BELÜGYMINISZTÉRIUM. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RENDVÉDELMI STRATÉGIÁJA (Tervezet) 2004.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BELÜGYMINISZTÉRIUM. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RENDVÉDELMI STRATÉGIÁJA (Tervezet) 2004."

Átírás

1 BELÜGYMINISZTÉRIUM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG RENDVÉDELMI STRATÉGIÁJA (Tervezet) 2004.

2 - 2 - TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Helyzetértékelés A rendvédelmi tevékenység általános jellemzése Erősségek és gyengeségek Erősségek Gyengeségek Következtetések Veszélyek és kockázatok A rendvédelmi tevékenység egészét érintő veszélyek A rendvédelmi tevékenységhez kapcsolódó kockázatok A rendvédelmi tevékenység stratégiai prognózisa, stratégiai célok, prioritások és feladatok A rendvédelmi tevékenység várható jellemzői Rendvédelmi jövőkép A rendvédelmi tevékenység stratégiai célja, prioritások és kiemelt tevékenységek Stratégiai cél Stratégiai prioritások A rendvédelmi tevékenység általános feladatai A rendvédelmi stratégia megvalósításának eszközei és forrásai A rendvédelmi szervezetek közép- és hosszú távú feladatai Középtávú a teljesjogú schengen-csatlakozásig végrehajtandó feladatok ( /2008) Hosszú távú/távlati 2007/ között várható feladatok Befejezés... 22

3 Bevezetés A XXI. század elejét jellemző folyamatok lényegi változásokat eredményeztek a nemzetközi, ezzel együtt az európai és a hazai biztonsági környezetben. A gyorsan változó, globalizálódó világunkban a korábbi veszélyek, fenyegetések és kihívások mellett újak jelentek meg, melyek elvárás szintű kezelésére a rendvédelmi szerveket alkalmassá kell tenni. Ennek megfelelően megalapozott, speciális képességekkel bíró, rugalmas reagálásra és megújulásra alkalmas, az információs társadalom kihívásainak eleget tevő, hatékony rendvédelmi szervekre, azok tevékenységét támogató rendvédelmi környezetre és az ehhez igazodó korszerű filozófia és szemlélet kialakítására és meghonosítására, van szükség. A Magyar Köztársaság mindenkori kormányainak eltökélt szándéka a biztonság garanciáinak fenntartása. Ennek érdekében került elfogadásra a 2073/2004.(IV.15.) Kormányhatározat, melynek 1/c. pontja rendvédelmi stratégia megalkotását írja elő. A rendvédelmi stratégia integrálja a rendvédelem érdekében és keretében már megkezdett tevékenységeket, egyezteti és racionalizálja a párhuzamos folyamatokat. Megteremti az integrált rendvédelem kialakításának elméleti alapjait, megfogalmazza az új kihívások és fenyegetések elleni fellépés érdekében a képességek, fejlesztések, a széleskörű együttműködés tennivalóit, magába foglalja a funkcionális alapelveket és tevékenységi kereteket. Olyan dokumentum, amely a társadalom számára egyértelműen megfogalmazza a magyar rendvédelmi szervek jövőbeni szerepét, valamint rövid- és hosszú távú fejlesztésének kiemelt irányait, fő prioritásait. Tartalmazza a Középtávú Felzárkózási Programra, a Nemzeti Fejlesztési Terv I-II-re, az Európai Unió és a Schengeni, valamint egyéb közösségi alapokra, forrásokra, támogatásokra épülő, a megvalósítást biztosító erőforrásokat. A rendvédelmi stratégia kereteit a Nemzeti Biztonsági Stratégia, a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája, a kábítószer-probléma visszaszorítására irányuló Nemzeti Stratégiai Program (2000), az Európai Unió Európai Biztonsági Stratégiája (2003), a NATO Stratégiai Koncepciója (1999) határozza meg. Tartalmát részben a BM ra szóló közigazgatási és rendészeti ágazati stratégiája melynek részét képezik a BM alárendeltségében működő rendvédelmi szervek szakstratégiái, részben a kapcsolódó tárcák, illetve a rendvédelem más szereplőinek stratégiái, tevékenységi programjai, koncepciói foglalják keretbe. A rendvédelmi stratégia célja a társadalmi fejlődés elősegítése érdekében félelemmentes életminőség biztosítása, az ehhez szükséges szilárd belbiztonságot garantáló rendvédelmi rendszer kialakítása és fenntartása. Az integrált rendvédelmi rendszer meghatározó elemei a prevenció, a társadalomra veszélyes fenyegetések, az ország demokratikus rendje, alkormányos intézményei működésének, az alapvető emberi jogok gyakorlásának megakadályozására törekvő szélsőséges megnyilvánulások elleni együttes fellépés, a belbiztonság ügyének komplex kezelése és az integrált biztonság európai eszméjének érvényesítése.

4 - 4 - Tekintve, hogy Magyarország biztonsága elválaszthatatlan a komplex és a regionális európai biztonságtól, a nemzeti rendvédelmi tevékenység biztosítása mellett szükséges az európai uniós tagállami kötelezettségekből eredő, valamint a szövetségi, és nemzetközi megállapodásokon alapuló rendvédelmi feladatok ellátásának garantálása is. Mindezek érdekében a rendvédelmi stratégia körülhatárolja a rendvédelem tárgyát és alanyait, pontosítja az értékeket és a társadalmi érdekeket, elemzi és értékeli a nemzeti és európai rendvédelmi környezetet. Rámutat a jövő kihívásaira, azonosítja a kockázati tényezőket, valamint a Schengeni Egyezményhez történő teljesjogú csatlakozásáig terjedő időszakra meghatározza a részcélokat, funkciókat, feladatokat, hatásköröket, tevékenységi és szervezeti rendszereket, és forrásokat. A stratégiai szándék egyértelmű: a nemzeti és európai biztonság szerves összetevőjeként a szilárd belbiztonság megvalósítása, a rendvédelmi tevékenység és a rendvédelmi szervek presztízsének biztosítása, a társadalom támogató magatartásának elősegítése, a rendvédelem komplex szerepének erősítése, törvényes, hatékony, szakszerű és magas minőségű rendvédelmi szolgáltatás feltételeinek megteremtése. 2. Helyzetértékelés 2.1 A rendvédelmi tevékenység általános jellemzése A rendvédelem jogszabályi háttere alapvetően megalapozott, az Európai Unió közösségi szabályai beépültek a hazai jogrendbe. A jogharmonizáció hatására javultak a nemzetközi bűnügyi együttműködés feltételei a szervezett bűnözés, a terrorizmus elleni fellépés esélyei. A legális és illegális migráció kezelésének biztonságalapú jogi szabályozása folyamatban lévő feladat, a helyzet a jelenlegi keretek között kezelhető. A rendvédelmi tevékenység irányítása több minisztérium között oszlik meg. A minisztériumi irányítás mellett országos hatáskörű szervezetek önálló felelősséggel és jogkörrel végzik a bűnüldözés, migrációkezelő tevékenység, a katasztrófák elleni védekezés, büntetés-végrehajtás, a vám- és pénzügyőri feladatok irányítását. A rendvédelem komplex kezelése érdekében szükséges együttműködést az országos hatáskörű szervezetek között létesülő megállapodások biztosítják. Probléma, hogy a rendvédelem átfogó koordinációja érdekében jelenleg a bűnmegelőzés területét kivéve nincs minisztériumi szintű irányító szervezet. A rendvédelmi együttműködés területén a belső kapcsolatrendszer kialakításával párhuzamosan kialakultak a bi- és multilateriális tevékenység módszerei. A rendvédelmi szervek elismert, megbízható partnerei különösen az EU tagállamok és a környező országok érintett hatóságainak. A belső együttműködés körében értékelhető törekvések bontakoztak ki a párhuzamos tevékenységek felszámolása céljából. Ez elmozdulást jelent a tevékenység integráció irányában, mely hosszabb távon megteremtheti a lehetséges szervezeti integráció alapjait. Változatlanul probléma, hogy számos területen jelentkeznek átfedések, melyek az irányítás területén meglévő ellentmondásokra utalnak. A rendvédelmi szervezetek struktúrája centrális, a regionális megközelítésre alapozó decentralizálás a kezdeti szakaszában tart. Sok a megkezdett, de be nem fejezett program, a

5 - 5 - meghirdetett irányelvek esetenként nem veszik tekintetbe a rendvédelmi szervek szempontjából meghatározó jelentőségű tervszerű, folyamatos fejlődés követelményét. A szervezeti fejlesztés kétségtelen eredménye az európai uniós elvárásoknak megfelelő, az új kihívásokra válaszolni képes szervezeti elemek megjelenése, egyes tevékenységek integrálódása. Ezek a minőségi előrelépés biztató jelei. A rendvédelmi tevékenység stratégiai tervezése az ezredfordulóra kialakult. A rendvédelmi szervek kidolgozták saját szakstratégiáikat, melyek részét képezik az illetékes minisztérium ágazati stratégiájának. A nemzeti biztonsági stratégiára alapozó átfogó közbiztonsági stratégia nem készült, hiányzik a tudatosan kialakított stratégia hierarchia. Így a hosszú távú tervezés szereplőinek folyamatos korrekcióra kell felkészülnie. A humán erőforrás gazdálkodás területén jelentős fejlődés regisztrálható, mely az állomány felkészültségének színvonalában, az oktatás és képzés folyamatának biztosítottságában, a belső életkori összetétel módosulásában lelhető fel. Negatívum, hogy a gyakori átszervezések a kvalifikált munkaerő kiáramlásához vezettek, az állomány elbizonytalanodását hozták magukkal. Ez hatással van az egyéni karrierpályák tervezhetőségére, kedvezőtlenül befolyásolja a szakemberek megtartására irányuló törekvéseket. Az egzisztenciális feltételek kedvezőtlen alakulása miatt egyre inkább számolni kell biztonságvédelmi munkaerőpiac növekvő elszívó hatásával. A rendvédelmi tevékenység feltételeit képező pénzügyi anyagi erőforrások alakulása kétirányú folyamatot képez. Pozitívum, hogy az egyes tevékenységterületeken megjelentek a legkorszerűbb technológiák, melyek a szervezeti kultúra tartalékaira építve a hatékonyságot növelő tényezővé váltak. A számítástechnika széleskörű alkalmazása EU kompatibilis adatbázisok telepítését tette lehetővé. Javult a kommunikáció, a reagáló képesség alapját képező mobilitás. Ezek kedvező hatást gyakoroltak a rendszerszemléletű gondolkodásra, a szervezetek alaprendeltetésének teljesítésére. Ezzel együtt tény, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan, változó intenzitással ható ellentmondás alakult ki a rendvédelmi szervezetek növekvő feladatai és a számukra rendelkezésre bocsátott költségvetési erőforrások, valamint a költségvetési bevételi előirányzatok között. Ez nem teszi lehetővé a folyamatos fejlesztést, az egyes rendvédelmi szervezetek között, illetve szervezeteken belül működést zavaró ellátási különbségek alakultak ki. Az ellentmondás rövid távon a fejlesztési prioritások koncentrálásával, a belső tartalékok felhasználásával kezelhető volt, hosszabb távon azonban a rendvédelem minőségi színvonalának visszaeséséhez vezethet. A rendvédelmi szervezetek tevékenysége a közbiztonságnak a társadalom által elfogadott szintjét eredményezte. Javult a társadalmi elfogadottság szintje, kialakultak a példaértékű kapcsolatok a civil szervezetekkel. Ezzel együtt a hatóságok biztonsági monopóliuma mellett aránytalanul kevés az önkormányzati, állampolgári aktivitásra utaló kezdeményezések száma. Indokolt tehát a rendvédelem nagyobb léptékű társadalmasítása, a rendszerszemléletű megoldások alkalmazása, a hatékonyság további javítása.

6 Erősségek és gyengeségek Erősségek Gyengeségek Számos új jogszabály született, melyek hatása a közeljövőben válik érzékelhetővé. Nagyívű, átfogó nemzeti stratégiák kerültek kimunkálásra, amelyekhez csatlakozhatunk. Az európai uniós tagságtól remélt gazdasági fejlődés többletforrásokat teremthet a rendvédelmi szervezetek nagyobb arányú fejlesztésére. Felerősödik az EU-tagországok igénye a nemzetközi szervezett bűnözés elleni együttes fellépés javítására. Az Európai Unió társszervezetei érdekeltek a rendvédelmi együttműködés kiterjesztésében, részükről további közvetlen segítség várható. A rendvédelmi szervezetek egyenként és együttesen megteremtették a koordináció-kooperáció-kommunikáció alapjait, az elemző-értékelő munka olyan szintjét érték el, mely lehetővé teszi a szervezett bűnözés érdekszféráinak megismerését, az ellenük történő fellépés erősítését. A Rendőrség és Határőrség közötti biztonsági stratégiai partnerség példaértékű megoldást képvisel, mely mintául szolgálhat a migráció kezelési mechanizmus kialakítása során. A rendvédelmi szervezetek fogékonysága az új megoldásokra, a rendszerszemlélet elterjedése, a vezetés és az állomány aktivitása és tenniakarása alapot biztosít a jövőkép elérésére. Hiányzik a rendvédelmi tevékenység ágazati szintű koordináló szervezete. Ez erőszétforgácsolást, párhuzamosságokat, ad-hoc megoldásokat eredményez. A rendvédelmi szervezetek működését szabályzó egyes jogszabályok hézagosak, kiegészítést igényelnek. A tevékenység és szervezet integráció folyamatát szemléleti különbségek, érdekellentétek akadályozzák. A gyakori szervezet átalakítás növeli az állomány elbizonytalanodását, a kvalifikált munkaerő felgyorsuló pályaelhagyásához vezethet. A fiatalodó állomány-összetétel nyomán a jogellenes tevékenységek felderítése nehezebbé vált, ezt a meglévő szakértői háttér csak részben tudja ellensúlyozni. A rendvédelem területén általánosan jellemző, hogy az érintett szervezetek jogszabályokban rögzített feladatai folyamatosan bővülnek, melyet nem követ a pénzügyi források növekedése. Az egzisztenciális problémák megoldásának hiánya növeli a biztonságvédelmi piac elszívó hatását. A rendvédelmi tevékenység során a társadalmi szervezetek és a lakosság bevonása lassú, kevés az értékelhető és konkrét kezdeményezés. Az európai uniós tagság nyomán hazánk az illegális migráció és a szervezett bűnözés célországává válik. Ennek fogadására és kezelésére a felkészültség színvonala a rendvédelmi szervezetek között eltérő, vagy nem adekvát.

7 Következtetések A rendvédelmi szervek több minisztérium irányítása mellett, szűkös költségvetési keretek között, az ebből fakadó napi problémákkal terhelten teljesítik alaptevékenységükből adódó feladataikat. Meghatározó jelentőségű volt az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés elvárásainak teljesítése, amit fémjelez, hogy a bel- és igazságügyi fejezetet (24.) elsőként sikerült lezárni. Az EU tagállami működésre történő felkészülés több területen lényegi változásokat eredményezett és eredményez a rendvédelmi szerveknél: szervezetfejlesztési kényszert váltott ki, módosulnak a biztonságban betöltött szerepek. A rendvédelmi szerveknél a biztonság terén a funkcionalitáson belül kialakult egyfajta szakosodás (például a Határőrség esetében az illegális migráció elleni fellépést összefogó koordináció, a tűzeseteknél, katasztrófa helyzeteknél a Katasztrófavédelem helyszíni irányító szerepének növekedése, utazás- és rendezvénybiztosításoknál a rendőrség közvetlen irányítása, stb.). A rendvédelmi szervek komplex tevékenységének összehangolására külön tárcaközi koordináló szerv nem jött létre, azonban több kormányzati koordinációs bizottság működik, amely rendelkezik valamely rendvédelmi szervvel, vagy szervekkel kapcsolatos hatáskörrel. Jellemzővé vált a szervek által kezdeményezett együttműködés új, kölcsönös érdekeltségén alapuló rendszerének elterjedése. Ez fontos előrelépés, de a rendvédelem komplex, rendszerszemléletű átfogását nem helyettesíti. A jogi szabályozottság ellenére indokolt az olyan részterületeket ismételten áttekinteni, amelyek két vagy több szerv tevékenységét érintik, pl.: az illegális migráció kezelése, a vízi, vasúti rendészet, a vámellenőrzés módosulásából fakadó, illetve az államhatáron átmenő személyek ellenőrzésének elmaradásából eredő biztonsági deficit kezelése. A működési gondokkal terhelt napi tevékenységet nehezíti az a bizonytalansági tényező, amely a szervezet-átalakításokhoz kapcsolódik. A rendvédelmi szervek felismerték, hogy más források tartós hiányában a fejlődés egyetlen alternatívája a partnerségi (együttműködési) kapcsolatok magasabb szintre emelése. A nemzeti biztonsági rendszer az ország belügye, de szorosan összefügg az európai komplex biztonsággal. Megoldása a közösségi joggal nem lehet ellentétes, ezért az EUban használt alapelveket kell irányadónak tekinteni. 2.4 Veszélyek és kockázatok A rendvédelmi tevékenység egészét érintő veszélyek A Magyar Köztársaságra a rendvédelem területét érintően a szervezett bűnözés, a terrorizmus, az illegális migráció, valamint a mozgásszabadság megnövekedéséből, a civilizációs illetve természeti (öko)katasztrófákból eredő szükség- és veszélyhelyzetek jelentik azokat a kulcsfontosságú veszélyforrásokat, amelyek szorosan összefüggenek más kockázatokkal, azok bázisát képezik, vagy kísérő jelenségként számolni kell velük!

8 - 8 - Európa a nemzetközi szervezett bűnözés elsőszámú célpontja. Jelenleg elsősorban a klasszikus területeken folyó szervezett bűnözés jelenti a legnagyobb problémát: a határokon átnyúló kábítószer-, fegyver- és embercsempészet, szervkereskedelem, műkincsek csempészete és illegális kereskedelme, pénzügyi büncselekmények, valamint a prostitúcióval összefüggő emberkereskedelem. Aggodalomra ad okot a terrorizmussal való kapcsolat esetleges erősödése. A szervezett bűnözés ezer szállal kapcsolódik a gazdasági bűnözéshez. A korrupció nemzetközi összehasonlításban mért szintje is a szervezett bűnözés gazdasági megerősödésére, napi tevékenység frekventált területeire való beférkőzésre utal. Az intellektuális bűncselekmények közül a jogvédelemmel összefüggő visszaélések növekedése várható, melyet a következményekben várható kisebb kockázat és az elérhető haszon nagysága indukál. A nemzetközi terrorizmus stratégiai jelentőségű fenyegetés. Európa egyidejűleg célpontja és bázisa a terroristáknak. Magyarország eddig nem szerepelt célpontként, de európai uniós tagságunk, a nemzetközi békefenntartásban való aktív szerepvállalásunk ennek valószínűségét növeli. A terrorizmus elleni fellépéshez kapcsolódóan kiemelt terület tömegpusztító és kézifegyverek proliferációjának növekvő valószínűsége. Az illegális migráció olyan valós veszélyeztető tényező, amely valamennyi fenyegetés egyik bázisa, katalizátora, fedőintézménye lehet. Hazánk jelenleg tranzitország, de rövidesen célországgá is válik. Bűnügyi kockázatot leginkább azok jelentenek, akik személyes körülményeik például a helyi viszonyok ismeretének, továbbá a tranzitáláshoz, az egzisztencia-teremtéshez szükséges induló anyagi fedezet, illetőleg a legális munkalehetőségek hiánya, valamint a kiutasítástól való félelem okán jogellenes magatartásra kényszerülnek. Az illegális migráció kezelése alapvető biztonsági kérdés, egyúttal igen széleskörűen értelmezendő társadalmi és gazdasági problémahalmaz is. A határok átjárhatóságával az Európai Unió a benne egyébként legálisan mozgó utazó (vándorló) bűnözés számára határtalan lehetőségeket biztosít, ami az elkövetők felderítését és elfogását megnehezíti, elősegíti az Európán belüli legális migrációt. Az európai integrációtól remélt társadalmi és gazdasági fejlődés minden bizonnyal nagymértékben hatással lesz a közlekedés valamennyi ágára. A forgalom nagyarányú bővülése azonban számos közlekedésbiztonsági problémát vet fel. Különösen a közúti, a vízi és a légi közlekedés tekintetében várható a kockázat emelkedése, a balesetveszély növekedése, illetőleg balesetekből (elsősorban a veszélyes árúk szállításából) származó veszélyhelyzetek gyakoribbá válása. Magyarország és az Európai Unió környezetében keletkező szándékos vagy gondatlan veszélyeztetésből eredő természeti és civilizációs, környezeti katasztrófák, járványos betegségek, a tagállamok területén keletkező természeti katasztrófák valószínűsége a közelmúlt eseményei alapján növekvő trendet mutat A rendvédelmi tevékenységhez kapcsolódó kockázatok A társadalmi fejlődés negatív jelenségeiből adódó kockázatok: A gyors gazdasági, politikai változások következtében felerősödtek a társadalom anómiás jelenségei. A teljes felnőtt generációt sújtja a korábban ható társadalmi értékrend megingása, felbomlása, új, egymással konkuráló értékrendek megjelenése, az értékválasztás dilemmája. Ellentmondásossá váltak a cselekvés irányjelzői. Mindinkább a pénz, a gyors meggazdagodás válik motivációs tényezővé.

9 - 9 - A köztudatban a gazdasági siker és a meg nem engedett eszközök alkalmazása egybefonódott, a pozitív értékrendeket követő magatartás pedig a kudarccal azonos kategóriába került. Társadalmi méretekben ható kriminogén tényező a bűnalkalmak kiszélesedése. A szabad mozgás, a vállalkozás szabadsága, a határok átjárhatósága, az állami beavatkozás körének szűkülése, mint alapvetően kedvező és kívánt társadalmi fejlemények elősegítik a legális szférák működését. Ezzel együtt belső ellentmondásokat hordoznak, hozzájárulnak a törvénytelen kezdeményezések megvalósításához. A privatizáció honi sajátosságai, a korrupció elleni fellépés ellentmondásai, a rendvédelmi szervek, illetve az államigazgatás más ellenőrző, felügyelő szerveinek alulfinanszírozottsága, a bűnözés terjedésétől lényegesen elmaradó fejlesztésével magyarázható működési zavarai hozzájárultak a szervezett bűnözés térnyeréséhez; Az elkülönült hazai bűnelkövetői csoportok egy része a nemzetközi kereteket mutató szervezett bűnözés felé orientálódik, segítőtársakat és bűnrészeseket jelentenek a kábítószer-terjesztés, a prostitúció és az emberkereskedelem vonatkozásában. Felgyorsult a vagyoni alapú társadalmi polarizáció, az elszegényedés politikai kérdéssé vált, a megélhetési bűnözés mind több területen jelenik meg. A büntetés-végrehajtás intézményeiben a meglévő zsúfoltság enyhítésére a fogvatartotti létszám folyamatos átcsoportosítását kell végezni. Ez azt eredményezi, hogy nem alakulhatnak ki tiszta profilú intézetek. Be kell rendezkedni a nagyobb kockázatot jelentő előzetes letartóztatottak és a súlyos bűncselekményekért elítéltek őrzésére. Szakmai problémákon túl ez a megoldás jelentősen drágábbá teszi a végrehajtást, korlátozza a minél nagyobb differenciálásra épülő rezsimtevékenységet; A vám- és pénzügyőri rendvédelmi feladatok eredményeinek társadalmi megítélése ellentmondásos. Magyarországon jelentős azon állampolgárok száma, akik vagy szkeptikusan figyelik, vagy kifejezetten ellenérzésekkel viseltetnek a vám- és jövedéki ellenőrzéssel kapcsolatban. E körülmények jelentősen megnehezítik a célorientált gazdaságvédelmi intézkedések végrehajtását. A rendvédelmi tevékenység működési közegében prognosztizálható kihívások: Tovább nő a nemzetközi szervezett bűnözéshez kötődő olyan bűncselekmények száma, mint az ember-, kábítószer-, és fegyverkereskedelem és prostitúció, erősödik a veszélyes anyagok és jövedéki termékek csempészetére irányuló bűnelkövetés. A kábítószer bűnözés és a prostitúció ösztönzőleg hat a tradicionális bűncselekményekre. A szervezett bűnözésből származó tőke az ingatlan piac felé fordul, az ország számára megnyíló EU források felkelthetik a szervezett bűnözői körök érdeklődését. A technikai fejlődés felgyorsulása a bűnözés lehetőségeit bővíti. Ez az informatikai terrorizmus és az intellektuális gazdasági bűnözés dinamikus terjedéséhez vezethet. A szervezett bűnözői csoportok többsége gyorsan alkalmazkodik a társadalmi fejlődés körülményeihez, kihasználják az EU tagságból adódó szabadabb mozgás lehetőségét. Az erőszakos bűncselekmények körében számolni kell a pénzintézetek és pénzszállítmányok megszerzésére irányuló rablásokkal, a különböző csoportok ellentéteinek kiéleződése során a nyílt erőszak megjelenésével. Az egyes szervezett bűnözői körök az államigazgatást, igazságszolgáltatást, rendvédelmi szerveket behálózó kapcsolatrendszer kiépítésére törekszenek. A legális és illegális migráció erősödése tovább növel(het)i a büntetés-végrehajtási intézmények leterheltségét.

10 A rendvédelmi tevékenység stratégiai prognózisa, stratégiai célok, prioritások és feladatok 3.1 A rendvédelmi tevékenység várható jellemzői A XXI. század kezdetén a társadalmi folyamatok minden területén változások következtek be. A biztonság tartalma, megjelenési formái, a hozzá fűződő érdekek új dimenziókat kaptak, így a rendvédelem megvalósítása szemléleti-filozófiai és metodikaváltási kényszerpályára került. A hazai belső kihívások mellett megjelentek az euro-atlanti integrációs és szövetségi kötelezettségből adódó problémák is. Ezek megoldását mind nemzeti, mind szövetségi, sőt nem egyszer széles körű nemzetközi keretek között kell felvállalni. A veszélyeztetés mérete és minősége megváltozott. A katonai és rendészeti (rendvédelmi) tevékenység specializálódása mellett sok közös kapcsolódási pont maradt, amely a quasi totális megsemmisítés és a korlátozott legitim erőszak egyidejű, paradox szituációjának feloldási igényét vetheti fel. A technológia fejlődése (információs társadalom, intelligens régió, e-kormányzat, e-ember) olyan eljárásokat tesz lehetővé, amelyek alkalmazásával a rendvédelmi szervek potenciálisan alkalmassá válhatnak a minőségi fejlődésen alapuló problémák hathatós kezelésére. Ezeknek a technológiáknak köszönhetően egyre több és megbízható információ szerezhető be a potenciális veszélyeztetésről és fenyegetésről. Ez elősegíti a tervezhetőséget, a vezető gyorsabban tud dönteni, a kivitelezés jobban koordinálható. Ugyanakkor felmerül az adatok, információk védelmének kiemelt kezelése, az új technológiák alkalmazására felkészített e-állomány biztosítása, ami önmagában is új potenciális veszélyforrás. A rendvédelmi szerveknek minden időben olyan alkalmazási elvekkel, felkészítettséggel, felszereléssel, kapcsolatrendszerrel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi a rendvédelmi alkalmazás elvárt szintjét. Ehhez minőségorientált, együttműködésre illetőleg tevékenységi integrációra alapozott, tudatos rendvédelmi képességtervezés szükséges. A nagy hatású veszélyeztetésekkel szemben csak koncentrált, hatósági beavatkozáson alapuló, társadalmi támogatottságot élvező fellépés lehet eredményes. A rendvédelmi tevékenységet végző, azt támogató, közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szervezetek, heterogenitása és nagy száma miatt indokoltnak látszik központi integrált rendvédelmi koordinatív szerv létrehozása. A rendvédelmi tevékenységben meghatározó a gyorsaság, a pontosság, a rugalmas alkalmazkodás és reagálás képessége, a speciális felkészültség, az erőforrások hatékonyabb és hatásosabb felhasználására, a veszteségek minimalizálására irányuló törekvés.

11 A normál időszaki feladatellátás tekintetében is közel a lehetőségei maximumán működő rendvédelem tartósan nem képes a nagy erőket igénylő veszély-, illetve szükséghelyzetek kezelésére. Így nem nélkülözheti a fegyveres erők (Military), a rendvédelmi szervek (Police) és a civil lakosság és hatóság (Civil) rendszerszemléletű tevékenység koordinációját (MPC). A Magyar Honvédség reformja kapcsán indokolt áttekinteni a már nem sorozott állományra alapozott haderő veszélyhelyzet, szükséghelyzet esetén rendvédelmi irányítás alatti tervszerű alkalmazásának, illetve egyes honvédelmi funkciók rendvédelmi területi megvalósításának feltételeit. A rendvédelem egészére jellemzően bővül a tevékenység integráció, melynek eredményeként specializálódásra alapozott hatékonyságot növelő költségeket csökkentő profiltisztítás következik be. A politikai vezetés a rendvédelem minél olcsóbb, de ezzel együtt hatásosabb működését várja el. Csökkeni fog a rendvédelmi érzékenységi küszöb, amelyet azonban össze kell egyeztetni a nemzetközi kötelezettségekkel is. Az illegális migráció, a terrorizmus, a bűnözés ellen leghatásosabb eszköz és módszer távoltartás. Az EU külső határainak legmagasabb standard szerinti ellenőrzése és védelme, az ország egészét átfogó rendvédelmi ellenőrzési rendszer ( háló ), s ezáltal a belső határok biztonságának garantálása is ezt célozza meg. Ez új típusú komplex szemlélet, amely a biztonság exportját helyezi előtérbe. A közterületek rendjének és a közlekedés biztonságának fenntartása tekintetében a jövőben is meghatározó jelentőségű lesz a közterületi rendőri jelenlét, a bűnözés kezelhető szinten tartása tekintetében pedig egyre nagyobb jelentőséggel bírnak majd a hazai és nemzetközi bűnügyi együttműködés különböző formái. A magyar rendvédelmi tevékenység eredményessége nagymértékben függ a közeli és távoli veszélyeztető gócok helyi kezelésének eredményességétől. A magyar rendvédelmi technológia, szakértelem telepítésével a külső veszélyeztetés mértéke csökkenthető. (A balkáni és a kelet-európai rendvédelmi szerepvállalás egyértelműen a magyar és az európai biztonságot is erősíti.) Valamennyi rendvédelmi szerv számára a komplex biztonságon alapuló szemlélet, a kooperatív, koordinatív hozzáállás teremti meg a korszerű tevékenység feltételeit, amelyet limitált költségvetési környezetben, versenyhelyzetben kell növekvő elvárások mellett megvalósítani. 3.2 Rendvédelmi jövőkép A rendvédelmi szervek a schengeni csatlakozásig jelenlegi jogállásukat, alapfeladatrendszerüket megtartva önálló testületként, stratégiai partnerségre alapozva, a komplex nemzeti és európai biztonság érdekében multikultúrális társadalmi közegben, széleskörű tevékenységi integráció keretében, a közigazgatási reformhoz igazodó működést megvalósítva, koordinatív irányítás mellett hajtják végre funkcionális feladataikat. A rendvédelmi specializáció érdekében folytatódik a párhuzamosságok, az átfedések, az esetlegesen keletkező biztonsági deficit kiküszöbölése.

12 A komplex tevékenységet fokozatosan minőségügyi alapra kell helyezni, egységes elbírálási, de a működési sajátosságokat is figyelembevevő elveket alkalmazva. Növekvő szerepet kap az egyéni és szervezeti teljesítményértékelés, az auditálás és az önértékelés. A tárcaközi egyeztetések és munkamegosztás eredményeképpen kialakul a rendvédelem koordináló, szintetizáló szervezeti eleme, amely elősegíti a működési feltételek megteremtését, a költségtakarékos, hatékony működést. A rendvédelmi tevékenység feladat-finanszírozásúvá alakul át, általánossá válik az üzemgazdasági szemlélet, a logisztikai ellátás egységes, új szemléletű normásításon alapuló rendszere mellett jellemzővé válik a szolgáltatások kiszervezése. A regionális működésre alapozva racionálisabb fejlesztések válnak lehetővé, a személyi állomány létszáma, összetétele, a vele szemben támasztott minőségi követelmények pedig a feladatrendszernek és az elvárt működési színvonalnak megfelelően kerülnek meghatározásra. A teljes jogú schengeni csatlakozást követően a tevékenységi integráció fokozatosan szervezeti integrációvá alakulhat át. Ez először csak a funkcionális szervezeti elemek összevonásával járhat, később a koordinatív irányítás stabilizálódik, szervezetek összevonása valósulhat meg. Bár az Európai Unióhoz a második körben csatlakozó országok schengeni taggá válásáig ( ) a rendvédelmi szervezetek önállóak maradnak, a későbbi szervezeti integrációra történő felkészülés jegyében működésükben meghatározó jelentőségű az együttműködés és a korrekt partneri viszony. Fontos továbbá, hogy a központi igazgatás szerepének megtartása mellett minél több feladat és hatáskör kerüljön a decentralizált szervekhez. A biztonságvédelmi tevékenység és a privát biztonság a komplex rendvédelmi tevékenység szerves részévé válik, és a civil önszerveződések, a polgári biztonságvédelem az autonómia keretében társadalmi szintre emelkedik. A Rendőrség szervezeti-működési rendje tovább korszerűsödik, a Határőrség rendvédelmi jogállása, illegális migráció elleni fellépése intézményesül, kialakul a legális migráció komplex kezelési rendszere. A katasztrófavédelem működése biztosítja a nemzeti biztonság növelését, a lakosság veszélyhelyzeti viselkedésének tudatosabbá válását, valamint a nemzetközi együttműködéshez szükséges személyi, illetve tárgyi feltételeket. A Vám-és Pénzügyőrség az EU-bővítés ütemében látja el az ország és a közösség rendvédelmi eszközökkel történő gazdaságvédelmét A büntetés-végrehajtás területén az uniós elvárások szerinti működési feltételrendszer fokozatos kialakítása történik meg. 3.3 A rendvédelmi tevékenység stratégiai célja, prioritások és kiemelt tevékenységek Stratégiai cél A rendvédelmi szervek széleskörű nemzetközi együttműködéssel és a társadalom tagjaival összefogva, általuk támogatva nyújtsanak biztonságot a társadalomnak. Alakuljon ki a komplex, szolgáltató rendvédelem, amely biztosítja a szilárd közbiztonságot, a teljes körű környezetbiztonságot, amely visszaszorítja a bűnözést, kezeli a migrációt, erősíti az ország rendjét és félelemmentes életminőséget biztosít mindenkinek, aki az ország területén él.

13 Stratégiai prioritások A hazai és a nemzetközi bűnözés elleni hatékony fellépéssel, a közterületek rendjének védelmével, a bűnmegelőzés széleskörű társadalmasításával, valamint a közlekedés biztonságának fokozásával európai uniós mércével mérhető, magas színvonalú belső rend biztosítása. Az illegális migráció visszaszorítása, illetőleg legális mederbe terelése. A rendvédelmi szervek számára az európai uniós és schengeni elvárásoknak megfelelő működési feltételek biztosítása, a személyi állomány munkafeltételeinek és egzisztenciális körülményeinek javítása, a rendvédelmi szervek együttműködésének erősítése. A rendvédelem egységes koordinatív irányítási, anyagi-, technikai-, cselekvési bázisának kialakítása. A nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő rendvédelmi együttműködés fenntartása, különös tekintettel a tömegpusztító fegyverek és technológiák proliferációjára, a terrorizmus, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem valamint a prostitúció elleni közös fellépésre. A természeti és civilizációs katasztrófák (ezen belül az új kihívások, mint pl. a vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris veszélyek, stb.) megelőzése, következményeik csökkentése, a helyreállítási tevékenység koordinálásán alapuló hatékonyság növelése. Új környezetbiztonsági koncepció, és települési szintű komplex környezetfejlesztési programok kialakításában történő részvétel. Az ország és az EU gazdaságvédelmének hatékonnyá tétele. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal való együttműködés erősítése. A büntetés-végrehajtás közösségi elvárásainak megvalósítása. A rendvédelmi szervek tevékenysége során az egyenlő bánásmód követelményeinek maradéktalan érvényesítése A rendvédelmi tevékenység általános feladatai A potenciális veszélyek megelőzésére és elhárítására koncentrálva a rendvédelmi szervek (testületi) szakstratégiai az alábbi általános feladatokra összpontosítanak: Megfelelő, stabil és elérhető jövőkép biztosítása mind a rendvédelmi szerveknek, mind a rendvédelemben tevékenykedő állomány részére. A kor kihívásainak megfelelő, tervszerű, hatékony, egyeztetett, kockázatelemzéseken alapuló tevékenységi, eljárás-technológiai és szervezeti-intézményi korszerűsítés megvalósítása. Felkészülés a szakmai tevékenységek átalakulásából adódó vezetési, jogszabályi, humánerőforrás-gazdálkodási és környezeti változásokra. Bűnüldöző tevékenység (kiemelten a terrorizmus, a pénzmosás, az emberkereskedelem, a kábítószer, a tömegpusztító eszközök és technológiák, a fegyver, lőszer, robbanó- és pirotechnikai anyagok, a hasadó és más veszélyes anyagok, továbbá a kettős felhasználású termékek, a szervezett bűnözés gazdasági háttere, a jövedéki termékek és a természetvédelmi értékek csempészete, illegális kereskedelme, informatikai(számítógépes) bűnözés, valamint a korrupció elleni fellépés) hatékonyságának javítása. Bűnmegelőzés, közlekedési baleset-megelőzés, valamint hatékony együttműködés kialakítása, a katasztrófavédelmi megelőzési tevékenység fejlesztése, társadalmasítása területén.

14 A mindennapi erőszak megjelenési formáival szembeni egyeztetett rendvédelmi fellépés erősítése. A közterületek és a közlekedés rendjének, biztonságának fenntartása. Komplex rendészeti (hatósági engedélyezési és ellenőrzési) feladatok ellátása. A sürgősségi helyzetek koordinált kezelése. A határbiztonság garantálása, regionális határbiztonsági szerepvállalás. Az illegális migráció elleni hatékony fellépés (különös tekintettel az idegenrendészeti és menekültügyi eljárások biztonságközpontú megvalósítására). Az EU-n belüli spontán népmozgásokból fakadó biztonsági deficit (belső migráció) EU és Schengeni elvek szerinti kezelése. A humanitárius feladatok koordinálása. Tudatos felkészülés az EU-csatlakozást követő bevándorlásból fakadó, az országon belüli kisebbségi, etnikai csoportok aránybeli eltolódására, az etnikai szerkezet átalakulására, annak kezelésére. Az ország területén tartózkodó befogadottak, menekültügyi eljárás alatt állók, letelepedett külföldiek integrációjának, szocializációjának elősegítése, meggyorsítása. A munkaerő-piaci helyzet EU-elvárások szerinti kezelése érdekében koordinált fellépés az illegális munkavállalással szemben. Egységes és hatékony vízumpolitika érvényesítése. Hatékony együttműködés kialakítása a veszélyhelyzetek, természeti és civilizációs katasztrófahelyzetek komplex kezelése, a lakosságvédelem teljes körű megvalósítása területén, a helyreállítások koordinálásában való részvétel. A belső határokon történő vámellenőrzés megszűnéséből származó helyzet koordinált kezelése, a korábbi tevékenységi folyamatok biztonságalapú, az új helyzethez történő igazítása, a vám-szakmai tevékenység megtöltése új tartalommal. A büntetés-végrehajtási intézmények és eljárások, fogvatartási körülmények, feltételrendszer korszerűsítése. A fogva tartottak reintegrációjának, visszailleszkedésének elősegítése. A rendvédelem valamennyi tevékenységi sávjában mérhetően hatékony és hatásos együttműködés a nemzeti és az európai komplex biztonság fenntartásában. A biztonsági célzatú társadalmi és állampolgári kezdeményezések támogatása. Az önkormányzatokkal, szakmai kamarákkal, civil érdekképviseleti szervekkel való együttműködés folyamatos fenntartása. A fentiek realizálása érdekében rendvédelmi szervezetek és a rendvédelem szereplői oldaláról közelítve elsősorban a működés sikerességét általánosan gátló tényezők felszámolására, a kihívások eredményes kezelésére kell törekedni, továbbá azokon a területeken van szükség határozott előrelépésre, amelyek révén újabb gyenge pontok kialakulása elkerülhető A rendvédelmi stratégia megvalósításának eszközei és forrásai A komplex magyar rendvédelmi tevékenység, tárcaközi egyeztetéseken keresztüli és koordinatív eszközökkel történő szakmai irányításának bázisául célszerű a Belügyminisztérium megjelölni kell. Elvárás a nemzeti és nemzetközi igényeket kielégítő, folyamatos működőképességgel rendelkező, rugalmasan alkalmazható, mobil rendvédelmi erők fenntartása. Fejlesztésük a mindenkori politikai elképzelések, iránymutatások, szövetségi elkötelezettség, és szakmai megalapozottság szerint, a folyamatosság fenntartására törekedve történik.

15 Olyan komplex rendszert kell kiépíteni és fenntartani, amely megfelelő koordinációs mechanizmusok révén biztosítja a politikai irányítás, a rendvédelmi képességtervezés, az erőforrás- és költségtervezés szerves összhangját. A fő hangsúlyt a képességtervezésre kell helyezni. Komplex projektek indítása és megvalósítása szükséges, amelyek biztosítják a tevékenységi integrációra alapozott hatékony feladat-végrehajtást. Ehhez forrást a rendvédelem szereplőinek költségvetése, a Középtávú Felzárkózási Program, a Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. az Európai Uniós és a Schengeni, valamint egyéb közösségi alapok (Schengen-csatlakozásig kiemelten a Schengen Alapok), pénzügyi források, közös és egyeztetett pályázatok biztosítanak. A rendvédelmi stratégiára alapozott szakstratégiákat a jövőben 6-8 éves időtávra célszerű kidolgozni (3-4 évenkénti frissítéssel), melyhez az aktuális ciklusra szóló (évenként gördített) fejlesztési programot kell készíteni. 3.4 A rendvédelmi szervezetek közép- és hosszú távú feladatai Középtávú a teljesjogú schengen-csatlakozásig végrehajtandó feladatok ( /2008) Általános A rendvédelmi stratégia lebontása a rendvédelem szereplői számára, a stratégiai jelentőségű projektek egyeztetett tervezése. A rendvédelmi képességtervezés kereteinek, koordinációs mechanizmusainak kialakítása. Fokozni kell az érintett hatóságokkal és szervezetekkel való közös feladat-végrehajtást, illetve erősíteni kell az Integrált Vezetési Központ koordináló szerepét. A rendőri és határőrségi szervezetek (CAF) módszerrel történő első önértékelésének elvégzése, a minőségügyi tevékenység megkezdett folyamatának támogatása. Összehangolt rendvédelmi szervezetfejlesztés, technikai és technológiai korszerűsítés, feladatmegosztási racionalizálás, és működési biztonság megalapozása. Az ügyeleti rendszer felülvizsgálata, a tevékenység irányítás erő és eszköz szükségletének létrehozása, működtetése a rendvédelmi együttműködés keretei között. - A rendvédelem koordinatív szakmai irányító szervének létrehozása.(a jelenlegi együttműködés erősítése.) - A Rendőrség és Határőrség feladatmegosztása kapcsán a (légi)tolonc, vízirendészeti, vasúti rendészeti, nyomozóhatósági jogköri, hatásköri feltételeinek jogszabályi biztosítása. - A külföldi rendvédelmi szervezetekkel és nemzetközi szervezetekkel jól működő kapcsolatok erősítése, az összekötő-tiszti rendszer nemzeti szinten összehangolt bővítése. - A rendvédelmi szervekhez felvételre jelentkező személyek korrupció kockázati szűrésének összehangolt megvalósítása. - A fegyveres erők szükség- és veszélyhelyzet esetén rendvédelmi irányítás alatti alkalmazásának kidolgozása, az MPC elv alkalmazása. - A rendvédelem alanyai komplex irányítási és felügyeleti rendszerének kidolgozása.

16 A rendvédelmi szervek és tevékenység feladatalapú finanszírozásának kidolgozása és bevezetése. - A szervezetfejlesztések tárcaközi egyeztetésen alapuló rendszerének bevezetése. - A teljes körű európai uniós és a schengeni együttműködési rendszer kialakítása és megvalósítása. - Az információs társadalom elvárásainak megfelelő tevékenységi rendszerek, intelligens intézménytípusok kialakítása. - A nemzetközi, funkcionális kapcsolatrendszer bővítése. (nemzetközi konferenciák, kapcsolattartás, szakértők, összekötők, határon átnyúló tevékenység, képzés, támogatás), katasztrófavédelem - a meglévő széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer továbbfejlesztése, fő célkitűzésként a tartalomfejlesztés. - A rendvédelmi szervek közötti hatékonyabb együttműködés kialakítása (az átfedések és párhuzamosságok miatt). A szervezett bűnözői hálózatok tevékenységének ellehetetlenítése érdekében magas szintű információs operációs rendszerek működtetése. Rendőrség a bűnmegelőzés, a társadalmi és civil kapcsolatok szervezeti rendszerének és működési feltételeinek megújítása; a rendőrségi szervezeti és működési reform második ütemének végrehajtása: a közigazgatás régiós átalakításához igazodóan a rendőri szervek regionalizációja (a régió-főkapitányságok, illetve a Központi Régió rendőri szervezetének kialakítása); a helyi rendőri szervek hálózatának (a rendőrhálónak ) a kistérségi rendszerhez történő igazítása; a regionális és kistérségi rendőri szervezetek működésének alapját képező jogszabályi háttér kialakítása, a belső normák kimunkálása; a rendőrszakmai irányítás és vezetés rendszerének igazítása az új szervezeti felépítéshez; a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi egységei működési feltételeinek javítása. a Nemzeti Nyomozó Iroda alárendeltségében működő kábítószer- és emberkereskedelem elleni osztályok további megerősítése, működési feltételeik igazítása a növekvő feladatokhoz; a terrorfelderítés, megelőzés és elhárítás szervezeti, személyi és működési feltételeinek javítása; a határon átnyúló bűnözés üldözését végző rendőri szervezet továbbfejlesztése, regionális alegységeinek létrehozása; a nemzetközi bűnügyi együttműködés szervezetének (NEBEK) bővítése (EUROPOL), megfeleltetése az EU követelményeinek; magyar képviselők biztosítása a bűnügyi együttműködés nemzetközi szervezeteiben, magyar érdekek hatékonyabb érvényesítése; a bűnelemzés új alapokra helyezése, a komplex értékelési metodika bevezetése, az információk felhasználási feltételeinek kialakítása az együttműködő rendvédelmi szervek számára; a BM BSZKI és a bűnügyi technikai tevékenység összhangjának javítása; a látható rendőrség elgondolás további kivitelezése; a kiemelt rendőrkapitányságok (fővárosi megyei jogú városi) szervezeti és létszám fejlesztése; a Rendészeti Biztonsági Szolgálat bevetési osztályai működési feltételeinek korszerűsítése, a VI-VII. bevetési osztályok felállítása;

17 az autópályák építési ütemének megfelelően autópálya alosztályok telepítése; a vidéki személyforgalmú nemzetközi repülőterek megnyitásával párhuzamosan a Repülőtéri Biztonsági Szolgálat új alegységeinek létrehozása; a vizirendészeti tevékenység Határőrséggel egyeztetett megerősítése a Tisza északi, a Duna déli szakaszán. Határőrség a Határőrség szervezetfejlesztési feladatainak időarányos megvalósítása: a Határőrség által irányított az illegális migrációval szembeni fellépést biztosító Integrált Vezetési Központ működtetése; nemzetközi rendészeti missziókra az állomány felkészítése; a stratégiai partnerség folytatása a Rendőrséggel, és kialakítása más rendvédelmi szervekkel; a Nemzetközi Határrendészeti Konferencia uniós működési rendszerének adaptív kialakítása. a schengeni típusú határellenőrzési technológia kialakítása, a komplex biztonsági rendszerbe illeszkedő határbiztonsági részrendszer teljes körű működtetése; a funkcionális működést biztosító hatáskörök teljes mértékű érvényesítése; új típusú határrendészeti kirendeltségek működési rendszerének kialakítása és bevezetése, a diszlokáció racionalizálása; nemzetközi rendészeti missziókra az állomány felkészítésének teljes körű megvalósítása; a SIS-II. rendszerhez történő csatlakozási feltételek kialakításának befejezése; intenzív Schengen felkészítés kiterjesztése a teljes állományra; a központi és területi vezető, szakirányító szervek, gazdálkodó szervek átalakítása; a közigazgatási reformmal összefüggésben a szervezeti egységek diszlokációjának és illetékességi területének korrekciós vizsgálata, a határbiztonsági rendszer viszonylatiregionális szinkronitásának biztosítása, a belső határokon létszám és szervezeti racionalizálás vizsgálata; a belső határról a határbiztonsági rendszernek megfelelően az állomány, illetve státuszok átcsoportosításának előkészítése; az illegális migráció hatékony kezelését biztosító hárompilléres szűrőrendszer folyamatos működtetése, koordinálása; formaruhás, szerződésre alapozott alkalmazotti állomány foglalkoztatási lehetőségének vizsgálata a román és horvát határszakaszokon ( fő); új típusú kirendeltségek működtetése gazdasági alapjai kialakítása; ingatlangazdálkodás átalakítása, leendő belső határos objektumok kialakítása; Schengen Alapok nyújtotta lehetőségek maradéktalan felhasználásának garantálása; a Nemzetközi Határrendészeti Konferencia uniós működési rendszerének kialakítása; EU Határőrizeti Ügynökség működtetésével kapcsolatos szakterületi feladatok végzése; kapcsolattartási szolgálati helyek teljes körű rendszerének kialakítása; az európai határellenőrzési centrumokban magyar képviselet biztosítása; missziós tevékenység előkészítése; további EU-bővítésben kezdeményező és szakmai befolyást biztosító részvétel határrendészeti szakértők kiküldése harmadik országokba; nemzetközi határrendészeti kapcsolatok Európán kívüli biztosítása; a teljes körű minőségügyi és innovációs tevékenység bevezetése a Határőrségnél;

18 a határellenőrzés új rendszeréhez kapcsolódó komplex mélységi ellenőrzések feltételeinek kialakítása, az Integrált Vezetési Központ működésének biztosítása; a Határőrség EU és regionális határbiztonsági szerepvállalásának, a biztonság exportja kormányzati menedzselésének megoldása; a második körös EU-csatlakozás során a határőrségi szerepvállalás biztosítása; a nemzetközi rendfenntartási missziókban való rendvédelmi részvétel egyezetett megvalósítása; a belső határok ellenőrzési rendszerének schengeni elveket követő, biztonságalapú megszervezése, az átalakítás előkészítése az EU-n belüli migráció megakadályozásával, kezelésével kapcsolatos nemzeti képesség kialakítása. Katasztrófavédelem a hivatásos önkormányzati és köztestületi tűzoltóságok részére különleges tűzoltó gépjárművek és eszközök beszerzése, rendszerbe állítása az előkészített és jóváhagyott középtávú program szerint; kistérségi és regionális katasztrófavédelmi mentőszervezetek (csoportosítások) kialakítása hivatásos, kötelezettek, önkéntes, karitatív és speciális mentőszervezetek, valamint polgári szervek közreműködésével; a tűzoltóságok diszlokációjának folyamatos korszerűsítése a nagyobb lefedettség és a beavatkozási időtartamok csökkentése érdekében; a polgári védelmi szervezetek korszerűsítése, eszközökkel történő ellátásuk és felkészítésük megvalósítása; a veszély- és katasztrófahelyzetekben alkalmazható szabályok hatékonyságának növeléséhez szükséges jogszabályok hatályba léptetése; a katasztrófavédelem monitoring, ügyeleti, riasztó, jelző, tájékoztató és információs rendszereinek összehangolt működtetése; a tényleges szolgálatteljesítés alatti állományvédelem célirányos vezetői ellenőrzések rendszerének kialakítása és folyamatos fenntartása. a katasztrófavédelem korszerűsítési programcsomagjában meghatározott feladatok időarányos végrehajtása: - a szervezeti, működési struktúra és feladatrendszer áttekintése, elemzése, javaslat kidolgozása a kistérségi és regionális szintekre vonatkozóan; - az eredményes reagálás és beavatkozás feltételeinek biztosítása érdekében a tűzoltóságok diszlokációjának elemzése, a műszaki-technikai eszközrendszer továbbfejlesztése, új Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok rendszerbe állítása; - a jogszabályi háttér áttekintése, javaslatok kidolgozása; a SEVESO II Irányelv hazai bevezetését követő feladatok tervezése és végrehajtása; a monitoring rendszerek, informatikai rendszerek, ügyeleti és értékelő központok fejlesztése a reagálás és beavatkozás időben történő, hatékony végrehajtása érdekében; a lakosságvédelmi feladatok tervezése és végrehajtása: a lakosság egyéni védőeszköz-ellátásának fejlesztése a nukleáris és vegyi létesítmények körzetében; - a riasztó és tájékoztató rendszer folyamatos korszerűsítése; - az óvóhely védelem területén jelentkező feladatok végrehajtása; a felkészítés módszerének és tartalmának újragondolása a lakosság teljes vertikumára vonatkozóan; a speciális mentési feladatok ellátására létrehozott önkéntes mentőszervezetek működési és támogatási feltételeinek szabályozása.

19 Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a biometrikus elemek egységes vízumokba, illetve tartózkodási engedélyekbe illesztésének közösségi elképzeléseivel összhangban a fényképes vízum és a bélyeg formátumú tartózkodási engedély bevezetését 2005-re kell megvalósítani. A biometrikus elemek alkalmazásánál az ujjnyomat azonosításnak- esetlegesen további biometrikus elem hozzákapcsolásával- kell prioritást élveznie. E vonatkozásban jelentős volumenű informatikai fejlesztés megvalósítása indokolt. ahol az önkéntes hazatérés nem alkalmazható, a közösségi kiadatási egyezmények együttes végrehajtásában való közreműködés prioritásának biztosítása; az idegenrendészeti hatósági munka során az európai és nemzeti stratégiai céloknak megfelelően azon a gondolkodásmód meghonosítása, hogy a Magyarországra beutazó külföldiek számának a növekedése az ország vonzerejének a növekedését is tükrözi, ezért ez alapvetően pozitív fejlemény. Mindezek elősegítése érdekében felülvizsgálatra szorul az idegenrendészeti szabályozás nemcsak annak érdekében, hogy a közeljövőben megszülető újabb közösségi vívmányokkal teremtsen összhangot, hanem annak érdekében is, hogy a szabályozást megtisztítsa azoktól a bürokratikus rendelkezésektől, amelyek jelenleg a merev és nehézkes gyakorlatot eredményezik; a preventív közösségi vízumpolitika megvalósítása érdekében a vízumkiadás egységesítése és az európai rendszerbe történő integrálása; az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes országok polgáraira és családtagjaira vonatkozó ügyintézés biztosítása; a munkavállalási engedélyezési rendszer átalakítása; az érintett külföldiek integrációs programokban való részvételének, az uniós tagállami évtizedes tapasztalatok alakította gyakorlatnak megfelelően, kötelezővé tétele; a Magyarországra bevándorlók (beleértve az uniós polgárokat és a harmadik országok polgárait egyaránt), gazdasági migránsok, menekültek beilleszkedésének elősegítése érdekében a helyi önkormányzatok fokozottabb bevonása a feladatok ellátásába, az ezzel kapcsolatos felelősség egyértelmű jogszabályi rögzítése; A migrációval kapcsolatos hatékonyabb fellépés érdekében szükséges a meglévő jogszabályok felülvizsgálata, az unió szigorúbb normáival való összhang megteremtése céljából. Újra kell gondolni a jogsértő külföldiek személyi szabadságának korlátozására vonatkozó magyar jogintézményeket oly módon, hogy szélesebb jogosítványokat biztosítsanak többek között az államhatáron megjelenő jogellenes cselekményekkel szembeni idegenrendészeti eljárások lefolytatásához. Büntetés-végrehajtás a büntetés-végrehajtás informatikai stratégiájának részeként a jelenlegi hardver és alapszoftver architektúra teljes átalakítása 2006/2007; a büntetés-végrehajtás gazdasági nyilvántartási rendszer cseréje 2006; a büntetés-végrehajtás meglévő országos informatikai nyilvántartó rendszerek korszerűsítése 2006/2007; a büntetés-végrehajtás korszerű iroda-automatizálás rendszer bevezetése 2007/2008; a jelentősen átalakított büntető törvénykönyv kapcsán (2006) a jogszabályok kidolgozásában való aktív részvétel, a hatálybalépés után pedig a belső szabályzók megalkotása és átalakítása;

20 annak a problémának a kezelése, amely abból adódik, hogy január 1-jétől a rendőrségi fogdákból nap után az intézetekbe kell szállítani az előzetesen letartóztatottakat. Ez a helyzet a fogvatartotti létszámot több száz fővel fogja emelni, legnagyobb mértékbe a jelentősen túlzsúfolt intézetekben (elsősorban a fővárosban); a büntetés-végrehajtási szervezetnél a 2072/1998. (III.31.) sz. kormányhatározatban elfogadott 2006-ig szóló fős létszámfejlesztés, illetve valamennyi férőhely-bővítési és beruházási terv megvalósítása; magántőke-bevonással két büntetés-végrehajtási intézet felépítése a nyugati, illetve az észak-keleti régióban; a 2072/1998.(III.31.) sz. kormányhatározatban foglaltak időarányos megvalósítása; a stratégiában megjelölt feladatok jogszabályi, forrásteremtési, humánerőforrásgazdálkodási feltételrendszerének előkészítése. Vám- és Pénzügyőrség a külső határok megerősítése, az áru-és személyforgalom további, kockázatelemzésen alapuló szűrése és ellenőrzése, valamint a schengeni határellenőrzési irányelveknek megfelelő eredményes feladatteljesítés érdekében a Határőrség és a Vám-és Pénzügyőrség további feladatszegmensekben történő közös, együttes fellépése, a jelenlegi együttműködési formák folyamatos értékelése és kiszélesítése; a belső határok vámellenőrzésének megszűnését követően a mobil ellenőrző csoportok aktivizálása az utazó bűnelkövetők felderítésében. A társhatóságokkal való együttműködés, különösen a szomszédos országok vámhatóságaival, továbbá a nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (INTERPOL) történő együttműködés, illetve a közép-európai országok vámnyomozó szervezeteit tömörítő Dél-Kelet-Európai Együttműködésben (SECI) rejlő lehetőségek nagyobb arányú kihasználása; a kábítószer előállításához szükséges vegyi anyagok prekurzorok kapcsán elsődleges e szállítmányok nemzetközi ellenőrzésének biztosítása, kábítószert előállító laboratórium felderítése; az EU külső határán a vasúti személyforgalomban a Határőrséggel közösen a menet közbeni ellenőrzés megvalósítása, az erre vonatkozó ellenőrzési technológia kidolgozása és bevezetése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése; a veszélyes áru szállítmányokat összehangolt nyomon követésének megvalósítása; Az Európai Uniós csatlakozással belső határrá vált határátkelőhelyek technikai eszközeinek hasznosítása keretében a meglévő és részben vám- és pénzügyőrségi, részben környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi tulajdonban működtetett sugárkapuk az EU bővítés újabb szakaszára figyelemmel az ukrán és szerb határszakasz teljes lefedettsége érdekében történő áttelepítése. A nagyobb határátkelőhelyek személyforgalmi belépő területének prioritással való kezelése. az EU csatlakozást követően a vámellenőrzés új rendszerének összehangolása a komplex biztonsági intézkedésekkel Hosszú távú/távlati 2007/ között várható feladatok Általános A rendvédelem komplex rendszerének kialakítása, a rendvédelmi képesség tervezés uniós rendszerhez igazodó végzése.

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként három országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket?

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

Az új magyar adó- és vámigazgatás

Az új magyar adó- és vámigazgatás Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék Állam- és jog kodifikációs kihívások napjainkban 2012. május 30. Az új magyar adó- és vámigazgatás dr. Gyenge

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS

Részletesebben

Előbbi intézmények felett a fejezeti felügyeleti jogokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter látja el.

Előbbi intézmények felett a fejezeti felügyeleti jogokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter látja el. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a cím alcímként három országos hatáskörű központi szerv (Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal és Nemzetbiztonsági

Részletesebben

Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél

Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél Dr. Mógor Judit tű. ezredes BM OKF főosztályvezető Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Budapest, 2014.

Részletesebben

NAV Bevetési Főigazgatósága

NAV Bevetési Főigazgatósága NAV Bevetési Főigazgatósága dr. Demeter Tamás pénzügyőr ezredes, főtanácsos Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési főigazgató Általános tájékoztató a Bevetési Főigazgatóság profiljáról, feladatrendszeréről,

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON Berta Tamás KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozat KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM

Részletesebben

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet

A projektmegvalósítás A támogatás forrásának megjelölése. időtartama (alap,előirányzat, nemzetközi. Megvalósít. együttműködő ó szervezet 2. melléklet 3.3. VI. Közzétételi egység: az EU támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása Adatszolgáltató: ORFK GF ETO Sors zám A projekt megnevezése A finanszírozás forrása A projektmegvalósítás

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

Határidő: január 31. Felelős: Képviselő-testület

Határidő: január 31. Felelős: Képviselő-testület Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. december 22-én megtartott ülésének könyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 270/2011.(12.22.) Öh. számú határozata Biatorbágy

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Németh József hőr. alezredes TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN Az Amszterdami Szerződéssel szorosabb együttműködés kezdődött az Unió bel- és igazságügy

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE!

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! 2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! Az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2010-ben is számos intézkedést és javaslatot tett arra, hogy a polgárőr egyesületek

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

A VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA

A VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Szám: A VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA Készült: az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet 2. 18. pontja

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban dr. Pulay Gyula számvevő igazgató előadása Veresegyháza MAFIS nemzetközi konferencia az önkormányzati pénzügyi menedzsment megújításáról A korrupció

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága

Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai Kiemelt adózók NAV szintű ellenőrzése NAV ellenőrzések fő iránya a hazai és Uniós költségvetési bevételekkel összefüggő kockázatos területek ellenőrzése,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2012. évi célok

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01 Szolgálati ágak A rendőrség szolgálati tagozódása szolgálatok szakszolgálatok Szolgálati ágak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési bűnügyi

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben