A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra"

Átírás

1 A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Készült az Országos Bűnmegelőzési Bizottság támogatásával A kutatás vezetője: Dr. Ligeti Katalin Résztvevő kutatók: Dr. Hollán Miklós Schmidt Andrea Dr. Végvári Réka Budapest 2008

2 A kiadvány címe: A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Minden jog fenntartva. A kötet lezárva: január 19. Szerzők: Ligeti Katalin 1-2. fejezet (társszerző), 4. fejezet Hollán Miklós 1-2. fejezet (társszerző) 6. fejezet Schmidt Andrea 1-2. fejezet (társszerző), 3. fejezet Végvári Réka 1-2. fejezet (társszerző), 5. fejezet Szerkesztők: Ligeti Katalin, Hollán Miklós ISBN

3 Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló Megállapítások Következtetések és javaslatok Bevezetés 14 3 A kutatás menete (Schmidt Andrea) Az adatfelvétel eszköze és módja A kiválasztott minta, és a mintaválasztás menetének leírása A tényleges minta és a mintakeret eltérései - a minta súlyozása Terepmunka A vizsgált populáció szocio-demográfiai jellemzői (Ligeti Katalin) Demográfiai változók Családi háttér és szocio-ökonómiai státusz Családi háttér Iskolai előmenetel és képzettség Kortárs csoport (baráti társaság) A szabadidő eltöltése Társas szabadidő A lakókörnyezet és az életkörülmények Foglalkoztatottság Kisebbségi önbesorolás néhány jellemző mentén Szexuális élet és pszichoaktív szerek használata Szexuális élet Pszichoaktív szerek használata Pszichológus felkeresése Összefoglalás...59

4 5 Az áldozatiság vizsgálata (Végvári Réka) A sértetti minőség Az erőszakos cselekmények sértettjei A többszörös viktimizáció szerepe A támadó személye A vizsgált cselekmények észlelése A sértetti és észlelői minőség szerepének összevetése Összefoglalás Az elkövetett bűncselekmények (Hollán Miklós) Alapadatok A sértetti minőség hatása az erőszakos cselekmények elkövetésére A bűncselekmény észlelésének hatása az erőszakos cselekmények elkövetésére Az erőszakos bűncselekményre kiható más tényezők Nem Házastárs (élettárs), gyermek Testvérekkel való együttélés Intézet, családotthon, állami gondozás Szexuális élet Pszichoaktív szerek Pszichológus Sportolás 88 7 Irodalom 89 8 Mellékletek táblázat - Erőszakos bűncselekmények az ügyészségi besorolás alapján Kérdőívek...98

5 1 Összefoglaló A kutatás célja annak elemzése volt, hogy a magyar fiatalkorú elítéltek esetében kimutatható-e az áldozati és az elkövetői minőség összekapcsolódása és amennyiben igen, milyen jellemzői vannak ennek az összefüggésnek. Kutatásunk tehát a fiatalkori bűnözés ismertté vált részére vonatkozott, de a kutatás kérdései nemcsak az elkövetővé és áldozattá válás jellemzőit kívánták feltárni, hanem a fiatalkorú elítéltek családi hátterét, iskolai előmenetelét és azokat az egyéb tényezőket, amelyek a szakirodalom alapján tipikusan közrehatnak abban, hogy valaki bűncselekmény elkövetőjévé és/vagy áldozatává váljon. 1.1 Megállapítások A kutatás során megkérdezett a bíróság által 2007-ben elmarasztalt fiatalkorúak kilenctizede férfi. Elítélés idején beöltött életkoruk 15 és 19 év között volt. A válaszadók 91,7 %-a vidéken, míg 8,3%-uk Budapesten lakik. A válaszadók családszerkezete kedvezőtlen. Csak felük él együtt édesapjával és édesanyjával is. Ha az egyik vér szerinti szülőjük nem él velük együtt, az általában az édesapa. Különösen magas, a válaszadók negyedét teszi ki azok aránya, akik egyik vér szerinti szülőjükkel sem élnek együtt. A válaszadókkal együtt élő vér szerinti szülők hiánya más nem elítélt mintán végzett felmérések adatival összevetve kriminogén faktorként értékelhető. A hasonló korú népességgel szemben szinte minden válaszadónak van testvére, illetve a testvérek száma magasabb az átlagosnál. A hasonló korú népességhez képest viszonylag magas azok aránya, akik már házastársukkal (élettársukkal) élnek együtt. Szintén magasabb azok aránya, akiknek van saját gyermeke, sőt azok életkora az általában megszokottnál korábbi gyermekvállalást feltételez. Igen alacsony az aránya a válaszadók között legalábbis önbevallásuk szerint a kriminogén szempontból egyértelműen kedvezőtlennek tekinthető lakókörnyezetnek, pl. cigánytelep, tanyás ingatlan, kolónia. A válaszadók családi lakóházának közművekkel való ellátottsága önmagában nézve nem kedvezőtlen, hiszen több mint háromnegyedük rendelkezik állandó melegvíz ellátással, illetve angol WC-vel. Mindazonáltal a válaszadók családjának életkörülményei feltehetően hátrányosabb anyagi helyzetükre visszavezethetően rosszabbak, mint a teljes népességé.

6 A kutatásunkban megkérdezett elítéltek családjainak anyagi helyzete összességében kedvezőtlenebb, mint a bűncselekmény miatt bíróság által el nem marasztalt fiataloké. Ennek jele az, hogy bizonyos tárgyakat (autó, számítógép) a népesség egészében jellemző szintnél kisebb arányban birtokolnak. A mindennapi élet fenntartását megkönnyítő háztartási gépekkel (hűtő), illetve szórakoztató elektronikai készülékekkel (Televízió) viszont az elítéltek családjai is más fiatalok családjához hasonló (igen magas) arányban rendelkeznek. A fiatalkorú elítélteket korosztályuk egészéhez képest az iskolarendszerből való kimaradás, illetve a tanórákról való indokolatlan távolmaradás jellemzi. A fiatalkorú elítéltek között ugyanis az iskolába járók aranya elmarad korosztályuk átlagától, a notórius iskolakerülőké viszont messze meghaladja azt. Az iskola nevelő funkciójának, illetve az iskolai közösségbe való integrálódásnak a hiánya nyilvánvalóan károsan hat szocializációjukra, csökkenti munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeiket, illetve mutathatja bizonyos a bűnözéstől visszatartó tényezők (elsősorban a családi ellenőrzés) hiányát is. A népességnél nagyobb arányban jellemzi a fiatalkorú elítélteket az iskolai kudarcélmények legsúlyosabbja az évismétlés, amelynek előfordulása a válaszadók több mint felét érintette. Az évismétlés és a válaszadó családjának anyagi helyzetét jellemző ismérvek közötti szignifikáns összefüggés alapján a kutatás alátámasztja azt a feltételezést, hogy az évismétlés sokszor az anyagi javak olyan mértékű hiányának jele, amely még az iskolai követelmények teljesítését is megnehezíti, egyúttal a reménytelenségből való kitörés eszközeként bűnözésre hajlamosít. A kutatásban válaszadó elítéltek között a magántanulók aránya jelentősen meghaladja a közoktatási átlagot. Igazolódott az a feltételezésünk is, hogy a vizsgált személyek között a magántanulói státusz az oktatási rendszerből való kivezetődés előszobája, ami igen kedvezőtlenül hat ki a továbbtanulás lehetőségére. A fiatalkorú elítéltek között az iskolával való konfliktus is igen gyakori, hiszen a válaszadók harmada iskolát váltott, amelynek okaként leggyakrabban a külső intézményi kényszert vagy javaslatot említik. Ezek körében az iskolai ajánlás vagy eltanácsolás magas aránya azt valószínűsíti, hogy az iskolaváltás és a bűnelkövetés mögött hasonló közös ok: a társadalmi beilleszkedés zavara állhat.

7 A munka világától való távolmaradás más fiatalok szüleihez képest sokkal komolyabban érinti a fiatalkorú elítéltek szüleit. A legsúlyosabb a válaszadók harmadát kitevő csoportnak a helyzete, ahol a családban egyik szülő sem dolgozik. A kutatási eredmények alátámasztották azt a magyarázatot, hogy a szülők munkaviszonyának hiánya nem közvetlenül, hanem a család anyagi helyzetén keresztül hathat ki kedvezőtlenül a gyermekek bűnelkövetésére, illetve azt az összefüggést is, hogy az eleve deprimált társadalmi státuszú személyek kisebb eséllyel kerülnek be a munka világába. A válaszadóknak lényegesen kisebb arányban van állandó baráti társasága, mint a bíróság által el nem marasztalt fiataloknak. Ez viszont olyan magyarázatot is alátámaszthat, hogy bizonyos elkövetők magukat magányosnak érezve, különböző laza csoportosulások között sodródva lépnek a bűnözés útjára. A válaszadók szabadidejüket a legtöbben tévénézéssel, zenehallgatással töltik, illetve a haverokkal lógnak, méghozzá mindhárom tevékenység tekintetében leggyakrabban heti négy órát vagy annál többet. Ehhez képest kisebb népszerűségnek örvend az újság és képregény olvasás, a lista vége felé elhelyezkedő könyvolvasásánál pedig még a házi feladat megírása is gyakoribb időtöltés. Ezek az adatok azonban nem térnek el olyan mértékben a nem elítéltekre vonatkozó önbevallásos felmérés adataihoz képest, hogy a szabadidő eltöltés bizonyos formáit vagy tevékenységre fordított időt kriminogén tényezőként értékelhessük. A válaszadók majdnem fele roma származásúnak tartja magát, amely aránya jelentősen meghaladja az etnikum a teljes hazai népesség hasonlóan fiatal korosztályán belüli arányát is. A válaszadók majdnem mindegyikének volt szexuális kapcsolata, ami magasabb a korosztályukban jellemző aránynál. A szexuális élet ilyen nagyarányú megkezdése tehát az elítéltek olyan személyiségvonásait (kockázatkeresés) is tükrözheti, ami a bűnözői aktivitásra is kihatással lehet. A rendszeres és nagymértékű alkohol, illetve az altatók (nyugtatók) fogyasztása elsősorban a szülők generációjában, addig a kábítószer használat a fiatalok között tekinthető legalábbis a válaszadók szerint gyakoribbnak. A fiatalkorúak magasabb arányban járnak pszichológushoz, mint családtagjaik, aminek oka éppúgy lehet a pszichés problémák nagyobb aránya, 7

8 mint az, hogy a szabadságvesztés (javítóintézeti nevelés, pártfogó felügyelet) körében találkoztak ezzel az ellátással. A válaszadóknak több mint kétharmada volt valamilyen vizsgált bűncselekmény vagy más cselekmény sértettje. A válaszadók kevesebb, mint fele lopás, negyede pedig testi sértés, illetve kiközösítés áldozatává vált. Ötödükkel szemben követtek el rablást, ehhez képest kevesebb, mint egy tizedük vált beavatási szertartás áldozatává. A vizsgált erőszakos cselekmények sértettjeinek aránya meghaladja a válaszadók felét. A kutatás adatai alapján bizonyos erőszakos bűncselekmények sértettjeinek aránya jóval magasabb az elítéltek között, mint a teljes fiatalkorú népességnél. A különbség hátterében tehát legalább részben a nemcsak bűnözéssel, hanem ezen belül erőszakkal is telített környezet állhat, ahol a szereposztás a bűncselekmény elkövetője és valamely erőszakos cselekmény áldozatává válás között gyakran csak a véletlen műve. Az erőszakos cselekmények összetétele a sértetti oldalon kedvezőtlen szerkezetet mutat, mivel a válaszadók körében az elszenvedett erőszak súlyosabb fajtáinak előfordulási aránya nagyobb, mint a fiatal népességen belül. A sértetté válás jellemző száma cselekménytípusonként eltérő, így rablás, testi sértés és beavatás esetén az egyszeres, míg faji alapú erőszak és kiközösítés esetén a háromszoros vagy annál is többszörös viktimizáció a jellemző. A kutatás alapján tehát nem lehetett igazolni azt a tételt, hogy a többszörös áldozattá válás általában véve az elítélt populáció jellegezettsége lenne. Amely esetekben ugyanis az elítéltek között jellemzően többszöri áldozattá válásról számoltak be (faji stb. erőszak vagy kiközösítés), ott ezt a cselekmény jellege megmagyarázza. A sértetté válás helye általában az iskola vagy a lakókörnyezet, illetve szórakozóhely, mégpedig olyan cselekményeknél is, mint a rablás vagy testi sértés. Egyedül a beavatás különbözik jellemző elkövetési helyében a többi cselekménytípustól, hiszen itt nyilvánvalóan magasabb a kollégium, diákotthon aránya. A támadó a beavatás és a kiközösítés kivételével általában idegen, de magas az iskolatársak, illetve a baráti társaság tagjainak aránya is. Igen kedvezőtlen tendencia a baráti kör tagja elleni cselekmények számottevő előfordulása olyan cselekményeknél (így rablásnál, illetve lopásnál), ahol ez nemcsak a társadalmi normákkal, hanem a betyárbecsülettel is ellentétes magatartást, így súlyosan anómiás állapotot jelez.

9 A családon belüli sértetté válásról viszont minden fajta cselekmény (így nemcsak rablás, hanem pl. testi sértés) esetén is igen alacsony arányban számoltak be a sértettek. A kutatás tehát itt is megerősítette azt a korábbi szakirodalmi álláspontot, hogy az önbevalláson alapuló kérdőívek érzékeny kérdések esetén nem feltétlenül képesek hasznosítható adatokat szolgáltatni. A válaszadóknak több mint kilenctizede volt valamilyen vizsgált erőszakos vagy nem erőszakos cselekmény észlelője. A válaszadók körülbelül fele számolt be arról, hogy más ellen irányuló testi sértésnek, lopásnak, illetve rablásnak valamint faji stb. alapú erőszaknak volt szemtanúja. Igen magas, a négyötödöt megközelítő az aránya azoknak, akik az iskolában szemtanúként tapasztaltak kiközösítést, ennél kisebb azoké, akik a baráti körben. A vizsgált cselekményeket a válaszadók jellemzően háromszor vagy többször észlelték, mégpedig cselekménytípusonként nem igazán eltérő arányban. Az észlelés helye általában az iskola vagy a lakókörnyezet, kivéve a beavatást, ahol az iskola mellett magasabb arányban van jelen a kollégium (diákotthon), a lakókörnyezeté pedig alacsonyabb. A támadók és az áldozatok a beavatás és a kiközösítés kivételével általában idegenek, de magas az iskolatárs, illetve a baráti társaság tagjainak aránya is, mégpedig nemcsak a testi sértés, hanem a lopás és rablás és faji erőszak esetén is. Az adatok tehát az iskolai környezet és a baráti társaság komoly kriminális fertőzöttségére engednek következtetni, ami önmagában igen kedvezőtlen tünet. Az adatok az észlelés tekintetében is megerősítik a baráti társaság tagja ellen irányuló lopás számottevő előfordulását. A sértettek és észlelők aránya leginkább azon bűncselekményeknél és más cselekményeknél tér el, ahol megjelenik az erőszak. Az eltérés feltételezésünk szerint gyakran azt tükrözi, hogy a válaszadó fiatalok az erőszakos cselekmény áldozatává válást titkolni való gyengeségnek, míg a lopás sértettjévé válást kivédhetetlen sorscsapásnak tartják. A válaszadók háromnegyede bevallása szerint elkövetett már valamilyen vizsgált cselekményt, így rongálást, lopást, betöréses lopást, viselt már fegyvert, verekedett csoportosan, rabolt vagy okozott testi sértést. A válaszadók körében leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a csoportos verekedés, amelyben a válaszadók majdnem fele vett már részt. A válasz- 9

10 adók több mint harmada követett már el bevallása szerint rongálást, illetve lopást, egynegyedük betöréses lopást, míg egyharmaduk hordott fegyvert és egytizedük testi sértést vagy rablást. A bevallott bűncselekmények jellemző belépési életkora eltérő, így annak mediánja rongálás és lopás esetén 14 év, betöréses lopásnál, illetve fegyverviselésnél és csoportos verekedésnél 15 év, míg rablásnál és testi sértésnél 16 év. Szépen tükröződik tehát azon szakirodalomban megismert összefüggés, hogy a fiatalok elsőként nem személy elleni erőszakos bűncselekményeket követnek el, majd ezt követi a személy elleni erőszakos bűncselekmények megvalósítása. A csoportos verekedés mellett a rongálás és (betöréses) lopás tipikusan társas tevékenység, de a társas elkövetés aránya nem azonos, hiszen az előbbinél háromnegyed, míg az utóbbiaknál kétharmad. A rablás is jellemzően társas tevékenység, de e bűncselekmény esetén igen magas az egyedüli elkövetések aránya is. A bevallott bűncselekmények közül egyedül a fegyverviselés és a testi sértés tipikusan magányos tevékenység, amit a válaszadók körülbelül kétharmada egyedül követett el. A bevallott bűncselekmények jelentősen eltérnek abban a tekintetben, hogy milyen magas az adott cselekménynél a látencia. A fegyverviselés, a lopás, illetve a rongálás esetén a cselekmény elkövetője az esetek felében nem derül ki, csoportos verekedésnél és testi sértésnél azok harmadában, míg a rablás esetén csak ötödében. A bűncselekmények jelentősen különböznek abban, hogy a cselekmény elkövetése előtt a válaszadók milyen arányban fogyasztottak alkoholt. A rongálást megelőzően az elkövetők majdnem fele fogyasztott alkoholt, míg testi sértés esetén harmada, rablás esetén pedig negyede, a betöréses lopásnál és csoportos verekedésnél ötöde, míg lopásnál tizede. Látható, hogy az alkohol fogyasztásának aránya erős korrelációt mutat az elkövetett bűncselekmény erőszakos jellegével. Érdekes még annak kiemelése, hogy az alkoholfogyasztás a rongálás (azaz tipikusan öncélú dolog elleni erőszak) elkövetésével erősebb összefüggést mutat, mint a személy elleni erőszakkal vagy a dolog elleni erőszak más fajtáival. A bevallott bűncselekmények abban is jelentős mértékben különböznek, hogy a cselekmény elkövetése előtt a válaszadók milyen arányban fogyasztottak drogot. A drogfogyasztás jellemzi rablás elkövetőinek ötödét, míg a testi sértés és a betöréses lopásnál az elkövetők több mint egy tizedét, rongá- 10

11 lás és lopás esetén viszont csak kevesebb mint egy tizedét. A kábítószerek fogyasztásának aránya is erős korrelációt mutat tehát az elkövetett bűncselekmény erőszakos jellegével, és különösen magas a rablás esetén. Módszertanilag a későbbi kutatások számára is érdekes összefüggés, hogy egy kutatásban önbevallás alapján nyert adatok igazán jól egymással, nem pedig a hivatalos adatbázisok tartalmával keresztezhetők. Így az elítélés alapjául szolgáló erőszakos cselekményekre nézve egyetlen eset kivételével nem mutatható ki szignifikáns összefüggés azzal, hogy a válaszadó valamely vizsgált (erőszakos, családon belüli erőszakos) cselekmény áldozata volt. Ezen egyetlen esetben is egyébként a cselekmények erőszakos jellegének megállapítása részben önbevalláson alapult, és csak elkövetésük ténye eredt hivatalos adatbázisból. Ezzel szemben sokkal nagyobb számban sikerült szignifikáns összefüggést kimutatni az erőszakos cselekmények sértettjévé válással, ha az erőszakosnak minősülő bűncselekmények elkövetését (így jellegét is) a válaszadók önbevallása alapján állapítjuk meg. A kutatás alapján az önbevallásuk szerint testi sértést vagy csoportos verekedést elkövetők között nagyobb arányban vannak azok, akik valamilyen vizsgált cselekmény (ezen belül az erőszakos cselekmény) áldozatává váltak. Míg azonban a testi sértés elkövetése a nem erőszakos bűncselekmények (azaz a lopás) áldozatává válással is szignifikáns összefüggést mutat, addig a csoportos verekedésnél ilyen kapcsolat csak az erőszakos bűncselekmények (ezek között pl. a testi sértés) áldozatává válással mutatható ki. Ugyanakkor a testi sértés tekintetében is attól függően eltérő erősségű az összefüggés, hogy az elkövető lopás vagy erőszakos személy elleni bűncselekmény áldozatává vált. A kutatás adatai alapján nem lehet eldönteni, hogy a két tényező közötti összefüggés létrejöttében mekkora szerepe van a kauzális kapcsolatnak, azaz a trauma gátlásokat feloldó erejének vagy fordítva éppen annak, hogy az elkövető az erőszakos bűncselekmény elkövetésére tekintettel vagy azzal egyidejűleg viktimizálódik. Az sem határozható meg, hogy miként alakítják az összefüggést olyan közös okozó tényezők (pl. kockázat- vagy egyenesen konfliktuskereső személyiség), amelyek a sértetti és az áldozati minőségre egyaránt kihatnak. A magyarázatok erejének meghatározása csak egy további kvantitatív vagy kvalitatív felmérés kiértékelésének feladata lehet, amelyben a felveendő adatok körét jelenlegi kutatásunk eredményeire támaszkodva dolgozzuk ki. 11

12 A kis elemszám miatt nem sikerült összefüggést találni (sem cáfolni) abban a tekintetben, hogy szignifikánsan nagyobb (kisebb) arányban követnének el erőszakos bűncselekményt a családon belüli erőszak áldozatai. Az önbevallás alapján különböző vizsgált erőszakos bűncselekmények elkövetői között szignifikánsan nagyobb a vizsgált (erőszakos) cselekmények észlelőinek aránya, mint az összes válaszadó között. A szignifikáns összefüggések tekintetében megfelelően utalunk a sértetti minőség kapcsán tett megállapításainkra. Sőt az erőszakos cselekmény elkövetése olyan esetekben is szignifikáns kapcsolatban van a vizsgált cselekmények észlelésével, amikor annak sértettjévé válással nem. A válaszadók összességéhez képest az erőszakos bűncselekmények elkövetői között nagyobb a férfiak aránya, de kisebb arányban rendelkeznek velük együtt élő testvérrel. Jellemző rájuk, hogy nagyobb arányban élnek szexuális életet náluk idősebb személyekkel, illetve fogyasztanak rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt, illetve használnak drogot. Nagyobb arányban szednek altatót és nyugtatót, illetve járnak pszichológushoz. Magasabb köztük azok aránya is, akik heti több órát sportolnak. Az erőszakos elkövetés és a fenti bűnözésre hajlamosító vagy attól viszszatartó tényezők összefüggésének sokféle egymással is összeférő magyarázata lehet. Oksági jellegű magyarázat, hogy a saját vagy családtagok, barátok alkohol- vagy drogfogyasztása bizonyos mértékben növelheti az erőszakos bűncselekmény elkövetésének valószínűségét. Máskor a feltételezhető oksági összefüggés iránya nem határozható meg egyértelműen, hiszen a pszichológushoz járás e körben magasabb arányának lehet oka, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői több esetben rendelkeznek pszichés zavarokkal, de az is, hogy éppen az erőszakos bűncselekmény elkövetésére tekintettel kapnak másoknál gyakrabban a büntető igazságszolgáltatás keretében pszichológusi segítséget. Természetesen bármely esetben bizonyos mértékben a tényezők korrelációját valamely harmadik tényező kihatása is előidézheti, hiszen lehet, hogy pl. bizonyos lelki defektusoknak az alkoholizmus kialakulásában és az erőszakos bűncselekmény elkövetésében egyaránt szerepük van. 12

13 1.2 Következtetések és javaslatok Noha pilot study jellegű kutatásunk célja elsősorban az volt, hogy a helyzet leírásával és értékelésével előkészítse további, a témakört érintő kutatások megtervezését, az eredmények és azok elemzése alapján már bizonyos, a fiatalkori bűnözés megelőzésére vonatkozó javaslatok körvonalazhatók. Ezek közül a legfontosabbak a következők: A bűncselekmények megelőzése végett is erősíteni kell azokat az állami intézményeket, valamint támogatni kell azokat az egyházi és civil szervezeteket, amelyek szakértő segítséget biztosítanak a család felbomlásakor bekövetkező krízishelyzetekben. Az általános társadalompolitikai program kialakításánál szükséges annak hangsúlyozása és figyelembevétele, hogy a munkahelyteremtés komoly bűnmegelőzési hatással bírhat a fiatalkorúak és szüleik korosztálya tekintetében is. A bűnmegelőzés szempontjából is kedvező hatású a társadalmi kötődés erősítése, ebben különös szerepet játszik az iskolarendszer átalakítása, beleértve a kényszerű magántanulók számának csökkentését. Komplex programokat kell kidolgozni arra, hogy az erőszakot kiszorítsák azokról a területekről, így elsősorban az iskolákból és a szórakozóhelyekről, amelyek a fiatalok életvitelében központi jelentőségűek. További (elsősorban mélyinterjúkon alapuló) kutatások szükségesek a családon belüli erőszak és a fiatalkorú bűnelkövetés közötti összefüggések feltárására. Szintén további kutatások szükségesek egyrészt a kisebbségi önbesorolás, a társadalmi szegregáció és a bűnözés kapcsolatának feltérképezéséhez; másrészt a pszichoaktív szerek fogyasztásának az elkövetővé és áldozattá válásban betöltött szerepének a feltárásához. 13

14 2 Bevezetés Magyarországon a rendszerváltás óta csak nagyon kevés empirikus kutatás foglalkozott a fiatalkorú elkövetőkkel. Az OKRI 2004-ben lefolytatott a Fiatalkorú elkövetők gyermekkora az elkövetővé válás előzményei c. kutatása, valamint a 2008-ban lefolytatott Látens fiatalkori devianciák c. kutatása egyaránt jelezte, hogy a fiatalkori bűnözés sajátosságainak megismeréséhez további felmérések szükségesek. Jelen kutatásunk célja a fiatalkori bűnözés egy részaspektusának vizsgálatával annak elemzése volt, hogy a magyar fiatalkorú elkövetők esetében kimutatható-e az áldozati és az elkövetői minőség összekapcsolódása és amennyiben igen, milyen jellemzői vannak ennek az összefüggésnek. Kutatásunk tehát a fiatalkori bűnözés ismertté vált részére vonatkozott, de a kutatás kérdései nemcsak az elkövetővé és áldozattá válás jellemzőit kívánták feltárni, hanem a fiatalkorú elítéltek családi hátterét, iskolai előmenetelét és azokat az egyéb tényezőket, amelyek a szakirodalom alapján tipikusan közrehatnak abban, hogy valaki bűncselekmény elkövetőjévé és/vagy áldozatává váljon. Kutatásunk pilot study jellegű. Célunk tehát elsősorban az volt, hogy a helyzet leírásával és értékelésével előkészítse további, a témakört érintő kutatások megtervezését. A vizsgálódás tehát döntően leíró jellegű, azaz fókuszában a fennálló helyzet rögzítése, további kutatási területek megállapítása, a keletkezett adatok hasznosítási lépéseinek megfogalmazása állt. Ennek során azonban olyan összefüggések is napvilágra kerültek, illetőleg olyan mélységű elemzés is szükségessé vált, aminek az alapján már bizonyos, a fiatalkori bűnözés megelőzésére vonatkozó javaslatok is körvonalazhatók. Ezek közül a legfontosabbakat a tanulmány összefoglalója tartalmazza. A kutatásban alkalmazott kérdések (a kérdőív a kutatási jelentés melléklete) négy csoportba oszthatóak. Az első csoportba tartozó kérdések annak megállapítását szolgálták, hogy a vizsgált személy mennyiben volt bűncselekmény (ezen belül és különösen erőszakos bűncselekmény) vagy más erőszak áldozata. A második csoportba tartozó kérdések azt mérték, hogy a vizsgált személy mennyiben volt erőszak vagy erőszakos bűncselekmény észlelője. A harmadik csoportba tartozó kérdések az egyéb, a bűnelkövetővé és az áldozattá válás szempontjából lényeges tényezőket kívánták feltérképezni. Az elszenvedett erőszak hatásmechanizmusa ugyanis 14

15 nem vizsgálható elszigetelten, hanem csak más kriminogén tényezőkkel együtthatásában (Baron and Hartnagel 1998, 167). A negyedik csoportba tartozó kérdések a vizsgált személy által elkövetett, nem feltétlenül csak az elítéléséhez vezető bűncselekmény jellemzőit kívánták leírni. A kutatás alapvető és a szakirodalomban (pl. Falshaw 2005) is általában osztott hipotézise az volt, hogy az áldozatává válás növeli annak esélyét, hogy valaki bűncselekmény elkövetőjévé váljon. A kérdőív tartalmilag, de terjedelmileg is leghangsúlyosabb feladata ezért azon adatok összegyűjtése volt, amelyek a vizsgált személy által elszenvedett erőszak részleteire vonatkoznak. A szakirodalom szerint ugyanis pl. az elszenvedett erőszak típusa fontos faktor a későbbi bűncselekmény jellegének kialakulásánál. A fizikai bántalmazás áldozatai inkább követnek el élet és testi épség elleni erőszakos bűncselekményeket (Dutton and Hart 1992). A kérdőív külön vizsgálta, hogy a vizsgált személy vált-e kortárs, rablási, vagy családon belüli erőszak áldozatává ( B kérdőív 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13. kérdés). A korábbi kutatások eredményeire tekintettel a kutatás fő hipotézise feltételezte, hogy fontos összefüggés van fiatalkorúaknál a családon belül elszenvedett erőszak és a később tanúsított bűnöző magatartás között (Baron and Hartnagel 1998, 172., Elliot 1994, Siegal and Senna 1994, Fagan and Wexler 1987, Hartstone and Hansen 1984). A kérdőív ezért részletesen mérte a családon belüli erőszak különböző formáinak előfordulását ( B kérdőív 1, 3, 5, 7. kérdések megfelelő alpontjai). Közismert, hogy a fiatalok egyre korábban kezdenek nemi életet és bizonyos a kutatás szempontjából lényeges népcsoportoknál (romák) nem ritka ilyen életkorban sem az állandósuló partnerkapcsolat, illetve a házasság. A családon belüli erőszakra tehát nemcsak a gyermekkori élményként, hanem attól elkülönítve, a jelenre tekintettel is rá kellett kérdezni ( B kérdőív kérdés). A szakirodalom szerint a kortárs erőszak szubkultúrája is lényeges kriminogén és viktimizációs tényezőként jelentkezik (Baron and Hartnagel 1998, 172.). A kutatás részletesen mérte azon erőszakos cselekmények jellemzőt, amelyek baráti csoporton belüli, illetve a rivális csoportok közötti konfliktusok során fordulnak elő. A kutatás a vizsgált csoport jellemezőire tekintettel különösen nagy hangsúlyt helyezett a zárt intézményeken (pl. nevelőintézeten, családotthonon) belüli erőszakra. 15

16 A szakirodalom szerint a többszörös áldozattá válás jelentékenyen növeli a későbbi elkövetővé válás esélyét (Boswell 1995). Különösen nagy a nyomatéka annak, ha az egyes cselekményeket más-más személy valósította meg (Hamilton, Falshaw and Browne 2002). A kutatás erre tekintettel minden fentebb felsorolt típusú de különösen a családon belüli erőszak esetén részletesen vizsgálta az áldozattá válás olyan jellemzőit, mint pl. a bántalmazás gyakorisága, illetve, hogy a több erőszakos cselekmény azonos vagy különböző személy(ek)től származik ( B kérdőív 1, 3, 5, 7. kérdések megfelelő alpontjai). A szakirodalomban a szociális tanuláselmélet (pl. Bandura 1973, Bandura 1977) alapján elfogadott tétel, hogy az erőszak észlelelése is erőszakot szül (Rosado ). Különösen érvényesül ez az összefüggés a családon belüli erőszaknál, ahol a gyermekek ebben a vonatkozásban is példát vesznek szüleikről (Fagan Jones 1984, Farrington 1978), így az erőszak családon belüli látványa később náluk is újabb családon belüli erőszak elkövetésében manifesztálódik. A kutatás kérdései közül a második csoportba tartozó kérédések ezért részletes adatokat gyűjtöttek arról, hogy a vizsgált személy milyen kontextusban és milyen gyakran látott erőszakot családjában, baráti körében, az iskolában, a zárt intézetben stb ( B kérdőív 2, 4, 6, 8, 10. kérdések megfelelő alpontjai). A kutatás - ugyan az erőszakhoz képest kisebb részletességgel azt is feltérképezte, hogy milyen más tényezők (életkor, nem, etnikai helyzet, szegénység, elhanyagolás, szétesett családi viszonyok, szülői kontroll hiánya stb.) hathattak közre a bűncselekmény elkövetésében. A lehetséges faktorok nagy (szinte végtelen) száma miatt, különösen a következő a bűnözésre hajlamosító vagy attól visszatartó tényezőkre voltunk tekintettel: A szakirodalomban széles körben elismert, hogy a szegénység, különösen alulképzettség, munkanélküliség növeli a bűnelkövetés, de a viktimizáció esélyét is (Messner and Tardiff 1986, Blau and Blau 1982). Erre tekintettel a felmérés számos olyan kérdést tartalmazott, amellyel a vizsgált személy társadalmi státuszát, anyagi helyzetét tudtuk megragadni, különös tekintettel a lakókörnyezetére, foglalkozására, jövedelmére (pl. A kérdőív 9., kérdés). A szakirodalomban elismert, hogy az alkohol- és a drogfogyasztás nagy mértékben növeli a kockázatát annak, hogy az illető bűncselekmény áldozata lesz (Baron and Hartnagel 1998, 172.), illetve általánosan elismert annak kriminogén hatása, különösen az erőszakos bűncselekmények vonatkozásában (Fagan 1990, Hartstone and Hansen 1984). 16

17 A szoros családi kötelék és a szülői kontroll csökkenti, az ellenőrzés hiánya viszont növeli annak esélyét, hogy a fiatalkorú bűnöző társaságba keveredjen, vagy áldozattá váljon (Cohen, Kleugel and Land 1981, Hindenlang, Gottferdson and Garofalo 1978). A felmérés erre tekintettel számos olyan kérdést tartalmazott, amely a család struktúrájára, a vizsgált személy ahhoz fűződő viszonyára kérdezett rá (vö. A kérdőív 3-7. kérdések). Az itt nyert adatokból elsősorban a család által gyakorolt társadalmi kontroll és a fiatalkori bűnözés közötti összefüggésekre vonhattunk le következtetéseket. A szakirodalom szerint az otthonról való megszökés növeli mind a viktimizáció, mind a megélhetési vagy konfliktusos bűncselekmény elkövetésének esélyét (Cohen, Kleugel and Land 1981, Hindenlang, Gottferdson and Garofalo 1978). Mások (Fagan, Piper and Cheng 1987) szerint viszont bizonyos védelmet is jelent az esetlegesen meglévő családon belüli erőszak ellen. A kutatás erre tekintettel igyekezett feltérképezni, hogy a vizsgált személy csavargó vagy hajléktalan volt-e a bűncselekmény elkövetése, illetve az erőszak különböző fajtáinak áldozatává válás idején (vö. A kérdőív 9. kérdés). Számos szerző szerint a nemek között nemcsak a bűnözési hajlandóság tekintetében, hanem az erőszakra adott válasz tekintetében is különbség van. A nők a kutatások szerint sokkal inkább önkárosításba, mint külső erőszakba menekülnek, ha bántalmazzák őket (Friedrich 1988, Summit 1983). Mások szerint viszont nők esetén az elszenvedett erőszak sokkal nagyobb eséllyel eredményez későbbi bűnelkövetést, mint a férfiak esetén (Widom 1991). A kutatás során ezért célunk volt a nemek és a fiatalkori bűnelkövetés közötti kapcsolat vizsgálata. A szakirodalom nagy hangsúlyt fektet annak kimunkálására, hogy az előzetesen elszenvedett erőszak hatása a később elkövetett bűncselekmény mely konkrétabb jellegzetességeiben tükröződik. Így pl. egyes kutatások szerint más faktorok dominálnak a rablás, mint a tömegverekedés résztvevői esetén (Baron és Hartnagel 1998), illetve más faktorok hatnak közre a szexuális visszaélés és a verekedés esetén (Bagley, Wood and Young, 1994; Ford and Linney, 1995, Dutton and Hart, 1992). A felmérés meghatározott kérdéseinek célja tehát a vizsgált személy által elkövetett bűncselekmény részleteinek feltérképezése volt, így külön gyűjtöttünk adatokat abban a vonatkozásban, hogy a deliktum vagyon elleni bűncselekmény, erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, családon belüli erőszak, kortárs csoporton belüli erőszak, utcai verekedés, rongálás stb. ( B kérdőív kérdések megfelelő alpontjai). 17

18 18 3 A kutatás menete 3.1 Az adatfelvétel eszköze és módja A kvantitatív adatfelvételt kérdőívvel végeztük el. A kérdőívet a kutatás fentebb kifejtett céljaira, valamint a nemzetközi kutatások eredményei által nyújtott elemzési lehetőségekre tekintettel dolgoztuk ki. Ennek megfelelően a kutatás kérdőíve a következő kérdésköröket tartalmazta: A. Célváltozók: i. A fiatalkorú elítélt maga is (erőszakos, illetve nem erőszakos) bűncselekmény áldozata volt. ii. Az erőszakos bűncselekmény miatt elítélt fiatalkorú maga is (erőszakos, illetve nem erőszakos) bűncselekmény áldozata volt. B. Háttérváltozók: i. Egyéni szocio-ökonómiai változók (a fiatalkorú elítélt társadalmi státusza, neme, életkora, iskolai végzettsége). ii. A bűncselekmény elkövetése helyének bűnözési fertőzöttsége. Az alkalmazott kérdések és skálák kiválasztása során kiemelten fontos az adatok összehasonlíthatósága, ezért többségében olyan a nemzetközi szakirodalomban is ismert és sikerrel alkalmazott skálákat használtunk, amelyek lehetővé teszik a mért értékekből országos szintű megállapítások levonását. A kvantitatív adatfelvételt kérdezőbiztosok bevonásával, személyes megkereséssel végeztük. Az adatgyűjtés ún. kombinált technikával történt, amelynek során a szocio-ökonomiai háttérváltozók felvétele face to face technikával zajlott ( A kérdőív), a kutatás célváltozóit képező érzékeny/különleges adatokra (1992. évi LXIII törvény pontja) vonatkozó kérdések pedig egy külön kérdőívben szerepeltek, amelyet önkitöltős módszerrel válaszoltak meg a megkérdezettek ( B kérdőív). Az adatfelvételben egyetemisták és pártfogó felügyelők működtek közre kérdezőbiztosként. Az adatfelvételre pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú elítélt esetében a pártfogói irodában vagy a fiatalkorú lakóhelyén, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú esetében a büntetés-végrehajtási intézetben, javító intézeti nevelésre ítéltek esetében pedig a javító intézetben személyes megkereséssel került sor. A terepmunka során a kérdezőbiztosok legalább háromszor kötelesek voltak felkeresni egy címet, vagyis kétszer kellett visszamenniük, ha feltételezhető volt, hogy a listán szereplő személy alkalmas a válaszadásra (elérhető). A mintaveszteség pótlására a mintával

19 azonos elvek szerint választott, az egyes rétegkategóriák mentén a főmintához illesztett pótmintát alkalmaztunk. A kérdezőbiztosok az általános felkészítésen túl részt vettek a speciális populáció eléréséből adódó külön felkészítésen is. A kvantitatív adatok felvétele április 1. és június 30. között zajlott. Tekintettel arra, hogy a részvételi hajlandóságot, valamint a kérdőív megbízhatóságát befolyásolja a kérdezés időtartama, egy kérdőív hosszát 35 percben határoztuk meg. A teljes körű listák kezelése, a kiválasztott személyek felkeresése, illetve a körükben végzett adatgyűjtés a személyes adatok védelme szempontjából érzékeny terület, különösen a vizsgálat célcsoportjára tekintettel. Ezért a mintaválasztás és az adatfelvétel metodológiai hátterének kidolgozása során arra törekedtünk, hogy előbbiek eleget tegyenek az adatok megbízható gyűjtésével kapcsolatos követelmények mellett az adatvédelmi elvárásoknak is. A kutatás során az egyes alminták esetében a következők szerint biztosítottuk a megkérdezett fiatalok személyes adatainak védelmét. a. A teljes körű lista összeállítása során technikai kóddal ellátott azonosítási információt a kutatók számára nem tartalmazó listából történt a mintaválasztás. Az így kiválasztott személyek azonosítására csak az adatok kezelésére jogosult intézményeknek (pártfogóknak, büntetés-végrehajtási intézeteknek, illetve a javítóintézeteknek) volt lehetősége. b. A kiválasztott személyek elérhetőségi adatai csak azután kerültek a kutatók birtokába, miután az adatkezelő intézmények a kiválasztott fiataloktól és szüleiktől (ennek hiányában nevelőszüleitől, ill. gyámjától) erre engedélyt kértek és kaptak. c. A kiválasztottak számára a válaszadás önkéntességét biztosítottuk. A kutatásban résztvevő kérdezőbiztosok nyilatkoztatták a felkeresett fiatalokat arról, hogy vállalják-e a kutatásban való részvételt, biztosítva minden résztvevő számára a részvétel, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadás elutasításának lehetőségét. A felvett kérdőívek névtelenek, nem kerültek összepárosításra a felkeresést lehetővé tevő információkkal, és semmi olyan információt nem tartalmaznak, amellyel azonosítani lehet a megkérdezetteket. 19

20 3.2 A kiválasztott minta, és a mintaválasztás menetének leírása A vizsgálat célpopulációját a 2007-ben Magyarországon jogerősen elítéltélt fiatalkorúak képezték, akik büntetésüket büntetés-végrehajtási intézetben töltik, akikkel szemben javítóintézeti nevelést alkalmaztak, illetve feltételes szabadságra bocsátásra, felfüggesztett szabadságvesztésre, próbára bocsátásra, illetve a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás esetére tekintettel pártfogó felügyelet alatt állnak. Nem tartoznak a mintakeretbe azok, akiket 2007-ben pénzbüntetésre ítéltek, illetve akikkel szemben a bíróság vagy az ügyész megrovást alkalmazott, mivel az ő elérésük a rendelkezésre álló adatbázisok segítségével nem lett volna megoldható. Nem tartoznak továbbá a mintakeretbe azok a fiatalkorú elkövetők sem, akikkel szemben a vádemelést elhalasztották, mivel ezen elkövetők büntetőjogi felelősségét bíróság nem állapította meg, így azok az elítéltekkel egy csoportba nem sorolhatók. A mintakeretbe tartozó elmarasztaltak adatbázisát a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztálya bocsátotta rendelkezésünkre. A 2007-ben elítélt, a mintakeretbe tartozó fiatalkorúak száma, azaz a kutatás keretébe tartozó populáció nagysága 6213 fő volt. Az adatfelvételt a kutatás hipotézisében szereplő összehasonlító populációkra (erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, illetve nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt), valamint az adatok azonos megbízhatósági intervallumának biztosítására tekintettel az alapsokaság 10%-os mintáján végeztük el, ami a kvantitatív adatfelvétellel elérni tervezett személyek 621 fős mintáját jelentette. A kvantitatív adatfelvétel mintájának kiválasztása a kutatás céljainak elkövetett bűncselekmény erőszakos/nem erőszakos volta, területi és nemi különbségek megfelelően rétegzett véletlen mintavétellel történt. A rétegzés célja az alminta homogenitásának növelése volt. Az adatfelvétel mintájának kiválasztása a kutatás céljainak megfelelően rétegzett véletlen mintavétellel történt, amelynek során rétegzési szempontként az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellege, az elítélt neme és az elítélés helyét kifejező kategoriális változó szerepelt. A bűncselekmény jellege alapján kettő (erőszakos/nem erőszakos), a bíróság székhelye alapján kettő (Budapest-vidék), a nem szerint kettő (fiú/lány) kategóriába soroltuk a fiatalkorúakat. Ennek következtében összesen 8 réteget hoztunk létre. (A mintakeretbe tartozó fiatalkorúak eloszlását lásd az 1. táblázatban.) 20

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott

Részletesebben

A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok

A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok A gyermek-és fiatalkorú elkövetőre, illtetve áldozatra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályok (A gyermek-és fiatalkorú bűnelkövetőkre, illetve sértettekre vonatkozó büntetőjogi szabályok,

Részletesebben

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv -

Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv - Nevelőszülőnek jelentkezők 2010 - kutatási terv - Kutatási célunk, hogy képet kapjunk arról: mi jellemzi azokat az embereket, akik nevelőszülőnek jelentkeznek az egyes nevelőszülői hálózatoknál. Egy olyan

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén Oktatás, gyermeknevelés: A kérdőívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fő a mintában résztvevő kétszázegy gyermekes család 42%-a jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat.

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL. A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL A Gyermek-központú Igazságszolgáltatás Bírósági Koncepciója 2012. Gyermekközpontú Bíróság 2 2011. február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére

Részletesebben

2008 A kérdőív. bíróság által elmarasztalt fiatalkorúak vizsgálata. sorszám A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! Kérdező neve:

2008 A kérdőív. bíróság által elmarasztalt fiatalkorúak vizsgálata. sorszám A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! Kérdező neve: A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! bíróság által elmarasztalt fiatalkorúak vizsgálata 008 A kérdőív sorszám Kérdező neve: Kérdezés kezdete: 009. hónap nap.óra.perc Ennek a kérdőívnek a kitöltésével Ön egy tudományos

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

MIÉRT NEM VÁLASZOLUNK?

MIÉRT NEM VÁLASZOLUNK? MIÉRT VÁLASZOLUNK? TENDENCIÁK ÉS TÉNYEZŐK A KSH EGYIK LAKOSSÁGI FELVÉTELÉNEK TÜKRÉBEN HORVÁTH BEÁTA KSH beata.horvath@ksh.hu ÁTTEKINTŐ ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉS MILYENEK VAGYUNK MI

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT?

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Idézet "A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

Diplomás kutatás 2010. Módszertani leírás

Diplomás kutatás 2010. Módszertani leírás Diplomás kutatás 2010 Módszertani leírás A kutatás alapsokasága Vizsgálati populáció: államilag elismert felsőoktatási intézmények alapképzésben, kiegészítő alapképzésben és diplomás képzésben (minden

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

A büntethetőségi korhatár szabályozása

A büntethetőségi korhatár szabályozása A büntethetőségi korhatár szabályozása Korábbi szabályozások Tradicionális magyar büntetőjog a fiúknál 14 évben, a lányoknál 12 évben húzta meg a határt; 1819-ben már a gyermekeket az értelem hiányára

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2014/14 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok /14 Ózdi A ben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése Polonyi Gábor MTA TK Budapest Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET A FEHÉR GYŰRŰ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Komplex szakmai program megvalósítása az áldozattá válás jegyében a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület által című, TÁMOP 5.6.1. C 11/1. számú Az áldozattá válás megelőzése,

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban IT Kockázatkezelési konferencia 2007.09.19. Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán 1 A Működési Kockázatkezelés eszköztára Historikus adatok gyűjtése és mennyiségi

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben