A DROGPREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DROGPREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány A DROGPREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Készítette: Fonyódi Ákos Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kábítószer fogalma A kábítószerek felosztása Szerfogyasztás a múltban A kereskedelem alakulása A drogok társadalmi beágyazottsága : Használat vagy visszaélés? : Gazdasági okok : Alapvető emberi motívumok : A fogyasztás iránti attitűd ma A kábítószer-fogyasztás általános személyes aspektusai A drogfüggőségről Ki drogos? Drogkarrier a betegség lefolyása Az önpusztító életmód mint fogyasztásra sarkalló tényező? A függőség pszichiátriája Magyarországi helyzetkép Előfordulás, használat, halálesetek Kereskedelem Magyarországon A fiatalok mint a leginkább veszélyeztetett populáció A fiatalok drogfogyasztásának tényezői A kortárs közösségek hatása a fiatalok drogfogyasztó magatartására Értékválság: társadalmi beágyazottság hazánkban A beavatkozás Magyarországon Általános helyzetkép A kábítószer visszaszorítására irányuló folyamatok Drogmegelőzés és ártalomcsökkentés A prevenciós stratégiák öt csoportja (Szomor, 1998) Módszerek A módszerválasztást meghatározó tényezők A drogpolitika mint prevenciós irányelv

3 6.1. A drogpolitika alakulása az elmúlt századtól mostanáig A jelenlegi szabályozás, eszköztár, és a kitűzött célok Magyarországon A hozzáférés csökkentésének céljai A drogprevenció színterei A szerhasználat médiaképe, és a média mint prevenciós és véleményformáló eszköz Attitűdállapotok a kilencvenes években Az írott sajtóban közölt cikkek és azok véleményformáló hatása A televízióban közvetített információk és a prevenciós törekvések Szórólapok, egyéb kiadványok, kommunikációs eszközök Iskolán belüli prevenció: a D.A.D.A program A szűk értelemben vett prevención túl: terápiás kezelés és lehetőségei Kérdésfelvetések, avagy Kell-e nekünk absztinencia? Felvetések az egyes szertípusok kapcsán A metadon szubsztitúciós kezelés története és jelene A terápia folyamata A metadon-kezelés hatásai Tűcsere-programok Nézőpontok kereszttüze a drogpolitikában Összegzés

4 1. Bevezetés Az emberiség történetében mindig is jelen lévő, a kultúra szerves részét képező kábítószerekre mindig más és más szemmel nézett a társadalom, ahogy a drogot fogyasztó személyek megítélése is korszakonként, kultúránként változott. Egyvalami biztos: mindig komoly érdeklődés vette körül ezeket a szereket. Azonban kik és miért fogyasztották, fogyasztják ezeket az anyagokat? Mi alapozza meg a közbeszédben elterjedt nézeteket vélemény velük kapcsolatban? Milyen értelemben jelenthet problémát maga a jelenség? Hogyan kezelhető, hogyan kezelik ezt manapság? Ez utóbbi tekintetében milyen tendenciákat lehet kívülről, egy külső szemlélő szemszögéből megfigyelni? Lehet-e ennek tükrében bármilyen javaslatot megfogalmazni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ ez az áttekintő jellegű dolgozat, célja, hogy a témát körüljárva viszonylag objektív képet alakítson ki a drog-jelenséggel, valamint a drogprevencióval kapcsolatban A kábítószer fogalma A drog fogalmát többféleképpen definiálhatjuk. Az egyik manapság elfogadottnak számító - meghatározás szerint drognak nevezzük mindazokat a kémiai anyagokat, amelyek az emberi szervezetbe jutva változást hoznak létre annak valamely funkciójában, drogfüggőséget (dependenciát) kialakítva. Más megközelítésben drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, és amelynek fogyasztását tiltják, továbbá minden olyan nem tiltott termék, amelynek fogyasztása veszélyes és abúzushoz (visszaéléshez), dependenciához vezet (Elekes 1993). A pszichoaktív drogok a központi idegrendszeren keresztül a pszichére hatnak és a tudatot befolyásolják, használatuk hangulat- és tudatállapot-változással jár, hosszabb távon akár személyiségbeli elváltozásokat is okozva. Ilyenek például az alkohol, a nikotin, a koffein, valamint az altató- és nyugtatószerek. A kábítószerek a pszichoaktív drogoknak olyan csoportját képezik, amelyek fogyasztása illegális. Ezeknek a szereknek nincs kultúrája, hagyománya az adott társadalomban, így a használat következtében a személy deviánssá válik. A deviancián az adott társadalomból való kiszakadást, a normálistól, megszokottól eltérő magatartást értjük. Jogi meghatározás szerint a kábítószer elnevezés azokra a kémiai anyagokra vonatkozik, amelyeket a hatályos jogszabály annak nyilvánít, azaz a hatályban lévő kábítószerlistán rajta vannak. Más aspektusból nézve kábítószer lehet bármi, ami az azt használó személy tudatát, hangulatát befolyásolja, és hosszú távon függőséget, személyiségbeli elváltozásokat okozhat, például a televízió, a számítógép, valamint a szerencsejátékok. -4-

5 1.2. A kábítószerek felosztása Természetesen ezt is, mint az összes többi szempontot, számos vita veszi körül. A kábítószereket mégis alapvetően három fő csoportba sorolhatjuk, de számos átfedés van közöttük. A nyugtató típusúakhoz tartoznak az ópiátok (ópium, morfin, heroin, máktea), és a receptre kiváltható gyógyszerek (nyugtatók, altatók). A stimuláns hatású szerekhez tartozik a kokain, a crack, valamint az amfetamin és származékai (pl. ecstasy). A hallucinogén hatású szerekhez sorolhatóak a szerves oldószerek, az LSD, illetőleg a kannabiszfélék (marihuána, hasis), amennyiben utóbbiakat (egészen különleges hatásuk, hatásmechanizmusuk miatt) nem egy teljesen elkülönült csoportként értelmezzük Szerfogyasztás a múltban A tudatmódosítók használata ősi időkre nyúlik vissza. Régészeti leletek és történeti leírások bizonyítják, hogy már i. e. háromezer évvel is termeltek és fogyasztottak Mezopotámiában mákból készített kábítószert, sőt ekkor alakultak ki a fogyasztásra utaló hagyományok Kínában és Indiában is. A legrégebbi kábítószernek mégis az úgynevezett indoarier minősül, melynek használata az i. e. I. évezredben az Indus völgyében volt gyakori, és valószínűleg a légyölő galócából állították elő. Az ősi kultúrákban a törzs papjai és varázslói voltak azok, akik a legjobban ismerték a növényeket és azok hatásait. A kultikus szertartások részeként használták a különféle drogokat, másrészt ezen növények segítségével jutottak olyan élményekhez, amelyek átélése segítette a szenvedőket, erőt adva nekik a nyomor és a megpróbáltatások elviseléséhez. Azok közül, akik használták a titokzatos növényeket, talán az amerikai, indiai kultúrák varázslói a legismertebbek. A törzsek gyógyító papjai és varázslói a növényeket a gyógyításban használták fel, ám csak meghatározott időben és alkalommal engedték fogyasztani. Ők maguk a transzállapot elérésének érdekében használták a szereket. A beavatási szertartások fájdalmait is ezek a növények enyhítették, és az isteneknek tett (ember)áldozatokat szintén ezen növények segítéségével vitték végbe (Nagy drogkönyv, Budapest, 2003). A Föld egészen más pontjain is ismerték a drogokat a szibériai sámánok, ugyanígy a görög Aszklépiosz szentély gyógyító papjai is alkalmazták időnként ezeket a növényeket, bár utóbbiak elsősorban hipnózissal gyógyítottak. További ismert, és egyben korábban is használt szerek közé tartozik még a peyotekaktusz gumója, mellyel a közép- és dél-amerikai indiánok éltek. A kokacserje levele szintén az amerikai kontinens szülötte, s nem mellékesen a legkorábbi helyi érzéstelenítők közé sorolható. A kannabiszt (indiai kendert) már 2-3 ezer évvel ezelőtt ismerték Kínában és -5-

6 Indiában, ahol elsősorban gyógyszerként alkalmazták. Láthatjuk tehát, hogy egyes drogok kultikus vagy mágikus használata sokszor terápiás célokat (is) használt, ennek figyelmen kívül hagyása nehezíti többek között a tradicionális drogok gyógyászati célú felhasználását. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a természeti népek körében nem lehet különbséget tenni varázsszer és gyógyszer között, hiszen azok azonos fogalmak voltak (Bayer, 2005). A katonai-harci vonatkozású felhasználások sem voltak ritkák, az indiai törzsektől a mohamedán asszasszin fanatikus harcosokig sokan növelték hatékonyságukat különféle szerek segítségével A kereskedelem alakulása A drogok az idő múlásával az egyik legfőbb kereskedelmi cikké váltak. A társadalmi változások megváltoztatták a kereteket és a szabályokat - a növények és azok hatásai azonban megmaradtak. Az állami monopóliumként indult kábítószer-kereskedelem világméretűvé válásának kezdete az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor Nagy-Britannia célpontja Kína hatalmas piaca volt. Két háborút robbantott ki az ópium beáramlásának megakadályozására tett kísérlet: 1840-ben az első, majd 1856-ban a második ópiumháborút vívták meg. Mivel Kína elvesztette a háborút, a fájdalomcsillapítóként használt ópium világméretű karriert futott be. Anglia egész Kínára kiterjesztette az ópiumkereskedelmet, ez 1910-ben 7 millió font hasznot hajtott a brit birodalomnak. Az ópium hatására Kínában az emberek egészségügyi állapota romlott, 1900-ban a felnőtt lakosság 27 %-a függő volt. A szer más országokban is terjedni kezdett. Végül létrejött az első elvi megállapodás a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés szükségességéről ban Hágában, majd 1925-ben Genfben. Létrejöttével azonban nem szűnt meg sem a kereskedelem, sem pedig a termesztés. Napjainkban az ópium termelés központja az arany háromszög országaiban található - Burmában, Laoszon és Thaiföldön. Ehhez csatlakoznak még az arany félhold országai: Afganisztán, Pakisztán és Irán (Nagy drogkönyv, Budapest, 2003). Az 1960-as években Amerika volt a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem fő állomása. Amerikát a szervezett bűnözés terén Nyugat-Európa követte, míg Kelet-Európát 2-3 év múlva érte el a nyugateurópai hullám (Balázsfalviné, 2000). Az USA-ban a marihuána-használat, Nyugat-Európában inkább a hasis használata jelentette a droghullám kezdetét. Közel- és Távol-Kelet, valamint Afrika egyes országaiból kiindulva a kannabisz termesztése mára szinte behálózza az egész világot, aminek következtében terjedése folyamatossá válhatott. Napjainkban szinte minden országnak és minden földrésznek kialakult olyan sajátos, évezredekre, évszázadokra visszamenőleg is követhető kultúrája, amely a drogokkal kapcsolatos viszonyokat szabályozza. -6-

7 1.5. A drogok társadalmi beágyazottsága : Használat vagy visszaélés? Az ősi, tradicionális idők szerhasználatára jellemző, hogy a fogyasztás szabályozott keretek között történt, és valószínűleg keményen büntették azokat, akik ettől eltérően próbálták használni. Nem tudjuk persze, hogy a visszaélésszerű használat pontosan mennyire lehetett jelen akkoriban. Az sem világos, mi tekinthető abúzusnak, azaz visszaélésnek: tisztán jogi szempontból például manapság két formában lehet abúzust elkövetni: egy illegális drog használata során, vagy egy legális gyógyszer illegális, azaz nem rendeltetésszerű használatakor. Társadalmi megítélés szempontjából összetettebb a kép. Visszaélést követünk el (Bayer, 2005) a következő esetekben: ha a szer használatát sem gyógyászati, sem élvezeti célokra nem fogadta el a társadalom (pl. LSD) amikor a gyógyászatban orvos alkalmazhatja ugyan a szert, de bárki más használja (pl. morfin) amennyiben kizárólag gyógyszerként használják helytelen öngyógyítás céljából, vagy nem terápiás keretek között (pl. altatók) ha a társadalom által elfogadottól eltérő a fogyasztás (pl. ópium használata egyes ázsiai országokban) végül pedig akkor, amikor bármely szert élvezeti cikk-ként használják fel, amennyiben az alapvetően más célt szolgál (pl. szerves oldószerek esetén) Fontos látni, hogy inkább a kultúra által meghatározott attitűd az, ahogyan hozzááll egy társadalom mind jogi, mind etikai szinten a szerhasználathoz, így a szokásos, elfogadott nézetektől idegen megközelítéseket szükségképpen élesen bírálja. Azt a megfogalmazást tehát, hogy használjuk a szert, vagy visszaélünk vele, sztereotip nézetek miatt nehéz meghatározni : Gazdasági okok A kábítószer-kereskedelem többrétegű, egymásra épülő szintekből áll, melyek számát az adott ország és az ott meghonosodott fogyasztási szokások határozzák meg. Így például New York-ban nyolc különböző szint alakult ki, mely az alapanyag gyártási helyén történő megvásárlásával kezdődik, és a fogyasztóval fejeződik be. A nagykereskedelem általában a finomított alapanyag megvásárlásával, szállításával, eladásával foglalkozik. A középkereskedők, akik veszik az árut, bizonyos mértékben hígítják, és kisebb csoportok, érdekeltségi területek felé értékesítésre elosztják azt. Innen már az ún. kiskereskedők következnek, -7-

8 akik a közvetlen eladók felé továbbítják a drogot, hígítás után. Ezeket a kis kiszerelésű csomagokat már a fogyasztóknak adják el az iskolák környékén, utcán, szórakozóhelyen. Persze vannak az utcai árusok között, akik egyben fogyasztók is. Ők a hígított anyag hasznából fedezik saját szükségletüket. A kábítószer-kereskedelem pénzügyi előnyei azonban nem mindig a maffiához kapcsolódnak, több gerilla, terrorista, embercsempész szervezet alkalmazza anyagi forrásainak kiegészítésére. Annyi biztos, hogy a drogkereskedelem nagyon mélyen beépült az országok életébe, a fegyverkereskedelem mellett a legnagyobb forgalmat bonyolító üzletággá nőve ki magát. A legális szerek (alkohol, kávé, cigaretta, és persze a gyógyszeripar) az adórendszeren keresztül már biztosították gazdasági jelentőségüket, ám ennek oka kulturális szinten keresendő, nem pedig mint ahogy azt később látni fogjuk - az egyes szerek objektív veszélyességének, vagy bármi egyébnek mentén. Az illegális szerek kultúridegen mivolta segíti a szervezett bűnözés virágzását, a drog és drogosok stigmatizációját : Alapvető emberi motívumok Hétköznapi, normál tudatállapotunkat a legkülönfélébb szélsőségek irányába eltolni képes eszközökként a drogok lassan tehát nemcsak az istenek világába, a transzcendensbe való bepillantás érdekében, vagy a beavatási szertartások során használt szerekké váltak, sőt a szűk értelemben vett fájdalomcsillapítás kereteiből is kiléptek. A hétköznapi félelmek, fájdalom enyhítése tekintetében ugyanúgy népszerűek, mint a teljesítmény serkentésénél ám mindebben közös az ok, nevezetesen az ember alapvető vágyai. A halandóságból eredő, ősi kíváncsiságunk a rejtett igazságokra, a fizikai lét okozta nehézségek megkönnyítése, valamint az ún. örömelv, azaz az örömökre, pozitív állapotokra való törekvés mind szerhasználatra serkentő tényező. Az emberi psziché - akár a fizikai test - mindig megpróbál önszabályozás útján megküzdeni a nehézségekkel. A Freud korában istenített univerzális gyógyszer, a kokain pedig lassan a gazdagság szimbólumává lett, és azóta is megtartotta az úri hóbortként ismertté vált helyét, míg más drogok társadalmi beágyazottsága sokat változott. Woodstock idején a fogyasztás a lázadás kifejezőeszköze volt sokak számára, ám ez együtt járt az élet számos más vetületének fellazulásával a szabadabb, kevésbé prűd szexualitással, a hagyományos értékek felrúgásával, a polgárpukkasztással : A fogyasztás iránti attitűd ma A szerek legtöbbjét mára mindenesetre úgy tekintik, mint a nyomorult körülmények között élők, vagy megküzdeni képtelenek mankóját, sőt ördögét, melyeknek szedése már-már stigmaként ég bele a személy össztársadalmi megítélésébe. A drogfogyasztás manapság, a (poszt)modern ember értékrendjében devianciaként értelmezhető, hiszen hátráltatja a kor értékeinek elérését, és a -8-

9 társadalomból való kieséssel fenyeget. Mégis, egy mélyen beágyazódott jelenséget figyelhetünk meg benne, amely mára széleskörű gazdasági-politikai jelentőségre is szert tett. Soha nem látott mértéket öltött a fogyasztás és kereskedelem, és a szerek jelentősége is megnőtt ahhoz képest, hogy korábbi kultúrákban mire és milyen mértékben használták a szereket. Emellett pedig a mára már nyilvánvaló negatív élettani-életmódbeli hatások ellenére a fogyasztás prevalenciája (előfordulása) és személyes jelentősége mit sem csökkent (Nagy drogkönyv, Budapest, 2003). Úgy tűnik tehát, a jelenség valamilyen okból elég hasznot hordoz magában, önfenntartó, ilyen alapon helyesebb puszta tényként kezelni és lehetőség szerint semleges attitűddel hozzáállni, főleg tudományos alapú megközelítés esetén, mint a megelőzés élharcosaként fellépni. Az egészségkárosító magatartásformák vizsgálata mindenesetre csak multidiszciplináris megközelítésben lehet teljes (Fábián, 2006). Felmerül egy sor összefüggés, mely nemcsak a közvélemény vagy a politika számára nehezen érthető, hanem gyakran olyan szakemberek számára is, akik egy tudományág felől, vagy egy ellátórendszer odaláról vizsgálják a területet (Buda, 2006). Az evidens magyarázat a felelőtlen életvitel emellett azonban sokáig nagyon kis teret kapott a társadalmi környezet vizsgálata annak ellenére is, hogy a WHO által megfogalmazott egészségdefinícióba szorosan beletartozik a szociális jól-lét is. A vietnami háború során rendszeres heroinfogyasztóvá vált katonák jó része például hazatérés után - valószínűleg a pozitív környezeti változás hatására - teljesen elhagyta a kábítószert. A drogprobléma pszichológiai, orvosi vizsgálata mellett tehát a környezetet is elemezni kell, Magyarországon például kimutathatóak olyan faktorok, amik fenntartják, erősítik a szerhasználatot (Zinberg, 2005, in: Fábián, 2006), ezeket a fiatalokról szóló fejezet végén, az Értékválság cím alatt tárgyaljuk részletesebben. A probléma vitathatatlanul régóta az érdeklődés középpontjában áll, s a megítélések sokszínűsége, a vizsgálható aspektusok nagy száma jellemzi. Jelen dolgozat témája mégis a (magyarországi) prevenció, a helyzet kezelésének módszerei, valamint az érintett csoportokkal történő kommunikáció, és ez utóbbiban található melléfogások értelmezése, elemzése. Ehhez azonban célszerű az általános fogyasztással, prevalenciával kapcsolatos helyzetképet felmérni, valamint a fogyasztást az indivuduum síkján értelmezni. Meg kell vizsgálni, milyen pszichoszociális okok vezetnek a droghoz, mi és hogyan tartja mellette az érintetteket, továbbá azt, hogy kiket érint elsősorban a problémakör. Ezt követően érdemes górcső alá venni, milyen eszközökkel avatkoznak be ma a folyamatba a jogi szabályozástól kezdve a családi kommunikáción keresztül a civil szervezeti tevékenységig, különös tekintettel a prevenciós tevékenységre. Ki kell fejteni, a fentiekhez képest hogyan lehet, érdemes és szükséges másképp kommunikálni, hogy a specifikus célcsoportokkal megfelelő eredményt érjünk el. -9-

10 2. A kábítószer-fogyasztás általános személyes aspektusai 2.1. A drogfüggőségről Szenvedélybetegség akkor alakul ki, ha a személy céljai egy bizonyos cselekedet egyre ismétlődő végrehajtására irányulnak, amelynek következménye destruktív folyamat, személyiségleépítődés, és akár halállal is végződhet. Ez a cselekedet jelentheti bizonyos anyagok használatát is, amikor is függőségről beszélhetünk, mégpedig olyanról, aminek negatív hatásai dominálnak. A függőségben lévő személy állandó, ellenállhatatlan késztetést érez egy meghatározott dolog, tevékenység véghezvitelére (például a drog szedésére) az annak hiányából eredő szenvedések elkerülése miatt. Ez a drogéhség, ami az ember életében elfoglalja a központi helyet, és minden mást kiszorít az értékrendszeréből. A szerfüggőségnek két formája létezik. Testi (fizikai) függőségről akkor beszélünk, amikor a szervezet sejtjei csak akkor képesek ellátni a funkciójukat, ha az adott anyaghoz jutnak. A drog elhagyásakor, vagy a megszokott mennyiség csökkenése esetében elvonási tünetek lépnek fel, és ez az állapot súlyos szív- és keringési zavarokhoz, végső esetben halálhoz is vezethet. A kábítószerek néhány fajtájánál alakul ki ez a fajta függőség, és fizikai detoxikálással megszüntethető. A drogfüggőség kifejezésbe tágabb értelemben beletartozik a szenvedély (addikció) és a hozzászokás (habituáció) kialakulása. A lelki (pszichikai) függőség jelenti az igazi problémát, szinte lehetetlen megszabadulni tőle. A függő személy gondolatait, napjait életét a cselekvés véghezvitelének vágya, azaz a drog megszerzésének, az ahhoz szükséges pénz bármilyen áron történő előteremtésének problémája tölti ki. A fogyasztó ismételt, rendszeres fogyasztásra sarkalló pszichés kényszert érez. A lelki függőség kivétel nélkül minden droggal szemben kialakul és megmarad akkor is, amikor a testi függőségből már gyógyult a szervezet. A kábítószer utáni gyötrő vágy meg is szűnhet, de a legkisebb nehézség, egy konfliktus, vagy még inkább egy felkínált adag hatására az illető már képtelen ellenállni. A kábítószer hatása alatt ugyanis az azt használó személy egy új, a reális világtól különböző dimenzióba kerül, gátlásai alól felszabadul, problémái eltűnnek, szabadnak érzi magát. Jellemző a kellemes érzés, eufória, színes, csapongó gondolatok, érzékcsalódások. Ez azonban addig áll fenn, míg az anyag hatása tart. Ezután ismét visszakerül a személy a reális világba, ahol a problémái újra előtte tornyosulnak, és ennek a felismerése miatt még nagyobb depresszióba kerül, mint amiben előtte volt. Újra vágyik a szer nyújtotta világba, és ez beleolvad a személyiségébe olyan mértékig, hogy elképzelhetetlenné válik számára az anyag nélküli élet. -10-

11 A függőségben lévő személy két ellentétes dolgot szeretne: egyrészt használni akarja az anyagot, mert enélkül üres az élete, másrészt nem akarja használni, mert tudja, hogy kárt okoz a szervezetének, a családjának, kapcsolatainak, és tudja, hogy oka lehet félni a hatóságoktól. Ennek a kognitív disszonanciának a feloldása érdekében általában a személy a veszélyeket bagatellizálja, a probléma jeleit figyelmen kívül hagyja addig, amíg élete a használat következtében valamilyen módon nem omlik legalábbis részlegesen össze. A kábítószer hatására kialakult állapot jellegzetessége a leküzdhetetlen óhaj vagy szükséglet drive - a drog további fogyasztására és bármilyen eszközzel való megszerzésére. Ezen túl jellemző az adag növelésének hajlama a tolerancia következtében - a használt drog hatása egyre csökken, ezért az adagot növelni kell (akár a halálos dózis szorosáig), vagy enyhébb hatású drogról erősebb hatásúra kell áttérni, esetleg a két drogfogyasztás közötti időt kell csökkenteni Ki drogos?(demetrovics, 2003) A droghasználat esetében leggyakrabban a Marihuána és Drog Abúzus Elleni Nemzeti Bizottság (National Commission on Marijuana and Drug Abuse) felosztása használatos (Rácz, 1988), amely a drogfogyasztás ötféle viselkedésmintázatát különíti el. A kísérletező életében összesen tíznél kevesebb alkalommal használ drogokat. A szociális-rekreációs használó megközelítőleg hetente használ drogot, de azt mindig valamilyen társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötődően teszi. Ilyen droghasználat jellemzi többnyire a hétvégi, táncos szórakozóhelyek látogatásához kötött amfetamin vagy ecstasy használatot (Demetrovics, 2001a). A szituációs droghasználó ennél gyakrabban használ drogokat, de ezt többnyire abból a célból teszi, hogy kezelni tudjon valamilyen, a számára problémás helyzetet, feladatot. Ilyen típusú használat jellemzi például azt a személyt, aki a számára feszültséggel járó helyzeteket (pl. ismerkedés, társas helyzetekben való szereplés) igyekszik az alkohol vagy egyéb szorongásoldók segítségével kezelni. Az intenzifikált használó hosszú időn keresztül naponta használ valamilyen drogot, míg a kényszeres használó ezt naponta többször, illetve folyamatosan teszi, hosszú időn keresztül. Ez a felosztás mindazonáltal nem oldja meg a drogfüggőség fogalmának kérdését. A diagnosztikai kézikönyvek (DSM-IV, 1995; BNO-10, 1994) által megfogalmazott szempontok olyan jellemzőket tartalmaznak, mint a tolerancia megjelenése (azaz a személynek ugyanahhoz a hatáshoz egyre nagyobb mennyiségű szert kell használnia), a megvonás (azaz egyfajta szerspecifikus megvonási szindróma megjelenése a szer használatával való felhagyáskor), a használat fölötti kontroll elvesztése (a tervezettnél nagyobb mértékű és hosszabb idejű használat), a sikertelen leszokási kísérletek, a munka-, a tanulási, illetve a szórakozási tevékenység romlása, a kapcsolati élet negatív irányú változása, a szociális szerepekben bekövetkező változások. Mindezek pedig azt vetik fel, hogy talán mégsem a függőség az a szó, ami a -11-

12 legjobban körülírja a jelenséget. Éppen ezért gyakran inkább használatos a problémás droghasználat kifejezés, értve ez alatt azt, hogy az adott szer használata a fenti területek közül egyben vagy többen problémákat okoz az illető személy életében (Demetrovics, 2003) Drogkarrier a betegség lefolyása A drogkarrier az a folyamat, amely az adott személy életében a drog felbukkanásától a legfőbb értékké válásáig tart. Ekkor minden mást kiszorít a személy értékrendszeréből, ám addig több állomáson kell átmenni. A folyamat a kipróbálással, és a legális drogokkal kezdődhet, amely kaput nyit az illegális drogok felé. Természetesen ez nem szükségszerű, ahogyan a kapudrog-elmélet sem bizonyított, azaz a marihuána vagy más könnyű drog fogyasztása nem predesztinál feltétlenül kemény drogoktól való függőségre (Demetrovics, 2000). A kemény drogos, például heroinista életmód nem egyeztethető össze a marihuánafogyasztókéval, azaz más-más egyéni diszpozíciók, problémák szükségesek a kétféle életvitelhez, továbbá az érintett csoportok értékrendje is különbözik, így az áttérés csak atipikus esetekben történik meg (Young, 2002). Az alkoholt vagy cigarettát fogyasztó tinédzserekben azonban felszámolódhatnak a gátlások, és a drogok iránti ellenérzések is. A valódi, súlyos drogbetegség progressziójában mindenesetre három szakaszt tudunk megkülönböztetni (Dr. Funk, 2000). A primer, instabil, kísérletező szakaszban a személynek nincs valódi függősége, kereső, kísérletező attitűd jellemzi. Alapvetően nem drogozni szeretne, csak kikapcsolódni, másmilyen lenni, jól kívánja érezni magát. Utóbbi könnyen elérhető számára, alaphangulata pozitív (vagy normális ), nincs önálló késztetése egy bizonyos szer megvételére, használatára. Nő a toleranciája, de a szükséglete nem, vagy csak alig. Ismerkedik a droggal, mézesheteit tölti vele, hiszen ekkor még a kellemes élmények vannak túlsúlyban, illetőleg a szociális helyzete is megfelelő, sőt, akár jobb is lehet, mint eddig. A második szakasz a stabil függőség állapota egy bizonyos kedvenc droggal él a személy, ám ha ez kiürül, kemény elvonási tünetek jelentkeznek. Az érzelmi alapállapota a normális alá süllyed, de a szer segíti abban, hogy ez rendeződjön: egy szinusz-görbéhez hasonló életritmus és hangulati mintázat alakul ki. Határozott, erős késztetés lép fel a függő személyben a kábítószer beszerzésére, nő a toleranciája s a szükséglete is. Romlik a szociális helyzete, csak nagy üggyel-bajjal képes fenntartani magáról a látszatot, hogy rendben van. Új, erőteljes és fontos jelenség a denial, azaz a tagadás a realitással, társadalommal szembeni torzult viszonyulást a környezet hazudozásként, -12-

13 megbízhatatlanságként éli meg, míg a pszichológus regresszióról, pszichopatizálódásról, megváltozott személyiségről beszél. A harmadik szakasz a másodlagos instabilitás, végül az összeomlás szakasza. A személy már nem képes kielégülni a szer segítségével sem. Ezt úgy értelmezi, hogy többre van szüksége, később pedig úgy, hogy másra. Ez található az állandó variálás, kombinálás, keresgélés, kísérletezés, végül pedig a megvadult, kontrollvesztő fogyasztás mögött. Konstans rossz érzés tapasztalható részéről, kénytelen beérni a teljesen negatív állapot csökkenésével, részleges kielégüléssel. Szükséglete csak látszólagosan növekszik, de a toleranciája stagnál, vagy inkább csökken a túladagolás veszélye megnő. Szociális helyzete többé-kevésbé tönkrement, munkáját, családját, vagyonát már vagy elvesztette, vagy éppen ennek a szélén áll - rendkívül veszélyes helyzet. Senki előtt nem tudja már titkolni sem az akut, sem a krónikus állapotát. A denial egészen elhatalmasodik, előrehaladott fizikai ártalmak miatt az életének minden területén színvonalcsökkenés következik be. Már erősen motivált a változtatásra, de rendszeresen visszanyúl a szerhez. Ma nagyon sokféle hatásos szer áll rendelkezésünkre, ha betegünk szenvedését enyhíteni akarjuk, függőségét pedig megszüntetni. Ugyancsak sokféle szupportív pszichoterápiás módszer is alkalmazható. A siker azonban nagyon ritka, főleg a második és harmadik szakaszokból való visszatérés nem túl gyakori, ezt átlépve kicsi esélye van a betegnek a visszaélésmentes életre. A kezelést meghatározza - többek között - a betegség szakasza: az a paradox helyzet, hogy pszichoterápiának az első és a második szakaszban volna helye - amikor a beteg nem motivált. Gyógyszeres kezelése ebben a két szakaszban - ha mégis sor kerül rá - elsősorban antidepresszív, emellett feszültségoldó és nyugtató szerek adásából állhat, ennek a kezelésnek a pszichoterápia mellett kiegészítő jellege van. A harmadik szakaszban motiválttá válik ugyan a személy, de akkor már erőteljes gyógyszeres kezelés indokolt, melynek szempontjai: a megvonási tünetcsoport pszichés tüneteinek (feszültség, szorongás, levertség) enyhítése, a kielégületlenség és a szer iránti állandó vágy kiküszöbölése, a rossz közérzet megszüntetése, a megvonási tünetcsoport vegetatív izgalmi tüneteinek enyhítése, stabil tiszta állapot elérése, rehabilitáció, pszicho- és szocioterápia. -13-

14 Láthatjuk, hogy a beágyazottság ellenére érdemes és fontos figyelmet fordítani a prevencióra, különös tekintettel a szó köznyelvi jelentésére jobb időben kezelni a problémát. A prevenció egyetlen szakasza sem egyszerű azonban, és amint azt a következőkben látni fogjuk, számos kérdést, nehézséget vet fel. Rengeteg hiedelem lengi körbe magát a fogyasztást, az európai kultúrkörben idegen, furcsa, mégis stabil jelenséget Az önpusztító életmód mint fogyasztásra sarkalló tényező? Az önpusztító életmód nem tudományos kategória. Sem az orvostudományban, sem a klinikai pszichológiában vagy a szociológia területén nem találunk ilyen kategóriát. A közvélemény általában három állapotot életmódot sorol az önpusztítás körébe: alkoholizmus, szerfüggőség és a dohányzó, mozgásszegény, stresszes életvitel. Az önpusztítás nem feltétlenül végződik halállal vagy rokkantsággal, a változás iránya pedig megfordítható. Így látható, hogy összetett, társadalmi méretű problémáról van szó. Van viszont egy negyedik kategória is, amit a pszichológiában laikusok az élet szokványos kockázatának tekintenek. Ide tartoznak a veszélyes foglalkozásokkal, sporttal és életmóddal összefüggő súlyos kimenetelű balesetek. Az önpusztító folyamatok hátterében nem, vagy alig tudatos, gyakran igen bonyolult mechanizmusok húzódnak meg. A drogos karrier során a személy feladja természetes védekező reakcióit, mind több kockázatkereső magatartásformát alakít ki, és egyre több benne az autodestruktív megnyilvánulás (Dr. Buda, 2006). Vajon valóban az önpusztítás a személy célja? Vagy ez egyfajta önszabályozó folyamat, ami véd a pszichés összeomlástól, dezorientációtól, talán a realitás érzésének elvesztésétől, amely kisebbnagyobb veszélyeket rejt magában? (ld. később Khantzian, Demetrovics felvetéseit) A páciens gyakran reménytelenül vergődik valamilyen viselkedés vagy életmód csapdájában, saját és környezete erőforrásait is felőrölve. A normális emberi alapszemélyiség vonásai is szerepet játszhatnak abban, hogy az egyén az önpusztítás területére irányuló választásokat részesíti előnyben. Az önpusztító viselkedés hátterében azonban gyakran személyiségzavar áll, de a nehézségek összefügghetnek a meghitt társas kapcsolatok zavarával is. Az önpusztító szokást vagy életmódot társadalmi behatás, az egyént körülvevő szubkultúra is elindíthatja, illetve rögzítheti. Sok esetben a belső tulajdonságok és a külső hatások szétválaszthatatlanul összekeverednek, és a sikeres alkalmazkodást gátolva önpusztító életmódot alakítanak ki. A normális személyiség viselkedésének, választásainak értékelésében és a személyiségzavarok megértéséhez sem nélkülözhetjük az emberi karakter kialakulásáról szóló ismereteket. A korai ösztönök és szükségletek elfogadása, kielégítése, majd a kevés frusztrációval történő szocializálása pozitív anyagyermek kapcsolat keretében döntő hatást gyakorolhat az alapvető vonások kifejlődésére. A -14-

15 különféle személyiségvonások jelentősen meghatározzák a személynek önmagáról és a körülötte zajló világról alkotott képét, befolyásolják az egyén valóságérzékelését. Az önpusztító életmód alapját képező viselkedési zavaroknak az eleinte alig észrevehető temperamentális (a személyiségnek a születéstől, az egészen korai életévektől kezdve jelen lévő rétegére jellemző) torzulások jelentik az első és a legmélyebben beágyazott szintjét. Erre bizonyára ráépülnek később egyéb (például családi) hatások, mire valódi probléma alakul ki. Naivan azért megkérdezhetjük: lehetséges, hogy egyfajta kockázat-, netán pótszerkereső, szerhasználó viselkedésmód alapvetően, mozdíthatatlanul hozzá tartozik bizonyos önpusztító személyek működéséhez, azaz nem feltétlenül égető probléma, együtt is lehet, vagy kell élni vele? Vagy csak nem tehetünk semmit ellene? Előfordulhat, bár nyilván nem minden esetben igaz, tehát legtöbbször szükség van a segítségnyújtásra. Az analitikus szerzők szerint mindenesetre az agresszió kiéletlen volta szolgáltatja az autoagresszió alapját a személy lenyeli a saját dühét, mintegy önmagát emésztve vele. Létezik tehát egy olyan a korai személyiségfejlődés nyomán kialakult karakter, amely hajlamosíthat veszélyes helyzetek megélésre. Az ilyen embertípus esetében jellemzőek a váratlan dühkitörések, nyílt agresszió, pótcselekvések, szexuális kalandok, rosszkedv, a munka elhanyagolása vagy túlhajtása. A drogfogyasztás mint autoagresszív tevékenység - közvetlen kiváltó okaihoz tartozik az önpusztítás eszközeinek könnyű elérhetősége (alkohol, drog) és a kortárs csoportok csábítása. Az eszköz nélkül nem valósulhat meg a szenvedélybetegség, de az erős belső kényszerítő erő megmarad minden hasonló aktivitás és dolog irányában, így konkrét drog nélküli függő állapotban is képes manifesztálódni. Paradox módon a legtöbb önpusztító viselkedés egyfajta gyógyító kísérletként indul, amelynek célja a személy tudattalan rétegében feltámadó zavaró érzések elrendezése, a pszichés egyensúly visszanyerése, mely teljes mértékben prioritást élvez a személyiségen belül A függőség pszichiátriája A szenvedélybetegségekben a pszichiátria alkati, szervi, személyiségi, genetikus-metabolikus zavart lát. A pszichoanalízis képviselői egyéni, intrapszichikus konfliktusokban keresik a szenvedélybetegségek kifejlődésének okát. A szenvedélybetegségek oka a személyiségszerkezet, az énhatárok hiányos volta. Ezek a betegségek strukturálisan egy szinten vannak más énbetegségekkel, mint pl. a skizofrénia, borderline-szindróma, depresszió, pszichoszomatikus kórképek, kényszerbetegségek, szexuális perverziók. Közös vonás a személyiség tudattalan magjában lévő identitás deficitje. Ez a beteget szorongással tölti el, tudattalanul érzi, hogy személyiségét leépülés fenyegeti. Ezt a hiányt tünetekkel tölti ki, amelyek egyrészt specifikusak, másrészt szimbolikusak, -15-

16 vészkiáltás jellegűek. Alacsony a beteg frusztrációtűrési képessége, homeosztázisa labilis, az ingerek veszélyeztetik, határait drogokkal próbálja megerősíteni. A deficites énidentitás következménye a külvilág gyötrő, fenyegető megítélése is. A beteg már-már paranoiás, téveszméi vannak, nem képes a bizalomra sem magával, sem mással szemben, az igazi segítséget is fenyegetésnek érzi, ezért szakítja félbe a terápiát és az építő kapcsolatait. Ez a deficit annak a következménye, hogy gyermekkorban a család csoportdinamikája, szociális energetikája diszfunkcionális, tehát a beteg elsődleges csoportját beteges, kóros együttélés jellemzi. Jellegzetes problémák lehetnek: A család részéről ellenállást vált ki a gyermeknek minden saját fejlődésére irányuló elhatárolódási lépése. A gyermeket nem mint önállóan fejlődő lényt látják, hanem ő a család tünethordozója, aki a családon belül a kórosságot takarja. Konfliktusokat fedez a családtagok között, így a család kifelé nagyjából egészséges képet nyújt. Emiatt az együttélésből nem tud leválni, és állandó partnerekre szorul, akikkel szoros, de személytelen viszonyt épít ki. Gyakran ezt is szétrombolja, mert sem az egyedüllétet, sem a szoros együttlétet nem tudja elviselni. A családban lényegbeli különbség áll a valóság és annak képe között. A gyermeknek jólneveltséget kell mutatnia, ezért a reális észlelése elé tilalmakat állítanak. A gyermekétől érzelmileg távol álló anya megtanítja, hogy a szüleiről, mint jó anyuról és rossz apuról kell beszélnie. Ez az ellentmondás egyenes út a későbbi alkoholizmushoz. A család tiltja és bünteti a gyermek egészséges, építő jellegű agresszív megnyilvánulásait, amelyekkel a külvilágot felfedezi, és kíváncsian kutatja. Ennek a következtében a beteg agresszióját romboló módon a szüleit képviselő társadalom ellen (bűnözés), vagy saját maga ellen fordítja (ivás, drog általi önpusztítás). Eközben agressziója deficites (hiányos) marad, a személyisége sokszor éveken át jól alkalmazkodó, jól működő, kifogástalan. A szenvedélybetegségekre jellemző az alkalmazkodó, agressziótlan fázisok és a - gyakran elenyészően kicsinyes okból - hirtelen romboló kitörések váltakozása. A dependens személyiség gravitációs központja nem magában, hanem másokban van. Folytonos megerősítésre, támogatásra van szüksége, gyakran egy mindenható, mágikus erőt keres, olyan partnert, aki megvédi őt a felelősségvállalástól és az élettel való szembenézéstől (Dávid, 2006). Ez az erő valamilyen szer formájában is testet ölthet, és máris jó úton van a személy az addikció felé. A korai pszichoanalitikus elméletek szerint a szerhasználat örömszerző, vágyteljesítő, kielégülést nyújtó és regresszív magatartás (Gerevich, 1997, in: Demetrovics, 2002), melynek célja az eredeti, ősi nárcisztikus kielégültség visszaállítása. Emellett figyelmet kapott a drogfogyasztás és az alkoholizmus öndestruktív jellege. -16-

17 A rögzült drogfogyasztó magatartással ugyanakkor a serdülő kitolja a gyermekkor határait, és örök el nem köteleződő, felelősséget nem vállaló személyként él a világban. A kényszeres ópiáthasználat például a korai szeparációs-individuációs fejlődési fázis megoldatlanságát rejti magában (Demetrovics, 2002) a bizonytalan, szorongó anya ugyanis a kompetenciára, önállóságra irányuló cselekvéseket, motivációkat letörte azáltal, hogy nem figyelt rájuk, netán büntette azokat, a szoknyánál maradást pedig jutalmazta. A függő beteg ezen túlmenően depressziós is lehet, és a problémák következményként nárcisztikus személyiség, valamint ebből adódóan féltékenység alakulhat ki nála. Az addikt páciens a szoros együttélésben élő társára ráadásul erősen ráutalt, aki nem ritkán kodependens, társfüggő, azaz partnere szenvedélyétől mintegy áttételesen függ így igen erős kötelék alakulhat ki köztük, mely jobbára diszfunkcionális. A kodependens személy ugyanis szenvedést keltő módon kötődik egy szenvedélybeteghez, saját igényeit háttérbe szorítva elégíti ki társa szükségleteit. Önértékelését, saját biztonságát ily módon a partneréről való gondoskodás, támasznyújtás köntösében megjelenő szabályozás, irányítás alapozza meg, melynek gyökerei a sokszor szintén függő beteg szülő viselkedésében keresendő (Dávid, 2006). Az énhatárok stabilizálásához hozzásegítő legszorosabb szimbiotikus partner mégis maga a drog. A tapasztalat azt mutatja, hogy pánikszerű szorongással és romboló agresszióval reagál a beteg a hirtelen megvonásra, hiszen énjét magára hagyva szétesés fenyegeti. A pszichoterápiához ezt a dinamikát kell megérteni. Fontos, hogy az elvonókúra a személyiség és az énidentitás megerősítésével történjen, mert különben külső alkalmazkodás, clean -lét jön létre, ami azonban nem jelent gyógyulást. A terápia ezért identitásterápia, amelynek célja nem a tünetek kezelése, hanem a személyiség alapvető megerősítése. Tulajdonképpen a személyiség utólagos felépítése ez, legtöbbször csoportban. A csoportban a beteg megszerzi azt az élményt, hogy a csoporttársak nemcsak romboló és hiányzó, hanem építő oldalait is látják, és megtapasztalja tehetségeit, adottságait. Egyéni és csoportos terápia segítségével kell kiépíteni a konstruktív tulajdonságokat, és a személy önbizalmát visszaadni. A cél a teljes ember életképessége, belső szabadságának, egzisztenciális életérzésének elérése. A szenvedélybeteg pszichoterápiájának alapelve, hogy csak akkor fogja tünetét feladni, ha sikerült a terápia folyamán ehelyett valami jobbat nyújtani, ami pedig nem más, mint az egészséges lét és egészséges életérzés. Más szerzők szerint (pl. Glover, 1932, in: Demetrovics, 2000) azonban nem problémák előli elmenekülésről van szó, hanem alacsony szinten működő megküzdésről, a pszichózissal fenyegető személyiség megvédéséről. A szerhasználat lehet pusztán a belső érzések, indulatok, feszültségek szabályozásának eszköze is, ami túlmegy a tünetek csillapításán, és megelőzi a fragmentálódást, -17-

18 szétesést. Archaikus, preverbális, nárcisztikus (korai szeretet- és visszatükrözés-igény kielégítetlenségéből fakadó) krízis jelenik meg minden szerző művében, amely problémával nem tud a személy megküzdeni, az érzelmi túlfeszítettséget (haragot, szégyent, bűntudatot) nem képes sem differenciáltan megélni, sem szavakba önteni, sem elaborálni, azaz megélni, feldolgozni (Demetrovics, 2002). Ezt a személy-drog interakciót hívjuk drogpreferenciának, utalva arra, hogy az egyes személyek bizonyos fajta drogokat előnyben részesítenek másokkal szemben. Egy adott pszichoaktív szer használata soha nem véletlenszerűen választott a személy által. A drog választása mindig a szer specifikus pszichofarmakológiai működésének és azoknak a domináns fájdalmas, konfliktusos érzések interakciójának az eredménye, melyekre a drog kedvezően hat (Khantzian, in: Demetrovics, 2003). Ez a gondolatmenet később sok szerző munkájában megjelent, és a mai napig hatással van a kérdéskörre, például a szerhasználat megítélését, a prevenciós tevékenységet, sőt akár magát a drogpolitikát illetően is. -18-

19 3. Magyarországi helyzetkép 3.1. Előfordulás, használat, halálesetek Magyarország máktermelő és -felhasználó ország. Hazánkban több évszázados múltra tekint vissza a mák főzetéből készült altató és nyugtató. Ez még az 1950-es években is divat volt faluhelyen, ahol a síró csecsemőket ezek segítségével ringatták el. A magyar lakosságra mégsem volt túlzottan nagy arányban jellemző a mákfogyasztással való visszaélés, annál inkább az alkoholabúzus (nemcsak) a társadalmi krízisek időszakaiban. Leginkább az orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi alkalmazottak, valamint az orvosi kezelés során függővé váló betegek között volt jellemző az elsősorban ópiummal és annak származékaival történő visszaélés. Hazánkban kábítószer terjedésével kapcsolatos hírek a 60-as években jelentek meg ben következett be az első droghalál. Már a 70-es években felfigyeltek arra, hogy a fiatalok nyugtatókat, altatókat alkohollal kombinálva használnak, s az idő múlásával ezen szerek fogyasztásának karrierje egyre nőtt (Kubiszyn, 2000). A kábítószert elsősorban fájdalomcsillapításra, köhögés, hasmenés vagy depressziós zavarok ellen használták különböző korabeli gyógyászati eljárásokban ben már többen is Parkinson-kór gyógyítására használatos gyógyszerekkel kívánták elérni a bódító hatást. Ezzel egy időben jelent meg a szerves oldószerek beszippantásának módszere. Mivel ezekhez a szerekhez olcsón hozzá lehetett jutni, így a szipuzó fiatalok száma egyre jobban növekedett. Míg az első öt évben még csak 21 halálos áldozata volt a szipuzásos narkomániának, ez mára már elérte a százas nagyságrendet. A drogprobléma csak a nyolcvanas évek közepén kapott politikai elfogadottságot, és ettől kezdve került a politikai, szakmai és közérdeklődés középpontjába. A 70-es, 80-as évek elejét jellemző drogfogyasztásról így csak becsléseink lehetnek, amelyek szerint a 70-es években évente mintegy , a 80-as évek elején évi 10 ezer, a 80-as években pedig évi ezer fiatal került kapcsolatba valamilyen kábítószerrel. A droghasználat elterjedtségének vizsgálatához szükséges epidemiológiai adatfelvételekre csak a 80-as évek közepétől került sor. Ezen epidemiológiai kutatások célja a fogyasztás mértékének, az incidencia és prevalencia (előfordulás, használat) értékeinek meghatározása, az egyes társadalmi csoportokon belüli szerhasználat felmérése, illetve az időbeni változások tendenciájának a megfigyelése. Az epidemiológiai vizsgálatok két csoportra oszthatók. Az egyik kategóriába tartoznak a kérdőívvel, interjúval végzett önbevallásos módszerek. -19-

20 Ezek általában a fogyasztás gyakoriságára, jellegére, illetve az azzal kapcsolatban felmerülő problémákra irányulnak. A vizsgálat legfőbb gyengéje a válaszok hitelességének problémája, a bevallás ugyanis erősen függ többek között az adott szer társadalmi megítélésétől, a kulturális kívánatosságtól, különösen olyan helyen, mint Magyarország, ahol a drogfogyasztás igen súlyos jogi következményeket vonhat maga után. Másfelől pedig az is fogyasztást vallhat be, aki a papíron találkozik először a különféle szerekkel. Az általános populációra vonatkozó felmérések közül a legelterjedtebbek a háztartásvizsgálatok, a sorozáskor végzett felmérések, illetve az iskolákban végzett vizsgálatok. Utóbbi módszerrel viszonylag olcsón nagy minta érhető el, hátránya mégis, hogy pont a legveszélyeztetettebbek (iskolából kimaradtak, lógósok ) nem vesznek részt benne. Az epidemiológiai kutatások másik fő csoportját azok a vizsgálatok képezik, amelyek publikált statisztikai adatokon, illetve a különböző intézmények nyilvántartásain alapulnak. A leggyakrabban használt információk az egészségügy területéről származnak, mint a kezeltek és az első kezelésbe vételek száma, a nem halálos kimenetelű kábítószerrel összefüggő sürgősségi esetek, a pszichiátriai osztályos, valamint általános kórházi felvételek, a droggal kapcsolatos halálesetek, a vírusos hepatitisz, HIV és AIDS megbetegedésekre vonatkozó adatok, valamint a gyógyszerfelírási statisztikák. Hasznos információkat adhatnak még a rendőrségi és igazságszolgáltatási forrásokból érkező adatok; a vámrendszeri és rendőrségi lefoglalások, az illegális drogok ára és tisztasága, a rendőrségi letartóztatások és eljárások száma, stb. Az említett módszer alapvető hibája azonban, hogy a vizsgálat csak a nyilvántartásba vétel kritériumai szerinti drogfogyasztókat képes számba venni, amely nagyban függ az ellátó hálózat fejlettségétől, és attól, hogy kiket minősítenek problémás droghasználóknak. Ezenkívül a vizsgálat hitelességét az a tény is megkérdőjelezi, hogy az egyes egészségügyi intézményekbe, illetve rendőrségre a szerhasználóknak csak meglehetősen kis hányada jut el. A drogprobléma kezelésére szolgáló intézményrendszer még nem épült ki megfelelően, a kábítószer fogyasztására vonatkozó jogszabályok folyamatosan változnak, ezenkívül nem megoldott a statisztikai adatgyűjtés összehangolt módszere sem. Éppen ezért az egyes felmérések eredményeiből csak óvatos következtetéseket lehet levonni. Rendszeresebb adatgyűjtésekre - elsősorban a fiatalok körében - a kilencvenes évek elejétől került sor. Az 1992/1993 tanévben a megkérdezett budapesti középfokú iskolai diákok mintegy negyede próbált ki élete folyamán valamilyen kábítószert vagy ilyen hatású gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és 7-12 %-uk használt már tiltott drogot (Elekes 1993) ben a megkérdezettek között az életük folyamán már valamilyen tiltott drogot fogyasztók aránya 10 %, a legális drogot kipróbálók -20-

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt

Tanulói stressz kérdıív. Drogteszt Tanulói stressz kérdıív Drogteszt Az Atkinson és munkatársai: Pszichológia könyv megfelelı fejezetének felhasználásával készítette - Szitó Imre, 1995. A serdülıkorú fiatal a kitöltést névtelenül végzi

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Drogproblémák ea. vázlat DROGPROBLÉMÁK Fogyasztási típusok Absztinens Kísérletező Szociális, rekreációs Helyzetfüggő Intenzifikált Kényszeres DROGPROBLÉMÁK A drogok felosztása Pszichoaktív

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Drogfüggık elvonókezelése

Drogfüggık elvonókezelése Drogfüggık elvonókezelése Készítette: Terjéki Ildikó, 2007 / aktualizálta: Papp László, 2008 Drogok típusai (összefoglalás): (Irinyi T., 1997, pp:121-125. alapján) Szedatívumok, szorongáscsökkentık, altatók

Részletesebben

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19.

Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Háziorvosi konferencia Dr. Somoskövi Csilla 2014. Február 19. Alkohol okozta mentalis zavarok Magyarországon 2013-ban 720-725 ezer fő érintett az alkoholproblémával. Népesség 4,6 %-a nagyivó 15% mértékletes

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó

54 762 02 0010 54 03 Szenvedélybeteg-gondozó Szociális szakgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba 2013-as Éves jelentés az EMCDDA számára Kábítószerügyi Tanács Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba Áttekintés Az új pszichoaktív szerek a kábítószerpiacon gyorsan változnak Jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzés Drogmegelızés és ártalomcsökkentés /forrás: Buda Béla, A drogmegelızés elméleti

Részletesebben

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10.

Dohányzás és leszokás. Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. Dohányzás és leszokás Dr. Kádár Gabriella 2014.február 10. kóroki tényezője számos halálos megbetegedésnek kb. 5 millió ember hal meg évente 10 évvel kevesebbet él krónikus betegségekre fogékonyabb a felnőtt

Részletesebben

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea

Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Droggal kapcsolatos feladatlapok Készítette: Kakuk Tímea Drog- InFo Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatok számaival! A szer neve: Használata: Hatása: Következményei: Por alakban kapható, Torzul a

Részletesebben

DROGFOGYASZTÁS. a., Legitim (legális) és illegitim (illegális), jogi kategóriák b., Könnyű és nehéz, szociokulturális normák

DROGFOGYASZTÁS. a., Legitim (legális) és illegitim (illegális), jogi kategóriák b., Könnyű és nehéz, szociokulturális normák 1. DROG DEFINÍCIÓJA DROGFOGYASZTÁS DROG = minden vegyi anyag, ami az élő anyagokat befolyásolja PSZICHOAKTÍV DROG = a mentális működésekre ható szerek, amelyek megváltoztatják a gondolkodást, az érzékelést,

Részletesebben

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

November - A függőség elleni küzdelem hónapja. Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra November - A függőség elleni küzdelem hónapja Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Hétköznapi szóhasználatban a függőség szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség 40-60

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja

Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja 2015. ÉVI EURÓPAI KÁBÍTÓSZER-JELENTÉS A MONITOROZÁS 20 ÉVE Az EMCDDA az európai drogprobléma újfajta dinamikáját és dimenzióit vizsgálja (2015.6.4., LISSZABON HÍRZÁRLAT WET/lisszaboni idő szerint 10.00

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK

Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 3. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK DEPRESSZÁNSOK I. Nyugtatók, altatók, szorongásoldók, hatása révén az alkohol is. Barbiturátok (legrégibb altatók, nyugtatók):

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

2014. október 18., Dr. Németh Zoltán

2014. október 18., Dr. Németh Zoltán 2014. október 18., Dr. Németh Zoltán Miről lesz szó? 1. Hogyan terjedt el a modernkori drogfogyasztás? Hol tartunk? Mik a legnépszerűbb drogok? 2. Mik az okai annak, hogy a fiatalok kipróbálják és használják

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás Elekes Zsuzsanna: Kábítószerek és kábítószerfogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1992): Kábítószerek és kábítószerfogyasztás

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kökönyei Gyöngyi Fiatalok baleseteinek megelőzése c. szeminárium 2008. November 24. Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) Németh

Részletesebben

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Kábítószeres bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Kábítószeres bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A kábítószerek kapcsolata a bűnözéssel Visszaélés kábítószerrel (BTK 282-282/C) - fogyasztói magatartás - terjesztői magatartás Kábítószer megszerzése érdekében

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina

Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina Szenvedélybetegek viselkedése, tünetek, lélektani állapot, következmények Előadó: Pusoma Krisztina 1. Mi a szenvedélybetegség? Ki a szenvedélybeteg? - fogalom meghatározás Szenvedélybetegségnek nevezzük

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Cheneau, és ami mögötte van - avagy a gyógytornász harmadik keze

Cheneau, és ami mögötte van - avagy a gyógytornász harmadik keze Cheneau, és ami mögötte van - avagy a gyógytornász harmadik keze Balázs Bernadett Dr.Pethő Ágnes 2011.08.26.ORFMMT XXX. Vándorgyűlés JAON KFT Gyermekrehabilitáció Nyíregyháza Cheneau korzett 1970. óta

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholfogyasztásról Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholhoz való lehetséges viszonyulások absztinensek, akik nem fogyasztanak alkoholos italokat; szociális ivók, akik főleg társaságban

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa. Szenvedélybetegségek: nikotin és alkohol

A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa. Szenvedélybetegségek: nikotin és alkohol A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa Szenvedélybetegségek: nikotin és alkohol Jelen kiadvány a TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0025 A kiskunhalasi kistérség egészségtudatos fejlesztése egészségre

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Horváth Gergely Nemzeti Drog Fókuszpont Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ 2012.12.06. A Nemzeti Drog Fókuszpont

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata A kutatást támogatta: Kutatás előzményei: Rév Szenvedélybeteg-segítő

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

2015.06.24. Droghasználat és serdülőkor

2015.06.24. Droghasználat és serdülőkor Droghasználat és serdülőkor Dr. Grezsa Ferenc Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet 1. Vallásos megítélés 2. Orvosi megítélés 3. Bűnügyi megítélés 4. Mélylélektani megítélés 5. Viselkedés-lélektani

Részletesebben

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

Burszki Mónika. Nemzeti Drogmegelőzési Iroda

Burszki Mónika. Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Burszki Mónika Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Új DS Szakértői munkacsoport Berényi András (diáktanácsadás, mentálhigiéné, civil szervezetek) Buda Béla (addiktológia, mentálhigiéné, kommunikáció) Grezsa Ferenc

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Túlzottan on-line? Készítette: Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (9200 Mosonmagyaróvár, Vasutas u. 10.)

Túlzottan on-line? Készítette: Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (9200 Mosonmagyaróvár, Vasutas u. 10.) Túlzottan on-line? Készítette: Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (9200 Mosonmagyaróvár, Vasutas u. 10.) TÁMOP-3.1.4.B-13/ 1 2013-0001 Függőség kávé Szerhez kötődő Nem szerhez

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Kábítószer-fogyasztási szokások középiskolások körében

Kábítószer-fogyasztási szokások középiskolások körében MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Szak Védőnő Szakirány Kábítószer-fogyasztási szokások középiskolások körében Konzulens: Simon Nóra gyakorlati oktató Készítette: Bodnár

Részletesebben

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén

A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén A civil szervezetek és a szakdolgozók lehetőségei a táplálkozási prevenció területén Kovács Ildikó dietetikus Szívbarát program Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest,

Részletesebben

Új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ártalomcsökkentés

Új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ártalomcsökkentés Prevenciós programok tervezése és értékelése Nemzeti Drog Fókuszpont szakmai találkozó 2013. március 19. Új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ártalomcsökkentés Móró Levente Daath.hu Magyar Pszichedelikus

Részletesebben

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Multidiszciplináris Társaság a Pszichedelikumok Kutatásáért Pszichedelikumok a 21. századi kultúrában és gyógyításban 2011. március 12. Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Móró Levente MSc,

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Deviancia és medikalizáció

Deviancia és medikalizáció Deviancia és medikalizáció A deviáns viselkedés az általánosan elfogadott normák megszegését jelenti. A norma megszegését szankció követi, amely elősegíti a konformitást. Különböző országokban és korokban

Részletesebben