KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ"

Átírás

1 KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 5. TÉMATERÜLET Környezetvédelem, vízgazdálkodás, gazdálkodás a természeti erıforrásokkal (ásványvagyon-gazdálkodás, bányászat- és energiapolitika), Duna-térség fejlesztése 5.1. KÖRNYEZETVÉDELEM, VÍZGAZDÁLKODÁS 5.2. DUNA-TÉRSÉG FEJL. (ÁRVÍZVÉDELEM; HAJÓZÁS; VÍZ-KERET- IRÁNYELV; VIZES ÉLİHELYEK) 5.3. TERMÉSZETI ERİFORRÁSOK, ENERGIAPOLITIKA (MEGÚJULÓ ENERGIÁK) 5.4. BARNAMEZİS TERÜLETEK, RONCSOLT TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, REKULTIVÁCIÓJA 5.5. BIZTONSÁG-POLITIKA (RENDVÉD., TŐZ- ÉS KATASZTRÓFAELHÁRÍTÁS) 5.1. KÖRNYEZETVÉDELEM, VÍZGAZDÁLKODÁS Dokumentumok elemzése Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) hat stratégiai céljának egyike a Természeti erıforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása címő: - A Befektetés a környezetbe prioritáscsoport elemei: A természeti értékek és erıforrások megırzése ; Tiszta települések, biztonságot teremtı környezetvédelem ; A megelızı, elıvigyázatos környezetvédelem és a környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése ; Hazánk nemzetközi elérhetıségének javítása, a logisztikai csatlakozások

2 2 fejlesztése ; A térségi-regionális elérhetıség javítása ; valamint A helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése. Utóbbi három közvetetten összefügg a környezeti károkkal. - A fogyasztói társadalom mintáinak terjedésével növekedett a környezetterhelés. Az utóbbi évtizedben egyre gyorsuló ütemben nıtt a szilárd hulladék mennyisége, melynek döntı többségét csupán egyszerő lerakással kezelik. A növekvı beruházási kedv gazdasági okokból elsısorban a zöldterületeket veszi igénybe, ezáltal folyamatosan növekszik a beépítés a mezıgazdasági, természeti tájak rovására, különösen a városok környezetében és az agglomerációs térségekben. - Magyarország nemzetközi összehasonlításban igen kedvezı természeti, ökológiai adottságokkal, természeti értékekkel, természeti területekkel (nemzeti parkokkal, tájvédelmi körzetekkel, természetvédelmi területekkel, Natura 2000 területekkel, védett területekkel és értékekkel, barlangokkal), valamint a sok helyen még megtalálható, jellegzetesen Kárpátmedencei tájakkal, hagyományos tájhasználattal rendelkezik. - A os idıszakra készített Nemzeti Fejlesztési Terv három specifikus céljából a gazdasági versenyképesség javítása, a humán erıforrások fejlesztése mellett, a jobb minıségő környezet kialakítása és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés elérése volt a cél. - Az Európai Unió új alapszerzıdésében lefektetett célkitőzés Európa fenntartható fejlıdésének biztosítása, azaz a jelen és a jövı generációk életminıségének, életfeltételeinek fenntartható javítása. Ezért elismeri az egymást követı nemzedékek megfelelı életminıséghez való jogát, és az ezzel összefüggésben álló, a környezet, a természet, a táj védelmével összefüggı kötelességek teljesítését. Ez azt jelenti, hogy csak a természeti környezet eltartó képességével összhangban lehet a társadalom reális szükségleteinek a kielégítésérıl gondoskodni, s a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. A fejlesztéspolitika fı elveit az EU rendeletei rögzítik: Fenntartható fejlıdés elve: A fenntartható fejlıdés a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét - elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlıdés biztosítását és a környezeti feltételek megırzését jelenti. A környezettudatos Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlıdés mellett, védi természeti és környezeti értékeit. A környezeti szempontokhoz és a természeti, táji adottságokhoz illeszkedı gazdaság átalakulása következtében Magyarországon megáll a biológiai sokféleség csökkenése, bıvülnek a védett területek és az ökológiai folyosók. A vizek kevesebb mérgezı anyaggal való terhelése, a csatornázás és a korszerő szennyvízkezelési módszerek bevezetése megtisztítja folyóinkat és tavainkat, a hulladék-keletkezés számottevı csökkentése, a keletkezı hulladékok szelektív győjtése és újrahasználata, illetve újrahasznosítása szintén hozzájárul környezetünk megóvásához. A hulladék-gazdálkodásban az ártalmatlanítási technológiákat felváltja a megelızı szemlélető tiszta termelés és fenntartható fogyasztás. A nagy regionális szennyvíztisztító rendszerek mellett kistérségi és helyi rendszerek épülnek, amelyek természetközeli elven mőködnek. A környezet az életminıség kiemelt tényezıje, a térségek fenntartható fejlıdésének záloga. A természeti erıforrásokkal való bölcs, tudatos és hatékony gazdálkodás, az épített környezetnek a természettel, táji adottságokkal összehangolt fejlesztése, zöldfelületeink megırzése és kialakítása nemcsak a lakosság életminıségének javulását szolgálja, de alapvetı

3 3 követelménye a fenntartható fejlıdésnek is. A települési környezetminıség javítását célzó infrastrukturális fejlesztések, az ezt támogató környezettudatos életvitel, a jó háztartási gyakorlat kiszélesítése szintén a környezet biztonságának javulását, a lakosság, a gazdaság és a környezet közötti harmonikus viszony megteremtését, tehát a biztonságos, ökológiai szempontból fenntartható, tiszta és egészséges környezet kialakítását segíti elı. A települési környezetminıség javítása, az élhetı városi környezet megteremtése és a biztonság érdekében szükség van a települési és a veszélyes hulladékok kezelése során a jelenleginél hatékonyabb feltételrendszer kialakítására. A lakosság egészséges ivóvízzel történı ellátásában integrált környezetvédelmi megközelítést kell érvényesíteni, és az egyedi szennyvízkezelési technikákat, technológiákat támogatni azokon a helyeken, ahol a hagyományos rendszerek nem építhetık ki gazdaságosan. A gazdaságosan csatornázható területeken győjtırendszereket és szennyvíztisztító telepeket kell építeni. Az alacsonyabb anyag-, energia- és vízhasználat csökkenti a környezeti terheléseket és az egészségi kockázatokat. Kisebb kiadással jár, nagyobb bevételeket eredményez, és több munkahelyet teremt. Fontos a környezetbarát életmód és fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtése. A tervezett beavatkozások a következı prioritások köré szervezıdnek: - a természeti értékek és erıforrások megırzése, - tiszta települések, biztonságot teremtı környezetvédelem, - megelızı, elıvigyázatos környezetvédelem és a környezeti szempontból hatékony innováció általános érvényesítése. Szabályozási kérdések: A környezetpolitikának fı törekvése az úgynevezett szennyezı fizet elv érvényesítésének kiteljesítése. A környezetileg káros támogatások felszámolása segíti, hogy egységnyi termék vagy szolgáltatás elıállításához kevesebb új anyagot és energiát kelljen felhasználni. Ez jelentıs és tartós versenyelınyt eredményezhet. Elengedhetetlen a környezet- és természetvédelmi, környezet-egészségügyi, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások jelentıs fokozása. Az OFK Befektetés a környezetbe prioritáscsoportján belül az alábbiakat sorolja: A természeti értékek és erıforrások megırzése: A fenntartható fejlıdés alapvetı követelménye a természeti elemek, természeti területek, természeti értékek és természeti erıforrások megırzése, gondozása a következı nemzedékek számára, az azokkal való takarékos, értékvédı gazdálkodás megvalósítása. Az ingatlan, a tárgyi és szellemi örökség környezeti szempontokat szem elıtt tartó hasznosítása, a természet megismerésére irányuló ökoturizmus fejlesztése, a hálózati rendszerek kialakítása egyaránt hozzájárulnak a versenyképesség, ezen keresztül a társadalmi jólét növeléséhez. Tiszta települések, biztonságot teremtı környezetvédelem: Az élhetı települési környezet megteremtése érdekében elengedhetetlen a hulladékok mennyiségének csökkentése, továbbá a szelektív hulladékkezelés, ezen belül elsısorban a győjtés, az újrahasználat és az újrahasznosítás széles körő elterjesztése. Az ily módon nem kezelhetı hulladékok esetén szükséges az ártalmatlanítás korszerő feltételeinek a kialakítása. A mőszakilag alkalmatlan hulladéklerakók lezárása, rekultivációja és a rekultivációt követı utógondozása hozzájárul a potenciális környezeti veszélyforrások felszámolásához.

4 4 Decentralizálásra van szükség: a nagy regionális hulladékkezelı mővek mellett kistérségi komplex programok indítását kell szorgalmazni. Az egyedi és társasházi komposztálás támogatása is alapvetı fontosságú. A szelektálás és hasznosítás terén a háztartásokig menı győjtési rendszerek támogatására kell hangsúlyt fektetni. A jellemzıen nagyvárosi és a forgalmas közlekedési létesítményekhez kötıdı levegı-, por- és a zajszennyezés mérséklése érdekében a mérıhálózat fejlesztése mellett szükség van a forgalom csillapítására, az autómentes övezetek, sétálóutcák kialakítására, a csendes területek megóvására, zöldfelületek, parkok megvédésére és állapotuk javítására, valamint újak kialakítására, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, valamint a tömegközlekedés felújítására és fejlesztésére. A lakosság egészséges ivóvízzel történı ellátásához elengedhetetlen a vizekbe jutó káros anyagok számottevı csökkentése, valamint a csatornázás és a szennyvíztisztítás megfelelı szintje. A megelızı, elıvigyázatos környezetvédelem és a környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése: Az ipari vállalkozások körében és a szolgáltató szektorban a mennyiségi és termékszemlélető gazdaság minıség- és szolgáltatásközpontú gazdasággá történı átalakulásának elısegítése, a környezetbarát, minıségi termékeket elıállító technológiák alkalmazásának támogatása jelentısen hozzájárul valamennyi környezeti elem együttes terhelésének csökkentéséhez. El kell terjeszteni az ipari ökoszisztéma modelljét. A lakosság környezettudatossága a környezeti információkat, adatokat közvetítı és tájékoztató információs rendszer és az ehhez való hozzáférés fejlesztésével javítható. Ezt a célt szolgálja még a jó háztartási gyakorlattal összefüggı energia-, víz- és hıtakarékos felhasználást támogató rendszerek fejlesztése is. Mindez csak a környezeti nevelés hangsúlyosabbá válásával valósulhat meg. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) a szakpolitika számára az alábbi területi prioritásokat fogalmazta meg: Fenntarthatóság, biztonság elve: A fejlesztési beavatkozások esetében a fenntarthatóságot, biztonságot nem csak általában, globálisan kell értelmezni, hanem az egyes társadalmi, gazdasági, környezeti alrendszerek alkotta területi rendszerek (térségek) összefüggésében is. A fenntarthatóság alapelve minden ágazat irányában a fejlesztéspolitika azon korlátját fogalmazza meg, mely szerint a mai fejlesztések és a fejlesztések alapját adó erıforrás-gazdálkodás nem veszélyeztetheti a jövı generációinak esélyét arra, hogy szükségleteiket biztonságosan kielégítsék. A fenntartható területi rendszerekben a térségi gazdasági folyamatok nem veszélyeztethetik a helyi természeti és épített környezetet, nem okozzák az erıforrások kimerülését, az értékhordozó kultúrák eltőnését, ugyanakkor magas szinten biztosítják a társadalom létfeltételeit. Az erıforrások védelmét szolgáló területhasználat: A tisztább, természetesebb környezet, egészségesebb és fenntartható társadalom érdekében: a nem vagy nehezen megújuló helyi erıforrások (pl. termıföld, tájkép, természetes területek, kulturális örökség) védelmét szolgáló területhasználat, mely a

5 5 barnamezıs területeken megvalósuló fejlesztéseket ösztönzi a zöld mezıs beruházásokkal szemben, szolgálja a városi-vidéki funkciók térbeli csoportosítását. Az értékmegırzést, hozzáférést biztosító térhasználat-szervezés: A környezettudatos, helyi identitású társadalom és az esélyegyenlıség érdekében biztosítani kell a közkincset képezı természeti és kulturális értékek, valamint a közszolgáltatások és a közérdeklıdésre számon tartott rendezvények helyszínének fenntartható módon történı elérhetıségét, hozzáférhetıségét, akadálymenetesítését. A hatékony, fenntartható térségi rendszereket, térségi gondolkodást kialakító térhasználat-szervezés: A hatékony és fenntartható módon tervezhetı, kontrollálható, a külsı tényezıknek kevésbé kiszolgáltatott térségi gazdálkodás érdekében: elınyt kell élvezniük a környezetükbe illeszkedı, az anyag, energia, információ és tudás áramlását minél hosszabban az adott térségben tartó, a helyi erıforrásokat minél sokoldalúbban hasznosító, valamint a városi-vidéki munkamegosztást kibontakoztató kezdeményezéseknek. A tisztább környezet, a felelısségteljesebb és környezettudatosabb társadalom érdekében: a fejlesztéseknek hozzá kell járulniuk a lakosság lakó-, üdülı- és munkahelyéül szolgáló tájak megismertetéséhez, erısítve a táji, környezeti értékek fenntartásával szembeni tudatosságot és felelısséget. A terv meghatározza a területfejlesztési politika átfogó céljait is, 2020-ig: Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás: A rendelkezésre álló környezeti és természeti javak eltérı minısége és mennyisége, a természeti értékek területi védettsége meghatározza, hogy egy-egy térség milyen elınyökkel és hátrányokkal kapcsolódhat be a piaci folyamatokba. A turisztikai potenciál és a területi versenyképesség, elsısorban a vidékies térségekben, hangsúlyozottan függ a helyi adottságoktól. Az életminıséget jelentıs mértékben befolyásolja a lakókörnyezet és a természeti környezet állapota. A környezetbarát infrastruktúra fejlesztése elısegíti az épített környezet komfortosabbá tételét, a természeti környezet védelmét, ezáltal hozzájárul a lakosság egészségi állapotának, életminıségének javulásához, a társadalmi-területi különbségek mérsékléséhez. A nemzetközi integráció során nagy szerepe van a határmenti térségek közötti környezeti, természetvédelmi és vízügyi együttmőködéseknek, amelyek hozzájárulnak a Kárpát-medence integrált fejlıdéséhez, a környezeti katasztrófák megelızéséhez, a közös civil kezdeményezéseken keresztül a kultúrák együttmőködéséhez. A policentrikus városhálózat érdekében a fejlesztési pólusok és regionális alközpontok környezeti infrastruktúrájának fejlesztése, a környezet védelmét szolgáló közmővekre való lakossági rácsatlakozások ösztönzése, a tömegközlekedés fejlesztése, a városrehabilitáció és a városi környezetminıség javítása, a környezetbarát energiatermelı rendszerek elterjesztése. A fejlesztési pólusokat összekötı tengelyek mentén a levegıtisztaság-védelmi, zajvédelmi, természetvédelmi szempontok kiemelt figyelembevétele az úthálózat-fejlesztés és közlekedésfejlesztés során. A vidékies térségekben a fenntartható tájhasználat kialakítása érdekében a természetvédelemmel összhangban lévı mezı- és erdıgazdasági termelés feltételeinek megteremtése, a tájesztétikai és tájökológiai szempontok érvényesítése, az ıshonos fajok telepítésének és tartásának ösztönzése, az erdıterületek természetességének javítása, a helyi értékeket

6 6 hasznosító és táji adottságokhoz igazodó hagyományos és környezetbarát gazdálkodási módok felélesztése és elterjesztése. Az elmaradott, zömmel aprófalvas térségekben a lakosság helyben maradását biztosító, a helyi adottságokra alapozott környezetbarát termelési struktúrák kialakítása, az egyedi megoldású környezetkímélı infrastruktúrák és szennyvízkezelı rendszerek kiépítése, a környezeti állapot további romlásának megelızése, lehetıség szerinti fejlesztése. A gazdag építészeti, kulturális és természeti örökség megóvása és a turisztikai piacon történı megfelelı hasznosítása. Az ipari szerkezetváltás által érintett településeken a barnamezıs területek hasznosításának (kármentesítés, rehabilitáció) elıtérbe helyezése a zöldmezıs beruházásokkal szemben, azok településszerkezeti problémáinak orvoslása érdekében a környezet állapotában bekövetkezı további romlás megakadályozása, anyag-, terület- és energiatakarékos, minıségorientált beruházások elınyben részesítése. A táji értékekben gazdag területeken és a védett természeti területeken a természeti és táji sajátosságokra alapozott környezetbarát és minıségi turizmus fejlesztése, a fogadó, látogató központok, bemutatóhelyek, tanösvények, oktatóközpontok és erdei iskolák fejlesztése, Natúrparkok kialakítása. A Natura 2000 területeken a gazdaság és az infrastruktúra természetvédelmi szempontú átalakítása; a területhasználat során az ökológiai magterületek és folyosók kiemelt védelme, a környezetbarát termelési rendszerek kialakítása. A határmenti térségekben a határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése a két- és többoldalú nemzetközi tervezési és fejlesztési együttmőködési lehetıségek jobb kihasználása. A szélsıséges vízgazdálkodási viszonyok (ár- és belvizek, valamint aszályok) káros hatásait fenntartható módon, térségek vagy vízgyőjtık szintjén integráltan kell kezelni: az eddigi árvízi-belvízi és aszály elleni védekezést talaj- és belvízgazdálkodással kell felváltani (különösen a felszíni vizektıl távol fekvı területeken); ehhez kapcsolódóan a folyóvölgyekben (a kisebb vízfolyások mentén is) az árvízi kockázatot is csökkentı vízvisszatartási lehetıségeket kell kialakítani. A természeti katasztrófáktól (árvíz, belvíz, aszály) fenyegetett nagytérségekben (Tiszatérség, Duna-völgy, Duna-Tisza köze) és a környezeti szempontból veszélyeztetett határmenti térségekben (Szigetköz, Ormánság) integrált ágazatközi fejlesztési és rehabilitációs programok kidolgozása és végrehajtása, a komplex táj- és környezetrehabilitáció, a víz- és tájgazdálkodás, illetve az ár- és belvízvédelem érdekében. A kiemelten érzékeny karsztos térségekben a víz- és vízbázis-védelem szempontjainak megfelelı szennyvízkezelı és hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése és a területhasználatból fakadó környezeti kockázatok minimalizálása. A szervezett hulladékgyőjtésbe kapcsolt lakások arányának növelése. A Duna-völgyben a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása, a fenntartható vízgazdálkodást és az integrált közösségi vízpolitikát figyelembe véve. A Duna fı- és mellékágai közötti élı kapcsolat biztosítása, ökológiai rehabilitációja (ártéri és holtágrekonstrukciók és a védett természeti területek rehabilitációja). A vízszennyezés és a vízkárok megelızése és felszámolása, a vízminıség és az ivóvízbázisok védelme, a környezetvédelmi infrastruktúrák (a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás rendszereinek) kiépítésével, az

7 7 illegális hulladéklerakók felszámolásával. A Dunakanyarban a tájkép, az egész Dunavölgyben a partok és a magaspartok védelme. A Közép-dunántúli régió 2003-ban aktualizált Területfejlesztési Programja a régió környezeti állapotát és feladatait az alábbiak szerint csoportosítja: Környezeti állapot, környezeti infrastruktúra: A Közép-dunántúli régió rendkívül változatos táj, a déli, dél-keleti rész alföldi karaktere fokozatosan vált át lankásabb domb-, majd hegyvidékre. A környezet terhelése növekedett a közúti forgalom radikális felfutása és a közmőolló kinyílása miatt. Új negatív jelenség a beépített területek robbanásszerő megnövekedése, az összefüggı természetes környezetek feltöredezése. Az ökológiailag elvárható településfejlıdés a beépítésre nem szánt területek megtartásával biztosítható, ugyanakkor a nagyvárosokban állandó verseny folyik a külsı zöld területek felhasználásáért, a kertvárosok átépítéséért, jellemzı a belterületek növelésének igénye. A területhasználat változásában az átfogó, programszerő területhasználat kialakításához nincsenek meg sem a magán-, sem a társadalmi szféra forrásai. A környezet állapotára negatívan hatnak a régióban felhagyott bányák, különösen azon esetekben, ahol az új tulajdonosok nem veszik igénybe ezeket a területeket. A tevékenységek felhagyásával és a rekultiváció elmaradásával gondozatlan tájsebek jelentek meg ezen iparvidékeken (pl. Oroszlány, Tatabánya, Várpalota, Dorog). A levegı minıségét általában a nagyvárosok térségében rontja számos helyhez kötött és mozgó szennyezı forrás. A SO 2 koncentrációja viszonylag magas, a NO 2 emelkedı tendenciát mutat, de nem haladja meg az engedélyezett határértéket, az ülepedı és szálló por imissziója több helyütt határérték feletti. A legnagyobb terhelés Komárom-Esztergom megyébıl származik. A régióban alapvetıen problémát jelent(ett) az erımővi kibocsátás és egyes városok főtımővei, illetve egyre meghatározóbban a közlekedés problémái. A hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás terén nem történt még áttörés az utóbbi 10 évben, a nemrégiben elfogadott hulladékgazdálkodási törvény hatása alig érezhetı, érzékelhetı változás csupán a városok és hozzájuk csatlakozott településcsoportok tekintetében említhetı. A fél- és teljesen illegális, illetve a rosszul szervezett lerakók növekvı környezeti veszélyforrások, a még üzemelı lerakóhelyek nagy része nem felel meg a jelenleg érvényes mőszaki elıírásoknak. A régió vízellátása gyakorlatilag megoldottnak tekinthetı, a szennyvízgazdálkodásban azonban jelentıs a lemaradás. A magas talajvíz-viszonyok miatt a szikkasztók és szakszerőtlen közmőpótlók ürítése magas költséget jelent a lakosságnak, az elégtelen elvezetés következménye az ivóvízbázisokból kitermelt ivóvíz fokozatos minıségromlása, a régió az ivóvízbázisok, tavak vízminıségének védelme terén kiemelt fejlesztést igényel. A fejlesztési terv stratégiai pontjaiból az alábbi szakági elemek emelhetık ki. A minıségi élet feltételeinek megteremtése: A minıségi életkörülmények egyik legfontosabb tényezıjét jelenti a megfelelı környezet megléte. A környezet minıségét befolyásolja a régió vízellátása, a csatornázottság e területen egyes kistérségekben még jelentıs lemaradás tapasztalható, illetve a csatornázottsághoz szorosan kapcsolódó szennyvíztisztítás. Ugyancsak fontos a hulladékkezelés megoldása, annak ellenére, hogy a régióban a települési szilárd hulladék kezelés helyzete az országoshoz képest jobbnak mondható. Sajnos szelektív hulladékgyőjtésre egy-két

8 8 minta példa található csak a régióban. A volt szocialista gyáripar leépülésének és a gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetıen a légszennyezettség mértéke jelentıs mértékben csökkent, azonban a kéndioxid, a széndioxid és a szénmonoxid, valamint a nitrogén-oxidok kibocsátása még mindig magasnak mondható. Különös figyelmet érdemelnek a régióban már meglévı környezeti problémák hatékony kezelését megcélzó programok, illetve a környezetvédelemnek az elıtérbe kerülése, a környezetet elıtérbe helyezı szemlélet erısítése. Környezetfejlesztés: A vízellátás területén a régióban vízhiányos területek nincsenek, a vízmennyiség mindenhol rendelkezésre áll, a jelenleg üzemelı vízbázisok a távlati vízigényeket is képesek biztosítani. Az ivóvíz minısége gyakorlatilag az egész régióban kifogásoltnak tekinthetı, mivel valamennyi helyen fertıtlenítésre van szükség, melyet klórozással oldanak meg. Komárom-Esztergom megye ivóvízbázisának 94 %-a felszíni szennyezıdésre fokozottan érzékeny karszt- és partiszőréső vízkészletekbıl nyeri az ivóvizet. A régión belül a szennyvízkezelés arány rendkívül alacsony az enyingi, sárbogárdi, a kisbéri, a sümegi és zirci kistérségben. A régión belül Fejér és Komárom-Esztergom megye területe érintett árvízzel ill. belvízzel. A fıvédvonalakból 43,8 % nem biztonságos, mivel a jelenlegi mértékadó árvízszint feletti 1 m-es biztonsági tartalékkal nem rendelkezik. A régió szinte valamennyi településére általánosan megállapítható, hogy a vizeket levezetı árkok és csatornák állapota elhanyagolt. A régióban, az országhoz hasonlóan, energiaellátási problémák nincsenek, az energiaellátás teljesnek mondható, ugyanakkor az elıállítás és felhasználás szerkezete korszerőtlen, és környezetterhelı (volt) a régióban található széntüzeléső erımővek miatt (Bakonyi Erımő Rt. és Vértesi Erımő Rt. erımővei), mely problémát részben csökkentette a Vértesi Erımőnél 2001-ben indult retrofit beruházás, melynek célja a környezetszennyezés csökkentése. A régió vezetékes gázzal való ellátottsági arány kevesebb (53 %), mint az országos átlag (64 %), mivel a régióban a szénbázisú erımővekre és egyedi főtésre épített jelentıs területek találhatóak. A régióban a települési szilárd hulladékkezelés az országos helyzethez képest valamivel jobbnak tekinthetı, mivel döntıen Fejér megyében és Komárom-Esztergom megye déli részén korszerő regionális hulladéklerakók találhatók. A régión belül a szervezett hulladékgyőjtésbe bevont települések aránya Komárom-Esztergom ill. Fejér megyében megfelelı, súlyos lemaradás tapasztalható Veszprém megyében. A régióban a felszíni szennyezıdésre érzékeny területek nagysága az országos átlagnál lényegesen nagyobb (Dunántúli-középhegység, Duna kavicsteraszok), ezért a még ismeretlen számú illegális hulladéklerakó helyek potenciális veszélyforrást jelentenek a felszín alatti vizekre. Az országban keletkezı veszélyes hulladék kb. 35 %-a ( t) a régióban jelentkezik. Ebbıl a régiós mennyiségbıl kb t-t a timföldgyártásból származó vörösiszap (Ajka, Almásfüzitı, Neszmély) tesz ki. Emellett jelentısnek kell tekinteni az üzemek területén felhalmozott veszélyes hulladékok mennyiségét is. A mezıgazdasági mőveléső területek minısége megfelelı, szennyezı anyagokkal nem terheltek, kivételt képeznek hasonlóan az országos megállapításokhoz a termelésbıl kivont területek, talajok, amelyek hulladékkal, továbbá egyéb ipari tevékenységekbıl eredı szennyezı anyagokkal terheltek. Ezeknek a területeknek a kármentesítése egyrészt az országos program részeként, másrészt az önkormányzati területek eladása során folyamatos. A régión belül Komárom-Esztergom megyében a kéndioxid kibocsátás a régió összkibocsátásának 73,9 %-át, a szilárd nem toxikus por 44,9 %-át, de a nitrogén-oxid és szén-dioxid kibocsátás is több, mint 35 %-át teszi ki. A légszennyezı anyagok kibocsátása terén a legnagyobb terhelés Komárom-Esztergom megyébıl származik. A megyeszékhely városai közül egyértelmően Tatabánya térségében (volt) a legnagyobb a terhelés.

9 9 A régióra általánosságban megállapítható, hogy a védett természeti területek nagysága és aránya az országos átlag alatt van, így azok növelésére különösen a régió kiemelt természeti értékeinek ismeretében feltétlenül szükség van. A évben készített Komárom-Esztergom megyei Környezetvédelmi Program széleskörő irodalmi áttekintés után igen részletesen taglalja a megye környezeti állapotát, s az arra épülı középtávú feladatokat. A Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi programban három tervezési szint lett kialakítva, melyek a következık: 1. komplex beavatkozások tematikus területeken, 2. kiemelt ágazatok környezetkímélı fejlesztése, 3. környezeti elemek és természet védelme. A tervezési szintek elkülönítése nem jelent alárendelt viszonyt, azaz a felsıbb szintek beavatkozásai nem koordinálják az alsóbb szintek programjait, mindamellett a különbözı szinteken található beavatkozások összhangban vannak a "felettes" szint megközelítéseivel. Az egyes tervezési szinteken belül a környezetvédelemmel közvetve, vagy közvetlenül összefüggı, egymástól viszonylag jól elkülönülı programcsoportok kerültek kialakításra, mely programcsoportokon belül egy, vagy több program, illetve azok alprogramjai találhatók. Komárom-Esztergom megye 2002-ben elfogadott, korábbi Fejlesztési tervébıl az alábbiak emelhetık ki: Víz- és szennyvízgazdálkodás: A 100 fı alatti külterületi lakott helyek kivételével a közmőves ivóvízellátás teljes körő Komárom-Esztergom megyében. A megye vízellátásában meghatározó szerepkörrel a Tatabánya Oroszlány Bicske Regionális Vízmő, valamint a Dorog Esztergomi Regionális Vízmő bír. A megye vízkészletének mennyiségi és minıségi biztosítását meg kell oldani, illetve az ellátás biztonságát is a közeljövıben. A kiépített szennyvízcsatorna-hálózat hossza folyamatosan növekszik a megyében. A városok szennyvíztisztítása Tatabánya, Oroszlány, Tata, Esztergom vonatkozásában megfelel a jelenlegi szennyvízterhelésnek, sıt a hidraulikai terhelést tekintve mintegy % szabad kapacitással rendelkezik, viszont korszerősíteni pl. III. tisztítási fokozat kell az oroszlányit (megtörtént), ill. a tatait. A tatabányai, a kisbéri, a komáromi és a dorogi szennyvíztisztító fejlesztése befejezıdött. Folyamatosan meg kell valósítani a megye közmőollójának mind jobban záró kiépítését, a csatornára történı rákötések arányának növelését. Ennek érdekében fejleszteni kell a Bakony-térség településeinek szennyvízkezelését. A szennyvíztisztítás során képzıdı szennyvíziszap elhelyezését tovább kell fejleszteni. Meg oldani, hogy a közmőpótló berendezésekbıl kikerülı szippantott szennyvizek tisztító telepre kerüljenek, és fokozatosan meg kell szüntetni az üritıhelyeket, majd azokat rekultiválni kell. Komárom-Esztergom megyében két árvédelmi öblözet található, a Komárom-almásfüzitıi és a Tát-esztergomi öblözet. Az 1 %-os árvízszinthez tartozó terület összesen 44 km 2, a védvonalak hossza 17,6 km. A Komárom-almásfüzitıi öblözet 30 km 2 -es területébıl a töltésekkel védett 22,6 km 2, az esztergomi 14 km 2 -es területbıl csak Esztergom belvárosát védte 2005-ig a 3,363 km hosszú védvonal. A Komárom-almásfüzitıi védvonal 14,283 km hosszából 4,3 km a jelenlegi elıírásoknak megfelelı, kiépített, melybıl 1,6 km hosszon az

10 10 elmúlt években a rehabilitációs munkák során történt fejlesztés. Az árvízvédelmi töltés többi szakasza magassági, keresztmetszeti, illetve altalaj-állékonysági hiányokkal rendelkezik. Legkritikusabb szakasz a mintegy 5 km hosszú vasúti védvonal földmőve, melynek magassága a mértékadó árvízszint alatt van. Meg kell oldani védvonal ún. egyenszilárdságának elérését mind magassági, mind keresztmetszeti értelemben. A jelenleg meglévı (2005. elıtti) Tát-esztergomi védvonal 3,363 km hosszú, melybıl vegyes szerkezető a Kis-Duna jobb partján húzódó szakasz: 1,346 km kiépített, hiányosságokkal nem rendelkezik, bár a védısávban lévı fák miatt tőrt állapotúnak nevezhetı. Az árvízvédelmi töltés további része altalaj- és keresztmetszeti hiányokkal rendelkezik. Ezen a nyomvonalon megfelelı színvonalú fejlesztés nem végezhetı, ezért új nyomvonal meghatározása (volt) szükséges. Rövid távon meg kell oldani a Tát-esztergomi öblözet bezárásá -t (a betorkolló patakok kivételével 2005-ben megtörtént). A belterületi vízrendezés tekintetében a megye területén összesen 169,67 km állami tulajdonú, VIZIG kezeléső vízfolyás található. Ebbıl kizárólagosan állami tulajdonú 147,75 km, nem kizárólagos állami tulajdonú, forgalomképes 21,925 km. Kettı mőködı vízgazdálkodási társulat van a megyében, a Komáromi és a Pilis-Gerecsei Vízi Társulat. A Komáromi Vízitársulat kezelésébe tartozó vízfolyások hossza: 730,22 km. A Pilis-Gerecsei Vízitársulat kezelésében 274,74 km hosszúságú vízfolyás áll. A megye felszíni vízfolyásai rendezetlenek. A felszíni vízfolyások fejlesztése indokolt és elkerülhetetlen a megye vízrendezési, kárelhárítási (helyi vízkár-elhárítási) feladatainak ellátása végett. A befogadók fejlesztését a rájuk csatlakozó társulati és önkormányzati mővek fejlesztési szükségessége mellett a normális vízelvezetés biztosítása és a mezıgazdasági területek elvizenyısödésének megakadályozása is indokolja. Energia-ellátás: Az energetikai hálózatok Komárom-Esztergom megyében miként az ország más részein is a legkorábban épültek ki az infrastruktúra mőszaki elemei közül. Az energiaellátásban döntı szerepet játszott az a négy erımővi telephely is, amely az ipari nagyfogyasztókat, illetıleg a háztartások igényeit hivatottak kielégíteni. Az erımővek közül a Vértesi Erımő Rt. bánhidai erımőve be fog zárni (jelenleg szüneteltetik a termelést). Korábban és az elmúlt évtizedekben a megye villamosenergia-ellátása területén látványos nagyberuházások nem történtek, inkább a hiánypótlás, a minıségjavítás, illetıleg az újonnan épült településrészek, üdülıövezetek hálózata épült ki. (Ebben változást Bokod retrofitprogramja jelentett). Az áramfogyasztók száma emelkedett, 1980 óta több mint 39 ezerrel több fogyasztót tartottak nyilván. A nagyipari bázisok részbeni vagy teljes leépülése, az energiatakarékos technológiai rendszerek beépítése miatt az energiafogyasztás volumene lecsökkent. További feladat mind rövid távon, mind középtávon az energiahatékonyság ösztönzése, fejlesztése mind a vállalkozások, mind a közintézmények, mind a lakosság körében. Az energiatakarékosság növelése érdekében az intézményi és lakossági fogyasztók energiafelhasználási szokásainak, szemléletmódjának befolyásolását kell megvalósítani az energiatakarékosság, energiatudatosság kialakítása érdekében. Jelenleg a megye településein (általában) nincs energiastratégia, amelyek összeállítása, bevezetése elengedhetetlen feladat. Ehhez szervesen kapcsolódik, hogy a rossz minıségő lakó- és önkormányzati épületeket fel kell újítani, továbbá a távhıszolgáltatást igénybe vevık körét növelni kell(ene). Új feladatként, de nem újdonságként jelentkezik az a cél és egyben rövid távú feladat, hogy a megújuló energiahordozók hasznosítását ösztönzı rendszerek kidolgozása megtörténjen és a széleskörő felhasználása elterjedjen.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Sátoraljaújhely Város

Sátoraljaújhely Város (A 43/2007/4721/II.28./számú határozat melléklete) Sátoraljaújhely Város és városrészeire (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint a külterületi lakott városrészekre vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Sajtó-háttéranyag Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget:

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (4) bekezdésében

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

II.1.5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

A vidékfejlesztés táji összefüggései

A vidékfejlesztés táji összefüggései V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Tájtudomány és tájtervezés Sopron, 2012.08.30. - 2012.09.01. Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezıgazdaság. (Vidéki Térségek Európai Kartája,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7

Ország szerkezeti terv Hatályos OTrT (hatályos megyei terv alapja) Vízgazdálkodási térség 398,7 5. A t e r ü l e t r e n d e z é s i t e r v v e l v a l ó ö s s z h a n g i g a z o l á s a Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12- tıl hatályos

Részletesebben

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1 3/2019. (II.20.) határozat 1. melléklete 1. számú melléklet Településszerkezeti tervi leírás Neszmély Község Településszerkezeti tervét a Képviselő testület a 85/2013.(VI.26.) sz. Kt. önkormányzati határozattal

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 3. TÉMATERÜLET Természeti-táji és kulturális örökség, épített környezet védelme, fejlesztése,

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

A célok megvalósítása érdekében létrejövı beruházások:

A célok megvalósítása érdekében létrejövı beruházások: Miközben a fogyasztói oldalon tapasztalható a termék és terményváltás iránti növekvı igény (eredetigazolt, minıségi, egészséges termékek), az ehhez szükséges minıségi termelés és elıállítás szervezeti

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

ZSANA Településfejlesztési koncepciója, településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata és módosítása és településképi rendelete

ZSANA Településfejlesztési koncepciója, településrendezési eszközeinek teljes körő felülvizsgálata és módosítása és településképi rendelete É P Í T É S Z M Ő H E L Y K F T 6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1. Telefon, fax: 76/ 482 916 Tervezı: Szilberhorn Erzsébet Levélcím: 6001 Kecskemét Pf 486. Telefon: 06/30-349-68-74 E-mail: epitmuh@t-online.hu

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Jó projektek ismérvei

Jó projektek ismérvei Jó projektek ismérvei Dönsz-Kovács Teodóra Fenntarthatóság Felé Egyesület Uniós források a Magyar-Szlovák határrégióban 2013. október 17., Budapest, Aranytíz Kultúrház Mitıl jó? Célvezérelt A fenntarthatóságot

Részletesebben

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT MEGELİZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT MEGELİZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI KOCKÁZAT MEGELİZÉSÉRE ÉS CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK INTEGRÁLT SZENNYEZÉS-MEGELİZÉS ÉS -CSÖKKENTÉS (IPPC) A környezetszennyezés integrált megelızésérıl és csökkentésérıl (IPPC) szóló 96/61/EK

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

A lehetséges forgatókönyvek

A lehetséges forgatókönyvek Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter

Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei. Tóvári Péter Lakossági biomassza kazánok telepítésének általános feltételei Tóvári Péter Tartalom 1. Helyi adottságok 2. Mérnöki és mőszaki feltételek 3. Jogszabályi feltételek 4. Környezetvédelmi feltételek Helyi

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Települések szennyvízelvezetés- kezelés

Települések szennyvízelvezetés- kezelés Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben