Az összetorlódott idő A rendszerváltást lezáró alkotmány Töprengés az időről Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem? Roma jogok magyar érdekek
|
|
- Ignác Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tartalom Előszó... 9 Az összetorlódott idő Reform és forradalom közt ( ) A víg esztendő ( ) Az összetorlódott idő ( ) Gondolatok a demokráciáról (2013) Az 1989-es Alkotmánytól a 2011-es Alaptörvényig (2012) Alkotmányozás mi végre? (2011) A rendszerváltást lezáró alkotmány A köztársaság legitimitása (1992) Rendszerváltástól kormányváltásig (1993) A rendszerváltást lezáró alkotmány (1994) Az alkotmány véglegesítése (2003) Töprengés az időről Töprengés az időről sortűzperek előtt (1994) Mit kezdjünk a volt ügynökökkel? (1993) Iratnyilvánosság és alkotmányosság (2005) A szembesítés gyötrelmei (2006) Illusztráció az ügynökügyhöz (2006) Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem? A kisebbségi kérdés az új világrendben (1999/2000) Státustörvény (2002) Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem? (2004) Roma jogok magyar érdekek Roma jogok magyar érdekek (1997) A sodródás ellen (2008) A cigánykérdés kriminalizálása (2009)
2 Az államfővel vitázva (2009) A szabadság védelmében A szólásszabadság próbája (2002) Egy sajtóper tanulságai (2001) Gyülekezési szabadság: jog és politika (2003) Szégyen, büszkeség, demokrácia (2008) A szabadság védelmében (2008) A gárda és az állam (2007) Pengeélen Medgyessynek mennie kell (2002) A döntés és kockázatai (2002) Az erkölcsi minimum (2002) Ami elkerülhetetlen (2006) Pengeélen (2006) Pengeélen 2 (2006) A kötetben szereplő írások eredeti megjelenési helye
3 Előszó Ez a kötet politikai írások gyűjteménye. Nem a politikáról szóló, hanem politikai írásoké. Nem kívülről tekint a politikára, hanem a résztvevő szemével. Minden darabja a rendszerváltás utáni magyar politika küzdelmeihez és vitáihoz kapcsolódik; állást foglal, támogat, ellenez, javasol, tájékozódási pontokat kínál. Széles körben osztott hiedelem szerint a politikai gondolkodást vastag fal választja el a politikatudományi elméletalkotástól. A tudományos elmélet értékmentes, a politikai gondolkodás értékel. Az elmélet objektív megállapításokat tesz; a politikai gondolkodás elfogult. Ez a vélekedés téves. Egyfelől, az elmélet látszólag tisztán leíró fogalmai is értékeléssel terhesek. Mi a demokrácia? A népi demokráciáktól az irányított demokráciákig számtalan rezsim tartott és tart igényt arra, hogy a demokráciák osztályába sorolják. Ha nem tudjuk megmondani, mi tesz méltóvá egy politikai rezsimet a demokratikus jelzőre, akkor azt sem tudjuk megmondani, milyen alapon zárjuk ki a demokráciák sokaságából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Másfelől a politikai gondolkodás is érvelésre kötelezett. E kötet néhány írása azt állítja, hogy az 1989-es alkotmány érdemes volt a támogatásra, a 2011-ben elfogadott Alaptörvény pedig támogathatatlan. Aki ilyen súlyos kijelentéseket tesz, attól mindig meg lehet kérdezni: milyen alapon mondod ezt? A kérdést nem mindig teszik föl; ha mégis, a megkérdezett nem mindig válaszol. De kívánatos, hogy föltegyék, és kívánatos, hogy legjobb tudása szerint, érdemben válaszoljon. S a politikai kérdések és válaszok ugyanazon normatív és empirikus föltevésekhez vezetnek, melyeket a politikai elmélet vizsgál. Ugyanaz a vita zajlik mindkét tartományban, még ha kontextusa más és más is. A kontextus különbségei természetesen számítanak erre még viszszatérek, de ez nem változtat azon, hogy az érvelés szerkezete és a legfontosabb premisszák közösek. Ha a politikai elmélettel szemben megfogalmazható az objektivitás követelménye, akkor a politikai diskurzussal szemben is megfogalmazható. A két megközelítés nem két külön világ: különbségeik fokozatiak. A politikai érvelés általában kevésbé szigorú, 9
4 mint a politikaelméleti, ám ez nem jelenti, hogy ne kellene helytállnia magáért. E kötet írásainak egy része közelebb áll a politika mindennapjaihoz, más részük nagyobb távolságot tart tőlük, de valamennyi azzal az igénynyel fogalmazódott meg, hogy helytálljon a benne foglaltakért. Nagyjából húsz évet fognak át, változó helyzetekre, változatos kérdésekre reagálnak. De azért végigfut rajtuk egy vezérfonal, melyet a könyv címét viselő első rész külön is nyomon követ. Közös kiindulópontjuk, hogy 1989-ben a magyar történelem visszatért a reformkorral kezdődő, nagyszerű, progresszív hagyományához, és óriási lépést tett előre. Először született általános és titkos választójogon és a pártok közti, nyílt kimenetelű versenyen alapuló képviseleti demokrácia, először teremtődtek meg az egyéni és kisebbségi jogok alkotmányos garanciáival korlátozott, többségi kormányzás intézményi feltételei. Először van olyan gazdasági rendszerünk, melyben a magántulajdon és a piac nem a feudális nagybirtok mellett vagy a központosított tervgazdaság pórusaiban keresi a helyét, hanem a nemzetgazdaság domináns tartományát adják. Az átmenet rendkívüli megrázkódtatásokkal és társadalmi áldozatokkal járt, de a kilencvenes évek közepén a gazdaság stabilizálódott, megteremtődtek a tartós fellendülés alapjai. Hogyan volt ez a hirtelen emelkedés lehetséges? S ha lehetséges volt, hogyan követhette hanyatlás az új rend második évtizedében, majd hirtelen zuhanás a évi választások után? Ezek az első rész fő kérdései; ezeket járják körül a további részekben összegyűjtött írások is. Témáik változatosak ugyan, mégis szorosan összefüggenek. Először is, összeköti őket az a törekvés, hogy keressék a közös alapot a magyar bal- és jobboldal közti értelmes politikai vitához. Másodszor, csupa olyan kérdést tárgyalnak, mely így vagy úgy hozzájárult a bal- és a jobboldal közti mély megosztottsághoz, s melyben a széles értelemben vett baloldal ugyanakkor bizonytalankodott. Harmadszor, közös szemlélettel közelítenek tárgyukhoz. Szerzőjük liberálisnak vallja magát. Mivel az új magyar liberalizmusról szóló írásaimat ebbe a kötetbe nem vettem föl (a Kalligram Kiadó által nagyvonalúan felajánlott ötkötetes sorozat utolsó, Vannak-e emberi jogaink? címet viselő kötetébe szánom őket), fontosnak tartom röviden összefoglalni itt a liberális gondolathoz való viszonyomat. Felfogásom szerint a liberalizmus két, egymással szorosan összefüggő erkölcsi elvet alkalmaz a politikára és általában a társadalmi életre. Az 10
5 egyik így szól: minden embernek jogában áll, hogy a saját felfogása szerint, önállóan vezesse életét. Ezt a személyes autonómia elvének nevezném. A másik azt mondja ki, hogy minden ember élete számít, és minden ember élete egyformán számít. Nevezzük ezt az egyenlő erkölcsi státus elvének. A két elv nem független egymástól: ugyanannak az átfogóbb gondolatnak két vetületét fejtik ki. Életünk fölött nem rendelkezünk teljes autonómiával: választásainkat készen talált adottságok korlátai közt hozzuk meg. Ez önmagában nem sérti, nem sértheti a személyes autonómia elvét. Ám a választásainkat korlátozó adottságok különböző társadalmi helyzeteket tükrözhetnek. Lehetőségeink akkor sem korlátlanok, ha a társadalom úgy bánik velünk, mint akinek az élete ugyanúgy számít, mint bárki másé. De ha valakivel nem így bánik ha diszkriminációval sújtja, vagy ha magára hagyja behozhatatlan induló hátrányaival, akkor nemcsak az egyenlő erkölcsi státus elve szenved sérelmet, hanem a személyes autonómia elve is: az igazságtalanul korlátozott élet nem autonóm élet. És megfordítva, ha a társadalom az autonómia csorbítása révén kíván egyenlő esélyeket biztosítani tagjai számára, akkor nemcsak a személyes autonómiát sérti meg, hanem tagjainak egyenlő erkölcsi státusát is. A liberális gondolkodás e kettős elv fényében értelmezi és értékeli a társadalmi folyamatokat és következményeiket. Az alkalmazás során az absztrakt elv is alakul: konkrét tartalmakat nyer, speciálisabb elvekkel gazdagodik: az emberi jogok eszméjével, a senkinek nem ártó vagy csak önmagunknak rossz életmódok üldözésének elutasításával, a toleranciával, az igazságosság kívánalmaival, és folytathatnám a felsorolást. A liberalizmus azonban nem csupán erkölcsi elvek együttese; egyszersmind arra vonatkozó elgondolás is, hogy modern, nagy népességet átfogó társadalomban milyen intézményi rend ad leginkább esélyt az erkölcsi alapelvek megvalósítására. El van kötelezve az alkotmányos demokrácia és a magántulajdon elsőbbségén alapuló piacgazdaság mellett. Egyiket sem tartja maradéktalanul ideálisnak nem hisz abban, hogy az emberi élet egyetemes kényszerfeltételei közt lehetségesek volnának maradéktalanul ideális intézményrendszerek, de mindkettőt jobbnak tartja mai tudásunk alapján elgondolható alternatíváiknál. Az új magyar liberalizmus alkotmányos demokráciát és magántulajdonú piacgazdaságot ajánlott Magyarországnak a rendszerváltás hajnalán. Ma mind a demokráciával, mind a kapitalizmussal szemben óriási 11
6 tömegű elégedetlenség gyűlt fel Magyarországon, és sokan látják úgy, hogy a 89-es liberalizmus különösen a kapitalizmus vonatkozásában kellő kritika nélkül fogalmazta meg ajánlatát. Nem volt felkészülve rá, úgymond, hogy a kapitalizmus nagy tömegek számára nem a vállalkozás szabadságát és a magántulajdon sérthetetlenségét hozza, hanem munkanélküliséget, a létbiztonság elvesztését, elszegényedést. A kapitalizmus választása magában foglalja, hogy a létért folyó piaci harc vesztesei leírhatók, ez pedig kompromittálja a liberalizmust. Szerintem azonban, ha a kapitalizmust liberálisként választjuk, állásfoglalásunk nem tartalmazza ezt a kompromittáló következményt. A személyes autonómia és az egyenlő erkölcsi státus elvei tiltják, hogy a társadalom, a politikai közösség, az állam bárkit is leírjon. A kapitalizmus választásából nem következik, hogy bele kell nyugodni kiáltó igazságtalanságokba, a csúcsokon a látható és láthatatlan falakkal elkerített gazdagság, legalul a magára hagyott nyomorúság egyidejű újratermelődésébe, az árufetisizmus eluralgásába, a környezeti katasztrófák fenyegetésébe, a munkanélküliségbe és a munkavállalók kiszolgáltatottságába. Aki liberálisként szavaz a kapitalizmusra, türelmetlen felháborodással tekinthet e rendszer erkölcsileg igazolhatatlan velejáróira, és erős késztetést érezhet, hogy keresse korrigálásuk lehetséges módozatait. Ám az, hogy milyen korrekciót tartunk lehetségesnek, nem függetleníthető attól, hogy milyen gazdasági-társadalmi rendszerben gondolkodunk. Ha tiszta lelkiismerettel nem tudunk a kapitalizmusnál jobb gazdasági rendszert ajánlani, akkor csak olyan eszközöktől remélhetünk tartós eredményt, melyek nem zavarják meg a kapitalista piac stabil és kiszámítható működését, nem fojtják le a benne működő felhajtó erőket, és nem merítik ki az újraelosztható forrásokat. Ez nem pusztán a társadalmi cselekvési lehetőségek korlátozottságának rezignált belátása. Az a felismerés munkál mögötte, hogy a magántulajdonú piacgazdaság és az alkotmányos demokrácia védendő értékeket képvisel, melyeket a napjainkban divatossá váló rendszerkritika könnyelműen kockára tenne. Ez a 89-es liberalizmus veleje, és az így felfogott liberális álláspont véleményem szerint ma is tartható ben a liberálisok a modern, nyugatias Magyarországot képviselték a pártállami rendszerhez ezer szállal kötődő szocialista baloldal- 12
7 lal és a két világháború közti, tekintélyelvű rezsim szellemiségét idéző keresztény-nemzeti jobboldallal szemben. A politikai bal- és jobboldal anakronizmusai változatlanok; változás annyi történt, hogy a liberalizmus időközben a parlamenti politikából visszaszorult a politika intellektuális környezetébe. Ott azonban ma már nem egyedül áll a demokratikus jogállam és a kapitalizmus pártján. A 89 utáni nemzedékekben feltűnt egy konzervatív és egy libertárius áramlat, melyek az intézményi alapstruktúrát és a politikai szabadságjogokat illetően közös nyelvet beszélnek a liberálisokkal. A liberalizmus azonban nem vesztette el önálló mondanivalóját. Míg a libertáriusok elvetik az egyenlőség és szolidaritás társadalometikáját, az egyenlő erkölcsi státus elve a liberalizmust elkötelezi az esélyegyenlőség és az állampolgárok közti kockázatközösség mellett. S míg az újkonzervatívok gondolkodásában a szabadság igenlése tekintélytisztelettel és a nem hagyományos életformáktól való kulturális idegenkedéssel párosul, a liberalizmust a személyes autonómia és az egyenlő erkölcsi státus elvei a tolerancia és a jogkiterjesztés mellé állítják. E kötet darabjai az itt körvonalazott álláspont szellemében születtek. Valamit még a műfajukról és a szerkesztés szempontjairól. Vegyes műfajú írásokról van szó: akad köztük tanulmány, esszé és publicisztika is. Egy részük közvetlenül kötődik a keletkezésüket kísérő eseményekhez és vitákhoz, mások születésük körülményeitől függetlenül is olvashatók. Az utóbbiak közül néhányat alaposabban átdolgoztam. Kivált a Reform és forradalom közt című tanulmánnyal küszködtem sokat, míg végleges alakját elnyerte: első változata 1993-ban született, a második ben, a jelen kötetben olvasható variánst 2013-ban fejeztem be. Alaposan átdolgoztam Az összetorlódott idő c. nagyesszét is, A víg esztendő -t pedig jelentősen kibővítettem. A helyzethez kötött írásokon legfeljebb a kifejezés stiláris tisztasága vagy a megfogalmazás pontossága kedvéért változtattam imitt-amott. Elöljáróban a politikatudományi kutatást a politikai gondolkodással állítottam szembe, politikai gondolkodáson a gyakorlati politika által fölvetett elvi kérdések vizsgálatát értve. A politikai nyilvánosságban nemcsak elvi kérdéseket vitatnak, persze: értékelik az erőviszonyokat, stratégiai ajánlásokat tesznek, és így tovább, s az elvi állásfoglalás ritkán válik el teljesen a helyzetértékeléstől/stratégiai mérlegeléstől. A válogatás során 13
8 azonban azokat az írásokat részesítettem előnyben, melyekben a hangsúly az elvi megfontolásokon van. Végezetül egy szót a sorozat egészéről. A válogatás a nyolcvanas évek elejéig nyúlik vissza. Mai politikai világképem körvonalait ekkor a demokratikus ellenzék résztvevőjeként találtam meg. A megelőző időszak arról szólt, hogyan kerestem az utamat egy másik világkép a marxizmus szabadságelvű értelmezése tájékán, s hogyan ismertem föl végül, hogy a marxista hagyomány menthetetlen. A keresés is része a végeredménynek. Fontosnak tartanám ezért, hogy legalább a Bence Györggyel és Márkus Györggyel között írt, Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? című monográfia, valamint a Bence Györggyel A szovjet típusú társadalom marxista szemmel címen 1977-ben franciául és angolul, majd 1983-ban a párizsi Magyar Füzetek kiadásában közreadott tanulmánykötetünk is újra megjelenjen. Ezek helye azonban nem itt van: egyenrangú szerzőtársak közös munkáit nem helyes az egyikük neve alatt megjelenő sorozathoz kötni. A jelen kötet a rendszerváltás utáni politikai írásokból válogat. A 2. kötet Vannak-e emberi jogaink? című, 1987-ben szamizdatban megjelent kis értekezésemmel indít; innen tekint vissza a demokratikus ellenzék fórumain megjelent publicisztikámra és előre az új magyar liberalizmusról szóló, 1989 utáni írásaimra. A következő kötetek egy-egy 1990 után született, elméleti igényű könyv Az állam semlegessége (1997), Alkotmányos demokrácia (2000), illetve A politika mint erkölcsi probléma (2004) köré rendeződnek. Budapesten, április 30-án.
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenTársadalmi szolidaritás
Társadalmi szolidaritás Tanároknak szóló útmutatókkal Hátrányos élethelyzetek Kölcsönös segítség Önkéntesség Etika, 11. évfolyam Egyetértesz az alábbi kijelentésekkel? Minden ember egyedi, másoktól különböző.
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenPlatón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni
Európainak maradni Európa a jogállamiság és a demokrácia bölcsője. Ezek sírjává is válhat néhány erénytelen politikusbűnöző örömére. Rajtunk múlik. Hitler ámokfutása után az Európai Unió hat alapértékre
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenEHETSÉGES LEHETSÉGES. Kis Jánosnak tanítványaitól. www.kalligram.com. Kis Jánosnak tanítványaitól 2990 FT 10 EUR SZERKESZTETTE
9 7 8 8 0 8 1 0 1 7 3 4 6 > ISBN 978-80-8101-734-6 2990 FT 10 EUR www.kalligram.com LEHETSÉGES Kis Jánosnak tanítványaitól SZERKESZTETTE KOVÁCS KRISZTA ÉS TÓTH GÁBOR ATTILA BOGNÁR GERGELY, PETRA GÜMPLOVÁ,
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenTippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány
Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenKAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
Részletesebben1. Szociálpolitika fogalma, célja
A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenAJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen
AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen PGT MP KE PM A politikai gondolkodástörténet paradigmái Magyarországon Magyar politika a rendszerváltás után Kisebbségpolitika, etnikumok Parlamentarizmus
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
Részletesebben90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle
Hunyadi László Kilencven éves a Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle az egyik legrégibb szakmai folyóirat, 1923 januárja óta gyakorlatilag folyamatosan megjelenik. Sokan, sokat írtak a történetéről.
RészletesebbenAz Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek
Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek vitájáról 1. Kell-e vitatkozni? Meggyőződésünk szerint feltétlenül szükség van a miniszterelnök-jelöltek vitájára. Ezért, mintegy
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi
RészletesebbenKongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt
Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az
RészletesebbenA/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia
A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenFogalmak Navigare necesse est
Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
Részletesebben..::Kiberkultúra::..
..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenA reform. Úton az Európai Egyesült Államok felé. Írta: Gräff Ferenc
A reform Úton az Európai Egyesült Államok felé Írta: Gräff Ferenc Bevezetés Könyvem az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Fehér Könyv (White Papers) című tanulmányára, valamint a 2017 szeptemberi
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenÉrvelési és meggyőzési készségek 4. óra
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
Részletesebben1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...
1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
RészletesebbenA civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba
A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenFelsőoktatási reform és Kornai elméletei
Felsőoktatási reform és Kornai elméletei Rékasi Eszter Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégium 2013.01.18. I. Kérdésfelvetés Milyen következmk vetkezményei lehetnek a 2011-ben indult magyarországi
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenTársadalom Politika & A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI DISKURZUS FOLYÓIRATA & & 1. évfolyam, 3. szám október &
Társadalom Politika & A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI DISKURZUS FOLYÓIRATA & & 1. évfolyam, 3. szám - 2005. október & 01b_eleje_002.indd Sec1:1 2005. 12. 08. 1:35:16 jelen kötet megjelenését támogatta: ANTALL JÓZSEF
RészletesebbenKövetkezik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.
Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenGYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében
GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010
ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010 káosz zűrzavar terrorizmus ANARCHIZMUS BALOLDAL JOBBOLDAL? LIBERALIZMUS SZOCIALIZMUS? EGYÉN KÖZÖSSÉG? MAGÁNTULAJDON KÖZÖSSÉGI TULAJDON? ATEIZMUS VALLÁSOSSÁG? ERŐSZAKOS ERŐSZAKELLENES?
RészletesebbenSZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás A karakterisztikai elmélet Bizonytalan körülmények közötti választás A karakterisztikai elmélet Hagyományos modell a fogyasztó különböző
RészletesebbenMiskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV
Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV ELSŐ ÉVFOLYAM 1. évf. 1. félév 28 Alapozó tárgyak BTUMNPOL101
RészletesebbenPolitikatudomány mesterképzés levelező tagozat képzési terv POLL17-MA
Politikatudomány mesterképzés levelező tagozat képzési terv POLL17-MA Társadalomtudományi alapismeretek (15-20 kredit) Összehasonlító közgazdaságtan előfeltétel/ef vagy 8 3 KO őszi Európai civilizáció-
Részletesebbenantars Analogikus Társaság 2008
antars Analogikus Társaság 2008 http://www.antars.org/ Szabadpiac és Protekcionizmus Konferencia 2008. március 13. TEMATIKA Budapest, 2008. február 20. Szerkesztette: Lázár Miklós Kornél lazar.miklos@antars.org
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenJelentés Mercedes Bresso, Rainer Wieland Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállása és finanszírozása
11.4.2018 A8-0373/ 001-016 MÓDOSÍTÁSOK 001-016 előterjesztette: Alkotmányügyi Bizottság Jelentés Mercedes Bresso, Rainer Wieland A8-0373/2017 Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok
RészletesebbenNAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.
NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:
RészletesebbenEgyütt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -
Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,
Részletesebben15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA
15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenII. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét
1. Az Az II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI TANÍTÁSA A 7. ÉVFOLYAMON Készítette: Kazsab Éva Dávidné Fekete Ildikó Kelemen Tamás A Lestár
Részletesebben6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése
6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv
Részletesebben! v.it klivatala. ~5w. 5 a,s: H 1AAI4./ Érkezett : 2O11& DEC 0 g. részletes vitájáról. Tisztelt Elnök Úr!
Y ~5w! v.it klivatala 5 a,s: H 1AAI4./ /t 0 Érkezett : 2O11& DEC 0 g. Az Országgy űlés Nemzeti összetartozás bizottsága Kijelölt bizottsáj' A Nemzeti összetartozás bizottsága jelentése A magyar zászló
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
Részletesebbenkeretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények
12.1 Alapvet állampolgári ismeretek Követelmények Az emberi jogok ismerete és a jogegyenl ség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. A szociális piacgazdaság jellemz i. A Kerettanterv
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
Részletesebben