Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium"

Átírás

1 1 Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...1 IMPRESSZUM...3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...4 BEVEZETÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA Előzmények Kapcsolódás az NHST/HOP tervezési folyamatához Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Kapcsolódás a tervezési folyamathoz A kidolgozás során tett javaslatok hatása az NHST/HOP-ra Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A környezet védelméért felelős szervek bevonása Az érintett nyilvánosság bevonása Vélemények és figyelembevételük módja A felhasznált adatok, információk megbízhatósága Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Az alkalmazott módszertan bemutatása Az NHST és a HOP ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA Az NHST és a HOP céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése Nemzeti Halászati Stratégiai Terv Halászati Operatív Program Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz Kapcsolódás OFK-hoz, OTK-hez Kapcsolódás az ÚMFT-hez és az OP-khez, ÚMVP-hez Kapcsolódás NKP-II-höz és OHT-hez Kapcsolódás a NATURA-2000 Irányelvekhez Kapcsolódás az EU Víz keretirányelvhez Az NHST és a HOP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA NHST helyzetértékelés, problémafa és SWOT elemzés környezeti vonatkozásainak értékelése Az NHST fenntarthatósági megfelelősége Az NHST célrendszere Fenntarthatósági értékrend meghatározása Az általános célok értékelése a fenntarthatósági értékrendhez viszonyítva A HOP környezeti teljesítménye A HOP intézkedéseinek környezeti értékelése A kiemelkedő fontosságú vagy a bizonytalan hatású intézkedések azonosítása A HOP végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások Levegőkörnyezetet érintő hatások Hatások a felszíni, felszíni alatti vizekre és a talajra Az éghajlatváltozással kapcsolatok hatások NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 1

3 Természetvédelmi oltalom alatt álló, ÉTT és Natura 2000 területeket, valamint az erdőket érintő hatások Hatások a biológiai sokféleségre Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítása A tájgazdálkodásra, a természeti erőforrások megújulására és az ökológiai gazdálkodás elterjesztésére gyakorolt hatások A HOP intézkedések átfogó hatása A végrehajtás kumulatív hatása Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén JAVASLATOK AZ NHST ÉS A HOP NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE Az NHST és a HOP fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok A fellépő hatások mérséklését célzó kompenzáló intézkedések - a HOP-hoz fűzött javaslatok...54 Javaslatok a II. tengely intézkedéseihez Javaslatok a III. Tengely intézkedéseihez Javaslatok az V. Tengely intézkedéseihez Átfogó, több intézkedéshez is figyelembe vehető, valamint a végrehajtást segítő javaslatok TOVÁBBI JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK Más dokumentumokba illeszthető intézkedések Javaslatok az NHST és a HOP környezeti indikátoraira A környezeti mutatók szükségessége és kialakításuk lehetőségei Konkrét javasolt környezeti mutatók KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ melléklet: NHSTspecifikus céljainak fenntarthatósági értékelő mátrixa (folytatás a következő lapon) melléklet: HOP intézkedéseinek környezeti teljesítmény értékelő mátrixa (folytatás a következő lapon)...64 NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 2

4 IMPRESSZUM Környezeti értékelés Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve és a Halászati Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatához Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Szerzők: Altorjai Balázs Czira Tamás Dr. Farkas István Gábor János Gera Pál Dr. Ligetvári Ferenc Máyer Zoltán Dr. Pálvölgyi Tamás Péti Márton Szabó Éva Enikő Szűcs István Dr. Vajna Tamásné Lektor:.később kerül meghatározásra Fényképek:. Partnerségi egyeztetések koordinátorai: Dönsz Teodóra Éger Ákos NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 3

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE (Később kerül megadásra) NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4

6 BEVEZETÉS A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv (NHST) és Halászati Operatív Program (HOP) felelős kidolgozója február 23-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: SKV Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az FVM a Rendelet 7 (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta a OKTVF-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját, melyet a OKTVF kisebb módosításokkal elfogadott. A jelen környezeti értékelés a Főfelügyelőség szempontjainak figyelembevételével készült. Megközelítésünkben az SKV tárgya az Európai Halászati Alap (EHA) forrású halászati politika, azaz az SKV-t a NHST-re és a HOP-ra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. A kétlépéses halászati tervezés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról az FVM részéről érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a Bizottsági véleménnyel párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) kidolgozására és a programozásban történő figyelembevételére. Az EU fenntarthatósági politikája szerint a stratégiai környezeti vizsgálat a proaktív környezetvédelem eszköze: a környezetre esetleg kockázatot jelentő beavatkozásokat, intézkedéseket már a programozás stratégiai fázisában kiszűri. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy a közösségi forrásokból részesülő halászati intézkedéseknek a környezet szempontjából lehetőség szerint hasznosnak kell lenniük, és az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kell. Ily módon a Tervhez és Programhoz készült SKV küldetése a korai riasztó funkció, mely lehetővé teszi, hogy az érintettek (ideértve a tervezőket, döntéshozókat, és a végrehajtás szereplőit is) javítsák a vidékfejlesztési politika környezeti teljesítményét, elősegítse a környezetpolitikai célkitűzések végrehajtását, illetve, hogy megfontolt döntések által segítsen elkerülni a későbbi, általában költséges korrekciókat. Az Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervre és a Halászati Operatív Programra készült SKV végső célja egy olyan környezeti jelentés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a halászati intézkedések környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés halászati érvényesítésére. Az FVM az NHST és a HOP végső, Kormány elé kerülő változata kialakításakor mérlegeli az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a HOP-t a környezeti jelentés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 5

7 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1 Előzmények A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei és jogi háttere A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és az arra épülő Halászati Operatív Program felelős kidolgozója február 23-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: SKV Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az FVM a Rendelet 7 (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta a OKTVF-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját, melyet a OKTVF kisebb módosításokkal elfogadott. A jelen környezeti értékelés a Főfelügyelőség szempontjainak figyelembevételével készült. A stratégiai környezeti vizsgálat tárgya A Tanács az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtandó halászati támogatásról szóló 1198/2005/EK (2006. július 27.) Rendelete (továbbiakban: EHA Rendelet) alapján az FVM megkezdte a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és a Halászati Operatív Program (továbbiakban NHST és HOP, illetve Terv és Program) kidolgozását, az EHA Rendelet 17. és 19. cikkeinek megfelelően. A tervezést és programozást két lépésben kell elvégezni: 1. El kell készíteni Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervét, és meg kell küldeni a Bizottságnak véleményezésre. Ez a dokumentum a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv, mely elkészült, egyeztetése folyik az Európai Bizottsággal. 2. A Bizottság véleményének, továbbá a partnerségi vélemények figyelembevételével ki kell dolgozni a Halászati Operatív Programot. Ez a dokumentum a Magyarország Halászati Operatív Program (továbbiakban: Program); a Program kidolgozása folyamatban van, érdemi változatásra alkalmas, módosítható szakértői fázisban tart. Megközelítésünkben az SKV tárgya az EHA forrású halászati politika, azaz az SKV-t a Tervre és a Programra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. A kétlépéses halászati tervezés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról az FVM részéről érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a Bizottsági véleménnyel párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) kidolgozására és a programozásban történő figyelembevételére. A stratégiai környezeti vizsgálat jellege, küldetése és célkitűzése A Lisszaboni és a Göteborgi Stratégia követelményeinek érvényesítését és a különböző tervekbe és programokba való beépítését az Európai Bizottság egyre nagyobb figyelemmel NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 6

8 kíséri. Ezért a 2007-től induló programozási periódusban kidolgozott programoknak hangsúlyosan támogatnia kell a versenyképesség és társadalmi kohézió környezeti szempontból is fenntartható javítását. Az új programozási megközelítés fontos eleme annak biztosítása, hogy - többek között - az EU halászati politikája, illetve a kapcsolódó tagállami tervek járuljanak hozzá az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának végrehajtásához; közösségi, tagállami, regionális és helyi szinteken egyaránt. Az EU fenntarthatósági politikája szerint a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a proaktív környezetvédelem eszköze: a környezetre esetleg kockázatot jelentő beavatkozásokat, intézkedéseket már a programozás stratégiai fázisában kiszűri. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy a közösségi forrásokból részesülő halászati intézkedéseknek a környezet szempontjából lehetőség szerint hasznosnak kell lenniük, és az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kell. Ily módon a Tervhez és Programhoz készült SKV küldetése az, hogy javítsa a halászati politika környezeti teljesítményét, elősegítse a környezetpolitikai célkitűzések végrehajtását, illetve, hogy megfontolt döntések által segítsen elkerülni a későbbi, általában költséges korrekciókat Kapcsolódás az NHST/HOP tervezési folyamatához Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az SKV kidolgozását és a társadalmi egyeztetés folyamatát az FVM - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - független, az SKV témakörében és a halászatban járatos szakértőkre bízta (SKV munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda (EiC) koordinálta. A társadalmi részvételi folyamatot a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) szervezte. A folyamat tervezése és lebonyolítása során az MTvSz a kulcskérdésekben a Stratégia és Program tervezésért felelős FVM-mel, és az EiC elvi egyetértésével jár el. A munkacsoport összetételét ld. alább, a társadalmi részvétel részleteit az 1.4. fejezetben mutatjuk be. Tervezési, programozási szakértő, (FVM képviselő) Természetvédelmi-környezetvédelmi szakértő (KvVM képviselő) 1. táblázat. SKV munkacsoport tagjai Gábor János (FVM, főosztályvezető-helyettes) Vajna Tamásné (KvVM, főosztályvezető-helyettes) Ex-ante értékelés szakértő Területfejlesztési szakértő Társadalmi egyeztetés szakértő Társadalmi egyeztetés Altorjai Balázs (Agrár Európa Tanácsadó Kft. szaktanácsadó) Czira Tamás (Envigraph Bt. geográfus) Dönsz Teodóra (MTVSZ) Éger Ákos (MTVSZ) NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 7

9 Társadalmi egyeztetés koordinátora Ökológiai szakértő Vízgazdálkodási szakértő Környezetvédelmi értékelési szakértő SKV szakmai koordinátor: Vidékfejlesztési szakértő Szervezés, egyeztetési szakértő Halászati szakértő Szakmai lektor Farkas István (MTVSZ ügyvezető elnöke) Gera Pál (Alapítvány a Vidrákért elnöke) Ligetvári Ferenc (Szent István Egyetem, egyetemi tanár) Máyer Zoltán (Env-in-Cent Kft. okleveles környezetmérnök) Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft. ügyvezető igazgatója) Dr. Péti Márton (Envigraph Bt. geográfus) Szabó Éva Enikő (Env-in-Cent Kft. biológus) Szűcs István (Debreceni Egyetem, docens) Később kerül meghatározásra (A szakmai lektor nem vesz részt a környezeti értékelés kidolgozásában, feladata a társadalmi egyeztetésre bocsátott változat szakmai értékelése és véleményezése.) Az SKV kidolgozásának folyamata - a koncepció és a munkaterv FVM általi jóváhagyását követően - február első napjaiban vette kezdetét; A Program alintézkedésekre lebontott, elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői február 19-én kapták meg 1. A stratégiai környezeti vizsgálat szervezése SKV munkacsoport KvVM, EU-EHA Értékelés menedzsment Szakpolitikai elvárások FVM NHST/HOP MTvSZ HOP 1 A jelen környezeti értékelés megállapításai a Program és Terv 2006 november 20-i változatára vonatkoznak. A folyamatosan módosuló Program változásait is figyelembe vettük. A Program utolsó változata január 27. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről az fejezetben számolunk be. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 8

10 Kapcsolódás a tervezési folyamathoz A Terv és a Program kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: A Program és a Terv kidolgozásának feszített ütemterve, továbbá az a tény, hogy a halászati politikára készítendő SKV-ról jóval később született döntés, mint az ÚMFT Operatív Programok esetében, jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálásra fordítható időt. Az NHST és a HOP kidolgozását, mind az ahhoz készült ex-ante és SKV értékeléseket jelentősen megnehezíti, hogy alapvető stratégiai dokumentumok hiányoznak 2. (Pl. jelenleg Magyarországnak nincs társadalmilag egyeztetett, elfogadott agrárstratégiája, egészséges táplálkozást előmozdító koncepciója, de nem készült el a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia és a biológiai sokféleség védelmét célzó stratégia sem.) E koncepcionális dokumentumok híján a környezeti értékelés egyes megállapításai (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) előzetes becsléseknek tekinthetők. A közelmúltban az FVM szakértői és SKV Munkacsoport között egyes területen (pl. vízgazdálkodás, állattenyésztés) intenzív konzultációk és konstruktív szakmai viták folytak. E konzultációk az SKV társadalmi egyeztetésének 30 napos időszakában várhatóan olyan - körültekintő vizsgálaton alapuló - konszenzusra vezetnek majd, amelyek érdemben befolyásolhatják mind a Program, mind az SKV jelenlegi változatát A kidolgozás során tett javaslatok hatása az NHST/HOP-ra A rövid időre szabott SKV folyamatban felértékelődött az FVM szerepe a környezeti értékelés eredményes kidolgozásához szükséges információk biztosítása terén. A Terv fenntarthatóságát és a Program környezeti teljesítményét javító javaslatokat az FVM-el folyamatosan egyeztettük, és azok megfelelően beépültek az érintett dokumentumokba. Az FVM mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és - a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló - pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült. 2 Esetenként - például a vízgazdálkodás területén - az ágazati stratégiák szakmai-tudományos kidolgozása befejeződött, a stratégiák elkészültek, végső jóváhagyásuk azonban az értékelés készítésének időpontjában még nem történt meg. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 9

11 1.4. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály, legpontosabban az SKV Rendelet adja meg. A tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. Az említett magyar kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság definícióját. Ezt értelmezve, mivel Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve és Halászati Operatív Programja országos hatású és jelentőségű tervnek számít, az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak általában a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, halászati ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények és a széles nyilvánosság is. A társadalmi egyeztetésnek ezek a csoportok az alanyai. A társadalmi részvételi folyamatról terv készült, amit az érintett nyilvánosság képviselői véleményezhettek. Információhoz való hozzáférés Honlap: a vizsgálat alatt keletkező, a munkacsoport által egyeztetett anyagok nyilvánosak, beleértve a Stratégiai Terv, a Program és a vizsgálat nyilvános munkaverzióit, a közvélemény hozzászólásait stb. A nyilvános dokumentumok az MTVSZ honlapján (www.mtvsz.hu/skv) érhetők el, amelyre közvetlenül el lehet jutni az FVM (rendelet bekezdés) (www.program.fvm.hu), illetve az EiC (www.env-incent.hu) honlapjairól. A honlapot az MTvSz kezeli. Papír alapú hozzáférés: Külön kérésre a kulcsdokumentumokat papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postán is elküldjük az Internet hozzáféréssel nem rendelkezőknek. Aktív tájékoztatás Sajtó: A tervezés kulcsszakaszaiban az érintett nyilvánosságot a társadalmi részvételt szervező MTvSz az FVM-mel együttműködve aktívan tájékoztatja a honlapon kívül is. Emellett a környezeti értékelés elkészülte után egy sajtónyilatkozatot tesz közzé, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést ad fel a Minisztérium. Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeteket közvetlen elektronikus levélben megkerestük a környezeti vizsgálat indulásánál, valamint a szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeti listák által is terjesztettük a hírt. Rendszeres értesítések: A holnapra bejelentkezőknek külön értesítést küldünk, amikor új dokumentum kerül fel a honlapra, illetve külön is értesítjük a bejelentkezetteket a környezeti vizsgálat elkészültéről és a 30 napos véleményezési szakasz megkezdéséről. Konzultáció az érintett nyilvánossággal és az érintett államigazgatási szereplőkkel, illetve a közvetlen társadalmi részvétel lehetőségei Általános véleményadási lehetőség: A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhet a dokumentumokról a honlapon NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 10

12 keresztül, amelyet a vizsgálatban résztvevő szakértők megkapnak és figyelembe vesznek. SKV környezeti értékelés társadalmi vitája Partnerségi Konferencia: A stratégiai környezeti értékelési dokumentumot (rendelet szerinti egyeztetési dokumentum szabályai szerint) egy partnerségi konferencián egyezteti. A meghívottak - az listákon és közvetlen leveleken keresztül - kb. 100 szervezet és intézmény. Az egyeztetési dokumentum véleményezésére 30 nap áll rendelkezésre. A találkozón szóban, illetve honlapon és levélen keresztül írásban is lehetett reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Országos Környezetvédelmi Tanács: Kezdeményeztük, hogy a környezeti értékelési dokumentumot és a Halászati Operatív Programot is megtárgyalja az Országos Környezetvédelmi Tanács. A beérkezett véleményeket feldolgozzuk, és ezeket a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. Minden - a találkozókon szóban felszólaló és bármilyen időben írásban észrevételt benyújtó - véleményező írásos választ kap a véleményére, és arról, hogy hogyan vették azt figyelembe. Az FVM az SKV Rendelet szerint eljárva, a Halászati Operatív Program végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi környezeti értékelés eredményeit. Táblázat: A társadalmi egyeztetés ütemezése Febr. 5. Társadalmi részvételi tematika egyeztetése az SKV teammel Febr. 9. Honlap indítása Ápr. 30. Környezeti jelentés elkészülte, nyilvánosságra hozatala Partnerségi konferencia Társadalmi vélemények beérkezési határideje A végleges környezeti jelentés átadása az FVM-nek Visszajelzés a társadalmi részvételben résztvevőknek A környezet védelméért felelős szervek bevonása A környezet védelméért felelős szervek azonosítása A 2/2005. (I. 11.) Korm. Rendelet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az SKV Rendelet 3. mellékletében felsorolt egyéb országos hatáskörű szervek vonandók be, mint hatóságok a vizsgálati folyamatba. Az SKV csoport személyesen egyeztetette a vizsgálati folyamat lebonyolítását a KvVM illetékes főosztályával, amely a Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 11

13 Főfelügyelőséget jelölte ki, mint környezetvédelmi hatóságot a vizsgálattal kapcsolatos ügyek intézésére. Az FVM értesítette a hatóságot a vizsgálat megkezdéséről, illetve hivatalosan is megküldte a tematikát a hatóságnak véleményezésre. A hatóság véleményét az SKV csoport beépítette a végleges tematikába. A vizsgálat elkészülte után a hatóságok megkapják a környezeti értékelési dokumentumot, amelyről véleményt mondanak. Szakmai szervezetek bevonása A szakmai szervezeteket az érintett nyilvánossággal való konzultáció eszközei útján vonjuk be a környezeti vizsgálat folyamatába, úgymint: aktív tájékoztatás, konferencia, honlap, írásos véleményezés. Országos Környezetvédelmi Tanács bevonása Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak megküldjük a környezeti értékelési dokumentumot, és 30 napos határidővel írásos véleményt kérünk tőle Az érintett nyilvánosság bevonása Mindenkinek van lehetősége részt venni a folyamatban a honlapon és a konferencián keresztül. Az SKV honlapja Az SKV készítésének kezdete óta elérhető az SKV honlapja a címen. Az MTvSz közvetlen megkeresésekkel és levelezőlistákon keresztül értesítette a honlap és az SKV készítésének megindulásáról a potenciális érintetteket. A honlapon elérhetőek: Az SKV készítésének folyamatáról az aktuális információk. Az SKV társadalmi egyeztetési tematikája, melyben megtalálható az SKV készítésének folyamata, ütemezése, illetve hogyan lehet az SKV készítésébe bekacsolódni, azt véleményezni. Az SKV munkadokumentumai, előzetes eredményei. Az SKV-hoz érkezett összes vélemény teljes terjedelemben. Az SKV-hoz kapcsolódó FVM által készített dokumentumok. Aki kéri, folyamatosan értesítjük -ben, ha új dokumentum kerül fel a honlapra, a véleményeket és kérdéseket folyamatosan várjuk az címen. SKV Konferencia Az FVM a környezeti értékelési dokumentumról egy nyílt partnerségi konferenciát szervez, amelyre a környezetvédelmi, illetve a halászati partnerek kapnak meghívást, de azon bárki részt vehet. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 12

14 Vélemények és figyelembevételük módja Az SKV-hoz a honlapon érkezett javaslatok A társadalmi egyeztetés indulásáig nem érkeztek javaslatok. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett javaslatok és figyelembevételük módja E fejezet csak a társadalmi egyeztetés lezárása és a Program Kormány elé kerülő változatának véglegesítésével párhuzamosan írható meg A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az SKV megbízhatóságát is. Az NHST-hez és a HOP-hoz készülő ex-ante értékelés vizsgálja a Stratégiai Terv és a Program által felhasznált információk bizonytalanságait, így erre a környezeti értékelésben nem térünk ki. Azonban lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy - mind az NHST, mind a HOP, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. éghajlatváltozás figyelembevétele, halfogyasztási szokások környezetkímélő befolyásolása) - autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében - kutató-elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a halászati célkitűzések és intézkedések fenntarthatóságát indikátorokkal - a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal - vizsgálhassuk. Az információk megbízhatóságát az is befolyásolja, hogy bizonyos területeken hiányoznak a szakmai stratégiák. A tudományosan megalapozott, széleskörű szakmai és társadalmi konszenzuson nyugvó - de jelenleg sajnos Magyarországon még nem létező - koncepcionális dokumentumok (pl. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Nemzeti Biodiverzitási Stratégia) egyfajta információs kosárként is támogathatnák a Program és a Terv kidolgozását, valamint az ex-ante és a környezeti értékelést is. E stratégiák adatainak és információinak megbízhatósága nagyban javíthatná mind az NHST, mind a HOP, adatmegbízhatóságát is Az alkalmazott módszertan bemutatása A módszertannal szemben támasztott követelmények Megközelítésünkben az SKV nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak a program környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 13

15 motor is (azaz a program kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a közösségi forrásokból támogatott halászati politikákba. A vonatkozó jogszabályok 3 figyelembevétele alapján a - környezeti integrációt is lehetővé tevő - SKV módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az NHST és a HOP lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, a magyar vidékre és mezőgazdaságra jellemző környezeti problémák és értékek, fenntarthatósági értékrend meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a vidékfejlesztési törekvések szempontjából Az alkalmazott módszertan bemutatása Az alkalmazott SKV módszertan a GRDP kézikönyv 4 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 5 és alkalmazott 6 - megközelítésre épít, hogy a halászati politika stratégiai szintjét (célrendszerét) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Módszertan az NHST fenntarthatósági értékeléséhez A Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv tartalmazza a közösségi forrásokból megvalósuló halászati politika célrendszerét. A célok fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. Meghatároztuk és a hazai viszonyokra adaptált halászattal és halgazdálkodással kapcsolatos fenntarthatósági értékrendet. A fenntarthatósági értékrend (ld fejezet) a fenntartható halászattal kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 4 Handbook on SEA for Cohesion Policy , Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 5 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 6 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 14

16 viszonyítási alapot kíván rögzíteni. A halászat fenntarthatósági értékrendje - melynek meghatározása során számos korábbi tanulmányra, publikációra támaszkodtunk 7 - arra a megközelítésre épít, hogy a fenntarthatóság 3+1 pilléren nyugszik: környezeti fenntarthatóság gazdasági fenntarthatóság társadalmi fenntarthatóság Ezt egészítettük ki a természeti, társadalmi-gazdasági lét egészét átfogó holisztikus szempontokkal. A 3+1 pillér keretei között fogalmaztuk meg a hazai halászati politika 29 kritériumból álló értékrendjét. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni az NHST és a HOP fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a prioritásokat és célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez mérjük. 2. A Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv céljainak a fenntarthatósági értékrendnek való megfelelését külön-külön egy-egy standard input/output hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy az SKV munkacsoport kollektív szakértői értékelésével a fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük (az input/output hatásmátrixokat ld. a 2. és 3. mellékletben) 3. Megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem a célok általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - az alacsonyabb értékekkel azokra fenntarthatósági szempontokra (értékrend elemekre) hívja fel a figyelmet, ahol a célok megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a fenntartható - nem fenntartható dimenzióban kívánja a célokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely célokat, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. 7 Fenntarthatósági értékrendhez felhasznált irodalom: Ángyán József, A vidékfejlesztés és az agrárium jövõje - stratégiatervezet és civil program. In: Az uniós környezetpolitika aktuális kérdései, Magyar Természetvédők Szövetsége CORASON Report, A fenntartható vidékfejlesztés tudásalapú megközelítése - a szakértői és helyi tudásformák dinamikája. Kutatási Beszámoló, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete Csatári Bálint, Merre haladjon a magyar vidék? Lehetőségek és korlátok MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Gyulai Iván Vágvölgyi Gusztáv, Szilvácsku Zsolt, Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fenntarthatósági és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Magyar Természetvédők Szövetsége Krolopp András, Marticsek József, Francia Rita, A vidékfejlesztés európai jelene és jövője. Várható változások az uniós vidékfejlesztési szabályozási rendszerben, és ezek valószínű következményei, CEEWEB, Miskolc Nemes Gusztáv, A vidékfejlesztés szereplői Magyarországon. Intézmények, megközelítések, erőforrások. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont; Budapest Tombácz Endre, Pálvölgyi Tamás, Gyulai Iván, Szilvácsku Zsolt, Fleischer Tamás, Mozsgai Katalin, Magyar Emőke, Stratégiai Környezeti Vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához. VÁTI Kht. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 15

17 Módszertan a HOP környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. Az Halászati Operatív Program környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 8 meghatároztunk egy - a vidékfejlesztési intézkedések értékelésére alkalmas - környezeti célrendszert. A célrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 2. A HOP intézkedéseit - kollektív szakértői értékeléssel - összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a környezetbarát - környezet károsító dimenzióban kívánja az intézkedéseket elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely intézkedéseket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. A környezeti teljesítmény értékelés során alkalmazott szempontrendszer az alábbi: Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 A légszennyezés csökkentése A globális légszennyező hatások csökkentése Felszíni vizek védelme, integrált vízgyűjtő gazdálkodás Felszín alatti vizek védelme Talaj és földtani értékek védelme Szélsőséges éghajlati helyzetek és környezeti katasztrófák következményei elleni védelem Védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, fenntartható hasznosítása Erdők természetvédelme Az ökológiai gazdálkodás elterjesztése 8 Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja, Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 16

18 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 Fenntartható térségi gazdálkodási, komplex környezetgazdálkodási rendszerek kialakítása Megújuló energiaforrások használatának növelése Anyag és energiaigény mérséklése Kémiai és mikrobiológiai kockázatok mérséklése Egészség-megőrzés és az élelmiszer-biztonság növelése A lakosság környezettudatosságának növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A táji kulturális örökség védelme optimális hasznosítása Települési környezetminőség javítása, környezeti infrastuktúra fejlesztése NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 17

19 2. Az NHST és a HOP ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA 2.1. Az NHST és a HOP céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése A NHST a magyar halászati ágazat egészére vonatkozó stratégiai elképzeléseket tartalmazza, míg a HOP a ig terjedő tervezési időszakra határozza meg az EHA által biztosított források felhasználását az EU közös halászati politikájával és az NHST-vel összhangban, így a stratégiai dokumentum bővebb célkitűzésekkel és stratégiai elemekkel rendelkezik, mint az operatív program Nemzeti Halászati Stratégiai Terv A stratégia egyik pillére az a célkitűzés, mely szerint az EU-s és a világátlaggal való összehasonlítással mérve is igen alacsony halfogyasztási színvonalunkat emelni kell. Ezt a célt elsődlegesen a kereslet ösztönzésével és a termékválaszték szélesítésével kívánjuk elérni. Ehhez szükséges még a minőségi félkész és késztermékek iránti igény termékfejlesztéssel való biztosítása, valamint az ezt megalapozó feldolgozói háttérfejlesztése. A kereslet növekedését a halfogyasztást ösztönző promócióval, a termelésnövekedést pedig a gazdaságok tóépítéseivel, az elöregedett tavak rekonstrukciójával és infrastruktúrájuknak fejlesztésével, az iparszerű intenzív üzemek bővítésével és korszerűsítésével és új halfeldolgozók építésével, valamint kapacitás kihasználtságot növelő korszerűsítésekkel kívánjuk elérni. A stratégia másik pillére a természetes vizeink produktivításának és biodiverzitásának megőrzése az egyre növekvő rekreációs igények kielégítése mellett és a természetesvizi halászat tradíciójának megőrzése az ebből élők támogatásával. Tényként kezelendő, hogy a vizes élőhelyekhez kötődő természeti értékek létrehozásában és fenntartásában a jelenlegi vízgazdálkodási szituációban a halastavak szerepe kiemelkedő. A halastavi gazdálkodás a hazai mezőgazdaság olyan speciális ágazata, amely az alkalmazott termelési technológiával úgy képes gazdaságos tevékenységet folytatni, hogy annak eredményeként az általa használt természeti erőforrásokat folyamatosan megújítja, emellett figyelemre méltó európai jelentőségű természeti értéket tart fenn. A stratégia további fontos eleme a halállományok mennyiségi és minőségi fenntarthatóságának folyamatos monitorozása, a szükséges beavatkozások tudományos megalapozása a halászati ágazat szereplőinek és a halászati kutató intézmények kapcsolatának támogatásával. A fenti célok szervesen illeszkednek a Közös Halászati Politikához és más közösségi célkitűzésekhez. (Az NHST célrendszerét a fejezetben mutatjuk be. ) A specifikus és operatív célok a globális és általános célokból lettek levezetve, így azokhoz szervesen kapcsolódnak. A stratégiai dokumentumban meghatározásra kerültek a stratégiai keretek, továbbá tartalmaz egy összágazatai helyzetértékelést és elemzést, melynek a problémafeltáró része a leghangsúlyosabb. Ebből kerültek levezetésre a NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 18

20 fejlesztési irányok, a prioritások és a célkitűzések, illetve ezek összefüggő rendszere. A célkitűzések megvalósításának elsődleges forrása az EHA melynek módja az operatív programban került meghatározásra, míg a másodlagos forrása a nemzeti támogatások rendszere Halászati Operatív Program A program általános célja a halászati ágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének javítása, melynek együtt kell járnia a halászati termékek minőségének és az élelmiszerbiztonság javulásával, ugyanakkor elengedhetetlen a környezet- és természetvédelmi, valamint az állatjóléti normák maradéktalan betartása is. A fenti célok a fenntarthatóság figyelembevételével kell, hogy megvalósuljanak, melynek piaci alapját a rendkívül alacsony hazai halfogyasztási színvonal javítása képezi. Mivel Magyarország nem rendelkezik tengerrel, illetve tengeri halászflottával, illetve nincsenek, olyan települések, melyek fennmaradását döntően a halászat biztosítaná, ezért az Európai Halászati Alap 1198/2006 EK rendelete alapján a 2., 3. és 5. prioritási tengelyek mentén meghatározott célokat kívánja csak támogatni. Az intézkedések és az azokon belüli tevékenységek az EHA-ról szóló 1198/2006 EK rendelet végrehajtási rendeletében megadott nomenklatúra szerint került meghatározásra. A HOP foglalkozik a konvergencia és a nem konvergencia célkitűzésű területek lehatárolásával és ezt a források elosztásánál és a kapcsolódó intézkedéseknél is figyelembe veszi. Az operatív program elemző fejezete felöleli a teljes termékpályát, és bemutatja az előző program (HOPE) tapasztalatait is. Ezek alapján az NHST-hez igazodva lettek meghatározva a célkitűzések és prioritások. A dokumentum külön fejezetekben foglalkozik az egyéb politikákkal, programokkal és alapokkal való kapcsolódásokkal valamint a környezetvédelemi aspektusokat is kiemelten kezeli, csakúgy mint a férfiak és nők esélyegyenlőségének kérdését. Az operatív programban kerültek részletesen meghatározásra és kifejtésre az egyes intézkedések és ezek pénzügyi háttere, valamint a végrehajtás, a monitoring és az értékelés módja és annak szervezeti keretei. A HOP legfontosabb intézkedései a következők: Akvakultúra (2.1.): - halastavak, telelő/tároló tavak és medencék halkeltetők építése, értéknövelő felújítása, gátak, tómedrek, halágyak, táp- és lecsapoló csatornák, műtárgyak rekonstrukciója, újak kialakítása; - geotermikus és más alternatív energiát hasznosító intenzív haltermelő üzemek építése, felújítása, korszerűsítése; - telephelyen megvalósuló szociális- és munkakörülményeket javító beruházások; telepi infrastruktúra fejlesztése; környezetterhelést csökkentő beruházások; halászati telephelyen történő közvetlen értékesítés infrastruktúrájának létesítése. Belvízi (természetes vízi) halászat (2.2): - halászati eszközök (beleértve a megfogott hal biztonságos tárolására szolgáló eszközöket, halászcsónakot és motort) beszerzése, felújítása, kivéve a fogóeszközöket; - hagyományőrző halászati eszközök felújítása, létesítése, beszerzése és azok bemutatása (pl. halászati múzeum); - biztonságos munkakörülmények kialakítása, illetve megteremtése. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 19

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV

Részletesebben

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2007. január

Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2007. január Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007. január Környezeti értékelés az Új Magyarország

Részletesebben

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre

a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre STRATÉGIAI KÖRNYEZETI K VIZSGÁLAT a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiára és Részletes Fejlesztési Tervre Balatoni Integráci ciós és s Fejlesztési si Ügyn gynöks kség g Kht. Siófok, 2007. augusztus 2.

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon Dr. Réczey Gábor Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Szűcs István Magyar Akvakultúra Szövetség Székelyudvarhely, 2011. február 24. Közös Halászati

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

K i d o l g o z t a t ó : Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2006. november 20.

K i d o l g o z t a t ó : Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. 2006. november 20. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA K i d o l g o z t a t ó : Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2006. november 20. Környezeti értékelés

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ az ÁROP 1.1.15 kiemelt projekt keretében megvalósítandó mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása projekthez kapcsolódóan 2013. 07. 19. Kapcsolattartó: Saád Tamás E-mail: saad.tamas@aam.hu

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben