S-88/2014. ÜZLETSZABÁLYZAT

Átírás

1 S-88/2014. számú szabályzat A Fókusz Takarékszövetkezet részére S-88/2014. ÜZLETSZABÁLYZAT Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága a 17/2/2014. számú határozattal elfogadta. Az Üzletszabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. hozzájárulásával lép hatályba. Jóváhagyó határozat száma: 71/SZHSZAB/2013. Hatályba lépés napja: március 15. Ezzel egyidejűleg az előző Üzletszabályzat hatályát veszti. Előző határozat szám: 181/ érvényessége: től ig.. Sebestyén István ügyvezető igazgató.. Józsa Zsigmond ügyvezető igazgató

2 Tartalom I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. BETÉTGYŰJTÉS III. HITEL ÉS PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA IV. BANKGARANCIA ÉS BANKKEZESSÉG VÁLLALÁSA V. PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK VI. VALUTAFORGALMAZÁS (PÉNZVÁLTÁS) VII. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖZVETÍTÉSE VIII. BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KÖZVETÍTÉSE IX. BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG X. SZÉFSZOLGÁLTATÁS XI. KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉG XII. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ VESZTESÉG MÉRSÉKLÉSE, ILLETVE ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A TAKARÉKSZÖVETKEZET TULAJDONÁBA KERÜLT INGATLANFEDEZET HASZNOSÍTÁSÁRA XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 I. Általános rendelkezések Jelen Üzletszabályzat tartalmazza a takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatások feltételeit. Amennyiben a takarékszövetkezet általános szerződési feltételeket alkalmaz, úgy azokat üzletszabályzatába foglalja. A takarékszövetkezet és az ügyfele közötti szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a magyar jog alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az alábbi magatartási kódexeknek vetette magát alá: (A magatartási kódex: olyan - piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.) - A Takarékszövetkezet a szeptember 6-án kelt A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartás kódex - rendelkezéseinek alá vetette magát. - A takarékszövetkezet csatlakozott az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről (2001/193/EK) című ajánláshoz és alkalmazza az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket, gyakorlatot A fenti magatartási kódexek elérhetők a takarékszövetkezet honlapján, vagy a honlapon. A takarékszövetkezet a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatába foglalja március 15-ét megelőzően kötött szerződések esetében alkalmazandó rendelkezések általános szerződési feltételek vonatkozásában Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg. Fogyasztói szerződés esetében az általános szerződési feltétel alkalmazóját terheli annak bizonyítása, hogy az általa egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, annak lényegére - ha a szerződés megkötésének módja, körülményei azt lehetővé teszik - előzetes tájékoztatást kapjon és azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadja. 3

4 Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé március 14-ét követően kötött szerződések esetében alkalmazandó rendelkezések általános szerződési feltételek vonatkozásában Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az előző bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. Az a feltétel, amely a Takarékszövetkezetet a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé március 15-ét megelőzően kötött szerződések esetében alkalmazandó rendelkezések a tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén Tisztességtelen az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Nem minősül tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja március 14-ét követően kötött szerződések esetében alkalmazandó rendelkezések tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. 4

5 Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek. Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. Fogyasztó és a Takarékszövetkezet közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a Takarékszövetkezet által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A Takarékszövetkezetet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Fogyasztó és a Takarékszövetkezet közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a Takarékszövetkezet által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A fogyasztó és a Takarékszövetkezet közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A Takarékszövetkezet és az Ügyfelek üzleti kapcsolatára a vonatkozó jogszabályok rendelkezései és az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni - jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában - a Takarékszövetkezet és az Ügyfelek minden üzleti kapcsolatában, amely során a Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Az üzletszabályzat alkalmazásában Felek: az Ügyfél és a Takarékszövetkezet. Ügyfél az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, amelynek /akinek részére a Takarékszövetkezet pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. 1. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása Az Üzletszabályzatok és azok módosításai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti. A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatait jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése, vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzé teszi - elektronikus szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, a honlapján is elérhetővé teszi - Üzletszabályzatait, szerződési feltételeit, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét, valamint ezek módosításait. Az ügyfél kívánságára a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja üzletszabályzatait és a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. 5

6 2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre - legkésőbb 10 munkanapon belül - válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra haladéktalanul kötelesek felhívni. A takarékszövetkezet ügyfeleit közérthetően és egyértelműen köteles tájékoztatni a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, illetve módosulásáról. Az Ügyfél köteles 5 munkanapon belül értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét vagy - jogi személy esetén - jogi státuszát érintő változás történt, elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek vagy az ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott kézbesítési címre küldi. A tájékoztatás történhet papíron vagy tartós adathordozón, illetve elektronikus úton is. Tartós adathordozónak minősül: az olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. Az olyan iratokat, amelyek kézbesítése megtörténtét hitelt érdemlően kell igazolni célszerű tértivevénnyel kézbesíteni. 6

7 Postai idő: A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. A szokásos postai idő mértékére vonatkozóan a Magyar Posta Hirdetményeiben foglalt határidők az irányadóak. A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A Takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Ügyfél számláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték vagy amit a Takarékszövetkezet erre a célra megadott az Ügyfél részére. Folyamatos szerződések esetén a Takarékszövetkezet évente legalább egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljeskörű írásbeli kimutatást /kivonatot/ köteles küldeni az Ügyfelei részére. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást (ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét), kivéve, hogy kölcsön, hitel, bankgarancia, bankgarancia keret és faktorálási ügyeletek esetében: amennyiben az Adós 8 napon belül írásban nem emel kifogást az elszámolás ellen, úgy azt a felek kölcsönösen elfogadottnak tekintik Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni. 3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. Az Ügyfél a takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a takarékszövetkezet képviseletére aláírási jogosultsággal rendelkezők, vagy a szervezeti egység vezetője ekként mutat be. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél írásbeli megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni az erre rendszeresített űrlapon bejelentett aláírás minta alapján. Ha azt tapasztalja, 7

8 hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást teljesítés nélkül visszaküldi az Ügyfélnek. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. A Takarékszövetkezet a pénzügyletek speciális jellege, a vonatkozó törvényi előírások betartása, valamint Ügyfelei érdekeinek védelme céljából jogosult az Ügyfeleinek az általuk adott meghatalmazások közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását előírni. 4. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek átadni. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefonkapcsolatban vagy a táviratban előforduló tévedés, félreértés következménye, hacsak a tévedés nem a Takarékszövetkezet hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél külön kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést. 5. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet által felszámított ellenérték mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés, általános szerződési feltételek, Hirdetmények tartalmazzák. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes. A díjakat, kamatot, költséget, illetve egyéb szerződéses feltételt a Takarékszövetkezet az Általános Szerződési feltételek, illetve az egyedi szereződések eltérő rendelkezése hiányában - a jelen Üzletszabályzatban foglalt feltételek szerint jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Ebben az esetben a feltételek megváltoztatásának időpontjában a térítések ezen egyoldalú módosításnak megfelelően változnak. Ha a takarékszövetkezet a szerződéseiben kikötötte a kamatok, díjak, költségek törvényben meghatározott feltételek (ok-lista) szerinti egyoldalú megváltoztatásának jogát, úgy az új mértékeket Hirdetményben, postai úton, vagy elektronikus úton teszi közzé. A módosított ellenérték a hatályba lépés időpontjában a szerződés részéve válik, amennyiben az ügyfél nem tesz a jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén amennyiben jelen Üzletszabályzat, a Hirdetmény vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik az Ügyfél a jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. A kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a jelen Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell számítani. 6. A Takarékszövetkezet felelőssége 8

9 A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb - figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, amelyet kötelezettségének elmulasztásával okozott, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. 7. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció 7.1. Üzleti titok minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a takarékszövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette. A takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A takarékszövetkezet vezető állású személyei és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani március 15. napjától üzletit titok fogalma alatt a Ptk. 2:47. -ban meghatározott fogalmat kell érteni Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára és a takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. (A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki a takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe.) A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok Titoktartási kötelezettség A Takarékszövetkezet - ideértve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai), a vezető állású és egyéb alkalmazottakat - a tudomására, illetve birtokába jutott üzleti titkot vagy banktitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. 9

10 A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a jogszabályokban (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény) meghatározott körön kívül az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon Titoktartási kötelezettség alóli mentesség Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha - a takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, - törvény (Hpt.) a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, - a takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi A központi hitelinformációs rendszer A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadatszolgáltatók (takarékszövetkezet) biztonságának érdekében. A KHR-ről külön törvény rendelkezik (2011. évi CXXII. tv, a továbbiakban KHRtv). KHR-ben rögzített adatok banktitoknak minősülnek és ennek megfelelő jogi védelem alatt állnak. Nem jelenti a banktitok sérelmét a pénzügyi szolgáltatást végző pénzügyi intézmény (takarékszövetkezet), valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről - a KHR.tv szerinti - a KHR-be, illetve e rendszerből referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott adatszolgáltatás. Mindenkinek joga van a KHR-ben róla nyilvántartott adatokat megismerni bármely pénzügyi intézmény (ideértve a takarékszövetkezetet is) útján. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, korlátozás nélkül bárki megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A kérelem eredményéről szoros törvényi határidők alapján az Ügyfél levélben, vagy kérése esetén ben kap hivatalos tájékoztatást. (A takarékszövetkezet a kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul /legkésőbb 2 munkanapon belül/ továbbítja, amely 3 napon belül a kért adatokat zárt módon visszaküldi. A takarékszövetkezet a kért adatokat a 10

11 kézhezvételt követően zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul /legkésőbb 2 munkanapon belül/ eljuttatja a kérelmezőnek.) Az Ügyfél a KHR.tv-ben meghatározott nyilatkozatát a takarékszövetkezet bármely fiókjában is megteheti írásban. Az ügyféllel való írásbeli kommunikáció, tájékoztatás formái: - személyes találkozáskor történő írásbeli dokumentumátadás, - postai úton való közlés - a KHR-ben nyilvántartott előzetes hozzájárulása esetén elektronikus kommunikáció A KHR nyilvántartásai A KHR nyilvántart valamennyi olyan természetes személyt, illetve vállalkozást, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. A KHR nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A takarékszövetkezet a KHR-be való adatot szolgáltató referenciaadat-szolgáltatónak minősül A KHR által nyilvántartott adatok felhasználása A KHR-ben nyilvántartott adatok kizárólag a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy az ügyfél részére saját adatairól való tájékoztatás megadásának céljára használhatók fel. A szerződéskötést megelőzően a takarékszövetkezet köteles ismertetni természetes személy Ügyfelével a KHR-ből a hitelképesség megállapítása érdekében beszerzett adatokat, valamint az adatokból a hitelképességre vonatkozóan levonható következtetéseket, szükség esetén az figyelmezteti Ügyfelét a pénzügyi szolgáltatási szerződés (hitelfelvétel, stb) kockázataira. A takarékszövetkezet csak abban az esetben köt szerződést az Ügyféllel, ha a KHR-ben lévő információra is tekintettel megfelelő adósnak tartja Adatátadás a KHR-be A takarékszövetkezet az Ügyfél adatainak egy részét a szerződés megkötése után, más részét bizonyos események bekövetkeztekor adja át a KHR-nek. 11

12 Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: pénzügyi szolgáltatási szerződés, befektetési hitelszerződés, értékpapír kölcsönzési szerződés, hallgatói hitelszerződés. A pénzügyi szolgáltatások körében az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: - hitel és pénzkölcsön nyújtása; - pénzügyi lízing; - olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; - kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; Tájékoztatás az adatátadásról: Amennyiben a takarékszövetkezet Ügyfeléről adatot ad át a KHR részére, erről az átadást követő legfeljebb 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja. Az Ügyfél kérésére a tájékoztatás ben is teljesíthető. A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik a szerződés fennállása alatti rendszeres havi adatátadásra (havonta fennálló tőketartozás összegéről és pénzneméről) Adatátadás természetes személyek esetén A KHR törvény 2..(1). bek. g) pontja alapján az egyéni vállalkozó nem minősül a KHR-ben nyilvántartott természetes személynek. A takarékszövetkezet az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során az MNB honlapján közzétett mintatájékoztató alapján - tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt - a KHR-re irányadó szabályokról, - a nyilvántartás céljáról, - a nyilvántartott személyt megillető jogokról, - arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, - arról, hogy adatai a szerződéskötést követően átadásra kerülnek, valamint a törvényben meghatározott esetekben átadásra kerülhetnek. Az írásbeli tájékoztató átvételét, illetve megtörténtét a szerződéskötéskor az ügyfél aláírásával igazolja. Az adatok átadását megelőzően a takarékszövetkezet köteles beszerezni az Ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez. (kivéve a B. pont szerinti adatok átvételét.) A hozzájáruló nyilatkozat az Ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére vonatkozik. Ha az ügyfél ezen nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat és hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben az időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. 12

13 Ha az Ügyfél nem járul hozzá adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez, úgy a KHR-től az A/ d) pont szerinti, valamint a B. pont szerinti adatok vehetők át a KHR-ből. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza. Az Ügyfél - a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása alatt - a takarékszövetkezet útján írásban kérheti, hogy az A/ a-b) pont szerinti adatait a szerződés megszűnését követő legfeljebb 5 évig a kezelje még a KHR. Az Ügyfél e kérését írásban bármikor visszavonhatja - a szerződéses jogviszony megszűnéséig a takarékszövetkezet útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül. A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: a) az azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím. b) a szerződés adatai: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs) - a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. c) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatátszolgáltatás alapján): - a havonta fennálló tőketartozás összege és pénzneme, - esetleges előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme d) a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: (amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatainak a KHR-ből történő lekérdezéséhez) - a nyilatkozat kelte (hely, dátum), 13

14 - a referenciaadat-szolgáltató (pl: pénzügyi intézmény) azonosító adatai, - az ügyfél a) pont szerinti azonosító adatai és a b) pont szerinti szerződésének adatai, - a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHR-ből. B) Egyes eseményekhez kapcsolódó adatátadás Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére (az ügyfél külön hozzájárulása nélkül) átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén különkülön kell figyelembe venni. (A minimálbér aktuális összegéről a takarékszövetkezetnél érdeklődhet, illetve tájékozódhat a Nemzeti Adó-és Vámhivatal weboldalán.) Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - ügyféli minőség (adós, adóstárs) - szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága - a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatátadás tervezett végrehajtását megelőzően 30 (naptári) nappal a Takarékszövetkezet írásban tájékoztatja Ügyfelét arról, hogy a fenti adatai fognak bekerülni a KHR-be, ha nem rendezi mulasztását. A tartozás rendezésére a figyelmeztetést követően is van lehetőség. b) Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során - valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve 14

15 - hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: évi IV. törvény) ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - az igénylés elutasításának időpontja, indoka, - okirati bizonyítékok, - jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. c) Kártyavisszaélések nyilvántartása Az ügyféllel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a június 30-ig hatályban volt évi IV. törvény 313/C. -ában vagy a Btk (5) bekezdésében és ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos alábbi adatok: - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), - a letiltás időpontja, - a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, - a jogosulatlan felhasználások száma, - az okozott kár összege, - a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, - perre utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A B. pontbeli adatok az adatátadástól számított 5 évig maradnak a KHR-ben, és ezen időszak alatt hozzájárulás nélkül is felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához. Hitelmulasztás esetén a tartozás teljesítésétől számított 1 évig maradnak az adatok a KHRben Adatátadás vállalkozások esetén A takarékszövetkezet a vállalkozást a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja az alábbiakról: - az adatátadás céljáról, - a szerződéskötést követően átadásra kerülő adatok köréről, - arról, hogy adatai a törvényben meghatározott esetben bekerülnek a KHR-be, 15

16 - arról, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja. A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: a) az azonosító adatok: - cégnév, név, - székhely, - cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, - adószám. b) az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - a szerződés megszűnésének módja, - a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja - a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. c) a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatátszolgáltatás alapján): - a havonta fennálló tőketartozás összege és pénzneme, - esetleges előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHR-ből. B) Egyes eseményekhez kapcsolódó adatátadás Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása Az Ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - a szerződés megszűnésének módja, - a szerződés összege devizaneme, valamint a törlesztés módja - a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, 16

17 - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatkezelés időtartama: a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megszűnésének időpontja, ha azonban a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított öt év b) Szerződésszegés nyilvántartása - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés esetén: Az Ügyfél készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadáséra irányuló szerződésre vonatkozó adatok: - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, - perre utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: az adatátadástól számított öt év c) Sorban állás nyilvántartása Az Ügyfél fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. Átadásra kerülő adatok: az A/a) pont szerinti azonosító adatok, valamint a pénzforgalmi számlával kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: - a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), - a sorba állított követelések összege és devizaneme, - a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, - perre utaló megjegyzés. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás fő szabály szerint az adatkezelés oka megszűnésétől számított öt évig kezeli az adatokat, ezt követően véglegesen és vissza nem állítható módon törli azokat. Törölni kell az adatot akkor is, ha azok jogellenesen kerültek a KHR-be, illetve ha az adatszolgáltató nem állapítható meg. Az adatkezelés időtartama: a követelések sorba állítása megszűnését követő öt év Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök Kifogás 17

18 A KHR-ben nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-be való átadása, kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A kifogás a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz vagy a kifogásolt adatot átadó takarékszövetkezethez nyújható be írásban. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás, illetve a takarékszövetkezet köteles a kifogást a kézhezvételét követő 5 munkanapon kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül tájékoztatni. A kifogásnak való helyt adás esetén a változást a KHR-ben haladéktalanul átvezetik. Peres eljárás Az ügyfél, mint a KHR-ben nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat a kifogás kivizsgálásáról szóló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál. A keresetlevelet a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál kell benyújtani vagy ajánlott levélben postára adni. A KHR a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor a referenciaadatokat haladéktalanul, legkésőbb két munkanapon belül zárolni kell (az adattovábbítás lehetetlen). A referenciaadat zárolását, a zárolás megszűntetését, a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően a KHR-ben haladéktalanul végrehatják. 8. Információnyújtás Hitelreferencia-szolgáltatásnak minősül az ügyfélről való banktitkot nem sértő díjazás ellenében történő bankinformáció nyújtás, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés. A Takarékszövetkezet az alapinformáción felül bankinformációt kizárólag az Ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti és általános vagy az információkérők meghatározott körére korlátozott és minden esetben egyértelműen meg kell, hogy jelölje az adandó információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott információról a Takarékszövetkezet másolat küldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az információnyújtásra való felhatalmazás esetén a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, melyet Hirdetményben tesz közzé. Az információt az információkérő köteles bizalmasan kezelni, azt kizárólag saját céljaira veheti igénybe kivéve, ha az információkérő hitelintézet, amely ügyfelei számára is kérhet bankinformációt. Erre a kötelezettségre a Takarékszövetkezet minden esetben felhívja az információkérő figyelmét. 18

19 Az információ adásának megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és felelősséget nem vállal. 9. Közreműködő igénybevétele A Takarékszövetkezet az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Közreműködő lehet a Takarékszövetkezet által a pénzügyi szolgáltatások ellátására igénybevett természetes vagy jogi személy (pl. bankügynök, stb) A közreműködő mind a takarékszövetkezet, mind az Ügyfél vonatkozásában köteles a banktitkot, üzleti titkot megtartani. Amennyiben a titoktartási kötelezettség alól a jogszabályok felmentést adnak, az ebből eredő következményekért a Takarékszövetkezet nem felelős. 10. A megbízások általános szabályai A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet más módon értesíteni kell. A Takarékszövetkezet nem felel a megbízó által tévesen megadott adatok helyességéért. 11. Ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítást, ügyfél azonosítást és az azonosító adatok rögzítését minden a takarékszövetkezet által végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében el kell végezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály alapján. A nemzetközi pénzátutalások esetén - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján - alkalmazni kell a takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében ( pénzmosási szabályzatában) foglaltakat, amely tartalmazza a takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatókra nézve. 19

20 A takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor köteles az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégezni. A takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /pénzváltásnál: ötszázezer/ forintot. Az ügyfél köteles a takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A takarékszövetkezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében Ügyfél azonosítás Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: 20

21 természetes személy: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén: - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, - külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; - cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet az alábbi adatokat köteles nyilvántartani, illetve rögzíteni: Természetes személy: - családi név és utónév (születési név), 21