A Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA november 03.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ INTÉZMÉNYÜNK KÜLDETÉSE AZ INTÉZMÉNY ADATAI AZ OKTATÁSI SZERKEZET Iskolarendszerű oktatás Szakközépiskola, szakiskola Felnőttoktatás AZ INTÉZMÉNY Az intézmény rövid története Az intézmény jelene, szerepe a település életében Nevelési program Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, a célok megvalósításának folyamata Szakközépiskola és szakiskola A kollégium A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok folyamata A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok folyamata A tanulók beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeinek enyhítését segítő nevelési stratégiák folyamata Mediáció, konfliktuskezelő, vitarendező folyamat Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Tehetséggondozás Tehetséggondozás az intézményben A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Teendők A kollégium sajátos lehetőségei A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézmény, a pedagógus feladatai

3 Egészségnevelési program Intézményünk egészségnevelési programjának területei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Környezeti nevelés (20/ Környezeti nevelés a tantárgyakban Környezeti nevelés a tanórán kívüli nevelési területeken Fogyasztóvédelem Médiatudatosságra nevelés Gazdasági és pénzügyi nevelés A KÉPZÉS RENDJE Az intézmény gyerekképe Tanulóink életkor-pszichológiai sajátosságai A szakiskolai csoport A szakközépiskolai csoport A szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők A képzés belső szakaszai A szakaszok száma, időtartama, egymásra épülése Képzési specialitások, irányok Osztály - és órakeretekben Tanórán kívüli lehetőségek A tanulói jogviszony Belépés az iskolába A tanuló magasabb évfolyamara lépésének, továbbhaladásának feltételei Javítóvizsga szabályzat A tanulói jogviszony megszűnése PEDAGÓGIAI FOLYAMAT Az intézmény tevékenységi rendszere Kötelező tanórai tevékenység Nem kötelező tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenységek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Ellenőrzés Mérés Értékelés AZ INTÉZMÉNY ÉLET-ÉS MUNKARENDJE A tanév rendje

4 7. 2. Nemzeti, nemzetközi és iskolai ünnepek Elméleti oktatás Nyitva tartás Gyakorlati oktatás Hiányzás Hivatalos ügyek intézése HAGYOMÁNYOK Iskolai hagyományok Tantestületi hagyományok Külső kapcsolatok INTÉZMÉNYHASZNÁLÓK AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉLETBEN A tanuló, a szülő az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az intézmény és a diákok kapcsolata (tanulói részvétel) Az iskola, a kollégium és a szülők kapcsolata (szülői részvétel) Az iskola és kollégium kapcsolata INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSOK INTÉZMÉNYI PUBLIC RELATIONS A belső PR A külső PR Intézményünk külső PR tevékenysége INTÉZMÉNYI ALAPÍTVÁNYUNK A Mohács és vidéke ipari és kereskedelmi szakképzéséért A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI Személyi feltételek A közalkalmazottak végzettsége A pedagógiai munkát segítő pedagógus továbbképzési terv Tárgyi feltételek A tanítás infrastruktúrája A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát

5 segítő eszközök és felszerelések jegyzéke HELYI TANTERVBEN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI. EMMI RENDELET A KOLLÉGIUM ÉS AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÖSSZHANGJA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Érvényesség Módosítás A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BEVEZETÉS A pedagógiai program összeállításánál alapul vett szempontok Jogszabályi háttér A felülvizsgálat céljai A MŰKÖDÉS BELSŐ FELTÉTELRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA Személyi feltételek, illetve elvárások Személyi feltételek A személyi feltételekkel kapcsolatos feladatok Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások Az épület fő egységei (alegységei) Az épület állaga A berendezések állapota A tanulókról általában A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégium kapcsolatrendszere Iskolák elérhetősége, közlekedés, kulturális létesítmények Kapcsolattartás Az eddig elért eredmények, sikerek és kudarcok ELVEK A kollégiumi nevelés célja, alapelvei A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés főbb alapelvei:

6 3.2. A tanulók életrendjének elvei Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások: A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei Az eredményes tanulás mentálhigéniás feltételei: Az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek, attitűdök: Tanulási szokások, módok és technikák A tanulás megszervezése: A gondolkodás A tanulók szabadideje szervezésének elvei A szabadidős tevékenységek funkciói: A szabadidő felhasználásának lehetőségei: Szabadidős szokások: A tanulók teljeskörő egészségfejlesztésével összefüggő feladatok Az egészségmegőrzés: A testi és a lelki egészség (mentálhigiénia) összefüggése: Szervezetünk működésének ismerete: Az egészséget fenyegető tényezők ismerete: A betegségek és balesetek megelőzésének módjai: A szexuális kultúra: Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk: Mentálhigiénia: A tehetséggondozás elvei: A felzárkóztatás elvei: A pályaválasztás, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A munka az ember életében: Szilárd munkaszokások kialakítása: Munkatevékenységek a tanulók életében: A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Esztétikai kultúrával rendelkező ember: A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE Szervezés és tartalom Felkészítő foglalkozások A szabadidő tartalmas eltöltését biztosító foglalkozások Egyéni törődést biztosító foglalkozások Kollégiumi élet szervezése Feladatok, tevékenységkategóriák Tanítás, tanulás Pályaorientációs tevékenység, önálló életkezdés támogatása: Csoportfoglalkozások (rendszere, tartalma) Diák-önkormányzati tevékenység Hagyományőrzés és ápolás

7 Szabadidős tevékenység Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Gondoskodás, szocializáció A KOLLÉGIUMI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Alkalmazott módszerek A nevelőtestület értékelése Az értékelés rendszeressége Eredményvizsgálati módszerek A tanári értékelés kifejezésének módja, eszközei A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE A kollégiumi nevelés eredményessége a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelését a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által az intézményi önértékelés a kollégiumban történő külső mérések, értékelések a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ HIÁNYZÓ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ZÁRÓDOKUMENTUMOK, LEGITIMÁCIÓ

8 1. számú melléklet Helyi tanterv 2. számú melléklet Szakmai program 3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei 4. számú melléklet Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára 5. számú melléklet Kiegészítő szakmai programok a szakközépiskolai osztályokban 6. számú melléklet Szakközépiskolai vizsgáztatás 7. sz. melléklet Nevelőtestület névsora 8. sz. melléklet Technikai alkalmazottak 9. sz. melléklet Az iskolában tanító pedagógusok végzettsége 8

9 Mottó Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet... A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók." (Németh László: Pedagógiai írások 1960.) 9

10 Bevezető A rendszerváltás utáni oktatási reformok, a szakképzés modernizációs folyamata együtt járt/jár az iskolarendszer átalakításával, az oktatásszervezés új formáinak bevezetésével és a tananyagtartalom korszerűsítésével. Az iskolánkban létrejövő változásokat az oktatáspolitika által generált új folyamatok mellett, nevelőtestületünk belső, innovációs igénye is motiválta. Ennek következtében intézményünk életében állandósult a fejlesztésre, megújulásra való törekvés. A változó jogszabályi követelményekhez való igazodás, az aktuális fenntartói, szülői, tanulói elvárásoknak és a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés érdekében folyamatosan átalakítottuk képzési struktúránkat, fejlesztettük oktatási infrastruktúránkat. Korszerű iskolai tanműhelyeket, szaktantermeket létesítettünk, IKT eszközöket vásároltunk és megteremtettük a sportolás feltételeit. Szakmai, módszertani megújulásunk érdekében vettünk részt országos szakképzést érintő innovációs projektekben. A Szakiskolai Fejlesztési Programban, a Pannon TISZK-ben és SZASZET-ben való tevékenységünk az oktatás minőségének fejlesztését és intézményünk működésének stabilitását is szolgálták. Az iskola vezetésének és nevelőtestületének szakmai fejlesztő munkáját az intézmény eredményei hitelesítik. Pedagógiai programunk a dinamikusan fejlődő, eredményeire méltán büszke mohácsi szakképző iskolát mutatja be. Pedagógiai programunk célja az önmeghatározás, annak definiálása, hogy kik vagyunk, mi a küldetésünk, mi az alaptevékenységünk és azt milyen helyi tantervekkel, szakmai programmal és módszerekkel kívánjuk megvalósítani. Kialakítottuk saját értékrendünket, arculatunkat, megkülönböztetve ezzel magunkat a többi iskolától. Az identifikáció mellett Pedagógiai programunknak kiemelt célja az, hogy tájékoztatást adjunk magunkról, a szakképzési lehetőségekről a helyi társadalomnak, a szülőknek és a tanulóknak, segítve ezzel az iskola-, és pályaválasztást. Pedagógiai programunk mottójául nevelőtestületünk Németh László Pedagógiai írások munkájának egy részletét választotta. Iskolánk pedagógusainak munkáját ez a hitvallás vezérli. Ajánlom intézményünket mindazoknak, akik egy sokszínű, állandóan megújuló, a mai igényeknek és elvárásoknak megfelelni akaró iskolát keresnek, amelyben a tanulók korszerű általános és szakmai műveltséget szerezhetnek, és amelyben a tanárok hisznek a tanulók különbbé nevelhetőségében és többre taníthatóságában. Mohács, november 3. Vajdicsné Gubritzky Magdolna igazgató 10

11 Intézményünk küldetése Sokszínű képzési kínálatú intézményünk tanulóinknak korszerű általános és szakmai tudást, valamint követhető emberi mintát kíván adni, megteremtve ezzel az esélyt a továbbtanulásra és a munkába állásra. Olyan kollégiumot kívánunk működtetni, ahol a tanulók családias légkörben, optimális tárgyi feltételek között, egységes nevelési hatásrendszerben, a fiatalok aktív, alkotó részvételükkel készülhetnek felnőtt életükre. A küldetésben, a nevelési és szakmai programban kitűzött célokat elsősorban a tanítás tanulás nevelés folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységekkel kívánjuk elérni. Küldetésünk kiteljesítése érdekében a Közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC törvény előírásának megfelelően a Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium nevelőtestülete megalkotta és elfogadta a pedagógiai programját. Az intézmény adatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény emblémája: Az intézmény szakmai alapdokumentuma engedélyének kiállítója: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az intézmény székhelye: Mohács Az intézmény postacíme: 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. Az intézmény telefonszáma: 69/ ; Az intézmény faxszáma: 69/ Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény telephelyei: 1. SportMalom postacíme: 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. címe: Mohács, Mohácsi Jenő utca 2. a telephely telefonszáma: 69/ a telephely faxszáma: 69/

12 2. Kollégium postacíme: 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. címe: 7700 Mohács, Liliom utca 50. szám a telephely telefonszáma: 69/ ; a telephely faxszáma: 69/ Müller-ház postacíme: 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. címe: Mohács, Pécsi út 6/B a telephely telefonszáma: a telephely faxszáma: 4. Építőipari bázis postacíme: 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. címe: Mohács, Mohácsi Jenő utca 1/B. a telephely telefonszáma: a telephely faxszáma: 12

13 2. Az oktatási szerkezet Iskolarendszerű oktatás Szakközépiskola, szakiskola A választható szakmacsoportok, ágazatok, szakképesítések és a HÍD II. program a szakmai programban találhatók Felnőttoktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás nappali és esti tagozat 13

14 3. Az intézmény Az intézmény rövid története Az intézmény és a város szakképzésének története szorosan összefügg egymással december 6-án nyílt meg az első iparos tanoncokat képző iskola a mai Mohácsi Katolikus Nevelési Központ Boldog Gizella Katolikus Óvoda és Általános Iskolája Szabadság utcai épülete helyén.1886-ban alsó fokú kereskedelmi iskola kezdte meg működését. A két iskola összevonása után az új intézmény a Mohácsi Iparos és Kereskedő Tanonc iskola nevet kapta, mely 1949-ig biztosította a város szakképzését ben a Munkaerő Tartalékok Hivatala "iskolavárost" létesített a szakmunkásképzés számára, mely az ország egyik legnagyobb ipari tanuló képző bázisa volt. Elsősorban vasipari és építőipari szakmákat oktattak a kb fős diákságnak ban megszűnt az iskolakomplexum és a feladatokat a pécsi 500. sz. Szakmunkásképző Intézet, mint anyaiskola látta el ban a Baranya Megyei Tanács Ipari Osztály kezdeményezésére újra önálló ipari iskola létesült a városban a Kossuth Lajos utca 71. szám alatt, mely az 502. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet kapta. Ez az - azóta jelentősen bővült - épület ad otthont jelenleg is iskolánknak. Az iskola bővítése, korszerűsítése 1968-ban a nyugati szárny építésével - kezdődött, majd 1988-ban elkészült a Kossuth Lajos utcai hét tanterem. Az iskolai gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtésében az 1994-ben átadott tanbolt, fodrászkabinet és ruhaipari tanműhely volt az első lépés től a megváltozott társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelően változás következett be iskolaszerkezetünkben, illetve szakmaszerkezetünkben ban önkormányzati beruházással, pályázat elnyerésével tanműhely komplexum építése kezdődött meg a Kossuth Lajos utca 67. szám alatt, melyben szeptemberében kezdődött meg az oktatás. A tartalmi változásokat tükrözte új nevünk is (Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskola), melyet szeptember 1-jétől használtunk. Meghatározó volt intézményünk életében július 1-je. Ekkor adta át iskolánkat Mohács Város Képviselőtestülete a Baranya Megyei Önkormányzatnak. Az iskola ekkor Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája nevet kapta 2006-ban újabb címzett támogatás segítségével tornacsarnokot, kőműves tanműhely létesítettünk. A tanulólétszám jelentős és állandó csökkenése már 1999-ben felvetette a város két szakképző iskolája összevonásának gondolatát. Mohács városa 2007-ben átadta a Dr. Marek József Szakközépiskolát és a város középiskolás korú diákjainak ellátását szolgáló Petői Sándor Kollégiumot a Baranya Megyei Önkormányzatnak. Az új fenntartó jogutódlással megszüntette a két újonnan átvett intézményt. Integrálta azokat Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolájába. Ezzel július 2-án létrejött a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma. Az új intézmény része a Szent István utcai épület mellett az 1988-ban épült és 2001-ben kibővített kollégium. A kollégiumból az intézmény legtávolabbi épülete, valamint az autóbusz pályaudvar és a vasútállomás is tizenöt percen belül elérhető ban készült el hegesztő tanműhelyünk. Az iskolai műhelyekben kőműves és fémipari alapképzés, faipari és hegesztő komplex képzés, valamint kereskedelmi szakmákban specializációs képzés folyik Az iskola fenntartója januárjától a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ, majd április 01-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. 14

15 3.2. Az intézmény jelene, szerepe a település életében Kisvárosban található intézményünk szakközépiskolai és szakiskolai feladatokat lát el és kíván ellátni a jövőben is. A város ipara néhány közepes vállalaton alapszik, a kisvállalkozói tevékenység lassan fejlődik. A szolgáltatói szektorban dinamikusabban fejlődnek a vállalkozások. A városban és a vonzáskörzetben a fontos ágazat a mezőgazdaság. A nagyüzemek mellett megjelentek és lassú fejlődésnek indultak a családi alapon szerveződő magángazdaságok is. A város gazdasági életében a jövőben fontos tényező lehet, a határ közelsége miatt, az idegenforgalom, és a Duna kínálta lehetőségek kiaknázása a közlekedésben és az infrastrukturális fejlesztésekben. Egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági életben a városban megtelepült bankok. A város és a térség gazdaságának szerkezete és fejlettségi állapota indokolja és igényli az iskolánk által nyújtott szolgáltatásokat. A térség fejlődésének egyik kitörési pontja az idegenforgalom és ezen belül a falusi turizmus fejlesztése lehet. Az iskolánk szolgáltatásait igénybe vevők társadalmi összetételét az előző pontban vázolt gazdasági környezet és intézményünk jellege határozza meg. A város és környékének középfokú oktatásra vonatkozó igényeit helyben két középiskola elégíti ki. A gimnázium, valamint iskolánk. A 17,5 ezres lakosú városunkban intézményünk a térség legrégibb és legnagyobb létszámú oktatási létesítménye. Növendékeink 51,18%-a szakközépiskolás, 48,82%-uk szakiskolás, harmaduk helybéli, kétharmaduk vidéki. Azok számára, akik a napi bejárást megoldani nem tudják, kollégiumunkban biztosítjuk az elhelyezést. Tanulói létszámunk az 1990-es évek második felétől folyamatosan nőtt, a csúcspontot 2007-ban érte el, az azt követő években rohamosan csökken. A 2014/2015-ös tanévben 591 tanulónk 27 osztályban tanul. Átlagos osztálylétszámunk 21,89 fő. A csoportok közül 14-ben szakiskolai, 10-ben szakközépiskolai oktatás 2-ben érettségihez kötött szakmai képzés. 1-ban köznevelési HÍD program folyik. Az elméleti oktatás céljára 35 tanterem és 13 gyakorlati oktatási kabinet áll rendelkezésünkre. A tantermek kihasználtsága 67,9 %-os, felszereltségük jó, azonban szakmacsoportonként eltérő színvonalú. Intézményünknek 245 számítógépe van, melyből 190 áll a diákok rendelkezésére számítástechnikai szaktanteremben. A többi gépen pedagógusaink és gazdasági munkatársaink dolgoznak. A tanulók és a tanárok munkáját kötetes iskolai könyvtár segíti. A 2014/2015-ös tanévben a nevelést oktatást képzés 48 teljes munkaidős tanár és 8 óraadó látja el. A kollégiumban 6 pedagógus dolgozik. A nevelőtestület tagjai munkájukat szakmai munkaközösségekben végzik. A jelenlegi iskolavezetés 4 tagú, igazgató, nevelési- és közismereti igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati-oktatást szervező igazgatóhelyettes és kollégiumvezető. A főállású oktató kollégák közül 40-nek egyetemi, 14-nek főiskolai végzettsége van. Pedagógiai végzettséggel nem rendelkező felsőfokú végzettségű 5 munkatársunk. 15

16 Munkatársaink 53,7%-a nő, 46,3 %-a férfi. A tanuló/tanár arány 10,94. A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszáma 3,5 fő, a testület munkáját 16,5 gazdasági alkalmazott segíti, főfoglalkozású dolgozóink összlétszáma 71 fő. A gyakorlati oktatás, a számítástechnikai oktatás feltételeinek javítását, a versenyek, a külföldi utak támogatását hivatott szolgálni közalapítványunk, mely a Mohács és Vidéke Ipari és Kereskedelmi Szakképzéséért nevet viseli. Diákjaink szakma és általános egészségügyi ellátását iskolaorvos, fogszakorvos és védőnő biztosítja. Intézményünk élő kapcsolatrendszere van a városban, a térségben és külföldön egyaránt. Szakmai kapcsolatot tartunk az oktatásért és szakképzésért felelős minisztériumokkal és más szakmai szervezetekkel. Kapcsolatban állunk olyan megyei és megyén kívüli szakképző iskolákkal, amelyek tapasztalatait hasznosítani tudjuk. Németországban az IB jenai és erfurti központjaival kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakítására törekedtünk. Partnereink a munkában a gazdasági kamarák, a helyi IPOSZ, a Türr István Képző- és Kutató Intézet, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és annak helyi kirendeltsége. A rendészeti oktatás okán kapcsolatot létesítettünk a Baranya Megyei Rendőrfőkapitánysággal, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal illetve a Mohács Városi Rendőr-kapitánysággal és a helyi katasztrófavédelmi kirendeltséggel. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, a gyakorlati képzést folytató gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal kapcsolatunk folyamatos és operatív jellegű. Nevelő munkánkban építünk az egyházak segítségére is. Terveink között szerepel a LEONARDO, a Comenius és a Gruntvig programok, valamint egyéb EU-s projektek ismételt megpályázása. Versenyképességünk erősítésében meghatározó szerepet játszanak az emberi erőforrások, a munkaerő képzettsége és rugalmassága, a hatékonyságra és a minőségre való törekvésünk. 16

17 4. Nevelési program (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. /1/b/bd ) Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, a célok megvalósításának folyamata (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. /1/a/aa ) A gyermek, mint önálló, de kialakulatlan személyiség értékek hordozója, akinek esélyt kell adnunk önmaga megvalósításához, hogy küldetését betöltse életében. Nevelő-oktató munkánk fő célja a mai magyar társadalomba beilleszkedni tudó, a hazáját, népét szerető, a társadalmi problémák iránt érzékeny, a humanizmus értékeivel rendelkező, művelt, a választott szakmáját szerető és értő ember képzése. Valljuk, hogy tanítványainknak ésszerű változásokat kezdeményező, a világot kritikusan szemlélő, környezetéért felelősséget érző és vállaló állampolgárokká kell válniuk az iskola a tanulási esélykülönbségek mérséklésének, a társadalmi mobilizációra való képesség biztosításának egyik helyszíne. az oktatás folyamán mindenkit képessé kell tenni a megfelelő tudás megszerzésére, szakmaszerzésre, érettségi vizsga letételére illetve középfokú szakmai végzettség megszerzésére. a nevelés-oktatás folyamata a tanulók egész személyiségére koncentrál. az elméleti ismeretek alapos biztosításával a hétköznapi problémák kezeléséhez és megoldásához is megfelelő ismereteket kívánunk nyújtani Szakközépiskola és szakiskola A szakiskolák és szakközépiskolák feladatainak megfelelően, a 9-11, illetve a 9-12/14 évfolyamig a szakmunkásvizsgára, az érettségire, illetve az érettségi vizsga letételéhez kötött szakképesítés megszerzésére készítjük fel tanulóinkat. Az érettségire való felkészülés mellett munkakör betöltésére feljogosító szakmai képzettség megszerzésére is felkészítünk. A belügyi rendészeti pályára való felkészítés során a szakmai alapozás is megtörténik. A megfelelő érettségi eredmény vagy sikeres felvételi vizsga esetén tanulóink felsőfokú tanulmányokat folytathatnak bármely egyetemen vagy főiskolán. Elsősorban a tanult szakmáknak megfelelő főiskolán és egyetemen próbálkoznak diákjaink. Szakiskolás növendékeinknek, de érettségizett tanulónknak is kínálunk szakmai képzést a szakképzési évfolyamokon. Tanulmányaikat az OKJ előírásának megfelelő szakmai vizsga zárja. A mindennapos testnevelés során tanulóink rendszeresen sportolhatnak, melynek köszönhetően iskolánk sikerekkel is büszkélkedhet. A sportágak közül az atlétika, a kosárlabda, a kézilabda és a labdarúgás eredményei emelkednek ki. A mindennapos testnevelés segíti céljaink elérését az egészséges életmódra nevelés területén is. Pályakorrekcióra a tanulmányok 9. évfolyamon történő újrakezdésével van mód. 17

18 Érettségi vizsgát minimum öt tárgyból kell a tanulónak kötelezően letenni (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és szakmai tantárgy) A kötelező és választott tárgyak bármelyikéből lehet emelt szintű vizsgát tenni, de az emelt szintű vizsgára való felkészítést csak a helyi tantervben megjelölt tárgyakból biztosítjuk. Eltérő igény esetén egy másik középiskolával való együttműködés keretén belül a tanulót átirányítjuk, s ha lehetséges, a választott tárgy óráit vendégtanulói jogviszony keretei között látogathatja A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevője Intézményünk biztosítja az alapműveltség megszerzését. Felkészít az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgákra, valamint a felsőfokú továbbtanulásra. Problémamegoldó képességeket alakít ki, problémamegoldó technikákat sajátíttat el. Kreatív gondolkodásra ösztönöz. Hatékony kommunikációs készséget sajátíttat el. A frontális osztálymunka mellett döntően az önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti előnyben, annak szervezésébe a tanulókat bevonja A szükséges szintig gyakoroltatja a hatékony feladat-megoldási módszereket, eljárásokat (Tanulás-módszertani tréningek keretében) Kommunikációs tréningek beiktatásával fejleszti a kommunikációs készséget. Megtanít a kommunikációs eszközök tudatos használatára. A gyermek a nevelési-oktatási intézmény életének részese és alakítója A tanuló egyenrangú partnerré nevelésére törekszünk, a tanár-diák kapcsolatok átalakítására Az iskola szociopetális (csoport összetartozását fokozó) tere segítse elő a jó munkalégkört. A diákképviseleti szerveket bevonjuk az iskolai munkába. Erősítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését. A diákképviseleti szervek működési feltételeinek biztosítása, munkájuk erősítése és támogatása. Diákfórumokat hozunk létre. A diákképviselet jelenléte a döntéshozó fórumokon. Fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység. A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra, az ehhez való alkalmazkodásra A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül, illetve a viselkedéskultúrát fejlesztő foglalkozások szervezésével. A jogok és kötelességek megismerése, megismertetése Teret biztosítani a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására. (kiscsoportokban, osztályközösségekben és az iskola egészében) 18

19 Biztos, állandóan megújuló és konvertálható tudás megszerzése Általános műveltségre épülő széleskörű, korszerű szakmai tudás nyújtása. Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. Az életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása, a pályamódosításra, szakmaváltásra való felkészítés Az információk önálló megszerzése, feldolgozása képességének kialakítása. A tanulók aktivitására épülő nevelő-oktató munka. Tanítási órákon, valamint tanítási órákon kívül szervezett keretek között biztosítjuk a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. Az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítása, azok hasznosítása, kapcsolódási lehetőségek iskolán kívüli képzési formákhoz. A tudomány és technika állandó fejlődése, a legújabb szakirodalom fontossága. Mobil képzési struktúra Megalapozott döntések a képzési struktúráról, a valós társadalmi és gazdasági igények alapján. Kooperatív stratégiák kialakítása. Munkakapcsolatok kialakítása a képzőhelyekkel, a gazdasági kamarákkal, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával, a Türr István Képző és Kutató Intézettel és azok helyi kirendeltségeivel. Naprakész információs rendszer (külső, belső) létrehozása. Kapcsolat a kliensekkel. Állandó önellenőrzés, önértékelés. Hatékony együttműködés az iskola belső szervezetei között. Szilárd alapokra épülő értékrend Általános emberi értékek. Humanizmus, nyitottság, tolerancia más népek, fajok, kultúrák és szokások iránt, egymás segítése, munkájának megbecsülése. A teljesítmény, az akaraterő, a kollegialitás és a hivatástudat előtérbe helyezése. Önmagunk és a környezet iránti felelősségtudat elmélyítése. A fenti értékek beépítése az egyes szaktárgyak anyagába. Szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok és sportkörök munkájába, minden iskolai és iskolán kívüli tevékenységbe. Magyarságtudat. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek identitása. Szélsőségektől mentes magyarságtudat, nemzettudat kialakítása. A nemzeti, népi kultúra értékeinek és hagyományainak megismerése Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerése, megbecsülése A nemzetiségi és etnikai kultúra elemeinek beépítése az iskola értékrendjébe. A nemzetiségi nyelv megőrzése az irodalmi nyelv elsajátítása. A történelmi múlt és a magyarság sorskérdéseinek megismertetése. 19

20 Kapcsolatok erősítése a helyi nemzetiségi és etnikai önkormányzatokkal (MHÖ, MNÖ, MRÖ, MSzÖ) egyesületekkel és művészeti csoportokkal. A nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek biztosítása, felkészítés nyelvvizsgára Európa és a magyarság A tanulók személyiségének alakítása, erősítése Affektív célok (érzelmi) Együttérzés, figyelmesség mások iránt. Összetartozás, együttműködési készség fejlesztése. Kognitív célok (értelmi) Kulturálódás, önművelés. Érdeklődés kialakítása, fejlesztése. Képességeknek megfelelő tanulmányi eredmények elérése. Szellemi kulturáltság. Kommunikációs készség, kifejezőképesség. Önfejlesztő, alkotó szabadidős foglalkozások megkedveltetése. Pszichomotoros célok (munkacselekvési-tanulási) Megismerés Megértés Reprodukálás Önálló alkalmazás Morális célok Felelősség kialakítása a saját viselkedésért. Önálló felelősségvállalás. Értékkövető mások által tisztelt magatartás. Erőszakmentesség és méltányosság Szorgalom és kitartó munka. Helyes életmód, életstílus kialakításához való hozzájárulás Egészséges életvitel, konstruktív életvezetés, testi-lelki egészség fejlesztése. Közösségi tevékenységre való készség kifejlesztése. Rugalmas tájékozódás, gyors reagálási készség fejlesztése. Alkalmazkodás, beilleszkedés és a testi-lelki egészség megőrzése, fejlesztése Állampolgárságra, hivatásra nevelés Demokratikus szemléletre való érzékenység. Előítéletektől mentes nyitott gondolkodás. Cselekvő állampolgári magatartás, részvétel a közügyekben Törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása Az emberi méltóság, az emberi jogok tiszteletben tartása Hivatástudat, a munka megbecsülése. Vállalkozási kedv, ötletesség fokozása. 20