MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

Átírás

1 /2. Értelmezze az alábbi esetet, és a készítsen listát a felajánlható segítségnyújtási lehetőségekről! H. Géza 46 éves. Tanyán nőtt fel 6 testvérével együtt, legkisebb gyerekként. Mindig szegénységben éltek, abból, ami éppen megtermett. Iskolába a legközelebbi 800 lelkes településre járt; nem volt jó tanuló, de nem is érdekelte a tanulás. Nem szeretett iskolába se járni, mert származása miatt gyakran volt a csúfolódás középpontjában. Testvérei közül hárman még gyermekkorukban meghaltak, két nővére családot alapított, és a közeli városba költözött. Mindketten a kereskedelemben dolgoznak. Miután az idős szülők meghaltak, eladták a tanyát, a háziállatokat, és Géza is a városban próbált szerencsét. Szakképzettsége nem volt, ezért alkalmi munkákból tartotta fenn magát és garzonlakását. Kezdetben, ha elfogyott a pénze, nővérei kisegítették. Azonban a problémák, a pénztelenség egyre gyakoribbá váltak. Idővel a lakás is ráment az adósság törlesztésére. Nővérei megszakították vele a kapcsolatot. Ezután Géza haveroknál, alkalmi ismerősöknél húzta meg magát, akik kihasználták: amíg alkalmi munkából szerzett pénze tartott, megtűrték, együtt alkoholizáltak, végül mindig az utcán találta magát. Négy éve hajléktalan. Súlyos sérülésekkel, alkoholmérgezés állapotában szállították kórházba. Információtartalom vázlata: - A tanyasi életből származó hátrányok - A városi és a tanyasi életmód összehasonlítása - Az iskolázatlanság hátrányai - A szegénység fogalma - A szegénység szubkultúrájának jellemzői - A család szerepe az értékek és a normák átörökítésben - A függőségek kialakulásának egyéni és társadalmi okai - A hajléktalanok életmódjának veszélyei - A felajánlható segítségnyújtási lehetőségek Tartalomjegyzék /2. Értelmezze az alábbi esetet, és a készítsen listát a felajánlható segítségnyújtási lehetőségekről! A tanyasi életből származó hátrányok, a városi és a tanyasi életmód összehasonlítása:...4 A TANYA...4 A TANYAI TÁRSADALOM...4 Tanya típusok...4 Demográfiai helyzet...5 Szociális helyzet...5 Foglalkoztatottság...5 Munkanélküliség...5 Iskolai végzettség...6 Infrastrukturális viszonyok...7

2 Közlekedés...7 Tanyai identitás...7 Társas kapcsolatok...7 Családi élet a tanyán...8 Gazdálkodás és munkavállalás...8 Problémás családok a tanyán, a szociális kiköltözők...8 A tanyai lakosság...8 Hátrányok Az iskolázatlanság hátrányai:...10 (Bourdieu). A szociális hátrány társadalmi hátránnyá transzformálódik A szegénység fogalma...12 Szegénység Anyag javaktól való megfosztottság...12 A szegénység mindig relatív, megítélés kérdése...12 Szegénységi küszöb: az a jövedelem határ, ami alatt valakit vagy valakiket már szegénynek tartunk...12 Létminimum: az a pénzösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos alapvető szükségletek igény szerinti kielégítését Abszolút / Objektív: A társadalmilag meghatározott szegénységi szint alatt él...12 Relatív: Függetlenül a társadalmi közmegegyezés ítéletétől, valaki érezheti magát szegénynek (vagy nem érzi magát szegénynek.)...12 Depriváció:...12 Szegénység okai:...12 Egyéni (belső) okok...12 Biológiai okok...12 Személyiségi okok...13 Társadalmi (külső) okok A szegénység szubkultúrájának jellemzői:...13 A szegénység kultúrája...13 A szegénység kultúrájának jellemzői:...13 Megélhetés terén:...13 Pénzszerzés terén:...13 Életmód terén:...14 Mindezek öröklődnek, mert:...14 Szegénység és bűnözés...14 Szegénység és oktatási rendszer:...14 Szegénység megjelenése:...14 Sérülékeny (hátrányos helyzetű) társadalmi csoportok: A család szerepe az értékek és a normák átörökítésben...15 Szocializáció: közösségi lénnyé válás...15 A szociális tanulás formái Utánzás:a szociális tanulás legelemibb formája Modellkövetés: az utánzásnál magasabb szintű tanulási folyamat, Azonosulás (identifikáció): a pszichoanalízis egyik központi fogalma, Belsővé tétel (interiorizáció): a szociális tanulás legmagasabb szintje...16 A szocializáció folyamata:...16

3 A családi minta hatása...16 Hatások:...17 Társadalmi viszonyok újratermelése...17 Az erkölcsi magatartás terén...17 A tíz legfontosabb érték hazánkban: A függőségek kialakulásának egyéni és társadalmi okai:...18 Mit nevezünk szenvedélybetegségnek, függőségnek?...18 Függőség (dependencia):...19 A függőség egyéni okai szocializációs problémákra vezethetők vissza...19 A droghasználat családi előzményei, háttértényezői...19 A diszfunkcionális családi rendszer...20 A család mint rendszer...20 A drogos családok speciális jellemzői...20 A család szerepe a függőség kialakulásában...21 A család szerepe a függőség fennmaradásában...21 A kodependens magatartás jellemzői...21 A díszfunkcionalitás társadalmi háttere...21 Durkheim Anómia elmélete szerint...21 Az alkoholizmus társadalmi okai: A hajléktalanok életmódjának veszélyei:...22 Hajléktalanság = a lakhatásból való kirekesztettség, társadalmi kirekesztés évi szociális törvény szerint két meghatározás létezik:...23 Egészségügyi problémák...23 Kockázatok...24 rossz általános állapot járványveszély akut betegségek krónikussá válása reverzibilis kórok irreverzibilissé válása pszichés, mentális zavarok szenvedélybetegségek, addikció...24 Szociális problémák...24 Izoláció, kirekesztődés, szegénység, depriváció...24 Kapcsolatok hiányai...24 Kapcsolati rendszer megváltozása, beszűkültsége, kapcsolati tőke elvesztése...24 Ellátórendszer hiányosságai...24 A munkaerőpiaci érvényülés hátrányai...24 Kockázatok...25 Társadalmi problémák...25 devianciák megjelenése, kiszámíthatatlanság...25 láthatatlanná válás...25 nem fizetőképes járulékok, adók...25 A hajléktalanok megélhetési stratégiáinak veszélyei...25 Koldulás;...25 Guberálás;...25 Fémgyűjtés, fémtolvajlás;...25

4 Bűnözés,...25 megélhetési bűnözés...25 áldozati bűnözés ;...25 Önellátó gyűjtögetés;...26 Alkalmi munkák; A felajánlható segítségnyújtási lehetőségek:...26 Komplex gondozás:...26 Természetes támaszok mozgósítása...26 Átmeneti elhelyezés szenvedélybetegek vagy hajléktalanok átmeneti otthonában...26 alapvető szükségletek elérésének támogatása élelem, ruházat, stb...26 Rehabilitáció elindítása ( szenvedélybeteg otthon)...26 orvosi rehabilitáció - leszoktató terápia...26 munkarehabilitáció átképzés, munkahely keresési tanácsadás és tréning...26 életmód, életvezetési tanácsadás...26 hajléktalanok otthona lakhatás és állandó lakcímbiztosítása...26 természetbeni és pénzbeni szociális ellátások...26 közösségi szociális ellátás...26 önsegítő csoportok megismertetése Anonim Alkoholisták...26 utógondozás, ha már rendelkezik munkahellyel és önálló lakhatással A tanyasi életből származó hátrányok, a városi és a tanyasi életmód összehasonlítása: A TANYA A tanya szláv szó, halászati mesterszó, a halászatnak a tanyája vagy a halas víznek akkora része, amely húzóhálóval egy vetésre befogható. (13) Erdei Ferenc: Magyar falu A 18. század közepéig az ősi szállás szóval jelölték azt, amit ma tanyának nevezünk. A szállás jelentése világosan utal a tanyának mint telephelynek az eredetére, szállásnak nevezték régen a szabad legelőn kijelölt jószágállást és a pásztorok tartózkodási helyét: A TANYAI TÁRSADALOM Tanya típusok I. Elhagyott tanyák II. Régi-új tanyai élet: A mezőgazdasági termelés színterei 1. Árutermelő nagy gazdaságok 2. Integrálódó középméretű birtokok és gazdaságok tanyái 3. Kisbirtokosok tanyái III. Lakótanyák 1. Régi tanyai lakosok

5 a. aktív korúak és idősek, akik azonosulnak tanyai lakóhelyükkel b. elvágyódó idősek és fiatal családok 2. Új külterületi lakosok: városi kiköltözők c. kiköltözők, akik egy alternatív életformát találtak a tanyán d. kimenekülők, szociális problémáik megoldását keresik A szociális tanya. IV. Rekreációs tanyák V. Külterületi vállalkozások telephelyei Demográfiai helyzet A korfák településenkénti elemzése azt mutatja, hogy szinte mindenütt a évesek korcsoportja a legnépesebb. Szociális helyzet Jelentős problémát okoz, hogy az idősek (60 év felettiek) száma az aktív munkaképes korosztály számához viszonyítva igen magas. A kérdőíves felmérés 60 év feletti válaszadóinak 62,3%-a egyedül élő. Magas a mozgáskorlátozott, a mentális, pszichikai problémákkal küzdők száma. Az aktív korú külterületi lakosság életesélyei minden aktív munkaképes korban lévő tanyai lakosra közel egy inaktív lakos eltartása hárul, ha pedig a való mutatót vesszük alapul, vagyis a gazdasági aktivitást, akkor minden gazdaságilag aktív külterületi lakosnak legalább két gazdaságilag inaktívat kell fenntartania. Foglalkoztatottság A foglalkoztatottság alakulása a kistérségi viszonylatban az országos tendenciát követi. Aktív korban lévő interjúalanyaink 31,5%-át azok teszik ki, akiknek nincsen állandó munkahelye. A külterületi aktív korosztály 18,4%-a (550 fő) valószínűleg munkanélküli járadékból, illetve jövedelempótló támogatásból él. Munkanélküliség A regisztrált munkanélküliség a kistérségben is 1992 óta csökkenő tendenciájú. A munkaügyi központok regisztrációs nyilvántartása alapján készített statisztikák azonban nem fedik pontosan a valóságot. Ennek oka pedig az, hogy azok az ellátásból kikerülők, akik egyébként sok esetben továbbra is az állás nélküliek számát gyarapítják, a munkaügyi nyilvántartásból is kikerülnek. A munkanélküliség elsősorban az alacsony iskolai végzettségű éves korosztály körében jelentkezik. Magas a pályakezdő munkanélküliek száma is. Ez esetenként a fiatalok elvándorlását erősítheti. A munkanélküliség csökkentését célzó programok sikerét lassítja és nehezíti, hogy a hagyományos mezőgazdálkodási szaktudás nehezen váltható át a mai korszerű szakmák ismeretére.

6 Iskolai végzettség A megkérdezettek legnépesebb csoportját az alapfokú végzettséggel rendelkezők alkotják és magas azoknak aránya is, akik még az általános iskolát sem fejezték be. Jelenleg a vállalkozói aktivitás alacsony, az iskolai végzettség alacsony, a szaktudás nem korszerű.

7 Infrastrukturális viszonyok Jellemzően a tanyavilágot komfort nélküli épületek alkotják. Mindez alacsonyabb életszínvonalat feltételez az ott élők vonatkozásában, Közlekedés A kistérségi települések önkormányzatainak tulajdonában lévő utak 97%-ban burkolatlanok. Ezek lényegesen gyakoribb karbantartást igényelnek, mint a műutak és az ezzel járó többletköltség az önkormányzatokat terheli. A világgal való kapcsolattartás szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a szilárd burkolatú utaknak.(meg kell azt is itt említeni, hogy elsősorban a műúthoz közeli tanyák maradtak meg állandóan lakottnak.) A legtöbb külterületi lakóhely 1-3 km-es távolságban helyezkedik el azoktól a szolgáltató központoktól, ahol hozzá lehet jutni minden a kérdőívben felsorolt infrastrukturális szolgáltatáshoz. Bizonyos infrastruktúrák elérhetősége viszont nagyobbrészt kívül esik a 3 km-es körzethatáron. A központba jutás érdekében a legtöbb tanyáról több mint 10 kilométert kell utaznia a külterületi lakosság többségének. Ugyanez a helyzet áll fenn az iskolák és az orvosi rendelők esetében is. Ezek szerint a leginkább használatos három közlekedési eszköz az autóbusz, a gépkocsi és a kerékpár. Tanyai identitás A tanyai identitás meghatározására talán legalkalmasabb kérdés az, hogy egyáltalán miért választja valaki ezt a lakóhelyet maga és családja számára. Egy-egy határrész jellegzetességeit lényegesen befolyásolja az, hogy lakóinak mekkora hányada bevándorló és hogy ezek az emberek véglegesen otthonra találnak-e új lakóhelyükön. Az újonnan érkező állandó külterületi lakosoknak jó részét olyan elszegényedő városi családok teszik ki, akik a tanyai életformától remélik helyzetük jobbra fordulását kellő szakismeretek nélkül bizony legtöbbször hiába. Beilleszkedésük ezért egyáltalán nem problémamentes. Társas kapcsolatok A tanyavilágot átszövő szociális, közösségi háló vizsgálatára eddig mélyrehatóan nem került sor. A tanyai létformában alapvetően megtestesülő izoláltabb élet és a döntően mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozás azonban jelzi, hogy a társas kapcsolatok jóval ritkábbak és más jellegűek, mint a belterületen élők esetében. Az állandó tanyai lakosok esetében a tanya életkörülményeket meghatározó tulajdonságai szerint találkozhatunk különböző intenzitású társas kapcsolatokkal. Akiknek állandó mozgástere kitágult a belterületi vagy más településen történő munkavállalással, természetesen sokkal kiterjedtebb a kapcsolati hálója, mint azoknak, akik anyagi, jövedelmi hátrányaik, legjellemzőbben munkanélküliségük, idős koruk, egészségi állapotuk stb. miatt képtelenek a belterületi, munkahelyi kapcsolatok kialakítására. Ez utóbbiak közül nagyon sokan teljesen magányosak, a 60 év feletti korosztály döntő többsége egyedül él. Az egyéni élethelyzet kilátástalansága országosan is nagyon magas arányban vezet öngyilkosságokhoz. A szociális tanyák lakosainak társadalmi kapcsolatait tekintve a marginalizálódás egyik

8 legkomolyabb velejárója a tanyára költözéssel a városi kapcsolatok leépülése, a mozgástér beszűkülése, a társadalmi elszigetelődés. A legalapvetőbb, belterületen elérhető szolgáltatások is óriási távolságokba kerülhetnek, az emberi kapcsolatok pedig teljesen beszűkülhetnek. A szomszédok hiányában a hagyományos falusi kapcsolatok sem alakulhatnak ki, de valószínű, hogy e családok körében nagyon sokan szegénységük miatti szégyenükben sem kezdeményeznének adott esetben társadalmi kapcsolatokat. Családi élet a tanyán gyermekszegénység többgenerációs munkanélküliség a depriváció átörökítése A gyerekek azok, akik nem dönthetnek arról, hol éljenek, és természetesen a természetközeliség előnyeivel együtt de a tanyai élet minden hátrányát is viselniük kell Az e családokban felnövekvő gyerekek gyakran küszködnek kommunikációs zavarokkal, beilleszkedési problémákkal és más mentális zavarokkal, az ingerszegény környezet miatt kommunikációs-beszédfejlődési zavarokkal. Gyakori a külterületen a rejtett problémák megléte. Gazdálkodás és munkavállalás kihívás a szülőknek Ma a tanya egyik alapvető funkciója, hogy gazdálkodási színteret biztosít. Nem elég a szaktudás, a tapasztalat, a megfelelő eszközellátottság, a termés alakulásába közbeszólhat az időjárás, illetve a bevételeket befolyásolhatják az értékesítési lehetőségek, a felvásárlási feltételek. De a kockázatot okozhatja a napi piaci információk, a tájékozottság hiánya is. Problémás családok a tanyán, a szociális kiköltözők A szülő, vagy szülők munkanélkülisége többnyire automatikusan maga után vonja a krízishelyzet kialakulását. Ezek a családok sok esetben az adósságból, vagy a panelból kiköltözők a magas rezsiköltségtől menekülnek. Úgy gondolják a tanya könnyebb megélhetést jelent, és nem tudják felmérni, hogy az olcsóbb és a könnyebb között milyen szakadék tátong. a szakértelem és a tapasztalatok hiánya miatt úgysem tudnak a gazdálkodásból jövedelemre szert tenni. Innét pedig sajnos nincs menekülési útvonal tovább. Ezek a családok így könnyen elszigetelődnek és mivel többnyire nincsenek helyben rokoni, baráti kapcsolataik, teljesen magukra maradnak. A tanyai lakosság A tanyai lakosság korszerkezete többnyire hasonló képet mutat, mint a belterületen élőké. A 60 évesnél idősebb korosztály tekintetében azonban a külterület és a települések egésze vonatkozásában jelentős az arányeltolódás a tanyaiak javára. A településközpontban meglévő szolgáltatások elérését nehezíti, hogy a külterületek földútjai nehezen járhatóak, az időjárási viszonyok (szél, eső, hó) igen erősen befolyásolják az útminőséget,

9 a közlekedési feltételeket Távol vannak a belterület nyújtotta legalapvetőbb szolgáltatások (bolt, orvos, hivatalok, szolgáltatók), és nem ritka, hogy 8-10 km-t kell csak a településközpontig megtenni. Még az egészséges időseknek is komoly feladatot jelent akár a boltba való eljutás is, hiszen vagy kerékpárral közlekednek (több kilométert megtéve a földutakon az időjárási viszonyoknak kitéve), vagy amennyiben van a közelben buszmegálló, akkor a helyközi járattal jutnak el a központba. Nem utolsó szempont, hogy az árut haza is kell még vinni. Ezért sokan már a bevásárlásra sem tudnak vállalkozni. A tanyákon az egészséges ivóvíz biztosítása sok esetben nem megoldott, és ez a probléma nem kerüli el a tanyán élő időskorúakat sem. Az ivóvíz beszerzése legalább olyan komoly feladat, mint a napi fogyasztási cikkek bevásárlása. De ugyanígy nehezen oldják meg a hivatalos ügyek intézését, a receptfelíratást, és kiváltást is. Az idősek nagy része szinte a végsőkig ragaszkodik tanyai otthonához, ezért alapvető feladat részükre olyan szociális szolgáltatást működtetni, mellyel a napi fizikai szükségletek kielégítésén túl a mentális igények kielégítését is biztosítjuk. Hátrányok 1) Térbeli kirekesztettség - társadalmi lejtő társadalmi alapfunkciók gyakorlása jellegzetes térkapcsolatokat alakítanak ki.- ellátottság színvonala, településhierarchia, térkapcsolat 1) Munkahely és iskola elérhetősége - iskolázottság 2) A kulturális intézményektől való távolság 3) Távol a településektől - Szimbiózisban a természettel 2) Ahol az infrastruktúra hiányos 3) Társadalmi kirekesztettség 4) A gazdálkodás hiánya 5) Munkanélküliek, alkalmizók, feketemunkások 6) Tanyára kiköltözők 7) Devianciák a tanyán 8) Alkoholfogyasztás 9) A magyar lakosság 10%-a problémás alkoholfogyasztó, köznyelvi kifejezéssel élve 10) alkoholista, alkoholbeteg. 11) Egyes családok esetében az alkoholfogyasztás része 12) a mindennapoknak. 13) Bűnözés 14) Meg kell különböztetnünk a 15) tanyán élők sérelmére elkövetett bűnöket és az olyan tanyákat, tanyán élőket, akik maguk 16) követnek el bűnöket. 17) a szociális kiköltözők hajlama a 18) bűnelkövetésre. 19) A tanyán élők depriváltsága 20) Az, hogy erre sor kerülhet, részben felróható annak a kilátástalanságnak is, 21) amelyet a lejtőre jutott ember átérezhet. 22) Szegénység és depriváció a tanyán és a környező társadalomban

10 3. Az iskolázatlanság hátrányai: A képzettséggel az érdekérvényesítés képessége nő! (Bourdieu). A szociális hátrány társadalmi hátránnyá transzformálódik. Társadalmi viszonyok újratermelése A társadalmi státusz öröklődése, a társadalmi mobilitás gátja. többgenerációs munkanélküliség a szubkultúra (szegénység kultúrája) normáinak követése a szocializációs minta alapján a depriváció átörökítése - A társadalmi hátrányok és kompetencia hiányok iskolai jelentős újratermelése figyelhető meg Magyarországon. A társadalmi hátrány és iskolai teljesítés összefüggései: Sem a gyerek, sem a családja nem tud megfelelni az iskola elvárásainak - kudarchoz és kimaradáshoz vezet Iskolához fűződő viszonyuk legalább kétféle lehet a) A legelesettebbek a társadalom minden más intézményével is szemben állnak, mert alapvető feltételeik hiányoznak, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Itt a szülők ellenzik, vagy közömbösek az iskoláztatást illetően. b) A másik csoport, akik tudatában vannak az iskoláztatás fontosságának, hogy ne örökítsék tovább szegénységüket. Azonban nem ismerik azokat az utakat, amelyeken ez megtehető, hiányzik az iskolával való együttműködés. Ezek a gyerekek alacsony színvonalú általános iskolából kerülnek a középiskolába, ahol nem tudnak megfelelni, és így esélyük sincs a képességeik és érdeklődésüknek megfelelő pályát választani.

11 Iskolázottság A külterületi élet nehézségei, a munkahelyek hiánya és a belterületi munkahelyek körülményes megközelíthetősége, a szolgáltatások körének alacsony szintje és elérhetősége azt eredményezi, hogy a fiatalok elmenekülnek a tanyákról. Külön súlyos gondot jelent, hogy a homokhátsági külterületek főként az érettségivel vagy a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezőket nem tudják megtartani. Hiányzik az a szellemi tőkével rendelkező réteg a tanyákról, amely húzóerőt jelenthetne a tanyás térségek számára. A tanyán maradók főként idős, alacsony iskolai végzettségű emberek, vagy olyan fiatalok és középkorúak, akik nem tudtak élni a továbbtanulás lehetőségével. Iskolai végzettség fő % Általános iskola első osztályát 674 0,67 sem fejezte be 8 általános ,67 Szakmunkásképző ,65 Érettségi ,36 Főiskolai, egyetemi oklevél ,65 Összesen táblázat: A Homokhátság külterületi lakossága iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH) Az országos adatokkal összehasonlítva a külterületi népesség általános hátrányát jelzi, hogy a tanyaiak több mint kétharmada csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, miközben országos szinten az alapfokú végzettségűek száma alig haladja meg a 30%-ot. Szakmát egyötödük szerzett, ez az arány megfelel az országos adatoknak. Az érettségizettek aránya nem éri el a 10%-ot, diplomája 100 külterületi lakosból átlagosan két embernek van. A 2001-es népszámlálási adatok szerint (KSH, 2001/6.) Magyarország népességének 23%-a érettségizett és egytizedük rendelkezik egyetemi vagy főiskolai oklevéllel. A diplomával rendelkező külterületi lakosok aránya alacsony. A nagy lakónépességű (500 fő fölött) városhoz közeli külterületek lakói magasabb iskolai végzettségűek. Az iskola a tudás megszerzésének színhelye. A modern társadalomban az intézményesített iskola azon túl, hogy alapismereteket, információkat vagy konkrét szakmához szükséges tudást nyújt a diákok számára, rejtett módon a felnőtt életre is felkészít. Az iskola kicsiben leképzi a társadalmat. Itt is találkozhatunk a jogok és kötelességek, a jutalmazás és a büntetés rendszerével. Az osztálytermek elrendezése, az igazgató tanárok diákok közti viszony alá-fölérendeltséget (hierarchia), a külső világot utánozza. Az iskola szabályozott rendje (órarend, tanrend, stb.) hivatalossága intézményi jelleget kölcsönöz működésének. Az iskola elsődleges feladata az esélyegyenlőség megteremtése a tudás átadásán keresztül. Feladata továbbá az intézményrendszer elsajátítása abból a célból, hogy önálló és döntésképes polgárokat neveljen. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az egységes iskolai oktatás kiegyenlítheti, de el nem tüntetheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ugyanis az, hogy ki hová születik, milyen családból származik, nagy mértékben befolyásolja azt, hogy milyen típusú iskolában tanul, milyen pályát választ, kap-e (szellemi, anyagi) ösztönzést a továbbtanuláshoz. A lakosság kb. 4-5 százaléka az általános iskola 8 osztályát sem végzi el. Szinte esélyük sincs arra, hogy a szakképzetlen rétegből felemelkedjenek, azon belül is a legrosszabbul fizetett és legnehezebb

12 munkával járó munkaköröket töltik be. Igen nagy arányban szegények (vagyis a létminimumnál kisebb jövedelemből élnek), az országos arányszámuknál sokkal nagyobb arányban szerepelnek a deviáns viselkedésűek, különösen a börtönbüntetésre ítéltek, az alkoholisták és újabban a fiatal kábítószer-fogyasztók (szipózók) között. 4. A szegénység fogalma Szegénység Anyag javaktól való megfosztottság. A szegénység történelmi koronként, és társadalmanként másként ítélődik meg. A szegénység mindig relatív, megítélés kérdése. Szegénységi küszöb: az a jövedelem határ, ami alatt valakit vagy valakiket már szegénynek tartunk. Létminimum: az a pénzösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos alapvető szükségletek igény szerinti kielégítését. Abszolút / Objektív: A társadalmilag meghatározott szegénységi szint alatt él. A minimális szintű önfenntartás is nehéz. Bizonyos alapvetőnek tartott, tekintett szükségletek egészség, személyes autonómia olyan alacsony szinten elégíthető ki, amely kárt okoz az érintett személyiségében, szellemi, fizikai egészségében. Relatív: Függetlenül a társadalmi közmegegyezés ítéletétől, valaki érezheti magát szegénynek (vagy nem érzi magát szegénynek.) A szegénység az egyenlőtlenségekkel is összefügg. Az egyén nem rendelkezik elegendő erőforrással, hogy úgy táplálkozzon, olyan tevékenységben vegyen részt, és olyan életfeltételekhez, javakhoz jusson, amelyek a társadalomban szokásosak. Depriváció: megfosztottság valamitől, amihez pedig írott vagy íratlan társadalmi szerződések értelmében joga lenne. Szegénység okai: Egyéni (belső) okok Biológiai okok Életkor (gyermekek, öregek nem vesznek részt a munkapiacon), fogyatékosok, tartós betegek (kisebb esélyük van a munkapiacba bekapcsolódni)

13 Személyiségi okok Életmód, életvitel, bűnözés, alkoholizmus, felelőtlen magatartás Társadalmi (külső) okok Generációsan öröklődő társadalmi pozíció, településszerkezet, lakóhely stb. 5. A szegénység szubkultúrájának jellemzői: A nyomor alapvetően megváltoztatja az emberek és csoportok életstílusát, normarendszerét, viselkedési és habituális sajátosságait. A beilleszkedett (integrált) életforma kellékeivel ugyanis nem lehet túlélni a szélsőséges szegénység viszonyai között. Az eredmény deviancia, amely izoláltsághoz, minősített esetben szegregációhoz vezet! A szegénység kultúrája A szegénység társadalmi állapot, de van etnikai vonatkozása is: a cigányoknál az abszolút szegények aránya 60-70%, további 20% relatív szegény. A szegénység kultúrájának jellemzői: Megélhetés terén: kidolgozzák a túlélési stratégiáikat: azon algoritmust, amelynek segítségével a család jelenlegi helyzetében a létfenntartást biztosítani lehet. Ez náluk szó szerinti túlélési stratégia, mert nem gondolkoznak távlatokban, (nincs lehetőségük) mindig csak a mát kell túlélni. Adósságspirál: a társadalmi lecsúszás alapeleme. A lényege, hogy egyik kölcsönből fizeti a másikat. Amint valamelyiket kiegyenlíti, van helyette másik. Végleges eladósodáshoz vezet (egyre kisebb lakásba, egyre kisebb településre költöznek). Költségracionalizálás: annak kialakulása, hogy a kötelező befizetni valókból mit fizetnek be. A mérlegelés alapja, hogy rövid úton melyik nem fizetést lehet szankció nélkül megúszni. Otthoni gyermeknevelés, mint spórolási mód. Pénzszerzés terén: Feketemunka-vállalás Alkalmi munkák rendszerbe szerveződése: brigádokba tömörülnek + riadóláncot hoznak létre a munkalehetőségekről való információ érdekében Értékrend módosulása a munkavállalás és a pénzszerzés terén: bármilyen, munkát vállal (törvénysértőt is) elfogadottá válik a megélhetési bűnözés

14 Életmód terén: hagyományok betartása, melynek funkciója a lelki egészség fenntartása (pl. cigányoknál zene, tánc) Mindezek öröklődnek, mert: a gyerek ezt látja, erre szocializálódik, nem tapasztal mást, mert szegregációban (területileg is elkülönülten) élnek, minta hiányában nem lesz technikája a kilépésre. Szegénység és bűnözés Mivel a szegénységet a megélhetés elégtelen volta jellemzi, a megélhetési bűnözés kötődik a szegénységhez. A megélhetési bűnözés az alapvető fiziológiás szükségletek kielégítésére irányul, ami a lét feltétele. (MASLOW) A szervezett bűnözői csoportok kényszeríthetik, hogy adóssága fejében, bűncselekményben vegyen részt, ez a törlesztés. Az előítéletek önmagát beteljesítő jóslatként működnek, stigmatikusak. Szegénység és oktatási rendszer: Az oktatási rendszer a felnőtt társadalom leképezése, így az egyenlőtlenségeket nem csökkenti. Az értékelés alapja a teljesítmény. Az iskola a középosztályi értékeket közvetíti és jutalmazza (jó verbalitás, tisztaság, illedelmesség, szükségletkielégítés elodázásának képessége stb.), ami az alacsonyabb társadalmi osztályokból származóknak nem kedvez, frusztrációt okoz, szubkultúrák felé sodródnak, kisegítő iskolákba kerülnek - nem csak a teljesítménytől függ, kik kerülnek oda azzal, a megállapítással hogy nem megfelelően szocializálódott. A többségi társadalom szocializációs normarendszerének nem megfelelő, és kulturális tőkéje is eltérő. A szegregációs képzés veszélye, hogy nem is tud ismereteket szerezni a többségi társadalom normarendszerét, kultúráját illetően, így társadalmi mobilitásra alig van esélye. Szegénység megjelenése: Regionális különbségek: Szabolcs, BAZ, Nógrád, Baranya, Somogy a leginkább szegény, Budapest és az északnyugati országrész a legkevésbé. Települési lejtő szerint: a tanyákon, községekben több a szegény. Sérülékeny (hátrányos helyzetű) társadalmi csoportok: tág értelemben az is szegény, aki valamilyen oknál (életkor, egészségi állapot stb.) fogva rosszabb helyzetben van, mint az átlag. Gyermekes családok Munkanélküliek

15 Idősek fogyatékosok Cigányok 6. A család szerepe az értékek és a normák átörökítésben Szocializáció: közösségi lénnyé válás A közösségi, társadalmi viszonyrendszerbe való belenövést jelenti, ami tulajdonképpen szerepelsajátítás: olyan ismeretek, készségek, képességek megszerzése, amelyet bizonyos szerepekkel kapcsolatban a csoport, a közösség elvár a tagjaitól. Az antropológia szerint a szocializáció az adott közösség kultúrájának és szociális viselkedési szabályainak (normarendszerének) elsajátítása. Szocializálás alatt ezen ismeretek átörökítését értjük. Az egyén közösségbe való integrálódásának, az elsődleges színtere a család, mely során a személyiség (individuum) kialakul. Elsődleges szocializáció. (Másodlagos színtér az összes többi interakciós színtér.) A szocializáció egész életen át tartó, interakciókból eredő, tanulási folyamat. A szocializáció mechanizmusa a szociális tanulás. A szociális jelző inkább társast jelent, mint társadalmit. A szociális tanulás minta- vagy modellkövető tanulás. Minden olyan tanulást, amely révén bekövetkező viselkedésváltozás társas kölcsönhatások, szociális interakciók következtében alakul ki szociális tanulásnak nevezünk. A szociális tanulás a szocializáció folyamatában értelmezhető. Brim meghatározása szerint az a folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A szocializációt tehát felfoghatjuk úgy is, mint a személyiség fejlődésének társadalmi vetületét. A szociális tanulás formái 1. Utánzás:a szociális tanulás legelemibb formája. Számtalan viselkedésformát utánzással sajátítunk el. Például anyanyelvünk elsajátítása is utánzáson alapszik. A fejlődés során a leghamarabb az utánzás jelenik meg. Az utánzás kezdetleges formája a cirkuláris reakció, amikor a csecsemő egy másik személy közvetítésével utánozza saját magát, vagyis csak azt tudja utánozni, amit ő maga már képes végrehajtani. Megkülönböztetünk szándékos és önkéntelen utánzást, valamint késleltetett utánzást. Az utánzásban nagyon fontos szerepet játszik a jutalom és a büntetés. A gyermekek számára az utánzás révén kialakuló beleélés szinte egyedüli eszköze mások megértésének.

16 2. Modellkövetés: az utánzásnál magasabb szintű tanulási folyamat, itt már az utánzott cselekvés mellett az is fontossá válik ki az akit utánozunk. A tanulás tehát modellválasztás alapján megy végbe. A modellválasztás történhet egyszerű szimpátia alapján, szerepirigység, a szociális hatalom jelentette presztízs alapján is. Kísérletekkel igazolták, hogy az agresszív viselkedésformák átvételében is szerepet játszhatnak az agresszív modellek, ha ezek viselkedését pozitív megerősítés követi 3. Azonosulás (identifikáció): a pszichoanalízis egyik központi fogalma, Freud nevéhez kötődik. Az azonosulás során a szándékosan vagy spontán választott modelltől átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak. Az azonosulás során a hangsúly nem az átvett viselkedésen van, hanem a választott modellel való kapcsolat fenntartásán. 4. Belsővé tétel (interiorizáció): a szociális tanulás legmagasabb szintje. Az interioizáció folyamatában már a modell nem játszik fontos szerepet. A viselkedésformák vagy értékek átvétele, azért történik, mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele magában is jutalomértékű. Az átvett viselkedésforma, érték, vélemény stb. függetlenedik a forrástól, és szervesen beépül a személyiségbe, azaz belsővé válik. A szociális tanulás formái nem különíthetőek el élesen egymástól. Egymásra épülve, együttesen alakítják és formálják személyiségünket. Forrás:Szerzők: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna, Dr. Dávid Mária, Dr. Hatvani Andrea, Dr. Héjja-Nagy Katalin, Taskó Tünde cím: Pszichológia elméleti alapok A szocializáció folyamata: - az egyén közösségi lényé válik - beépül a közösségbe - társas viszonyokkal gazdagodik - alkalmazkodik a közösségi erőkhöz - alkalmazkodik a kulturális jelenségrendszerhez. A családi minta hatása Mivel a szocializáció ismeretek értékek átadása-átvétele átadni csak azt lehet amit birtoklunk adott közösség tagja a közösségre jellemző normákat értékeket, tudást örökítheti át, arra szocializálhat. A társadalmon belül találhatunk olyan csoportokat szubkultúrák, etnikumok, depriváltak amelyek értékrendje, normarendszere elérő, nem a többség társadalom normáit követi-. Ezeket a csoportokat szokták társadalmon belüli társadalomnak is nevezni (roma társadalom). Társadalom: egyén viselkedését, gondolkodását befolyásolja.

17 A szubkultúrák családjai így a saját értékrendjeiket, normáikat örökítik át az utódoknak. Hatások: Az utódok a szubkultúrába integrálódnak. A szubkultúra fennmarad, átörökítődik. A többségi társdalomtól izolálódnak. A társadalmi mobilitás lehetetlen. Szegregáció A társadalmi hátrányok rögzülnek Társadalmi viszonyok újratermelése A társadalmi státusz öröklődése, a társadalmi mobilitás gátja. többgenerációs munkanélküliség a szubkultúra (szegénység kultúrája) normáinak követése a szocializációs minta alapján a depriváció átörökítése - A családban két hatás éri a gyermeket: Spontán és szándék nélkül közvetített ráhatás (szocializáció) Tudatos irányított nevelési forma Az anya-gyermek kapcsolat minden érzelmi kapcsolat modellje. Az apa-gyermek kapcsolat ad irányt és tartást az életben. A testvérkapcsolat érlel szociális, társas érzelmeket Az erkölcsi magatartás terén elbizonytalanodás tapasztalható, erkölcsi válság jelei mutatkoznak. Az öngyilkosságok növekedése, bűncselekmények számának emelkedése, veszélyeztetett helyzetű fiatalok számának növekedése, mentális zavarok gyakorisága. Az erkölcs meglazulásának okai: elgyökértelenedés, individualizmus, szabadosság, az anómia. Fontos a szülők erkölcsi felfogása és értékfelfogása, erkölcsi magatartása és az értékek megjelenése. A tíz legfontosabb érték hazánkban: Béke Család Felelősség Szavahihetőség A haza biztonsága Boldogság Bátorság Munka

18 Anyagi jólét Segítőkészség A szocializálásban fontos szerep jut a példamutatásnak. Hiába tanítjuk gyermekeinknek, hogy ne szemeteljen, ha mi felnőttek nem követjük ezt. A mások tisztelete fontos, e nélkül önmagunkat sem tisztelhetjük. A társadalmi és kulturális tudást a nyelv közvetíti. A gyermek eszköztár nélkül születik, a nyelvet utánzása,,modell követéssel sajátítja el. Skinner ingerreakció elmélet, Bandura szociális tanulás elmélet. Az anya és a gyermeke közötti nyelvi interakció erősíti a gyermek nyelvkészségét. Ha a nyelvi gyakorlás kevés a gyermek nyelvi fejlettsége alacsony. Az általános szocializációhoz tartozik az élményszükségletekre, a környezet szeretetére, az esztétikumra, az egymást segítő életmódra. való szocializálás Az egészséges életvitelre (amelybe beletartozik a rendszeres sportolás is), kevésbé szocializáljuk gyermekeinket, mint a nyugatabbra élő társadalmak. Fontos a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére szocializálni gyermekeinket. A sport a magyar családokban hiánycikk. A tanulás és a könyv szeretetét a szülőknek kell jó példaként átadni. A munkaszeretet szintén fontos tényezője a szocializációnak. Azonban amíg a serdülő és a gyermek azt látja, hogy a tisztességtelen módon szerzett jövedelemből is jól (sőt sokszor jobban) lehet élni, addig nem várhatjuk el tőle a munka szeretetét. A munkára illetve munkaszeretetre szocializálást már kisgyermek korban el lehet kezdeni, a gyermek segítsen elpakolni játékait, később tartsa rendben íróasztalát, szobáját. Majd fokozatosan segítsen be a házimunkába. Egy együtt elvégzett munka mindig jókedvet ad és erősíti az összetartozás érzését. Modellértékű a gyermek számára a szülők egymás közötti kapcsolata háromszögelés problémája, a szülők vádolják egymást. Lényeges a szülő-gyermek kapcsolat. Ez jelenti a család melegét, meghittségét, biztonságot adó burkát. Az emberré válás alapfeltétele a kiemelt személlyel való kapcsolat, pl.: az anyához fűződő emocionális viszony egy életre meghatározza az ember érzelmi kapcsolatait. A szeretet tettekben nyilvánul meg, fontos az elismerés, és a dicséret. A családi életre nevelés másik eleme a munkaszeretetre szocializálás. Fontos: hogy a gyermek segítsen, mert a munka öröme motiválhat munkaközösségi jellege önzetlen és másokért vállalt munka 7. A függőségek kialakulásának egyéni és társadalmi okai: Mit nevezünk szenvedélybetegségnek, függőségnek? Szenvedélybetegségnek azokat a visszatérően ismétlődő viselkedésformákat, szokásokat nevezzük, amelyeket valaki kényszeresen - függősége miatt - újra és újra végrehajt, s amelyek a személyre - és többnyire környezetére is - káros következményekkel járnak.

19 Függőség (dependencia): a hosszú időn át fennmaradó viselkedésváltozás, az ismétlődés és tartósság hatására személyiségváltozást eredményez. A függőség jellemzője a hozzászokás kialakulása Függőségben az egyént az adott cselekmény végrehajtása motiválja, elsődlegesen ennek elérése szabja meg cselekedeteit, minden más másodlagos számára. A függőség jellemzője, hogy a személy azt éli meg, hogy szüksége van egy bizonyos viselkedés végrehajtására, folyamatos vágyat érez erre, s nem tud ennek a vágynak ellenállni. Függőséget kialakíthatnak kémiai szerek, ezt a fajta szenvedélybetegséget nevezzük drogfüggőségnek. vagy kémiai addikciónak (alkohol, drog, dohány, cukor) De függeni lehet valamilyen viselkedési együttestől is, például játékszenvedély, a számítógépes- és internet-függőség, a videó-függőség, kényszeres evés, szex-addikciót, az kleptomániát és még sok hasonló, az egészséget és a környezetet károsító viselkedésforma. A függőség egyéni okai szocializációs problémákra vezethetők vissza - hajlamosító tényezők lehetnek biológiai, genetikai okok melyek nem nyertek alátámasztást - a személyiség problémái, megküzdési stratégiák elégtelensége pl. az ivást a feszültségek, stressz átmeneti enyhítésének igénye motiválja, a feszültség fő területe: házasság, család, férfi nő kapcsolat, munkahelyi problémák, életpálya megtörése, karrierrel kapcsolatos( coping stratégiák) - a természetes támaszok elégtelen és hibás működése (humán-ökorendszer) A droghasználat családi előzményei, háttértényezői a szülők alkohol- ill. droghasználata és azzal kapcsolatos attitűdje a szülők érzelmi életének zavara az apa vagy anya tényleges vagy szimbolikus hiánya a szülők tartós hiánya, depriváció A szülő hosszadalmas, súlyos betegsége családon belüli fizikai és/vagy szexuális bántalmazás családi traumák a család élettörténetébe tartozó traumák (kitelepítés, láger, munkatábor, börtön) családszerkezeti sajátosságok (egyszülős család, több generáció együttélése) megsokszorozódott család (nevelőszülők, mostoha és féltestvérek) szülők nevelési stílusa( autokrata vagy megengedő) jutalmazás mértéke, szerepe: az elvárásoknak komoly identitásformáló hatásuk van!! A kevés vagy túl sok elvárás, a következetlen vagy hiányos jutalmazás árt.

20 A diszfunkcionális családi rendszer A családnak fontos szerepe van a szenvedélybetegség - kialakulásában (diszfunkcionális családi rendszer, hajlamosító háttértényezők) - fennmaradásában (játszmák, kodependencia) - és a felépülésben (felépülési modellek, önsegít csoport) A család mint rendszer 2 oldalról közelíthető meg: interakció a rendszer tagjai milyen viszonyban állak egymással működés egészséges-nem egészséges család A család mint rendszer - egészségesen működő család - diszfunkcionális család - a drogos család drogos család, deviáns család jellemzői A családtagok nem tanultak meg problémáikkal és érzéseikkel azonosulni nem tudják megoldani rossz érzéseiket nem őszinték sem önmagukkal sem egymással nem érzünk!nem beszélünk!nem bízunk! A megoldatlan rossz érzések külső viselkedésben nyilvánulnak meg, a családtagok közötti pszichológiai határok vagy merevek (fal van közöttük), vagy rendezetlenek (egymásba olvadnak) a családi szerepek felcserélődnek (pl. a deviáns gyerek uralkodik) A régi sérelmeket, rossz érzéseket még hosszú idő után is felemlegetik, nem tudják megemészteni. Kifelé: a boldog család látszatát tartják fenn, mintha-család Befelé: szégyen, titok, rejtegetnivaló, káosz, a titkolózás egymás között is zajlik, nem segítik egymást mivel a látszat fenntartására megy el az energia, valódi szükségleteik kielégítetlenek maradnak destruktív vádaskodás, minősítés, címkézés, szégyelld magad! Az (rossz) érzések uralják a családot nem az értékrend, alá alá-és fölérendeltségi viszonyok vannak a tagok között > ez kedvez a függőségek kialakulásának > szerepjátszmák (pl. áldozat-üldöző ) A drogos családok speciális jellemzői családon belüli merev, idejétmúlt érintkezési formák (viselkedésmód, beszédstílus) állandó minősítések, címkézések kettős kötés (double binde) a drogos és a másik nemű szülő között szokatlan kapcsolat az azonos nem szülővel Örömtelenség, szexuális problémák a szülőknél szenvedélyszerű viselkedés több generáción át a konfliktusok nyersebb formában jelennek meg az anyák nevelési stratégiája a csecsemőkori állapotot tartja fenn szimbiotikus nevelési stratégia ( uralkodó anya anya- visszahúzódó, elnyomott gyerek) gyakori téma a halál a drogos serdülő szubkultúrája