZLÓ) BENCZÚR Gyula festő Született: Nyíregyháza, január 28. Meghalt: Dolány [Benczúrfalva], július 16. Mestere: Klimkovics Béla, Klimkovics Ferenc, Johann Georg Hiltensperger, Hermann Anschütz, Karl von Piloty 16

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 25. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát bemutatja Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát Budapest Néhány mondat a kiállítás születéséről... Az itt bemutatott képek Kovács Tamás Vilmos festőművész ezidáig műtermében lévő tájfestészetét

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 21. MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény

Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihállyal Kis pénzből komoly magyar gyűjtemény beszélgetés Szarvasy Mihály New York-i művészeti szakértővel Mattis Teutsch János, Munkácsy Mihály, Moholy- Nagy László három példa olyan

Részletesebben

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március

bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest 2013 március bemutatja Sáfár Pál festőművész kamaratárlatát Budapest olajfestmények Erdei út 70x50 cm, olaj, vászon Nytsz:10333 Zempléni táj 60x80 cm; olaj, vászon Nytsz:10334 Egy este Szentendrén 55x80 cm; olaj, vászon

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 1982-1985: székesfehéri József Attila Gimnázium, 1986-ban bicskei Vajda János Gimnázium

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 1982-1985: székesfehéri József Attila Gimnázium, 1986-ban bicskei Vajda János Gimnázium RÉVÉSZ EMESE 1967, Munkács Művészettörténet Tanszék, tanársegéd revart@freemail.hu reveszemese@btk.ppke.hu FOGADÓ ÓRA: hétfő, szerda KUTATÁSI TERÜLET: 19-20. századi magyar festészet; 19. századi sokszorosított

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Művei 1851 *Tündérek a magyar ősvallásban. Új Magyar Múzeum 1851. 589-613., 642-662. p.

Művei 1851 *Tündérek a magyar ősvallásban. Új Magyar Múzeum 1851. 589-613., 642-662. p. 2015. július 25. Ipolyi Arnold gyűjteménye Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, Hont vármegye 1823. X. 18. Nagyvárad, Bihar vármegye 1886. XII. 2.) nagyváradi püspök, történész, gyűjtő 1861 Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13.

MŰGYŰJTŐK HÁZA 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 75/1. Bálint Endre (1914-1986) Ady: Az

Részletesebben

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya

2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar Nath Bhattacarya Ö N É L E T R A J Z N a g y O t í l i a 1 9 7 8. 0 9. 2 9. K e c s k e m é t www.nagy-otilia.hu Tanulmányok 2011-2012 Rabindra Bharaty University, PHD képzés, Kalkutta, India Témavezető mesterem: Bhaskar

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról

67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet 67/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet Budapest főváros díszvilágításáról Budapest főváros díszvilágításáról Jelenleg hatályos szöveg Melléklet a 67/2012. (IX. 28.)

Részletesebben

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem MEGHÍVÓ A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Cigányságkutató Intézet Romano Instituto és a Phralipe Független Cigány Szervezet szeretettel meghívja a KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZEK AZ EMBERI

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Bibliográfia Samu Katalinról

Bibliográfia Samu Katalinról Bibliográfia Samu Katalinról Fotó: Koffán Károly (Tornyai János Múzeum) Hódmezővásárhely, 1934. november 21 Hódmezővásárhely, 2011. január 21. Részlet a Samu Katalin által összeállított 2007-es kiállítási

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

I. A gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása

I. A gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása Beszámoló az OTKA 42782. sz. A Magyar Képzőművészeti Egyetem művészeti és könyvtári különgyűjteményeinek és történetének feldolgozása című kutatásának eredményeiről Programunk szorosan kapcsolódott az

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG

Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG 407 Kiss Éva ALMÁR (FRÄNKEL) GYÖRGY ÉS A MAGYAR MÛHELY-SZÖVETSÉG A 20. század, különösen az elsô világháborút követô idôszak sürgetô igénnyel vetette fel a lakáskérdést, ezen belül a környezet alakításának

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS

RAJZ ÉS VIZUÁLIS NEVELÉS játék játszótéri felszerelés hangszer csengető óra konyhatechnika táblatechnika Taneszköz térkép labortechnika mikroszkóp vetítéstechnika hangtechnika video tv bútor " a teljesség igényével " 8002 Székesfehérvár,

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Kulturális Javak Bizottsága 2012. december 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Gerick, Joseph (Gerik József), id. (pozsonyi ötvös, 18. század

Részletesebben

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új

Első gyűjteményes kiállítása 1938-ban a Tamás Galériában nyílt meg. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új Élete 1991. november 23.-án született Kiskohon ma Románia területe. Nehéz gyermekkora volt, hiszen árvaházba került. 1913-ban Andrássy József örökbefogadta. Cimfestő szakmát tanult, majd egyik tanára,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK

ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK ÚJONNAN FELFEDEZETT ZSÁMBOKY ARCKÉPEK JANTSITS GABRIELLA Amikor az Egészségügyi Tudományos Tanács megbízásából orvosi arcképeket gyűjthettem, igyekeztem teljességre törekedni. A hazai könyvtárakat személyesen

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa Lapszám: 1 001. szavazókör, a Ve. 78. -a szerint a települési szintû lakóhellyel rendelkezö választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör is Azonosító: 14-085-001-4, Cím: Napközi otthon, Bajcsy Zs.

Részletesebben

Budapest látványossága, a Vigadó

Budapest látványossága, a Vigadó Budapest látványossága, a Vigadó I. Pályamunkánk témájaként Budapest látványossága, a Vigadó bemutatását választottuk. Ismertetésének eszközéül ez a dokumentum és a melléklete, egy általunk létrehozott

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

JELENTÉS A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT KULTURÁLIS JAVAK ELLENÉRTÉK MELLETTI ÁTRUHÁZÁSA ESETÉN FENNÁLLÓ ÁLLAMI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL

JELENTÉS A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT KULTURÁLIS JAVAK ELLENÉRTÉK MELLETTI ÁTRUHÁZÁSA ESETÉN FENNÁLLÓ ÁLLAMI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL ikt.sz.: 401/941/1/2016 JELENTÉS A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT KULTURÁLIS JAVAK ELLENÉRTÉK MELLETTI ÁTRUHÁZÁSA ESETÉN FENNÁLLÓ ÁLLAMI ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL ÉS EGYÉB VÁSÁRLÁSOK RÉVÉN A FORSTER KÖZPONT

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve

Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve Az Ózdi Mûvelõdési Intézmények Lajos Árpád Honismereti Körének évkönyve Ózd, 2008 AZ ÓZDI MÛVELÕDÉSI INTÉZMÉNYEK (ÓMI) KIADVÁNYA Felelõs kiadó: Pappné Szalka Magdolna igazgató, Ózdi Mûvelõdési Intézmények

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. október 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

57/1. Forain, Jean-Louis (1852-1931) 3.200 Ft 6.500 Ft 57/9. Olgyai Viktor (1870-1929) 13.000 Ft 13.000 Ft 57/10. Berkes Antal (1874-1938)

57/1. Forain, Jean-Louis (1852-1931) 3.200 Ft 6.500 Ft 57/9. Olgyai Viktor (1870-1929) 13.000 Ft 13.000 Ft 57/10. Berkes Antal (1874-1938) 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 57/1. Forain, Jean-Louis (1852-1931) Téli

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum BENCZÚR GYULA (1844-1920) ÉS KORTÁRSAI Aggházy Gyula, Csikós Béla, Deák Ébner Lajos, Hollósy Simon, Jendrassik Jenő, Karlovszky Bertalan, László Fülöp, Lotz Károly, Markó Károly id., Markó Károly ifj.,

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó

68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) 8.000 Ft 22.000 Ft 68/4. Mednyánszky László (1852-1919) 20.000 Ft 46.000 Ft 68/6. Olvashatatlan szignó 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 68/3. Edvi Illés Aladár (1870-1958) Gesztenyék,

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927)

KIÁLLÍTÁSA BERNÁTH AURÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEF GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. UJABB KÉPEINEK (1861 1927) GRÓF ALMÁSY-TELEKI ÉVA MŰVÉSZETI INTÉZETE (VOLT ERNST-MÚZEUM) BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8. TELEFON: 224 008. BERNÁTH AURÉL UJABB KÉPEINEK ÉS RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861 1927) VÁLOGATOTT MÜVEINEK KIÁLLÍTÁSA

Részletesebben

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900) KRISZTUS-TRILÓGIA: KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT, 1881 GOLGOTA, 1884 ECCE HOMO! 1896

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900) KRISZTUS-TRILÓGIA: KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT, 1881 GOLGOTA, 1884 ECCE HOMO! 1896 MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900) KRISZTUS-TRILÓGIA: KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT, 1881 GOLGOTA, 1884 ECCE HOMO! 1896 KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT, 1881. Olaj, vászon, 417 x 636 cm Jelzés jobbra lent: Munkácsy (eredetileg:

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK

KIÁLLÍTÁSA HINCZ GYULA DOMANOVSZKY ENDRE ERDEY DEZSŐ ERNST ENDRE FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. SZOBRAINAK HINCZ GYULA FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK. DOMANOVSZKY ENDRE SZŐNYEGEINEK ÉS TERVEINEK. ERDEY DEZSŐ SZOBRAINAK KIÁLLÍTÁSA KENDEZTE : ERNST ENDRE AZ ERNST-MÚZEUM KIADÁSA BUDAPEST, 1938 JANUÁR HÓ ELŐSZÓ Eredeti

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1987 MEGYEI TÁRLAT katalógus, Savaria Múzeum, Sz.hely EGY ELFELEDET MŰVÉSZ - (G.Szigeti Magda kiállítása az Utcagalériában)

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉT. 12/2006. (III.30.) sz. r e n d e l e t e

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉT. 12/2006. (III.30.) sz. r e n d e l e t e KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉT 12/2006. (III.30.) sz. r e n d e l e t e A HÁZIORVOSI, HÁZI GYERMEKORVOSI ÉS A FOGORVOSI KÖRZETEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Natúr modullal rendelkező dm üzletek

Natúr modullal rendelkező dm üzletek 1053 Budapest, Királyi Pál u. 20. B 1011 Budapest, Batthyány tér 5-6. 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 138. 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5. Mamut II. 1027 Budapest, Margit krt. 50-52. 1026 Budapest, Pázsit

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Az Ithaka programmal hazakerült plakát remekek a Magyar Nemzeti Galériában

Az Ithaka programmal hazakerült plakát remekek a Magyar Nemzeti Galériában Az Ithaka programmal hazakerült plakát remekek a Magyar Nemzeti Galériában A plakátgrafika sajátsága, hogy több példányban készül. Mégis, mivel többnyire felhasználják, s így megsemmisül, és a fennmaradt

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Székely Júlia. Publikációs jegyzék. Balassi Bálint énekei és komédiája. Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó, 2001, 74 p.

Székely Júlia. Publikációs jegyzék. Balassi Bálint énekei és komédiája. Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó, 2001, 74 p. Székely Júlia Publikációs jegyzék Könyvek és könyvrészletek Balassi Bálint énekei és komédiája. Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó, 2001, 74 p. A másik Bethlen Kata, in Eszmei és poétikai kérdések a régi

Részletesebben

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1/a melléklet: Helyi egyedi védelem

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14. Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz-végállomás 8.00-16.00 6.00-18.00 Kamaraerdei

Részletesebben

Palásti Renáta. önéletrajz

Palásti Renáta. önéletrajz Palásti Renáta önéletrajz Név: Palásti Renáta Születési idő: 1978 február 16. Telefon: +3620 559 5025 E-mail: palastirenata78@gmail.com Honlap: www.palastirenata.hu STÍLUSIRÁNYZAT A mai kor értő szemével

Részletesebben

Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153.

Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153. Kubizmusról magyar nyelven (kronológiában): (munka alatt) Pásztor-Freund Mária: A kubizmus térproblémája. Nyugat, I. évf, 1913. 10. sz., 773 774. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00128/04153.htm Apollinaire,

Részletesebben

Realizmus II. A városi műfaj

Realizmus II. A városi műfaj Realizmus II A városi műfaj A modern élet A főleg mezőgazdasági termelésen alapuló társadalom a XIX. századi Európában átalakul. Oka az ipari forradalom, ami a városi lakosság drámai növekedését eredményezte.

Részletesebben

Koszta József ma élõ mûvészekig mint Ujházi Péter vagy Dienes

Koszta József ma élõ mûvészekig mint Ujházi Péter vagy Dienes 68 A MÛGYÛJTÉS SZEMÉLYES ETIKAI ÉS ESZTÉTIKAI VÁLASZTÁS EGY ADOTT KORBÓL Doszpod József mûgyûjtõvel Ébli Gábor beszélget Közel harminc éve gyûjt a huszadik századi magyar festészetbõl. Gyûjteményének íve

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági

Részletesebben

1. Melyik olimpián nyert aranyérmet Kaposvár világhírű szülötte, Csík Ferenc( (100 m-es gyorsúszás)

1. Melyik olimpián nyert aranyérmet Kaposvár világhírű szülötte, Csík Ferenc( (100 m-es gyorsúszás) 5. forduló 1. Melyik olimpián nyert aranyérmet Kaposvár világhírű szülötte, Csík Ferenc( (100 m-es gyorsúszás) A. Berlin B. Helsinki C. Melbourne 2. Hogy hívják a Kaposszentjakabon évek óta rendszeresen

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori disszertáció. Kopócsy Anna. A Képzőművészek Új Társasága, KUT (1924-1950)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori disszertáció. Kopócsy Anna. A Képzőművészek Új Társasága, KUT (1924-1950) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori disszertáció Kopócsy Anna A Képzőművészek Új Társasága, KUT (1924-1950) Művészettörténeti Doktori Iskola Dr. Kelényi György DSc, egyetemi tanár

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A központi vizsgafeladatok az alábbi témakörök alapján kerülnek összeállításra: A művészetitörténeti korok, stílusok és stílusjegyeik Az egyetemes és a magyar festészet korszakai,

Részletesebben

leütési ár: 1.400 Ft leütési ár: 4.000 Ft leütési ár: 3.200 Ft leütési ár: 2.800 Ft

leütési ár: 1.400 Ft leütési ár: 4.000 Ft leütési ár: 3.200 Ft leütési ár: 2.800 Ft 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 13. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 39/2. Grafikai kiállítási katalógusok,

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet, Témavezető mestereim: Keserű Ilona Professzor Emeritusz és Hegyi Csaba DLA

2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet, Témavezető mestereim: Keserű Ilona Professzor Emeritusz és Hegyi Csaba DLA Ö N É L E T R A J Z N a g y O t í l i a 1 9 7 8. 0 9. 2 9. K e c s k e m é t oteszka@yahoo.de www.nagy-otilia.hu T a n u l m á n y o k 2008-2011 Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA képzés, festészet,

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens

54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 2007/2008-as tanév Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Országos versenyszervező: OFI OPKM 1089 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. 06-1-323-55-00 Honlap: www.opkm.hu

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 80/6. Berta Sándor (1929) Téli táj technika: farost, olaj méretek: 60 x 80 cm kikiáltási ár: 18.000 Ft leütési ár: 20.

MŰGYŰJTŐK HÁZA. 80/6. Berta Sándor (1929) Téli táj technika: farost, olaj méretek: 60 x 80 cm kikiáltási ár: 18.000 Ft leütési ár: 20. 1023 BUDAPEST, ZSIGMOND TÉR 8. MŰGYŰJTŐK HÁZA TEL.: +36 1 800 8123, +36 30 270 5021 EMAIL: INFO@MUGYUJTOKHAZA.HU NYITVATARTÁS: H-P: 11.00-19.00, SZO.: 9.00-14.00 80/6. Berta Sándor (1929) Téli táj technika:

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 1. A gazdasági tevékenység lényege és területei. A kereskedelem feladatai és formái. A kereskedelem szerepe és kapcsolatrendszere a nemzetgazdaságban. 2. A piac fogalma.

Részletesebben

SZENT-GYÖRGYI EST Szervező: Ifj. Gazdag István Szerkesztő: Kásáné Kiss Andrea

SZENT-GYÖRGYI EST  Szervező: Ifj. Gazdag István Szerkesztő: Kásáné Kiss Andrea SZENT-GYÖRGYI EST Szervező: Ifj. Gazdag István Szerkesztő: Kásáné Kiss Andrea Kedves Érdeklődő! A Szent-Györgyi Est főként budapesti múzeumok programlehetőségeit tartalmazza, kerületenként, betűrendbe

Részletesebben

2014/15. tanév Eredményességi Pontverseny Középiskolás rangsor

2014/15. tanév Eredményességi Pontverseny Középiskolás rangsor Helyezés Iskola Város Megye Pontszám Bónusz Összesen 1 Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Vác Pest 248 60 308 2 Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium Szombathely Vas 182 40 222

Részletesebben

Szikora Tamás. festő. (Nyíregyháza, 1943. november 24. )

Szikora Tamás. festő. (Nyíregyháza, 1943. november 24. ) Szikora Tamás festő (Nyíregyháza, 1943. november 24. ) 1970 1976: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak, mestere: Fónyi Géza, Sarkantyu Simon. 1977 1980: Derkovits ösztöndíj. 1985 1986: a Magyar Iparművészeti

Részletesebben

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XII. 21.) Kt. rendelete az orvosi körzetek kialakításáról

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XII. 21.) Kt. rendelete az orvosi körzetek kialakításáról TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2009. (XII. 21.) Kt. rendelete az orvosi körzetek kialakításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2005. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV Budapesti Fényképész Szövetkezet (1065 Budapest, Bajcsy

Részletesebben