A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra
|
|
- Alfréd Vass
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Készült az Országos Bűnmegelőzési Bizottság támogatásával A kutatás vezetője: Dr. Ligeti Katalin Résztvevő kutatók: Dr. Hollán Miklós Schmidt Andrea Dr. Végvári Réka Budapest 2008
2 A kiadvány címe: A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Minden jog fenntartva. A kötet lezárva: január 19. Szerzők: Ligeti Katalin 1-2. fejezet (társszerző), 4. fejezet Hollán Miklós 1-2. fejezet (társszerző) 6. fejezet Schmidt Andrea 1-2. fejezet (társszerző), 3. fejezet Végvári Réka 1-2. fejezet (társszerző), 5. fejezet Szerkesztők: Ligeti Katalin, Hollán Miklós ISBN
3 Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló Megállapítások Következtetések és javaslatok Bevezetés 14 3 A kutatás menete (Schmidt Andrea) Az adatfelvétel eszköze és módja A kiválasztott minta, és a mintaválasztás menetének leírása A tényleges minta és a mintakeret eltérései - a minta súlyozása Terepmunka A vizsgált populáció szocio-demográfiai jellemzői (Ligeti Katalin) Demográfiai változók Családi háttér és szocio-ökonómiai státusz Családi háttér Iskolai előmenetel és képzettség Kortárs csoport (baráti társaság) A szabadidő eltöltése Társas szabadidő A lakókörnyezet és az életkörülmények Foglalkoztatottság Kisebbségi önbesorolás néhány jellemző mentén Szexuális élet és pszichoaktív szerek használata Szexuális élet Pszichoaktív szerek használata Pszichológus felkeresése Összefoglalás...59
4 5 Az áldozatiság vizsgálata (Végvári Réka) A sértetti minőség Az erőszakos cselekmények sértettjei A többszörös viktimizáció szerepe A támadó személye A vizsgált cselekmények észlelése A sértetti és észlelői minőség szerepének összevetése Összefoglalás Az elkövetett bűncselekmények (Hollán Miklós) Alapadatok A sértetti minőség hatása az erőszakos cselekmények elkövetésére A bűncselekmény észlelésének hatása az erőszakos cselekmények elkövetésére Az erőszakos bűncselekményre kiható más tényezők Nem Házastárs (élettárs), gyermek Testvérekkel való együttélés Intézet, családotthon, állami gondozás Szexuális élet Pszichoaktív szerek Pszichológus Sportolás 88 7 Irodalom 89 8 Mellékletek táblázat - Erőszakos bűncselekmények az ügyészségi besorolás alapján Kérdőívek...98
5 1 Összefoglaló A kutatás célja annak elemzése volt, hogy a magyar fiatalkorú elítéltek esetében kimutatható-e az áldozati és az elkövetői minőség összekapcsolódása és amennyiben igen, milyen jellemzői vannak ennek az összefüggésnek. Kutatásunk tehát a fiatalkori bűnözés ismertté vált részére vonatkozott, de a kutatás kérdései nemcsak az elkövetővé és áldozattá válás jellemzőit kívánták feltárni, hanem a fiatalkorú elítéltek családi hátterét, iskolai előmenetelét és azokat az egyéb tényezőket, amelyek a szakirodalom alapján tipikusan közrehatnak abban, hogy valaki bűncselekmény elkövetőjévé és/vagy áldozatává váljon. 1.1 Megállapítások A kutatás során megkérdezett a bíróság által 2007-ben elmarasztalt fiatalkorúak kilenctizede férfi. Elítélés idején beöltött életkoruk 15 és 19 év között volt. A válaszadók 91,7 %-a vidéken, míg 8,3%-uk Budapesten lakik. A válaszadók családszerkezete kedvezőtlen. Csak felük él együtt édesapjával és édesanyjával is. Ha az egyik vér szerinti szülőjük nem él velük együtt, az általában az édesapa. Különösen magas, a válaszadók negyedét teszi ki azok aránya, akik egyik vér szerinti szülőjükkel sem élnek együtt. A válaszadókkal együtt élő vér szerinti szülők hiánya más nem elítélt mintán végzett felmérések adatival összevetve kriminogén faktorként értékelhető. A hasonló korú népességgel szemben szinte minden válaszadónak van testvére, illetve a testvérek száma magasabb az átlagosnál. A hasonló korú népességhez képest viszonylag magas azok aránya, akik már házastársukkal (élettársukkal) élnek együtt. Szintén magasabb azok aránya, akiknek van saját gyermeke, sőt azok életkora az általában megszokottnál korábbi gyermekvállalást feltételez. Igen alacsony az aránya a válaszadók között legalábbis önbevallásuk szerint a kriminogén szempontból egyértelműen kedvezőtlennek tekinthető lakókörnyezetnek, pl. cigánytelep, tanyás ingatlan, kolónia. A válaszadók családi lakóházának közművekkel való ellátottsága önmagában nézve nem kedvezőtlen, hiszen több mint háromnegyedük rendelkezik állandó melegvíz ellátással, illetve angol WC-vel. Mindazonáltal a válaszadók családjának életkörülményei feltehetően hátrányosabb anyagi helyzetükre visszavezethetően rosszabbak, mint a teljes népességé.
6 A kutatásunkban megkérdezett elítéltek családjainak anyagi helyzete összességében kedvezőtlenebb, mint a bűncselekmény miatt bíróság által el nem marasztalt fiataloké. Ennek jele az, hogy bizonyos tárgyakat (autó, számítógép) a népesség egészében jellemző szintnél kisebb arányban birtokolnak. A mindennapi élet fenntartását megkönnyítő háztartási gépekkel (hűtő), illetve szórakoztató elektronikai készülékekkel (Televízió) viszont az elítéltek családjai is más fiatalok családjához hasonló (igen magas) arányban rendelkeznek. A fiatalkorú elítélteket korosztályuk egészéhez képest az iskolarendszerből való kimaradás, illetve a tanórákról való indokolatlan távolmaradás jellemzi. A fiatalkorú elítéltek között ugyanis az iskolába járók aranya elmarad korosztályuk átlagától, a notórius iskolakerülőké viszont messze meghaladja azt. Az iskola nevelő funkciójának, illetve az iskolai közösségbe való integrálódásnak a hiánya nyilvánvalóan károsan hat szocializációjukra, csökkenti munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeiket, illetve mutathatja bizonyos a bűnözéstől visszatartó tényezők (elsősorban a családi ellenőrzés) hiányát is. A népességnél nagyobb arányban jellemzi a fiatalkorú elítélteket az iskolai kudarcélmények legsúlyosabbja az évismétlés, amelynek előfordulása a válaszadók több mint felét érintette. Az évismétlés és a válaszadó családjának anyagi helyzetét jellemző ismérvek közötti szignifikáns összefüggés alapján a kutatás alátámasztja azt a feltételezést, hogy az évismétlés sokszor az anyagi javak olyan mértékű hiányának jele, amely még az iskolai követelmények teljesítését is megnehezíti, egyúttal a reménytelenségből való kitörés eszközeként bűnözésre hajlamosít. A kutatásban válaszadó elítéltek között a magántanulók aránya jelentősen meghaladja a közoktatási átlagot. Igazolódott az a feltételezésünk is, hogy a vizsgált személyek között a magántanulói státusz az oktatási rendszerből való kivezetődés előszobája, ami igen kedvezőtlenül hat ki a továbbtanulás lehetőségére. A fiatalkorú elítéltek között az iskolával való konfliktus is igen gyakori, hiszen a válaszadók harmada iskolát váltott, amelynek okaként leggyakrabban a külső intézményi kényszert vagy javaslatot említik. Ezek körében az iskolai ajánlás vagy eltanácsolás magas aránya azt valószínűsíti, hogy az iskolaváltás és a bűnelkövetés mögött hasonló közös ok: a társadalmi beilleszkedés zavara állhat.
7 A munka világától való távolmaradás más fiatalok szüleihez képest sokkal komolyabban érinti a fiatalkorú elítéltek szüleit. A legsúlyosabb a válaszadók harmadát kitevő csoportnak a helyzete, ahol a családban egyik szülő sem dolgozik. A kutatási eredmények alátámasztották azt a magyarázatot, hogy a szülők munkaviszonyának hiánya nem közvetlenül, hanem a család anyagi helyzetén keresztül hathat ki kedvezőtlenül a gyermekek bűnelkövetésére, illetve azt az összefüggést is, hogy az eleve deprimált társadalmi státuszú személyek kisebb eséllyel kerülnek be a munka világába. A válaszadóknak lényegesen kisebb arányban van állandó baráti társasága, mint a bíróság által el nem marasztalt fiataloknak. Ez viszont olyan magyarázatot is alátámaszthat, hogy bizonyos elkövetők magukat magányosnak érezve, különböző laza csoportosulások között sodródva lépnek a bűnözés útjára. A válaszadók szabadidejüket a legtöbben tévénézéssel, zenehallgatással töltik, illetve a haverokkal lógnak, méghozzá mindhárom tevékenység tekintetében leggyakrabban heti négy órát vagy annál többet. Ehhez képest kisebb népszerűségnek örvend az újság és képregény olvasás, a lista vége felé elhelyezkedő könyvolvasásánál pedig még a házi feladat megírása is gyakoribb időtöltés. Ezek az adatok azonban nem térnek el olyan mértékben a nem elítéltekre vonatkozó önbevallásos felmérés adataihoz képest, hogy a szabadidő eltöltés bizonyos formáit vagy tevékenységre fordított időt kriminogén tényezőként értékelhessük. A válaszadók majdnem fele roma származásúnak tartja magát, amely aránya jelentősen meghaladja az etnikum a teljes hazai népesség hasonlóan fiatal korosztályán belüli arányát is. A válaszadók majdnem mindegyikének volt szexuális kapcsolata, ami magasabb a korosztályukban jellemző aránynál. A szexuális élet ilyen nagyarányú megkezdése tehát az elítéltek olyan személyiségvonásait (kockázatkeresés) is tükrözheti, ami a bűnözői aktivitásra is kihatással lehet. A rendszeres és nagymértékű alkohol, illetve az altatók (nyugtatók) fogyasztása elsősorban a szülők generációjában, addig a kábítószer használat a fiatalok között tekinthető legalábbis a válaszadók szerint gyakoribbnak. A fiatalkorúak magasabb arányban járnak pszichológushoz, mint családtagjaik, aminek oka éppúgy lehet a pszichés problémák nagyobb aránya, 7
8 mint az, hogy a szabadságvesztés (javítóintézeti nevelés, pártfogó felügyelet) körében találkoztak ezzel az ellátással. A válaszadóknak több mint kétharmada volt valamilyen vizsgált bűncselekmény vagy más cselekmény sértettje. A válaszadók kevesebb, mint fele lopás, negyede pedig testi sértés, illetve kiközösítés áldozatává vált. Ötödükkel szemben követtek el rablást, ehhez képest kevesebb, mint egy tizedük vált beavatási szertartás áldozatává. A vizsgált erőszakos cselekmények sértettjeinek aránya meghaladja a válaszadók felét. A kutatás adatai alapján bizonyos erőszakos bűncselekmények sértettjeinek aránya jóval magasabb az elítéltek között, mint a teljes fiatalkorú népességnél. A különbség hátterében tehát legalább részben a nemcsak bűnözéssel, hanem ezen belül erőszakkal is telített környezet állhat, ahol a szereposztás a bűncselekmény elkövetője és valamely erőszakos cselekmény áldozatává válás között gyakran csak a véletlen műve. Az erőszakos cselekmények összetétele a sértetti oldalon kedvezőtlen szerkezetet mutat, mivel a válaszadók körében az elszenvedett erőszak súlyosabb fajtáinak előfordulási aránya nagyobb, mint a fiatal népességen belül. A sértetté válás jellemző száma cselekménytípusonként eltérő, így rablás, testi sértés és beavatás esetén az egyszeres, míg faji alapú erőszak és kiközösítés esetén a háromszoros vagy annál is többszörös viktimizáció a jellemző. A kutatás alapján tehát nem lehetett igazolni azt a tételt, hogy a többszörös áldozattá válás általában véve az elítélt populáció jellegezettsége lenne. Amely esetekben ugyanis az elítéltek között jellemzően többszöri áldozattá válásról számoltak be (faji stb. erőszak vagy kiközösítés), ott ezt a cselekmény jellege megmagyarázza. A sértetté válás helye általában az iskola vagy a lakókörnyezet, illetve szórakozóhely, mégpedig olyan cselekményeknél is, mint a rablás vagy testi sértés. Egyedül a beavatás különbözik jellemző elkövetési helyében a többi cselekménytípustól, hiszen itt nyilvánvalóan magasabb a kollégium, diákotthon aránya. A támadó a beavatás és a kiközösítés kivételével általában idegen, de magas az iskolatársak, illetve a baráti társaság tagjainak aránya is. Igen kedvezőtlen tendencia a baráti kör tagja elleni cselekmények számottevő előfordulása olyan cselekményeknél (így rablásnál, illetve lopásnál), ahol ez nemcsak a társadalmi normákkal, hanem a betyárbecsülettel is ellentétes magatartást, így súlyosan anómiás állapotot jelez.
9 A családon belüli sértetté válásról viszont minden fajta cselekmény (így nemcsak rablás, hanem pl. testi sértés) esetén is igen alacsony arányban számoltak be a sértettek. A kutatás tehát itt is megerősítette azt a korábbi szakirodalmi álláspontot, hogy az önbevalláson alapuló kérdőívek érzékeny kérdések esetén nem feltétlenül képesek hasznosítható adatokat szolgáltatni. A válaszadóknak több mint kilenctizede volt valamilyen vizsgált erőszakos vagy nem erőszakos cselekmény észlelője. A válaszadók körülbelül fele számolt be arról, hogy más ellen irányuló testi sértésnek, lopásnak, illetve rablásnak valamint faji stb. alapú erőszaknak volt szemtanúja. Igen magas, a négyötödöt megközelítő az aránya azoknak, akik az iskolában szemtanúként tapasztaltak kiközösítést, ennél kisebb azoké, akik a baráti körben. A vizsgált cselekményeket a válaszadók jellemzően háromszor vagy többször észlelték, mégpedig cselekménytípusonként nem igazán eltérő arányban. Az észlelés helye általában az iskola vagy a lakókörnyezet, kivéve a beavatást, ahol az iskola mellett magasabb arányban van jelen a kollégium (diákotthon), a lakókörnyezeté pedig alacsonyabb. A támadók és az áldozatok a beavatás és a kiközösítés kivételével általában idegenek, de magas az iskolatárs, illetve a baráti társaság tagjainak aránya is, mégpedig nemcsak a testi sértés, hanem a lopás és rablás és faji erőszak esetén is. Az adatok tehát az iskolai környezet és a baráti társaság komoly kriminális fertőzöttségére engednek következtetni, ami önmagában igen kedvezőtlen tünet. Az adatok az észlelés tekintetében is megerősítik a baráti társaság tagja ellen irányuló lopás számottevő előfordulását. A sértettek és észlelők aránya leginkább azon bűncselekményeknél és más cselekményeknél tér el, ahol megjelenik az erőszak. Az eltérés feltételezésünk szerint gyakran azt tükrözi, hogy a válaszadó fiatalok az erőszakos cselekmény áldozatává válást titkolni való gyengeségnek, míg a lopás sértettjévé válást kivédhetetlen sorscsapásnak tartják. A válaszadók háromnegyede bevallása szerint elkövetett már valamilyen vizsgált cselekményt, így rongálást, lopást, betöréses lopást, viselt már fegyvert, verekedett csoportosan, rabolt vagy okozott testi sértést. A válaszadók körében leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a csoportos verekedés, amelyben a válaszadók majdnem fele vett már részt. A válasz- 9
10 adók több mint harmada követett már el bevallása szerint rongálást, illetve lopást, egynegyedük betöréses lopást, míg egyharmaduk hordott fegyvert és egytizedük testi sértést vagy rablást. A bevallott bűncselekmények jellemző belépési életkora eltérő, így annak mediánja rongálás és lopás esetén 14 év, betöréses lopásnál, illetve fegyverviselésnél és csoportos verekedésnél 15 év, míg rablásnál és testi sértésnél 16 év. Szépen tükröződik tehát azon szakirodalomban megismert összefüggés, hogy a fiatalok elsőként nem személy elleni erőszakos bűncselekményeket követnek el, majd ezt követi a személy elleni erőszakos bűncselekmények megvalósítása. A csoportos verekedés mellett a rongálás és (betöréses) lopás tipikusan társas tevékenység, de a társas elkövetés aránya nem azonos, hiszen az előbbinél háromnegyed, míg az utóbbiaknál kétharmad. A rablás is jellemzően társas tevékenység, de e bűncselekmény esetén igen magas az egyedüli elkövetések aránya is. A bevallott bűncselekmények közül egyedül a fegyverviselés és a testi sértés tipikusan magányos tevékenység, amit a válaszadók körülbelül kétharmada egyedül követett el. A bevallott bűncselekmények jelentősen eltérnek abban a tekintetben, hogy milyen magas az adott cselekménynél a látencia. A fegyverviselés, a lopás, illetve a rongálás esetén a cselekmény elkövetője az esetek felében nem derül ki, csoportos verekedésnél és testi sértésnél azok harmadában, míg a rablás esetén csak ötödében. A bűncselekmények jelentősen különböznek abban, hogy a cselekmény elkövetése előtt a válaszadók milyen arányban fogyasztottak alkoholt. A rongálást megelőzően az elkövetők majdnem fele fogyasztott alkoholt, míg testi sértés esetén harmada, rablás esetén pedig negyede, a betöréses lopásnál és csoportos verekedésnél ötöde, míg lopásnál tizede. Látható, hogy az alkohol fogyasztásának aránya erős korrelációt mutat az elkövetett bűncselekmény erőszakos jellegével. Érdekes még annak kiemelése, hogy az alkoholfogyasztás a rongálás (azaz tipikusan öncélú dolog elleni erőszak) elkövetésével erősebb összefüggést mutat, mint a személy elleni erőszakkal vagy a dolog elleni erőszak más fajtáival. A bevallott bűncselekmények abban is jelentős mértékben különböznek, hogy a cselekmény elkövetése előtt a válaszadók milyen arányban fogyasztottak drogot. A drogfogyasztás jellemzi rablás elkövetőinek ötödét, míg a testi sértés és a betöréses lopásnál az elkövetők több mint egy tizedét, rongá- 10
11 lás és lopás esetén viszont csak kevesebb mint egy tizedét. A kábítószerek fogyasztásának aránya is erős korrelációt mutat tehát az elkövetett bűncselekmény erőszakos jellegével, és különösen magas a rablás esetén. Módszertanilag a későbbi kutatások számára is érdekes összefüggés, hogy egy kutatásban önbevallás alapján nyert adatok igazán jól egymással, nem pedig a hivatalos adatbázisok tartalmával keresztezhetők. Így az elítélés alapjául szolgáló erőszakos cselekményekre nézve egyetlen eset kivételével nem mutatható ki szignifikáns összefüggés azzal, hogy a válaszadó valamely vizsgált (erőszakos, családon belüli erőszakos) cselekmény áldozata volt. Ezen egyetlen esetben is egyébként a cselekmények erőszakos jellegének megállapítása részben önbevalláson alapult, és csak elkövetésük ténye eredt hivatalos adatbázisból. Ezzel szemben sokkal nagyobb számban sikerült szignifikáns összefüggést kimutatni az erőszakos cselekmények sértettjévé válással, ha az erőszakosnak minősülő bűncselekmények elkövetését (így jellegét is) a válaszadók önbevallása alapján állapítjuk meg. A kutatás alapján az önbevallásuk szerint testi sértést vagy csoportos verekedést elkövetők között nagyobb arányban vannak azok, akik valamilyen vizsgált cselekmény (ezen belül az erőszakos cselekmény) áldozatává váltak. Míg azonban a testi sértés elkövetése a nem erőszakos bűncselekmények (azaz a lopás) áldozatává válással is szignifikáns összefüggést mutat, addig a csoportos verekedésnél ilyen kapcsolat csak az erőszakos bűncselekmények (ezek között pl. a testi sértés) áldozatává válással mutatható ki. Ugyanakkor a testi sértés tekintetében is attól függően eltérő erősségű az összefüggés, hogy az elkövető lopás vagy erőszakos személy elleni bűncselekmény áldozatává vált. A kutatás adatai alapján nem lehet eldönteni, hogy a két tényező közötti összefüggés létrejöttében mekkora szerepe van a kauzális kapcsolatnak, azaz a trauma gátlásokat feloldó erejének vagy fordítva éppen annak, hogy az elkövető az erőszakos bűncselekmény elkövetésére tekintettel vagy azzal egyidejűleg viktimizálódik. Az sem határozható meg, hogy miként alakítják az összefüggést olyan közös okozó tényezők (pl. kockázat- vagy egyenesen konfliktuskereső személyiség), amelyek a sértetti és az áldozati minőségre egyaránt kihatnak. A magyarázatok erejének meghatározása csak egy további kvantitatív vagy kvalitatív felmérés kiértékelésének feladata lehet, amelyben a felveendő adatok körét jelenlegi kutatásunk eredményeire támaszkodva dolgozzuk ki. 11
12 A kis elemszám miatt nem sikerült összefüggést találni (sem cáfolni) abban a tekintetben, hogy szignifikánsan nagyobb (kisebb) arányban követnének el erőszakos bűncselekményt a családon belüli erőszak áldozatai. Az önbevallás alapján különböző vizsgált erőszakos bűncselekmények elkövetői között szignifikánsan nagyobb a vizsgált (erőszakos) cselekmények észlelőinek aránya, mint az összes válaszadó között. A szignifikáns összefüggések tekintetében megfelelően utalunk a sértetti minőség kapcsán tett megállapításainkra. Sőt az erőszakos cselekmény elkövetése olyan esetekben is szignifikáns kapcsolatban van a vizsgált cselekmények észlelésével, amikor annak sértettjévé válással nem. A válaszadók összességéhez képest az erőszakos bűncselekmények elkövetői között nagyobb a férfiak aránya, de kisebb arányban rendelkeznek velük együtt élő testvérrel. Jellemző rájuk, hogy nagyobb arányban élnek szexuális életet náluk idősebb személyekkel, illetve fogyasztanak rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt, illetve használnak drogot. Nagyobb arányban szednek altatót és nyugtatót, illetve járnak pszichológushoz. Magasabb köztük azok aránya is, akik heti több órát sportolnak. Az erőszakos elkövetés és a fenti bűnözésre hajlamosító vagy attól viszszatartó tényezők összefüggésének sokféle egymással is összeférő magyarázata lehet. Oksági jellegű magyarázat, hogy a saját vagy családtagok, barátok alkohol- vagy drogfogyasztása bizonyos mértékben növelheti az erőszakos bűncselekmény elkövetésének valószínűségét. Máskor a feltételezhető oksági összefüggés iránya nem határozható meg egyértelműen, hiszen a pszichológushoz járás e körben magasabb arányának lehet oka, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői több esetben rendelkeznek pszichés zavarokkal, de az is, hogy éppen az erőszakos bűncselekmény elkövetésére tekintettel kapnak másoknál gyakrabban a büntető igazságszolgáltatás keretében pszichológusi segítséget. Természetesen bármely esetben bizonyos mértékben a tényezők korrelációját valamely harmadik tényező kihatása is előidézheti, hiszen lehet, hogy pl. bizonyos lelki defektusoknak az alkoholizmus kialakulásában és az erőszakos bűncselekmény elkövetésében egyaránt szerepük van. 12
13 1.2 Következtetések és javaslatok Noha pilot study jellegű kutatásunk célja elsősorban az volt, hogy a helyzet leírásával és értékelésével előkészítse további, a témakört érintő kutatások megtervezését, az eredmények és azok elemzése alapján már bizonyos, a fiatalkori bűnözés megelőzésére vonatkozó javaslatok körvonalazhatók. Ezek közül a legfontosabbak a következők: A bűncselekmények megelőzése végett is erősíteni kell azokat az állami intézményeket, valamint támogatni kell azokat az egyházi és civil szervezeteket, amelyek szakértő segítséget biztosítanak a család felbomlásakor bekövetkező krízishelyzetekben. Az általános társadalompolitikai program kialakításánál szükséges annak hangsúlyozása és figyelembevétele, hogy a munkahelyteremtés komoly bűnmegelőzési hatással bírhat a fiatalkorúak és szüleik korosztálya tekintetében is. A bűnmegelőzés szempontjából is kedvező hatású a társadalmi kötődés erősítése, ebben különös szerepet játszik az iskolarendszer átalakítása, beleértve a kényszerű magántanulók számának csökkentését. Komplex programokat kell kidolgozni arra, hogy az erőszakot kiszorítsák azokról a területekről, így elsősorban az iskolákból és a szórakozóhelyekről, amelyek a fiatalok életvitelében központi jelentőségűek. További (elsősorban mélyinterjúkon alapuló) kutatások szükségesek a családon belüli erőszak és a fiatalkorú bűnelkövetés közötti összefüggések feltárására. Szintén további kutatások szükségesek egyrészt a kisebbségi önbesorolás, a társadalmi szegregáció és a bűnözés kapcsolatának feltérképezéséhez; másrészt a pszichoaktív szerek fogyasztásának az elkövetővé és áldozattá válásban betöltött szerepének a feltárásához. 13
14 2 Bevezetés Magyarországon a rendszerváltás óta csak nagyon kevés empirikus kutatás foglalkozott a fiatalkorú elkövetőkkel. Az OKRI 2004-ben lefolytatott a Fiatalkorú elkövetők gyermekkora az elkövetővé válás előzményei c. kutatása, valamint a 2008-ban lefolytatott Látens fiatalkori devianciák c. kutatása egyaránt jelezte, hogy a fiatalkori bűnözés sajátosságainak megismeréséhez további felmérések szükségesek. Jelen kutatásunk célja a fiatalkori bűnözés egy részaspektusának vizsgálatával annak elemzése volt, hogy a magyar fiatalkorú elkövetők esetében kimutatható-e az áldozati és az elkövetői minőség összekapcsolódása és amennyiben igen, milyen jellemzői vannak ennek az összefüggésnek. Kutatásunk tehát a fiatalkori bűnözés ismertté vált részére vonatkozott, de a kutatás kérdései nemcsak az elkövetővé és áldozattá válás jellemzőit kívánták feltárni, hanem a fiatalkorú elítéltek családi hátterét, iskolai előmenetelét és azokat az egyéb tényezőket, amelyek a szakirodalom alapján tipikusan közrehatnak abban, hogy valaki bűncselekmény elkövetőjévé és/vagy áldozatává váljon. Kutatásunk pilot study jellegű. Célunk tehát elsősorban az volt, hogy a helyzet leírásával és értékelésével előkészítse további, a témakört érintő kutatások megtervezését. A vizsgálódás tehát döntően leíró jellegű, azaz fókuszában a fennálló helyzet rögzítése, további kutatási területek megállapítása, a keletkezett adatok hasznosítási lépéseinek megfogalmazása állt. Ennek során azonban olyan összefüggések is napvilágra kerültek, illetőleg olyan mélységű elemzés is szükségessé vált, aminek az alapján már bizonyos, a fiatalkori bűnözés megelőzésére vonatkozó javaslatok is körvonalazhatók. Ezek közül a legfontosabbakat a tanulmány összefoglalója tartalmazza. A kutatásban alkalmazott kérdések (a kérdőív a kutatási jelentés melléklete) négy csoportba oszthatóak. Az első csoportba tartozó kérdések annak megállapítását szolgálták, hogy a vizsgált személy mennyiben volt bűncselekmény (ezen belül és különösen erőszakos bűncselekmény) vagy más erőszak áldozata. A második csoportba tartozó kérdések azt mérték, hogy a vizsgált személy mennyiben volt erőszak vagy erőszakos bűncselekmény észlelője. A harmadik csoportba tartozó kérdések az egyéb, a bűnelkövetővé és az áldozattá válás szempontjából lényeges tényezőket kívánták feltérképezni. Az elszenvedett erőszak hatásmechanizmusa ugyanis 14
15 nem vizsgálható elszigetelten, hanem csak más kriminogén tényezőkkel együtthatásában (Baron and Hartnagel 1998, 167). A negyedik csoportba tartozó kérdések a vizsgált személy által elkövetett, nem feltétlenül csak az elítéléséhez vezető bűncselekmény jellemzőit kívánták leírni. A kutatás alapvető és a szakirodalomban (pl. Falshaw 2005) is általában osztott hipotézise az volt, hogy az áldozatává válás növeli annak esélyét, hogy valaki bűncselekmény elkövetőjévé váljon. A kérdőív tartalmilag, de terjedelmileg is leghangsúlyosabb feladata ezért azon adatok összegyűjtése volt, amelyek a vizsgált személy által elszenvedett erőszak részleteire vonatkoznak. A szakirodalom szerint ugyanis pl. az elszenvedett erőszak típusa fontos faktor a későbbi bűncselekmény jellegének kialakulásánál. A fizikai bántalmazás áldozatai inkább követnek el élet és testi épség elleni erőszakos bűncselekményeket (Dutton and Hart 1992). A kérdőív külön vizsgálta, hogy a vizsgált személy vált-e kortárs, rablási, vagy családon belüli erőszak áldozatává ( B kérdőív 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13. kérdés). A korábbi kutatások eredményeire tekintettel a kutatás fő hipotézise feltételezte, hogy fontos összefüggés van fiatalkorúaknál a családon belül elszenvedett erőszak és a később tanúsított bűnöző magatartás között (Baron and Hartnagel 1998, 172., Elliot 1994, Siegal and Senna 1994, Fagan and Wexler 1987, Hartstone and Hansen 1984). A kérdőív ezért részletesen mérte a családon belüli erőszak különböző formáinak előfordulását ( B kérdőív 1, 3, 5, 7. kérdések megfelelő alpontjai). Közismert, hogy a fiatalok egyre korábban kezdenek nemi életet és bizonyos a kutatás szempontjából lényeges népcsoportoknál (romák) nem ritka ilyen életkorban sem az állandósuló partnerkapcsolat, illetve a házasság. A családon belüli erőszakra tehát nemcsak a gyermekkori élményként, hanem attól elkülönítve, a jelenre tekintettel is rá kellett kérdezni ( B kérdőív kérdés). A szakirodalom szerint a kortárs erőszak szubkultúrája is lényeges kriminogén és viktimizációs tényezőként jelentkezik (Baron and Hartnagel 1998, 172.). A kutatás részletesen mérte azon erőszakos cselekmények jellemzőt, amelyek baráti csoporton belüli, illetve a rivális csoportok közötti konfliktusok során fordulnak elő. A kutatás a vizsgált csoport jellemezőire tekintettel különösen nagy hangsúlyt helyezett a zárt intézményeken (pl. nevelőintézeten, családotthonon) belüli erőszakra. 15
16 A szakirodalom szerint a többszörös áldozattá válás jelentékenyen növeli a későbbi elkövetővé válás esélyét (Boswell 1995). Különösen nagy a nyomatéka annak, ha az egyes cselekményeket más-más személy valósította meg (Hamilton, Falshaw and Browne 2002). A kutatás erre tekintettel minden fentebb felsorolt típusú de különösen a családon belüli erőszak esetén részletesen vizsgálta az áldozattá válás olyan jellemzőit, mint pl. a bántalmazás gyakorisága, illetve, hogy a több erőszakos cselekmény azonos vagy különböző személy(ek)től származik ( B kérdőív 1, 3, 5, 7. kérdések megfelelő alpontjai). A szakirodalomban a szociális tanuláselmélet (pl. Bandura 1973, Bandura 1977) alapján elfogadott tétel, hogy az erőszak észlelelése is erőszakot szül (Rosado ). Különösen érvényesül ez az összefüggés a családon belüli erőszaknál, ahol a gyermekek ebben a vonatkozásban is példát vesznek szüleikről (Fagan Jones 1984, Farrington 1978), így az erőszak családon belüli látványa később náluk is újabb családon belüli erőszak elkövetésében manifesztálódik. A kutatás kérdései közül a második csoportba tartozó kérédések ezért részletes adatokat gyűjtöttek arról, hogy a vizsgált személy milyen kontextusban és milyen gyakran látott erőszakot családjában, baráti körében, az iskolában, a zárt intézetben stb ( B kérdőív 2, 4, 6, 8, 10. kérdések megfelelő alpontjai). A kutatás - ugyan az erőszakhoz képest kisebb részletességgel azt is feltérképezte, hogy milyen más tényezők (életkor, nem, etnikai helyzet, szegénység, elhanyagolás, szétesett családi viszonyok, szülői kontroll hiánya stb.) hathattak közre a bűncselekmény elkövetésében. A lehetséges faktorok nagy (szinte végtelen) száma miatt, különösen a következő a bűnözésre hajlamosító vagy attól visszatartó tényezőkre voltunk tekintettel: A szakirodalomban széles körben elismert, hogy a szegénység, különösen alulképzettség, munkanélküliség növeli a bűnelkövetés, de a viktimizáció esélyét is (Messner and Tardiff 1986, Blau and Blau 1982). Erre tekintettel a felmérés számos olyan kérdést tartalmazott, amellyel a vizsgált személy társadalmi státuszát, anyagi helyzetét tudtuk megragadni, különös tekintettel a lakókörnyezetére, foglalkozására, jövedelmére (pl. A kérdőív 9., kérdés). A szakirodalomban elismert, hogy az alkohol- és a drogfogyasztás nagy mértékben növeli a kockázatát annak, hogy az illető bűncselekmény áldozata lesz (Baron and Hartnagel 1998, 172.), illetve általánosan elismert annak kriminogén hatása, különösen az erőszakos bűncselekmények vonatkozásában (Fagan 1990, Hartstone and Hansen 1984). 16
17 A szoros családi kötelék és a szülői kontroll csökkenti, az ellenőrzés hiánya viszont növeli annak esélyét, hogy a fiatalkorú bűnöző társaságba keveredjen, vagy áldozattá váljon (Cohen, Kleugel and Land 1981, Hindenlang, Gottferdson and Garofalo 1978). A felmérés erre tekintettel számos olyan kérdést tartalmazott, amely a család struktúrájára, a vizsgált személy ahhoz fűződő viszonyára kérdezett rá (vö. A kérdőív 3-7. kérdések). Az itt nyert adatokból elsősorban a család által gyakorolt társadalmi kontroll és a fiatalkori bűnözés közötti összefüggésekre vonhattunk le következtetéseket. A szakirodalom szerint az otthonról való megszökés növeli mind a viktimizáció, mind a megélhetési vagy konfliktusos bűncselekmény elkövetésének esélyét (Cohen, Kleugel and Land 1981, Hindenlang, Gottferdson and Garofalo 1978). Mások (Fagan, Piper and Cheng 1987) szerint viszont bizonyos védelmet is jelent az esetlegesen meglévő családon belüli erőszak ellen. A kutatás erre tekintettel igyekezett feltérképezni, hogy a vizsgált személy csavargó vagy hajléktalan volt-e a bűncselekmény elkövetése, illetve az erőszak különböző fajtáinak áldozatává válás idején (vö. A kérdőív 9. kérdés). Számos szerző szerint a nemek között nemcsak a bűnözési hajlandóság tekintetében, hanem az erőszakra adott válasz tekintetében is különbség van. A nők a kutatások szerint sokkal inkább önkárosításba, mint külső erőszakba menekülnek, ha bántalmazzák őket (Friedrich 1988, Summit 1983). Mások szerint viszont nők esetén az elszenvedett erőszak sokkal nagyobb eséllyel eredményez későbbi bűnelkövetést, mint a férfiak esetén (Widom 1991). A kutatás során ezért célunk volt a nemek és a fiatalkori bűnelkövetés közötti kapcsolat vizsgálata. A szakirodalom nagy hangsúlyt fektet annak kimunkálására, hogy az előzetesen elszenvedett erőszak hatása a később elkövetett bűncselekmény mely konkrétabb jellegzetességeiben tükröződik. Így pl. egyes kutatások szerint más faktorok dominálnak a rablás, mint a tömegverekedés résztvevői esetén (Baron és Hartnagel 1998), illetve más faktorok hatnak közre a szexuális visszaélés és a verekedés esetén (Bagley, Wood and Young, 1994; Ford and Linney, 1995, Dutton and Hart, 1992). A felmérés meghatározott kérdéseinek célja tehát a vizsgált személy által elkövetett bűncselekmény részleteinek feltérképezése volt, így külön gyűjtöttünk adatokat abban a vonatkozásban, hogy a deliktum vagyon elleni bűncselekmény, erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, családon belüli erőszak, kortárs csoporton belüli erőszak, utcai verekedés, rongálás stb. ( B kérdőív kérdések megfelelő alpontjai). 17
18 18 3 A kutatás menete 3.1 Az adatfelvétel eszköze és módja A kvantitatív adatfelvételt kérdőívvel végeztük el. A kérdőívet a kutatás fentebb kifejtett céljaira, valamint a nemzetközi kutatások eredményei által nyújtott elemzési lehetőségekre tekintettel dolgoztuk ki. Ennek megfelelően a kutatás kérdőíve a következő kérdésköröket tartalmazta: A. Célváltozók: i. A fiatalkorú elítélt maga is (erőszakos, illetve nem erőszakos) bűncselekmény áldozata volt. ii. Az erőszakos bűncselekmény miatt elítélt fiatalkorú maga is (erőszakos, illetve nem erőszakos) bűncselekmény áldozata volt. B. Háttérváltozók: i. Egyéni szocio-ökonómiai változók (a fiatalkorú elítélt társadalmi státusza, neme, életkora, iskolai végzettsége). ii. A bűncselekmény elkövetése helyének bűnözési fertőzöttsége. Az alkalmazott kérdések és skálák kiválasztása során kiemelten fontos az adatok összehasonlíthatósága, ezért többségében olyan a nemzetközi szakirodalomban is ismert és sikerrel alkalmazott skálákat használtunk, amelyek lehetővé teszik a mért értékekből országos szintű megállapítások levonását. A kvantitatív adatfelvételt kérdezőbiztosok bevonásával, személyes megkereséssel végeztük. Az adatgyűjtés ún. kombinált technikával történt, amelynek során a szocio-ökonomiai háttérváltozók felvétele face to face technikával zajlott ( A kérdőív), a kutatás célváltozóit képező érzékeny/különleges adatokra (1992. évi LXIII törvény pontja) vonatkozó kérdések pedig egy külön kérdőívben szerepeltek, amelyet önkitöltős módszerrel válaszoltak meg a megkérdezettek ( B kérdőív). Az adatfelvételben egyetemisták és pártfogó felügyelők működtek közre kérdezőbiztosként. Az adatfelvételre pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú elítélt esetében a pártfogói irodában vagy a fiatalkorú lakóhelyén, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú esetében a büntetés-végrehajtási intézetben, javító intézeti nevelésre ítéltek esetében pedig a javító intézetben személyes megkereséssel került sor. A terepmunka során a kérdezőbiztosok legalább háromszor kötelesek voltak felkeresni egy címet, vagyis kétszer kellett visszamenniük, ha feltételezhető volt, hogy a listán szereplő személy alkalmas a válaszadásra (elérhető). A mintaveszteség pótlására a mintával
19 azonos elvek szerint választott, az egyes rétegkategóriák mentén a főmintához illesztett pótmintát alkalmaztunk. A kérdezőbiztosok az általános felkészítésen túl részt vettek a speciális populáció eléréséből adódó külön felkészítésen is. A kvantitatív adatok felvétele április 1. és június 30. között zajlott. Tekintettel arra, hogy a részvételi hajlandóságot, valamint a kérdőív megbízhatóságát befolyásolja a kérdezés időtartama, egy kérdőív hosszát 35 percben határoztuk meg. A teljes körű listák kezelése, a kiválasztott személyek felkeresése, illetve a körükben végzett adatgyűjtés a személyes adatok védelme szempontjából érzékeny terület, különösen a vizsgálat célcsoportjára tekintettel. Ezért a mintaválasztás és az adatfelvétel metodológiai hátterének kidolgozása során arra törekedtünk, hogy előbbiek eleget tegyenek az adatok megbízható gyűjtésével kapcsolatos követelmények mellett az adatvédelmi elvárásoknak is. A kutatás során az egyes alminták esetében a következők szerint biztosítottuk a megkérdezett fiatalok személyes adatainak védelmét. a. A teljes körű lista összeállítása során technikai kóddal ellátott azonosítási információt a kutatók számára nem tartalmazó listából történt a mintaválasztás. Az így kiválasztott személyek azonosítására csak az adatok kezelésére jogosult intézményeknek (pártfogóknak, büntetés-végrehajtási intézeteknek, illetve a javítóintézeteknek) volt lehetősége. b. A kiválasztott személyek elérhetőségi adatai csak azután kerültek a kutatók birtokába, miután az adatkezelő intézmények a kiválasztott fiataloktól és szüleiktől (ennek hiányában nevelőszüleitől, ill. gyámjától) erre engedélyt kértek és kaptak. c. A kiválasztottak számára a válaszadás önkéntességét biztosítottuk. A kutatásban résztvevő kérdezőbiztosok nyilatkoztatták a felkeresett fiatalokat arról, hogy vállalják-e a kutatásban való részvételt, biztosítva minden résztvevő számára a részvétel, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadás elutasításának lehetőségét. A felvett kérdőívek névtelenek, nem kerültek összepárosításra a felkeresést lehetővé tevő információkkal, és semmi olyan információt nem tartalmaznak, amellyel azonosítani lehet a megkérdezetteket. 19
20 3.2 A kiválasztott minta, és a mintaválasztás menetének leírása A vizsgálat célpopulációját a 2007-ben Magyarországon jogerősen elítéltélt fiatalkorúak képezték, akik büntetésüket büntetés-végrehajtási intézetben töltik, akikkel szemben javítóintézeti nevelést alkalmaztak, illetve feltételes szabadságra bocsátásra, felfüggesztett szabadságvesztésre, próbára bocsátásra, illetve a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás esetére tekintettel pártfogó felügyelet alatt állnak. Nem tartoznak a mintakeretbe azok, akiket 2007-ben pénzbüntetésre ítéltek, illetve akikkel szemben a bíróság vagy az ügyész megrovást alkalmazott, mivel az ő elérésük a rendelkezésre álló adatbázisok segítségével nem lett volna megoldható. Nem tartoznak továbbá a mintakeretbe azok a fiatalkorú elkövetők sem, akikkel szemben a vádemelést elhalasztották, mivel ezen elkövetők büntetőjogi felelősségét bíróság nem állapította meg, így azok az elítéltekkel egy csoportba nem sorolhatók. A mintakeretbe tartozó elmarasztaltak adatbázisát a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya bocsátotta rendelkezésünkre. A 2007-ben elítélt, a mintakeretbe tartozó fiatalkorúak száma, azaz a kutatás keretébe tartozó populáció nagysága 6213 fő volt. Az adatfelvételt a kutatás hipotézisében szereplő összehasonlító populációkra (erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, illetve nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt), valamint az adatok azonos megbízhatósági intervallumának biztosítására tekintettel az alapsokaság 10%-os mintáján végeztük el, ami a kvantitatív adatfelvétellel elérni tervezett személyek 621 fős mintáját jelentette. A kvantitatív adatfelvétel mintájának kiválasztása a kutatás céljainak elkövetett bűncselekmény erőszakos/nem erőszakos volta, területi és nemi különbségek megfelelően rétegzett véletlen mintavétellel történt. A rétegzés célja az alminta homogenitásának növelése volt. Az adatfelvétel mintájának kiválasztása a kutatás céljainak megfelelően rétegzett véletlen mintavétellel történt, amelynek során rétegzési szempontként az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellege, az elítélt neme és az elítélés helyét kifejező kategoriális változó szerepelt. A bűncselekmény jellege alapján kettő (erőszakos/nem erőszakos), a bíróság székhelye alapján kettő (Budapest-vidék), a nem szerint kettő (fiú/lány) kategóriába soroltuk a fiatalkorúakat. Ennek következtében összesen 8 réteget hoztunk létre. (A mintakeretbe tartozó fiatalkorúak eloszlását lásd az 1. táblázatban.) 20
(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)
Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary
A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint
VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés
Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években
Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási
DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941
Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,
Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:
Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ
Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a
Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
Összes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: tavaszi on-line felmérés
1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: 2010. tavaszi on-line felmérés Módszertan Az aktív hallgatók felmérése Vizsgálati populáció: a Szent István Egyetemen alapképzésben, mesterképzésben,
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak
S atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA
Önnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában
Önnek hány gyermeke van? Bevallott és elfelejtett gyermekek egyazon adatfelvételen belül 3-12 év távlatában Makay Zsuzsanna Fókuszban a család konferencia, Pécs, 2015. május 14-15. Bevezetés Statisztikai
Közbiztonság Budapesten
Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április
Alba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok
A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok (A gyermek-és fiatalkorú bűnelkövetőkre, illetve sértettekre vonatkozó büntetőjogi szabályok,
Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere
FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2003/08 A kutatás dokumentációja Teljes kötet 2003 Tartalom BEVEZETÉS... 4 A MINTA... 6 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 8 TÁBLÁK A SÚLYVÁLTOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ...
BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS
BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05 A kutatás dokumentációja 2004 Omnibusz 2004/05 Mellékletek Tartalom BEVEZETÉS... 3 A MINTA... 5 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 7 Bevezetés A kutatást
NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET
NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8
Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv -
Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv - Kutatási célunk, hogy képet kapjunk arról: mi jellemzi azokat az embereket, akik nevelőszülőnek jelentkeznek az egyes nevelőszülői hálózatoknál. Egy olyan
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel
Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2010. év 2 ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ
A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.
A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása
Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.
Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.
A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén
Oktatás, gyermeknevelés: A kérdőívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fő a mintában résztvevő kétszázegy gyermekes család 42%-a jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat.
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
Tartalom. III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna Az áldozatpolitika alapjai... 17
Tartalom III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna... 11 Bevezetés...13 7. Az áldozatpolitika alapjai... 17 7.1. Az áldozatpolitika története, elmélete és gyakorlata nemzetközi
Kerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója 2012. Gyermekközpontú Bíróság 2 2011. február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére
Új módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából
Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi
VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül
Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2015. évi munkaterve KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A felnőttek és gyerekek közötti bántalmazás
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték
Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2012.
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2012. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására
Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.
1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%
KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2006. évi munkaterve A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások 1. Első főirány: Tettes és áldozata 1.1. A sértett jogai, és azok érvényesülése a magyar büntetőeljárásban.
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között
Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló
Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel
Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon
2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép
A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében
A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves
Alba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió
Alba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
A bûnözés a cigányok vérében van? September 10.
bûnözés a cigányok vérében van? 2009. September 10. C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán! romákkal kapcsolatos közkeletû nézetek közül az egyik legelterjedtebb vélekedés - amit egy kutatás
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra
JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy
2008 A kérdőív. bíróság által elmarasztalt fiatalkorúak vizsgálata. sorszám A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! Kérdező neve:
A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! bíróság által elmarasztalt fiatalkorúak vizsgálata 008 A kérdőív sorszám Kérdező neve: Kérdezés kezdete: 009. hónap nap.óra.perc Ennek a kérdőívnek a kitöltésével Ön egy tudományos
Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN
Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás
Alba Radar. 12. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu
Alkoholfogyasztás és fiatalok
Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok
Kérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Változás SPSS állomány neve: Budapest, 2002.
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Változás 2002 SPSS állomány neve: F54 Budapest, 2002. Változás 2002 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...
Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?
1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket
A társadalomkutatás módszerei I.
A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 A mintaválasztás célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi
Dr. Lajtár István, PhD
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens
1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket?
Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
Tartalom. Források...58
Tartalom I. RÉSZ ELMÉLETI ALAPOK: KRIMINÁLPOLITIKA, BŰNMEGELŐZÉS ÉS HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Szerk.: Borbíró Andrea...13 Bevezetés...15 1. Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika...19
HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS
HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte
A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések
A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA SPSS állomány neve: F63 Budapest, 2003. február 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...4 Nem szerinti
Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT?
Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Idézet "A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.
Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás