A munkabiztonsrlg pszichol6gi6ja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A munkabiztonsrlg pszichol6gi6ja"

Átírás

1 A munkabiztonsrlg pszichol6gi6ja Dr. Bereczky L6szl6 N6pszava Kiinyv Kft.

2 Dr. Bereczky l,6szl6 Lekto16lta: Dr. Fejsz6s Jdnos Szerkesztette: Dr. Koch Mriria Kiadta a Ndpszava K6nyv Kft. Felel6s kiad6: a Nepszava Kcinyv Kft. i.igyvezetoje A Ndpszava Kiinyv Kft. kiadvfnyai megrendelhet6k: Budapest, pf. ll0. ISBN t027 Nyomdai kivitelezes: PRINTERa; Cnrt<. Telstbr/fax: 4ffi0-920 Felel6s v ezet6:.ndmedv Jen6

3 BEVEZET6 E kdtet a tnunkavddelmi szakernberk pzeshez sztikseges tankiinyvek egyike. A munkabiztonsaig ldlektana az oktatds folyamatiiban mzis tilrgyakhoz- m*kulelektan, munkaegeszsegtan, fbglalkozasi rirtalmak - kapcsor6dik ds azokkal szerves e-{ysdgben van. Elsosorban tehiit a tanktinyv kcivetehndnyeineklellett megfblelnie iriisunknak. l-ekinrettel arra. - hogy e tdmakcirben ha.zilnkban rnintegy 20 ive nem jelent meg szakirodalom, k<inyvtinknek p6tl6 szerepet hiii'1,- sziintunk. Enndlfogva veliink szembeu a kiad6.olyan kovetelmdnyt is t6masztott, hogy munkavddelmi embereknek es szak- m6s, e tudomtiny ir6nt drdekl6dtiknek kez-ikrinyvet bocsrissunil rendelkez6sre, segiti gyakorlati amely munkiijukat, gazdagitjaismereteiket, kielgfti drdekloddsriket. zik' Mindebbol hogy vdllalkoziisunk kcjverke- nem csekdiy neh6zsdggel iart e[yreszt az rt,mert a didaktikai mellett drv6nyesiteni szempontok kellett a gyakoriati szakeirler prutiii.u. igdnyeit; m6srdszt nyekre az1rt,mert voltakdppen eloz'ie- nem tilmaszkodhatunk, hiszen csupdn keziratjellegti munkrik mi szolg6lhattak fondsanyagul' ne- Mindezt tov6bb nehezitette az,hogyienyszertiltrink olyan pszichol6giai sekkel is foglakozni, alapvete- amelyek ugyan szorosan nem tartoznak a munkabiztonsag be, ldlektana rndgis az tiirgy,ktire- egyes kdrddsek megdrtdsdhez mflhatatlanul sztiks6gesek. Feinottoktatilsi tapasztalataink foly'tdn ar:.; a megrlllapitrisra jutottunk, hogy a pszicholtigiai tanulm6nyok - ei6- kriktndsen miiszarii prilyrin dorgoz6kn6l - hi6nyoznak. stit a pszichol6giai mtiveltsdg az oktatris jeltegeuot ad6d6an, riltaliban hiiinyos Enndlfogva ds alacsonv nincs fokf. mire dpfteni az alkalmazott pszichol6gia ezenrrgrinak voltunk ismeretanyag6t. azzal Tisztiiban is, hogy akiir a szetvezett formriban tanutolahr az dirmiivelci vel' felnott sem ember feltdtelekkel sern ido- nem rendelkezik ahhoz, hogy tdbb kdtetnyi pszichol6giai SzerezZendssokezeroldalnyiszakszcivegettanulmrinyozzon' szakirodalmat tre- Ezert pr6bdlkoztunk-e kdzikcinyv jellegti tank<inyv'kczread6sdval es arra dazokat t<irekedtti'k, az hogy alapfogalmakat, mi'- amelylk a munkabiztonsiig ldlektana ldnyegdnek drtes6hez ds fti kdrddseinek sztiksdgesek, rneg- hacsak utal6sszenien is, de driitsiik. Termdszetesen e tcirekvdstinknekorliitot szabott a konyv meghatilrozott terjedel nak' olyan me. Ezirt,akaci- tdm6k amelyekkel tal6n mdg mdlyebben ds riszletesebben lehetit mert volna kcinnyitette foglalkozni. volna a munkabiztonsdg pszichologiai probldmriinak jobb szer megert6s6t ds pszichikum (pl. idegrend- dsszeftigg6sei, a szemdlyisd griuurouds a munkabiaons6g se' vezetds-ldlektani alaposabb afiekinte- 6s munkabiztons6g-ldrektanikapcsol6d6sok). Budapest, I 998. november Dr. Bereczky Li.szl6

4 1. A pszichol6gialapk6rd6sei N{inden tudorndny meghat6roz6ja, hogy titrgya legyen, elhelyezkedjek a tudomiinyok rendszereben es megfelelo, pontos, m6rheto adatokra alapozott (egzakt) m6dszerekkel rendelkezzdk. Ebb6l kiindulva tekintjuk 6t a pszichol6gia jellemzo von6sait A pszichol6gia fogalma 6s thrgya A pszichol gia gorcg eredetti sz6, jelentdse ldlektan (pszich6 : l6lek, logos : tudom6ny). Az 6ledelensdgek egy meghatirozott k<ir6vel, a lelki jelensdgekkel foglalkozd tudomciny. A lelki jelensdgek fogalm6ba tartoznak: - a lelki folyamatok, - a lelki t6rtdn6sek, - a lelki 6llapotok, - a lelki sajdtossiigok - a lelki betegs6gek. A pszicholigia letrja, ismerteti e jelensdgeket; kutatja belsd tenndszetilket; feltdrja lefolydsuk, bekdvetkezestik ds elsforduldsuk tdrvdnyszerfisdgeit. Foglalkozik a lelki jelensdgehtek az egtdnelcre drvdnyes saj dtossdgaival. Az 6letjelens6gek rendszert alkotnak, amelyben meghat6rozott helye van a lelki jelens6geknek, ezek az 6lo ember vagy filati organizmus egyik szervrendszer6hez) az idegrendszerhez kdtdttek. Lelki jelens6gek nem lehetnek 616 szewezet ndlkul, 6m nem minden 6lo szewezet kdpes lelki jelensdgekre. Pdldriul a nciv6nyek sem, mivel nincs idegrendszertik. A fenti kcirtilmdnyekb6l kdvetkezik, hogy a pszichol6gia jelensdgtudomany, vagyis nem a megnyilviinul6s hordoz6j6t - az idegrendszert -o hanem annak egyik mrikcid6si form6j6t, a lelki jelens6- geket kutatja 6s vizsg6lja. (Tcibbek kcizritt jelensdgtudomany a fizika is.) A pszichol6gia jellegdbol szinmaztathat6 a helye a tudom6nyok rendszer6ben. A term6szettudomiinyok 6s t6rsadalomiudom6nyok krizcitt foglal helyet, rin. kdzbiilsri tudomiiny. E saj6toss6g magyardzata a pszichol6giai kutatris trlrgy6ban - azaz a lelki jelensdgekben - kereshet6. Mivel ezek nrint 6letjelens6gek a szewezet biol6giai, fiziol6giai stb. folyamataihoz kdtodnek, a term6szettudom6nyos stridiumokkal kapcsolatosak; irm az embern6l a lelki jelensdgek t6rsadalmilag meghatiirozottak, mert az ember t6rsadalomban 61, munkdval tartja fenn magdt, azfital emelkedett ki az iilatvililgb6l, vagyis a t6rsadalomtudom6nyi kutatiisokkal hozhat6 <isszefiiggdsbe. A tdrsadahni hatrisok az emberi idegrendszer mrikodds6ben olyan specifikus 6s differenci6lt mtikciddst tettek lehetov6, arnelyek a legmagasabbrendti 6letjelensdget 6s pszichikus rnegnyilviinuliisokat: az emberi gondolkod6st es a tudom6nyos megismerdst tettdk lehetovd. -?FF

5 1.2. A pszichokigia mridszerei Mint kifejtetttik' a pszichol6gianak 'vok rendszer6ben' leehatrfo3 ott tlrgyavan, megfelel<i Most azt kjt helyetdlt attekintinrink, be a tudomiir;"gi;;richor6gi; meg a tudomiiny ismdrvei'ek' n,ojrr.rli mennyire A mddszer ferernek tervszerti ds cisszeftiggo korlati cel drdek6ben Jqaras, az ;;;ly addig erm6leti megszezettismeretekr; vagy gya- ffi, ris rijabbak megszerzesere szolgiil..,,'fi.ff.:;i"'"?i,:'; #:;l:j;i.;',::;:i::"f,?'ilf i *a""j"o-il';;'b* a tapasztar atra (az B, A megfigyel6s A pszichol6girinak ez alegrdgebbi m6dszere, kdt formdja ismeretes. I. Az \nmegfigtelds Minden embeffrek lelki jelensdgei :T1k amit megfigyelh gukat et. nem Azemberek tudjiik eldg azonban trirgyilagossaggai 6ltat6ban6nma_ szemlehi,"mi"utin^ut tir gy a "gyenrnem a megfi gyer lehet 6snek. egyidejrileg Ezei e rn6llr.. aranya es hi bafonisai ""gi"t. 2. Mdsok megligteldse Ez a m6dszer nagyobb hasznossriggal alkal mazhato, ha rendszeress biztositjrlk 6get, a r'gzitdsdt megfigyelds ds cdltudatossiigir nem iriors6sorban u, oui.tiiuit,irt. I E m6dszernek korldtot szab, hogy miisok lelki j;;n;6geit ami megfigyelhet6' kozvetlentil az megfigyelni a cselekves, nem a lcli*.. magatartiis. e csele-kvdsb6l, magatartiisb6l elvben mi'dent ffi1[1t?jl'li:*lfi.;'ffi:iim;:[*l;;:'; j", "^;"rekvesben E, ",""e","rtiisban A meg b, A kfs6rlet Azota beszdlhetrink a-pszichol6girir6l, mint rinrill6 tudomiinyr5l, vdgeznek' ezert ami6ta eza pszichol6giai ldlektani kultas kisdrleteket legfontosabu,nojrl.r,. Alkalmazdisdnak kettcis feltdtele van: - olyan ktirtilmdnyeket kell teremteni, amelyekbe n a vizsg6land6 lelki jelensdg l6trejcihet, " t.-'iffi'ff[ilj:ffi?i kellenni, hosv aza cselekvds menjen veebe, ameryben a relki jelenseg c, Az explordciris (kik6rdez6ses) m6dszerek A m6dszer lenyege' hogy a kutat6 a vizsgdlt szemdllyel kcizvetlen kapcsolatba kenil k.rdds-vdlasz, A kutat6 JJ.-Jrtil3fff,ftiili'uo'n' a b-.szetg.i;;;il4dr erore me!t.ru.ri.-p m6dszer er6'ye a

6 d, A k6rddfves vizsgflatok Kiil<in<jsen csoportok vizsgitlatfunitl alkalmazhat6 eredm6nyesen. Rcivid id6 alatt sok adatot lehet vele nyerni. A szemdlyes kontaktus azonban hiiinyzik, s ha a k6rd6iv ndvtelen, akkor az egy6n tovdbbi vizsgiiata nem val6sulhat meg, ha viszont ndvvel ell:itott, akkor a kdrddsekre adott v6laszok tiszintesdge kdts6gbe vonhat6. Egyik legismertebb eljrlrds az MMpI (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) 560 k6rd6st tartalmaz, CPI (California Psychologial Inventori) 4S0 k6rdest Iartalmaz, MMQ., A pszichol6giai tesztek I I.( A teszt standardizdlt norma, ami aztjelenti, hogy a megszerkesztett feladatsorozatokat eli,,z1leg nagysz6mi kisdrleti szem6lyen kipr6b6ljrlk, 6s a kapott sz6r6diis alapj6n az ifilagokat tekintik normiinak. A XX. szinad elejdn kezdtdk alkalmazni eloszdr gyennekek 6rtelmi szinvonal6nak megrillapitiisa cdlj6b6l. A ma m6r klasszikus, fn. intelligencia tesztet Binet 6s Simon nevii francia pszlchol6gusok alkott6k meg. A Binet-Simon tesztk6plete: IQ:1K EK Az eltelt mintegy nyolc evtized alatt sziimtalan teszt liitott napvil6got. Ezek kcizott ismeretesek: - teliesitmdnytesztek (a Binet-Simon teszt is ide sorolhat6), fokdnt szenzoros ds intellektu6lis vizsgrilatok celjaira alkalmazzitk. Ilyen a MAWI (Magyar-Wec.hsler Intelligenci a) teszt, ami feln<ittek intelligencirijrlnak vizsgitlatira szolg6l6, r6szben verbdlis, r6szben.ril.ku6r., pr6bakb6l 6ll. Ilyen toviibbd a Rawen teszt is, melyet az angol hadseregben alkalmaztak a IL vilagiiaboru idejdn, az6ta sz6les kcirben elterjedt; - proiekciis tesztek (projekci6; az egyen bels6 vildgrinak kivetit6ddse), a szemdlyis6g megismerdsdre iriinyul6 vizsgrilati m6dszerek, els<isorban avizigillt szemdly tudattalan lelki tartalmit mozgatj6k meg, 6s azily m6don vetit<idik ki. Ezek kdzdtt haszn6latos a: TAT (Thematic Apperception Test), amely a projektfv tesztek kriztil a legjelentrisebbek egyike. Enndl a tesztn6l a vizsgiilt szemdlynek ktilcinfele, tdbb 6rtelmti szitudci6kat dbrizol6 kdpeket,iututnak meg egy vagy tdbb ember r6szv6tel6vel. Az a feladat, hogy a vizsg6lt szemdly mondja el mi ttirt6nik a kepen, s6t azt is mondja el, hogy mi tdrtdnt eddig, 6s mi t<irtdnik a kdvetkezokben. A teszt bepillantrist enged a pszichol6gusnak az egy6n viryyai, sziiks6gletei, 6rzelmei 6s konfliktusai vilig6- ba; Roschach+eszt fekete-feh6r, illetve szfnes t6bl6kb6l 6ll, amelyekben szimmetrikus alaktalan (amorf) tintafoltok l6that6k. A vizsgrilt szem6ly feladata, hogy ehlndja, mit vdlt felfedezni a foltokban. A teszt segits6gdvel a szemdlyisdg kiildnfdle voniisai t6rhat6k fil: drzelmi dlet, dlm6nytipus, intellektus, alkalmazkod6kdpess6g, irrinyults6g stb. A lelki eg6szs6g, illetve betegsdg, u rr"-ilyir6g bels6 6l lapotrinak vizsgillatdfi segiti. Szondi-teszlnegyvennyolc f6nyk6pbril 6116 sorozat. A k6pek k6ros egydneket ibrlzolnak. A vizsgiilt szemelynek ezek kdztil kell kivdlasztaniuk a legrokonsienvesebbeket es a legellenszenvesebbeket. A viilasztiis alapjrin kiiltinbdzo kcivetkeztetdsek vonhat6k le a szem6lyisdg ir6nyultsiigiira, pdld6ul prilyavdlasztiisdra is. Liischer'-teszt szinvillaszt6s alapj6n az egydndrzelmi 6letdbe ad betekintdst. Rosenztreig-file frusztr6ci6s teszt. A frusztrilt helyzet olyan kellemetlen erzdssel j616 6llapot, arni akkor 6ll el6, ha az egyen cdlja eldrdsdben, erre ir6nyul6 tevdkenysdgdben akad,6lyozz6k, vagy "!ilq

7 meggaitoljrik ' A 24 sematikus rajz frusztrfuci6s helyze tet 6brazol, szemdlvnek ebbe a belekdpzelni helyzetbe kell magiftds a vizsgiit viilaszt aani ana" h"st ;;i;;';jffi; hogy megtudjuk' az Ez egydn atesztsegft mlnnyire abban, kdpes a szociriiis ikahazkoddsra, a cselekv6se. feszi.ilt helyzetben sikeres-e ' A tesztek a gyakorlatban bev6ltak ds. a- pszichol6giai kutatdsok Am a tesztekkel sziim6ra is nagy jelentcisdgiiek. kapcsolatban vannak vegljges rerro!,isor<: egyesek miisok tagadjrlk viszont trilbecstilik alkalmazhat6siigukar, szereptiket. Lszdls6sdg i*ut is iulajdonirrr"o, tesztekkel voltak akik hogy a pszichol6giai visszadltek, a j6l hasznrilt ato' terzi"tet hamis t6k' A ideol6girik tesztek' helyes szolgflatiha szemldlettel dllitor is mds eljdrgsokkai tg,a:rr, cdlszeriien a nem pszichol6gus ailjlmazhat6k. veszdlyesebb,,,tesztekkel mint a pszichol6gusf,sztek ndlkiil.,' - mondiiik. f, A miiszeres eljrir:isok A pszichol6giai fulatrlsof 6s vizsgiilatok egzaktsrigat segitik elo v6n olyan jelens6gek a miiszeres eljiiriisok. is megismerhet6k, Ezek rd- scit mzrhet6kl amelyek egydbk6nt kel nem hozzilferhet6k' az emberi drzdkszervek- El6nytik az is, hogy m6s uiiteilitim6dszerek len6rizhet6k, ritj6n kapott kiegdszithetcik. inform6ci6k el- E I e kt r o e n kefa I o gr df (EEG) Az emberi agy bioelektromos potenciiiljainak vizsgiilathra szolgril6 helyezett k6sziil6k. elektr6drik A koponya segitsdgdvel brjrdre felvett ds elvezetei fesziiltsdget resztiil tdbb er<isiti elektronikus fel6s ezt fokozaton rcgziti. ke- Pletizmogrdf A vdgtagok tdrfogatvriltozisait r6gzit6 szerkezet. Mtikcid6s6nek alapja az a teny,hogy kiildnbciz<i I t : t : pszichds hatdsok nyomiin-a vdrkering6s megv6ltozik, ennek kc;vetkezteben fogata viiltozik is. Ebb6l a vdgtagok bizonyos t6r- krivetkeztet-6sek vonhat6k le. Re akc i 6 i dd -md r 6 k6 s ztil d k A reakci6idti mdrds6re szolgrll. A reakci6id 6 az azid6mennyis6g, amely vilasz egy inger kdzcitt ds az eltelik' arra adott A reakci6idri vizsgalata- a kfsdrleti 6rzdkelds, fszichol6gia kezdeteire a tehetci. figyelem, Fontos az a filradtsrig vizsgiiathnill. C s e I e kvdsv izs gdl 6 kd szijt dk Az erzekeldsi, mozg6si funkci6k dsszehangoltsigrit, pontossrigiit ds gyorsas6 szemdlynek g6t vizsg1lja. ktilcinb<iz<i A vizsgillt komplex fdny- ds hlginieiel, trii viilaszolnia. Fl i c ke r -fu z i d v i z s gd I at A vibrdl6 feny, illetv: h}g egy bizonyos frekvenciriniil folyamatoss6 olvad rissze az 6rz6kel6sben. Ezt a frekvenciiit tekintjtik ftizi6s fretvencidn ak, ez frigg reszb en az 1rzekszervek miik6d6s6t6l, rdszben a kdzponti idegrendszer 6llapot6t6l. Automatoszk6p Ennek segftsdgdvel az dntudatlan ds akaratlanul vlgzettmozgiisokat lehet regisztriilni. Adaptomdter A szem alkalmazkod6si kdpessdgdnek vizsgillatira, a fdnyingerkriszcjb meghatilroz6siira haszn 6li6k.

8 Pszichogalvanomdter A bor elektromos elleniillilsa bizonyos drzelmi hat6sokra, figyelmi mtikcid6sekre a fokozott verejt6- kez6s kdvetkeztdben cstikken, ez azfn. b6r-galv6nreakci6, ennek mdr6s6re alkalmazzdtk. Sztereoszkdp A tdrlritds vizsgillatira alkalmazhat6 optikai kdsztildk, amely egyrittal bizonyfda, hogy a bal, illetve a jobb szemtinkkel nem azonosan liitjuk a vil6got. Ennek az eltdrdsnek szerepe uun u tdrliitilsban, aminek vizsgiilata fontos egyes munkahelyeken a munkavdgz6s eredm6nyess6ge ds a balesetek megelozdse cdlj5b6l. Perimdter A lrit6tdr vizsg:ilatdra haszn6lt g6pezet, de a fiiradts6g kimutatiisiira is alkalmazzitk; ugyanis a f6radts6g kcivetkezt6ben a l6t6ter beszrikiil. Alkalmassdg vizsg6latoknal is hasznalj6k. Tachisztoszk6p A figyelem vizsgiilat6ra alkalmas miiszer. Segftsdg6vel kimutathat6 a figyelem terjedelme, amely egyfttal a faradts6g mdrt6k6re is utal. Tachiflex A figyelem rugalmassdg6nak m6rds6re val6. Audiomdter A hallris mtiszeres vizsgiiatdra hasznillt kdsziildk. Az izomrcndszer mtikhddsdt vizsgdl6 mfiszerek(emg) Er go m d t e r: m6ri az izom munkavegzdsdt. ERG; a szemmtik<idds funkcion6lis eps6g6t vizsgdlja. Dinamogrdf: akez erejenek 6s kitart6s6nak vizsgiliatilra val6. Tremomdter" (tremor: a test bizonyos r6szeindl, pdld6ul akeznel megjelen6 akaratt6l ftiggetlen izommozgits) a tremor megdllapit6siira alkalmazott miiszer. Ergogrdf: regisztriil6 szerkezettel ell6tott ergom6ter, amely rigy kdpes egyes izmok vagy izomcsoportok munk6j6t mdrni, hogy mds izmok mozdulatlans6gban u*ouk. A munkamozgds biztonsdgdnak vizsgdratdra alkalmazott mfiszerek MST : mozg6skoordinrici6t vizsgril6 gep. Konfliktusttirdst ds dantdsidtit elemz6 kiszi)\6k. Szimuldtorok: j6l alkalmazhat6k a kiilcinfdle konkrdt g6pek ds j6rmrivek kezel6indl, vezet6inel a munkakdri alkalmass6g vizsgiilatdra. ortorater: a forma, a t6r, a m6lysdg es a szinerzdkeles vrzsgitlatira.val6. F

9 2. A pszich6s jelens6gek 6s a munkabiztonsrig kapcsolata 2.1. A lelki jelens6gek funkci6i A lelki jelensdgek az ember es az allatktilvikiggal val6 toviibb' kapcsolat6ban Kifejtettrik, alakultak hogy az ki 6s dledelensdgek fejl<idnek uol{ tartoznak, komp lexumnak, r6sz6t kdpezik ami t dltaliban a*ak dl a etnek mrikcjdes- tekintrink. Az dletfulyamotok ldncolatdban az 1letmfrkddds egtik kalmazkodiis alapvet formdja a kcimyezeti az alkalmazkodds. feltdtelekkel Az val6,tirrrrr*! alpessdge' iiztositasat jelenti. hogy szervi Az mtikdddseiket, er1r;nyeknek az tevikeriyredk"-t'kftsek a ke- szabiiyozni' a kdrny"r"ti mintegy hutaroknak egyensrilyba megfelel6en hozni a r"ltet!t"*"li ktiliinb<iztettink ez[ltalbiztosfdiik morfol6giai fennmaradiisukat. 'nnmaraoasukat' ds funkcioniilis Mec,- Merarkarmazkodrist. Morfol'giai alkolmazkoddsr6l besz6hink, amikor u. formailag itot^y ds ahloz, szerkezetileg hogy dletben is az maradhasson, adottkdmyezethez idomul. t al ril A ko t<irzsfejl6dds zunk az alkalmazko soriin sziimtalan d 6s e fo rm6j esetben rivai (p i r"ll;;^ "l rrrur.r, Afunkcioncilis uszonyok). alkalmazkocldsn\l a'szervezeten beliili kdmyezethezval6 folyamatok e, n'nt,iaerek alkalmazkodrist. teszik leheto'i Ide tartozik-a - firi"iogj"r olyan alkalmazkod6s, kdrniai ds egydb amiko folyamatok j6tsz6dnak r a szeryezetbc. te, u*"tyek h<iszabdlyozris)' a k6mye zeti A hatisokat funkcionrilis kiegyenlfrik alkaimazkodhs (pr. legmagasabb A cselekvds formrija a olyan cselel<vds. dletmtiktid6s, melyben - ;;;;; zethez. agy ilratmegviiltozrada viszonyiit a kdrnye- Amikor az dlfildny vdltoztatia mes vis.lgnydt a kornyezetfez,akkor sajrit helydt megvirltoztatja, a kdrnyeze tvitrtozatran, ei f6le{az de illlaticreteneffi c! a el<il ddlre ilemzl.pdldriul kcilttiznek: u ujnaor-uaarair a kcirnyezet tjhet a hideg nem villtozott, deiz Amikor lllattdri a viszonya cselekvds igen. kcivetkeztdben a kdrnyezr, ^.giittirik, sabb szintri' akkor els<isorban ", u, utxit^,azkodiisnak emberi cselekves maga- form6ja. p'eraa"l lrogy a ttizet hideg grujt' ellen hdzat azember epit fgy stb. vddekezik, Az embern6l " to-y.r.iaktfv nyegdvd' s 6tilakftrisa ennek 6ppen uar* a u munka tev6kenysdg az eszkdze. 16- e mtuitagttdukfrara sor6n alakul ki a munka techniffil:iffi11$i,i,ti;lii'ftiliifi.:','"*?:';;ffi?;;6tos szerepe es reiaaatui uu*ur;..e- A cselekvds az emberi ds rillati att-atmaztoafs jdbe a ;aj6tj1 s itt lelki jelens kapcsol6dnak 6q"k:.amelyek az 6ledelens.gek ugyunir.u re'd- cselekvdsi ber ia'iyitia*.i4aradva 6rzdkeli a h6mdrsdktet * "lo"o p61ddn6l, cstikkeiesdt az 6s em- befiit,,uev dorutra ;iitat az kel' id6jar6s A lelki jelensdgeknek v6rtoziis6t drzdkerve tehdt vrin- eza biol6glai pusztulna. funkci6juk, egydbkdnt az ember az iilat el- A cselekvds azonban csak akkor tdltheti be a szerepdt, a ha. kdrnyezeti megfelel hat6sok a val6silgna egyenlo k, azaza drtdkrien krilviliig, (adekv6tan) rti'kr6z;lnek Ennek az szervi embe ri feltdtele iznutiorganizmusban. az dp idegrendszer, amely a krils6 hatriso krizvetlen felvdteldre, illetve fellffi:1t--ril1:ltlrffjnden lefti mtikdd s ataplaz iaegrendszer, amery it u. erzekszervek jut- I

10 Amikor az iilat 6s az ember valamit liit, hall, tapint, figyel, illetve amikor az ember gondolkodik, tewez, elkdpzel, tirtil vagy szomorkodik, a kdzponti idegrendszer6ben mindig valamely folyamat trirt6n6s, megy vdgbe. A Ielki.ielensigeknek tehdt kett1s funkci6juk van: ' a) szolgdlidk a ual,sdg megismertisdt, mivel mintegy tiikrrizik a val6siigot. A vev6 benniinket viliigr6l k6*il- a lelki jelens6gek segftsdg6vel nyeriink isiiereteket. b) Irdnyitidk a cselekvdst, azemberi 6s 6llati alkalmazkodrls e fontos megnyilviinul6s6t. A megismerds a cselekvds szoros kapcsolatbaa rillnak egymrissal. p6ld6ul i-it o, egy j6rmii kedik az ember kcizle- vagy dllat fel6, ha az megfelel<ien drzdklii a vesz6lyt, akkor kiv6lt6dik cselekvds, a elugrik,elszllad megfelel' aveszdlyforrris el<il. Ellenkez<! esetben bek<jvetkezik a baleset. Az ember tiirsadalmi ldny, enndlfogva nemcsak a termdszeti, hanem a tiirsadalmi alkalmazkodik' k6rnyezethez is Ez magasabbrendti cselekvdsform6kat igdnyel, 6s bonyolultabb, Ielki differenciriltabb miiktiddseket feltdtelez. Az ember idegrendszerdnek szerkezete es runtciola renci6lt, bonyolult, kdpes diffe- e magasabbrendti alkahnazkodds irrlnyitrlsiira. Az emberi pszichikumban mindaz ami kifejezetten embe ri az tirsadalmai l6tb6l dalmilag fakad, 6s determin6lt, tilrsa- szorosan dsszeftgg a trlrsadalom fejkid6s6vel 6s a munkdval. 2.2.Idegi szabfly oz6s : A magasabbrendri dltildnyek rendelkezn "y zzz?l a tulajdons Lggal,hogy mind kod6' a kiilvil6gban mind a ural- szervezetben lejritsz6d6 viszonyokr6l, v6itozisokr6l informrici6t Ezeket k6pesek fel felvenni. tudjek dolgozni, s a kulcjnbciz6 jeilegti informdci6kat egymilssal kapcso ez6ltal latba megfelel6, hozzitk, a ldtfenntartrls biztosit6, cdiszerii alkalmazkod6sra, magatartiisra k6pesek. Az emberndl kialakult a tudat, a gondo-lkodris kdpess6ge is, amelynek"a lipj,a nek azidegrendszer. kdvetkeztdben En- az of 6to ingerekre m6r nemcsak <iszt-oncisen reag6l, hanem is tudatos vrilaszolhat. cselekv6ssel Ezt a feladatot az idegrendszer 6s az rzlkszervek l6tj6k el. Az emberre nemcsak a biol6giai trirvdnyek drvdnyesek, hanerir a tiirsadalmi amelyek krirtilm6nyek rilland6an is, alakftjrik. Az etnber,.mini eloleny iotytono. kapcsolatban 6ll kdrnyezetdt a k6rnyezet6vel. tudatosan. A al.akitja, u ttgy l6trej6tt vatiozrlsot visszahatnak rri. A kolcscinhatrls egyik 3lPj1 a nyitott genetikai k6d, a mrisik az dmberi tomvrr"t. A kettri dinamizmusrinak er6vonaliin jelenik meg az emberi.pszichd, amely az rircikds kulsrt ds bels6 viitozitshozval6 alkalmazkodiist beinditj a, v ezerli 6s szabiiy ozza. Az elo szervezetet fel6pft6 6lo anyag a protoplazma, ennek legdifferenciriltabb protoplazma formrija a sejt. alacsonyabb A organizdci6s form6i a virusok, baktdritiaok 6s a seittozti iillom6ny. (intercellul6ris) A magasabbrendii szervezetek sejdei azonban elvesztett6k 6nrill6 tevdkenysdgi.iket. szelezet Mtikciddsrik eg6szdnek a cisszerendezetts6gdben rejlik. A koordin6l6 munkrlt a, iaegr"na szer v6gzi hatasokkal megfi::t"#-iai egytitt. A szjrvezet egys6ges egdsz,amelyben a rdszek-ha tnak azeg6szre 6s A szervrendszerek a ktik;nbaz dtetmfrkoddsek vdgzdsdre csoportosulnak. Azemberi rendszerei: test szerv- - idegrendszer, - mozg6srendszer (csontvaz- 6s izomrendszer), - zsigerrendszer (emdszt6-l6gz6-vizeletkiviilaszt6, nemi szervek - belso elvalasztiisri rendszere), mirigygk - vdrkeringds rendszere, - erzdkszervek rendszere. l0

11 Ezek 6sszess6ge alkotj a az emben testet (szervezet). Az idegrendszer egyes lltgsitja az egyes szervek krircsrin.s szervek kapcsoratiit; mrik6d6s6t, ds cisszeko ti a szervezetet a kiilvi r6ggar. ds szabdlyozza az a, Az idegrendszer feraclata, funkci6i 6s fet6pft6se Az idegrendszer specirlli szcjvetekbol 6ptil fel. dll' Itt Az megy idegszdvet vdgbe az neuronok idegi szab6lyozas.' 6sszekapcsor6drisrib6r rn.ly kiterjed litrisa a szerv i "geszszervezetre, ubesz vagy szervezetre, a szervezet zavar1var j6r. esetreg el mrikciddsi rabi- Az idegrendszer hdrom alapvettfeladatot - ldt el: ingereket veszfel vagy ak<lmyezetb6l.vagy - magrib6l az ingereket a szewezetb'l; citarakttja ingert)rettd, - amit u torpjntotban megfeleld vdlaszokat dorgoz fel; kt)ti a sziilrsdgeszervekhez. Ezeknek a funkcilknak specidlis oni6*to alapiuk Az inger van. felvdteldt a receptorok vdgzik. T:"[';;'iigerfelvevri idegk6sztildkek, biol6giai jelfo-,?*;,'j,.j,iu?l,lll,,ff;:1,?:bff:ipffi;;;;i;,ffik. Az inronia.ijiiine",t) rervev,i appa_ A receptorokban keletkezci ingertileiet (iinpulzust) az tn. iyo. r?toens) idegek tov6bbitj6k az l*';i1,ll;:ffiitr1?;:?t5::5l:il*j;il;;;ffi.ilt,r,ti n'"'io'o'kjpcsorrisi rehet<ls6ge I b, fnformdcirifelvevd appardtus Az adekviit viselkedds el<ifeltdtele tehdt a krilviligr6l miiltsrig. ds szervezet bels6 rillapotrir6l val6 infor- Adekvrit inger alapjrin (shernington - nyomrin) megktilcinb6ztettink me chanore --"' cenryoklt..(lzlfi,szaghsi, : - uir..rafiij, t e r m or e c ep to r o kat (h<i6rzdklet), - ozmoreceptorokat, - finyreceptorokat. Az inger forriisa szerint elkril<iniilnek: - az exteroceptorok, ameryek a krirvilrigb - 6r.sz.fumaz6 az interoceptorolc' ingereket veszik amelyek fel; a szervezetbelsri ingerrinrl Ezek kdtfeldk: r.trogrisiira szolgrilnak. - proprioceptorok (ameryek az izmokban talilhat6k), ^:'Wif"':r:::^fi**lfffio','*'n', keringds,,.e,,te, ds kivilasztds et6trisa). - ko nta hr e c eptor o k (pi. tapint6s), - ' telereceptorok (pi. feny, irang). A viilasz azfin' *:t:t9t (effeiens) iclegeken kereszttil jut el a megfelel6 szervhez eshozzardtre a :;:f:;:l:;y"::,:li izom-6sszet',i'oaart, *i,iey -iroae,,).,{ -oto,o, idegrost vdgz6ddsdt ll

12 c, Az idegrendszer r6szei Az idegrendszer szomatikus periferidlis 12 pir agyideg 3l p6r gerincvelsideg gerincvel6 agn,el6 El6agy Kdzdpagt agykocsiinvok, ikertestek tobozmirigy hid, kisagy, nyiltvel6 nag/agy fdltek6k, lebenyek, kaztiagt thalamus, hypothalamus A szomatikus idegrendszer az akaratunkt1l figgd idegmilkdddst szabdlyozza. Anat6miailag kdzponti es kornydki rdszbol 6ll. A krizponti rdszhez tartozik M agy ds a gerincvel6, a kdrnydki (perif6- ri6s) idegrendszer az agybolds a gerincvel6b6l kil6p6 agy-, gerincvel6 idegekb6l 6ll. Az agy 6's a gerincvelo a feltdtlen 6s felt6teles reflextevdkenys6g kdzpontja. A kdrny6ki r6sz az 6rzb 6s motoros idegek kozpontok fel6 tart6, illetve azokat elhagy6 idegrostok 6sszess6ge. A vegetafv vag/ autondm idegrendszer az akaratunh1l fiiggetlen idegmfikdddst szabdlyozza. A vegetatfv (auton6rn) idegrendszer anat6miailag egysdges, de mtikdd6s6ben ellent6tes (antagonista) hatiisukn6l fogva kdt csoportra oszthat6: szimpatikus (6sszehriz6) 6s paraszimpatikus (elemyedo) hat6sara. A vegetatfv idegrendszer akaratunkt6l ftiggetlen mrikod6st, a bels6 szervek mtikod6sdt (emesztes, legzes, stb.) szab5lyozza,tov6bb6 beidegzi a mirigyeket, sitna izmokat 6s ereket. t2 'G

13 i I A kiizponti idegrendszer A gerincvelf Az emberi gerincvelti ujjnyi vastagsilgri, kb cm hosszri gerinccsatornriban elhelyezked<i kdtdlszerii test. A szimmetria tdrv6nyeinek megfeleloen az idegpilrok sz6mrit6l fiigg<ien szelv6nyekre tagol6dik (8 nyaki, 12 mellkasi, 5 6gydki, 5 keresztcsonti, ds I farkcsonti szakiizra). A gerincvel6 metszeti k6p6n sziirke 6s feh6rdllomrinyt lehet elkiildniteni. A sziirkerillom6ny kfvtil, u f"he, beliil helyezkedik el' A sztirke6llomiinl't idegsejtek (kapcsolcl, szabiiyoz.o kozponi), a feh6rrillomiinyt idegrostok, irn. pdlyrik alkod rik (ingertiletvezer<ik). A sztirke:illomiinyon beliil az idegsejtek magokat alkotnak. Ehilso szawai a motoros, hetuls6 szarvai az 6rz6-, az oldalszarvak pedig a vegetativ sejteket tartalmazzltk. A feh6rrillomrinl't vel<lhrivelyes rostok alkotjiik, ezek rin. prilyrlkkri rendezodve kialakitj1k a szdll6, vagy fet- afferens pdlydkat. Ezek: - eltils6 - oldals6 k<itegrendszer (nyomits-, tapint6s-, frljdalom-, 6s hoingertiletet vezetnek), - oldalk<jteg - kisagyrendszer (izmokt6l, iziiletekt6l, testhelyzetrcil viszlnform6ci6t - az agyba), hrlts6 k<ite grend szer(magasabb drzdseke t sziilit a kdzpontok fel6). Leszdlli vag,, ffirens pdlydk Piramis sejtek alkotjrik, melyek az agykercg motoros kdzpondaib6l viszik az agytorzs6n, a nyriltvel<in keresztiil a gerincvelo motoros sejtjiihez az impuliust. A piramis pdtydn ai'akaratlagos mo z g6so kat ind id iik, vezdrl ik e s szab itly ozzil<. Extrapiramiddli.s pdlydk ereddsi pontja az agyvel6, szereptik van azautomatikus ds kfs6ro mozgdsok kivitelezdsdben, az izomt6nus szabillyozitsdban, az drzelmi iillapotokat kisdrri rnimikai mozg6sok szervezdsdben. Megiegyezzik, az rijonnan tanult mozg6sok el6szdr akaratlagosak - tehrit a piramis pillyarendszereken keresztiil jutnak drv6nyre, - k6s6bb automatikussri v6lnalk. p6ldriul ge,.- kocsivezetds tanul6sakor a tengelykapcsol6 miikcidtetdse akaratlagos, nagy figyelmet igdnylo tevclkenys6g, de hosszas vezetdsi gyakorlat ut6n a jiirm iivezeto m6r,,oda," fifrr.i',,-ugy kapcsol. vegetatfv pdlydk: Az agyveloben fekv<i magasabb vegetativ kozpontokbot'tiinouto motoros piilyiik, amelyek a gerincvelci oldals6 k<iteg6nek oldalszerii vegetatfv sejtjein vdgz6dnek. Vegetatf.,, mtiktid6sek szaminaszdllitanak informrici6kat (pl. mirigyek, tctitclnt<izo szervet sima izmai, erek). Az agtvelf Az agyvelo a k<izponti idegrendszernek a koponyatir egbe zitr6sze. H6rom r6tegri agyhrirtya boritja. Az agyhdrtva, valamint a koponyacsont kdzdtt ut ugyfolyuddk van, arni azagykamriikban termelodik' Az emberi agy ttimege kb gramm. a rerrr* agyveleje kb. l;0 grammal nehezebb. Felszfne erosen bardzdiit. A nagyagy kdt szimmetrikus feltekeie vaiit. A nagyagy az agyvelo tovribbi kdt rdszdt, a kisagyat ds az agytdrzset - feliilndzetben - teljesen takarja. Az agyvelo fejloddstani alapon h6rom fti r6szre tagolhat6: azutoagyra, ak6z6pagyra, ds az eloagyra. Ut6ag r sze a nyrltvelo, a hid ds a kisagy. A nyillneki a gerincvelo folytatrlsakent azrin. hidig tart. A h{d az. agyalapon a kdz6pvonalban fekszik, g"rlt"ny" nagysrigri kdpzodmeny. Fontos p6ly6kat k<izvetit a gerincvelo., a^nyfltvero, az agyvelo 6s a nagyagy, vatamint a kisagy k6zcitt. A kisagt batizdiit felszinii, kdt feltek6b6l 6116 ri.tu-.-fontos szerepe van az egyensrilyoziisban, az izomtonus szabiilyo zisirban, a mozg6s-risszerendezetts6gben. A kdzdpagtdan fontos idegrendszeri kdpzodmenyek heiyezkednek el. Itt vannak a szemmozgitsokat ir6nyft6 III-IV-VI agyidegek magjai, a let6sl reflexekkel (pupillareflex) kapcsolatos felso ikertestek' a hall6reflexekkel tisszeftigg6 als6 ikertestek magjai, touabua a fekete 6s piros magcsoportok. A piros mag ktilcinds motoros centruma az extrapiramid6lis rendszemek. l3

14 Akdzepagyon fut ifi a fo erzbpitlya, a hti, a filjdalom, a tapintils rosdai 6s a hallls p6ly6ja. Szerepe van ati$ekoz6diisi reflex mtikdd6sdben, a fdny, azaj fele forduliis reflexdben ds az risszerendezett mozg6sban. Az e I 6 a glthoz tartozik a nagy agy 6s kriztiagy. A nag,ugt kb. l6 millirird idegsejtbtil tevodik 6ssze. Kdt f6ltekdr ktilonb6zhettink meg, amelyet t e kervdnye k, b ar ir;ditk, hasaddkok j el I emeznek. A fdltekdk lebenyelve tagol6dnak. Megktikinbdztetrink: - hornloklebenyt (felso, kriz6ps6, als6), - fali lebenyt, - nyakszirti lebenyt, - hal6ntdki lebenyt, - sziget lebenyt. A fdltek6k sztirke 6s fehdr 6llomrinyb6l tev6dnek cissze. A fehdr 6llomrinyban helyezkedn ek el az akaratt6l ftggetlen mozgiisokat szervezo kdregalatti idegrendszeri k6pz6dmenyek. A fdltek6ket kiviilrol a sztirke6llomiinfi, kb. 4 mm vastags6gt ugyter"g (cortex) boritja. A k)rnydki idegrendszer 12 pir agyidegbril 6s 3l p6r gerincvel<iidegboiail. Egyetlen idegnyulvrinyon csak egyirrinyban trirtdnhet az ingeriiletvezetds. Ennek alapjinmegkiilcinbciztettink: - centrifug6lis kdzpontb6l a periferia fel6 halad6, - centripetillis perifdridr6l a ktizpont feld tart6, - 6rzo 6s motoros ingeriiletvezet6sirdnyokat. Avdgfdcska (telodendron). A neuron 6ltal6ban faigszenien v6gz<idik. Evegz6des egyik esetben ingenilet felvdtel6re (receptor), m6sik esetben az ingertilet leaddsra (effektoi) szolg6l. A neuron vdgz6ddse vagy egy mrisik neuronnal, vagy afelsz6ll6- vagy avdgrehajt6 szerwel 6ll kapcsolatban. A neuronok egymiis k<izotti kapcsolatilt az un. cdlszervvel val6sitja meg. A neuronok egymrissal szinaptikus kapcsolatot l6tesitenek. Az idegsejt testdn vagy dendritjein sok neuron v6gf6cikai v6gzodhetnek (interneur6lis szinapszis), amelyeknek egyik r6sze ingerl6, miisik rdsze gdtl6 idegrost. I d, Az idegrendszer miiktid6se Az idegrendszer valamennyi mrikdddsi formrij a termdszetesenem azonos a lelki jelens6gekkel, de az idegrendszer ttirtdn6sei kapcsolatban rillnak a pszichikus megnyilvrinuliisokkal. Benni.inket a munkavegzds miatt kiilcindskdppen drdekelnek a reflexek, melyek fontos szerepet tdltenek be a munkabiztonsd,g szempontj 6b6l is. A reflex valamely ingerre a kcizponti idegrendszer ritjrin adott v6lasz. Ndhrlny fogalom tisztdzisa sziiks6ges a reflex meg6rt6s6hez. Inger = akulvikig valamely tirgya,jelensdge (fenyinger, szaginger, stb.). Ingerlds : az ahat6s, amely az embert dri. Ingertilet = az idegrendszerben vdgbemeno folyamat, amely az ingertol, s az ingerl6s hatiis6ra jcin ldtre. K tfajta reflex ismeretes; afeltdtlen ds afeltdteles reflex. A feltdtlen rejlex veliink sziiletett reflex, 6tordkl6tt idegkapcsolatokban fix6l6dott; k6rnyezeti hat6sokra a szerv ezet v6l aszreakci 6it kdpezi. A biol6giailag dletfontossiigri ingerekre val6 felt6tel ndlkiili reag6liist jelenti, ds a kcizponti idegrendszer alacsonyabbrendii rdszeinek kdzremrikcidds6vel jrin l6tre. A gerincvelis es az agytrirzs vesz benne rd,szt, az agykdreg ndlki.il. Ilyen peldriul a pupillareflex, vagy az a jelensdg, hogy ha megszrirja valami a keztinket, akkor elr6ntjuk. t4

15 A feltdtlen reflexfv hiirom elemti. Els6 eleme: a b6r frijdalomdrzdker<! receptora felveszi azingert, m6sodik eleme: az ingertiletazagy megfelel<! rdszdbe jut, harmadik eleme: az agy motoros kcizpontj6b6l a gerincvekibe megy az,,utasitirs,,(a kdz elrrintrisa). A feltdteles reflex az 6let folyam6n tanul6s, tapasztalils ritjdn j6n l6tre. L6ny ege az,hogy k6t i'- ger sorozatos tdrsftiisa kcivetkeztdben egy bizonyos ido utdn az 6letfontoss6gri reflexmiikcid6s a semleges inger hat6siira is vdgbemegy, ugyanis <isszekrittetds keletkezik a kdt ingerhatrisnak megfelelo idegrendszeri tertiletek ktizdtt. Ez lehet6vd teszi,hogy az irreleviins inger ugyanazt areakci6t vdltsa ki, mint az eredeti, felt6tlen - azazbiol6giailag relevdns - inger. A feltdteles reflex ldtrejiittdben magasabbrendti idegkdzpontok- azagykdreg - is r6szt vesznek. Az elozo pdldrinril maradva, ha miel6tt megszrirniink a Lezunket, egy i6mpa gyulladna fel, aklior ennek tcjbbszrjri ismdtl6ddsekor miir a fdny felvillandsakor elriintjuk a lezrinklt. A feltdteles reflexiv ndgy elemti. Els6 eleme: a feny ingerli a szem idegvdgztid6seit, mrisodik elem: a Lit6idegen kereszttil az ingertilet az agykeregldtomezdjdre kertil, harmadik elem: innen megy a parancs a motoros k<izponton iit a gerincvel6be, negyedik elem: a gerincveltib<il j<iv<i impulzusra aklz elrintrisa megt6rtdnik. A feltdteles reflex nagy jelent6s6gti a krirnyezethez val6 alkalmazlod6s szempontjdb6l. A jelzi) funkci6 rdvdn az ember id<iben felkdsztilhet a kedvezci inger befogadasiira, a kedviz<iilen ingeriratdsok elkeriildsdre. A dinamikus sztereot[pia tdbb feltdteles reflexb6l rill, ha ezek afelt6teles reflexek ugyanabban a sorrendben megismdtl<idnek, akkor olyan idegkapcsolatok jonnek l6tre, amelyben ezek egymdsut6n, szinte automatikusan bonyol6dnak le. S6t, ha egy-egy inger kimarad, akkoi is megval6iul, illetve sok esetben elegend<i a jelzsinger megadrisa ahhoz, hogy a reflexrendszer vdgbemenjen. Ezen alapulnak a szokilsok, napi feladataink elvdgzdse: <ilt<izk<id6s, munk6ba mends,lunkavdgzds egy j6 resze. Minden idegrendszeri folyamat id6t vesz igdnybe. Egy kis6rletben pdlddul a vizsg6lt szemdlynek azt az utasitrist adjrik, hogy a fdny felvillan6sra azowral tegyen egy mozdulatot, pdldiiul nyomjon le egy gombot, a fdnyhatiis 6s a mozdulat k<izdtt eltelo id6t pedig pontos m6r6eszkriz6kkel iegisztr6lj6k. A reakcil : az inger felttinds6t6l az arra adott v6lasz megkezd6sdig eltelt id6. A reakcioid1 azt mutada, hogy milyen gyorsas6ggal terjednek tova az id,egfoly,amatok iz Erzekszervekb6l a mozgat6 kcizpontokba, majd az izmokba. A reakci6ido hosszrisiiga vagy rdvidsdge t6bb tdnyezot6l fiigg: egy6ni elterdsek, 6letkor, adott lelki iillapot, fiiradts6g, stb. A reakci6id6 mdr6sdre sziimos kdsztildket alkalmaznak. Ldnyegi.ik: azt m6rik, hogy f6ny vagy hangjelzds ut6n a vizsg6lt szemdly milyen gyorsan jut el a villasziakci6ig, vagyis g;b, kar, stb. lenyom6s6ig. A megfigyeldsek azt mutatj6k, hogy abban az esetben, ha a kis6rleti szemdly a t6le telhet6 legnagyobb gyorsasriggal reagii a fdny felvillandsara, a reakci6id<i igen r6vid, a m6sodperc t6rt riszet teszi ki. Ha a kisdrletet rigy m6dosftjuk, hogy a vizsgrilt szem6lynek a f6ny felvillan6sa 6s a mozdulat k6- zdtt gondolkodnia, mdrlegelnie kell - vagyis ha 6rzdkel6s ds mozg6s koze m6s pszichikai folyamatok is iktat6dnak, - akkor a reakci6id6 megnyrilik, vagyis a pszichikai folyamatok lezajl6sa id6t vesz igdnybe. Ha a kisdrlet rigy zajlik le, hogy pdlddul felv6ltva villan fel piros ds zrjld fdny, s a vizsg6lt szemelynek p6ldrlul csak piros fdny nyom6n kell mozgiist vdgeznie, akkor az tapasztalhat6, hogy figyelme kizitrolag a piros feny felvillaniisdra irdnyul, azdld fdny felvillaniisa nem befolydsolja a reakci6ido tartalmdt. Az ilyen irdnyitott jellegii, csak rneghatdrozott ingerforrdsok fetd forduld tirzdl5

16 kelist nevezztik medig,,eldsnek. Ebben az esetben a miisodik jelz6rendszer folyamatai (a feladat sz6beli rdgzitese) m6r eleve meghat6rozzitk azdrzdkeldsi folyamat jelleg6t 6s i*inyul6srit. Mindennek a munksbiztonsdg szempontjdbdl kiltdnosen nagpt jelentdsige van, hiszen a munkafolyamatok nagyobb rdszlnel a biztonsiig 6ppen azon mrilik, hogy a dolgoz6 a rnunkafolyamaton beltil meghat6rozott hat6sokra pontosan, mindl gyakrabban es mindig."gf"6l.i m6don reag6ljon. Az ingerek felfogiisa, a ktizponti idegrendszerbe val6 tovribbitris feldolgoz6sa, s ennek alapjiin a rnozgdsokat indit6 izgalmi vagy megsziinteto gritkisi folyamatok kiv6lt6sa, mindez egyi.ittese' alkotja a mozgdsvezdrlds idegdlettani folyamatrendszeret, miis sz6val a tevdkenyseg fizi6l6giai szabiilyozitsitt. E szabiilyoz6si rendszerbe iktat6dik a pszichikum a maga saj6tos jelens6gdvel. A lelki rntikdddsek b6rmelyik ldtrejtittdhez egyreszt a ktilvillggal valti krjlcsrinhatis, misr1szt az idegrendszer cisszehangolt mtikdddse sziiksdges. Nincsenek elszigetelt pszichikus mrikriddsek. A valosrigban mindig egym6st 6tsz<ivti, egym6ssal kdlcsdnhatiisban 6116 lelki jelensdgek rendszer6- vel 6llunk szentben, s a tevdkenysdget is mindig a pszichikus folyamatok 6s tartalmak szervezod6st nrutat6 komplexum ai szab iiy ozzir.k., A lelki jelensdgek 6s a magasabb rendii idegm ii ktid6s mozg{stiirvdnyei Mint emlitetttik, a lelki jelens6gek a legmagasabb rendii idegrendszeri formdkhoz kapcsol6dnak, a kcizponti idegrendszernek filogenetikailaga legrijabb, de legbonyolultabb, legfinomabb miik6d6sre kdpes reszehez: az agltkdreghez. A pszichikus jelensdgek alapj6ul az agykdreg saj6tos mtikrjddse szolg6l. E zek mozgiistorv6nyei : - Az idcileges -feltdteles - idegkapcsolatok kdpzdddse. Az agykdregben a krilso ingerek hatiisiira idegizgalmi vagy ingertileti g6cok keletkeznek, ezek egymiissal ideiglenesen kapcsolatba keriilnek. Ezt jelzri tevekenys6gnek is nevezziik. Pavlov nyomiin k6tfajta jelzorend,szert ktilinbrjztetiink rneg. Az elsd jelzrirendszerndl a ktlrnyezeti ingerek, mint kdzvetlen jelek drv6nyestilnek. A rttdsodik jelztirendszer llnyegeben nem m6s, mint az emberi beszdd ds gondolkod6s, ami a felteteles ingereket kdpviselti figyelmezteto jeleknek, jelzdseknek szavakban kifejezett rendszere. Az emberndl a rnrlsodik jelzorendszer a cselekvds ds a magatartiis legfsbb szabiiyozoja. - Az idegfolyamatok iruadidci6ja ds koncentrdci1ja Az agyk6regben amikor figyeliink, drzdkeltink, gondolkodunk stb. ingeriileti g6cok keletkeznek. Az ingertileti g6c tart6san nem korl6toz6dik az agykdreg egy pontj6ra, hanem egy ido ut6n sz6tterjed, azaz inadiitl, ez az irradidci jelensdge. Eiel elientdtes hatas is l6trejrin: a gdtl6s, amelynek az a szerepe, hogy ezt az inadi6ci6t lokaliz6lja, de ezzel egy m6sik folyamat megy vdgbe a koncentrdcid. Ugyanakkor a giitlis is inadi6lhat az agykeregben, ez esetben az ingertiletnek van ilyen kiegyenlit6 funkci6ja, es az gyijti rissze egy pontban a g6tlisi folyamatot. P6ld6ul: munka kdzben valakit hirtelen hat6s dr, emiatt a gdtl6si folyamat oly eros lehet, hogy az az egesz agyk6- regre sz6tsug6rozhat, az illeto val6siiggal megb6nul, legdtl6dik, ahogy mondani szok6s,,f6ldbe gydkerezik a lftba", cselekv6skdptelennd lesz. Ilyenkor kdnnyen tortdnhet baleset. Tehin az irradidci6 akkor kdvetkezik be, amikor az ingenileti g6c vagy a gitl6s szdtsug6rzik. A koncentrdci6 az inadi6ci6 ellent6tes folyamata, amikor az ingertilet vagy a g6tl6s cisszpontosul. - A kdlcsdnds indukcif az agykereg miikdddsdnek azt a tdrvdnyszertisdg6t jelenti, amikor egy bizonyos kdrgi folyamat koncentriici6ja a k<irnyezo tenileteken ellentdtes vdltozdst hoz Idtre, tehii az ingertllet ds a gdtliis egymilsra kolcscinrisen hat6 folyamatok. l6 "w

17 Kd tfaj t a i ndu kc i 6 t i s mer iin k : - negativ indukci6r6l beszdhink akkor, amikor az gritlis agyk regben azingeriilet mellett er6scidik a - a pozitiv indukci' ennek forditja, az agykdregben a gritlis mellett er6sddik az ingertilet. Magasabb rendii idegmiikiid6sek alapelvei Pavlov munkriss6g ithoz fiiz6dik ezeknek, u i i-d.ry.renis6geknek A determinizmus a feltdnisa elve lenyegdben 6s rendszerezdse. azt jelenti, h;;;;"rvezetben men6 folyamatok 6s kcizcin az idegrendszerben ok_okozati Osszeftiggd, v6gbe_ u# A struktitra ds dinamizmus elve azt feieliir, hogy az idegrendszer feldpftdse 6s miik6ddse egy- ""l,tffi;:,::f"',".fffifi:;f; l;[t;;"'k";;'-;j "?"'t;io egvsdge ati renn, vagvis min6r 6j- Az anal[zis ds szintdzis elve: azidegrendszer mtik<id6se szekre lehet<ivd bontiisiit (analizis) teszi minden megnyilviinul6s ds rijra egesje rd- arakitris:it (szint6zis). A tudatos szabdlyozis: tirsadalmi kiirnyezet A kdmiai ds idegi szabdlyozds mellett az emberndldtezik dalmi egt kdrnyezet' harmadik szabtilyoztis Arisztoteld is, sz az a tdrsa- embert,,zoon politikon"-nak Az emberi pszichikum itarsaaahi+6rsas l6nynek) az eletjelensdgek nevezte. legmagasabu -.gnyilu6nukisi fejl<idds csticsa, formajrinak ntinden tekinthetri. el6zi fdzis Jcstcsra,,Ez a iltast rroig7io,'. netikai Ennek programj6nak biol6giai alapja nyitottsiiga. u, "-b., g"l A genetikai prog.*"rryitott kornyezet' rdszdt tiirsadalmi r,,tirr-, r"p;ait',) k<irnyezeit6lti mindi g az a kl (frja), amibjn dl. viszonta.kitiiltds z6rt' hatirid<i m6dosftiist idejenek genetikai nem tiir6 k6dja,,itt m_og' is feladar (ineversibilitrls hogy az ember elve). szocializillo.d6sa Ebb6l az k.vetkezik, naiyobb srillyal ".uiatijra bi olo gikuma, az letm6dozatok szemben megjelends6t, az illlatvililglal. mint 2.3. A pszich6s jelens6gek 6s az informici6sze rz6s : megismer6s A I elki j elensdgekkciz<itt megktikinbdztettink: - megismerdsi vagy kognitfv folyamatokat, - erzelmi vagy emocionrilis folyamatokat, - akarati folyamatokat. E folyamatok a val6s6gban egymrist6l nem ktildniilnek el, kcilcsrinhatrisban tisszefiiggnek vannak, az emberi szorosan tevdkenyslggel, a munkdval. A megismerdsi de folyamucut hangsrilyozzuk, kiildn hogy tiirgyaljuk, a megismeidsben is szerepe u^ i eruermitdnyezoknek, szerepet jiitszik ez a term6szetesen mulkrinril, amelyben meghatiiroz ouu *akarati folyamatok A megismerds is. l6lektani folyamatai: az erzekeles ds az dszlelds. a figyelem, az emlekezes, a kdpzelet, a gondolkod6s ds a beszdd. t7

18 Az 6rz6kel6s 6s az 6szlel6s Az erzekelfls az anyagi vilignak az erzdkszervekre gyakorolt hatiisa alapjrln jcin ldtre. Ez egyszertibb a leg- lelki jelensdg, mdgis az dsszes ismereteknek a fonris a. Azezeliie, a targyak6s jelensdgek egyes tulajdons6gait tiikr<izi. Az lrzdklet a val6s6g tiikdrk6p6t aala, en,ltfogva a val6s6ghoz kdpest ez m6sodlagost A val6siig ugyanis objektive EtJz6, azaz-ald<oi is van, ha a ttikniz6s vagy nem, hibrisan megy. v6gb_e. (Pdld6ul a piros szin akkor is az, ha valaki,rinteu.rl-j ;;;;"#;t drzdkeli') A tiikniz6s csak akkor megy vdgbe, ha ehhez a megfelel<i,,t[ik6r,, rendelkezd sre dil. Ez a,.ttikor" az ep erzekel6 appa'itus, a domin6ns folyam atok azijegrendszerben iaiszodnak le. Az erzekeki appariitus azun. anariziltor,hdrom r6szb<il ril: - receptor vagy 5rzekszerv (pl. szem, ftil), - az ingeriiletvezeto idegek (pl. Lit6ideg), - a megfeleki agyk6regi teriilet (pl. l6t6mez<i). Az 6rzekel6s idegrendszeri magyarinata az, hogy az ingerek, amelyeket a receptor vesz fel, 6thaladnak a kozpontba vezeto idegeken, s mint ingertiietek iz agykeregbe jutnak 6s ott keletkez'ek drzdkletek. az Az etzekletek kettds funkci1t tdltenek be,: szolgri$rlk a val6silg megismerdsdt 6s iranyitj1ka cselekvdst. - I a, Az 6rz6kel6sek fajtdi Kiils6 6rz6kletek A ktilvil6gb6l j<iv6 ingereket a test felszfndn 16_ v 6 erzekszervek tovdbbftj6k. Ezeka k6rnyez6 a krimyezo val6srig megismerdsdt szolg6lj6k: - al6t6s, - a halliis, - az izlelds - bordrzdkel6s. Bels6 6rz6kletek A test belsri 6llapotrir6l adnak jelzdst a bels6 szervekben l6v6 6rzdkszervek ritj rin: - a szervi 6rz6kel6s, - a mozgiis6rz6kel6s, - az ew ensrilydrzdkel 6s, - azid66rzdkel6s. Kiils6 6rz6kletek A kiils6 drzdkletek a test felszin6n elhelye zkedo tn. exteroceptorok segits6gdvel mennek v6gbe. b, A l6t6s A legfontosabb drzdklet a l6trls, amelynek ritj6n a kiilvilagb6l a legtribb inform6ci6t (mintegy g3 szdzalekot) nyerjiik' A l6t6snak a biztons6gos munkav egzesnelddnt6 szerepe van. A fdny, l6tris l6t6szervet ingere a millimikron ktizcjtti hulldmhosszrisrigf feny ingerli. (Ez alattihull6mhoszszris6gri az ultraibolya fdny, amely kdt6hdrtya-gyulladdst okoz, felett" p.iig azinfravcird,s, krivetkezmdnye amelynek a szemlencsehomrily.) A l6t6s analizittorahiirom r6szbol 6ll: - szemgoly6, - Lit6ideg, - agykergi k6zpont. l8

19 A kdvetkez6 ldtrisi funkci6kat kiilcinbriztetjuk meg: szinliitiis, mozgiisliltils. mdlysdgl6tiis, tdrliitiis, formaldtiis, A szineket ds formiit alfut6apparittus fdnydrzdkeny elemeinek, gitsdgdvel a csapoknak drzdkeljtik' 6s a pdlcikrlknak Nappal u tatat a se- a csapok segitsdgdvel megy kat v6gbe, drzdkeljtik' djjel ilyenkor viszont ugyanis csak a formii- a l6t6rervf".* ;pat.itat gos r,it"oan"r.. udvarr6l egy. r z6rthapdldrlul scitdt helyisdgbe a vil6.- l6piink, akkor elcisz<ir'semmitsem valo irtviitits liitunk, csak a csapokrirl bizonyos a prilcik,kra id<t uten v6gbe- T.gy ugyanezforditva vilrigosba is fennrill, megyiink' ha sritdt Ez helyisdgb6l a vilitfs azonban a gyoiruuu,i..t a prilcikrikr6l kcivetkezik a csapokr be. a at1ll6shamarabb Ldt6shibrik keletkeznek egyes emberekndl aziiltal, hogy szemrik k6ptelen. prilcikris Ezek sziirkiiletben apparatusa miik<ides- nem liitnak, ez a jelenstg u fu.turuaksrig. vannak szemdlydk, akiknel viszont a csapok mrikodese nem megfelekj, biintj a, kdnytelenek ezek szemdt s<itdt az szemtiveget ercis feny horclani. Az emberek egy rdsz6ndl a csapok egyiitallnnem, vagy hibrisan nye a mtikddnek, szfnvaksiig, ennek illetve krivetkezm6- a szfnt6ves.t"t.e ut6bbi piros-zcild, illetve ben jut kdk-srlrga kifejezdsre szinek felcserdldse- Mindez termdszetesen jelent<is a munkavdgzdsn6l, j6b6l. kiilcinciskdppen a munkabiztonsdg szempont- A szfnek hatdsa ' A kutatiis szerint a szinek pszichikus, esztdtikai, drzelmi hatilsokon giai miikcidds6t kereszti.il a is szewezetfiziolo- befolyrisolj rik. ek, izgat6 ds nvugtat6,.jrut*ff;:#jliil? hatiisriak, kcizelrtdst 6s trivorrt6st 6rzdkertet6k, A hideg szfnek k6z6 tartozik, a kdk 6s zdld, ezekre a szinekre val6sdgosnal2'3 oc-kal festett helyisdgek hrlmdrs6kletdt kevesebbnek a erezzrik. Tehrit hideg herysdgek, helyek 6szaki faliit nem oldalra cdlszeni n6z<i e munka- szfnekre festeni. Meleg hatiist keltenek viszont a vcircis, a narancs 6s.a siirga helyisdgekben szfnek. Ezekkel is jobb festve komfortdrzdst a srit6t, htivds nyfjthatunk. A szinek nyugtat6, kittinik, illetve hogy stimuliil6 azel<ibbi kdk hatris6t 6s zold, nezve azut6bbi a v6rcis, a narancs 6s a citromsiirga. I A vdrds szin fokozza az izomzat fesztiltsdgdt, emeli a v6rnyom6st, szdmot' nriveli az idegrendszene a percenkdnt i izgato legzesi hatrisri. Nem-vdietl.n, rrogv a veszdly jelz6s6re mazzdk. is ezt a szint alkal- A narancs szin serkenti az anyagcserdt, emeli a percenkdnti drverdsek sz6m6t,j6tdkonyan emdsztdsres az anyagcserezavarokra, hat az mindam"tt.ti po"itiuan befoly6s A z<tld olja azdrzelmeket hatiisiira a v6rnyom6s is. csdkken, az erek iffiuinut, Ezdrt nyugocttsilgot, is alkalmazzilk biztonseigot a szabad jerzdsre, vrilt ki. a biztons6gos z6n6k jercir6sdre. A kdk szintdn vdmyomiiscstikkenttj, mdrs6kli -a pulzusszdmot, La'vr' dalomdrzdst, a 4 rtrbztrs legzesritemdt, ursr scit egyes csillapitja kutatrisok a f6j- szerini ar',,atis. Az ibolyaszin serkenti a szivmtikciddst. Ezzel szemben a barna ki' a iilmosft6, fehdr klryrtr,dst depresszi6s okoz, hatiist a vrllt fekete lehangol6. A zajok okozta deskdk kellemetlen szin ellensri hatiist ly a tiirkiz ozhatj es a. a zcil- A homokszin' az okker ds a drapp a szfuazsdg, a z6ld,a kdk, ds ti.irkiz a nedvesseg nedves 6rzetdt tizemekndi, kelti. az ut6bbiuli u *.t.g tizemekndl alkalmazhat6k ffi::x.:'r"r?:::k a falak ds gd- A szfnek felsz6lit6 jellegdnek is szerepe van a munkabiztonsdg rancs' szempond6b6l. a s6r'ga ds a vorcis Altal6ban valtjaki jobban a na- a figyelmet, azazezeknek zdsek' a felsz6lft6 jellege figyelmeztetesek nagyobb. stb. Jel- cdljara teh6t cdgzerti e szineket felhaszniilni. szinnek van erosebb ugyanakkor figyelemkelto d.jjel a kdk hatiisa, ez termeszetesen a fdnyjelzesekndljut kifejezesre. I9

20 c, A hall6s A kit6s mellett a miisik fontos drz6kel6s, amelynek nagy jelentcisdge van a tiirsadalmi drintkezdsben, az emberi kommunik6ci6ban, a beszdd kialakul6s6ban 6s fejlodeseben. Az drzdkel6s 6ltal kapott informrici6k ll sz zaleklit nyerjiik a hall6s riltal. A hallis ingere a hang. A hall6szerv a hanghull6mokat (mechanikai rezgdseket) fogja fel; 16 Hz 6s20000 Hzkozottifrekvenciatartomdnvb6l. A halkis appardtusa h6rom rdszb<il 6ll: - a fiilbol, - a hall6idegbol, ds - a hallis agykergi r6szdbol. A ftil anat6miailas elkiilcimil. A killsdfill rdszei: - a ftilkagyl6, - a kiils6 hall6j6ratkdriilbehil ceruzavastags6gri, a fiilkagyl6 forytatiisa, vegeta dobhrirtyaz6rja le. A hall6jaratotb6r bdleli, benne speci6lis faggyumirigyek 6s sz6rsz6lak szolg6lnak vddel- - a dobhrirtya: lll0 mm vastag, majdnem kerek alakri, k<irtilbeliil mm 6tm6rdjti feszes, rugalmas h6rtya, amely a h6ts6 6s a kriz6ps6 fiilet vllasztjael. A kozdp/illben taliijuk a dobiireget, benne a hall6csontocskiikat (kalap6cs, tillo, kengyel), ame- Iyek a dobhrirtyar6l a bels6 ftilh<iz sz6llitjrik a rezgdseket. A kcizdpfiilh<iiz soioljuk meg a nitnirtot is, ami a dobtireget kdti cjssze a garattal. A dobiireg izmaia dobh6rtya feszess6g6t szibalyozziil<. A belsri fi)l tartalmazza a hall6szervet 6s az egyensrilyi szerv receptorait, a labirintust. A labirintus fo rdszei: elocsamok, csiga, felkdrds ivj6ratok. A csiga jriratai6an folyad6k van, amit a hangrezgdsek mozg6sba hoznak. A csiga h6rty6s r6szdben elheiyezkedri rin. borti szerv ahall6szerv erzel<hitmja' a hangingereket a hall6ideg ritjrin tov6bbitja azagy fogad6 k6zpontj6ba. A zajok pszichds 6s fiziol6gi6s hatiisa k<izismert. Kiil<in figyelmei 6rdemel, hogy a zaj nriveli a szervezet oxigdnfogyasztdsilt, az izomtenzi6t, egyfttal fokozza az endo$in mirigyek miikcjd6sdt. Ezzel piirhuzamosan viszont lassfda a gyomor ritmikus mozg6s6t, eziital iz emesztes rosszabbodik. Ez a magyafitzata arurak, hogy a zajhatds kdvetkeztdben az egydnek lesov6nyodnak. A munkav6gzdst es a munkabiztonsiigot tekintve nem mell6zheto, hogy a zaj kedvezottenrit befoly6solj u u, {rtelmi folyamatokat, ingeriilttd teszi az embereket, faradtsilgerzetet kelto ds irrit6l6 t6nyezo. Az er6s zaj hatisitra idoleges stketsdg is fell6phet, s ezzel egyritthegnyulik a reakci6idri, n6 a balesetveszely. d, A szag6rz6kel6s A kdmyezetbol, tilrgyakb6l stb. ghzok, g6zok sz6llnak fel, ezek szagajellemz6 az adott t6rgyra, jelensdgekre, igy fontos jelz6seket adnak a benniinket kciriilvevo vatosagrot. Az embern 6l az erzekeles ftf iin nyert informrlcidk mintegy 3,5 szinalekiit teszi ki a szagl6s. A szagl6szervek a fels6 l6gutak kezdetdn6l, az orri.ireg felso rdizdnek ny6lkah arty6j6ban helyezkednek el. A szagl6mezoben szagl6sejtek vannak, ezekbol a szagl6idegek sz6llitj6k az impulzusokat a szagl6krizpontba. A szagok a levegovel egytitt ingerlik a szagl6szerveket, tehdt csak akkor drztink 20

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Mennyire nyitott az emberi agy?

Mennyire nyitott az emberi agy? Székely György Mennyire nyitott az emberi agy? A reneszánsz tudósainak munkái nyomán egyre élénkebbé vált az érdeklődés a koponyában lévő kocsonyás anyag iránt, melynek csábító ismeretlenségében zajlanak

Részletesebben

Villamos áram élettani hatása

Villamos áram élettani hatása Villamos áram élettani hatása Ember és a villamosság kapcsolata Légköri, elektrosztatikus feltöltődés, villamos erőművek, vezetékek, fogyasztók, berendezések, készülékek, stb. A villamos energia előnyösebben

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

A viselkedés pszichológiai alapjai

A viselkedés pszichológiai alapjai Bodnár Gabriella Simon Péter A viselkedés pszichológiai alapjai EKTF LÍCEUM KIADÓ, EGER 1997 Phare Program HU-94.05. 3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA... 65 1.1. A pszichológia célja, tárgya, tevékenységi

Részletesebben

Állatvédelmi útmutató az állatok kábításához és leöléséhez

Állatvédelmi útmutató az állatok kábításához és leöléséhez Állatvédelmi útmutató az állatok kábításához és leöléséhez Kábítás 1. Cél 1.1.Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 6. -a kimondja, hogy az állatoknak tilos indokolatlan

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET A és B variáció

TERMÉSZETISMERET A és B variáció TERMÉSZETISMERET A és B variáció A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál.

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

Biológia orientáció 9. osztály

Biológia orientáció 9. osztály Biológia orientáció 9. osztály 1 Tematikai egység címe Kültakaró és mozgás A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Környezetvédelem Számonkérés Összefoglalásra,

Részletesebben

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek.

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalomról mindnyájuknak van valamilyen szintű tapasztalati tudása,

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ú ú ő ő ő ő Ú ű ő ő Á ő ő Ő Á Á ő ő ő ű ő ő ő ő ő ú ú ú ő ő ő ő ű ő ő ő Ö ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő Á Ő Á Ő Á Á Ú ú ő ő ő ő ő ő Á Á Á Á ő Ö ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

í í ő í ő ő Ő ö ő ő ő í í ő ő í í ő ő Ő Ö Ő Ű ő ö Ü ő í ö ő ő ö í Ü Ő Á Í Ó Ü ő í í ő ö ö í í ő í ő í ő ö ő ö ő ő ő ő í í ö ö ő ő ö í ő ö ő ő ő Ő ö ő Í ő ő ő ő ő ő ő ö ö ő í ő í í ő ő ő ö ő ő í ö ö í ú

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSİSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2010. 3. FORDULÓ http://oev.hazipatika.com

ORSZÁGOS ELSİSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2010. 3. FORDULÓ http://oev.hazipatika.com 10.3.1. Gázok ORSZÁGOS ELSİSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2010. 10.3.1.1. Melyik tudományterület foglalkozik a mérgezésekkel? a. kardiológia b. urológia c. toxikológia d. pulmonológia 10.3.1.2. Melyik a gázmérgezések

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ú ľ ú ľ ľ ľ ľ ľ ľ ľ ľ ó ö ľ í íí Á ľ ó ű ů ú ľ ó ł ó ú ö ó ó ą ľ ú ĺ ľ řř łäłí ľ ł ö ľ ó ę ó í í ľ ó ľ ó ó í ľ ľ ę ę ö Í ü í í ę ó í í ľ ü ľ í í ľ ó í ľ ľ ľű ľ í ű ö ľ ę ó í Ż ź ľ í ű ö ĺ ę ľ ó ó ú ú Ż

Részletesebben

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET

PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET PEDAGÓGIAI ISMERETEK MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET Budapest, 2012 Szerző: Dr. Szilágyi Klára Lektorálta: Dr. Dávid László Kiadja: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A jegyzet kizárólag a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

A modulok oktatási programja. II. fejezet A MODULOK OKTATÁSI PROGRAMJA

A modulok oktatási programja. II. fejezet A MODULOK OKTATÁSI PROGRAMJA A modulok oktatási programja II. fejezet A MODULOK OKTATÁSI PROGRAMJA 49 Ápoló képzés 50 A modulok oktatási programja TÁRSADALOMISMERETEK (0.1.1.2.) A modul célja A tanuló megismertetése a társadalom,

Részletesebben

Családi házak utólagos hőszigetelése. ROCKWOOL kőzetgyapottal

Családi házak utólagos hőszigetelése. ROCKWOOL kőzetgyapottal Családi házak utólagos hőszigetelése ROCKWOOL kőzetgyapottal 1 Kímélje pénztárcáját és Földünket egyaránt! A hőszigetelés azon kevés befektetések egyike, melyek egy családi ház élet tartama során többszörösen

Részletesebben

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 17., péntek 30. szám Ára: 2047, Ft TARTALOMJEGYZÉK 4/2006. (III. 17.) MNB r. A Bartók Béla születésének 125. évfordulója emlékérme kibocsá

Részletesebben

TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM

TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM Környezeti nevelési program KÖRNYEZETVÉDELEM Környezeti nevelés = fenntarthatóság pedagógiája. A környezettudatos polgárrá nevelés, a természeti, az épített,

Részletesebben

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához Vetor László Richard AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához A tansegédlet felépítése A bemutatón belül az RD-33 hajtómű

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê A geriátria szakirodalma széles körben tárgyalja a pszichiátriai betegségeket, azok diagnosztikai lehet ségeit, farmako- és pszichoterápiáját. A gerontológia az orvosi területek mellett foglalkozik a pszichés,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek Eddig Minden egyes modalitás alapvető anatómiai és élettani mechanizmusai Multiszenzoros feldolgozás DE: ritka, hogy csupán egyetlen modalitásunk működik közre Ezek nem csupán kiegészítik, hanem befolyásolják

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

FOTÓKATALIZÁTOROS LEVEGİTISZTÍTÓ MODELL AP-3

FOTÓKATALIZÁTOROS LEVEGİTISZTÍTÓ MODELL AP-3 FOTÓKATALIZÁTOROS LEVEGİTISZTÍTÓ MODELL AP-3 HASZNÁLATI UTASÍTÁS Gratulálunk a levegıtisztító megvásárlásához. Kérjük, olvassa el figyelmesen ezt a használati utasítást, hogy megismerje a készülék megfelelı

Részletesebben

KECSKEMÉTI REFORMÁTUS PÁLMÁCSKA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KECSKEMÉTI REFORMÁTUS PÁLMÁCSKA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS PÁLMÁCSKA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 TARTALOMJEGYZÉK Az óvoda adatai 4 1. BEVEZETŐ 6 1. 1. Programunk alapelve 7 1. 2 Kiindulási pontjaink 7 1. 3.Gyermekkép 7 1. 4. Óvodakép

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09.

SZABADALMI LEÍRÁS. (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02. 09. (19) Országkód HU SZABADALMI LEÍRÁS!HU000223490B1_! (11) Lajstromszám: 223 490 B1 (21) A bejelentés ügyszáma: P 02 00473 (22) A bejelentés napja: 2002. 02. 08. (30) Elsõbbségi adatok: P0100664 2001. 02.

Részletesebben

BÓTA TIBOR AZ EMBER DÖNTÉSEINEK, CSELEKEDETEINEK TUDATOSSÁGA (LÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS)

BÓTA TIBOR AZ EMBER DÖNTÉSEINEK, CSELEKEDETEINEK TUDATOSSÁGA (LÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS) BÓTA TIBOR AZ EMBER DÖNTÉSEINEK, CSELEKEDETEINEK TUDATOSSÁGA (LÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS) Előző írásomban 1 a döntései révén szabaddá váló ember témájával foglalkoztam. Azzal a szabadságélménnyel, amelyet

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A

Részletesebben

?09 rufi, /,? Tfj dkozta td s a d i6 kok fogla I koztatirsd na k a l a pvet 6 adszitsi s:za bfi lya i rd I. Kedves Diakok!

?09 rufi, /,? Tfj dkozta td s a d i6 kok fogla I koztatirsd na k a l a pvet 6 adszitsi s:za bfi lya i rd I. Kedves Diakok! ?09 rufi, /,? Tfj dkozta td s a d i6 kok fogla I koztatirsd na k a l a pvet 6 adszitsi s:za bfi lya i rd I Kedves Diakok! Evr6l dvre egyre t6bb di6k d$nt figy, hogy a sziiniddt - vagy annak egy rdszdt

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZIGETSZENTMIKLÓSI TANKERÜLET SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Somogyi Sándorné Szigetszentmiklós, 2013. augusztus 22. Egymás tisztelete

Részletesebben

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011

INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011 NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ ZRT. KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZÕ ISKOLA INTEGRÁLT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VERSENY 2011 AZ ISKOLA NEVE:... AZ ISKOLA

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

3M Munka- és környezetvédelmi üzletág Légzésvédelmi termékek katalógusa

3M Munka- és környezetvédelmi üzletág Légzésvédelmi termékek katalógusa 3M Munka- és környezetvédelmi üzletág Légzésvédelmi termékek katalógusa Légzésvédelem Kimagasló védelem az élet minden területén A világ egyik vezető egyéni védőeszköz gyártójaként az a célunk, hogy szakmai

Részletesebben

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE A felm r feladatsorok rt kel se A felm r feladatsorokat A, B, C, D v ltozatban k sz tett

Részletesebben

Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja

Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja Alsóvárosi Óvoda OM 032742 * 2600. Vác, Vám u. 11. ( /Fax: 06-27/317-092 E-mail: ovoda.alsovarosi@gmail.com Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja I. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés országos alapprogramja

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre 5. Biztonságtechnikai ismeretek 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre Az emberi test maga is vezető, ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul

Részletesebben

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során

Részletesebben

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 1 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 Fejlesztési célok...5 Az óvodai nevelés általános feladatai...5 Az óvodai élet tevékenységi formái...6 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM...15

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Egészségügyi Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

IV.2.7. EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi terület tantárgyainak tanítása során érvényre jutó nevelési- és oktatási folyamatok a tanulók öntevékenységére

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Rdkosmente Mentdsidrt A lapitvdny

Rdkosmente Mentdsidrt A lapitvdny Rdkosmente Mentdsidrt A lapitvdny ALAP1T6 OKIRATA ( m6dositott ) Az Alapit6 a Magyar K6ztfusas6g tdwdnyei alapj{n az al6bbi, jogi szemdlyis6ggel rendelkezti alapltvaryt hoz l6tre. L AZ ATAPiTVANY NE\E,

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Kerékpáros ruházati kisokos. avagy. Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz?

Kerékpáros ruházati kisokos. avagy. Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz? Kerékpáros ruházati kisokos avagy Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz? Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Hogyan működik a hőháztartásunk?...3 Ruházkodási ismeretek...4 Ruhatárunk darabjai...7 1, Fejrevalók...7

Részletesebben

Taoista szemlélet és technikák nőknek és férfiaknak

Taoista szemlélet és technikák nőknek és férfiaknak Taoista szemlélet és technikák nőknek és férfiaknak Összeállította: Sódor Márton TAO egész-ség tanácsadó és terapeuta alternatív mozgás- és masszázstrapeuta chi kung oktató és -terapeuta 30/941-1478 sodor@t-online.hu

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

MATRACOK ANTIDECUBITUS TERMÉKEK

MATRACOK ANTIDECUBITUS TERMÉKEK ANTIDECUBITUS TERMÉKEK MATRACOK PERIMED ANTIDECUBITUS MATRAC 70 KG ALATTI ÉS 70 FELETTI BETEGEKNEK 80*190*10 CM A PERIMED antidecubitus matrac lényege a megnövelt kontaktfelület által a nyomáselosztás

Részletesebben

1.3.2 Iskolai tapasztalatszerzés. Vitaanyag. Készítette: Magyar István, Nagyné Fóris Katalin

1.3.2 Iskolai tapasztalatszerzés. Vitaanyag. Készítette: Magyar István, Nagyné Fóris Katalin TÁMOP 4.1.2-08/1/B-2009-0002 PÁLYÁZAT 13. SZ. ALPROJEKT 1.3.2 Iskolai tapasztalatszerzés Vitaanyag Készítette: Magyar István, Nagyné Fóris Katalin A 3.2 részben a tanári pályára jelentkezést megelőző pályaalkalmassági

Részletesebben

1. Hazugságvizsgálat: a mikromotoros vizsgálóeljárás lényege, avagy mit kell tudni a grafométerrıl?

1. Hazugságvizsgálat: a mikromotoros vizsgálóeljárás lényege, avagy mit kell tudni a grafométerrıl? FARKAS LÁSZLÓ A TUDOMÁNYOS GRAFOLÓGIA NÉHÁNY TERÜLETE 1. Hazugságvizsgálat: a mikromotoros vizsgálóeljárás lényege, avagy mit kell tudni a grafométerrıl? A világon egyedülálló technikai és grafológiai

Részletesebben

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6

Részletesebben

Végfelhasználói kezelési utasítás

Végfelhasználói kezelési utasítás Tel. +36 20 9254726 E-mail: info@hotjet.hu Web: www.hotjet.hu something new in the air DC Inverter Végfelhasználói kezelési utasítás Kódszám: N273005A-Rev.1.7 1 Mindenekelőtt szeretnénk megköszönni Önnek,

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

Ő Ú Á ö ő ő ő ú ö ú ö ú ő ö ö ő ű ö őö ő ő ö Á Á Á Á ö ő ö ő ő Á ö őö ő ú ö ő ő ő ö ö ő ö ö ú Á Á Á ő ő ö ö ö ö ő ö ú ú Á Á ú ö Ö Ő Ü Á Ú Á Á Á Ó ö ö ö ő ő ő ő ö Ú Ó Ú ű ő ő ö ö ö Ú Á ő ű ö ű ö ű ő ő ö

Részletesebben

xkir Tesztintézmény Egészségügy..SZAKMACSOPORT Mentőápoló..SZAKMA OKJ SZÁMA: 52 723 01 0000 00 00

xkir Tesztintézmény Egészségügy..SZAKMACSOPORT Mentőápoló..SZAKMA OKJ SZÁMA: 52 723 01 0000 00 00 xkir Tesztintézmény 999999 HELYI TANTERV Egészségügy..SZAKMACSOPORT Mentőápoló..SZAKMA OKJ SZÁMA: 52 723 01 0000 00 00!TanterviProgram.ervenyesseg1!!TanterviProgram.ervenyesseg2! 1 / MENTŐÁPOLÓ SZAKMAI

Részletesebben

FITA Terepíjász Útmutató

FITA Terepíjász Útmutató FITA Terepíjász Útmutató Tartalom Bevezet Pálya ésterep íjászat összevetése Fel és lefelé lövés Lövés lejtn Hogy becsüljünk távolságot - A céltábla nagyságának meghatározása - Távolságbecslési eljárások

Részletesebben

Környezet. A munkakörnyezet ergonómiai. Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezetk

Környezet. A munkakörnyezet ergonómiai. Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezetk A munkakörnyezet ergonómiai értékelése 2 Környezet Területei: (Munkatevékenység) (Munkahely-elrendezés) (Használati eszközök) A. Fizikai környezet (B. Szociális környezet) A. Fizikai környezetk 3 1.1 Fénytani

Részletesebben

HANGTERÁPIA. kialakulása és jelene

HANGTERÁPIA. kialakulása és jelene HANGTERÁPIA kialakulása és jelene Peter Hess német mérnök. Több évtizedes energetikai kutatómunkát végzett Nepálban, Tibetben, Indiában, kidolgozott egy módszert, melynek alapjai már az 5000 évvel

Részletesebben

Népirtó nátriumhiány és káliumtúladagolás. (Megbízás nélküli ügyvitel keretében közérdekű kárelhárítás, lásd Ptk.)

Népirtó nátriumhiány és káliumtúladagolás. (Megbízás nélküli ügyvitel keretében közérdekű kárelhárítás, lásd Ptk.) Ügykd: nepirtonatriumhianyeskaliumtuladagolas140606 Npirt ntriumhiny s kliumtúladagols (Megbzs nlküli ügyvitel keretben közrdekű krelhrts, lsd Ptk.) NOBEL-DJAS MELLKVESEKREG KUTATK LETTANI KSRLETEI IS

Részletesebben

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi

Részletesebben

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program

a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program a SEMMELWEIS EGYETEM NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA Székhely: 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 Pedagógiai Program Intézmény fenntartója: Semmelweis Egyetem Székhely: 1085 Budapest, Üllői út 26. Pedagógiai

Részletesebben

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Konfliktuselemzés A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás Bevezető A leckében a tanulók ismereteket szerezhetnek a konfliktusok természetéről, megértésükhöz szükséges legfontosabb

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezkarosszéria alakítástechnológia tervezés-előkészítésének technológiai lépéseit!

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezkarosszéria alakítástechnológia tervezés-előkészítésének technológiai lépéseit! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezkarosszéria alakítástechnológia tervezés-előkészítésének technológiai lépéseit! Maga az alakítástechnológia tervezés-előkészítése alapvetően négy-, egymástól jól elkülöníthető

Részletesebben

Növényvédelem otthonunkban

Növényvédelem otthonunkban Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás

Részletesebben

rprimeaudit kdnyvv izsgf l6, ad6taniicsad6 ds pdnzugy i korlitolt felel6ssdgri t6rsasiig Fii ggetlen kiinywizsg6l6i j elent6s A Miskolc Holding Onkorminyzati Vagronkezel6 Zflrtkiirffen Miiktid6 Reszv6ny&irsasig

Részletesebben

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még:

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még: Alapvetı motívumok Közös eredet az érzelmekkel (emóció): Movere mozogni, mozgatni Mindkettı aktivizálja, irányítja a viselkedést. De: Az érzelmek kívülrıl irányítottak, míg a motívumok belülrıl aktivizálódnak.

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:

Részletesebben