AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD"

Átírás

1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Szerzők: Hidvégi Péter Kopkáné Plachy Judit Dr. Müller Anetta Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet Eger, 2015

2 KÉSZÜLT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETÉ- NEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL. SZERKESZTETTE: Hidvégi Péter ÍRTÁK: Hidvégi Péter, Kopkáné Plachy Judit, Dr. habil Müller Anetta SZAKMAI LEKTOR: Dr. Várhelyi Tamás ANYANYELVI LEKTOR: Vasné Varga Judit A kiadvány elektronikus változata kereshető és letölthető az alábbi címen: TÁMOP E-13/1/KONV ABS Képzés- és rendszerfejlesztés a sportos társadalomért Északkelet-Magyarországon (A és B komponensek a felsőoktatási Sport fejlesztéséért) ISBN A kiadványért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora. Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában. Megjelent 2015-ben. 2

3 TARTALOM I. Az egészség fogalma, dimenziói Az egészség definíciója Az egészséges életmódra való nevelés története Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Az egészség dimenziói A lelki egészség Az egészségnevelés, egészségfejlesztés fogalma A lelki egészség pozitív pszichológiai megközelítése A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota A gyermekek testi fejlődése, erőnléte A mozgáshiány veszélyei A rendszeres testmozgás előnyei Az egészségfejlesztés színterei Egészségfejlesztő iskola A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő Ellenőrző kérdések Fogalomtár Felhasznált irodalom II. Káros szenvedélyek Káros szenvedélyek A szenvedélybetegségek kialakulásának okai A szenvedélybetegségek csoportosítása Viselkedéses addikciók, az impulzuskontroll és az érzelemszabályozás zavarai A kábítószerek A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon A család és a kortársak hatása Iskolai tényezők Családi tényezők Az illegális kábítószerek csoportosítása A drogfogyasztás egészségügyi hatásai Az alkohol Az alkoholista család Alkohol fogyasztása terhesség alatt Dohányzás A cigaretta története A dohányzás káros hatásai Ellenőrző kérdések Fogalomtár Felhasznált irodalom

4 4 III. Egészséges táplálkozás Egészséges életmód Egészséges táplálkozás fogalmi meghatározása Miért fontos egészségesen táplálkozni? A helyes táplálkozás szerepe a gyermek életében Az egészséges táplálkozás ismérvei Az iskolai büfé fontossága A tápanyagok A fehérjék Szénhidrátok Zsírok Ásványi anyagok A legfontosabb ásványi anyagok és szerepük Az anyagcsere-folyamatok Az evés zavarai Anorexia nervosa Bulimia nervosa Falászavar Stresszorexia Orthorexia nervosa A magyar konyha története A magyar konyha jellegzetességei Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai, ünnepi hagyományai Észak-Magyarország Alföld Dunántúl Ellenőrző kérdések Fogalomtár Felhasznált irodalom IV. Környezet és egészség A környezet és egészség Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre A szennyezett víz hatása az ember egészségére A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szempontjából Az épített környezet változásainak társadalmi hatása Az iskolai környezet szerepe Az egészséges és komfortos iskolai környezet kialakításának szempontjai Ellenőrző kérdések Fogalomtár Irodalomjegyzék V. Az egészséges életmód pozitív hatása 6 14 éves korban Bevezetés Morfológiai, élettani és pszichoszociális változások 6 14 éves korban Biológiai életkori jellemzők 6-10 éves korban Az idegrendszer fejlődése Iskolai környezeti ártalmak Életkori jellemzők éves korban A serdülőkori szexualitás és nemi szerep jellemzői A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció... 74

5 2. A család A baráti és sportközösségek hatása az egészséges életmódra nevelésben A fiatalkori, rendszeres testmozgás pozitív hatása az időskori betegségek megelőzésében A média, az internet szerepe az egészségnevelésben Összegzés Ellenőrző kérdések Fogalomtár Irodalomjegyzék

6 Hidvégi Péter I. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA, DIMENZIÓI 1. Az egészség definíciója Számtalan egészségdefiníciót ismerünk, döntő többségük valamilyen egészségnorma köré szerveződik. Ezek a meghatározások nemcsak ismeretelméleti szempontból bírnak jelentőséggel, hanem praktikus következményekkel is járnak a tekintetben, hogy milyen eszközöket tartunk megfelelőnek, hatékonynak az egészségi állapot befolyásolása, fenntartása, illetve fejlesztése szempontjából. Az egészség fogalmára az is jellemző, hogy az elmúlt több mint ötven évben bővült és módosult, miképpen az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) rövid áttekintésében ez bemutatásra kerül. Az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként, mint ahogyan a WHO 1946-ban rögzítette ezt (WHO, 1946). Jelenthet azonban egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket, melyeket környezete a munkahelyén, a családban elvár tőle (Parsons, 1972). A WHO koppenhágai konferenciáján a korábbi egészség meghatározást komplexebben értelmezték, mégpedig a mindennapi élethez szükséges erőforrásként. Az új meghatározás hangsúlyozza az egyéni és társadalmi létfeltételeket, a fizikai teljesítőképességet, és érvényesül az egyén felelőssége is (WHO, 1984). A definíció újabb módosulását az Ottawai Charta továbbfejlesztette: az egészséget a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődés erőforrásaiban láthatjuk. Az egészségi állapotot a társadalmi tényezők, a fizikai környezet, ezen túl pedig az egyén magatartása, ismeretei és tapasztalatai egyaránt befolyásolják (WHO, 1986). A dél-ausztráliai egészségfejlesztési konferencián Adelaideban negyvenkét ország képviseltette magát. A konferencia záródokumentuma szerint megállapítást nyert, hogy az egészség alapvető emberi jog, így a kormányoknak is komoly felelősségük van állampolgáraik egészségi állapotának javításában, amit az egészséget támogató társadalompolitika révén kell foganatosítani (WHO, 1988). A harmadik nemzetközi egészségfejlesztési konferenciát 1991-ben a svédországi Sundsvallban rendezték meg. Az első globális szintű egészségfejlesztési konferencián 81 ország képviseltette magát, és felhívta az emberek figyelmét a világ minden táján arra, hogy aktívan vállaljanak részt a környezetük egészséget támogató átalakításban. A Sundsvalli Nyilatkozat (1997) szerint akkor beszélünk egészséget támogató környezetről, ha konvencionális, kulturális örökségekre lehet építeni, és sikerül nagy figyelmet szentelni az egészséget befolyásoló értékés normarendszerekre. Nagy jelentőség tulajdonítható a politikai dimenziónak is, hisz a kormányok közvetve és közvetlen módon is jelentősen befolyásolják a lakosság és az egyén egészségi állapotát (Tózsa-Rigóné Nagy, 2011). Az egészségmegőrzés témakörében megrendezett negyedik nemzetközi konferencián került megfogalmazásra a Dzsakartai Nyilatkozat, mely szerint az egészség külső környezeti tényezők (external environmental factors), az egyéni viselkedés tényezői (personal behavior factors), 6

7 valamint a személyes tényezők (host factors) együtthatásaként jellemezhető (Nagy és Barabás, 2011). Az évi egészségügyi törvény megfogalmazása szerint: az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele, amely döntő hatással van a családra, a munkára, és ezáltal az egész nemzetre; mindenkinek joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszi az egészség megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntések meghozatalát az egészséggel kapcsolatos kérdésekben; mindenkinek a saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell tartoznia 1. A vonatkozó szakirodalomban található egészségfogalmak sorát folytatva az egészség jelenthet egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket, melyeket a munkahely, a család és a környezete elvár tőle (Meleg, 2002). Seedhouse 1986-ban definiálja az egészséget egy komplex, plasztikus megközelítésben: Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek teljes körét. Ez lehetőséget ad arra, hogy egyénileg mást és mást tartsunk egészségnek, de szükséges a feltételek figyelembevétele. Ide tartozik, hogy megfelelő táplálékhoz jusson valaki, az időjárás viszontagságaitól védve legyen, hogy hozzájusson minden olyan információhoz, amelynek hatása van az életre, megértse, hogy közösségi lényként csak addig mehet a kibontakozással, amíg azzal másokat ugyanebben nem gátol. WHO, 1946 Szerző, dátum WHO (Koppenhága), 1984 WHO (Ottawa), 1986 WHO (Adelaide), 1988 Seedhouse, 1986 Antonovsky, 1987 Insel és Roth, 2007 A definíció lényege Úgy határozza meg az egészséget, mint a test teljes jóllét állapotát. Hangsúlyt kap az egyéni és társadalmi létfeltétek és az egyéni felelősség. Már beleveszi az egyén ismereteit, a társadalmi tényezőket, valamint a fizikai környezetet. Az állampolgárok számára kormányszinten kell a jobb egészségi állapotot javítani. Az egyén szintjére bontja le az egészséget, vagyis mindenki számára más-más jelent egészségesnek lenni, de az alapvető feltételeket figyelembe kell venni. Az emberi létezés alapelve nem a kiegyensúlyozottság és az egészség, hanem az egyensúlyvesztés, a rendellenesség és a szenvedés. Nem az a kérdés, hogy valaki egészséges vagy beteg-e, hanem az, hogy az említett kontinuum mentén milyen távolságra van az egyik vagy a másik végponttól. 1. táblázat. Az egészség fogalmi változásai évi CLIV. törvény 7

8 1.1. Az egészséges életmódra való nevelés története Azt már elődeink is helyesen felismerték, hogy az egészséges életre nevelés valójában kora gyermekkorban sikeres, hiszen az iskolások a legfogékonyabbak az újfajta életszemlélet elsajátítására, és a felnőttkorban való megtartására. Az iskolák egészségügyi nevelő kötelezettségét 1879-ben rendeletben rögzítették. Az egészséges életmód külön tárgyként való oktatása tól található meg az elemi iskolák tantervében ban már iskola-egészségügyi szabályzat írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek egészségügyi felvilágosítását. A II. világháború után megromlott a közegészségügyi és járványügyi tevékenység hatékonysága. Leginkább csak a higiénés szabályok betartása és a védőoltások beadatása volt fontos a lakosság körében. Az 50-es évek elején azonban megalakult az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Felügyeleti és Járványügyi Főosztályának Egészségügyi Felvilágosítási osztálya, melynek fő tevékenysége plakátok, kiadványok, filmek készítése, kiállítások szervezése, valamint rádiós tanácsadás volt. Ebben az időben kezdődött a KÖJÁL hálózat megszervezése is. A valódi hatékony változás 1958-ban következett be, amikor megalakult az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi felvilágosító központja (EFK), amely önálló, szakmai intézeti státuszt kapott. Elkezdődött az egészségnevelési felmérő és kutatómunka. Ebben az időszakban történt meg a Nemzetközi Egészségnevelési Unióval való kapcsolatfelvétel is ben a központ nevét Országos Egészségnevelési Intézetre (OENI) változtatták. Szakmai háttérként a Magyar Orvos Társaságok Szövetsége támogatta, illetve az annak keretében megalakult Egészségnevelési Szövetség. Az egészségnevelés korábbi feladatai mellé olyan hosszabb távú tevékenység is az intézethez került, mint a helyes táplálkozás, a megfelelő higiénés magatartás és a rendszeres testmozgás témaköre. További kiemelt feladatköre a fiatalok családi életre való nevelése ban újabb változás következik be az intézet életében, megjelennek az AIDS-elleni küzdelem feladatai. A rendszerváltás után a Szociális és Egészségügyi Minisztérium több intézmény öszszevonásával megalakítja a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet (NEVI). Annak tevékenységében hangsúlyossá vált a problémák népességcsoportok szerinti megközelítése. Többek között megszervezik az Egészséges Kórház, az Egészségesebb Munkahely, illetve a Dohányzás, vagy Egészség, továbbá a sportot, a fizikai aktivitást népszerűsítő programokat. Nemzetközi területen végzett kiemelkedő munkájáért az intézet 1996-ban elnyerte az Egészségügyi Világszervezet Egészségmegőrzés Együttműködési Központja címet ben újabb átalakulás következett: a NEVI beolvadt az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetébe, és azon belül külön központként működött tovább ban újabb átalakítást élt meg a soknevű intézet, a gyermek-egészségvédelmi vonal külön intézet formájában kivált belőle. Feladatai a természeti, társadalmi, gazdasági és szociális környezet olyan irányú változásainak elősegítése, amelyek lehetővé teszik a gyerekek egészségének megőrzését és visszanyerését. Ezekből az információkból megállapíthatjuk, hogy ugyanúgy, ahogy manapság, régen sem volt igazi, működő PR-ja az egészséges életmódra való nevelésnek Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Az egészséget befolyásoló tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik a külső, másik a belső tényezők. A külső tényezők közül megemlítendő a természeti környezet, melyben az 8 2 (www.oefi.hu/tortenet.htm)

9 éghajlatnak és a levegőnek van szerepe; a társadalmi környezet, ide tartozik az élet- és a munkakörülmények. A belső tényezők közé soroljuk az életmódot, a biológiai adottságokat, és a környezeti hatásokat. Az életmódhoz tartozik minden olyan tevékenység, melyet az ember rendszeresen végez. Ilyen tevékenység többek közt pl.: a munka, a táplálkozás, a mozgás, a pihenés, a szórakozás. A biológiai adottságok alatt az örökletes tényezőket értjük, pl.: alkat, személyiségjegyek, betegségre való hajlam. A környezeti tényezők csoportjánál meg kell említeni a természeti környezet, illetve a társadalmi környezet (család, barátok, munkahely) hatásait. Az egészséget meghatározó tényezők közül a leggyakrabban a genetikai tényezőket, a külső tényezőket, az életmódot, a társas közeg hatásait, és az egészségügyi ellátás összefüggéseit emelik ki (Pikó, 2006). Közülük is a leghangsúlyosabb az életmód (43%), a genetikai tényezők (27%) és a környezeti hatások (19%) szerepe, az egészségügyi ellátás csupán 11%-ot képvisel (Varga-Hatos és Karner, 2008). Az egészségre ható tényezők mindegyike inkább dinamikus, mintsem állandó eleme azoknak az emberi tapasztalatoknak, amelyek meghatározzák a betegségek és a halálozás esélyeit. Az egészségi állapot jelentős korrekcióját szolgáló beavatkozások esetén nem elegendő egyetlen összetevőre összpontosítani, mert az egészséget befolyásoló tényezők az ember élete során jelentős változásokon mennek keresztül. A környezeti tényezők hatása jobban kihat az idős személyekre, a gyerekekre, és a valamilyen egészségügyi problémával küzdő emberek egészségére. A kockáztató magatartást meghatározó tényezők sokrétűek, és szorosan összefonódnak egymással, illetve egyéb társadalmi-gazdasági, kulturális és pszichoszociális meghatározó tényezőkkel. Ezeknek a kölcsönhatá-soknak a létezését tudomásul kell venni, és megfelelő elemző módszerek segítségével foglalkozni kell velük. Az egészséget meghatározó összetevők közötti kapcsolatok és kölcsönhatá-sok rendkívül bonyolultak, így a statisztikai modellezés csak olyan egyszerűsített elemzésre ad lehetőséget, amelyben néhány kiválasztott tényező és azok egymás közötti kapcsolata kaphat szerepet. Az egészséget befolyásoló tényezők Külső tényezők Belső tényezők Természeti környezet (pl. éghajlat, levegő Társadalmi környezet (élet és munkakörülmények) Az egyén életmódja (napi tevékenység) Az egyén biológiai adottságai (örökletes jellegű) Az egyént érintő környezeti hatások (család, barátok) 1. ábra. Az egészséget befolyásoló tényezők 9

10 1.3. Az egészség dimenziói Biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése Lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele Mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség Emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége Szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége A reális megfogalmazás alapján ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egészség objektíven sohasem határozható meg, mert az egészségről alkotott társadalmi kép mindig szubjektív, azaz egy adott társadalom aktuális elvárásai szerint alapul. Durva, de realista egyszerűsítéssel: a lakosság általános egészségi állapota, valamint az orvostudomány fejlettsége alapján kialakul egy (korcsoportonként változó) egészségkép, és egészséges az, akinek az egészségi állapota nem rosszabb, mint az így kialakított társadalmi elvárás. Az egészségképet alapvetően az orvostudomány fejlettsége, a lakosság átlagos egészségi állapota, valamint a társadalmi minták határozzák meg A lelki egészség Testünk nem lehet egészséges, ha az egyik kulcsfontosságú része, a lélek nincs megfelelő állapotban. Ha lelkünket problémák, gondok gyötrik, az egy ideig tűr, s mint mikor a mérleg nyelve túlterhelődik, kibillen egyensúlyából, kileng az egyik irányba. Adott esetben pedig ez az irány határozottan rosszat jelent, és az csupán a súly nehézségétől, tehát a problémák jellegéből és milyenségéből adódik, hogy mekkora is lesz a lelki egyensúly felborulása. A lelki egyensúly eléréséért nagyon sokat kell dolgozni, mint oly sok mindenért az életben. Nehézséget jelent, hogy a befektetett munka olykor fájdalmas, megrázó, de mindenképpen célravezető. Saját lelki egészségünkért, jobb közérzetünkért mi is sokat tehetünk. A legfontosabbak: tiszta környezet; kiegyensúlyozott étrend; megfelelő időbeosztás, testmozgás; a stresszt okozó tényezők kiszűrése, alvás; megfelelő tájékozódás, mely segít a probléma megoldásában; emberi kapcsolatokra valótörekvés Az egészségnevelés, egészségfejlesztés fogalma Az egészség megvédése, illetve fejlesztése között bizonyos szemléleti különbségek fedezhetők fel. Az egészségvédelem, az egészségmegőrzés, az egészségnevelés, az egészségfejlesztés fogalma nem új. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek során az orvosi szaknyelvet uraló angol irodalom megalkotta és elkülönítette egymástól a health protection (egészségvédelem), a health promotion (egészségmegőrzés), a health education (egészségnevelés), és a health development (egészségfejlesztés) kifejezéseket (Gritz, 2006). Az egészségvédelem a közegészségügyi tevékenységet fedi le, amely arra irányul, hogy megvédje a társadalmat a fertőző és környezeti ártalmaktól (Kósa, 2010). Az egészségmegőrzés 10 3

11 az egészséget a betegség oldaláról közelíti meg, az egészségi állapot megőrzését az egészségügyi ellátás feladatának tekinti. Hazánkban igen gyakran az egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmakat gyakran egymás szinonimájaként használják, annak ellenére, hogy az egészségnevelésben az egyén ismereteinek döntő hatása van az egészség kialakulásában, míg az egészségfejlesztés egy tágabb fogalom, amely magába foglalja az egészség javítására szánt intézkedéseket, és ezen belül az egészségnevelést is. Hazánkban már a században is foglakoztak egészségügyi felvilágosítással. Ennek első írásos emléke az Apáczai Csere János által kiadott Magyar Enciklopédia. A felvilágosodás korában már az orvosok is írtak életmód tanácsadó és egészségmegőrző kiadványokat. A 19. században két orvosnak Fodor Józsefnek és Markusovsuky Lajosnak köszönhető, hogy az egészségnevelő munka kiszélesedett és szervezettebbé vált, és kidolgozásra kerültek olyan felvilágosító és nevelő programok, amelyekkel segíteni lehet az egyének magatartás- és életmódváltozását. Elsődleges feladattá vált az egyének magatartásának és életmódjának változását elősegítő felvilágosító és nevelő programok kidolgozása. Felismerték, hogy ha az emberek változtatnak életmódjukon, akkor elkerülhetik az egészségtelen életvezetés miatti betegségeket. A figyelmet a betegségről az egyéni életmód felé irányították (Nagy és Barabás, 2011). Ekkor teremtették meg a magyar köz-, munka-, iskola- és népegészségügy alapjait ben megalakult az Egészségügyi Reform Iroda Propaganda központja, melynek legfőbb feladata volt a kiadványok készítése, az egészség felvilágosítását végzők oktatása, valamint a média ismeretterjesztő munkájában való aktív részvétel. A II. világháború után az egészségnevelő rendszer szétesett, és csak a védőoltások, illetve az alapvető higiénés szabályok betartására mozgósították a lakosságot. Az 1950-es évektől az egészségügyi tárcához került a népegészségügy újraszervezésének ügye ban megalakult az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító központja, melynek feladata lett többek közt az egészségnevelési felmérő kutatómunka ben Országos Egészségnevelési Intézetre változtatják a központ nevét, és a korábbi feladatok mellé még a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás témaköre is az intézethez kerül. A rendszerváltás után több hasonló tevékenységgel foglakozó intézményt is összevon a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, és megalakítja a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet ban újabb átalakítást követően az intézet neve Országos Egészségfejlesztési Intézet lett, mely a felnőtt lakosság egészségfejlesztésért felelős, ebbe beletartozik a felvilágosítás, a prevenció, az egészségnevelés. Utóbbinak három fő területe van: elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció (lásd a 2. ábrát). A primer prevenció a veszélyeztetett csoportok felkutatására irányul, és a betegségek megelőzését kívánja megelőzni szűrővizsgálatokkal, felvilágosítással, védőoltással. A szekunder prevenció a korán felismert betegségeket kezelését kívánja segíteni. A tercier prevenció az idült betegekkel, utógondozottakkal és a rehabilitációra szorultakkal foglalkozik, hogy a már bekövetkezett rossz egészségi állapot valamelyest helyreálljon. Az egészségnevelés célja, hogy az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakulását, megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon (Pál és mtsai, 2005, 29). Az egészségnevelés tehát az egészség megvédésére, megőrzésére, fejlesztésére és visszaszerzésére irányul melynek legfőbb eszköze a média. 11

12 Az egészségnevelés három fő területe Primer prevenció Szekunder prevenció Tercier prevenció 2. ábra. Az egészségnevelés három területe A WHO 1998-ban úgy definiálta az egészségnevelést, mint ami magában foglalja a tudatosan megalkotott lehetőségeket a tanulásra, beleértve néhány megtervezett kommunikációs formát az egészségműveltség fejlesztésére. Ide tartoznak a tudás fejlesztése, illetve a személyes és a közösségi egészséghez vezető életkészségek kifejlesztése. Az információátadáson alapuló egyén magatartását megváltoztatni kívánó stratégiák nem lehetnek tartósan hatékonyak. Az egészségnevelést szolgáló technikák többfélék: a klasszikus felvilágosítás, a rizikó elleni életmódváltozást célul kitűző módszer, a kortárs csoportra vonatkozó egészségnevelői munka, az érzelmi intelligenciát, a társas kompetenciákat, az alkalmazkodást fokozó tréningek mind egy-egy módszere lehet az egészségnevelésnek (Simonyi, 2004) A lelki egészség pozitív pszichológiai megközelítése A múlt század 80-as éveitől kezdve egyre erőteljesebben jelentkezett a pszichológián belül is az az igény, hogy a pozitív lelki állapotok és folyamatok saját jogukon is kapjanak figyelmet: a pozitív pszichológiának nevezett áramlat időközben megerősödött, és az emberi jóllétről való gondolkodás szerves részévé vált. A pozitív pszichológia, mint címke azonban maga is gyűjtőfogalom. A boldogság, vagy más néven jóllét (well-being) fogalma alatt az egyes szerzők más és másféle szubjektív tapasztalatot értenek. Ryan és Deci áttekintésükben (2001) például megkülönböztetik a hedonikus, élvezetközpontú jóllétet, és az önkiteljesítéssel, önaktualizációval jellemezhető ún. eudaimonikus jóllétet. Ezt egészíthetjük ki az egzisztenciális jólléttel, mely az élet értelmességének tapasztalatát jelenti. A háromféle jóllét részben különbözik egymástól, abban azonban hasonlítanak egymásra, hogy az emberi tapasztalatok pozitív, kívánatos oldalát képviselik még akkor is, ha ezek a tapasztalatok nem mindenki számára, vagy nem minden esetben elérhetőek, illetve ha egyénenként nem is mindenki becsüli valamennyi fajta állapotot egyaránt nagyra. A három jóllét-állapot nem zárja ki egymást, hanem változatos módon kapcsolódhatnak össze a személyes tapasztalatokban. Éles elkülönítésük nem is feltétlenül szükséges: Ryff és Singer (1998) modelljében a pszichológiai jóllét magasabb rendű fogalmába éppúgy beletartoznak például a kompetencia és a pozitív kapcsolatok, melyek inkább önkiteljesítésre utalnak, mint az életcélok és értelem, melyek viszont az egzisztenciális jóllét jellemzői

13 A társadalomnak szerencsére csak egy kisebb hányada éli át a szorongásos zavarok vagy hangulatzavarok olyan súlyos fokát, hogy az már klinikai értelemben betegségnek tekinthető. A kutatások azonban arra utalnak, hogy a szubklinikai mértékű depresszív állapot (depressziós tünetegyüttes) következményei számos szempontból szintén veszélyesek lehetnek. Már az enyhe mértékű depressziós tünetegyüttes is hátrányosan befolyásolja a mindennapi életvezetést és az életminőség érzését (Kopp 1999), független előrejelzője a klinikai depressziónak és a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek (Purebl, Birkas, Csoboth, Szumska és Kopp 2006), valamint növeli az önkárosító magatartásformák kockázatát. Negatívan hat a társas környezettel való viszonyra is, például a házastársi stressz szempontjából rizikótényezőnek számít (Balog, 2008). A depressziós tünetegyüttes mint indikátor is különösen fontos, mivel hátterében (a jelenleg egyik legelfogadottabb nézet szerint) gyakran a kontrollvesztés és a krónikus stressz élménye áll. A krónikus, kontrollálhatatlan stressz többnyire természetesen nem független a személy aktuális élethelyzetétől, az általa átélt élményektől (például a munkahelyi stressztől, vagy a párkapcsolati problémáktól), de kialakulásában jelentős szerepe van a személyiségtényezőknek is. A fontos élethelyzetekben megtapasztalt folyamatos, nehezen kezelhető bizonytalanság élettani szinten is jelentkezik, és a neuroendokrin működés szabályozási zavaraival jár együtt (Kopp és Réthelyi 2004). 2. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota Gyermekkor alatt a születéstől 18 éves életkorig tartó időszakot értjük. A gyermekek egészségi állapotát hasonló adatokkal jellemezhetjük, mint a felnőttekét, de nagyon lényeges ismernünk a megszületett gyermekek születéssel kapcsolatos adatait, és a fejlődéssel kapcsolatos jellemzőket is. Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi kutatásban. Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az egészség szempontjából kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők (iskolai közérzet, személyközi viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését felmérje, valamint, hogy képet kapjunk a későbbi egészségi állapot szempontjából meghatározó magatartások mintázatáról az 5., 7., és a 11. évfolyamokat látogató ifjúsági csoportok körében (Aszmann, 2003). Szaporodnak a mentális problémák, amelyek magukba foglalják a speciális fejlődési rendellenességek, túlmozgásos figyelemzavarok szaporodásán kívül a szorongásos problémákat (gyakorisága százalék), és a gyermekkori depresszív tüneteket is (a depresszív tünetek gyakorisága súlyosságától függően 4 20 százalék közé tehető). Rohamosan növekszik (10-15 százalékos gyakoriságúnak becsült) a légszennyezéssel, táplálkozási és egyéb környezeti allergénekkel összefüggést mutató légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya A gyermekek testi fejlődése, erőnléte A gyermeki szervezet fejlődése egységes folyamat, melyet a növekedés és a funkciók tökéletesedése, differenciálódása jellemez. A növekedés mennyiségi változás, a szervezet hosszméretének és tömegének gyarapodása. A differenciálódás pedig minőségi változás, amely során a szervek, szervrendszerek felépítése és funkciója egyre tökéletesebbé válik. A növekedés és a fejlődés ütemét az örökletes tényezők és a környezeti tényezők egyaránt meghatározzák. Komoly problémák adódnak abból, hogy, ha a növekedés ütemével nem tart 13

14 lépést a törzs és a végtagok izomzatának erősödése, vagy ha a testsúlygyarapodást aránytalanul meghaladja a magasságnövekedést (Barabás, 2006). A testi fejlődést elősegítő óvodai testi nevelés feladatai: a gyermekek gondozása; az egészséges életmód; szokásaink /étkezési, öltözködési, egészségügyi szokások/ kialakítása, megerősítése, továbbfejlesztése. Fontos még a gyermekek edzése (testnevelés, mozgásos játékok, séták, levegőztetés, fürdőztetés, nap-, vízfürdőzés, néptánc, drámajáték), amely a gyermeki egészséges mozgásrendszer, testi erő, ügyesség fejlesztését szolgálja. A mozgásnak igen nagy jelentősége van a gyerekek általános fejlődése és egészségük megszilárdítása szempontjából óvodáskorban. A játékos módon, örömmel végzett mozgások energiavesztéssel járnak, melyet pótolni kell aktív és passzív pihentetéssel egyaránt. A testi neveléshez szorosan kapcsolódnak azok az egészségügyi feladatok (test tisztántartása, táplálkozás, helyes öltözködés), amelyek segítsége nélkül a fejlődés akadozna. Egy kisgyermek élete nagyobb részét ezen időszakban az óvodában éli, itt étkezik, alszik, játszik, sétál, tanulja környezetét és a rajta kívüli világot. Élete minden mozzanatának úgy kell lezajlania, hogy a testi nevelés követelményei érvényesülhessenek. Így olyan életritmust kell kialakítani számára, amelyben jól érzi magát és kiegyensúlyozott óvodássá válik. Testnevelési besorolások alapján elmondható, hogy már óvodáskorban is észlelhető: A hanyag tartások száma. A középiskolások között % közötti a tartási rendellenességek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint lányoknál. A 10. osztályos fiúk 15 %-ának volt rossz tartása. Hasonló mértékű a scoliosis gyakorisága is, de ez az elváltozás lányokban gyakoribb. Mindkét betegség előfordulása növekvő tendenciát mutatott egy adott korcsoportban. A tartási rendellenesség és a scoliosis gyakorisága az iskolás évek előrehaladtával is növekedett. 5 Gyakori a túlsúlyos és kifejezetten elhízott gyermekek aránya. A hipertónia gyakorisága az iskolás kor alatt több mint tízszeresére növekszik. Az évek múlásával is növekvő tendenciát mutat a felsősök és középiskolások körében a magas vérnyomásban szenvedő gyerekek aránya. A hipertónia előfordulása több mint háromszor gyakoribb a középiskolás fiúk, mint a lányok között (Valek, 2013). A gyermekek testi fejlődéséhez elengedhetetlen kialakítani egy általános fizikai teherbíró képességet, melynek célja az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása A mozgáshiány veszélyei Serdülőkorban a rendszeres testmozgás prevenciós hatása kiterjed mind az aktuális, mind pedig a felnőttkori egészségi állapotra. A rendszeres testmozgás prevenciós hatása rendkívül sokrétű. A fiatalkori rendszertelen testmozgás képes előre jelezni a felnőttkori testarányoknak megfelelő testsúlyt (Menschik és mtsai, 2008). A fizikai aktivitás hozzájárul többek között a szív és érrendszeri megbetegedések, a csontritkulás az elhízás és az ezzel gyakran egybeköthető diabétesz kialakulásának a megelőzéséhez

15 Pozitív hatással van a mentális egészségre is: csökkenti a szorongás (Petruzzello et al., 1991) és depresszió mértékét. Végül kiemelt említésre érdemes a testmozgás pozitív hatása a szubjektív jóllétre 2000). A rendszeres testmozgást végzők jóval kedvezőbben ítélik meg saját egészségi állapotukat, jobb pszichés közérzetről és kevesebb fizikai betegségtünetről számolnak be, mint a mozgásszegény életmódot folytatók vagy az elégtelen testmozgást végzők (Pikó, 2002). A mérsékelt vagy a jelentős mértékű testmozgás viszont egyértelműen kedvez a jó közérzetnek és életminőségnek Aszmann (2003) serdülőkorban legalább napi egy órás intenzív mozgást tart kívánatosnak. Ehhez képest felmérések adatai azt mutatják, hogy Magyarországon a serdülők mintegy egyharmada (32,2%) végez elfogadható mennyiségű testmozgást. Ugyanakkor köztudott, hogy a testmozgás mértéke a nemekkel is összefüggésbe hozható módon (azaz főként a lányok körében) az életkorral csökken. Ez igazolható mind a nemzetközi, mind pedig a hazai (Pikó és Keresztes, 2007) fiatalok körében. A testmozgást serdülőkorban számos tényező befolyásolja. Ilyenek a társadalmi gazdasági (a szülők iskolázottsága, a család anyagi helyzete és az ehhez kapcsolódó életfeltételek stb.), egyéni (önértékelés, énhatékonyság stb.), társas (szülői és kortárshatások), szociokulturális (életmód, kulturális szokások stb.) tényezők. Jelen vizsgálatunkban a serdülők testmozgását a következő egyéni és társas pszichológiai tényezőkkel kapcsolatban vizsgáltuk: énhatékonyság, jövőorientáció, önkontroll, szülői bánásmód és elégedettség a szülői támogatással. A mozgásszegény életmód kedvezőtlenül hat az emberek életminőségére és életesélyeire is. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a gyerekek. Egyrészt a mozgáshiányos életmód főként a tévé és a számítógép előtt töltött idő miatt már a fiatal korosztályban is egyre jobban terjed, pedig a gyermekkor döntően meghatározza egész további életünket. Ráadásul, aki mozgásszegény életmódot folytat, az az ebből fakadó rizikófaktorokat átörökíti az utódaira is. Nem véletlen, hogy egyre nő az elhízott vagy cukorbeteg gyermekek száma A rendszeres testmozgás előnyei A rendszeres testmozgás és az egészség szoros összefüggése már évezredek óta ismert, de talán még soha nem volt akkora jelentősége, mint napjaink íróasztalokkal és közlekedési eszközökkel zsúfolt, elhízással, magas vérnyomással vagy koleszterinszint-emelkedéssel fenyegető világában. A rendszeres testmozgás egészségünk legjobb karbantartója: az egész szervezetre kedvező hatással van. A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget, alakítja az életmódot. A fiatalok számára a sport hozzájárul az egészséges személyiség fejlődéshez, a testi és mentális érési folyamathoz. A gyakori testmozgás csökkenti az ifjúkori megbetegedések előfordulásának gyakoriságát. Óvodáskorban a gyermek testi-lelki-szellemi fejlődése károsul, ha nem vehet részt elegendő mozgásban. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, a sok játékot meg kell tanítani a széken való helyes ülést, a biomechanikailag helyes testtartást. A NAT-nak köszönhetően az iskolákban a mindennapos testmozgás a 2015-ös tanévtől minden osztályban megvalósul. A testnevelési órák célja és feladatait az iskolákban: Az egészség biztosítása és megőrzése. Differenciált nevelő-oktató tevékenységgel a gyengébb tanulók közepes szintre hozása. A testtartási hibák megelőzése. A tanulók kedvező erkölcsi, akarati tulajdonságainak formálása. A mozgásműveltségük formálása, fejlesztése testgyakorlatokkal és játékokkal. 15

16 Minden testnevelési óra a gyermek számára az öröm, siker forrása. A közúti közlekedéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése. Játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók: mozgásműveltségét; pótolja az esetleges elmaradásokat; koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos cselekvés tanulására, sportolásra; elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét; fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességüket; járuljon hozzá a sportolás eszközeivel a tanulók életigenlő, az egészséget sajátos értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé formálásban. 3. Az egészségfejlesztés színterei Az egészségfejlesztési folyamat különböző színtereken valósul meg, ezek az alábbiak: iskola, munkahely. egészségügyi intézmények és települések. A következőkben az iskolát mint színtért emeljük ki. A fiatalkorú népesség egészségi állapota évek óta egyre rosszabb, egyes betegségek és elváltozások aránya az azonos évjáratokban, azonos életkorúak körében évről évre növekszik. Életkortól függően egyre nagyobb százalékban vannak elhízott gyermekek. Magas a testtartási rendellenességgel rendelkezők aránya. A gyerekeknek nagy az iskolai leterheltségük, egyre kevesebbet mozognak, sok időt töltenek tévé, számítógép előtt. Nagy problémát jelent a drog és alkoholfogyasztás magas aránya. A magyar iskolák legalapvetőbb dokumentumai, a pedagógiai programok, melyek az elmúlt években több alkalommal is átdolgozásra kerültek, és gyakran bővültek az iskola számára előírt újabb feladatok pedagógiai rendszerével is (Nagy, 2005). A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában, ebben az időszakban lehet hatást gyakorolni a személyiségfejlődésükre, kialakuló szokásaikra. Az iskolai egészségnevelési program kialakításakor a következő fontos témákat kell megjeleníteni: egészséges táplálkozás, szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, testi higiénia, a testedzés a testmozgás fontossága, prevenció. Fontos egy egészségnevelési team létrehozása is, melyben fontos szerepet kap az iskolaorvos, a védőnő, a pedagógus, a pszichológus és a logopédus. Segíteni kell megteremteni, és a gyerekek számára elérhetővé tenni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosításával a fiatalok maguk is képesek lehetnek egészségük megőrzésére. Ehhez szükséges a heti rendszeres testmozgás, a megfelelő táplálkozás, és tartózkodás az egészséget károsító szenvedélybetegségektől. A túl korai nemi élettel és az abortusszal kapcsolatban a fiatalok hatékonyabb erkölcsi és családi életre nevelésére van szükség, melyet a 2013-as Köznevelési Törvény megvalósított az erkölcstan bevezetésével valósított meg (Simonyi, 2004) Egészségfejlesztő iskola Az iskola az élet, a tanulás, és a munka egészséges színtere, s ennek érdekében fejleszti a környezetet. Az egészségfejlesztő iskola WHO szerinti ismérvei: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. 16

17 Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttműködik ilyen célú más programokkal, az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy elősegítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, a helyi közösség vezetőinek segít megérteni, miképpen járulhat hozzá, hogyan hátráltathatja a közösség az egészség fejlesztését, a tanulást. Az iskolai egészségfejlesztő programok nem nélkülözhetik az életkori sajátosságoknak megfelelő tudás átadását, de a hangsúlyt a nevelési folyamatra kell helyezni. Az iskolai programok akkor a leghatékonyabbak, ha nem kampányjellegűek, hanem több éven át folynak, együttműködnek a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel. A pedagógusok képzésére kellő figyelmet és hangsúlyt kell fektetni (Brettner, 2006) A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család): A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információátadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Az iskolás korosztály egyre jobban veszélyeztetett a kábítószer- fogyasztás tekintetében, ezért is fontos a kapcsolattartás kialakítása. Iskolaorvos, védőnő: Az iskolaorvos és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel. A következő területeken tudnak ismereteket nyújtani: az életmód és betegségek összefüggései a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában, környezet-egészségügyi és táplálkozási egészségügyi kérdésekben. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció). Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével és az iskolai védőnővel egyeztetve. 17

18 Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Egészségnevelésben való részvétel, felvilágosító előadás, prezentáció tartása, éves ütemterv szerint Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése az elfogadott szakmai program alapján. Tájékoztatást nyújt a gyermeki és szülői jogokról, kötelezettségekről, valamint az országos és helyi támogatásokról és ellátásokról, ezek igénybevételéhez szükség esetén segítséget nyújt. A nevelési tanácsadás feladata: a beilleszkedési, tanulási nehézségek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek fejlettsége, egyéni adottsága ezt szükségessé teszi. A nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételére minden gyermek jogosult. A családsegítő szolgálat célja a szolgálat célja a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzés, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Iskolapszichológus feladata: Az iskolapszichológia a pszichológiának az az ága, amely az iskola által felvetett problémákra keres megoldást. Ide tartoznak a diákok tanulási nehézségei, viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések, tanulási-, tanítási módszerek fejlesztése, tanácsadás és az együttműködés elősegítése. 6 Ellenőrző kérdések 1. Mi az egészség definíciója? 2. Melyek az egészséget meghatározó tényezők? 3. Mi az egészségnevelés és az egészségfejlesztés főbb ismérvei? 4. Melyek az egészségfejlesztés színterei? 5. Sorold fel az egészségfejlesztő iskola ismérveit! 6. Jellemezd a segítő kapcsolatok színtereit! Fogalomtár A társas, társadalmi egészség: jó személyközi, interperszonális kommunikációs készségek, a bizalom képessége, tartalmas emberi kapcsolatok barátokkal és a családdal, az intimitás képessége, nehéz élethelyzetekben erős szociális háló. Szorosan összefügg a kulturális társadalmi tényezőkkel, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, végzettség, az etnikai, vallási hovatartozás, kulturális, nemi és hivatásbeli azonosságtudat (Kopp és Skrabski, 2004). Egészség: Az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként, mint ahogyan a WHO 1946-ban rögzítette ezt (WHO, 1946). Jelenthet azonban egyfajta fizikai és mentális egyensúlyi állapotot is, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a 18 6

19 leghatékonyabban képes megvalósítani azokat a társadalmi szerepeket, melyeket környezete a munkahelyén, a családban elvár tőle (Parsons, 1972). Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely, munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége. (WHO, 1986). Egészségnevelés: Az egészségnevelés feladatköre (tartalma) így lényegesen kitágul: figyelembe veszi az ember biológiai állapotát (testi, szervezeti egészségét) csakúgy, mint a lelki (szellemi, érzelmi, törekvéses) tulajdonságait és a társadalmi együttélésből adódó szociális státuszát (anyagi-gazdasági helyzetét, családi harmóniáját, társadalmi beilleszkedési zavarait) és ezek együttes hatás-rendszerében ítéli meg tennivalóit (Gritz, 2007). Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek jellemzők ránk, és meghatározzák egyéniségünket. Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása. 7 Pszichológiai egészség: általános jól-lét, önmagunk elfogadása, intelligencia, jó memóriaműködés, világos gondolkozási képesség. A lelki egészség feltételei: az eredményes megbirkózási készségek, érzelmi stabilitás, kreativitás, nyitottság, a személyiség és az azonosságtudat életkornak megfelelő érettsége (Kopp és Skrabski, 2004). Testi egészség: a betegségtől mentes testi állapotot jelenti, egészséges szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri, izom- és csontrendszeri és más szervrendszeri működéssel, ellenálló immunrendszerrel, éles érzékszervekkel és gyors reagáló képességgel rendelkezünk a balesetek elkerülésére. Ide tartozik az egészségvédő életvezetés, amely a fizikális egészség megőrzéséhez alapvető: a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás, valamint az önkárosító magatartásformák, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, más drogok elkerülése (Kopp és Skrabski, 2004). Felhasznált irodalom Aszmann, A. (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat Országos Gyermek-egészségügyi Intézet, ( Nemzeti Jelentés 2002) Barabás K. (2006): Egészségfejlesztés-Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Könyvkiadó. Brettner Zs. (2006): A testi-lelki egészségfejlesztés lehetőségei az iskolában %20A%20testi%20%C3%A9s%20lelki%20eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A 9s%20lehet%C5%91s%C3%A9geir%C5%91l%20az%20iskol%C3%A1ban.pdf 7 19

20 Gritz A. (2006): Az egészségfejlesztés kompetenciái a 21. században. In: Egészségfejlesztés, 48. évf. 3. sz., 3-9. o Gritz Arnoldné: Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. században. In: Egészségfejlesztés évf. 3. sz., p Kopp, M. (1999): Behavioural medicine in health promotion. Acta Physiol. Hung. 86, 3-4, Kopp, M. és Skrabski, Á. (2004): Magyar lelkiállapot az ezredforduló után. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5, 1, Kósa K. (2010): Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegészségügy, sz Meleg Cs. (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, sz Menschik et al., 2008 MENSCHIK, D., AHMED, S., ALEXANDER, M. H., BLUM, R. W. M. (2008): Adolescent physical activities as predictors of young adult weight. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine, 162, Nagy J. (2005): Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában. Magyar Pedagógia, sz Nagy L. és Barabás K. (2011): Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetőségei, In: Csapó Benő, Zsolnai Anikó (szerk.) Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Budapest: Tankönyvkiadó, pp Parsons, T. (1972): Definitions of health and illness in the light of American values and social structure. In: Jaco, E. és Gartley, E.: Patiens, Physicians and Illness: A Sourcebook in Behavioural Science and Health, Collier-Macmillen, London. Pál K., Csáazár, J., Huszár, A., Bognár, J. (2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában In. Új peadgógiai szemle. 55. évf. 6. sz Pikó B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Osiris, Budapest. Pikó B. (2006): Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémia Kiadó, Budapest. Pikó B., Keresztes N. (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest. Purebl Gy., Birkás E., Csoboth Cs., Szumska I., Kopp M.S. (2006): The relationship of biological and psychological risk factors of cardiovascular disorders in a large-scale national representative community survey. Behavioral Medicine 22, 1-7. IF 1, 214 Réthelyi J., Kopp M. S. (2004): Hierarchy disruption: Women and men. Behav Brain Sci 27, IF 7, 125. Ryan, R. M., Deci, E. L. (2001). To be happy or to be self-fulfilled: A review of research on hedonic and eudaimonic well being. In S. Fiske (Ed.), Annual Review of Psychology (Vol. 52; ). Palo Alto, CA: Annual Reviews/ Ryff, C. D., Singer, B. H. (1998). The contours of positive human health. Psychological Inquiry, 9, Seedhouse, D. (1986): Health: The Foundations for Achievement. John Wiley, Chichester. Simonyi I. (2004): Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programhoz. Oktatási Minisztérium. 20

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés

Részletesebben

Az egészségre nevelés

Az egészségre nevelés Az egészségre nevelés Mottónk: A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott. Egészségnevelés célja és feladata Célja: az egészségkulturáltság

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testületének Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottsága 2015. március 24-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testületének Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottsága 2015. március 24-i ülésére Tárgy: Védőnők beszámolója az általános iskolai tanulók egészségügyi állapotáról Előkészítette: Dr. Gulyás Zsuzsanna Igazgató főorvos Nagy Krisztina Vezető védőnő Véleményező Bizottság: Ügyrendi, lakásügyi,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Mindennapi testmozgás-egészséges élet

Mindennapi testmozgás-egészséges élet Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr.

Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Dégi László Csaba A tantárgy leírása Tartalmi leírás Az előadás megismerteti a szociális

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

RÉDE-BAKONYBÁNK KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA. Iskolai Egészségnevelési Program 2004.

RÉDE-BAKONYBÁNK KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA. Iskolai Egészségnevelési Program 2004. RÉDE-BAKONYBÁNK KÖRZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA Iskolai Egészségnevelési Program 2004. 2 Tartalomjegyzék 1. Az iskolai egészségnevelési program törvényi háttere 2. Bevezetés 3. Az

Részletesebben

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr. A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 2 I. Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a legfontosabb jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András

www.eduvital.net Soha sem késő! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András www.eduvital.net "Soha sem késő"! Megoldások a felnőttkori egészségnevelésből Falus András Az EDUVITAL koncepció és gyakorlat www.eduvital.net Mit tanít az EDUVITAL csapata? Küldetés nyilatkozat A magyar

Részletesebben

Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja

Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja 1. Célok Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja Iskolánk folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Részletesebben

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor I. Az életmód-tanácsadás általános kérdésköre 1. Ismertesse az életmód-tanácsadó és terapeuta működési területeit! 2. Ismertesse az életmód-tanácsadó és

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Egészségnevelési program

Egészségnevelési program V. melléklet 1. Elméleti háttér Egészségnevelési program A Szent Mór Iskolaközpont egészségnevelési programja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék VIII. Táplálkozásmarketing Konferencia Az egészség dimenziói a táplálkozásmarketingben

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A Soproni Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Szakiskola. egészségnevelési programja

A Soproni Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Szakiskola. egészségnevelési programja A Soproni Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Szakiskola egészségnevelési programja 2013 Készítette: Payritsné Horváth Bernadett Tartalomjegyzék 1. Hitvallásunk... 3 2. Az iskolai egészségnevelés

Részletesebben

Iskolai egészségfejlesztés

Iskolai egészségfejlesztés Iskolai egészségfejlesztés Dr. Simich Rita (OEFI, Életciklus Osztály) 2010. március 11. Egy hatékony iskolai egészségnevelési program az egyik legköltséghatékonyabb beruházás, amit egy nép (állam) csak

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 036268 A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

Általános Nevelési Központ Óvodája, Iskolája Kővágószőlős

Általános Nevelési Központ Óvodája, Iskolája Kővágószőlős Általános Nevelési Központ Óvodája, Iskolája Kővágószőlős Egészségnevelési stratégia Készült: 2011. szeptember 01. Készítette: Kővári Zoltánné igazgató ÁNK Kővágószőlős 1 Az iskolai egészségnevelési program

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

Kincset ér - Komárom város egészségnevelési prevenciós programja

Kincset ér - Komárom város egészségnevelési prevenciós programja Program címe: Kincset ér - Komárom város egészségnevelési prevenciós programja Tanúsítvány száma: 15/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. szeptember 17. Kérelmező neve: Komárom Város Önkormányzata

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelt Intézményvezető! A TÁMOP- 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhívás keretében lehetőség van innovatív oktatási programok megvalósításra, a programok megvalósításához

Részletesebben

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2323-10 Egészségnevelés - egészségfejlesztés követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 10023-1/2011-EAHUF. 2323-10 Egészségnevelés - egészségfejlesztés követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Életmód táborban Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja címmel előadás tartására kérik fel. Tartsa meg előadását! Az előadás során a következő szempontokra térjen ki: a Program célja

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Munkaterv. 2013/2014-as tanév. A Diákönkormányzat által szervezett programokról. Készítette: Sebestyén Tímea a DÖK patronáló pedagógusa

Munkaterv. 2013/2014-as tanév. A Diákönkormányzat által szervezett programokról. Készítette: Sebestyén Tímea a DÖK patronáló pedagógusa Munkaterv 2013/2014-as tanév A Diákönkormányzat által szervezett programokról Készítette: Sebestyén Tímea a DÖK patronáló pedagógusa Nyíregyháza, 2013. augusztus 29. A 2013/2014-es tanév legfőbb célkitűzései

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Család és egészség összefüggések, kérdések, megoldáskeresés Dr. Balog Piroska Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Család Konferencia, 211 november 1 Országos reprezentatív felmérések A minták

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem dolgozóinak egészségi állapota és életmódja

Szegedi Tudományegyetem dolgozóinak egészségi állapota és életmódja Szegedi Tudományegyetem dolgozóinak egészségi állapota és életmódja Mátó Veronika Szegedi Tudományegyetem, Szeged mveronika@jgypk.u-szeged.hu Az egészség fontos emberi értékeink egyike, melynek értelmezése

Részletesebben

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ISKOLAI DROGSTRATÉGIA A drogstratégia a következő dokumentumokat veszi alapul: - Nemzeti Stratégia a Kábítószer visszaszorítására (Ifjúsági és Sportminisztérium 2000. június) - Pedagógiai program - Az

Részletesebben

Engedélyszám: 6195-5/2009-0003EGP Verziószám: 1. 2323-06 Egészségnevelés-egészségfejlesztés követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 6195-5/2009-0003EGP Verziószám: 1. 2323-06 Egészségnevelés-egészségfejlesztés követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Életmód táborban Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja címmel előadás tartására kérik fel. Tartsa meg előadását! - a Program célja - a WHO 1986-os Ottawai Kartájának főbb elvei,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Az iskola védőnők szerepe a prevencióban. Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő

Az iskola védőnők szerepe a prevencióban. Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő Az iskola védőnők szerepe a prevencióban Kotroczóné Antal Teréz megyei vezető védőnő Iskola-egészségügyi ellátás 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról 1.(2) Az iskola-egészségügyi

Részletesebben

move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken

move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken A programról A move europe mozgalom a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai

Részletesebben

A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása

A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztása Várkonyi Erika 2011 Fejlődéslélektanilag a serdűlőkor kritikus időszaknak tekinthető. A biológiai, hormonális és pszichoszociális változások mellett ez a káros

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJÁNAK Intézkedési terve (2004-2006) A kerületi gyermek és ifjúsági korosztályok fölmérése 1. A fizikai teljesítőképesség, biológiai

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája INM1013L Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Gy Tantárgyfelelős neve Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár Tantárgy oktatója:

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Egészségnevelési program

Egészségnevelési program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Egészségnevelési program 2010. 1. Célok és feladatok A Lovassy László Gimnázium egészségnevelési programjának célja, hogy az iskolapolgárok

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE B ÉKEFI Z SUZSANNA

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE B ÉKEFI Z SUZSANNA L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE B ÉKEFI Z SUZSANNA E program célja, hogy az iskolapolgárok megismerjék az egészségvédelem, az egészségfejlesztés

Részletesebben

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak

Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak Indított szakirányok: védőnő Képzési terület: orvos és egészségtudományi Képzési ág: egészségtudományi Képzési ciklus: alapképzés, BSc. Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP Programmodul részletes bemutatása 3. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra különkülön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás

PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás TÉNYEK - EREDMÉNYEK JAVASLATOK a vörösiszap-katasztrófa nyomán CSÉPE VALÉRIA ADÁNYI LÁSZLÓ V. KOMLÓSI ANNAMÁRIA Forrás: ABC News Az alkalmazkodási

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat DROGPROBLÉMÁK Fogyasztási típusok Absztinens Kísérletező Szociális, rekreációs Helyzetfüggő Intenzifikált Kényszeres DROGPROBLÉMÁK A drogok felosztása Pszichoaktív

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben