SZOCIOLÓGIA (előadások) II. rész

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOCIOLÓGIA (előadások) II. rész"

Átírás

1 SZOCIOLÓGIA (előadások) II. rész Barakonyiné dr. Winiczai Klára egyetemi docens

2 TARTALOM EGYENLŐTLENSÉG, SZEGÉNYSÉG... 4 ALAPFOGALMAK... 4 Egyenlőtlenség egyenlőség... 4 Méltányosság, igazságosság... 5 Szegénység és rokon fogalmai... 5 A KUTATÁS MÓDSZEREI... 6 Háztartási jövedelem-felvétel... 6 Háztartáspanel-felvétel... 6 Létminimum, szegénységi küszöb meghatározása... 7 Jövedelmi decilisek és kvintilisek EGYENLŐTLENSÉG SZEGÉNYSÉG KUTATÁS FŐ TERÜLETEI... 8 Hogyan alakult az egyenlőtlenség az emberiség története folyamán?... 8 Mennyire indokolt elfogadható egy társadalomban az egyenlőtlenség?... 9 Az egyenlőtlenség és a szegénység okai A SZEGÉNYSÉG MÉRTÉKE A fejlődő világ gondja Mi a helyzet a fejlett országokban? Szegénység Magyarországon A SZEGÉNYSÉG, EGYENLŐTLENSÉG KEZELÉSE KULTÚRA, ÉRTÉK ÉS NORMÁK, SZOCIALIZÁCIÓ ALAPFOGALMAK Kultúra Norma Érték Szocializáció Az élet minősége Szocializációs közegek Az életút MÓDSZEREK Az értékek vizsgálata Az attitűdök vizsgálata ELMÉLETEK A gazdasági alap és kultúra kölcsönhatásai Az értékek változásának elméletei A szocializációkutatás elméletei Az életminőség három dimenziója NEMZETKÖZI TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGI HELYZET DEVIANCIA FOGALMA A KUTATÁS MÓDSZEREI ELMÉLETEK Biológiai elméletek Pszichológiai elméletek A szocializáció zavarai elmélet A bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján

3 Kulturális elméletek Anómiaelméletek Minősítési elmélet A MAGYARORSZÁGI HELYZET Öngyilkosság Bűnözés Alkoholizmus Kábítószer-fogyasztás Viszonyunk a deviancia különböző formáihoz

4 EGYENLŐTLENSÉG, SZEGÉNYSÉG ALAPFOGALMAK Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak, olyanok akik el tudják érni, amit szeretnének, és ezért elégedettek, és olyanok, akiknek nem sikerül életcéljukat megvalósítani, ezért elégedetlenek. Ezt a jelenséget nevezzük egyenlőtlenségnek. Egyenlőtlenség egyenlőség Társadalmi egyenlőtlenségen a különböző módon definiált társadalmi kategóriák helyzetében meglévő különbségeket értjük. Eredetük szerint az egyenlőtlenségek két csoportba sorolhatók. Velünk születettek (például a bőrszín, faj, nem, születési hely következményeként jelentkezők), melyekből fakadó hátrányok általában nem változtathatók. (A születési hely, ill. a regionális egyenlőtlenségek kivételt képeznek, de ezek is nehezen változtathatóak, mert igen sok tényező akadályozza a migrációt.) A másik csoportot, a teljesítménnyel összefüggő egyenlőtlenségek alkotják. Mint pl. foglalkozási, iskolázottsági különbözőségek. Ezek már változtathatóak, de nem könnyen. Az egyenlőtlenségnek sok dimenziója lehet, például: jövedelem, vagyon, munkakörülmények, lakáskörülmények, lakóhely környezete, műveltség, szabadidő hossza, eltöltésének körülményei stb. A felsoroltak, társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek. De, értelmezhetjük az egyenlőtlenséget a társadalmi pozíciókhoz való hozzájutás lehetősége vonatkozásában is. Például, a különböző társadalmi rétegekbe tartozóknak mekkora esélye van az értelmiségbe vagy vezető beosztásba kerülni. Ezt szokták esélyegyenlőtlenségnek nevezni. Az egyenlőség fogalmát is e kettős megközelítésben használhatjuk. A pozíciók egyenlőségéről ill. az esélyek egyenlőségéről beszélve. 4

5 Méltányosság, igazságosság Az egyenlőség mint elérendő cél alternatívájának szokták tekinteni a méltányosságot, mely azt jelenti, hogy a társadalom tagjai pl. jövedelemben, megbecsülésben stb. a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal arányosan részesedjenek. Azt az elképzelt társadalmat, ahol ez megvalósul, szokták meritrokráciának nevezni. A méltányossággal rokon fogalom az igazságosság, mely itt, olyan egyenlőtlenségeket jelent, melyeket a társadalom minden tagja elfogadhatónak tart. Szegénység és rokon fogalmai A szociológia amikor szegénységről beszél, a hagyományos fajtájú hátrányos helyzetben lévőkre gondol. Elsősorban az alacsony jövedelemre és az ebből származó egyéb hátrányokra. De mint jelent az alacsony jövedelem, pontosabban mekkora jövedelmet érez a társadalom alacsonynak? Ez bizony térben és időben változó. A szegénység fogalma tehát relatív. Hogy adott időben, adott helyen ki minősül (vagy érzi magát) szegénynek, meglehetősen különböző. Ha összehasonlítjuk egy ma élő magyar, szegénynek minősülő ember ruházkodási, táplálkozási, lakhatási stb. lehetőségeit egy évszázaddal ezelőtt élt parasztéval, nem kétséges, hogy szinte gazdagnak minősül a mai szegény ember. Persze ez nem vigasztalja a mai szegény embert, mint ahogy az sem, hogy pl. egy afgán átlagemberhez viszonyítva igen jómódúnak mondhatja magát. Mi teszi ilyen relatívvá a szegénység fogalmát? Elsősorban az adott társadalom anyagi gazdagsága. Mai fogalmat használva, az egy főre jutó GDP, de szerepet játszik benne egy sor kulturális tényező is. Igen gyakran használják a depriváció fogalmát, amikor szegénységről beszélnek. A depriváció megfosztottságot jelent. Arra utalunk vele, hogy a deprivált személy nélkülöz valamit, ami a társadalom nagy többségének rendelkezésére áll. Tágabb fogalom, mint a szegénység. (Pl. a szülői szeretettől megfosztott gyermek is depriváltnak minősül.) Hazánkban a deprivációval azonos értelemben használjuk a hátrányos helyzet kifejezést. Sokféle vonatkozásban lehet valaki hátrányos helyzetben, ráadásul ezek halmozódása igen megnehezíti, akár ellehetetleníti a kiemelkedést. A hátrányos helyzet halmozódását nevezzük többszörösen hátrányos helyzetnek. (A deprivációnak, hátrányos helyzetnek nincs általánosan elfogadott definíciója a szociológiában, ez az oka annak, hogy az egyes szociológiai kutatásokban, elemzésekben a szegények aránya különbségeket mutat.) Bokor Ágnes (1987) szerint a depriváltság a szegénység modernebb típusa. Az ő megfogalmazásában: depriváltak, akik a társadalom által nyújtható javak bizonyos köréhez (tudás, hatalom, autonómia stb.) nem, vagy a társadalom többségéhez képest igen csekély mértékben jutnak hozzá, az életfontosságú anyagi javakból mennyiségileg, szükségletüknek megfelelően részesülnek. Ez a definíció közel áll az utóbbi évtizedben a fejlett piacgazdaságokban elterjedt társadalmi kirekesztettség fogalmához. 5

6 A társadalmi kirekesztettség elszakíthatatlan a szegénységtől, deprivációtól. Olyan állapot, mely nagymértékben súlyosbítja a szegény vagy deprivált személy, csoport helyzetét. (A társadalmi kirekesztettség inkább társadalmi csoportok jellemzője.) A társadalmi kirekesztettség egy elszigetelődési folyamat. Amikor az egyénnek, csoportnak nincs választási lehetősége. Itt nem a végeredményen, a folyamaton, a kirekesztettséget létrehozó mechanizmuson van a hangsúly. A mechanizmuson, mely elkerülhetetlenül újratermeli a sokoldalú megfosztottságot. Bár a szegénység és kirekesztettség többnyire együtt járó fogalmak, a nem szegények között is vannak kirekesztettek. Ezért nem tehetünk egyenlőségjelet a szegénység és kirekesztettség fogalma közé. A társadalmi kirekesztettség több, mint az alacsony jövedelemből származó alacsony szintű fogyasztás (jövedelmi szegénység). A kirekesztettség gyenge érdekérvényesítő képességgel jár (ill. azt szül). A reménytelenség csapdájába zár azzal, hogy a társadalmi integrálódás gazdasági, szociális, kulturális csatornáitól elzár. A szegénység tehát nem csupán anyagi kérdés. Több szálon fut, ezek összekapcsolódása egymás hatását erősíti. Ezért nehéz kilépni belőle. A társadalmi kirekesztettség társadalmi ellehetetlenülést is jelent. A szegénység és kirekesztődés által fenyegetett csoportok: munkanélküliek, fogyatékos személyek, etnikai kisebbségek, alacsony jövedelmű csoportok. A KUTATÁS MÓDSZEREI Háztartási jövedelem-felvétel A KSH között öt évenként végzett háztartási jövedelem-felvételt, melynek során nemcsak a háztartások összes jövedelméről, hanem az elfogyasztott termékekről is adatokat gyűjtött. A háztartások fél százalékát ölelte fel a reprezentatív minta. Háztartáspanel-felvétel között a TÁRKI és BKE Szociológia Tanszéke háztartáspanel-felvételt végzett. Ennek során évről-évre felkereste ugyanazon mintegy 2000 háztartást (és a benne élő mintegy évnél idősebb személyt, valamint 1800 gyermeket) és kérdőíveket töltöttek ki. A minta kicsinysége miatt nem volt alkalmas olyan szintű általánosításokra, mint a háztartási jövedelem-felvétel. De lehetővé tette, hogy kövessük és elemezzük a háztartások helyzetében évről évre bekövetkező változásokat. (Pl. milyen szerepet játszanak bizonyos események gyermek születése, nyugdíjba vonulás, válás, munkanélkülivé válás stb. a szegénységbe süllyedésben vagy a kiemelkedésben.) 6

7 Létminimum, szegénységi küszöb meghatározása Ahhoz, hogy a szegénység mértékét, változását mérni tudjuk, meg kell határoznunk a szegénységi küszöböt, mely alatt szegénynek tekintjük az adott személyt, ill. háztartást. Létminimum alatt a konvencionális szükségletek kielégítéséhez szükséges jövedelmet értjük. Tehát nem biológiai fogalom. Nem egyszer és mindenkorra adott minimális jövedelemről van szó, mely a biológiai létfenntartást hivatott biztosítani. A konvencionális (társadalmilag általánosan szokásosnak elfogadott) szükségletek köre folyamatosan változik. Fél évszázaddal ezelőtt a színes televízió luxuscikknek minősült a magyar fogyasztási szerkezetben. Ma már a konvencionális szükségletek körébe tartozik. A létminimum használatát nagymértékben nehezíti, hogy számítása számos módszertani problémát vet fel. Mindenekelőtt az adott helyen és időben konvencionálisnak tekintett szükségletek körének meghatározása nehéz, ill. ad alkalmat széleskörű szakmai vitára. A létminimumot az egy főre jutó háztartási jövedelem valamilyen szintjén határozzák meg. A háztartások különböznek egymástól nagyságukat, összetételüket illetően. Nem lehet sem azonos, sem egyszerűen a személyek számával felszorzott a különböző nagyságú háztartások létminimuma. Nemcsak azért, mert a háztartásnak vannak állandó költségei, melyek akár teljesen rugalmatlanul reagálnak a család nagyságának változására, hanem azért is, mert különböző életkorokhoz eltérő fogyasztási struktúra társul. A számítás során ez utóbbi problémát úgy szokták kiküszöbölni, hogy életkor szerint eltérő súlyszámmal veszik figyelembe a háztartást alkotó személyeket. Ezeket a súlyokat nevezik fogyasztási egységeknek vagy ekvivalencia-skálának. Pl. a KSH által használt súlyszámok: a háztartásfő esetében 1,2, a felnőtt 1,0, a gyermek kortól függően 1-nél kisebb, a nyugdíjas 0,7 stb. Az OECD ekvivalencia skálája a háztartások nagyságától függő szorzószámot alkalmaz. A két fős háztartás esetében ez 1,66, a három fős esetében 2,23, a négy fős esetében 2,7. A KSH utoljára 2000-ben közölt hivatalos létminimumot, ami Ft/fő volt. Az egyedülálló felnőtt esetében ez Ft-ot, a négy tagú család (két szülő, két kiskorú gyermek) esetében Ft-ot jelentett. Az egy főre jutó jövedelem nagyságától függően kétféle szegénységet szoktak megkülönböztetni. Abszolút szegénységről beszélünk, ha az egyén vagy a család a létminimum alatt él. Relatív szegénységről akkor, ha a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. (Pl. az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az átlag 60, 50, 40 százaléka.) Bizonyára a létminimum számítás nehézsége és a nemzetközi összehasonlítás iránti igény játszik abban szerepet, hogy ma általában az OECD meghatározás alapján mérjük a szegénység mértékét. Eszerint: szegénynek minősül az, akinek jövedelme a háztartástípus szerint kiigazított rendelkezésre álló jövedelem mediánjának 50%-át éri csak el, szélsőségesen szegény esetében 40%-ot, 7

8 majdnem szegény esetében 60%-ot. (Náluk a lecsúszás veszélye nagy, ezért érdemelnek kiemelt figyelmet). Bár nem a szegénység mérésére használt fogalom a minimálbér és a minimál nyugdíj, itt mégis szót kell ejtenünk róla, miután igen gyakran egybemossák a létminimum fogalmával. A minimálbér munkaerő-piaci kategória. A munkaadó és a munkavállaló alkujának eredménye. (Van ország, így hazánk is, ahol törvény szabályozza.) A minimál nyugdíj nagyságát törvény írja elő. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy a szociális programok a segélyeket, támogatásokat a minimál nyugdíjhoz vagy valamilyen arányához kötik. Minimálbér Minimál nyugdíj Ft/fő/hó Jövedelmi decilisek és kvintilisek. A jövedelemegyenlőtlenségek mérésére szolgál, és az összes jövedelemből való százalékos részesedés megnevezésére szolgál. A decilis a 10 százalékos arány, a kvintilis a 20 százalékos arány megnevezése. Amikor az egy főre jutó háztartási jövedelmek alapján sorba rendezzük az adatfelvétel során megkérdezett személyeket, majd kiszámítjuk, hogy az összes összeírt jövedelemből mennyit kapott a megkérdezettek legalsó, és a többi 10 százalékos rétege. A jövedelemegyenlőtlenséget a legalsó és a legfelső decilis jövedelmének egymáshoz viszonyításával tudjuk kiszámítani. Természetesen megtehetjük ezt a 20 százalékos arányokhoz tartozó jövedelemadatokkal is, ilyenkor az alsó és felső kvintilis jövedelemegyenlőtlenségéről van szó. EGYENLŐTLENSÉG SZEGÉNYSÉG KUTATÁS FŐ TERÜLETEI Hogyan alakult az egyenlőtlenség az emberiség története folyamán? Lenski (1966) szerint a korai társadalmaktól az ipari társadalmakig fokozatosan nőtt az egyenlőtlenség, majd az ipari társadalomban megfordult ez a tendencia és lassan mérséklődni kezdett. A legfejlettebb országokban azonban az 1970-es években az egyenlőtlenség újabb növekedésének korszaka indult el. Szelényi Iván és Manchin Győző az 1970-es években az egyenlőtlenség keletkezési mechanizmusát kutatta a modern társadalmakban. Két társadalmi berendezkedési forma élt 8

9 egymás mellett Európában ekkor. A nyugati társadalmak gazdasága piaci, míg a keletieké redisztributív (központi elosztáson alapuló) volt. Annak ellenére, hogy a tudományos közvélekedés szerint az egyenlőtlenségekért a piac a felelős, a keleti, szocialista országokban a piac hiányában is létrejöttek az egyenlőtlenségek. A tény magyarázatát abban látták, hogy sohasem egyetlen irányító mechanizmus felelős a gazdaság működéséért. Mindig van egy domináns és egy kiegészítő mechanizmus. Mindkét társadalmi típus gazdaságát két mechanizmus integrálta, a piac és a redisztribúció. A kapitalista országokban a piac volt a domináns integráló, de kiegészítette a költségvetési elosztás, a redisztribúció. A szocialista országokban éppen fordítva működött a rendszer. Az eredmény itt is, ott is a létező társadalmi egyenlőtlenség. (Igaz a szegényebb szocialista országok kisebb egyenlőtlenséget mutattak.) Az egyenlőtlenségekért a domináns mechanizmus a felelős, a kiegészítő mechanizmus szerepe éppen ezeknek csökkentése. (Kapitalista országokban: a piac által létrehozott egyenlőtlenségeket hivatott csökkenteni a költségvetésen keresztül támogatott oktatás, egészségügy, szociális ellátás. A szocialista országokban pedig a redisztribúció által létrehozott egyenlőtlenségeket csökkentette a korlátozott, szabályozott módon megnyitott piac.) Tehát nem fogadható el, hogy a piac mindig egyenlőtlenségeket, a redisztribúció pedig egyenlőséget generál. Mennyire indokolt elfogadható egy társadalomban az egyenlőtlenség? A különböző elméleti álláspontok három csoportba sorolhatók. Az egyenlőtlenségek szükségszerűek, sőt kívánatosak. A következő indoklásokat találjuk az állásponthoz kapcsolódóan. Elitista álláspont: az elit az átlagnál tehetségesebb, intelligensebb, ő viszi előre a gazdaságot, a tudományos, kulturális fejlődést, megérdemli a magas jövedelmet. Libertariánus álláspont: minden, a szegények érdekében történő beavatkozása a jövedelemelosztásba, sérti a gazdagok szabadságjogait, végső soron szolgasághoz, diktatúrához vezet. Funkcionalista álláspont: a fennálló jövedelemelosztás azt tükrözi, hogy ki mennyire hasznos tagja a társadalomnak, az egyenlőtlenségek jogosak, igazságosak. Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható, de az esélyeknek egyenlőnek kell lenniük. Méltányos jövedelemkülönbségek fogadhatóak csak el, melyek még elősegítik a társadalom és a gazdaság fejlődését azzal, hogy a társadalom tagjait nagyobb teljesítményre sarkallják. A II. világháború után általában ez az álláspont az elfogadott. A kívánatos állapot a teljes egyenlőség társadalma. E nézet fő képviselői Marx és Engels voltak, akik a kommunista társadalomban látták a teljes egyenlőség megvalósításának lehetőségét. Az általuk belátható történelmi távlatban, a majdani 9

10 szocializmusban azonban sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem tekintették az egyenlőséget. Járható, igazságos útnak a munka szerinti elosztást tartották. Ma hazánkban két alapelvet lehet elfogadni: Kívánatos az egyenlőtlenség csökkentése minden olyan esetben amikor az a gazdasági fejlődést nem hátráltatja, és nem jár az egyéni szabadság elfogadhatatlan korlátozásával. Középtávon arra kell törekedni, hogy senki se kényszerüljön létminimumnál kisebb jövedelemből megélni, és senki se szenvedjen egyéb tényezők miatt súlyos hátrányokat. Az egyenlőtlenség és a szegénység okai Az egyenlőtlenség, szegénység okait magyarázó elméletek sorában két szélsőség jelent meg. Az egyik szerint biológiai adottságokra vezethető vissza alapvetően, melyek többékevésbé átöröklődnek. (60-as évek amerikai vitái: fehér gyerekek okosabbak, intelligensebbek mint a néger gyerekek. Hiába kapnának a fehér gyerekekhez hasonló oktatást, nem lehetne intelligenciaszintjüket a fehérekére emelni. De nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az intelligenciaszintet az öröklött génállomány határozza meg.) A másik szerint a szegénységért alapvetően a társadalmi, gazdasági rendszer jellege a felelős. Tehát a megoldás a társadalmi gazdasági rendszer megváltoztatása. A szegénység okait feltárni igyekvő számtalan empirikus kutatás igen sok magyarázatot talált a létező szegénység okára. A legfontosabbak a következők. A műveltség, iskolai végzettség hiánya, ill. alacsony színvonala a szegénység legfontosabb oka. Más vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a szegények testi, lelki egészsége igen rossz, ami miatt képtelenek a nagyobb erőkifejtésre, rendszeres munkavégzésre. A csonka családok, egyszülős háztartások terjedésével szaporodtak az empirikus bizonyítékok arra, hogy ezek a családok a szegénységüket átörökítik gyermekeikre, ráadásul az életminta is átöröklődik. A múlt századforduló angliai munkáscsaládjaiban végzett felmérésekhez kötődik az életciklushoz kötődő szegénység elmélet. Eszerint az életút különböző (kezdeti és végső) szakaszaihoz kötődik a szegénység, elviselését megkönnyíti, hogy van olyan (az aktív, dolgozó) szakasza az életnek, amikor ki tud törni a szegénységből. Egyes kutatások a szegénység sajátos kultúrájára hívták fel a figyelmet. Ez a kultúra ugyan megakadályozza a kiemelkedést, de elviselhetőbbé teszi számára a szegénységet. (Lumpen életvitel.) 10

11 A SZEGÉNYSÉG MÉRTÉKE A fejlődő világ gondja A szegénység és egyenlőtlenség a legnagyobb problémát a fejlődő világban jelent. Alapvető ok természetesen a gazdasági fejletlenség (gyenge iparosodás, agrárválság), melyet súlyosbít egyrészt a demográfiai robbanás, másrészt a fejlett országok látványos életszínvonalemelkedése. A világ szegénységpiramisa egyre szélesebb alapokon nyugszik. A Világbank 1991-es adatai szerint a világ három legszegényebb országa: Mozambik 80 $/fő/év Tanzánia 100 $/fő/év Etiópia 120 $/fő/év az egy főre jutó GDP. Ezzel szemben világ három leggazdagabb országában: Svédország $/fő/év Japán $/fő/év Svájc $/fő/év az egy főre jutó GDP. A Világbank 1990-es jelentése a szegénységi küszöböt 370 $/fő/év szintben határozta meg, illetve a szélsőségesen szegény szintet, 275 $/fő/évben. E szintek alapján készített elemzése bizonyos mértékű derűlátásra ad lehetőséget, ugyanis a szegények aránya némileg csökkent az előző időszakhoz képest. A szegények száma viszont nőtt, a drasztikus népességszám emelkedés miatt! Derűlátásra ad okot az elemzés szerint az is, hogy a születéskor várható élettartam, a beiskolázási arány, és az 1 főre jutó GDP kismértékben ugyan, de növekedést mutatott. Ugyanakkor az is tény, hogy az elmúlt évtizedekben soha nem látott vagyonkoncentráció zajlott le a világban. A világ 250 leggazdagabb emberének vagyona egyenlő a föld népessége felének vagyonával. Mi a helyzet a fejlett országokban? Általában a tőke, a piaci viszonyok az egyenlőtlenség növekedése irányába hatnak. Mégis, a században, különösen a II. világháború utáni Nyugat-Európában (elsősorban a szociáldemokrata kormányok) komolyan törekedtek az egyenlőtlenség csökkentésére. Ennek eszköze először a munkajog megszületése volt, mely által megszűnt a munkások teljes kiszolgáltatottsága, majd a szociális jogok szélesedése, a jóléti állam megszületése és megerősödése. Az USA-ban a 60-as évek elején szembesült a társadalom azzal a ténnyel, hogy a világ leggazdagabb országában a lakosság közel 18 %-a a létminimum alatt él. Kennedy elnöki programjába már bekerült a szegénység elleni küzdelem, melyet Johnson elnök folytatott. A szociálpolitikai eszközök bevetése szerény javulást eredményezett a következő évtizedben. A 70-es évek közepén azonban megtorpant, majd megtört ez a folyamat. Angliában Thatcher, az USA-ban Reagan kormánya meghirdeti a neoliberális gazdaságpolitikát. Cél a piac 11

12 egyeduralmának megteremtése, ezért az állam kivonult a gazdaságból. Fokozatosan leépültek a közösségi szolidarisztikus intézmények, elfogadottá vált a korlátlan egyéni érdekérvényesítés. Az egyenlőtlenség ismét növekedni kezdett, és a 80-as évektől nőtt a szegények aránya. Mindkét országban a szegénység növekedése az egy főre jutó GDP növekedése mellett következett be. A gazdasági növekedés áldásos hatása nem érte el az alsó réteget, sőt a legalul lévők helyzete még romlott is. A növekedés tehát az egyenlőtlenség növekedésével járt együtt. Svédországban, ahol a hosszú szociáldemokrata kormányzás tudatos szegénység elleni küzdelmet folytatott, mind a szegénység mértéke, mind a jövedelemegyenlőtlenség lényegesen alacsonyabb szintet ért el, mint a többi fejlett tőkés országban. (1985-ben a létminimum alatt élők aránya mindössze 4,5% volt.) A 80-as évek szociálpolitikai intézkedései hatására Németországban is lassú csökkenést mutatott a létminimum alatt élők aránya. A 90-es évektől ezekben az országokban is a fejlett világra jellemző általános tendencia érvényesül. Nőnek a jövedelemegyenlőtlenségek, nő a szegénység mértéke. Ezekben a hazánknál jobb módú országokban 5-20% között mozognak a szegénységi mutatók, persze a magyarországinál lényegesen magasabb szegénységi küszöbök alapján számolva. A szegénység mértékén túl, igen lényeges kérdés vajon kik alkotják a szegények táborát. A felmérések szerint a veszélyeztetett rétegek a következők: a munkanélküliek (különösen veszélyeztetettek a tartósan munkát nem találók), a sok gyermekesek (a gyermekek között nemcsak több a szegény mint a felnőttek között, de évtizedek óta nő közöttük a szegénység), az egyszülős háztartások, idős nők, etnikai kisebbségek, bevándorlók és vendégmunkások. A felmérések azt látszanak igazolni, hogy a szegénység többnyire nem tartós. A háztartások (elsősorban munkanélküliség, demográfiai okok miatt) egy-két évre szegénységbe süllyednek, de a többség ki tud emelkedni, nem sodródik a társadalom peremére, ahonnan már nincs felemelkedés, még az utódok számára sem. Szegénység Magyarországon 1. Az államszocializmus idején 1962-től 5 évenkénti rendszerességgel gyűjt a KSH háztartási jövedelem adatokat. A szegénység mértéke ettől kezdve követhető nyomon. A 60-as években az ország nagyon szegény volt. A források viszonylag egyenletes elosztása mellett is %-ra tehető a nagyon szegények aránya. Gazdagnak csak az elit és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódók tekinthetők. A szegények két nagy csoportja különíthető el. A régi szegények vagy a tradicionálisan szegények. A háború előttről itt maradt szegény rétegek és utódaik alkotják a csoportot. Mezőgazdasági cselédsorból állami gazdasági munkássá válók, napszámosok, városi alkalmi- és segédmunkások, kis 12

13 települések lakói, sokgyerekesek, gyermekeiket egyedül nevelők (hadiözvegyek), cigányok, az idősek nagy része. Az új szegények csoportját képezik a politikailag deklasszáltak, az itthon maradt arisztokraták vagy a volt felső réteghez tartozók. Vagyonukat elvették, kényszermunkára kötelezték, és kitelepítették őket. Az 50-es évek végétől hazatérhettek régi lakóhelyükre, de csak fizikai munkát találhattak. Az évtized végén jelentős gazdasági növekedés indult, melynek életszínvonal növelő hatása hamar érezhető. A 80-as évekre radikálisan csökken a szegények száma. Köszönhető ez a foglalkoztatottság kiszélesedésének (általánossá válik a nő munka), nyugdíjrendszer beérésének, a relatíve magas, majdnem univerzális családi ellátásoknak. A rendszer azonban alulról nyitott maradt. A tradicionálisan szegények egy kisebb része megmaradt szegénynek. (Többnyire a falusi városi zárványokban élő mezőgazdasági munkások vagy segédmunkások, nyugdíjra nem jogosult öregek.) Az új szegények hasznosítva kulturális és kapcsolati tőkéjüket egy generáció után többnyire visszakapaszkodtak. (Segítette ezt szándéka ellenére a politika is azzal, hogy a továbbtanulás lehetőségét a szülő foglalkozása nagymértékben meghatározta.) A 80-as évek közepére az abszolút szegénység visszahúzódott. A létminimum alatt élők arány mintegy 8 %- ra zsugorodott. A relatív szegénység arány pedig 5 % körül mozgott. Vége volt a nagy általános szűkölködésnek, ami azzal járt, hogy a differenciáló spontán elemek hatni kezdtek. A hatalmi akarat ugyan erősen lefojtotta a spontán magántulajdonosi, gazdagodási ambíciókat azzal, hogy igen korlátozta a magántulajdon körét, és szigorúan szabályozta az engedélyezési eljárást. (A 70-es évek tipikus magántulajdonosai a lángos sütő, zöldséges, gebines kocsmáros, műanyag fröccsöntő kisiparos, kötödés stb. és nem több embert foglalkoztató kisüzem.) 1982-ben még 4,5 a jövedelemegyenlőtlenség mértéke (a legalsó és legfelső jövedelmi decilis jövedelmének egymáshoz viszonyított aránya), öt évvel később már 4,9. Megváltozott a szegénység összetétele. A szegénység súlypontja faluról a városra helyeződött át, a tipikus szegény a szakképzetlen munkás, és megjelenik a gyermekszegénység. 2. A 90-es évek utáni helyzet Két meghatározó érzés, tény tapintható ki a társadalomban. Széles tömegek számara a szegényedés érzése és ugyanakkor szembesülés a hirtelen megnövekvő jövedelemegyenlőtlenséggel. (Igen rövid idő alatt, korábban elképzelhetetlen vagyon felhalmozása kevesek kezén.) 13

14 Relatív és abszolút szegénység között Szegénységtípus Relatív (átlagjövedelem. 50 %-a alatt élő) ,2 17,8 14,4 Abszolút (létminimum alatt élő) 8 10,1 31,0 n.a. Mint látható a tábla adataiból, a relatív szegénység duplájára, az abszolút szegénység pedig négyszeresére nőtt. A 90-es évek végén a szociológusok és a gazdasági elemzők úgy remélték, hogy a meginduló gazdasági növekedés megállítja a jövedelemegyenlőtlenség növekedését, ami akkor 7-8 körül mozgott. Nem így történt. Ferge Zsuzsa szerint a jövedelemegyenlőtlenség az új évezred elején már 10 körül mozgott. Mindannyian tapasztaltuk, hogy nőttek a kockázatok és csökkent az egzisztenciális biztonság. Ferge szerint a változás néhány a felszínen megjelenő és más, a mélyben munkáló, rejtett okra vezethető vissza. A felszínen megjelenő okok Gazdasági szerkezetváltás, mely igen mély gazdasági válságba sodorta az országot között Magyarország elveszítette exportpiacainak több, mint a felét, GDPjének 1/5-ét. Ráadásul a rendszerváltás új terheket rótt az országra. Ki kellett építeni a piacgazdaság és a demokrácia intézményrendszerét. A új elit kiemelkedését szintén a csökkenő nemzeti összteljesítményből kellett finanszírozni. A gazdasági válság óriási foglalkoztatottság csökkenéssel járt. Ma is a legfontosabb oka és fenntartója a szegénységnek az alacsony foglalkoztatottság. 1.5 millió munkahely szűnt meg hazánkban között. Azóta is csak töredékét sikerült pótolni. A nagy arányú a munkanélkülieken belül a tartósan munkanélküli, megjelent egy új réteg a szegények között. Az olyan fiatalok (családok) melyekben a szülőknek sosem volt munkájuk, szociális segélyen éltek, nem rendelkeznek a napi munkába járás, a rendszeres élet mintájával. E csoport a reménytelen szegénység állapotába süllyedt már. A szegénységben nagy szerepet játszott a bérek és az árak egyensúlyának megbomlása. A piacgazdaságra való áttéréssel a bérek nemigen változtak, maradtak a korábbi alacsony szinten. Ugyanakkor az alapszükségletek ártámogatása megszűnt (bár a kevésbé alapvető javak egy része olcsóbb lett), az inflációs ráta gyorsan nőtt. Növelte a szélesedő szegény réteg gondjait a közszolgáltatások piacosítása, drágább lett a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, nőttek a lakásköltségek. Mindez a hálózatok megkettőződésével társult, az egyik oldalon a jobb minőséget nyújtó fizető és a másik oldalon a rosszabb minőségű ingyenes ellátás megjelenése. A mélyben munkáló okok A neoliberális (piaci fundamentalista) gazdasági szemlélet terjedése, uralkodóvá válása a fejlett világban ben, éppen a piacgazdaságra való áttérésünk időpontjában érte el a csúcspontját. A neoliberális program része egyrészt a közösségi, jóléti rendszerek piacosítása (a választás nagyobb szabadsága nevében), másrészt a munkajog gyengítése a munkaerőpiac felszabadítása érdekében. 14

15 Az államszocializmusban elnyomott, lefojtott érdekek, elsősorban a tulajdonosi, gazdasági érdek hirtelen érvényesíthetővé vált. Gyorsította a társadalom differenciálódását, és a szélsőségeket támogatta a neoliberális ideológia mely a gátlástalan egyéni érdekérvényesítésre erkölcsi alapot adott. A két mélyben mozgó erő hatása összeadódott. Az egyenlőtlenség kérdését különösen súlyossá teszi a létező egyenlőtlenségek öngerjesztő tulajdonsága. Ha nincs határozott erőfeszítés a csökkentésre, a spontán mozgás a növekedés irányába hat hangsúlyozza Ferge Zsuzsa. Sokan a piacot teszik felelőssé az egyenlőtlenség és a szegénység növekedéséért ezzel a piacgazdaságra való áttérésünk hasznosságát kérdőjelezve meg. A központi vezérlésen alapuló gazdaságra való visszatérés lenne a megoldás? Aligha! Tapasztaltuk, hogy bár az államszocializmus kiiktatta a piacot, mégis volt egyenlőtlenség és szegénység. Azt is tapasztaltuk, hogy a piac kiiktatása a gazdaságot, a túl-hatalom a társadalmat sorvasztotta el. A II. világháború utáni jóléti államok a példa arra, hogy piaci alapon működő gazdaságban is lehet csökkenteni az egyenlőtlenséget és a szegénységet. Bizonyította, hogy lehet egyenlőtlenségcsökkentő, kirekesztés ellenes törekvéseket érvényesíteni eredményesen, ha nem sérti a többségi érdeket, ha nem korlátozza súlyosan a szabadságot. A továbbiakban a fellelhető legutóbbi empirikus vizsgálatok közül néhányat emelnék ki. Havasi Éva (2000): háztartások szegénységét vizsgálva, a következő szegénység fajtákat különböztette meg és mérte. Jövedelmi szegénység, ide azokat a háztartásokat sorolta, amelyekben az 1 főre jutó jövedelem az alsó ötödben helyezkedik el. Fogyasztási szegénység, ezekben a háztartásokban az élelmiszerkiadás aránya az összes kiadáson belül 45% felett van. Szubjektív szegénység, aki szegénynek érzi magát. Lakáskörülmény szegénység, rossz minőségű, komfort hiányos lakással rendelkezők. Lakásfelszereltségében szegény az a háztartás, amely maximum 2 szokásos tartós fogyasztási cikkel rendelkezik. A szegénységnek ez a dimenzionált megközelítése, lehetővé tette számára, hogy mérje a különböző hátrányok, szegénységfajták halmozódását is, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévők társadalmon belüli súlyával is tisztában legyünk. Az eredmények a következők: Halmozott szegénységben 1,1 millió ember élt a felmérés idején. A háztartások 43%-ában nem fordult elő a szegénység egyik formája sem. A fogyasztási szegénységre jellemző legkevésbé a halmozódás, de viszonylag nagy arányú. A háztartások 1/10-ére jellemző októberében jelentette meg a TÁRKI szubjektív szegénység vizsgálatának eredményét. Egy bő 1,5 ezres országos mintán mérte, hogyan vélekednek az emberek szegénységről és gazdagságról. Az eredmények a következők. A gazdaggá válás meghatározói a válaszolók rangsorolása szerint: Az emberek kapcsolati tőkéje. Befolyásos emberek ismerete, politikai kapcsolatok. 15

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Nők mélyszegénységben

Nők mélyszegénységben Debrecen, 2011. november 15. Nők mélyszegénységben Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A női szegénység globálisan A világ

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter Környezeti igazságosság Tágabb keret, Szemléletmód Környezeti erőforrásokhoz való hozzáférés

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG II - 2015

SZOCIÁLIS JOG II - 2015 SZOCIÁLIS JOG II - 2015 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. ELŐADÓ: DR. VERES GÁBOR TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Család, házasság, háztartás Család: társadalmi intézmény az egyén és környezete között

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik Célkitűzések C1: A létező nemzetközi kötelezettségvállalások és multilaterális megállapodások teljes körű végrehajtása, mint például a biodiverzitást, a föld- és vízhasználatot, a természeti erőforrásokat,

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztése

Emberi erőforrás fejlesztése Emberi erőforrás fejlesztése Továbbtanulási és vállalkozási hajlam Lépések a kommunikációs és műszaki fejlődéssel -Alfred Marshall szelekció vagy kiválogatás elmélete (munkaerőpiacon, iskolában) szerint

Részletesebben

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján K É R E L E M Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján I. KÉRELMEZŐ ADATAI 1./ Kérelmező neve:... 2./ Kérelmező leánykori neve:... 3./ Születési helye:...születési

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet célja

I. fejezet. A rendelet célja Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1998. (X.9.) ör. sz. rendelete a szociálisan hátrányos helyzetben lévők nehézségeinek enyhítéséről és a lakhatás körülményeinek javításáról Kalocsa

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

14. sz. melléklet Kérdőív kódszáma A kérdőív kitöltése önkéntes! Szociális szükségletfelmérő kérdőív

14. sz. melléklet Kérdőív kódszáma A kérdőív kitöltése önkéntes! Szociális szükségletfelmérő kérdőív 14. sz. melléklet Kérdőív kódszáma A kérdőív kitöltése önkéntes! Az adatokat bizalmasan kezeljük, csak a kutatás céljára használjuk fel. Szociális szükségletfelmérő kérdőív A kérdőív Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan?

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? A 2016-os

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások

Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások Nemes Judit oktatási rektor-helyettes Wesley János Lelkészképző Főiskola 2014. március 6. Egyetlen társadalom számára sincs hasznosabb befektetés,

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz Kérdés és válaszok, avagy SZEGÉNYSÉG és EGÉSZSÉG I. szakmai konferencia 2011. január 26. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Deviancia. Normaszegő magatartásformák

Deviancia. Normaszegő magatartásformák Deviancia Normaszegő magatartásformák Alapfogalmak A normaszegést nevezik devianciának, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek. Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek

Részletesebben

Növekvő egyenlőtlenség? Jövedelemeloszlás és szegénység az OECD-országokban

Növekvő egyenlőtlenség? Jövedelemeloszlás és szegénység az OECD-országokban Growing Unequal? : Income Distribution and Poverty in OECD Countries Summary in Hungarian Növekvő egyenlőtlenség? Jövedelemeloszlás és szegénység az OECD-országokban Összefoglalás magyarul Nőtt-e az egyenlőtlenség

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1.melléklet a 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI LÉTFENNTARTÁST VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHELYZETRE

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről 1. A minta jellemzői Vizsgálatunk bár nem reprezentatív mintán készült, annak fényében, hogy a megkeresett családok többsége

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben