VI. évfolyam. 5. szám, május. Aki kimarad lemarad! Idén ötödször: Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

Átírás

1 ENERGIA HÍRLEVÉL Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa VI. évfolyam. 5. szám, május Aki kimarad lemarad! Idén ötödször: Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Az Észak-Alföldi Regionális Ügynökség idén ötödször rendezi meg Nyíregyházán, június 27-én az Észak- Alföldi Önkormányzati Energia Napot. A konferenciának idén is a Megyeháza díszterme ad otthont, a rendezvény házigazdája Seszták Oszkár, a Sz-Sz-B Megyei Közgyűlés elnöke lesz. A konferencia a rangos Európai Fenntartható Energia Hét (EUSEW) programsorozat időszakában kerül megszervezésre. Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség június 27-én, immár ötödik alkalommal rendezi meg a régió szakemberei, települései számára az Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Napot. Tisztelettel meghívjuk Önt és kollégáit az Észak-Alföldi régió energetikai témájú rendezvényére, az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség által szervezett V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Napra! T a r t a l o m Új, hiánypótló energetikai kiadvány Mérföldkőhöz érkezett a geotermikus energia hasznosítása Brüsszel újraszabályozza a zöldenergia támogatást A kormányra vár a megújuló energia szektor Energiahatékonysági Barométer 15 Ökoközpont lett a Sásvölgyi Erdő Háza A rendezvény célja, hogy a résztvevő önkormányzati vezetők olyan információkhoz jussanak, amelyek segítik a településeket a megújuló energiák, energianövények felhasználása és az energiahatékonyság jegyében természeti és társadalmi adottságaik optimális, gazdaságos és környezetbarát kihasználásában, ezzel hosszútávon hozzájárulva a regionális, az országos és a nemzetközi megújuló energetikai célok eléréséhez, rövidtávon pedig a települések fenntartható gazdasági fejlődéséhez. Az önkormányzatok példamutató magatartásukkal ösztönözhetik a helyi vállalkozókat, a lakosságot vagy akár más önkormányzatokat is a jó példa követésére, és segíthet a környezetbarát energiatudatos lakossági szemlélet kialakulásában. (Folytatás a 2. oldalon) 1

2 Ezen indíttatásból kívánjuk az önkormányzatokat ismételten tájékoztatni és bevonni egy közös gondolkodásba egy magas színvonalat képviselő szakmai rendezvény alkalmával. Az V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap szakmai információkkal és szakértők előadásaival, gyakorlati tanácsaikkal kíván az önkormányzatok polgármestereinek, energetikusainak a régióban egyedülálló lehetőséget biztosítani A konferencia időpontja: A konferencia helyszíne: június 27. (péntek), 10 óra Megyeháza, Díszterem (I. emelet) Nyíregyháza, Hősök tere 5. A konferencia egyik kiemelkedő gondolata, hogy az érdeklődők számára az aktuális információk mellett gyakorlati szempontból közelítsük meg a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeit. Az idei konferencia fókuszában a fejlesztési források bemutatása áll. Többek között tájékoztatást kapnak a résztvevők a KEHOP és a HORIZONT 2020 támogatásokról, illetve a megyei TOP-okról. Továbbá bepillantást kapnak az érdeklődők a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiába, a megújuló energiák alkalmazási lehetőségeiről hallhatnak a vidék fejlesztésében, valamint a környezettudatos közlekedésről is tájékozódhatnak az érdeklődők. Megtudhatják mi is az a Virtuális Erőmű Program, hogyan csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, továbbá ismertetésre kerülnek az URBAN WFTP projekt célkitűzései, eredményei. Állófogadást követően szakmai kerekasztal beszélgetésekre kerül sor a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokról, illetve az URBAN WFTP projekthez való csatlakozásról. A workshopok keretében a szakemberek választ adnak a felmerülő kérdésekre. Jelentkezni a konferenciára június 24-ig lehet, regisztráció elektronikus formában IDE KATTINTVA lehetséges. A rendezvényen történő részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött Sajtótájékoztató Regisztráció Köszöntő Nyitóbeszéd Találkozzunk az V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Napon! Felhívjuk figyelmét, hogy a konferencia programja változhat! Az előadásra felkért szakemberek felkérése szervezés alatt van! P R O G R A M T E R V Seszták Oszkár elnök, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés A Kormány energetikai törekvései, célkitűzései Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterjelölt, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság (Folytatás a 3. oldalon) 2

3 A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) bemutatása, főbb cselekvési irányai Kávészünet Matuz Géza vezérigazgató-helyettes, ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft HORIZONT Kutatási és Innovációs Keretprogram bemutatása és energetikai célú pályázati lehetőségei Spaller Endre elnök, Nemzeti Innovációs Hivatal Környezettudatosság az autóiparban, avagy a jövő közlekedése a közintézmények számára prof. Dr. Svéhlik Csaba, Európa-díjas autókonstruktőr, ügyvezető igazgató, KHEOPS Automobil Kutató Intézet (Bécs) A Virtuális Erőmű Program bemutatása, a csatlakozás lehetőségei önkormányzatok számára Fürjes Balázs Zoltán ügyvezető igazgató, Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft Az URBAN WFTP projekt bemutatása, célkitűzései, eddigi eredményei Állófogadás Kis András projekt menedzser, Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Szekció 1 TOP workshop A Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Hajdú-Bihar és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok bemutatása Előadók: Seszták Oszkár, Völgyiné Nadabán Márta, Lakatos István Kérdések-válaszok Moderátor: Tarczy Gyula Helyszín: Megyeháza díszterme Szekció 2 URBAN WFTP workshop Szakmai kerekasztal beszélgetés A programhoz való csatlakozás lehetőségei Kérdések-válaszok Moderátor: Kis András projekt menedzser, Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Helyszín: 102. terem Zárszó Vámosi Gábor igazgató, Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Moderátor: Tarczy Gyula Szakmai támogató partnereink: 3

4 Új, hiánypótló energetikai kiadvány az -tól Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. a NAKVI támogatásával az elmúlt hónapban készítette el megújuló energetikai kiadványát. A Fenntartható energiagazdálkodás és megújuló energiaforrások alkalmazása vidéken című 48 oldalas tájékoztató- ismeretterjesztő, színes kiadvány 5000 példányban jelent meg. A kiadvány célja, hogy a regionális szereplőket olyan információkhoz juttassa, amely segíti a településeket, vállalkozásokat és a lakosságot egyaránt a megújuló energiaforrások felhasználása és az energiahatékonyság jegyében a természeti adottságok optimális, gazdaságos és környezetbarát kihasználásában, ezzel hosszú távon hozzájárulva az országos, regionális és nemzetközi energetikai célok eléréshez, rövid távon pedig a települések és a vidék fenntartható fejlődéséhez. Továbbá az információ átadáson keresztül közvetve kívánunk hozzájárulni a régió megújuló energia potenciáljának jobb kihasználásához, valamint az alternatív energiaforrások részarányának növeléséhez a hazai energiafelhasználáson belül. Az egy hiánypótló, rendkívül időszerű, minden gazdasági-társadalmi szereplő számára hasznos kiadványt készített el. A szervezet elkötelezett az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata iránt és ezt kommunikálni is kívánja, szerepet vállal a helyi erőforrások fenntartható hasznosítása és a környezetvédelem területén. A helyben történő energiatermelés és -felhasználás, illetve az intézmények hatékony energia felhasználása kiemelt mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a szervezetek gazdálkodása kiegyensúlyozott és tervezhető legyen. Az energia-megtakarításból származó pénzeszközöket így a jövőben olyan egyéb beruházásokra, fejlesztésekre tudják fordítani, amelyeket eddig forráshiány miatt nem tudtak megvalósítani. A kiadvány megjelentetésével is az volt a cél, hogy az minél szélesebb körben kommunikálja a megújuló energiaforrások szerepét, jelentőségét, hasznosságát, mely jelenleg még nem kapott kellő mértékű figyelmet, főként a vidéken élők esetében. A kiadványban bemutatásra kerültek az Észak-Alföldi régió energetikai adottságai, valamint a régióban működő energetikai szervezetek. Ez azért fontos, mert a lakosság sajnos nincs birtokában ezen információknak, továbbá nem ismerik saját lehetőségeiket. Az energetikával foglalkozó nonprofit szervezetek segítséget nyújtanak az érdeklődőknek az elérhető energetikai pályázati lehetőségekről, szakmai rendezvényekről, tanácsadást nyújtanak ügyfeleiknek, továbbá széles körű kommunikációt, szemléletformálást végeznek. A kiadványban nagyobb hangsúlyt kapnak a megújuló energiaforrások, illetve technológiai alkalmazásuk. Továbbá energiatakarékossági tanácsokat adunk a fűtést illetően, hideg-meleg víz használatával kapcsolatban, mosás-szárítás, konyha, elektromos berendezések használata, világítás és légkondícionálást illetően. Beszámolunk arról, hogy milyen rezsicsökkentő beruházások hajthatók végre. Tájékoztatást nyújtunk az épületek energetikai tanúsítványáról is, mely a kormány 176/2008. sz. rendelete értelmében január 1. után kötelező. Annak érdekében, hogy az érintettek, érdeklődők jó példákat is megismerjenek, a kiadványnak része egy olyan fejezet, mely a megvalósult jó gyakorlatokat (good practice) mutatja be. Az energetikában használatos kifejezések értelmezéséhez segítséget nyújtunk az energetikai alapfogalmak fejezetben. (Folytatás az 5. oldalon) 4

5 A kiadvány tartalmi felépítése: 1. Előszó 2. Az Észak-Alföldi régió energetikai adottságai 3. Az Észak-Alföldi régióban működő nonprofit energetikai szervezetek 4. Megújuló energiaforrások és technológiai alkalmazásuk ismertetése 4.1. Napenergia és alkalmazása 4.2. Szélenergia és alkalmazása 4.3. Geotermikus energia és alkalmazása 4.4. Biomassza és alkalmazása 4.5. Vízenergia és alkalmazása 5. Energiatakarékossági tanácsok 5.1. Fűtés és szellőztetés 5.2. Hideg és meleg víz 5.3. Mosás-szárítás 5.4. Konyha 5.5. Elektromos berendezések 5.6. Világítás 5.7. Légkondícionálás 6. Rezsicsökkentő beruházások 6.1. Épületek hőszigetelése 6.2. Árnyékolástechnika, energiagyűjtő falak, terek 6.3. Fűtési rendszerek 7. Épületek energetikai tanúsítása 8. Megvalósult jó gyakorlatok 9. Energetikai alapfogalmak A kiadvány első bemutatására június 27-én sajtótájékoztató keretében kerül sor. Ekkor kerül megszervezésre immáron ötödik alkalommal az Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap, amelynek kiemelt célcsoportja a régió polgármesterei, de ezen kívül várjuk energetikai szakemberek, érdeklődők jelentkezését is. A konferencián résztvevők körében is terjesztésre kerül a kiadvány. A kiadvány letölthető honlapunkról: Mérföldkőhöz érkezett a geotermikus energia hasznosítása Több évtizedes vita és akadályoztatás után a kormány rendkívül jelentős döntést hozott a termálvíz mezőgazdasági hasznosítása területén. Azt az egyoldalú szigorú szabályozást, ami eddig akadályozta ennek az energiának az ésszerű, gazdaságos felhasználását, módosította a Parlament. A visszasajtolási kötelezettséget ami a legfőbb akadály volt megszüntette, mondhatjuk azt, hogy így felhasználóbarát jogszabályi környezetet teremtett. Mindez egy egész iparágat hozott kedvező helyzetbe. Most a 2013-as pályázatokon már taroltak a geotermikus pályázatok, a 17 db díjnyertes pályázat 10 milliárd forintot nyert ben már több ezer milliárd forintra lehet pályázni. Most már tehát a termálvíz gyógyászati, egyéb egészségügyi, továbbá ivóvíz, ásványvíz, fürdővíz, használati meleg víz, hő- ellátási, villamosenergia-előállítási, és intenzív haltenyésztési célra, szárításra, aszalásra, stb. egyaránt hasznosítható. (Folytatás a 6. oldalon) 5

6 A balneológiai, tehát gyógyászati, fürdés céljait szolgáló szabályok évszázadok óta megvannak, ez a hasznosítás nem jelentett olyan nagy plusz költséget, ami megakadályozta volna a hasznosítást. Azonban, ha csak energetikai célra hasznosították ezt az energiát, akkor visszasajtoló kutakat is kellett fúrni. Általában egy termelő kútra két visszasajtoló kút volt szükséges ahhoz, hogy biztonságosan, a hőjétől megfosztott termálvizet visszasajtoljuk, lehetőleg ugyanabba a rétegbe, ahonnan azt kivettük, ez már gazdaságtalanná tette a beruházást. Nyugat-Európában, az EU-ban a rendeletek (Franciaországban vagy Németországban) csak ott írják elő a kötelező visszasajtolást, ahol annak a technikai, geológiai, hidrogeológiai adottságai ezt lehetővé teszik. Kertészet termálvíz hasznosítással Az egyik ülepítő tónál nagy kócsagot is meg lehet számolni. Tehát, ha ésszerű, energiatakarékos, és nem pazarló felhasználással termeljük ezeket a termálvizeket, akkor elkerüljük a környezetkárosítást, és az ország termálvízkészletét is meg tudjuk őrizni. A termálvízmű telepítésekor a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről gondoskodni kell. Ennek során állandó jellegű hűtő tavak, vizes élőhelyek, többcélú víztározók is létesíthetők, és a tavasz természet közeli szennyvíztisztítási módszerek alkalmazását is ösztönzi e rendelet. A felhasznált víznek az elhelyezését sok helyen visszasajtolás nélkül hűtő tavak kialakításával oldották meg. Az érdekesség az, hogy ezek a termál tavak olyan élővilágot alakítottak ki, és olyan magas biodiverzitást eredményeztek, hogy a Natura 2000-es védettséget is kiérdemelték. Tehát, ebben a hazánkban oly jelentős gazdasági ágazatban egy teljesen új korszak kezdődött. Ennek az ésszerű és rendkívül előnyös, főként a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló jogszabály-változásnak a jelentőségét még fel sem tudjuk mérni. Ez, mint említettük több évtizedes harcnak az eredménye. Eddig a hasznosításnak szinte általánosan Hajdúszoboszlói gyógyfürdő alkalmazott területe volt a balneológiai hasznosítás, és az utóbbi időben nem is gyógyászati, inkább wellness és egyéb szórakoztatási célokat szolgált a hévíz feltárása. Ezután a termálvíz hasznosításnak éppen az ország természeti adottságaiból kiindulva a leggazdaságosabb útjait kell keresni. Ezen a módon nem csak a hőt értékesítjük, a hő csak termelési eszközként szerepel, ha például jó minőségű, és garantáltan vegyszermentes zöldséget állítunk elő. Ha a hőt pl. csak távhő formájában adjuk el a lakások tulajdonosainak, akkor az energia egy rendkívül szűk szegmensben hasznosul, és nem lesz szerves része tulajdonképpen egy értékteremtő termelési folyamatnak. A kettő között óriási különbség van. Sokkal jobb, ha több termelési folyamatban alkalmazzuk, s az értékteremtő láncba kapcsoljuk be. A Kárpát-medencében bonyolult hidrogeológiai viszonyok vannak, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, ahol egy termelőkút (pl. Jósa-2 kút), ami nappali felhasználással 1600 liter/perc hozammal termel, az éjszakai órákban (amikor nincs fogyasztás) 2-3 óra alatt az eredeti vízadó szintre tud beállni. (Sőt, van olyan sajátos vízszintcsökkenés is, hogy az álló kút vízszintje évek alatt jobban csökkent, mint amikor üzemelt. Ezt a Szeged Felső- (Folytatás a 7. oldalon) 6

7 városban 1992-ben tapasztalt érdekes vízszint-csökkenés igazolja, a Szentgyörgyi Albert Egyetem kútja, amit ben fúrtak. A kutak termelésével kapcsolatban olyan érdekes, a környezetvédelem szempontjából is sajátos helyzetek alakultak ki, mint pl. Szentesen, ahol 5 km 2 -en belül 13 kút működik, és ezek tulajdonképpen pozitív kutak. A víz szivattyúzás nélkül a hidrosztatikai nyomás eredményeként éri el a felszínt. Nem fogyott el a víz alóluk, pedig 40 éve üzemeltetik ezeket a kutakat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel 30 olyan termál kutat ismerünk, aminek a vízhasznosítása főleg a több lépcsős hőhasznosítása nincs megoldva, és nem is szolgálja a termelést. Ezek legtöbbje általában C-os nátrium-hidrokarbonátos termálvizet tudnak szolgáltatni, de van ahol C-os vízfeltárásra is van lehetőség. Számos olyan kút van (kb. 60), amelyek szénhidrogén, olaj, földgáz termelése tekintetében meddő kutak voltak, de víztermelésre ebből több kút megnyitható. Van olyan termálkút is, ami méltatlanul háttérbe szorul, pedig európai viszonylatban is egyik legjobb összetételű vízzel rendelkezik jód, bróm és még egyéb ásványi anyag tartalma alapján (pl. a tiszavasvári kút). A pályázati lehetőségek felhasználása érdekében minél előbb célszerű lenne a megye hévízkútjainak állapotát, a hasznosítottsági fokát felmérni, megvizsgálni, mivel a legtöbb kút csak a nyári időszakban néhány hétig szolgálja a közönséget, és a kutak nincsenek rendszeresen karbantartva. Ösztönöznünk kellene a hasznosítást, hogy ne több száz kilométerről kelljen a zöldségféléket és más kertészeti terméket ideszállítani, és például a kálmánházi baromfiüzem jövedelmének 30%-át ne kelljen a gázszámlára költeni. Szerző: Dr. Habil Göőz Lajos Professzor Hatszorosára nő a távhőszektor támogatása Az eddiginél hatszor több, összesen hatvanmilliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a távhőszektorban tevékenykedők a következő as európai uniós költségvetési időszakban - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) környezeti és energiahatékonysági operatív programokért (KEHOP) felelős helyettes államtitkára Budapesten. dr. Nemcsok Dénes, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) országos szakmai konferenciáján tartott előadásában hozzátette: a támogathatóság nagyjából 50 százalékos mértéke érdemben nem fog változni, és a tervek szerint lesznek a szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedések más operatív programokban is. Ismertetése szerint a távhőszolgáltatók a KEHOP ötödik prioritásából kaphatnak támogatást, amely a teljes, mintegy 300 milliárd forintos keret 20 százalékát jelenti. Közölte: a korábbi időszakban sikerült elérni a szektor biztosítékmentességét, így csökkenhetett a projektek megvalósításának költsége. Az operatív programon belül 30 százalék lesz az energiahatékonyság aránya. dr. Nemcsok Dénes (NFM helyettes államtitkár) Az új időszak fontos újításának nevezte, hogy a lakossági energiahatékonysági fejlesztések támogathatóak lesznek. A támogatásokat a szolgáltatók bevonásával fogják kihelyezni - mondta. (Folytatás a 8. oldalon) 7

8 A változások között említette, hogy egymástól elkülönült elosztó rendszerek hatékonyságnövelő összekapcsolását is lehetővé teszik, és támogathatóak lesznek a hőellátó rendszerek energetikai fejlesztései. A komplex projektekkel így nem feltétlenül kell majd a megújuló energia alapú hőtermelést, vagy a távhőtermelést két külön projektben kezelni, mint ahogy az elmúlt időszakban. A Főtávval közösen megvalósuló, közvetlen brüsszeli jóváhagyást igénylő energetikai nagyprojektről elmondta: becsült összköltsége 55 millió euró, nagyjából 16,23 milliárd forint, és a 3 budapesti távhőkörzet összekapcsolását valósítja majd meg. A távhőszolgáltatás a teljes energiafelhasználásnak 6 százalékát teszi ki, az ellátottság növelhető, szerepe tovább nőhet a megújuló energiára vonatkozó célok eléréséhez - emelte ki videóüzenetében Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, a rendezvény fővédnöke, aki az Európai Unió 2030-as klíma és energiakeretéről szóló informális miniszteri találkozóján vett részt. Hizó Ferenc (NFM helyettes államtitkár) Az elmúlt időszak nagyberuházásai közül kiemelte: Miskolcon összesen 7,5 milliárd forintból új geotermikus beruházás valósult meg, így a teljes hazai geotermikus hőtermelés 1 petajoule-lal (PJ) nő. A Pécsett üzembe helyezett biomassza-fűtőegységgel 30 ezer ember lakását és 450 közintézmény hőellátását lehet megújuló alapon megoldani, és a rendszer villamosenergiatermelésre is lehetőséget ad. Szólt arról is, hogy a norvég EGT-alapból közel 1,8 milliárd forintnyi pályázati kiírás történt, ezek az értékelés szakaszában vannak. Szavai szerint a finanszírozási eszközök is jól mutatják a kormány eltökéltségét a szektor támogatása iránt. A kormány célja, hogy a távhőszolgáltatásban a lehető legmodernebb technológiát alkalmazzák, Magyarországon a távhőszolgáltatás Európa élvonalába tartozzon - mondta Hizó Ferenc. György István, főpolgármester-helyettes ismertetése szerint az országban 1,6 millió embert, ezer háztartást, Budapesten 240 ezer lakást látnak el távhővel. A terület fejlesztése nemzetgazdasági méretű kérdés. A távhőszektor fejlesztését komoly feladatnak nevezte, korábbi számításaik szerint kiváltani műszakilag lehetetlen, "téves pálya". A szektor elméleti megszüntetése, azaz a távhő teljes kiváltása ezer-kétezer milliárd forint közötti összegre lenne szükség a központi költségvetésből, a gázfűtésre való áttérés pedig 6 százalékkal növelné a széndioxid-kibocsátást. A konferencián elhangzott: az országban jelenleg 100 távhőszolgáltató működik. Forrás: Brüsszel újraszabályozza a zöldenergia támogatást Az Európai Bizottság döntése alapján 2017-től változik a megújuló-energetikai iparág támogatási szabályozása. A kötelező átvételi árak helyét a versenytárgyalás és az árkiegészítés veheti át, amely elsősorban a hosszútávra tervező, jelentős szakmai know-how-val bíró cégeknek kedvez majd. A piaci alapokra helyezett új támogatási rendszer áttételesen a szabályozói kockázatokat is csökkenti. Két és fél év múlva, január 1-től valamennyi új megújulóenergia-termelő csak versenytárgyalásos úton kaphat állami támogatást működéséhez. Az Európai Unió új támogatási szabályozás megalkotására ösztönző (Folytatás a 9. oldalon) 8

9 iránymutatásának célja, hogy fokozatosan kivezettesse a piaci versenyt torzító támogatási formákat köztük a kötelező átvételi rendszert az európai megújuló-energetikai iparágból. Az Európai Bizottság által április 9-én elfogadott, közötti időszakra vonatkozó energiapiaci és környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó iránymutatása összességében az idén július 1-től lép hatályba. A dokumentum azokat az alapelveket rögzíti, amelyek alapján az EB 2014 júliusától az energetikai iparág szereplői számára nyújtott állami támogatásokat értékeli majd. Vagyis: a dokumentumban foglalt alapelvek szerint kell kialakítani az új nemzeti támogatási struktúrákat is. Az irányelv passzusai fokozatosan lépnek hatályba, de a 2015 elejétől 2016 végéig tartó átmeneti időszakban a tagállamok már kötelesek lesznek megkezdeni a versenytárgyalásos eljárás alkalmazását az új megújulóenergetikai fejlesztések esetében. Az ebben az időszakban induló beruházások legalább 5 százalékának esetében már kötelező lesz az új elvek mentén dönteni a támogatásokról. Az átállás időszakában fontos dátum lesz január 1-je. Ekkortól az újonnan induló projektek kivitelezői már kötelezően a versenypiacon értékesítik a megtermelt villamos energiát, és a piaci ár kiegészítésére kapnak majd árkiegészítést, árprémiumot. A másik fontos változás, hogy ekkortól a megújulóenergia-termelő vállalkozások is részt kell, hogy vegyenek a rendszer egyensúlytartásában, azaz az időjárásfüggő erőművek tulajdonosai is kénytelenek lesznek viselni a kiegyenlítő energia költségeit, gondoskodni a termelésingadozás szabályozásáról. A Bizottság döntésének és az iránymutatásnak nincs visszamenőleges hatálya, tehát azok a vállalkozások, amelyek még a régi rend szerint kezdik meg működésüket, továbbra is a mostani támogatási rendszer szerint üzemelnek majd. Ifj. Chikán Attila (ALTEO Nyrt.) Ifj. Chikán Attila (a több megújuló alapon termelő erőművet működtető ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója) szerint az új rendszerre történő áttérés két területen hoz gyökeres változást a piacon. Egyrészt visszafogja az elmúlt évtizedben a környező országokban is tapasztalt túlzott beruházási boom-okat, összességében mérsékli a szabályozási kockázatokat. Másrészt viszont az új rendszer várhatóan kiszűri majd a szerencsevadászokat a piacról, ami a hosszútávon tervező, stratégiájukat erre építő cégeknek kedvez majd. Ezeket a határvonalakat nem kifejezetten az itthoni viszonyokra határozták meg, ugyanakkor megfelelő hazai szabályozói hozzáállással a magyarországi viszonyoknak megfelelő és az itthoni energiapiaci szereplőket segítő támogatási rendszer alakítható ki mondta Ifj. Chikán Attila. Forrás: 9

10 40%-os energiamegtakarítás is elérhető a társasházak felújításával A magyar lakások 1/3-a többlakásos épületben helyezkedik el. Ezeknél az épületeknél a legalacsonyabb az energetikai korszerűsítésre irányuló hajlandóság annak ellenére, hogy a teljes körű felújításukkal megtakarítható energiamennyiség elérheti a 40-50%-ot. Az Európai Unió éghajlatvédelmi és energiabiztonsági politikájának egyik legfontosabb eleme az épületszektor energiahatékonyságának növelése. Az épületek energetikai tanúsításának erősítése, az energetikai követelmények szigorodása is mind ezt támasztják alá. A beruházások elé gördülő akadályok leküzdésére 6 európai ország, köztük Magyarország szakértői keresik a megoldásokat az Energiahatékonyság közösen projekt keretében, melyben az Energiaklub is részt vesz. Megtorpanó felújítási kedv, növekvő elvárások A társasházban, lakásszövetkezeti épületben élők körében jóval kisebb a beruházási kedv, mint indokolt lenne. A magyar lakosság mindössze 1/5-e tervezi felújítani az otthonát az elkövetkező években, s ebből mindössze 28%-uk él többlakásos épületben, noha a teljes lakásállományban az arányuk 34% - derül ki az Energiaklub lakosság körében végzett felméréséből. A többlakásos épületek energetikai korszerűsítésével akár felére is csökkenthető lenne a felhasznált energiamennyiség. Nemcsak nálunk, hanem az EU más országaiban is kérdés, hogy az épületenergetikai beruházások minden ismert előnye ellenére, miért nem indult még el a korszerűsítési hullám. Több lakás, több akadály A megtorpanó felújítási kedv oka egyrészt jól ismert, a pénzhiány. A felmérés adatai alapján a felújítást inkább önerőből finanszíroznák, a válaszadók mindössze 12%-a vár pályázati támogatásra és bankhitelt is csak 11% venne fel. A megtakarítási lehetőségek hiányos ismerete is visszaveti a felújítási kedvet. A hitelt igénylők 6 éves futamidőben, és ezer forintos havi törlesztőben tudnak gondolkodni. Kevesen gondolják át, hogy ekkora összeget egy komplex energetikai beruházással is meg lehet spórolni. A felújítási kedvet a szervezési, lebonyolítási képesség hiánya is visszaveti, de nehézséget okoz, hogy a beruházást a lakók közös döntése alapján lehet csak elindítani, s ez akár több száz háztartást is érinthet. A bonyolult előkészítő és döntési folyamatban viszont kevesen kérik a szakember véleményét. Szakemberre költeni, mégis spórolni Az energetikai beruházásba csak átfogó műszaki és pénzügyi tervezés alapján, felelős döntéssel lehet belefogni. Ennek ellenére a felújítások mindössze negyedében készül szakértői számítás a beruházás előtt. A szakembernek már a döntés előkészítésénél jelen kellene lennie, hiszen ő az, aki a teljes beruházási folyamatot átlátja, konkrét javaslatcsomagokat tud a lakók elé letenni a megtakarítható energiamennyiségről, a várható megtérülési időről és a finanszírozási lehetőségekről egyaránt - mondja Czabarka Mihály, az NRG-Mentor Zrt. vezérigazgatója. Egy akár többmilliós kiadásnál nem érdemes a szakértőn spórolni, hiszen egy jó tanácsadó segítségével a beruházási költségeket és a kivitelezés időtartamát is könnyen kordában tarthatjuk, valamint a műszaki minőséget és a tényleges megtakarítás mértékét is így lehet biztosítani. (Folytatás a 11. oldalon) 10

11 Hatékony eszköz, gyors megtérülés A felújítók 60%-a azt kapta a beruházástól, amit várt, átlagosan 22%-kal csökkentek a lakásfenntartási költségeik, a legnagyobb megtakarítást pedig a homlokzati hőszigetelés hozta. Egy modellszámítás alapján egy 4 emeletes 32 lakásos gangos ház hőszigetelése és ablakcseréje 673 ezer forint lakásonkénti befektetéssel, körülbelül 100 ezer forint megtakarítást hoz évente, a beruházás megtérüléséhez 6 évre van szükség. Konkrét méréseink is bizonyítják, hogy egy korszerűen leszigetelt családi ház 46%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy szigeteletlen, s ez a társasházak esetében is megvalósítható. Egy jó minőségű hőszigetelés pedig 50 évre szól, garancia a tartós megtakarításra - hangsúlyozza Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője. A sikerhez viszont az is kell, hogy a megfelelő helyre a megfelelő anyagokat válasszuk. Rendszerben gondolkodni, már elsőre véglegesen A "félresiklott" építkezések súlyos anyagi válságba sodorhatják a lakóközösségeket, pótmunka igényekkel szembesülhetnek, vagy kiderülhet, hogy a felújítások nem a várt megtakarítást hozzák. Ennek egyik gyakori oka, hogy a rendszereket egymással nem harmonizáló elemekből válogatják és állítják össze. A szakemberek az ún. rendszer engedély alapján tudják, hogy az adott termékek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, és az együttes beépítést követően hogyan fognak működni. Egy összeválogatott rendszer alkalmazásával a felelősség annak összeállítóját terheli, ha probléma adódik, nehéz a felelősök megtalálása és a költségek is drasztikusan nőhetnek - hangsúlyozza Kopacz Tamás, a Mapei Kft. termelési és minőségirányítási vezetője. Évente 6000 szakembert képeznek, hogy az ilyen eseteket megelőzzék. Az ENSZ legfrissebb, éghajlatváltozással foglalkozó jelentése is rámutat, hogy a nem rendszerszemléletű felújítással, a beruházott összeg nagysága miatt évig nem éri meg az épületekhez újra hozzányúlni. Energiahatékonyság közösen A többlakásos épületeknek az energetikai felújítása különleges odafigyelést és rengeteg szervezést igényel. Az Energiahatékonyság közösen nemzetközi projektben az energetikai felújítások elé gördülő akadályok leküzdésére 6 európai ország, köztük Magyarország szakértői közösen keresik a megoldásokat. Magyarországon az Energiaklub vesz részt a munkában. 4 épületen vizsgálják a döntési előkészítés dinamikáját, folyamatát, és a tapasztalatokat nemzetközi szinten is értékelik és megosztják. A projekttel szeretnék alátámasztani, hogy műszaki és pénzügyi szakértők bevonásával a lakóközösség kellő információ birtokában felelősen dönthet a közös vagyon korszerűsítéséről, jó szervezéssel és kommunikációval pedig elkerülhetők a konfliktusok, megvalósulhat egy sikeres beruházás. A projekt részleteit és eredményeit ezen az oldalon követhetik nyomon az érdeklődők. Forrás: Díjazzák az energiatudatosságot Baji Csaba, Németh Lászlóné és Bally Attila (Kép: MVM) A kormány célja, hogy négy éven belül a háztartások mellett az iparban is Magyarországon legyen a legolcsóbb a villamos energia Európában jelentette ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az MVM Partner Zrt. A vállalkozások energiatudatosságáért pályázatának díjátadóján május 14-én, Budapesten. A tárcavezető kifejtette: Alacsony energiaárakat kell kínálni ahhoz, hogy Magyarország megőrizze, erősítse versenyképességét a világgazdaságban. A kormány megkezdi az ipari rezsicsökkentés feltételeinek megteremtését: a közszolgáltatási törvény elfogadását (Folytatás a 12. oldalon) 11

12 követően egy nonprofit közműszolgáltatót tervez létrehozni. Az olcsó villamos energia előállításához szorosan kapcsolódó törekvés a paksi atomerőmű bővítése is. A pályázaton az energiahatékonyság és energiatudatosság elveit mindennapi működésük során következetesen előtérbe helyező hazai vállalkozásokat ismerték el. A fő cél az energiahatékonysági beruházások, szolgáltatások és törekvések népszerűsítése, a tudás- és tapasztalatcsere elősegítése. Az energiatudatosság nemcsak az egyének szintjén értékes és erősítendő gondolkodásmód. Térnyerésének támogatása a magyar gazdaság egészét tekintve, fenntarthatósági és a környezetvédelmi megfontolásokból is kiemelt feladat. A több mint kétszáz beérkezett pályamunkát három kategóriában mikro-, kis-, és középvállalatok bírálták el és díjazták. Az első helyezettek egy-egy hibrid autót kaptak egy éves használatba, a további dobogósok elektromos robogókkal és elektromos rollerekkel gazdagodtak. A díjazottak listája a kiíró MVM Partner Zrt. honlapján megtalálható: Forrás: Díjnyertes passzívházak áprilisában rendezték meg Németországban, Aachenben a nemzetközi passzívház konferenciát. 6 épület kapott díjat, valamint egy városrészi régió, ahol csak passzívházak épültek. Az energiatudatos építésmód nemcsak gazdasági előnyt jelent, de az építészetet is gazdagítja ezt mutatják a Passive House Award 2014, a passzívházakra kiírt verseny döntőbe jutott épületei és nyertesei. Az aacheni passzívház konferencián adták át a díjakat a 7 díjazott épület, illetve épület együttes tervezőinek. A kiírt pályázaton természetesen csak passzívházak vehettek részt, valamint feltétel volt, hogy minősítéssel is rendelkezzenek az épületek. A díjazott épületek között van egy berlini társasház, egy felújított épület New Yorkban, egy dél-koreai szeminárium épület, Ravensburgban épült művészeti múzeum, egy családiház Finnországból, Díjátadás Passzívház konferencia 2014 egy sorház Philadelphiából és egy egész városrész kapott Heidelbergben elismerést. A versenyre beérkezett megvalósult épületek is mutatják, hogy az egész világon keletkeznek építészeti remekművek passzívház standard szerinti építéssel. mondja Prof. Dr. Wolfgang Feist, a Passzívház Intézet vezetője. A passzívház építési mód az egész világon követendő illetve meghatározó példa lett az energiatudatos építészetben. Különösen örömét fejezte ki a Passzívház Intézet vezetője, hogy már nemcsak egyedi épületek, hanem épület együttesek, sőt egész városrészek épülnek már a passzívház elvek szerint. A társasház kategóriában egy ún. nulla emisszió kibocsátású berlini épület nyert, melynek tervezője a Deimel Oelschläger Architekten iroda. A zsűri nemcsak az épület energetikai tulajdonságait díjazta, hanem a változatosan megoldott homlokzatot, és a gondosan kidolgozott erkélyek és napvédelem részleteit is. A díjazott passzívházak megtekintetők itt: Forrás: 12

13 A kormányra vár a megújuló energia szektor Kedvező finanszírozási feltételek, nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés a zöld energiák területén, amire szükség is lenne a fosszilis energiaforrások apadása, illetve a hazai villamos-energia termelő kapacitások csökkenése miatt. Az előzetes ígéretek szerint az Európai Unió következő, 2020-ig tartó, hét éves ciklusában jelentős támogatásban részesülhet a megújuló energia területe, ennek következtében pedig várhatóan dinamikusan nő majd azoknak a háztartásoknak, és ipari felhasználóknak a száma, ahol zöld energiát hasznosítanak majd. A környező országokban már számos pozitív példa van, hazánk azonban még gyermekcipőben jár ezen a területen. Kedvező finanszírozási feltételek, és nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés, amire szükség is van a fosszilis energiaforrások apadása miatt. A környezetvédelem mellett a gazdaságosság, a munkahelyteremtés és az energetikai függetlenség szempontjából is nagy szerep jut Európa szerte a megújuló energiának, és számos uniós ország biztosít növekvő támogatást a terület fellendítéséhez. Az új Európai Uniós operatív program is e tendenciának biztosíthat teret, az előzetes ígéretek szerint ugyanis központilag is jókora erőforráshoz juthat a szegmens, s ezáltal a 2020-ig tartó ciklusban dinamikus fejlődés várható. A környező országok esetében már évek óta megfigyelhető ez az irány: Németországban és Ausztriában például a beruházásokat támogatja időszaki pályázatok révén az állam, de az említett országokban, s mellettük például Szlovákiában vagy Romániában a visszatermelt energiát vásárolják meg az áramszolgáltatók. Ez a rendszer hazánkban is működik, de amíg nálunk számos szolgáltató alacsony, és eltérő áron veszi meg a túltermelést, addig a nyugat-európai államokban egységes, és lényegesen kedvezőbb felvásárlási tarifát biztosítanak a fogyasztóknak. Nagy szerepet kaphat a megújuló energia A hazai piacon nagy szükség lenne a megújuló energia előretörésére, már csak amiatt is, mert gondoskodni kell a 2025-ig kieső villamosenergia-kapacitások pótlásáról. Szakértői vélemények szerint ugyanis a jelenlegi 9000 megawattnyi éves termelésből elöregedés miatt 4000 megawatt kikophat a rendszerből. Ezt a hiányt az új paksi, 2400 megawattos erőmű csak részben pótolhatja, így alternatív megoldásokra lesz szükség, s többek között ezért kaphat nagy szerepet a megújuló energia mondta el Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnöke, a HIGH SIX TEAM Kft. energetikai sajtótájékoztatóján. Glattfelder arra is felhívta a figyelmet, hogy a fosszilis energiahordozók importja jelentős Európában: az Európai Unió területén az olaj szükségletet 90, a földgáz szükségletet 60, míg a szén szükségletet 45 százalékban importból fedezik az országok. Hazánkban ez az arány rosszabb: az olajfogyasztást 90 százalékban, a földgázt 80 százalékban, az áramot 20 százalékban külföldi forrásokból teremtjük elő, ami azt is mutatja, hogy jelentős a függőségünk e tekintetben a külföldi beszállítóktól, így például az orosz-ukrán helyzettől. Az összesített energiaszámlánk a hazai előállítás ellenére magas: átlagosan megközelíti a 6,5 milliárd forintot, amit alig haladja meg Magyarország 7 milliárd forintos külkereskedelmi többletét. (Folytatás a 14. oldalon) 13

14 Nem csak a megtérülés számít A megújuló energia tekintetében nem a megtérülés a legfontosabb szempont, hanem alapvetően a munkahelyteremtés, az európai hálózatoktól való függetlenedés, és a hosszú távú befektetés vélekedett Ádám Béla energetikai szakértő. A HGD Kft. ügyvezetője elmondta, hogy véleménye szerint éles váltásra van szükség a hazai támogatási rendszerben, És kormányzati szinten lenne fontos, hogy a zöld energiák mellett tegyék le a voksot a fosszilis energiával szemben. Klimatikai és földtani szempontból jó adottságokkal rendelkezik országunk, így komoly potenciál mutatkozik e területen. Ádám Béla szerint a megoldást az uniós, vagy az állami források jelenthetnék, de az is serkentő hatással bírna, ha az MNB kamatmentes hitelprogramja kiterjeszthető lenne e szegmensre. Emellett itthon is segítene a beruházások felpezsdítésében, ha a visszatermelés kifizetődőbb lenne. Kedvezőtlen a hazai helyzet Azokban az európai országokban, ahol az állam támogatja a visszatermelést, sokan befektetésként kezelik a zöld energiával kapcsolatos beruházásokat. Az a tendencia figyelhető meg, hogy a megújuló energiába fektetők szándékosan túlméretezik a rendszerüket, hogy a fel nem használt energiát visszatáplálhassák az országos rendszerbe. Ott akár már 2-3 éves megtérüléssel is számolhat az ingatlantulajdonos, hiszen olyan kedvezőek a lehetőségek hangsúlyozta Ádám Zsolt, a HIGH SIX TEAM Kft. ügyvezetője. A hazai szolgáltatók ezzel szemben kedvezőtlen feltételeket biztosítanak a megtermelt energia felvásárlására, így itthon el kell felejtenünk a piac generálta szemléletet a megtérüléssel kapcsolatosan. Ezeknek a beruházásoknak jóval inkább az előtakarékosságról kell szólnia, magyarán azzal kell kalkulálnunk, hogy egy korszerű, 2-3 kw-os napelemes rendszer 2,5-3 millió forintos, egyszeri beruházást igénylő árával évtizedekre előre kiválthatjuk az akár forintos havi villanyszámlát. Az ipari megtérülés ennél persze gyorsabb, de a családok életének megkönnyítése lenne a legfontosabb feladat tette hozzá. Borsi László, ingatlanpiaci szakértő szerint az ingatlanpiac fellendítésében is jelentős előrelépést hozhatna, ha az MNB hitel lakásépítésekre és az ingatlanok felújítására is kiterjedne. A szakember szerint erre nagy szükség lenne, ugyanis az elmúlt évek során már alá esett az újonnan épült lakások száma, ami az 1910-es évek adataival egyezik meg. Borsi elmondta, hogy az állami támogatások növelésére ezen a területen is szükség van, hiszen az elmúlt évben e célra fordított bő 100 milliárd forintnál nagyobb keretre lenne szükség. Forrás: Előtérben az energetikai infrastruktúra-fejlesztések Megfontolásra javasolt egy új, az uniós költségvetésből elkülönített Energiabiztonsági Sürgősségi Alap létrehozása, amely a jelenleg rendelkezésre álló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF - Connecting Europe Facility) mellett célzott támogatást jelentene az energetikai infrastruktúra-projekteknek mondta Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár a május között megrendezett energiaügyi miniszterek informális találkozóján Athénban. Az NFM sajtóközleményében olvasható, hogy a találkozón az Európai Uniónak az energiabiztonságra, az energiahatékonysági intézkedésekre, valamint a közös érdekű energia projektek finanszírozására tett javaslatait tartalmazó tervezetek megvitatásán túl napirenden szerepelt az EU 2030-as klíma- és energiapolitikai keretének irányítási mechanizmusa is. (Folytatás a 15. oldalon) 14

15 Magyarország határozott érdeke az energetikai ellátási útvonalak és források diverzifikációja, amely kulcsfontosságú kérdés a közép-európai térség számára. Az államtitkár kiemelte, fontos feladat a továbbiakban is az egyes tagállamokon belüli infrastruktúra még hiányzó elemeinek kialakítása, a kétirányú kapacitások fejlesztésének véghezvitele. A Bizottság azon felvetésére, hogy szükség van-e a CEF forrásain, a strukturális alapokon és az előcsatlakozási programokon felül az EU további pénzügyi támogatására, Kovács Pál elmondta: egy új, az uniós költségvetésből elkülönített Energiabiztonsági Sürgősségi Alap létrehozása célzott támogatást és új lendületet biztosítana az energetikai infrastruktúrafejlesztéseknek. A 2030-as klíma- és energiapolitikai keret irányítási mechanizmusával kapcsolatos legfontosabb kérdés az, hogyan lehetne a jelenlegi tervezési és jelentéstételi követelményeken javítani, különös tekintettel az ellátásbiztonságra és versenyképességre, valamint a regionális érdekekre. Magyarország elfogadja az Európai Bizottság azon álláspontját, miszerint az elkövetkező uniós támogatási időszak sikeressége érdekében szükséges egyszerűsíteni a jelenlegi jelentéstételi folyamatokat. Azonban továbbra is biztosítani kell a tagállamok azon jogát, hogy önállóan határozzák meg és alakíthassák energiamixüket, ennél fogva a nemzeti tervezésnek tagállami hatáskörben kell maradnia mondta az energiaügyért felelős államtitkár. Az informális találkozót megelőzően megbeszélést tartottak a Visegrádi országok energiaügyekért felelős miniszterei, amelynek során hangsúlyozták, fontos az eddigi együttműködést folytatni a szükséges összeköttetések kiépítésének sikere érdekében. Brit kezdeményezésre külön találkozó keretében vitatták meg a tagállami képviselők az energiabiztonsággal kapcsolatos brit, illetve az energiaunióra vonatkozó lengyel kezdeményezéseket. A résztvevők egyhangú állásfoglalása szerint a leginkább érintett régiókban konkrét, közös cselekvéssel kell rövid távon megoldani az ellátásbiztonság érdekében szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket és az energiaimport-függőség megszüntetését. Forrás: Lakossági Energiahatékonysági Barométer 2014 A felújító háztartások több mint háromnegyede a vártnak megfelelő, vagy annál is nagyobb megtakarítást ért el a korszerűsítésnek köszönhetően derül ki az Energiaklub legújabb, országos, reprezentatív adatfelvételéből. A háztartások egyötöde tervezi, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog. A felújítást tervező háztartások 41%-a a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. A leggyakrabban a nyílászárók cseréjét (44%) és a homlokzati hőszigetelést (39%) említették a terveik között. A felújítások aránya az elmúlt 10 évben ehhez hasonló volt. A legtöbben (45%) a nyílászárókat cserélték ki, ellenben jóval kevesebben, körülbelül minden ötödik felújítás során hőszigeteltek. A korszerűsítések hatására átlagosan 22%-kal csökkent a felújított lakások fenntartásának költsége. A legnagyobb megtakarítást (24%) a homlokzati hőszigetelés esetében érzékelték a felújítók. Jellemzőek a szűkös finanszírozási lehetőségek: a felújítók 4/5-e saját forrásaira támaszkodik a felújítás során. Felújítási célú hitelt 15%-uk igényelt a múltban. (Folytatás a 16. oldalon) 15

16 Az átlagosan igényelt 1,4 millió Ft hitel a magas egyedi elbírálási költségek miatt a banki gyakorlat szerint kicsi. Szükség van tehát olyan forrásokra, amelyet az állam biztosít a lakossági felújításokhoz. A felmérés adatai szerint pályázati támogatásban a felújítók 7%-a részesült az elmúlt 10 évben, a jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12%-a számít pályázati támogatásra. Az adatfelvétel szerint a pályázati támogatottak 80%-a társasházban lakó háztartás volt. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás háztartási és országos szinten is jellemzően a családi házak korszerűsítésével érhető el. A felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt; a háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer, akár milliós nagyságrendű értékéhez viszonyítva elenyésző összeg - különösen akkor, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot. Kapcsolódó anyagok elérhetők az Energiaklub oldalán: Forrás: Elektromosautó-prototípust mutatott be a győri egyetem Utcai közlekedésre alkalmas, kétszemélyes elektromos autó prototípusát mutatták be a győri Széchenyi István Egyetemen. A 340 kilogrammos jármű jelenleg ötven kilométert tud megtenni akkumulátorával, de hatvankilónyi újabb telep beszerelésével ez a táv a négyszeresére nyújtható. Czeglédi Dávid vezető fejlesztő az eseményen elmondta: az egyetem nevére utalva SZElectrának elnevezett, egyéves munkával elkészített autó karosszériája saját fejlesztésű, tervezésű, és a gyártás legfőbb elemeit is kapun belül végezték. A kocsit a jövőben az egyetem használja majd. A másfél méter széles, két méternél valamivel hosszabb, méretében mopedautóra hasonlító jármű alkalmas környezettudatos városi közlekedésre. Fogyasztása benzinüzemre átszámítva száz kilométerenként valamivel egy liter alatt van - jegyezte meg a szakember. A SZElectra prototípusa Mint elmondta, nem cél, hogy partnert találjanak sorozatgyártáshoz, a modell feladata, hogy teszteljék rajta a maguk kialakította hajtásláncokat. A SZElectra különlegességeként említette, hogy bármilyen, külső partner által fejlesztett részegység tesztelhető benne. Hozzátette: ha az egész modellt nem is, de egyes részleteit, megoldásait hasznosíthatja a járműipar. Az autó árával kapcsolatos kérdésre közölte, hogy a fejlesztés több tízmillió forintba került, amit uniós pályázatból finanszíroztak, de egy esetleges szériagyártás költségei ennél jelentősen alacsonyabbak lennének. Az eseményen elhangzott: a Széchenyi István Egyetem és konzorciumi partnerei, a Kecskeméti Főiskola és az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ 870 millió forintnyi uniós és magyar kormányzati forrást nyertek el a járműdinamika és -irányítás, a szimuláció és optimalizáció, valamint az elektromos és hibrid járművek hajtásláncának területén végzett kutatásokhoz, ezek eleme volt a SZElectra kifejlesztése. Forrás: 16

17 Ökoközpont lett a sásvölgyi Erdő Háza Napelem, napkollektor, szürkevíz hasznosító rendszer és gyökérzónás szennyvíztisztító többek között ezekkel a környezetbarát megoldásokkal bővült a Hetvehely mellett, Sásvölgyben található Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Háza épülete, amelyet május 9-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter avatott fel. A fenntartó Mecsekerdő Zrt. az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztése alprogramjából több mint 79 millió Ft támogatást nyert a központ létrehozására. Az épület energiaellátását és szennyvízelvezetését környezetbarát módon biztosítják: napkollektoros és napelemes rendszer, gyökérzónás szennyvíztisztító illetve komposzt WC-k épültek, emellett központi fűtést Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter tartott beszédet építettek ki. A támogatásnak köszönhetően bővítették és akadálymentesítették a meglévő épületet, így a szálláshely mozgáskorlátozott személyek fogadására is alkalmassá vált. Az erdei iskola oktatói - a telepített környezetbarát megoldásokkal - az alternatív energiaforrások használatát a gyakorlatban tudják megmutatni a célcsoportok számára. A projekt lehetőséget adott új eszközök beszerzésére is, amelyek még szemléletesebbé teszik a terepi és beltéri oktatásokat. A beszerzett 37 kerékpár révén lehetőség nyílik a térség földrajzi, turisztikai látványosságainak bejárására. A földfelszíntől 7 m magasságban kialakítottak egy lombházat, amely a madár-megfigyelésekhez biztosít ideális helyszínt, a közelben létrehozott erdei tornapálya pedig új kihívások elé állítja a környéken barangolókat. A fejlesztés révén megújult és kibővült a minősített erdei iskola programja is, új iskolai modulok kidolgozására került sor. Az iskola terepi oktatói továbbképzések keretében sajátították el a kibővített erdei iskolai program elemeit valamint új, élményorientált pedagógiai módszereket ismerhettek meg. Az Erdő Háza ökoközponttá fejlesztése hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz és a környezeti neveléshez. A beruházás során környezetbarát és energiahatékony megoldásokat alkalmaztak, ezek, valamint a környezettudatos programok, képzések együttesen segítik a környezeti fenntarthatóságot és a Mókus Suliba érkező diákok környezeti nevelését. A madár-megfigyelések új helyszíne Az ökoközpontot május 9-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, dr. Jung László, a Magyar Fejlesztési Bank Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóságának ügyvezető igazgatója és Keszi László, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója avatta fel. Forrás: 17

18 Új találmány a napelemes biciklizár Energia ABC Egy amerikai startup fejlesztette ki az eszközt, ami elég menő. Skylock névre hallgat az új őrület Amerikában. Ez egy napelemes biciklizár, amely okostelefonnal van összekötve. Nem kell hozzá kulcs, mert a zárszerkezetet telefonnal lehet irányítani. Van benne egy kis aksi is, amit napelemmel töltenek, így gazdaságos és környezetbarát a használata. Állítólag elég hozzá egy óra tiszta napsütés, hogy egy hétig működjön az eszköz. A mobiltelefon és a hozzátartozó applikáció segítségével mindig nyomon lehet követni, hogy éppen merre jár a zár (azaz a bicikli). Ez például akkor lehet hasznos, ha kölcsönadjuk a biciklinket, vagy mi magunk egy biciklikölcsönző vállalkozás vagyunk. Egyetlen szépséghibája az ára: 159 dollárért (35 ezer forintért) lehet előrendelni. És a sorozatgyártás is csak jövőre indul. Forrás: Kiadja: Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., A épület, III/345. Telefon: 42/ , mellék: 2816 Fax: 42/ Honlap: info@enerea.eu Felelős kiadó: Vámosi Gábor igazgató Szerkesztő: Matusz Ildikó Fotoelektromos panel: Sorosan, párhuzamosan, vagy vegyesen kötött napelem energiatermelő egységek, mechanikai tartó nélkül. Előre szerelt és összekapcsolt áramköri egységek, melyek egy fotoelektromos rendszerbe együtt, egyszerre beszerelhetőre vannak tervezve. RES Integrated system megújuló alapú integrált rendszer: Megújuló energia átalakító rendszer az energiahálózatba kapcsolva. Petemi: A petemi Lengyelországban szabadalmaztatott és az Európai Unióban törzskönyvezett energianövény, amelynek hatalmas zöld tömege jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Az eltüzelésekor felszabaduló szén-dioxid kibocsátása nem több, mint amennyit termesztése során a légkörből egyébként is megkötött, így az általa előállított energia környezetkímélő és megújuló. Az akár négy méter magasra is megnövő mályvaféle égetéssel és biogázelőállítással is hasznosítható. Nincs különleges éghajlatigénye, szinte minden talajtípuson megél. 18