Az összetorlódott idő A rendszerváltást lezáró alkotmány Töprengés az időről Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem? Roma jogok magyar érdekek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az összetorlódott idő A rendszerváltást lezáró alkotmány Töprengés az időről Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem? Roma jogok magyar érdekek"

Átírás

1 Tartalom Előszó... 9 Az összetorlódott idő Reform és forradalom közt ( ) A víg esztendő ( ) Az összetorlódott idő ( ) Gondolatok a demokráciáról (2013) Az 1989-es Alkotmánytól a 2011-es Alaptörvényig (2012) Alkotmányozás mi végre? (2011) A rendszerváltást lezáró alkotmány A köztársaság legitimitása (1992) Rendszerváltástól kormányváltásig (1993) A rendszerváltást lezáró alkotmány (1994) Az alkotmány véglegesítése (2003) Töprengés az időről Töprengés az időről sortűzperek előtt (1994) Mit kezdjünk a volt ügynökökkel? (1993) Iratnyilvánosság és alkotmányosság (2005) A szembesítés gyötrelmei (2006) Illusztráció az ügynökügyhöz (2006) Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem? A kisebbségi kérdés az új világrendben (1999/2000) Státustörvény (2002) Nemzetegyesítés vagy kisebbségvédelem? (2004) Roma jogok magyar érdekek Roma jogok magyar érdekek (1997) A sodródás ellen (2008) A cigánykérdés kriminalizálása (2009)

2 Az államfővel vitázva (2009) A szabadság védelmében A szólásszabadság próbája (2002) Egy sajtóper tanulságai (2001) Gyülekezési szabadság: jog és politika (2003) Szégyen, büszkeség, demokrácia (2008) A szabadság védelmében (2008) A gárda és az állam (2007) Pengeélen Medgyessynek mennie kell (2002) A döntés és kockázatai (2002) Az erkölcsi minimum (2002) Ami elkerülhetetlen (2006) Pengeélen (2006) Pengeélen 2 (2006) A kötetben szereplő írások eredeti megjelenési helye

3 Előszó Ez a kötet politikai írások gyűjteménye. Nem a politikáról szóló, hanem politikai írásoké. Nem kívülről tekint a politikára, hanem a résztvevő szemével. Minden darabja a rendszerváltás utáni magyar politika küzdelmeihez és vitáihoz kapcsolódik; állást foglal, támogat, ellenez, javasol, tájékozódási pontokat kínál. Széles körben osztott hiedelem szerint a politikai gondolkodást vastag fal választja el a politikatudományi elméletalkotástól. A tudományos elmélet értékmentes, a politikai gondolkodás értékel. Az elmélet objektív megállapításokat tesz; a politikai gondolkodás elfogult. Ez a vélekedés téves. Egyfelől, az elmélet látszólag tisztán leíró fogalmai is értékeléssel terhesek. Mi a demokrácia? A népi demokráciáktól az irányított demokráciákig számtalan rezsim tartott és tart igényt arra, hogy a demokráciák osztályába sorolják. Ha nem tudjuk megmondani, mi tesz méltóvá egy politikai rezsimet a demokratikus jelzőre, akkor azt sem tudjuk megmondani, milyen alapon zárjuk ki a demokráciák sokaságából a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Másfelől a politikai gondolkodás is érvelésre kötelezett. E kötet néhány írása azt állítja, hogy az 1989-es alkotmány érdemes volt a támogatásra, a 2011-ben elfogadott Alaptörvény pedig támogathatatlan. Aki ilyen súlyos kijelentéseket tesz, attól mindig meg lehet kérdezni: milyen alapon mondod ezt? A kérdést nem mindig teszik föl; ha mégis, a megkérdezett nem mindig válaszol. De kívánatos, hogy föltegyék, és kívánatos, hogy legjobb tudása szerint, érdemben válaszoljon. S a politikai kérdések és válaszok ugyanazon normatív és empirikus föltevésekhez vezetnek, melyeket a politikai elmélet vizsgál. Ugyanaz a vita zajlik mindkét tartományban, még ha kontextusa más és más is. A kontextus különbségei természetesen számítanak erre még viszszatérek, de ez nem változtat azon, hogy az érvelés szerkezete és a legfontosabb premisszák közösek. Ha a politikai elmélettel szemben megfogalmazható az objektivitás követelménye, akkor a politikai diskurzussal szemben is megfogalmazható. A két megközelítés nem két külön világ: különbségeik fokozatiak. A politikai érvelés általában kevésbé szigorú, 9

4 mint a politikaelméleti, ám ez nem jelenti, hogy ne kellene helytállnia magáért. E kötet írásainak egy része közelebb áll a politika mindennapjaihoz, más részük nagyobb távolságot tart tőlük, de valamennyi azzal az igénynyel fogalmazódott meg, hogy helytálljon a benne foglaltakért. Nagyjából húsz évet fognak át, változó helyzetekre, változatos kérdésekre reagálnak. De azért végigfut rajtuk egy vezérfonal, melyet a könyv címét viselő első rész külön is nyomon követ. Közös kiindulópontjuk, hogy 1989-ben a magyar történelem visszatért a reformkorral kezdődő, nagyszerű, progresszív hagyományához, és óriási lépést tett előre. Először született általános és titkos választójogon és a pártok közti, nyílt kimenetelű versenyen alapuló képviseleti demokrácia, először teremtődtek meg az egyéni és kisebbségi jogok alkotmányos garanciáival korlátozott, többségi kormányzás intézményi feltételei. Először van olyan gazdasági rendszerünk, melyben a magántulajdon és a piac nem a feudális nagybirtok mellett vagy a központosított tervgazdaság pórusaiban keresi a helyét, hanem a nemzetgazdaság domináns tartományát adják. Az átmenet rendkívüli megrázkódtatásokkal és társadalmi áldozatokkal járt, de a kilencvenes évek közepén a gazdaság stabilizálódott, megteremtődtek a tartós fellendülés alapjai. Hogyan volt ez a hirtelen emelkedés lehetséges? S ha lehetséges volt, hogyan követhette hanyatlás az új rend második évtizedében, majd hirtelen zuhanás a évi választások után? Ezek az első rész fő kérdései; ezeket járják körül a további részekben összegyűjtött írások is. Témáik változatosak ugyan, mégis szorosan összefüggenek. Először is, összeköti őket az a törekvés, hogy keressék a közös alapot a magyar bal- és jobboldal közti értelmes politikai vitához. Másodszor, csupa olyan kérdést tárgyalnak, mely így vagy úgy hozzájárult a bal- és a jobboldal közti mély megosztottsághoz, s melyben a széles értelemben vett baloldal ugyanakkor bizonytalankodott. Harmadszor, közös szemlélettel közelítenek tárgyukhoz. Szerzőjük liberálisnak vallja magát. Mivel az új magyar liberalizmusról szóló írásaimat ebbe a kötetbe nem vettem föl (a Kalligram Kiadó által nagyvonalúan felajánlott ötkötetes sorozat utolsó, Vannak-e emberi jogaink? címet viselő kötetébe szánom őket), fontosnak tartom röviden összefoglalni itt a liberális gondolathoz való viszonyomat. Felfogásom szerint a liberalizmus két, egymással szorosan összefüggő erkölcsi elvet alkalmaz a politikára és általában a társadalmi életre. Az 10

5 egyik így szól: minden embernek jogában áll, hogy a saját felfogása szerint, önállóan vezesse életét. Ezt a személyes autonómia elvének nevezném. A másik azt mondja ki, hogy minden ember élete számít, és minden ember élete egyformán számít. Nevezzük ezt az egyenlő erkölcsi státus elvének. A két elv nem független egymástól: ugyanannak az átfogóbb gondolatnak két vetületét fejtik ki. Életünk fölött nem rendelkezünk teljes autonómiával: választásainkat készen talált adottságok korlátai közt hozzuk meg. Ez önmagában nem sérti, nem sértheti a személyes autonómia elvét. Ám a választásainkat korlátozó adottságok különböző társadalmi helyzeteket tükrözhetnek. Lehetőségeink akkor sem korlátlanok, ha a társadalom úgy bánik velünk, mint akinek az élete ugyanúgy számít, mint bárki másé. De ha valakivel nem így bánik ha diszkriminációval sújtja, vagy ha magára hagyja behozhatatlan induló hátrányaival, akkor nemcsak az egyenlő erkölcsi státus elve szenved sérelmet, hanem a személyes autonómia elve is: az igazságtalanul korlátozott élet nem autonóm élet. És megfordítva, ha a társadalom az autonómia csorbítása révén kíván egyenlő esélyeket biztosítani tagjai számára, akkor nemcsak a személyes autonómiát sérti meg, hanem tagjainak egyenlő erkölcsi státusát is. A liberális gondolkodás e kettős elv fényében értelmezi és értékeli a társadalmi folyamatokat és következményeiket. Az alkalmazás során az absztrakt elv is alakul: konkrét tartalmakat nyer, speciálisabb elvekkel gazdagodik: az emberi jogok eszméjével, a senkinek nem ártó vagy csak önmagunknak rossz életmódok üldözésének elutasításával, a toleranciával, az igazságosság kívánalmaival, és folytathatnám a felsorolást. A liberalizmus azonban nem csupán erkölcsi elvek együttese; egyszersmind arra vonatkozó elgondolás is, hogy modern, nagy népességet átfogó társadalomban milyen intézményi rend ad leginkább esélyt az erkölcsi alapelvek megvalósítására. El van kötelezve az alkotmányos demokrácia és a magántulajdon elsőbbségén alapuló piacgazdaság mellett. Egyiket sem tartja maradéktalanul ideálisnak nem hisz abban, hogy az emberi élet egyetemes kényszerfeltételei közt lehetségesek volnának maradéktalanul ideális intézményrendszerek, de mindkettőt jobbnak tartja mai tudásunk alapján elgondolható alternatíváiknál. Az új magyar liberalizmus alkotmányos demokráciát és magántulajdonú piacgazdaságot ajánlott Magyarországnak a rendszerváltás hajnalán. Ma mind a demokráciával, mind a kapitalizmussal szemben óriási 11

6 tömegű elégedetlenség gyűlt fel Magyarországon, és sokan látják úgy, hogy a 89-es liberalizmus különösen a kapitalizmus vonatkozásában kellő kritika nélkül fogalmazta meg ajánlatát. Nem volt felkészülve rá, úgymond, hogy a kapitalizmus nagy tömegek számára nem a vállalkozás szabadságát és a magántulajdon sérthetetlenségét hozza, hanem munkanélküliséget, a létbiztonság elvesztését, elszegényedést. A kapitalizmus választása magában foglalja, hogy a létért folyó piaci harc vesztesei leírhatók, ez pedig kompromittálja a liberalizmust. Szerintem azonban, ha a kapitalizmust liberálisként választjuk, állásfoglalásunk nem tartalmazza ezt a kompromittáló következményt. A személyes autonómia és az egyenlő erkölcsi státus elvei tiltják, hogy a társadalom, a politikai közösség, az állam bárkit is leírjon. A kapitalizmus választásából nem következik, hogy bele kell nyugodni kiáltó igazságtalanságokba, a csúcsokon a látható és láthatatlan falakkal elkerített gazdagság, legalul a magára hagyott nyomorúság egyidejű újratermelődésébe, az árufetisizmus eluralgásába, a környezeti katasztrófák fenyegetésébe, a munkanélküliségbe és a munkavállalók kiszolgáltatottságába. Aki liberálisként szavaz a kapitalizmusra, türelmetlen felháborodással tekinthet e rendszer erkölcsileg igazolhatatlan velejáróira, és erős késztetést érezhet, hogy keresse korrigálásuk lehetséges módozatait. Ám az, hogy milyen korrekciót tartunk lehetségesnek, nem függetleníthető attól, hogy milyen gazdasági-társadalmi rendszerben gondolkodunk. Ha tiszta lelkiismerettel nem tudunk a kapitalizmusnál jobb gazdasági rendszert ajánlani, akkor csak olyan eszközöktől remélhetünk tartós eredményt, melyek nem zavarják meg a kapitalista piac stabil és kiszámítható működését, nem fojtják le a benne működő felhajtó erőket, és nem merítik ki az újraelosztható forrásokat. Ez nem pusztán a társadalmi cselekvési lehetőségek korlátozottságának rezignált belátása. Az a felismerés munkál mögötte, hogy a magántulajdonú piacgazdaság és az alkotmányos demokrácia védendő értékeket képvisel, melyeket a napjainkban divatossá váló rendszerkritika könnyelműen kockára tenne. Ez a 89-es liberalizmus veleje, és az így felfogott liberális álláspont véleményem szerint ma is tartható ben a liberálisok a modern, nyugatias Magyarországot képviselték a pártállami rendszerhez ezer szállal kötődő szocialista baloldal- 12

7 lal és a két világháború közti, tekintélyelvű rezsim szellemiségét idéző keresztény-nemzeti jobboldallal szemben. A politikai bal- és jobboldal anakronizmusai változatlanok; változás annyi történt, hogy a liberalizmus időközben a parlamenti politikából visszaszorult a politika intellektuális környezetébe. Ott azonban ma már nem egyedül áll a demokratikus jogállam és a kapitalizmus pártján. A 89 utáni nemzedékekben feltűnt egy konzervatív és egy libertárius áramlat, melyek az intézményi alapstruktúrát és a politikai szabadságjogokat illetően közös nyelvet beszélnek a liberálisokkal. A liberalizmus azonban nem vesztette el önálló mondanivalóját. Míg a libertáriusok elvetik az egyenlőség és szolidaritás társadalometikáját, az egyenlő erkölcsi státus elve a liberalizmust elkötelezi az esélyegyenlőség és az állampolgárok közti kockázatközösség mellett. S míg az újkonzervatívok gondolkodásában a szabadság igenlése tekintélytisztelettel és a nem hagyományos életformáktól való kulturális idegenkedéssel párosul, a liberalizmust a személyes autonómia és az egyenlő erkölcsi státus elvei a tolerancia és a jogkiterjesztés mellé állítják. E kötet darabjai az itt körvonalazott álláspont szellemében születtek. Valamit még a műfajukról és a szerkesztés szempontjairól. Vegyes műfajú írásokról van szó: akad köztük tanulmány, esszé és publicisztika is. Egy részük közvetlenül kötődik a keletkezésüket kísérő eseményekhez és vitákhoz, mások születésük körülményeitől függetlenül is olvashatók. Az utóbbiak közül néhányat alaposabban átdolgoztam. Kivált a Reform és forradalom közt című tanulmánnyal küszködtem sokat, míg végleges alakját elnyerte: első változata 1993-ban született, a második ben, a jelen kötetben olvasható variánst 2013-ban fejeztem be. Alaposan átdolgoztam Az összetorlódott idő c. nagyesszét is, A víg esztendő -t pedig jelentősen kibővítettem. A helyzethez kötött írásokon legfeljebb a kifejezés stiláris tisztasága vagy a megfogalmazás pontossága kedvéért változtattam imitt-amott. Elöljáróban a politikatudományi kutatást a politikai gondolkodással állítottam szembe, politikai gondolkodáson a gyakorlati politika által fölvetett elvi kérdések vizsgálatát értve. A politikai nyilvánosságban nemcsak elvi kérdéseket vitatnak, persze: értékelik az erőviszonyokat, stratégiai ajánlásokat tesznek, és így tovább, s az elvi állásfoglalás ritkán válik el teljesen a helyzetértékeléstől/stratégiai mérlegeléstől. A válogatás során 13

8 azonban azokat az írásokat részesítettem előnyben, melyekben a hangsúly az elvi megfontolásokon van. Végezetül egy szót a sorozat egészéről. A válogatás a nyolcvanas évek elejéig nyúlik vissza. Mai politikai világképem körvonalait ekkor a demokratikus ellenzék résztvevőjeként találtam meg. A megelőző időszak arról szólt, hogyan kerestem az utamat egy másik világkép a marxizmus szabadságelvű értelmezése tájékán, s hogyan ismertem föl végül, hogy a marxista hagyomány menthetetlen. A keresés is része a végeredménynek. Fontosnak tartanám ezért, hogy legalább a Bence Györggyel és Márkus Györggyel között írt, Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? című monográfia, valamint a Bence Györggyel A szovjet típusú társadalom marxista szemmel címen 1977-ben franciául és angolul, majd 1983-ban a párizsi Magyar Füzetek kiadásában közreadott tanulmánykötetünk is újra megjelenjen. Ezek helye azonban nem itt van: egyenrangú szerzőtársak közös munkáit nem helyes az egyikük neve alatt megjelenő sorozathoz kötni. A jelen kötet a rendszerváltás utáni politikai írásokból válogat. A 2. kötet Vannak-e emberi jogaink? című, 1987-ben szamizdatban megjelent kis értekezésemmel indít; innen tekint vissza a demokratikus ellenzék fórumain megjelent publicisztikámra és előre az új magyar liberalizmusról szóló, 1989 utáni írásaimra. A következő kötetek egy-egy 1990 után született, elméleti igényű könyv Az állam semlegessége (1997), Alkotmányos demokrácia (2000), illetve A politika mint erkölcsi probléma (2004) köré rendeződnek. Budapesten, április 30-án.

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Társadalmi szolidaritás

Társadalmi szolidaritás Társadalmi szolidaritás Tanároknak szóló útmutatókkal Hátrányos élethelyzetek Kölcsönös segítség Önkéntesség Etika, 11. évfolyam Egyetértesz az alábbi kijelentésekkel? Minden ember egyedi, másoktól különböző.

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

EHETSÉGES LEHETSÉGES. Kis Jánosnak tanítványaitól. www.kalligram.com. Kis Jánosnak tanítványaitól 2990 FT 10 EUR SZERKESZTETTE

EHETSÉGES LEHETSÉGES. Kis Jánosnak tanítványaitól. www.kalligram.com. Kis Jánosnak tanítványaitól 2990 FT 10 EUR SZERKESZTETTE 9 7 8 8 0 8 1 0 1 7 3 4 6 > ISBN 978-80-8101-734-6 2990 FT 10 EUR www.kalligram.com LEHETSÉGES Kis Jánosnak tanítványaitól SZERKESZTETTE KOVÁCS KRISZTA ÉS TÓTH GÁBOR ATTILA BOGNÁR GERGELY, PETRA GÜMPLOVÁ,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle

90 Éves az MST. Kilencven éves a Statisztikai Szemle Hunyadi László Kilencven éves a Statisztikai Szemle A Statisztikai Szemle az egyik legrégibb szakmai folyóirat, 1923 januárja óta gyakorlatilag folyamatosan megjelenik. Sokan, sokat írtak a történetéről.

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek

Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek vitájáról 1. Kell-e vitatkozni? Meggyőződésünk szerint feltétlenül szükség van a miniszterelnök-jelöltek vitájára. Ezért, mintegy

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Fogalmak Navigare necesse est

Fogalmak Navigare necesse est Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Társadalom Politika & A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI DISKURZUS FOLYÓIRATA & & 1. évfolyam, 3. szám október &

Társadalom Politika & A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI DISKURZUS FOLYÓIRATA & & 1. évfolyam, 3. szám október & Társadalom Politika & A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI DISKURZUS FOLYÓIRATA & & 1. évfolyam, 3. szám - 2005. október & 01b_eleje_002.indd Sec1:1 2005. 12. 08. 1:35:16 jelen kötet megjelenését támogatta: ANTALL JÓZSEF

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények

keretében szerepl modulokban (Gimnázium 9 12. évfolyam) megfogalmazott követelmények 12.1 Alapvet állampolgári ismeretek Követelmények Az emberi jogok ismerete és a jogegyenl ség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek. A szociális piacgazdaság jellemz i. A Kerettanterv

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

antars Analogikus Társaság 2008

antars Analogikus Társaság 2008 antars Analogikus Társaság 2008 http://www.antars.org/ Szabadpiac és Protekcionizmus Konferencia 2008. március 13. TEMATIKA Budapest, 2008. február 20. Szerkesztette: Lázár Miklós Kornél lazar.miklos@antars.org

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p. NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:

Részletesebben

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése 6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

1. A társadalompolitika és szociálpolitika fogalmának értelmezése

1. A társadalompolitika és szociálpolitika fogalmának értelmezése A tantárgy neve: Szociálpolitika (Andragógia és Ifjúságsegítő Felsőfokú Szakképzés) A tantárgy kódja: Félévi óraszám: Kreditértéke: Helye a tantervben: V. félév Előadó: Dr. Szarvák Tibor PhD egyetemi docens

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 1.oldal 06 A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 2009. NOVEMBER 2-5. Brüsszeli terepszemle - Közbeszerzési politika és elvek az Európai Unióban: sikeres részvétel az uniós közbeszerzési piacon 2.oldal

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

MAGYARORSZAG TÖRTENETE

MAGYARORSZAG TÖRTENETE Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI

A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI 1. oldal A KÖZBESZERZÉS EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁSAI Brüsszeli terepszemle - Közbeszerzési politika és elvek az Európai Unióban: sikeres részvétel az uniós közbeszerzési piacon 2. oldal A Konsilo Kft. és

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét 1. Az Az II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI TANÍTÁSA A 7. ÉVFOLYAMON Készítette: Kazsab Éva Dávidné Fekete Ildikó Kelemen Tamás A Lestár

Részletesebben

A magyar politikai rendszer Az államfő

A magyar politikai rendszer Az államfő Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,

Részletesebben

! v.it klivatala. ~5w. 5 a,s: H 1AAI4./ Érkezett : 2O11& DEC 0 g. részletes vitájáról. Tisztelt Elnök Úr!

! v.it klivatala. ~5w. 5 a,s: H 1AAI4./ Érkezett : 2O11& DEC 0 g. részletes vitájáról. Tisztelt Elnök Úr! Y ~5w! v.it klivatala 5 a,s: H 1AAI4./ /t 0 Érkezett : 2O11& DEC 0 g. Az Országgy űlés Nemzeti összetartozás bizottsága Kijelölt bizottsáj' A Nemzeti összetartozás bizottsága jelentése A magyar zászló

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007 Alpiq Csepeli Vállalatcsoport I ntegrált irányelvek Beszerzési Politika Irányelvek száma IPO / PRO / 001 Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1 Kapcsolódó irányelvek Alpiq Etikai Elvek; IPO/HR/001; Kapcsolódó

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Óraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV

Óraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben