kezd elveszíteni az élet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "kezd elveszíteni az élet"

Átírás

1 EQUAL A/077 PROEJKT akiket kezd elveszíteni az élet A MEGÁLLÓ CSOPORT Nappali közösségi terápiás programjainak tapasztalatai és a szenvedélybeteg fiatalok speciális oktatási programja Zárótanulmány

2 TARTALOM: I. Bevezető... 3 I.1. A tanulmány célja... 3 I. 2 A témával kapcsolatos fontosabb szakirodalom és kutatási eredmények áttekintése... 4 I.2.1. Szenvedélybetegség (addikció)... 4 I Függőség (dependencia)... 5 I Veszélyes használat (abúzus)... 6 I. 2.4 A drogok fajtái... 6 I Összegzés... 7 I.2.6. A függőségek kezelésének lehetőségei... 7 I A gyógyítás modelljei... 7 I A Minnesota modell... 8 I A Minnesota modell története... 8 I A Minnesota modell filozófiája... 9 I A Minnesota program elemei és szerkezete I Összegzés II. A Megálló Csoport bemutatása, általános jellemzők II.1 Az alapítók II.2 A Megálló Csoport Alapítvány foglalkoztatási stratégiája II.3. Alapelvek II.4. Célok, célcsoport II.5. A Ház III. Szakmai programok III.1. Rehabilitációs program III.1.1 A rehabilitációs program önsegítő elemei III Önsegítő csoportok A Józanság Megtartó Csoport Szülőcsoport Színház Megálló III.1.2 A rehabilitációs program engedélyköteles elemei III Nappali ellátás III A közösségi ellátás célja, feladata III.2 Oktatási Program IV.Befejezés

3 Bevezető Mi vagyunk azok, akiktől a jó szülők óvják a gyermekeiket. Ez a lap nem garantálja, nem ígéri és nem bizonyítja, hogy a >>semmirekellők<< mégis valamire kellenek, valamire jók, azt viszont talán képes megmutatni, hogy nem feltétlen vagyunk azonosak az amerikai krimik negatív (bár napjainkban egyre inkább pozitívabbá váló) hőseivel. Talán láthatóvá tudjuk tenni azt, hogy a deviánsok, narkósok, csavargók nem egy egész estét betöltő film mozivásznáról idepottyant >>csodabogarak<<, akik a film másfél, két órája után megszűnnek létezni, hanem húsz, harminc, negyven év élettapasztalatának, életútjának >>eredményei<<, ha úgy tetszik kudarcai. A lényeg, hogy itt élünk (és élünk) és tetszik vagy nem, tudomásul vesszük vagy nem, osztozunk a világon, országon, városon, hiszen a >>társadalmon kívüliek<< csoportja is a társadalmon belül van.( ) Mert végső soron ezt szeretnénk: figyelmet, törődést, szeretetet; megmutatni, hogy >>másságunkkal<< együtt sem vagyunk mások, még akkor sem ha >>mi vagyunk azok, akiktől óvtak a szüleink<<. (MeneTrend 2001 A Megálló Csoport lapja) Tanulmányom elsősorban a Megálló Csoport nappali rehabilitációs, közösségi és oktatási programjának tapasztalatait igyekszik megfogalmazni és elérhetővé tenni. A szakmai anyag egy mélyebb, szakmai inspirációja a (pszicho)terápia egy sajátos közege és módszere, a terápiás közösségek megismertetése a külvilág, a pszichológushallgatók és más segítő szakmát tanulók számára. Ezzel kapcsolatban azonban két fontos dolgot érdemes előljáróban megjegyezni; A terápiás közösségek esetében talán még inkább igaz az, ami egyébként más terápiás megközelítésekre is jellemző; a módszer megjelölést sok esetben pontatlannak, pejoratívnak érzik azok, akik részei egy ilyen rendszernek. A módszer megjelölést mégis alkalmazzuk, részint mert ez fontos a terápiás közösségek elismertsége szempontjából (egyetemen tanítható, és a társadalombiztosítás által finanszírozható rendszereknek képesnek kell lenniük módszerként is funkcionálni), másrészt mert ezzel a medikális megközelítésekkel egyenrangú státust rendelhetünk a terápiás közösségekhez. A terápiás közösségekben folyó terápia a pszichoterápiák egy nagyon tiszta, ősi formáját jelenti. Ezért egyszerre több és kevesebb mint a pszichoterápiák a pszichológusok és orvosok által szakmaként tanult megközelítései. A terápiás közösségekben nincs éles határ segítő és segített között, a szerepek hitelessége, a személyek valódisága mindenek fölött áll. A segítés lehetőségeit és lehetetlenségét, a személyes sorsok súlyát és a döntések felelősségét, ugyanakkor végtelen szabadságát ebben a környezetben a maga totalitásában élhetjük meg. Szemben más terápiás irányzatokkal, ahol a szakmai tudás ad bizonyos támpontokat a betegségre és a gyógyulásra, a személyiség dinamikájára és fejlődésének lehetőségeire vonatkozóan, ez a dimenzió a terápiás közösségekben megmarad személyes szinten. Ez adja a módszer nagyszerűségét, ugyanakkor megismételhetetlenségét is (ami miatt sohasem lehet igazából módszer). A terápiás közösségekben mindenki a saját pszichoterápiáját fedezi fel, a saját törvényszerűségeivel. Végül meg kell hogy köszönjük az EQUAL támogatását, valamint az ELTE Pszichológiai Tanácsadás Központjának hallgatóinak és a Megálló Csoport jelenlegi és volt stábjának és klienseinek, hogy segítettek a szakmai anyag létrehozásában. I.1. A tanulmány célja A tanulmány témája: egy termék, program, innováció bemutatása. A Megálló Csoportot fogom reményeim szerint úgy bemutatni, hogy annak történetébe, munkájába, erényeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhessen az olvasó, akkor is ha a csoport munkájával soha nem találkozott.

4 A Megálló Csoport fogalom, mely mögött egy figyelemre méltó ügy, kísérlet, civil kezdeményezés húzódik. E fogalmat 1997 ben használták először, ekkor alakult egy színház terápiás csoport, mely a Színház Megálló nevet kapta. 1 A Megálló Csoportot szenvedélybetegek, deviáns fiatalok alapították önmaguk és társaik segítése céljából. A Megálló által ellátott feladatok, tevékenységek a maguk bonyolult összefüggés rendszerében és komplexitásában a mai napig egyedivé, mintaértékűvé teszik ezt az azóta formális kereteket öltő és professzionálódó szervezetet. A Megálló bemutatásához két nagyobb szakterület részletezésére lesz szükség a tanulmányban, mely területekkel a szakirodalom bővebben foglalkozik. Az egyik ilyen terület az önsegítés, melyet részletesebben fogok bemutatni, a másik terület pedig a deviáns karrierből való kilépésnek a folyamata, amikor volt drogfüggők a józanságot hivatásuknak tekintik, s arra használják deviáns identitásuk tapasztalatait, hogy legitimálják saját deviáns múltjukat, és segítőként új életpályát építsenek fel. Tanulmányom felépítésében szakaszonként törekszem az általánostól a szakirodalom bemutatása segítségével haladni a részletek, konkrétumok felé. Az általános részek bemutatásánál a nagyobb tudomány és szakterületek kutatási eredményeit használom, míg a konkrét Megállóhoz kapcsolható részeteket a Megálló Csoport különféle dokumentumait elemezve mutatom be. Itt az alapító okiratot az éves alapítványi beszámolókat, a kliensek beszámolóit és pályázati dokumentációkat, projekt előrehaladási jelentéseket hívok segítségül. Célom, hogy a kettő közti összefüggéseket szemléltetni tudjam, illetve szeretném vizsgálni, hogy egy egy tanulmány hipotézisei milyen módon tükröződnek és fogalmazódnak meg egy működő intézmény napi gyakorlatában keletkező dokumentumokban. I. 2 A témával kapcsolatos fontosabb szakirodalom és kutatási eredmények áttekintése A kábítószer probléma nem új keletű. Kábítószerek mindig voltak, és lesznek. Nem mindegy azonban, hogy a drogfogyasztást és az ezzel kapcsolatos problémákat hogyan ítéli meg a társadalom, mit tesz, és mit nem ben vált világossá a nyilvánosság számára is, hogy Magyarországon igenis vannak drogfogyasztók, vannak deviáns fiatalok. Az állami ellátórendszerek lassan mozdultak, a meginduló intézményes ellátás leginkább kórházi, gyógyszeres kezelésből állt. Voltak akkor is szakemberek, akik a devianciát, a drogfogyasztást, szenvedélybetegséget komplex módon próbálták megérteni, és tenni valamit a segítés érdekében. (Elekes és Paksi, 2000) I.2.1. Szenvedélybetegség (addikció) Az addikció kifejezés a latin adós, rabszolga szóból származik, mivel úgy függött a rabszolga a gazdájától, ahogyan a szenvedélybeteg bizonyos viselkedésektől vagy pszichoaktív szerektől (Funk, 1996.). A szenvedélybetegségek két csoportra oszthatók. Korábban csak a pszichoaktív anyagok használatát értették alatta, ma már a kóros viselkedésformákat is idesorolják, amelyek bizonyos magatartásszekvenciák ismétlésén alapulnak, ciklikusságot mutatnak. Ezeket összefoglaló néven viselkedéses addikcióknak nevezik. Ilyen például a kóros vásárlás, játékszenvedély vagy a kockázatfüggőség. Ezek a viselkedésmódok a normál viselkedésből alakulnak ki, akkor tekintjük rendellenességnek, ha a személyre vagy környezetére hátrányos következményekkel járnak (Rácz, 1999.) Jelen tanulmányban az addikciók másik csoportjával foglalkozom részletesen, a kémiai anyaghasználaton alapuló szenvedélybetegségekkel, mert az általam bemutatott intézmény elsődlegesen e témában érintett célcsoporttal foglalkozik. Az alkoholtól, kábítószerektől, a gyógyításban használt szerek nem rendeltetésszerű használatától való függőséget ma már a kutatók nagy része együtt tárgyalja kémiai addikciók elnevezéssel. 1 A Színház Megállóval részletesebben egy külön fejezetben foglalkozunk. 4

5 White és Wartburg már 1973 ban javasolt egységes dinamikus modellt a kémiai addikciók tanulmányozására, mivel a pszichoaktív szereket használó személyek sokszor kombinálják a különböző anyagokat, illetve gyakori az egyik fajtáról a másikra való átváltás (Levendel, Mezei, 1972; Levendel, 1987; Rácz, 1999.). A betegek kezelése is hasonló módon történik. A szenvedélybetegségek közös jellemzőit Gerevich József (1995) foglalta össze: ismétlődő késztetés bizonyos magatartásszekvenciák végrehajtására; a személy belső feszültsége a viselkedés végrehajtása közben egyre emelkedik; a cselekvéssor befejeztével a feszültség átmenetileg hirtelen csökken, és ez az a tényező, amely fenntartja a viselkedést, és ismétlésre készteti az egyént; ismét jelentkezik a késztetés, s amíg a személy kényszerűen meg nem ismétli a viselkedést, addig negatív hatásokat él át. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság és a WHO a szenvedélybetegségek négy fő jellegzetességét emeli ki, ezek: a kontrollvesztés; a felhívó ingerekhez való kötöttség; az addiktív viselkedés szabályozásának nehézsége; a viselkedés sztereotíppá válása (Rácz, 1999.) Ahhoz képest, hogy a szenvedélybetegség kialakulását az 1800 as évek végén még csak egy tényezővel magyarázták, magával a pszichoaktív anyaggal (tehát az alkoholizmus kialakulásának oka maga az alkohol), a XIX. század végére már multifaktoriális okokat tulajdonítanak neki. H. Solmes (1972) azt gondolta, hogy a szenvedélybetegség kialakulásában négy tényező játszik szerepet: a vágyott bódulatot okozó anyag hangulatváltoztató hatása; a személyiségstruktúrában gyökerező, szenvedélybetegségre jellemző viselkedés; a szenvedélybetegség folyamatának patofiziológiai feltételei; valamint a személy környezete. Zinberg 1984 ben már csak három tényezőt azonosít: a drogot, az egyént és a társadalmat. I Függőség (dependencia) Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború idején függőség alatt még inkább valamiféle jó szokást értettek, mintsem rosszat (Szasz, 1975, idézi Zinberg, 1984). A háború idején gyógyászati célokra kezdték alkalmazni az ópiátokat, a hozzászokást katonabetegségnek nevezték, nem pedig a deviancia megnyilvánulásának. A háború befejeztével nagyarányúan megnőtt az ópiumfüggők száma. De alkalmazták az ópiumot gyógyításra már sokkal korábban is. Martin Booth (1996) Az ópium története című könyvében írja, hogy 1525 ben fordítottak angolra egy 1398 ban íródott könyvet, amiben már említés történik az ópium orvosi drogként való használatára: Ha nagy a fájdalom, be kell venni egy kis ópiumot. Amerikában a századfordulón még gyakoribbá vált az ópiát tartalmú gyógyszerek alkalmazása a gyógyászatban, és a lakosság körében nagyobb arányú függőséget eredményezett, mint ami az 1970 es évek végén jelentkezett. Az emberek helytelenítették a függőséget, de tolerálták, inkább sajnálták, mint megvetették a függőket (Zinberg, 1984) és 1920 között a függőséget olyan értelemben használták, ahogyan később a drogabúzust: bizonyos drogok kulturálisan helytelenített fogyasztására ben fogalmazta meg Charles B. Towns az addiktív triádot : fokozott vágyakozás, növekvő tolerancia és elvonási tünetek a szer abbahagyásakor (Zinberg, 1984). Ez a meghatározás a bio pszichoszociális megközelítés szerint mára kiegészült azzal, hogy: a személy az anyagot az eltervezettnél nagyobb mennyiségben, illetve hosszabb ideig használja; szeretné a használt szert abbahagyni vagy kontrollálni; sok időt tölt el az anyag megszerzésével; szociális szerepeinek nem képes megfelelni; folytatja az anyag használatát annak ellenére, hogy tisztában van káros hatásaival (Rácz, 1999). Dependencia esetén meg szokás különböztetni fizikai illetve pszichológiai függőséget. A drogfogyasztást vizsgáló kutatók eleinte minden drogfogyasztó viselkedést fizikailag addiktívnak tekintettek. Amikor kiderült, hogy nem minden anyag okoz fizikai függőséget, 1957 ben a WHO egy új fogalmat vezetett be, a pszichológiai habituáció fogalmát. A habituáció annyiban különbözik a függőségtől, hogy a drogfogyasztó személy vágyat érez a használat folytatására, nem kényszert, ahogyan a fizikai függőség állapotában. A tolerancia, ha megjelenik, nagyon kismértékű, fizikai függőség nem alakul ki, nem 5

6 jelentkeznek fizikai elvonási tünetek, káros hatások ha megjelennek, akkor csak az egyénre magára vonatkoznak (Zinberg, 1984.). Az addikció és a habituáció kifejezések megkülönböztetés nélküli alkalmazása miatt keletkezett zavar eloszlatása miatt 1964 ben a WHO feladta arra való törekvését, hogy az egyes definíciókat mereven fogalmazza meg, ehelyett az összes visszaélésszerűen alkalmazott pszichoaktív anyagcsoport egyedi leírását javasolta. A közös ezekben a leírásokban az volt, hogy mindegyik anyag okoz lelki függőséget, némelyik közülük testi függőséghez is vezet, amely elvonási tünetek formájában jelenik meg (Halbach, 1975.). A DSM IV nem sorolja a lelki függőséget a dependencia tünetei közé, mivel nehéz objektíven vizsgálni, így kizárólag ennek megléte esetén nem lehet felállítani a dependencia diagnózisát (Rácz, 1999.). I Veszélyes használat (abúzus) A drogabúzus kifejezést először az Egyesült Államok déli részén élő feketék kokainfogyasztására alkalmazták, később átterjedt az Amerikában élő kínaiak ópiumszívására is. Valószínűleg a lenézett és megvetett kisebbségekkel szembeni előítéletet és félelmet fejezte ki inkább, mint a drogok hatása miatti aggodalmat (D.F.Musto, 1973, J. Helmer, 1975, idézi Zinberg, 1984.). Rácz József (1999.) az abúzus jelentését úgy fogalmazza meg, hogy az a pszichoaktív anyag használat maladaptív formája, mely visszatérő és jelentős adverz következményekhez vezet, melyek az ismételt anyaghasználathoz kapcsolódik (18. o.). A Betegségek Nemzetközi Osztályozása az abúzust veszélyes anyaghasználatként értelmezi. Általában megelőzi a dependencia kialakulását, de sokaknál egész életükben nem alakul ki függőség. Az abúzus jelentős károkat okoz a személy szervezetében, aki valószínűleg nem tud megfelelni szociális szerepelvárásainak, veszélyes helyzetekben is használni fogja a pszichoaktív szereket (pl.: ittas vezetés), jogi, erkölcsi problémái is adódhatnak a használatból, szociális és interperszonális problémákat is kiválthat. I. 2.4 A drogok fajtái E tanulmányban nem foglalkozom részletesen a drogok fajtáival, témaválasztásom szempontjából az nem releváns, egy rövid tájékoztató jellegű szakirodalmi összefoglalást mégis adok ezzel kapcsolatban. A különböző drogokat sokféleképpen lehet csoportosítani. Nevezhetjük őket legálisnak és illegálisnak, jogi státuszuk alapján. Legális az alkohol, a nikotin, és a gyógyászatban alkalmazott szerek addig, amíg rendeltetésszerűen alkalmazzák őket. Illegális mindaz, amit a köznyelv kábítószerként ismer: ezek közé tartoznak az amfetaminszármazékok, az ópiátok, a kokain, a kannabiszszármazékok, az LSD (Demetrovics, 2001.). Megkülönböztethetjük őket addikciós potenciáljuk illetve káros hatásuk mértéke szerint lágy és kemény drog kifejezéssel. A leggyakrabban használt megkülönböztetés az anyagok központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik, így három csoport különíthető el: 1. A stimulánsok azok a szerek, amelyek serkentik a központi idegrendszer működését, ide sorolhatók az amfetaminszármazékok, a kokain, a nikotin és a koffein. 2. Depresszánsok közé tartoznak azok az anyagok, amelyek az előbbi csoporttal ellentétes hatást fejtenek ki a központi idegrendszerre, gátolják annak működését, nyugtatólag hatnak, ezek közé sorolhatók az egyes pszichoaktív hatású gyógyszerek: nyugtatók, altatók, szorongásoldók, az alkohol és ópiátok: ópium, heroin, morfin, kodein, metadon. 3. A hallucinogének vagy pszichedelikus szerek tartoznak a harmadik csoportba, amelyek megváltoztatják a tudati működés az észlelés és a gondolkodás szokásos folyamatait, módosult tudatállapotot hoznak létre. Ebbe a csoportba tartoznak a 6

7 kannabiszfélék (bár néha külön csoportba sorolják őket), a meszkalin, az LSD, a pszilocibin, a szerves oldószerek és pcp. Az extasyt és rokon vegyületeit is szokták ebbe a csoportba sorolni, mások hallucinogén stimulánsnak nevezik őket. (Demetrovics, 2001.) I Összegzés Világszerte folyik a vita arról, hogy a különböző kémiai anyagokkal való visszaéléseket lehetséges illetve célszerű e egységes modellben szemlélni (Buda, 2004.). A vitákat a pszichoaktív anyagok legális és illegális csoportokba sorolása teszi aktuálissá, pontosabban, hogy engedélyezett és elfogadott olyan anyagok (alkohol, nikotin) használata, amelyek sokkal veszélyesebbek és ártalmasabbak az egyénre és a társadalomra, mint néhány (marihuána) a tiltott és illegális szerek közül. Sokan tehát a legális és illegális szabályozás felülvizsgálatát szeretnék elérni. Mások minden egyes kémiai anyag külön tárgyalásában látják a jövőt, mivel minden anyagnak más a hatása. Ettől függetlenül sokan törekszenek nemcsak a különböző kémiai anyagok használatát, hanem a viselkedéses addikciókat is egy nagy közös kategóriába besorolni annak okán, hogy a háttérben hasonló működési mechanizmusok állnak. A kutatók az integratív szemlélettől azt várják, hogy egy általános elméletet tudnak felállítani az addikciókra vonatkozóan, amely segíti a kutatást és a meglévő ismeretek rendszerezését. A legfontosabb azonban az integratív szemlélet a prevenció és a terápiák szempontjából, ahol gyakorlati útvonal lehet a kockázati tényezők gyengítésében és a védőfaktorok erősítésében (Buda, 2004.). I.2.6. A függőségek kezelésének lehetőségei I A gyógyítás modelljei A szenvedélybetegekkel végzett terápia során az előrehaladó függőségi folyamatban a leépülő és izoláló lelki mechanizmusokat próbálják megváltoztatni és átdolgozni, miután a szervezeti károsodásokat megállította a gyógyszeres kezelés (Buda, 2004.). Az addikciókat kezelő terápiás lehetőségeket Gerevich József (2000.) nyomán foglalom össze. A szenvedélybetegségek terápiás kezelését jelentő modelleknek két típusa van, az alap és az integratív modellek. Az alapmodellek egy fókuszra összpontosítanak. Öt ilyen alapmodell ismeretes: a morális, a tanulási, a betegség, az önmedikalizációs és a szociális modell. Az integratív modellek többfókuszúak, az alapmodellek egyes elemeit használjál fel: a betegségmodell a függőségre, az önmedikalizációs modell a függőség mögött álló pszichopatológiára, a kettős diagnózis modellje pedig egyszerre fókuszál mindkét előző tényezőre. A morális modell a legrégibb, az addikciók kialakulásának döntő tényezője eszerint a modell szerint az erkölcsi gyengeség, az akaraterő hiánya. Itt a cél a páciens akaraterejének fejlesztése. E modell hátránya, hogy a terapeutát szembeállítja a beteggel, mert a terápia során morális kérdéseket állít a középpontba ez a morális modell előnye is egyben növelve ezzel a beteg bűntudatát. A tanulási modell szerint az addiktív viselkedés már a gyermekkorban kialakulhat, amikor a gyerek megfigyeli a szülők, illetve a számára fontos személyek ilyen irányú magatartását, a későbbiekben pedig a droghasználat során kapott megerősítések, az eufória és az elvonási tünetek jelentkezése révén alakul ki és marad fenn. Ezek a megerősítések kapcsolódnak a húzás és lökésmechanizmushoz (Gerevich, 2000.), miszerint a drogfogyasztó a használat kezdeti fázisában a jóérzés eléréséért nyúl a drog után, a későbbi szakaszokban pedig már az elvonási tünetek kivédése miatt, vagyis normál állapotának visszaállításáért. A modell előnye, hogy nem vonja felelősségre a szenvedélybeteget a drogfogyasztás miatt, felelőssége a tanulásig, illetve a tanulás elmulasztásáig tart. A betegségmodell az addikciót gyógyíthatatlan betegségnek tartja, amiből csak felépülni lehet a tünetek kezelésével. A tüneti kezelés azt jelenti ebben az esetben, hogy a 7

8 szenvedélybeteg távol tartja magát a pszichoaktív szerektől, mivel képtelen kontrollálni a fogyasztását. A legfontosabb problémának ez a modell a kémiai függőség kialakulását tartja. A tünetmentes szenvedélybetegeknek egész életük során szem előtt kell tartani, hogy nem rendelkeznek a kémiai szerek kontrollálásának képességével, az erősebb náluk. Ennek a modellnek is előnyét jelenti, hogy nem vonja felelősségre a személyt, emellett hangsúlyozza a segítségkérés igényét a beteg részéről, és az öngondoskodásra fókuszál. Hiányossága, hogy nem foglalkozik azokkal, akik nem tartják meg az absztinenciát. Az önmedikalizációs modell követői azt gondolják, hogy a szenvedélybetegek a pszichoaktív szereket saját lelki fájdalmaik tompítására, saját pszichopatológiájuk gyógyítására használják. A kezelés célja a háttérben álló zavar felszínre hozása, megszüntetése. Sok esetben azonban a drogfogyasztás hátterében álló pszichopatológiai tünetek inkább a droghasználat során alakulnak ki, mintsem azok lennének az elindítói a fogyasztásnak. A szociális modell követői szerint a szenvedélybetegségek kialakulásának elsődleges tényezője a személyt körülvevő társadalmi, kulturális, szociális környezet. A kezelés célja a szenvedélybeteg szociális helyzetének megváltoztatása egyrészt a környezet megváltoztatásával, vagy a környezet által okozott stressz kezelés képességének megváltoztatásával. A szociális modell jól alkalmazható együtt bármelyik másik modellel. Leggyakrabban a tanulási modellel együtt alkalmazzák, mint szociális tanulási modellt. Hátránya, hogy a beteg közreműködését csökkentheti a terápia során a környezet felelősségének túlhangsúlyozása. A kettős diagnózis modellje az integratív kezelési modellek közé tartozik, használatával kiküszöbölhetők az alapmodellek esetleges hátrányai. A drogprobléma mellett a beteg rendelkezhet más pszichopatológiával is, a terapeuta mindkettőt elsődlegesként kezeli, így nagyobb a valószínűsége a gyógyulásnak. I A Minnesota modell A Minnesota modell filozófiáját és működését Cristopher C. H. Cook (1988.) munkája nyomán szeretném felvázolni, aki a drog és alkoholfüggőség tanára a Middlesex Kórház Orvosi Egyetem Pszichiátriai Tanszékén, Londonban. E modell részletesebb bemutatása azért szükséges, mert talán ez közelít leginkább a későbbiekben általam bemutatott intézményhez. A Minnesota modell a szenvedélybetegségek kezelésének az Anonim Alkoholisták alapelvein nyugvó absztinencia orientált, komplex, multiprofesszionális megközelítése. A drog és alkoholfüggőséget a betegség elv alkalmazásával közelíti meg, amely a felépülés, de nem a gyógyulás lehelőségét nyújtja. I A Minnesota modell története A betegség elv a XIX. század eleji Amerikai józansági mozgalom idején kezdett terjedni, akkor úgy tekintettek az alkoholistákra, mint betegekre, akik sajnálatot érdemelnek. A XIX. század végére azonban megváltozott ez a nézet, ekkor már a társadalmi rend veszélyeztetőiként kezelték őket, és rövidesen bevezették a szesztilalmat. Az es években, az alkoholtilalom lejártával újra értelmezték a betegségelméletet, miszerint az alkoholizmus fő tényezője az alkoholista személyisége, nem pedig az alkohol maga. Népszerűtlenné vált a teljes absztinencia. Együttéreztek tehát az alkoholistákkal, de elfogadták a középosztály alkoholfogyasztási szokásait. Ez a szociális kontextus tette lehetővé a Minnesota modell megszületését. A Minnesota modell története 3 alkohol kezelőhely: a Pioneer House (1948.), a Hazelden (1949.) és a Willmar Állami Kórház (1950.) létrejöttével vette kezdetét. A Pioneer House (Pearson, 1982.) Minneapolisban létesült, miután a város vezetői rájöttek, hogy az alkoholizmus nagyon sokba kerül a városnak, ezért inkább segítségére kellene lenniük az alkoholistáknak októberében bentlakásos intézményt nyitottak az 8

9 alkoholisták számára. Ennek első igazgatója az AA egy 9 éve józanul élő tagja volt. Az AA filozófiáját követték, a későbbi Minnesota modell minden elemét használták. A Hazelden (Crewe, 1978) szintén Minneapolisban létesült, St. Paul ban, szintén egy AA tag szervezésében. Első igazgatója a Willmar i Állami Kórház pszichológusa lett. Programjuk megegyezett a Minnesota modellel. A Willmar Állami Kórházat a részegesek számára" alapították 1912 ben ben vezették be az alkoholisták kezelésére az új programot, ami szinte pontról pontra megegyezik a jelenlegi Minnesota modellel. Multiprofesszionális program volt az AA és a csoportterápia alkalmazásával előadássorozatokat tartottak, felépült alkoholistákat alkalmaztak gondozóként és utógondozást is végeztek. A Pioneer House volt tehát az első Minnesota modellt alkalmazó intézmény, és valószínű, hogy a három létesítménynek volt hatása egymásra, hiszen földrajzilag és időben is közel helyezkedtek el egymáshoz. Tehát az es években az Egyesült Államokbeli Minnesota államban kezdték használni ezt a fajta programot, amely csoportfoglalkozásokat, előadásokat és konzultációt foglal magában. A drogabúzus és függőség prevalenciájának növekedésével és a függők gyógyszeres kezelésének alacsony hatékonyságát látva egyre nagyobb lett az igény az absztinencia orientált programokra. A modellt főként a magánszektorban alkalmazzák; a térítési díjak meghaladhatják a heti 1000 fontot. A kezelésnek akár 75% os sikerességet is tulajdonítanak I A Minnesota modell filozófiája A Minnesota modell filozófiájának négy alapeleme a következő: 1. A változás lehetősége. A Minnesota modell filozófiájának talán leglényegesebb elve az az elképzelés, hogy az alkoholisták vagy szerfüggők képesek megváltoztatni nézeteiket, attitűdjüket és viselkedésüket. Ez az alapelv a reménytelen" alkoholistáknak és függőknek is reményt ad. 2. A betegség elv". Az alkoholizmus betegségkoncepcióját gyakran tulajdonítják Jellineknek, aki valójában csak az alkoholtól való fizikai függőséget tartotta betegségnek. Betegségnek tekinti az alkoholizmust és drogaddikciót az AA, az NA (Narcotics Anonymous) mozgalom és az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) is. Laundergan (1982) aki a Hazelden Alapítvány, egy nagyobb amerikai Minnesota" központ értékelési és kutatási tanácsadója azonban nem támogatja maradéktalanul a betegség elv elfogadását, ő a betegség elvet inkább metaforaként kezeli: az alkoholizmust a rosszullét" komplex, többfázisú. egzisztenciális állapotának tartja. A Minnesota modell támogatói a kémiai függőséget tartják a szenvedélybetegség kialakulásában döntő tényezőnek, aminek a fizikai, pszichológiai és szociális tényezőkön kívül spirituális összetevője is van. A kémiai függőség alapvető jellegzetessége a kontrollvesztés" koncepciója. Szigorúan véve a kontroll csak gyengül, nem vész el, és még a kontroll gyengülése sem biztosan az alapvető jellemzője az alkoholizmusnak, illetve az alkoholproblémáknak. Az alkoholizmust krónikus", elsődleges" és progresszív" betegségnek tartják. A szenvedélybetegség tehát nem csupán egy másik betegség tünete, kezelés nélkül pedig a beteg állapota folyamatosan romlik. Néhányan olyan kórnak tekintik, amelynek 100% os a halálozási rátája. 3. Terápiás célok. A terapeuták két fő terápiás célt fogalmaznak meg, mivel az absztinencia önmagában nem jelenti a kezelés sikerességét. Valamennyi hangulatjavító szertől való tartózkodás. Az életminőség javulása. Négy rövid távú cél vezet a hosszú távú célok felé: Hozzásegíteni a kémiailag függő személyt ahhoz, hogy felismerje betegségét és ennek velejáróit. 9

10 Hozzásegíteni a kémiailag függő személyt ahhoz, hogy belássa, segítségre van szüksége, hogy betegsége gyógyíthatatlan és hogy azt kell megtanulnia, hogyan élhet együtt betegségével konstruktív módon. Hozzásegíteni a kémiailag függő személyt ahhoz, hogy maga határozza meg mit kell megváltoztatnia a konstruktív együttélés érdekében: Hozzásegíteni a kémiailag függő személyt ahhoz, hogy ezt a tudást cselekvéssé alakítsa át, vagyis aktívan támogatni a beteget azokban a változtatásokban, amelyek szükségesek működőképessége javításhoz és egy új életstílus kialakításához." (Cook, 1988.) A szenvedélybetegséget gyógyíthatatlannak tartják, ezért a Minnesota modellt gondozó versus gyógyító" modellnek nevezik. 4. Az AA és az NA elvei. Az alkoholizmusból vagy a függőségből való felépülés AA/NA elveit a 12 lépés foglalja össze (ld.: 1 sz. melléklet). Tartalmuk erősen spirituális. A 12 lépés szerint a változásra vonatkozó döntés meghozatala hatalmában áll az alkoholistának vagy függőnek (3. lépés), még akkor is, ha maga a változtatás nem (1. és 2. lépés). Tehát a kémiai függőségből való felépüléshez szükséges erőforrásokkal rendelkezik a személy, a kezelés ad lehetőséget arra, hogy ezeket az erőforrásokat felismerje és éljen velük. A 12 lépés nagymértékben hozzájárult a Minnesota modell filozófiájához. A három legfontosabb gondolata, a spirituális és transzcendens tudatosság növekedése, a választási lehetőség és a személyes felelősség felismerése, a sorstársakkal való kapcsolat elfogadása. I A Minnesota program elemei és szerkezete A program állapotfelméréssel indul és egy bentlakásos intézménybe való felvétellel folytatódik (3 6 hét az Egyesület Államokban, 6 8 hét az Egyesült Királyságban) és utógondozással zárul, ami általában AA és/vagy NA csoportok látogatását jelenti. 1. Csoportterápia A csoportoknak sokféle formáját alkalmazzák, a drog és alkoholfogyasztással kapcsolatos személyes konfliktusokra és döntésekre irányuló problémamegoldó csoportoktól kezdve a konfrontatívabb forró szék" csoportig, amelyben minden páciensre sor kerül, amikor ő lesz a csoport figyelmének középpontjában, hogy értékeljék negatív és pozitív személyiségvonásait, megítélik a haladását és a társakkal való kapcsolatát. A csoportüléseken nem összpontosítanak az okokra, és a múltat csak a figyelem jelenre és jövőre való irányításának eszközeként veszi figyelembe. 2. Megosztás Az megosztások olyan előadások melyeken olyan emberek személyes élettörténeteit mutatják be, akik már felépültek a szenvedélybetegségből, megismertetik a pácienseket az AA/NA működésével, a 12 lépéses programmal, és általában a függőség természetével. Az előadásokat sok esetben videó vetítéssel és magnóbejátszásokkal szemlélteti a multiprofesszionális team: tanácsadók, lelkészek. pszichiáterek, pszichológusok és szociális munkások. 3. Felépült szenvedélybetegek, mint gondozók A kezelés elkezdésekor minden beteg kap egy pártfogót (szponzor, mentor, segítő pár) aki sokszor felépülőben levő függő. Ezek a gondozók előzetes képzésben részesülnek, aminek a feltétele kétéves józanság. Terápiás foglalkozásokat vezetnek, elemzik pártfogoltjuk terápiás előrehaladását, tanácsadó, szerepmodell és bizalmas szerepet vállalnak. 4. Multiprofesszionális stáb 10

11 A Minnesota modellt alkalmazó intézményekben komplex megközelítést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy az ápoló személyzet tagjai közt éppúgy megtalálható a lelkész, szociális munkás, felépült alkoholista, mint a pszichológus és az orvos. 5. Terápiás környezet A Minnesota modell céljait olyan légkörben valósítják meg, ahol a páciens és a munkacsoport együtt vesz részt a munkában, a terápiás közösségi légkör pedig elősegíti a változást amennyiben informális, a tagok egyenlőek egymással (nincs orvosi hierarchia), a stáb közösen gyakorolja a hatalmat és közösen hozza meg a döntéseit. 6. Munkavégzés Az amerikai intézményekben eredetileg 6 7 órás munkavégzést írnak elő (mosás, takarítás, fenntartói munkák) de közvetlenebbül terápiás hatású feladatok is szerepelnek a listán: pl. az élettörténet leírása vagy felolvasás az AA/NA,,nagy könyvéből'. 7. Családterápia A családterápia alkalmazása hasznos a szenvedélybetegeknek és a családtagjaiknak egyaránt, mivel segít a családtagoknak a kodependecia (alkalmazkodás a szenvedélybeteg kóros viselkedéséhez) állapotából kilábalni, és lehetővé teszi, hogy a kezelés végeztével hazatérő felépülőben levő személy megváltozott környezetbe érkezzen. 8. A 12 lépés A stáb arra ösztönzi a betegeket, hogy a bentlakásos kezelés alatt menjenek végig a 12 lépés első három, illetve öt pontján. 9. Felolvasó csoportok Az AA és az NA Nagy könyvéből tartanak felolvasást ezeken a csoportokon, ezután megbeszélik, feldolgozzák a hallottakat 10. Élettörténet feltárása Minden egyes beteg leírja és felolvassa, vagy elmeséli az élete történetét olyan csoportülésen, ahol nincs jelen az ápolószemélyzet. A csoporttagok megvitatják a hallottakat, ezáltal rávilágítanak a hibás elképzelésekre, a fennálló problémákra. 11. AA vagy NA csoportok látogatása Az AA/NA csoportok gyűléseit vagy a kezelő intézményben tartják meg, vagy a betegek mennek el a helyi összejövetelekre. 12. Pihenés és testmozgás A pihenésre szánt idő általában korlátozott, a betegek a nap jórészében terápiás foglalkozásokon vesznek részt. Testmozgást jelenthet például a séta vagy a gimnasztika. A kezelés befejeztével az utógondozásra kerül sor. Ennek legfontosabb része, hogy a gyógyuló beteg részt vegyen az AA vagy az NA összejövetelein. A részvételnek nagyon intenzívnek kell lennie, mindennap ott kell lenni a gyűléseken. Ez a tényező része a beteg környezetváltoztatásának, ami segít megtartani az absztinenciát. Ezen kívül egyéni csoportés családterápia áll a betegek rendelkezésére. Néhány páciens átmenetileg félutas házban élhet. I Összegzés A Minnesota modellt alkalmazó drog/alkoholelvonó központok közös vonásait az interdiszciplináris személyzetben, az AA programban, a betegség elvben, a drogmentes terápiás környezetben, a családi betegség" hangsúlyozásában és az AA csoportok látogatását magában foglaló utógondozásban látja. Ezek közé tartozik a Hazelden Alapítvány Minnesotában. Nem minden 12 lépéses" vagy absztinencia orientált" modell 11

12 egyezik meg minden tekintetben egymással. Sok egyéb, egymástól még inkább különböző terápiás program viseli joggal a multidiszciplináris", vagy a komplex" jelzőt. II. A Megálló Csoport bemutatása, általános jellemzők II.1 Az alapítók Elsőként a ki építi, alkotja a Megállót kérdésre keresem a választ. Ennek a kérdésnek a fejlődéstörténete nehezen olvasható ki a dokumentumokból, nem tükrözi tökéletesesen a tényleges történetet, ezért elsőként a jelenleg is a Megállóban dolgozó segítők elbeszélései alapján, majd a dokumentációt elemezve fogok bemutatni egy folyamatot. Túlzás nélkül állítható, hogy a Megálló Csoportot a Belvárosi Tanoda Alapítvány és a Leo Amici Alapítvány páciensei 2 hozták létre, a két szervezet pontosabban a két szervezet vezetőjének mindenkori támogatásával. A Megálló kezdetben nem formális intézményként működött, hanem egy gyűjtő fogalomként, ami elsődlegesen az önszerveződést, a tagság kialakulását, az összetartozás érzését szolgálta, valamint kifejezett egy közös gondolkodásmódot, munka módszert. Alulról szerveződött, kicsit földalatti mozgalom jelleggel, melyben az önsegítésen, az aktivista részvételen túl a lázadó szemlélet épp úgy benne volt, mint az akkori ellátórendszer kritikája. Kezdetben 5 10, később önmagát deviánsnak valló ember saját kezébe kívánta venni az irányítást, valahogy kitörni az örök kliens megalázott szerepéből, segítséget kapni és adni. A Megálló az alkotó tettekhez adta a nevét, aki a csoportban hitt, az önmagában, a csoport tagok rejtett értékeiben, az ő jóra törekvésükben hitt, mindegy milyen szociális és lelki gátakkal, nehézségekkel érkeztek a csoportba. Ez a nehezen meghatározható erő vonzotta az embereket, ami az alapítókat a mind jobb és jobb szervezettség irányába, az intézményesülés felé, a tevékenységi kör 2 A gyakorlatban a terápiás az iskola esetében a diák, máskor a kliens esetleg a fiatal jelzővel szokták illetni a Megálló Csoport segítségét, szolgáltatásait igénybe vevő embereket. E tanulmányban az angolban elterjedt páciens megnevezést használom a célcsoport megjelölésére, érzésem szerint, talán ez fejezi ki leginkább azt a viszonyt, ami a csoport és az egyes személyek között fenn áll. 12

13 kiszélesítése felé sodorta. Nem egészen két év alatt, a heti 1,5 2 órás összejövetelektől eljutottak a napi 12 órás folyamatos nyitva tartáshoz, önálló helyen. 13

14 II.2 A Megálló Csoport Alapítvány foglalkoztatási stratégiája Talpra állt szenvedélybeteg vagyok és most már több mint 3 éve józanul élek október 15 től dolgozom a Megálló Csoportnál. Fontosnak tartom, hogy továbbadhassam mindazt a tapasztalatot, és tudást, amit a józanodás útján szerzek és erre lehetőséget is kapok a Megállóbban. Munkám során rájöttem, hogy szükségem van ismereteim bővítésére, tanulásra, és erre módom is nyílt. A Megálló támogatásával gépjárművezető jogosítványt szereztem, majd később jelentkeztem és felvételt nyertem az ELTE BGGY Főiskolára szociális munkás szakra. Rendszeresen járok prevenciós beszélgetésekre és a Megállóban működő Józanságmegtartó Csoportra. A mindennapi munkámban most már egy nagyon összehangolt, megbízható stábban dolgozom, egy olyan helyen, ahol felvállalhatom a szenvedélybetegségemet, mindig új és új lehetőségek nyílnak meg, emberekkel foglalkozhatom és segíthetek nekik. (PT, segítő) A Megálló Csoport Alapítványnak 20 fő főállású alkalmazottja van. Ez a létszám kisebb nagyobb kilengéssel évek óta változatlan, ám a személyek az utóbbi időben többször kicserélődtek. A stábban nagy a fluktuáció, főként a szakmai programokat végrehajtó segítők és segítő oktatók körében, aminek összetett okai vannak. Az összetett okok között szerepel az is, hogy a Megálló tudatosan alkalmaz talpraállt segítőket vagy sorstárs segítőket. Mindkét terminológiát a Megálló vezette be, ám maga a jelenség volt drogfüggők alkalmazása az addiktológia területén nem újkeletű a világban. A Megállóban dolgozó segítők a józanságot hivatásuknak tekintik. A kutatások szerint, az Egyesült Államok több mint 10 ezer addiktológiai központjában dolgozó professzionális segítők mintegy 72 % a korábban szerfüggő volt (NAADAC 1986; Sobbel és Sobbel 1987). Ez a szám a hivatásos józan jelenségének fontosságát bizonyítja. Noha nem minden egykori deviánsból lesz segítő, az ilyen adatok azt sugallják, hogy az addiktológiai segítők többsége az Egyesült Államokban egykori függőkből áll. Noha Magyarországot e tekintetben egész más arányszámok jellemzik, a Megállóban dolgozók körülbelül ebben az arányban ex ek. Míg e tény a Megálló és a célcsoport számára jelentős előnyöket is tartalmaz, épp annyi nehézséget is okoz. A magyarországi ellátórendszer épp csak kezdi felismerni az ex ekben rejlő potenciális segítő erőt, ám ennek esetleges tömeges megjelenésétől, általánossá válásától tart. Az önsegítés, mely a szakértői hatalom ellenében épül ki, politikai értelemben az állampolgári kontroll egy formája a hatalom/szakember/szakma felett. (Németh 2002) Míg a XX. Század meghatározó hatalma a professzionalizmus, ahol a szakembernek szinte kizárólagos hatalmi pozíció jut az egyén testi és lelki megváltoztatásában is és egy sor életfontosságú kérdésben s e hatalmat szakmai, vagy szakmainak beállított információk visszatartásával, szakmai ideológiák gyártásával tartják fenn (Roszak 1968), addig nem várható, hogy a szakma ne akadályozza az identikus józan segítők színre lépését. Valóságos zsonglőr mutatványok sorozatára volt szüksége a Megállónak ahhoz, hogy a talpraálltak alkalmazásából tőkét kovácsoljon, jelentős feszültségeket okoz és okozott a munkatársak körében a függők tényleges hatalmi pozícióban való jelenléte. Az alábbiakban a segítővé válás folyamatát, szeretném bemutatni, annak szépségeit, nehézségeit és korlátait egyaránt. Valamilyen szempontból volt nak, pl. volt férjnek/feleségnek, volt munkatársnak, volt drogosnak, stb. lenni a modern társadalomban élők számára ismerős élmény. E szerint az egyén interakciói nem csupán az aktuális szerepmeghatározásokon alapulnak, hanem sokkal fontosabbak bennük azok a múltbéli identitások, amelyek valamilyen módon tovább élnek, és meghatározzák, hogy az egyén miként látja és mutatja fel magát jelenlegi identitásában. (Ebaugh 1988) A józanságukat hivatásnak tekintő Megállós segítők arra használják deviáns identitásuk tapasztalatait, hogy legitimálják saját deviáns múltjukat, és segítőként új életpályát építsenek fel. A devianciából 14

15 való kilépéssel foglalkozó szakirodalom elsősorban azt a folyamatot vizsgálja, amelynek során az egyén felhagy a deviáns viselkedéssel, ideológiával, és identitással, és azt hagyományos(abb) életformára és identitásra cseréli (Irwin 1970; Lofland 1969; Meisenhelder 1977; Shover 1983). Bár a devianciából való kilépést különböző módokon próbálták konceptualizálni, eddig még senki nem vette számításba azt, hogy ez egy olyan legitim életpálya felvállalását is jelentheti, amely magában foglalja az egyén korábbi deviáns élettörténetéből származó identitását is. Ebaugh (1988) szerepelhagyásról felállított modellje megfelelő keretet nyújt ahhoz, hogy a deviáns karrier elhagyásának alternatív módjait megvizsgálhassuk. Az ő modellje szerint az egyén nem adja fel korábbi szerepeit, hanem átviszi azokat az újakba. Ezt az álláspontot tovább gondolva és vitatva úgy vélem, hogy az egyén deviáns identitása nem jelent olyan akadályt, amelyen mindenképpen túl kell lépni ahhoz, hogy a deviáns pályafutást elhagyja, és hagyományos(abb) életformát választhasson. Éppen ellenkezőleg: az egyén tovább élő deviáns identitása elősegíti, nem pedig gátolja a kilépés folyamatát. A hivatásos józanná válás egy négy lépésből álló folyamat eredménye, amelynek során az egykori függők korábbi deviáns életformájuk tapasztalatait és élményeit használják fel új identitásukhoz, és a társadalom által elismert szerveződésekben betöltött szerepeikhez. Ezt a folyamatot az adott személynek a terapeuta utánzására való törekvése, a segítői pálya vonzereje, a státuszteremtés szándéka, és e tevékenység hivatalos elismer(tet)ése stimulálhatja. (Brown) A talpraállt segítők érzelmi és szimbolikus azonosulása a terapeutával a kezelés alatt, illetve a terapeutához fűződő viszony mély, személyes jellege együttesen bizonyul meghatározó tényezőnek abban, hogy a segítői pálya mellett döntenek. Az azonosulás és az olykor altruisztikus jellegű behódolás folyamatán keresztül az alkoholista/drogfüggő Egoja és Én je összemosódik a segítő tapasztalataival és identitásával. A terápiás csoport vezetője a csoport számára Én ideálként működik, mivel ő sikeresen felépülő alkoholista Ily módon érzelmi kötelékek alakulnak ki a csoport segítőjével (Denzin 1987) A józanodók nem csupán ezt az érzelmi kötődést alakítják ki magukban, de szert kívánnak tenni azokra az érzelmekre és jelentésekre is, amelyeket korábban terapeutájukra vetítettek ki. A józanodó függők terápiás változásában a segítők fontos, karizmatikus szerepet játszanak. Az ő megértő szavaik nyújtanak megkönnyebbülést és megnyugvást a betegség pusztító tüneteivel szemben. Ők testesítik meg mindazt, amit a józanodóknak spirituálisan és professzionálisan is meg kell tenniük magukért. A különféle függőségekből való kilábalást célzó terápiák sokkal inkább az isteni kegyelem megszentelő keresését jelképezik, mintsem az olyan földhözragadt, evilági, vagy profán eredményeket, mint az absztinencia, a szerváltás, vagy a szerrel kapcsolatos viselkedés átalakulása. És a segítők éppen ezt a megszentelt eredményt testesítik meg. Sok józanodó azt állítják, hogy a változás folyamatában a terapeuta volt számára a legfontosabb tényező. Ma azért lehetek itt, mert találkoztam egy olyan, rám nagy hatást gyakorló segítővel, aki támogatott a kijózanodásban. Mindent Istennek és neki köszönhetek mondta egy segítő. Egy vezető karizmatikus hatalmának felismerése és az azzal való azonosulás ahogy azt Weber (1968) megjegyezte meghatározó jelentőségű ennek a karizmának az elfogadtatásában, és teljes bizalmat, odaadást eredményez. Azok a különleges erények és képességek, amelyeket a józanodók segítőik személyében tapasztaltak, utóbb saját segítői pályájukhoz való hűségüket és odaadásukat erősítették. A terápiás kapcsolatban a talpraállt segítő egyfajta lelkészi funkciót tölt be, amelyen keresztül egy kulturális tradíció az egyik nemzedékről a másikra hagyományozódik át. A terápia jelentette kulturális örökség birtokosai, a sorstárs segítők tanítják meg a pácienseknek azoknak a helyzeteknek a jellemzőit, amelyeket ők maguk is páciensként éltek meg. A sorstársakat övező misztika részben abból származik, hogy egykor ők maguk is páciensek voltak (Brisell 1982). A segítőm abban a pillanatban fogadtatta el magát velem, amikor feltárta előttem azt a tényt, hogy ő is alkoholista volt. Ő nem csupán beszélt arról, hogy mit kell tennem, de aszerint is élt. Az ő példája nyomán úgy éreztem, van remény a felépülésre. Ha ezekre a tapasztalatokra gondolok, el sem tudom képzelni, hogy egy páciens 15

16 megkérdezze tőlem, hol tettem szert szakmai képzettségre. Ugyanakkor meg sem tudnám számolni, hányszor kérdezték meg tőlem a pácienseim, hogy én is felépülő vagyok e. Hasonlóan azokhoz, akik egy alapvetően megváltó vallási élmény nyomán tértek meg és nyertek üdvözülést, a józanodók segítői karrier iránti mély elkötelezettsége az átalakító hatású terápiás re szocializációból származik. Ahogy azt a fenti példák mutatják, a megváltás nem csupán a diskurzus megváltozott univerzumára utal, hanem az egyén terapeutájával is azonosítható. Ebben a szakaszban a józanodók bizalmukat és odaadásukat mintegy a jövőbe vetett ígéretként a segítői munka térítői vonatkozásaiba helyezik. Az ígéret nem más, mint a megmenekülés és a megváltás az önpusztítás vagy a visszaesés állandóan meglévő lehetőségétől, ami folyamatosan ott lebeg a szemük előtt. Második szakasz: a segítői pálya vonzereje, Ezen a ponton a talpraállt segítők morális fordulaton mennek át saját deviáns múltjukkal kapcsolatban. A korábban erkölcsi értelemben kifogásolható viselkedésmódokat egyre inkább az általuk elsajátított új diskurzus keretében, egy nagyobb tünet együttes részeként kezdik értelmezni. Ez a felismerés újabb fontos lépést jelent a kegyelem felé. Ugyanakkor a talpraálltak ráébrednek arra, hogy a terapeuta példájának követése érdekében olyan identitást és életstílust kell elsajátítaniuk, ami biztosítja számukra saját tüneteik folyamatos figyelemmel kísérését. A talpraállt segítők azonosulása saját deviáns múltjukkal szakmai, tapasztalati és erkölcsi értelemben megkülönbözteti őket más profi kollégáiktól. Egy heroinfüggőkkel foglalkozó segítő így beszélt arról, miért tekinti magát még mindig függőnek és deviánsnak: A pácienseimmel, főleg a megrögzött bűnözőkkel szembeni érzékenységem és megközelítésmódom sokkal jobb, mint azoké a hivatásosoké és orvosoké, akikkel itt együtt dolgozom. Különbözőek vagyunk, és egyáltalán nem látjuk azonos módon a dolgokat. Ha úgy tetszik, ezeknek az embereknek a betegségét nagyon különböző módon fogadjuk el, és értjük meg. Ők nem élték át a dolgot. Nem tudnak semmit ezekről az emberekről. A hatékonysághoz sokkal több kell, mint a szaktudás valamivel kapcsolatban. Én benne voltam a dologban, és számos vonatkozásban mindig benne is leszek. Ilyen értelemben a többi segítő orvosi, pszichiátriai, vagy terápiás szaktudása a hétköznapi, földhözragadt világ részeként jelenik meg. A fenti idézet arra utal, hogy a talpraállt segítők tudatosan felhasználják múltbeli tapasztalataikat és a terápiás átalakulást arra, hogy legitimálják segítői pályára lépésüket, és ott betöltött pozíciójukat, saját deviáns élettörténetüket és identitásukat felbecsülhetetlen értékű terápiás nyersanyagként alkalmazzák, és folyamatosan szükségét érzik annak, hogy e tapasztalatok érvényességét az intézményi környezetben hangsúlyozzák. A páciensek felé a segítő szent aurát sugároz, és az ideális felépülést példázza. A korábban a terapeutának tulajdonított Én kép belsővé tétele, és a segítői hivatással járó érzelmi és morális elkötelezettség megerősödése segíti elő ennek a képnek a kialakulását. A sorstárs segítői munkája olyan intézményekben folyik, amelyek gyógyító munkájának ideológiáját korábban páciensként maguk is tapasztalták. A segítővé válás egy érték céllá emelését jelképezi, és ez feljogosít arra, hogy mindent aszerint ítéljenek meg, hogy mennyiben szolgálja ezt a célt. Harmadik szakasz: a státuszteremtés szándéka A talpraálltak mély, személyes azonosulása a terapeutával olyan Én ideált jelent számukra, amivel mind a felépülés, mind a szakmai pályafutás vonatkozásában ideális módon azonosulhatnak. Olyan professzionális felépülő karriert alkotnak meg önmaguk számára, amelynek segítségével intézményes keretek között viszonozhatják a segítőjüktől kapottakat, és a diskurzus egy olyan új univerzumába lépnek be, amely hatékonyan vezetheti el az újonnan jövőket a megváltáshoz. Ma nem lehetnék itt, ha nem kaptam volna meg azt a sok segítséget a terápia során. Én úgy tudok ebből valamit viszonozni, hogy segítek azoknak, akik még szükséget szenvednek mondta egy segítő ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a segítői munka eloszlathatja az állandó kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy szermentesek tudnak e maradni. Ilyen értelemben a segítővé válás lehetőséget teremt arra, hogy állandó kapcsolatban legyenek saját felépülésük szükségleteivel, és folyamatos megerősítést nyer betegségük súlyosságának tudata is. 16

17 Egy intézménnyel és egy foglalkozási szereppel való azonosulás a talpraállt segítőben azt az érzést keltheti, hogy a megfelelő helyre került, és ebben a környezetben új én képet és önbecsülést alakíthat ki a mindennapokban és a jövőre nézve is. A segítő új identitásának belső érvényessége abból a képességéből ered, hogy sikerrel képes előrelátni betegtársainak viselkedését és cselekedeteit. Mi több, ezt az értékelést a stáb többi tagja is erősíti oly módon, ami nem jellemző más felépülőben lévőkre. Ennek a referenciaközösségnek a megerősítése az adott személy terapeutájának és a terápiás intézménynek a jóváhagyását jelképezi. Külső elismerést jelenthet az is, amikor egy terápiás közösségen kívüli személy ismeri el legitim tevékenységnek a segítő munkáját. Negyedik szakasz: hivatalos elismer(tet)és. Az egyes szakmák képviselőit a más munkahelyeken dolgozóktól mindenekelőtt a felsőoktatási intézményekben megszerezhető specializált tudás különbözteti meg (Larson 1977; Parsons 1959; Ritzer és Walczak 1986, 1989). Noha az ezoterikus tudás és a szakmai felelősség megléte egy terápiás viszony keretében a segítői pályára lépés alapfeltétele, a sorstárs segítő szerepének erkölcsi és érzelmi lényege ennél jóval több. A sorstárs segítők tudják, hogy pácienseik felnéznek rájuk. Az a tény, hogy benne vannak a dologban, illetve a képzés során megszerzett tudásanyag, és személyes képességeik feljogosítják őket arra, hogy saját stigmájuk felhatalmazottjai (Gusfield 1982), és a professzionális státusz birtokosai legyenek. A birtokukban lévő hatalmas mennyiségű ismeret és képesség egyfajta monopol helyzetet biztosít számukra, ami az emocionális élettörténetük során átélt szégyenből és bűntudatból, illetve a terápiás átalakulás során szerzett reményből és hálából épül fel. A sorstárs segítők a felsőfokú képzést a deviáns karrier során szerzett tapasztalataikkal és a terápiás folyamat emocionális helyzetével társítják. Számukra a felsőfokú képzés inkább a jó és a megszentelt újrafelfedezését, mint a formális végzettség megszerzését jelenti. Ugyanakkor a talpraállt segítők minden olyan elképzelést elutasítanak, ami megkérdőjelezi azt a meggyőződésüket, hogyan kell nekik és pácienseiknek a felépülés rituáléival kapcsolatban viselkedniük (Davies 1963; Pattison 1987; Roizen 1977). Személyes felépülési programjuk elleni támadásnak tekintik a betegség felfogás intellektuális megkérdőjelezését. Durkheimi értelemben ezek a kísérletek profanizálni próbálják azt, ami szerintük szent. Az amerikai társadalom intézményei egyre inkább hasznosítják az ex ek képességeit a társadalmi problémák kezelésében. Colorado államban például elítélteket alkalmaznak a deviáns fiatalok segítőiként. A program első két évét vizsgáló tanulmány szerint ezeknek az elítélt segítőknek mindössze 13% a esett vissza (Schiller, 1988), a többiek jelentős számban szeretnének visszatérni a tanintézetbe, illetve segítőként, nevelőtisztként, ifjúsági oktatóként, vagy jogi tanácsadóként kívánnak dolgozni. Hasonló tapasztalatokkal járt egy olyan helyi kezdeményezés, amelynek célja a fiatal bűnbandák erőszakos cselekményinek visszaszorítása volt. A Nyitott Kapuk Programot egy talpraállt drogfüggő irányította, segítőként, oktatóként és a helyi közösséggel fenntartott kapcsolataikban pedig volt bandatagokat alkalmaztak. A Megálló olyan komplex kezelési programot megvalósító intézmény, melyet talpraállt szenvedélybetegek üzemeltetnek. Ez fordítva is igaz: a Megálló elsődleges funkciója az ő foglalkoztatásuk, melynek legfontosabb tartalma józanságuk megerősítése és a munkába állásukhoz szükséges képességek megtanulása, fejlesztése, valamint képzettségük növelése. A foglalkoztatási program olyan munkát kínál számukra, melyben elsősorban ezek a képességek gyakorolhatók, az elvégzendő munkák és feladatok pedig kapcsolatban állnak a szenvedélybetegek ellátásával. Jelenleg (2007) a Megállóban 14 segítő foglalkozik közvetlenül a kliensekkel, közülük 11 en talpraállt segítők. Mindannyian rendszeresen és folyamatosan vesznek részt különféle szintű és fokú formális képzéseken, továbbképzéseken. A Megálló foglalkoztatási programja és politikája messzemenőkig szolgálja a program hatékony működtetését. Valójában a gyógyult szenvedélybetegek segítőként történő foglalkoztatása a Megálló Ház tevékenységeinek egyik legfontosabb hatékonyság növelő tényezője. Ez az, amiért a célcsoport igen nagy számban keresi fel szolgáltatásaikat, látogatja programjaikat és marad meg a kezelésben. 17

18 A foglalkoztatott segítők feladatai: Segítő munka végzése, a Házat igénybe vevő szenvedélybeteg fiatalok körében; alkotó önsegítő csoportok szervezése, drogprevenciós foglakozások szervezése és megtartása, az alkotó önsegítő csoportok fellépéseinek szervezése, lebonyolítása, rendezvények szervezése és lebonyolítása, az épület, helységek és ezek környezetének létrehozása, folyamatos alakítása, karban tartása, üzemeltetése, napirend szervezése, ügyintézés, szükséges eszközök kellékek beszerzése, folyamatos ügyelet megszervezésebiztosítása ellátása a nyitvatartási időben, látogatók folyamatos fogadása, információs szolgálat, a rehabilitációs program bonyolítása, esetkezelő munka, külső kapcsolatok és együttműködések építése fenntartása, hozzátartozók fogadása, önképzés, gyakornokok és önkéntesek fogadása. II.3. Alapelvek A Megálló alapelvei először az 1999 es éves beszámolóban jelennek meg. A 10 alap, egész pontosan irányelv sokmindent elárul a csoport szellemiségéről, értékeiről, még akkor is, ha sok szempontból zavaros, kiforratlan megfogalmazású. 1. A személyközpontúság elve: A Megállóban legfontosabb érték az ember, így a Megálló nem olyan csoport, intézmény, mely a keretei köré szervezi az embereket, hanem olyan csoport, mely az emberek köré szervezi a kereteket. Ez a személyközpontúság elve. Mindenkivel egyéniségéhez, személyiségéhez legjobban igazodó terápiás programot dolgozunk ki, figyelembe véve élethelyzetét, pillanatnyi lehetőségeit, készségeit és képességeit. E programban folyamatosan van mód közös kiértékelésre, változtatásra. 2. A csoport elve A Megállóban minden egyén fontos, de minden egyénnél fontosabb a csoport, így nem probléma körök szerint fogadjuk az egyéneket, hanem egyének szerint csoportosítjuk a probléma köröket. Nem küldünk el senkit, aki tőlünk segítséget kér, míg ez a csoport érdekeit nem sérti súlyosan, a csoport létét nem veszélyezteti. 3. A segítés elve A Megálló alapvetően segítő, önsegítő szerveződés. Minden döntéshozó munkatárs segítségért fordult a Megállóhoz és ennek keretében dolgozik itt, így döntéseiben, tetteiben nem megengedhető a hatalmaskodás, egyénieskedés, szeszélyesség, mindenhatóság. A munkatársak döntéseinek és tetteinek tükrözniük kell a szolgálatot, alázatot, önvizsgálaton alapuló józan értékítéletet, személyes példamutatást. Csoportjainkban is, melyek sokrétű tevékenysége teret engedne a profizmusnak, szakmai hírnévnek, elsődleges szerepet kell kapnia az emberi segítségnyújtásnak, ez nem rendelhető alá a becsvágynak, anyagi érdekeknek, az elismerésért és sikerért vívott harcnak. 4. A változtatás elve A bármilyen pozitív változás elve. Sokan vannak, akik nem a sokak által károsnak vélt szokásaikon, betegségeiken akarnak változtatni és pillanatnyilag nem reális a józanság elérésének célkitűzése. Számukra türelmet, tevékenységet, rendszeres életvitelt, elfogadó környezetet, szociális kapcsolatokat tudunk biztosítani. 5. Az együttműködés elve A nyitottság, együttműködés. Az autonómia őrzése és tiszteletben tartása mellett együttműködésre kívánjuk alapozni kapcsolatainkat mind egyéni, csoport, csoportközi szervezeti, szervezetközi, szakmai, regionális, országos, nemzeti és nemzetközi szinten. Az együttműködés során is a segítés elveit követjük, azt nem előzheti meg sem anyagi érdek, sem a szakmai előmenetel vonzása. 6. A beavatkozás elve Az én drogozom, mi meggyógyulunk elve. Ez annyit jelent, hogy nem akarunk senkit megmenteni. Mi alapvetően lehetőségeket, alternatívákat kínálunk a személyes fejlődésre, 18

19 változtatásra. A segítséget nem erőltetjük senkire. Próbáljuk megengedni az embereknek, hogy ne anyagozzanak, de a lehetőségekkel annak kell élnie, aki tőlünk segítséget kér. 7. A lassan siess elve A lehetőségek figyelembevételével támogatjuk, hogy mindenki a saját tempójában haladhasson, nincsenek merev idő keretek, ám az egyhelyben állást nem tudjuk és nem is akarjuk tolerálni. 8. Az elfogadás és bizalom elve. Nem tartjuk feladatunknak eldönteni mi az igazság. A hozzánk fordulók állításait önmagukról ezért igazságnak fogadjuk el, az alapján kezdünk vele dolgozni. Az őszinteség cél, de nem alapfeltétel a bekerüléskor. 9. A jutalmazás büntetés mellőzésének elve Nem élünk direkt módon ezekkel az egyébként társadalmunkra, kultúránkra oly jellemző eszközökkel. Azt próbáljuk elérni mindenkivel, hogy amit tesz, azt önmagáért tegye. 10. A segítés helyének elve A Megálló segítséget a Megállóban nyújt. Az itt lévő emberek itteni tetteiért vállaljuk a felelősséget. Segítőinket óvjuk a Megállón kívüli segítő akcióktól. A Megállót senki nem képviselheti egy emberként a csoport felhatalmazása nélkül. II.4. Célok, célcsoport A Megálló Csoport feladatának a szenvedélybeteg és szenvedélybetegségben veszélyeztetett fiatalok, fiatal felnőttek és hozzátartozóik, számára szociális, terápiás, egészségfejlesztő, speciális oktatási, kulturális, és közösségi szolgáltatások szervezését és működtetését tekinti; célja olyan komplex, az önsegítés elvein és gyakorlatán alapuló szolgáltatásrendszer kialakítása, működtetése és minőségének folyamatos fejlesztése, mely a prevenciós munka mellett a korai kezelésbe vételtől a fejlesztésen képzésen át a munkába állásig és utógondozásig tartó folyamat feladatait egységesítve, a személy egyedi szükségleteihez alkalmazkodva hosszú távú, ellátási módszerekben és információkban gazdag támogatási formát valósít meg, sorstárs segítőként foglalkoztatott gyógyult szenvedélybetegek közreműködésével. Nyitottsága révén az a deviancia és kábítószerkérdést övező misztikus társadalmi rettegést és előítéletet kívánja enyhíteni: a kevésbé érintett emberek érzékenységének és fogékonyságának növelésével a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. Törekszik a területen dolgozó szervezetek összefogására és mindehhez gyűjti a nemzetközi tapasztalatokat. Szervezi és végzi a programjai kiterjesztését hazai és nemzetközi szinten. Alapvető küldetése a közösség támogató erejének felhasználása ez egyén bármilyen pozitív változásra irányuló törekvésének erősítésében. 3 II.5. A Ház A Megálló Csoport 2001 ben kapta adományba azt az épületet, ahol azóta és jelenleg is működik. A ház Budapesten a nyolcadik kerületben, a Szigony utcában van. Ezzel az adománnyal egy csapásra oldódott meg számtalan működési probléma, s egyben az intézményesülés is megkezdődhetett. 98 tól 99 ig a Megállónak egyáltalán nem volt önálló épülete, helysége. Ez időben a Belvárosi Ifjúsági Ház biztosított termeket az akkor alakuló csoportoknak, illetve a Belvárosi Tanoda Alapítvány nyújtott szervezeti hátteret, lehetőséget, szakmai támogatást. Abban az időben a Megálló tevékenysége az önsegítő csoportok szervezésére, az alkotó önsegítő csoportok megalakítására, kikísérletezésére koncentrálódott, illetve új, fiatalos, lendületes programként a szakmai kapcsolatok keresése és felvétele is erre az időszakra datálható. Ez a munka időben is egészen más kereteket igényelt, az aktív csoport tevékenység átlagosan 3 Részlet a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért alapító okiratából. (2005) 19

20 napi 2 3 órát vett mindössze igénybe, de hogy az a pár óra jól működjön, ahhoz jóval többet kellett szervezni a csoportokat. A munkatársakat az különböztette meg a kliensektől, hogy ők a szervezési munkában is részt vettek. Minden tisztán önkéntes alapon működött, nagyon kevés pénz volt rendszerben, azok is inkább szimbolikus terembérleti díjakra, eszközökre, alapanyagokra kellettek szeptemberében az Orczy kertben már nem termet, hanem egy faházrészt bérelt a Megálló, itt három teremhez volt kulcsuk, de szinte az egész házat tudták használni, mivel abban az Orczy kert által szervezett programok csak nagyon kis időben voltak. Ekkor kezdték el kikíséletezni a nappali rehabilitációs programot, ami egész napos nyitva tartást igényelt. 99 től volt a Megálló Csoportnak fizetett alkalmazottja, igaz még nagyon sokáig a Belvárosi Tanoda Alapítvány adta az pénzügyi, szervezeti hátteret. Az Orczy kert, mint helyszín tökéletesen megfelelt a nappali rehabilitáció elképzelt koncepciójának. A város szívében, könnyen megközelíthető helyen van, mégis több hektáros zöld terület, sport és szabadidő park. Kellően gondozatlan és elhanyagolt is, ezáltal az értelmes munkaterápia lehetőségét korlátlanul tudta biztosítani. Az önkormányzati fenntartású Józsefvárosi Kulturális Központ gondozásában lévő Orczy kert tehát ideális helyszín lehetett volna egy nagy ívű józanság center kialakításához, de nem lett. Lehet azt mondani, hogy az előítéletesség áldozatává vált a program. A jó szándékú vezetés, a gondosan felépített jó kapcsolatok sem tudták feloldani azt a konfliktus helyzetet, ami a fejlődési tervek és a változatlansági célok között húzódnak. Ezt a konfliktust lehet állami és civil kontextusba is helyezni. A civil, alulról szervezettség jellemzően motivált az innovációban, kevés tőkével szeretne nagy ráfordítást végezni, akár személyes áldozatokat hozni az ügy érdekében, míg az önkormányzati, felülről irányított éppen a nagy tőkével pusztán fennmaradni szeretne, a változatlanságban inkább érdekelt volt az Orczy kert vezetése. A Megálló két évig működött az Orczy kertben, mikor a bérleti viszony már nagyon komoly szakmai károkat kezdett okozni, akkor határoztak úgy, hogy az önállóság útjára lépnek, hátrahagyva a szakmai koncepciójuk számára idealisztikus lehetőségekkel kecsegtető, ám e célra nem használható helyszínt: az Orczy kertet től tehát önálló épületben folytathatta működését a Megálló Csoport. Igaz ugyan, hogy ez a ház is jogi és tulajdonviszonyi értelemben rendezetlen, ám ott áll, használható. A terület bele esik egy város rehabilitációs projektbe, a tulajdoni lapon nem szerepel a ház, csak annyi, hogy kivett telek, annak tulajdonosa a Józsefvárosi Önkormányzat. A ház könnyű szerkezetes erdész típusú faház, amilyeneket felvonulási épületnek szoktak állítani ideiglenesen nagyobb építkezések mellé. Mielőtt adományba kapta a Megálló Csoport a házat, az már évek óta üresen állt. Azt megelőzően egy fogászati, fogtechnikai kellékeket forgalmazó cég irodaháza és bemutató terme volt, ami mind a felszereltségén, mind a terembeosztásán látszott. A Megálló céljainak egyik sem felelt meg igazán, a terembeosztás zeg zugos, normális alapterületen sok kicsi szoba, tehát túl rossz volt, a felszereltség viszont túl jó, nem tudta a Megálló sem kihasználni, sem értékelni. Az egész házba bekötött riasztó rendszer amit egy munkatárs tudott csak be, illetve kikapcsolni pánik gombokkal ; komoly telefonközpont, mely minden szobába szétosztotta a vonalat, mellékekkel; minden volt iroda összekapcsolva egy számítógépes hálózatba, ezek voltak azok felszereltségek, amiket nem tudott a Megálló kihasználni, de ez persze nem hátráltatott semmit. A funkciójában nem éppen ideális, jogilag rendezetlen épület új esélyt adott a Megálló Csoportnak, s itt kell megjegyezni, hogy nem csak a Megálló Csoportnak, hanem több kisebb nagyobb civil szervezetnek is ben már tudták, hogy a Belvárosi Ifjúság Házat be fogják zárni, ezért a Belvárosi Tanoda Alapítvány székhelyét, és irodáit a Szigony utcába helyezték át. A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége is ide van bejelentve, valamint természetesen a Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért is, ami 2005 ben alakult, kiválva a Belvárosi Tanoda Alapítványból. Ezen kívül az Öt Kenyér Egyesület székhelye is a Szigony utcai ház. Ebben az értelemben tehát a Megálló egyfajta 20

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak. A vizsgafeladat ismertetése: A szenvedélybetegek, vagy pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményében ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását

Részletesebben

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek A partnerszervezetek nevei és rövidítése: Belvárosi Tanoda Alapítvány - BTA Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Leo Amici 2002 Addiktológiai

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Érdeklődés és jelentkezés

Érdeklődés és jelentkezés 06-20- 913 9432 Érdeklődés és jelentkezés SPIRITUÁLIS, LELKI ÉRTÉKEK Őszinteség Elhatározás Alázatosság Lelkesedés Jótett Hajlandóság Tisztelet Harmónia Türelem Közvetlenség Átélés Tudatosság Méltóság

Részletesebben

Kristóf Andrea SE-IBOI

Kristóf Andrea SE-IBOI Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás

Részletesebben

Drogfüggık elvonókezelése

Drogfüggık elvonókezelése Drogfüggık elvonókezelése Készítette: Terjéki Ildikó, 2007 / aktualizálta: Papp László, 2008 Drogok típusai (összefoglalás): (Irinyi T., 1997, pp:121-125. alapján) Szedatívumok, szorongáscsökkentık, altatók

Részletesebben

Önsegítés: a közösségi felépülés motorja. Petke Zsolt Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Addiktológiai Osztály

Önsegítés: a közösségi felépülés motorja. Petke Zsolt Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Addiktológiai Osztály Önsegítés: a közösségi felépülés motorja Petke Zsolt Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Addiktológiai Osztály A felépülés Önsegítő viselkedést, önszabályozó képességet,

Részletesebben

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina 1. Mi a szenvedélybetegség? Ki a szenvedélybeteg? - fogalom meghatározás Szenvedélybetegségnek nevezzük

Részletesebben

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX LOGIKAI KERETMÁTRIX Általános célkitűzések A project célkitűzése Célok A munkaerőpiacról, képzésből és bármiféle intézményi ellátásból egyránt kiszorult, szenvedélybeteg és deviáns életvezetésű fiatalok

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt Tanulói stressz kérdıív Drogteszt Az Atkinson és munkatársai: Pszichológia könyv megfelelı fejezetének felhasználásával készítette - Szitó Imre, 1995. A serdülıkorú fiatal a kitöltést névtelenül végzi

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS évre Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány A HELY. Normatív támogatás elterelés:

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS évre Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány A HELY. Normatív támogatás elterelés: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2017. évre Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány A HELY BEVÉTELEK: Normatív támogatás elterelés: SZJA1% Cégek és magánszemélyek adományai: Közhasznú tevékenység bevétele: Egyéb

Részletesebben

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19.

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Háziorvosi konferencia Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Alkohol okozta mentalis zavarok Magyarországon 2013-ban 720-725 ezer fő érintett az alkoholproblémával. Népesség 4,6 %-a nagyivó 15% mértékletes

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Szemem Fénye Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Hospice 2011.04.04.

Szemem Fénye Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Hospice 2011.04.04. Szemem Fénye Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Hospice Szolgálat 2011.04.04. Kezdetek A Szemem Fénye Alapítvány 2002-ben alakult Személyes indíttatásból: a leukémiás megbetegedésben elhunyt Nail emlékére

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Tagsági felmérés 2018

Tagsági felmérés 2018 Tagsági felmérés 2018 Három évente igyekszünk információt gyűjteni tagjainkról és ez az idő most jött el. Bizonyára vannak, akik kíváncsiak, mire kell ez az információ és hogyan használjuk fel. Az NA szolgálat

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

Otthont mindenkinek! című projekt keretében szervezett műhelysorozat tapasztalatai

Otthont mindenkinek! című projekt keretében szervezett műhelysorozat tapasztalatai Otthont mindenkinek! című projekt keretében szervezett műhelysorozat tapasztalatai tapasztalatai alapján Falvai Rita műhelyvezető Résztvevők: Fészek Gyermekvédő Egyesület: tiszakécskei nevelőszülők és

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Egy kis kommunikáció

Egy kis kommunikáció Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső

Részletesebben

Betegbiztonsági Fórum

Betegbiztonsági Fórum Betegbiztonsági g Fórum Kommunikációs hiányosságok a rákbetegek ellátásában, lehetséges, nemkívánatos következményei Rákbetegek Országos Szövetsége Mikéné Bodor Mária 2009. június 18. Társadalmi háttér

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Beszéljünk róla! Program címe: Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7.

Beszéljünk róla! Program címe: Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Program címe: Beszéljünk róla! Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Kérelmező neve: Forrás Lelki Segítők Egyesülete Program rövid leírása Célcsoport: 12-14 illetve,

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER ÉS ALKOHOLFÜGGŐSÉG KEZELÉSÉNEK MINNESOTA MODELLJE /Filozófia és program!/

A KÁBÍTÓSZER ÉS ALKOHOLFÜGGŐSÉG KEZELÉSÉNEK MINNESOTA MODELLJE /Filozófia és program!/ A KÁBÍTÓSZER ÉS ALKOHOLFÜGGŐSÉG KEZELÉSÉNEK MINNESOTA MODELLJE /Filozófia és program!/ Összefoglalás: A Minnesota-modell a kábítószer függőség gyógyításának absztinenciára orientált, átfogó, multiprofesszionális

Részletesebben

szakpszichológus képzés

szakpszichológus képzés K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia

Részletesebben

Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen

Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Müller Éva osztályvezető Budapest, 2017. december 14. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Addikciók kognitív viselkedés terápiája. Dr. Bodrogi Andrea

Addikciók kognitív viselkedés terápiája. Dr. Bodrogi Andrea Addikciók kognitív viselkedés terápiája Dr. Bodrogi Andrea Ha teszel valamit, már nem tettél rosszat (Igor Kustenok, Sandiego, California) Miben különbözik egyéb terápiáktól? Nem motivált kliensek Nehéz

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Drog- InFo Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatok számaival! A szer neve: Használata: Hatása: Következményei: Por alakban kapható, Torzul a

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

ALBA CARITAS HUNGARICA ALAPÍTVÁNY RÉV SZENVEDÉLYBETEG-SEGÍTŐ AMBULANCIA

ALBA CARITAS HUNGARICA ALAPÍTVÁNY RÉV SZENVEDÉLYBETEG-SEGÍTŐ AMBULANCIA RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia Intézményünk szolgáltatásai, terápiás lehetőségek: Intézményünk terápiás lehetőségeket nyújt a különböző függőségekben élők, úgy a szer-, mint a viselkedésfüggők számára.

Részletesebben

A BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása

A BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása A BAGázs-módszer A szakmai munkájának rövid bemutatása Írta: dr. Aczél Zsófia, dr. Both Emőke 2018. november A Pest megyei romatelepeken settlement típusú közösségi munkával komplex és holisztikus megközelítésű

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.

Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János  Budapest, február 20. Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat

Részletesebben

Új Pszichoaktív Szerek a Cseh Köztársaságban. Aleš Herzog SANANIM Outreach (elérési) program Korai Jelzőrendszer Munkacsoport CSK

Új Pszichoaktív Szerek a Cseh Köztársaságban. Aleš Herzog SANANIM Outreach (elérési) program Korai Jelzőrendszer Munkacsoport CSK Új Pszichoaktív Szerek a Cseh Köztársaságban Aleš Herzog SANANIM Outreach (elérési) program Korai Jelzőrendszer Munkacsoport CSK 1 SANANIM Drogszolgálat Cseh Köztársaság - 1990-ben alakult, napjainkban

Részletesebben

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA DEVIANCIA EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA A. negatív és pozitív Negatív: valaminek a hiánya pl. a betegség hiánya Pozitív: kívánatos tulajdonság jelenléte pl. testi jóllét, lelki jóllét B. objektív és szubjektív

Részletesebben

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Kábítószeres bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A kábítószerek kapcsolata a bűnözéssel Visszaélés kábítószerrel (BTK 282-282/C) - fogyasztói magatartás - terjesztői magatartás Kábítószer megszerzése érdekében

Részletesebben

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ 1. a) Milyen tanulságok adódnak a szegénység és a szegénypolitika történeti értelmezéséből? Meg lehet-e szüntetni szegénypolitikával a szegénységet? b) Milyen szerepe van a kulturális foglalkoztatásnak

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra November - A függőség elleni küzdelem hónapja Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség 40-60

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. évre A Különlegesek-Ért Alapítvány részére

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. évre A Különlegesek-Ért Alapítvány részére KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. évre A Különlegesek-Ért Alapítvány részére A.) A Különlegesek-Ért Alapítvány egyszerűsített beszámolójának eredménylevezetése Sorsz A tétel megnevezése 2011 2012 1 A. Összes

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos"

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól Kassai-Farkas Ákos Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos" Definíció A közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció a ma érvényes betegjogokkal összhangban igyekszik elkerülni

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös

Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Központ Gyöngyös Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 40/A. ag) pont szerint 2018. szeptember 1-től a Család és Gyermekjóléti Központ óvodai és iskolai szociális segítő

Részletesebben

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat Szakmai protokoll Készítette: Takaró Lajosné Stencinger Noémi Reményi Csaba Zöld Ágnes Mosonmagyaróvár 2010. A DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és

Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és Egy gyermek sem akarja tanárait, szüleit bosszantani! - a megismerő funkciók szerepe a tanulási és viselkedészavarok kialakulásában Nézd, halld, érezd, mondd! az észlelés fejlesztése a hatékony tanulásért

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):

Részletesebben

FÉLUTAS LAKÁS PROGRAM LEO AMICI 2002 ADDIKTOLÓGIAI ALAPÍTVÁNY

FÉLUTAS LAKÁS PROGRAM LEO AMICI 2002 ADDIKTOLÓGIAI ALAPÍTVÁNY FÉLUTAS LAKÁS PROGRAM LEO AMICI 2002 ADDIKTOLÓGIAI ALAPÍTVÁNY A LEO AMICI 2002 ALAPÍTVÁNY FÉLUTAS LAKÁSA FILOZÓFIÁJA A Félutas Lakás a kezelési program szerves része. A Félutas Program résztvevői a közösség

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz

Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alternatív és/vagy kiegészítő terápiák? Egészségügyi rendszeren

Részletesebben

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ KÉPZÉS

KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ KÉPZÉS KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Közösségfejlesztő (továbbiakban: Képzés) (felnőttképzési engedélyszám: E-000954/2014/B001) A Közösségfejlesztők Egyesülete felnőttképző intézmény (felnőttképzési engedélyszáma:e-000954/2014)

Részletesebben