Néprajz helyi tanterv 3-4. évfolyam

Átírás

1 Néprajz helyi tanterv 3-4. évfolyam A néprajz tantárgy tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig. 1

2 3. évfolyam egység Az őszi időszak jeles napjai, szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak A téli ünnepkör jeles napjai, ünnepi A tavaszi ünnepkör jeles napjai, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. A nyári időszak jeles napjai, ünnepi Összesen Éves órakeret céljai Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A jeles napokhoz kapcsolódó Ének-zene: időjósló mondókák, népdalok, gyerekdalok, találós kérdések, szólások és népdalok közmondások, népi gyerekjátékok, szentek Magyar nyelv és életéhez kapcsolódó legendák irodalom: magyar megismerése, megtanulása. népköltészet Kalendárium készítése. Az ősz legfontosabb jeles napjai, népszokásai Az évszak legfontosabb I. Az őszi időszak jeles napjai, szokások a paraszti élet rendjében. Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. Az őszi szántóföldi munkák, az 2 10 óra A jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Környezetismeret: az évszakokhoz

3 munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás állatok behajtása és a hozzájuk kapcsolódó szokások megismerése. A társas munkák közül a szüret, a kenderfeldolgozás munkafolyamatának, szokásainak megismerése. Filmnézés régi fonóházi szokásokról. kapcsolódó természeti jelenségek Kulcsfogalmak / fogalmak Kézművesség: kukoricacsutkából, csuhéból, dióhéjból játékkészítés, fonás. őszi szántás, vetés, boronálás, csikós, gulyás, juhász, kondás, gulya, nyáj, ménes, konda, eke, borona, puttony, hordó, taposókád, prés, daráló, metszőkés, vásár, kisfarsang, szövés, fonás, fonóház, kendertörés, fésülés, guzsaly, orsó, rokka, szövőszék, kendertörő, gereben céljai II. A téli ünnepkör jeles napjai, ünnepi 10 óra Az előző témakör ismeretei. Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. A jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A téli ünnepkör legfontosabb jeles napjai, népszokásai A jeles napokhoz kapcsolódó időjósló mondókák, népdalok, találós kérdések, szólások és közmondások, népi gyerekjátékok, szentek életéhez kapcsolódó legendák, népszokásjátékok megismerése, megtanulása. Ének-zene: gyerekdalok, népdalok Magyar nyelv és irodalom: magyar népköltészet 3

4 Az évszak legfontosabb munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás A téli pihenő időszak népszokásainak (karácsonyi ünnepkör, farsang, lakodalom) megismerése. A társas munkák közül a disznóvágás, tollfosztás szokásainak megismerése. Környezetismeret: az évszakokhoz kapcsolódó természeti jelenségek Kulcsfogalmak / fogalmak Filmnézés a kotyolás szokásjátékról. Felkészülés a kotyolás bemutatására, a népszokásjáték bemutatása. Kézművesség: karácsonyfadísz készítése szalmából advent, hurkatöltő, disznótor, lucabúza, lucaszék, lucakalendárium, kotyolás, karácsonyi kántálás, betlehemezés, regölés, újévi köszöntő, háromkirályjárás, házszentelés, vízszentelés, farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyó kedd, vénlánycsúfoló, farsangi köszöntő, alakoskodó játékok, balázsáldás, balázsjárás, gergelyjárás céljai III. A tavaszi ünnepkör jeles napjai, ünnepi 10 óra Az előző témakör ismeretei. Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. A jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó munkák hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tavaszi ünnepkör legfontosabb jeles napjai, népszokásai A jeles napokhoz kapcsolódó időjósló mondókák, népdalok, találós kérdések, szólások és közmondások, népi gyerekjátékok, szentek életéhez kapcsolódó legendák megismerése, megtanulása. Ének-zene: gyerekdalok, népdalok Magyar nyelv és irodalom: magyar népköltészet 4

5 Az évszak legfontosabb munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás A tavaszi szántóföldi munkák, fák metszése, ültetés, az állatok kihajtása, kotlósültetés, tavaszi nagytakarítás és a hozzájuk kapcsolódó szokások megismerése. A kiszehajtás szokásának bemutatása. Környezetismeret: az évszakokhoz kapcsolódó természeti jelenségek Kulcsfogalmak / fogalmak Kézművesség: tojásfestés, égerfa terméséből méhecske készítése. nagyböjt, böjti játékok, nagyhét, virágvasárnap, kiszehajtás, villőzés, barkaszentelés, búzaszentelés, zöldágjárás, komatálküldés, májusfaállítás, jánoskaeresztés, tavaszi szántás, vetés, boronálás, metszés, ültetés, szénacsinálás, favilla, kazal, petrence, boglya, kaszálás, szárítás, gyűjtés céljai IV. A nyári időszak jeles napjai, ünnepi Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. 6 óra A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó társas munkák (pl. aratás) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A jeles napokhoz kapcsolódó Ének-zene: időjósló mondókák, népdalok, gyerekdalok, találós kérdések, szólások és népdalok közmondások, népi gyerekjátékok, szentek Magyar nyelv és életéhez kapcsolódó legendák irodalom: magyar megismerése, megtanulása. népköltészet A nyár legfontosabb jeles napjai, népszokásai Az évszak legfontosabb munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás Az nyári szántóföldi munkák megismerése. A társas munkák közül az aratás szokásainak 5 Környezetismeret: az évszakokhoz kapcsolódó

6 megismerése. A kenyérsütés munkafolyamatának, eszközeinek megismerése. természeti jelenségek Kézművesség: kenyérsütés. Kulcsfogalmak / fogalmak aratás, cséplés, kasza, sarló, cséphadaró, aratóünnep, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi királyválasztás, Szent Iván-napi tűzgyújtás és tűzugrás, péklapát, sütőteknő, szita, kovászfa, pemet, szénvonó, piszkafa, szakajtó, kovászolás, dagasztás, kelesztés, sütés, kenyérkosár egység A közösségi alkalmak hagyományai A vásár és a piac A hétköznapok és ünnepnapok rendje 4. évfolyam Éves órakeret 4 Hagyományos népviselet Népi mesterségek 12 A közlekedés, szállítás, teherhordás 8 hagyományos módjai Összesen céljai: A piac és a vásár. A vásártartás helye, ideje, előkészületek. Országos vásárok: állat- és kirakodóvásár. Árusok a vásárban A közösségi alkalmak hagyományai A vásár és a piac 4 óra Irodalmi olvasmányok, egyéni élmények. A hagyományos gazdálkodáshoz kapcsolódó közösségi alkalmak, az adás-vétel szokásainak megismerése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A vásártartással kapcsolatos Ének-zene: vásárral ismeretek elsajátítása, kapcsolatos szokások megismerése. gyerekdalok A vásár és a piac közötti különbségek Erkölcstan: szokások, normák szerepe, 6

7 Szórakozási lehetőségek a vásárokban. A vásárokban használt régi súly-, hossz-, és űrmértékek. Kulcsfogalmak/ fogalmak megfogalmazása. Vásári kikiáltók megtanulása. Alkudozás kipróbálása szerepjáték keretében. Filmnézés régi vásárokról. Kézművesség: vásárfia készítése természetes anyagokból jelentősége. technika, életvitel és gyakorlat: természetes anyagok ismerete leányvásár, országos vásár, piac, állatvásár, kirakodóvásár, kofa, képmutogató, vásári bábjáték, céllövölde, körhinta, árus, bazár, vásárfia, alkudozás, kisbíró céljai: A hétköznapok és ünnepnapok rendje Hagyományos népviselet 12 óra A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak, a 3. osztályban tanult néprajzi ismeretek. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez és társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás felismertetése. A különböző mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hétköznapi és ünnepi viselet. A hétköznapi vászonviselet Technika, életvitel és Hétköznapi vászonruhák, a női elemeinek összehasonlítása a gyakorlat: anyagok és a férfi viselet darabjai. Gyermekviselet. Néprajzi tájak eltérő ünnepi viselete. Lakodalmi- és gyászviselet. A szűcs és a szűrszabó munkája. gyerekek ruházatával képek alapján. A hasonlóságok és a különbségek megfogalmazása. A jellegzetes táji ünnepi viseletek megismerése során a magyar népviseletek sokszínűségének felfedezése. A közösséghez tartozás külső kifejezésformájának észrevétele. Az egykori és a mai megjelenési formák jelentéstartalmának feltárása konkrét példák alapján. tulajdonságai, anyagok feldolgozása. Erkölcstan: szokások, normák szerepe, jelentősége. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kézművesség: rátétes hímzés készítése szoknya, ing, gatya, pendely, kötény, vállkendő, mellény, suba, guba, ködmön, cifraszűr, szűcs, szűrszabó, kalap, süveg, kucsma, fejkendő, párta, főkötő, csizma, bocskor, félcipő, papucs 7

8 céljai: Bútorművesség. Faragóács, festőasztalos. Tárolóbútorok: ácsolt láda és tulipános láda A csizmadia, kékfestő, kalapos, mézesbábos Népi mesterségek 12 óra A néprajz előző témái A különböző mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása. A különböző mesterségekhez kapcsolódóan egyszerű technikák kipróbálása. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fazekasmesterség. Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei. A konyhai cserépedények funkció szerinti rendszerezése. Kézművesség: edénykészítés Vizuális kultúra: lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység hurkatechnikával. népművészete. Kulcsfogalmak/ fogalmak A berendezési tárgyak funkcióváltozásainak nyomon követése konkrét példák alapján. Díszítőminták rajzolása Mesteremberekről készített néprajzi filmek segítségével a mesterségek megismerése. Kézművesség: kékfestő vászon készítése, mézeskalácssütés, nemezelés Technika, életvitel és gyakorlat: A családi gazdálkodás, takarékosság. faragóács, festőasztalos, ácsolt láda, tulipános láda, fazekas korong, bokály, fazék, lábas, tepsi, tál, tányér, butella, korsó, tejesköcsög, rötyke, nyomódúc, indigó, ütőfa, kaptafa, cipészkalapács, ár, fejforma céljai: A közlekedés, szállítás, teherhordás hagyományos módjai A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. 8 óra A hagyományos közlekedés eszközeinek megismertetésével a technikai fejlődés, a természeti és társadalmi tényezők meghatározó szerepének felismertetése. 8

9 Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az eszközök elkészítésében Környezetismeret: és használatában a közlekedés praktikusság felismertetése. A gyalogos közlekedést segítő eszközök A teherhordás eszközei A szárazföldi és vízi közlekedés eszközei Kulcsfogalmak/ fogalmak Gólyalábazás Filmnézés segítségével a tutajozás megismerése. Kézművesség: tutajkészítés. Technika, életvitel és gyakorlat: Anyagok tulajdonságai, anyagok feldolgozása hótalp, gólyaláb, csontkorcsolya, jégpatkó, kászu, batyu, vízhordórúd, cseber, csobolyó, hátikosár, hátizsák, iszák, kanta, tarisznya, tutaj, komp, bárka, dereglye, szekér, szán A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük hagyományos gazdasági tevékenységeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. 9