Műszaki rajz 01.hét-előadás MŰSZAKI RAJZ. 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat, 4 kreditpont

Átírás

1 Műszaki rajz 01.hét-előadás MŰSZAKI RAJZ 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat, 4 kreditpont Összeállította: Lektorálta: Joanovics László Mottó: Amit nem lehet elmondani, azt le lehet rajzolni. Mona Lisa mosolyát sem lehet szavakkal leírni BME, GSZI Fólia

2 A tantárgy célkitűzése Műszaki rajz 01.hét-előadás A tantárgy célkitűzése megismertetni a hallgatókkal a műszaki kommunikáció nemzetközi szaknyelvét, a 2D-s műszaki ábrázolást és annak legfontosabb szabályait - a nemzetközi nyelvtani szabályokat. A műszaki ábrázolás alaki, formai követelményeinek megismerésén túl, az ábrázolási szabályok begyakorlása és önálló alkalmazása a további műszaki ismeretek elsajátításához és a konstrukciós, szerkesztési feladatok önálló végzéséhez szükségesek. Az általános nemzetközi előírások megismerése után a tárgy a termékszerkesztés alapjaihoz szükséges legjellegzetesebb szabványos kialakításokkal és elemekkel, csavarkötésekkel, nyomatékkötésekkel, alkatrészek csatlakozásával, tűrésekkkel és illesztésekkel, valamint a csőszerelvény modellezése során felismerendő gyártáshelyes kialakításokkal foglalkozik. A gyakorlatokon készített ún. begyakorló feladatok a szabadkézi vázoló készség fejlesztését, az otthon elkészítendő rajzfeladatok pedig a különböző rajzkészítési technikák (kézi szerkesztés és kihúzás, AutoCAD stb.) gyakorlását is szolgálják. A szabadkézi vázoló készségre szükség van nemcsak az előtervezéskor, a szerkesztési munkát magalapozó vázlatok készítésekor és modellezéskor, hanem az előadások, irodalmi források jegyzetelésekor is. BME, GSZI Fólia

3 Előadások BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-előadás Az előadások témakörei: 01. hét: Műszaki ábrázolási módok. Vetületi ábrázolás: nézetek és metszet. 02. hét: Műszaki ábrázolás általános szabályai. Nézetek, metszetek, szelvények. 03. hét: Méretmegadás, mérethálózat felépítésének általános szabályai. 04. hét: Menetek jelképes ábrázolása. Csavarkötések. Csavarok és anyák. 05. hét: I. zárthelyi: ábrázolás vetületekkel, vetületkiegészítések, méretmegadás. 06. hét: Fogazott elemek ábrázolása. Kötések fajtái és ábrázolásuk. 07. hét: Méretszóródás. Tűrések és illesztések. Illesztési rendszerek. 08. hét: Alak- és helyzettűrések. Felületi minőségek megadása. 09. hét: A csőszerelvények modellezéséhez: működés, funkció, kialakítás. 10. hét: Forgácsolt és öntött alkatrészek gyártáshelyes kialakítása (modellezéshez). 11. hét: Méretlánc tagjai. Tűréstechnikai példák. 12. hét: Jellegzetes szabványos termékek ábrázolása 13. hét: II. zárthelyi: kirészletezés, szerkesztési alapfeladat, tűrések és illesztések. 14. hét: I. és II. zárthelyi pótlása.

4 Bevezetés Műszaki rajz 01.hét-előadás Egy műszaki alkotás, gép, termék létrehozásához tartozó műszaki dokumentációt rajzi és szöveges információ hordozók alkotják. A műszaki kommunikáció leggyakoribb és legjellegzetesebb formája a műszaki rajz, amely a műszaki emberek nemzetközi szaknyelve. A műszaki rajz -műszaki gondolatok rajzban való tárolásának és közlésének speciális eszköze, egyezményes nemzetközi nyelvtani szabályok, ábrázolási módszerek és jelölési rendszerek alkalmazásával. Ezek biztosítják az ábrázolás egyértelműségét, az alak- és mérethű, ill. méretarányos jellegét. A műszaki rajz jellegzetesen kétdimenziós (2D-s, síkbeli) megjelenítése a háromdimenziós (3D-s, térbeli) terméknek. Ez felveti a sík-tér kétirányú konfliktusát, vagyis a rajz készítésének, ill. olvasásának, a transzformálásnak a nehézségét. Ehhez nem elegendő az ábrázolási szabályok ismerete, hanem térszemlélet, térben való látás ( nyelvérzék ) is kell, amely ugyan biológiai adottságunk, de fejleszthető, gyorsabbá és aktívabbá tehető. A műszaki dokumentáció adott nyelven írott, szöveges részei: műszaki leírás, tervezői számítások, technológiai, munkavédelmi, minőségbiztosítási, biztonságtechnikai stb. előírások, szerelési, üzembehelyezési, kezelési és karbantartási útmutatók stb. Ezek információ-tartalmának felhasználása egyértelmű. BME, GSZI Fólia

5 Rajzkészítési technikák Műszaki rajz 01.hét-előadás Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus formája a szabadkézi vázolás, amely a legszerényebb eszközigénye mellett bárhol alkalmazható. Szabadkézi vázlatokat készítünk az előtervezés, a konzultációk, az előadások és az irodalmi források jegyzetelése stb. során. Szabadkézi műhelyrajzszerű vázlatokat készíthetünk egyedi gyártás, karbantartás, javítás esetén az azonnal elkészítendő alkatrészekről. A ceruzával pontosan felszerkesztett és kihúzott- nevezzük ceruzás technikának- rajzok ma már csak az oktatási intézményekben készülnek a képzési időszak elején. A ceruzás technika eszközigénye szerény, de időigényes, nem hatékony, mert sok ismétlődő rajzi munkát kell végezni. Gépi technikák közül a 2D-s rajzoló programok legelterjedtebb Auto-CAD-jét kell megemlíteni. A ceruzás technika eszközei helyett billentyűzetet és egeret használunk. A program végrehajtja az általunk kiadott parancsot pl. a vonal parancsra a vonalzót és a ceruzát helyettesítve rajzol egy vonalat egy megadott pontból kiindulva egy megadott másik pontig. A rajzolási munka hatékonyságát, gyorsaságát elsősorban az ún. módosítási, szerkesztési szolgáltatások növelik. Ezek lehetővé teszik az általunk már megrajzolt részletek másolását, kiosztását, tükrözését, mozgatását stb., és lehetőség van mások, pl. a gyártó cégek által készített rajzok beillesztésére. Gyorsabban építhető fel a mérethálózat is. BME, GSZI Fólia

6 Rajzkészítési technikák, rajzfajták Műszaki rajz 01.hét-előadás A 3D-s tervező programok (Pro/Engineer, Unigraphics, Catia, Inventor, SolidWorks, Solid Edge stb.) rajzkészítő moduljai szolgáltatásként állítják elő a korábban elkészített alkatrész-modellek, összeállítási modellek, robbantott szerelési modellek általunk igényelt tartalmú és fajtájú rajzait. A rajzkészítés itt sem automatikus és nem befejezett. A program használójának kell eldöntenie, hogy mi legyen a főnézet és milyen további vetület (nézet, metszet, szelvény, kiemelt részlet stb.) szükséges az egyértelmű, szabatos ábrázoláshoz. A program által előállított rajz kozmetikázást igényel például a méretmegadásban és a mérethálózat felépítésében. A rajzot be kell fejezni a tűrések és illesztések, az alak- és helyzettűrések, a felületi érdességek stb. megadásával, valamint a műszaki előírásokkal és a darabjegyzék, illetve a feliratmező kitöltésével. A műszaki rajzok fajtái A műszaki rajz dokumentum, amely valamely termék általában elkészítés utáni állapotát mutatja a célnak megfelelő részletességgel. A rajz tárgya: a termék (gyártmány), a gyártás végső eredménye, amely állhat egy vagy több alkatrészből, esetleg több szerkezeti egységből. Az alkatrész a termék tovább már nem bontható eleme, amely egy darabból áll, egyféle anyagból, szerelési művelet nélkül készül. BME, GSZI Fólia

7 A műszaki rajzok fajtái BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-előadás A műszaki rajzok elnevezése utal annak tárgyára, céljára vagy kidolgozásának a módjára (pl. szabadkézi vázlat). A rajz tárgyára utaló elnevezések: összeállítási rajz, rész-összeállítási rajz, alkatrészrajz, körvonalrajz, kapcsolási rajz, csomagolási rajz, elrendezési (diszpozíciós) rajz stb. A rajz céljára utaló elnevezések: törzsrajz, műhelyrajz, technológiai stb. rajz. A képzésben leggyakrabban előforduló rajzfajták: Törzsrajz a termék minden részletére kiterjedő, teljes körű megtervezését bemutató rajz, amelyen annyi vetület, részlet és fontos méret található, amelyek alapján valamennyi egyedi alkatrész alakja és mérete egyértelműen megállapítható, s így az ún. kirészletezés alapjául szolgál. A törzsrajzhoz darabjegyzék is készül. Összeállítási rajz a termék szereldei végső összeszereléséhez szükséges információkat tartalmazó rajz, amelyen csak annyi vetület, részlet van, amennyi ahhoz szükséges, hogy minden egyes alkatrészhez tételszám rendelhető legyen. Az összeállítási rajzhoz nagyon precízen kitöltött darabjegyzék tartozik. Alkatrészrajz a terméktervezés egyik legfontosabb rajzfajtája, az alkatrész elkészítése utáni, szerelésre kész állapotot ábrázolja, és egyértelmű adatokat szolgál a gyártáshoz, sőt a szereléshez és az ellenőrzéshez is. Az egy alkatrészről készült rajzot a felhasználására utalóan- műhelyrajznak is nevezzük.

8 A műszaki rajzok fajtái BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-előadás Robbantott (szerelési) ábrák. A 3D- s programok rajzkészítő moduljai a modelltérben létrehozott alkatrész vagy szerkezet axonometrikus képeit is ki tudják rakni a rajzlapra. Így rendkívül egyszerű pl. egy szerkezet össze- ill. szétszerelését szemléletesen mutató robbantott ábrát készíteni. Ezen az alkatrészek a közös tengelyek mentén, a szerelési sorrendben, az alaphelyzetből eltérő távolságra eltolt helyzetben vannak axonometrikusan ábrázolva. Ezek felhasználhatók pl. ismertetőkben. Az alkatrészrajz és az CNC technológia viszonya Ha az alkatrész vagy annak legyártásához szükséges szerszám pl. fröccsöntő-, sajtoló-szerszám stb. CNC technológiával készül, akkor az alkatrészrajz olyan gyártást kísérő dokumentum, amely az alkatrész-modellhez hozzá nem rendelhető információk pl. anyagminőség, alak- és helyzettűrések, felületminőségi előírások, felületkikészítés módja stb. miatt készülnek. A hétköznapi termékek formatervezésében igen gyakran alkalmazunk spline-felületeket. Ezek alakjának teljes és egyértelmű geometriai meghatározottságára, a bonyolultsága miatt, nem törekszünk az alkatrészrajzokon. Pendrive

9 Az alkatrész-modell alapján készülő szerszám A 3D-s alkatrész-modell geometriai adatbázisa alapján alkatrészrajz nélkül is előállítható a fröcscsöntő szerszám modellje. Műszaki rajz 01.hét-előadás Szemétlapát BME, GSZI Fólia

10 Szabványosítás Műszaki rajz 01.hét-előadás A munkamegosztás, a kooperáció és a gazdaságos termelésre való törekvés egyre több területen tette és teszi ma is szükségessé a céltudatos egységesítési és szabályozási tevékenységet, a szabványosítást. Célja a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatokra egységes, optimált megoldási módok meghatározása és alkalmazása. A szabványosítás tehát egy eszköz ahhoz, hogy az ismétlődő feladatokat egységesen, gazdaságosan, jó minőségben és biztonságosan oldhassuk meg. A műszaki szabvány műszaki előírás, amely a szabvány tárgyával szemben támasztott követelményeket tartalmazza. Ezek vonatkozhatnak különböző tulajdonságokra, mennyiségi és minőségi előírásokra, követelményekre és azok vizsgálatának módjára, valamint különböző paraméterekre. A szabványosítás tárgya lehet: termékekre, terményekre, létesítményekre, berendezésekre (továbbiakban együtt: termékre ) vonatkozó műszaki (minőségi, csatlakozási, cserélhetőségi ) követelmények, méret- és minőségválaszték, vizsgálati módszerek, mintavétel, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, az árukezelés és megóvás (csomagolás, szállítás, tárolás) módja (szabványai az ún. termékszabványok); BME, GSZI Fólia

11 Szabványosítás BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-előadás a munka- az élet- az egészség-, a testi épség és az emberi környezet, valamint a vagyonvédelem érdekében a termékekre vonatkozó műszaki követelmények és vizsgálatok; a műszaki és gazdasági tevékenység körében használt fogalmak és meghatározások, ezek jelölése, jelképe, ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok (szabványai az ún. alapszabványok); dokumentáció és más rendszerező módszerek, ügyviteli nyomtatványok és eszközök a szolgáltatásokra vonatkozó -ide értve a lakosság részére végzett javító, szolgáltató és karbantartó tevékenységet is- műszaki követelmények, vizsgálatok, minősítési feltételek és meghatározások. A szabványosítás elősegíti: -a műszaki fejlesztési feladatok megvalósítását; - a gyártás technológiai és műszaki előkészítésének szabályozását, egységesítését; - a termelés gazdaságosságát; - a gazdasági kapcsolatok műszaki megalapozottságát; -a minőség fejlesztését és szabályozását; - a fogyasztók és felhasználók védelmét; - a munka-, az élet-, az egészség-, a testi épség és a vagyonvédelmet,

12 Szabványosítás Műszaki rajz 01.hét-előadás - az emberi környezet védelmét, és a nemzetközi együttműködést. A szabványok fajtái A szabványok kidolgozása öt, egymásra épülő szinten történik. A nemzetközi szabványokat az International Organization for Standardization ( rövidítve: ISO ), Nemzetközi Szabványügyi Szervezet dolgozza ki. Ezek közvetlen alkalmazásra és változtatás nélküli honosításra, a nemzeti szabványokba beágyazva (pl. MSZ ISO, DIN ISO stb.) használható dokumentumok. A nemzeti és a nemzetközi szabványok között helyezkednek el a regionális szabványok. Ezek érvényessége csak egy meghatározott területre terjed ki. Hazánkat csak az Europäische Norm (EN) szabványok érintik. BME, GSZI Fólia

13 Szabványosítás BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-előadás Az EN szabványok kidolgozásában elsősorban az Európai Unió országai vesznek részt. A szabványosítás célja az egységes európai piac létrehozása előtt álló műszaki akadályok felszámolása. A szabványosítási munkákat két szervezet a CEN (Comité Européen de Normalisation) Európai Szabványügyi Bizottság és a CENELEC (Comité Européen de Normalisation Electrotechique) Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság koordinálja. Az EN szabványokat az adott ország nyelvére lefordítva -változtatás nélküli honosítás-, a nemzeti szabványokba beágyazva ( pl. MSZ EN, DIN EN stb.) használják. A szabványok alkalmazása. A szabványok előírásai általában csak ajánlottak, de az élet egyes területein rendelet vagy törvény az alkalmazásukat kötelezővé teheti. Ilyenek pl. a munkavédelmi törvények stb. Más területeken pedig a "kőkemény" gazdasági érdek határozza meg az alkalmazásukat. A műszaki rajzok alaki követelményeit (rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok, betűk, számok írása, feliratmező, darabjegyzék stb.), valamint a tartalmukhoz kapcsolódó műszaki ábrázolási szabályokat is ( a "nyelvtani szabályokat ) ISO alapszabványok írják elő, amelyek alkalmazása kötelező.

14 A két alapvető vetítési mód Műszaki rajz 01.hét-előadás Az ábrázolás feladat egy térbeli alakzat megjelenítése a síkrajzon. Középponti vagy centrálís vetítés A tér egy rögzített pontjából kiinduló vetítősugarakkal hozzuk létre a tárgy vetületét. A kapott perspektivikus kép szemléletes, de nem mérethelyes. Párhuzamos merőleges vetítés A vetítési középpont a végtelenben van, ezért a vetítősugarak, mint a Nap sugarai párhuzamosak és merőlegesek a képsíkra. Ez a vetítési mód a tárgy képsíkkal párhuzamos felületeit, ill. a forgásfelületek körvonalát alak- és mérethelyesen viszi át a képsíkba. BME, GSZI Fólia

15 Párhuzamos merőleges vetítési módszerek-1 1. Első térnegyedbeli vetítési mód, vagy első szögű vetítés, korábban európai (E) vetítési módszer Az ábrázolandó tárgy a szemlélő és a megfelelő koordinátasík (képsík) között helyezkedik el. A különböző nézetek helyzetét az A főnézethez viszonyítva képsíkjainak tengelyek körül való forgatása határozza meg Műszaki rajz 01.hét-előadás BME, GSZI Fólia

16 Párhuzamos merőleges vetítési módszerek-2 2. Harmadik térnegyedbeli vetítési mód, vagy harmadik szögű vetítés, korábban amerikai (A) vetítési módszer Műszaki rajz 01.hét-előadás Az ábrázolandó tárgy a szemlélő és a megfelelő koordinátasík (képsík) mögött helyezkedik el. A tárgy nézeteit az átlátszónak feltételezett képsíkokra párhuzamos merőleges vetítéssel kapjuk. A főnézet most is az A elölnézet, ennek a síkjába forgatjuk be a többi nézetet. BME, GSZI Fólia

17 Axonometrikus ábrázolás Az axonometrikus képet a tárgyhoz rögzített térbeli koordinátarendszerrel és egy képsíkkal állítjuk elő. A képsíkhoz képest általános helyzetű kocka és a hozzá rögzített térbeli tengelykereszt ferdeszögű vetítéssel előállítható axonometrikus ábráját mutatjuk. A merőleges (ortogonális) axonometrikus ábrázolás esetén a vetítősugarak merőlegesek a képsíkra. Műszaki rajz 01.hét-előadás A műszaki gyakorlatban csak azokat az axonometrikus ábrázolási módokat használjuk, amelyeknél a tengelykereszt könnyen rajzolható, és a tengelymenti rövidülések könnyen számíthatók Az axonometrikus ábrázolások nem mérethűek és szögtartóak, bonyolult, időigényes szerkesztést igényelnek kézi technika esetén, ezért elsősorban szemléltető ábrák, szabadkézi vázlatok formájában alkalmazzuk. BME, GSZI Fólia

18 Axonometrikus ábrázolási módok Műszaki rajz 01.hét-előadás A műszaki gyakorlatban alkalmazott axonometrikus ábrázolások: BME, GSZI Fólia

19 Európai vetítési mód szerinti hat rendezett nézet Műszaki rajz 01.hét-előadás A nézetrend keletkezése: elképzeljük az ábrázolandó testet azt körülvevő függőleges és vízszintes síkokkal (hat síkkal) határolt térben, és az egyes képsíkokra vetített képeket, mint dobozoldalak -at kiterítjük az elölnézet (főnézet) síkjába. BME, GSZI Fólia

20 Nézetrendtől eltérő elhelyezésű nézetek Ha a rajzterület jobb kihasználása érdekében eltérünk a nézetrendtől, akkor a nézési irányt mutató nyíl és azonosítók alkalmazásával a nézet tetszés szerint elhelyezhető. A nyíl és az azonosítók méretarányai: Műszaki rajz 01.hét-előadás BME, GSZI Fólia

21 A nézetet helyettesítő metszet bevezetése A tárgy külső képét mutató vetületet nézetnek nevezzük A tárgyak belső geometriai kialakításának egyértelmű megmutatása céljából metszetet készítünk. A metszet egy képzeletbeli metszéssel csonkított tárgy vetülete. A korábbi példában szereplő hasábban legyen egy lépcsős furat. Ennek a legjellemzőbb metszetét a felülnézeti síkon kapjuk a következő módon: a furat szimmetriasíkjában felveszünk egy képzeletbeli metszősíkot, a metszősík és szemlélő közötti részt gondolatban eltávolítjuk, az elmetszett, csonkított testet a felülnézet síkjára vetítjük, és a metszéssel keletkezett felületet pedig vonalkázzuk. BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 01.hét-előadás

22 Ábrázolás nézetekben és metszetben Műszaki rajz 01.hét-előadás A lépcsős furattal rendelkező hasáb nézeteinek és a felülnézetet helyettesítő metszetének a képzése a koordinátasíkokon, valamint ezek síkbaterítése. BME, GSZI Fólia

23 Metszet és szelvény Műszaki rajz 01.hét-előadás A nézeteken nem látható részletek megmutatására is metszetet vagy szelvényt rajzolunk. A képzeletbeli síkkal kimetszett síkidomot szelvénynek nevezzük. A metszet a szelvényből és a metszősík mögötti tárgyrész nézetéből áll. BME, GSZI Fólia

24 Metszet és szelvény alkalmazása az élet más területén Műszaki rajz 01.hét-előadás Anatómiában is -Leonardo da Vinci óta biztosan- használják az ábrázoláshoz a képzeletbeli síkkal való metszést. A computer tomográf pedig a test szelvényeit állítja elő. BME, GSZI Fólia

25 A műszaki ábrázolás általános szabályai Műszaki rajz 02.hét-előadás A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek (nézetek, metszetek) számát a tárgy alakja, geometriai bonyolultsága határozza meg. A tárgy alakját és nagyságát a rajzon lévő vetületek és méretek együtt határozzák meg. A méretmegadásban szereplő egyezményes alakjelek általában feleslegessé teszik annak a nézetnek a megrajzolását, amelyik az alakot mutatja. BME, GSZI Fólia

26 Főnézet és a túlhatározottság nélküli ábrázolás BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 02.hét-előadás A műszaki ábrázolás legfontosabb szabályai: A testet úgy kell a képsíkokkal határolt térnegyedben elhelyezni, hogy a főnézet (elölnézet) adjon a test formájáról és méretéről a legtöbb információt. A főnézeten a testet működési vagy megmunkálási helyzetben ábrázoljuk. Csak annyi további vetületet (nézetet, metszetet) kell rajzolni, amennyi a tárgy teljes és egyértelmű meghatározásához szükséges. A tárgyat egyértelműen bemutató nézetek és metszetek számát a lehető legkevesebbre kell korlátozni. Takarékoskodjunk a rajzi munkával, kerüljük a részletek ismétlődését, és a nem látható részletek szaggatott vonallal való ábrázolást. A fénykép illusztrációként történő felhasználásáért ezúton kérek elnézést Görög Zitától, és számítok a humorérzékére. Tisztelettel Házkötő István

27 Forgásszimmetrikus tömör alkatrész ábrázolása Műszaki rajz 02.hét-előadás Belül tömör, forgásszimmetrikus alkatrészeket elegendő egy nézetben ábrázolni, mivel a méretmegadásban szereplő alakjelek feleslegessé teszik valamelyik oldalnézetnek a megrajzolását, amely a köröket mutatná. BME, GSZI Fólia

28 Szimmetrikus tárgyak ábrázolási lehetősége Műszaki rajz 02.hét-előadás Szimmetrikus tárgyak ábrázolásakor megengedett, hogy a tárgynak csak a felét, vagy esetleg a negyedét rajzoljuk meg. Ha a szimmetriavonalat nézetvonal fedi, akkor a félvetület helyett törésvonallal határolt részvetületet kell rajzolni. BME, GSZI Fólia

29 Részvetületek Műszaki rajz 02.hét-előadás A nem szimmetrikus alkatrészek ábrázolásakor is takarékoskodunk a rajzi munkával. A részvetületek (résznézetek, részmetszetek) rajzolása is megengedett. Ilyenkor a teljes vetület megrajzolása helyett annak csak azt a részét rajzoljuk meg, amelyik új információkat tartalmaz. BME, GSZI Fólia

30 Kiemelt részlet, ismétlődő elemek ábrázolása Kiemelt részlet A vetületen adott méretarányban nehezen látható, méretezhető, vagy egyáltalán nem ábrázolható részletek megmutatása. A kiemelt részlet nézet helyett részmetszet is lehet. Műszaki rajz 02.hét-előadás Ismétlődő elemek egyszerűsített ábrázolása A tárgy szabályosan ismétlődő, azonos részleteinek kirajzolása helyett egyszerűsített, jelképes ábrázolás alkalmazunk. Ismétlődő furatok esetén csak a furatok helyét rajzoljuk meg. BME, GSZI Fólia

31 Felületi mintázat és sík felület jelölése Műszaki rajz 02.hét-előadás A felület mintázatát, pl. a recézést a felület egy részén, az elején és a végén elegendő megrajzolni. A forgásfelületű alkatrészek sík felületeire hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy a sík felület átlóit vékony folytonos vonallal megrajzoljuk. BME, GSZI Fólia

32 Ferde vetületek és ferde részvetületek alkalmazása Ferde vetület A szokásos vetítési irányhoz képest ferde felületek alakja torzulva látszana a normál vetületen, ezért a ferde felületre merőleges vetítési iránnyal képezzük az ún. ferde vetületet. Ferde részvetület Teljes vetületek helyett csak a szükséges terjedelmű részvetületeket rajzoljuk meg. Ilyenkor a torzuló, semmitmondó, és kézi technika esetén nehezen megrajzolható ábrarészeket elhagyjuk. Műszaki rajz 02.hét-előadás BME, GSZI Fólia

33 Elforgatott vetületek Műszaki rajz 02.hét-előadás Elforgatott ferde vetületek Ha a vetületnek a vetítési irány szerinti ferde elhelyezése kézi technika esetén nehezen szerkeszthető vagy nehezen elhelyezhető, indokolt lehet a vetület elforgatása. Az elforgatás irányát és szögét egyezményes módon jelölni kell. BME, GSZI Fólia

34 Helyi nézetek Műszaki rajz 02.hét-előadás A helyi nézet a fővetületnek csak egy részletét mutatja meg új nézeten. A helyi nézetet az amerikai (A) vetítési mód szerint kell rajzolni. A főábrával középvonal kapcsolja össze és csak azt a részt rajzoljuk meg, ami új információt ad. A helyi nézetet a lyukkörön lévő furatok megmutatására is gyakran alkalmazzuk. BME, GSZI Fólia

35 Különleges nézetek Eredeti (alakítás előtti) körvonal A hajlított tárgy kiindulási (kiterített) alakját is ábrázolni szokták vékony kétpont-vonallal. Műszaki rajz 02.hét-előadás Csatlakozó alkatrész ábrázolása A csatlakozó alkatrész nem takarja az ábrázolt tárgy vonalait- üvegszerűnek kell elképzelni. A csatlakozó alkatrész körvonalát vékony kétpont-vonallal kell megrajzolni. Mozgó alkatrész ábrázolása A mozgó alkatrészeket mindig az egyik szélső helyzetben ábrázoljuk. A másik szélső állásban csak a körvonalát, és üvegszerűnek képzelve kell megrajzolni. BME, GSZI Fólia

36 A nézetek tagolóvonalai Műszaki rajz 02.hét-előadás Az öntött és a kovácsolt alkatrészek nyersen maradó felületei, valamint a lemezből hajlítással készülő alkatrészek felületei lekerekítéssel vagy legömbölyítéssel csatlakoznak egymáshoz. A folyamatos átmenetet tagolóvonallal (t) ábrázoljuk. A tagolóvonalakat az elméleti áthatás- a felületek áthatása legömbölyítés nélkül helyén úgy rajzoljuk meg, hogy azok nem csatlakoznak a tárgy kontúrvonalához, hanem attól 2-5 mm-el előbb befejezzük. Félvetületen a tagolóvonalakat a szimmetriatengelyig kell húzni. BME, GSZI Fólia

37 A nézetek tagolóvonalai Műszaki rajz 02.hét-előadás Enyhén lejtős, vagy kúpos átmenetek vetületén a két tagolóvonal helyett egyetlen vastag nézetvonal (l) is rajzolható. Nem rajzolunk tagolóvonalat a kontúrgörbe törés nélküli görbületváltozásainál. Ezeknek az ún. érintőéleknek a láthatóságát a 3D-s programokkal készített rajzokon a nézeteken ki kell kapcsolni. BME, GSZI Fólia

38 Metszetekkel kapcsolatos ábrázolási szabályok Műszaki rajz 02.hét-előadás A metszet a nézeteken nem látható, belső részletek megmutatására való. Nem szabad metszetben ábrázolni olyan alkatrészt, vagy részletét, melynek metszete nem mutat többet, mint ami nézetben is látható. 1. Tilos metszetben ábrázolni a tömör alkatrészeket a nagyobb anyagkiterjedés irányában (hossztengelyén vagy hosszanti irányban átmenő metszősík). Ilyenek a tengelyek, a rudak, az orsók, a csavarok, a szegek, a reteszek, a golyók stb. Nem szokás metszetben ábrázolni összeállítási rajzokon a belül üreges szabványos kötőelemeket, pl. anyákat, alátéteket. BME, GSZI Fólia

39 Metszetekkel kapcsolatos ábrázolási szabályok 2. Tilos metszetben ábrázolni a kerület mentén nem körbemenő, illetve a hosszanti irányban nem végigmenő anyagrészű részleteket. Ilyen elemek, illetve részletek például a küllők, a bordák, a fogak, a fülek stb. Ha a metszősík mégis tartalmazza ezeket az irányokat, például összeállítási rajzokon, akkor ezeket a részleteket, illetve elemeket nézetben kell ábrázolni. Műszaki rajz 02.hét-előadás 3D-s gépi technika esetén: - a nem metszendő alkatrészeket előre (vagy módosítással utólag) ki kell jelölni, - a nem metszendő részleteket pedig kozmetikázással ki kell javítani. BME, GSZI Fólia

40 Egyszerű metszetek Műszaki rajz 02.hét-előadás A metszősík számától függően a metszet lehet egyszerű, ha a metszetet egy metszősíkkal, lépcsős, ha egymással párhuzamos több metszősíkkal képezzük, és beforgatott, ha az egymást követő metszősíkok egymással szöget zárnak be. Egyszerű metszet A képzeletbeli metszősík a szimmetriasík, és a metszet a nézet helyére kerül. Ilyenkor a metszősík nyomvonalának és a metszetnek a jelölése kézi technika esetén elhagyható. A nézési irány pedig a nézetrendből következik. Gépi 3D-s technika esetén csak a betűazonosítás hagyható el. BME, GSZI Fólia

41 Egyszerű metszetek Műszaki rajz 02.hét-előadás Kézi technika esetén is ha csak egy metszősík van, de a metszősík helye nem egyértelmű, azonban a metszet a vetítési iránynak megfelelő helyen, azaz a nézet helyén van, akkor csak a metszősík nyomvonalát kell jelölni. Ezt ferde nyomvonalú metszeteknél - a metszősík egyik képsíkkal sem párhuzamos- is alkalmazzuk. Ha a ferde nyomvonalú metszet nem a vetítési iránynak megfelelő helyre kerül, vagy 45 foknál kisebb szöggel függőleges vagy vízszintes helyzetbe elfordítva rajzoljuk, azonosító feliratot kell használnunk. BME, GSZI Fólia

42 Egyszerű metszetek Műszaki rajz 02.hét-előadás Ha egy alkatrészrajzon vagy egy összeállítási rajzon több metszet van, akkor valamennyit- így a magától értendő helyzetűeket isbetűkkel kell azonosítani. A metszeteket a nézési irányt mutató nyilak mellett elhelyezett latin nagybetűk kötőjeles kettőzésével azonosítjuk. Ezeket a metszet fölött vagy alatt helyezzük el, de egy rajzon belül az elhelyezésüknek azonosnak kell lennie. Egyazon betű több metszősík nyomvonalának jelölésére is használható, ha ahhoz ugyanolyan metszet tartozik. BME, GSZI Fólia

43 Félnézet-félmetszet A metszet is lehet teljes vagy részmetszet. Kézi technikánál a rajzolási munkával való takarékoskodás vezetett különféle egyszerűsítés bevezetéséhez. Félnézet-félmetszet A belül üreges szimmetrikus alkatrészek, ill. ilyen alkatrészekből álló szerkezetek egyik felét metszetben (félmetszet), a másik felét nézetben (félnézet) ábrázoljuk. Szokás az, hogy a felülnézeten az alsó részt, elölnézeten pedig a jobboldali részt rajzoljuk metszetben. A félnézetet és a félmetszetet a szimmetriatengely választja el. Ha szimmetriatengelyre nézetvonal esik, akkor a nézetet törésvonal határolja. Műszaki rajz 02.hét-előadás BME, GSZI Fólia

44 Félnézet-félmetszet szemléltetése Műszaki rajz 02.hét-előadás Kézi technika esetén nem jelöljük a metszősíkot és nem azonosítjuk a metszetet. BME, GSZI Fólia

45 Kitörések (részmetszetek) Műszaki rajz 02.hét-előadás A tömör alkatrészeken lévő bemélyedő részletek, kisebb üregek, furatok stb. megmutatásához az alkatrész teljes metszete helyett csak kitöréseket alkalmazunk. A kitöréssel ábrázolt metszet területét kézi technika esetén vékony folytonos törésvonallal, gépi technika esetén általában spline-al határoljuk. BME, GSZI Fólia

46 Lépcsős metszetek Műszaki rajz 02.hét-előadás Két vagy több párhuzamos metszősíkkal képzett részmetszetek egyesítésével, összetolásával lépcsős metszetet hozunk létre. Az egymás melletti részmetszetek vonalkázása folytonos, de ha szükséges (pl. figyelem felkeltés), akkor kézi technika esetén a nyomvonal törésénél, az eltolás helyén vékony folytonos törésvonalat rajzolhatunk és a vonalkázást félosztással eltolva folytathatjuk. BME, GSZI Fólia

47 Lépcsős metszet szemléltetése Műszaki rajz 02.hét-előadás BME, GSZI Fólia

48 Beforgatott metszetek Műszaki rajz 02.hét-előadás Az egymást metsző síkokkal képzett részmetszetek közös síkba fordításával hozzuk létre a kiterített metszetet, a beforgatott metszetet. A beforgatott metszősík mögötti részleteket először a metszősíkra merőlegesen vetítve, majd azzal a közös síkba beforgatva kell ábrázolni. Ha ezek a részletek torzulnak, akkor elhagyhatók, ill. kézi technika esetén csak egyes részletet forgatunk be pl. egy lyukkörön lévő furatok jelölés nélkül is beforgathatók a közös síkba. BME, GSZI Fólia

49 Beforgatott metszet szemléltetése Műszaki rajz 02.hét-előadás BME, GSZI Fólia

50 Szelvények fajtái Műszaki rajz 02.hét-előadás A szelvény a metszeti ábrázolás speciális esete, amikor csak a képzeletbeli síkkal metszett felületet ábrázoljuk. A metszet és a szelvény közötti alapvető különbség az, hogy a szelvény nem vetület, és a metszősík nem lehet összetett. A szelvényt megrajzolhatjuk a megfelelő nézetbe befordítva vagy elhelyezhetjük a nézeti képen kívül. Befordított szelvényt vékony vonallal rajzoljuk a megkülönböztetés érdekében. A tengelye mentén eltolt és befordított, nézeten kívül megrajzolt teljes vagy részszelvényt vastagvonallal rajzoljuk. A ferde szelvény függőleges vagy vízszintes irányba elfordítása megengedett, de a metszeti ábrázoláshoz hasonlóan ilyenkor meg kell adni a vetítési irányt, a betűazonosítót és az elforgatás szögét. BME, GSZI Fólia

51 Szelvények fajtái Ha egy tárgy ábrázolásához több szelvényt kell megrajzolni, akkor a metszősíkok jelölése és a szelvények rajzolása lehetőleg ábcé sorrendben történjen, és ügyeljünk az elhelyezés áttekinthetőségére. A középvonallal jelölt helyen beforgatott, nézeti ábrán, kontúron kívül megrajzolt szelvényeknél kézi technika esetén korábban nem rajzoltunk vetítési irányt mutató nyilakat. A szelvényt általában jobbnézetnek vagy alulnézetnek ábrázoltuk. A metszet és a szelvény közötti különbség egyre inkább elmosódik, mivel a metszetből elhagyhatók a semmitmondó, nehezen rajzolható torzult nézetrészek. A széteső szelvények összetartozását pedig nézetvonalak berajzolásával hangsúlyozzuk. BME, GSZI Fólia Műszaki rajz 02.hét-előadás

52 A metszetek és szelvények vonalkázása Műszaki rajz 02.hét-előadás A vonalkázás (sraffozás) az elmetszett anyag felületét jelöli. Az anyagfajtától független, általános metszeti jelölés esetén a vonalkázás egyenletes sűrűségű, vékony, folytonos, párhuzamos vonalrendszer. A vonalak hajlásszöge a kontúr- vagy szimmetriavonalhoz viszonyítva rendszerint 45 fok, de ettől eltérhetünk azért, hogy az iránya lehetőleg egyik kontúrvonaléval se legyen azonos. A 2 mm vagy annál vékonyabb keresztmetszetek vonalkázás helyett befeketíthetők. BME, GSZI Fólia

53 Anyagjelölés: sraffozási mintázatok A fémes anyagok metszett felületét 45 fokos párhuzamos vonalakkal jelöljük. A vonalkázás sűrűségét az ábra nagyságával arányosan kell megválasztani. A nemfémes anyagok sraffozásakor az anyagfajtától függő mintázatot használunk. A gépi technika esetén igen nagyszámú mintázatból választhatunk. Műszaki rajz 02.hét-előadás Több alkatrészből álló szerkezet metszetén a csatlakozó alkatrészeket eltérő irányú, és ha kell, különböző sűrűségű vonalkázással különböztetjük meg. BME, GSZI Fólia

54 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás Az ábrázolt tárgy geometriáját a vetületek és a rajzon megadott méretek együtt határozzák meg, függetlenül attól, hogy a rajz milyen méretarányban készült. Általános esetben a méretmegadás magába foglalja a méretszám elé írt alakjelet és a mögé írt tűrést. Már itt is meg kell említeni, hogy a tűrésezetlen méreteknek is van tűrése. Az alakjel nélküli méret lineáris, hosszúsági méretet jelent. A jellegzetes geometriai alakzatok méretmegadásában szereplő egyezményes alakjelek: Külső és belső hengerek: A külső hengeres felületeket csapoknak, a belső hengeres felületeket furatoknak nevezzük. BME, GSZI Fólia

55 Méretmegadás Külső és belső gömbfelületek: Betűjele az angol gömb szó kezdő betűje, S. Korábban körrel jelöltük. Műszaki rajz- 03.hét-előadás Külső és belső kúpfelületek: BME, GSZI Fólia

56 Méretmegadás Külső és belső lejtős felületek: Műszaki rajz- 03.hét-előadás További jellegzetes alakjelek: BME, GSZI Fólia

57 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás Külön nézetet tehet feleslegessé a rajz síkjára merőleges egyetlen méret előírása pl. a lemezvastagság, a laptávolság, idomacél hosszúsága. Az ilyen kiegészítő méretet mutatóvonalon adjuk meg - a mutatóvonal végén ponttal-, és a méretszám elé x-jelet rajzolunk. A méretvonalakat ne keresztezze méretsegédvonal: Részben kirajzolt méretvonal alkalmazása félnézeten ill. félnézet-félmetszeten: BME, GSZI Fólia

58 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás A mérethatároló elemeket (nyilakat) a méretvonal végződéseken belül, ha a hely korlátozott, akkor a meghosszabbított méretvonalon kívül helyezzük el. Esetenként a nyílfej helyett ferde vonalat rajzolunk. A méretvonal-határoló elemeket vastagvonal nem keresztezheti, a méretszámokat pedig semmilyen vonal nem keresztezheti. BME, GSZI Fólia

59 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás Lekerekítéssel csatlakozó vonalszakaszok méretsegédvonalait a meghosszabbított egyenes szakaszok metszéspontjaiból kell rajzolni. A szögméret megadásakor a méretsegédvonalakat sugárirányban, a szögszárak folytatásaként rajzoljuk. A húr méretsegédvonala merőleges a húrra, méretvonala pedig párhuzamos azzal. Ha a sugár mérete más méretből számítható, akkor elegendő csak az R jelképpel ellátott nyilazott sugarat feltüntetni méret nélkül. BME, GSZI Fólia

60 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás Az élletörésre egyrészt munkavédelmi okok miatt van szükség, másrészt pedig az az élletöréssel létrejövő kúpfelületek segítenek az alkatrészek csatlakoztatásakor a központosításban. A 45 fokos letöréseket egyszerűsített módon szokás megadni. A 45 foktól eltérő szög esetén mindkét méretet külön be kell méretezni. BME, GSZI Fólia

61 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás A furatok fajtái és készítésük: Sima furatok Kúpos süllyesztésű furat Hengeres süllyesztésű furat A furatok megadása: BME, GSZI Fólia

62 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás Megengedett az átmenő furat átmérőjét, ill. alakos furatokat meghatározó méreteket x jellel összekapcsolt összetartozó méretként - a részletes kirajzolás nélkül - mutatóvonalon megadni. Ilyenkor a mutatóvonal a furattengely és a körvonal metszéspontjától ill. a középvonalak metsződési pontjából indul. BME, GSZI Fólia

63 Méretmegadás Ismétlődő részletek megadása Egyenlő távolságra lévő alakzatok méretmegadása: Műszaki rajz- 03.hét-előadás Egyenlő szögosztások esetén, ha a rajzon egyértelmű, az osztások szögértékei elhagyhatók. Ha a távolságok hossza és az osztások száma nem egyértelmű: BME, GSZI Fólia

64 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás Ismétlődő alakzatok megadása Az azonos alakú és méretű elemek számának feltüntetésével elkerüljük az azonos méretek ismétlését. Az ismétlődés száma a méret előtt x jellel kapcsolódóan, vagy önállóan mutatóvonalon adható meg. BME, GSZI Fólia

65 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás A rudak és idomok egyszerűsített megadása a megfelelő ISO szabvány szerinti megnevezésből és utána kötőjellel elválasztva a rudak és idomok hosszából áll. Ez a megnevezés érvényes a darabjegyzék kitöltésére is. BME, GSZI Fólia

66 Méretmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás Nem mindig kell a rajzon részletként kirajzolni és részletesen beméretezni azokat a szabványokban rögzített konstrukciós részleteket, melyekre a szabványban előírt egyezményes megadással utalunk. Ilyenek pl. a beszúrások, a központfuratok stb. Egyszerűsített módon adhatjuk meg öntvényeknél a csavarok felfekvő felületeit is. BME, GSZI Fólia

67 Szövegmegadás Műszaki rajz- 03.hét-előadás A rajzon szöveggel fejezzük ki az ábrázolással és jelképekkel elő nem írható műszaki követelményeket. A jelmagyarázatokat a feliratmező felett helyezzük el. BME, GSZI Fólia

68 A méretek fajtái BME, GSZI Fólia Műszaki rajz- 03.hét-előadás A mérethálózat felépítésekor tekintettel kell lenni az alkatrész rendeltetésszerű feladatára, az elkészítés folyamatára és az ellenőrzési lehetőségekre. A méreteket rendeltetésük szerint osztályozzuk. Megkülönböztetünk funkcionális (F), nem funkcionális (NF) és tájékoztató méretet (AUX). A funkcionális méret (F) olyan méret, amely a tárgy rendeltetésszerű működéséhez szükséges. Ezeket a működési szempontból fontos méreteket lehetőleg közvetlenül kell megadni az alkatrészrajzokon. A nem funkcionális méret (NF), olyan méret, amely a tárgy működése, vagy elhelyezkedése szempontjából nem lényeges. Ezek mindig türésezetlen méretek a rajzokon. A tájékoztató méret (AUX) csak a tájékoztatás szempontjából megadott méret, amely a rajzon megadott kapcsolódó méretekből származik, azokból kiszámítható. A tájékoztató méret nem türésezhető és zárójelben kell megadni.

69 A mérethálózat felépítése Műszaki rajz- 03.hét-előadás A különböző rajzfajták céljuknak megfelelően tartalmaznak méreteket pl.: az öszszeállítási rajzon csak a gép vagy géprész főméreteit és csatlakozó méreteit adjuk meg. Az alkatrész műhelyrajzán a gyártáshoz szükséges összes méretet és tűrést fel kell tüntetni. A műszaki rajzokon a megadott méretek összességét mérethálózatnak nevezzük. Általában derékszögű, ritkábban polárkoordináta-rendszerben építjük fel. A méretek elhelyezése, felrakásának rendje egyrészt tükrözi a tervező elgondolását, másrészt meghatározó a szerkezet működése és gyárthatósága szempontjából. A tárgy egyértelmű és teljes meghatározása érdekében a mérethálózat olyan legyen, hogy: tartalmazza a tárgy geometriai meghatározásához szükséges valamennyi méretet ( gyártáskor rajzról méretet nem szabad lemérni és felhasználni), a méreteket azon a vetületen kell megadni, amelyen a legjellemzőbben mutatja a beméretezett részletet, minden méret csak egyszer szerepeljen, mérhető, gyártáshoz szükséges, ellenőrizhető méreteket adjunk meg, minden felület és helyzet túlhatározottság-mentesen, nyitott és lehetőleg rövid méretlánccal legyen meghatározva. BME, GSZI Fólia

70 A mérethálózat felépítése Műszaki rajz- 03.hét-előadás A méretezés módja lehet láncszerű vagy bázistól induló, és a kettő kombinációja. Láncszerű ( soros, lineáris) méretmegadást alkalmazunk az olyan helyeken, ahol a tűrések lehetséges összeadódása nem ütközik az alkatrész működési követelményeivel. Bázistól induló méretezést ott alkalmazunk, ahol az azonos irányú méretek egy közös alaptól indulnak. A méretvonalak párhuzamosan helyezkednek el, de megengedett az összevont (halmozott) méretezési mód alkalmazása is. A bázisból kiinduló méretezés esetén minden főirányban válasszunk egy méretezési alapvonalat, bázist. A bázisválasztás tükrözze a tárgy egyes felületeinek feladatát és működési szempontból való fontosságát. BME, GSZI Fólia

71 A mérethálózat felépítése Műszaki rajz- 03.hét-előadás A bázisfelületeket úgy kell megválasztani, hogy azoktól az alkatrész felületeit könnyen lehessen méretezni és mérni. Célszerű ha a szerkesztési, a gyártási és a mérési bázisfelületek azonosak, illetve egybeesnek. A bázisvonalak lehetnek: -működési szempontból fontos méretek határvonalai, mint pl.: lépcsős tengely támasztóvállai, melyek a csatlakozó alkatrészek helyzetét is meghatározzák: -a működés szempontjából fontos szimmetriatengely: - a főméret valamelyik vagy mindkét határolóvonala, ha a tárgyon nincs kitüntetett működő felület: BME, GSZI Fólia

72 A mérethálózat felépítése Műszaki rajz- 03.hét-előadás A bázisból kiinduló összevont méretezést lehet két irányban is alkalmazni: A bázisokból kiinduló méretezés koordinátái megadhatók összesítő táblázatban is: BME, GSZI Fólia

73 A mérethálózat felépítése Műszaki rajz- 03.hét-előadás További szempontok a mérethálózat felépítéséhez: -a tárgy egyes részleteinek (furat, horony stb.) meghatározásához szükséges méretek lehetőleg egyazon vetületen legyenek megadva: - egy vetületen belül is csoportosítani kell az összetartozó méreteket, ilyenek pl.: a külső felületek és a belső felületek méretei: BME, GSZI Fólia

74 A mérethálózat felépítése - el kell különíteni a nyersen maradó és a megmunkált felületeket meghatározó méretek csoportját: Műszaki rajz- 03.hét-előadás - a szereléskor kapcsolódó alkatrészek rajzain célszerű a méreteket azonos elrendezésben előírni: BME, GSZI Fólia

75 A mérethálózat felépítése -a kész alkatrészen nem ellenőrizhető, de a méretek előrajzolásához, a gép beállításához stb. szükséges méreteket is meg kell adni a mérethálózaton: Műszaki rajz- 03.hét-előadás - szimmetrikusan elhelyezkedő elemeket csak az egyik félvetületen kell méretezni, és félvetület rajzolás esetén is teljes méretet kell megadni: BME, GSZI Fólia

76 A mérethálózat felépítése Műszaki rajz- 03.hét-előadás Nem kell beméretezni a rajz alapján érthető, ill. magától értetődő méreteket. Ilyenek: -a merőlegesnek, ill. a párhuzamosnak rajzolt élek és felületek merőlegessége, ill. párhuzamossága, - a hatszögletesnek rajzolt és laptávolságával adott hatszög szögei, - az adott távolságú egyeneseket összekötő félkör sugara, (csak az R alakjelet adjuk meg), - a középvonallal felezett méretekből adódó félméretek egyenlősége, - a lyukkörön számukkal megadott furatok egyenletes osztása, - a furat vagy nyílás átmenő jellege, ha mélység nincs megadva, illetve metszeten nincs megmutatva. BME, GSZI Fólia

77 A csavarmenetek jellemzői Az egyik leggyakrabban használt gépelempár a csavarorsó (csavar) és csavaranya (anya). A két elem célszerűen kialakított csavarmenettel kapcsolódik egymáshoz. Ha egy körhenger palástjára egy állandó emelkedési szögű lejtőt tekerünk, a lejtővonal csavarvonal alakot képez. Ha a csavarvonal mentén valamilyen, a csavarvonal tengelyén átmenő síkban fekvő síkidomot az ún. menetszelvényt, pl. háromszöget, trapézt, stb. mozgatunk, menettest keletkezik. A hengeres felületen így kialakított menetet orsómenetnek, a hengeres belső felületen pedig anyamenetnek nevezzük. A menetes orsó mérhető külső átmérője: d, a menetemelkedése pedig: P. Műszaki rajz- 04.hét-előadás BME, GSZI Fólia

78 A csavarmenetek megadása A csavarmenetet meghatározzák: - a menetszelvény, - a névleges menetátmérő, - a menetemelkedés, - a bekezdések száma, - a csavarodás iránya. Példák csavarmenetek megadására: Normál métermenet: M27 Finom métermenet: M20x1,5 Normál Whitworth menet: W2" Finom Whitworth menet: W3"x1/9", vagy W56x1/13" Csőmenet: G1 1/2 Trapézmenet: Tr48x8 Fűrészmenet: S70x10 Zsinórmenet: Rd40 BME, GSZI Fólia Műszaki rajz- 04.hét-előadás Az élesmenetek közül a metrikus menetek menetprofiszöge 60 fok, a Whithworth meneté és a csőmeneté pedig 55 fok.

79 A csavarmenetek gyártása A gyakorlatban a meneteket esztergálással, menetmetszővel, menetfúróval, vagy menethengerléssel, menetmángorlással állítják elő. A menetes furatokat menetfúróval úgy állítják elő, hogy először előfúrják a lyukat a magátmérőnek megfelelően, majd elkészítik a menetet. A menetesztergálásnál a beszúrási horony a szerszám szabad kifutását biztosítja. Műszaki rajz- 04.hét-előadás BME, GSZI Fólia

80 A csavarmenetek ábrázolása A csavarmenetet általában egyszerűsítve, kontúrvonalával és menetvonalával jelképesen ábrázoljuk. A menetes orsó külső és a menetes furat belső burkoló vonalát vastag vonallal, a menetes orsó magvonalát és a menetes furat külső vonalát pedig vékony folytonos vonallal jelöljük. A menetjelképek a kontúrtól menetmélységnyire, de legalább kétszeres vastagvonalnyi távolságra vannak. Tengelyirányú vetületen a jelkép kb. 3/4-nyi kör, ami ne kezdődjön, és ne végződjön szimmetriavonalon. A menetes rész teljes szelvényű szakasza a hasznos menet (b), ennek határát vastag vonal jelöli. Műszaki rajz- 04.hét-előadás BME, GSZI Fólia

81 A csavarmenetek ábrázolása Metszetben a vonalkázás (sraffozás) mindig a vastag vonalig (orsón a külső átmérőig, menetes furaton a belső átmérőig) tart. Műszaki rajz- 04.hét-előadás A menetes orsók és furatok éltompítását tengelyirányú nézetben nem kell megrajzolni, ha a tompítás mértéke a menet mélységével megegyezik. A csavarmenetek vékony menetvonalát nézetben és metszetben egyaránt a tompítás, a süllyesztés, a lekerekítés, a menethorony kontúrvonaláig kell húzni. BME, GSZI Fólia

82 A csavarmenetek ábrázolása A csavarmenet névleges méreteit mindig a külső vonalon kell megadni, vagyis orsómenet esetén a kontúrvonalon, anyamenet esetén a vékony menetvonalon. A szabványos csavarmenetet a szabványos menetjelöléssel és a hasznos menethosszal adjuk meg, a menetkifutás nélkül. Ha szükséges, a menetkifutás külön megadható. Az orsómenet vagy a menetes furat egyéb átmetszéséből pl.: furat vagy bevágás miatt adódó áthatási vonalát egyenközűen követi a menetjelkép. Kúpos menet tengelyirányú vetületén a menetjelképet csak a nézőhöz közelebb eső végnek megfelelően rajzoljuk meg. Műszaki rajz- 04.hét-előadás BME, GSZI Fólia

83 A menetes kötések ábrázolása A menetes kötés rajzán az orsómenet (apamenet) mindig fedi az anyamenetet ((klasszikus sexfigura: az apa van felül)) függetlenül attól, hogy az orsómenetet nézetben vagy metszetben rajzoljuk. Természetesen, ha a metszősík helyén hiányzik az orsómenet, mint pl. tengelyen lévő horonynál, akkor itt nincs menetcsatlakozás, és így ilyenkor csak az anyamenet kell megrajzolni. A horony véges szélessége miatt keletkező áthatási vonalak alakhelyes megrajzolása azonban csak nagyméretű ábrán indokolt. Műszaki rajz- 04.hét-előadás A menetes csatlakozásokat, kötéseket is jelképesen, egyszerűsítve ábrázoljuk. BME, GSZI Fólia

84 Csavarok és anyák ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás A csavarkötésekben leggyakrabban alkalmazott csavarok és anyák jellegzetes kialakítása: a hatlapú hasáb alakú csavarfej és anya, amelyek sarkait - a szerelőszerszám (villás kulcs, csőkulcs, stb.) ráhelyezésének megkönyyítése céljából, valamint a balesetveszély csökkentése végett -általában 120 -os kúppal tompítják. A hatlapfejű csavaron és a hatlapú anyán a sarkokat tompító kúp az oldallapokkal hiperbola áthatási vonalakat képez. Ezeket egyszerűsítve körívvel helyettesítjük, és a tengelyirányú nézeten látható kört a laptávolsággal megegyező átmérővel rajzoljuk. BME, GSZI Fólia

85 Csavar-anya rákapatása Műszaki rajz- 04.hét-előadás A menetvégek élletörési kúpjai a központosítást segítik, de az egyik elem kifutó menethernyóját a másik elem menetárkába is be kell vezetni. Klikkeljen a képre! BME, GSZI Fólia

86 Jellegzetes csavarkötések ábrázolása BME, GSZI Fólia Műszaki rajz- 04.hét-előadás A hatlapfejű csavarkötés metszetben rajzolt összeállítási rajzán is nézetben hagyjuk -a csavaron kívülaz anyát és az alátétet is. Általában a csavarfejet és az anyát is úgy ábrázoljuk, hogy három lapjukat látjuk. A csavarral és az anyával közrefogható k szerkezeti méretet közrefogásnak nevezzük. A szabványos csavarok méretei közül a menetméretet és a az l szerkezeti hosszúságot adjuk meg (pl.m8x35) a darabjegyzékben. A csavar számára az orsóátmérőnél nagyobb furatot készítünk a fej alatti lekerekítés és a szerelés megkönnyítése miatt. Ászokcsavart vagy tőcsavart használunk olyan helyeken, ahol az átmenő csavar nem alkalmazható, vagy ahol a csavarorsó kicsavarása szükségtelen. A zsákfuratba a b= 1d, 1.25d, 1.5d, ill. 2d becsavarási hosszúsággal rendelkező végét csavarjuk be. A becsavarási hosszat az alkatrész anyagminőségétől függően választjuk meg.

87 Jellegzetes csavarkötések ábrázolása Műszaki rajz- 04.hét-előadás A belső kulcsnyílású (vagy imbusz-) csavart olyan helyeken alkalmazzuk, ahol a csavarfej kiállása esztétikai, vagy műszaki okok miatt nem engedhető meg. A csavart a hozzátartozó hatszögletű imbuszkulccsal húzzák meg, ill. oldják. Forgácsolással és képlékeny alakváltozást felhasználó technológiákkal ún. tövigmenetet nem lehet gyártani a szerszámok kifutása és a bekezdő kúpjai miatt. Öntéssel, így pl. fröccsöntéssel műanyagból készülő alkatrészeknél elérhető, hogy a menet teljes hosszon, egészen a vállig vagy falig elkészüljön. Ilyen tövig elkészült menetek vannak a palackok, a flakonok, a tubusok stb. menetes zárókupakjaiban is. BME, GSZI Fólia