NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR SZOCIÁLIS FÜZETEK VII. Dr. Teleki Béla PhD SZOCIALIZÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR SZOCIÁLIS FÜZETEK VII. Dr. Teleki Béla PhD SZOCIALIZÁCIÓ"

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR SZOCIÁLIS FÜZETEK VII. Dr. Teleki Béla PhD SZOCIALIZÁCIÓ ERKÖLCSI, TÁRSADALMI ÉS CSALÁDI ÉLET ALAPJA Lektorálta: Dr. Závoti Józsefné PhD egyetemi docens BPK Sopron, 2010 Elektronikus-könyv (E-book)

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 3 I. A szocializációról általában A szocializáció szakaszai A szocializáció közegei Az eltévelyedés (deviancia) és okai Az eltévelyedés (deviancia) fajai A szocializáció családi háttér szabadidő 17 II. Az elsődleges szocializáció főbb válfajai Általános szocializáció Nyelvi szocializáció Szocializáció nemzeti öntudatra Erkölcsi szocializáció Vallási szocializáció Szocializáció a családi életre 51 III. A szocializáció egyes zavarai A család életvitele és a stressz A stressz hatása a család életére Társadalom okozta stresszhelyzetek Családi kapcsolatok árnyoldalai Erőszak Erőszak a családban Nemi erőszak A válás ténye A válás Magyarországon A válás következményei Az egyedül-nevelés Egyedül-nevelés és bonyodalmai Az egyedül nevelők segítése Újraházasodás Az újraházasodás ténye Az újraszerveződött család 80 Irodalom 82 2

3 BEVEZETÉS A szocializáció fogalmával jelöljük azt az életen áthúzódó folyamatot, amely során az egyén társadalmi lénnyé válik, beépül a társadalomba, miközben társas viszonyokkal gazdagodik személyisége, valamint alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz és a kulturális jelenségrendszerekhez. A szocializáció szakkifejezést a 19. század végétől használják a társadalomtudományok. Elsőként talán E. A. Ross a szociális ellenőrzés folyamatát jelölte ezzel a szakkifejezéssel, illetve azt, hogy az egyének a csoport szükségleteinek megfelelően formálják érzéseiket és vágyaikat (Geulen, 1980: 31.). A szocializáció elsődleges színtere a család. De Gerando Antonina, a családpedagógia egyik úttörője írja: Az erkölcsi nevelés alapja, hogy a jót a gyermekkel éreztessük, megszerettessük, s a jó, a törvény szerinti cselekedeteket neki úgyszólván, legbensőbb szokásává tegyük Az erkölcsi érzék csakis a családban fejlődik ki. (De Gerando, 1880: 65). A szocializáció másodlagos tényezői viszont az egyéb intézmények és szerveződések (óvoda, iskola, cserkészet, médiumok stb.). A szocializáció kérdéseit több tudomány irányából közelíthetjük meg. A lélektan (pszichológia) a személyiség kialakulásának folyamatát, a környezetéből személyként kiemelkedő individuum kifejlődését nevezi szocializációnak. Döntő tehát a gyermekkor. A lélekelemzők (pszichoanalitikusok) (Freud, 1933) a csecsemőkorra helyezik a fő hangsúlyt. Piaget és iskolája a gyermekkor későbbi szakaszait tartják elsődlegesnek, ismét mások (Erikson) a serdülőkort jelölik meg a szocializáció fontos tényezőjének. A társadalomkutatás (szociológia) is több megfogalmazást használ. Szocializációnak nevezi azt a folyamatot, miközben a gyermekek megtanulják, hogyan kell a társadalomban élni, azaz elsajátítják az adott társadalom kultúráját, normáit, értékeit. Másrészt a szocializáció az a folyamat, mely során a gyermek magáévá teszi azon szerepeket, melyeket életében be kell töltenie. A szerepet viselkedésminta, jogkör és kötelesség kíséri. Ilyen szerepek a férfi, a nő, az apa, az anya, a férj, a feleség, a szülő, a gyermek, a fiú, a leány stb. Ezek státuszfüggőek, azaz az egyén különböző státuszaiban (a társadalomban elért pozícióiban, mint pl. a tanár, házas, orvos stb.) eltérő szerepeket tölthet be. Végül, a szocializáció az egész életen áthúzódó folyamat, mert az újabb és újabb élethelyzetek (házasságkötés, gyermekvállalás, munkahelycsere, költözés stb.), állandó felhívások a szocializációra. Az embertan (antropológia) az adott kultúra és szociális viselkedés elsajátítását hívja szocializációnak, miközben az egyén megkedveli a népszokásokat, hagyományokat, hiedelmeket, a közösség és szervezeteinek megfelelő tevékenységformákat. A rendszerszemlélet szerint szocializáció fogalmával jelöljük azt az emberi életet átszövő, a fogamzástól a halálig tartó folyamatot, amely során az egyén aktív társadalmi lénnyé válik, alkotó és tevékenykedő elemként épül be a szűkebb és tágabb társadalomba, miközben egyéni jegyekkel és társas viszonyokkal gazdagodik személyisége, valamint képessé válik az alkalmazkodásra a társadalmi erőkhöz és a kulturális jelenségrendszerekhez. Eszerint nem csak a gyermek, hanem a fiatal, a felnőtt, sőt az idős ember is a szocializáció áramlatában él, válaszol az újra és újra megjelenő társadalmi kihívásokra, jelenségekre, a családi élet fordulataira, a munkahelyi változásokra stb. Ugyanakkor a szocializáció kölcsönhatást jelent: az egyén és a közösség, valamint az egyik és a másik ember között. Ez kétirányú folyamat, az alkudozások sorozatában valósul meg. (Ranschburg, 1998: 19-24) Az alkudozás lehetőségét biztosítani kell az egyénnek, de ha a család és a társadalom túl sok alkudozási lehetőséget ad, a gyermek, fiatal és felnőtt kudarcokat élhet át, esetleg a normákat és értékeket sem sajátítja el kellően. A szocializációval rokon fogalom a lélektanban használt egyénítés (individualizáció) és beépülés (internalizáció). A szocializáció az ember társadalomba való beilleszkedését hangsúlyozza, míg az egyénítés a személyiség kialakulását emeli ki a közösségben. A beépülés során a személy elsajátítja és bevési lelkébe az értékeket és viselkedési szabályokat 3

4 (normákat). Akkor is ezeknek megfelelően viselkedik, ha nem fenyegeti külső megtorlás (szankció). Más szóval, meggyőződésből követi a szabályokat. A sikertelen szocializáció okozza az eltévelyedést (devianciát), az egyén képtelenségét, hogy a társadalmi normákat és az értékrendet elfogadja, élje. Ebben az esetben szükséges az ismételt szocializáció, illetve reszocializáció, pl. az idült alkoholista, a kezelés (rehabilitáció) után beépül családjába, és a társadalom alkotó elemévé is válik. Napjainkban a súlyos értékváltság következtében - első helyre kerültek az anyagi értékek. Baljós jelenség ez, amelynek következményeit már látjuk. A szocializációt, különösen az erkölcsi szocializációt hatványozottan erősíteni kell, hogy emberibb emberré váljunk. Fel kell emelkedni a szeretetben, a vidámságban, jóságban egészen az odaadásig. (Perlaki, 2004: 179) Szerző 4

5 I. A SZOCIALIZÁCIÓRÓL ÁLTALÁBAN Az alábbiakban ismertetem a szocializáció szakaszait, közegeit, majd kitérek a sikertelen szocializáció alapkérdéseire, szólok a deviancia okairól, és ismertetem megjelenési formáit. Végül a szocializáció, a család és szabadidőtöltés kérdéseit és összefüggéseit taglalom. Anyagunk forrásmunkái ismert szerzők művei (Teleki, 2003: 34-95, Giddens, 1995: , Andorka, 1997: és Somlai, 1997: ) 1.1. A szocializáció szakaszai A szocializáció alapja a bizalom, életünk minden szakaszában. Méghozzá, a bizalom önmagunkba és másokba. Olyan ez, mit a híd: híd adottságaim és eshetőségeim, az egyik és a másik személy között. Gyökere az ősbizalom, amely az anya-gyermek kapcsolatban bontakozik ki. Bízik a szülő abban, hogy gyermeke felnő, egészséges és boldog ember lesz, de bízik önmagában is, hogy ezen az úton gyermekét szükségletei szerint segíteni tudja. (Tőrösné, 2010: 34-36) Ugyan ezt mondhatjuk életünk bármely szakaszára. Bízom abban, pl. hogy házastársam boldog lehet mellettem, de bízom magamban is, hogy ebben képes leszek őt segíteni. Ha a bizalom megrendül: a gyerek becsapja szüleit, a hitves tévelyeg stb., le kell ülni, hogy helyreállítsuk a bizalmat. Nem szemrehányások özönével, hanem a híd keresésével. Rohanó életvitelünkben ez igen bonyolult. Ám meg kell találnunk az alkalmat, hogy minden nap beszélgessünk gyermekünkkel, egyeztessünk hitvesünkkel. August Comte ( ), a szociológia alapítója, a szocializációt három szakaszra ( három stádium törvénye ) szűkítette le: A teológiai szakasz (gyermekkor), amikor a gyermek ismerkedik a dolgok belső természetével. A metafizikai szakasz (ifjúkor) során serdülőink az evilági dolgok felé fordulnak, de keresik az élet értelmét, célját is. Végül a pozitív szakasz (felnőttkor) folyamán az érett ember értelmezi a világot. Ez a felosztás már nem követhető, ezért a szocializáció számos szakaszát különböztethetjük meg a fogamzástól a halálig. Legfontosabbak: magzati kor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, fiatal felnőttkor, felnőttkor, az élet dele és az időskor. Mindegyik életszakasz jelentős. A magzati kor (Teleki, 2000¹) jelentőségét nem vették figyelembe a múltban. Ma már számos terápiát ismerünk, amelyek azon sérülések kiküszöbölésén fáradoznak, amelyeket a magzati szocializáció során szerzett az egyén. Nagyon fontos a környezet odafigyelése a magzatra és a gyermeket váró anyára. A magyar népi bölcsesség a várandós asszony védelmére szólítja fel környezetét. Az anya lehetőleg tartózkodjon mindenféle kábító szertől (kávé, cigaretta, alkohol, drog, gyógyszer), sokat mozogjon, egészségesen táplálkozzon, és kiegyensúlyozott, boldog életet éljen. Mind az anya, mind a környezete foglalkozzon a magzattal: beszéljenek hozzá, énekeljenek neki, simogassák a kiemelkedő testrészeit stb. Óvják őt a goromba hangoktól (veszekedés), bántó zörejektől (építkezés), dübörgő zenétől. A kisgyermekkor (Teleki, 1983) a születéstől az iskolába lépésig tartó időszak. A társas fejlődés szempontjából fontos, hogy az egyén már kiskorától tartós és bensőséges kapcsolatot alakítson ki alakítson ki a környezetével. Az ember, társas fejlődése érdekében fontos, hogy kiskorában tartós és bensőséges kapcsolatokat alakítson ki környezetével. Ez a szocializáció döntő tényezője. Ezért fontos, hogy a gyermek teljes (apa, anya és testvér), valamint kiegyensúlyozott légkörű családban (szeretetben) éljen, ahol a családtagok szeretik egymást és foglalkoznak egymással. Fontos a testvérkapcsolat biztosítása. A kistestvér születése ajánlatos valahol a gyermek harmadik életévében. Az óvodába lépéssel (Teleki, 1990) kinyílik a család kapuja, és a gyermek belép a gyermektársadalomba, s ez hatással van rá. Magyar óvodáinkat zsúfoltak, tömegesítettek. Lehetőség szerint olyan óvodába adják gyermeküket a szülők, ahol kb. 15 fő a gyermeklétszám és higgadt, nyugodt légkör uralkodik. Ebben az életkorban különösen zavarhatja a szocializáció folyamatát a szülők válása, a gyermek bölcsödébe adása és az agresszív családi, bölcsődei vagy óvodai légkör. Sokat 5

6 ártunk a gyermeknek a szóbeli agresszivitással, mint a szócsata, káromkodás, trágár szavak használata. A tévében látott agresszív jelenetektől is óvnunk kellene kicsinyeinket. A kisiskoláskor (Teleki, 1992) az általános iskola első négy évfolyamára járó gyermekek életszakasza. Az iskola, mint másodlagos szocializációs intézmény, jelentékenyen befolyásolja a gyermek szocializációját, aki most ismerkedik igazán a természet csodáival, sőt magával a családon kívüli élettel. Különös jelentőséggel bír a jó szülő-gyermek, tanár-diák és diák-diák kapcsolat, ami erősen fejleszti, tanulásra és elfogadható viselkedésre serkenti a gyermeket. Erkölcsi fejlődésüket megakasztja viszont a negatív kapcsolat a fentebb említettekkel. Kudarcélménnyel terhelik a gyermeket, ha fegyelmezetlenségét, elevenségét és mozgékonyságát helytelenül kezelik a szülők és pedagógusok. (Teleki, 2000²). Ha a gyermekeket bűntudatossá teszi a közvetlen környezete, ez a személyiség súlyos károsodásához és viselkedési zavarokhoz vezet, ami devianciába torkolhat. A hagyományos meghatározások az átlagtól való eltérésnek alapvetően három kategóriáját szokták elkülöníteni: (1) a kiemelkedő képességű tanulók, (2) a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, (3) a problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek. A Piaget-féle kognitív fejlődéspszichológia szemléletváltozást hozott a fejlődéspszichológiai, gyógypedagógiai felfogásban: az azonos életkorú gyermekek között fennálló különbségek, eltérések a fejlődés folyamatát jobban jellemzik, s alapjai az intraindividuális és az interindividuális különbségeknek. Az elmúlt évtizedekben Mariann Frostig vizuális percepciós koncepciója, A. J. Ayres szenzoros integrációs elmélete, F. Affolter észlelési funkciók fejlődéséről alkotott elmélete megváltoztatták a teljesítménydeficitet mutató gyermekek pedagógiai megítélését, és elindították olyan terápiás rendszerek kialakítását, amelyek a tüneti kezelésekkel ellentétben az etológiai háttér ismeretére épülnek ben elfogadták azt a törvényt az USA-ban, amely biztosította a tanulási nehézségben szenvedő gyermekek ellátását és oktatását. Ez a szemlélet terjedt el Európában is. Hazánkban, a szakemberek (Szűcs, 2003) a gyógypedagógiai tevékenység speciális feladatának tekintik a magatartás-, olvasás- és írászavar kezelését. A 70-es évek oktatási reformtörekvései az olvasás- és írástanítás folyamatait erősen érintették. Az angol nyelvterületről átvett globális (szókép) olvasás-tanítási módszer nem veszi figyelembe a magyar nyelvi specialitásokat. A szavakhoz kapcsolódó toldalékok oly mértékben meghosszabbítják a betűsorokat, ami a 6-7 éves gyermek számára ép mentális funkciói mellett is rendkívül megerőltető. Nem véletlen, hogy a 70-es évek elején 2 %-ban, a 80-as években 7-8 %-ban érintette a tanulókat a dyslexia tünetegyüttese, azonban a 90-es évektől sokszor tízszeres az olvasási nehézséggel küzdő gyermekek száma. A magatartászavarokat egyik hallgatónk (Horváth, 2005: 43) öt osztályban vizsgálta, az alábbi eredménnyel: Osztályok Magatartászavaros (fő) Ebből tanulási nehézséggel küzd (fő) 5. osztály osztály osztály osztály osztály 5 3 A táblázat azt tükrözi, hogy a magatartászavarok általában - az alacsonyabb osztályokban magasabb arányban (kb. 25%), míg a felsőbb osztályokban alacsonyabb (kb. 15%) arányban képviseltek, a tanulási nehézségek nagyjából a 15% körül mozogtak 2005-ben. A serdülőkor (12-18 életév) fejfájást okozhat a gyermekeknek és szüleiknek, illetve nevelőiknek egyaránt (Szekszárdi, 2000: ). Sok a bizonytalansági tényező. A 6

7 változások tömkelege zúdul a fiatal nyakába. Érzékeny és sérülékeny. Érzelmei erőteljesen hullámzanak. Igyekszik önállósulni és keresi szexuális önazonosságát. Mivel a kicsik világában már nem érzi jól magát, a felnőttek még nem fogadták be, erőteljesen kortársaihoz csapódik. Szocializációs zavarai főképp az esetleges elmagányosodásból, a szülő-gyermek kapcsolat elégtelenségéből, értékvesztésből (egzisztenciális vákuum), céltalanságból és iskolai nehézségekből adódhatnak. Sokat árthatnak az iskolai konfliktusok, de a szabadidő szervezetlensége, nem különben a diszkó, ahol a kábítószerrel ismerkedhet, vagy a tévé, ahol agresszivitást tanulhat, és amely olyan igényeket táplálhat benne, melyeket eltévelyedés (deviancia) nélkül nem képes a serdülő kielégíteni. Felmérésem (Teleki, 2000³: 20-31) világosan kimutatta, hogy serdülőink fő szabadidős foglalkozása a céltalan bolyongás és tévénézés. A tévében inkább a thrillert és akciófilmeket nézik, és nem a komolyabb programokat. A rossz társaság is elragadhatja a serdülőt. A konfliktuskezelés alapelve: Elfogadni másokat. Hogy kapcsolatba tudjunk lépni másokkal, ahhoz önmagunkról s a másik személyiségről nyert benyomásainkat is pontosítanunk kell. Ehhez önismeret, kíváncsiság, a beleélés és az együttérzés képessége, s a kölcsönös megbecsülés és bizalom kell, amely a kapcsolattartás eszköze. (Gabnai, 1993: 12) Ennél akár a családban, akár az iskolában, vagy bármely gyermekközösségben segítséget nyújt minden olyan játékos emberi megnyilvánulás, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. A dramatikus folyamat kifejezési formája: a megjelenítés, az utánzás. Megjelenítési módja: a fölidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció. Eszköze: az emberi és a zenei hang, az adott nyelv, test, a tér, és az idő. Tartószerkezete pedig a szervezett emberi cselekvés. Ilyenek a játékok a szerep- és helyzet-, egyszóval a drámajátékok, amelyek az emberépítést célozzák, feladatuk a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. (Gabnai, 1993: 14) Ezzel segítjük a konfliktuskezelést és az erkölcsi szocializációt is. A szocializáció szempontjából a szülők és más szocializációs tényezők hangsúlyozott feladata ebben az életszakaszban: 1. Folytonosan informálódjanak a serdülő társas kapcsolatairól, konfliktusairól. 2. Mellőzzék az erőszakos beavatkozást. Fontosabb a jó családi, iskolai légkör ápolása, és a dolgok alapos megbeszélése. 3. Nagyon sokat használhat a szülő-szülő, valamint a szülő-iskola jó, támogató kapcsolata. 4. Helyes utat - a barátságra, művelődésre, szórakozásra, beszédre és általában a viselkedésre - a szülő és az iskola, valamint a serdülő közvetlen környezete mutat. Hangsúlyos az együtt végzett foglalkozás: múzeum-, színház-, templomlátogatás, olvasás, tanulás, kirándulás stb. Segíthetnek a fejlesztő táborok, vagy a cserkészet, esetleg más ifjúsági szervezetek. 5. Ha a serdülő már a tűzzel játszik: alkohollal, kábítószerrel próbálkozik, gyanús ügyleteket bonyolít, viselkedése kérdéses stb., a bűvös kört meg kell szakítani a gyermek védelmében főképp értelmes tevékenységek felé irányítva (Rácz, 2001: 30) serdülőinket. A fiatal felnőttkor (18-30 év) fő jellemzője az intimitás keresése, igaz, hogy társadalmi célja a pályaválasztás és házasságkötés is. Ebben a korban végzik be fiataljaink az iskoláikat és próbálnak munkahelyet és házastársat keresni. Most hozza létre a saját családját és beépül munkahelyi közösségébe. Mindkettő nagy energiát igényel. Ugyanakkor a jó párválasztástól és az érett pályaválasztástól függ a fiatal felnőtt sikeres, tisztességes, erkölcsös életvitele. A fiatal felnőtt eredményes szocializációja megbukhat azon, hogy túlságosan függ szüleitől, de azon is, ha elhamarkodottan választ magának házastársat, nem talál megfelelő munkahelyet, és az új életkezdéshez nem jut kellő lakáshoz. A pár- és hivatásválasztásban, valamint a házasságban hajótöröttek, eltévelyedett (deviáns) életútra léphetnek, pl. az alkohol rabjaivá válnak. Segítségre szorulnak a család, a környezet és a társadalom részéről. A felnőttkor (30-62), a szocializáció szempontjából szinte állandó kihívásokkal áll elő: házasságkötés, összemelegedés házastársával, lakásépítés, gyermekvállalás és gyermeknevelés, szakmai előrehaladás, stb. A közvélemény nem kedvez a házasság stabilitásának, szinte 7

8 divat a válás. A lakásépítés pénzügyi megoldása már művészet. Az alacsony gyermekvállalási kedv fertőző betegség hazánkban. A gyermeknevelés nagy anyagi és szellemi energiákat követel, ugyanakkor, állandó változásra készteti a szülőket, mert alkalmazkodniuk kell az óvodához, az iskolához, a gyermek serdüléséhez, gondoskodni kell gyermeke iskoláztatásáról. A szakmai előrehaladás nem ritkán kerül összeütközésbe a szülőszereppel. Hűvösvölgyi Ildikó színésznő, interjújában így vall erről a feszültségről: Bennem is sokszor harcol a színésznő és az anya, végül azonban majdnem mindig a család javára billen a mérleg. Bemutatók és pofafürdők helyett szívesebben tanulok a gyermekeimmel, segítek a férjem munkájában, vagy éppen főzök, takarítok, vasalok (Válogatás, 1999/4: 7). A felnőtt egyén erkölcsi szocializációját megnehezíti az igények, szükségletek, és a lehetőségek közötti feszültség. A korszellem a horizontális gondolkodást sugallja a vertikálissal szemben. Viszont a vertikumban való gondolkodás mindig egyszerűbb, hiszen az adott jelenvaló lét eseményeit tradicionális összefüggéseiben láttatja, míg a horizontális megjelenésmódban a ránk zúduló információdömping és az élet alapvető versenyhelyzete miatt a különböző értékű események mellérendelten jelennek meg (Garaczi, 2003: 192). A vertikumban gondolkodó ember keresi az összefüggéseket. A józan megfontolás és a jövő mérlegelése nélkül nem bocsátkozik pl. szexuális kapcsolatba. Míg a horizontálisan gondolkodó akár adócsalást is elkövet, hátha nem derül ki turpissága. Mindenki ezt csinálja! érvvel. Az élet dele ( életév), igazából a felnőttkor egy igen jelentős szakasza a szocializáció szempontjából. Ezt a kort erősen meghatározza egyrészt az érvényesülés és bizonyítás vágya, másrészt a személyiség (a tudatos és tudattalan, vallási és profán, családon kívüli és családon belüli tevékenység stb.) egységesülése (integrációja). Amennyiben ez az integrációt Jung szerint (Jung, 1996: 11, 30-31, 60) még a keresztény alapelvek sem segíthetnék a csalódás zsákutcába vezeti az egyén szocializációját. Fromm is hangsúlyozza a természetfelettit (transzcendencia-szükségletet) (Fromm, 1993: 69), mint az ember legalapvetőbb igényét, ami öntudatának tényében gyökerezik. A személyiség szocializációját akadályozó tényezők robbanást válthatnak ki az élet delén: elválik, és egészen fiatallal házasodik, alkoholba temetkezik, csak a munkájának él megfeledkezve családról, gyermekről, egészségről, szórakozásról. Közismert, hogy az infarktus-veszély komolyan fenyegeti szorgalmas népünk különösen férfi tagjait. Jung még az idegösszeroppanás veszélyét is sejteti ebben az életkorban. Az időskor (62-től), illetve a korosodás a szocializáció sajátságos életszakasza, amely szembesíti az egyént egyrészt az élet végtelenségével unokáiban, másrészt az élet mulandóságával saját szülei halálában és részben saját betegségeiben. Ennek a kornak sajátja a szocializáció a nyugdíjas életvezetésre is. Nem mindegy, hogyan készül fel az egyén saját nyugdíjaztatására. Megalkotja-e nyugdíjas életprogramját, vagy belevesz a semmittevés ürességébe. E kor feladata a teljes beérés, a múlt és a jelen egységesítése (integrálása) a jövővel: megtalálni a megfelelő családi, nagyszülői életvezetést, sőt megbarátkozni a mulandósággal. Az egységesített (integrált) személyiségek, a boldog öregek. Ellenkező esetben megszületik a panaszkodó, kiállhatatlankodó vénember. A boldog öregség helyett vár a személyre a magány, az elkeseredettség, a beszűkülés. Nagyanyám 95 éves korában, aktív tevékenységének áldozataként halt meg. Integrálódott személyiségként, vidáman és boldogan élt. Napjait szentmisével kezdte, és rózsafüzérrel végezte. Közben végiglátogatta öt gyermekét. Minden családnál elvégzett valamit: ellátta az unokákat, takarított, főzött, állatokat etetet stb. Egyik esős napon, éppen az etetést látta el, amikor megcsúszott, és elesett úgy, hogy forgóját törte. 8

9 1.2. A szocializáció közegei Az elsődleges szocializáció intézménye a család, míg a másodlagos szocializáció az óvoda, iskola, gyermek és ifjúsági központ, cserkészet, munkahely, szórakozóhely, a média stb. hatására történik. A családban lezajló szocializáció szempontjából fontos, hogy a gyermek meghitt családi körben nevelkedjen. A családi és házassági tanácsadók (Reader s, 1988: ) a jó szocializáció szempontjából a családi élet hat ismérvét állapították meg: (1) Felelősség minden családtag iránt. (4) Meghitt nyíltság és bizalom. (2) Számtalan együttes családi élmény. (5) Erkölcsi tartás és következetesség. (3) Elismerést ad és kap minden családtag. (6) Konfliktustűrő képesség. Mindez természetesen elsősorban a két szülő jellemzője, de a gyermekek is fokozatosan belenőnek ebbe a rendszerbe. Lényegesnek mondható továbbá, hogy ki áll a család középpontjában. Eszerint: Három családtípus lehetséges: felnőtt-, gyermek- és fejlődésközpontú. Családtípus Központban áll Nevelésmód Eredmény Autokrata önkényes Felnőtt - szülő Önkényes: tilt, parancsol, Becsületes, szorgalmas, Autoritarian fenyít de rideg ember Lessez-faire ráhagyó Gyermek Ráhagyó: erőtlen, hanyag Nehezen alkalmazkodó, Permisszív Demokrata fejlődésköz-pontú Autoritatív Szülő és gyermek vagy elhanyagoló Tekintélyelvű: együttműködő, kiegyensúlyozott esetenként bűnöző Kiegyensúlyozott egyéniség Baumrind (Baumrind, 1971: 1-103) a szülők nevelési taktikája szerint osztályozta a családot. Eredménye lényegében megegyezik Gansszal, de az elnevezés más. Baumrind önkényes (authoritarian), ráhagyó (permissive) és irányítottan együttműködő (authoritative, tekintélyelvű) családról beszél (Teleki, 1997: 6-23). Az irányítottan együttműködő, fejlődésközpontú (autoritatív) család képes öntudatos és felelősségteljes egyéneket nevelni, azaz pozitív szocializációt biztosít, időtálló elveket és megbízható értékrendet közvetít, bensőséges érzelmi légkört teremt. A felnőttek, példaképek. Minden családtípus hivatása, hogy tagjait boldoggá tegye, ami nem mindig sikerül. Egyik hallgatóm (Ratku, 2010: 36) vizsgálta a szülők érzelmi állapotát, a következő eredménnyel: 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% A szülők érzelmi állapotának alakulása 2 hét adatai alapján Vidám 2. Álmos, aluszékony 3. Bánatos 4. Kiborult, magán kívül van 5. Izgatott, feldobott 6. Zaklatott, feldúlt 7. Bűntudata van 8. Boldog 9. Ellenséges 10. Magányos 11. Szomorú 12. Boldogtalan 13. Dühös 14. Szorongó. 9

10 A serdülők érzelmi A gyerekek érzelmi állapotának alakulása 2 hét állapota pedig így alakult: adatai alapján 1. Vidám 2. Álmos, aluszékony 90% 3. Bánatos 80% 1 4. Kiborult, magán kívül van 70% 5. Izgatott, feldobott 60% 6. Zaklatott, feldúlt 50% 7. Bűntudata van 40% Boldog 30% 9. Ellenséges 20% Magányos 10% Szomorú 0% Boldogtalan Dühös 14. Szorongó A család és tagjainak élete napjainkban nem zökkenőmentes: sok gyermeket egyetlen szülő nevel, a szülők a gyermek születése után nagyon hamar visszamennek munkahelyükre, s a kicsi bölcsödébe, idegenek kezébe kerül. Ezen kívül sok az eltévelyedett (deviáns) viselkedés a családokban is: erőszak, szexuális visszaélés. Az alkoholizmus szedi áldozatait. A gyermek elsődleges szocializációs tere megtépázott, segíteni kell a szocializációt. A másodlagos szocializációs tényezők között jelentős helyet foglal el a kortárscsoport, a hasonló korú gyermekek baráti alapközösségei. A gyermekek 4-5 éves koruk után idejük jó részét ebben a közegben töltik, társaiktól is tanulnak. Első helyen áll a testvérkapcsolat, miközben a gyermek saját nemzedékének tagjaként éli meg, fogadja el és közreműködik testvérével. A testvérviták alkotóak: Abban a bosszúszomjban és kiszámítottságban, amellyel a gyermekek testvéreiket kínozzák, nemcsak azt figyelhetjük meg, hogy a konfliktus felfedi a megértésre való igen korai képességet, hanem azt is látnunk kell, hogy az összetűzéseknek olyan érzelmi hajtóereje van, amely maga is fejleszti ezt a megértést (Dunn, 1990: 39). Egyéniségüket, különbözőségeiket és identitásukat gyermekkoruk testvérvitáiban fejlesztik a gyermekek. Igazolják ezt az ikerkutatások is (Köcski, 1996: ). A testvérek szerepjátékai (pl. papás-mamás, orvos-beteg) hozzák legközelebb a gyermek számára a felnőttek és a saját világuk közötti különbségeket, de azokat a hidakat is megmutatják, amelyeken keresztül kapcsolatba hozható ez a két világ. Kortárscsoportra hatványozottan szüksége van az egyedül nevelkedő (egyke) gyermeknek, ahol a gyermek felkészülhet a másik emberhez való alkalmazkodásra és a felnőtt szerepek vállalására. Minden gyermek számára fontosak a játszótársak, óvodai, iskolai csoporttársak. A baráti szálak szövögetése lényeges. Elmaradása egy életen át hiányként jelentkezik. A fiúk vagy lányok baráti csoportjában gyakorolják a lojalitást és az intimitást: a másik elismerését, az elkötelezettséget, a kölcsönös megértést. A barát beleéli magát barátja helyzetébe: együtt örül és együtt sír, együtt küzd, és együtt szorong. Ez a kapcsolat fejleszti fiataljaink önbizalmát, növeli biztonságérzetét. A kortárscsoport különös hangsúlyt kap a serdülés korában, de jelentős a szerepe egész életünkben: a munkahelyen és egyéb környezetben. A serdülőkre jellemző (18-19 éves korukig) az ugyanazon neműek csoportjához tartozás igénye. A fiúknál a fizikai erő, a bátorság és ügyesség vezet. A lányok csoportja a szépségre helyez nagy súlyt. A fiatalok bandái sok hasonlóságot mutatnak: védenek, támadnak, tüntetnek Fontos gyakorlóterei ezek a fiatalok szociális érzéseinek. Nevük is kifejező. Gondoljunk a Pál utcai fiúkra. Gyakran adnak egymásnak fedőnevet, becenevet. Az óvoda és az iskola is jelentős szocializációs színtér. Magyar óvodáinkban jól képzett pedagógusok fejlesztik gyermekeink minden képességét: értelmi, akarati, érzelmi, esztétikai, mozgásos adottságait. Lényeges, hogy a nevelő intézet és a család között jó kapcsolat alakuljon ki. Az iskola, különösen az általános, nem arra hivatott, hogy a gyerekeket élő 10

11 lexikonokká varázsolja, feladata inkább az, hogy szerettesse meg a feladat-teljesítést, a munkát, teremtsen egyensúlyt a munka és a pihenés között. Baj, ha a gyermekek megutálják az iskolát, nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget jelenük vagy jövőjük szempontjából. Különösen szükséges, hogy az iskola első évei képezzenek átmenetet az óvoda és az iskola között. Nem feladata az iskolának a gyermekkor megszűntetése. Úgy is gyorsan elröppen az a néhány gyermekév. A komoly iskolai tudományos munka a középiskola, különösen a felsőoktatás feladata, az általános iskola csak ennek megalapozása. Ám a középiskola sem tudósképző. Az egyik hallgatóm 2010-ben végzett felmérést középiskolájában. A kérdés: mik a fő motívumai a mai középiskolásnak? Meglepő és szomorú az eredmény: Az egyedül jelentős motívum a jegy, az osztályzat. Elgondolkodtató, hogy miért nem fontos a tudásszerzés, a tanulás és a közös tevékenység öröme stb. A média, tömegkommunikációs eszközök (sajtó, rádió, tévé stb.) szerepe vitathatatlan a szocializáció esetében (Mérei, 1978: 111). Egyrészt az újságok, folyóiratok, könyvek, rádió, televízió, filmek, zene révén rengeteg információra és élményre tehetünk szert, másrészt rombolóan eláraszthat bennünket a pornográfia, az erőszak és agresszivitás. A képernyők (tömegmédia és elektronikus média) elözönlötték a világot. Számos családban több képeslap is jár, már 2-3 televízió is van ban több mint 220 millió, 2000-ben egymilliárd számítókép befolyásolta használóit, és formálta véleményüket (Manning, 2001: 246). Durkheim már 1915-ben (Durkheim, 1961) kihangsúlyozta, hogy a kollektív tudatot jelképek megjelenítésével erősítjük. Ezek tükrözik a társadalmat és meghatározzák az egyének beágyazódását a közösségbe. A kódok, a sávszélesség és a darabokból összeállított egész határozzák meg a valóságot, legyen az igaz, vagy hamis (Negroponte, 1966: 60-61). A képernyő az eredetit meghamisíthatja, sőt az igazságot hazugságként mutathatja be (Goffman, 1974: 8). Az én és a másik létét és kapcsolatát a józan ész, és a cselekedetek szabályozták, minősítették. Napjainkban, már az én a képernyőknek köszönhetően nem teljesíti egységesítő (integratív) szerepét, illetve darabokra hullik, a társadalmi kapcsolatok kuszák, beágyazatlanok (Giddens, 1990: 53). További szocializációs tényezők pl. a munka és a szomszédság. A munka emberformáló ereje közismert, akár üzemben, akár otthon dolgozunk. Sajnos a szocialista rendszer rejtett munkanélkülisége leszoktatta népünket a munkaszeretetről. Részben azért, mert nem volt méltósága a munkásnak és a munkának (a bérben sem jelent ez meg!), másrészt azért, mert nem volt elégséges munka. Bezzeg a külföldön végzett munkában jeleskednek polgáraink, mert foganatja van a munkának, és a munkás is megbecsült, ha lelkiismeretes, erkölcsösen végzi feladatát. Idehaza, még mindig általában más a helyzet: Az egyik parkban 2 kertész a szerszámaikról ítélve üldögél ( ), eszközeiket kézbe sem veszik, majd megunják a tétlenséget, elhagyják a munkahelyet, de még félóra múlva sem térnek vissza. Megfigyelésem másik két alanya padfestő. Többet álldogál, beszélget, mint dolgozik. Egy óra alatt ketten egy parkpaddal sem készülnek el, pedig csak egyszer kellett lefesteni. A szomszédság, a szociális környezet meghatározó. Nem mindegy milyen közegben élünk: falun vagy városon, a budai hegyekben, vagy egy hátrányos lakótelepen. Városon idegesebbek az emberek, kapcsolataik ziláltabbak, mint falun. A lakótelep lakóinak magatartása több problémától (válás, alkoholizmus) terhelt, mint a kertes házakban élőké. A szocializációt és hatását ecseteli Dorothy Law Noltte: Ha egy gyerek c. verse: Ha a gyerek szidalmakban él, Megtanulja, az ítélkezést. Ha a gyerek haragban él, Megtanulja, a harcot. Ha a gyerek félelemben él, Megtanulja, a rettegést. Ha a gyerek szánalomban él, Ha egy gyerek megértésben él, Megtanulja, a szeretetet. Ha egy gyerek helyeslésben él, Megtanulja, magát szeretni. Ha egy gyerek elismerésben él, Megtanulja, hogy jó, ha célja van. Ha egy gyerek önzetlenségben él, 11

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus

Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában. Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus Kapcsolatok a gyulai Idősek Otthonában Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus A kötődés önálló motivációs bázissal rendelkezik és törzsfejlődés során a csecsemő/gyermek túlélésének biztosítására alakult

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend Tanmenetek Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36) terveztük meg a NAT és a kerettanterv tartalmainak megfeleltetett témákat. Mivel az egyes nevelési témák évfolyamonként visszatérnek, mindig az osztályhoz

Részletesebben

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított)

A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Popper Péter - Hegedős T. A. Feuer - Lajti Glauber: A deviáns veszélyeztetettség prognosztikai skálája (módosított) Illyés Sándor (szerk): 1988. Veszélyeztetettség és iskola, Tankönyvkiadó, Budapest c.

Részletesebben

Deviancia és medikalizáció

Deviancia és medikalizáció Deviancia és medikalizáció A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. Különböző országokban és korokban

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Életkorok rekreációja

Életkorok rekreációja Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT?

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Idézet "A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 12. B szakközépiskolai osztály 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék A felnőtt tanuló néhány jellemzője és a tanulás eredményessége

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás Elekes Zsuzsanna: Kábítószerek és kábítószerfogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

A WALLA JÓZSEF ÓVODA A WALLA JÓZSEF ÓVODA Mottónk: Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (kínai bölcs mondás) ÓVODÁNK TÖRTÉNETE: Walla

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben 3. előadás Viselkedés családon belüli kortársközegben A társadalom és a társadalmi változások minden korban befolyásolják a nevelés és az oktatás uralkodó felfogását, illetve gyakorlatát. A rendszerváltás

Részletesebben

A 2011/12. tanévben felmértük a tanulók lelki, életmódi tényezőit az Achenbach féle és egy életmódi kérdőívvel. A felmérésben 154 tanuló vett részt.

A 2011/12. tanévben felmértük a tanulók lelki, életmódi tényezőit az Achenbach féle és egy életmódi kérdőívvel. A felmérésben 154 tanuló vett részt. /. tanév A /. tanévben felmértük a tanulók lelki, életmódi tényezőit az Achenbach féle és egy életmódi kérdőívvel. A felmérésben tanuló vett részt. Megállapítások: A 9. évfolyamból az Achenbach kérdőív

Részletesebben

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés A szexualitás és a társadalom A szexualitás kultúrtörténete. Szerelem, szex, házasság és család szerepe, történelmi változásai. Szexualitásról való társadalmi diskurzus Dr. Forrai Judit. I. Alapvető szükségletek

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra November - A függőség elleni küzdelem hónapja Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség 40-60

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben