PORCSALMY GYULA. Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PORCSALMY GYULA. Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig"

Átírás

1 H A J D Ú - B I H A R M E G Y E I M Ú Z E U M O K K Ö Z L E M É N Y E I 3. PORCSALMY GYULA Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig

2

3 HAJDÚ-BIHAR M E G Y E I MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI SZERKESZTI: BÉRES ANDRÁS 3. PORCSALMY GYULA Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig

4 A hajdúböszörményi HAJDÚSÁGI MÚZEUM kiadványa Szerkesztette: CSIHA ANTAL A második javított kiadást sajtó alá rendezte PORCSALMY JÁNOS Lektorok: KOMORÓCZY GYÖRGY és MÓDY GYÖRGY l Déri Múzeum

5 Már háromszázötvenöt esztendeje, hogy Böszörmény területén 1609 október 3-án a váradi káptalan, mint illetékes állami közhatóság, a Kálióról áttelepített hajdúkat birtokba iktatta. Ez a háromszázötvenöt esztendő elegendő tanulságul szolgál ahhoz, hogy a város visszanézzen saját múltjának harcai, eredményei számbavételére és foglalkozzék a közösség történetének megírásával. A tudományos szakirodalomban kevés tanulmány jelent meg Hajdúböszörmény életéről s összefoglalás mindössze az előttünk fekvő dolgozat. Porcsalmy Gyula, néhai kiváló helytörténetírónk egész munkássága révén is kitüntető elismerést érdemel az utókortól, hiszen annyi tanulmány, novella, regény fűződik nevéhez, hogy munkásságáról önálló tanulmánykötetet lehetne írni. Dolgozatai azokban az időkben születtek meg, amikor a leszűrt tanulságok sokszor nem fedik azokat a követelményeket, amelyeket a társadalom- és gazdaságtörténeti kutatások a marxizmus leninizmus alapjáról kiindulva tártak fel; nem látja meg az események mögött az osztálymozgás törvényszerűségeit s a hajdúk világáról egységes képet rajzol, mintha a hajdúság településének területein nem alakultak volna ki az egymással szembenálló osztályok. De tagadhatatlan, hogy adatait hűséggel, a közösség iránti szeretettel, a város fejlődésének megérzésével, a kibontakozás helyes távlatainak meglátásával gyűjtötte össze s ezek az adatok ma is teljes mértékben használhatók. Az előttünk fekvő munka már több, mint negyven évvel ezelőtt látott napvilágot. Porcsalmy Gyula életpályájának küzdelmeiből szűrte le, szinte törvényszerűen, az uralkodó osztállyal szembenálló politikai magatartását és szenvedélyesen fordult a kisemberek sorsának feltárása, megismerése felé. Ez jellemzi művészeti irányát, tudományos és szépirodalmi munkásságának ars poetica"-ját. Ezért az eszmeiségért érdemes megismerkedni akár történelmi elbeszéléseivel, akár regényeivel (pl. Boda Katalin) s ezért érdemes foglalkozni jelen tanulmányával is. Ez a dolgozat még ma is gazdag adatanyagot tartalmaz és hasznosítható nemcsak a város történetének megismerésénél, hanem a további kutatásoknál is, hiszen röviden áttekintő összefoglalója a leglényegesebb mozzanatoknak, amelyek Hajdúböszörmény életében szerepet játszottak. E tanulmány éppen ahhoz ad ösztönzést, hogy végiggondoljuk ezeket a mozzanatokat Szép feladata volna a Városi Tanácsnak, vagy valamelyik kulturális intézménynek, ha egyszer komolyan foglalkoznék a történeti

6 múlt változásainak kérdéseivel és monográfia keretében megíratná a hajdúk történelmét. Ha ezt a feladatot vállalni tudta Balmazújváros, talán nem elviselhetetlen a hajdúság legnagyobb városa, dolgozó népe számára sem ennek a megoldása. A múlt teljes ismerete nélkül nehéz megérteni a jelen küzdelmeit s egy ilyen monográfia éppen arra volna hivatott, hogy feltárja: milyen küzdelmes, szövevényes utakon jutott el Hajdúböszörmény népe ahhoz az új életformához, amely a szocializmus megteremtésének reális lehetőségeit s kialakuló jeleit hordozza. Dr. Komoróczy György a Debreceni Állami Levéltár vezetője

7 A HAJDÚK EREDETE A hajdú nevet egyes történetírók a hajadon, mások a hajtó szóból származtatták. A hajadon szótól, azért mert szerintük a hajdúk hajadon legények, nőtlenek voltak. Ez a származtatás nagyon kétséges. Ma általában elfogadott nézet az, hogy a hajtó szótól vette eredetét. Ezt történelmi tények is támogatják. A szabályozatlan Tisza áradásai és az azok által keletkezett mocsarak és belvizek miatt a mi vidékünkön is a földművelésnél jobban foglalkoztak az állattenyésztéssel. Már a XV. sz.-ban az alföldi földesurak közül többen a jól jövedelmező állattenyésztés céljából főként legelőnek használták földjüket, így abból a jobbágyok számára mind kevesebb jutott. A földnélkülivé vált parasztok egy része így kénytelen volt elszegődni marhahajcsárnak. Az igen vagyonos kereskedők - tőzsérek Európa különböző országaiba, főleg nyugati városokba szállították a híres magyar vágómarhát. Az akkori közbiztonsági viszonyok megkövetelték, hogy az ilyen szállítmányokat fegyveres emberek kísérjék. Ezekből a fegyverforgatáshoz is szokott hajtőkből a későbbiek folyamán kitűnő katonák váltak ben a nagy parasztháború idején Dózsa György legkiválóbb katonái a hajdúk voltak, akik ezért még jobban magukra vonták a bosszúálló földesurak haragját. (Állandó üldözésnek voltak kitéve, kiirtásukra törekedtek, tiltva volt számukra a fegyverviselés stb.) A mohácsi csata után (1526) részint a közbiztonsági viszonyok megrendülése, az állandó török veszély, részint a Habsburgok ellenséges intézkedései miatt a virágzó marhakereskedelem lehanyatlott, és ezzel kereset nélkül maradtak a hajtók is. Ezekhez csatlakoztak a magyar és délszláv jobbágyok, akiket a törökpusztítás vetett ki otthonukból, és azután többnyire a katonaéletet választották. Végvárakban szolgáltak, vagy portyázó szabadhajdúk voltak. Csapatokba verődtek s úgy gondoskodtak megélhetésükről, ahogy tudtak. Még a rablástól sem riadtak vissza. Számuk pedig egyre gyarapodott azokkal, akik a török elől menekültek; a meg nem szállott területen elhelyezkedni nem tudtak és így valóságos csapásként nehezedtek a társadalomra. Törvényeink ezért viseltettek annyira ellenséges érzülettel velük szemben. Valósággal törvényen kívül helyezték őket, azonban amikor szükség volt halálmegvető, bátor katonákra, zsoldba fogadták őket. A hajdú zsoldos csapatok mindenkor a törökök ádáz ellenségei voltak. Ilyen zsoldos hajdúsereg nemzeti érzése ébredt fel s hagyta cserben 1604-ben a németet és csatlakozott Bocskai Istvánhoz. Ez időtől vált igazán jóhangzásúvá az addig átkozott,,hajdú" név.

8 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY NEVE Hajdúböszörményt a múltban sokféle néven nevezték: Beszermén, Beszermény, Böszörmén, Böszörmény ben: Beszermén, Báthori Gábor 1609-i adománylevelében Böszörmény van írva ban 1. Rákóczi György fejedelem a böszörményi ref. egyháznak egy Graduait adott; amely a legbecsesebb régisége a ref. egyháznak, és sajátkezüleg ezt írta bele:,,a Beszermeni eccelésiáé" ben már Rácz-Beszermén néven nevezték ban: Beszermín, 1752-ben Monori Ferenc idevaló rektor már Hajdú-Böszörmény"-nek írta. Ettől kezdve a subscribáló diákok is így írták a város nevét. így 1575-ben: Rácz- és Magyar-Böszörmény, ben: Beöszeörmény. 161Ó-ben: Beözeörmen (Makay János nagyváradi jegyző írta így), II. Ferdinánd 1632-i megerősítő levelében: Böszörminy, azután: Beszermény, Beszermén. Bethlen Gábor 1626-i megerősítő levelében Beszermény t ír, de írtak ez évben Böszörményt is. Rákóczi György: Böszörményt és Beszermény-t, I. Lipót alatt: Rácz-Beszermény-t ban: Beszerminy, 1695-ben: Böszörmény. Német iratokban 1690-ben: Beszermin, 1692-ben: Beszerminy. Egy 1690-i számadás és III. Károly 1715-ben és egyszerűen Böszörményt írt ből is olvastam Rácz Böszörményt. Pálffy nádor pedig 1745-ben: Rácz-Böszörményt használ. Mai neve egybeírva: Hajdúböszörmény. Böszörmény neve a IV. Béla által 1242-ben idetelepített biserminok, busarmanok, beszerminok után is keletkezhetett. Némelyek azt állítják, hogy a Rácz-Böszörmény név az elpusztított vidi rácok után keletkezett. Ez nem áll, mert a Rácz Böszörmény név sokkal korábbi, mint hogy a vidi rácokat ide telepítették. Ide Zsigmond alatt Brankoviccsal jöttek rác lakosok, akiket a hajdúk 1609-ben is itt találtak. A böszörményi városi jegyzőkönyvek szerint a gör. kat. rutének és tótok a XVIII. sz. elején költözködtek Böszörménybe, de sem földet, sem kiváltságokat nem kaptak, hanem minden hónapban adót kellett fizetniök." Egy 1748-i jegyzőkönyv szerint az oroszok Lengyelből, Beszkidről, Dorogról költöztek e városba." Dorogra még Bocskai alatt a nem református hitű hajdúkat (oroszokat, rácokat) telepítették. BÖSZÖRMÉNY A HAJDÚK TELEPÜLÉSE ELŐTT I. e. 500 körül agatirzek, i. e. 330 körül szarmaták laktak ezen a vidéken. Trajanus római császár Erdélyt és a Tiszántúl nagyrészét is a római birodalomhoz csatolta Dacia provincia néven a 112. évben. A rómaiak itteni birtoklását az itt talált leletek, különösen a római pénzek mutatják. A rómaiak után a gótok, majd 380 körül a hunok telepednek meg itt. Utánuk a gepidák, majd 557-től az avarok lakták a vidéket. Az utóbbiak a mai Budapesttől Hatvan, Árokszállás, Eger, Tokaj, Ároktő, Újfehértó, Böszörmény, Nagyléta, Arad, Temesváron át Szendrőig, az Al-Dunáig egy nagy határárkot húztak országuk védelmére, mely Hajdú-Böszörmény és Hajdúhadház határai közt az erdőben ma is megvan s a nép Ördög árkának" hívja. A nép ajkán sok monda él erről. Az avarokat 800 körül Nagy Károly német-római császár egy döntő csatában legyőzte és az avar töredékek visszaszorultak a Tiszántúlra. 896-ban, a honfoglaláskor Ano-

9 nymus szerint Marót fejedelem uralkodott területünkön is, akit a magyarok Ménmarótnak neveztek. Hogy a honfoglalás után mikor lett Böszörmény magyaroktól lakott helység, azt nem tudjuk. Azonban már az Árpádok s majd a vegyesházbeli királyok alatt is kedvelt hely volt. Ezt mutatja az, hogy leginkább királyok, királyfiak bírták ben II. Endre királyunk idején Dósa nembeli András debreceni várispán volt e vidék hűbérura ban pedig Béla herceg későbbi IV. Béla király kormányozta a Tiszántúlt, így ő rendelkezett Böszörmény felett is ben a tatárok elpusztították Böszörményt is, kivonulásuk után IV. Béla az ország elpusztult vidékeinek egyes helyeire - köztük Böszörménybe is kunokat és böszörményeket (mohamedán kunok) telepített ben Dózsa Mátyás (András várispán unokája, aki 1321-ben nádor lett) volt a várispán Bihar és Szabolcs megyékben, Böszörményt is ő birtokolta ben Böszörményben már tekintélyes egyház volt. Kétségtelen, hogy a középkori templom a mai Bocskai téri ref. templom helyén állott ben a Dózsa család kihalt, Böszörményt a leányág kapta meg ben a város már Zsigmond királyé, aki 1415-ben Böszörményt mint a maga oppidumát említi s meghagyta, hogy Kállai Lőkös Miklós ideszökött jobbágyát, Székely Mártont minden holmijával küldje vissza. Böszörményt több más birtokkal együtt Zsigmond ban a török elől menekülni kényszerült Brankovics György szerb fejedelemnek adományozta április 14-én egyideig Böszörményben tartózkodott Hunyadi János ben az országgyűlés Brankovicsot megfosztotta magyarországi birtokaitól, és azokat Hunyadi Jánosnak adta évi békekötés szerint Böszörmény Hunyadi Jánosé maradt s birtokolta is 1456-ban bekövetkezett haláláig. Utána Böszörmény özvegye, Szilágyi Erzsébet, majd Mátyás király birtoka volt ben a Szilágyi Erzsébet beiktatásakor Parlagi Lászlóné maga és György és Menyhért nevü fiai, valamint Péter nagyváradi kanonok nevében ellentmondott. Ez a család Parlagon lakott s valamikor birtokolta Böszörményt is. Erről ellentmondóan szól az Országos Levéltár Acta Neoregestr. Fasc. 276 No. 17 adata, mely szerint Beszermény" városa s több jószágba Báthori István országbíró rendeletére Mátyás király anyját a váradi káptalan beiktatja, a Rozgonyi család ellentmondásával ben egy záloglevél Böszörményt mint falut említette. Mátyás király halála után 1492-ben fiára, Corvin Jánosra, ennek halála után pedig özvegyére, Frangepán Beatrixra szállt Böszörmény körül azonban már Szapolyai János volt a vidék földesura ban Enyingi Török Bálint kapta meg Debrecent és Böszörmény is Debrecent követte a református vallás felvételében. Az 1569 október 10-én tartott nagyváradi zsinaton Stephanus Tsatár Pastor Eel. Böszörményensis" is részt vett a böszörményi református pap. Az évek táján Böszörménynek Báthori Miklós volt a földesura ben Böszörményben 25 ház volt templommal. (Ugyanakkor Varjasfalun 59 ház és templom, Vid falun 84 ház és templom, Hadházon 66 házjés templom, Nánáson 83 ház és templom, Dorogon 57 ház és templom volt) ben Parlagi Eufrozina, özv. Olgyai Györgyné és Parlagi Pál György Magyar és Rácz-Böszörményi" birtokára megegyeztek. A XVI. században nemcsak a német, török, de a magyar katonák is

10 sarcolták, pusztították a népet. A böszörményi végvár katonái fenyegették a lakosokat, hogyha, a török-tatár el nem pusztította, ők elpusztítják. Bocskai István 1604 őszén a nemzet és vallásszabadságának védelmére fegyvert fogott. A Korponán tartott országgyűlésen az összesen 13 hajdúkapitány alatt harcolt 9254 hajdúvitéznek 1605 december 12-én Korpona városában kell adománylevele szerint mely Hajdú megye levéltárában eredetiben meg van a Szabolcs vármegyében levő, s azelőtt a tokaji várhoz tartozott Kalló egész várost, Nánás, Dorog, Varjas pusztabirtokokat, Hadház, Vámospércs, Sima, és Vid nevezetű birtokbeli részjószágokat minden jogokkal adományozta. Ezt 1606 december 4-én Szabolcs vármegye Karászban tartott közgyűlésén kihirdették s a hajdúkat ünnepélyesen beiktatták, egyedül Simára tettek birtokbeli ellentmondást. Azonban a kallói várban császári őrség állomásozott, s ezekkel a Kálióba telepített hajdúk sehogysem fértek össze. Hogy ennek komolyabb következményei ne legyenek, Mátyás főherceg és Báthori Gábor erdélyi fejedelem Kassán augusztus 20-án egyességet kötöttek, Báthori a kallói hajdúkat Nádudvarra telepítette át, királyi részről meg Csegét adták a hajdúknak, hogy mindkettőt olyan joggal bírják, aminővel Kallót elnyerték. A kallói hajdúk ehhez a pusztán álló Kabát is követelték. Ebből is látszik, hogy a 9254 letelepített Bocskai-hajdúból a legszámosabban Kallóban nyertek telepítést. Mátyás megkoronázása után az egyezségből nem lett semmi. A következmények megelőzése céljából Báthori Gábor fejedelem 1609 szept. 13-án Nagyváradon kelt adománylevelében Böszörmény várost és Pród (Prád) falut adta a kallói hajdúknak Kalló helyett csere- és vegyes adományozás címén, a hajdúk részéről ft. ráfizetéssel, mégpedig olyan joggal, minővel Kallót birták. A hajdúság közös szabadalmának és letelepülésének ez volt a harmadik oklevele. Ezt az adománylevelet felolvasták és kihirdették Biharmegye közgyűlésén szept. 7-én (A böszörményi levéltárban eredetiben megtalálható az adománylevél). BÖSZÖRMÉNY VÁROS TÖRTÉNETE A HAJDÚK LETELEPÜLÉSE UTÁN Böszörmény és Pród birtokában a fenti adománylevél alapján a kallói hajdúkat 1609 szept. hónapjában a szent kereszt emeltetése utáni harmadik napon iktatták be. Az ellentmondásra 10 nap volt kitűzve, ami a Szentmihály-nap utáni negyedik napon (okt. 3.) telt le, s mivel ellentmondás vagy tiltakozás nem történt, e napon az érdekelt hajdúknak kiadta a káptalan a birtokbahelyezési oklevelet saját pecsétje alatt, kelt a beiktatás utáni tizedik napon. A beiktatás tényéről érdekes itt bővebben is megemlékeznünk. Báthori Gábor fejedelem a váradi várban szept. 10-én kelt rendeletében a váradi káptalant felszólította a következőkre: azon lovas és gyalog hajdúkat, kik Bocskai István fejedelemtől Kalló várost Szabolcs megyében kapták, ahelyett forintért csere címen őtőle (ti. Báthoritól) ugyanazon megyebeli Böszörmény várost vámmal és Pród birtokot nyerték, birtokába iktassa be törvényesen, s a beiktatás lefolyásáról jelentést tegyen,

11 Báthory portréja, Gábor erdélyi fejedelem korabeli metszet Báthory Gábor ménybe telepítő fotókópiája a hajdúkat Böször adománylevelének

12 Hajdúböszörmény települési Hajdúböszörmény térképe város a XVIII. címere századból

13 a tiltakozókat pedig tizenöt napra a fejedelmi szék (curia) elé idézze. Elrendelte, hogy a beiktatáson jelen legyenek: a káptalani birtok, a felsorolt 6 nemes közül egy, vagy azok távollétében egy más fejedelmi biztos és a fentnevezett helyekkel szomszédos birtokosok. A beiktatás a fentebb írt időben történt meg. Jelen voltak: Makay János, káptalani tag, Nagy András, a fejedelem tanácsosa és mezei hadainak kapitánya, Gergócz András, váradi alkapitány, mint fejedelmi biztosok, Csáky Balázs, Forgács Pál, Bácsi György, Rózsa Pál, Szénássy János, Köszörű Miklós, Szarvadi Lukács (Hadházról), Kiss Mihály, Szatócs Miklós, Serfőző Tamás és Csorba István (concionator) népszónok Böszörményből, Tóthfalusi Borbély György, Szűcs György és Bornemisza János Deîbreczenből. Kétségtelen, hogy a beiktatás után a kallói hajdúk siettek Böszörményt és Pródot birtokukba venni. Pródot a Báthori adománylevél mint falut említi ben az is volt, de már 1626-ban Bethlen Gábor fejedelem oklevele mint pusztát említi. Bizonyára Pród falu lakói Báthori jobbágyai voltak, s mivel már Pródon semmi keresnivalójuk nem volt, vagy Báthori Gábor Szabolcs megye birtokaira, vagy más birtokokra, részben mint szabadosok Böszörménybe költöztek. Sokan kérték, hogy e kis munkában közöljem az idetelepült hajdúk neveit. Már ben kutattam ezután, de sem a megyei, sem a debreczeni, böszörményi stb. levéltárakban, sem a hajdúk történetéről szóló művekben a letelepültek névsorának semmi nyomát sem találtam. Annyi bizonyos, hogy a Bocskai által letelepített, s a 13 hajdúkapitány alatt vitézkedett 9254 hajdú név szerint nem volt felsorolva, ezek nevei nem maradtak meg semmi okiratban. Maga a letelepülés zászlók alatt a kapitányok vezetésével történt, az adományozott földet pedig,,gard-számra" osztották fel, amiről azonban senki sem vezetett protocollumot. Lehet, hogy Bocskai fejedelmi kancelláriáján fel voltak írva a nevek. Ezt lehet következtetni a korponai országgyűlés határozatából is, mert hiszen azok neveit (t.i. a 9254 vitézét) csak fel kellett írni, akiknek nemesi szabadalmakat és földet adtak, de ez a feljegyzés a Bocskai halála utáni zavaros időben amit egyik történetíró zavaros hajdú-világnak" nevez elveszett. A felosztott földet máskülönben tizedek szerint az egyes családok kizárólagos tulajdonjoggal birták, csak az erdőket, legelőket, kaszálókat használták közösen. A hajdúk letelepülése idejében Nánásmonostora, Dorogegyháza, Varjas pusztabirtokok, Hadház, Vámospércs, Sima, Vid részjószágok voltak. Hadház, Szoboszló Vámospércs lakott helyek voltak ugyan, de törökjárta területen feküdtek. Kálióban a Kállayak, Böszörményben a Báthoriak voltak a birtokosok. Videgyháza, Sima pusztai részjószágok későbben sem fejlődtek falukká, Pródegyháza meg pusztává lett. A Pródon levő nagyhalmot Rómer Flóris történettudós 1882-ben megásatta. Kovakést, kővésőt, kőkalapács-darabokat talált ott és az oda nem messze eső kőudvaros és kövecses halmokon. Ebből szintén következtethető, hogy e helyen már a kőkorszakban is laktak. A pródi halmot erősségül vagy azért hányták, hogy mint Bábel tornya", a nagy síkságon emlékeztetőjéül szolgáljon az ottan lakott embereknek. Esetleg- a népvándorlás Ll

14 korabeli szokás szerint diadalmi jelül is emelhették. Városunk határán kelta fegyvereket is találtak. II. Mátyás király 1613 április 1-én Báthori Gábor fejedelem csere és vegyesadományozását megerősítette, s ennek folytán a böszörményi hajdúkat 1614-ben a helyszínen újra törvényesen beiktatták ban már a hajdúk az országgyűlésre külön-külön 2 követet küldtek. Bethlen Gábor fejedelem 1623-ban megkapta Ecsed várát. Böszörmény hajdan ehhez a várhoz tartozott, azért február 25-én ugyanezen adományt utólag átadja, s a beiktatás május 3-án történt meg (Eredetije a böszörményi levéltárban van). II. Ferdinánd király pedig 1632 november 16-án szintén jóváhagyta ezt, erre is törvényes beiktatás történt ben III. Ferdinánd, 1656 ban I. Rákóczi György fejedelem a böszörményi hajdúk számára adott adománylevelet megerősíti, s ezt október 31-én III. Ferdinánd is jóváhagyta. I. Lipót 1657-ben és 1666-ban ugyanezeket megerősítette. Videt 1375-ben Vidtelek néven nevezték, s birtokosa Guthy Salamon volt. Öt 1375-ben birtokában bár sikertelenül megtámadta Zudar István ben Upor Imre volt itt birtokos ben Vidmonostora és Vijdmonostora, 1430-ban Wijdmonostor néven fordul elő, 1484-ben mint a debreceni uradalomhoz tartozó hely van említve, később a Kállayak birtoka volt. E községgel azonos lehet Videgház vagy Wijdegháza, ez ben az olnodi Cudarok birtoka volt. Ennek egyik ivadéka: Zudar Jakab ellenében 1465-ben visszahelyezik birtokába Zólyomi Dávidot és Zólyomi Tamást. Ezek, a Makkos-erdővel együtt 1476-ig bírták, de ez évben mind a Hunyadiak birtoka lett. A Hunyadiak alatt Vid Bihar megyéhez tartozott. Vid előfordult Vidtelke néven is, ezen a néven 1434-ben Baksa János és gyermekei bírták. A XVII. sz. elején Videt és környékét homonnai Drugeth János, Tokaj ura birtokolta. A XVII. sz. első évében a Rákócziak kezébe került, ben már I. Rákóczi György birtokában volt. Ez időben Vielen 16 jobbágy volt. Ez a Vid falu a Vidi-halom közelében feküdt ben a böszörményiek a vidi, zeleméri, szennyesi, szentgyörgyi pusztában örök vagy zálogos jogot szereztek. A Szennyest a Kulin-család nemsokára visszaváltotta. A vidi, zeleméri pusztákra nézve a Bekény, Tolnay, Komjáthy, Lónyay-család tagjaival a XVIII. században egyességre léptek. Vid pusztulását a történetírók 1666 őszére teszik. Mint Nánás város egykori jegyzőkönyveiből megállapítható, valóban megtörtént az itteni rácok kipusztulása. A rácok Vidre való települése és kipusztulása azonban okvetlenül a XVII. század derekára esik, mégha 1666-ot hitelesnek nem is vehetjük. A monda szerint I. István idejében egy Vid nevű vitéz a Báthori család ősapja az ecsedi tó posványaiban megölte a környék falvait rettegésben tartó óriáskígyót (hétfejű sárkányt), három fogat és három kígyó alakú farkot a királyhoz vitt. Videt a király nemessé tette, címerébe három sárkányfog került (a Báthoriak címerében erre céloz a három fog és farkát harapó kígyó). Rác-Vidnek elpusztulásáról a szájhagyomány a következőket mondja: 1666 őszén Böszörmény egyik lakosának házába egy rác koldusasszony lépett be. Vászontarisznya lógott oldalán. A koldusasszonyt szívesen fogadta a háziasszony, ki bölcsőjében szunnyadó kis gyermekét ringatta. A háziasszony rábízta kis gyermekének ringatását addig, míg ő a padlásra megy kevés szalonnáért. A csendesen szunnyadó

15 gyermek szemlélésére felébredt a koldusasszony szívében az anyai érzés és hallhatóan rebegte: szegény gyermek mily szép, mily kedves teremtés, beh kár meghalni ilyen korán. Az anya ezen szavakat hallván, megrémülve fut oda és kérdi, hogy mit beszél a koldusasszony, miközben jó darab szalonnát és kenyeret adott át a koldusnőnek. A jószívű adakozó és a kis gyermek látása végre felnyitja a koldusasszony száját, elbeszéli, hogy a vidi és maladoni rácok elhatározták, hogy a hajdúvárosokat eltörlik a föld színéről, népét pedig kardélre hányják. Sőt ő egyenesen azért jött, hogy hírt adjon, mert nem viselheti el szívén a nagy romlást. Ö saját fülével hallotta az összeesküvést. A városi tanács értesülvén a hírről, a koldusasszonyt előkeresteti és kikérdezi, és annyival inkább elhiszik a koldusnő szavait, mert már előbb sokszor történtek véres összeütközések a szomszéd hajdúk és a vidi lakosok között. Figyelmeztetik rögtön a szomszéd városokat a veszedelemre. Különösen Böszörmény és Nánás voltak kitűzve a támadásra. Először Nánási akarták megtámadni. A nánásiak azonban jól értesültek a támadás napjáról, és a város alatt elterülő szőlőskertben megbújtak, és úgy várták a támadást. A hadnagy elosztotta a fegyverforgatókat a gerádjaik között. A legelszántabbak az országúton feküdtek keresztül. Holdvilág nem volt, néhány csillag bágyadt fénye adott csak némi világosságot. Sehol azon este mécsvilágot nem gyújtottak, a hajdúk közül pedig senki sem jelent meg a határban azon a napon. Marháikat, méneseiket, nyájaikat a belső rétbe szállították biztos helyre, ahol a tehetetlen aggok, gyermekek és félénkebb nők egy-egy csoport erős férfiú védőszárnyai alatt húzták meg magukat. Mikor a nánási toronyban a takarodót húzták, távol a pusztán egy nagy fekete oszlop jelent meg, mely mindig közelebb-közelebb húzódott. Nemsokára éles látású emberek kivehették a fejszékkel, csákányokkal, kardokkal és villákkal felfegyverzett alakokat. Amint a rácok közel értek, egyszerre egy kazal szalma lobban fel, és ennek a világánál a megbújt hajdúk megrohanták őket. Elkeseredetten folyt a véres csata, midőn a szőlőskertekből előretörő Szakállas Daróci embereivel irtózatosan csapott le a menekülő ellenségre. Kört alkottak a hajdúk, és ezen körben kellett a rácoknak küzdeni és meghalni. Akik a körön kívül estek, eszeveszetten futottak, de ott egy másik sereggel találkoztak. Ugyanis a böszörményi hajdúk jöttek a nánási testvéreik segítségére, így nem menekülhetett senki a rácok közül. A csata utáni napon a hajdúk közösen megrohanták Vid falut, és azt a földdel egyenlővé tették. A pusztítás percében előállott a koldusasszony, ki a összeesküvést felfedte, és kérte a hajdúkat, hogy az ő rokonainak kegyelmezzenek meg. A hajdúk teljesítették kívánságát, és akiket a koldusasszony rokonainak vallott, azokat életben hagyták, és Böszörmény városában telepítették le őket. Valószínű, hogy az a nép, amely Böszörmény egy részét lakja, és amely részt ma is,,rác-oldal"-nak neveznek, a vidi rácok maradékai. A holttestekből pedig Nánás alatt, hol a csata történt, nagy halmot raktak, beföldelték és elnevezték Testhalomnak. A király is értesült az eseményekről, gróf Barkóczy generális megjelent a véres tett színhelyén, és meggyőződött a rácok méltó bűnhődéséről. Akik magokat kitüntették, azok közül többen kaptak nemességet. A vidi földet Böszörmény, Nánás és Hadház magok közt felosztották, s ma is birják. Az azonban már történeti tény, hogy I. Rákóczi György ezen vidi birtokrészt egészben zálogba adta

16 1500 magyar forintért Böszörmény, Nánás és Hadház lakosainak, kiváltási jogai fenntartásával, hogy ti. ő vagy utódai visszaválthassák. A vidi föld területe hold volt. Ebből Böszörmény 8140 holdat. Hadház 4224 holdat birt, a többi Nánásé volt ig békében bírták a hajdú városok ben egy bizonyos Martonossy Zsigmond a íiscusnak azt jelentette, hogy Vid a kincstár tulajdona, mert Rákóczi birtoka volt, s a tokaji uralomhoz tartozott, II. Rákóczi Ferenc birtokait meg elkobozták. Mint tudjuk, e birtokot a hajdúk még I. Rákóczi Györgytől vették zálogba, így II. Rákóczi Ferencé nem volt. Ennek ellenére a kincstár ben elkobozta. Ekkor a hajdúvárosok elővételi joggal bérbe kérték, és ig az 1500 forintos zálogösszeg fejében birtokolták, 1761-ben újabb 15 évre elzálogosították. A három város 1200 forintos zálogösszeget, 500 forint évi haszonbért fizetett. Ezeket az összegeket 13 év alatt fizették be ben új zálogbaadás történt. A Somossy-család 1789-ben perrel megnyerte Hadház város egy részét. Ez a Somossy-család, ősi család mely Bereg megyében bírt nagy birtokol. Őse, Péter 1350 táján élt. Somossy (Somosi) András, Mihály levéltárnok, József ügyvéd, Péter, ifjabb Péter, Gábor és Miklós igazoltattak Szabolcs vármegyének augusztus 6. és szeptember 20-án kelt bizonyságleveleivel. Ferenc az években Szabolcs, Pál pedig Bereg vármegyében lakott. E Somossy-család utódai nagy szerepet töltöttek be városunk életében. Somossy Béla előbb országgyűlési képviselő, azután ig a város polgármestere volt. Az ő működéséhez fűződik Böszörmény 1890-től való nagyobb arányú fejlődése, haladása, január 2-án haít meg. Egyik fia: József, ügyvéd, a világháborúban esett el, a másikat: dr. Somossy Bélát július 5-én városunk polgármesterévé választották. A böszörményi Vid bérlete tovább folyt: 1819-ben évi 1600, 1822-ben 2000, 1840-ben 4000 forint haszonbérért használták ben Böszörmény a Réten csatornát ásatott, a belvizet elvezették ig sok huzavona volt az egyre magasodó bérösszeg miatt, ez évben azonban Nánás és Böszörmény örök tulajdonul megváltotta Videt ( Vidi-váltság"). Igazgatási jegyzőkönyvet Böszörményben 1667-től vezettek. Az igen érdekes jegyzőkönyvek a községi szervezetre, birtokgazdasági viszonyokra, főleg a büntető igazságszolgáltatásra vonatkoznak december 6 22-ig Strassoldó német generális zsoldosaival s az egész hajdúsággal Debrecenben iszonyú rablást hajtott végre (Szűcs István Debrecen város történeté"-ben csak Strassoldóról szól, aki 1676 februárjában sarcolta meg Debrecent) augusztusában Apafii erdélyi fejedelem a magyarok segítségére jött hadával és a váradi basával. Böszörményt megvették, leégették. Böszörménynek ez a pusztulása így történt: a fejedelem Debrecen alól szeptember 11-én Szoboszlóra vonult, innen Böszörmény alá jött. Amikor a magyar és török csapatok a sok élelmiszert a városból kifelé hordták a táborba, a város kigyulladt. Ki gyújtotta fel? Nem tudjuk. A táborban levő törökökre és magyarokra gyanakodtak, de az sem valószínűtlen, hogy magok a böszörményiek gerjesztették a tüzet, hogy így meggátolják féltve őrzött vermeiknek az ellenség által történő felbontását. A veszedelem elől a nőket, gyermekeket és az ingóságokat a templomba vitték, mely - úgy látszott épen marad. Később a templom is meggyulladt s 1681 szeptember 14-én leégett. (Mikor a mai Bocskai

17 A volt hajdúkerületi A hajdúkerületi székház székház homlokzata udvari része

18 A régi református templom lebontás előtti képe Bocskai István szobra. Holló Barnabás alkotása

19 téri református templomot a múlt század 80-as éveinek elején átalakították, a templom padlója alatt sok elszenesedett törmelékre találtak. Valószínűleg az 1681-i nagy égésből valók voltak ezek a szenesedett maradványok. A templom alatt pirosas öltönyben papi csontvázakat-talárban, ezüstszeges koporsókban találtak, feliratos kőtáblákkal és sok ezüst karikával. E templom alatt nyugszik Brankovics felesége: Heléna is. Ugyanezen évben a kurucok Szatmárból és Szabolcsból a rómaikatolikus papokat elűzték. Ezután egyetlen egy római-katolikus templomot se találtak, kivéve az ecsedi, szatmári és böszörményi várakat. A XVII. századnak különösen utolsó előtti évtizedéből sok említést találunk valami böszörményi várdákról" végvár lévén Böszörmény, melyekben labancok tanyáztak. A váradi pasák többször megparancsolták a debrecenieknek, hogy a böszörményi várdát földig lerontsák. Ezt a debreceniek nem tették meg, bár a labancok innen sokat háborgatták, pusztították őket. Egy ilyen várda volt a város északi részén levő Várdomb-utcán is ben, augusztus 4-én I. Lipót a böszörményieknek vitéz szolgálataikért, érdemeikért védlevelet adott. Szabadságaikban zavarni, katonáskodásukkal össze nem férhető teljesítésekkel terhelni nem volt szabad őket. Ezzel egybehangzólag ig kiadott több oltalomlevélben a katonatartási, adó, kilenced-, és tizedüzetési kötelezettségtől, valamint a Kamara törvénytelen igényei alól mentesíti az egész hajdúságot, köztük a böszörményieket is. Ezen védlevelek közül legnevezetesebb az 1695 október 30-án kelt királyi levél, melyben a török háború alatti és egyéb érdemeik vannak felsorolva. A kapitányokat előbb a kassai generális nevezte ki, 1699-től maguk választották, de a király erősítette meg. A hadnagyokat, tizedeseket, vásárbírákat, városgazdákat, népszónokokai a volt katonai szervezetből tartották meg. A város (éppen úgy, mint a többi hajdúváros) hat tizedre volt felosztva ban a hat hajdú várost, élükön a legnépesebb Böszörménnyel, teljesen kivették Szabolcs megye hatósága alól, önálló kerületté alakultak. Első főkapitánynak 1669-ben Désány Istvánt választották meg. A kerületi székhely 1699-től Böszörmény volt. Ez évben ugyanis elhatározták, hogy a kerületi gyűléseket nem az egyes városokban felváltva, hanem a leginkább központban fekvő Böszörményben tartják. Az utak rosszasága, a közlekedési nehézségek nagyban hozzájárultak e határozat megszületéséhez. A hajdúkerület főkapitányai voltak: Désány István , nánási Oláh Jakab I. Csanády Sámuel őrnagy , II. Csanády Sámuel , Pethes János , nánási Oláh Mihály 18Ö9 1835, Pély Gábor , Sillye Gábor ig. A legrégebbi kerületi jegyzőkönyv ig terjed. Már említettem, hogy Hajdúböszörmény lakossága a többi hajdú városokhoz hasonlóan tizedekre volt osztva. Egy tizedben mintegy család volt. A tized eredetileg a hajdúk katonai szervezeti alapegysége volt, amit a letelepedés után is megtartottak. Egy-egy tized a város kijelölt részén telepedett le. A város élén a kapitány állott, aki katonai és polgári tekintetben is a város vezetője volt. A városok szövetsége (Szoboszló, Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Vámospércs) a hajdúkerületet

20 alkotta. Élén a választott kerületi főkapitánv és a hadnagyok tanácsa állott. A hajdúk így a böszörményiek is városukat a magyar várak mintájára rendezték be. A külső várat amit huszárvárnak is neveztek - árok és palánk vette kerül. A hajdú gyalogos vitézek és a lovasság is többnyire ott tartózkodtak. Ez a külső védelmi öv volt a katonaváros. Ez a gyűrű-alakú terület a város körül ugyanis az állattartás helye volt, amit kertségnek is neveztek, mivel kerítés szegélyezte. E kertségben találjuk az istállókat, aklokat, ólakat, a begyűjtött takarmányt, a szalmakazlakat, mindazt ami az állattartással összefüggött. Az itten épült házak pedig az állatokat gondozó férfiak ideiglenes szállásául is szolgáltak. Háborús időkben innen vették fel a harcot az ellenséggel, vagy innen kirontva támadtak rá. Ha az ellenségnek sikerült behatolnia a kertségbe, akkor itt a huszárvárban folyt a küzdelem tovább. Ezután ha a szükség úgy kívánta - a hajdú vitézek a lakóvárost körülvevő palánk mögé húzódtak vissza, ahol már az egész város részt vett a védelmi harcokban. Itt a zeg-zugos szűk utcákban az ellenségre nézve kockázatos, súlyos utcai harcokat vívhattak. A lakóvárost a huszárvárnál erősebb palánk, nagyobb s mélyebb vizes árok vette körül. Három, négy kaputorony felvonó'hídján át közlekedtek. A belső vár magva az erődített templom volt. Legvégső esetben ide húzódtak az ostromlottak. Ma már szabályosan húzódó, rendezett utcákat találunk városunkban. Hajdúböszörmény utcahálózatának elrendezése körkörös, s településtörténeti szempontból a múlt emlékét őrzi. (Sugaras és gyűrűs rendszer.) Az 1782-ből ismert térképen a mai öt sugárút is látható. A főtér már a XVII. században négyzetes alakú volt, s annak közepén állt az 1880-as években lebontott református templom. E téren találjuk részben átalakítva a XVII. században épült eredetileg barokk stílusú hajdúkerületi székház emeletes épületét is ig minden város önálló volt, s külön főkapitányaik voltak június 4-én a hajdúk Böszörményben gyűlést tartottak, s II. Ferdinánd azon kívánságára, hogy a csehországi harctérre menjenek, azt válaszolták, hogy csak az ország nemességével mennek. Ezt a határozatot Szűcs György böszörményi követ vitte el a többi hajdúváros küldötteivel Dóczy András kapitányhoz július 12-én Böszörmény város főkapitánya, Keöntei Kiss Miklós Szabolcs megyétől a tatárok ellen segítséget kért, mivel a fegyveres hajdúk Ónodra mentek, s így a város védtelen maradt. Ónodi Németh Márton 1652-ben böszörményi főkapitány is, ami kitűnik a városi levéltárban megőrzött írásból. Eszerint Kőrös bírájától levélben követel 7 ökröt, melyek Abai István böszörményi lakoséi voltak. Ezeket az ökröket Zelemérről ellopták, s Abainak András nevű szolgája egy körösi embernél az ökröket felismerte, ezért a főkapitány követelte azok viszszaküldését. Keresztes András rácböszörményi kapitány 1654 december 14-én Ecseden megfogadta az erdélyi fejedelemnek, hogy a szökött jobbágyokat kiadják. Mind Thököly, mind II. Rákóczi Ferenc alatt a hajdúk tevékeny részt vettek a szabadságharcokban. Városaik ennek ellenére is sokat szenvedtek a kurucoktól, különösen Thököly előtt. II. Rákóczi Ferencnek külön fejedelemkörüli hajdú lovas ezrede volt Budai István parancsnoksága alatt. Klára András vezetése alatt meg 600 hajdú szolgált.

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján -

Kimutatás Nyírvasvári Község Önkormányzata által tűzifa juttatásban részesítettekről - 1/2013.(I.10.) önkormányzati határozat alapján - 1. 5-2/2013 Terdik Ferenc Kossuth 2. 1 m3 2. 5-4/2013 Nagy Ferencné Kossuth 17. 1 m3 3. 5-5/2013 Cseh Gyula Kossuth 20. 1 m3 4. 5-6/2013 Lukács György Kossuth 38. 1 m3 5. 5-7/2013 Deák László Kossuth 49/b.

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Nyertes pályázó lakóhelye/ székhelye. Kadarcs u. 38. Dorogi utca 40. Kossuth utca 36. 3/9. Sarkadi u. 8.

HIRDETMÉNY. Nyertes pályázó lakóhelye/ székhelye. Kadarcs u. 38. Dorogi utca 40. Kossuth utca 36. 3/9. Sarkadi u. 8. HIRDETMÉNY A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, mint az alábbi azonosítószámú birtoktestek haszonbérbe adója, figyelemmel a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 22. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségére,

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

FELNİTT HÁZIORVOSI KÖRZETEK

FELNİTT HÁZIORVOSI KÖRZETEK FELNİTT HÁZIORVOSI KÖRZETEK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 1. melléklet a 38/2012. (X. 25.) Önkormányzati Rendelethez E F G V. Körzet VI.

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

K I V O N A T. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés 2014. június 13-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből H A T Á R O Z A T

K I V O N A T. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés 2014. június 13-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből H A T Á R O Z A T K I V O N A T Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés 2014. június 13-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből 176/2014. (06. 13.) Kgy.h. Tárgy: Döntés energetikai célú felújításokhoz, magánszemélyeknek

Részletesebben

4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné. 4150 Püspökladány IV. Béla u. 5. Kiss János 54/ 453-127 4100 Berettyóújfalu Kossuth u. 6.

4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné. 4150 Püspökladány IV. Béla u. 5. Kiss János 54/ 453-127 4100 Berettyóújfalu Kossuth u. 6. Hajdú Bihar Megyei Ernyőszervezetek Szervezet neve Ir. Szám Település Cím Képviselő Telefon E-mail cím A Zöldkereszt Munkavállalóinak Érdekvédelmi 4025 Debrecen Piac u. 41. Lukács Györgyné Az Oltalom Kősziklája

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. március hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye március 01., vasárnap március 02., hétfő Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. március hónapra tervezett sebességmérések 06.40-08.50 Debrecen,

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA III. KORCSOPORT

ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA III. KORCSOPORT 2013/2014. TANÉV ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA III. KORCSOPORT EGYÉNI PÁLYABAJNOKSÁG Hajdú Bihar MEGYE Helyszín: Gyulai István Atlétika Stadion -Debrecen, Oláh Gábor u. 5. Időpont: 2014. május 14. A Versenybizottság

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

XVIII. Nyírerdő Futás és Hajdú Bihar megyei Mezei Bajnokság Aradi János Emlékverseny

XVIII. Nyírerdő Futás és Hajdú Bihar megyei Mezei Bajnokság Aradi János Emlékverseny Nyírerdő-Futás 2500m leány U11 (2005-2006) 11:00 1 Hajdú Barbara 2006 Hajdúböszörmény HTE 2 Vágó Erika 2005 Hajdúsámson 3 Kovács Panna Borbála 2007 Boyai Ált. Isk Nyírerdő-Futás 2500m leány U13 (2003-2004)

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

100 m. fiú gyorsúszás 1. versenyszám Országos csúcs: 0:47.31 (Takács Krisztián - 2009)

100 m. fiú gyorsúszás 1. versenyszám Országos csúcs: 0:47.31 (Takács Krisztián - 2009) 100 m. fiú gyorsúszás 1. versenyszám Országos csúcs: 0:47.31 (Takács Krisztián - 2009) 1. Holoda Péter 1996 Hőgyes G SZKI Hszob. 0:52,74 2. Gyulai Dávid 1996 Tóth Á G Debrecen 0:56,12 3. Kosina Gergő Péter

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

1. melléklet a 37/2012. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez. 1. számú melléklet a 34/2005. (IX. 2.) önkormányzati rendelethez HÁZIORVOSI KÖRZETEK

1. melléklet a 37/2012. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez. 1. számú melléklet a 34/2005. (IX. 2.) önkormányzati rendelethez HÁZIORVOSI KÖRZETEK ĺ á á á Ö á é ő ü é Ż Ż ö á é é ü á á ö á í á áó ó ó Ż ö á ó ĺ á áó ú á á á Ö á á é ő ü ę é é ő ó ó é ö é á é é á á ö é ĺ Ż é é á öé á ú á á á Ö á é ő ü é é ű öđé á á ő ő ő Ż Ż ö á é á í é é é ö é á ó

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2016. január hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2016. január hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja tervezett ideje Mérés tervezett helye január 01., péntek Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2016. január hónapra tervezett sebességmérések 05.40-08.00 Debrecen, Lóverseny utca 08.10-10.00

Részletesebben

Hármascsapat országos bajnokság

Hármascsapat országos bajnokság 40 km - ABSZOLÚT 1 1 NAGY ZOLTÁN RÓKA TIBOR ZSUPOS SÁNDOR 2 2 Révész Gábor Nagy András Szabó Lajos 1 3 NAGY GYULA HAJDÚ BARNA MAGAS DÁVID 2 4 Hacsi Ákos Balázs Attila Szűcs Richárd 3 5 Árva Mihály Petró

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

AMV 2015. megyei eredmények 8.osztály

AMV 2015. megyei eredmények 8.osztály Iskola neve Iskola város helyezés pontszám Tanuló neve Kálvin Téri Általános Iskola 1. 46 Sass Boglárka Kálvin Téri Általános Iskola 2. 40 Horváth Petra Tiszacsegei Fekete István Általános Iskola Tiszacsege

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Zen Bu Kan Kempo Eger Kupa jegyzőkönyv

Zen Bu Kan Kempo Eger Kupa jegyzőkönyv Zen Bu Kan Kempo Eger Kupa jegyzőkönyv 103 fő versenyző (86 felnőtt, 17 junior) 24 egyesület Ács László Bakos Balázs (Gazdagréti Kempo HE) Barabás Béla (Agacu ZBKKSE) Balla Tamás Bognár Levente (Tatabánya

Részletesebben

Medgyesbodzás, Gábortelep telefonkönyv

Medgyesbodzás, Gábortelep telefonkönyv , Gábortelep telefonkönyv ÁFÉSZ, Medgyesegyháza és Bánkút Mini ABC 5663 Széchenyi utca 39-68 425480 ÁFÉSZ, Medgyesegyháza és Bánkút Vegyesbolt 5664 Gábortelep, Vasút utca 44-68 425482 Annus Imréné 5664

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről (egységes szerkezetben a módosításáról rendelkező 39/2005.(XI.5.),

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. június hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. június hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye június 01., hétfő Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. június hónapra tervezett sebességmérések 06.40-08.50 354-es számú főút Debrecen-Bocskaikert

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. november hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. november hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye november 01., vasárnap Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. november hónapra tervezett sebességmérések 15.10-17.10 4-es számú főút Debrecen-Hajdúszoboszló

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964 OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964 027271 Általános Muvelodési Központ és Könyvtár Wágner Antal Egyházaskozár

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Zöld. Narancs - Kék. Kék Vacsora - Karin

Zöld. Narancs - Kék. Kék Vacsora - Karin SZERDA Piros Fehér Fekete Narancs Megjegyzés 8:00 1 2 6 7 11 12 SNACK 8:30 Beep 8:30 Müzli, Banán, Verofit 9:00 Beep 9:00 Piros - Fehér 10:10 Beep 9:30 10:20 Beep 10:00 Fekete - 11:30 Beep 10:30 11:40

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Hely. Cím Csapatnév Össz.

Hely. Cím Csapatnév Össz. Hely. Cím Csapatnév 1 Nagykőrös Toldi Miklós Élelm. Szki. 46,050 2 46,050 2 47,950 1 47,350 1 46,200 1 45,400 2 279,000 2 Nyíregyháza Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn. 46,950 1 47,250 1 47,050 2 47,300

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

A Hajdúdorogi Esperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1827-1900

A Hajdúdorogi Esperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1827-1900 A Hajdúdorogi Esperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1827-1900 Rövidítések: Sorsz. - Az irat sorszáma S.szám - Az iraton szereplő sorszám Sorsz. Doboz S.szám Keltezés helye Keltezés éve Tárgy

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66

Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz. 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 Hőtan kategória Név Iskola Felkészítő tanár 5. 6. 7. 8. össz 1. Szádvári Gábor Lévay József Református Gimnázium, Miskolc Makranczi Zsolt 20 18 20 8 66 2. Kékesi Zsuzsa Bethlen Gábor Református Gimnázium,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács

43 Kiss György Ö. Nemzeti Győr 44 Krakovszky János I. osztályú Budapest 45 Kovács Iván EABA Budapest 46 Kovács Gábor I. osztályú Baja 47 Kovács 2012. évi bírólista Név Minősítés Város 1 Ajtai Péter AIBA Budapest 2 Babai Sándor II. osztályú Tatabánya 3 Becsey Károly AIBA Szeged 4 Bende Szabolcs II. osztályú Hódmezővásárhely 5 Benda Tivadar Ö. Nemzeti

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. december hónapra tervezett sebességmérések

Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. december hónapra tervezett sebességmérések Mérés napja Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye december 01., kedd Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság 2015. december hónapra tervezett sebességmérések 05.40-08.00 354-es számú főút Debrecen-Bocskaikert

Részletesebben

II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi

II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - MTB Felnőtt Férfi 1 83 Csire Sándor - 01:40:30 00:00:00 2 59 Németh Miklós Sólyom Team 01:40:31 00:00:00 3 145 Jakab Csaba - 01:41:38

Részletesebben

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete

Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete Nádudvar Városi Önkormányzat Képviselőtestületének az önálló orvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 14/2014. (V.28.) önkormányzati rendelete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

2007/2008. TANÉV MEZEIFUTÓ DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY

2007/2008. TANÉV MEZEIFUTÓ DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY 2007/2008. TANÉV MEZEIFUTÓ DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ III. korcsoport - FIÚ EGYÉNI (1995-1996) Hely Név Szül Település Iskola Megye 48 Horváth Ákos 1995 Püspökladány Ált. Isk., Előkészítő Szakiskola, AMI,

Részletesebben

I. Debrecen Grappling Bajnokság

I. Debrecen Grappling Bajnokság I. Debrecen Grappling Bajnokság G4 Grappling Liga 2013-2014 4. forduló 2014.03.08 Végeredmény Gi Grappling leányok, nők Ifjúsági1 korosztály 48+ kg. 2 versenyző I. Tóth Anett Gracie Barra Orgovány II.

Részletesebben

Székelyudvarhelyi szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon

Székelyudvarhelyi szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon i szavazókörzetek a 2012. december 9-i parlamenti választásokon Szavazókörzet Szavazókörzet címe A körzethez tartozó utcák Szavazó- Település körzet Sorszám Típus száma Intézmény Cím Típus Név 4 5 6 Bányai

Részletesebben

VII. 22. Nagykőrösi közjegyzők iratai 1872 1950 (-1963)

VII. 22. Nagykőrösi közjegyzők iratai 1872 1950 (-1963) VII. 22. Nagykőrösi közjegyzők iratai 1872 1950 (-1963) Raktári helye: Nagykőrös, B épület, folyosó, 44-49. polc Magyarországon a közjegyzői intézményt az 1858. február 7-én kelt császári nyílt parancs

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Magyar Erőemelő Szövetség XVII. Balaton Kupa Balatonszárszó, 2011. június 25-26. NEVEZÉSEK - FÉRFIAK IFJÚSÁGI

Magyar Erőemelő Szövetség XVII. Balaton Kupa Balatonszárszó, 2011. június 25-26. NEVEZÉSEK - FÉRFIAK IFJÚSÁGI N - 53 kg 1. Lőrincz Dávid 1996 Tabi Fitness Klub SE 55,0-59 kg 1. Bácsi Dávid 1993 Bihari Szabadidő és 120,0 2. Fazekas Tibor 1996 Marvel Team, Vésztő 80,0 1. Gombos Attila 1993 Bihari Szabadidő és 120,0

Részletesebben

II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi

II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1. II. Tisza-tó Maraton - Abszolút Férfi 1 174 Vígh Zoltán - 01:34:30 00:00:00 2 139 Nagy Gyula Alföld KS 01:34:32 00:00:01 3 152 Vízer Barnabás Team Katay 01:36:57

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Varga László

Részletesebben

Újfehértó települési választás eredményei Önkormányzati választás

Újfehértó települési választás eredményei Önkormányzati választás Polgármester A polgármester Nagy Sándor FÜGGETLEN jelölt lett Az önkormányzat összetétele : Újfehértó települési i Önkormányzati A települési önkormányzat tagjainak : 11 fő, ebből egyéni választókerületben

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Etyeki Református Egyházközség

Etyeki Református Egyházközség Etyeki Református Egyházközség 2014. Évi Választói Névjegyzéke 1 Adolf Ferencné Ötház 17 Torbágy 1950 2014 2 Andrásy István id. Kender 35 Tiszadob 1923 2014 3 Andrásy István ifj. Öreghegy Etyek 1950 2014

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

MJSZ U - 18 / U20 Válogatott Május 15-17. Jégpalota

MJSZ U - 18 / U20 Válogatott Május 15-17. Jégpalota Szállás 52 1 Pados László 1995.09.11 Igen D Fehér 2 Láday Tamás 1996.03.20 Igen D Fehér 3 Jacsó Richárd 1996.12.25 Nem D Fehér 4 Antal Arnold István 1997.04.14 Igen D Fehér 5 Szabó Bence 1998.02.02 Igen

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TUDOMÁNYOS DOLGOZÓK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETE 1988. május 14. TDDSZ alapítása, Metró Klub. 1988. május 18. Alapító tagok: 1028 fı

TUDOMÁNYOS DOLGOZÓK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETE 1988. május 14. TDDSZ alapítása, Metró Klub. 1988. május 18. Alapító tagok: 1028 fı TUDOMÁNYOS DOLGOZÓK DEMOKRATIKUS SZAKSZERVEZETE 1988. május 14. TDDSZ alapítása, Metró Klub Alapító tagok: 1028 fı 1988. május 18. TDDSZ elsı országos választmányi ülése Megválasztott ügyvivı Bizottság:

Részletesebben

XIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877. 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10.

XIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877. 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10. MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10 Iratjegyzék

Részletesebben

Tanítványok kiemelkedő versenyeredményei

Tanítványok kiemelkedő versenyeredményei Tanítványok kiemelkedő versenyeredményei Európai Uniós Természettudományos Diákolimpia (EUSO) Megszerveztem a magyar csapat részvételét, 2008-ban megfigyelő voltam a versenyen. 2009-től a fizikus csapattagok

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA ÜGYESSÉGI ÉS VÁLTÓFUTÓ CSAPATBAJNOKSÁG III-IV. KORCSOPORT. Hajdú - Bihar MEGYEI DÖNTŐ

2014/2015. TANÉVI ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA ÜGYESSÉGI ÉS VÁLTÓFUTÓ CSAPATBAJNOKSÁG III-IV. KORCSOPORT. Hajdú - Bihar MEGYEI DÖNTŐ 2014/2015. TANÉVI ATLÉTIKA DIÁKOLIMPIA III-IV. KORCSOPORT Hajdú - Bihar MEGYEI DÖNTŐ Helyszín (település, és versenyhelyszín): Gyulai István Atlétika Stadion, 4032 Debrecen, Oláh Gábor utca 5. Időpont

Részletesebben

Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012.

Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012. Nagykőrös Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012. Tantárgy Évf. Helyezés Neve Város/Iskola neve Bibliaismeret 2. I. Czagány Lotti Mezőcsát, Dr. Enyedy Andor Ref.Ált.Isk. II. Szabó Petra Mezőcsát,

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 2. SZÁM UTASÍTÁSOK

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 2. SZÁM UTASÍTÁSOK LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 2. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. február 28. TARTALOM Oldal UTASÍTÁSOK 4/2011. (II. 4.) LÜ utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben