PÉCS A BEFOGADÓ VÁROS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS A BEFOGADÓ VÁROS"

Átírás

1 PÉCS küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen stratégiai koncepció Készítette: DDRFÜ Nonprofit Kft

2

3 PÉCS küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen stratégiai koncepció

4 A dokumentum az Open Society Institute (OSI) Making the Most of EU funds for Roma kezdeményezés keretében megvalósuló Model project for making the most of EU funds for sustainable housing and inclusion of disadvantaged groups in Pécs című, azonosító számú projekt keretében került elkészítésre. A koncepciót a partnerek szakmai felügyelete mellett írta és szerkesztette a Dél-Dunántúl Regionális Fejlesztési Ügynökség. Támogató Megvalósításért felelős partner Open Society Foundations, Open Society Institute Budapest 1051 Budapest, Október 6. u. 12. United Nations Development Programme, Europe and the CIS, Bratislava Regional Centre (ENSZ Fejlesztési Program, Pozsonyi Regionális Központ) Grosslingova 35, Pozsony, Szlovákia Partnerek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. DDRFÜ Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft Pécs, Mária utca 3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régió 7621 Pécs, Janus Pannonius utca 6. Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület 7630 Pécs, Mohácsi út 103.

5

6 Tartalom Summary... 9 Bevezetés Vezetői összefoglaló Stratégiai környezet Az Európai Unió fejlesztéspolitikai dokumentumai EURÓPA 2020 stratégia Kohéziós politika A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere Hazai fejlesztési dokumentumok Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Települési szintű tervezési dokumentumok Módszertan Módszertani alapok Integrált szemléletmód átfogó megközelítéssel Területi alapú megközelítés, a szegregátumok lehatárolásának elvei Közösségi részvétel Középtávra tervezés Megvalósíthatóság Fokozatosság és koncentráció Lehetséges eszközök Közösség által irányított helyi fejlesztések Integrált területi befektetések Helyzetfeltárás helyzetértékelés Szegregációval érintett városi területek Megelőző szociális városrehabilitációs tevékenységek A társadalmi felzárkózás 4 kulcsterületének állapota Nevelés, oktatás Foglalkoztatás Egészségügy Lakhatás Helyzetelemzés SWOT Célok és fejlesztési stratégia Jövőkép Átfogó célkitűzések Szegénységben és kirekesztődésben élők számának csökkentése, újratermelődésének megakadályozása Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az alapszükségletek és szolgáltatások területén Specifikus célok... 64

7 A foglalkoztatási szint növelése, a leszakadó társadalmi csoportok jövedelmi szintjének stabilizálása A munkaerőpiacon hasznosítható képzettség megszerzésének elősegítése, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatáshoz, neveléshez való hozzáférésének javítása Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyeinek javítása, valamint az egészségesebb életmódra való áttérés elősegítése A lakhatási körülmények közötti területi különbségek csökkentése, a szociális bérlakásban élők lakásminőségének felzárkóztatása A társadalmi tőke erősítése a helyi közösségek bevonásával Horizontális szempontok Fenntarthatóság Társadalmi érzékenyítés Eszköz és intézményrendszer A lehetséges beavatkozások, mint a fejlesztés eszközei Megvalósítást segítő intézményrendszer A mintaprojekt eredményei... 75

8

9 FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY Summary One of Hungary s gravest problems today is the gradual deterioration of the situation of individuals living in poverty, including the Roma population. A consequence of this process are segregation, exclusion from the opportunities offered by life in the fields of education, employment and health care, and deterioration in living conditions in disadvantaged regions as well as on the peripheries of settlements. The European Commission expressed its commitment to the social inclusion of the Roma people by means of drafting national Roma integration strategies in compliance with the EU s expectations. The Hungarian government had passed the Hungarian National Social Inclusion Strategy on 30 November 2011 which fulfilled the Hungarian obligations of the EU Framework for National Roma Integration Strategies. The national policy for the Roma integration is carried out in conjunction with the fight against poverty on a broader scope, and the improvement of the social and economical status of these layers of the society. Meanwhile, special attention needs to be paid to ethnic groups, since the experience in connection with the Roma show that they are the ones living in extreme poverty, and several inclusion aiding programmes commenced among them. In consistency with the EU principles, special approaches, targeted means and methods need to be utilized to involve the disadvantaged groups of society in the programmes. In the city of Pécs, the lower and higher layers of society are separated by segregation, though the extreme poverty is much less of an issue in comparison to the settlements of disadvantaged regions. However, there is a clear contrast between the districts with an almost West European standard of living, inhabited by the higher layers of society, and the peripheral slumming quarters where people who lost a great deal with the transition to market economy live. Acknowledging this situation and the end of the significant developments concerning the city centre as a part of the Pécs 2010 European Capital of Culture programme the leadership of the City vouched in favour of the treatment of this problem, and made considerable steps towards preparation of developments of the segregated areas. As a part of these actions, a complex Roma settlement programme began in the Györgytelep area, financed by the Social Renewal Operational Programme, which will be further complemented with infrastructure developments with the help of the Social Infrastructure Operational Programme. Furthermore, three pilot projects will be implemented with the financial support of the South Transdanubian Operational Programme in the Pécs- Somogy, Pécsszabolcs and the Pécsbánya areas. These projects fit into the urban renewal ideas of the programming period, which would be followed by more from the autumn of 2013 to the spring of 2014 with the implementation of the objectives of the new integrated settlement development strategy. To ensure sustainability of the built infrastructure investments, it is essential to address, involve, adopt and promote the idea of shared thinking of the societies living there. These factors were taken into account during the execution of the pilot project in Pécs, with the lead partnership of the UNDP and the involvement of the relevant expert organizations to reach the objectives, which include the development of self-organization and self-expression through the improvement of the related skills and abilities of the affected disadvantaged groups of society; and the improvement of housing conditions and social status by means of supporting the programming of the integrated local development processes and project development. This includes implementation of the intervention on a social level with the involvement of stakeholders in the Eastern Pécs area to ensure that the social urban rehabilitation projects of the EU will yield the best possible result and get executed on a proper basis with the raising of awareness of the concerned societies. 9

10 FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY The purpose of this document as an output of the project is to set up a general strategic and methodological framework using the knowledge gathered through the actions talen against the concentrated poverty and exclusion, and to give support and input for the drafting of the relevant chapters of the Integrated Settlement Development Strategy. The objective of this strategic document is as a preparation to the programming period to give an overview of the expectations and directions of the efforts in connection with the inclusion of the disadvantaged regions and societies, set in EU and national strategic documents to aid the formation of efficient and problem oriented-solutions to the related issues in the city of Pécs. Because of the genre and style of this document, it s not an objective to give thorough descriptions of concrete actions, but at the same time it s important to review the previous segregate development policy actions to draw the lessons, set directions and make suggestions based on them to address the issues surfacing in the segregated and segregating areas. Therefore, this document gives an overview of the state of the segregated and segregating areas in the field of education, employment, healthcare and housing with the help of the project s sociology survey and the analysis of the available set of data of the 2011 census. In this regard, it takes into consideration the contents of the reviewed integrated urban development strategy and the anti-segregation plan, the crucial points of the new (still in the drafting process) equal opportunity programme, the currently running urban rehabilitation projects including the Györgytelep Programme financed by the Social Renewal Operational Programme and the intentions of three pilot projects funded by the South Transdanubian Operational Programme. In addition, the analysis includes the reports of the coaches acting in the UNDP project area. The strategy sets the vision and the objectives on this basis and gives recommendations on direction of future actions through elaboration of essential priorities of realization. Concurrently, it gives suggestions on the possible institutional background for the implementation process. The actuation of the constantly degrading, most underdeveloped regions and settlements is an important and undertaken task of the development policy in the current EU programming period, but the actions taken so far were insufficient, no substantial progress was made in this field on the national level. In this regard, Pécs has its own set of issues, where past actions hadn t brought any significant success, however with the ending of the 2010 ECoC programme s investments attention is now directed back to the actions and handling of the social urban rehabilitation issues. General experience shows that the amount of social funding received by the underdeveloped regions is substantial in comparison with the investments from the market, thus significant relative improvements can be induced by the development policy regarding the local issues. The amount of EU funding regarding this topic is expanding in the programming period, which require national sources of co-financing, therefore, implementation of the disadvantaged region s development should be put in line with the EU development instruments and institutions. Methodologies need to be applied that promote the rehabilitation of the physical environment and the preparation of society during the execution of these programmes to guarantee the financial efficiency and the long-term sustainability of the results. Among others, Pécs had previous examples of projects that along the improvement of the physical environment and housing only comprised insufficient or completely nonexistent soft actions that lasted until the end of the financing period at best. These projects hadn t reached their goals, but at the same time, they raised awareness to the fact that the fight against poverty and the aid of social inclusion is only possible with long term planning, with focus on the involvement of the stakeholders based on social capital. The analysis of previous projects, plans and actions showed the trends and approaches, hence the methodology of the inclusive city strategy should be corrected with the following principles: 10

11 FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY - an overall integrated approach - area-based approach (the description of principles for marking segregate boundaries) - community involvement - mid-term planning - feasibility - graduality and concentration set: As a conclusion of the status report and its assessment the following vision may be The City of Pécs in 2030 is defined by solidarity of the different social groups, which is characterized by the tolerant and cooperative behaviour and the collective thinking of its citizens, where through the shrinking of social differences every member of the society gets an equal share of the economic and social benefits. Reaching this conceived vision is supported by the following overall and specific objectives: Reduce the numbers affected by poverty and exclusion and to prevent the reproduction, which include the subsequent specific objectives: - improve employment rates, stabilize income levels of the disadvantaged group of society, - support the obtainment of qualifications sought after by the labour market, promote access to education of disadvantaged children. Equal opportunity access in the field of basic needs and services, which include the subsequent specific objectives: - improve the opportunities of access to healthcare, and the support of transition to a healthier lifestyle; - reduce the territorial differences of housing conditions, improve the living conditions of individuals living in social housing; - strengthen the social capital with the inclusion of local societies. These specific objectives and their long-term positive effects are only possible with the consideration of the following horizontal aspects in the process of planning and realization: The vindication of sustainability aspects: It is essential to apply system-wide actions that jointly support the three environmental, economical and social dimensions of sustainability. The aspects of environmental sustainability should be accounted particularly in the field of objectives and actions on improvement of housing conditions and infrastructural investments of educational and healthcare developments, primarily through the use of eco-friendly, energy-efficient building technologies and energy saving appliances. The so-called hard elements need to be accompanied by soft actions that promote the spread of the sustainable and conscious use of environment. The strengthening of social capital with the inclusion of local societies: The process of social inclusion may only be filled with substantial content through communication and cooperation with the affected disadvantaged societies living in poverty. The social capital as resource derived from human connections, depending on the quantity, quality and profundity can contribute both to the welfare of the individuals and to the collective action, which in turn may lead to the development and sustainability of a healthy and prospering society. Even the most important issues matters and best intentions such as to bring success to disadvantaged regions and groups may fail if they get caught up in the institutional maze 11

12 FIGHT AGAINST POVERTY AND SOCIAL EXLUSION THE INCLUSIVE CITY that is responsible for the implementation process. In this aspect, the function of the City s leading offices and the implementing institutions is emphasized. As an actor outside the municipal system, the Urban Development Company of Pécs, responsible for infrastructure investments, had a less significant task up until now. The City and its office is characterized by an overly complicated institutional structure, that knowing the wide scope of the problems regarding the disadvantaged groups can hinder the development and realization of the integrated, complex projects. This problem can be solved by a competent, well scoped, tooled, and involved mayor commissioner who could coordinate the work of the Office, the urban development company, the enterprises of the City and the external partners from inside the Municipality towards the success of the urban social rehabilitation. The commissioner should be a person with proper competency and scope, who through the creation of a horizontal cooperation instead the current, linear one between the office and the involved partners could introduce the necessary integrated approach and complex implementation, which is required for solving this problem. The lack of this type of collaboration and if the concerned organizational partners would not treat the tasks as their own, not knowing and understanding the weight and role in the implementation process could endanger the success of the whole operation, especially regarding the longterm sustainability and the preservation of their results. 12

13 Bevezetés Ma Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a szegénységben élők helyzetének fokozatos romlása. A folyamat következménye a szegregáció, az élet különböző területeiről oktatás, foglalkoztatás és egészségügy történő kirekesztettség, valamint az életkörülmények romlása a hátrányos helyzetű térségekben, a települések perifériáin. Az Európai Bizottság a romák társadalmi befogadását célzó politikai elkötelezettségét fejezte ki az Unió elvárásai alapján kialakított, az egyes tagállamokban megfogalmazott nemzeti szintű roma stratégiák által. A magyar kormány november 30-án fogadta el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, mellyel Magyarország teljesítette a Roma Integrációs Stratégiák Európai Keretrendszere keretében vállalt kötelezettségét. A romák integrációját célzó hazai politika nem válik el a szegénység ellen folytatott általános küzdelemtől, ezen rétegek társadalmi és gazdasági státuszának javításától. Ugyanakkor hazánknak különös figyelmet kell fordítania az etnikai csoportokra, mivel a romákkal összefüggő tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban ők a mélyszegénységben élők, és körükben elindultak már különböző, a beilleszkedést segítő programok. Összhangban az EU alapelveivel speciális megközelítésre, célzott eszközök és módszerek alkalmazására van szükség a hátrányos helyzetű lakosság programokba történő bevonására. Pécs városi társadalmának alsó és felső rétegeit ugyan elkülöníti egymástól a szegregáció jelensége, a mélyszegénység azonban országos viszonylatban enyhébb, mint a leszakadó településeket nagy számban magukban sűrítő leszakadó (mikro) régiókban. Ugyanakkor az ellentét a magas státuszú népesség által lakott városrészek már-már nyugateurópai színvonala, és a piacgazdasági átmenet vesztesei által lakott perifériák szlömösödő negyedei között egyértelműen megmutatkozik. Ennek tudatában és a Pécs 2010, Európa Kulturális Fővárosa program belvárosi területeket érintő jelentős beruházásainak lezárultával a város vezetése letette voksát a probléma kezelése mellett, s jelentős lépéseket tett Pécs szegregátumait érintő fejlesztések előkészítése érdekében. Ennek jegyében vette kezdetét 2013-ban a Györgytelepet érintő TÁMOP finanszírozású Komplex telep-program, melyet a TIOP forrásaiból várhatóan további infrastruktúra fejlesztések egészíthetnek ki, továbbá a DDOP finanszírozásában megvalósításra kerülő három pilóta projekt Pécs-Somogy, Pécs- Szabolcs és Pécsbánya településrészeket érintően. A projektek illeszkednek azon városrehabilitációs elképzelések körébe, melyeket a közötti Európai Uniós programozási időszakban továbbiak követhetnek a 2013 ősze és 2014 tavasza időszakában elkészülő új integrált településfejlesztési stratégia által kitűzött tartalom megvalósításával. Ahhoz azonban, hogy az épített környezetet érintő beruházások eredményei tartósak lehessenek, elengedhetetlenül szükséges a helyben élő közösségek megszólítása, bevonása, egyetértésének és együtt gondolkodásának elérése. Fentiekre figyelemmel került sor Pécsett az UNDP (ENSZ Fejlesztési Programja), mint vezetőpartner részvételével, és a tématerületen mértékadó tapasztalattal rendelkező szervezetek bevonásával azon mintaprojekt megvalósítására, melynek célja az érintett hátrányos helyzetű közösségek önszerveződésének és önkifejezésének segítése, ezirányú készségeinek és képességeinek fejlesztése, a fenntartható lakhatási körülmények és szociális helyzet javítását célzó integrált helyi fejlesztési folyamatok programozásának és projektek tervezésének támogatása. Mindez magában foglalja a közösségi szintű beavatkozásoknak az érintettek részvételével történő megvalósítását Pécs-Keleten. Teszi mindezt annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitációt célzó európai uniós projektek megvalósítására a lehető legjobb eredménnyel, a megfelelő alapokon, az érintett közösségek érzékenyítésén keresztül kerüljön sor. Jelen dokumentumnak, mint a projekt egyik kimenetének célja, hogy az akcióterületen elvégzett munka tapasztalataira támaszkodva a városban területileg koncentráltan jelentkező szegénység és kirekesztődés oldására általánosan alkalmazható stratégiai és módszertani keretet adjon, továbbá segítséget nyújtson és inputot biztosítson Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája releváns fejezeteinek elkészítéséhez. 13

14 1. Vezetői összefoglaló I. A stratégiai dokumentum célja, tárgya, módszerei Jelen stratégiai dokumentum célja, hogy a közötti Európai Uniós programozási időszakra való felkészülés jegyében áttekintést adjon az Európai Unió, valamint hazánk stratégiai dokumentumaiban rögzített, a hátrányos helyzetű térségek és közösségek felzárkóztatását célzó törekvések irányairól, elvárásairól annak érdekében, hogy a Pécs városa vonatkozásában megjelenő ezen kihívásokra hatékony és problémaorientált válaszok születhessenek. A dokumentumnak műfajából és jellegéből fakadóan nem célja konkrét beavatkozások részletekbe menő kidolgozása, ugyanakkor célja, hogy az eddig Pécs Megyei Jogú Város (MJV) szegregátumait érintő fejlesztéspolitikai beavatkozások áttekintésével és tanulságainak megfogalmazásával irányokat jelöljön ki, és javaslatokat fogalmazzon meg a város szegregátumaiban és szegregálódó területein jelentkező problémák kezelésére. Fentiek alapján a dokumentum áttekintést ad Pécs MJV szegregátumainak és szegregálódó területeinek helyzetéről, a nevelés/oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás területeinek a projekt keretében megvalósult szociológiai felmérésen alapuló, továbbá a évi népszámlálás elérhető adatállományainak elemzésével. E tekintetben figyelembe veszi Pécs MJV felülvizsgált integrált városfejlesztési stratégiájában, valamint antiszegregációs tervében rögzítetteket, a jelenleg készülő esélyegyenlőségi program sarokpontjait, az időközben elindult szociális városrehabilitációt célzó projektek, így a Györgytelepet érintő TAMOP finanszírozású Komplex telep-program, továbbá a DDOP finanszírozásában megvalósításra kerülő három pilóta projekt törekvéseit. Az UNDP, mint vezető partner által koordinált projekt keretében a területen működő coach-ok által készített beszámolók is részévé váltak az elkészült elemzéseknek. A stratégia ezek alapján jövőképet és célokat rögzít, valamint azok elérését szolgáló prioritások megfogalmazásán keresztül ad ajánlásokat a beavatkozások irányainak kijelöléséhez, egyben javaslatot fogalmaz meg a lehetséges végrehajtási intézményi háttér kialakításához. II. A stratégiai dokumentum megállapításai, javaslatai A folyamatosan romló helyzetű, legelmaradottabb térségek, települések dinamizálása a fejlesztéspolitika fontos és felvállalt feladata a jelenlegi EU-s programozási ciklusban is, ám a beavatkozások eddig nem voltak elegendőek, ezért érdemi, jól érzékelhető javulás országosan e területen nem történt. E tekintetben Pécs MJV is kihívásokkal küzd, ahol az eddigi beavatkozások szintén nem hoztak átütő, érdemi eredményeket, ugyanakkor a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program beruházásainak lezárultával a figyelem a szociális városrehabilitációs feladatokra és azok kezelésére irányul. Általános tapasztalat, hogy a leszakadó térségekbe érkező közösségi támogatások nagyságrendje jóval meghaladja a piaci beruházások nagyságrendjét, így az itt jelentkező problémák kezelése tekintetében a fejlesztéspolitika jelentős relatív elmozdulásokat lehet képes indukálni. A közötti programidőszakban a tématerületet érintően még inkább bővülő uniós források a társfinanszírozás okán a hazai forrásokat is lekötik, így a területfejlesztés kiegyenlítési, azon belül az elmaradott térségek fejlesztési céljának megvalósulását az uniós fejlesztési eszköz- és intézményrendszerhez javasolt illeszteni. A rendelkezésre álló források minél hatékonyabb és az eredményeket hosszabb távon fenntartani képes felhasználásához elengedhetetlen, hogy a programok megvalósítása során olyan metodikák kerüljenek alkalmazásra, melyek keretében biztosított mind a tág értelemben vett a fizikai környezet rehabilitációja, mind a humán szféra felkészítése. Többek között Pécsett is volt példa olyan projektek megvalósítására, melyekben a fizikai környezet, a lakhatás feltételeinek javításhoz nem vagy csak korlátozottan, nem kellő mélységben társultak ún. szoft elemek, vagy azok csak rövid ideig tartottak, jellemzően a projekt finanszírozási időszakára korlátozódtak. Ezek a projektek sajnos nem érték el a 14

15 céljukat, és egyben felhívták a figyelmet arra, hogy a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi felzárkózás segítése hosszabb távon tervezett és nagy arányban a társadalmi tőkére alapozott, az érintettekkel való foglakozásra fókuszáló programokkal hozhat csak eredményeket. A városban korábban megvalósított programok, tervek, akciók elemzéséből látható trendek és szemléletmód alapján a befogadó város stratégia módszertanára kiemelten a következő elvek érvényesítése javasolt: - integrált szemléletmód átfogó megközelítéssel, - területi alapú megközelítés (a szegregátumok lehatárolási elveinek meghatározása), - közösségi részvétel, - középtávra tervezés, - megvalósíthatóság, - fokozatosság és koncentráció. A város szegregátumait érintő helyzetelemzésben és annak értékelésben foglalt megállapítások alapján Pécs MJV számára az alábbi jövőkép fogalmazható meg: Pécs 2030-ra összetartó, a különböző társadalmi csoportok tekintetében szolidáris város képét mutatja, melyet a tolerancia és a polgárok együttműködése és együtt gondolkodása jellemez, ahol a csökkenő társadalmi különbségek mellett a lakosság egyenlő eséllyel fér hozzá a gazdasági és társadalmi javakhoz. A megfogalmazott jövőkép elérését az alábbi átfogó és specifikus célok támogatják: Szegénységben és kirekesztődésben élők számának csökkentése, újratermelődésének megakadályozása, ami a specifikus célok vonatkozásában jelenti: - a foglalkoztatási szint növelését, a leszakadó társadalmi csoportok jövedelmi szintjének stabilizálását, - a munkaerőpiacon hasznosítható képzettség megszerzésének elősegítését, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatáshoz, neveléshez való hozzáférésének javítását. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az alapszükségletek és szolgáltatások területén, ami a specifikus célok vonatkozásában jelenti: - az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyeinek javítását, valamint az egészségesebb életmódra való áttérés elősegítését, - a lakhatási körülmények közötti területi különbségek csökkentését, a szociális bérlakásban élők lakásminőségének felzárkóztatását, - a társadalmi tőke erősítését a helyi közösségek bevonásával. A stratégia keretében megfogalmazott specifikus célok hatékony elérése, valamint az azok elérését szolgáló beavatkozások hosszútávon is érzékelhető pozitív hatásai biztosítása érdekében mind a beavatkozások tervezése, mind azok megvalósítása során kiemelt figyelemmel kell lenni az alábbi horizontális szempontokra: A fenntarthatósági szempontok érvényesítése: Törekedni kell arra, hogy a fenntarthatóság három dimenzióját a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot együttesen szolgáló, rendszerszintű megközelítésben megvalósuló beavatkozások kerüljenek alkalmazásra. A környezeti fenntarthatóság szempontjait különösen a lakhatási körülmények javítását szem előtt tartó célok és beavatkozások esetén, valamint az infrastrukturális beruházásokkal járó oktatási, illetve egészségügyi fejlesztések során kell kiemelten figyelembe venni elsősorban a környezetbarát és energia hatékony építési technológiák és építőanyagok, valamint energiatakarékos berendezések alkalmazásával. Az ún. hard elemeket minden esetben szükséges kiegészíteni a fenntartható környezethasználat elterjedését segítő, környezettudatosságot növelő szemléletformáló szoft akciókkal, programokkal. 15

16 A társadalmi tőke erősítése a helyi közösségek bevonásával: A társadalmi felzárkózási folyamat csak a szegénységben és hátrányos helyzetben élőkkel, az érintett közösségekkel folytatott párbeszéddel és az ő aktív részvételükkel tölthető meg valódi tartalommal. A társadalmi tőke, mint az emberi kapcsolatokban rejlő erőforrás, a kapcsolatok mennyiségének, minőségének és struktúrájának függvényében segítheti az egyén boldogulását, de egyúttal elősegítheti a kollektív cselekvést is, és ezáltal egy egészséges és prosperáló társadalom kialakítását, fenntartását. Bármennyire is fontos a cél és nemes a szándék a hátrányos helyzetű térségek és csoportok felzárkóztatása tekintetében, ha az elvész a végrehajtására hivatott intézményrendszer útvesztőiben. E tekintetben ugyanakkor kiemelt szerep jut a várost vezető hivatali, továbbá a városhoz szorosan kapcsolódó, a fejlesztési elképzeléseket megvalósítani hivatott intézményeknek. Pécs jobbára infrastrukturális, beruházási jellegű projektjeinek megvalósítását végező városfejlesztési társasága az önkormányzati szervezeti rendszeren kívülálló szereplőként eddig kevesebb szerepet kapott a szociális városrehabilitáció területén. Magát a várost és hivatalát a hátrányos helyzetű csoportokat érintő tág problémakör ismeretében meglehetősen bonyolult intézményrendszeri struktúra jellemzi, mely éppen az integrált, komplex projektek kialakításában és megvalósításában lehet akadályozó tényező. Ezt a problémát orvosolhatja egy kompetens, hatáskörrel és eszközökkel jól ellátott, érdekelt polgármesteri megbízott, mely az Önkormányzaton belülről tudná koordinálni a Hivatal (referatúrák, hatósági osztályok), a városfejlesztő társaság, a városi cégek és a külső partnerek munkáját a szociális városrehabilitáció sikeressége érdekében. A megbízott megfelelő kompetenciával és az ahhoz társított hatáskörrel bíró személy lehet, aki mintegy horizontálisan átfogva az egyébként vonalas struktúrában működő hivatal és a megvalósításba bevont partnerek ezirányú feladatait képes lenne arra, hogy biztosítsa a probléma jellegéből fakadó integrált szemléletet és komplex megvalósítást. Ezen koordináció hiányában az a veszély áll fenn, hogy a feladat egésze szempontjából érintett szervezeti egységek, partnerek nem, vagy csak marginálisan érezve magukénak a feladatot, de komplexitásában nem tudva és értve annak súlyát, és a megvalósításban betöltött szerepüket, veszélyeztethetik a tervezett programok eredményes megvalósítását, különös tekintettel azok hosszú távú fenntarthatóságára, eredményeinek megőrzésére. 16

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market 24th October, 2005 Budapest, Hungary Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok With Equal Opportunities on the Labour Market Equal Opportunities for the Roma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok The government

Részletesebben

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés WHO ~ HRH Millenium Development Goals (Achieving the health related

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder Expertising Governance for Transfrontier Conurbations Ister-Granum EGTC Istvan FERENCSIK Project manager The Local Action Plans to improve project partners crossborder governance «EGTC» URBACT Final conference

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Hol vagyunk? György-telep Pécs északi, észak-keleti végpontján helyezkedik el, a Szabolcsi szegregátum legmélyebb krízisterülete. Városrehabilitációs

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form 1 A Future Vision pilot célja a Future Vision Plan (Jövőkép terv) egyszerűsített támogatási modelljének tesztelése, és a Rotaristák részvételének növelése a segélyezési folyamatokban. A teszt során a districteknek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

JORDES+ REPORT - HUNGARY

JORDES+ REPORT - HUNGARY JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek programjainak dilemmái

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek programjainak dilemmái A leghátrányosabb helyzetű kistérségek programjainak dilemmái Some dilemmas about the development programmes of the most depressed Hungarian micro-regions Regional development funds in Hungary are allocated

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

Felnőttképzés Európában

Felnőttképzés Európában Felnőttképzés Európában Nincs szükség annyi diplomásra, amennyit képeznek Helyettük szakképzett emberekre lenne kereslet Az itthon OKJ-s képzés európai hagyományában két vonal érvényesül: - dán - német

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az integrált városfejlesztésen keresztül Climate Change Response through integrated urban management Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június

A programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június A programozás lehetőségei és kihívásai 2011. június Tartalom 1. Programozás lényeges keretfeltételei (2014-től) Fő irányok: A kohéziós politika és az EU2020 stratégia összehangolása A stratégia programozás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Vision & Values. Jövôképünk & Értékeink. Team-munka és vezetési irányelvek. Code of Teamwork and Leadership

Vision & Values. Jövôképünk & Értékeink. Team-munka és vezetési irányelvek. Code of Teamwork and Leadership Vision & Values Jövôképünk & Értékeink Team-munka és vezetési irányelvek Code of Teamwork and Leadership Team-munka és vezetési irányelvek Jövôképünk & Értékeink címen ismert normáink szabják meg a vállalaton

Részletesebben

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP4: Deliverable 4.5 Development of voluntary qualification system Quality label system 1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

WP2: Deliverable 2.1

WP2: Deliverable 2.1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP2: Deliverable 2.1 European benchmark study on mutual recognition Q-BICON PROJECT INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia Vázlat Mi történt az elmúlt évben? Az 5. prioritásterület Előrehaladás Mi várható? Vázlat Mi

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Smart City strategy in Hungary

Smart City strategy in Hungary Smart City strategy in Hungary Dr. Kálmán Kovács Director, Federated Innovation and Knowledge Centre of Budapest University of Technology, Hungary 9th IT STAR, Warsawa, 8-9 October 2015 Topic I - National

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 201. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Partnervárosi együttmőködés aláírása E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. június 27-i ÜLÉSÉRE

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben