Fórum Kisebbségkutató Intézet

Átírás

1 nyelvhasznalat-2012-borito-2_layout :48 Page 1 Tárgymutató adóhivatal 7, 16 alkalmazott 7, 8, 15, 25, 41 43, 45 alkotmány 3, 20 államnyelvtörvény 27, 29, 31 32, 37, 39, 47 anyakönyvi kivonat 8, 9, 23, 48 autóbusz 18 autóiskola 46 autóvezetői vizsga 46 belső ügyvitel 7, 34 bíróság 9, 12, 41 43, 50 büntetések, bírságok 11, 27 29, 31 33, 47 49, 50 cégtábla családi név 21 25, 29 dűlők nevei 19 egészségügy emlékművek emléktáblák felekezeti nyelvhasználat l. vallás felirat 3, 18, 25 31, 39, 46 47, 49 feliratozás a médiákban 39, 47 figyelmeztetés 29, figyelmeztető táblák 23 fordítás 8, 14, 19, 29, 38, 41, 43, 44, 50 formanyomtatványok 8 földhivatal 7 földrajzi nevek 18 21, 47 hangosbeszélő 31, 47 helyi kiadványok l. kiadványok helységnévtábla 18 19, 21 hirdetések 27, 31, 38 hirdetmények 26 27, 31, 49 hiteles fordítás l. fordítás hivatali érintkezés 4 7, 40 hivatali névtábla l. névtábla hivatalnok 5, 7 hol használhatjuk a magyar nyelvet 4 5 illetékek 11 13, információhoz való hozzáférés 11 15, 25 28, 32 33, internet 10, 13, 36 írásos beadványok, válaszok 6, 8 9, 11 12, 28 29, 33, 41, 45, 50 iskolai dokumentáció jegyzőkönyvek 13 15, 35, 43 katalógusok 32 keresztnevek 21 22, 24 kiadványok 11, 32, 38 koncertek konferálás 33 könyvek l. kiadványok közigazgatási szerv 3 4, 5, 7 10, 14 16, 19 20, 29, 32 33, 43 45, közjegyzőnél közokirat 8 9, 45 krónika 15 kulturális rendezvények l. rendezvény magyarlakta település 3, 5, 7 8, 10 11, 13 14, 16, 18 19, 21, 25 26, 28 29, 32 33, 40 42, 44 46, 50 meghívók 15, 27, 32 mozifilm 39 műsorfüzetek 32 nemzetközi dokumentumok 3, 4 névtábla 16 19, 21, 23 névváltoztatás 22 23, 25 oktatás 16 17, 20, 33, orvosnál 25 26, ová használata női nevekben 21, 23 önkormányzat 4 5, 7 11, 13 19, 26, 29, 33, 35, 37, önkormányzati honlapok 10 11, 13 önkormányzati ülések 11, 13, 15 programfüzet 32 publikációk l. kiadványok rádió 31, 37, 39 reklámok 26 27, 29, 47 rendeletek 5 6, 8, 10, 13, 15, 28, 37, 44, 46, 49, 50 rendezvény 32 34, 39 rendőrség 7, sportrendezvények személyi igazolvány 9, 21, 46 szociális biztosító 4, 7 tábla 11, 16 19, 21, 23, 25 27, tankönyvek 14, 20 21, 35 37, 48 településrészek televízió 39, 47 tolmács biztosítása 7, 15, tűzoltóság 7 8, 45 újságok l. kiadványok utcanévtábla 19, 23 üdvözlőtábla l. tábla űrlapok 8, 9, 48 üzletek 3, 26, 28 vallás 3, 15, vasút 7, 18 19, 21, 27 zártkörű rendezvények AnyAnyelvhAsználAtI útmutató Módosított kiadás Médiapartnerek Fórum Kisebbségkutató Intézet ISBN K iadványunk a március 1-i jogállapotot tükrözi

2 Cúth Csaba Horony Ákos Lancz Attila: Nyelvi jogok Szlovákiában. Jazykové práva na Slovensku. (Anyanyelv-használati útmutató) Kiadja: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Támogatók: Ezt a projektumot a Szlovák Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala támogatta. Tento projekt bol realizovaný s finančnou podporou Úradu vlády SR. Za obsah projektu zodpovedá výlučne Fórum inštitút pre výskum menšín. A kiadvány a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat szakértői csoportja közreműködésével készült Kiadja: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Felelős kiadó: Tóth Károly Nyomdai előkészítés: Kalligram Typography, Érsekújvár Nyomta: DOLIS s.r.o., Bratislava Cúth Csaba, Horony Ákos, Lancz Attila, 2012 Fórum Kisebbségkutató Intézet, Šamorín Somorja, 2012 ISBN

3 Miért készült ez a kiadvány? Arra szeretnénk ösztönözni mindenkit, hogy beszéljen az anyanyelvén! Olyan kincsünk ez, amelyet becsülnünk, de legfőképpen használnunk kell. A mindennapokban sok esetben nem is tudjuk, milyen jogaink vannak. Sokszor szlovákul szólalunk meg, vagy szlovák nyelvre váltunk a hivatalokban, az üzletekben, az utcán, idegenekkel találkozva, miközben magyar az anyanyelvünk és magyarlakta településen élünk. Ha a gyerekeink már nem látnak magyar feliratokat és nem hallják a magyar szót, ha nem tapasztalják meg, hogy szüleik számára természetes dolog nemcsak otthon, hanem másutt is magyarul beszélni, anyanyelvük a szemükben értéktelenné válik. Azt hiszik majd, hogy anyanyelvük másodrangú nyelv, amelyen nyilvánosan nem illik megszólalni. Az anyanyelv használatához való jog elidegeníthetetlen emberi jog, amit elismer számos nemzetközi szerződés és a demokratikus jogállamok alkotmánya. A Szlovák Köztársaság alkotmánya is. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerint: Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival közösségben saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek a nyelvüket nemcsak a magán- vagy a nyilvános, hanem a hivatalos érintkezésben is használhatják. Amikor Szlovákia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez csatlakozott, nemzetközi kötelezettséget vállalt a kisebbségi nyelvek használatának biztosítására és támogatására. Hol beszélhetünk magyarul? Tulajdonképpen bárhol. A magyar nyelvet a magánéletben, nyilvánosan, szóban és írásban is, korlátozás nélkül mindenki szabadon használhatja Szlovákia egész területén. A magyarlakta településeken pedig nemcsak lehetőség a magyar nyelv használata, hanem kikövetelhető jog, melynek alapján a közigazgatási szervek kötelesek használni a magyar nyelvet, ha magyarul fordulnak hozzájuk, vagy egyébként a törvény erre kötelezi őket. Magyarlakta település kiadványunkban azokat a magyar nemzetiségű lakossággal rendelkező településeket nevezzük így, amelyek szerepelnek a 221/1999 számú kormányrendeletben. Ez a füzet a magyar anyanyelvűeknek szól, ezért a nemzeti kisebbségi nyelv helyett mindenhol a magyar nyelvről fogunk beszélni. A törvényszövegeket szlovákul is közöljük, hogy ha szükség lenne rá, a hivatalokban is megmutathassuk.

4 Rámcový dohovor na ochranu národnostných menšín Článok Strany sa zaväzujú uznať, že každá osoba patria - ca k národnostnej menšine má právo slovom aj písmom slobodne a bez zasahovania používať svoj menšinový jazyk v súkromí aj na verejnosti. Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 1 (1) Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, má právo okrem štátneho jazyka 1) používať jazyk národnostnej menšiny (ďalej len jazyk menšiny ). Účelom tohto zákona je ustanoviť v nadväznosti na medzinárodné dohody, ktorými je Slovenská republika viazaná, a osobitné zákony 2) pravidlá používania jazyka menšiny v úradnom styku a v oblastiach upravených týmto zákonom. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről 10. Cikk 1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek elismerik kisebbségi nyelvének szabad és beavatkozás nélküli használatát mind magánbeszélgetésben, mind nyilvánosan, szóban és írásban. 184/1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról 1. (1) A Szlovák Köztársaság állampolgárának, aki nemzeti kisebbséghez tartozó személy, az államnyelv használatán kívül 1) joga van a nemzeti kisebbség nyelvét (a továbbiakban a kisebbségi nyelvet ) használni. E törvény célja, hogy a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi egyezményekhez és külön törvényekhez 2) kapcsolódva rögzítse a kisebbségi nyelv hivatali érintkezésben és a jelen törvényben szabályozott egyéb területeken való használatának szabályait. Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) 3 (3) Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, a ktorý má právo používať jazyk národnostnej menšiny podľa osobitného predpisu, má právo v obciach vymedzených osobitným predpisom konať pred správnym orgánom v jazyku národnostnej menšiny.ti na uplatnenie jeho práv. 71/1967 sz. törvény a közigazgatási eljárásról 3. (3) A Szlovák Köztársaság állampolgárának, aki nemzeti kisebbséghez tartozó személy és akinek külön törvény alapján joga van a nemzeti kisebbség nyelvét használni, jogában áll külön törvény által meghatározott községekben a közigazgatási szerv előtt a nemzeti kisebbség nyelvén eljárni. Az első mondat szerinti közigazgatási szervek kötelesek egyenlő lehetőségeket biztosítani számára jogainak érvényesítésére. Közigazgatási szerv az olyan állami szerv, területi önkormányzati szerv, érdekvédelmi önkormányzati szerv, természetes személy vagy jogi személy, amelyeket törvény hatalmazott fel döntési joggal a természetes személyek és jogi személyek jogaival, törvény által védett érdekeivel vagy kötelességeivel kapcsolatosan a közigazgatás területén. (A közigazgatási eljárásról szóló 71/1967 sz. törvény 1..) Közigazgatási szerveknek minősülnek: az államigazgatási szervek, önkormányzati szervek, egyéb szervek és intézmények pl. Szociális Biztosító, polgármester, fegyveres testületek stb. 4 Tudta-e? Belgiumban az alkotmány az ország alig 1%-át kitevő német kisebbséget a vallonnal és a flamanddal egyenjogú nyelvi közösségként határozza meg. A közigazgatási határoktól függetlenül német nyelvű területet alakítottak ki számukra.

5 Szlovákia mely településein használható hivatali érintkezésben a magyar nyelv? A törvény alapján szóbeli érintkezésben bárhol, bármely település bármelyik hivatalában használhatjuk a magyar (és bármilyen más) nyelvet, ha ezen a nyelven értő hivatalnokkal kerülünk szembe. Tehát például Pozsonyban is beszélhetünk magyarul bármely hivatalban, ha ebbe a hivatalnok beleegyezik, azonban ha az eljárásban más személyek is részt vesznek, az ő beleegyezésük is kell. Míg a nem magyarlakta településen véletlenszerűen felmerülő, s csupán szóbeli nyelvhasználati lehetőségről van szó, addig a magyarlakta településeken az állami és önkormányzati hivatalok kötelesek biztosítani a magyar nyelv (mint nemzeti kisebbség nyelvének) szóban és írásban történő használatát. E kötelességük megsértése szankciókat vonhat maga után. Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 2 (8) Občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine, môžu v úradnom styku v obci, ktorá nespĺňa podmienky podľa odseku 1, pri ústnej komunikácii používať jazyk menšiny, ak s tým zamestnanec orgánu verejnej správy a osoby zúčastnené na konaní súhlasia. 184/1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról 2. (8) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai azon településen, amely nem teljesíti az (1) bekezdésben foglalt feltételeket, szóbeli kommunikáció során használhatják a kisebbség nyelvét, ha azzal a közigazgatási szerv és az eljárás résztvevői egyetértenek. Szlovákia mely településein kötelező biztosítani a magyar nyelv hivatali használatát? A kisebbségi nyelvtörvény (184/1999 sz. törvény) legutóbbi 2011-es évi módosítása ugyan változtatott azokon a szabályokon, amelyek meghatározzák, hogy Szlovákia mely településein kötelező biztosítani a hivatali érintkezésben a kisebbségi nyelvek többek között a magyar nyelv használatát, azonban ezek a változások legkorábban majd csak a évi népszámlálás után érvényesülnek. Az előttünk álló évtizedben tehát nincs változás, továbbra is a 221/1999 számú kormányrendeletben eddig is szereplő településeken kötelező biztosítani a magyar nyelv hivatali használatát. A kormányrendelet 512 ilyen magyarlakta települést tartalmaz. A 2011-es módosítás előtt a törvény megfogalmazása szerint ott kellett biztosítani a kisebbségi nyelv hivatali használatát, ahol az adott nemzeti kisebbség az utolsó népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 20%-át alkotta. Mivel azonban a törvény azt is kimondta, hogy az ilyen települések jegyzékét kormányrendelet állapítja meg, ezért végső soron a kormányrendeletben szereplő jegyzék a döntő. (A 221/1999 sz. kormányrendelet településjegyzéke azonban a 2001-es népszámlálást követően nem került frissítésre, így a mai napig az 1991-es népszámlálás adatai alapján összeállított településjegyzék szerepel a rendeletben, ez a településjegyzék a módosított törvény rendelkezései alapján 2021-ig nem bővülhet és 2031-ig nem szűkülhet.) Az 1918 előtti Magyarországon a nemzetiségi egyenjogúságról szóló XLIV. törvény 23. -a szerint: A községi tisztviselők a község - beliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni. Tudta-e? 5

6 A 2011-es módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy azokon a településeken élők, amelyek a kormányrendeletben megtalálhatóak, csak akkor veszítik el nyelvhasználati jogaikat, ha a 2011, 2021 és 2031-es népszámlálások során egyetlen esetben sem teljesítik a 15%-os küszöb feltételét. E települések tehát legkorábban 2031 után veszíthetik el nyelvhasználati jogaikat (hacsak a törvényt addig nem módosítják.) Új település leghamarabb akkor kerülhet fel a jegyzékre, ha két egymás utáni népszámlálás során is a nemzeti kisebbséghez tartozó lakosság aránya eléri a törvényi küszöböt, tehát ha a településnek 2011-ben és 2021-ben is legalább 15%-nyi, ugyanazon nemzeti kisebbséghez tartozó lakosa lesz. A jegyzék tehát leghamarabb 2021-ben bővülhet újabb településekkel. A módosítás a 2001-es népszámlálás adatait jogilag irrelevánssá tette, mivel az új szabályok alkalmazását csak a július elsejét követően kihirdetett eredményű népszámlálások figyelembevételével írja elő, ezzel gyakorlatilag évtizedekre befagyasztotta az 1991-es népszámlálás adatai alapján meghatározott állapotot, ami a fogyatkozó számú kisebbségek számára kedvező rendelkezés. Ugyanakkor a küszöb 15%-ra történő csökkentése ellenére megnehezítette új településeknek a jegyzékre való felkerülését, mivel a korábbi egy népszámlálással ellentétben két népszámláláson is el kell érni a törvényben meghatározott küszöböt. Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 2 (1) Ak občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine a majú trvalý pobyt v danej obci, tvoria podľa dvoch po sebe nasledujúcich sčítaniach obyvateľov v obci najmenej 15% obyvateľov, majú právo v tejto obci používať v úradnom styku jazyk menšiny. (2) Zoznam obcí podľa odseku 1, ako aj zoznam označení obcí podľa odseku 1 v jazykoch menšín ustanoví nariadenie vlády Slovenskej republiky. 7c (1) V 2 ods. 1 sa pod dvomi po sebe nasledujúcimi sčítaniami obyvateľov rozumejú sčítania obyvateľov, ktorých výsledky boli vyhlásené po 1. júli (2) Ustanovenie 2 ods. 1 sa nevzťahuje na tie obce, ktoré sú uvedené v nariadení vlády Slovenskej republiky podľa 2 ods. 2 platného a účinného k 1. júlu 2011, pričom tieto obce právo používať jazyk národnostnej menšiny stratia, ak podľa výsledkov troch po sebe nasledujúcich sčítaní obyvateľov po 1. júli 2011 občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine a majú trvalý pobyt v danej obci, ani jedenkrát netvoria v obci najmenej 15% obyvateľov. 184/1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról 2. (1) Ha a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó, adott településen állandó lakhellyel rendelkező állampolgárai két egymást követő népszámlálás szerint a település lakosságának legalább 15%-át alkotják, e községben a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni. (2) Az (1) bekezdés szerinti települések jegyzékét és a települések (1) bekezdés szerinti kisebbségi nyelvű megjelölésének jegyzékét a Szlovák Köztársaság kormánya rendeletben állapítja meg. 7c. (1) A 2. (1) bekezdésben a két egymást követő népszámláláson azon népszámlálásokat kell érteni, amelyek eredményeit július 1. után hirdetik ki. (2) A 2. (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a településekre, amelyek a Szlovák Köztársaságnak a július 1-én érvényes és hatályos, 2. (2) bekezdés szerinti kormányrendeletében vannak meghatározva, miközben ezek a települések akkor veszítik el jogukat a nemzeti kisebbség nyelvének használatára, ha a július 1-je utáni, egymást követő három népszámlálás eredményei alapján a Szlovák Köztársaság adott településén állandó lakhellyel rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai egyszer sem alkotják a község lakosságának 15%-át. 6 Tudta-e? Az 1918 előtt Magyarországon a nemzetiségi egyenjogúságról szóló XLIV. törvény 23. -a szerint: Az ország minden polgára saját községéhez, egyházi hatóságához és törvényhatóságához, annak közegeihez s az államkormányhoz intézett beadványait anyanyelvén nyújthatja be.

7 És ha a hivatalnok azt mondja, hogy ő nem köteles tudni magyarul? Vagy nem is tud magyarul? Ez az Ön jogait nem érinti. Bár a törvény nem teszi kötelezővé az egyes hivatalnokok számára a nemzeti kisebbségi nyelv ismeretét, de a hivatalnak magyarlakta településen biztosítania kell a magyar nyelv használatának feltételeit. A legegyszerűbb persze az, ha a hivatalnok vagy valamelyik kollégája tud magyarul, de ha nem tudna, akkor a hivatalnak tolmácsot kell biztosítania a hivatal költségére, hogy Ön élhessen törvény adta jogával. Ez Ön számára nem jelenthet semmiféle hátrányt vagy késedelmes ügyintézést. Ha olyan hivatalnokra akad, aki nem tud magyarul, Ön akkor is ragaszkodjon nyelvhasználati jogához, ösztönözve ezzel a hivatalt, hogy az ügyfelekkel magyarul is beszélő személyt alkalmazzon. Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 7 (1) Orgán verejnej správy a jeho zamestnanci sú povinní používať v úradnom styku štátny jazyk a za podmienok ustanovených týmto zákonom a osobitnými zákonmi používajú aj jazyk menšiny. Orgán verejnej správy a jeho zamestnanci nie sú povinní ovládať jazyk menšiny. (2) Orgán verejnej správy v obci podľa 2 ods. 1 je povinný vytvárať podmienky na používanie jazyka menšiny podľa tohto zákona a osobitných zákonov. 184/1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról 7. (1) A közigazgatási szerv és alkalmazottai a hivatali érintkezésben az államnyelvet kötelesek használni, e törvény és más törvények által meghatározott feltételek mellett a kisebbségi nyelvet is használják. A közigazgatási szerv és alkalmazottai nem kötelesek a kisebbségi nyelvet ismerni. (2) A 2. (1) bekezdése szerinti településen a közigazgatási szerv köteles megteremteni a kisebbségi nyelv használatának feltételeit a jelen törvény és más vonatkozó törvények szerint. Mi számít hivatali érintkezésnek? Ha valamilyen hivatalba bemegyünk intézni a hivatalos ügyeinket, vagy ha ilyen ügyben telefonálunk, levelet írunk. Ez lehet állami, önkormányzati hivatal, egyéb közigazgatási szerv, például a földhivatal, adóhivatal, szociális biztosító, tűzoltóság, rendőrség, vasút stb. Hivatali érintkezésnek számítanak nemcsak a hivatalok és az ügyfelek, hanem a hivatalnokok és hivatalok egymás közötti kapcsolatai is (belső ügyvitel). Nem hivatali érintkezés, ha a hivatalnokkal, aki mondjuk személyes ismerősünk, valamilyen magánügyben beszélünk (akár a hivatal épületében is). Az sem hivatali érintkezés, ha két hivatalnok magánügyet beszél meg, még ha ez a beszélgetés a hivatal épületében is történik. Zákon č. 270/1995 Z.z. o štátnom jazyku Slovenskej Republiky 3 (1) Štátne orgány, orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej správy, nimi zriadené právnické 270/1995 sz. törvény a Szlovák Köztársaság államnyelvéről 3. (1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek, az egyéb közigazgatási szervek, az általuk alapí- A 2001-es népszámlálás adatai szerint 410 magyar többségű település van Szlovákiában. 10 szlovákiai magyar közül 8-an magyar többségű településen élnek. Tudta-e? 7

8 osoby a právnické osoby zriadené zákonom používajú v úradnom styku štátny jazyk a ich zamestnanci, štátni zamestnanci, príslušníci obecnej polície, príslušníci ozbrojených síl Slovenskej republiky (ďalej len ozbrojené sily ), ozbrojených bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov a Hasičského a záchranného zboru sú povinní ovládať a v úradnom styku používať štátny jazyk; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín v úradnom styku podľa osobitného predpisu a používanie iných jazykov v úradnom styku s cudzinou v súlade so zaužívanou praxou v medzinárodnom styku. tott jogi személyek és a törvénnyel alapított jogi személyek a hivatalos érintkezésben az államnyelvet használják, valamint alkalmazottaik, állami alkalmazottaik, a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (a továbbiakban fegyveres erők ), a fegyveres rendvé - delmi testületeknek és más fegyveres testületeknek és a Tűzoltó- és Mentőszolgálatnak a tagjai kötelesek ismerni és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyel - veinek külön előírás szerinti használatát hivatalos érintkezésben, és más nyelvek használatát a külfölddel való hivatalos érintkezés során a nemzetközi kapcsolatokban bevett gyakorlattal összhangban. Írásban is használhatom az anyanyelvemet? Igen. A magyarlakta településeken a közigazgatási szervekhez (állami és önkormányzati szervek) az anyanyelvén is benyújthatja írásos beadványát, kérelmét, panaszát, amelyre a szlovák nyelvű válasz mellett az anyanyelvén is választ kell kapnia. A közigazgatási szerveknek magyar nyelvű okiratokat és bizonyítékokat is el kell fogadniuk, ezek mellé nem kérhetnek szlovák nyelvű fordítást. A közigazgatási szerveknek a közigazgatási eljárás során hozott határozataikat a szlovák nyelvű változat mellett magyar nyelven is ki kell adniuk, ha ezt az ügyfél kéri, vagy ha az eljárás magyar nyelvű beadvánnyal indult. Egyes közokiratokat is kérelemre kétnyelvűen kell kiállítani, ilyenek az anyakönyvi hivatalok által kiállított születési-, házassági- vagy halotti anyakönyvi kivonatok, vagy a bármely közigazgatási szerv által kiadott engedélyek, jogosítványok, igazolások, nyilatkozatok és rendelkezések. A közigazgatási szerveknek kétnyelvű formanyomtatványokat, űrlapokat is biztosítaniuk kell, hogy azok igény esetén az állampolgárok rendelkezésére álljanak. Mindezekben a kisebbségi nyelvű szöveg betűméretének azonosnak kell lennie a szlovák nyelvű szöveg betűméretével. (535/2011 számú kormányrendelet, 4. ) A közigazgatási szerveknek székhelyükön az ügyfelek számára látható helyen és az épületben található összes információs rendszerben tájékoztatást kell nyújtaniuk a magyar nyelv használatának lehetőségeiről. (535/2011 számú kormányrendelet, 1., (2) bekezdés) Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 2 (3) Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, má právo v obci 184/1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról 2. (3) A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának az (1) bekezdés szerinti tele- 8 Tudta-e? Finnországban a népesség 5,5%-át kitevő svéd nyelvűekre való tekintettel a Finn Hivatalos Közlönyben a törvényeket svéd nyelven is megjelentetik. Ugyanez vonatkozik az alacsonyabb szintű jogszabályokra is, pl. a minisztériumi és önkormányzati rendeletekre.

9 podľa odseku 1 komunikovať v ústnom a písomnom styku pred orgánom miestnej štátnej správy, orgánom územnej samosprávy a územnou samosprávou zriadenou právnickou osobou (ďalej len orgán verejnej správy ) vrátane predkladania písomných listín a dôkazov aj v jazyku menšiny a orgán verejnej správy poskytne odpoveď na podanie napísané v jazyku menšiny okrem štátneho jazyka aj v jazyku menšiny s výnimkou vydávania verejných listín, pričom táto výnimka sa netýka verejných listín podľa odsekov 4 a 5. V pochybnostiach je rozhodujúce znenie odpovede orgánu verejnej správy v štátnom jazyku. Orgán verejnej správy vytvorí podmienky na uplatnenie práva podľa prvej vety adekvátnym spôsobom, pričom si môže určiť časový priestor na vybavovanie vecí v jazyku národnostnej menšiny. Orgán verejnej správy zabezpečí informáciu o možnostiach používania jazyka menšiny v sídle orgánu verejnej správy na viditeľnom mieste. (4) Rozhodnutie orgánu verejnej správy v správnom konaní v obci podľa odseku 1 sa v prípade, ak sa konanie začalo podaním v jazyku menšiny alebo na požiadanie, vydáva okrem štátneho jazyka v rovnopise aj v jazyku menšiny. V pochybnostiach je rozhodujúci text rozhodnutia v štátnom jazyku. (5) Rodný list, sobášny list, úmrtný list, povolenia, oprávnenia, potvrdenia, vyjadrenia a vyhlásenia v obci podľa odseku 1 sa na požiadanie vydávajú dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku menšiny. V pochybnostiach je rozhodujúci text verejnej listiny v štátnom jazyku. (7) Orgán verejnej správy v obci podľa odseku 1 poskytuje občanom úradné formuláre vydané v rozsahu jeho pôsobnosti na požiadanie dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku menšiny. pülésen joga van a helyi államigazgatási szervvel, a területi önkormányzati szervvel és a területi önkormányzati szerv által alapított jogi személlyel (a továbbiakban közigazgatási szerv ) folytatott szóbeli és írásbeli érintkezés során, ideértve az írásbeli háttéranyagokat és bizonyítékokat, a kisebbség nyelvén kommunikálni, és a tség esetén a közigazgatási szerv válaszának államnyelvű szövege a mérvadó. A közigazgatási szerv adekvát módon megteremti az első mondat szerinti jogok érvényesülésének feltételeit, miközben meghatározhat egy időszakot az ügyek kisebbségi nyelvű intézésére. A közigazgatási szerv látható helyen biztosítja a kisebbségi nyelv használatának lehetőségéről szóló tájékoztatást a közigazgatási szerv székhelyén. (4) Az (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv közigazgatási eljárás során hozott határozatát kisebbségi nyelvű beadvánnyal kezdődő eljárás esetén vagy kérésre az államnyelvi mellett kisebbségi nyelvű, hiteles átiratban is kiadja. Kétség esetén a közigazgatási szerv határozatának államnyelvű szövege a mérvadó. (5) Az (1) bekezdés szerinti településen a születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, halotti anyakönyvi kivonatot, engedélyeket, jogosítványokat, igazolásokat, nyilatkozatokat és rendelkezéseket kérésre kétnyelvűen is kiadják, mégpedig államnyelven és a kisebbség nyelvén. Kétség esetén a közokirat államnyelvű szövege a mérvadó. (7) Az (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv saját hatáskörében kiadott űrlapokat kérésre kétnyelvűen is rendelkezésére bocsátja, mégpedig államnyelven és a kisebbség nyelvén. Közigazgatási szerv határozata: olyan eljárásban keletkező dokumentum, amely során természetes személyek és jogi személyek jogairól, jogilag védett érdekeiről vagy kötelességeiről dönt a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv. Közokirat: olyan dokumentum, amely jogokat vagy kötelességeket keletkeztet, vagy fennállásukat hitelesen bizonyítja és többnyire közhatalommal felruházott szerv bélyegzőjét és hivatalos személy aláírását tartalmazza, közokirat az is, amit jogszabály közokiratnak minősít. Közokiratot hatáskörükben eljárva általában közigazgatási szervek, bíróságok és közjegyzők készítenek és adnak ki. Közokirat például a személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, iskolai bizonyítvány, egyetemi diploma, vállalkozói engedély stb. Finnországban a népesség 5,5%-a svéd. Ezért a svéd nyelv az ország másik hivatalos nyelve, és a finn nyelvvel azonos jogi státuszt élvez. Minden olyan településen hivatalosan használható, ahol a svéd nyelvűek aránya eléri a 8 százalékot vagy a 3000 főt. Tudta-e? 9

10 A törvényeket, jogszabályokat anyanyelvemen hol találom meg? Jelenleg Szlovákiában nem kötelező a törvények és más jogszabályok szövegét (az önkormányzati rendeletek kivételével lásd a következő kérdést) a nemzeti kisebbségek nyelvén is megjelentetni. Azonban a magyarlakta településeken a közigazgatási szervek a hatáskörükbe tartozó jogszabályokról, azok tartalmáról kérelemre kötelesek tájékoztatást adni magyarul is. Ez a tájékoztatás írásban vagy szóban is kérhető. Magyarlakta településen a közigazgatási szervek (pl. állami szervek, önkormányzati szervek, törvény által alapított jogi személyek stb.) kötelesek magyar nyelven is elérhetővé tenni azon jogszabályok, előírások, utasítások áttekintő jegyzékét, amely alapján döntéseiket meghozzák és amelyek az ügyfelek jogait és kötelességeit szabályozzák a hivatallal fenntartott viszonyukban (az ún. infotörvény alapján). Néhány fontosabb jogszabály szövege az interneten már elérhető magyarul, például a honlapokon. Európska charta regionálnych alebo menšinových jazykov Článok 9 3. Zmluvné strany sa zaväzujú sprístupniť v regionálnych alebo menšinových jazykoch najdôležitejšie vnútroštátne právne predpisy a tie, ktoré sa dotýkajú osôb používajúcich tieto jazyky, ak predmetné texty neboli sprístupnené inak. Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 4 (8) Orgán verejnej správy v rámci svojej pôsobnosti v obci podľa 2 ods. 1 zabezpečuje na požiadanie informácie o všeobecne záväzných právnych predpisoch popri štátnom jazyku aj v jazyku menšiny... Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája 9. Cikk 3. A Felek vállalják, hogy kisebbségi vagy regionális nyelveken hozzáférhetővé teszik a legfontosabb állami törvényszövegeket, valamint azokat, amelyek különösen érintik e nyelvek használóit, feltéve, hogy e szövegek másként nem hozzáférhetők. 184/1999 sz. törvény a kisebbségek nyelvének használatáról 4. (8) A 2. (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv saját hatáskörében, kérésre, az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is biztosítja a tá - jé koztatást az általánosan kötelező jogszabályokról... Az önkormányzati rendeletekről is kérhetek magyar nyelvű tájékoztatást? Magyarlakta településen az önkormányzat rendeleteiről nemcsak tájékoztatást kérhet, hanem többek között az önkormányzati rendeletek teljes szövegét is biztosítania kell a hivatalnak magyar nyelven is. Magyarlakta városok esetében kötelezően internetes honlapon is elérhetővé kell tenni a rendeletek szövegét magyarul is. Községek esetében, amennyiben a település internetes honlappal is rendelkezik, akkor ezen is elérhetővé kell tennie az önkormányzati rendeletek magyar nyelvű szövegét. (Az ún. infotörvény alapján) 10 Tudta-e? Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol tartományban a hivatalos eljárások az ügyfelek nyelvén folynak (németül, olaszul vagy ladin nyelven). A közigazgatási hivatalokban dolgozók számára előírás a kétnyelvű (egyes esetekben háromnyelvű) hatósági nyelvvizsga letétele.

11 Milyen információkat kell magyarul közzétenniük a hivataloknak? Erre vonatkozóan mind a kisebbségi nyelvhasználati törvény, mind pedig az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény (ún. infotörvény) tartalmaz előírásokat. A kisebbségi nyelvhasználati törvény alapján a magyarlakta településeken a helyi önkormányzat a saját működésével, döntéshozatalával kapcsolatos fontos információkat (bővebben lásd a törvénykivonatban) teszi közzé, mégpedig a hivatali hirdetőtáblán, a község honlapján és az általa kiadott időszaki kiadványban. Az ún. infotörvény a magyarlakta községekre vonatkozóan megismétli és részben bővíti a helyi önkormányzatok fenti kötelezettségeit, valamint bővíti a kötelezett hivatalok körét, ezeket nem csak a területi önkormányzati szervek, hanem a magyarlakta településen működő összes állami szerv és néhány egyéb személy számára is kötelezően előírja (lásd a törvénykivonatban). Az infotörvényben előírt kötelezettségek elmulasztása szabálysértésnek minősül, amely szankciókat vonhat maga után (211/2000 sz. törvény 21a ). Ezen felül, mind a helyi önkormányzatok, mind az állami szervek számára nyitva áll a lehetőség, hogy az említett törvényekben felsorolt információkon kívül más információkat is közzétegyenek magyarul. Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 5a (2) Obec podľa 2 ods. 1 zverejňuje dôležité informácie uvedené na úradnej tabuli obce, na webovom sídle obce a vo vydávanej periodickej tlači, popri štátnom jazyku aj v jazyku menšiny, a to: a) informácie o zložení a právomoci orgánov samosprávy obce, b) prehľad právnych predpisov, pokynov, inštrukcií, výkladových stanovísk, podľa ktorých obec koná a rozhoduje alebo ktoré upravujú práva a povinnosti fyzických osôb a právnických osôb vo vzťahu k obci, c) miesto, čas a spôsob, akým je možné získavať informácie a informácie o tom, kde môžu podať fyzické osoby alebo právnické osoby žiadosť, návrh, podnet, sťažnosť alebo iné podanie, d) postup, ktorý musí obec dodržiavať pri vybavovaní všetkých žiadostí, návrhov a iných podaní, vrátane príslušných lehôt, ktoré je potrebné dodržať, e) sadzobník správnych poplatkov, ktoré obec vyberá za úkony a konania správnych orgánov, a sadzobník úhrad za sprístupňovanie informácií, f) informácie o hospodárení s verejnými prostriedkami a nakladaní s majetkom obce. 184/1999 sz. törvény a kisebbségek nyelvének használatáról 5a. (2) A 2. (1) bekezdés szerinti település a hivatali hirdetőtáblán, a község weboldalán és a kiadott időszaki kiadványban megjelent fontos információkat az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is közzéteszi, mégpedig: a) létrehozásának módját és a település önkormányzati szerveinek jogköreit, b) azoknak a jogszabályoknak, utasításoknak, útmutatóknak, értelmező rendelkezéseknek áttekintését, amelyek alapján a község eljár és döntést hoz, vagy amelyek a természetes személyek és jogi személyek községhez fűződő jogait és kötelességeit szabályozzák, c) az információszerzés lehetőségének helyét, idejét és módját, továbbá információkat arról, hogy a természetes személyek és jogi személyek hol nyújthatnak be kérelmet, javaslatot, indítványt, panaszt vagy más beadványt, d) annak az eljárásnak a leírását, amelyet a községnek be kell tartania minden kérelem, javaslat és más beadvány intézése során, beleértve a betartandó határidőket is, e) a község által az egyes eljárási cselekmények és eljáró szervek eljárása után beszedendő eljárási illetékek díjszabását, és az információkhoz való hozzáfé - rés biztosítása után járó térítési illetékek díjszabását. f) a közösségi eszközökkel való gazdálkodással és a község vagyonával való rendelkezéssel kapcsolatos információkat. A legrégebbi fennmaradt magyar nyelvű nyugta január 1-én született. A saját kézzel írt levélben Vér András nyugtát ad Erdőhegyi Balázsnak a megfizetett pénzösszegről. Ez az első magyar nyelven írt hivatalos jellegű irat. Tudta-e? 11

12 Zákon č. 211/2000 Z.z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) 2 (1) Osobami povinnými podľa tohto zákona sprístupňovať informácie (ďalej len povinné osoby ) sú štátne orgány, obce, vyššie územné celky ako aj tie právnické osoby a fyzické osoby, ktorým zákon zveruje právomoc rozhodovať o právach a povinnostiach fyzických osôb alebo právnických osôb v oblasti verejnej správy, a to iba v rozsahu tejto ich rozhodovacej činnosti. (2) Povinnými osobami sú ďalej právnické osoby zriadené zákonom a právnické osoby zriadené štátnym orgánom, vyšším územným celkom alebo obcou podľa osobitného zákona. (3) Povinnými osobami sú ďalej aj právnické osoby založené povinnými osobami podľa odseku 1 a 2. (4) Osobitný zákon môže ustanoviť povinnosť sprístupňovať informácie aj inej právnickej osobe alebo fyzickej osobe. 5 (1) Každá povinná osoba podľa 2 ods. 1 a 2 je povinná zverejniť tieto informácie: a) spôsob zriadenia povinnej osoby, jej právomoci a kompetencie a popis organizačnej štruktúry, b) miesto, čas a spôsob, akým možno získavať informácie; informácie o tom, kde možno podať žiadosť, návrh, podnet, sťažnosť alebo iné podanie, c) miesto, lehota a spôsob podania opravného prostriedku a možnosti súdneho preskúmania rozhodnutia povinnej osoby vrátane výslovného uvedenia požiadaviek, ktoré musia byť splnené, d) postup, ktorý musí povinná osoba dodržiavať pri vybavovaní všetkých žiadostí, návrhov a iných podaní, vrátane príslušných lehôt, ktoré je nutné dodržať, e) prehľad predpisov, pokynov, inštrukcií, výkladových stanovísk, podľa ktorých povinná osoba koná a rozhoduje alebo ktoré upravujú práva a povinnosti fyzických osôb a právnických osôb vo vzťahu k povinnej osobe, f) sadzobník správnych poplatkov, ktoré povinná osoba vyberá za správne úkony, a sadzobník úhrad za sprístupňovanie informácií. 6 (1) Informácie podľa 5 sa zverejňujú spôsobom umožňujúcim hromadný prístup. Táto povinnosť sa 211/2000 sz. törvény az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról (információs törvény) 2. (1) A jelen törvény szerinti információkhoz való hozzáférés biztosítására kötelezett személyek (továbbiakban: kötelezett személyek ) az állami szervek, a települések, a megyék, továbbá mindazon jogi személyek és természetes személyek, amelyek közigazgatási tevékenységük során törvény szerint jogo - sul tak a természetes személyek vagy jogi személyek jogairól és kötelességeiről dönteni, de csak e döntéshozói tevékenységük terjedelmében. (2) Kötelezett személyek továbbá a törvény által alapított jogi személy és a külön törvény szerinti állami szerv, megye vagy település által alapított jogi személyek. (3) Kötelezett személyek továbbá az (1) és (2) bekezdések szerinti kötelezett személyek által alapított jogi személy is. (4) Az információkhoz való hozzáférés biztosítását külön törvény más jogi személynek vagy természetes személynek is előírhatja. 5. (1) A 2., (1) és (2) bekezdései szerinti minden kötelezett személy a következő információkat köteles közzétenni: a) a kötelezett személy létrehozásának módja, jogkörei és hatáskörei, szerkezeti felépítésének leírása, b) az információszerzés lehetőségének helye, ideje és módja, továbbá a kérelem, javaslat, indítvány, panasz vagy más beadványt benyújtásának helyére vonatkozó információ, c) a jogorvoslati kérelem és a kötelezett személy döntésének bírósági felülvizsgálatára vonatkozó kérelem benyújtásának helye, határideje és módja, beleértve a teljesítendő feltételek kifejezett megjelölését, d) annak az eljárásnak a leírása, amelyet a kötelezett személynek be kell tartania minden kérelem, javaslat és más beadvány intézése során, beleértve a betartandó határidőket is, e) azoknak az előírásoknak, utasításoknak, útmutatóknak, értelmező rendelkezéseknek áttekintése, amelyek alapján a kötelezett személy eljár és döntést hoz, vagy amelyek a természetes személyek és jogi személyek jogait és kötelességeit szabályozzák a kötelezett személy vonatkozásában, f) a kötelezett személy által az egyes eljárási cselekmények után beszedendő eljárási illetékek díjszabá- 12 Tudta-e? A magyar nyelvű törvényhozásról tanúskodik, hogy Könyves Kálmán király ( ) törvényeit latinul lejegyző Alberik művének előszavában arra kéri Istent, segítse meg őt, hogy hűen tudja visszaadni a törvények tartalmát latinul, mivel a magyar nyelvben még nem eléggé járatos.

13 nevzťahuje na fyzické osoby a na obce, ktoré nie sú mestami. (2) Informácie podľa 5 ods. 1 sa ďalej zverejňujú v sídle povinnej osoby a na všetkých jej pracoviskách na verejne prístupnom mieste. (4) Povinné osoby môžu informácie podľa predchádzajúcich odsekov zverejniť aj ďalšími spôsobmi. Okrem informácií podľa predchádzajúcich odsekov môže povinná osoba zverejniť aj ďalšie informácie. (5) V obciach, ktoré sú vymedzené osobitným zákonom, povinná osoba zverejní tieto informácie aj v jazyku národnostných menšín. Ak takáto obec zverejňuje informácie podľa 5 spôsobom umožňujúcim hromadný prístup, je povinná ich uvádzať aj v jazyku národnostných menšín. sát, és az információkhoz való hozzáférés biztosítása után járó térítési illetékek díjszabását. 6. (1) Az 5. szerinti információkat tömeges hozzáférést biztosító módon kell közzétenni. Ez a kötelesség nem vonatkozik a természetes személyekre és a városoknak nem minősülő településekre. (2) Az 5., (1) bekezdés szerinti információkat a kötelezett személy székhelyén és összes kihelyezett munkahelyén a nyilvánosság által hozzáférhető helyen kell közzétenni. (4) A kötelezett személyek az előző bekezdések szerinti információkat más módon is közzétehetik. A kötelezett személy az előző bekezdések szerinti infor - mációkon kívül más információkat is közzétehet. (5) A külön törvény szerinti településeken a kötelezett személy ezeket az információkat a nemzeti kisebbségek nyelvén is közzéteszi. Amennyiben ilyen település az 5. szerinti információkat tömeges hozzáférést biztosító módon közzéteszi, köteles azokat a nemzeti kisebbség nyelvén is közzétenni. A helyi önkormányzatoknak az előbbieken túl még mit kell magyarul is közzétenniük a magyarlakta településeken? Az ún. infotörvény úgy rendelkezik, hogy Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa részéről kötelezően közzéteendő információkra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmaznia a helyi önkormányzatok képviselőtestületeire. Mivel az ún. infotörvény szerint a magyarlakta településeken a meghatározott információkat magyar nyelven is közzé kell tenni, így e szabályok együttes alkalmazása alapján a magyarlakta településeken, a községházán és városházán az alábbi információkat magyarul is elérhetővé kell tenni (városok esetében kötelezően az interneten is, falvak esetében interneten csak akkor, ha egyébként is van honlapjuk): l a képviselőtestületi és bizottsági ülések időpontjait, l az ülések javasolt programját, l a képviselők jelenléti ívét és a szavazások eredményeit, l a nyilvános üléseken készült jegyzőkönyveket, l az előterjesztett és az elfogadott rendeletek szövegét. Ezeken kívül más dokumentumok magyar nyelvű közzététele sem tilos. Zákon č. 211/2000 Z.z. o slobodnom prístupe k informáciám a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o slobode informácií) 211/2000 sz. törvény az információkhoz való szabad hozzáférésről és néhány törvény módosításáról (információs törvény) Finnországban, ahol a népeség 5,5%-a svéd nemzetiségű, minden település köteles fenntartani svéd nyelvű alsó tagozatos általános iskolai csoportot, amennyiben bármelyik osztályban legalább tizenhárom svéd nyelvű gyermek van. Tudta-e? 13

14 5 (2) Národná rada Slovenskej republiky je povinná zverejniť a) termíny jej schôdzí a zasadaní výborov a návrh programu rokovania, b) zápisnice z verejných schôdzí, c) texty predložených návrhov zákonov do troch dní po ich podaní do Kancelárie Národnej rady Sloven - skej republiky, d) texty schválených zákonov do troch dní po ich schválení v treťom čítaní, e) údaje o dochádzke poslancov Národnej rady Slovenskej republiky na jej schôdze a na zasadnutia jej výborov do troch dní po skončení každej schôdze Národnej rady Slovenskej republiky, f) výpisy o hlasovaní poslancov po každej schôdzi Národnej rady Slovenskej republiky okrem prípadov tajného hlasovania a hlasovania na neverejnej schôdzi. (9) Ustanovenia odseku 2 sa primerane použijú na zverejňovanie informácií obecnými zastupiteľstvami, mestskými zastupiteľstvami a miestnymi zastupiteľ - stvami a zastupiteľstvami samosprávy vyššieho územného celku. 6 (1) Informácie podľa 5 sa zverejňujú spôsobom umožňujúcim hromadný prístup. Táto povinnosť sa nevzťahuje na fyzické osoby a na obce, ktoré nie sú mestami. (5) V obciach, ktoré sú vymedzené osobitným zákonom, povinná osoba zverejní tieto informácie aj v jazyku národnostných menšín. Ak takáto obec zverejňuje informácie podľa 5 spôsobom umožňujúcim hromadný prístup, je povinná ich uvádzať aj v jazyku národnostných menšín. 5. (2) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő információkat köteles közzétenni: a) az ülésszakok, a bizottsági ülések időpontjait és az ülések programjavaslatát, b) a nyilvános ülések jegyzőkönyveit, c) a benyújtott törvényjavaslatok szövegét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Hivatalának való benyújtástól számított harmadik napig, d) a jóváhagyott törvények szövegét a harmadik olvasatban való jóváhagyástól számított harmadik napig, e) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőinek az ülésszakokon és a bizottsági üléseken való részvételét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egyes ülésszakainak befejezésétől számított harmadik napig, f) a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa ülésszakait követően a képviselők szavazásáról szóló kivonatokat, kivéve, ha titkos szavazásról és nem nyilvános ülésről van szó. (9) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a községi képviselőtestületek, a városi képviselőtestületek, a helyi képviselő-testületek és a megyei képviselő-testületek információinak közzétételére. 6. (1) Az 5. szerinti információkat tömeges hozzáférést biztosító módon kell közzétenni. Ez a kötelesség nem vonatkozik a természetes személyekre és a városoknak nem minősülő településekre. (5) A külön törvény szerinti településeken a kötelezett személy ezeket az információkat a nemzeti kisebbségek nyelvén is közzéteszi. Amennyiben ilyen település az 5. szerinti információkat tömeges hozzáférést biztosító módon közzéteszi, köteles azokat a nemzeti kisebbség nyelvén is közzétenni. A közigazgatási szervek tárgyalásain, ülésein milyen feltételekkel használható a magyar nyelv? A magyarlakta településeken a közigazgatási szervek (helyi önkormányzatok és az állami hatóságok szervei) a magyar nyelvet is használhatják tárgyalási nyelvként, amennyiben azzal az összes jelenlévő egyetért. (Ez tehát nem csak a helyi önkormányzat képviselő-testületére vonatkozik, hanem a helyi önkormányzat és állami szervek összes szervezeti egységére.) Ezek a szervek a hivatali írásbeli ügyvitelüket is vezethetik kétnyelvűen (pl. jegyzőkönyvek, határozatok, nyilvántartások). 14 Tudta-e? Az első magyar nyelvtankönyv 1539-ben jelent meg. A Grammatica Hungarolatina című könyvet Erdősi Sylvester János írta. Az ő műve az újszövetség magyar fordítása (Új Testamentum 1541), az első magyar nyelvű könyv, amely magyar nyomdában készült.

15 Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 3 (1) Rokovanie orgánu verejnej správy v obci podľa 2 ods. 1 sa môže uskutočňovať aj v jazyku menšiny, ak s tým súhlasia všetci prítomní. (4) Úradná agenda, najmä zápisnice, uznesenia, štatistiky, evidencie, bilancie, informácie určené pre verejnosť a agenda cirkví a náboženských spoločností určená pre verejnosť okrem matriky, sa v obci podľa 2 ods. 1 môže viesť popri štátnom jazyku aj v jazyku menšiny. 184/1999 sz. törvény a kisebbségek nyelvének használatáról 3. (1) A 2. (1) bekezdés szerinti településen a közigazgatási szerv tanácskozása kisebbségi nyelven is folyhat, ha azzal valamennyi jelenlevő egyetért. (4) Akat, mérlegeket, a nyilvánosságnak szánt információkat és az egyházak, illetve vallási közösségek nyilvánosságnak szánt ügyvitelét, az anyakönyvvezetésen kívül, a 2. (1) bekezdés szerinti településen az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is lehet vezetni. Az önkormányzati képviselő-testületi üléseken milyen feltételekkel használható a magyar nyelv? Magyarlakta településen a helyi önkormányzat képviselő-testületi ülése is folyhat kizárólag magyar nyelven, ha ezzel minden jelenlévő egyetért. Az önkormányzati képviselőnek akkor is joga van magyarul felszólalni, ha egyébként a tárgyalás nyelve nem a magyar. Ugyanez vonatkozik az ülésen megjelent és felszólalásra a képviselő-testülettől engedélyt kapott magyar nemzetiségű lakosokra, mivel ezt a jogot a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2. (3) bekezdése biztosítja számukra. Ezek a szabályok a bizottsági és tanácsülésekre is vonatkoznak. A képviselő-testületi üléseken megjelent egyéb személyeknek (pl. a hivatal alkalmazottai), csak akkor van joguk a magyar nyelvet használni, ha ezzel a többi jelenlévő képviselő-testületi tag és a polgármester is egyetért. Ilyen esetekben, ha szükséges, az önkormányzat a saját költségére tolmácsot vesz igénybe. A meghívót és az ülés programját szintén közzé kell tenni magyar nyelven is. Az ülések jegyzőkönyveit magyarul is vezetni kell. Az önkormányzati rendeletek tervezetének és az elfogadott rendeleteknek a szövegét is közzé kell tenni magyar nyelven is (az infotörvény alapján). A település krónikáját a szlovák mellett magyarul is lehet vezetni. Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 3 (2) Poslanec obecného zastupiteľstva v obci podľa 2 ods. 1 má právo používať na rokovaní tohto orgánu jazyk menšiny. Ostatní účastníci rokovania obecného zastupiteľstva môžu používať jazyk menšiny, ak s tým súhlasia všetci prítomní poslanci obecného zastupiteľstva a starosta obce. Tlmočenie zabezpečí obec. (3) Kronika obce podľa 2 ods. 1 sa môže viesť aj v jazyku menšiny. 184/1999 sz. törvény a kisebbségek nyelvének használatáról 3. (2) A 2. (1) bekezdés szerinti településen a község képviselő-testületének tagja jogosult e szerv tanácskozásain a kisebbségi nyelvet is használni. A község képviselő-testületi tanácskozásának többi résztvevője akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha azzal a község képviselő-testületének minden jelenlévő tagja és a község polgármestere egyetért. A tolmácsolást a község biztosítja. (3) A 2. (1) bekezdés szerinti községben a krónika kisebbségi nyelven is vezethető. Szlovéniában a magyar nemzetiségűek száma kb Az általuk is lakott településeken az ügyfelekkel közvetlenül érintkező hivatali alkalmazottak számára kötelező a magyar nyelv ismerete is. Az állam ezt anyagilag is támogatja, pl. kétnyelvűségi pótlékkal. Tudta-e? 15

16 Mit kell kiírni magyarul a hivatalok névtábláira? A magyarlakta településeken az állami és önkormányzati szervek megnevezését kötelezően fel kell tüntetni magyarul is (körzeti hivatal, községi hivatal, anyakönyvi hivatal, adóhivatal stb.). Az önkormányzati vagy állami szerv magyar nyelvű megnevezésén belül az adott község (város) magyar nyelvű megjelölését kell használni, amennyiben az adott község (város) szerepel a magyarlakta települések jegyzékét tartalmazó kormányrendeletben. (Pl. helyes magyar nyelvű változat: Anyakönyvi Hivatal Gúta, helytelen változat: Anyakönyvi Hivatal Kolárovo). A fenti kötelezettségek elmulasztása szabálysértésnek minősül (Kisebbségi nyelvhasználati törvény 7b, (1) bek., c) és e) pontok). Zákon 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 2 (6) Označenie orgánu verejnej správy umiestnené na budovách sa v obci podľa odseku 1 uvádza popri štátnom jazyku aj v jazyku menšiny. 4 Označenia v jazyku menšiny (1) V obci podľa 2 ods. 1 sa popri názve obce v štátnom jazyku uvádza aj označenie obce v jazyku menšiny, a to na dopravných značkách označujúcich začiatok obce a koniec obce, budovách orgánov verejnej správy alebo rozhodnutiach vydaných v jazyku menšiny, ak je takéto označenie uvedené v nariadení vlády podľa 2 ods /1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról 2. (6) Az (1) bekezdés szerinti településen működő közigazgatási szervnek az épületen elhelyezett megnevezését az államnyelv mellet kisebbségi nyelven is feltüntetik. 4. Kisebbségi nyelvű megjelölések (1) A 2. (1) bekezdés szerinti településen annak államnyelvű elnevezése mellett a község kisebbségi nyelvű megjelölését is feltüntetik, mégpedig a település kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a közigazgatási szerv épületein vagy a kisebbség nyelvén kiadott határozatokon, amennyiben ez a megjelölés fel van sorolva a 2. (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben. A magyar tannyelvű iskolák, óvodák, iskolai klubok, iskolai és óvodai étkezdék nevét magyarul is fel kell tüntetni? A magyar tanítási nyelvű iskolák (ideértve az óvodákat is) megnevezésében a szlovák nyelvű részeken túl magyarul is fel kell tüntetni az iskola (óvoda) fajtáját azaz: pl. alapiskola, középiskola, óvoda. Ha az adott iskola (óvoda) magyarlakta településen működik, akkor az iskola (óvoda) fajtájának magyar nyelvű megjelölésén kívül az adott település magyar megjelölését is fel kell tüntetni (pl. Materská škola s vyučovacím jazykom maďarským, Brnenské námestie 16, Kolárovo Óvoda, Gúta ) A vegyesen magyar és szlovák tannyelvű osztályokkal rendelkező iskola (óvoda) esetében az iskola hivatalos megnevezése magyarul is tartalmazza az iskola fajtáját, de a település magyar megjelölését nem. A törvény értelmében az iskolai intézményekre (pl. iskolai klub, étkezde) megfelelően kell alkalmazni az iskolákra (óvodákra) vonatkozó előírásokat. Mivel azonban az étkezdének nincs tanítási nyelve így a tanítási nyelvhez kötött magyar megnevezés-részekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók azon étkezdék megnevezésében kell csak magyar nyelvű fajta- 16 Tudta-e? Belgium lakosságának alig 1%-át kitevő belgiumi németek saját nyelvterületén az oktatás nyelv a német. A belgiumi német diákok 90%-a látogat német nyelvű iskolákat.

17 megjelölést ( étkezde ) és településnevet használni, amelyek jogilag vagy szervezetileg magyar tanítási nyelvű iskolához (óvodához) tartoznak (pl. Školská jedáleň, Lesná 8, Kolárovo Iskolai étkezde, Gúta ). A vegyesen magyar és szlovák tannyelvű osztályokkal rendelkező iskolához (óvodához) tartozó étkezde esetében az étkezde megnevezése csak az étkezde megnevezést tartalmazza magyarul, a település magyar megjelölését nem. Ha az iskola (óvoda) rendelkezik tiszteletbeli megnevezéssel, akkor az ilyen megnevezést adományozó oklevélben feltüntetett teljes magyar nyelvű tiszteletbeli megnevezés az iskola megnevezésének részét képezi (pl. Základná škola Mateja Korvína s vyučovacím jazykom maďarským, Školská 6, Kolárovo Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Gúta ) Az iskola épületére kihelyezett névtáblán az iskola nevét az utcanév és helységnév nélkül kell feltüntetni (Materská škola s vyučovacím jazykom maďarským Óvoda). Zákon č. 596/2003 Z.z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve 21 (1) Názov školy sa skladá z označenia druhu alebo typu školy a názvu ulice, popisného čísla hlavnej budovy a úradného názvu sídla školy. Názov školy sa uvádza v prvom páde. So súhlasom ministerstva môže škola na základe žiadosti používať jej historický názov. Ak bol škole udelený čestný názov, je súčasťou názvu školy a uvedie sa za druhom alebo typom školy. Názov školy musí byť zhodný s názvom školy uvedeným v sieti. (2) Škola, kde sa výchovno-vzdelávací proces uskutočňuje v triedach v slovenskom jazyku a súčasne v jazyku národnostných menšín, má vo svojom názve druh a typ školy uvedený v slovenskom jazyku a v jazyku príslušnej národnostnej menšiny. (3) Škola, kde sa výchovno-vzdelávací proces uskutočňuje iba v jazyku národnostných menšín, má v názve uvedený aj vyučovací jazyk školy a druh a typ školy sa uvádza v slovenskom jazyku a v jazyku príslušnej národnostnej menšiny. Sídlo školy sa uvádza v slovenskom jazyku; ak je sídlom školy obec, v ktorej príslušníci národnostnej menšiny tvoria najmenej 20 % obyvateľstva, uvedie sa sídlo aj v jazyku národnostnej menšiny. (11) Názov školy sa používa na úradných pečiatkach a listinách vydaných touto školou, ak osobitný predpis neustanovuje inak. (12) Na vonkajšom označení budovy školy sa uvádza názov školy bez uvedenia názvu ulice, popisného čísla hlavnej budovy a úradného názvu sídla školy. 596/2003 sz. törvény az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolák önkormányzatáról 21. (1) Az iskola megnevezése az iskola fajtájának vagy típusának megjelöléséből és az utca nevéből, a főépület számjelöléséből és az iskola székhelyének hivatalos megnevezéséből áll. Az iskola megnevezését alany - esetben kell feltüntetni. A minisztérium engedélyével, kérelemre, az iskola a történelmi megnevezését is használhatja. Ha az iskolának díszmegnevezést adományoztak, az az iskola megnevezésnek részét képezi és az iskola fajtájának vagy típusának megjelölése mögött kell feltüntetni. Az iskola megnevezésének egyeznie kell az iskola hálózaton belüli megnevezésével. (2) Annak az iskolának az esetében, amelyben az osztályokban megvalósuló nevelési-oktatás tevékenység szlovák nyelven és ezzel egyidejűleg kisebbségi nyelven is folyik, az iskola megnevezésében az iskola fajtáját és típusát szlovák nyelven és az adott kisebbség nyelvén kell feltüntetni. (3) Annak az iskolának az esetében, amelyben a nevelési-oktatás tevékenység kizárólag kisebbségi nyelven folyik, az iskola megnevezésében fel kell tüntetni az iskola tanítási nyelvét, az iskola fajtáját és típusát pedig szlovák nyelven és az adott kisebbség nyelvén kell feltüntetni. Az iskola székhelyét szlovák nyelven kell feltüntetni; ha az iskola székhelye olyan településen van, ahol a kisebbséghez tartozó személyek a lakosság legalább 20%-át teszik ki, a székhelyet a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. (11) Az iskola megnevezését használni kell az iskola hivatalos bélyegzőin és okiratain, kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik. (12) Az iskola épületének külső megjelölésében az iskola megnevezését az utca neve, a főépület számjelölése és az iskola székhelyének hivatalos megnevezése nélküli formában kell feltüntetni. Az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol tartományban az általános iskola második osztályától kezdődően minden tanulónak kötelező a második hivatalos nyelv tanulása. Ez a német iskolákban az olasz, az olasz iskolákban a német nyelvet jelenti. Tudta-e? 17

18 A település nevét milyen feltételek mellett lehet kiírni magyarul? A magyarlakta települések nevét magyarul is fel kell tüntetni a település kezdetét és végét jelző közúti táblán, a település szlovák neve alatt. Ezt a kék alapon fehér betűvel írt, magyar nevet tartalmazó táblát nem kérelemre, hanem törvényi előírásból fakadóan kötelezően ki kell kihelyezni, megrongálódása esetén pedig pótolni kell. E kötelezettség elmulasztása szabálysértésnek minősül (Kisebbségi nyelvhasználati törvény 7b, (1) bek., e) pont). Ha településének magyar helységnévtáblája hiányozna, ezt az illetékes útkezelő és karbantartó szervezetnél vagy az önkormányzatnál lehet jelezni. A magyarlakta települések jegyzékét és ezen települések magyar nevének (pontosabban: megjelölésének) jegyzékét kormányrendelet tartalmazza (221/1999 számú kormányrendelet). Korábban a 2011-ben hatályon kívül helyezett 191/1994 sz. törvény mellékletében volt fellelhető a meglehetősen hiányos magyar helységnévlista. Ha valamely település esetében a hivatalos szlovák településnév és a magyar név azonos, akkor a magyar nyelvű megjelölésre vonatkozó fenti szabályok nem alkalmazhatók. Vagyis, ilyen esetben kék színű tábla nem kerül kihelyezésre. Ez a kivétel kilenc magyarlakta települést érint (Bajka, Baka, Bátka, Kalonda, Nána, Pozba, Rad, Virt, Zalaba). Bár a kisebbségi nyelvhasználati törvény nem írja elő a településrészek magyar nevét tartalmazó helységnévtáblák kihelyezését a településrész kezdetét és végét jelző közúti táblára, a törvény lehetővé teszi a községek számára a földrajzi nevek magyar nyelvű feltüntetését a magyarlakta településeken. Így a probléma orvosolható a településrész magyar nevét tartalmazó táblák út mentén történő elhelyezésével, természetesen a közlekedésbiztonsági előírások betartásával. Ezeken a táblákon a szlovák és magyar felirat azonos méretű is lehet. A magyarlakta település magyar nevét fel lehet tüntetni a vasútállomásokon, autóbuszállomásokon, repülőtereken és kikötőkben is. A magyar felirat mérete akár azonos is lehet a szlovák nyelvű feliratéval. Ilyen helységnévtáblák kihelyezését többek között az érintett önkormányzat kezdeményezheti. Európska charta regionálnych alebo menšinových jazykov Článok Čo sa týka miestnych a regionálnych orgánov, na území, kde sídli taký počet užívateľov regionálnych alebo menšinových jazykov, ktorý odôvodňuje prijatie nižšie uvedených opatrení, zmluvné strany sa zaväzujú umožniť a/alebo podporiť g) používanie alebo prevzatie tradičných a správ - nych miestnych názvov v regionálnych alebo menšinových jazykoch, a ak je to potrebné, spoločne s pomenovaním v oficiálnom(ych) jazyku(och). Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája 10. cikk 2. Azon helyi és regionális hatóságokat illetően, melyek területén a regionális vagy kisebbségi nyelveket használók száma az alábbi intézkedéseket indokolja, a Felek vállalják, hogy megengedik és/vagy bátorítják: g) a helyneveknél a regionális vagy kisebbségi nyelveken hagyományos és helyes formák használatát vagy elfogadását, ha szükséges, a hivatalos nyelv (ek) szerinti megnevezésekkel együttesen használva. 18 Tudta-e? Finnországban vannak olyan helységek, ahol a svédek lakta településen a finnek száma nem éri el a 8 százalékot, illetve a 3000 főt, s így csak a svéd nyelv használható hivatalosan.

19 Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 4 (1) V obci podľa 2 ods. 1 sa popri názve obce v štátnom jazyku uvádza aj označenie obce v jazyku menšiny, a to na dopravných značkách označujúcich začiatok obce a koniec obce, budovách orgánov verejnej správy alebo rozhodnutiach vydaných v jazyku menšiny, ak je takéto označenie uvedené v nariadení vlády podľa 2 ods. 2. (2) Dopravné značky s označením obce v jazyku menšiny sa umiestňujú v obci podľa 2 ods. 1 pod dopravnými značkami s názvom obce, ktorý sa uvádza vždy v štátnom jazyku. Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky ustanoví všeobecne záväzným právnym predpisom dopravnú značku na účely informatívneho označovania obcí v jazykoch menšín, ktorá sa bude odlišovať od dopravnej značky s názvom obce. (3) Označenie obce v jazyku menšiny sa v obci podľa 2 ods. 1 môže uvádzať aj pri označení železničnej stanice, autobusovej stanice, letiska a prístavu. Označenie obce v jazyku menšiny sa zobrazuje pod názvom v štátnom jazyku s rovnakým alebo menším typom písma. 184/1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról 4. (1) A 2. (1) bekezdés szerinti településen annak államnyelvű megnevezése mellett a község kisebbségi nyelvű megjelölését is feltüntetik, mégpedig a település kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a mennyiben ez a megjelölés fel van sorolva a 2. (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben. (2) A település kisebbségi megjelölését tartalmazó közúti jelzőtáblákat a 2. (1) bekezdés szerinti településen a község nevét mindig államnyelven feltüntető közúti jelzőtábla alatt helyezik el. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általánosan kötelező jogszabállyal meghatározza a településeket a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató céllal megjelölő, a település nevét tartalmazó közúti jelzőtáblától eltérő közúti jelzőtáblát. (3) A település kisebbségi nyelvű megjelölését a 2. (1) bekezdés szerinti településen fel lehet tüntetni a vasútállomások, autóbuszállomások, repülőtér és kikötő megjelölélésnél is. A település kisebbségi nyelvű megjelölését az államnyelvű megnevezés alatt kell megjeleníteni egyforma vagy kisebb betűtípussal. Van-e lehetőség az utcanevek és más helyi földrajzi nevek köztéri feltüntetésére magyar nyelven? Igen, erre van lehetőség, a magyarlakta település önkormányzatának döntése alapján magyarul is feltüntethetőek az utcanevek vagy más földrajzi nevek (például településrészek, dűlők, folyók, patakok nevei). A nyelvek sorrendjére vonatkozóan nincs előírás, így a magyar utcanév szerepelhet első helyen is. Ha az Ön településén még nem lennének magyar utcanévtáblák, jelezze települése polgármesterének. A közigazgatási szervek tevékenysége során használt magyar nyelvű szöveg esetében a magyar nyelvben meghonosodott és használt földrajzi neveket is fel lehet tüntetni, tehát nem csak a magyarlakta települések kormányrendeletben szereplő neveit lehet utcanévtáblákon és hivatalos dokumentumokban használni, hanem más földrajzi neveket is. A törvény megfogalmazása szerint a standardizált (vagyis szlovák nyelvű) nevek mellett. A megnevezések esetében egyébként az önkormányzati testület határozata a döntő. Amennyiben az önkormányzat úgy dönt, akkor pl. a Bratislavská cesta Pozsonyi út lesz, nem pedig Bratislavai út. A spanyol kisebbségi nyelvek a katalán, a baszk és a galíciai használhatóak az európai intézményekben is. Az EU ugyan nem ismeri el e nyelveket hivatalos nyelvként, ám hivatali használatukat biztosítja. A fordítás költségét a spanyol kormány állja. Tudta-e? 19

20 Zákon č. 184/1999 Z.z. o používaní jazykov národnostných menšín 4 (4) Obec podľa 2 ods. 1 môže na svojom území označovať ulice a iné miestne geografické značenia aj v jazyku menšiny. (5) V odborných publikáciách, v tlači a iných pros - triedkoch masovej komunikácie a v úradnej činnosti orgánov verejnej správy, ak sa v nich používa jazyk menšiny, sa popri štandardizovaných geografických názvoch môžu uvádzať aj označenia geografických objektov, ktoré sú vžité a zaužívané v jazyku menšiny, aj v jazyku menšiny. 184/1999 sz. törvény a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról 4. (4) A 2. (1) bekezdés szerinti település saját területén az utcaneveket és más helyi földrajzi jelöléseket kisebbségi nyelven is feltüntetheti. (5) Szakmai publikációkban, sajtóban és a tömegkommunikáció más eszközeiben, illetve a közigazgatási szervek hivatali tevékenységében, amennyiben azok a kisebbségi nyelvet használják, a standardizált földrajzi elnevezések mellett fel lehet tüntetni a földrajzi objektumok kisebbségi nyelvben meghonosodott és használt megjelölését a kisebbség nyelvén is. Rámcový dohovor na ochranu národnostných menšín Článok V oblastiach tradične obývaných významným počtom osôb patriacich k národnostným menšinám strany v rámci svojho právneho poriadku, a kde je to vhodné aj v rámci dohôd s inými štátmi a s pri - hliadnutím na svoje osobitné podmienky, sa budú snažiť uvádzať tradičné miestne názvy, názvy ulíc a ďalšie miestopisné údaje určené pre verejnosť aj v jazyku menšiny, ak je o takéto označenia dostatočný záujem. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről 11. Cikk 3. Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló, a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre. A tankönyvekben hogyan kell írni a földrajzi neveket? A Szlovákiában kiadott magyar nyelvű tankönyvekben a magyar földrajzi nevek után zárójelben vagy törtjellel elválasztva a földrajzi név szlovák megfelelőjét is fel kell tüntetni, s a törvény betűjét véve alapul nemcsak a Szlovákiában található objektumok neveit. A könyv végén még a földrajzi nevek kétnyelvű jegyzékét is el kell helyezni. Térképeken csak a standardizált szlovák földrajzi nevek szerepelhetnek. Zákon č. 245/2008 Z.z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) 13 (2) V súlade s právom detí a žiakov patriacich k národnostným menšinám a etnickým skupinám na vzdelanie v ich materinskom jazyku ustanoveným v 12 ods. 3 sa v učebniciach, ako aj v učebných tex- 245/2008 sz. törvény a nevelésről és oktatásról (oktatási törvény) 13. (2) A nemzeti kisebbséghez, illetve etnikai csoporthoz tartozó gyermekek és tanulók az anyanyelvükön való oktatáshoz való jogának megfelelően a bekezdés szerint a tankönyvekben, tanszövegekben 20 Tudta-e? Magyarország Alaptörvénye a magyarországi szlovákokat is államalkotó tényezőként ismeri el és biztosítja számukra, hogy országos és helyi nemzetiségi önkormányzatokat hozzanak létre. Parlamenti képviseletüket pedig kedvezményes választási szabályok teszik lehetővé.