A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011"

Átírás

1 Elegyek, ldatk A bemutatót összeállíttta: Fgarasi József, Petrik ajs SZKI, 20

2 Elegyek fgalma Elegyek az lyan hmgén, többkmpnensű rendszerek, amelyekben az alktórészek arányát tetszőlegesen váltztathatjuk anélkül, hgy közben új fázis keletkezne vagy tűnne el. Az elegyeket két csprtra szthatjuk: ideális elegyek és reális elegyek Az ideális elegyek képződése srán a kmpnensek elegyedése srán nem következik be: térfgatváltzás, vagyis az elegy térfgata = a kmpnensek térfgatainak összegével) kémiai reakció felmelegedés vagy lehűlés (feltéve hgy a kmpnensek azns hőmérsékletűek) az alktórészek tetszőleges arányban váltztathatók Ideális elegyeket lyan anyagk alktnak egymással, amelyek mlekulái között a kölcsönhatásk nem különböznek számttevően az egyes kmpnensek azns mlekulái közötti kölcsönhatásktól. Pl. közel ideális elegyek a gázelegyek, vagy a benzl-tlul, vagy a hexán-heptán elegy. Ha fenti feltételek nem teljesülnek, akkr reális elegyről beszélünk. 2

3 Az elegyek összetételének megadása Az elegy alktóinak mennyiségi visznyait az összetétellel jellemezzük.. Százaléks összetételek Tömegszázalék Jele: w Értelmezése: 00 g elegyben (ldatban) hány gramm van az egyik összetevőből. Másképpen: az egyik összetevő tömege és az összes tömeg hányadsának a 00-szrsa w m m m m % Példa: Hány gramm ldtt anyag van 350 g ldatban w = 25%-s ldatban? m(ldtt anyag) = 350 0,25 = 87,5 g Térfgat-százalék Jele: j Értelmezése: 00 m 3 elegyben (ldatban) hány m 3 van az egyik összetevőből. Másképpen: az egyik összetevő térfgata és az teljes térfgat hányadsának a 00-szrsa j 00% (elegy) Példa: 80 cm 3 alkhlt 500 cm 3 térfgatra hígítunk vízzel. Hány térfgat-százalék alkhlt tartalmaz az elegy? (alkhl) = 00 = 36%

4 2. Tömegkncentráció Jelentése a nevéből is lelvasható, megmutatja, hgy dm 3 ldatban hány g ldtt anyag található. A tömegkncentráció az ldtt anyag tömegének és az ldat térfgatának a hányadsa. Jele: ρ B, mértékegysége: g/ dm 3, illetve g/liter. m B Példa: 750 cm 3 ldatban 25 g sót ldttunk. Ekkr a tömegkncentráció: B m 25 g 0,75 dm 3 33,33 g dm 3 4

5 3. Anyagmennyiség-kncentráció A kémiai anyagmennyiség mértékegysége az SI-mértékrendszerben a mól. Kézenfekvő, hgy az ldtt anyag mennyiségét mólban adjuk meg, míg az ldatt térfgategységben mérjük. Így jutunk az anyagmennyiség-kncentrációhz. Megmutatja, hgy dm 3 ldatban hány mól ldtt anyag található. Az anyagmennyiségkncentráció az ldtt anyag anyagmennyiségének és az ldat térfgatának a hányadsa. Jele: c, mértékegysége: ml/ dm 3. c n Példa: 750 cm 3 ldatban 25 g NaCl-t ldttunk. Ekkr az anyagmennyiség-kncentráció számítása: m( NaCl) Az ldtt NaCl anyagmennyisége: c n 0,427 ml 3 0,75 dm n M( NaCl) 0,5698 ml 3 dm 25 58,5 0,427 ml 5

6 4. Móltört Az elegy (ldat) egyik összetevőjének anyagmennyiségét visznyítjuk az elegy anyagmennyiségéhez. x n n n 2... Példa: Mekkra a móltörtje a w = 46,0%-s NaNO 3 ldatban a NaNO 3 -nak és a víznek? A w = 46%-s NaNO 3 46 g NaNO 3 -ból és 54 g vízből áll X(NaNO 85 3 ) 0,53 X(H 8 2 O) 0, Természetesen az elegyben a móltörtek összege mindig. A móltört 00-szrsát mólszázaléknak (ml%) nevezzük. m M m M m M A fenti példa eredmény ml%-ban kifejezve: x(nano 3 ) = 5,3 ml% x(h 2 O) = 84,7 ml% 6

7 5. Rault-kncentráció (mlalitás) Megadja, hgy kg ldószerben hány ml ldtt anyag van. Jele m B, mértékegysége ml/kg ldószer. m B n ldttanyag m ml kg ldószer ldószer Példa: Mekkra a mlalitása a 0%-s Na 2 SO 4 ldatban a Na 2 SO 4 -nak? A w = 0%-s Na 2 SO 4 0 g Na 2 SO 4 -ból és 90 g vízből áll. 0 g Na 2 SO 4 anyagmennyisége: n 0 Na2SO ) 42 ( 4 0,0704 ml m B n(na SO m (H O) 2 ) 0,0704 ml 0,09 kg 2 4 0,782 ml kg víz 7

8 Gáz-gáz elegyek A gázk minden arányban elegyíthetők egymással, kölcsönös ldhatóságuk mindig krlátlan. A tökéletes gázk állaptegyenlete a gázelegyekre is alkalmazható. A gázelegyek esetén a nymás az alktók parciális nymásainak összegeként értelmezzük. Parciális nymás: Parciális nymás az a nymás, amelyet a kérdéses kmpnens fejtene ki az edény falára, ha ugyanlyan körülmények között egyedül töltené ki a teret. Össznymás: P = p + p 2 + p 3 + nrt n2rt p p2 p 3 n3rt Osszuk el a parciális nymást az össznymással: p P p p 2 p x P p p 3 nrt nrt... n nrt n2rt n3rt RT... ( n...) 2 n n n n n 3... Gázelegyek esetén egy kmpnens parciális nymása és az össznymás hányadsa a móltörttel egyenlő. móltört... 8

9 Móltört és a térfgat-százalék közötti összefüggés 3 2 n P x nrt n2rt n3rt n n2 n3 P n RT P nrt P P Térfgattört x j% 00 Móltört = Gázk esetén a móltört egyenlő térfgatszázalék a századrészével. 9

10 Gázelegy átlags mláris tömege Gázelegyek átlags mláris tömege az összetevők mláris tömegeinek móltörtekkel súlyztt átlaga: M x M x M Példa: Mennyi a levegő átlags mláris tömege, ha j = 2% xigént és j = 79% nitrgént tartalmaz? M 0,2 32 0, ,84 g ml 0

11 Hetergén rendszerek Hetergén rendszereknek azkat a rendszereket nevezzük, amelyek határfelülettel elválaszttt fáziskból épülnek fel. A hetergén rendszer lehet egykmpnensű vagy többkmpnensű. Egykmpnensű hetergén rendszerek lyan, csupa azns anyagi részecskéből felépülő rendszerek, amelyekben van fázishatár a rendszer különálló hmgén részei között. Egykmpnensű hetergén rendszer pl. a jég - víz - gőz rendszer. Többkmpnensű hetergén rendszerek lyan rendszerek, amelyekben több alktórész van, és ezeket jól érzékelhető fázishatár választja el egymástól. Többkmpnensű hetergén rendszer pl. a szilárd só telített sóldat rendszer. Hetergén rendszereket fázisdiagramjukkal lehet jellemezni. Ezeken a diagramkn az állaptjelzők és a halmazállaptk láthatók.

12 Az egykmpnensű hetergén rendszerek A víz fázisdiagramja Az lvadásgörbe mentén egyensúlyt tart a szilárd és a flyadék fázis. Nymás víz A tenziógörbe mentén egyensúlyt tart a gőz és a flyadék fázis. jég Hármaspntban mindhárm fázis megtalálható. gőz A szublimációs görbe mentén egyensúlyt tart a gőz és a szilárd fázis. Hőmérséklet 2

13 Állaptváltzásk a víz fázisdiagramján Nymás Nem szkáss halmazállapt-váltzási srrend: gőz, szilárd, flyadék F jég víz A B C E D gőz Szublimáció a hármaspnt alatti nymásn (lifilizálás) Hőmérséklet Szkáss halmazállaptváltzási srrend: szilárd, flyadék, gőz A lifilizálás fagyasztással történő, szárítási eljárás. A megfagyaszttt anyagból (pl. vérplazmából, élelmiszeripari termékekből, italalapanyagkból) erős vákuum alkalmazásával távlítjuk el az ldószert. Az alacsny hőmérsékleten a termékek bilógiai értéke nem csökken. A lifilizált anyag nagy aktív felülettel rendelkezik és könnyen veszi fel ismét a vizet. 3

14 Kétkmpnensű rendszerek fázisdiagramja Sóldatk fázisdiagramja Hőmérséklet Telítetlen ldat Telített ldat + jégkristályk Telített ldat + sókristályk Eutektikum + sókristályk Eutektikum + jégkristályk A E B Összetétel 4

15 Só-víz rendszerek felhasználása: hűtőkeverékek készítése Hűtőkeverékek működése: Ha az eutektikus összetételnek megfelelő sót és darált jeget összekeverünk, az lehűl az eutektikus hőmérsékletre. A só ldódik a jég felületi rétegében, de a keletkezett telített ldat nincs egyensúlyban az alatta lévő, eredetileg nulla C-s jéggel. Ezért a jég lvadásnak indul, és az ehhez szükséges hőt a környezetéből vnja el, tehát lehűl. Néhány hűtőkeverék: KNO 3 + jég -69 C NaCl + jég: -9 C CaCl 2 + jég: -33 C 5

16 A flyadékelegyek gőznymása Flyadék flyadék elegyek A flyadékelegyek a tiszta flyadékkhz hasnlóan párlgnak: a flyadékállaptból gőzállaptba juthat a flyadékelegy valamennyi kmpnense. Az elegyek esetén a tenzió a hőmérsékleten és az anyagi minőségen kívül az összetételtől is függ. Az egyes kmpnensek által kialakíttt nymás a flyadékelegy feletti gőznymásnak csak biznys része, ezért azt a nymást résznymásnak, azaz parciális nymásnak nevezzük. Röviden: Az egyes kmpnensek gőznymásait parciális tenziónak nevezzük. Ideális flyadékelegyben a parciális tenzió a tiszta flyadék tenziójáhz képest az adtt kmpnens flyadékban mért móltörtjének arányában csökken. p A x A P A p B x B P A flyadékelegyben felett az össztenziót a parciális tenziók összege adja. p p A p B x A P A x B B P B 6

17 Tenziógörbék Ideális flyadékelegy felett az össznymás (össztenzió) lineárisan váltzik a flyadékfázisban mért móltörttel. Tiszta A kmpnens tenziója P A P B Tiszta B kmpnens tenziója Tiszta A kmpnens x B 0 Tiszta B kmpnens x A 0 7

18 A Rault-törvény alamely flyadékelegyben w = 40% hexán, w 2 = 25% heptán és w 3 = 35% ktán van. Számítsuk ki az elegy gőznymását 20 ºC-n, ha ezen hőmérsékleten a tiszta anyagk 4 tenziói a következők: Hexán (C Heptán (C Oktán (C H H H ) : ) : ) : p p p 2 3 4,680,50 0, Pa Pa Pa. Számítsuk ki az elegy összetételét mltörtben! x(c x(c x(c H H H ) ) ) ,455 0,245 0, Számítsuk ki a parciális tenziókat! p(c p(c p(c H H H ) 0,455 4,68 0 ) 0,245,50 0 ) 0,300, Pa Pa 3935 Pa 3. Az elegy felett a tenzió a parciális tenziók összege: P p(c 6H4 ) p(c 7H6 ) p(c 8H P Pa ) 8

19 Reális flyadékelegyek tenziógörbéi Reális flyadékelegy felett az össznymás váltzása nem lineáris. A szaggattt vnal az ideális elegy feletti tenziót mutatja.. A tenziógörbe eltér az ideálistól, de nincs se minimuma, se maximuma. P A 2. A tenziógörbe eltér az ideálistól, és maximuma van. P B 3. A tenziógörbe eltér az ideálistól, és minimuma van. x B 0 x A 0 9

20 Flyadék és gőzösszetétel szerinti tenziógörbék Ideális flyadékelegy felett az össznymás (össztenzió) lineárisan váltzik a flyadékfázisban mért móltörttel. Ha gőznymást a gőzfázis összetétele szerint ábrázljuk, az összefüggés ideális flyadékelegyek esetén sem lineáris: P A P B x B 0 x B 20

21 Knvalv I. törvénye izsgáljuk meg, milyen összetétel tartzik egy adtt tenzióhz a flyadék- és a gőzfázisban! P A Az ábra szerint az A kmpnens illéknyabb, mint a B kmpnens. (Nagybb a tenziója.) P B A flyadékfázisban a B kmpnensből több van, mint a gőzfázisban. 0 A gőzfázisban az A kmpnensből több van, mint a flyadékfázisban. Gőzfázis összetétele x B x B Flyadékfázis összetétele Knvalv I. törvénye: A gőzfázis az illéknyabb kmpnensben dúsabb, mint a vele egyensúlyban lévő flyadékfázis. 2

22 Reális flyadékelegyek tenziógörbéi P A P B P A P B P A P B 0 x B x B x e 0 x B x B 0 x B x B x e A reális flyadékelegyek hárm típusának megfelelően hárm tenziógörbe van. A középső és a jbbldali tenziódiagramknak van egy lyan pntja, ahl a flyadékfázisnak és a gőzfázisnak azns az összetétele. Az ilyen összetételű flyadékelegyet azetróps elegynek nevezzük. Knvalv II. törvénye: Az azertóps összetételű flyadékelegyek váltzatlan összetétellel párlgnak. 22

23 A flyadékelegyek frráspntgörbéi Flyadékelegyekkel való munka srán jellemzően nem a hőmérséklet állandó, hanem a flyadékelegy feletti nymás. Pl. desztilláció srán frrásig melegítjük az elegyet, miközben a külső nymás nem váltzik. Frrás értelmezése flyadékelegyekre: A flyadékelegyek akkr frr, ha a parciális tenziók összege eléri a flyadékelegy feletti nymást. A felső ábrán egy ideális flyadékelegy tenziógörbéje, az alsó ábrán pedig ugyan annak a flyadékelegynek a frráspntgörbéje látható. A frráspntgörbén a flyadékelegy és a gőzfázis összetételének függvényében ábrázljuk az elegy frráspntját (állandó nymásn.) A frráspntgörbe még ideális flyadékelegyek esetén sem lineáris. p T 0 x x B A 0 0 x x B A 0 23

24 T A frráspntgörbe értelmezése Gőz 0 x x A B 0 A frráspntdiagramn a vaprgörbe feletti terület minden pntjában az elegy gőz halmazállaptú. A likvidusz- és a vaprgörbe között az elegy egy gőz- és egy flyadékfázisra válik szét. Ez tehát kétfázisú terület. Flyadék A frráspntdiagramn a likviduszgörbe alatti terület minden pntjában az elegy flyadék halmazállaptú. T T B A kétfázisú terület értelmezése x Agőz Gőz x A x x Afly. Flyadék A Melegítsük az x A összetételű flyadékelegyet T hőmérsékletre! Ekkr szétválik egy x Afly összetételű flydékfázisra és egy x Agőz összetételű gőzfázisra. 24

25 A frráspntgörbe értelmezése T. Gőz T Gőz T T Flyadék 2. Flyadék B x A x A x A2 A B x A2 x A x A A Induljunk ki az. pntból. A gőzelegy összetétele x A. Hűtés srán a vaprgörbe T hőmérsékletén a gőz elkezd kndenzálódni. A lekndenzálódtt flyadékelegy összetétele x A2. A kndenzáció srán a magasabb frráspntú (kevésbé illékny) kmpnensből több kndenzálódtt le, így a flyadék a kevésbé illékny kmpnensben dúsult. Induljunk ki a 2. pntból. A flyadékelegy összetétele x A. Melegítés srán a likviduszgörbe T hőmérsékletén a flyadék elkezd frrni. A távzó gőzelegy összetétele x A2. A frrás srán az alacsnyabb frráspntú (illéknyabb) kmpnensből több párlgtt el, így a gőz az illéknyabb kmpnensben dúsult. 25

26 A reális flyadékelegyek tenzió- és frráspntgörbéi P A P B P A P B P A P B 0 x B x B x e 0 x B x B x e 0 x B x B TB TA T A TB TA TB 0 x B x B 0 x e x B x B 0 x e x B x B 26

27 Az egyszerű desztilláció A flyadékelegyből egyes kmpnensei eltérő mértékben párlgnak. A flyadékelegyből frrás közben az alacsnyabb frráspntú (illéknyabb) kmpnensből több távzik el. Így a lecsepegő desztillátum az illéknyabb kmpnensben lesz dúsabb. Az egyszerű desztilláció srán nem lesz teljes szétválasztás. Csak annyi történik, hgy a desztillátum az illéknyabb kmpnenesben, míg a desztillációs maradék a kevésbé illékny kmpnensben lesz dúsabb. 27

28 A frakcinált desztilláció A desztilláció hatássságát, vagyis a tökéletesebb szétválasztását úgy lehet növelni, hgy a távzó gőzök egy részét lekndenzáltatjuk és visszavetetjük. A távzó gőzök egy részének kndenzáltatását deflegmációnak nevezzük. Ekkr, a deflegmálás srán gőzökből a magasabb frráspntú, tehát kevésbé illékny kmpnensek fgnak nagybb mértékben lecsapódni, az illéknyabb kmpnens pedig gőz frmában távzik az elpárlgtató térből. Így a desztillátum lényegesen tisztább lesz. 28

29 A rektifikáló szlp működése Alacsnyabb frráspntú kmpnens Magasabb frráspntú kmpnens A fölfelé szálló gőzök a bubréksapka miatt belebubréklnak a tányérn lévő flyadékba. Részen lekndenzálnak, ekkr hőt adnak le, és ezáltal frrásban tartják a tányérn lévő flyadékt. Ekkr az illéknyabb kmpnens nagybb mértékben párlg, a gőzök az alacsnyabb frráspntú kmpnensben dúsulnak. A visszamaradó flyadék a magasabb frráspntú kmpnensben dúsul, és a túlflyón keresztül egy alacsnyabb tányérra flyik vissza. Ipari mértetekben a többkmpnensű flyadékelegyek szétválasztására a rektifikáló szlpt használnak. 29

30 illéknyabb A frakcinált desztilláció termékei TB T A T A TB T A TB kevésbé illékny 0 x B x B 0 x e x B x B 0 x e x B x B Fejtermék A kmpnens Azetróps elegy A kmpnens vagy B kmpnens Fenéktermék B kmpnens A kmpnens vagy B kmpnens Azetróps elegy 30

31 A kíméletes desztillációk annak lyan flyadékelegyek, melyek a légköri nymáshz tartzó frráspntn elbmlanak. Ezért ezeket csak alacsnyabb hőmérsékleten lehet desztillálni. A frráspnt csökkentésének egyik lehetősége, hgy csökkentsük a flyadék felett a nymást, vagyis vákuumdesztillációt hajtunk végre. A kíméletes desztillációnak másik módja a vízgőzdesztilláció. A vízgőzdesztilláció alkalmazásának egyik feltétele, hgy kinyerni kívánt kmpnens ne elegyedjen a vízzel. Ilyenkr a desztillálandó elegybe vízgőzt vezetünk. Az elegy akkr frr, ha a vízgőz és az értékes kmpnens gőznymása együtt éri el a légköri nymást. Azk az anyagk választhatók el így gazdaságsan, melyeknek nagy a mláris tömege. 3

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag: 2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,

Részletesebben

Desztilláció: gyakorló példák

Desztilláció: gyakorló példák Desztilláció: gyakorló példák 1. feladat Számítsa ki egy 40 mol% benzolt és 60 mol% toluolt tartalmazó folyadékelegy egyensúlyi gőzfázisának összetételét 60 C-on! Az adott elegyre érvényes Raoult törvénye.

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

Telítetlen oldat: még képes anyagot feloldani (befogadni), adott hőmérsékleten.

Telítetlen oldat: még képes anyagot feloldani (befogadni), adott hőmérsékleten. 2. Oldatkészítés 2.1. Alapfogalmak Az oldat oldott anyagból és oldószerből áll. Az oldott anyag és az oldószer közül az a komponens az oldószer, amelyik nagyobb mennyiségben van jelen az oldatban. Az oldószer

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani

Részletesebben

2.11. A kétkomponensű rendszerek fázisegyensúlyai

2.11. A kétkomponensű rendszerek fázisegyensúlyai Fejezetek a fizikai kémiából 2.11. kétkomonensű rendszerek fázisegyensúlyai kétkomonensű rendszerekben (C=2), amikor mind a nyomás, mint a hőmérséklet befolyásolja a rendszer állaotát (n=2), Gibbs törvénye

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

A halmazállapot-változások

A halmazállapot-változások A halmazállapot-változások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Halmazállapotok Energia Kondenzáció Kondenzációs hő Kondenzáció Párolgás Gőz Fagyáshő Párolgáshő Folyadék

Részletesebben

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10 9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;

Részletesebben

VÍZGYŰRŰS VÁKUUMSZIVATTYÚ MÉRÉSE

VÍZGYŰRŰS VÁKUUMSZIVATTYÚ MÉRÉSE Áramlástechnikai Géek VÍZGYŰRŰS VÁKUUMSZIVATTYÚ MÉRÉSE A vákuumszivattyúk lyan géek, amelyek egy zárt térből gázt távlítanak el, és ezzel részleges vákuumt hznak létre.. A mérés célja Meghatárzandók egy

Részletesebben

8. Gőz-folyadék egyensúly tanulmányozása kétkomponensű elegyekben. Előkészítő előadás 2015.02.09.

8. Gőz-folyadék egyensúly tanulmányozása kétkomponensű elegyekben. Előkészítő előadás 2015.02.09. 8. Gőz-folyadék egyensúly tanulmányozása kétkomponensű elegyekben Előkészítő előadás 2015.02.09. Elméleti áttekintés Gőznyomás: adott hőmérsékleten egy anyag folyadék fázisával egyensúlyt tartó gőzének

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1 2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

O O o o o ... o o o. o o. o o o... o o. oo o ...

O O o o o ... o o o. o o. o o o... o o. oo o ... ........ 00 O O - -. Kristálysítási eljárás alacsny frráspntú «200 OC) szerves ldtt anyagkat tartalmazó szervetlen sóldatk adiabatikus bepárlásával Bej e lentő : Feltaláló: Deutn-X Kft., Érd, 2030, Selmeci

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján

Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján Ón-ólom rendszer fázisdiagramjának megszerkesztése lehűlési görbék alapján Készítette: Zsélyné Ujvári Mária, Szalma József; 2012 Előadó: Zsély István Gyula, Javított valtozat 2016 Laborelőkészítő előadás,

Részletesebben

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van? SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyesszázalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással

Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris

Részletesebben

Kémia I. 6. rész. Halmazállapotok, halmazállapot változások

Kémia I. 6. rész. Halmazállapotok, halmazállapot változások Kémia I. 6. rész Halmazállapotok, halmazállapot változások HALMAZÁLLAPOTOK I a körülöttünk lévő anyagok többsége a körülményektől függően háromféle halmazállapot -ban létezhet: elvileg minden anyag mindhárom

Részletesebben

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások Elegyek 4-1 Az elegyek fajtái 4-1 Elegyek fajtái 4-2 Koncentrációk 4-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 4-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 4-5 Gázok oldhatósága 4-6 Elegyek gőznyomása 4-7

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

2012/2013 tavaszi félév 8. óra

2012/2013 tavaszi félév 8. óra 2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága

Részletesebben

MEGBÍZÁS TÍPUSOK LIMITÁRAS MEGBÍZÁS (LIMIT VAGY LIMIT ORDER)

MEGBÍZÁS TÍPUSOK LIMITÁRAS MEGBÍZÁS (LIMIT VAGY LIMIT ORDER) MEGBÍZÁS TÍPUSOK LIMITÁRAS MEGBÍZÁS (LIMIT VAGY LIMIT ORDER) A limitáras megbízás leírása Limitáras megbízás esetén egy előre meghatárztt árflyamt adunk meg, és megbízásunk csak ezen a limitárn vagy annál

Részletesebben

Tiszta anyagok fázisátmenetei

Tiszta anyagok fázisátmenetei Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív

Részletesebben

1. feladat Összesen 8 pont. 2. feladat Összesen 18 pont

1. feladat Összesen 8 pont. 2. feladat Összesen 18 pont 1. feladat Összesen 8 pont Az ábrán egy szállítóberendezést lát. A) Nevezze meg a szállítóberendezést!... B) Milyen elven működik a berendezés?... C) Nevezze meg a szállítóberendezést számokkal jelölt

Részletesebben

MATEMATIKA C 12. évfolyam 5. modul Ismétlés a tudás anyja

MATEMATIKA C 12. évfolyam 5. modul Ismétlés a tudás anyja MATEMATIKA C. évflyam 5. mdul Ismétlés a tudás anyja Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C. évflyam 5. mdul: Ismétlés a tudás anyja Tanári útmutató A mdul célja Időkeret Ajánltt krsztály Mdulkapcslódási

Részletesebben

SARKÍTOTT FÉNNYEL A VIKINGEK NYOMÁBAN AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉKEN A polarimetrikus viking navigáció légköroptikai feltételeinek kísérleti vizsgálata

SARKÍTOTT FÉNNYEL A VIKINGEK NYOMÁBAN AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉKEN A polarimetrikus viking navigáció légköroptikai feltételeinek kísérleti vizsgálata neutrncsillagk száma 8 7 6 5 4 3 2 1 ( dm/ dt ) 10 = 1 0 0 200 400 600 800 1000 1 n (s ) 10. ábra. A milliszekundums neutrncsillagk frekvencia szerinti elszlásának összehasnlítása Glendenning és Weber

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

5 előadás. Anyagismeret

5 előadás. Anyagismeret 5 előadás Anyagismeret Ötvözet Legalább látszatra egynemű fémes anyag, amit két vagy több alkotó különböző módszerekkel való egyesítése után állítunk elő. Alapötvöző minden esetben fémes anyag. Ötvöző

Részletesebben

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot? 2.2. Anyagmennyiség-koncentráció 1. Hány mol/dm 3 koncentrációjú az az oldat, amelynek 200 cm 3 -ében 0,116 mol az oldott anyag? 2. 2,5 g nátrium-karbonátból 500 cm 3 oldatot készítettünk. Számítsuk ki

Részletesebben

2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató

2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal I. FELADATSOR 014/015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató 1. B. 70Yb 3. C 4. A fenti reakióban a HDS képződése

Részletesebben

AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN

AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN Laboratóriumi gyakorlat AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN Az alumínium - mivel tipikusan amfoter sajátságú elem - mind savakban, mind pedig lúgokban H 2 fejldés közben oldódik. A fémoldódási

Részletesebben

Elektrokémiai fémleválasztás. Alapok: elektródok és csoportosításuk

Elektrokémiai fémleválasztás. Alapok: elektródok és csoportosításuk Elektrkéma fémleválasztás Alapk: elektródk és csprtsításuk Péter László Elektrkéma fémleválasztás Elektródk és csprtsításuk - 1 Elektrkéma reakcó, elektród Mely reakcókat nevezzük elektrkéma reakcóknak?

Részletesebben

Indexek nélküli mértékegységek

Indexek nélküli mértékegységek Jelölések jegyzéke, magyar és angl nevekkel és mértékegységekkel Először a latin, majd a görög betűk következnek abc-srrendben, ezen belül először a kis-, majd a nagybetűk. Biznys mennyiségek mértékegység

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

31. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

31. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása 3. Mikla Sándr Országs Tehetségkutató Fizikaverseny I. frduló feladatainak megldása A feladatk helyes megldása maximálisan 0 pntt ér. A javító tanár belátása szerint a 0 pnt az itt megadttól eltérő frmában

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

TERMODINAMIKAI EGYENSÚLYOK. heterogén és homogén. HETEROGÉN EGYENSÚLYOK: - fázisegyensúly. vezérlelv:

TERMODINAMIKAI EGYENSÚLYOK. heterogén és homogén. HETEROGÉN EGYENSÚLYOK: - fázisegyensúly. vezérlelv: TERMODINAMIKAI EGYENSÚLYOK heterogén és homogén HETEROGÉN EGYENSÚLYOK: - fázisegyensúly vezérlelv: Gibbs-féle fázisszabály: Sz = K + 2 F Sz: a rendszer szabadsági fokainak megfelel számú intenzív TD-i

Részletesebben

8.8. Folyamatos egyensúlyi desztilláció

8.8. Folyamatos egyensúlyi desztilláció 8.8. olyamatos egyensúlyi desztilláció 8.8.1. Elméleti összefoglalás olyamatos egyensúlyi desztillációnak vagy flash lepárlásnak nevezzük azt a desztillációs műveletet, amelynek során egy folyadék elegyet

Részletesebben

Élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és. és egészségre vonatkozó állításokról

Élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és. és egészségre vonatkozó állításokról Nyilvántartásba vett étrend-kiegészítő készítmények Élelmiszerekkel kapcslats tápanyag-összetételre és egészségre vnatkzó k Marts Éva, Hracsek Márta, Lugasi Andrea Egyeztető ülés a tápanyag-összetételre

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. któber 30. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dlgzatkat az útmutató utasításai

Részletesebben

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet 5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és

Részletesebben

Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.

Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak. Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szciális hatásk nélkül, e hatásk érvényesülésének flyamatát nevezzük szcializációnak. A szcializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazknak az

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

MATEMATIKA C 12. évfolyam 3. modul A mi terünk

MATEMATIKA C 12. évfolyam 3. modul A mi terünk MTEMTIK C 1. évflyam. mdul mi terünk Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C 1. évflyam. mdul: mi terünk Tanári útmutató mdul célja Időkeret jánltt krsztály Mdulkapcslódási pntk térfgat- és felszínszámítási

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal k t a t á si Hivatal I. FELADATSR 2013/2014. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes választ

Részletesebben

A nátrium-klorid oldat összetétele. Néhány megjegyzés az összetételi arány méréséről és számításáról

A nátrium-klorid oldat összetétele. Néhány megjegyzés az összetételi arány méréséről és számításáról A nátrium-klorid oldat összetétele Néhány megjegyzés az összetételi arány méréséről és számításáról Mérés areométerrel kiértékelés lineáris regresszióval αραιός = híg Sodium-chloride solution at 20 Celsius

Részletesebben

V É R Z K A S A Y E N P

V É R Z K A S A Y E N P Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Hőtan 2. feladatok és megoldások

Hőtan 2. feladatok és megoldások Hőtan 2. feladatok és megoldások 1. Mekkora a hőmérséklete 60 g héliumnak, ha első energiája 45 kj? 2. A úvárok oxigénpalakjáan 4 kg 17 0C-os gáz van. Mekkora a első energiája? 3. A tanulók - a fizika

Részletesebben

Hidrosztatikai problémák

Hidrosztatikai problémák Hidrsztatikai prblémák 11 hidrsztatikai nymással kapcslats gndlatmenetek Szájával lefelé frdíttt, vízzel telt mérőhengert kiemelünk egy nagybb kád vízből Kössünk rugós erőmérőt a mérőhengerre, s annál

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

HIBAJEGYZÉK az Alapvető fizikai kémiai mérések, és a kísérleti adatok feldolgozása

HIBAJEGYZÉK az Alapvető fizikai kémiai mérések, és a kísérleti adatok feldolgozása HIBAJEGYZÉK az Alapvető fzka kéma mérések, és a kísérlet adatk feldlgzása címü jegyzethez 2008-070 Általáns hba, hgy a ktevőben lévő negatív (-) előjelek mndenhnnan eltűntek a nymtatás srán!!! 2. Fejezet

Részletesebben

Olefingyártás indító lépése

Olefingyártás indító lépése PIROLÍZIS Olefingyártás indító lépése A legnagyobb mennyiségben gyártott olefinek: az etilén és a propilén. Az etilén éves világtermelése mintegy 120 millió tonna. Hazánkban a TVK-nál folyik olefingyártás.

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén.

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám az öt világrész nagy terűletén. 7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2006. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A vas-karbon egyensúlyi diagram alapvető fontosságú a vasötvözetek tárgyalásánál. Az Fe-C ötvözetekre vonatkozó ismereteket általában kettős

Részletesebben

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben