MÁTYÁS BEVÉTELEI. Mátyás üvegserlege, velencei munka

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÁTYÁS BEVÉTELEI. Mátyás üvegserlege, velencei munka"

Átírás

1 MÁTYÁS BEVÉTELEI Mátyás üvegserlege, velencei munka A MILÁNÓBA KÜLDÖTT MAGYARORSZÁGI KÖVET, Francesco Fontana május 10-én Páviában átadta Mátyás megbízólevelét. Az ünnepélyes ceremónia után az itáliai származású orvos elmondta, hogy ura, a magyar király mekkora jövedelmekkel rendelkezik. Az utókor szerencséjére egy igen szorgalmas milánói kancelláriai alkalmazott, Cicco Simonetto lejegyezte Fontana beszámolóját. Eszerint Mátyás bevételei a következők voltak: Először a falusiak házai után egy dukátot behajtva évente dukát rendes jövedelme van, nem számítva a taxát, amely rendkívüli és amelyet évenként hol egyszer, hol kétszer és háromszor vesz meg háborúk szerint, s amely taxát any - nyiszor kell megszorozni, ahányszor kivetik, tehát a rendes bevétel dukát. Továbbá a sókamarákból dukát, továbbá az arany- és ezüstbányákból dukát, továbbá a vám, amit az országból kivitt áruk, mint amilyen a ló, ökör és bőr után fizetnek dukát... Fontana adatai szerint Mátyás évi jövedelme dukát volt, ami ugyan annyi aranyforintnak felel meg. Bevételei két fő forrásból származtak: az adókból és a mo - no póliumokból. A régi és az új elnevezésű kamara haszna adó Mátyás korában öt jobbágyporta után egy aranyforint volt. (1468 óta száz új ezüstdénár ért egy aranyforintot. Az új pénz verésére azért volt szükség, mert a reformok előtt Mátyás is előszeretettel nyúlt az egyik jól bevált jöve - de lem szerző módszer hez: a pénzrontáshoz. Az aranyfo - rin tot viszont Magyarországon sem Mátyás, sem más királyunk nem rontotta a középkor folyamán!) Ez, va la - mint a rendkí vüli adók jelentették a királyi kincstár bevételeinek döntő többségét. A rendkívüli adókat szintén a jobbágyoktól szedték, hiszen a nemesség és az egyháziak a középkorban adómentességet élveztek. Ugyancsak men - tesültek a fizetés alól a nagyon szegények, a földesúri szolgá latban lévők, akik uruk házában éltek, valamint a béresek és a cselédek. Mátyás ugyan kísérletet tett az egytelkes és az egyházi nemesek megadóztatására, de akarata a birtokos nemesség ellenállásán megbukott. A regálék: a sóbányák, a bánya- és pénzverőkamarák, a harmincad szintén jelentős összeghez juttatták Mátyást, de elmaradtak a királyi felségjogon besze dett adók összegétől. A beszámolót olvasva szembetűnő néhány bevételi tétel hiánya, amelyekről vagy a magyar követ nem tett említést, vagy Simonetto mester nem tartotta ér demesnek lejegyzésüket. Ezek a kiváltságos népek az erdélyi szászok adója, az erdélyi románok ötvenede és a székelyek ökörsütése, amit azonban csak a király koronázása, há zas ságkötése és első fia születése alkalmából kellett fizetni, valamint a városok, a zsidók adói és a koronajavak bevételei. Módosítva Fontana feljegyzését, Mátyás bevételei a következők voltak: 67

2 MÁTYÁS BEVÉTELEI BEVÉTEL FORINT Kincstári adó és segély Szászok adója Szabad királyi városok adója Zsidók adója 4000 Ötvened adó (erdélyi románok) 2000 Sójövedelem haszna Pénzverő- és bányakamarák Koronavám Összesen A táblázatban szereplő összegek csak becslések, hiszen számadáskönyvek hiá nyában pontos adatok nincsenek. Hallgatnak a források a telekkatonaság megvál tása fejében fizetett hadiadó összegéről is. A megyékben megtartott nádori közgyű lések elhagyásáért ugyancsak bevételhez jutott a kincstár. Ez egy kis magyarázatra szorul. A nádor feladatai közé tartozott, hogy vidékre kiszállva, egy vagy több várme gye nemeseivel tartott közgyűlésen a legkülönfélébb ügyekben ítél kezzen. A ná dor és kíséretének eltartása viszont a megyét sújtotta, és hogy ez nem kis teher lehetett, mi sem bizonyítja jobban, mint a me - gyék reagálása a király javaslatára. Mátyás ugyanis kijelentette: kész lemondani a gyűlések megtartásáról, ha ennek fejében külön adót kap. A magyar nemességről soha nem lehetett elmondani, hogy örömmel fizetett volna bármiért is, de az uralkodó ötletét több megye azonnal elfogadta. A fen ti két bevételi forrás nagyságát rendszertelen kivetésük miatt éppen úgy nem lehet megbecsülni, mint az egyháziak adóztatására időn ként tett kísérletekből beszedett összeget. A jubi le umi búcsúpénzekből és az egyházi vacantiából származó jöve del - mek szintén hiányoznak Fontana feljegyzé séből. Ez utóbbi azt jelentette, hogy a betöltetlen egyházi javak (érsekségek, püs - pökségek) bevételeit az új egyházi vezető kinevezéséig a király használhatta fel, ezért vált rendszeressé az országban, hogy püspökségek évekig főpap nélkül maradtak. Jelentős összegeket könyvelhetett el a kincstár a külföldről kapott segélyekből is. A pápaság és Velence forintot küldött Magyarországra. Igaz, nem rendszeresen és egyenlő elosztásban, de ez az forint mégiscsak a királyi bevételeket növelte 1459 és 1476 között. Számottevő jövedelmi forrást jelenthetett a meghódított tartományokból Morvaország, Szilézia, Lausitz, Alsó-Ausztria beszedett adó, ami évi átlagban közel forintra rúghatott. Igaz, ezeken a területeken Mátyás csak az 1470-es évek közepétől adóztathatott intenzíven, nem beszélve arról a ki nem mutatható, de nem jelentéktelen haszonról, amit a sarcolások, a hadiszállítási A 72,5 cm magas Mátyáskálvária gótikus és reneszánsz stílusjegyeket egyaránt tartalmaz. 219 igazgyöngy, számos drágakô, finoman megmunkált apró szobrok és zománcképek díszítik A kálvária aranytalapzatán Merkur képében a megrendelô Mátyás királyt is megörökítette az ötvösmûvész kötelezettségek hoztak a kincstárnak, hiszen ezek mind Mátyás udvarának bevételeit növelték. A királyi kincstár bevételei tehát és forint között lehettek. (Egyszeri adókivetés esetén az első adat ér - vényes, de ha két alkalommal szedték be a pénzt, a második összeg tűnik reálisnak. Úgy vélem, hogy a magyar király be vé - telei egyes években akár a forintot is elérhették. Nem véletlen tehát, hogy a Magyarországon járt bajor származású Hans Seybolt lelkendezve beszélt Mátyás gazdagságáról, a királyi kincseskamráról:...hosszúsága száz, szélessége hu - szon öt láb, boltíves mennyezete nyolc magas oszlopon nyug - szik. Művészi aranyterítők, egyéb drá gaságokkal együtt voltak ott láthatók. Nyolc pohárszék is állt ott gazdagon megrakva pompás edényekkel és üvegtárgyakkal. Közülük csak egyet akarok bemu tatni. Azt választom, amelyik az egyik oszlop köré négy szögben volt építve. Mindegyik oldalát hosszában har minc egy csigadísz ékesítette, négyszer tizenegy, összesen tehát negyvennégy polca volt, mindegyik drágaságokkal dúsan megrakva. Előtte hat színezüst, fél ember magasságú kenyérdagasztó állt, mindegyik száz márkánál többet ért. Mellettük egy finom mívű serlegen sok képben ábrázolt egyiptomi kivonulást bámultam meg. Értéke ötszáz márka lehetett. Ott állt még két akkora ezüst egy szarvú is, mint egy középmagas paripa... Soknak vagy kevésnek számított Mátyás jövedelme Európa többi uralkodójá hoz mérve? Összehasonlításul érdemes né - hány korabeli ország évi bevételeinek összegét felsorolni: Francia országban XI. Lajos trónralépésekor (1461) az éves bevétel magyar forintra átszámolva , míg halála évében (1483) volt. A velencei köztársaság évi jövedelme dukátot tett ki, az Oszmán Birodalomé 1475-ben dukátot. (A dukát hozzávetőlegesen annyit ért, mint az aranyforint.) Mátyás jövedelme azonban nemcsak a nemzetközi összehasonlításban bizonyult kevésnek, hanem a magyarországi kiadásokra is csak szűkösen lehetett elég. Ha csak arra gondolunk, hogy egy zsoldos lovas katona havi bére 3, egy gyalogosé 2 forint volt, akkor a lovasból és 5000 gyalogosból álló fekete sereg évi zsoldja forintra rúgott. És ekkor még nem számoltuk az udvar tetemes fenntartási költségeit, nem kapták meg pénzüket a diplomaták, és még egy dénárt sem fordítottak a kultúrára. Aranyserlegek. Mátyás esküvôjén az uralkodó asztala elôtt fölállított pohárszék [ ] kilenc polcán ötszázhatvan aranyozott ezüstserleg, billikom és kupa állott 68 69

3 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM A nemesség WERBŐCZY ISTVÁN nem sokkal Mátyás uralkodása után, 1517-ben az ország szokásjogát összegyűjtő munkájában, a Hármaskönyv- ben a nemességről a következőképpen ír: Nemesek nek neve alatt pedig érteni kell e helyen általában az összes főpapokat, a zászlósurakat, a többi országnagyokat és ezen mi országunk más vitéz lő rendeit, kik (mint föntebb említett) a sza bad - ságnak egy és ugyanazon kiváltsá gá - val vannak felruházva. A nemeseket előzetes idézés és törvényes ítélet nélkül a tettenérést nem számítva nem le he tett letartóztatni, csak a tör vé nyesen megkoronázott királynak tartoztak engedelmességgel, joga ikkal, bevé tele ikkkel szabadon ren delkezhettek, adót és vámot sem kellett fizetniük, cserében viszont az ország védelmében katonáskodtak. Abban az esetben, ha az ural kodó a jogaikat nem tartaná be, ak kor ellen állhattak anélkül, hogy a hűtlenség vétkében elítélnék őket. Az egy és ugyanazon nemesség elve azonban csak jogi értelemben jelentett egységet. Óriási gazdasági, politikai és életmódbeli különbség volt pél dá - ul az egytelkes parasztnemes, a te he - tős földbirtokos és a több tucatnyi jobbágyfalut birtokló mágnás között. Az arisztokrácia AZ ARISZTOKRÁCIA TÁRSA DA LOM BAN elfoglalt kiváltságos helyzete a származáson túl, a nagybirtokon alapult. A birtok = hatalom képletét Magyarországon mivel nem tudni, hogy egy-egy faluban mennyi volt a termelésben részt vevő jobbá gyok száma, a vár = hatalom kép - lettel lehet meghatározni. A Mátyás-korban a várak fele mintegy fölött a mágnások rendelkeztek, a hozzájuk tartozó falvak, mezővárosok behálózták az országot. Corvin János herceg 1490-ben 30 vár, 17 kastély, 49 mezőváros és 1000 falu birtokosaként az ország legvagyonosabb emberének számított. A Garai család nádori ágából származó főúr, Garai Jób örökölt földjein 1478-ban 2516 jobbágycsalád gazdája volt, közel ember élt azokon a bir- Werbôczy István címere, mellette Werbôczy István Tripartituma, A nemes Magyarország szokás jogának hármaskönyve a nemesek jogait foglalta rendszerbe Az ún. Corvin-szarvserleg magassága 50 cm, a fedél csúcsán páncélos lovag áll. A serlegben szent olajat tartottak tokain, amelyek már a 14. század végén is a család kezén voltak. (Garai ennél jóval több birtokkal rendelkezett.) Az arisztokrácia tagjait az ország igazi bárói (veri barones) névvel említik az oklevelek. Ez nem számított örökletes címnek; a kifejezés az uralkodó által országos méltóságra emelt nemesekre utal. Mátyás korában azokat számították közéjük, akik a királyi tanács ülésein hivatalból jelentek meg. Ezek a következők voltak: a nádor, az országbíró, a tárnokmester, az erdélyi vajda, a székelyispán (1468-ban egyesítet ték az erdélyi vajdáéval), a szlavón és a macsói bánok, 1460-ig a főkincstartó, a pozsonyi és temesi ispánok az elsőnek említett az 1480-as évek végén kikerül a bárók közül, valamint az udvari méltóságok. Mátyás reális törekvése volt, hogy a legnagyobb birtokosokat ültesse az országos méltóságokba vagy ha nem, akkor a szerényebb vagyonú nemest birtokadományokkal támogatta, hi szen érdekében állt, könnyítette a kor mányzást, ha tekintélyes bárók intézik az ország ügyeit. (Nem is találni köz tük egyet sem, akinek ősei között ne lett volna bárói rangú.) Ezek leszárma zottait gyakran bárófiaknak is nevez ték (a magyar megfelelője: úrfiak), és lassan, megkülönböztetve őket az iga zi báróktól, természetes (barones naturales) vagy név szerinti báróknak (barones solo nomine) hívták őket. Az évi törvény 39. cik - ke lye utal ar ra, hogy ez a ré - teg a többi nemeshez ké pest magasabb státusban van. Az arisztokrácia jogi különválása 1498-ban válik vég le - ges sé. A bu dai ország gyűlésen meg határozták, kik azok, akik a zászlós egyházi férfiakkal együtt hadakozni vagy kato - náskodni kötelesek. Az itt felsorolt, bandérium tartásra kötelezett családok adták a bá rói rendet. A szá - zad ban átlagban családot le he tett a világi nagybirto kosok (bárók, mágnások) közé sorolni. A szám általá - ban nem nagyon változott, de természetesen a famíliák cse - rélődhettek. A mágnások jelen tős udvartartással és állandó rezidenciával renelkeztek, minden bizonnyal a királyi udvart is utánozták. Mátyás uralma alatt tehát az arisz tokrácia ahová csak királyi kegyből lehetett beke - rülni nyitott volt, a bárók és 70 71

4 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM a birtokos nemesség között még nem húzódott olyan erős jogi válaszfal, mint a Jagelló-korban. Hiszen a bárófiak többsége arisztokratának számított, de volt köztük egy olyan csoport, amely az átmenetet alkotta, ezt a kisebbséget sorolták hol az arisztokrácia, hol a nemesség közé. Az elkülönülés gyökerei azonban már 1458 és 1490 között kimutathatóak. A már említett 1459-es törvény, valamint egy igen jelentős külsőség, a vörös pecsét használatának a joga amit Mátyás csak néhány családnak engedélyezett, de a Ja gelló-korban ez lett az arisztokrácia egyik fontos kiváltsága jól mutatja ezt a tendenciát. Az azonban bizonyos, hogy az arisztokráciába bekerült nemesek közül csak azok tudtak gyökeret verni, akik országos méltóságuk mellett nagybirtokosok voltak. A Mátyás-korban hetven - kilencen viselték a bárói méltóságot, de közü lük negyvenhárman vagy maguk, vagy egyik ősük jogán már a király trónra lé pése előtt is országos tisztség viselőként működtek. Természetesen az uralkodó hasonlóan Zsigmondhoz a bárói posztok mintegy felét új emberekkel töl tette be, és ezek egy részéből, a jelentős birtok ado - mányok következtében Magyar ország legtekintélyesebb urai lettek. Ilyenek voltak például a király rokonai (Gerébek és Pongrácok), az erdélyi nemesi családból származó Ongor János, a Szapolyaiak, valamint a Kinizsi és Ernuszt család. Az így kialakult új arisztokrácia azonban semmiben sem gyengítette a régi bárói családok erejét, hiszen a Mátyás korában kihalt ősi famíliák (Szé csényi, Maróti, Töttös) birtokaiból mindkét csoport egyaránt részesült. A mágnások, mivel a váruradalmak közel felét birtokolták, kivételes hatalom ra tettek szert az országban, amit még az is növelt, hogy familiárisaikon keresztül más területek felett is gyakorolhatták ellenőrző szerepüket, így akár a királyi hatalom korlátozására is képesek voltak. Ez azonban döntő többségüknek nem volt érdeke, hiszen elsősorban anyagi téren rá voltak szorulva Mátyásra, mivel birtokaik bevétele pár ezer forint tiszta jövedelemnél csak kivételes esetekben lehetett több. Ugyanis minél nagyobb volt egy nagybirtok, annál kevesebb pénz jutott tulajdonosa kezéhez. Egyrészt, mert az országban szétszórtan fekvő földek védel me és adminisztrációja a jövedelmeket felemésztette, másrészt az arisztokrácia életformája, az udvartartás növekvő költségei, a luxusigények növekedése (ami nemcsak rájuk, hanem a nemességre és a jobbágyságra is jellemző volt, habár náluk inkább a kényelmesebb élet iránti vágy kifejezés jobban fedi a valóságot) egyre csak apasztották az évi bevételeket. Például az esztergomi Szapolyai István, Mátyás király hû hadvezérének sírköve érsekség gazdasági mérlege szerint Estei Hippolit 1488-ban 112 helységnek: 14 mezővárosnak és 98 falunak volt az ura. A nagy területen szétszórva (Pozsony, Gömör, Esztergom és Trencsén megyékben) lévő birtok pénzügyi mérlege: Bevétel ,05 forint 15005,91 forint Kiadás 22568,93 forint ,24 forint Hiány 293,88 forint 560,33 forint Az érsek tehát többet költött, mint amennyit bevételei lehetővé tettek. A hiányt a nagybirtokon belül csak két módon lehetett pótolni: adósnak maradni a familiárisokkal szemben, vagy kölcsönt kérni. Volt azonban még egy lehetőség elsősorban a világi arisztokráciának az anyagi nehézségek azonnali megszünte tésére. Az állami szolgálat. (Az arisztokrácia akkor még nagyon kevéssé kapcsoló dott be a mezőgazdasági áruforgalomba.) A nagybirtokos az állami jövedelmek kezelésével jelentős jogos (és jogtalan) bevételekhez juthatott, nem beszélve arról, hogy mivel ezek adminisztrációját saját embereivel végeztette, állami alkalma zottként, valójában az ország pénzéből fizette familiárisait. Egy esetleges hivatal vesztés viszont azzal is járhatott, hogy a legtekintélyesebb familiárisok kevesell ve ellátásukat elhagyták urukat, jelentősen csökkentve a mágnás befolyását, hiszen a birtok mellett a familiárisok száma és vagyoni ereje jelentette a földesúr hatalmi bázisát. Ezért bizonyulhatott a kormányzati tisztségekből való felmentés jó fegyvernek Mátyás kezében az arisztokrácia hatalmi törekvéseivel szemben. Nem beszélve arról, hogy egy-egy kivételtől eltekintve a nagybirtok nem alkotott zárt egységet, a helységek szórtsága viszont nem tette lehetővé ország résznyi területek esetleges leszakítását. Az arisztokráciával szemben a király elsősorban a nemességre tudott támaszkodni. A nemesség A MINTEGY EGYTELKES ÉS 7000 BIRTOKOS NEMES ugyan jogilag egységes megítélés alá esett, de nemes és nemes között óriási különbségek lehettek. Döntő többségük ugyanis maga művelte földjét, életmódjuk szinte semmiben sem különbözött a jobbágyokétól, sőt ez utóbbiak vagyoni helyzete sok esetben kedvezőbb lehetett, mint a parasztnemeseké. Ez a körülmény a társadalmi mobilitást is elősegítette, hiszen a Mátyás-korban még szokás volt, hogy a nemes leány jobbágy származású férjét és fiaikat a nemességhez sorolták. A király időnként a jobbágyok adójának a felével meg is adóztatta őket, ami jól mutatja: a nemesi társadalom legalján álltak. A parasztságtól eltérően az egytelkeseknek lehetőségük volt a politikába való beleszólásra, igaz, nem országos ügyekben hallathatták hangjukat, hanem csak a megye adott teret politikai ambíciójuknak, ha egyáltalán volt nekik ilyen. A nemesség közel kétharmada tartozott ebbe a kategóriába. A középbirtokos nemességet családnyian lehettek már jobban érdekelte a politika, ami bizonyos szaktudást is feltételezett. A birtokos nemesség egy része járatos volt a magyar szokásjogban, ismereteit királyi hivatal nokként vagy a megye keretein belül kamatoztathatta. Ebből a legképzettebb rétegből kerültek ki az országgyűlések hangadói is, akiknek döntő szerepe lehetett abban, hogy Mátyás törvényei inkább nemesség-, mint arisztokráciapár tiak voltak. Ez annál is érdekesebb, hiszen a középbirtokos nemesség jelentős része, 72 73

5 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM Mátyás király adománylevele Bánffy Miklósnak június 21-én, Budán kiállítva Szécsi Dénes bíboros, esztergomi érsek sírköve. Egyetemet végzett, kánonjogi doktor volt amellett hogy uradalmát maga igazgatta, nagyúri szolgálatba lépett, és mint várnagy, provizor stb. vezette a nagybirtok gazdasági és politikai életét. A főúri szolgálat viszont bizonyos kötelezettségekkel járt. Politikai kérdésekben nyilván valóan a mágnás szava döntött, akinek a megye ispánaként vagy legnagyobb birtokosaként döntő szerepe lehetett az országgyűlési követek kiválasztásánál vagy programjuk kialakításában. Instrukcióit nyilvánvalóan már csak a jövőre való tekintettel is mindegyik követ tanácsosnak tartotta megszívlelni. A nemesség politikai szervezete a vármegye volt, és az országyűlésekre is itt választották meg a követeket. A főispánt a legtöbbször a király nevezte ki a bárók közül, akik familiárisaikból állítottak maguknak helyettest. A nemességpárti törvények és az arisztokrácia fent vázolt politikai befolyása közti ellentmondás feloldását újból a nagybirtok elhelyezkedésének vizsgálata oldhatja meg. Azokban a megyékben, ahol a nagybirtok döntő többségű volt, ott a báró minden további vita nélkül kije lölhette a követeket, de ahol a nemesi birtok dominált, ott a megye közönsége választhatta meg küldötteit. Az ilyen me - gyék ben a főispán nem is mindig tudta saját emberét he lyet - tesének kinevezni habár azt a jogot, hogy az alispán csak a megyebeli nemességből kerüljön ki, 1486-ban törvénybe iktatták, kénytelen volt azt elfogadni alispánként, akit a megye javasolt. Feltehetően az így kinevezett nemes nemcsak ura, hanem társai érdekeit is képviselte. A nemesség már csak azért is a királyi hatalom szövetségesének számított, mert tagjai jelentős társadalmi emelkedést csak a királyi szolgálattól remélhettek vagy az egyháztól, ha valamelyikük a papi pályát vá lasztotta. A nemesi tömegekkel jól lehetett taktikázni, hi - szen abban az esetben, ha az országgyűlésre valamennyi nemest meghívták, valamilyen módon figyelembe kellett venni kívánságaikat. Ennek elsősorban azok a nemesek örültek, akik nem álltak nagyúri szolgálatban, mert nagy tömegben nyomást lehetett gyakorolni a királyra vagy a bárókra. Hozzá kell tenni, a legtöbb alkalommal hiába volt a meghívás, anyagilag képtelenek lettek volna az országgyűlési tartózkodásukat fedezni, ezért a legtöbbször el sem mentek. Az egyházi rend AZ EGYHÁZNAK sokkal nagyobb szerepe volt a politikai életben, mint azt birtokai nak viszonylag alacsony száma ban 360 várból 37 van csak egyházi személy kezén in dokolná. Az egyház esetében nem érvényesül a vár = hatalom elve, és nem is a néhány jelentős püspöki város gazdasági ereje segítette a politika legmagasabb fórumaira, hanem egy több évszázados kiváltság, a tized. Az ország mezőgazdasági ter- 75

6 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM melésének egytizede ugyanis az egyházi rend tagjait illette meg. Érthető hát, hogy míg a világi földesúr birtoka állandó növelésével próbált magasabb bevételekhez jutni, addig az egyházi nagybirtokosnak valójában telje sen közömbös volt, hogy növekszik-e a püspöki (érseki) birtokállomány. Nem Mátyás kori példa, de jól bizonyítja ezt a sajátos helyzetet az egri püspökségi jövedelmek alakulása a Jagellókor elején: 1493 % 1495 % Egyházi jövedelem Ft 87, Ft 66,6 (tized) Földesúri jövedelem Ft 6, Ft 20,5 Egyéb jövedelem Ft 5, Ft 12,9 Összesen: Ft 100, Ft 100,0 A táblázat önmagáért beszél. Bakócz Tamás egri püspök a tizedpénzek nélkül, pusztán mint birtokos, bizony azonnal lemondhatott volna politikai terveiről. A bevételek aránytalansága természetes, hiszen a püspökség földesúri jogon csak 42 hely - ségből szedett adót, míg a tizedet több mint 3000 helységből, mintegy jobbágyporta után fizettek Bakócz embereinek. Nem tarthatjuk tehát túlzásnak Vincenzo Guidotto velencei követ jelentését, aki igaz, Mohács előestéjén, 1525-ben a ma gyarországi püs pök ségek jövedelmét (a horvátországiak nél - kül) forintra becsülte. Az országos ügyekbe csak a főpapságnak volt beleszólása, ők vettek részt a királyi tanács ülésein. A prelátusokhoz a Mátyáskorban a már említett 16 érseken és püspökön kívül néhány prépost tartozott ban 11 főpapi szék volt betöltve. Nyolc főpap végzett egyetemet, közöttük öt kánonjogi doktor is volt: Szécsi Dénes bíboros, esztergomi érsek, Várdai István kalocsai érsek, Bárius Miklós pécsi, Salánki Ágoston győri és Vetési Albert nyitrai püspök. A ma gyar püspöki kar felkészültségének magas színvonalát jellemzi az a tény is, hogy még a felső stúdiumokat nem végzettek között is találni olyan jeles egyéniséget, mint Vitéz János váradi püspököt, a magyarországi humanizmus legfontosabb alakját. A főpapok a lengyel származású erdélyi püspök, Labyszini Máté kivételé vel mind magyar nemesek voltak, négyen közülük az arisztokráciához tartoztak. Szécsi Dénes esztergomi érsek, aki részt vett az interregnum idején a Hunyadi-ellenes ligában, és édesanyja révén Garai nádor unokatestvére volt, az 1450-es években a pápa utasításának eleget téve nagy segítséget nyújtott a belső anarchia felszámolásában. Politikai szerepe ellenére gondoljunk csak Mátyás megválasztásának kö rülményeire elsősorban főpap volt, akinek fontos a ma gyar egyháztartomány hitélete is. Zsinatot tartott, támogatta az obszerváns ferenceseket. A Szécsi által erős kézzel irányított püs - pöki kar annak ellenére, hogy a prelátusok Labyszini Máté kivételével nem támogatták ben a Garai Újlaki-liga Mátyás megbuktatását célzó kísérletét a királyi hatalom kiépülésével egyre terhesebbé vált Mátyás számára, noha szüksége volt a püspökökre. Nem csak katonai és Vetési Albert, nyitrai püspök kazulája Siklós vára az Árpád-házi királyok óta igen jelentôs szerepet játszó Garai család birtokában volt anyagi erejükre támaszkodott, legtöbbjüket hivatalnokként és követ ként foglalkoztatta. Kine - vezésük nem ütközött akadályba, hiszen a konstanzi zsinat (1417) óta a magyar királyok fő - kegy úri joguknál fogva prezentálták a főpapjelöltet a pápának, aki aztán kinevezte a püspököt. Formailag a rendszer így működött, valójában a jelölt a királyi akarat kinyilvánítása után már választott (electus) püspökként élvezhette egyházmegyéje vagyonát. A pápai megerősítés igaz, néha hosszú viták után végül is mindig megérkezett. Szécsit Mátyás csak a koronázás után szorította ki a hatalomból. Amikor ugyanis a király egyesítette a nagyobb és a titkos kancelláriákat, az új hivatal vezetője nem az esztergomi érsek lett, hanem Várdai István kalocsai érsek és Vitéz János váradi püspök. A bíboros-érsek hiába fordult a Szentatyához, hogy ezzel a lépéssel csorbítják az esztergomi egyházmegye jogait, Mátyás nem vette figye lembe a pápa kérését és 1471 között 15 új püspök kinevezésére vannak adatok. Nyol can jártak egyetemre köztük találjuk Csezmicei Jánost, alias Janus Pannoniust is, döntő többségük Itáliában tanult. Most már négy külföldi származású egyházi vezető szolgálta Mátyást: a cattarói Machinensis Miklós modrusi, Fiumei Márk tinnini, a két sziléziai: Beckensloer János váradi, majd egri és Stoltz Miklós váradi püspökök. Változás még az 1458-as helyzethez képest az is, hogy a négy bárónak számító főpap közül csak egy, Bátori Miklós szerémi püspök származik Mátyás előtti régi bárói családból, a többieket már a királyi kegy emelte az arisztokrácia sorába

7 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM A Vitéz János-féle összeesküvés amikor is a magyar egyház feje szembefor dult Mátyással után kinevezett 20 egyháznagynak a feléről kimutatható ugyan, hogy egyetemre járt, de valami - féle fokozatot csak öten szereztek közülük, talán kifejezetten nem is a diplomáért, hanem egy korszerű műveltség megszerzésé ért tanultak. Mátyás továbbra is előszeretettel adományozta a magyar stallumokat külföldieknek. Az esztergomi érseki széket 1474 tavaszán Beckensloer János egri püspöknek adta, akinek kinevezését IV. Sixtus pápa egy év múlva meg is erősítette. A Mátyás egyik nagy tévedésének számító főpap azzal az ürüggyel, hogy Aachenbe készül zarándokolni, 1476-ban meg sem állt Bécsig, ahol III. Frigyes császár szolgálatába sze - gődött. A szökést talán még meg lehetett volna bocsátani neki, de Beckensloer a biztonság kedvéért jelentős pénz összeget és az esztergomi könyvtár több remekművű kódexét is magával vitte. Mátyásnak nem volt szerencséje az esztergomi ér se - kekkel. Szécsi és Vitéz politikai kontrollt jelentettek számára, a sziléziai kegyenc pedig az első adandó alkalommal visszaélt bizalmával. A király most már óvatosabb lett. Az évi szökés óta betöltetlen érseki rangot csak 1480-ban adja Aragóniai János bíboros nak, Beatrix testvérének. A fiatal ember ugyan még csak éppen hogy betöltötte a tizenhetedik esztendejét, de már jelentős egyházi karrier volt mögötte ben bíboros, két évvel később pedig a Szentatya telj hatalmú követként küldi Magyarországra és a szomszédos államokba, hogy az uralkodókat a török elleni harcra buzdítsa. Hiába volt azonban a királyi prezentálás, a pápai meg erősítés nek volt egy óriási akadálya: Beckensloer még élt, és nem mondott le egykori méltóságáról. Hosszú huzavona után Mátyás akarata bizonyult az erősebbnek. Tudta: kérésének IV. Sixtus előbb vagy utóbb eleget fog tenni, ha a mérleg másik serpenyőjére kedvenc érveként a török elleni háború megindítását helyezi nyarán így írt erről a pápának: Szentséged tehát nagy jót fog cselekedni, amikor kijelenti, hogy megfosztja érseki jogaitól, a szökevény végképp kénytelen lesz lemondani arról, hogy érsekségét még megszerezheti. Ha viszont ez a reménye meghiúsult, akkor ármánykodásaival felhagy majd, és mással kezd törődni. Én pedig, akit most nagyon akadályoz a hit védelmében mindez a zavar és kavarodás, körültekintőbben tudok majd hitünk dolgaival is törődni. Amennyiben szent - séged az előzőeket nem veszi tudomásul, nem intézkedik, és nem akarja javamat, akkor kénytelen leszek felhagyni egyéb katonai terveimmel, amelyek mind a kereszténység üdvét és javát szolgálják, s teljes erőmmel küzdeni azért, hogy a veszélyt megszüntessem.... A két évig tartó alkudozás eredményeként Aragóniai János lett az esztergomi érsekség adminisztrátora, de korai halálával 1485-től az érseki szék újból meg ürült. Mátyás a már jól bevált módszert követte: az új egyháznagy legyen rokon, legyen külföldi és fiatal. Nem kellett A garamszentbenedeki festô képén (1510) Mátyás király kedvelt embere, Szécsényi (III.) János bencés apát ereklyetartóba fogja fel Krisztus vérét. A felirat alatt az apát címere látható Körmenet a Mátyás-graduáléból. A menet élén az ereklyetartót hordozó szerzetesek haladnak sokáig keresgélnie. Felesége már az Aragóniai János halála október 17. utáni napokban testvéröccse helyett unokaöccsét javasolta az érseki székbe. Az utókor számára bizonyára érthetetlen merészséggel a jelölt az 1479-ben született tehát még csak hatéves Estei Hippolit volt. Beatrix nővérének, Aragóniai Eleonórának és a ferrarai herceg, Estei Herkulesnek a gyermeke kétséget kizáróan mindhárom kritérium nak megfelelt, de várható volt, hogy Róma részéről még a szokottnál is nagyobb lesz az ellenállás. Ennek elsősorban egyházjogi oka volt. Azoknak a főpapoknak a javadalmát, akik mint Aragóniai János is Rómában haltak meg, a pápának jogában állt eladományozni, figyelmen kívül hagyva az adott ország uralkodójá nak vagy egyházának akaratát. VIII. Ince pápa jelöltje pedig nem a kis prímás volt, hanem a milánói udvar által is támogatott Sforza Ascanio bíboros. A Ró mában tartózkodó két magyar - országi diplomatának, Veronai Gábor egri és ifjabb Vitéz János szerémi püspöknek végül is sikerült a pápai beleegyezést megszereznie május 27-től Estei Hippolit lett Magyar - ország első egyházi embere. Új mozzanata Mátyás főpapkinevezési politikájának, hogy két esetben a király pápai követeket jutalmazott magyarországi javadalmakkal. Veronai Gáborból egri, míg Baldassare de Pisci ából szerémi püspök lett. A hét külföldi származású főpap mellett négy bárói és három nemesi eredetű püspök tartozott ekkor Mátyás főpapjai közé. A püspöki karba ekkor polgár és mezővárosi jobbágypolgár származásúak is bekerültek, szám szerint öten. Ekkor indult el Bakócz Tamás karrierje is, akit Mátyás királyi titkárból győri püspökké nevezett ki. A tények azt mutatják, hogy Mátyás olyan főpapokat nevezett ki uralkodásá nak ebben a szakaszában, akiknek nincsen hazai bázisuk, vagy az általa felemelt homo novus családokból szár maztak. Azokat az egyháznagyokat pedig, akik szembe mertek szegülni vele, egyszerűen börtönbe záratta. Nem is akárkiket: Vitéz János esztergomi és Váradi Péter kalocsai érsekeket, valamint Thúz Osvát zágrábi püspököt. Ez már csak azért is érdekes, mert Mátyás Szilágyi Mihályon kívül csak egy bárót, Bánffy Miklóst fogatott le. Úgy tűnik, a király a papságtól nem tartott annyira, mint az arisztokráciától. A magyar király azzal, hogy az egyházat inkább gazdaságilag akarta kihasznál - ni katonák, pénz stb. és politikai szerepét igyekezett a minimálisra csökkenteni, csak azt érte el, hogy a püspöki kar többsége ellenezte Mátyás tervét, Corvin János trónöröklését. Az egyházi rend derékhadát a középréteg jelentette a káptalanok tagjai, a kanonokok és a gazdagabb városok egyházainak plébánosai. Egy részük nemesi származású volt, de találni köztük városi, mezővárosi polgárokat (ez utóbbiak valójában jobbágyok) és jobbágyokat is. A birtokos nemesség azért küldte fiait egyházi pályára, mert egyrészt így nem osztódott tovább a legtöbbször amúgy sem jelentős földvagyon, másrészt mivel a papi és a hivatalnoki pálya szoros kap - cso latban volt egymással joggal remélhették, hogy a család egyházi tagjának segítségével a következő generáció már kedvezőbb társadalmi helyzetbe kerül het. Érvényes volt ez a polgárokra és a jobbágyokra is, azzal a különbséggel, hogy számukra az egyházi pálya elsősorban társadalmi emelkedést jelentett. A középréteg tagjai kedvezőbb anyagi helyzetbe kerültek, mint családtag

8 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM jaik, hiszen részesülve a káptalani vagyonból, csak maguk és legfeljebb helyetteseik ellátásáról kellett gondoskodniuk. Sokan közülük külföldi egyetemekre jártak, de Magyarországon ellentétben például a 15. század Németországával soha nem vált általánossá, hogy elsősorban azok kerülhettek egy jól jövedelmező beneficiumba, akik egyetemi tanulmányokat végeztek. Igaz viszont, hogy ná lunk a káptalanba való bekerüléskor a nem nemesi származás nem jelentett kizáró okot, mint Nyugat-Európában. Természetesen a többség itthon képezte magát a káptalani iskolákban, ahol sok esetben a triviumot és quadriviumot is tanították, az elmélyültebb tanuláshoz pedig könyvtár állt rendelkezésükre. A politikai életben az egyházi középréteg gyűjtőhelyének számító káptalanoki nem az egyházi rend tagjaiként, hanem hasonlóan a nemességhez földbirto kosként vettek részt. (Együtt választották a köve teket stb.) Az egyházi rend legnagyobb részét az alsópapság al kotta. Döntő többségük job bágy származású volt, anya gi erejük minimális lehetett. A kisebb káptalanok kanonokjait, a plé - bánosokat, a káplánokat és az oltár igazgatókat számíthatjuk közé jük. A plé bánosok mű - velt ségüket vagy a káptalani iskolákban szerezték meg, vagy az előző plébánostól sa - játították el az alapvető egyházi fogalmakat. Oktatásuk gyakorlati lehetett, nem sokat foglalkozhattak elméleti kér - désekkel, viszont annál több figyelmet for díthattak egyes formulák betű szerinti megtanu lására. Nem lehet megállapítani, hogy a plébá nosok közül hányan maradtak meg ezen az alacsony színvonalon, s hányan emelkedtek ki kö zü - lük a megszerzett tudás segítsé gével. A plébánosok mellett tevékenykedő káplánok bizo nyos ese tekben kiszolgáltat hatták a szentsé geket és mi sézhettek, de szolgálatuk csak addig tartott, amíg az őket felfogadó plébános aki től a fizetést és az ellátást is kapták akarta. A marosvásárhelyi vártemplom építését Hunyadi János, majd Mátyás király is támogatta Pozsony 15. századi metszeten. A várhegy alatt a késôbbi koronázó templom emelkedik Vagyoni helyzetük nem lehetett valami rózsás, csak a mindennapi szük ségletek kielégítésére lehetett elég. Az oltár- vagy kápolnaigazgatók feladata az imádkozás, zsolozsmázás és misézés volt azok lelki üdvéért, akik adományaikkal alapítványt tettek. Az ilyen javadalmak sokasága igen sok tanult klerikus elhe lyezkedését könnyítette meg, helyzetük kedvezőbb volt, mint a káplánoké, hiszen nem a plébános jóindulatára voltak rászorulva. Az oltárnokság betöltése a kegyúrtól függött, aki lehetett akár egy város vagy nemes, egyházi vagy világi személy. Jövedelmük az alapítvány gazdagságától függött. Az alsópapság közvetlenül nem játszott politikai szerepet az ország életében. Az egyházi rend tehát nem volt azonos azzal, amelyik az országgyűlésen felszólalt. A gazdasági, társadalmi, műveltségbeli és szervezeti heterogenitás (pl. a szerze tesrendeknél) mellett azonban erős összetartozás jellemezte az egyházat. A polgárság AUGUSZTUS 29-ÉN Mátyás a déli végeken tartózkodott. A Bosznia védelmére vezetett hadjárat alatt a kancelláriában a következő szövegű oklevelet fogalmazta meg a királyi írnok, tudatván Mátyás akaratát a soproniakkal: Mivel a királyok dicsősége népeinek sokaságában és nagyságában áll, érdeke a fejedelmeknek minden igyekezetükkel törekedni népeiknek az ő szabadságukban való megtartá sára és a városok nagyobbítására és pártfogására, mint amelyekből származnak a királyoknak és az országoknak előbb emlí - tett javai és a városoknak és népeknek növekedése, ameny - nyiben ebből kifolyólag magasztalják az uralkodó bölcs előre látását és mind maga az ország, mind a városoknak és népeknek a jóléte ebből merít hasznot és gyarapodást.... Az írnok e szép humanista gondolatfűzésben tömören fogalmazta meg a városok és a király kapcsolatának lé nye gét: az uralkodónak érdeke a támogatás, a polgárság vi szont Mátyás jóindulata nél kül ke - vésbé gyarapodhat. A va ló - ságban és ez már a magyar városfejlődés elmaradottságát is mutatja Mátyás közel 30 város gazdasági erejét vehette igénybe. A király az adó mellett hadi szerszámo kat és katonákat kért és kapott a hét szabad királyi várostól: Budától, Pozsonytól, Soprontól, Nagyszombattól, Kassától, Eperjestől és Bártfától (Pest csak a Jagelló- kor elején csatlakozott a városcsoporthoz), a személynöki, a királyi bánya- és az erdélyi szász városoktól. A polgárság politikailag nem jelentett tekintélyes erőt. Az országgyűlésre Mátyás, koronázása után, csak egyszer, 1475-ben hívta meg követeiket. A polgárok maguk sem törekedtek az országgyűlésen való részvétel re, 80 81

9 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM sőt Mátyásnak az adómegajánló kamara létrehozására tett próbálkozásait amikor a többi rendtől függetlenül akart velük tárgyalni is elutasították. Ez persze nem segítette elő a városok politikai szerepének növekedését. A 15. század második felében az ország határszéli városait elsősorban Po zsonyt gazdasági visszaesés sújtotta. A Felvidék északkeleti részén is hasonló volt a helyzet. Ezzel szemben az ország központi fekvésű városai Buda, Pest, Székesfe hérvár és Szeged, valamint az erdélyi szász városok egy része, ahol Mátyás elsősorban az adózás könnyítésére létrehozta a szász egyetemet, megerősödtek. Zsigmond határvárosokat támogató politikájával ellentétben Mátyás a központi fekvésű városokat részesítette előnyben. A király és tanácsadói jól elemezték a gazdasági helyzetet. A 15. században ugyanis az ország külkereskedelmi aktívu ma minimális lehetett. A külföldi kereskedők iparcikkeket, főleg posztót és vásznat hoztak Magyarországra, cserébe nyersterméket vittek magukkal. A ha tárvárosok gazdasági megtorpanásával párhuzamosan azonban megindult Buda fellen - dülése. Az ország fővárosa 1485-ben, Bécs elfoglalásával jelentős kiváltság hoz jutott, ugyan is Bécs árumegállító jogának eltörlésével Mátyás ezt már korábban megtette a nyugat-ma - gyarországi városok esetében Buda és a dél német városok közvetlen összeköttetésbe kerültek. Ez elsősorban a budai polgá roknak jelentett előnyt, hiszen kereskedelmi érdekeik és családi kap - csolataik ehhez a területhez kötötték őket. Mivel idegenek textilárut Budán csak végszám ra vagy meghatározott mennyiség felett adhattak el, a délnémet cégek ezt a számukra kedvezőtlen sza - A kassai Szent Erzsébetszékesegyház, a magyar gótika kiemelkedô alkotása. Mátyás király a város adójának elhagyásával segítette az építkezô polgárokat A dóm szentélyében áll a Szent Erzsébet életét és Krisztus szenvedéstörténetét bemutató szárnyas oltár, amely között készült bályt úgy próbálták megkerülni, hogy családtagjaikat vagy megbízottjaikat Budára küldték, ahol letelepedvén megszerezték a polgár jogot, és azzal együtt a nagybani árusítás alóli mentességet től a városi tanácsba is többen bejutottak közülük, sőt a bírói posztot is megszerezték. Jó példa erre a nürnbergi származású Haller család. A volt nürnbergi városbíró, Haller Ruprecht azonos nevű fia már 1481-ben tekintélyes budai polgárnak számított. Fele ségül vette Münzer János bíró lányát, majd maga is városbíró lett. Mátyás uralkodásának második felében a nürnbergi eredetű Hallerek, Kaltenhauserek, Prunnerek, a bécsi dr. Kirchaimerek mellett itáliai kereskedők is megjelentek Budán. Ők kis keres kedelmi engedélyt kaptak a királytól, egy-két évnél tovább nem is nagyon maradtak az országban. Beatrix megjelenése és a luxuscikkek iránti vágy növekedése hozta őket Pannóniába. Portékájuk főleg drága selyem, fűszerfélék és ötvösmunka volt. Említésre érdemes a leghíresebb itá liai kereskedő neve. Az oklevelek a firenzei Rason kifejezése Raggione Bontempit takarja, aki nem volt más, mint a Mediciek elűzésében részt vevő firenzei Nerli cég magyarországi képviselője és 1526 között kereskedett, szállított, és ami a legfontosabb: kölcsönöket adott az országban. A 15. század második felében az 1439-es kompromisszum következtében a városi tanácsban németek és magyarok egyaránt he lyet kaptak. A vezető réteg a német posztókereskedők, a ma - gyar állatkereskedők és pénzügyi alkalmazot tak, valamint a leg gaz - dagabb kézművesek voltak a tagjai nem volt egységes. Elkülö nültek a magyarok és a németek, a kereskedők és a gazdag kéz mű vesek, me ly nek legnyilvánvalóbb jele, hogy a csoportok közötti házas ság - kötések is ritkák voltak. A német kereskedőcsaládok egy más közt vagy a többi hazai német város vezető rétegének tagjaival kötöttek házasságot. Más magyarországi városoknál a vezető réteg a vagyonos kereskedőkből, háztulajdonosokból és a gazdag, gyakran áruke - reskedelemmel is foglalkozó kézművesekből került ki. A kö zéppolgárság legnagyobb részét a céhtagság, tehát az iparosok adták. A plebejus réteg aránya nem lehetett magas. A magyar nyelvű vá - rosok vezető polgársága elsősorban egymással és a hazai birtokos ne mességgel lépett családi kapcsolatra. Az említettek mellett közel ötszáz települést tekinthetünk még városnak. Ezek polgárai ellentétben a fentiek lakóival azonban jogilag jobbágynak számítot tak. Ide tartoztak a földesúri kézen lévő valódi városok (Késmárk a Szapolyaiak, míg Pécs a püspök tulajdo nában volt) és a mezővárosok. Hiába volt önkormány zatuk, hiába fizethették egy összegben a földesúri adót, lakóikat legfeljebb csak jobbágy polgároknak ne vez - het jük. A mezővárosok alig különböztek a falvaktól, az itt élők főleg mezőgazdasággal fog - lalkoztak. Mátyás uralkodása alatt elsősorban az alföldi állattenyésztő- és kereskedővá rosok kezd tek rohamosan fejlődni, egy város nélküli területen átvéve a város funkcióját. Az itt élő polgárok az országot sújtó adóterhek ellenére fokozatosan meggazdagodtak. Az 1514-es pa raszt

10 A MÁTYÁS KORI TÁRSADALOM háború idején a felkelők derékhada soraik ból került ki, hiszen a földesúri kísérlet a kereskedelemből való kiszorításukra első - sorban őket sújtotta. A magyarországi polgárság sem gazda - ságilag, sem politikailag nem jelentett számottevő erőt az országban. A városi fejlődés hiánya a következő évszázadokban is rányomta a bélyegét a magyar társadalomfejlődésre.. A jobbágyság A NÉP, A PARASZTSÁGGAL EGYÜTT, amelynek évente a nagy és sok háború miatt négyszeres adót kellett fizetni, és mindig panaszkodott az adók méltánytalan súlya miatt, most sóhajtozik és fél, hogy feldúlják földjét és tűzveszély fenyegeti mindenfelől. Fogadkoznak, hogy ha a királyt hatszoros áron kiválthatnák a másvilágról, megfizetnének érte.... Bonfini mester Mátyás halála után a job bágyságról írt pár soros megállapításában nem túloz és 1490 között az ország lakosságának mintegy 90%-át kitevő jobbágyság sorsa nem azt az idilli képet mutatta, amit Heltai Gáspár krónikájában az olvasók elé tárt Mátyásról, az igazságosról, a szegények vé del - Bártfa város polgárai készíttették ezt a templomi padot (stallum), amelyen Mátyás király és Beatrix királyné címere is látható Malomábrázolás a Mátyásgraduáléból. Az elôtérben imádkozó Dávid király mögött álló három alak közül a középsô Mátyás, a kék ruhás ifjú valószínûleg a fia, Corvin János mezőjéről, a parasztság pártfogójáról. A jobbágyság általános helyzetét ekkor két tényező befo lyásolta: a háborúk és az adóterhek. Sommásan szólva mindkettőből bőven jutott annak a közel hárommillió földművesnek, akik ekkor a magyar királyság fennhatósága alatt éltek. Elég csak az ötvenes évek belső harcaira, a Felvidékre magukat befészkelő husziták elleni háborúkra, az ország déli végeit sorozatosan érő török rablóhadjá ratokra gondolni. Nem volt kedvezőbb a helyzet az adózás területén sem. Ahogy a Jagelló-korban a Mátyás kori viszonyokat, úgy 1458 és 1490 között bizonyára Zsigmond uralmát emlegették a jobbágyok mint optimális állapotot, hiszen az akkori 20 dénáros kamara haszna sokkalta kisebb megterhelést jelentett számuk ra, mint a Mátyás kori adó, amely évi átlagban akár 1,32 forintra is rúghatott. Ennek a 660%-os (!) nö vekedésnek súlyos gazdasági és társadalmi következ ményei voltak. Mivel az adózó porták száma a megemelt adóterhek és a háborús pusztítások következtében a Zsigmond kori 400 ezer ről az 1490-es évekre mintegy harmadával csökkent, az országban szaporodtak az üresen ma radt jobbágytelkek. A forrásokban jól kimutatható falupusztásodások azonban nemcsak a hihetetlenül megemelt adóterhekkel magyarázhatók. Mivel Mátyás uralma alatt több helyen kimutatható a nagycsaládok megléte, feltehetően és ez az 1467-es adórendeletből ki is derül az állami adóval szemben a jobbágyok összeköltözéssel védekeztek. (Az erdélyi lázadás hatására később már nem tartot ták be az 1467-es törvény rendelkezéseit: továbbra is a régi módon szedték az állami adókat.) Így természetesen az adóalap csökkent. Az állami terhek növekedése gazdaságilag és társadalmilag tovább polarizálta az amúgy is csak jogilag egységes jobbágyságot: az egyik oldalon kialakult egy szűk gazdagparaszti réteg, míg a többség csonka telken élt, vagy éppen zsellér vált belőle. Társadalmi felemelkedésre az egyházi pályán kívül elsősorban azoknak volt lehetősége, akik jelentős szőlőbirtokkal vagy nagyszámú állatállo mánnyal rendelkeztek. Ők adták a jogilag és gazdaságilag legelőnyösebb helyzet ben lévő mezővárosi polgárság állandó utánpótlását annak ellenére, hogy a földbirtokosok arra törekedtek, hogy a tehetősebb jobbágyok akik gazdasági téren sok tekintetben A kolozsvári Farkas utcai templom Mátyás király adományából épült eredetileg a ferencesek számára Szántó paraszt Berry herceg ún. Hórás-könyvébôl. A háttérben faültetésben serénykednek hasonló nívón éltek, mint uraik náluk maradjanak. A tehetős, napszámosokat alkalmazó mezővárosi polgárok közül és a fa lusi tehetős parasztok rétegéből kerültek ki a földesúr gazdasági tisztvi selői és a falusi bírók is. A Mátyás-korban a szabad költözési jog időszakos (ál

11 talában egy-egy évi) beszüntetése elsősorban ezt a réteget sújtotta, de ellentétben a Jagellókori tör vényhozással, amikor is jogi eszközökkel akadályozták meg a földbirtokosok a konkurenciától félve a jobbágyok árukereskedelembe való bekapcsolódását, 1458 és 1490 között a költözés felfüggesztésének katonai és adószedési okai voltak. A Zsigmond uralkodása alatt kialakított telekkatonaság rendszere ugyanis a katonák állítását a jobbágytelkek száma szerint határozta meg, és ezért is tiltották a jobbágyok szabad mozgását. Ha ugyanis töredék (fél, negyed) telkekre költöztek, és a telek maradék részét kedvezőbb feltételek mellett bérelték, sokkal jobban jártak. Az évi átlag 1,32 forint állami adóteher, valamint a birtokosnak járó egy forintos földbér mellett a jobbágyok terményekkel is szolgálták uraikat. A mun kajáradéknak minimális szerepe volt Mátyás országában. A jobbágyok szolgáltatásait a szokásjog szabályozta. Védelmükről a földesúr gondoskodott, és ő is szolgáltatott peres ügyeikben igazságot az úriszéken. Földjét szabadon használhatták, és azt a jobbágy leszármazottai örökölhették. Abban az esetben, ha a jobbágy a földbért kifizette és adósságait is megadta, akkor szabadon el köl töz hetett. A Mátyás-kor végének viszonylagos belső nyugalma ellenére a parasztság élete továbbra sem volt mentes a hatalom képviselőivel a földbirtokosokkal folytatott vitáktól. A hosz - szú évtizedek óta szokásos termelési és beszolgáltatási feltételek megváltoztatása mindig feszültségeket okozott. Elég csak az új adótör vény bevezetését követő országos megmozdulásokra gondolni. A királyi hatal mat elsősorban csak az érdekelte, hogy az állami bevételek hiánytalanul befolyja nak a kincstárba, a földesúri jövedelmek felett nem gyakorolhatott ellenőrzést. Nem a Buda messze van, itt én vagyok a király elv ér vé nye - sülése miatt, hanem azért, mert a központi hatalomnak csak minimális beleszólása volt a jobbágy-föl desúri viszonyba, amit az évszázados vidékenként és falvanként eltérő szokásjog alakított ki. A jobbágyok sérelmeik orvoslását csak földesuruktól remélhették. Erről beszél a Tolna megyei jobbágyok által urukhoz, lévai Vajdafy Jánoshoz írt panaszos levél: Nagyságos és félelmetes urunk! Fogadja engedelmességünket és örök hűségünket! Jelen soraink rendjében Nagyságod parancsá nak megfelelően amennyire csak tudjuk feltárjuk azokat a felette súlyos elnyomatásainkat, sérelmeinket, illetve üldöztetéseinket és kárainkat, melyeket semmiképpen sem tűrhetünk tovább, hacsak Nagyságod kegyelmesen figyelmé re nem méltatja és nem orvosolja őket... Az 1483-ban megfogalmazott oklevél húsz pontban sorolja fel a jobbágyokat ért méltánytalanságokat, majd így folytatja: Mindez csak a nagyobbja a minket ért sanyargatásoknak, sérelmeknek és károknak. Az apróbbaknak száma végtelen, s egyenkénti felsorolásuk igen messzire nyúlna.... A már ismertetett állami adók, a földesúri terhek (a földbér vagy cenzus, a kilenced, amit nem mindenhol szedtek be, az ünnepeken beszolgáltatandó aján dékok és a munkajáradék), a tizedkötelezettség, valamint néhány pénzbeli meg váltás a jobbágy bevételeinek mintegy 40%-át vihette el. A maradék pedig éppen csak a mindennapok túlélésére lehetett elég. A Mátyás kori jobbágyság nagy részének a helyzete romlott az előző évekhez képest. Birkanyírás és aratás Berry herceg Hórás-könyvében A Bothfalvi Both család címere 1460-ból. Számszeríjjal felfegyverzett páncélos vitézt ábrázol MÁTYÁS IDEGEN ZSOLDOSSEREGE (A FEKETE SEREG ) B ONFINI ÍGY SZÁMOL BE augusztus hónapjának 17. napjáról: A Bécsújhely előtti igen tágas mezőre felvonultatta minden csapatát s hadirendbe sorakoztatta a sereget. Ott emlékezetembe idézhettem mindent, amit csak a régieknél a hadifegye lemről olvastam. Mátyás itt nemcsak a legbölcsebb királynak és leghatalmasabb fejedelemnek, de a legtökéletesebb hadvezérnek is mutatkozott. Csak négy dandár ba osztotta lovasságát, a portyázó és könnyűfegy - verzetű lovasokat pedig csak a két szárnyra rendelte, hogy a kevés csapatot könnyen lehessen vezérelni, s minden zavar elkerülhető legyen. A sereg, mely a táborból a mezőre vonult, hogy hadirendben a noricumi hegyszorosok elfoglalására induljon, nyolcezer gyalogosból és húszezer lovasból állott, a szolgák, lovászok és markotányosok nélkül, továbbá legalább kilencezer szekérből. A király pedig maga akarta felállítani a csapatokat, s kioszto gatni kinek-kinek érdeme szerint a katonai jutalmat. Minden csapatnak megvolt a maga zászlaja; rajtuk főként a keresztény hit jelvénye, a kereszt, majd a Corvi - nus-ház, továbbá a győzhetetlen magyar nem zet, végül Dalmácia, Cseh ország és Ausztria címerei. Zászlóik voltak a lovas- és gyalogoskapitányoknak, sőt minden egyes lovasnak is volt a lándzsáján lobogó, ami különösen emelte a hadirend ékességét. Mikor Mátyás a csapatok elé lépett, először csöndet parancsolt. Szigorúan megtartották ezt nemcsak a katonák, de még a lovak is. Középen előrevitték az első csapat zászlaját. Ünnepélyes és buzdító szavak kíséretében átadta ezt egy jeles öreg katonának, akinek, csodálkozva láttam, nincs sarkantyúja. Gondoltam, attól fél, hogy az ütközet hevében véletlenül sarkantyúzva lovát, megfutamodni látszik, s a többiek bátorságát is meg - zavarja. Azután tizenkét kardot, ugyanannyi csatabárdot és buzogányt osztott ki azoknak, akik kitüntették magukat. A zászló tartó körül álltak a csatabárdos, kardos és buzogányos harcosok. Majd a lovascsa patok felsorakoztak a zászló előtt. Huszonöt főből állt mindegyik, mert ugyan ennyi volt a lovascsapatok száma. A zászló előtt mintegy nyolcvanfőnyi lovascsa pat vonult el, mögötte ugyanennyi. Hasonlóképpen rendezte a többi csapatot is. Ki-ki megtartotta menet közben a sort, mert ha csak ujjnyival is lépett volna előbbre a többinél, joggal retteghetett a mindent meglátó vezér haragjától. Oly félelmetes volt a fegyelem, s a fővezér iránt oly rajongó volt a tisztelet, hogy mindenki nyomban végrehajtotta parancsát, s még életét is semmibe vette, csakhogy azt teljesítse. Oly nagy csend uralkodott mindenütt, hogy a vezér szaván kívül egyetlen hang, de még nyerítés sem hallatszott. Azután mindegyik csapat kissé előrenyomult, s adott jelre a király előtt egymás után különböző harcalakzatba, ék alakba, körbe, három- vagy négyszögbe, olló- és fűrészformába fejlődött. Mindenki megtartotta helyét; nagy jártassággal és ügyességgel végezték a gyakorlatokat. Majd bemutatta feleségének, Beatrixnak, hogyan harcol a felállított csatasor. Hirtelen sora - koztatott minden csapatot. Az arcvonal két szárnyára kisebb csapatokba osztva páncélos- és lovas dandárt helye zett. Középre két lovasdandárt állított. Közéjük osztotta be a gyalogos se re ge ket

12 MÁTYÁS IDEGEN ZSOLDOSSEREGE (A FEKETE SEREG ) Az első sorba a nehézfegyverzetűeket, a másodikba a lándzsásokat, íjászokat, parittyá sokat és a többi könnyűfegyverzetűeket, a harmadik csatasorba a kipró bált veterán tartaléksereget, mely a végső küzdelemre szólító jelet, parancsot várta, figyelte. A két szárny elé könnyűfegyverzetű lovascsapatot is rendelt; nagy rendben álltak; oly gyorsak voltak, hogy talán még a madarakat is utolérték. Beatrix kíséretében voltam. A felállított hadsereg a szemlélőben azt a benyo mást keltette, hogy már-már összecsap az ellenséggel. Nagy álmélkodás fogott el. A csatasor teljességgel olyan volt, mint egy skorpió. Mikor azután Beatrix már eleget látott, mindegyik csapat elvonult. Egyidejű en oldalt haladtak a szekerek. Ezeket a magyarok Corvinus utasítására nemcsak árok és sánc felett használják a tábor védelmére, hanem kaszákat erősítve rájuk, csatában is alkalmazzák; ezekkel szokták az ellenséget bekeríteni. Ugyancsak csodálatos, amit most itt elmondtam, Itáliában ilyet soha nem lehet látni. Valóban lenyűgöző látvány lehetett a bécsújhelyi hadiszemle. Hitelességét Bonfini jelenléte szavatolná, de mivel elképzelhető, hogy a római auktorokat jól ismerő szerző olvasmány él mé - nyei és a valóság könnyen összemosódhattak mun kájában, leírását mindenképpen kritikával kell olvasnunk. Az bizonyos, hogy a hadiszemlén akkor jelen lehettek a csak néhány hónapra felbérelt városi zsoldosok, együtt Bécs város csapataival, valamint azok a magyar bárói és főpapi bandériumok, amelyeket Bécsújhely elfoglalására rendelt oda Mátyás. Igaz, hogy sem a vég - várakat, sem az elfoglalt cseh tartományokat nem hagyhatta katonák nélkül. Ezért nem is lehet Mátyás hadseregének pontos létszámát meghatározni. Mátyás hadserege hosszú fejlődés eredményeként vált Európa egyik jelentős katonai tényezőjévé. Uralkodásának első éveiben seregének döntő többségét a bandériumokba szervezett nemesi haderő és a telekkatonaság jelentette. Ez utóbbi megszervezése Zsigmond király nevéhez fűződik, aki előbb 1397-ben döntött úgy, hogy a birtokosok kötelesek minden húsz jobbágyuk után egy íjászt hadba küldeni, majd 1435-ben továbbfejlesztve korábbi törvényét arról határozott, hogy általános felkelés esetén a nemesség 33 jobbágy után egy, 100 jobbágy után pedig három lovas íjászt állítson ki; akinek pedig nem lenne jobbágya, mint egytelkes Pihenô páncélos katonák az 1470 körül készült, a garamszentbenedeki apátságban ôrzött Úrkoporsóról Bonfini Mátyás királyról szóló mûvének 1545-ös német kiadásához készült fametszet egy bevett város lakóinak szenvedését ábrázolja nemes, ura familiárisaként vagy a megyésispán vezetésével vonuljon a háborúba. Zsigmond nem csak a telekkatonaságról rendelkezett novembere és január 20. között Sienából megküldte a magyar rendeknek a honvédelem megszervezésére vonatkozó javaslatait. A tervezet számos fontos kérdéssel foglalkozik. Azt javasolja többek között, hogy az országgyűlés határoz za meg, milyen területeken és milyen hosszú időre vehetné igénybe a király a nemesi csapatokat, hiszen az addigi gyakorlat gyenge, idős és fegyvertelen nemesek érkeznek a nemesi felkelés meghirdetése után a táborba, ráadásul az ország határain belül vívott hadjáratok esetén is csak 15 napig kötelesek fegyver ben maradni tart hatatlan. A király szerint legalább íjjal kellene rendelkezniük, és addig szolgálniuk, ameddig a hadi - ese mények azt megkövetelik. Zsig mond pró bálkozásai jól mutat ják a magyar nemesi fel kelés gyenge pontjait. A te - lek katonasággal sem jobb a helyzet. A földbirto ko sok sok helyen nem állították ki a tör - vényben megsza bott lét számot, ráadásul katonai ér tékük sem érte el a kívánt szintet. Kezdetben Mátyás hadserege sem különbözhetett sokban a fent vázolt Zsigmond kori hadseregtől. Ez derül ki első, honvédelemmel foglalkozó rendeleteiből is ban törvénybe foglal - ták, hogy nemesi felkelés csak akkor rendelhető el, ha a királyi sereg, valamint a bárók és a főpapok bandéri umai nem tudnák az ellenséget feltar tóztatni. Ez a nemesi sereg azonban csak az ország határáig vezethető, és a határon is csak 15 napig köteles az ellenségre várakozni. A kö - vetkező évben a szegedi országgyűlés határozataiban szintén több törvénycikk foglalkozott a hadsereg kérdésével. Ezek értelmében ezentúl minden 20 jobbágy után egy lovas kiállítása kötelező, de a hadiszerszámokat szállító városok és mezővárosok ettől mentesülnek. Ezentúl a bárók telekkatonái nem a bandériumok, hanem a megyei sereg létszámához tartoznak. A me - gyei csapatok kapitányát maga a király választja. Az uralkodó a nemesi felkelést és a telekkatonaságból álló megyei seregeket az év folyamán legfeljebb három hónapra mozgósíthatja: a nemeseket csak az ország határain belül és a végeken, míg a telekkatonaságot idegenben is felhasználhatják. Végül megszabják, hogy hadfelkelésre és a telekkatonaság kiállítására a nemesség csak január 1. és január 1. között kötelezhető. Hát ez bizony a mélypont. A király kezét megkötő rendelkezések sora szinte lehetetlenné tette még egy minimális létszámú, ütőképes hadsereg kiállítását is. Arról nem is beszélve, hogy a törvény csak a kívánalmat tükrözi, a valós helyzetről sikerült-e végrehajtani a határozatokat, az így kiállított sereg harci értéke milyen hallgat. Sokatmondó viszont az a körülmény, hogy 1458-ban Mátyás Podjebrád Györgytől kért 500 nehézlovas zsoldost, akiket ugyan fizetni 88 89

13 MÁTYÁS IDEGEN ZSOLDOSSEREGE (A FEKETE SEREG ) kellett, de legalább tudtak harcolni, igaz, hogy csak addig, míg a zsold tartott. A korszerűtlen nemesi csapatokkal szemben a jövőt Magyarországon is a zsoldos hadsereg jelentette volna, de megszervezéséhez Mátyás uralkodásának kezdeti szakaszában csak három dolog hiányzott: pénz, pénz és pénz. Mert zsoldosok még akadtak volna, igaz nem magyarok, hanem csehek, akik az északi megyék ben Giskra és társai vezetése alatt dúlták az országot, sikeresen ellenáll - va I. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás támadásainak. Szakképzett katonáknak számítottak, felfogadásuk folyamatosan történt, azzal párhuzamosan, ahogy ezt Mátyás pénzügyei és az éppen ellenük vívott harcok sikerei lehetővé tették. Tömegesebb felfogadásukra csak a bécs - újhelyi béke után kerülhetett sor, hiszen a szerződés értelmében vezetőjük re, Giskrára is vonatkozott, hogy mentességet kap a magyar királytól. Erre azonban már nem is volt szüksége a cseh zsoldosvezérnek, hiszen a már említett 1462-es grazi tárgyalásokat követő hetekben már Mátyás emberének számít. A király ugyanis jó érzékkel kiegyezett vele, és ahogy erről Albert ausztriai főhercegnek írt levelében említést tesz: a két birtok fejében (Solymos és Lippa) Giskra köteles egykori ellen fele és kiváltképpen a török ellen örökös szolgálattal az országot megvédeni. Giskra a következő évben már Bosz - niában harcolt, 1468-ban őt küldik a török szultánhoz, mint Mátyás követségének vezetőjét. A vezető nélkül maradt zsoldoselemnek a királyi seregbe történő szervezése az 1460-as évek közepére tehető. Janus Pannonius Jajca ostrománál (1463 tele) csak nemesi bandériumokat és telekkatonaságot látott a vár alatt, és a velencei államtanács követe is hallgatott még 1463-ban is a zsol doshadról. Ő a főúri és főpapi bandériumok számát 12 ezresre, a királyi sereget 2 ezresre becsüli, de mellettük 5000 gyalogosról is volt tudomása. Nem valószínű, hogy Velence képviselője a szövetséges haderő ismertetésénél megfeledkezett volna a zsoldosok felsorolásáról. Mátyást régtől fogva foglalkoztatta a gondolat: miképpen lehetne a királyi haderőt a csehekkel felfrissíteni ben Vezsenyi László lovászmesternek adott követi utasításába a zsoldosok felfogadása csak mint eshetőség került bele. A ma gyar király csak abban az esetben indítaná meg seregét a török ellen, ha Velencé től megkapja az ígért összeget, amelyből 8000 lovas fogadható fel. (4000 lovas egy hónapi zsoldja Európa-szerte forint volt ekkor, tehát három forint személyenként.) Három év múlva viszont Handó György pécsi prépost már azért sürgeti a Köztársaságot, mert még mindig nem érkeztek meg a felfogadott zsoldosok kifizetésére szánt segély összegek. Az 1460-as évek közepéig a zsoldosok száma nem lehetett jelentős. Számuk ugrásszerűen csak a cseh háborúk idején ( ) nőtt meg. Ekkor alakul ki František Hag cseh zsoldos - vezér személye körül az az elsősorban idegenekből álló, viszonylag állandónak mondható, fős zsoldoshadsereg, amit az utókor fekete seregként ismer. Az elnevezés eredete mind a mai napig tisztázat lan. Hasonló elnevezéssel Itáliában és Németországban is találkozni. Ez a név a király uralkodása alatt soha nem fordult elő, igaz, Mátyás halála után azonnal megjelenik ez az elnevezés, de csupán az egykori zsoldosok egy részére vonatkozott. Talán utolsó A fekete sereg katonája címereslevélen. A hadra foghatók száma a fôt is elérte A fekete sereg katonájának pajzsa. A kézitusában, illetve a gyalogosok és a puskások védelmében játszott nagy szerepet a pajzs vezérükről, a fekete Haugwitz Jánosról kapták nevüket, vagy mert uruk halála után fekete szalagot viseltek a vállukon. (Valójában Mátyás idegen zsoldosseregét csak 1490 után nevezték fekete seregnek.) Mátyás bevételeinek növekedésével egyre több zsoldost fogadott fel. A kezdeti 6-8 ezres létszám a nyolcvanas évekre akár ezerre is emelkedhetett. Többsé güket csak meghatározott időre alkalmazta Mátyás, hiszen fizetésük az állam kincstár teljes bevételét felemésztette volna. Nem is volt rájuk mindig szükség, hiszen a magyar király legtöbb háborúját jól elkülöníthető célok érdekében vívta, egész haderejét soha nem vetette be. A hadra foghatók száma beleértve a zsoldosokat, a nemesi bandériumokat, a meghódított Morvaország és Szilézia katonáit, valamint a szövet séges Havasalföld és Moldva csapatait elérhette a embert. (1458-ban nemesi felkelésben még ezren vettek részt, de 1474-ben a sziléziai hadjárat ban azonban már csak 12 ezres, 1477-ben, Ausztria megtámadásakor 17 ezres sereggel indították meg a hadműveleteket.) Sze - retném hangsúlyozni, ez csak egy ideális szám, egyszerre soha nem lehetett volna ennyi embert hadrafogni Magyarországon. A zsoldoshadsereg megjelenésével háttérbe szorult a nemesi felkelés és a telekkatonaság is csak 1471-ig volt része a seregnek. Mátyás uralkodása alatt csak csekély részük vett részt hadművele tekben, de ott voltak az 1467-es erdélyi felkelés, az 1471-es Vitéz János-féle összees küvés leve - résénél. Harcoltak a török ellen is, 1479-ben, a kenyérmezei csatában. Mátyás katonai szolgálatuk megváltása fejében inkább pénzt szedett tőlük, pon tosabban jobbágyaiktól. A főúri bandériumok, csakúgy, mint a városi katonaság, továbbra is szerves része maradt a királyi haderőnek, de létszámuk a zsoldosokhoz képest sokkal kisebb volt. A városi katonaság nem is annyira hadijártasság, hanem a hátországa miatt volt fontos. Mátyás és vezérei előszeretettel fordultak a városokhoz fegyver, élelem és pénz dolgában. A fekete sereg katonái elsősorban cseh és lengyel származásúak voltak, de német harcosok is szolgálták Mátyást. A nyolcvanas években egyre több magyart említenek a töredékesen ránk maradt zsoldjegyzékek. Európa legjobb gyalogosainak számító svájciak is képviseltették magukat ebben a nemzetközi társaságban. Vitéz kapitányuk, Hans Halwyll, ha rövid időre is, de Mátyás zsoldjába állt. A magyar hadsereg négy fegyvernemre oszlott: a nehéz- és könnyűlovasságra, a gyalogságra és a tüzérségre. A lovasság egyre jobban tagolódott. Megjelentek a légiónak nevezett alegységek (a későbbi lovasszázadok megfelelői), amelyek 25 tagú szakaszokból, turmákból állottak. A nehézlovasság szerepe elsősorban a nagy csaták eldöntésénél fontos. Gondoljunk csak Kenyérmezőre, vagy az 1488-as glogaui háborúban a thomaswalde-i síkon történtekre, mikor a csehek szekérvárát Haugwitz lovasai rohammal szórták szét. A könnyűlovasság jelentőségét Mátyás katonai elképzelései növelték meg a 15. század végére. Mivel a török ellen nagyobb csatákra ritkán került sor, viszont a végeken egyre szaporodtak az összecsapások, a huszárok kiismerhetetlen harcmo doruk és mozgékonyságuk következtében rendkívül eredményesen vehették fel a harcot az ellenséggel mind a déli, mind a nyugati hadszíntéren. A huszárok nagy része rác származású volt, tehetséges vezetőik Branković Vuk, a 90 91

14 MÁTYÁS IDEGEN ZSOLDOSSEREGE (A FEKETE SEREG ) Jakčić testvérek stb. révén jelentős szerepet játszottak Mátyás seregében. A gyalogság létszáma fokozatosan emelkedett ben a velencei követ szerint Mátyás gyalogsága 6000 magyar és cseh katonából állt. A gyalogság harcmodoráról maga a király számol be egy levélben, amelyet Veronai Gábor egri püspöknek írt Nápolyba március 10-én. Értesíti követét az apósának küldendő segélyhadakról, majd ismerteti hadserege szervezetét. Sajnos a lovas ságról keveset értekezik a király. Nehéz- és könnyűlovasságról tesz említést, ez utóbbiakat hu - szároknak hívjuk. A gyalogosok:... különböző rendekre oszlanak, egyesek könnyűgyalogosok, mások vértesek, akadnak köztük pajzso sok [...] ezenkívül puskások, akik értenek a puskához, vagy efajta kisebb lőfegyver rel való lövéshez, de azért nem olyan vitézek és hasznosak puskájukkal, mint a többi gyalogos. A csata kezdetén azonban, mielőtt a kézitusára kerülne sor, a pajzsok mögé állítva, valamint védelemben igen használhatók. Az a szokás nálunk, hogy a gyalogosokhoz képest egyötödnyi puskást állítunk [...] A vértese ket falnak tekintjük, akik a helyüket soha fel nem adják, mégha egy szálig elesnek is azon a helyen, ahol állnak. A könnyű - fegyverzetűek az alkalomtól függően kitörnek közülük, s ha elfáradnak vagy súlyosabb veszélyt szimatolnak, a vértesek mögé vonulnak vissza. Tehát az egész könnyűgyalogságot, meg a puskásokat vértesek és pajzsosok veszik körül, éppen úgy, mintha amazok szinte bástyafalak vagy sáncok mögött harcolnának, s csak adott alkalmakkor törnek ki onnét. Miként a leírás is bizonyítja, Mátyás gyalogsága hasonlóan a huszitákhoz elsősorban védelmi feladatokat látott el, igaz, szekérvár nélkül. Itt a páncélosok biztosították a könnyűgyalogságnak a védelmet. Úgy tűnik, hogy a nehéz- és a könnyűlovasság, valamint a gyalogosok egyharmad-egyharmadegyharmad arányban alkották a király seregét. A tüzérségről Mátyás a már említett levélben így vélekedik: Az ostromgépek alkalmasabbak a várostromhoz, mint bármiféle bombarda, főleg ha az erősség kőből épült, mert a várba vetett kődarabok több embert ütnek agyon, mintha ágyúkból lőnék ki azokat, amellett kisebb a költségük a lőpor miatt, amelynek előállítása sokba kerül. Az ostromgépekhez viszont köveken kívül semmi egyéb nem szükségeltetik, s egy példányuk több követ tud kilőni, mint három bom barda. A tűzfegyverek lebecsülése ellenére ami akkori tűzerejüket figyelembe véve voltaképp érthető is Mátyásnak számos ágyúja volt, szekereken és hajókon egyaránt. Némelyiket már kerekes ágyútalpra is felszerelték. Thuróczynak átad va a szót: Ki tudná elsorolni az ágyúknak, puskáknak, hadigépeknek és egyéb hajítógépeknek megmérhetetlen tömegét, amelyet a király úr ellenséges erődít mények és várak rontására hadjárataiban magával szokott vinni? Fegyveresek Kinizsi Pál nagyvázsonyi síremlékérôl Egykorú csatajelenet. Jobbra a vezéri sátor, balra a meghódítandó vár látható. Mátyás a legtöbb várat nem ostrommal, hanem ostromzárral, kiéheztetéssel foglalta el Mátyás Elefánt nevû ágyúja. Némely ágyúját kerekes ágyútalpra is felszerelték Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Mátyás a várak többségét nem a tűz- és hajítófegyverek segítségével foglalta el, hanem a néha hónapokig tartó ostromzár, kiéheztetés vagy éppen a megvesztegetés törte meg a védők erejét. A király egyik ágyújának a neve is fennmaradt ben Olmüczből a következőket parancsolja a zágrábi polgároknak: azt a choka [csóka!] nevű ágyúnkat, amit Magyar Balázs bízott rátok megőrzés végett engedélye nélkül senkinek se adhassák oda. (Hunyadi Jánosnak is volt egy Choka nevű ágyúja Pozsonyban.) Mátyás alatt szer - vezték önálló katonai egységgé a dunai hajósokat is. A flotta öt ven, ágyúval felszerelt naszáddal és több száz kisebb hajóval rendelkezett. A legénység többségét a szerbek adták ban Sabác ostrománál jelentős sze - repük volt a vár bevételében. Itt vesztette életét František Hag, Mátyás híres kapitánya. (Az ostromról szól a közel egykorú Szabács viadala című, magyar nyelvű históriás ének.) A zsoldos katonának azonban volt egy nagy hibája. Ha nem kapta meg pénzét, nem szívesen harcolt. Így volt ez Mátyás seregében is, hiszen nem mindegyikükre illett Ludovico Tubero dalmát történetíró jellemzése, miszerint...inkább szol gáltak Mátyásnak ingyen, mint másnak pénzért. Mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nemegyszer fizetésképtelen volt a királyi kincstár ben ezért is lázadt fel Hag, de továbbra is megmaradt Mátyás zsoldjában. Sokan csak azért nem mentek el, mert úgy még nehezebb lett volna pénzüket behajtaniuk, de ha találtak egy biztosabb pénzforrást, könnyedén változtatták kenyéradó gazdáikat ben például 300 lovas állt át az osztrákokhoz, és 1483-ban III. Frigyes császár abban a listában, amelyben Bécs városa katonai parancsnoko kat javasolt, egy zsoldost sem talált, aki előzőleg ne lett volna Mátyás seregében. A nemzetközi csapat kifizetésének volt egy érdekes gazdasági következménye is. A németek és a lengyelek külföldön költötték el a pénzüket, így a magyar arany fedezet nélkül áramlott ki az országból, igaz, azzal, hogy nem Magyarországon állomásoztak, hatalmas terhet vettek le az országról. A fekete seregnek számos jó képességű vezetője volt. Elég itt a magyarok közül Geréb Péterre, Szapolyai Istvánra, Kinizsi Pálra vagy Egervári László horvát bánra utalni. De nem maradtak el mellettük az idegenek sem: Černahorai Dabis, aki később átállt a császárhoz, František Hag, az első igazi zsoldoskapitány vagy Jan Zeleni, akinek katonáit mikor 1483-ban Sopron városának szőleit pusztították a zsoldosok önkényeskedése ellen máskor szigorúan fellépő Mátyás kényszerhelyzetében Ausztriába küldte rabolni, és végül az utolsó zsoldosvezér, a fekete Haugwitz. És természetesen maga a király. Mátyás elméletben és gyakorlatban egyaránt felkészült katonai vezetőnek számított. Ismerte az antik és a kortárs katonai munkákat, könyvtárában szép számban akadt belőlük. Galeotto 92 93

15 Marzio is megemlíti, hogy Mátyás jól ismerte Frontius Sextus Iulius (40-105) államférfi és hadvezér A hadügyről (De re militari) írott munkáját, valamint Flavius Vegetius Renatus római hadászati szerzőnek a könyvét, A hadügy kivonatá-t (Epitome rei militaris), amit 384 és 395 között fogalmazott meg Vegetius. Munkáikat a király Corvina-könyvtára is őrizte. De a kortárs hadi irodalom sem hiányzott a polcokról. Többek között bármikor leemelhette Robertus Valturius hadmérnök dolgozatát A hadügyről (De re milita ri), melyben hadtudományi kérdések mellett a hadi építkezésekkel is foglalkozik a riminibeli szerző. Mátyás seregvezetését legjobban az 1474-es sziléziai hadjáratban lehet megfi gyelni. Ekkor a környező várakra támaszkodva, a könnyűlovassággal operálva könnyedén kényszerítette a túlerőben lévő lengyel és cseh seregeket megadásra, illetve békekötésre. A király ezt a harcmódot szerette, így nem kellett döntő csatákat vívni, de az ellenséget állandó készenlétre lehetett kényszeríteni, fokoza tosan kifárasztani, seregtesteinek vonulását megakadályozni. Mátyás hadseregé hez alkalmazta taktikáját, hiszen a huszárok mozgékonysága, a páncélosok tekin télyt parancsoló rohama, a gyalogság szekérvárszerű védekezése ezt a harcmo dort tette elsősorban lehetővé. A fekete sereg a király halála után nem hullott szét rögtön. Az Alsó-Auszt riában lévő katonák nagy részét a hozzájuk csatlakozott Sziléziából érkezőkkel II. Ulászló magyar király fogadta zsoldjába. Hiányos zsoldjuk ellenére végighar colták az es háborút az új király öccse, János Albert, valamint Miksa csapatai ellen. Miután már nem volt szükség rájuk, az amúgy is kevés zsold fokozatosan elmaradt. A pénztelen és munka nélküli katonák először Eger környékét rabolták ki, majd a Dunántúlt is megsarcoltatták. A Száva mellé rendelték őket, ahol továbbra is fosztogatták a környező falvakat szeptem berében Kinizsi Pál (!) alsómagyarországi főkapitány bandériumok és a környe ző lakosok segítségével, a Száva melletti Szegednic mezőváros és Halászfalva között szétverte a fekete sereget. Az életben maradt 2000 zsoldost egyszerűen Ausztriába toloncolták. Német lovaskatona (Albrecht Dürer rajza)

16 A Z AZ UTOLSÓ NAPOK A ES ÉV NAGYHETÉNEK KEZDETÉT a király és kísérete Bécsben ünnepelte. Virágvasárnap (április 4.) az összes követ, a pápai legátus és valamennyi főrend társaságában Mátyás gyaloghintón vitette magát a Burg erkélye alatt építtetett emelvényre, ahol a szokásos szertartásokhoz egy pompásan feldíszített oltárt emeltek. Az istentisztelet után Mátyás trónja elé hívatta a velencei követet, Domenico Bollanit, akit lovaggá ütött, aranyos ruhával és felkantározott lóval ajándékozott meg. Bonfini szerint a mintegy hatórás eseménysor végeztével: Minthogy addig még semmit sem evett, gyengeség vett erőt rajta; belső szobáiba vonult vissza. Még három óra hosszat nem reggelizett, mert rossz volt a gyomra. A királynét is várta, ki az ünnepen a város templomait látogatta. Míg reá várakozott, hogy valamit egyék s erőtlenségét elmulassza, Péter kulcsárral picenói fügét hozatott. Ez azonban állott, romlott volt. Mikor a király megízlelte, úgy felháborította az ostoba kiszolgálás, hogy haragra lobbant. Eközben érkezett meg a királyné; tőle telhetően csillapítja, csendesíti, nyugtatja férjét. A királyné az ebédre terelte a szót, s mindenféle ízletes étekkel szolgált neki, de ő nem nyúlt semmihez. Azt mondja, feje szédül, szeme homályosodik. Hálószobájába viteti magát. Ekkor hirtelen szélütés éri. Mátyás haláltusája két napig tartott. Közvetlen környezete Beatrix királyné, unokatestvérei, Geréb Péter és Mátyás, Nagylucsei Orbán egri püspök, Bakócz Tamás kancellár, Szapolyai István ausztriai főkapitány, Báthori István erdélyi vajda és természetesen Corvin János megdöbbenve figyelte a mindössze 48 esztendős király utolsó óráit. A gondos orvosi ápolás ellenére Mátyás csak pillanatokra tért magához. Április 6-án fekete lobogó jelezte: Magyarországnak új királyt kell választani. A harmadik napon, kedden, mely Marsról kapta nevét írja Bonfini, délelőtt hét és nyolc óra között, miközben egyre hörgött, s mintha Isten bocsánatáért esedezne, különböző jelét adta őszinte bűnbánatának, hányás közben végül kilehelte lelkét. Haláltusájakor gyomrában hirtelen diónyi gömb támad, emelkedik, s csuklást okozva torka irányába tart. Midőn nyeldeklőjéhez ér, a király nyomban kiadja lelkét. [...] Sok csodajel jelezte halálát. Már az előző év január elseje után megdördült az ég. Halála után a Duna szokatlanul megáradt; sok part menti falvat és várost öntött el, hogy a török betörés ellen megvédje Pannóniát, ha már az ország oltalmazója nem védelmezheti. A Budán őrzött oroszlánok a király halála napján kimúltak. Ekkor Budán a Corvinus-ház címerének madarát, hollót egyetlenegyet se láttak, míg Fehérvárt, a magyar királyok temetkezőhelyén annyi holló károgott, hogy ebből már mindenki könnyen sejthette a király halálát. De a jósok és matematikusok is mondták, hogy meghal ebben az esztendőben. 186 Z Beatrix királyné képmása körül készült. Felirata: REGINA HUNGARIAE BEATRIX DE ARAGONIA Mátyás király képmását is lombard-milánói mester készítette. Fehér márvány, sötétzöld jáspis háttérrel. Felirata: REX MATHIAS HUNGARIAE U T O L S Ó N A P O K Égi jeleket természetesen sokkal könnyebb utólag felfedezni, mint előre jósolni, de a király egészségi állapota annyira rossz volt, hogy közvetlen környezetének tagjai előtt nem lehetett kétséges: Mátyás nem sokáig lesz Magyarország királya. Életének utolsó három esztendejében állandó orvosi kezelés alatt állt. A köszvény is annyira elhatalmasodott rajta, hogy 1489 márciusától hordszéket kellett használnia. Gondoljunk csak bele: élete döntő részét katonai táborban töltötte, többször meg is sebesült, utolsó éveiben állandó orvosi felügyelet alatt állt. Betegségéről nemcsak Magyarországon, hanem külországban is tudtak januárjában állapota javulni kezdett, és ezért orvosai megengedték, hogy Bécsbe menjen. Mátyás tisztában lehetett azzal, hogy már nem sokáig él. A királyi kincstárat és a könyvtárat Corvin Jánosra bízta. Beatrix és a király először Visegrádra mentek, ahol a fia nemcsak a várat vette át apjától, hanem a Szent Koronát őrző láda kulcsait is. A bécsi tartózkodás minden bizonnyal sokat javított a király kedélyállapotán, de közvetlen környezetében már azzal számolhattak, hogy Mátyás nem sokáig lesz Magyarország uralkodója. Bakócz Tamás győri püspök és királyi titkár is így gondolhatta, hiszen március 12-én még gyorsan eladományozta bécsi házát. Mátyás halálával (április 6.) kihalt a Hunyadi-család. A sors iróniája, hogy mind a família kialakulásáról, mind annak magvaszakadásáról különféle legendák születtek. A Zsigmondtól való származás fikciója, valamint a király megmérgezéséről szóló pletykák a magyar történelem egyik legjelentősebb családjának históriáját foglalják meseszerű keretbe. Mert a mérgezett füge mint Mátyás halálának okozója, csak abban az esetben lehetne megfontolás tárgya, ha a király látszólag egészségesen, minden előzmény nélkül, hirtelen betegedett volna meg a gyümölcs elfogyasztása után. Ez azonban, mint láttuk, nem így történt: Bonfini egy súlyos betegség utolsó rohamát írta le. Hogy a királyt megmérgezték, és mindehhez Beatrixnak is köze lehetett, Mátyás halála után néhány héttel Itáliában kezdték terjeszteni. Valójában ez a pletyka nem volt más, mint a több forrásból érkező, egymásnak ellentmondó hírek tendenciózus magyarázata. Egy lehetséges kombináció a magyarországi tudósítások Beatrix és Mátyás romló viszonya, a király betegsége, halálának körülményei stb. nyomán. A történelem azonban kegyetlen, legfőképp a historikusokkal ben Korányi Frigyes belgyógyász Mátyás életrajzírója, Fraknói Vilmos kérésére Bonfini leírása alapján agy-gutaütést állapított meg a királynál ben viszont Herwig Egert osztrák belgyógyász megcáfolta Korányi diagnózisának helyességét. Véleménye szerint inkább a gyomor vagy a mellkas megbetegedése okozhatta a halált, de a mérgezést sem zárta ki. Utólag már lehetetlen meghatározni az igazi okot, és azon is sokat lehet vitatkozni, hogy Beatrixnek érdekében állt-e megöletnie a királyt. Én úgy vélem, hogy nem, hiszen jól tudta: ő csak addig maradhat hatalmi tényező, amíg királyné. (II. Ulászlóhoz is feleségül ment.) 187

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években A falu lakói A fa lu ban az 1800-as évek vé gé ig szin te csak a né met nem - ze ti sé gû õs la ko sok éltek. Az 1890-es évek vé gé tõl azon ban a bánya nyi tás ha tá sá ra na gyon sok bá nyász ér ke zett,

Részletesebben

6. Róka fogta csuka, csuka fogta róka

6. Róka fogta csuka, csuka fogta róka 6. Róka fogta csuka, csuka fogta róka 106 Allegretto Markal Mátyás, Szilágyi, Garai, Beckensloer, Õrök piano 5 5 Két kapuõr kíséretében Markal lép Mátyás trónusa elé egy zsákkal a hátán. A - ki a 5 5 9

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Erzsébet-akna. Munkások a készülõ aknánál 1898-ban. A jobb alsó kép nagyított részlete. Az aknatorony egy régi képeslapon. Rajz a mûködõ aknáról

Erzsébet-akna. Munkások a készülõ aknánál 1898-ban. A jobb alsó kép nagyított részlete. Az aknatorony egy régi képeslapon. Rajz a mûködõ aknáról Bányák Mi még úgy kö szön tünk az is ko lá ban, hogy: Jó sze ren csét! Most, 40 év vel az utol só bá nya be zá rá sa után, már szin te nyo ma sem ma radt an nak, hogy Pilisszentiván bá nyász fa lu volt

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697 III. Tár sa dal mi szem pon tok: 1. Az épí tett 3-x szo bás la ká sok ará nya az idõ szak végi la kás ál lo mány ból, % 2. A személygépkocsik kor szerint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 16., kedd 170. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CIV. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör - vény mó do sí tá

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. no vem ber 15., hétfõ 169. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CI. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vé nyek mó do

Részletesebben

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIII. tv. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény mó do - sí tá sá ról...

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal

121. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2100, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 17., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 2007: CVI. tv. Az ál la mi va gyon ról... 9082 2007: CVII. tv. A te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán MSBÁL. hõs kisegér Huszti Zoltán nek 12 Marsch lt egy - szerélt a kam - ra sar - ka mé - lyén, Laczó Zoltán Vince lt egy - szerélt egy órus ora hõs kis - e-gér. Hosz - szú far - ka volt és büsz - ke nagy

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 15., kedd 150. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXIX. tv. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló tör vények mó do

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ja nu ár 5., péntek 1. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: I. tv. A sza bad moz gás és tar tóz ko dás jo gá val ren del ke zõ sze mé lyek be uta zá sá ról és

Részletesebben

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. április 4., kedd 37. szám Ára: 575, Ft TARTALOMJEGYZÉK 77/2006. (IV. 4.) Korm. r. Az Út ra va ló Ösz tön díj prog ram ról szóló 152/2005. (VIII. 2.)

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK Oldal 80. szám Ára: 585, Ft 125/2009. (VI. 15.) Korm. ren de le t A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft má jus T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal

XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft má jus T A R T A L O M. Szám Tárgy Ol dal XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1771 Ft 2006. má jus T A R T A L O M Szám Tárgy Ol dal 14/2006. (V. 15.) AB ha tá ro zat Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 41/2005. (XII. 1.) OVB ha tá ro za tá nak hely

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. au gusz tus 2., szerda 97. szám TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXXI. tv. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vé ny mó do sí tá sá ról 7895 2006: LXXII.

Részletesebben

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században Párosítsd a századot a megfelelô évszámokkal! XVIII. század XIX. század 1801 1900-ig 1701 1800-ig Jelezd csíkozással a térképvázlatban

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A Kormány rendeletei

A Kormány rendeletei 2007/39. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2547 A Kormány rendeletei A Kormány 57/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal Budapest, 2008. má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 2057/2008. (V. 14.) Kor m. h. A Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal

173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 588, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. de cem ber 12., szerda 173. szám TARTALOMJEGYZÉK 101/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata... 13018 102/2007. (XII. 12.) AB h. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl... A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 26., szerda 167. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXV. tv. A ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl...

Részletesebben

2004. évi LXXXIV. törvény

2004. évi LXXXIV. törvény 11330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/132. szám hasz nált fel, ide ért ve a bel sõ mi nõ ség el len õr zés hez szük - sé ges vizs gá la tok cél já ra tör té nõ a ha tá lyos jog sza bá - lyok nak, va la

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

97. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 12., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 12., kedd 97. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXV. tv. Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vé ny mó do sí tá sá ról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 14., szerda 153. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXIV. tv. A ter mõ föld rõl szó ló 1994. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról... 10671 2007:

Részletesebben

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. ok tó ber 5., csütörtök 122. szám Ára: 1533, Ft TARTALOMJEGYZÉK 202/2006. (X. 5.) Korm. r. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen Mátyás király életének és uralkodásának főbb eseményeit és helyszíneit a számok megfelelő helyre történő

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete 2556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/39. szám A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról A köz úti köz le

Részletesebben

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

95. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. jú li us 31., hétfõ 95. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. Az európai szövetkezetrõl... 7792 2006: LXX. tv. Az éle tük tõl és a sza bad

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 4., csütörtök 132. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 254/2007. (X. 4.) Korm. r. Az ál lam i va gyon nal való gaz dál ko dás ról... 9636 255/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 2., csütörtök 182. szám TARTALOMJEGYZÉK 2004: CXV. tv. A lakásszövetkezetekrõl... 13806 32/2004. (XII. 2.) OM r. A szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft 2011. JÚNIUS 8. TARTALOM oldal oldal JOGSZABÁLY 72/2011. (IV. 29.) Korm. ren de let az egész ség ügyi felsõ - fokú szak irá nyú szak kép zé si rend szer rõl szóló 122/2009.

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft 2007. május T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 4/2007. (V. 7.) Tü. határozat A há rom ta gú ta ná csok és az ál lan dó bi zott sá gok össze té te lé rõl... 387 27/2007.

Részletesebben

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal

73. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK. csütörtök. Ára: 1395, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 28., TARTALOMJEGYZÉK Oldal csütörtök 73. szám 2009. évi XXXVIII. tör vény A ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok kö ve tel mé nyét érin - tõ

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelete 24924 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/99. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelete a szõlõtermelési potenciálról A me zõ gaz da sá gi, ag rár-vi dék fej lesz

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31.

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31. III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft 2011. JANUÁR 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

1. feladat a) H b) I c) H d) H e) I f) H g) I h) H i) H j) I k) I l) I

1. feladat a) H b) I c) H d) H e) I f) H g) I h) H i) H j) I k) I l) I JAVÍTÓKULCS JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért azok már csak

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

138. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 23., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal

138. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 23., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 250, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 23., kedd TARTALOMJEGYZÉK Oldal 138. szám Ára: 250, Ft 236/2008. (IX. 23.) Korm. r. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás

Részletesebben