Szokatlan szempontok II.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szokatlan szempontok II."

Átírás

1 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN

2 Szokatlan szempontok II. Sorozatszerkesztő: Horváth Zsuzsa A sorozatban megjelent: I. Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai

3 Láng Benedek MÁGIA A KÖZÉPKORBAN Budapest, 2007

4 Láng Benedek, Typotex, 2007 All rights reserved. A mű megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Magyar Könyv Alapítvány és az OTKA publikációs pályázata (50118) támogatta. A szerzőt a könyv megírása közben a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. ISBN ISSN Témakör: tudománytörténet, mágia Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a címen érhet el. Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák olykor előfordulnak. Kiadja a Typotex kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Felelős kiadó: Votisky Zsuzsa Felelős szerkesztő: Jutai Péter Műszaki szerkesztő: Pintér Zoltán Borítóterv: Szentesi Csaba Terjedelem: 13,5 (A/5) ív Készült a Naszály Print Kft. nyomdájában Felelős vezető: Hemela Mihályné

5 Tartalom Köszönetnyilvánítás 7 Prológus: Beszámoló egy máguszsinatról Nekromancia mint a 7. szabad művészet, avagy a mágikus szövegek megérkeznek Európába 19 Meghökkentő tudományklasszifikációk 19 Az arab örökség kettőssége 21 Titkosított források egy középkori könyvtárban 25 A középkori mágia típusai Természetes mágia 51 Kígyók és békák fogyasztása Krakkóban 51 A természetes mágia alapszövegei 55 A hadviselés mágikus technikái Talizmánmágia 67 A talizmánok tudománya 67 Bolygószellemek, rúnák és mágikus négyszögek A jövendőmondás praktikái 83 Divinációs módszerek: geomancia, tenyérjóslás és névmágia 83 Angyalok a kristály körül Rituális mágia 103 Démonok a könyvekben 103 A látomások könyve és az Ars notoria Kik voltak a középkori mágusok? 117 Mágusiskolák nyomában 117 Kolostorok, udvarok, egyetemek 119 Egy krakkói diák mágikus könyvtára 127

6 6 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN A mágia titokzatos tárgya: a nő 134 Hittek-e a gyűjtők a mágikus módszerekben? 137 Epilógus: A tanult mágia reneszánsza 145 Utószó: A mágiakutatás ma 149 Válogatott irodalomjegyzék 155

7 Köszönetnyilvánítás Sok támogatást kaptam ahhoz az öt éven keresztül folytatott kutatáshoz, amelynek eredményeit doktori disszertációmban foglaltam össze, és amely alapján elkészítettem egy angol nyelvű monográfiát Learned Magic in Central European Libraries in the 15th century címmel. A mostani könyv e monográfiának mintegy mellékterméke: a középkori tanult mágia történetét tartalmazza, amelynek beható ismeretére szükségem volt a közép-európai mágikus forrásanyag vizsgálatához. Közvetve tehát mindenkinek köszönettel tartozom, aki az öt év során szakmai és baráti tanácsokkal, ötleteinek és írásainak megosztásával segített. Közülük hadd említsem megkülönböztetett hálával a következő kutatókat: Banyó Péter, Bobory Dóra, Charles Burnett, Isabelle Draelants, Claire Fanger, Fehér Márta, Gecser Ottó, Horváth Iván, David Juste, Richard Kieckhefer, Frank Klaassen, Klaniczay Gábor, Paolo Lucentini, Sophie Page, Vittoria Perrone Compagni, David Porreca, William Ryan, Szőnyi György Endre, Jolanta Szpilewska, Julien Véronèse. Valamelyik írásában Umberto Eco arra figyelmeztet, hogy középkorásznak csak az menjen, aki megfelelően erős pénzügyi háttérrel rendelkezik: a szükséges forrásokat felkeresni, Európa és Észak-Amerika különféle kéziratgyűjteményeiben és könyvtáraiban megfelelő időt eltölteni kimondottan költséges tevékenység. Nem lévén kellően gazdag, számos ösztöndíj

8 8 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN és intézmény támogatott kutatásaim során: Central European University, Medieval Studies Department; Norddeutsche Landesbank, Warburg Wolfenbüttel Fellowship; Collegium Budapest, Institute for Advanced Study; MTA Tudományfilozófia és Tudománytörténet Kutatócsoport; Bolyai Ösztöndíj; OTKA (F ); NKTH, KPI. A mostani könyv elkészültét és kiadását pedig a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Könyv Alapítvány és az OTKA publikációs pályázata támogatta. Külön köszönettel tartozom munkahelyemnek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének és tanszékvezetőmnek, Margitay Tihamérnak, hogy lehetővé tették e kis könyv összeállítását. Végül pedig családomnak mondok köszönetet: szüleimnek és feleségemnek, Mártának szeretetükért és támogatásukért, valamint gyermekeimnek: Kristófnak és Flórának kedvességükért és stressztűrő képességem javításáért.

9 AZ IDÉZETT CIKKEKRŐL, NEVEKRŐL 9 A SZÖVEG EREDETI VAGY MEGVÁLTOZTATOTT FORMÁBAN A KÖVETKEZŐ CIKKEIMBŐL TARTALMAZ RÉSZLETEKET Necromantia mint a hetedik szabad művészet, avagy a tanult mágia a középkori tudomány határain innen és túl, in FEHÉR MÁRTA ZEMPLÉN GÁBOR LÁNG BENEDEK (szerk.), Tudás az időben, Budapest, Műegyetemi Nyomda, 2004, ; Középkori diákok mágikus kézikönyvei: avagy milyen tanulmányokat folytathatott volna Faust a krakkói mágusiskolában?, in PÓCS ÉVA (szerk.), Áldás és átok, csoda és boszorkányság: vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (Tanulmányok a transzcendensről IV.), Budapest, Balassi Kiadó, 2004, ; Szexuális motívumok középkori mágikus szövegekben, in LÁCZAY MAGDOLNA (szerk.), Nők és Férfiak... avagy a nemek története (a 2002-es Hajnal István Kör Konferencia anyagai), Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola, 2003, ; Titkosított mágikus források egy középkori könyvtárban (Richard de Fournival Biblionomiája és a Speculum astronomiae), Iskolakultúra, 2003/2, Jóslás (Pócs Évával közösen írt szócikk) Magyar Művelődési Lexikon, 5. kötet Angyalok a kristály körül: Ulászló király imádságos könyve, Magyar Könyvszemle 121 (2005) Tanult mágia a középkorban, Rubicon 2005/7, JEGYZET A NEVEKRŐL A középkori latin nevek magyar átírására nincsen általánosan elfogadott gyakorlat. Vannak szerzők, akik mindent igyekeznek magyarosítani (ahogyan a francia és olasz szerzők is minden nevet lefordítanak a saját nyelvükre), vannak, akik megtartják a nevek latin formáját, és vannak, akik az egyes személyeknek aszerint használják a német, angol vagy francia nevét, hogy az illető melyik mai ország területén született. Ebben a könyvben a német és az angol szakirodalomhoz hasonló, kissé kevert gyakorlatot követtem. Igyekeztem a magyar formát használni minden olyan alkalommal, amikor ezt a név végletes elferdítése nélkül meg tudtam tenni, méghozzá elsősorban azokban az esetekben, amikor egy középkori szerzőre mint egy város vagy ország szülöttére hivatkoztak: így

10 10 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN lett Guillaume d Auvergne-ből Auvergne-i Vilmos, Gerbert d Aurillacból Aurillaci Gerbert. Kerültem azonban a magyarosítást, amikor a vezetéknév nem a kortársak által az illető személyre az eredete alapján függesztett puszta melléknév volt, hanem valóban a nevéhez tartozott (Johannes Trithemiusból nem csináltam Trithemius Jánost, sem Bernard Guiból Guidoni Bernárdot), ilyenkor igyekeztem a szakirodalomban és a köznyelvben leginkább elterjedt névformát használni.

11 Prológus Beszámoló egy máguszsinatról Nyolcvankilenc mágus gyűlt össze Toledóból, Nápolyból és Athénből titkos zsinatra, hogy megvitassák, miként adhatnának méltó választ a pápa és bíborosai vádaskodásaira. Bár megtehették volna, hogy a parancsaikra váró démonhadakat ellenfeleik legyőzésére vezénylik, a mágusok inkább a békés megoldást választották, és sérelmeikkel a közvéleményhez fordultak. Kijelentették, nem ők, hanem éppen a pápa gonosz tanácsadói állnak a démonok szolgálatában, ami pedig az általuk gyakorolt mágiát illeti, azt rossz ember nem képes művelni, ugyanis kizárólag a tiszta szándékú mágusnak adatik meg, hogy a szellemeket irányítsa. Idézzük azonban az ő szavaikat: Mikor a gonosz szellemek összegyűltek, hogy az emberek szívébe démonokat küldjenek, hogy minden, az emberiség számára hasznos dolgot tönkretegyenek, és hogy az egész világot erejükkel leigázzák, és elvetették az emberek közt a képmutatás és az irigység magvait, a püspökök és egyházi elöljárók közt pedig gyökeret vert a gőg, a Pápa és a Bíborosok is összegyűltek, és a következőket mondták egymásnak: Az üdvözülés, melyet az Úr népének megadott, most a mágusok és nekromanták által minden nép kárhozatává vált. Mert maguk a mágusok is megmérgeztettek és elvakíttattak az ördög által, és ellentétesen viselkednek Krisztus

12 12 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN egyházával, és megsértik Isten rendelkezését, amely szerint: Ne kísértsd uradat, hanem szolgáld őt. És tagadván az Istennek járó szentségeket, az ördögöknek áldoznak, és visszaélnek Isten nevével, amikor megidézik a démonokat. [...] Ezek a mágusok nem csak, hogy követik a Sátán hívságait és munkáit, hanem még másokat is rávesznek hibáik követésére illúziókkal és csalásokkal vezetve a tudatlanokat a test és a lélek kárhozatára. [...] A megfelelő válasz erre, hogy ezt a halálos gyökeret kitépjük és hogy elpusztítjuk a mágikus művészetek kultuszát. A mágusoknak igazuk van, a középkor folyamán valóban érték ilyen kritikák, sőt támadások a mágia gyakorlását. Az újdonság itt az, hogy a mágusok meg vannak győződve arról, a támadások mögött maga az ördög áll. Véleményük szerint: E püspökök és prelátusok az ördögtől uszítva és az igazság álcáját viselő kapzsiságtól és irigységtől mozgatva, hamis és abszurd történeteket terjesztenek, ugyanis nem lehetséges, hogy gonosz és tisztátalan ember a mágia művészetét igaz módon gyakorolja. Az embereket a szellemek nem kötelezhetik, hanem éppen a szellemeket lehet arra szorítani, hogy az embereknek választ adjanak, és rendelkezéseik szerint cselekedjenek. Bár nem volt szándékunkban, most mégis előadjuk a mágia művészetének alapjait az igazság érdekében. Ezért pedig az Egyház elítélte e művészetet, minket pedig halálra szánt. Mi viszont, Isten segítségével, előre látjuk ezt az ítéletet és azt, hogy mennyi igazságtalanság fogja követni, és mert a saját erőnk nem elegendő, hogy elkerüljük mindezt, hacsak a szellemek segítségéhez nem fordulunk (ebből azonban még nagyobb veszélyek származhatnak, mert a démonok ellenséges ereje parancsunkra végleg leszámolhatna az ellenségeinkkel), mi inkább összehívtunk egy általános zsinatot minden mágiamester részvételével. A Nápolyból, Athénból és Toledóból összegyűlő 89 mágus e tanácsán Honoriust, Euklidész fiát választottuk, hogy érdekünkben eljárjon. Hocrohel angyal tanácsait követve Honorius hét kötetbe foglalta össze a mágia művészetét, ez alapján pedig elkészí-

13 PROLÓGUS: BESZÁMOLÓ EGY MÁGUSZSINATRÓL 13 tett egy 93 fejezetből álló könyvet is, amelyben a mágia művészetének ereje rövidítve olvasható. Ezt a könyvet Szent vagy Hites Könyvnek hívjuk, mert Isten 100 szent nevét tartalmazza, és ezért megszentelt; vagy mert szent dolgokat tartalmaz, és szent dolgokat lehet vele cselekedni; vagy mert az angyal megszentelte, és mert Hocrohel elmondása szerint Isten is megszentelte. 1 Egy ennyire szent és értékes tartalmú könyv természetesen különleges bánásmódot igényel. A mágusok rendelkezései szerint mindössze három másolat készülhetett róla, továbbadni csak akkor lehetett, ha tulajdonosa a halálán volt, és korábban legalább egy éven keresztül meggyőződött arról, hogy az örökösül kijelölt tanítvány méltó a mű őrzésének feladatára, ellenkező esetben a könyvet a mágussal együtt kellett eltemetni. Magától értetődött, hogy nő vagy kamasz kezébe ez a könyv nem kerülhetett. Ilyen körülmények közt készült el a Honorius Hites Könyve című mű, legalábbis ha hihetünk a szöveg bevezetőjében olvasható keletkezéstörténetnek. Bármit is gondolunk azonban a történet valódiságáról, azt jól látjuk, hogy a könyv kezelésének és másolásának szigorú utasításait Honorius örökösei nem tartották be, a szövegnek ugyanis mintegy fél tucat fennmaradt példányáról van tudomásunk, és minden okunk megvan rá, hogy azt feltételezzük, Európa kéziratgyűjteményeinek felderítetlen rejtekeiből további példányok fognak előbukkanni. A Honorius Hites Könyve nem csupán a középkori viszonyok közt is meglehetősen regényes keletkezésmítosza miatt került a kutatók figyelmének középpontjába. Ez ugyanis az egyetlen szöveg, amely a mágia gyakorlói és az egyházi hatalom közti konfliktust a mágusok szemszögéből mutatja be. Más típusú forrásokból persze ismerjük a történetet. Rendelkezésünkre áll néhány inkvizítori kézikönyv, köztük a Rózsa nevéből ismert Bernard Gui vagy a katalán Nicolaus Eymeric írása, amelyből megtudjuk, hogy az egyház pontosan milyen 1 GÖSTA HEDEGARD (szerk.), Liber Iuratus Honorii: A Critical Edition of the Latin Version of the Sworn Book of Honorius, Stockholm, Almovist & Wiksell International, 2002,

14 14 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN kifogásokat támasztott a mágia módszereivel és gyakorlóival szemben. Minthogy az inkvizítorok hivatalból olvasták a mágikus kódexeket miután elkobozták és mielőtt megsemmisítették volna őket, minden bizonnyal ők maguk váltak a terület legtájékozottabb ismerőivé. Nem valószínű ugyanis, hogy bármely gyakorló középkori mágus könyvtára több tételre rúgott volna, mint ahány könyvet egy szorgalmasabb inkvizítor megsemmisített. Így aztán kézikönyveik igen fontos forrásai a középkori tanult mágia kutatásának. Szintén fennmaradtak maguk a mágikus szövegek pontosabban ezek jelentős része legalább egy példányban, amelyek arról tanúskodnak, hogy a mágia gyakorlása nem csupán az inkvizítorok és az egyházi hatóságok agyszüleménye volt. Tudomásunk szerint azonban a mágusok saját maguk soha nem reagáltak nyíltan e szembenállásra, éppen ezért olyan egyedülálló az előbb ismertetett történet, még ha nyilvánvalóan meseszerű elemeket tartalmaz is, és még ha okkal feltételezzük is, hogy Európa mágusai a középkorban nem gyűltek össze titkos zsinatokra. De kik voltak ezek a mágusok? Kik voltak azok az írástudó emberek, értelmiségiek, akik a különféle mágikus szövegeket megírták, fáradságot nem kímélve másolták és titokban vagy nyíltan olvasták? Hogy erre a kérdésre választ adjunk, mindenekelőtt azt kell bemutatnunk, mit tartalmaztak és milyen típusokba sorolhatók a mágikus szövegek, és hogy hogyan illeszkedtek e szövegek másolatai középkori gyűjtőik könyvtárába. Tartalmaznak-e vajon a fennmaradt kódexek bármilyen jelzést arra vonatkozólag, hogy a gyakorlatba is átültették a bennük található mágikus módszereket, és menynyiben utalnak e szövegek szerzőik, másolóik, tulajdonosaik egyszóval a középkori mágusok kilétére? E kérdésekből már most jól látható, hogy a mágia fogalmát az alábbiakban csak szűkített értelemben használjuk: minden esetben tanult mágiát értünk alatta, olyan tudástípust, amely középkori kéziratos forrásokban, a kódexekben található. E kódexeket pedig az egyházi hierarchia különböző fokain álló személyek írták, másolták, gyűjtötték és olvasták. Nem fogunk tehát részletesen foglalkozni falusi környezetben folytatott varázslással, népi kultúrában tetten érhető módszerekkel, sem pedig a középkor utolsó századában mindinkább elharapódzó

15 PROLÓGUS: BESZÁMOLÓ EGY MÁGUSZSINATRÓL 15 boszorkányvádak kérdésével. Mindkét téma többszörösen összefonódik a tanult mágia történetével, részletes tárgyalásuk azonban szétfeszítené e kis könyv kereteit. Minthogy vizsgálatunk elsődleges forrásai a középkori kéziratok, számos olyan kifejezést fogunk használni és nem egy olyan ismeretre fogunk utalni, amely bármely történész számára nyilvánvaló, a laikus olvasóban azonban némi értetlenséget kelthet. Tisztázzunk tehát mindjárt az elején néhány alapfogalmat! Mint ismeretes, a középkori szerzők és olvasók kéziratos könyveket, úgynevezett kódexeket forgattak, amelyek még évtizedekkel azután is a tudományos tudás legfőbb hordozói voltak, hogy a nyomtatott könyvek a 15. század második felében megjelentek a színen. A kódexek tartalmára rendszerint nem oldalszám szerint hivatkozunk, hanem a lapok, az úgynevezett levelek vagy foliók száma szerint, és megkülönböztetjük a folio első oldalát (recto), valamint a hátsó oldalát (verso). Egyetlen kódex akár ötven hatvan szöveget is tartalmazhat, bár sok esetben csak egyetlen, hosszabb lélegzetű művet találunk egy kéziratban. A kódexek jelentős százaléka elpusztult, hogy a fennmaradt példányok a valaha létezett kéziratmennyiség milyen arányát képviselik, csak találgatni tudjuk. Ez az arány azonban rendkívül változó lehet területileg attól függően, milyen politikai viharok dúltak egy adott országban, vagy hogy volt-e olyan intézmény, például egyetem, kolostor vagy királyi könyvtár, amely gyűjteményében megőrizte a forrásokat. A középkori Magyarországról például folyamatosan és zavartalanul működő intézmények híján kisebb arányban maradtak fenn középkori kódexek, mint Lengyelországból. Azonban a fennmaradt kéziratok sem mindig teljesek, sokszor az első részük hiányzik, megnehezítve ezzel a bennük található szövegek azonosítását, nem egyszer pedig csupán néhány folio maradt egy egész kódexből. Az ilyesmi azért tipikus, mert a kora újkorban szokássá vált, hogy az új nyomtatott könyveket régi, értéktelenné vált pergamenkódexek lapjaiba kössék, vagy a kéziratlapokat egyszerűen a kötéstábla megerősítésére használják. E barbár eljárás eredménye, hogy számos kódexről egy apró, de legalább fennmaradt töredéke (fragmentum) révén van tudomásunk.

16 16 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN Ha azonban az egész szöveg megmaradt, akkor sem mindig a címe vagy a szerzője szerint hivatkozunk rá, címe ugyanis számos szövegnek egyáltalán nincs, szerzője pedig sokszor bizonytalan vagy vitatott, amint erre az alábbiakban számos példát fogunk látni. Az ilyen esetek megkönnyítésére a szöveg első szavait, félmondatát, az úgynevezett incipitet használjuk a szöveg azonosítására. Természetesen ez sem tökéletes eljárás, a középkori szövegek ugyanis rendkívüli változékonyságot mutatnak, alapvetően eltérnek a nyomtatás utáni, viszonylagos állandóságban hagyományozódó modern szövegektől. Két azonos című, és azonos incipittel kezdődő szöveg tökéletesen különböző hosszúságú vagy akár eltérő tartalmú is lehet. Éppen ezek az eltérések, valamint a másolás közben elkövetett hibák segíthetnek abban, hogy a filológus (a szövegekkel foglalkozó tudós) azonosítsa, melyik fennmaradt szöveg melyik másik szövegről, vagy annak másolatairól készülhetett. Így például egy elterjedt szöveg különböző fennmaradt példányainak családfáját is meg lehet rajzolni. Kik készítették a kéziratos szövegeket? Minden szövegnek van egy vagy több szerzője, bár ezek személyét gyakran nem sikerül teljes bizonyossággal azonosítanunk. Ha az adott szöveg a szerző saját másolatában maradt fenn, autográf írásról beszélünk, a legtöbbször azonban, különösen a kora középkori szerzők esetében, a szöveg egy több évszázaddal később élt írnok, úgynevezett scriptor másolatában maradt fenn. Ez a másolat esetleg lehet illusztrált: a kéziratok egy részét egyszínű vagy színes illuminációk díszítik a szöveg tartalmával több-kevesebb összefüggésben. Egy szöveghez tehát sokszor három személy is köthető, a szerzője, a fennmaradt példányt elkészítő írnok és az illusztrációkat megfestő illuminátor. Ideális esetben még egy negyedik típusú személyt is azonosíthatunk: az adott kódex tulajdonosát, possessorát, akik persze számosan követhetik egymást, míg a kódex végül egy intézmény könyvtárába kerül. Nem ritkán e négy személyből kettő, három vagy akár mind a négy azonos. Bár felesleges szószaporításnak tűnhet, de érdemes hangsúlyozni, hogy a kódexek kézírással készültek, mai kéziratainkhoz képest méghozzá viszonylag lassan: a toll tintába mártogatása egészen a modern töltőtollak feltalálásáig jelentősen

17 PROLÓGUS: BESZÁMOLÓ EGY MÁGUSZSINATRÓL 17 korlátozta a másolási sebességet. Igaz, hogy a nyomtatás 15. században kezdődő terjedése forradalmasította a könyvkiadást, a magán célra történő másolásnak azonban továbbra is a kézírás maradt az eszköze, gyakorlatilag egészen a fénymásolás feltalálásáig. A középkorban például viszonylag általános volt, hogy egy egyetemi diák vagy oktató elutazott egy idegen városba vagy kolostorba, és egy ottani kéziratból a saját kódexébe másolt egy szöveget. Így a kéziratok melyek gyakran éveken keresztül kísérték az értelmiségieket tudásszerző körútjaikra, míg be nem teltek tulajdonosuk érdeklődésének igazán személyes tükreivé váltak. Ha egy mai átlagember olvasó beletekint egy középkori kéziratba, jó eséllyel egyetlen szót sem fog tudni elolvasni belőle, és ez nem azért van, mert a kódexek zömében latinul íródtak, hanem azért, mert a szövegben használt betű- és számformák, valamint rövidítések tökéletesen idegenek számunkra. A különféle korokban használt betűk, számok és rövidítések azonosításával és kiolvasásával foglalkozó tudomány a paleográfia, amelyet minden középkori szövegekkel foglalkozó kutatónak (úgynevezett középkorásznak vagy medievistának) el kell sajátítania. Most pedig, hogy végigvettük a kódexek fontosabb jellemzőit, de még mielőtt máris betekintenénk a mágikus kéziratok lapjaiba, hogy megértsük egyrészt, hogyan működött a középkori mágia, másrészt pedig, hogy ki működtette, azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan is kerültek e szövegek az európai kultúra vérkeringésébe. A vizsgálat során megpróbáljuk rekonstruálni, hogy mi számított az érett középkorban tudományos tudásnak, hol voltak a tudomány határai, mi esett e határokon túli területekre, és az áltudománynak, az okkult tradíciónak mely vonulatai kerültek valahogyan mégis e határokon belülre. Azt fogjuk látni, hogy mind a tudomány, mind a mágia fogalma történetileg változó, állandó mozgásban lévő, dinamikus konstrukció volt, továbbá, hogy végső soron egy tágabb értelemben vett tudósközösség döntésén múlt, hogy mi számított egyetemi szinten oktatható tudásnak, mi minősült veszélyes tévelygésnek, valamint, hogy mely módszerek és témák váltak a tudomány kanonizált elemeivé, és melyek utasíttattak

18 18 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN ki mint mágikusak és tudománytalanok. Az okkult tradíciók és az irracionális tudományok vizsgálata éppen azért tűnik kiváltképp gyümölcsözőnek, mert miközben dokumentáljuk, hogy milyen érvek mentén húzták meg (egyáltalán kik húzták meg) a tudomány fogalmának határait, és hogy milyen kritériumok mentén kaptak egyes diszciplínák polgárjogot az egyetemi oktatásban, azt látjuk, hogy a történelem folyamán koránt sem változatlan, hogy mi található a határokon innen és túl, mi számít racionális vállalkozásnak, és mit tartunk irracionálisnak. A mágia történetének kutatása tehát hozzásegít ahhoz, hogy a legitim tudomány történetileg képlékeny fogalmát korról korra meghatározzuk. Az alábbiakban először századi latin szerzők tudományklasszifikációit segítségül híva azt a mechanizmust igyekszünk rekonstruálni, amelynek folyamán eldőlt, hogy mely mágiatípusok nyernek bebocsátást a hivatalos tudomány védőbástyái közé és melyek minősülnek veszélyes de nem megsemmisítendő, csupán félretéve megőrzendő tudásanyagnak. Később, vizsgálatunkat az egész középkorra kiterjesztve megfigyelhetjük, hogy amíg a mágia terminus egyértelmű elutasítás tárgya volt a kora középkorban, addig a korszak végére korlátozott mértékben lehetségessé vált egyes mágiaformák mellett érvelni. A tanult mágia differenciálódásával és az egyes mágiatípusok elkülönülésével párhuzamosan bizonyos mágiához köthető motívumok és teóriák pozitivizációjáról, tudományossá szelídüléséről számolhatunk be.

19 1 Nekromancia mint a hetedik szabad művészet, avagy a mágikus szövegek megérkeznek Európába Meghökkentő tudományklasszifikációk A fejezet címében szereplő állítás, mely szerint a necromantia tudománya volna a hetedik szabad művészet, Petrus Alfonsi kora 12. századi szerző Egyházi tudomány (Disciplina Clericalis) című művéből származik. Petrus kikeresztelkedett zsidó tudós, arab tudományos szövegek fordítója és gyakorló csillagász volt, az Egyházi tudomány pedig, amint a címe is mutatja, klerikusok oktatási kézikönyveként volt forgalomban. Mint ismeretes, a középkorban a tudomány oktatása a hét szabad művészet, a septem artes liberales köré szerveződött. A kora középkorban lefektetett hagyomány szerint a trivium három nyelvvel kapcsolatos diszciplínája a grammatika, a retorika és a dialektika volt, míg a quadrivium négy természeti tudománya az aritmetika, a geometria, a zene és a csillagok tudománya. E struktúra szerint találjuk a tudományt megszemélyesítő emberalakokat a chartres-i katedrális nyugati kapuján, és ez a felosztás jellemezte a középszintű oktatást egészen addig, amíg az arisztotelészi tudomány át nem rendezte a viszonyokat. Ezzel a meggyőződéssel szöges ellentétben Petrus Alfonsi azt állítja, hogy a dialektika, az aritmetika, a geometria, az or-

20 20 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN vostudomány, a zene és az asztronómia mellett a hetedik szabad művészetről a következő véleményekkel találkozhatunk: Azon filozófusok, akik elfogadják a próféciák lehetőségét, azt mondják, a hetedik szabad művészet a necromantia. [ ] Akik nem hisznek a jövendőmondásban, azt mondják, a filozófia. Akik pedig nem tanulmányozzák a filozófiát, azt mondják, a grammatika. 2 Valamivel később egy másik szerző, Dominicus Gundissalinus, A filozófia felosztása (De divisione philosophiae) című könyvében az általános tudomány (scientia universalis) részeiként a következő szaktudományokat nevezi meg: orvostudomány, asztrológiai jóslatok, necromantia a fizika szerint, talizmánok, földművelés, hajózás, optika, alkímia. Amíg Petrus Alfonsi könyve a klerikusok okulását szolgálta, addig Gundissalinus művét a 13. század első éveitől gyakran találjuk egyetemi tankönyvekben arisztotelészi szövegekkel egybekötve. Látható tehát, hogy nem hajuknál fogva előrángatott, perifériális szerzőkről van szó (se földrajzi értelemben, se jelentőségüket tekintve), és nem egyszerűen a gazdag és szerteágazó középkori forrásanyag két kuriózumát idéztük: e két könyv a századi általános műveltség meghatározó részét képezte. Ha mármost arra vállalkozunk, hogy a necromantia e különös karrierjére magyarázatot keressünk, akkor legelőször is magának a terminusnak a jelentését kell tisztáznunk. Mire vonatkozik a necromantia szó a középkorban? A görög római hagyományban viszonylag könnyen definiálható a jelentése, eredetileg nem más, mint a halott ember szellemének megidézése a jövő kifürkészése céljából, a terminus puszta összetétel a nekros (halott) és a manteia (divináció, azaz jövendőmondás) szavakból. Ehhez a jelentéskörhöz társulnak a középkori teológiai traktátusokban a veszély és a tilalom motívumai: necromantia az, amit el kell utasítanunk, nem csupán tiltott, hanem káros 2 Idézi: CHARLES BURNETT, Talismans: Magic as Science? Necromancy among the Seven Liberal Arts, in ugyanő, Magic and Divination in the Middle Ages: Texts and Techniques in the Islamic and Christian Worlds, Aldershot, Variorum, 1996, 1 15, különösen: 2.

21 NEKROMANCIA MINT A 7. SZABAD MŰVÉSZET 21 tudomány is, ugyanis gyakorlóit a démonok becsapják és saját tiszteletükre kényszerítik. Ez a jelentés inkább retorikai, mint tartalmi, többet árul el használója szempontjáról és szándékáról, mint a nekromantikusnak nevezett szöveg tartalmáról. Fent idézett szerzőink azonban nyilvánvalóan nem e két értelemben használják a szót, ők inkább valamiféle tudományra gondolnak, amikor azt mondják, necromantia. A megfejtéshez nem annyira az antik és a kora középkori, mint inkább az arab források ihlette, századi latin művek és fordítások vezetnek el. E szövegekben a necromantia az arab sihr (mágia) szó szinonimájaként mint tudomány tűnik fel, levetkezve az eredeti, szellemvilágot idéző vonatkozásait. E jelentésváltozást a kéziratoknak az az új gyakorlata is jelzi, hogy a mágia tudományát gyakran igen hasonló alakú, mégis gyökeresen különböző etimológiát idéző terminussal nigromantiaként betűzik. Az arab mágia nagy, latin nyelvre fordított kézikönyve, a Picatrix például meglehetősen tág és természetes értelemben definiálja a nigromantiát mint az olyan dolgok tudományát, amelyek rejtve maradnak az érzéki és intellektuális megismeréstől, és amelyek működését az emberek jelentős része nem képes megérteni. 3 Még egy jel utal arra, hogy az arab tudományos tradícióban kell keresgélnünk a megoldást, nevezetesen, hogy Petrus Alfonsi és Gundissalinus mindketten fordítóként tevékenykedtek, fontos arab művek latinra ültetésével írták be nevüket a tudomány történetébe. Itt az ideje hát, hogy közelebbről is megvizsgáljuk, mit kínált az arab kultúra a keresztény tudomány számára. Az arab örökség kettőssége Az arab szövegek latinra fordítását célzó program, amely az Ibériai-félsziget és Szicília 12. századi fordítóiskoláiban bontakozott ki, alapvető változást és nem kevés zavart hozott az európai tudomány életébe. A keresztény nyugat szembesült az arab tudomány gazdagságával és felsőbbrendű vol- 3 DAVID PINGREE (szerk.), Picatrix. The Latin Version of the Ghāyat al-hakīm, London, The Warburg Institute, 1986, 5.

22 22 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN tával, és igyekezett annak eredményeit asszimilálni. Az új tudással azonban nem kevés olyan anyag is érkezett, amely elgondolkodásra késztette a nyugat filozófusait. A korszak felfedező hajlamú személyiségei már nem csupán a selyem és a damaszt kedvéért keltek útra dél vagy kelet felé, legalább akkora lelkesedéssel keresték az iszlám tudást őrző kódexeket. Kelet és Nyugat elkülönülése persze sohasem volt teljes, utazók, kereskedők, sőt I. Ottó német római császár ( ) korában még követek is közlekedtek a két világ között, Aurillaci Gerbert (940k 1003) a későbbi II. Szilveszter pápa, aki a magyar Szent István királynak koronát küldött pedig kimondottan a quadrivium tudományának elsajátítása végett kereste fel az arabok szomszédságában működő ibériai kolostorokat. A keresztény világ igazi étvágya az arab kultúrjavak iránt azonban csak a 12. században jött meg. A fellelt tudás hasznosításán nem csak a helyi, spanyol tudósok dolgoztak, Európa minden tájáról, Angliából, Skóciából, Walesből, Karintiából, Dalmáciából, Itáliából és egyéb, egzotikus vidékekről érkeztek fordítók, akik szédületes iramban láttak neki a matematikai, csillagászati, optikai, orvosi és filozófiai traktátusok latinra fordításának. A legkevésbé sem számít szélsőséges példának a fordítói lelkesedésre és sietségre Cremonai Gellért (1114k 1187) teljesítménye, aki egymaga legalább nyolcvan traktátust dolgozott fel, úgy az asztronómia, a matematika, a geometria, a természetfilozófia és az optika, mint a logika, a filozófia és az orvostudomány területéről. A fordítók azonban a tudományos szövegekkel együtt, sőt nem ritkán ezeket félretéve, különösen szívesen fordították a divináció (jövendőmondás), a természetes és a talizmánmágia alapszövegeit is. A híres angol természettudós és arabista, Bathi Adelard például semmi ellentmondást nem látott abban, hogy az egyik pillanatban a másodfokú egyenlet megoldó képletén dolgozzék, a másikban pedig azzal foglalkozzék, hogyan lehet megjövendölni a csillagokból, meghal-e egy adott ember másnap a vak véletlen következtében. Ő fordította Euklidész Elemeit, al-hvárizmi asztronómiai tábláit, a Ptolemaiosznak tulajdonított asztrológiai aforizmákat, és a Szábit ibn Kurra (más átiratban: Thabit ibn Qurra, ) neve alatt

23 NEKROMANCIA MINT A 7. SZABAD MŰVÉSZET 23 hagyományozódó talizmánkatalógust, a Talizmánokat (De imaginibus szó szerint: képek, de ebben az esetben helyesebb talizmánoknak fordítani). Ez a mű arról szól, hogyan lehet szoborszerű háromdimenziós talizmánokat készíteni és használni, többek közt a célból, hogy Bagdadból (ezt Bathi Adelard majd Bathra fogja változtatni szülővárosa után) a skorpiók kiűzessenek. Nem csak a latin recepcióban keveredett össze mágia és tudomány kibogozhatatlanul, ez a kettősség már az arab hagyományon belül is jól láthatóan megmutatkozik. Szábit ibn Kurra bagdadi filozófus matematikai és csillagászati műveinek komolyságát jól jelzi, hogy ma is többnapos konferenciákat szerveznek megvitatásukra, ugyanakkor ugyanennek a Szábit ibn Kurrának tulajdonítja a hagyomány a fent említett Talizmánokat. Al-Kindi ( ) bagdadi tudós, sokat hivatkozott optikai és filozófiai művek szerzője, a görög tudomány nagy importőre és alapvető fordítások kezdeményezője volt, de az ő neve alatt hagyományozódott az egyetlen, középkorban forgalomban lévő mágiaelméleti munka, Az égitestek sugarai (De radiis stellarum) is, amelyből megismerjük a mágia működési mechanizmusát, megtudjuk, hogyan fogja össze az egyetemes, égi sugárzás a világ létezőit, és hogy e létezők milyen titkos kapcsolatban, korrespondenciában állnak egymással. Nem meglepő hát, hogy mágia és különösen az arab forrású tudomány a keresztény nyugat számára is szorosan összekapcsolódott. Aurillaci Gerbert, az ezredév tudós pápája, aki tanulmányai során megfordult az Ibériai-félszigeten és ott belekóstolt az arab bölcsességbe, talán éppen ezért maga is mágus hírébe keveredett. Egy 13. századi történet szerint nagy démonidéző volt, a legjobb nekromanta egész Franciaországban, aki az asztrolábium használatát is a démonoktól tanulta. De ez a kettősség nem csak személyek, hanem helyszínek esetében is megfigyelhető. Toledo köztudottan az arab tudomány importjának legjelentősebb európai helyszíne volt, itt fordították le a legtöbb természettudományos traktátust. Ez elég is volt ahhoz, hogy kialakuljon az általános meggyőződés, hogy Toledóban mágusiskola működött, ahol a fekete mágia művészetét oktatták az arra érdemes vándordeákok-

24 24 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN nak. 4 A rituális mágia legfontosabb alapszövege, az Ars notoria időnként mint toledói tudomány említtetett a forrásokban, és különös módon a tanult mágiának éppen ez a szövege volt az, amely a hét szabad művészet igen gyors elsajátítását ígérte röpke néhány hét alatt, angyalokhoz intézett imasorozat révén. Az arab tradíció tehát igézően kínálkozott a maga zavarba ejtő gazdagságában a latin kultúra számára, de ugyanakkor gyanakvást is keltett mind módszereit, mind céljait illetően. Az új tudomány érkezése olyan helyzetet teremtett, amelyre talán nem túlzás a paradigmaváltás kifejezést alkalmazni. Nem csupán azért, mert a természetről való tudás mennyisége drasztikusan megnőtt, jellege pedig megváltozott, hanem azért is, mert az új szövegek új kihívással szembesítették a nyugat tudósközösségeit: meg kellett határozni, hogy a tudásanyag mely része minősülhet elfogadhatónak és tudományosnak, és mit kell sürgősen kizárni a legitim tudományból. A helyzet átmeneti voltára jellemző, hogy számunkra meglepő tudástípusok is aspirálhattak a tudomány státuszra, és hogy a 12. századi oktatási kézikönyvekben a necromantia tudománya az oktatás legalapvetőbb elemeként tűnhetett fel. A lecke fel volt adva: dönteni kellett arról, hogy mi nyerhet befogadást a frissen lefordított arab textusokból és mitől kell védelmezni a fokozatosan intézményesülő tudományt. A válaszadási lehetőségek skálájának egyik végen találjuk Petrus Alfonsit és Gundissalinust, akik habozás nélkül odaítélték a tudomány státuszát a mágiának. A másik véglet Saint- Victor-i Hugo sommás ítélete: magica in philosophia non recipitur a mágia nem fogadtatik be a filozófiába. 5 A két álláspont homlokegyenest eltér, számunkra mégis ugyanazt az üzenetet 4 Az első latin szerzők, akik Toledót mint mágikus helyet említik Malmesburyi Vilmos és Heisterbachi Cézár. Bővebben: KLAUS HERBERS, Wissenskontakte und Wissensvermittlung in Spanien, in URSULA SCHAEFER (szerk.), Artes im Mittelalter, Berlin, Akademie Verlag, 1999, HUGO DE SANCTO VICTORE, Didascalicon, Patrologia Latina 176, VI/XV: Magica in philosophia non recipitur, sed est extrinsecus falsa professione, omnis iniquitatis et malitiae magistra, de vero mentiens, et veraciter laedens animos, seducit a religione divina, culturam daemonum suadet, morum corruptionem ingerit, et ad omnes scelus ac nefas mentes sequacium impellit.

25 NEKROMANCIA MINT A 7. SZABAD MŰVÉSZET 25 közvetíti: a 12. században a mágia befogadása vagy kitagadása a tudomány területéről élő probléma volt. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a keresztény nyugat nem ekkoriban szembesült először okkult tartalmú szövegekkel és mágikus praktikákkal, a kora középkornak is megvolt a maga mágiatörténete. A 12. században azonban oly sok új szöveg érkezett, amelyek szoros kapcsolatban voltak a befogadásra kerülő tudományos irodalommal, hogy az asztrológia, alkímia és a mágikus tudományok a korábbinál jelentősen nagyobb legitimációt kaptak. Amennyiben arra vállalkozunk, hogy rekonstruáljuk, hogyan zajlott az arab forrású mágikus művek recepciója, és milyen érvek és álláspontok azonosíthatók a Gundissalinus és Saint-Victor-i Hugo véleménye közti tartományon, akkor legjobban tesszünk, ha nem a középkor nagy klasszikusait, Szent Anzelmet, Abélard-t, Aquinói Szent Tamást vagy Szent Bonaventurát olvassuk, mert nekik időnként véleményt mondtak ugyan mágikus szövegekről e forrásokról nem volt közvetlen tapasztalatuk. Helyettük célszerűbb olyan szerzőkhöz fordulni, akik első kézből szereztek információt a gyanakvásra okot adó szövegekről, és akik osztályozási szempontjaikról részletesebb beszámolót hagytak ránk. Három legfontosabb forrásunk a tudományklasszifikációk és bibliográfiák műfajába tartozik: Richard de Fournival ( ) amiens-i költő és könyvgyűjtő katalógusa, a Biblionomia; Auvergne-i Vilmos ( ) párizsi püspök teológiai műveinek bizonyos passzusai; és A csillagtudományok kis tükre címen ismert szöveg (keletkezett 1250 és 1277 közt). Titkosított források egy középkori könyvtárban Richard de Fournival, az udvari szerelem poétája, csillagász és asztrológus, orvos és matematikus, Amiens katedrálisának kanonokja és a 13. századi Franciaország egyik legeredetibb szerzője igen különös forrást hagyott ránk. Műve, amelynek a Biblionomia címet adta, nem több mint egy katalógus, Fournival saját könyveinek listája. Ha azt gondolnánk, hogy a katalógusolvasás a világ egyik legegyhangúbb tevékenysége, ez

26 26 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN esetben biztosan tévednénk: e szöveg egymagában több filológust késztetett tanulmányírásra, mint Fournival francia és latin nyelvű művei, teológiai és filozófiai versei, eposzai és rejtélyes alkímiai traktátusa együttvéve, és ez egyáltalán nem azért van, mert Fournivalt az irodalomtörténet elhanyagolná. Szerzőnk a Biblionomiát 1241-ben írta, abban az évben, amikor az amiens-i egyházközség kanonokja lett. Fellelkesülve azon a hasonlatosságon, amelyet a saját és a város horoszkópja között konstatált, arra a következtetésre jutott, hogy sorsa Amiens városával mélyebb értelemben is összefügg. Ezért, polgártársait megajándékozandó, kertjének kapuit megnyitotta előttük, hogy az ott termő gyümölcsöket szélesebb közönség is élvezhesse. E kert valójában nem más, mint Fournival magánkönyvtára, a szöveg pedig, amely egyetlen középkori kéziratban maradt fenn és amelyet Biblionomia címen ismerünk, e könyvtár katalógusa. A több mint háromszáz kódex leírását tartalmazó lista (ráadásul kötetenként gyakran több művet kell számolnunk) rendkívül gazdag könyvtárat mutat be, amely szokatlan és egyedülálló egy olyan tulajdonos esetében, aki maga nem a nemesség legfelsőbb rétegeibe tartozik. 6 A modern kutatás kezdeti csodálkozása idővel szkepszisbe torkollott, és a filológusok sokáig gyanakodtak, hogy talán nem is valódi könyvtár képezte a katalógus alapját, hanem egy ideális gyűjtemény leírását olvassuk, olyan gyűjteményét, amely az egyetemes emberi tudás letéteményese. A könyvtár létezését illető gyanakvás egészen általános volt a huszadik század közepéig, amikor a gondos filológiai kutatás egy sor kéziratot azonosított a párizsi Bibliothèque Nationale-ban, amelyek abban a sorrendben tartalmaznak középkori szövegeket, ahogy a Biblionomiában leírt kódexek. (Fournival halála előtt Abbeville-i Gellértre 6 Összehasonlításképp: a több mint kétszáz évvel később élő magyar prímás, Vitéz János ( ) könyvtárát is csak 500 kötetre becsüli a szakirodalom, holott Vitéz igazi humanista tudósként kimondottan ambicionálta a könyvgyűjtést, amely tevékenységnek sokkal inkább adottak voltak a feltételei a 15. század közepén, mint a 13. század elején. Hunyadi Mátyás Corvina-könyvtára feltehetően 2500 kötetet őrzött, neki azonban uralkodóként jobb lehetőségei nyíltak a könyvvásárlásra és - másoltatásra.

27 NEKROMANCIA MINT A 7. SZABAD MŰVÉSZET 27 hagyta könyvtárát, akitől a könyvek jelentős része 1272-ben a Sorbonne-ra került, és ez a gyűjtemény képezte a későbbi egyetemi könyvtár magját.) E felfedezés óta újabb és újabb kódexek kerülnek elő a világ kézirattáraiban, amelyekről megállapítható, hogy valaha az idők során szétesett amiens-i könyvtár polcain foglaltak helyet, így mára világossá vált, hogy a gazdag könyvtár fizikai realitásában is a művelődni vágyó amiens-i polgárok rendelkezésére állt. Fournival szövegét olvasva képzeletben szobáról szobára sétálhatunk a szerző kíséretében a tehát egykor valóban létező könyvtárban. A gyűjteményt, mint tapasztaljuk, tulajdonosa három nagy témakörbe osztotta: filozófiai könyvek, orvosi és jogi szövegek, valamint a teológia alapművei; a Biblionomia azonban csak az első szekciót írja le részletesen, a másik kettőt csupán vázolja. A kéziratok a szimbolikus szimmetria jegyében találhatók a polcokon, tizenkét könyv tartozik a tág értelemben vett filozófia tizenkét alaptémájához. Kedvünkre lapozgathatunk a retorika, dialektika, grammatika, metafizika, geometria, poétika, aritmetika és a szorosan vett filozófia alapműveiben, könnyedén kiigazodva az egyes témák könyveit tematikus rendben őrző pulpitusok között. Sétánk során hamar észrevesszük, hogy könyvgyűjtőnk különösen érdeklődik az asztrológia tudománya iránt, és gondosan megvásárolta vagy lemásoltatta Ptolemaiosz Almagestjét, Albategni és Szábit ibn Kurra munkáit, valamint az e munkákhoz fűzött megannyi arab vagy latin kommentárt. Valamivel távolabb, külön polcokon találjuk az úgynevezett nagyalakú könyveket, éppen úgy, ahogyan egy mai, tematikusan rendezett szabadpolcos könyvtárban. Egyszerre azonban vége szakad az akkurátus bőbeszédűségnek, könyvtári kalauzunk hirtelen elhallgat. A tizenharmadik könyvállványhoz közelítve (feltehetőleg egy elkülönített szoba küszöbén) a nagyvonalú vendégszeretet egyszerre hűvös lesz, kísérőnk utunkat állja. Ez a helyiség őrzi a titkos könyveket (libri secretorum), amelyek tanulmányozására már nem terjed ki a meghívás. Amint a Biblionomia írja, e könyvek tartalma oly mélységű, hogy nem lehet őket nyilvános vizsgálódásnak kitenni. E diszkrécióban az a legszomorúbb (a modernkori filológus számára legalábbis), hogy a Bibliono-

28 28 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN mia még az elzárt könyvek címét sem köti az orrunkra, bár az mindenesetre kiderül a leírásból, hogy háromszor tizenkét, azaz harminchat ilyen könyvről van szó. Rendelkezése szerint a mágikus könyvek nem publikusak, külön engedély szükséges tanulmányozásukhoz. Mielőtt arra a lehetetlennek tűnő feladatra vállalkoznánk, hogy felderítsük, milyen szövegeket rejt Fournival titkos szobája, és megállapítsuk azon könyvek bibliográfiáját, amelyekről a könyvgyűjtő hallgat, érdemes szétnéznünk egy kicsit például az orvosi könyvek szekciójában, itt ugyanis hamar kárpótolhatjuk magunkat azért, hogy a mágikus könyvek elzárattak kíváncsiságunk elől. A kárpótlás forrása Fournival 142-es leltári számon és Galénosz könyve, amelyet Anguemiznek neveznek (Liber Galieni qui dicitur Anguemiz) címen bejegyzett orvosi könyve, amely nem más, mint a középkorban hol Galénosznak, hol Platónnak tulajdonított, nyilvánvalóan arab eredetiből fordított Liber vaccae, azaz a Tehén könyve. 7 Egy felületes pillantás a Tehén könyve pergamenlapjaira elegendő ahhoz, hogy belássuk, e szöveg receptjeit ma senki sem sorolná az orvostudomány területére. Az egyik recept, vagy ahogyan a szöveg hívja: experimentum, részletes útmutatást ad, hogyan állítsunk elő mesterséges úton méheket. Vegyünk egy fiatal tehenet, öljük meg, helyezzünk csontjait, orrát, szemeit, füleit és genitáliáit egy bezárt szobába, mintha tápanyagot juttatnánk az anyaméhbe. Ha a tehén maradványai már hét napja rohadnak a szobában, egy kutya péniszét dobjuk az egész tetejébe. Várjunk további hét napot, míg e szörnyűségből kukacok születnek, amelyeket döglött méhekkel kell táplálnunk, hogy a következő két hét folyamán szárnyat növesszenek és maguk is méhecskévé változzanak. Figyelemre méltó, hogy a Tehén könyve szerzője nem korlátozza az élő 7 Hogy egészen precízek legyünk, nem teljesen világos, vajon a Liber vaccae teljes egészében ott volt-e Richard de Fournival könyvtárában vagy csak egy része. A szöveget ugyanis a következő kontextusban említi a könyvlista: Item epystola Ameti filii Abraham filii Macellani de proprietate, et est extracta de libro Galieni qui dicitur Anguemiz, et est ex dictis Humayni. LÉOPOLD DELISLE (szerk.), Le Cabinet des manuscrits de la Bibliothèque Nationale, 2. kötet, Paris, Imprimerie Nationale, 1876, , különösen 533.

29 NEKROMANCIA MINT A 7. SZABAD MŰVÉSZET 29 anyag spontán generációjáról vallott nézeteit a kukacok keletkezésére (amelyben Arisztotelész sem talált volna semmi kivetnivalót), hanem a fenti folyamatot reverzibilisnek tételezve arról igyekszik meggyőzni az olvasót, hogy méhekből is bízvást készíthet tehenet. Másutt de bizonyos mértékig még mindig a teheneknél maradva azt olvassuk, hogy ha a mágus rációval rendelkező teremtmény előállításán fáradozik, a következő eljárás vezet sikerre: először is vegye saját vizét (aquam suam, bármit jelentsen is ez), amíg az még meleg, majd ezt keverje össze azonos mennyiségű kőporral, abból a kőből, amit a Nap kövének hívnak (ne felejtsük el hogy a Nap az alkímiában az apa jelképe). Ezután kerítsen egy juhot vagy egy tehenet, bármelyiket is választja, és fecskendezze a keveréket az állat méhébe és dugaszolja be a vagináját a napkővel. Majd a juh vagy a tehén vagináját be kell kenni a másik (az előbb nem választott) állat vérével. További hosszas instrukciókat követve, a mágus tanúja lehet, hogy az állat emberszabású lénynek ad életet. Az újszülött emberszabású lényt tegyük egy nagy üveg vagy ólom tartályba három napra, hogy nagyon éhes legyen, azután pedig tápláljuk az anyjának vérével hét napon keresztül, hogy kifejlett lénnyé váljék, amellyel folytatja a Tehén könyve szerzője kedélyesen változatos csodák vihetők végbe. Például rátehetjük egy fehér ruhadarabra egy tükörrel a kezében és megfüstölhetjük az előbbi porral (itt napkő poráról van szó, amelyet összeelegyítenek kénnel, mágnessel, zöld cinkkel és életnedvvel ), amelyet emberi vérrel is összekeverünk, és akkor a Hold teliholdként fog feljönni a hónap utolsó napján. De le is vághatjuk a fejét, és összegyűjthetjük a vérét, és ha a vért odaadjuk egy embernek, hogy megigya, akkor ez az ember marhává vagy birkává változik, ha pedig csak bekenjük vele, felveszi egy majom formáját. Végül pedig, ha negyven napig véren, tejen és spermiumon diétáztatjuk, és aztán beleit kioperáljuk

30 30 MÁGIA A KÖZÉPKORBAN a hasából és valakinek a kezét és lábát bedörzsöljük vele, akkor az illető sétálni fog a vízen, vagy egy szempillantás alatt átszeli a Föld átmérőjét. 8 Egy másik, hasonló kísérletből egylábú lény születik (ezúttal a szülőanya egy nőstény majom), amely lény testi épségét még annyira sem tiszteli a szöveg, mint az előzőét. Ha e teremtménynek kitépjük a nyelvét, és elfogyasztjuk, démonokkal társaloghatunk, ha pedig kivesszük a szemét és saját szemünkbe dörzsöljük, láthatjuk is őket. Minthogy e lény szervei ilyen módon lehetővé teszik a démonokkal való kommunikációt, minden bizonnyal benne magában is démont kell látnunk. Ha mármost becsukjuk e gyomorforgató kódexet és egy pillanatra eltöprengünk az olvasottak felett, egy kérdés tolakszik előtérbe: mit keres ez a szöveg, amely nem csak, hogy undorító, de még kimondottan mágikus is, Fournival orvosi könyvei között. Ha ez a démonok világra hozását és lemészárolását tanító könyv külön engedély nélkül is olvasható, el sem merjük képzelni, mit őriztek a titkos könyvek szobájában. A modernkori latin filológia és medievisztika bravúros módszerekkel azonosította Fournivalnak a Biblionomiában meg nem nevezett mágikus kódexeit, mielőtt azonban erre rátérnénk, próbáljuk megválaszolni, miért nem minősül titkosnak a Tehén könyve. Magyarázatért forduljunk egy nagyjából egykorú forráshoz, amely különös érdeklődést mutat a Tehén könyve típusú szövegek iránt. Auvergne-i Vilmos, Párizs püspöke, aki bevallja, hogy fiatal korában különös érdeklődéssel tanulmányozta az arab forrású mágikus szövegeket, A törvények (De legibus, ) és A világegyetem (De universo, ) című műveiben nem kevesebbet állít, mint hogy a természetes mágia a philosophia naturalis (anakronisztikus kifejezéssel: a természettudomány) tizenegyedik része. Vannak olyan tanult emberek, folytatja a püspök, akik azt mondják, hogy a természetes mágia módszerei nyílt vagy rejtett formában 8 DAVID PINGREE, Plato s Hermetic Book of the Cow, in PIETRO PRINI (szerk.), Il Neoplatonismo nel Rinascimento, Roma, Istituto della Enciclopedia Italiana, 1993,

31 NEKROMANCIA MINT A 7. SZABAD MŰVÉSZET 31 démoni segítséghez fordulnak, de tévednek, mert e módszerek kizárólag ártatlan és természetes belső erőkkel (úgynevezett virtutes naturalesszal) operálnak. Vilmosnak igaza van: ezt tagadó tanult emberek valóban voltak, Szent Ágoston például a jelelmélet segítségével kötötte a mágiát a démonológiához, mondván, hogy a mágus jelhasználata, amikor imákkal és talizmánokkal manipulál, a démonok nyelvének eszköztárából kölcsönöz. E nyelv használatával pedig a mágus kiszolgáltatja magát a démonoknak, és bár azt hiszi, hogy ő uralkodik a szellemvilág lakói felett, valójában azok becsapják és saját tiszteletükre kényszerítik őt (éppen ezzel az állítással száll vitába Honorius hites könyvének fent idézett előszava). Az ágostoni hagyománnyal szemben állítja Auvergne-i Vilmos, hogy van olyan mágiatípus, amely nem foglal magában démoni segítséget. A világegyetemben részletesen kifejti a gondolat hátteréül szolgáló rendszert, a füvek, a kövek és az állatok rejtett kapcsolataiban jelen lévő erők összefüggéseit, amely erők magyarázzák a fenti experimentumok működési mechanizmusát. A természetes, azaz elfogadott kategóriához tartozik Auvergne-i Vilmos szerint az a szöveg, amely békák, férgek és más állatok mesterséges létrehozását írja le, ugyanis e folyamatok szigorúan természetesek (értsd: nem démonikusak) még akkor is, ha nyilvánvalóan fel vannak gyorsítva. Ma már tudjuk, hogy a püspök itt, ha nem nevezi is meg, a Tehén könyvére gondolt. A különféle állati és emberi nedvek összekeverése miatt elítélendőnek tartja ugyan a Tehén könyvét, két dologgal kapcsolatban azonban szemlátomást nincsenek kétségei: hogy a kísérletek lehetségesek, és hogy a sikeres végkifejlethez nincsen szükség démonokra. Véleménye pedig nem volt ismeretlen a középkorban, A törvények és A világegyetem minden jelentősebb könyvtár polcain helyet kapott; e filozófiai ítéletet néhány évtizeddel megelőlegezve kerülhetett a Tehén könyve Fournival gyűjteményében az orvosi, tehát a szigorúan természetes kategóriába. A 13. században tehát a természetes mágia (magia naturalis) kategóriája teszi lehetővé az arab mágia bizonyos formáinak importálását. Auvergne-i Vilmos azonban nem minden mágiaforma előtt nyit kaput, a talizmánmágia módszereit

Prológus. Beszámoló egy máguszsinatról

Prológus. Beszámoló egy máguszsinatról Prológus Beszámoló egy máguszsinatról Nyolcvankilenc mágus gyűlt össze Toledóból, Nápolyból és Athénből titkos zsinatra, hogy megvitassák, miként adhatnának méltó választ a pápa és bíborosai vádaskodásaira.

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

Operációkutatási modellek

Operációkutatási modellek Operációkutatási modellek Alkalmazott matematika A sorozat kötetei: Kóczy T. László Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek (2000) Elliott, J. R. Kopp, P. E.: Pénzpiacok matematikája (2000) Michelberger Szeidl

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A

Részletesebben

Kedves Olvasóink, bevezető

Kedves Olvasóink, bevezető Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat

Részletesebben

Az orvostudomány önkritikája

Az orvostudomány önkritikája Az orvostudomány önkritikája Az orvostudomány önkritikája James Le Fanu Fordította: Gyárfás Vera Budapest, 2008 Az eredeti mű címe: The Rise and Fall of Modern Medicine Little, Brown and Company, London,

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Dombi-konyv5.qxd 5/14/2008 6:52 PM Page 1 HISZEM VAGY TUDOM?

Dombi-konyv5.qxd 5/14/2008 6:52 PM Page 1 HISZEM VAGY TUDOM? HISZEM VAGY TUDOM? További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Giorgio Agamben: A profán dicsérete Alister McGrath: Tudomány és vallás Kutrovátz Gábor Láng Benedek Zemplén Gábor: A tudomány határai Láng Benedek:

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

Károlyi Zsuzsa. Csak logiqsan! Játékos logikai feladványok minden korosztálynak

Károlyi Zsuzsa. Csak logiqsan! Játékos logikai feladványok minden korosztálynak Csak logiqsan! A LOGIKA VILÁGA Philippe Boulanger: Ezeregy tudós éjszaka Raymond Smullyan: A hölgy vagy a tigris? Raymond Smullyan: Alice Rejtvényországban Raymond Smullyan: A tao hallgat Raymond Smullyan:

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott Az isteni a-tom További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott jövő problémája TIMOTHY FERRIS: A világmindenség.

Részletesebben

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE

BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Mark Buchanan NEXUS, A HÁLÓZATOK ÚTTÖRÔ TUDOMÁNYA. Fordította Kepes János TYPOTEX

Mark Buchanan NEXUS, A HÁLÓZATOK ÚTTÖRÔ TUDOMÁNYA. Fordította Kepes János TYPOTEX Nexus Mark Buchanan NEXUS, AVAGY KICSI A VILÁG A HÁLÓZATOK ÚTTÖRÔ TUDOMÁNYA Fordította Kepes János TYPOTEX Budapest, 2003 Az eredeti mû címe: Nexus. Small Worlds and the Groundbreaking. Science of Networks

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról MTT Könyvtár 10. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Az Ószövetség másik fele

Az Ószövetség másik fele A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Jelentése. codex = fatábla (latin)

Jelentése. codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Kézzel írott középkori könyv, amely a 4. században jelent meg. Ám a 11. századig nem volt papír! Csak pergamenre írták, mert papirusz

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok

Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella: Legyetek nők, ha tudtok Majoros Mirella Legyetek nők, ha tudtok (Részlet) A szerelem misztérium a szex-szenvedély is az arról van szó mi férfiak, férfiak maradjunk, és nők a nők szabadok,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma

Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma Í R Á S 1. 0 További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Bolonyai Gábor (szerk.): Antik szónoki gyakorlatok Hamp Gábor: Kölcsönös tudás Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma Blaskó Ágnes Hamp Gábor Í R Á S 1.

Részletesebben

Christiaan Huygens. Jövő a múltban

Christiaan Huygens. Jövő a múltban Christiaan Huygens Jövő a múltban VINCENT ICKE CHRISTIAAN HUYGENS Jövő a múltban Budapest, 2007 Hungarian translation Balogh Tamás, Typotex, 2007 Originally published by Historische Uitgeverij as Christiaan

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

SZKB_105_09. Most már megy?

SZKB_105_09. Most már megy? SZKB_105_09 Most már megy? SZOCKOMP_B_105_diak_book.indb 85 2007. 07. 24. 16:23:22 SZOCKOMP_B_105_diak_book.indb 86 2007. 07. 24. 16:23:22 tanulói Most már megy? 5. évfolyam 87 D1 Összekevert mondatok

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Szabó Csaba KAMIKAZE MOLEKULÁK (ÉS EGYÉB ÍRÁSOK)

Szabó Csaba KAMIKAZE MOLEKULÁK (ÉS EGYÉB ÍRÁSOK) Kamikaze molekulák Tudomány tömören Szabó Csaba KAMIKAZE MOLEKULÁK (ÉS EGYÉB ÍRÁSOK) Budapest, 2006 Szabó Csaba, Typotex, 2006 ISBN 963 9664 30 8 Témakör: biokémia Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor

Részletesebben

MIMI O CONNOR. Margaret K. McElderry Books

MIMI O CONNOR. Margaret K. McElderry Books 1 2 MIMI O CONNOR Margaret K. McElderry Books New York * London * Toronto * SydNEY * Újdelhi 3 TARTALOM 5 6 Csak egyetlen dolgot kell tudnod: a történetek, amiket meséltek neked a szörnyetegekről, a tábortüzeknél

Részletesebben

Gráfelméleti feladatok

Gráfelméleti feladatok Gráfelméleti feladatok Az informatika elmélete A sorozat kötetei: Rónyai Ivanyos Szabó: Algoritmusok Bach Iván: Formális nyelvek Katona Recski Szabó: A számítástudomány alapjai Buttyán Vajda: Kriptográfia

Részletesebben

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása L E C T O R I U M R O S I C R U C I A N U M Bevezetés az egyetemes bölcsességtudományba és a rózsakeresztes útba - 2. este Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása Az ember, a Föld, az

Részletesebben

BOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA.

BOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA. 1 BOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA. Budapest: Tarsoly Kiadó, 2011, kötve, 287 old, névmutatóval, ármegjelölés nélkül, ISBN 987-963-9570-32-0 /Megjelent: Köz-Gazdaság /Corvinus/, 7.évf.

Részletesebben

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek!

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek! Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Isten! Add törvényeidet a királynak... Zsolt 72,1 Érdekes kérés: szerintem egyszerre jó

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Péter és az ima hatalma

Péter és az ima hatalma A Biblia gyermekeknek bemutatja Péter és az ima hatalma Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Ruth Klassen 60/57. Történet www.m1914.org Bible for

Részletesebben

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN

Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13 PM Page 3 Véges végtelen ISTEN-ÉLMÉNY ÉS ISTEN-HIÁNY A XX. SZÁZADI MAGYAR KÖLTÉSZETBEN Szerkesztette Finta Gábor Sipos Lajos AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 01CNfint.qxd 10/19/06 2:13

Részletesebben

Nem tudom, hova lyukadok ki

Nem tudom, hova lyukadok ki Nem tudom, hova lyukadok ki Kollár Árpáddal és Nemes Z. Márióval Turi Tímea beszélget Szeretettel köszöntünk mindenkit. Amikor Árpi még nem árulta el, hogy az a közös bennetek, mindketten horkoltok, azon

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

A fordítás váratlan fordulatai

A fordítás váratlan fordulatai KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként

Részletesebben

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07.

Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás január 07. Értékelés a BUS programhoz elkészült termékek magyar változatáról Készítette: Animatus Kft. Jókay Tamás 2011. január 07. Tartarlom Guide book,,...3 Trainer s slides,,...4 Trainer s handbook,,...5 CD,,...6

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

Szerzőnk a,biblionomiá -t 1241-ben írta, abban az évben, amikor az amiens-i egyházközség

Szerzőnk a,biblionomiá -t 1241-ben írta, abban az évben, amikor az amiens-i egyházközség Iskolakultúra 2003/1 Láng Benedek Titkosított mágikus források egy középkori könyvtárban tanulmány Richard de Fournivale (1201 körül 1260 körül), az udvari szerelem poétája, csillagász és asztrológus,

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Művészettörténeti fejtegetések

Művészettörténeti fejtegetések Művészettörténeti fejtegetések A tanulmány-trilógiám harmadik fejezete nem ténykérdéseket tárgyal, hanem művészettörténeti dolgokra akarja felhívni a figyelmet. Azonban az, hogy a harmadik részt megérthessék,

Részletesebben

Molnár Zoltán. A matematika reneszánsza

Molnár Zoltán. A matematika reneszánsza Molnár Zoltán A matematika reneszánsza Művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat 1350/1400-1600. (XV-XVI. század) A szó (renaissance) jelentése: újjászületés Visszatérés az antikvitáshoz (ókori

Részletesebben

Szakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet

Szakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Szakirodalom-kutatás Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy

Részletesebben

Bán András A vizuális antropológia felé

Bán András A vizuális antropológia felé Bán András A vizuális antropológia felé Bán András A vizuális antropológia felé Budapest, 2008 A kötet megjelenését az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága és a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

Alice Rejtvényországban

Alice Rejtvényországban Alice Rejtvényországban A LOGIKA VILÁGA Raymond Smullyan: A hölgy vagy a tigris? Raymond Smullyan: A tao hallgat Raymond Smullyan: Emlékek, történetek, paradoxonok Raymond Smullyan: Mi a címe ennek a könyvnek?

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9 Biblia-kor 2011-2012 1 BB 18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) A feltámadás eseményének ideje: Mikor elmúlt a szombat (16,1) Korán reggel (16,2) A hét első napján (16,2)

Részletesebben

NORAN LIBRO A Kossuth Kiadói Csoport tagja

NORAN LIBRO A Kossuth Kiadói Csoport tagja A Kossuth Kiadói Csoport tagja ÜNNEPI KÖNYVHÉT 2010 1 2 KÁNTOR LAJOS Barátom a malomban SINKÓ ERVIN Optimisták Négykezes Csiki Lászlóval 316 oldal, kartonált; ára: 2590 Ft ISBN 978-963-99960-4-5 Volt egyszer

Részletesebben

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG hat titkos tanítása 太 公 六 韜 2011 Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Tokaji Zsolt Fapadoskonyv.hu Kft. Tokaji Zsolt Bevezetés A kínai történeti hagyomány

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása:

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása: Szakmai beszámoló Az idei évben az ERASMUS+ adminisztratív dolgozói mobilitás keretében 2015.09.28. és 10.02. között szakmai úton vettem részt a portugáliai Portóban; a Portói Egyetem Sporttudományi Karán,

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

A relativitáselmélet alapjai

A relativitáselmélet alapjai A relativitáselmélet alapjai További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Bódizs Dénes: Atommagsugárzások méréstechnikái Frei Zsolt Patkós András: Inflációs kozmológia Geszti Tamás: Kvantummechanika John D.

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Krónika. Konferenciák, tudományos események a Szent Adalbert Központban 2008. Szent Márton konferencia az Incoronata (a Mátyás-templom.

Krónika. Konferenciák, tudományos események a Szent Adalbert Központban 2008. Szent Márton konferencia az Incoronata (a Mátyás-templom. 124 Krónika Konferenciák, tudományos események a Szent Adalbert Központban 2008. november 7. november 12. november 19. november 24. december 5-6. december 7. december 11. december 27. Szent Márton konferencia

Részletesebben

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Készült az Európai Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága számára

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben