Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójának. Stratégiai Környezeti Vizsgálata Értékelő jelentés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójának. Stratégiai Környezeti Vizsgálata Értékelő jelentés"

Átírás

1 Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójának Stratégiai Környezeti Vizsgálata Értékelő jelentés - egyeztetett változat - Megrendelő: Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Szombathely március 31.

2 Tartalom 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Előzmények, különösen a vizsgálat tematikájának tartalma A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a koncepció alakulására A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembe vétele, az indokok összefoglalása A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok A koncepció és a kidolgozásukkor vizsgált változatok (a továbbiakban: változatok) rövid ismertetése A Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A koncepció összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása A koncepció, valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A koncepció céljainak összevetése a releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembe vétele a koncepcióban A koncepció céljainak egymás közti, illetve a releváns koncepciók, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a koncepcióval összefüggésben lévő elemeinek ismertetése földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol a környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a koncepció, illetve program nem valósulna meg A koncepció megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása Azon tervezett intézkedések, amelyek természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik; Azon tervezett intézkedések, amelyek olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy

3 3 környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel); Az előző pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a koncepció, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése A koncepció, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a koncepcióban, szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése. Javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a koncepció, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni A koncepció, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre Közérthető összefoglaló Mellékletek: sz. melléklet: Módszertani tervezet Előszó, a módszertani tervezet tartalma Előzmények A vizsgálati terület A vizsgált/releváns időperiódus Releváns környezeti tényezők és indikátorok A vizsgálat mélysége, minősége és módszerei Alternatívák értékelése A módszertani tervezet egyeztetése A környezeti jelentés javasolt tartalma... 91

4 4 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1.1. Előzmények, különösen a vizsgálat tematikájának tartalma A megyei területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása és egyeztetése során a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján környezeti vizsgálat lefolytatására van szükség. A 2001/42/EK irányelv (továbbiakban: Irányelv) 3. cikkelye, az évi LIII. Trv. A környezet védelmének általános szabályairól (továbbiakban: Törvény), továbbá a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján azon tervek, amelyek megvalósítása során jelentős környezeti hatások várhatóak, (stratégiai) környezeti vizsgálat (továbbiakban SKV, vagy környezeti vizsgálat) kötelezettek. Az Irányelvet átültető 2/2005. (I.11) Kormány rendelet 1. sz. melléklete alapján környezeti vizsgálat kötelezettek a Területi tervek, amelyek az évi XXI. trv ) bekezdése alá esnek. Ennek megfelelően stratégiai környezeti vizsgálat kötelezett volt a jelen vizsgálat tárgya, a Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója (továbbiakban: Koncepció) is. A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, valamint a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelenti. A jogi keretek alapján a megyék elkészítik területfejlesztési koncepcióikat, továbbá közreműködnek a as területi alapú fejlesztések megtervezésében, amihez elkészítik a koncepcióra épülő stratégiai programjukat, és gazdaságfejlesztési és kistérségi részdokumentumaikat. A közötti időszakban a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye, a megyei jogú városok, ill. a kisvárosok és várostérségek. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez (2012) c. dokumentumában részletes szakmai iránymutatást és ajánlást ad a megyei önkormányzatok részére a koncepciók kidolgozására vonatkozóan. A as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján és keretek között a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek programokat - a TOP tartalmi és forrás keretei között. Ezen túl a megyei programnak ágazati szinten is meg kell fogalmaznia fejlesztési elképzeléseit. A megyék külön támogatási keretből, elkülönült folyamat részeként készíttették el területfejlesztési koncepcióikat és készíttetik jelenleg is az azokra épülő megyei

5 5 területfejlesztési programjaikat. Az elkülönült jogi keretekre való tekintettel ezekre különkülön vált szükségessé a környezeti vizsgálat lefolytatása. A hivatkozott jogszabályi kötelezettség alapján elvégzett, alábbi jelentésben összegzett környezeti vizsgálat tárgya Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója volt. A Vas Megyei Területfejlesztési Program vizsgálata külön eljárás keretében zajlik. A környezeti vizsgálat a Koncepció céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli 1, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a készítő számára a negatív hatások csökkentése és a pozitív hatások érvényesülése érdekében. Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója év ősze és év májusa között készült, de elfogadása még nem történt meg. A környezeti vizsgálat elvégzésére év októberében kapott felkérést társaságunk. A fentiekből következően az SKV nem lehetett érdemben hatással a Koncepció készítésére, ezért az értékelés során arra törekedtünk, hogy a javaslataink a Koncepció elfogadása előtt, de legkésőbb a kapcsolódó tervezési folyamat során készítendő Területfejlesztési Programban és annak részdokumentumaiban figyelembe vehetőek legyenek A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet részletezi az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatának elvárásait. A 2001/42 EK irányelv által megkövetelten érvényesíteni kell a fenntarthatóság követelményeit a tervek és programok értékelése és tervezése során. A környezeti vizsgálat első lépése a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének, azaz a tematikájának az elkészítése volt. A tematika a kormányrendelet 4. sz. melléklete szerint tartalmi követelményeket figyelembe véve készült el. A tematikával kapcsolatban a készítő a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 7. (1) bekezdése által előírt módon kikérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét. A tematika tervezet a koncepció esetén lehatárolja a vizsgálati területet (Vas megye, mivel erre terjed ki a hatásköre), a vizsgált időtáv pedig a koncepció által megcélzott időtáv (elsődlegesen 2020-ig, összhangban az EU-s finanszírozási ciklussal továbbá átfogó kitekintéssel 2030-ig). Az értékelés során az 1. sz. táblázatban felsorolt környezeti tényezőket és az azokhoz kapcsolódó indikátorokat vizsgáltuk meg. Az egyes kijelölt környezeti indikátorokat a Koncepcióban megjelölt stratégiai célonként értékeltük figyelembe véve azon belül azok általános, időbeli és térbeli jellemzőit, hatásuk várható erősségét (részletesebben lásd a módszertanban). Az értékelés során azért ezt a szintet vizsgáltuk, mivel ennek a tartalmi kibontottsága érte el azt a szintet, ami alapján annak környezeti hatásai többnyire megítélhetők. Mivel a Koncepció a megye fejlődési irányainak megjelölését és nem évi LIII. trv. A környezet védelmének általános szabályairól, 43.. (7)

6 6 tartalmának pontos meghatározását vállalta fel, így még a stratégiai célok szintjén sem ítélhető meg minden esetben azok környezeti hatása. 1. táblázat: Környezeti tényezők és indikátoraik: Környezeti tényező Környezeti közegek Állatnövényvilág Emberi környezet és Kölcsönhatások és összefüggések Leírás Talaj és altalaj Felszíni és talajvizek Levegő Mezo- és makroéghajlat Állatvilág Növényvilág Erdők Természetes élőhelyek Biodiverzitás Egészség Tájkép (felszíni formák) Tájkép (esztétikai) Hasznosítás és kihasználás Kulturális örökség Indikátorok Földhasználat, a földfelszín lefedése Hatások a talaj minőségére Vízminőségre gyakorolt hatások Hidrológiai hatások Légköri kibocsátások, kivéve az ÜHG-kibocsátást A biodiverzitásra gyakorolt hatások (A vörös listás veszélyeztetett fajok fejlődése) Erdől állapota, irtások Természetvédelmi területek állapota és fejlődése Határjelenségek kihatásai Természetes élőhelyekre gyakorolt hatások Földhasználat Természeti katasztrófák által fenyegetet területek Veszélyzónák tervezésének helyzete Közlekedési forgalom növekedése Tájképre gyakorolt esztétikai hatások Hulladékmennyiség növekedése Újrahasznosítható alapanyagok használata Fosszilis alapanyagok használata Az energiafogyasztás növekedése A kulturális örökségre gyakorolt hatás A járműforgalom mennyisége A környezetbarát mobilitás infrastruktúrájának minősége Hatások összegződése Hatások kölcsönös egymásra hatása

7 7 Az egyes hatásokat egy áttekintő értékelő mátrixban rögzítettük. Az értékelés során 7 (+1: nem besorolható) kategóriába osztottuk be a környezeti hatásokat: ++ Biztosan pozitív hatású lesz + Valószínűleg pozitív hatású lesz Nem várható hatás, de középtávon enyhe pozitív 0 + hatás nem kizárt Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás 0 várható Nem várható hatás, de középtávon enyhe negatív 0 - hatás nem kizárt - Valószínűleg negatív hatású lesz - - Biztosan negatív hatású lesz X A hatás felmérése nem lehetséges Az egyes környezeti indikátorokra elvégzett értékelés alapján tettünk javaslatot a Koncepció készítőinek. A részletes tematika jelen dokumentum 1. sz. mellékletét képezi A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás Amint az 1. sz ábrán látható, a 2014 szeptemberéig tartó tervezési időszakban a Koncepció alapján szükséges elkészíteni Vas Megye Területfejlesztési Programját. A valamennyi megye által összeállított területfejlesztési programok alapján kerül összeállításra a Területés Településfejlesztési Operatív Program, amely a fő finanszírozási és végrehajtási keretét adja végül a jelen Koncepció céljai meghatározó részének. Az ebből nem finanszírozható célok és tevékenységek ágazati operatív programok, határon átnyúló programok és nemzeti források keretéből valósulhatnak meg, ám már csak projekt szinten, mivel ezen egyéb programok tervezése nincs szorosan összehangolva a megyei koncepciók tervezésével.

8 8 1. sz ábra: Az országos szintű területi tervezési folyamat Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója alapvetően elkészült már, mire az értékelés megkezdődött, ezért felértékelődött az értékelési jelentés megállapításainak, javaslatainak a kapcsolódó tervezésekben való érvényesítésének szükségessége. Ezek a programok a Koncepció készítésétől elkülönült szerződéses keretben készülnek. A jelen környezeti vizsgálat nem terjed ki ezek vizsgálatára, de külön vizsgálat során, a jelen Koncepciót készítő vállalkozó szerződésén belül ezen kapcsolódó programok vizsgálata is megtörténik. A Koncepció kapcsán megtett észrevételeink, javaslataink még annak végső elfogadása előtt kerülhetnek érvényesítésre. A megyei programozással párhuzamosan zajlik Szombathely Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának, Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) elkészítése is. A megyei jogú város és a megye tervezése ugyanakkor január 01-jéig elkülönülten zajlott. Egy január 01-jétől hatályos szabályzás miatt a Koncepció elfogadásának előfeltétele, hogy Szombathely MJV jóváhagyásával rendelkezzen. A Koncepció Szombathely Megyei Jogú Városon kívüli megyei célokra fókuszálva készült. A megye lakosainak 30 %-a Szombathelyen él, a megye gazdaságának közel felét ez a város adja, itt koncentrálódik a közép- és felsőfokú oktatás, ez a megye legnagyobb közlekedési csomópontja. Szombathely MJV céljai, azok hatásai tartalmilag sem a tervezésből, sem a környezeti vizsgálatból tehát nem kihagyhatóak, azokat figyelembe kellett végül venni. Ez a Koncepció végső változatában úgy valósult meg, hogy a Koncepció melléklete lett Szombathely MJV célrendszerének rövid ismertetése.

9 9 A koncepcióba emellett több helyen már korábban, érintőlegesen beépült Szombathely: - tartalmilag bekerült a célrendszerbe és a prioritásokba, - a szombathelyi területfejlesztési koncepció és stratégia rövid kivonata pedig része lett a megyei koncepciónak. A környezeti vizsgálat már csak azért sem hagyhatja ki a várost a vizsgálat fókuszából, mert a környezeti hatások nincsenek tekintettel a földrajzi határokra, így a közigazgatási szempontból vett Vas megye és Szombathely kölcsönösen lehetnek egymásra környezeti hatással. Nem feladata ugyanakkor a Vas megyei koncepció környezeti értékelésének, hogy a teljes szombathelyi koncepció és ITS SKV-ját elvégezze A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a koncepció alakulására A környezeti értékelés észrevételei, javaslatai általában lehetőséget nyújtanak arra, hogy - a javaslatok elfogadása és beépítése esetén - egy környezeti és fenntarthatósági szempontból megfelelőbb, jobb életminőséget eredményező megyei fejlesztési koncepció, majd annak alapján egy jobb életminőséget biztosító területfejlesztési program jöhessen létre. Az SKV javaslatainak beépülése a fejlesztési koncepció struktúrájába, tartalmába jelen időpontig nem valósult meg. Az egyeztetés lezárulásáig a javaslatok beépítése még megvalósulhat, ezért ez a pont később kerül véglegesítésre A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembe vétele, az indokok összefoglalása Az értékelés tervezett módszere egyeztetése A környezeti értékelés első lépése a módszertani tervezet elkészítése volt (ld. 1. melléklet), amit a vonatkozó jogszabálynak megfelelően megkaptak véleményezésre a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet által megnevezett bevonandó szervek (részletes listájukat az 1. melléklet tartalmazza). Az érintett hatóságok/szervezetek három kivételével válaszoltak megkeresésünkre (néhány esetben a jogszabályban megadott 30 napos határidőn túl ennek ellenére ezen észrevételeket is figyelembe vettük).

10 10 A módszertani tervezetre nem érkezett válasz az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságától, a megyét csak néhány település szintjén érintő Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságától és a Vidékfejlesztései Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztályától. A Vas Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a Szombathelyi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához tette át a felkérést a véleményezésre. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet hatáskör hiányában nem kíván részt venni az eljárásban. A többi bevont hatóság és felelős szerv érintettségét és érdeklődését jelezte, többen közülük szakmai adattár elérhetőségének megadásával, vonatkozó jogszabályok megnevezésével igyekeztek a munkát segíteni. A Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve konkrét észrevételeket, szakmai javaslatokat is tett a megye közegészségügyének helyzetének javítási lehetőségeivel kapcsolatban: 1. Kőszeg város ivóvízbiztonsága szempontjából sürgető a Gyöngyös-patak medrének visszaállítása és karbantartása. 2. Kőszeg üdülőterületének szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetésének megoldása 3. Szombathely keleti városrészén automata légszennyezettségi mérőállomás telepítése 4. A megye 7 ivóvízellátó rendszere esetében jún. 30-ig meg kell oldani az ivóvízminőség javítását. 5. A megye településeinek 47 %-a nem csatornázott, ami veszélyeztet sérülékeny ivóvízbázisokat is. 6. A környezeti állapot javítása érdekében szükséges a lakossági veszélyes hulladék begyűjtésének megszervezése, a szelektív gyűjtés növelése. 7. A természetes fürdőhelyek fejlesztésének beemelése a koncepcióba javítani tudná a közegészségügyi biztonságot és a vízminőséget. 8. A gyógy- és termálvízkincs kezelése és megőrzése érdekében a fürdőkultúra fejlesztése az általános és középiskolás korosztályok körében a hatóság oktatási mintaprogrammal is rendelkezik. A kapott észrevételek, javaslatok beépítése a környezeti vizsgálat módszertanába megtörtént, azokat a vizsgálat során is figyelembe vettük A környezeti jelentés egyeztetése A Vas megye Területfejlesztési Koncepciójának környezeti vizsgálatáról készült jelentést Vas megye Önkormányzata megküldte valamennyi, a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet által megnevezett bevonandó szerv részére. Az Országos Környezetvédelmi Tanács jelezte, hogy nem illetékes a megyei szintű koncepció és program környezeti vizsgálatának A többi megkeresett szerv közül valamennyi küldött írásos visszajelzést a jelentés elfogadásáról.

11 11 Az alábbi táblázatban összegezzük az ezen felül érkezett észrevételeket, amelyeket átvezettünk a jelentésbe. A környezet védelméért felelős szerv Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Észrevételek 1. Az ár- belvízvédelmi beruházásokkal kapcsolatban vizsgálandóak a természetvédelmi szempontok, hiszen a belvíz elvezetése kifejezetten káros lehet az élőhelyek szempontjából. 2. A nemzeti parki igazgatóságok nem hatóságok, hanem a környezet védelméért felelős szervek. 1. Vas megyében Szombathelyen és Szentgotthárdon is felszerelésre került 2013-ban automata légszennyezettség mérő állomás A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. A Vas megyei területfejlesztési koncepció környezeti értékelésénél felhasznált adatok legfontosabb forrásai: Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés, Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattételi szakasz, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének környezeti állapota (http://nydtktvf.zoldhatosag.hu/) Vas megye környezeti állapota (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ) Vas Megye Területrendezési Terve módosítása Környezeti Vizsgálat (Budapesti Corvinus Egyetem, június) Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) (http://okir.kvvm.hu/) Térport (www.terport.hu) adatbázisa Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (www.antsz.hu) Az értékelés során tett megállapítások, előrejelzések pontosságát, a megfogalmazott javaslatok konkretizáltságát alapvetően a Koncepció műfajából adódó - átfogó, általános jellege befolyásolja.

12 12 A specifikus célok átfogóak, a megye gazdaságának széles körét érintik, területi fókuszt, korlátozásokat csak példa jelleggel nevesítenek. A Koncepció az egyes célok, prioritások között sorrendet nem határoz meg, pénzügyi forrásokat nem allokál hozzá, illetve időtávot sem rendel az egyes célokhoz. A koncepció megnevez fejlesztési irányokat, bizonyos értelemben tematikus fókuszokat, ám azok még nagyon széles mozgásteret adnak a későbbi programozások és végrehajtás számára. A prioritások például az anyagban már csak megnevezésre kerülnek. A fentiek miatt a környezeti hatások, azok mértéke és következményei, így a Koncepció összes környezeti hatásainak az eredője is csak nagy bizonytalansággal ítélhető meg. Mivel a Koncepció nem közvetlenül, hanem a későbbi területfejlesztési programon és annak részein, majd azok alapján (és még a többi megyei programot felhasználva) készült Területfejlesztési Operatív Program révén kerül megvalósításra, ezért további jelentős bizonytalanságot okoz a koncepció környezeti hatásainak valódi irányának meghatározása is. A későbbi tervezési lépések és tervek, programok olyan mértékben változtathatják meg a Koncepció jelen céljainak most látható környezeti hatásai irányát, mértékét, hogy az akár alapvetően módosíthatja később a jelen megállapítások és javaslatok érvényességét!

13 13 2. A koncepció és a kidolgozásukkor vizsgált változatok (a továbbiakban: változatok) rövid ismertetése 2.1. A Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A jelentés által vizsgált Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója a közötti időszak alapos helyzetelemzését és fejlesztési irányainak meghatározását tartalmazza. A koncepcióban megfogalmazott legfontosabb átfogó, stratégiai és horizontális célokat, valamint ezek kapcsolatrendszerét a következő ábra mutatja: Vas megye fejlesztési célrendszere Átfogó célok 1. Foglalkoztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályozása Stratégiai célok 1. A térségi versenyképesség javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése 2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása 3. Kistelepülések életképességének javítása Horizontális célok Fenntartható környezet- és tájhasználat Barnamezős területek hasznosítása Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása Hosszú távú koncepcionális cél A területfejlesztési koncepció hosszú távú 2030-ra vizionált jövőképe: Vas megyét jó életszínvonalú, egyben nem romló demográfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alkotják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznosítása, illetve a fejlett közlekedési és kommunikációs rendszere. Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó céljai Öt átfogó cél elérésének szükségességét jelöli meg a koncepció: A megye átfogó célja, hogy jelentős export-orientált nagyvállalataira, a külpiaci értékesítésbe egyre intenzívebben bekapcsolódó kis- és középvállalkozásaira, a magas minőségű munkavállalóira, kiváló természeti és turisztikai adottságaira építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében cél:

14 14 Foglalkoztatás szinten tartása és bővítése, hogy növekedjen a foglalkoztatottak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándorlás, illetve további új munkavállalókat vonzanak a megyébe A foglalkozatásnak erős bázisai a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, de növelni kell hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szerepét is. Mindehhez szükséges a növekedésük támogatása, illetve új vállalkozások indításnak ösztönzése egy stabilan működő vállalkozás-fejlesztési intézményrendszer révén. A foglalkoztatáshoz jelentősen hozzá tud járulni a munkaerő igényes mezőgazdasági termékek termesztésének és a helyi termékek előállításának az ösztönzése, illetve jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségek (pl. Natúrparkok területei) turisztikai kínálatának és szolgáltatási szintjének a fejlesztése. A gazdaság teljesítőképességének javítása, hogy növekedjen a megyében elérhető lakossági és vállalati jövedelmek nagysága, ami vonzóváteszi a megyében történő munkavégzést, illetve az életet A munkahelyek még nem biztos, hogy magas jövedelmi szintet jelentenek. A határ mentén versenyezni kell az osztrák munkáltatók által kínált bérekkel is, ami magasabb színvonalú teljesítményre ösztönzi a munkavállalókat. A térségben növelni kell a versenyszférában dolgozó felsőfokú végzettségűek arányát, amihez fejleszteni kell a térség elsősorban a helyi gazdasági igényekhez illeszkedő felsőoktatási kínálatát. Továbbá ösztönözni kell főként a kis, és közepes vállalkozások innovativitását, hogy magasabb értékű termékeket, szolgáltatásokat tudjanak előállítani és külpiacokon közvetlenül, vagy közvetetten értékesíteni. Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hogy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagyobb jövedelemért végezzenek el A gazdasági teljesítmények bővüléséhez szükséges a megyében élők képzettségi szintjének növelése, ami különösen fontos annak ismeretében, hogy megyében is megfigyelhető a felsőfokú végzettségűek, illetve jó szakemberek elvándorlása, külföldi, vagy jellemzően határ menti munkavállalása. Ezért fokozottan törekedni kell arra, hogy a megyében élő munkavállalók és menedzserek egyaránt, magasabb szinten, folyamatosan megújulásra törekedve legyenek képesek munkájukat ellátni, illetve biztosítsák azt a szakember igényt (felsőfokú végzettségűek körében is), akiknek többek között a külföldi tulajdonú vállalkozások munkát tudnak adni. Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása, hogy csökkenjen az ökológiai lábnyom, bővüljön helyi adottságok fenntartható hasznosításának széles tára, a helyben előállító mezőgazdasági és egyéb termékek köre, illetve az értékek vonzó lakókörnyezetet teremtsenek a városi környezetben és vidékies térségekben egyaránt A megye erdei, illetve termőföldje további lehetőséget jelenet a magasabb feldolgozottsági szintű helyi termékek előállítására. Továbbá a termálvízkincs,

15 15 természeti és kulturális értéke jó alapot kínál a turizmus fejlesztésére. A gazdasági fejlődésének és a megyében történő munkavállalásának megfelelő alapot ad a magas minőségű természeti környezet, illetve a lakóterületek környezeti szennyezésének lehetőségekhez képest minél magasabb szintű mérséklése. Utóbbihoz kapcsolódóan törekedni kell a helyi, megújuló energiaforrásokat használó energia-ellátó rendszerek kapacitásainak bővítésére. Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának megakadályozása, a népességmegtartás feltételeinek javítása, hogy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében Az aprófalvas települések elérhetőségének javítása szükséges, illetve minimális életfeltételeket támogató infrastrukturális fejlesztéseket kell megvalósítani (szennyvízelvezetés, egészséges ivóvíz, szelektív hulladékgyűjtés) Az aprófalvakban törekedni kell, a tartós munkanélküliek értékteremtő foglalkoztatásba való bevonására, illetve az élelmiszer előállítás, energia-termelés (pl. biomassza, fotovoltaikus megoldások) kapcsán a teljesítmény bővítésére, az önellátás mind magasabb szintjének elérésére. A Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója stratégiai céljai A terv stratégiai időhorizontja ig tart, amely időintervallumba meghatározásra kell kerüljenek azon programok és akciók, amelyek az átfogó célok megvalósulását közép távon leginkább segíteni tudják, és amelyek közelebb visznek az átfogó célok mentén 2030-ra elérendő célállapot megvalósulásához. A hosszú távú célokat középtávon négy stratégiai célkitűzésen keresztül javasolja a koncepció elősegíteni: 1. A térségi versenyképesség javítása A döntően exportra termelő nagyvállalatok megyébe való kötődésének erősítése érdekében szektorokon és határokon átívelő klaszter alapú vállalati - kutatásfejlesztési - képzési - foglalkoztatási együttműködések ösztönzése pl járműiparmechatronika-gépipar; elektor-mobilitás és intermodalitás a közlekedésben szakterületen. Az együttműködések közül kiemelkedik a Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ keretében (Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg térsége) tervezett járműipar-mechatronika-gépipar területén szervezett együttműködés, melynek célja komplex térségi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési, kutatásfejlesztési illetve oktatásfejlesztési a megyei közép- és felsőfokú szakképzést és a szombathelyi egyetemi műszaki képzést magában foglaló programmegvalósítása.. Továbbá fontos a klaszter alapú együttműködések ösztönzése fa- és bútoriparban, illetve egészség- és alkonyiparban; helyi kézműves termékek előállításában.

16 16 A klaszter alapú fejlesztésekkel ösztönözni kell a hazai kkv szektor versenyképességnek a javítását és döntően exportra termelő nagyvállalatok megyébe való kötődését. o A klaszter, így a vállalkozásokhoz, kapcsolódó intézmények együttműködésének szervezése termelési, logisztikai, kutatás-fejlesztési, képzési területen o Közös, jellemzően alkalmazott kutatás-fejlesztési projektek megvalósításának támogatása o A klaszter tagok körében a termék- és technológiafejlesztéshez, szervezeti folyamatok megújításához, értékesítéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházások ösztönzése A preferált klaszter alapú együttműködések esetén az állami beruházási, foglalkoztatás-bővítő ösztönzők alkalmazását kell biztosítani. A térségi alapon szervezett vállalati együttműködésekhez kapcsolódóan a K+F teljesítmény növelése, kiemelten az alkalmazott kutatásban. Ennek részeként egy K+F ernyő-program létesítése, mely kapcsán meghatározásra kerülnek a térségi profilok, melyhez illeszkedve valósulnak meg igényalapú alapkutatási, illetve vállalati együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztési projektek, majd jönnek létre a spin-off cégek (kutatási eredményeket hasznosító kezdő vállalkozások). A megye kiemelt feladata a nemzetközi beszállítói kapcsolatok erősítése, exportértékesítés ösztönzése, különösen a kis- és középvállalati szektorban, mely kapcsán elengedhetetlen a termék- és technológiafejlesztéshez, valamint kapacitásbővítéshez szükséges beruházások ösztönzése. A beruházások eredményességét támogatják a menedzsment képességek fejlesztése és a piacra jutás támogatása. Szükséges közös vállalatfejlesztési (beszállítói) projektek kidolgozása (technológiai innovációs fejlesztések és menedzsment rendszerek (pl. informatikai, folyamat menedzsment, termelés minőségbiztosítása, logisztikai menedzsment, beszerzés közös fejlesztése, beruházások), együttműködések szervezése. A vállalkozásfejlesztést és ennek részeként a befektetés-ösztönzést a megyében legalább a járásközpontokhoz kapcsolódóan kell biztosítani, de különös figyelmet kell fordítani (pl. magasabb támogatás intenzitással, vagy preferált támogatási területként) azon térségekre, ahol a megyei átlagnál magasabb a munkanélküliség (pl. Vasvár, Celldömölk) vagy alacsonyabb a működő vállalkozások által előállított hozzáadott érték (pl. Kőszeg térsége). Az intézményrendszernek támogatni kell a helyi adminisztrációs ügyek intézését, az egy ablakos, befektető centrikus ügyintézés alkalmazásával. A megye és a járások befektetés-ösztönzését szolgáló kommunikációs, térség-marketing tevékenységeinek megvalósítása. Az önkormányzatok befektetés-szervezési kedvezményeiket, szolgáltatásaikat javasolt helyi szabályozásban rögzíteni. A vállalkozások letelepedését, illetve

17 17 megerősödését ösztönözni kell a kistelepüléseken, hogy bővüljenek a lakosság helyben való foglalkoztatásának lehetőségei. A vállalkozások letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek igény szerinti fejlesztése szükséges. A beruházások kapcsán elsődlegesen (pl. a Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ kialakítása kapcsán tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan) a meglévő ipari területekhez kapcsolódó területek fejlesztését, illetve a felhagyott volt ipari üzemi területek megújítását szükséges ösztönözni. Ugyanakkor nagyobb 100 ha feletti (akár 600 ha-ra bővíthető) egybefüggő ipari-logisztikai központú célú terület fejlesztését tervezik Szombathely-Söpte, illetve Vát-Porpác térségében. Indokolt esetben kezdő vállalkozásoknak, illetve letelepülő szolgáltatásoknak helyet adó Üzleti szolgáltató és inkubációs központok kialakítása, valamint a helyi termékek értékesítéséhez kapcsolódóan piacterek fejlesztése. A foglalkoztatás és megyéhez kötődő vállalkozások számának bővítése érdekében a kezdő vállalkozások indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innováció terjedésének elősegítése érdekében tulajdonosi felelősséggel rendelkező, stabilan működő, összehangolt vállalkozás-fejlesztési intézményrendszer működtetése a meglévő intézményi kapacitások ésszerű felhasználásával és fejlesztésével. A vállalkozásfejlesztő intézményrendszerének segítenie kell a mikro-, kis és középvállalkozások menedzsment kapacitásainak a fejlesztését. Az intézményrendszernek a szolgáltatásaiban differenciálni kell a termék-, illetve szolgáltatási életciklus alapján: így jó elkülöníthető tanácsadást és támogatást kell nyújtania az ötletfejlesztés, termék- és vállalkozásfejlesztés szakaszaiban. A tanácsadásnak nemcsak a profit, hanem a nonprofit alapon működő vállalkozásokat is szolgálnia kell, miközben elő kell segítenie a hálózatos alapú együttműködéseket. A gazdaság igényeivel összhangban lévő felsőfokú- és szakképzési rendszer működtetése, duális képzés bevezetése, a megyében élő diákok megyében való elhelyezkedésének ösztönzése (pl. ösztöndíjjal, gyakorlati hellyel, egyéb támogatásokkal). A megye szakképzést meghatározó testületnek kell biztosítania a helyi vállalati igénykehez (pl. Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ) kapcsolódó képzési kínálatot, illetve férőhelyeket, megfelelő számú gyakorlati helyeket, valamint pályaorientációs eszközökkel ösztönöznie kell a diákok szakmaválasztását. A testületnek támogatással ösztönöznie kell a szakképzésben az eszközök és tananyag folyamatos fejlesztését, az oktatók továbbképzését. A képzési kínálatnak figyelemmel kell lenni a napi vállalti szintű igényekre, azaz a diákokat, nem csak egy, hanem életük során több szakma elsajátítására kell felkészíteni. A képzési programokat kiegészítik nem formális felnőttképzések (felzárkóztató, szinten tartó, műveltség-, és megtartó képesség növelő) is. Felsőoktatásban a Nyugat-dunántúli régió vonatkozásában térségszintű kompetenciaközpontok kialakítása, illetve térségi szinten a mérnök, míg

18 18 Szombathelyen összhangban a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ javaslataival - a műszaki menedzser képzés fejlesztése szükséges a meglévő oktatási programok - piaci igényekhez, illetve technológiai-társadalmi változásokhoz illeszkedő - folyamatos megújításán túl. A felsőoktatás területén a meglévő felsőoktatási intézmények tevékenységének összhangja, illetve a felsőoktatási kapacitások erősítése fontos feladat a következő intézmények esetén: a NymE Savaria Egyetemi Központ karai, a PTE ETK Szombathelyi Képzési Központjának egészségügyi főiskolai képzése és az ELTE Gothard Obszervatórium csillagászati és természettudományos kutatásai. A megyében biztosítani kell a vállalati középvezetői szint továbbképzési igényét. Kőszegen az ISES és a Corvinus Egyetem közös multidiszciplinális képzési programja megvalósításának támogatása szükséges. A magas minőségű munkaerő biztosítása és a folyamatos foglalkoztathatóságuk érdekében szükséges a munkavállalók egészségi állapotának fejlesztése. Ennek keretében komplex programok megvalósítása: egészséges életmód elterjesztése, sportolás-mozgás ösztönzése, aktív szabadidős programok, rendezvények szervezése és korszerű táplálkozási ismeretek (dietetikai programok) oktatása és elterjesztése, közösségfejlesztési tevékenységek megvalósítása, egészségi, illetve a mentális állapot javítása. További beruházási programok megvalósítsa szükséges: o demonstrációs, oktatási, szemléletformálási látványüzem-beruházások o gyógynövények termesztésével kapcsolatos beruházások, illetve szemléletformáló oktatások, képzések o korszerű gyógykezelések és rehabilitációhoz kapcsolódó szolgáltatásfejlesztések, ezen belül, gyógyvizekhez kapcsolódó termék-szolgáltatás fejlesztések és kutatás-fejlesztési programok az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése és kapcsolódó eszközbeszerzések. Az egészséges életmód, illetve a közösségszervezés szempontjából fontos, hogy a szabadidősport célú infrastruktúrák megújuljanak a településeken, illetve biztosítsák a nagyobb energiaigényű létesítmények (pl. uszodák) korszerűsítését és működtetését. 2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása A mezőgazdaságban a foglalkoztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- (pl. paradicsom, zöldpaprika, vöröshagyma, fejes káposzta, uborka, sárgarépa) gyümölcstermesztés (pl. dió, körte, cseresznye, alma, ribiszke és szeder) és feldolgozás bővítése, valamint a magasabb hozzáadott értéket biztosító - egyedi vagy tájjellegű termék-előállítás és értékesítése térségi integrátor szervezet bevonásával a raktározás és helyi- és külpiaci értékesítés megszervezése közösségi (állami, kamarai) szerepvállalással. A helyi értékesítés megszervezésével

19 19 biztosítani kell az értékesítési lánc rövidülését, illetve az alapanyagok, illetve a feldolgozott helyi termékeknek a helyi, városi piacokra jutását. A helyi értékesítés ösztönzése érdekében indokolt esetben megvalósítható a térségközpontokban az értékesítési helyek, piacok korszerűsítése. Ennek részeként élni kell a megyében azzal a jogszabályi lehetőséggel, ami teret ad annak, hogy a helyi közétkeztetésben az egészséges ételkínálat részeként - helyi, környékbeli alapanyagokat használjanak fel. A foglalkoztatás intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan ki kell emelni a megyében meghatározó dísznövénykertészetet (pl. örökzöld), mely piaci pozícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében szintén szükség lehet állami ösztönzőkre, támogatásokra. Különösen fontos a mezőgazdasági orientációjú térségekben (pl. Vasi Hegyhát, Kemenesalja, Őrség, Kőszeg), illetve kistelepüléseken a közösségi foglalkoztatási programok mezőgazdasági szektorban való megvalósításának ösztönzése, illetve a fiatal gazdák gazdálkodásának támogatása. A mezőgazdasági tevékenység részeként fontos az állattenyésztés ösztönzése összekapcsolva földhasználat biztosításával. Kapjanak támogatást a feldolgozással a mezőgazdasági alapanyagokból végterméket előállító kezdeményezések. Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhoz kapcsolódóan: Őrség, Kőszeg-Írottkő, Savaria, Pannon fürdővilág (régi és új fejlesztések összehangolása), a főbb turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások versenyképességének folyamatos javítása, illetve a foglalkoztatás bővítésének ösztönzése a szektort kiszolgáló tevékenységi körökben (pl. helyi termékek előállítása). Különösen fontos a Kulturális örökségértékek, műemlékek fenntartható turisztikai hasznosítása, valamint a kulturális programok folyamatos megújítása és bővítése mellett az egészség és aktív turizmus feltételrendszerének fejlesztése (pl. kerékpárutak, lovas utak és központok létesítése valamint a kapcsolódó szolgáltatások (pl. kerékpárbérlés és javítás, vagy a lovak elszállásolása), valamint a szolgáltatás kínálat (szálláshely, vendéglátás, ajándéktárgy kereskedelem) minőségének megőrzése, az igényekhez illeszkedő fejlesztése. Szombathely és térsége esetén kiemelt megjelenési lehetőséget biztosít 2016-ban Szent Márton születésének évfordulója, mely megünneplésére egy nagyszabású, európai léptékű rendezvény szervezhető. A vallási, gyalogos, kerékpáros turizmus kapcsán fontos, hogy a térségeket átszelő útvonalak bekapcsolják a megyét az európai létpékű rendszerekbe (pl. Alpannonia út, Vasfüggöny kerékpárút, Mária út, Szent Márton út). A térségi turisztikai brandekhez illeszkedve fontos, hogy a kistelepüléseken létrejöjjenek a városi lakosságot kiszolgáló szabadidős és rekreációs terek, szolgáltatások. A turizmus szervezés informatikai rendszereit is fejleszteni kell. Szükséges biztosítani a turisták naprakész információval való ellátását (pl. aktuális programok, vagy szabad szállásférőhelyek bemutatása) az interneten keresztül, illetve a szolgáltatók közti online kommunikációt. További fontos feladat megyei szinten

20 20 összehangolt turisztikai marketing és értékesítés-ösztönző tevékenység támogatása, illetve a turisztikai szolgáltatók, illetve desztinációk közötti együttműködés ösztönzése. Megújuló energiák fenntartható hasznosítása (termál-, bio-, szél- napenergia és földhő) fűtési és villamos-energiatermelési céllal, akár megyén belüli fejlesztéssel, gyártással és - energetikai auditon alapuló - energiafelhasználás racionalizálásával (épületek szigetelésével) párhuzamosan, különös tekintettel a közintézmények, távfűtőrendszerek, illetve vállalkozások tevékenységeire. A megújuló energiaforrásokon alapuló beruházásoknak, de különösen a biomassza alapú energetikai projekteknek jelentős foglalkoztatási potenciálja van a vidéki térségekben. Törekedni kell a villamos energia felhasználáson alapuló mobilitási rendszerek (e-bike, ne-közösségi közlekedés) kiépítésre, különösen a környezetileg érzékeny, illetve jelentősebb turisztikai területeken. Környezeti állapot javítsa, mely részeként o a hulladék-újrahasznosítás rendszerének megszervezése és a szükséges infrastruktúra kialakítása a megye teljes területére, illetve a hulladékújrahasznosítás teljessé tétele és a keletkező hulladékok minél nagyobb hányadának a jövőben lehetőség szerinti alapanyagként (vagy energiaként) való felhasználása o a talajszennyezés mérséklése, különös tekintettel az ivóvízbázisok védelmére, a közcsatorna hálózatra való csatlakozás arányának növelése, ezen belül fontos a kistelepülések szennyvíz-kezelésének megoldása, a meglévő szennyvízhálózatok korszerűsítése és nagyobb városokban az elmúlt időszakban megvalósult lakóterületi fejlesztések által igényelt bővítése o természeti katasztrófák megelőzése érdekében a szükséges ár- és belvízvédelmi, csapadékvíz-elvezetési infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a településeken (kiemelten a Rába mentén Csákánydoroszló, Gasztony és Rátót térségében, a Pinka mentén Vaskeresztes és Horvátlövő településeken, valamint a hegyvidékhez közeli településeken). A vízi-közműrendszerek indokolt rekonstrukciója, mely eredményeként javul az ivóvízellátás minőségének biztonsága és csökkenthetők az ivóvízrendszerek működéséből származó veszteségek. A megye folyóvízhálózata fontos értéket képvisel, mely lehetőségeire a jövőben nagyobb hangsúllyal javasolt építeni. A jövőben törekedni kell arra, hogy kiemelten a Rába, a Répce, a Marcal menti területek - a fenntarthatósági szempontokat, így a táji és természeti értékek megőrzését, a vizes élőhelyek rehabilitációját szem előtt tartva térben és ágazati alapon is összehangolva szolgálják az öntözéssel a mezőgazdaság, vízienergia-termelés, illetve a szelíd turizmus (pl. csónakázás, túrázás, horgászás) céljait (pl. Büki-Góri állandó vízfelületi víztározó). A fenti

21 21 szempontokhoz illeszkedve fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben az egyre gyakoribbá váló hirtelen keletkező árvízi veszélyek kezelésére. Vonzó települési környezet kialakítása a városokban, melyhez kapcsolódóan megfelelő színvonalú kulturális és zöldövezeti szabadidő infrastruktúra (Pl. Szombathelyen a Csónakázó-tó - Haladás focipálya környékén az új Városliget építése, Kőszegen a Gyöngyös patak mente, Sárváron a csónakázót és környéke, Celldömölkön a Ság-hegy és térsége, Körmenden a Rába part, Vasváron a Római sánc járhatóvá tétele, Bük-fürdőn központi szabadidőpark létesítése) megteremtése. A fejlesztéseknél különös figyelmet kell fordítani a zöldfelületek védelmére, fejlesztésére, illetve a kulturális tárgyi és szellemi (pl. ókori Savaria és Szent Márton kultusz) örökség értékek hasznosítására. Továbbá törekedni kell az un. barnamezős területek, így a belterületi üresen álló, felhagyott ingatlanok, volt üzemek, laktanyák hasznosítására. Szombathelyen kiemelt feladat a volt szovjet laktanya területének kármentesítést követő hasznosítása. További feladat a városokban az alapvető működései feltételek megoldása: belterületi utak folyamatos karbantartása, temető bővítések. A települések lakófunkciós fejlesztéseinél törekedni kell arra, hogy a zöldmezős fejlesztések helyett a meglévő területeket hasznosítsák. Javasolt a negatív, a területhasználatot extenzíven bővítő agglomerációs hatás megállítása, a városszéli, városkörnyéki kiköltözést lehetővé tevő belterületek bővítése, vagy a beépítési arány növelése helyett már a települési szövetbe ékelődött használaton kívüli épületek, területek hasznosítása. Ezzel összhangba törekedni kell a megye városaiban az úgynevezett kompakt várospolitika elveinek megvalósítására, ami elsősorban a beépített területek szétterülésének korlátozását és ebből következően a beépítések intenzitásának növelését, a lakó-, szolgáltató funkciók, valamint a munkahely közti közlekedési távolságok csökkentését és zöldterületek, folyosók bővítését jelenti. Ehhez kapcsolódóan a fejlesztések során ösztönözni kell településeken belül az alközpontok megerősítését, azok funkcióinak bővítését, illetve a foglalkoztatásban a települések viszonylatában a többközpontúság kialakítását. A városban törekedni kell a szolgáltatási kínálat növelésére, energia-megtakarítások ösztönzésére, valamint az örökség értékek magasabb szintű fenntartható hasznosítására (pl. Fedett uszoda és termálfürdő szolgáltatási és energetikai célú fejlesztése, Régi víztorony újrahasznosítása) Ezen elvek mentén szükséges pl. Szombathely belvárosa 2005-ben megkezdett rehabilitációjának folytatása. 3. Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén A kistelepülések megújítása vidéki térségek integrált fejlesztése eredményeként valósítható meg, amelynek ugyanúgy része a gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság és egyéb vállalkozásfejlesztés), mint a köz- és alapszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, vagy a táji, természeti környezet megóvása. A vidéki térségek fejlesztését térségi alapon kell szervezni, összhangban a térségközpontot jelentő város(ok) fejlesztési igényeivel és szükségleteivel. A vidéki térségekben fontos

22 22 népességmegőrzés feltételeinek javítása, ami csak részben oldható meg helyben foglalkoztatással, míg másrészről biztosítani kell a közeli térségközpontok elérhetőségét. Ennek érdekében szükség lehet az alacsonyabb rendű utak korszerűsítésére, illetve a közösségi közlekedésnek a közszolgáltatási körzetekhez való hatékonyabb illesztésére. A vidékfejlesztésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy eltérő igények lehetnek egy nagyváros közeli és egy perifériás, zsáktelepülésen. Szombathely és így a többi kisváros célja, hogy a környező kistelepülésekkel összhangban fejlessze szolgáltatásait, valamint a kapcsolódó létesítményeket és ösztönözze a városkörnyéken belül személyi és üzleti (pl. helyi termékértékesítési) kapcsolatok bővítését. Kistelepüléseken a humán szolgáltató rendszerek térségi alapon szervezett működtetése Az oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális ellátás, bölcsődék, kulturális szolgáltatások megfelelő színvonalú, együttműködésen alapuló és ésszerű kapacitás-elosztást biztosító működtetése, hogy a minimális működési feltételeknek megfelelő intézmények a falvakban is működjenek. Fokozatosan törekedni kell a lakosság elöregedésével párhuzamosan az idősellátás feltételrendszerének javítására. A közszolgáltatások rendszerének kialakítása a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeit figyelembe veszi. A vidéki népességmegtartó képességét segítik, illetve ezen belül a lakosság képzettségét javítják a nem formális tanulási formák keretében így képzések, ismereterjesztő előadások részeként nyújtott információk. A foglalkoztatás bővítése és a gazdasági önellátó funkciók körének szélesítése érdekében a helyi termékek, élelmiszerek előállításának és feldolgozásának ösztönzése kapcsolódó védjegyoltalom bevezetésének és működtetésének támogatása, illetve megújuló energiaforrásból történő energiatermelés, továbbá munkahely-teremtési és megőrzési célból egyéb vállalkozásfejlesztési tevékenységek ösztönzése. A kistelepüléseken az alapszolgáltatások (pl. üzlet, posta) biztosítása érdekében beruházással és működési jellegű foglalkoztatási támogatással (pl. közvetlen támogatás, vagy adókedvezmény) ösztönözni kell az újszerű szolgáltatási formák elterjesztését, illetve hatékonyságuk javítását (pl. mobil szolgáltatás), (Részletesebben kibontásra került az 1. és 2. stratégia cél részeként.) Szociális gazdaság jól működő szervezeteinek kialakítása a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításával A szociális gazdaság részeként megyei szinten szervezett, de alközpontokkal rendelkező állami és magánszereplők összefogásával olyan vállalkozások működének melyek elsődleges célja az elsődleges munkaerőpiacról kiszoruló - hátrányos helyzetű munkaerő foglakoztatásának ösztönzése. A társaságon belüli foglalkoztatásnak a munkaerő foglalkoztathatósági állapotától függően többféle üzletágat kell szervezni: a teljesen támogatottól, a piaci alapon működőig. A

23 23 vállalkozásokban a foglalkoztatást általános és szakképzési programoknak, illetve mentális fejlesztésnek kell kísérnie. A szociális gazdaság szervezeteinek kialakítása mellett fontos feladat a közösségfejlesztési tevékenységek szervezése. A foglalkoztatási társaságok működéséhez szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása, illetve a foglalkoztatási társaságokban előállított termékek elosztásának és piacra vitelének a szervezése, különös tekintettel a helyben, helyi piacokra történő értékesítésre. Biztosítani kell a szociális gazdaságban dolgozó szervezetek hálózatos együttműködésének szervezését a szinergiák kihasználása, a tapasztalatok megosztása érdekében. A szociális gazdaság kiemelt területei o Mezőgazdasági foglalkozatás: különösen a háztáji gazdaságokhoz, illetve a kistelepülések körüli parlagon heverő földek hasznosításához kapcsolódóan zöldség-, gyümölcstermesztés, illetve az arra épülő feldolgozás, illetve állattenyésztés, valamint egyéb mezőgazdasági alapanyagokból termékfejlesztés o Mezőgazdaságilag értéktelen biomassza alapanyag termelése, illetve energetikai hasznosítása o Hulladék-feldolgozás és újrahasznosítás (re design) o táji- és építészeti értékek fenntartása, valamint o kulturális hagyományok megőrzése és turisztikai kínálatba való szervezése, programok-rendezvények szervezése. A fentiek hozzájárulhatnak a történelmi emlékekre, népművészeti, kulturális és vallási értékekre épülő helyi identitás és így a térséghez való kötődés erősítéséhez. Lakófunkciók minimális infrastrukturális feltételeinek megteremtése, melynek alapfeltétele a kistelepülések egyéni és közösségi közlekedést kiszolgáló normális közúti megközelíthetősége, szélessávú telekommunikációs hálózatokon való elérhetősége (pl. kiemelten az Őrségben), illetve a megfelelő minőségű ivóvíz nyújtása mellett szennyvízkezelés megoldása. A településeken sürgető az alapvető működései feltételek megoldása: belterületi utak, járdák folyamatos karbantartása hiányzó szakaszok megépítése, bel- és külterületi csapadékvízelvezető rendszerek karbantartása, önkormányzati épületek korszerűsítése, temető bővítések. A mezőgazdasági, illetve a turisztikai funkciókhoz illeszkedve szükséges a települések külterületi úthálózatának a korszerűsítése. 4. Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése Nagytérségi közlekedési kapcsolatok megvalósítása: o Észak-déli (M86, S31-87-es, Szombathelyen északi körgyűrű befejezése, majd a következő fejlesztési szakaszban az M9) és a

24 24 o kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (M8), valamint o a vasúti közlekedési tengelyek (Szlovénia, Oberwart irányába) és azok elérhetőségének fejlesztése (pl. mellékutak korszerűsítése). A nagytérségi közlekedési fejlesztésekhez kapcsolódóan Szombathely térségében tervezik vasúti és közúti kapcsolatok (Sárvár-Pápa közút (45km) kihasználásával és fejlesztésével logisztikai szolgáltatások bővítését. A logisztikai kapcsolatok bővítéséhez szükséges a Győr-Pápa-Celldömölk-Szombathely vasútvonal fejlesztése. Szükséges még a Hegyeshalom-(Csorna)- Porpác, és a Szombathely- Zalaszentiván vasútvonalak rekonstrukciója (állomások átépítése, pályahibák felszámolása, biztosító berendezés korszerűsítése) és villamosítása, valamint a központi forgalomirányítás kiépítése, az üzembiztonság fokozása, illetve az utastájékoztatás korszerűsítése. A közúti kapcsolatok fejlesztésnél o az M86-os út gyorsforgalmi úttá fejlesztése a Közép-Európai Közlekedési Folyosó, mint az európai főközlekedési folyosók kiegészítő hálózata részeként északi irányba Győr és Budapest közúti elérhetőségét javítja, míg déli irányba hosszabb távon az M9-es gyorsforgalmi úttal együtt többek között a Pannon Járműipari Centrumhoz kapcsolódóan is - Zalaegerszeg és Nagykanizsa irányába javítja közúti kapcsolatokat o 87-es út gyorsforgalmi úttá fejlesztése Bécs és Nyugat-európai piacok gyorsabb közúti elérhetőségét biztosítja a megyéből, kapcsolódva az S31-es autópálya további fejlesztéseihez További közlekedés-fejlesztési feladat a térségközpontok megközelíthetőségének javítása, ezen belül is a Szombathely környéki elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése (pl. Kőszeg irányába), a vasútvonalak mentén a különféle közlekedési típusról az átszállást biztosító, intermodális (pl. (Park+Ride; Bike+Ride) rendszerek kiépítése, illetve a kistelepüléseket érintő kisléptékű közösségi közlekedési szolgáltatások működtetése a munkalehetőségek szélesebb körének elérhetővé tétele érdekében. Szombathelyen intermodális közösségi közlekedési központ létesítése az Éhen Gyula tér rehabilitációjával összhangban, illetve a belső közúti körgyűrű keleti szakaszának megépítése. A közösségi közlekedés fejlesztéséhez az érintett szereplőkkel együttműködve (pl. Volán társaságok, önkormányzatok) egy sikeres közlekedési szövetség működtetése. Az egyéni és a közösségi (autóbusz) közlekedés fejlesztése érdekében elengedhetetlen a megye minden kategóriába eső közútjának a korábbinál intenzívebb karbantartása, illetve magasabb minőségű biztonságos kiépítése, hogy a megyén belül a települések elérhetősége gyorsabb és biztonságosabb legyen. A kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzése szempontjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az egyik legfontosabb tényező: a leromlott településközi alsóbbrendű utak karbantartása, fejlesztése az alapja minden további, kistelepülést érintő fejlesztésnek.

25 25 A kerékpáros közlekedés rendszer fejlesztése nemcsak a városi közlekedésen belül, hanem a településközi közlekedésben is fontos szereppel bír, ami igényli kerékpárutak építését. A turizmusban egyre fontosabb szerepet betöltő kerékpárutak hálózatának fejlesztésekor tekintettel kell lenni a megye határon átnyúló kapcsolatok biztosítására: pl. az Őrségben Zala megye, illetve Szlovénia, Ausztria irányába, Kőszeg-Bük térségében Zsira és az Ausztria irányába, illetve Acsád és Sajtoskál irányába, illetve a Vasfüggöny kerékpáros hálózat útvonala mentén. Osztrák, szlovén határ menti kapcsolatok bővítése, különös tekintettel a közös munkaerőpiac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznosítására (pl. Őrség- Vendvidék, Irottkő Natúrpark, Vashegy térségében), valamint élénk részvétel transznacionális együttműködésekben. A határ-menti együttműködések fokozása érdekében bővíteni kell határátlépő-helyek számát az alsóbb rendű utak párhuzamos fejlesztésével egyidejűleg: Alsószölnök, Nemesmedves és Rönök térségben. A közúti közlekedéssel párhuzamosan vizsgálni kell a vasúti kapcsolatok bővítését Szombathely Oberwart és Körmend Németújvár térségében. A közúti fejlesztésekhez kapcsolódóan szükséges a kerékpárutak, lovasutak határon átnyúló hálózatának is az összekapcsolása. Horizontális célok A célrendszert 4 db horizontális cél egészíti ki, mely célok megvalósulását minden egyes stratégiai célnak elő kell segítenie, azaz egy-egy stratégiai célt segítő intézkedésnek egyúttal a horizontális célokat is szolgálnia kell, azokkal ellentétest hatást nem válthat ki. A koncepció horizontális céljai a következők: Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások, (pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a megyei, illetve települési rendezési tervekre, ami az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti adottságok és erőforrások számba vételével korlátozza az egyes beruházások megvalósítását. Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívül épületek, területek újrahasznosítása a zöld mezős beruházások helyett Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz való eljutást.

26 26 A stratégiai célok mentén a terv megjelöli a legfontosabb prioritásokat is. A prioritások kialakítása során kell és lehet leginkább igazodni a fejlesztési forrásokat biztosító Európai Unió által az adott programozási időszakra megfogalmazott elvárásokhoz is. A koncepció alapján beazonosítható, hogy az egyes prioritások mely stratégiai célokhoz tartoznak. A stratégiai célok részletes tartalma azonban nem minden esetben köszön vissza teljes mértékben az adott stratégiai célhoz tartozó prioritás tekintetében. Stratégia célok Prioritások 1. A térségi versenyképesség javítása 2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása 3. Kistelepülések életképességének javítása 1. Vállalkozás-fejlesztés 2. Emberi erőforrás fejlesztés 3. Egészséges környezet fejlesztése 4. Közlekedés fejlesztése 4. Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése 5. Nemzetközi együttműködések: Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése Területi részegységek specifikumai A koncepció Vas megyét négy területi részegységre osztja fel, melyek szöveges kifejtésében meghatározásra kerülnek bizonyos térség specifikus fejlesztési célok. Ezen területi szempontok ugyancsak vissza kell köszönjenek a programdokumentumokban.

27 27 A specifikus területi részegységek a következők: 1. Szombathelyi agglomeráció térsége 2. Sárvár-Celldömölk-Jánosháza térsége 3. Körmend-Vasvár-Szentgotthárd térsége 4. Belső periférián lévő kistelepülések Az egyes javaslatok területi hatásukat tekintve alapvetően nem kerültek lehatárolásra, a területi jelleg inkább példa jelleggel jelent meg. Kivételt éppen néhány környezeti hatás jelent például, ahol például az ár- és belvízi célok területhez köthetőek, de kiemelésre került több esetben Szombathely érintett fejlesztéseinek egy része is. A koncepcióban javasolt térségi lehatárolások a későbbi programozás során kaphatnak jelentőséget. A stratégiai célok és a koncepció helyzetelemzésében megfogalmazott fejlesztési célok összefüggését az alábbi táblázat mutatja be: Stratégiai célok A térségi versenyképesség javítása Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése Fejlesztési célok a helyzetelemzésben Döntően exportra termelő nagyvállalatok megyébe való kötődésének erősítése Kezdő vállalkozások indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innováció terjedésének elősegítése Mezőgazdaságban a foglalkoztatás-intenzív tevékenységek, így a zöldség- gyümölcstermesztés és feldolgozás bővítése. Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhoz kapcsolódóan Megújuló energiák fenntartható hasznosítása (termál-, bio, szél- és napenergia), Környezeti állapot javítása Az aprófalvas megyében különösen fontos a kistelepülések térségi alapon szervezett humán szolgáltató rendszereinek (oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális ellátás, bölcsődék, kulturális szolgáltatások) fenntartható, a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeihez igazított kialakítása Észak-déli (pl. M86) és kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (pl. M8) és vasúti közlekedési tengelyek és azok

28 28 elérhetőségének fejlesztése Osztrák, szlovén határ menti kapcsolatok bővítése 2.2 A koncepció összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A megyei fejlesztési koncepciónak, majd a programnak az alábbi tervekhez, ágazati koncepciókhoz kell illeszkednie: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai, a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei, az (az OTrT-vel összhangban álló) megyei területrendezési terv, amely magában foglalja a térséget érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozásokat, a térség megyei jogú városainak (jelen esetben Szombathely) fejlesztési koncepciói, a térség hatályban lévő egyéb ágazati tervei, programjai, vonatkozó egyéb tervek. A as időszakra vonatkozó tervek, koncepciók többsége ugyanúgy elkészítés alatt áll, mint a megyei fejlesztési koncepció, így tulajdonképpen csak az OTFK, az EU Közös Stratégiai Keret és az EU Területi Agenda 2020 állnak rendelkezésre, amelyekhez a megyei koncepciónak illeszkednie kell. A megyei koncepció stratégia céljai az alábbi összefüggésben illeszkednek az országos szintű ágazati stratégiákkal, koncepciókkal: Stratégiai célok A térségi versenyképesség javítása Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések Országos, ágazati jellegű stratégiák, koncepciók Országos és regionális Intelligens Szakosodási Stratégia (innováció-ösztönzés) Nemzeti Kis- és Közép-vállalkozás Fejlesztési Stratégia Nemzeti Foglalkoztatási Stratégia Nemzeti Turisztikai Stratégia Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia Nemzeti Energia Stratégia Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Nemzeti Foglalkoztatási Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia

29 29 révén Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése Nemzeti Energia Stratégia Nemzeti Közlekedési Stratégia Osztrák, szlovén határ menti operatív programok és transznacionális programok 2.3. A változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása A környezeti vizsgálat során két alternatívát vizsgáltunk: 1. A koncepcióban meghatározott átfogó és stratégiai célok, prioritások nem valósulnak meg ( zéró állapot ). A megye fejlődése a jelenlegi úton halad tovább. 2. Megvalósulnak a koncepcióban megjelölt célok, prioritások. Az alternatívák értékelését egy értékelő mátrix segítségével tesszük meg. A mátrix egyik tengelyén a módszertani tervezetben (ld. 1. melléklet) leírt természeti tényezők találhatók, a másik tengelyen - a zéró állapot, és mellette - a koncepcióban meghatározott stratégai célok. A mátrix celláiban színnel és 0, vagy + jellel jeleztük, hogy az adott stratégiai cél elérése a természeti tényezőre milyen várható hatással lesz. Az X jel arra utal, hogy a hatás jelenleg nem felmérhető. Ez két ok miatt lehetséges (az okokat nem jelöltük külön a mátrixban): 1. A célhoz vezető tevékenység ismert, de valamilyen okból nem lehet a környezeti hatásra következtetni. 2. A cél eléréséhez vezető út nem ismert, a tevékenységek hiányában nem lehetséges előre jelezni a várható környezeti hatásokat. Az értékelési táblázatban a módszertani tervezethez képest változtatást tettünk az értékelési jelölésekben: bevezettük a 0, + és 0, - értékelési jelölést. Ezekkel a jelekkel azt kívánjuk érzékeltetni, hogy a várható zéró hatás mellett valószínűsíthető enyhe pozitív vagy negatív hatás is. Ez egyben jelzi azt is, hogy a megvalósuló tevékenységek további erősödése vagy mennyiségi növekedése milyen direkt hatással lesz az adott környezeti tényezőre. Az összefoglaló mátrixnak elkészült egy szöveges értékelő kibontása is, ahol stratégiai célonként külön vizsgálva az egyes környezeti tényezőket, a hatások szöveges az előre jelezhető hatások nagyságát és bekövetkeztük valószínűségét is jeleztük.

30 30 3. A koncepció, valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. A koncepció céljainak összevetése a releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal A koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai között is helyet kapott a környezet- és természetvédelem. Ezen vonatkozások, amint azt a 2.2. alfejezetben bemutattuk, illeszkednek a hazai és nemzetközi tervek, programok, stratégiák célkitűzéseihez oly módon, hogy legalábbis nem mondanak ellent annak. Több olyan környezetvédelmi célkitűzés is található azonban a vizsgált stratégiák, programok között, amelyek nem jelennek meg a Vas Megye Területfejlesztési Koncepciójában. A Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentum megvalósítandó célként nevezi meg a (I) a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket; (II) az alacsony CO2-intenzitású elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő villamosenergia-termelés arányának növelését; (III) a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését; (IV) az alacsony CO2-kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését. Ezek közül Vas megye Területfejlesztési Koncepciója érintőlegesen, illetve áttételesen említi meg a célok között az I-t és a IV-et, a II. és III. nem szerepel a célok között. A horizontális célok között sem kellően szerepel sem az energiahatékonyság, sem a zöldenergiák érvényesítése holott minden, még a szoft jellegű fejlesztések is energiaigényesek, így ezen szempont érvényesítésére jó lehetőség kínálkozik. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) átfogó céljai között az alábbi környezeti elemek szerepelnek: - Természeti erőforrások: A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. - Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások: Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása szükséges. Fontos cél a talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a fenntartható hozamon alapuló gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal. - Az embert érő környezeti terhelések csökkentése: Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátásokat korlátok között kell tartani, azokat megfelelően szabályozni szükséges. - Nem megújuló természeti erőforrások: Szükséges az ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. Vas megye Területfejlesztési Koncepciója érintőlegesen, áttételesen foglalkozik az itt felsorolt célokkal (pl. megújuló energiaforrások, energiaellátó rendszerek hatékonyságának növelése, környezeti állapot javítása, vagy éppen barnamezős

31 31 fejlesztések erősítése, vagy a városok káros szétterülésének megelőzése), de nem olyan átfogó értelemben és mélységben, mint az NFFS. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) Cselekvési és Megelőzési Programjának bonyolult, összetett célrendszeréből a hulladék-újrahasznosítás szerepel direkt és indirekt célként a Vas megyei koncepcióban is. A hulladékok mennyiségének minimalizálása sem jelenik meg kellő mértékben pld. a horizontális célok között ez nem szerepel. A további célok áttételesen sem felismerhetők a koncepcióban. A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia fő cselekvési irányai: az energiafelhasználás, illetve az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése; az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás; az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása, a klímatudatosság erősítése. A megyei koncepcióban nem jelenik meg az éghajlat-változási szemlélet, nincs közvetlen, erre irányuló célkitűzés. Ez annak ellenére is jelentős hiányosság, hogy a TOP keretét tekintve a klímaváltozás elleni célnak való megfelelés nem elvárás. Az EU emellett ugyanakkor az egyik fő céljául tűzte ki a klímaváltozás elleni fellépést, ami a Koncepció ágazati és hazai finanszírozású céljait is érinti. A Magyarország Nemzeti Reform Programja öt kulcsterültet azonosít: foglalkoztatás; K+F+I; klímaváltozás és energiahatékonyság; oktatás; szegénység. Ezek - a klímaváltozás kivételével - megjelennek nevesítve a koncepció célkitűzései között. Meg kell jegyezni, hogy a megújulók és az energiatakarékosság mind mértékét, mind meghatározottságát tekintve alulreprezentált. A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program tervezése még nincs annyira előrehaladott állapotban, hogy érdemben vizsgálni lehetne annak Vas megyei környezeti hatásait. Az Ausztria-Magyarország Program tervezése viszont a véglegesítéshez közeledik, így az ott tervezett prioritásokkal össze lehet vetni a Vas megyei koncepciót. A környezeti vizsgálat szempontjai alapján az osztrák-magyar program környezet iránti elkötelezettsége sokkal komolyabbnak tűnik. A célkitűzések vagy egyértelműen környezetvédelmifenntarthatósági tartalmúak (6. és 7. célkitűzés), vagy igen kevés környezeti kockázatot jelent a megvalósításuk (3. és 11. célkitűzés).

32 32 Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a koncepció figyelembe veszi a környezetvédelem szükségességét, de nem illeszti be azt a célrendszer egészébe, illetve nem látható, hogy pl. a horizontális elvek között megjelenő Fenntartható környezet- és tájhasználat hogyan fog megvalósulni, mivel ezt biztosító eszközrendszerről a koncepció nem rendelkezik Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembe vétele a koncepcióban 2 A koncepció célrendszerének valamennyi szintjén, a horizontális célok között is megjelennek környezetvédelmi és fenntarthatósági célok. A környezetvédelem alapvető céljai közül - az átfogó célok között szerepel a természetvédelmi és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása; - a stratégiai célok között szerepel a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, ezen belül a megújuló energiák hasznosítása és az energiafelhasználás racionalizálása, a környezeti állapot javítása a hulladék-újrahasznosítás rendszerének megszervezésével, a csatornázás kiterjesztésével és ár- és belvízvédelmi beruházásokkal, a víziközműrendszerek rekonstrukciója, és a megye folyóvízhálózata állapotának megtartsa és javítása; - a prioritások között az Egészséges környezet fejlesztése. Örvendetes, hogy a valamennyi célterületre vonatkozó horizontális célok között is megjelennek az alábbi környezetvédelmi tartalmúak: - fenntartható környezet- és tájhasználat, - barnamezős területek hasznosítása, amelyek amennyiben a program megvalósítása során valóban következetesen be is tartják-tartatják azokat -, hozzá fognak járulni a természeti környezet jelenlegi állapotának megőrzéséhez, segítenek megakadályozni új területek kivonását a művelésből, erdőgazdálkodásból, és nem nő tovább a területhasználat (sealing). Hiányolható ugyanakkor a horizontális célok közül az energiahatékonyság és megújulók érvényesítése. Akár beruházási, akár eszközbeszerzési, akár szolgáltatás (szoft) jellegű intézkedésről legyen szó, minden egyes esetben egyaránt megjelenik az energiaigény. Ennek csökkentése mind klímavédelmi, mind energiaellátási, stratégiai szempontból kiemelt célja az EU-nak és hazánknak is. Minden egyes fejlesztés során alkalmazható az energiahatékonyság és a megújulók alkalmazásának elvárása, amivel nem csak a környezet állapota javul, hanem erősödik a projekt gazdasági és társadalmi fenntarthatósága is (csökkenő fenntartási költségek, növekvő helyben maradó bevételek). Szükségesnek látjuk ennek a szempontnak a felvételét a horizontális szempontok közé. 2 Rögtön az elején meg kell jegyeznünk, hogy bizonytalanság jelentkezik az alfejezet kidolgozásánál. Több olyan tevékenység szerepel ugyanis a koncepció céljainak és prioritásainak kifejtésében, aminek környezetvédelmi értékelése csak a megvalósítás pontos részleteinek ismeretében lehetséges, ezek a részletek azonban a koncepció szintjén nem ismertek.

33 33 A koncepcióból azonban hiányzik még az az eszközrendszer, amely a horizontális célok elérését elősegíti ahogy a koncepció céljai megvalósításának eszközei is. A fenntarthatóság fogalomkörébe tartoznak, és ezáltal direkt vagy áttételesen a környezetvédelemre is pozitív hatással vannak a koncepció stratégiai céljai közül a - foglalkoztatás-intenzív mezőgazdaság (amennyiben az valóban hosszú távon környezetbarát módszerekkel dolgozik), - a megnevezett turisztikai célok, különösképpen a gyalogos-kerékpáros turizmus támogatása, és az ezeket kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése, illetve az a törekvés, hogy a meglévő kapacitások minőség emelése és azok jobb kihasználtsága a fejlesztés fő célja (ami úgy biztosíthat fejlődést, hogy az a környezet terhelésének kisebb arányú terhelésnövekedésével jár csak); - vonzó települési környezet kialakítása a városokban; - az elsődlegesen a barnamezős területek hasznosítására való törekvés. Más tartalmú stratégiai célok kibontásánál is többször felfedezhetőek fenntarthatósági elvek, így általánosságban azt mondhatjuk, hogy a koncepció gyengén, de igyekszik hozzájárulni a fenntarthatóság megvalósításához és a tudatosság terjesztéséhez. Újra ki kell azonban emelni, hogy a koncepcióban leírtak nem adnak elegendő alapot ahhoz, hogy minden egyes célt környezeti vagy fenntarthatósági szempontból relevánsan értékelni lehessen. Sok esetben ugyanis a célok megvalósítása a vélelmezhető pozitív hatások gyengüléséhez, esetleg teljes elmaradásához vezethet, ha jelentős eltolódás figyelhető meg akár a ráfordítható források nagyságában a fenntarthatatlan irányú fejlesztések felé. Akár a mezőgazdasági fejlesztések intenzifikálása, akár az energiaigényes ágazatok bevonzása és letelepítése, akár a közlekedésen belül a tömegközlekedés rovására a motorizált közlekedés erőteljesebb fejlesztése is okozhat a jelenleg pozitív környezeti célokkal szemben összességében negatív környezeti hatást A koncepció céljainak egymás közti, illetve a releváns koncepciók, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból A koncepció céljai környezeti szempontból általában konzisztensek, ellentmondás az alábbi helyeken fedezhető fel: - a közlekedési célokkal kapcsolatosan jelentkező örök ellentmondás a gazdaságitársadalmi és a környezeti célok között itt is megtalálható. A közúti közlekedés fejlesztésénél a barnamezős beruházásokról szóló horizontális cél elérése erősen kérdéses; - a foglalkoztatás-intenzív mezőgazdaság sok esetben az intenzív és nem extenzív mezőgazdálkodási módokat preferálja például fóliasátras, vagy épp vissza nem sajtolt geotermikus energiával fűtött üvegházas kertészetet (de több más példa is felhozható lenne állattartásban, szántóföldi, kertészeti kultúrákban egyaránt). Annak érdekében, hogy a környezeti hatása egyértelműen pozitív legyen, szükséges

34 34 lenne ennek tartalmi pontosítása. (A geotermikus energiafelhasználás ma már visszasajtolás nélkül lehetséges a mezőgazdasági felhasználás esetén, ami pozitív energetikai eredményei mellett a közvetlen környezet felszíni és felszín alatti vizei, és talajai esetén helyrehozhatatlan sóterhelést, esetleg mérgezést, és/vagy a környező felszíni vizek hőterhelését eredményezi!). - az ipari együttműködések, fejlesztések pozitív fenntarthatósági hatással lehetnek a helyi foglalkoztatottságra, a mobilitás fenntarthatóbbá válására de ha ez energiaigényes, nagy zöldmezős beruházás-igényű, esetleg elsősorban tengelyen történő szállítást igénylő fejlesztéseket generál, úgy a vélt fenntarthatósági előnyei ennek nem érvényesülhetnek. - a koncepció céljai között megnevezett belvízvédelmi beruházásokkal kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a tervezési fázisban nagyon erősen figyelembe veendőek a természetvédelmi szempontok, hiszen a belvízelvezetés át nem gondolt megvalósítása a természetvédelmi szempontból értékes területeken élőhelyek degradációját okozhatja. A 2.2 pontban vizsgált koncepciókkal, programokkal kapcsolatban ugyanez a neutrális viszony nevezhető meg: a Vas megyei koncepció illeszkedik azok céljaihoz, környezeti inkonzisztencia nem jelentkezik A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a koncepcióval összefüggésben lévő elemeinek ismertetése földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol Mivel megyei szintű koncepció-, illetve programalkotásról van szó, a környezeti vizsgálat Vas megye teljes földrajzi területét érinti. Bár Szombathely Megyei Jogú Város fejlesztése közvetlenül nem tartozik a Koncepció feladatai közé, földrajzilag nem értelmezhető a megye Szombathely területe nélkül, így érintettsége teljesül. A koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai közvetlenül vagy közvetetten a természeti környezet egészét érintik, így a vizsgálatnak a természeti-környezeti rendszer valamennyi elemére ki kell terjednie. 3 Az alfejezet legfontosabb forrásai: - A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének környezeti állapota Szombathely, Vas Megye környezeti állapota, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség,

35 35 A megye természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva, a többi megyében tapasztalható természeti állapothoz és a problémákhoz képest jó. Vas Megye ipari övezetektől távol eső területei páratlan természeti és táji értékekkel rendelkeznek. A megyében 2 nemzeti park (Őrségi NP, és néhány település vonatkozásában a Fertő-Hanság NP), 3 tájvédelmi körzet, ill. 10 természetvédelmi terület található. A megyében 14 NATURA 2000 terület található, a megye kb. 21 %-át lefedve - köztük az Őrség teljes területe. További ex lege védett természeti területek közül találunk még lápos területeket, egy kunhalmot Vas és Győr-Moson-Sopron megye határában (Iván Sopronhorpács), barlangokat és erdőrezervátumokat. A nem védett természeti területek közül kiemelkedő a Rába szabályozatlan szakasza a határtól Sárvárig - a Rába-völgy emellett Ramsari terület is -, a Répce-mente, a Pinka-folyó nem védett részei, illetve az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) az Őrségi Nemzeti Park területén. A felszíni vizek közül a megye legnagyobb folyója a Rába, de jelentős a megye területén a Marcal és a Répce, a patakok közül itt folyik a Pinka, a Gyöngyös, a Kerka és a Perint, és itt ered a Zala folyó az Őrségben, Szalafő közelében (még Szala néven). A megyében kisebb, rekreációs és horgászati célokra egyaránt használt tavak találhatók, ezek közül a legnagyobbak a Vadása-tó, a Hársas-tó, Szajki-tó, Bajánsenyei-tó, Gersekaráti-tó, Döröskei-tó (bár utóbbi állapota miatt hasznosításra alkalmatlan), illetve a legújabbként a lukácsházi Abért-tó, ami a Szombathelyet védő árvízi tározó egy részén került kialakításra. Az illetékes vízügyi igazgatóság folyamatos vízminőségi monitoring tevékenységet végez 2007 óta. Az észlelések alapján a megye felszíni vizeinek többsége kielégítő vízminőségű, erősen szennyezett ugyanakkor a Gyöngyös-Sorok. Vízrendezési szempontból olyan feladat, amely azonnal megoldást igényelne, nincs, problémákat okozó jelenségek csak szélsőséges helyzetben állnak elő. A Rába időnkénti, az utóbbi évtizedben egyre gyakoribb, váratlanul magas vízszintje jelenti a legkomolyabb kockázatot. Az árhullámokra való felkészülést a várakozások szerint az elmúlt években kiépített ProRaab előrejelző rendszer jelentősen csökkenteni tudja. Egyre fokozottabban jelent azonban problémát az ár- és sokszor még inkább a belvíz az olyan kisebb vízfolyások mentén, ahol nem elégségesek a méretezések az egyre nagyobb intenzitású csapadékokra. Az utóbbi évtizedben a Pinka-mentén, és a Csörnöc-Herpenyő mentén volt a leggyakoribb az akár árvízi védekezést is igénylő beavatkozás a hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadékok miatt. A felszín alatti vizeket érintően a legfontosabb a Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott cél, ami kimondja, hogy 50 éven belül a talajminőség érje el a természetes állapotot - a talajminőség ugyanis közvetlen befolyással van a felszín alatti vizek állapotára. A megyében 67 vízbázis működik, és van olyan régebbi is, amelyet elszennyeződése okán fel kellett számolni (Szombathely Városi vízbázis). Van olyan vízbázis, ahol épp a 2013-as évben vált szükségessé a vízbázisok lezárása a felszín alatti, elsősorban talajvizek elszennyeződése miatt. Ilyen volt a Kőszeg térsége, ahol az egykori

36 36 zártkerti részek szennyvízkezelésének elmaradása miatt a felszín alatti vizek ihatatlanná szennyeződtek. A vízellátás és víz- és szennyvízkezelés területén Vas megye átlagos helyzetben van. A lakások 97,4 %-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, ez az arány kicsivel magasabb az országos átlagnál. Az ivóvízellátás 100 %-ban felszín alatti vizekből történik. E utóbbi tény miatt fokozottan fontos a felszín alatti vizek fokozott védelme, e cél érdekében 3 távlati és 35 sérülékeny vízbázis került kijelölésre. A szolgáltatott víz minősége ugyanakkor nem mindenhol felel meg a jogszabályi elvárásoknak, 2012-ben 21 településen az arzén-, 11 településen az ammóniumtartalom magasabb volt a megengedettnél. A települések pályázati forrásokból igyekeznek megoldani a problémát, aminek az EU felé tett vállalási határideje december 26-án lejárt. Azóta a még meg nem oldott települési vízbázisokon ideiglenes intézkedésekkel, eseti jelleggel akár katonai zacskós vízellátással biztosítják az egészséges ivóvizet. Az állandó megoldást a legtöbb helyen még folyamatban levő KEOP forrásokból történő fejlesztések, néhány esetben (pld. Tormásliget Halogy térségek esetén) a következő ciklus KEHOP forrásai adhatják már csak meg. A szennyvízkezelés helyzete megoldatlanabb, mint az ivóvíz-ellátásé. A megyében a szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 72% volt 2010-ben, ez kissé alacsonyabb az országos átlagnál. Vas megyében a szennyvízhálózat fejlesztését nehezíti, hogy sok alacsony lélekszámú település van, amelyek szennyvízkezelést, vagy összehangoltan egy agglomerációs rendszerben lehet megoldani, vagy a domborzati viszonyok csak egyedi, természetközeli szennyvíz-tisztítást tesznek lehetővé. Az osztrák-magyar határ közelségét, és a működő szomszédsági kapcsolatokat jelzi, hogy két határon átnyúló szennyvízkezelési rendszer is működik a megyében: Szentgotthárd és további 9 környékbeli település szennyvizét Heiligenkreutz tisztítótelepe kezeli, Eberau és Deutsch-Schützen szennyvize pedig a 2013-ban bővített szentpéterfai szennyvíztelepre érkezik. A megyében összesen 34 szennyvíztisztító telep működik, ezek közül a legnagyobb a szombathelyi, amely a szombathelyi és kőszegi kistérségek egészét ellátja szolgáltatásával. Az csatornázással el nem látott települések folyamatosan pályáztak EU-s források bevonására, de sajnos a NyDOP 2012-es felhívása forrásátcsoportosítás miatt nem eredményezett sikeres pályázatokat és szennyvízkezelési beruházásokat. Mivel az EU csak a 2000 LEÉ feletti agglomerációk esetén teszi kötelezővé a csatornahálózat kiépítését, az ez alatti méretű települési szennyvízkezelési fejlesztési igényekre EU forrást csak területi szinten (vagy ott is csak a felszín alatti vízbázisok veszélyeztetettsége esetén) biztosít. Emiatt a megye településeinek egy része a közeljövőben csak hazai forrásból juthat szennyvízkezelése megoldásához támogatásra ami környezeti veszélyei mellett esélyegyenlőségi kérdéseket is felvet (pont a legkisebb települések nem juthatnak támogatáshoz, így a településeik alatt a talajvízben mára már kialakult szennyvíz lencse a közeljövőben még komolyabb problémákat fog várhatóan okozni.

37 37 A megye kiemelkedő természeti kincsét jelentik még a hévizek, melyekre országos jelentőségű gyógyászati intézmények (és helyi megélhetést biztosító wellness létesítmények) alapulnak: Bük, Sárvár, Szeleste, Celldömölk fürdői gyógyvíz minősítésűek és a rekreáció mellett gyógyászati célra is használják. A csapadékvíz-elvezetés a megye 216 településéből csak 89-en megoldott valamilyen módon, ezek közül sem működik mindegyik kifogástalanul (ld. például Kőszeg problémáit az elmúlt években). A vízjogi üzemeltetési engedélyek közül sok lejárt. Mivel a megye területe nagyrészt dombvidék, a csapadékvíz lefolyása gyors, és jelentős hordalékmozgással jár(hat). Mivel az éghajlatváltozás valószínűleg növekvő intenzitású csapadékkal fog járni, az érintett ingatlanokban pedig növekvő értékük miatt az okozott kár is egyre nagyobb, az ezen a téren meglévő hiányosságokkal mindenképpen foglalkozni kell tervezési és jogharmonizációs szinten is, ugyanis az önkormányzatokra vonatkozó törvény alapján a csapadékvíz-kezelés feladata opcionális a számukra, ami ellentmondásban áll a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel. A megye levegőminőségének mérése több településen is történik. Automata, folyamatos mérést végző állomás 2013 óta működik a megyében Szombathelyen és Szentgotthárdon. A mérési eredmények alapján a terület légszennyezettségi állapota általánosságban jónak mondható, a mérőhelyek többségén a légszennyező anyagok koncentrációja határérték alatti volt. Egyes mérőpontokon esetenként szálló por (PM 10 ) és nitrogén-dioxid (NO 2 ) tekintetében határérték túllépéseket tapasztaltunk, az éves átlagok azonban nem haladják meg a határértéket. A mérőpontok közül a legszennyezettebb értéket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. A Szombathely város legforgalmasabb csomópontja mellett található mérőállomáson a nitrogén-dioxid (NO 2 ) szennyezettség néhány esetben meghaladja a határértéket. A szálló por (PM 10 ) mérőpontokon 2009-ben 1 esetben haladta meg a 24 órás határértéket, míg 2010-ben az egyik mérőponton 5, a másik mérőponton 8 alkalommal lépte túl a 24 órás határértéket. A 2011-ben végzett immisszió-mérési eredmények azt mutatják, hogy a nitrogén-dioxid komponensre vonatkozóan a vizsgált városok esetében az éves átlag érték nem haladta meg az éves határértéket. A 24 órás nitrogén-dioxid határérték tekintetében Szombathelyen 10 alkalommal történt túllépés, ezek mind a forgalmas közlekedési csomópontban lévő mérőhelyeken történtek. Szálló por (PM 10 ) tekintetében a 24 órás határérték túllépések jellemzően a fűtési szezonban figyelhetők meg, de az éves átlagok a határérték alatt maradtak. A Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve fontosnak tartja egy automata mérőállomás telepítését Szombathely keleti városrészébe, hogy a város legszennyezettebb részén a tényleges levegőterhelést mérni lehessen. A levegő minőségét legjelentősebb mértékben a közlekedés és az ipar befolyásolja, ezen kívül a lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátása is hatással van az immissziós helyzetre. Vas megyére nem jellemző a nagyfokú iparosodottság, kis számban találhatók nagy iparvállalatok és ipari zónák. A megye legtöbb ipari üzeme a nagyobb városokba települt (ezen belül Szombathelynek erős a túlsúlya), valamint az, hogy a

38 38 nyugati részén több az ipari üzem. A megye területe aprófalvas település-rendszerű, az ipari üzemekre is a közepes és kisebb méretek jellemzőek. A térségre nagy hatással lévő erőművi vagy vegyipari technológiák nem üzemelnek, ami légszennyezési szempontból kedvező. A közlekedés által okozott légszennyezés főleg a megye nagy forgalmú közútjai (8-as, 86- os és 84-es utak) mentén okoz problémát. Az elkerülő utak építése egy-egy településen pontszerűen csökkenti a légszennyezést, a légszennyező és üvegházhatású gázok összkibocsátását azonban az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az elkerülő utak növelik. Zajállapot szempontjából az üzemi zaj tekintetében kevés zajkibocsátó lépi túl a számára meghatározott határértéket. Problémák a lakóövezetekkel közvetlenül érintkező kibocsátókkal vannak (pl. a Falco Szombathelyen), illetve a nagy ipari üzemeknél, amelyeknél költséges és hosszadalmas a zajszint csökkentése. A közlekedési zajártalmat a nagyobb városok esetében Szombathely, Sárvár az elkerülő út megépítése sikeresen csökkenteni tudta. Körmend számára is komoly zajcsökkenést hozhatna a 8-as út elkerülő szakaszának megépülése. A vasút által okozott zajszint a GySEV által korszerűsített Sopron-Szombathely- Szentgotthárd vonal villamosításával jelentősen csökkent, ez egyben a légszennyezést is csökkentette. Szintén közlekedési zajt kelt a bányászati tevékenységhez kötődő szállítás. A megye talajviszonyai változatos képet mutatnak, összességében közepes, a megye Rábától délre, délnyugatra levő részein inkább gyenge minőségűek. Az uralkodó talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Az északi és középső térség a legalkalmasabb mezőgazdasági tevékenység számára. A termőföldek főleg a gyepek - nagysága és minősége is csökkent 1990 után, a mennyiségi csökkenés jóval magasabb, mint az országos átlag. A korábbi évtizedek gazdasági fejlődésének negatív hatásai is voltak, az ipar, a településés infrastruktúrafejlesztés jelentős természeti területet és termőföldet semmisített meg. A rendszerváltást követően a műtrágya-felhasználás is radikális csökkent, ami talajaink tápanyag-ellátottságában is megmutatkozott, ám együtt járt a környezetterhelés jelentős csökkenésével is. A szervestrágyázás visszaszorulása mind a talajszerkezetben, mind a talajéletben is leromlást eredményezett a talaj tápanyag-csökkenése mellett. Megjelent a biogazdálkodás is a megyében, jelenleg 18 gazdaság működik az Őrségben és Szombathely környékén a biogazdálkodás szabályainak megfelelően. Ezek a gazdaságok a talaj minőségének javításához is hozzájárulnak, emellett segítenek a fenntarthatóság elveinek és gyakorlati megvalósításának terjesztésében. A korszerű hulladékgazdálkodás elvei prioritást adnak a hulladékok hasznosításának (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) azok ártalmatlanítási lehetőségeivel szemben, azonban a megyében keletkező települési szilárd hulladék döntő hányada ártalmatlanításra kerül.

39 39 A hasznosításra nem kerülő települési szilárd hulladék ártalmatlanítása a megyében kizárólag lerakással történik. A lerakók 3 csoportját különböztethetjük meg: a műszaki védelemmel rendelkezők, az un. kvázi legális, megtűrt lerakók és végül a vadlerakók, illetve hulladék lerakatok. A megyében 5 műszaki védelemmel ellátott lerakó található, a kvázi legális, megtűrt lerakók folyamatosan rekultivációra kerülnek. A hulladék mennyiségének és összetételének változását vizsgálva azt látjuk, hogy a szigorú jogszabályi környezetben csökken a nem előírás szerint kezelt veszélyes hulladék mennyisége. Az ártalmatlanításra került hulladék mennyisége csökkent az elmúlt évek során, a hasznosításra került hulladék mennyisége nőtt. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság aránya megyei szinten 30 %, a legmagasabb az arány a celldömölki és vasvári kistérségben. A koncepció a felsorolt környezeti tényezők közül valamennyit érint, befolyásol közvetlenül vagy közvetetten. Természetesen a hatás nem jelentkezik a megye egész területén egyenletes eloszlásban, sokszor inkább pontszerű lesz a környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) A megye környezeti állapota tágabb értelmezésben jónak, stabilnak mondható, de ez nem jelenti azt, hogy állapotváltozás nélkül viselne el növekvő mennyiségű vagy gyakoriságú környezeti terhelést. Mivel a környezetvédelem és a fenntarthatóság szemszögéből a cél a környezet állapotának javítása, és nem pusztán a romlás elkerülése, ezért nem elegendő azt vizsgálni, hogy meddig terhelhető a környezet - már csak azért sem, mert egyre gyakrabban tapasztalható a túlcsordulásból adódó hirtelen katasztrófa, havária a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a koncepció, illetve program nem valósulna meg Az alábbi, az általános helyzethez képest kiemelt fontosságú környezeti konfliktusok azonosíthatók a megyében: I. Ivóvízzel kapcsolatos problémák: a) Kőszeg város vízellátásában jelentős szerepet tölt be a Rőti-völgyi sérülékeny vízbázis. A Gyöngyös-patak azonban elöntéseivel erősen veszélyezteti a vízműtelep belső területét, és ezáltal a vízbázis egészét. Kőszeg ivóvízbiztonsága szempontjából nagyon fontos lenne a Gyöngyöspatak meder állapotának helyreállítása, kitisztítása és a továbbiakban folyamatos karbantartása. b) 7 ivóvízellátó körzetben még nincs megoldva az ivóvízminőség javítása, ezt jún. 30-ig meg kell oldani. 4 Azaz amikor a folyamatos terhelést egy ideig elviselő természeti tényező egy ponton hirtelen az addigi mennyiségi változás helyett minőségi változást mutat, és váratlan negatív jelenségek lépnek fel.

40 40 II. Szennyvízzel kapcsolatos problémák: A megyében jelentős a száma azoknak, a 2000 LEÉ méretet el nem érő településeknek, amelyeken az EU szabályok szerint nem kötelező a csatornahálózat kiépítése. Ez azonban nem menti fel a településeket az alól, hogy a szennyvízkezelésüket megoldják, egyúttal más, nagyobb településekhez hasonlóan joguk van az egészséges környezethez is, amit az államnak kell biztosítani számukra. A kistelepülések szennyvízkezelésének megoldása többféle lehet: a zárt gyűjtők szippantása, egyedi kisberendezések alkalmazása, és természetesen gazdaságosság esetén akár a szennyvízcsatorna gyűjtőhálózat kiépítése és önálló tisztítóval vagy közeli, szabad kapacitású tisztítóra való átkötéssel való kezelése. A gondot az jelenti, hogy ezen települések, mivel nem tartoznak az EU vonatkozó elvárásai szerint csatornázandók körébe, az EU strukturális alapok forrásaiból finanszírozott KEHOP révén nem részesülhetnek támogatásban. A lehetőséget így kizárólag a TOP, illetve a nemzeti források felhasználása jelentheti számukra. A megyei fejlesztési koncepcióban ez a kérdés nem kellő hangsúllyal szerepel, ami összességében 112 települést és a háztartások mintegy 23 %-át érinti hátrányosan. A különösen érzékeny helyzetben levők között kiemelendők az alábbiak: a) Szombathely Megyei Jogú Város ivóvíz-agglomerációja vízigényének mintegy ¾-t adja a Kenézen levő, de Kenéz, Bozzai és Pecöl települések alatt fekvő vízbázisra épülő kút. A megye legnagyobb lélekszámú agglomerációjának vízbázisa felett máig megoldatlan a települések szennyvíz-kezelése! Az itt készült projekt felmérései szerint a keletkező szennyvizek alig 2,5 %-a kerül valóban zárt gyűjtőbe és szippantást követően kezelésre az is a magas talajvizű, a szagok miatt a tulajdonosokat közvetlenül is érintő település-részeken. A mintegy fő ivóvízellátását veszélyeztető helyzet felszámolására a települések az NYDOP kiírását már benyújtottak egy sikeres pályázatot, ám ennek a keretét teljes egészében átcsoportosították 2012-ben 3 és 4 számjegyű utak felújítására. Nem túlzás kijelenteni, hogy Vas megyében az ivóvízellátás biztonsága, felszín alatti vízkészletek veszélyeztetése esetén a legkomolyabb környezeti kockázatot ez a helyzet jelenti. b) Kőszeg város üdülőterületén a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés megoldatlan. Mivel a terület a III. jelű vízműkút külső védterületéhez tartozik, az itteni üdülőházak, pincék, terménytárolók szennyvizéből elszikkadó kb m³/év szennyvíz közegészségügyi szempontból potenciális veszélyt jelent a vízműkutak vízminőségére, esetleges vízjárvány kialakulására van esély, ezért a nevezett vízműkút lezárásra került 2012-ben. Ezt követően viszont egy közeli utca lakói panasszal fordultak a hatóságokhoz, mivel a pincékben áll a víz, folyamatos szivattyúzásra van szükség. A Kőszeg, Szabóhegyen lévő források vize

41 41 is veszélyeztetetté vált a szennyvízelvezetés hiánya miatt, több forrásnál szükségessé vált a nem ivóvíz tábla elhelyezése. c) Szeleste és Hegyfalu községek fejlődését közvetlenül akadályozza a szennyvízcsatornázás hiánya. A szelestei termálfürdő több éve nem üzemel, mivel ezen hiányosság miatt nincs üzemelési engedélye,.és több ipari üzem továbbfejlődését is akadályozza ez a tényező. Hegyfaluban a szociális otthon elavult tisztítóberendezése a nem megfelelően tisztított szennyvízzel szennyezi a környezetet. d) A további, mintegy 108 település esetén a szennyvízkezelés infrastruktúrájának hiánya a települések alatti talajvizek szennyeződését, felszíni vizek állapotának romlását, továbbá a népesség helyben tartását, illetve új építkezéseket, új vállalkozások indítását is akadályozza, vagy jelentősen drágítja. Ezek a kistelepülések eleve meglévő társadalmi, gazdasági hátrányai mellett tovább nehezítik a népességmegtartó képesség megtartását, ami további sokrétű környezeti, társadalmi problémákhoz vezet. III. IV. Felszíni vizekkel kapcsolatos problémák: a) A megyében található természetes fürdőhelyek (felsorolásukat ld. a pontban) vízminőségét, közegészségügyi biztonságát és egyben turisztikai vonzerejét is növelné, ha megvalósulnának az alapfokú szociális infrastrukturális fejlesztések (szennyvízelvezetés, vízellátás, közvilágítás, vendégek által használt szociális helyiségek színvonala). Szintén fontos feladat ezen felszíni víztestek iszapkotrása, vízügyi rekonstrukciója is, hogy a túlzottan felhalmozódott szervesanyagot a tavakból el lehessen távolítani. Ezek hiányában ezek idegenforgalmi terhelése miatt a vizeik minősége veszélyeztetett, amire jó példa az ilyen téren elmaradt fejlesztések miatt mára fürdésre alkalmatlan döröskei tó (víztározó). b) A Rohonci- és Sorok-patakok vízminősége problémás. Előbbinek biológiai állapota gyenge, az utóbbi a kémiai paraméterek terén bizonyult legszennyezettebbnek (elsősorban tápanyagterhelés szempontjából). c) A októberi vörösiszap-szennyezés okozta biológiai katasztrófából kilábalóban van a Marcal folyó. Minden korábbi életforma újra megjelenőben van a folyóban, így 2014 januárjától teljes hosszában horgászható a folyó, azonban a halak húsának magas ólom- és arzéntartalma miatt a kifogott halakat kötelező visszabocsátani. Hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák: a) a kistelepüléseken nem megoldott a veszélyes hulladék szervezett gyűjtése, illetve a szelektív hulladékgyűjtés b) a megye területén működő korszerűtlen hulladéklerakók között az átmeneti záróréteggel ellátottak végleges lezárását, valamint a teljes rekultivációra szorulók kezelését meg kell oldani (összesen 37 telep érintett).

42 42 c) A megye területén sok helyen találhatók eseti illegális hulladéklerakók tipikus, illetve atipikus, egyszeri helyszíneken egyaránt. V. Levegőminőséggel kapcsolatos problémák a) A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben nevesített légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül egy található Vas megyében, Szombathely közigazgatási területe. A szennyezés pontos mértékének, időbeli megoszlásának pontosítását segítené egy 24 órás mérőállomás felállítása a település legszennyezettebb levegőjű keleti városrészében. b) A megyének máig jelentős környezeti és zajterhelést jelent a óta megjelent, majd a shcengeni övezeti csatlakozásunkat, végül pedig az ausztriai km alapú útdíj bevezetését követően két körben is felerősödött észak-déli átmenő teherforgalom. Különösen jelentős konfliktust okoz ez azokban a 86-os út menti településeken, ahol még nem épült ki az elkerülő szakasz. Ez a probléma a közeljövőben (2016-ig) a GyMS megyehatár és Szombathely között megoldódik, de a déli szakaszon még jelentős fejlesztésekre van szükség ezek megoldásához. Ezzel a terhelés ugyanakkor csak áttevődik a nem lakott területekre, de továbbra is fennmarad annak szennyezése, továbbá az ezzel együtt járó, környezeti katasztrófák veszélye. A jövőben ez a károkozás és veszély csökkentése érdekében vizsgálni szükséges a RO-LA szállítási mód fejlesztésének lehetőségét, aminek vasúti pályaszállítási feltételei folyamatosan javulnak az érintett szakaszokon. A kulcsfontosságú terminálok kialakítása az érintett megyék és a kormányzat közötti együttműködés eredményeként vizsgálandó. c) A megye területén, de különösen a városokban (hasonlóan az ország valamennyi településéhez) az utóbbi évtizedben ismét növekedésnek indult a szálló por, azon belül is elsősorban a PM10 frakciója imissziós értéke. Szombathelyen négy RIV mérőponton történik immisszió mérés, ebből két ponton nitrogén-dioxid (NO2), egy ponton nitrogén-dioxid (NO2) valamint szálló por (PM10 frakciója), és egy ponton szálló por (PM10 frakciója), amelyből Benz(a)pirén, benz(a)antracén, benz(b,j,k)fluorantén, indenol(1,2,3-cd)pirén, dibenz(a,h)antracén, valamint As, Cd, Ni, Pb komponensek meghatározása is történik. Egyes mérőpontokon esetenként szálló por (PM10) és nitrogén-dioxid (NO2) tekintetében határérték túllépéseket tapasztaltunk, az éves átlagok azonban nem haladják meg a határértéket. A szálló por (PM10) mérőpontokon 2009-ben 1 esetben haladta meg a 24 órás határértéket, míg 2010-ben az egyik mérőponton 5, a másik mérőponton 8 alkalommal lépte túl a 24 órás határértéket. Szálló por (PM10) tekintetében a 24 órás határérték túllépések jellemzően a fűtési szezonban figyelhetők meg, de az éves átlagok a határérték alatt maradtak. 5 5 Vas Megye környezeti állapota, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség,

43 43 A szálló por PM 10 frakció növekedésének az okai között elsősorban a korszerű dízelmotorok elterjedése, továbbá az utóbbi évek energiaárnövekedésének és a gazdasági válságnak hatására ismét elterjedő szilárd tüzelőanyagok használata áll. Amint az a felügyelőségi jelentésből is kiolvasható, a határérték túllépés egyelőre egyedi, illetve időszakosan jelentősebb, de a trend egyértelmű, a terhelés növekedik. A szálló por ezen frakciójának imissziós értékének növekedése a városokban a légúti betegségek, rosszabb esetben a tüdőrák növekedéséhez vezethet, de rombolja az épített örökséget is, a felületek erőteljesebb korrodálódásával, illetve káros a városi növényzet szempontjából is. VI. Lignitbányászat A 2001 óta húzódó, komoly lakossági és környezetvédelmi ellenállást kiváltó, és jogilag teljesen megnyugtatóan le nem zárt toronyi lignitbánya-ügy egy alvó, de a veszélyt magában hordozó ügy. Bár a települések saját rendezési terveikkel, és a megye a rendezési tervével igyekeztek megakadályozni a bányászat megindítását (már a kutatások megkezdését is ellehetetlenítve), mind a kormány kommunikációja, mind országos stratégiai-tervezési dokumentumok, mint pl. a Nemzeti Energiastratégia 2030 komoly szinten építenek a hazai lignitvagyon felhasználására. Így az elért eredményt a részletes kutatások megtiltását csak időlegesnek lehet tekinteni, a megye számára ez a veszély hosszú távon fennáll. A Koncepció során törekedni kell arra, hogy az érintett területen minél jelentősebb, de környezetileg és társadalmilag is fenntartható fejlesztések valósuljanak meg. Amennyiben a térségben realizálódott társadalmi és gazdasági vagyon értéke meghaladja a felszín-közeli lignit kitermelés által elérhető eredményeket, akkor a lignit kitermelés már nem csak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági szempontból sem lehet reális alternatíva. A felsorolt fennálló konfliktusok vagy veszélyforrások közül a koncepció megfelelő forrás elérhetősége és felhasználása esetén - megoldást kínálhat az I-IV. pontokban felsoroltakra. A programalkotás során javasoljuk nevesíteni az itt felsorolt konfliktusokat! Az V. pontban megnevezett, Szombathelyen felállítandó légszennyezettség-mérő bár a megye területén kívül esik a megyeszékhely agglomerációja számára is fontos adatokat nyújt a levegő állapotáról, így javasoljuk bevételét a megyei programba. A VI. pontban leírt toronyi lignitbányával kapcsolatban a koncepció, illetve a program számára a feladat az lehet, hogy találja meg azt a jogi lehetőséget, amivel a bányászat megindításának valamennyi lehetőségét hosszú távon ki lehet zárni.

44 A koncepció megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása. A fejezetben a legfontosabb, és legnagyobb valószínűséggel bekövetkező, negatív környezeti hatást eredményező intézkedéseket, okokat nevezzük meg. A jelentés 2. sz. mellékleteként csatolt szöveges értékelésben minden stratégiai cél esetében megvizsgáltuk és kifejtettük az adott beavatkozás valószínűsíthető hatását az egyes természeti tényezőkre, értékeltük a hatás nagyságát és bekövetkezésének valószínűségét. Itt ezek összegzését, a Koncepció egészét érintően fontos elemeket emeltük ki Azon tervezett intézkedések, amelyek természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik; a) Az 1. stratégiai célon belül kifejtett vállalkozásfejlesztési, versenyképesség-javítási tevékenységek megvalósítása terület-foglalással, zajhatással, szén-dioxidkibocsátással fog járni, és a konkrét tevékenységtől függően esetleg más légszennyező anyagok kibocsátása és populációk, genetikai állományok izolációját okozó barrierhatás6 is jelentkezik. A Koncepció helyes törekvése, hogy a fejlesztések elsősorban barnamezős területeken valósuljanak meg. A barnamezős területek nagysága, illetve elhelyezkedése ugyanakkor jelentős korlátot jelent azokon új gazdasági tevékenységek megkezdése esetén, amivel a Koncepció nem számolt. Amennyiben a fejlődés terület-igénye, illetve jellegéből adódóan védőtávolság szükségessége miatt a barnamezős területek, illetve a meglévő ipari területek nem elégségesek, a Koncepció által szintén jelzett zöldmezős fejlesztések a művelésből való kivont területek növekedésével, a fejlesztés a sealing hatás növekedésével jár együtt. b) A szintén az 1. stratégiai célhoz kapcsolódó veszély, hogy amennyiben a beszállítóvá válás energia- és terület-igényes, illetve jelentős pontszerű kibocsátással járó termelő tevékenység formájában jelenik meg, úgy a pozitív helyi foglalkoztatási hatás jelentős környezetterheléssel, esetleg szennyezéssel járhat együtt. Az autóipari központtá válás legfőbb kockázata a térség fosszilis energiaigényének növekedése, és levegő-, zaj-, és talajterhelésének és hulladék kibocsátásának növekedése Ezen hatásokra fel kell készülni, azok megelőzése érdekében már a tervezés kezdeti szakaszában a megelőzés és elővigyázatosság elvét kell érvényesíteni! c) Szintén az 1. stratégia cél részeként került kifejtésre a munkavállalók egészségi állapotának fejlesztése. A cél részletes kifejtésénél szerepel, hogy fontos, hogy ( ) biztosítsák a nagyobb energiaigényű létesítmények (pl. uszodák) korszerűsítését és működtetését. Környezeti és fenntarthatósági szempontból azonban nagy energiaigényű létesítmények, tevékenységek fenntartásának szorgalmazása nem javasolt kizárólag abban az esetben, ha a korszerűsítés 6 Barrierhatás: az élőhelyek közötti kommunikációt, az élőlények mozgását részben, vagy egészben, művi létesítményekkel meggátló hatás.

45 45 kifejezetten az energiafelhasználás csökkentését célozza. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a fajlagos energiafelhasználás csökkenése nem feltétlenül jár a teljes energiafelhasználás csökkenésével, ha bővülést, forgalomnövekedést okoz a korszerűsítés! E kettőnek párhuzamosan kell megvalósulnia. Környezeti szempontból a fenti célok mellett a természetes élővizek (tavak, folyók), mint szabadidős és fürdőhelyek, és a szabadtéri tömegsportok fejlesztése lenne javasolt. d) A 2. stratégiai cél (Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása) kifejtésénél szereplő Büki-Góri víztározó szintén járhat negatív környezeti hatással, amennyiben a tervezés-kivitelezés és a működtetés során a turizmus céljai erősebb szerepet kapnak, mint az árvízveszély elhárításának célja. A víztározó létrehozása a töltések vonalán természetes talajfelületet vesz el, és mesterségesen alakít ki vízfelületet, emiatt barrierhatás jelentkezhet. További kockázatot jelent a víztározó ökológiai vízigényének kielégítése, továbbá a vízminőség biztosítása úgy a jóléti, mint a természetes élővilág elvárásai szempontjából. A folyóvizek biokémiai jellemzői, oxigéntartalma, flórája és faunája eltér, mint a víztározó állóvizének kialakuló ökoszisztémája - emiatt a víztározó alatti folyó-szakaszon várható lesz az élővilág megváltozása. A feltöltés ideje alatt a Répce folyó mente a tározó alatt kevesebb vizet kap, az ökológiai vízigény nincs kielégítve, relatív szárazodás léphet fel. A víztározó működésében optimális esetben a záportározó jelleg a meghatározó: ez azt jelenti, hogy a vízfelület szintje változik a csapadék mennyiségének függvényében ez azonban ellentmond azoknak a turisztikai céloknak, amik szintén szerepelnek a stratégiai cél kibontásában. A megvalósításnál javasoljuk, hogy a környezeti és katasztrófa-elhárítási szempontok erősebben legyenek figyelembe véve, továbbá a turisztikai elképzeléseknél legyenek figyelemmel arra, hogy a folyamatos jó vízminőség ökológiai vízigénye kielégíthető-e vagy sem! Enélkül ugyanis a vízfelület vízminősége rövid időn belül leromlik, az pedig rendszeresen alkalmatlanná válik idegenforgalmi hasznosításra, sőt, éppen ellenkező hatást válthat ki az ide érkezőkből, mint várnánk tőle. e) A 4. stratégiai célon belül megjelölt közúti közlekedés fejlesztési tevékenység közvetlen terhelést jelent a környezet számára. A megjelölt céltevékenységek megvalósítása biztosan eredményez közvetlen földfelszín-lefedést, talajszennyezést, levegőszennyezést, zajártalmat, elhelyezkedéstől függően hatással lehet a vízminőségre, barrierhatás jelentkezik. Környezeti szempontból tehát ezeket a tevékenységeket csak igen átgondolt, a környezet számára a legkisebb terhelést okozó módon javasoljuk megvalósítani. A 4. stratégiai cél többi eleme is hordozza magában a környezetterhelés növekedésének a veszélyét (vasúti kapcsolatok fejlesztése, a szombathelyi intermodális közösségi közlekedési központ létrehozása, kerékpáros közlekedési rendszer fejlesztése), de azok hatása kisebb, és a célok elérésével közvetlen pozitív környezeti hatások is jelentkeznek, így összességében nem sorolandók a közvetlen terhelést előidéző intézkedések közé.

46 46 f) A koncepció több célja nevez meg olyan tevékenységet, amelyről a megvalósítás részleteinek ismerete nélkül nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy jár-e negatív környezeti hatással, és ha igen, pontosan milyennel. - mezőgazdaság fejlesztése: amennyiben nem kifejezetten extenzív, esetleg biogazdálkodás valósul meg, talajszennyezéssel mindenképpen számolni kell. - a 4. stratégiai célon belüli nemzetközi együttműködés keretleírása szintén tartalmaz olyan elemeket, amelyek környezeti terhelést, illetve természeti erőforrás igénybevételét jelentik: a határátlépő-helyek számának növelése és a vasúti kapcsolatok bővítése Ausztria felé. Az utóbbi forrásigényének nagyságrendje miatt ugyanakkor nem valószínűsítjük a megvalósulást, annak előkészítése viszont még nem jár káros hatásokkal. Megvalósulása esetén is az összesítetten pozitív hatások valószínűsíthetőek. Az új közúti határátkelők kialakítása ugyanakkor kritikus hatású lehet a határsávban lényegében szinte összefüggően megmaradt. Az ezen keresztül kiépülő határátkelők abban az esetben csekély negatív hatással járnak, ha azok korábban meglévő nyomvonalak, esetleg ma is használt, de nem burkolt utak helyreállításával történnek. Ezek elsőbbségét javasolt a Koncepcióban (és az az alapján készülő Programokban) rögzíteni. Az új nyomvonalon történő kiépítés esetén a természeti területek veszélyeztetésével, illetve újonnan megjelenő izoláló hatással (barrier hatás) kell számolni, ami a mai, majdnem összefüggő határsáv természeti értékeit jelentősen csökkentheti Azon tervezett intézkedések, amelyek olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel); a) Az 1. stratégiai célon belül kifejtett vállalkozásfejlesztési, versenyképesség-javítási tevékenységek körében kiemelt fontosságú, de Szombathely MJV fejlesztései között is a legnagyobb súlyú fejlesztés lehet között a tervezett autóipari központ létrehozása. Ennek igen jelentős iparterület-igénye, természeti erőforrás- és energia igénye környezeti hatásai már kifejtésre kerültek a közvetlen hatások között. A tervek megvalósulása legjelentősebb járulékos hatása - a szakmai becslések szerint az akár ezer fős lakosságszám növekedés, annak környezeti hatása lehet. Egy ilyen létszám elhelyezése elsősorban a gazdasági központokban, Szombathelyen, Szentgotthárdon, és a még szóba jöhető településeken okozhat jelentős terület- és energiaigényt, mobilitási igényt,

47 47 motorizációs növekedést, illetve minden más, lakóövezet esetén szükséges természeti erőforrás igényt. b) Szintén az 1. stratégiai célon belül fogalmazódott meg több, nem beruházáshoz kötött, hanem jövőbeli fejlesztéseket előkészítő, vállalati együttműködést és K+F+I tevékenységeket ösztönző, vállalkozásokat támogató szolgáltatás, illetve befektetés-ösztönzés jellegű fejlesztés. Szintén a térségi gazdaság működési környezetének a fejlesztését célozzák az oktatási, szakképzési célok is. Ezekre a tevékenységekre egyformán elmondható, hogy jelentős szerepük lehet abban, hogy a térségi gazdaság fejlődése egy fenntartható, környezetkímélő irányba indul el, vagy a fejlesztést követően is magában hordozza a XX. századra jellemző környezeti konfliktusok lehetőségét. A Koncepcióban rögzíteni kell, hogy ezen fejlesztések az elővigyázatosság és a megelőzés elvére építve, a gazdasági és társadalmi célok mellett a környezeti célokat azonos fontossággal kezeljék. A fejlesztések iránya, megoldási módjának kidolgozása törekedjen a potenciális környezeti terhelések megelőzésére csökkentésére, egyben használja ki a környezettechnológia XXI. századi új irányait. Az autóipari fejlesztések esetén például, ha a tiszta technológiák központjává válik a térség, az nem csak a környezeti, fenntarthatósági szempontokat szolgálja, hanem hosszú távon jelenthet stabilabb pozíciót, nagyobb versenyképességet más, elavulóban levő irányokra építő térségekkel szemben. Ezt az irányt pedig jelentősen lehet befolyásolni egy környezettudatosságra alapozott, a fenntarthatóságot komoly gazdasági tényezőnek tekintő szemléletű gazdaságfejlesztéssel és ösztönzéssel befolyásolni. c) A koncepcióban a pont címében megnevezett közvetett hatással járnak a 4. stratégiai cél közúti közlekedéssel kapcsolatos intézkedései. Minden útfelújítás, új útszakasz építése, elkerülő út létrehozása személygépjármű használatára ösztönöz, így az összforgalom növekedésével jár, ezzel együtt erősíti az egyéni járműhasználat attitűdjét, csökkenti a közösségi vagy nem-motorizált járműhasználatot. Az elkerülő utak használata ráadásul azt a tévképzetet kelti a használóiban, hogy ezzel hozzájárulnak a város levegőminőségének javításához. Ez pontszerűen, belvárosi légszennyezési mérőhelyeken valóban így van, a város teljes légterét tekintve azonban, mivel az összforgalom növekszik, a káros szennyezőanyagok összmennyisége is megnő, és romlik a korábban jó levegőjű külvárosi területek levegőminősége is. A motorizált közlekedés feltételeinek javulása ezen túl hozzájárul, hogy a 100 főre vetített gépjárműszámnak az európai átlaghoz képest mintegy 30 %-os elmaradása miatt ismét növekedésnek induljon a gépjárművek száma. Ez ismét a kibocsátás növekedésével jár, ami a klímavédelmi szempontok miatt sem szerencsés. d) A 2. stratégiai célon belül vonzó települési környezet kialakítása céllal kifejtett tevékenységek tervezésénél, illetve megvalósításánál fontos figyelemmel lenni arra, hogy milyen üzeneteket hordoznak a létrejött, vagy felújított létesítmények: - arányban áll-e egymással az ár és a közösség számára nyújtott érték,

48 48 - a megvalósítás nem képvisel-e a környezeti, fenntarthatósági céloknak ellentmondó értékeket (pl. felesleges luxusszintű kivitelezés, pazarló energiafelhasználás a kivitelezés és a működtetés során, környezetidegen alapanyagok felhasználása). Mivel azonban a Koncepció céljai nagyrészt általános megfogalmazású, és a megvalósítás részleteit ez a dokumentum nem határozza meg, ezért sok esetben nem egyértelműen dönthető el, hogy a fejlesztések eredményeznek-e környezeti szempontból negatív attitűdváltozást, közvetett környezeti terhelést. 4. Az előző pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a koncepció, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése A Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója környezeti értékelése alapján a várható negatív és pozitív hatások egyenlege előre láthatóan semleges, esetleg pozitív előjelű lehet. A Koncepció megvalósítása más eszközökön keresztül valósul meg, így jelentős azok befolyásoló hatása a végső hatások tekintetében. Emiatt az sem zárható ki, hogy olyan, egymást erősítő hatások erősödnek fel, amelyek miatt a Koncepció készítői céljától eltérően, összességében negatív hatás alakul ki. A környezeti hatások egyébként gyakran elhúzódóan vagy csak később jelentkeznek, így nem azonnal észlelhetők, illetve sokszor nem egyértelműen kapcsolhatók össze adott tevékenységekkel. Az egyes stratégiai célok megvalósulását a fenti környezeti elemek körében, a zéró állapothoz viszonyítva jelezhető előre a Koncepció várható környezeti hatása. 1. A térségi versenyképesség javítása stratégiai cél hatása Vas megye környezetállapotára Ez pont a Koncepció egyetlen olyan célja, amelytől egyik környezeti tényező esetén sem várható pozitív összhatás, ellenben a beépítettség tekintetében biztosan, további kilenc környezeti tényező tekintetében pedig valószínűleg negatív hatása lesz. További 12 szempontból az összhatás semleges vagy elhanyagolható mértékű lesz (ami többnyire pozitív és negatív várható hatások eredőjeként alakul ki), a hulladékokra gyakorolt hatás tekintetében pedig a célok kibontottsága és az egymásra ható pozitív és negatív várható következmények miatt nem dönthető el, hogy milyen irányban befolyásolja azt a cél. A hatások összegződése ezen stratégiai cél esetében egyértelműen negatív. Ez annak fényében különösen jelentős, hogy bár a Koncepció a célok megvalósítása tekintetében nem ad támpontot (még a prioritások is csak

49 49 címükkel szerepelnek, azon túl pedig sem a végrehajtás módját, sem felelőseit, ütemezését, de még pénzügyi forrásigényét sem határozza meg az anyag), más célokkal összevetve mégis érzékelhető, hogy a versenyképesség erősítésére helyezték a készítők a fő hangsúlyt. Amennyiben a tervezési folyamat későbbi szakaszában a források allokálása is igazolja ezt a feltevésünket, úgy ezen cél környezeti hatásai befolyásolják legjelentősebben Vas megye környezeti állapotát a jövőben. 2. A Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása stratégiai cél hatása Vas megye környezetállapotára A részcéljaiban és hatásaiban is legfenntarthatóbb célkitűzés. A jelen folyamatokhoz képest várható, hogy 10 környezeti elem tekintetében valószínűleg, egy elem tekintetében pedig biztosan pozitív hatása lesz a megyében. A cél összhatása és más célokkal való kölcsönös egymásra hatása tekintetében szintén valószínűsíthető a pozitív hatás. Mindemellett 5 környezeti tényező esetén a stratégiai cél hatásokkal nem, vagy elhanyagolható mértékben jár, további négy esetben pedig ezen semleges hatás ha változik, akkor az valószínűleg pozitív irányba mozdul el. 3. A Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén stratégiai cél hatása Vas megye környezetállapotára A fenntarthatóság fontos célja, hogy minél közelebb valósuljanak meg azon gazdasági és társadalmi tevékenységek, ahol azok környezeti hatásai is megjelennek. Ez, ha a szubszidiaritás elve is érvényesítésre kerül, környezetükért és jövőjükért felelős döntések meghozatalára ösztönzi a helyi döntéshozókat. Ezt a célt támogatni tudja a Koncepció ezen stratégiai célja, de sok múlik azon, hogy a későbbi területfejlesztési eszközök milyen súlyt biztosítanak megvalósítására. A várható környezeti hatások tekintetében egy negatív hatással kell jelenleg számolni, ami a beépített természeti területek növekedése lesz. A Koncepció jelenleg nem fogalmaz meg ezen cél esetén ezzel ellenkező törekvéseket, holott a barnamezős területek priorizálása ezt a hatást is eltolhatná a semleges irányba. A további tényezőből 5 esetben nem várható, 4 esetben pedig szintén nem várható, de ha mégis, akkor pozitív irányú hatás következhet be. A cél, ha kellő eszközöket rendelnek hozzá, 10 esetben valószínűleg pozitív környezeti hatással jár, és szintén valószínűsíthető, hogy a hatások összegződése és más hatásokkal való kölcsönös egymásra hatása pozitív lesz. 4. A Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése stratégiai cél hatása Vas megye környezetállapotára

50 50 A Koncepció egyik legellentmondásosabb célja, az elsősorban közlekedési, kisebb részben határmenti egyéb kapcsolatokat erősíteni kívánó tartalmú kapcsolaterősítési stratégiai cél. A megfogalmazott elképzelések között több olyan van, amely a Koncepció céljai között már úgy szerepel, hogy az már ma is folyamatban van. Ilyen az M86-os Győr felé való kétszer-két sávossá fejlesztése, amelynek teljes szakaszán már a munkaterület is átadásra került a kivitelezők számára. Itt mégis figyelembe vettük, mivel a 2016-ig történő kiépítése egészen biztosan negatív hatással lesz mind a beépített területek növekedése, mind a talajok minősége, mind az izolációs hatás erősödése tekintetében. Ezt a hatást a Koncepcióban szereplő, jövőben elindítandó hasonló fő közlekedési fejlesztések tovább fogják erősíteni. Valószínűsíthető negatív összhatást további 6 környezeti tényező fog elszenvedni (vízminőség, tájkép, légköri és zajkibocsátás és az ÜHG kibocsátás és klímavédelem, továbbá a biodiverzitás és a természetes élőhelyek). A fenntartható mobilitást célzó fejlesztési elképzelések csak a többi pont esetén tudják ellensúlyozni a többnyire esetükben is megjelenő negatív környezeti hatásokat, ami miatt nem várható érdemi összhatás 9 esetben. A fenntartható és a környezetbarát mobilitás helyzetét tekintve a megfogalmazott célkitűzések viszont várhatóan pozitív hatással járnak majd. A célkitűzés környezeti elemekre gyakorolt hatásainak összegződése és más hatásokkal való kölcsönhatása tekintetében is valószínűleg a negatív hatás lesz a jellemző, a környezet állapota összességében tovább romlik. A négy stratégiai cél hatásai összegződéseit tekintve a Koncepció összességében valószínűsíthetően negatív irányba fogja befolyásolni Vas megye környezetállapotát. Két stratégiai cél mellett egy lesz valószínűsíthetően pozitív, egy pedig várhatóan semleges vagy elhanyagolható hatású. A két negatív cél hatású stratégiai cél között található a vélhetően legfajsúlyosabb versenyképesség növelése, ami az ipar fejlesztését célozza meg. Ezen összhatás jelentősen változhat, amennyiben az egyes stratégiai célok tartalmi pontosítása például az iparfejlesztést a XXI. század vezető, IT, és zöld autóipara felé tolja el, és/vagy ha a pozitív vagy semleges hatású stratégiai célok felé tolódik el a hangsúly a források allokálása terén. Szintén pozitívba fordulhat a Koncepció hatása, ha a horizontális célokra és a módosításokra tett javaslataink figyelembe vételre és határozottan érvényesítésre is kerülnek a megvalósítás során. A Koncepció értékelését az alább található két táblázat tartalmazza. Az értékelés során 7 (+1: nem besorolható) kategóriába osztottuk be a környezeti hatásokat:

51 51 ++ Biztosan pozitív hatású lesz + Valószínűleg pozitív hatású lesz Nem várható hatás, de középtávon enyhe pozitív 0 + hatás nem kizárt Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás 0 várható Nem várható hatás, de középtávon enyhe negatív 0 - hatás nem kizárt - Valószínűleg negatív hatású lesz - - Biztosan negatív hatású lesz X A hatás felmérése nem lehetséges Az 1. táblázat a várható hatásokat összegzi környezeti tényezőnként és stratégiai célonként. 1. táblázat Stratégiai célok 1. A földhasználat növekedése, földfelszín befedése 2. Kihatás a talaj minőségére 3. Kihatás a vízminőségre 4. Hidrológiai hatás 5. Tájképi vizuális hatások 6. Légköri és zajkibocsátások, kivéve az ÜHGkibocsátást 7. ÜHG kibocsátás, kihatás a klímára 8. Kihatás a biodiverzitásra és a vöröskönyves fajokra 9. Kihatás az erdők állapotára 10. Természetvédelmi területek állapota és fejlesztése Zéró állapot 1. A térségi versenyképesség javítása 2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása 3. Vidéki térségek fejlesztése, Kistelepülések életképességének javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése

52 Barrierhatások 12.Természetes élőhelyekre gyakorolt hatás 13. Természeti katasztrófák által fenyegetett területek / régiókra gyakorolt hatás 14. Veszélyzónák tervezésének helyzete 15. A hulladék mennyiségére gyakorolt hatás 16. Megújuló és fosszilis alapanyagok használata 17. Megújuló energiaforrások használata, és aránya az energiamixen belül 18. Energiafogyasztás helyzete / állapota 19. Kulturális örökségre gyakorolt hatás 20. Mobilitás helyzete 21. Környezetbarát közlekedés infrastrukturájának minősége 22. Hatások összegeződése 23. Hatások kölcsönös egymásra hatása X X Az alábbi táblázatok ugyanezen struktúrában részletesen, szövegesen is elemzik és értékelik az egyes célok várható hatását a környezeti elemekre.

53 53 I. Zéró állapot Zéró állapot a jelenlegi folyamatok folytatódnak, a koncepció/program nem valósul meg Hatás KÖRNYEZETI ELEMEK 1. A földhasználat növekedése, földfelszín befedése 2. Kihatás a talaj minőségére 3. Kihatás a vízminőségre Értékelés 4. Hidrológiai hatás 0 5. Tájképi vizuális hatások 6. Légköri és zajkibocsátások, kivéve az ÜHGkibocsátást 7. ÜHG kibocsátás, kihatás a klímára 8. Kihatás a biodiverzitásra és a vöröskönyves fajokra 9. Kihatás az erdők állapotára 10. Természetvédelmi területek állapota és fejlesztése 11. Izolációs hatások Természetes élőhelyekre gyakorolt hatás (nem védett Indoklás, észrevételek A zöldmezős ipari beruházások, új közlekedési infrastruktúra fejlesztések (M86, M8, elkerülő utak) új lakótelepek, ipai területek miatt a természeti területekkel szemben növekednek a beépített, művelésből kivont területek. A mezőgazdaság intenzív földhasználata, helyenként hibás földművelési gyakorlata, a műtrágya-használat, a még csatornázatlan települések szikkasztási gyakorlata és a közúti közlekedés egyaránt hozzájárul a talajminőség romlásához. A csatornázottság, növekedése révén a tisztítatlan szennyvizek kibocsátásának csökkenése, a növényvédőszerek és vegyszerek használatának csökkenése, és számos pontszerű szennyezők működésének szigorúbb szabályzása eredményeként a felszíni vizek minősége javul, ami a határon átnyúló együttműködések eredményeként már a Rábára is igaz. A felszín alatti vízkészleteket a nagy kiterjedésben szennyezett talajvíz, a geotermikus vízhasznosítás növekedése nyomás alatt tartja. Ezzel párhuzamosan viszont a csökkenő tisztítatlan szennyvízkibocsátás, a hulladékkezelés fejlődése, a szigorú talajvédelmi környezetvédelmi gyakorlat megőrzi a felszín alatti vízkészletek értékeit. A zöldmezős beruházások, útépítések, szélerőművek rontják a természetes tájképet. A növekvő közúti forgalom, a dízel technológia elterjedése, az autóállomány elöregedése (immár 13 év átlagéletkor), a szilárd tüzelőanyagok ismételt terjedése és az ipari létesítmények szennyezőanyag- és zajkibocsátása a légszennyezettségi mérési adatok szerint folyamatosan növekszik. Az ÜHG kibocsátás a megyében annyiban csökkent, amennyiben a gazdasági válság csökkentette az energiaigényt. Nem nőtt érdemben a megújulók aránya, és csak kis mértékben nőtt az erdőállomány, és nem javult érdemben az épületállomány energiahatékonysága. A NATURA 2000 szabályozás és főleg a célzott EU-s élőhely-rekonstrukciós, természetvédelmi projektek pozitív hatással voltak és lesznek a veszélyeztetett fajokra és általában a biodiverzitásra. Ezen hatással szemben ugyanakkor kis mértékben csökkent a mg-i sövények, mg-i fajták és általában a művelt területek változatossága, a trend negatív irányba fordult e téren. A jelenlegi törvényi szabályozás szigorúan védi az erdők állapotát, kis mértékben bővült azok területe, csökkent a biomassza energiahordozó iránti nagyipari nyomás az erdőkön, így kis mértékű további javulás várható. A célzott EU-s élőhely-rekonstrukciós, természetvédelmi projektek, a nemzeti park igazgatóságok aktivitása és szakmai munkája, továbbá a természetvédelmi civil szervezetek aktivitása a természetvédelmi területek állapotának javulását eredményezte. A megvalósult fejlesztések pozitív hatásai a közeljövőben várhatóan újabb javulást eredményeznek. Az új gyorsforgalmi útépítések, vasúti pálya-fejlesztések, zöldmezős beruházások, települések külterületeinek beépítése, továbbá a mg-i területek közötti természetes zöldfolyosók felszámolásának terjedő gyakorlata a barrierhatás erősödését eredményezte, ami kihat a jövőre is. A szocioszféra (beleértve a gazdasági és társadalmi igényeket kielégítő rendszereket) terjedése, a mezőgazdaságban a gazdasági hatékonyságnövelésre való törekvés növeli, a NATURA 2000 szabályzás viszont javítja a A hatás nagysága * : kicsi ** : közepes *** : nagy ** *** * ** * ** * ** ** *** * *** * ** * * ** ** * ** * ** A bekövetkezés valószínűsége

54 54 területek) 13. Természeti katasztrófák által fenyegetett területek / régiókra gyakorolt hatás 14. Veszélyzónák tervezésének helyzete 15. A hulladék mennyiségére gyakorolt hatás 16. Megújuló és fosszilis (nem energiahordozó) alapanyagok használata 17. Megújuló energiaforrások használata, és aránya az energiamixen belül 18. Energiafogyasztás helyzete / állapota 19. Kulturális örökségre gyakorolt hatás 20. Mobilitás helyzete Környezetbarát közlekedés infrastruktúrájának minősége - természetes élőhelyek általános állapotát. A szárazulás, klímaváltozás miatti nyomás erősödése, illetve a korábbi évek környezeti, a nem védett természeti terhelésének máig tartó hatásai miatt a természetes élőhelyek állapota folyamatosan romlik. A megye érintett volt a Marcalon keresztül a Devecseri vörösiszap katasztrófában, növekedett és máig hatalmas az észak-déli kamion tranzit forgalom, továbbá növekszik a határon túlról érkező árhullámok gyakorisága, nagysága, amik miatt nőtt a veszélyeztetettség foka és az érintett területek nagysága. 0 Nem várható változás A hulladék mennyiségének alakulása, a veszélyes hulladék mennyisége és a szelektív gyűjtés, valamint az újrahasznosítás arányának alakulása a statisztikák szerint semleges összhatást eredményez. Az ipari termelés, az építések és a fogyasztás általános visszaesése miatt az utóbbi 4-5 évben csökkent a felhasznált (nem energia jellegű) elsődleges alapanyagok nagysága, amit az import csökkenése is mutat. Ez a trend a megindult gazdasági növekedés miatt a jövőben újra növekedésbe fordul, amit enyhít több területen az újrahasznosítást ösztönző új hulladéki szabályzás. Összességében a mai, alacsony bázisról enyhe növekedés várható a nem újrahasznosított alapanyagok felhasználása terén. Európai uniós és hazai szándékok és kötelezettségek alapján a megújuló energiaforrások aránya az utóbbi 2-3 évben a visszaeső primer-energia bázis miatt nőtt 9 %-ra. A megyében az abszolút értékben vett megújuló energia termelés csak igen kis mértékben nőtt (ikervári szélerőmű-park, új 2 MW vízerőmű, szombathelyi és körmendi biomassza fűtőmű jobb kihasználása, új napelemes házi rendszerek, stb.), ám az EU közötti támogatási prioritásai és a 2020-as nemzeti vállalások teljesítésének kötelezettsége miatt a megújulóknak nem csak az aránya, hanem az éves megújulókból megtermelt energiamennyiség is növekedésnek indul. A növekedés mértékét ugyanakkor a csökkenő energiaköltségek miatt csökkenő lakossági érdekeltség várhatóan lassítja. Az ipari technológiai hatékonyság növekedése és a gazdasági válság miatt az iparban, lakosságnál megjelent energia-igény csökkenés, továbbá a kis mértékű intézményi épületenergetikai hatékonyság növelés összhatásaként a. primer energia-igény Magyarországon mintegy 14,2 %-ban csökkent.. Erről az alacsony bázisról várhatóan között érünk el újra a válság előtti energiafogyasztás szintjére, így az alap trend várhatóan enyhe ütemben, de romló lesz. 0 Nem várható változás ++ A válság hatására mind az újautó vásárlások, mind az üzemanyag-igény (elsősorban a lakossági, de kisebb mértékben a vállalkozói is) csökkent, ami egy alacsony bázist hozott létre. Innen a jelenleg ismert trendek szerint középtávon lassú, egyenletes gazdasági növekedés várható, ami a több éve lefojtott vásárlói igények miatt a GDP növekedésnél várhatóan nagyobb ütemű mobilitási igény és motorizált mobilitás iránti igény-növekedést fog eredményezni. Ennek negatív hatásait csökkentik a megyében a GYSEV személyszállítási fejlesztései, aminek eredménye a másutt megtapasztalthoz hasonlóan Vas megyében is a vasúti személyszállítás növekedését fogja eredményezni. Ezt a vasút és az autóbusz-közlekedés folytatódó összehangolása szintén támogathatja, csökkentve, ám nem megfordítva a motorizáció növekedése mértékét. A jelenlegi folyamatok alapján várhatóan tovább folytatódik a környezetbarát közlekedési módok (tömegközlekedés, vasút, kerékpáros közlekedés) infrastruktúrájának fejlesztése, a tömegközlekedési módok összehangolása, az intermodalitás fejlesztése. Ezen fejlesztések alkalmasak lehetnek arra, hogy a személyszállítás feltételei javuljanak, így meg tudja az ágazat őrizni az EU szintjén még magas, bár a korábbiaknak közel felét kitevő arányát. ** * ** ** ** ** * ** * ** ** **

55 Hatások összegeződése 23. Hatások kölcsönös egymásra hatása - X Összességében a tudatos környezetpolitika, a lassan alakuló szemlélet, a gazdasági válság pozitív környezeti hatásai az 1990-es évek elejéhez képest jobb környezetállapotot hoztak létre. Ezt a trendet azonban a gazdaság terjeszkedése, és az ismét beinduló gazdasági növekedés már 2013-ban is megjelent következményei ismét lassú és csekély mértékű, de negatív irányú változások felé fordították át. Több területen a válság ellenére sem javult a környezet állapa, a környezetet érő negatív hatások megmaradtak. A Koncepció megvalósítása nélkül, a pozitív és a negatív hatások összegzéseként ismét kissé negatív irányú változás várható a környezet állapotában. A sok bizonytalansági tényező miatt a negatív irány valószínűsége nem túl magas, megfordítható lehet. Ez a pont a Záró állapotnál nem értelmezhető, mivel a Koncepció prioritásai közötti kölcsönhatásokat vizsgálja. * * II. A stratégiai célok elérését szolgáló tevékenységek megvalósulnak 1. A térségi versenyképesség javítása Hatás KÖRNYEZETI ELEMEK 1. A földhasználat növekedése, földfelszín befedése 2. Kihatás a talaj minőségére 3. Kihatás a vízminőségre Értékelés Hidrológiai hatás 0 5. Tájképi vizuális hatások 6. Légköri és zajkibocsátások, kivéve az ÜHGkibocsátást 7. ÜHG kibocsátás, kihatás a klímára Indoklás, észrevételek A fejlesztések eredményeként várhatóan nem csak barnamezős, hanem zöldmezős ipartelepítés, technológia és kapacitásfejlesztés, vállalkozói letelepedéshez szükséges infrastruktúrafejlesztés valósul meg, ami a kivett művelési ágú területek nagyságát növeli. Csökken a természetes területek aránya. A gazdaság élénkítéséből bekövetkező, közvetett területi igény növekedés még jelentősebb lehet, ám ennek zöme várhatóan a Koncepció időtávján túl realizálódik. Mivel a területek egy része beépítésre kerül, innen a termőtalaj áthelyezésre kerül. Mivel azonban ennek mértéke a megye szintjén csekély, a hatása sem lesz meghatározó. A fejlesztések megvalósulása a hazai jogszabályi keretek között nem befolyásolja a felszíni vizek minőségét. A fejlesztések megvalósulása a hazai jogszabályi keretek között nem befolyásolja a felszín alatti vizek minőségét. A vállalkozások bővülésének, letelepedésének támogatása negatív tájképi hatást eredményezhet, amennyiben az önkormányzatok nem veszik eléggé szigorúan a horizontális célokon belül a barnamezős területek hasznosítását. Termelő vállalkozások létesítése, bővítése valószínűleg növeli a légköri és zajkibocsátást. Termelő vállalkozások létesítése, kapacitásának, termelésének bővítése, a mobilitás növekedése, általában a gazdaság aktivitásának növekedése magasabb energiaigénnyel, az jelenleg magasabb ÜHG gázkibocsátással jár. A hatás nagysága * : kicsi ** : közepes *** : nagy *** ** * ** * ** * ** * ** A bekövetkezés valószínűsége

56 56 8. Kihatás a biodiverzitásra és a vöröskönyves fajokra 9. Kihatás az erdők állapotára 10. Természetvédelmi területek állapota és fejlesztése 11. Izolációs hatások Természetes élőhelyekre gyakorolt hatás 13. Természeti katasztrófák által fenyegetett területek / régiókra gyakorolt hatás 14. Veszélyzónák tervezésének helyzete 15. A hulladék mennyiségére gyakorolt hatás 16. Megújuló és fosszilis alapanyagok használata 17. Megújuló energiaforrások használata, és aránya az energiamixen belül 18. Energiafogyasztás helyzete / állapota 19. Kulturális örökségre gyakorolt hatás A fejlesztések új területek beépítésével, a gazdaság intenzifikálásával, különösen, ha az a Koncepció által lehetséges változatként megjelölt, nagy kiterjedésű zöldmezős fejlesztésekkel jár, mindenképpen csökkenti a természetes területek kiterjedését, illetve az érintett területek közelében levő területek fajgazdagságát, biodiverzitását. Helyi szinten ennek a mértéke lehet jelentős, régiós szinten azonban vörös könyves fajokat már nem érint. A fejlesztési célok a hazai jogszabályi keretek között nem érinthetnek erdőterületeket A fejlesztési célok a hazai jogszabályi keretek között nem érinthetnek természetvédelmi területeket. A fejlesztések városi, ipari környezetben tervezettek, így plusz izolációs hatás azoktól nem várható. A biodiverzitás csökkenése épp a természetes élőhelyek veszélyeztetése miatt várható, amit az előre vetített zöldmezős beruházások, illetve termelési kapacitás-bővítések eredményeznek. 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható X A hatás felmérése a tevékenységek általános megfogalmazása miatt nem lehetséges. Az innováció járhat a hulladék mennyiségének csökkenésével is, az exportképesség javulása viszont magasabb termelésmennyiségnél több hulladékot eredményezhet A gazdasági bővülés óhatatlanul növekvő energia igénnyel jár. A Koncepció ezen része nem célozza meg, hogy ezt megújulókkal elégítsék ki, ennek hiányában azonban a fosszilis energiahordozók környezetterhelése várható. A Koncepció ezen része nem célozza meg, hogy az új energiaigényt megújulókkal elégítsék ki, így ezek nem érintettek a jelen helyzet szerint. A gazdasági bővülés óhatatlanul növekvő energia igénnyel jár. A Koncepció ezen része nem célozza meg, hogy ezt megújulókkal elégítsék ki, ennek hiányában azonban a fosszilis energiahordozók környezetterhelése várható. 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható * ** * *** * *** * *** 20. Mobilitás helyzete 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 21. Környezetbarát közlekedés infrastruktúrájának minősége 22. Hatások összegeződése 23. Hatások kölcsönös egymásra hatása 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható - - Összességében kis mértékben negatív lesz a gazdasági bővülés környezeti hatása, aminek a mértékét további, fenntarthatóságot erősítő vagy gyengítő végrehajtási intézkedések fogják befolyásolni. A Koncepció jelenlegi szemlélete alapján ez a hatás mértéke jelentős, bekövetkezésének valószínűsége viszont bizonytalan mértékű, az javulhat, de tovább romolhat is. A célban megfogalmazottak környezeti szempontból sok tekintetben fejtenek ki ellentétest hatást a további célokkal, gyengítik azokat. ** * ** **

57 57 2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása Hatás KÖRNYEZETI ELEMEK 1. A földhasználat növekedése, földfelszín befedése 2. Kihatás a talaj minőségére 3. Kihatás a vízminőségre Értékelés 4. Hidrológiai hatás + 5. Tájképi vizuális hatások 6. Légköri és zajkibocsátások, kivéve az ÜHGkibocsátást 7. ÜHG kibocsátás, kihatás a klímára 8. Kihatás a biodiverzitásra és a vöröskönyves fajokra 9. Kihatás az erdők állapotára 10. Természetvédelmi területek állapota és fejlesztése Izolációs hatások 0 Indoklás, észrevételek A helyi termékek feldolgozásának fejlesztése, az idegenforgalom meglévő kapacitásai minőségi emelése, új funkciók, szolgáltatások nyújtása, a vízműrendszerek, és a vonzó települési környezet kis mértékben ugyan, de területigényes, ami növeli a beépítettséget. A kézimunka igényes, minőségi termelés általában a talaj jobb szerkezeti állapotát, jobb minőségét eredményezi, ami ráerősít a talajszennyezést megelőző és hulladékkezelést biztosító célok pozitív hatásaira. A célok jelentős része célozza a felszíni vizek és az ivóvíz minőségét közvetlenül vagy közvetve történő javítását. Az öntözési rendszerek, turisztikai hasznosítás, mg-i termelés kis mértékben ronthat ezen, de ezzel együtt is pozitív összhatás várható. A beavatkozások hatása a felszín alatti vizekre, azok minőségére és mennyiségére csekély, de több rész során pozitív irányú (víztározás előtérbe helyezése, talajszennyezés csökkentése, ivóvíz veszteségek csökkentése okán a készletekkel való takarékosabb gazdálkodás. A várható esetleges negatív és pozitív hatások esetén nehezen ítélhető meg előre a stratégiai cél környezeti hatása, de a célok mentén jelenleg inkább kis mértékben pozitív hatás várható. A felszíni vizekkel kapcsolatos fejlesztések befolyásolják a folyóvízpartok tájképét (különösen a víztározó). A hatás értékelése elsősorban a tényleges tervezésen-kivitelezésen múlik a cél mindenképpen az kell legyen, hogy a tájképhez illeszkedő, azt a legkevésbé módosító, zavaró fejlesztés valósuljon meg. A koncepcióban leírt településfejlesztések akár jelentősen is átalakítják a városképet, településszéli fejlesztés esetén a környezet képét is. A tervezésnél fontos szem előtt tartani a fejlesztés organikus illeszkedését a városképi-tájképi környezetbe, és a megfelelést a horizontális céloknak (barnamezős beruházások)! A szombathelyi új városliget fejlesztésénél a minél kisebb tájképi hatással járó, a zöld környezetet legkevésbé befolyásoló (főleg nem csökkentő!) változásokat látnánk szívesen. A fejlesztések kivitelezésének időszakait leszámítva nem várható légköri és zajhatás. A stratégiai cél egyik fontos eleme az energiafelhasználás racionalizálása és megújulók alkalmazása, és a vízgazdálkodás javítása, ami mind hozzájárul a klímavédelem céljaihoz. Ezt a teljes célkitűzés energiaigénye kissé rontja, de a hatás így is pozitív. Mind a termesztett növényzet változatossága, mind a természetes élőhelyek fajösszetétele gazdagodik. A vörös könyves fajok esetén hatás nem várható. A folyóvizek és a felszíni vizek készleteinek megőrzése javítja a közeli erdők vízellátását, így gazdagítja fajösszetételüket, erősíti ökoszisztémájukat. A beavatkozások nem céloztak meg természetvédelmi területeket, de mivel folyómenti, patakmenti beavatkozások vélhetően legalább a vízháztartás javításán át érintenek védett területet, a hatást enyhe pozitívnak értékeljük. A beavatkozások egyike sem képez egybefüggő, élettereket elzáró hatású térelemeket. A hatás nagysága * : kicsi ** : közepes *** : nagy * ** * ** ** *** * *** * * * * * ** * * * * A bekövetkezés valószínűsége

58 Természetes élőhelyekre gyakorolt hatás 13. Természeti katasztrófák által fenyegetett területek / régiókra gyakorolt hatás 14. Veszélyzónák tervezésének helyzete 15. A hulladék mennyiségére gyakorolt hatás 16. Megújuló és fosszilis alapanyagok használata 17. Megújuló energiaforrások használata, és aránya az energiamixen belül 18. Energiafogyasztás helyzete / állapota 19. Kulturális örökségre gyakorolt hatás + + A folyó menti, patak menti és települési zöldterületi fejlesztései miatt a hatást enyhe pozitívnak értékeljük. Ha nem is katasztrófát, de kisebb árvizet, belvizet megelőzhetnek a stratégiai célhoz tervezett intézkedések 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható A hulladékkezelés korszerűsödése összességében nem csökkenti a keletkező mennyiséget, de javíthatja a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás arányát. A rövidebb értékesítési lánc ellenben csomagolási hulladékot is csökkenti. A stratégiai cél a helyi termékek és turisztikai szolgáltatások fejlesztésével csökkenti a primer alapanyag-igényét a gazdaságnak és társadalomnak. A stratégiai cél egyik fontos eleme a megújuló energiaforrások alkalmazásának elősegítése. A célhoz kötőtő kifejezetten hatékonysági és megújulós célok mellett több tevékenység energiaigénye csökkenti azok pozitív hatását, így összességében enyhe pozitív mértékben változik az energiafogyasztás helyzete. A stratégiai cél több eleménél nem várható hatás, a turisztikai és városképi fejlesztések esetében jól átgondolt projektek pozitív hatással járhatnak. ** * * * * ** ** ** ** *** ** ** 20. Mobilitás helyzete 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 21. Környezetbarát közlekedés infrastruktúrájának minősége 22. Hatások összegeződése 23. Hatások kölcsönös egymásra hatása 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható * * + + A célon belül az egyes tevékenységek, az energiaigény kivételével, belső konzisztenciájukban erősek, támogatják egymást, azok összhatása a vidéki térség fenntarthatósága irányába mutat. A hatást gyengíti a bizonytalanság a célok megvalósítása környezeti hatásai tekintetében, mivel a megvalósítás komoly környezeti károkkal és hasznokkal is járhat, a megválasztott módszer függvényében (lásd Bükk-Gór víztározó pld.) A többi stratégiai céllal ez a cél összhangban van, egyes területeken, így a közlekedés és gazdaságfejlesztés terén merülhet fel egymást gyengító hatás, de ez most nem ítélhető meg ezen a kidolgozottsági szinten. * * * * 3. Vidéki térségek fejlesztése, kistelepülések életképességének javítása Hatás KÖRNYEZETI ELEMEK Értékelés Indoklás, észrevételek * : kicsi ** : közepes *** : nagy A hatás nagysága A bekövetkezés valószínűsége 1. A földhasználat növekedése, földfelszín befedése 0 - A szociális gazdaság kiszolgáló létesítményei, továbbá a lakó- humán- és egyéb rendszerek létesítményei óhatatlanul a művelésből való kivonást erősítik, még ha összességében kisebb volumenben is. * ***

59 59 2. Kihatás a talaj minőségére 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 3. Kihatás a vízminőségre + A települési szennyvízkezelés megoldása pozitív hatással lesz a felszíni vizekre. * ** 4. Hidrológiai hatás 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 5. Tájképi vizuális hatások 6. Légköri és zajkibocsátások, kivéve az ÜHGkibocsátást 7. ÜHG kibocsátás, kihatás a klímára 8. Kihatás a biodiverzitásra és a vöröskönyves fajokra 9. Kihatás az erdők állapotára 10. Természetvédelmi területek állapota és fejlesztése ++ Pozitív hatás lehetséges, amennyiben a településeken a zöldfelületek nagysága és gondozottsága növekszik, továbbá megőrzésre kerülnek a tájiépítészeti értékek. 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható A települési zöldfelületek és épületek, és infrastruktúra korszerűsítése pozitív + hatással lesz a klímához való alkalmazkodásra, ÜHG kibocsátás csökkentésre. 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 11. Izolációs hatások 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 12. Természetes élőhelyekre gyakorolt hatás 13. Természeti katasztrófák által fenyegetett területek / régiókra gyakorolt hatás 14. Veszélyzónák tervezésének helyzete 15. A hulladék mennyiségére gyakorolt hatás 16. Megújuló és fosszilis alapanyagok használata 17. Megújuló energiaforrások használata, és aránya az energiamixen belül 18. Energiafogyasztás helyzete / állapota 19. Kulturális örökségre gyakorolt hatás 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható , + ++ Az épített örökség és a közművek fejlesztése energiahatékonyság növelő hatása enyhe pozitívirányt hoz. A mg-i biomassza hasznosítása növeli a fenntartható, helyi megújuló energiaforrások részarányát. Az épített örökség és a közművek fejlesztése energiahatékonyság növelő hatása enyhe pozitívirányt hoz. Pozitív hatás lehetséges, amennyiben a településeken megőrzésre kerülnek a táji- építészeti értékek. ** *** * * * * ** ** ** * 20. Mobilitás helyzete 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 21. Környezetbarát közlekedés infrastruktúrájának minősége 22. Hatások összegeződése 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 + A célon belül az egyes tevékenységek, az energiaigény kivételével, belső konzisztenciájukban erősek, támogatják egymást, összesítetten hatásuk * *

60 60 enyhén pozitív lesz. 23. Hatások kölcsönös egymásra hatása 0 + A többi stratégiai céllal ez a cél összhangban van, egyes területeken, így a közlekedés és gazdaságfejlesztés terén merülhet fel egymást gyengítő hatás, de ez most nem ítélhető meg ezen a kidolgozottság szinten. * * 4. Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése Hatás KÖRNYEZETI ELEMEK 1. A földhasználat növekedése, földfelszín befedése 2. Kihatás a talaj minőségére 3. Kihatás a vízminőségre Értékelés Hidrológiai hatás 0-5. Tájképi vizuális hatások 6. Légköri és zajkibocsátások, kivéve az ÜHGkibocsátást 7. ÜHG kibocsátás, kihatás a klímára 8. Kihatás a biodiverzitásra és a vöröskönyves fajokra Indoklás, észrevételek A hatás nagysága * : kicsi ** : közepes *** : nagy A specifikus cél során olyan, igen jelentős termőterületet vonnak ki művelésből az olyan fejlesztések, mint az M86-os autópálya, az M8 autópálya, továbbá vasúti közlekedési tengelyek kiépítése, ami mind ökológiai, mind ökonómiai értelemben komoly veszteséget jelent. *** *** A specifikus cél olyan mértékben érint az alapterületén, és annak környezetében is termőtalajt, hogy annak hatása már érzékelhető ** *** mértékben jelenti a megyei termőterületek sérülését. A jelentős mennyiségű út és a vasút építés egyaránt befolyásolja a lehulló csapadék természetes útját, negatívan befolyásolva azt. mind mennyiségi, mind a felszíni szennyeződések miatt minőségi szempontból. Mértékére való ** *** tekintettel a megyei volumenhez képest a negatív hatás egy egységnyi negatív hatással ér fel. A felszín alatti vízkészletek védelme erősebb, sérülékenysége kisebb, így a fejlesztések hatásai rövid távon kevéssé hatnak a jövőre. Ellenben a jövő ** * kulcs-erőforrásáról van szó, ezért súlya negatív. Tájképi szempontból minden közúti fejlesztés negatív hatású. A tervezett fejlesztések (M8, M86, S31-87) erős változásokat eredményeznek a tájképben, hiszen új nyomvonalak, útelemek, hidak, szervizutak épülnek meg. ** *** A célhoz tervezett tevékenységek között több olyan is van, amelynél nem állapítható meg, hogy várható-e környezeti hatás. A fejlesztett útszakaszoknál, különösen az új szakaszok mentén pontszerűen erős negatív hatás várható. Mind a szálló por, korom, és egyéb károsanyagkibocsátás, mind a zajhatás növekedése környezeti szempontból erős terhelést jelent. Más oldalról nézve: a vasútvonal-fejlesztések és rekonstrukciók csökkenő ** *** zajhatást eredményeznek, a villamosítás pedig a dízelmotorok károsanyagkibocsátását váltja ki. A célhoz tervezett tevékenységek között több olyan is van, amelynél nem állapítható meg, hogy várható-e környezeti hatás. Minden közútfejlesztés forgalomnövekedést generál. A kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége emiatt összességében növekedni fog (még ha egy elkerülő út építése esetében a belváros forgalomcsökkenést tapasztal is), ez pedig mai tudásunk szerint negatívan hat a klímára. A vasútfejlesztés és a környezetbatár közlekedés fejlesztése ugyanakkor ** *** enyhe pozitív hatással lesz. A célhoz tervezett tevékenységek között több olyan is van, amelynél nem állapítható meg, hogy várható-e környezeti hatás. Minden közútfejlesztés területigénnyel jár és forgalomnövekedést generál, ami a természetes fajok, védett értékek veszélyeztetését eredményezi. * *** A bekövetkezés valószínűsége

61 61 9. Kihatás az erdők állapotára 10. Természetvédelmi területek állapota és fejlesztése 11. Izolációs hatások 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható - - Minden közútfejlesztés, de azon belül is különösen a kerítéssel hermetikusan lezárt gyorsforgalmi útépítés igen jelentős barrier hatást fejt ki, amit vadátjáróval lehet enyhíteni. Tudtunkkal ilyent nem terveztek be, ami a vadon élő fajok veszélyeztetését eredményezi. ** ** 12. Természetes élőhelyekre gyakorolt hatás 13. Természeti katasztrófák által fenyegetett területek / régiókra gyakorolt hatás 14. Veszélyzónák tervezésének helyzete 15. A hulladék mennyiségére gyakorolt hatás 16. Megújuló és fosszilis alapanyagok használata 17. Megújuló energiaforrások használata, és aránya az energiamixen belül 18. Energiafogyasztás helyzete / állapota 19. Kulturális örökségre gyakorolt hatás 20. Mobilitás helyzete Környezetbarát közlekedés infrastruktúrájának minősége - Minden közútfejlesztés területigénnyel jár és forgalomnövekedést generál, ami a természetes fajok, védett értékek veszélyeztetését eredményezi. * *** 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható 0 Nem várható hatás, vagy elhanyagolható hatás várható + ++ A megye egyes, jogi védelmet ugyan nem élvező, ám a kulturális örökség részének tekinthető vasútállomásainak állapota (pl. Körmend, Celldömölk) a fejlesztés során javulhat. Az Ausztria-Magyarország ETE Program tervezett prioritásai alapján az együttműködés pozitív hatással lesz a kulturális örökségre. Az utak korszerűsítésének következtében javulhat a mobilitás helyzete, az által, hogy a jobb minőségű utak biztonságosabbak, rövidülhet az ingázási idő. A vasúthálózat korszerűsítésével csökkenne a menetidő, ez által javulhat a mobilitás. A közösségi közlekedés fejlesztésével, illetve a közlekedési kapcsolatok összehangolásával javulhat a mobilitás helyzete, a közösségi közlekedés olyan településrészeken is megjelenhet, ahol eddig nem volt jellemző. A kerékpáros közlekedés, kerékpárutak építése és kapcsolódó szolgáltatásrendszer fejlesztése során növekedhet a kerékpárutak hossza, az ehhez kapcsolódó szolgáltatás rendszerrel pedig a kerékpár tárolók, pihenők száma növekedhet, melyeknek köszönhetően többen dönthetnek a kerékpáros közlekedés mellett. Az Ausztria-Magyarország ETE Program tervezett prioritásai alapján az együttműködés pozitív hatással lesz A vasúthálózat fejlesztése hatással lehet az utasok létszámának növekedésére, ami annak eredménye, hogy hosszabb távok megtételekor az autók helyett a vasúti közlekedést választják az emberek. A kerékpárutak építése és a szolgáltatás-rendszer fejlesztése a környezetbarát közlekedés infrastruktúrájának minőségének javulásához vezet. Ehhez drasztikusan növelni kell a településeken belüli, illetve települések között kerékpárutak hosszát, kerékpárkölcsönzőket és tárolókat kell kiépíteni. * ** ** *** ** **

62 62 Az Ausztria-Magyarország ETE Program tervezett prioritásai alapján az együttműködés pozitív hatással lesz az infrastruktúrára. 22. Hatások összegeződése 23. Hatások kölcsönös egymásra hatása - - A célon belül az egyes tevékenységek, az energiaigény kivételével, belső konzisztenciájukban erősek, ráerősítnek egymásra. Ez annak ellenére, vagy épp azért fontos, mert erős hatásokról beszélünk és összesítetten hatásuk környezeti szempontból enyhén negatív lesz. Bár a megközelíthetőség társadalmi és gazdasági értelemben pozitív hatású, sőt a közlekedésben változatlan gépjárműegység mellett még kibocsátáscsökkennéssel is járna, ám az új utak több és messzebb utazó autókat hoznak, ami több ponton érinti a többi cél környezeti hatásait negatív előjellel. * ** ** **

63 63 5. A koncepció, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a koncepcióban, szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése. Javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A koncepció nem tartalmaz a megvalósítás során fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére irányuló intézkedéseket. Mivel a koncepció nem önmagában, hanem a Vas Megyei Területfejlesztési Program gazdaságfejlesztési részdokumentumán és a kistérségi részdokumentumon keresztül valósul meg, a várható környezeti hatásokat tompító, azok elleni intézkedések kidolgozása elsősorban ott releváns feladat. Javasoljuk ezért a két részletesebb, a jelen koncepció alapján elkészítendő dokumentumban kibontott célokra és prioritásokra, projekt javaslatokra kidolgozni a szükséges megelőző, vagy ellentételező intézkedéseket. A koncepció készítése lényegében már lezárult a jelen értékelés elvégzését megelőzően, ezért ebben a helyzetben konkrét, koncepció szintjén való javaslatot megfogalmazni csak korlátozott számban és mértékben tudunk. Azokat a javaslatokat fogalmaztuk meg a Koncepció vonatkozásában, amelyek a fejlesztés fő irányát nem, környezeti hatásait viszont jelentősen befolyásolják. A javaslatok során törekedtünk arra, hogy azok a végső elfogadás előtt könnyen átvezethetőek legyenek, amennyiben arra a döntéshozói szándék is meglesz. A Koncepció véglegesítéséhez tett javaslatok: 1) A koncepcióban megfogalmazott horizontális elvek közül a Fenntartható környezet- és tájhasználat nehezen értelmezhető és számon kérhető, így kevéssé alkalmas a környezeti szempontok érvényesítésére. Az összetettsége akadálya annak, hogy egy-egy fejlesztési cél, intézkedés esetén mely részét kell és milyen mértékben érvényesíteni. Más elemei tekintetében (mint pld. rendezési tervek figyelembe vételi elvárása) olyan jogi kötelezettséget javasol szempontnak, aminek minden engedélyezési eljárás során meg kell felelni, azokon túl viszont kevéssé értelmezhető, emellett településenként eltérő kidolgozottsága okán nem jelent garanciát a környezeti szempontok egységes érvényesítésére. A barnamezős területek hasznosítása fontos, érvényesítendő szempont, ám a Koncepció célrendszere kapcsán csak kevés esetben lesz alkalmazható. A fenti két szempont tehát önmagában nem megfelelő a környezeti szempontok érvényesítésére. Javasoljuk ezért, hogy olyan szempontok kerüljenek érvényesítésre, amelyek érvényesítésével a fejlesztések képesek lesznek megfelelni a fontosabb környezeti kihívásoknak, átfogóan alkalmazhatók, és a

64 64 legtöbb későbbi fejlesztés során számon kérhetőek, érvényt lehet nekik szerezni. Kiemelt kihívás, ezért feladat is a jövőben a klímaváltozás megelőzése és az annak várható hatásaira való alkalmazkodás. Ennek a súlya jelenleg csekély a Koncepcióban. A klímaváltozás megelőzése, és az ahhoz való alkalmazkodás terén is szükséges ezen szempontok erőteljesebb érvényesítése. A fentiek alapján javasoljuk az alábbi horizontális szempontoknak a Koncepcióba való beépítését: a természeti erőforrásokkal felelősen gazdálkodó, fenntartható megoldások és technológiák alkalmazásának preferálása a természeti területek igénybevételének minimalizálása, barnamezős területek hasznosításának preferálása; az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazása; a klímaváltozást megelőző és az ahhoz való alkalmazkodást elősegítő megoldások preferálása; a fenntartható mobilitáshoz vezető megoldások preferálása. 2) Javasoljuk, hogy az 1. stratégiai célon belül a klaszter alapú együttműködések ösztönzése között az ott szereplő ágazatok -hoz képest kiemelt súlyú megújuló energetikai ipar is kerüljön beemelésre. 3) Javasoljuk a gazdaságfejlesztés eszközei között a foglalkoztatási kezdeményezések támogatásának a beemelését, amivel az EU szegénység elleni céljait, egyben a fenntarthatóság egyik fontos kritériumát, a helyi foglalkoztatást lehet erősíteni. 4) Javasoljuk, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás intenzív tevékenységek között már a Koncepcióban is kerüljön kiemelésre az ökológiai és a vegyszermentes, magas hozzáadott értéket képviselő extenzív gazdálkodás, állattartás feltételeinek támogatása is, ami a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek és a biodiverzitás megőrzésén túl egyben magas minőségű alapanyag-termelést biztosít, ami egyben a gasztronómiai kínálat minőségi emelésének előfeltétele is. 5) Javasoljuk, hogy a Koncepció jobban építsen a megyét érintő két Nemzeti Parkra: az Őrségi Nemzeti Parkra és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, a két, országosan is jelentős natúrparkra, a gazdag felszíni és felszín alatti vízkészletek védelmére, azok hasznosítására (pld. a brand építés, ökoturizmus, helyi termékek előállítása, vízfolyások hasznosítása részek kapcsán) 6) A kerékpáros közlekedés-fejlesztés kapcsán a kerékpárutak és a P+R rendszerek hálózatának fejlesztése fontos, de nem elégséges feltétele a fenntartható mobilitást

65 65 szolgáló kerékpáros közlekedésnek. Javasoljuk, hogy a városi közösségi kerékpárkölcsönző rendszerek és a kerékpáros hivatásforgalmi és turisztikai szolgáltatások, továbbá ezekhez kapcsolódó K+F+I kezdeményezések támogatása egészítse ki ezt a célt. 7) A szennyvízkezelés kapcsán kiemelendő hogy Szombathely és ivóvíz agglomerációja fő vízbázisa, továbbá Kőszeg ivóvízbázisa kiemelten veszélyeztetett a kommunális szennyvízkezelés megoldatlansága miatt. Javasoljuk ezért, hogy a Koncepcióban is már kerüljön kiemelésre a szombathelyi vízellátás mintegy ¾-t adó kenézi vízbázis feletti települések (Kenéz, Pecöl, Bozzai és Megyehíd), és a Kőszeg Város üdülő övezete területének csatornázási feladatai megoldása.

66 66 6. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a koncepció, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció a Vas megyei Területfejlesztési Programra lesz közvetlen hatással a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján folyó tervezési folyamatban. (A Program magában foglalja a kistérségi részprogramokat is.) A koncepcióval kapcsolatosan megfogalmazott környezeti értékelés alapján a következő javaslatokat tesszük a programkészítéshez: I. Általános, a koncepció egészére vonatkozó javaslatok 1. A koncepcióban megfogalmazott horizontális elvek közül a Fenntartható környezet- és tájhasználat nehezen értelmezhető, és számon kérhető, így kevéssé alkalmas a környezeti szempontok érvényesítésére. Az összetettsége akadálya annak, hogy egy-egy fejlesztési cél, intézkedés esetén mely részét kell és milyen mértékben érvényesíteni. Más elemei tekintetében (mint pld. rendezési tervek figyelembe vételi elvárása) olyan evidenciát jelent, amit minden engedélyezésnél meg kell valósítani, ami viszont szintén összetett elvárása és településenként eltérő kidolgozottsága okán nem jelent garanciát a környezeti szempontok egységes érvényesítésére. A barnamezős területek hasznosítása fontos szempont, ám a Koncepció célrendszerét tekintve csak kis részben alkalmazható. A fenti két szempont tehát nem elégséges a környezeti szempontok érvényesítésére. Javasoljuk ezért, hogy a későbbiekben (és már a Koncepció elfogadása során is) olyan szempontok kerüljenek érvényesítésre, amelyek alkalmasak arra, hogy a fejlesztések képesek legyenek megfelelni a legfőbb környezeti kihívásoknak, átfogóan alkalmazhatók, és a legtöbb későbbi fejlesztés során számon kérhetőek, érvényt lehet nekik szerezni. Ilyenre javasoljuk az alábbiakat: anyag- és energiatakarékos megoldások és a megújuló energiaforrások előnyben részesítése igénybe vett természeti területek minimalizálása (ezt kombinálni lehet a barnamezős területek hasznosításával) ÜHG gázok kibocsátásának minimalizálása, klímabarát és az alkalmazkodást elősegítő megoldások alkalmazása.

67 67 2. A Program kidolgozása során a Koncepcióban megfogalmazott célok további kibontása és konkretizálása során törekedjenek a klímavédelem és az energiahatékonyság, továbbá a szegénység elleni küzdelem és a Víz Keretirányelv céljainak is megfelelő fejlesztések kidolgozására. Az fejlesztések során a program a Koncepcióhoz képest markánsabban fogalmazza meg az elkötelezettségét, hogy a XXI. század kihívásaira nem ad olyan válaszokat, amelyek a XX. század környezetvédelmi, fenntarthatósági terheit cipelik tovább magukkal. Ennek érdekében minden cél esetén a komolyan vett környezeti szempontok mentén javasoljuk a célok és prioritások, majd a tevékenységek és projektek kidolgozását. Szükséges és lehetséges, hogy a Program úgy fogalmazzon meg 2020-ig gazdasági és társadalmi célokat, hogy azok eredetileg elvárt eredményei teljesüljenek, de egy magasabb környezeti (és sok esetben megvalósítási) minőséget képviselve, előremutató megoldásokat, technikákat, partnerségeket alkalmazzanak. Ez többlet erőfeszítéseket vár el a megvalósításért felelős szervezetektől (és a programot készítő a programozó szakemberektől is), de megelőz később felmerülő környezeti károkat, költségeket, összességében pedig már középtávon is növeli a megye versenyképességét. 3. Mivel Vas megye a koncepció átfogó, stratégia és horizontális céljai között is felvállalja a környezetvédelmi és fenntarthatósági elveket, érdemes lenne ezen elvek terjesztését, széles körű társadalmi megismertetését és elfogadtatását is beépíteni a programba, párhuzamosan az egyes ilyen tartalmú célkitűzésekkel (a Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása átfogó és stratégiai cél bármelyik elemével). Javasoljuk, hogy a tudatformálás részeként elvárásként fogalmazza meg a készítendő program a materializálható nyilvánossági projektelemekkel kapcsolatban, hogy azok anyagukban, megjelenésükben hordozzanak utalást a környezeti alapelvekre: pl. újrapapír használata nyomtatáskor, papír alapú szóróanyagra kerüljön rá egy-egy környezetvédelmi, fenntarthatósági jelmondat, a szóróanyagok mennyisége ne legyen túltervezve. 4. Javasoljuk, hogy a programban kerüljön kidolgozásra egy olyan monitoring rendszer, amely folyamatosan figyeli és környezeti szempontból értékeli a megvalósításra kerülő, de még az előtt álló projekteket. Ehhez javasoljuk, hogy környezetvédelmi és területfejlesztési szakértőkből jöjjön létre egy monitoring csoport, amelynek lehetősége és jogosultsága van megvétózni az olyan projekteket, amelyek visszafordíthatatlan hatással lennének a környezetre, olyan változtatásokat javasolni a kifogásolható tartalmú projektek megvalósításában, amely segítségével el lehet kerülni bármilyen rövid vagy hosszú távú negatív környezeti hatást. 5. A program megvalósítása során a közbeszerzéseknél elvárás legyen a zöld közbeszerzési elvek érvényesítése (ld.

68 68 II. Specifikus, konkrét célterületekre vonatkozó javaslatok 6. A 2. sz. stratégiai célon (Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása) belül a szennyvízkezelési, ár- és belvízvédelmi, csapadékvíz-kezelési fejlesztéseknél felsorolt települések listájához javasoljuk felvenni a szombathelyi ivóvízbázis felett fekvő Bozzai-Kenéz-Pecöl-Megyehíd településeket és Kőszeg város üdülőterületét, ahol a szennyvízkezelés és csapadékvíz-elvezetés is megoldatlan, és ezek együttesen a megyeszékhely és Kőszeg város ivóvízellátását veszélyeztetik. 7. A 2. és 3. stratégiai célban is helyet kapott a mezőgazdaság célzottan munkaerőintenzív fejlesztése. Javasoljuk, hogy emellett a programban a biogazdálkodás is jelenjen meg a célkitűzés kifejtésében; ez ugyanis nemcsak a foglalkoztatásra, hanem a talajminőségre és a környezet általános állapotára is pozitív hatással lenne. 8. A 2. sz. stratégia célon belüli hulladékgyűjtéssel és -kezeléssel kapcsolatos célkiűzést két irányba javasoljuk kiterjeszteni: A hulladék-újrahasznosítás rendszerének alapjául szolgáló szelektív hulladékgyűjtés rendszerét és megbízhatóságát javasoljuk növelni. A jelenlegi gyűjtési rendszer lakossági megítélése nem egyértelműen pozitív, sok a bizalmatlanság a működésével kapcsolatban. A veszélyes hulladék gyűjtésének rendszerét szintén szükséges fejleszteni, főleg a kistelepüléseken, valamint kidolgozni az ártalmatlanítás és újrahasznosítás módjait. 9. A természetes fürdőhelyen vízminőségének megóvását és a munkavállalók egészségi állapotának fejlesztését egyaránt segítené, ha a 2. stratégiai célnál megfogalmazott tevékenységek közé bekerülne a természetes fürdőhelyek vízminőségének megóvása és infrastrukturális fejlesztése. 10. Jobban szükséges és lehetséges építeni a megyét érintő két Nemzeti Parkra: az Őrségi Nemzeti Parkra és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, a két, országosan is jelentős natúrparkra, a gazdag felszíni és felszín alatti vízkészletek védelmére, hasznosítására. 11. Az ár- belvízvédelmi beruházásokkal kapcsolatban minden esetben különös figyelemmel vizsgálandóak legyenek a természetvédelmi szempontok, hiszen a belvíz elvezetése kifejezetten káros lehet az élőhelyek szempontjából.

69 69 7. A koncepció, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A koncepció nem tartalmaz a megvalósítás során fellépő környezetre káros hatásokra vonatkozóan monitorozási javaslatot. Javasoljuk a 6. pontban leírt monitoring csoport felállítását. Mivel a koncepció a Vas Megyei Területfejlesztési Program és részdokumentumain keresztül valósul meg, a várható környezeti hatásokat monitorozó intézkedések kidolgozása elsősorban ott releváns feladat. Javasoljuk ezért a jelen koncepció alapján elkészítendő dokumentumokban kidolgozni az annak tartalma szerint szükséges monitoring intézkedéseket.

70 70 8. Közérthető összefoglaló A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA A 2001/42/EK irányelv (továbbiakban: Irányelv) 3. cikkelye, az évi LIII. Trv. A környezet védelmének általános szabályairól (továbbiakban: Törvény), továbbá a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján azon tervek, amelyek megvalósítása során jelentős környezeti hatások várhatóak, (stratégiai) környezeti vizsgálat (továbbiakban SKV, vagy környezeti vizsgálat) kötelezettek. Az Irányelvet átültető 2/2005. (I.11) Kormány rendelet 1. sz. melléklete alapján környezeti vizsgálat kötelezettek a Területi tervek, amelyek az évi XXI. trv ) bekezdése alá esnek. Ennek megfelelően stratégiai környezeti vizsgálat kötelezett volt a jelen vizsgálat tárgya, a Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója (továbbiakban: Koncepció) is. A környezeti vizsgálat a Koncepció céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli 7, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a készítő számára a negatív hatások csökkentése és a pozitív hatások érvényesülése érdekében. A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet részletezi az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatának elvárásait. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez (2012) c. dokumentumában részletes szakmai iránymutatást és ajánlást ad a megyei önkormányzatok részére a koncepciók kidolgozására vonatkozóan. A as tervezés tekintetében a megyék a fenti útmutatás adta keretek között elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek programokat - a TOP tartalmi és forrás keretei között. Ezen túl a megyei programnak ágazati és kistérségi szinten is meg kell fogalmaznia fejlesztési elképzeléseit. AZ ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJÁNAK A BEMUTATÁSA A környezeti vizsgálat első lépése a környezeti értékelés tematikájának az elkészítése volt. A tematika a Rendelet 4. sz. melléklete szerint tartalmi követelményeket figyelembe véve készült el, arról a készítő a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 7. (1) bekezdése által előírt módon kikérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét. Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója év ősze és év májusa között készült el, majd társadalmi egyeztetése az év június havában zajlott le, de elfogadására akkor nem évi LIII. trv. A környezet védelmének általános szabályairól, 43.. (7)

71 71 került sor. A környezeti vizsgálat elvégzésére év októberében kapott felkérést társaságunk. A fentiekből következően az SKV nem lehetett érdemben hatással a Koncepció készítésére, ezért az értékelés során arra törekedtünk, hogy a javaslataink a Koncepció várható év eleji elfogadása előtt, de legkésőbb a kapcsolódó tervezési folyamat során, a Területfejlesztési Programban és annak részdokumentumaiban figyelembe vehetőek legyenek. A vizsgálat során Vas megye jelenlegi, illetve a fejlesztés nélkül várható környezeti állapotából indultunk ki, amit Zéró állapotnak neveztünk. A vizsgálat során azt értékeltük, hogy ha a Koncepció egyes stratégiai céljai megvalósulnak, azok milyen környezeti hatást okoznak a Koncepció nélkül várható környezeti állapotban. Az értékelés során a megye környezeti jellemzésére az 1. sz. táblázatban felsorolt környezeti tényezőket és az azokhoz kapcsolódó indikátorokat vizsgáltuk meg. Az egyes környezeti indikátoroknak a célok megvalósulása hatására történő változását a Koncepcióban megjelölt stratégiai célonként értékeltük figyelembe véve azok általános, időbeli alakulását és térbeli jellemzőit, hatásuk várható erősségét (részletesebben lásd a módszertanban). Az értékelés során azért a stratégiai célok szintjét vizsgáltuk, mivel ennek a tartalmi kibontottsága alapján voltak leginkább megítélhetően a környezeti hatások. Mivel a Koncepció a megye fejlődési irányainak megjelölését és nem tartalmának pontos meghatározását vállalta fel, így még a stratégiai célok szintjén sem ítélhető meg minden esetben egyértelműen azok környezeti hatása. 1.táblázat: Környezeti tényezők és indikátoraik Környezeti tényező Környezeti közegek Állatnövényvilág Emberi környezet és Leírás Talaj és altalaj Felszíni és talajvizek Levegő Mezo- és makroéghajlat Állatvilág Növényvilág Erdők Természetes élőhelyek Biodiverzitás Egészség Tájkép (felszíni Indikátorok Földhasználat, a földfelszín lefedése Hatások a talaj minőségére Vízminőségre gyakorolt hatások Hidrológiai hatások Légköri kibocsátások, kivéve az ÜHG-kibocsátást A biodiverzitásra gyakorolt hatások (A vörös listás veszélyeztetett fajok fejlődése) Erdől állapota, irtások Természetvédelmi területek állapota és fejlődése Határjelenségek kihatásai Természetes élőhelyekre gyakorolt hatások Földhasználat Természeti katasztrófák által

72 72 Kölcsönhatások és összefüggések formák) Tájkép (esztétikai) Hasznosítás kihasználás Kulturális örökség és fenyegetet területek Veszélyzónák tervezésének helyzete Közlekedési forgalom növekedése Tájképre gyakorolt esztétikai hatások Hulladékmennyiség növekedése Újrahasznosítható alapanyagok használata Fosszilis alapanyagok használata Az energiafogyasztás növekedése A kulturális örökségre gyakorolt hatás A járműforgalom mennyisége A környezetbarát mobilitás infrastruktúrájának minősége Hatások összegződése Hatások kölcsönös egymásra hatása Az egyes hatásokat egy áttekintő értékelő mátrixban rögzítettük, amin belül egy 5+2 kategóriájú skálán osztottuk be azok környezeti szempontú irányát és nagyságát. Az egyes értékeléseket egy további, szöveges indoklást, és a hatások nagyságát és bekövetkezésének valószínűségét 3 kategóriáig besoroló táblázatban értelmeztük. A részletes tematika a környezeti jelentés mellékletét képezi, az értékelő táblák pedig beépítésre kerültek a dokumentumba. VAS MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÉLJAI, SZERKEZETE A Koncepció céljait részletesen jelen összefoglalóban terjedelmi okokból nem részletezzük, itt a céloknak a Koncepciónak a februári változatában szereplő áttekintését szerepeltetjük. Vas megye fejlesztési célrendszere Átfogó célok 1. Foglalkoztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályozása Stratégiai célok 1. A térségi versenyképesség javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcsolatok erősítése 2. Természeti erőforrások fenntartható hasznosítása 3. Kistelepülések életképességének javítása Horizontális célok Fenntartható környezet- és tájhasználat Barnamezős területek hasznosítása Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása

73 73 A KONCEPCIÓ KAPCSOLÓDÁSA MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ A 2014 szeptemberéig tartó tervezési időszakban a Koncepció alapján szükséges elkészíteni Vas Megye Területfejlesztési Programját. A valamennyi megye által összeállított területfejlesztési programok alapján kerül összeállításra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, amely a fő finanszírozási és végrehajtási keretét adja végül a jelen Koncepció céljai meghatározó részének. Az ebből nem finanszírozható célok és tevékenységek ágazati operatív programok, határon átnyúló programok és nemzeti források keretéből valósulhatnak meg, ám már csak projekt szinten, mivel ezen egyéb programok tervezése nincs szorosan összehangolva a megyei koncepciók tervezésével. Az országos területi szintű tervezési folyamatot az 1. sz. ábra mutatja be. 1. sz ábra: Az országos szintű területi tervezési folyamat A KONCEPCIÓ STRATÉGIAI CÉLJAINAK KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE A környezet minősége terén ugyanakkor csak kivételesen ritkán lehetünk elégedettek, hiszen a viszonylag jó helyzetben levő környezeti tényezők állapota is messze van az ideálistól. Vas megye környezeti tényezőinek állapota azonban a magyarországi átlaghoz viszonyítva jónak tekinthető az erdőállomány, a felszín alatti és felszíni vizek, a védett és nem védett természeti területek és a biodiverzitás területén. Ezeket a területeket pozitív állapotúnak ítéltük meg az értékelés során. A fentieken túl az utóbbi években jelentős javulás következett be az energiaigény, ennek kapcsán az üvegházhatású gázok (ÜHG) gázok kibocsátása, a légköri és zajkibocsátások, a motorizációs mobilitás és a megújulók relatív helyzete terén. Ez utóbbiak oka elsősorban a

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet A Vas Megyei Közgyűlés../2014.06.27.sz. határozatával elfogadott végleges változat 2014. június Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben