Biztonságos város. Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biztonságos város. Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről"

Átírás

1 Biztonságos város Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről 1

2 A kiadvány a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya megbízásából és támogatásával készült. A kiadvánnyal kapcsolatos feladatok koordinálását a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) Területi Tervezési és Értékelési Igazgatósága végezte. BM témafelelős: Jármi Gyöngyi VÁTI témafelelős: Tomay Kyra, PhD Szerzők: Dr. Barabás Tünde, PhD (2. fejezet) Dallos Endre (4. fejezet) Kelenné Török Lívia (1.1. fejezet) Nagy András (7. fejezet) Ongjerth Richárd (3. és 6. fejezet) Péti Márton, PhD (7. fejezet) Sütő Attila (1.2., 1.5. fejezet) Tomay Kyra, PhD (1.3., 1.4. fejezet) Windt Szandra, PhD (5. fejezet) Közreműködött: Dr. Biró Benjamin, Gere László, Mohácsi Sándor, Sövényházy Edit, Szabó Henrik Nyelvi lektor: Dr. Molnár Katalin november 10. 2

3 Tartalom TARTALOM... 3 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 5 PÉLDATÁR... 6 ELŐSZÓ VÁROSBIZTONSÁG, VÁROSI BŰNÖZÉS VÁROSBIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK Hagyományos kihívások Újszerű kihívások FOGALMAK, DEFINÍCIÓK A VÁROSOK BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KERETDOKUMENTUMOK Nemzetközi dokumentumok Hazai dokumentumok Jogszabályi környezet A VÁROSOK BIZTONSÁGÁNAK MEGTEREMTÉSE ÉRINTETTEK ÉS SZEREPLŐK A városi önkormányzatok lehetőségei a biztonság fokozásában ALAPELVEK A VÁROSBIZTONSÁGI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ A TELEPÜLÉSIRÁNYÍTÁSBAN ÉS TERVEZÉSBEN NAGYVÁROSI BIZONYTALANSÁGOK TÉNYEK ÉS SZÁMOK BŰNÖZÉSTŐL VALÓ FÉLELEM BIZTONSÁGÉRZET A LAKOSSÁG KÖRÉBEN A SÉRTETTI STATISZTIKA ÉS A VALÓSÁG ÖSSZEGZÉS VÁROSBIZTONSÁGI SZEMPONTOK A TELEPÜLÉSTERVEZÉS ESZKÖZTÁRBAN A BIZTONSÁGOS VÁROS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVEKBEN A BIZTONSÁGOS VÁROS TERVEZÉSE A VÁROSI BIZTONSÁG JAVÍTÁSÁNAK JELLEGZETES TERÜLETI TÍPUSAI A szociális városrehabilitáció bűnmegelőzési szempontjai BIZTONSÁGOSABB HELYEK, BIZTONSÁGOSABB KÖRNYEZET A KÖRNYEZET BIZTONSÁGRA TÖREKVŐ ÁTALAKÍTÁSA: AZ ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS AZ ESZKÖZTÁR ALKALMAZÁSA BEÉPÍTÉSI TÍPUSOK SZERINT Közterületek Lakóterületek Megoldási példák A KÖZÖSSÉGI BŰNMEGELŐZÉS ESZKÖZEI KÖZÖSSÉGI BŰNMEGELŐZÉS A LAKOSOK BEVONÁSA A KÖZÖSSÉGI BŰNMEGELŐZÉS ESZKÖZEI ÖSSZEGZÉS A KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A VÁROSI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSÉBEN A BIZTONSÁGOS VÁROS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK ALAPJAI A VÁROSI BIZTONSÁG KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK LEGFONTOSABB ESZKÖZEI

4 Hagyományos, nyomtatott sajtó Elektronikus sajtó Digitális kommunikáció Nem hagyományos technikák Eseménymarketing A VÁROSBIZTONSÁG MONITOROZÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A VÁROS BIZTONSÁGI ADATAI SZUBJEKTÍV BIZTONSÁGÉRZET KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK ADATAI VÁROSBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK MONITORINGJA VÁROSBIZTONSÁGI FOGALOMTÁR IRODALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK TOVÁBBI HASZNOS HÁLÓZATOK, INTERNETES FÓRUMOK, SZERVEZETEK, PROGRAMOK STB EGYÉB HASZNOS SZERVEZETEK: SZERZŐINK: FÜGGELÉK LAKOSSÁGI FÓRUM KÉRDŐÍV TERVEZET A SZUBJEKTÍV BIZTONSÁGÉRZET FELMÉRÉSÉRE A LAKOSSÁG KÖRÉBEN A VÁROSBIZTONSÁG MONITOROZÁSÁHOZ FIGYELEMBE VENNI JAVASOLT BŰNCSELEKMÉNYEK LISTÁJA SORVEZETŐ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK VÉGJEGYZETEK

5 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Alvó hajléktalan ábra: Dunai áradás, 2009, Budapest ábra: Közlekedésbiztonság gyerekszemmel ábra: Szurkolói rendbontás az Újpest FTC bajnoki mérkőzésen, ábra: Luník IX lakótelep, Kassa ábra: Bűncselekmények száma az elkövetés helye szerint, ábra: Regisztrált bűncselekmények százezer lakosra jutó száma, ábra: Regisztrált bűnelkövetők százezer lakosra jutó száma szerint, ábra: Regisztrált személy elleni erőszakos bűncselekmények százezer lakosra jutó száma szerint, ábra: Bűnelkövetők az elkövető lakóhelye szerint ábra: A városok részesedése az ismertté vált bűncselekményekből, bűncselekménytípusok szerint, 2009 (%) ábra: Az ismertté vált bűncselekmények száma a fővárosban és a megyei jogú városokban, ábra: Utcakialakítások ábra: Magassági szabály ábra: Berlin Marzahn Nordwest lakótelep rehabilitáció ábra: Berlin Marzahn Nordwest lakótelep rehabilitáció ábra: Tipikus családi házas övezet modellje ábra: Tipikus családi házas övezet átalakítási terve (1. fázis) ábra: Tipikus családi házas övezet átalakítási terve (2. fázis) ábra: Tipikus családi házas övezet átalakítási terve (3. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet modellje ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (1. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (2. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (3. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (4. fázis) táblázat: A vagyon elleni, személy elleni és erőszakos bűncselekmények számának alakulása az összbűnözésen belül ( ) táblázat: Budapesten elkövetett bűncselekmények aránya

6 Példatár 1. Példa: Szociális városrehabilitáció és városbiztonság a Magdolna negyedben Példa: Többrétű bűnmegelőzés Szegeden Példa: Közösségi terek örökbefogadása Pécsett Példa: Daybreak projekt (Csehország) Példa: ELEVEN programok fiatalok számára, Kecskeméten: Példa: Warren projekt (Egyesült Királyság) Példa: Graffiti mentes iskola program Pécsett Példa: Gyermek és fiatalkorúak bűnmegelőzési programjai a Magdolna negyedben Példa: Stockporti Offerton projekt (Egyesült Királyság) Példa: Szomszédok Egymásért a Lencsési Lakótelepen Példa: Mentőöv a Nap utcai szomszédságban Példa: Helyi rendőrség Marosvásárhelyen Példa: Települési mediáció Csobánkán

7 Előszó A városok biztonsága napjainkban egyre gyakrabban felmerülő téma. Ilyenkor általában a rendészeti, rendvédelmi szervek feladatai kerülnek előtérbe, pedig számos várostervezési, építészeti eszközzel és közösségi programmal is növelhetjük a lakók biztonságérzetét, megelőzhetjük, csökkenthetjük a bűnelkövetéseket. Egyes kutatások alapján a városok kialakulása egyebek mellett az emberek növekvő biztonságigényére vezethető vissza. A városok lakóinak sűrűn egymás mellett élve a városfalak és katonák védelme nyújtott biztonságot. Később a városok növekedése magával hozta az együttélésből adódó konfliktusokat, amelyek kezelésére szükségessé vált a társadalom működésének szokásjog szerinti, vagy kimondott, írott szabályozása. A városok biztonságának, illetve a városi bűnmegelőzésnek a fontosságát a hazai és nemzetközi szakpolitikai ajánlások és szabályozások is hangsúlyozzák: egyrészt a városfejlesztést és tervezést meghatározó keretdokumentumok (Lipcsei Charta, Városfejlesztési Kézikönyv), másrészt a bűnmegelőzés hazai és nemzetközi irányelvei, stratégiái. Ezek mellett a témában már számos nemzetközi és hazai vizsgálatot, kutatást folytattak, illetve tanulmányok sora született. A Belügyminisztérium célja, hogy ezeket áttekintve, egy kézikönyvben adjon átfogó képet a városbiztonság hazai viszonyok között is alkalmazható és reálisan megvalósítható eszköztáráról, tematikusan bemutatva a városbiztonságot érintő kérdések építészeti várostervezési vonatkozásait és társadalmi összefüggéseit. A kézikönyv megemlíti a városbiztonságot fenyegető globális kihívásokat, mint a terrorizmust, vagy a természeti katasztrófákat és a klímaváltozás hatásait, de elsődlegesen a településfejlesztés és tervezés eszközeivel megvalósítható intézkedéseket kívánja bemutatni, és nem tér ki a büntetés végrehajtásra, jóvátételre. A városbiztonságot növelő intézkedések köre sokféle szakterületet, felelősségi kört érint, így azok elsősorban horizontális szempontként érvényesíthetőek a különböző szakpolitikákban. A kézikönyv nem egy új városbiztonsági stratégia kimunkálására ösztönzi a településeket, sokkal inkább annak a számbavételére, hogy milyen típusú, milyen területeket érintő megoldásokra lehet szükség, milyen intézkedések, módszerek vethetők be a bűnözés visszaszorítása érdekében. A bűnmegelőzés értelmezését, feladatainak meghatározását követően bemutatja annak lehetséges alkalmazási területeit és módszereit is néhány sikeresen megvalósult projekt ismertetésével. A módszereket két nagyobb csoportba sorolva tárgyalja a kézikönyv: a környezeti (szituatív) illetve a közösségi (társadalmi) bűnmegelőzés. Célunk ösztönözni a jövőben megvalósítani tervezett fejlesztési programok és projektek esetében a bűnmegelőzési szempontok figyelembevételét, és ezzel javítani azok hatékonyságát és eredményességét. A kiadvány elsősorban a témában érintett döntéshozók, helyi politikusok, valamint várostervezők és fejlesztők, kutatók számára készült, de reményeink szerint hasznos és átfogó ismereteket nyújt a helyi lakosság, a témában érintett civil szervezetek vagy a gazdaság szereplőinek is. A könyv olvasásához, valamint üzenetei hasznosításához ezúton is sok sikert kívánok! Dr. Szaló Péter Területrendezésért és építésügyért felelős helyettes államtitkár 7

8 1. Városbiztonság, városi bűnözés Magyarországon a bűncselekmények közel 80% át városokban, és azokon belül is elsősorban a sűrűn lakott városrészekben követik el. 1 A modern városok által kínált körülmények sok esetben ösztönzőleg hatnak a bűnözésre, miközben a városok kialakulását a kutatók, egyebek mellett, az emberek növekvő biztonságigényére vezetik vissza: koncentráltabb módon, sűrűn egymás mellett élve, védőfallal körülvéve és katonák által őrizve, biztosítva érezték nyugalmukat. A védett, jól körülhatárolható környezet ellenére, a városok növekedésével párhuzamosan, a városi közösség, az együttélés óhatatlanul magával hozta a konfliktusok kialakulását, melyek kezelésére szükségessé vált a társadalmi együttélés hallgatólagos és kimondott szabályozása. Az emberek társadalmi együttélését lehetővé tevő egyik alapvető jellemző, hogy az együtt elő egyének nagy többsége alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz i, viselkedési szabályokhoz. A különböző léptékű közösségek (kisebb társadalmi közösség, nemzeti társadalom, világtársadalom) működőképességének alapvető feltételeként tekinthetünk tehát bizonyos viselkedési szabályok, normák meglétére. Ezek hiányában az egyének viselkedése a társadalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik, lehetetlenné téve a közösségek életének alapját jelentő együttműködést. A normák léte egyidős az emberi társadalommal, melyben többféle normatípus él és működik párhuzamosan egymás mellett (mindenkire kötelező érvényű, az állam által alkotott jogi normák; a kultúrához, szokásokhoz kötődő erkölcsi szabályok; illetve a jellemzően rugalmas illemszabályok, divatszabályok, szakmai technikai előírások). 2 A városokban jellemzően nagyszámú lakos koncentrálódik, gyakran igen sokszínű összetételt mutatva különböző jellemzők (etnikum, jövedelmi szint, társadalmi státus stb.) szempontjából. A zsúfolt lakókörnyezet, a csökkenő személyes élettér gyakran a kapcsolatok elszemélytelenedéséhez, az emberek elidegenedéséhez vezet, ezért a bűnelkövetőknek városi környezetben könnyebb észrevétlennek maradniuk. Ezzel párhuzamosan csökken a társadalmi kontroll, a normákhoz való alkalmazkodás kényszere. Minden társadalomban előfordul, hogy annak egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A normaszegést nevezik devianciának ii, a normaszegő, az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedést deviáns viselkedésnek. Ezek károkat okoznak az egyéneknek, a családoknak, és végső soron az egész társadalom működésében is. Ilyenek a bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer fogyasztás és a nem organikus/szervi eredetű mentális betegségek, zavarok. 3 Mindezek a (nagy)városokban (illetve azok bizonyos részein) erőteljesebben koncentrálódnak. A bűnözés összetett társadalmi jelenség, amely ellen hatékonyan küzdeni csak minden egyes állampolgár és a helyi közösség közreműködésével lehet. Érdemes ezért a megelőzés védekezés kérdését helyben, az adott településre, városrészre koncentrálva vizsgálni, és a bűnözést elősegítő helyzeteket feltárva a bűnesetek megelőzését, a biztonságérzet fokozását eredményező eszközöket és cselekvési tervet kidolgozni. 1 Barabás T. (2010): Városi bűnözés: új esélyek a megelőzésre. In: Víg Dávid (szerk.): Kriminológiai Közlemények 66: A globalizáció kihívásai kriminálpolitikai válaszok. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság, pp Andorka R. (2003): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó 3 Andorka R. Harcsa I. (1990): Deviáns viselkedés. In: Társadalmi riport 1990, Andorka R. Kolosi T. Vukovich Gy. (szerk.). Budapest: TÁRKI, pp

9 A modern városok, különösen a nagyvárosok biztonsága nem egyszerűsíthető le a bűnözés okozta veszélyekre. A biztonság mindannyiunk számára nélkülözhetetlen alapérték, az emberek szükségletpiramisát ábrázoló Maslow modell második szintjén helyezkedik el, közvetlenül a fizikai szükségletek (étel, ital, alvás stb.) után. Az ember lehetőségeihez mérten a számára elérhető legjobb életkörülményekre törekszik: lakóhelyét tekintve ez az egészséges, esztétikailag kellemes és leginkább biztonságos lakókörnyezet igényében fogalmazódik meg. Az állammal, a lakóhelyi vezetéssel (önkormányzatokkal) szemben jogos elvárás a biztonságos lakókörnyezet megteremtésének igénye, a biztonságra veszélyt jelentő folyamatokkal, cselekedetekkel szembeni fellépés, a megfelelő válaszok megtalálása. De mit értünk napjainkban biztonságon, mely lakókörnyezet a biztonságos? Korunkban, mikor hazánkban is a lakosság túlnyomó része városlakó, mely városokat tekinthetjük biztonságos településeknek? A biztonságérzetet számos tényező befolyásolja. Az összetett biztonságérzet iii megteremtéséhez hozzájárulnak területi (magán és közterek állapota), környezeti (biztonságos termékek, egészséges környezet), megélhetési (szociális biztonság) és a személyhez, népcsoportokhoz köthető (nemzetiségek védelme) elemek. Ha szubjektíven összeállított, biztonsági portfóliónk bármely eleme hiányzik vagy sérül, veszélyeztetve érezzük magunkat. A városi lét biztonságát például a tartós munkanélküliség, a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés is károsan befolyásolja. A magány, az egészség iránti aggodalom, a létbizonytalanságból fakadó feszültség és a bűnözéstől való félelem egymást erősítő lelki folyamatok. A városlakók szubjektív biztonságérzetét iv ugyanakkor jelentősen befolyásolja a bűnmegelőzésre fordított figyelem mértéke. Az állampolgárok azt várják el a döntéshozóktól és a rendvédelmi szervektől, hogy ne kelljen félniük, se éjjel, se nappal, sem a belvárosban, sem a városszéli területeken, sem a közterületeken, sem otthonaikban. A városok biztonságos településekké tételének alapvető feltétele, hogy a különböző léptékű kihívásokat az adott település körülményeihez igazítva, előfordulásuk valószínűségének megfelelő súlyozással kezelje Városbiztonsági kihívások A világ társadalmának fokozatos urbanizálódásával a vidék hagyományos értékrendje, szokásai és keretrendszere egyre inkább háttérbe szorultak. A városok és városias területek rohamos növekedése, az emberek értékrendjének átalakulása, életmódjának változása eredményeként számos kihívással találták magukat szembe a települések. Bizonyos kihívások a városok kialakulása óta állandó megoldandó problémák elé állítják azok lakóit és döntéshozóit. E kihívások jelentős része azonban a társadalom, a gazdaság, a politika, a technika valamint a kultúra alakulásával, fejlődésével párhuzamosan időről időre változik. A kihívások léptéke is különböző. Bizonyos problémák koncentráltan az adott település, térség, régió számára jelentenek veszélyt, azonban egyre több világviszonylatban is érezteti hatását. Az eltérő léptékű problémákkal a városoknak egyszerre kell megküzdeniük. A különböző problémák területi koncentrációja és komplexitása miatt ezen új problémák ellen a városok kizárólag az eddig megszokottól eltérő, integrált megközelítéssel képesek hatékonyan védekezni. Érdekes feltenni a kérdést, hogy valóban szükségszerű e a városokban a bűnözés megjelenése? Melyek azok a tényezők, melyek koncentráltan jelen vannak a városi területeken és mintegy növelik a hajlamot a bűnelkövetésre? A kérdésekre, nagyon leegyszerűsítve, a nagy népsűrűség és a különbözőségek szoros egymásmellettiségéből adódó elkerülhetetlen konfliktusok jelenléte a válasz. 9

10 Hagyományos kihívások Hagyományos kihívásnak azokat a városbiztonsági problémaköröket tekintjük, melyek a különböző értékek és személyek fokozott koncentrációjára vezethetők vissza, a városok kialakulása óta, állandó problémaként nehezítve a városlakók és városhasználók életét. A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző társadalmi csoportok többékevésbé területileg is elhatárolódnak egymástól: a nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent. A különböző társadalmi státuszú, etnikumú, foglalkozású, jövedelmű csoportok elkülönülését, elhatárolódását a városon belül szegregációnak v nevezzük. A szegregáció kialakulásáért és fennmaradásáért a modern városokban többnyire a piaci viszonyok (a lakás és munkaerőpiac), valamint a költözési folyamatok és a társadalmi előítéletek, a diszkrimináció felelősek. A társadalmi csoportok szegregációja nem választható el a területi mobilitástól. Az emberek általában szeretnek olyan környéken élni, ahol hozzájuk hasonlók, vagy egy fokkal magasabb társadalmi helyzetűek élnek. Ez alapján a tehetősebbek a gazdagabb környékeken akarnak lakást vásárolni, míg a szegényeknek nem jut más lehetőség, mint hogy szegényebb környékekre költözzenek. Az elkülönülés, szegregáció jellemzője, hogy bárminek az eredményeként jön is létre, feszültséget gerjeszt az adott település életében. Szélsőséges példákkal szemléltetve a fogalmat, megjelenhet egy magasabb státuszú, tehetős réteg privilégiumaként egy gazdag villanegyed formájában. Jelentheti azonban ennek ellenkezőjeként egy lecsúszott, marginalizálódott, alacsony státuszú szegény társadalmi réteg egy nyomornegyedben való elkülönülését. Létrejöhet akár egy etnikum vagy vallási csoport összetartó erejének következményeként is, például egy zsidó negyedben, vagy kínai városrészben (chinatown). A városokban jelen lévő hagyományos kihívások sokszor a jótól való megfosztottságra, vagyis a depriváltságból adódó problémák csoportjára vezethetők vissza. A fogalomkör a szegénység és a javak elosztásának területi egyenlőtlenségéből ered, ám utalhat nemzetiségi, vallási hovatartozásból adódó megfosztottságra egyaránt. 1. ábra: Alvó hajléktalan. (Forrás: Bizonyos területeken, ún. gócpontokon szükségszerű, hogy találkozzanak egymással a különböző szociális helyzetű, képzettségű, hátterű csoportok. Ilyen pontok lehetnek az oktatási és egészségügyi intézmények, kulturális, szabadidő és sporthelyszínek, a bevásárlóközpontok vagy akár a nagyobb közlekedési csomópontok, melyek fokozottan ki vannak téve a konfliktushelyzetek kialakulásának. Tervezésük, rendezésük során kiemelt figyelmet kell fordítani a városbiztonsági szempontok figyelembevételére. 10

11 A depriváltság érzése azonban rendkívül szubjektív, nagymértékben függ a viszonyítási alaptól. A városokban egymás mellett élő különböző társadalmi gazdasági helyzetű rétegek folyamatos összehasonlítási alapot kínálnak. Ezt a feszültséget átmenetileg mérsékelhetik az elkülönülés, szegregáció különböző megnyilvánulási formái, azonban hosszútávon semmiképp sem ez jelenti a megoldást. A városbiztonságot is érintő, ám azon messze túlmutató, komplex feladat a szegregáció mértékének csökkentése, a lecsúszott társadalmi rétegek fokozott felzárkóztatása, integrálása. Leegyszerűsítve: a jótól való megfosztottság érzésének lehetőségek szerinti csökkentése Tipikus városi bűncselekmények, a városlakók biztonságérzetét zavaró külső körülmények Az állandó problémák bizonyos csoportjai, előfordulási gyakoriságukat tekintve, tipikusnak mondhatók a városokban: bűnesetek, melyekkel nap mint nap szembesülhetnek a gyanútlan városlakók. Eredetük sokszor visszavezethető a korábban már említett devianciára, illetve a jótól való megfosztottság nehezen feldolgozható problémáira. Az ún. tipikus városi bűncselekmények megnyilvánulási formái, technikái némileg változtak ugyan az idők során, ám a személyek elleni támadások, az utcai verekedések, zaklatások, vagyis az utcai és nyilvános helyeken elkövetett jogsértések különböző esetei a városok kialakulása óta léteztek. Sajnos a rablás is tipikus városi jelenséggé vált, melynek elkövetési módja évről évre erőszakosabb, durvább, veszélyesebb lett. A vagyon elleni bűncselekmények vi esetében a kisebb lopások, mint a zsebtolvajlás vagy gépjárműfeltörések, de akár az egyre inkább elterjedt gépjárműlopások vagy lakásbetörések is ide sorolhatók. Városlakók körében végzett, a biztonságérzetet vizsgáló kutatások bizonyítják, hogy sok esetben nem is a konkrét bűncselekmények, sokkal inkább egyéb, külső tényezők azok, melyek befolyásolják komfortérzetünket. A falfirka, a tiltott vagy engedély nélküli kereskedés, a köztisztaság alacsony szintje, a koldulás vagy akár a hajléktalanok látványos jelenléte mind mind bizonytalanságot sugalló, megbomlott rendre utaló, városbiztonsági kihívásként megjelenő megoldandó feladatok Újszerű kihívások A városokban elkövetett bűncselekmények típusa és intenzitása szorosan összefügg az adott település folyamatosan fejlődő, alakuló társadalmi és gazdasági helyzetével, politikai berendezkedésével, technikai előrehaladottságával és nem utolsósorban kultúrájával. A modernizációval összefüggő, városokra nehezedő megoldandó problémákat összefoglalóan újszerű kihívásokként tárgyaljuk. A változó kockázati tényezők számbavételénél sokrétű szempontrendszert kell figyelembe venni. Míg a korábban említett problémák jelentős része elsősorban helyi szinten befolyásolja a városok életét, addig a változó kihívásokon belül, külön kategóriaként kell említeni, az egész Földet fenyegető veszélyeket. A globális kihívások egy része közvetlenül (pl.: klímaváltozás), bizonyos részük viszont jelenleg csupán közvetetten (pl. terrorizmus vii ) érinti hazánkat. Az Európát érintő strukturális, környezeti és politikai változások is szerepet játszottak újszerű bűnözési formák megjelenésében Változó világméretű környezeti és technikai kihívások Újszerű világméretű környezeti kihívások Környezetünk rohamos változása komplex módon kihat városaink, országaink, nemzetünk és egész Földünk biztonságára. Javaink mértéktelen felélése, a felelőtlen, következményeket figyelmen kívül hagyó gondolkodásmód újabb és újabb próbatétel elé állítja a Föld lakosait. A korábban csupán a hírekből ismert pusztító katasztrófák Európa városaiban is megmutatják erejüket. A globális klímaváltozás, megváltoztatva a természet rendjét, a környezet valamennyi szereplőjére kifejti hatását. A kialakuló természeti katasztrófák egyre erőteljesebb módon, növekvő számú áldozattal, 11

12 jelentős gazdasági károkat okozva pusztítanak világszerte. Valós, biztonságot fenyegető tényezővé válva, melyek elleni felkészülés és védekezés minden települést komoly kihívások elé állítanak. A jelentős méretű környezetszennyezés melynek mértéke szorosan összefügg az adott terület gazdasági fejlettségével és kulturáltságával sokszor az emberek étel és italellátását, egészségét és komfortérzetét közvetlenül is befolyásolják. A problémák kizárólag szoros nemzetközi összefogással, a lakosság szemléletformálásával és oktatásával kezelhetők. A katasztrófák és a környezetszennyezés hatásai csökkenthetik az országok gazdasági, politikai, társadalmi biztonságát. A világ országainak a katasztrófák elleni védekezésben a nemzetközi közösség segítségével a fejlesztéseikbe kell integrálniuk a katasztrófavédelemmel kapcsolatos lépéseket. 2. ábra: Dunai áradás, 2009, Budapest (Forrás: Salamin Géza) Technikai kihívások A XXI. század rohamos technikai fejlődése, az információátvitel sebességének radikális növekedése, a kommunikáció és az informatika színvonalának emelkedése számos megoldandó feladatot jelent a városbiztonsággal foglalkozó szakemberek számára is. Felmerül a kérdés, hogy vajon a technika fejlődésének szükségszerű következménye e a közlekedési balesetek számának emelkedése, az internet alapú bűnelkövetések számának emelkedése stb. Miért nem képesek a biztonsági óvintézkedések követni a technika fejlődésének iramát? Az új eszközökhöz és technikákhoz kapcsolódó újfajta tevékenységek, szolgáltatások és társadalmi elvárások (hálózati szolgáltatások, elektronikus kereskedelem, ügyfélkapu rendszer stb.) a kényelmen és egyszerűségen túl magukban hordozzák az adatlopás, az illegális információszerzés, az adatokkal való visszaélések veszélyét. A média megváltozott szerepe, interaktívvá válása, ennek pozitív hatásain túl, sok veszélyt is magában hordoz. Álhírek generálása, különböző rémhírek terjesztése, vagy akár egy szenzációhajhász szemléletmóddal közvetített esemény is erősen kihat a jóhiszemű olvasók és nézők biztonságérzetére. Alapvető feladat az információ szélesebb rétegek felé való eljuttatásával való visszaélések számának csökkentése, az adatvédelem lehetőségek szerinti legszigorúbb biztosítása. A közlekedés szerepe a gazdaság és társadalom fejlődésével párhuzamosan folyamatosan változik. Az egyre tökéletesedő, nagyobb teljesítményekre képes, bonyolult technikai háttér jelentős közlekedésbiztonsági kihívásokat eredményez. A közlekedés valójában konfliktusok sorozata, melyeket le kell küzdeni. ( ) A közlekedésbiztonsággal foglalkozó tudományterületeken már több évtizede elismert és sokszorosan bizonyított tény, hogy sokkal célszerűbb, könnyebb, olcsóbb a környezetet az emberi beállítódáshoz igazítani, az emberek többségének jellemző tulajdonságaihoz alkalmassá tenni, mint mindenáron arra törekedni, hogy az ember alkalmazkodjon a környezet 12

13 igényeihez (pl. tájékozódást segítő útburkolati jelek, veszélyes kereszteződéseket felváltó körforgalmak stb.). 4 A közlekedési balesetek okozta emberi tragédiák, illetve a balesetek következményeként tapasztalható egészségügyi és gazdasági hatások sok esetben visszafordíthatatlanok. A közlekedési balesetek kimenetének visszafordíthatatlansága miatt ebben az esetben nem lehet kizárólag az emberi tényezőre hagyatkozni a megelőzés tekintetében. A várostervezők, közlekedésmérnökök feladata egy olyan biztonságos környezet kialakítása, mely önkéntes normakövetésre veszi rá az egyébként normasértésre predesztinált embert ábra: Közlekedésbiztonság gyerekszemmel (Forrás: gyermekszemmel.jpg) Változó társadalmi, kulturális kihívások A társadalmi normák és értékek megváltozásával, a szabadság és sokféleség korában egyre tágabban értelmezzük a ránk vonatkozó keretrendszereket. Néhány példát említve: a társadalmi mobilitás erősödésével csökken a lakóhely iránti lojalitás, a lokálpatriotizmus, a tömeges migráció viii eredményeként könnyebben elvesznek a kulturális gyökerek. Mindezekkel összefüggésben egyre nehezebbé válik a társadalmi rend és a szabályok betartatása is. A városias életmódba, értékrendszerbe nehézkesen beilleszkedő, az egyre súlyosbodó társadalmi helyzetben lévő családokban felnövő generációk körében folyamatosan emelkedik a közösségek és a társadalom többsége számára általánosan elfogadott normáktól és értékektől eltérő szubkultúrák száma, ezzel együtt a deviáns, antiszociális viselkedésű egyének száma. A szabadságérzet növekedése következtében jelentkező különböző szélsőséges eszméket képviselő csoportok nyílt és radikális megjelenése, rendbontó viselkedése (pl. politikai tüntetések, sporthuliganizmus) is ide sorolható. 4 Irk F. (2008b): Szituációs bűnmegelőzés lakóövezetekben. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Irk F. (2008b): Szituációs bűnmegelőzés lakóövezetekben. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp

14 Terrorizmus ix 4. ábra: Szurkolói rendbontás az Újpest FTC bajnoki mérkőzésen, (Forrás: Hazánkat kevésbé érintő, ám globális viszonylatban jelentős a terrorizmus fenyegetésének kérdése. A terrorizmus mozgatórugói a szakirodalom szerint elsősorban politikai és vallási ellentétek, a globalizáció elutasítása és meglévő gazdasági feszültségek. Felszámolása érdekében a világ nagyvárosai főként a New York i, madridi és a londoni merényletek óta óriási erőfeszítéseket tesznek. A terrorizmus kezelése azonban sok esetben kizárólag a terroristák kiszűrésére irányul. A hosszú távú hatás elérése érdekében fontos lenne a terrorcselekmények hátterében meghúzódó valódi okok feltárása, megoldása. A terrorellenes intézkedések sokszor megnehezítik a városlakók életét, korlátozzák szabadságukat. Kihívásként jelenik meg a terrorizmussal összefüggésben ismét a probléma megfelelő súlyozásának mértéke. Hosszú távú cél egy olyan dinamikusan működő, rugalmas szakmai háttér biztosítása, mely képes az aktuális terrorizmus alakulásához kapcsolódó nemzetközi folyamatokra felkészülten, gyorsan reagálni, a városlakók megszokott életvitelének lehető legkisebb mértékű korlátozása mellett. Tömeges migráció Az emberek megélhetési nehézségeik, társadalmi kirekesztettségük, de akár természeti katasztrófák következtében is dönthetnek úgy, hogy elhagyják korábbi lakhelyüket, és vonzóbb területekre, sok esetben fejlett nyugati nagyvárosokba költöznek. A tömeges migráció problémája az elhagyott területeken (pl. elnéptelenedő városok, a legképzettebb rétegek elvándorlásával párhuzamosan további gazdasági, társadalmi hanyatlás stb.) és a befogadó területeken (beilleszkedésre képtelen, eltérő kultúrájú rétegek megjelenése, gazdasági nehézségek stb.) egyaránt érezhető. Megnövekedett lakossági mobilitás A modernkori városok jellemzője a megnövekedett lakossági mobilitás, melynek során a városi lakosság egy jellemzően jobb anyagi helyzetű része elhagyja korábbi lakhelyét, és különböző okokból kiköltözik a városok környékére. A folyamat eredményeképpen a városkörnyéki ún. szuburbán térségek és települések a népességnövekedés és funkcióváltás feladatával állnak szemben; míg a hátrahagyott belső városi kerületek társadalma elöregszik, illetve megkezdődhet fizikai és társadalmi leépülésük: slumosodásuk x, esetleg gettósodásuk xi. A városok környékén élő lakosság, annak ellenére, hogy több szálon is kötődik az adott városhoz (ott dolgozik, ott veszi igénybe a szolgáltatások jelentős részét), nem érzi azt magáénak, és mindez megmutatkozik viselkedésében is: csupán használója a város nyújtotta előnyöknek. Az elhagyott belső területek kezelése/újjáélesztése az elmúlt évtizedekben jelentős kihívás elé állította a döntéshozókat és várostervezőket. 14

15 Tapasztalat, hogy az elnéptelenedett, lepusztult városi környezet fokozza a bűnelkövetés valószínűségét. Ezt igazolja az ismert betört ablak elmélet Az elméletet igazoló kísérlet során a városokat fenyegető kockázati tényezőket tanulmányozó kutatók szerették volna megérteni, hogy mi az oka annak, hogy bizonyos területeken halmozottan követnek el bűncselekményeket. A kutatók egy jó állapotban lévő autót leállítottak egy veszélyesnek mondott New York i városrészben és napokon keresztül figyelték. Több nap elteltével sem történt semmi. Ekkor betörték a jármű egy oldalsó, kis ablakát. Az autót ezt követően pár óra leforgása alatt széthordták és felgyújtották a helyiek. A betört ablak elmélet szerint, ha egy házban, aluljáróban, közterületen, városrészben elromlik valami, akár ha falfirka jelenik meg vagy bármilyen rendellenesség alakul ki, és azt azonnal nem hozzák rendbe, úgy a probléma pillanatok alatt elharapódzik, és hamarosan az egész épület, terület állapota leromlik, tönkremegy. A korábbi lakók elköltöznek, és a bűnözés beköltözik a területre. Az elhagyott, gazdátlanná vált, leromlott (köz)területeknek a város vérkeringésébe való visszakapcsolása, élővé tétele ezért alapvető feladat a városbiztonság szempontjából is. 5. ábra: Luník IX lakótelep, Kassa (Forrás: kepek/221/b jpg) Szenvedélybetegségek Évtizedek óta meglévő, az előzőekkel szoros kapcsolatban álló probléma a szenvedélybetegséggel küzdők jellemző városi koncentrációja. A kábítószerrel és alkohollal kapcsolatos bűnözés hazánkat is egyre mélyebben érinti. A téma városbiztonsággal leginkább összefüggő aspektusa az ún. következménybűnözés xii. A fogalom a kábítószer, bódítószer vagy alkohol hatása alatt elkövetett, illetve a fogyasztói életformából adódó bűncselekmények körét foglalja magába. Idetartoznak a jövedelemszerzés céljából elkövetett különböző bűncselekmények, mint például a kisebb lopások, zsebtolvajlás, gépjárműfeltörés, de a szerfogyasztás hatása alatt elkövetett rongálások, vagy egyszerűen a városokban látott alkoholisták és drogfogyasztók demoralizáló hatása is. Fontos városbiztonsági problémaként jelenik meg, hogy nincs olyan szülő, akinek ne jutna eszébe, vajon elengedheti e gyermekét egyedül az iskolába, nem környékezi e meg egy drogdíler az iskola környékén vagy egy szórakozóhelyen nem kevernek e valamit az italába. Ugyan a kutatások azt mutatják, hogy a drogokkal való első ismerkedés legtöbbször ismerősök, barátok révén történik meg, sajnos egyre gyakoribb az akaratlanul is áldozattá váló fiatal. Annak ellenére, hogy a változó kihívások sorában említjük a szenvedélybetegségek következtében kialakult városbiztonsági kérdéseket, mégsem szabad elfelejtenünk, hogy azok a városok életében állandó nehézségként jelen lévő szociális és társadalmi problémákra vezethetők vissza. A 15

16 szenvedélybetegségek terén felvilágosítással, oktatással, megfelelő életmódra neveléssel, folyamatos konzultációval, vagyis a megelőzés eszközeivel érhető el tartós javulás. A szélsőséges magatartásformák (vandalizmus, verekedés, járókelők megfélemlítése, de akár a kábító, bódítószerek használata stb.) kialakulásában az előzőekben említett következménybűnözés mellett jelentős szerepet játszik a városi élet velejárójaként annak névtelensége, a tömegben való létezés személytelensége Változó intézményi, szervezeti kihívások A változó kihívások sorában említhetők a biztonságérzet politikai intézményi vonatkozású megváltozására visszavezethető problémák. A szocializmus egyenlőségre törekvő világában, a teljes foglalkoztatottság hamis érzetében, a korlátozott szabadságjogok ellenére, a szigorú közbiztonsági felügyelet mellett a városlakók biztonságban érezték magukat. A rendszerváltást követően a közbiztonság gyors és jelentős hanyatlása a lakosságot váratlanul érte. A politikusok nem tudták megértetni az emberekkel, hogy a több szabadság együtt jár a diktatúrában megszokott magas színvonalú közbiztonság romlásával. 6 Gazdasági bűncselekmények és korrupció Az elmúlt évek bankbotrányai, biztosítási csalásai, az állami támogatásokkal való visszaélések is alátámasztják, hogy a modernkori városbiztonsági kihívások fontos eleme a gazdasági bűnözés, a korrupció, vagyis a fehérgalléros bűnözés. xiii Edwin Sutherland, a fogalom megalkotójának megfogalmazása szerint a fehérgalléros bűnözés olyan bűncselekmény, amelyet foglalkozásuk körében követnek el tiszteletre méltó és magas társadalmi státuszban lévő személyek. Az ENSZ szerint a korrupció súlyos gondot és fenyegetést jelent a társadalmak stabilitására és biztonságára, aláássa a demokrácia intézményeit és a demokratikus értékeket, az erkölcsi értékeket és az igazságosságot, továbbá veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a jogállamiságot. 7 Tény, hogy a vezetők, az elitréteg viselkedése, közügyekhez való hozzáállása példaértékkel bír egy település biztonságának megítélése szempontjából, és megalapozza a településen tapasztalható általános erkölcsi morált, ezért különösen fontos, hogy az önkormányzati képviselők, a város vezető tisztviselői jó példával járjanak elöl (pl. üvegzseb). A bűnözés hálózatosodása A bűnözéssel kapcsolatos általános tendenciaként elmondható, hogy a bűnözés maga is globalizálódik, már nem ismer határokat, ám megjelenési formáit tekintve fokozottan fenyegeti a sűrűn lakott városias területeket. A megoldandó problémák jelentős része, azok határtalansága, hálózatos, szervezett jellegéből adódóan kizárólag erős nemzetközi összefogással kezelhető. Számos hazai és nemzetközi példa mutatja a védekezés hálózatos jellegének sikerességét. A hálózatba szerveződés és összefogás, a különböző védekezésben érintett szakterületeken is elengedhetetlen, így rendőrök, kriminológusok, szociológusok, pszichológusok, várostervezők, kertészmérnökök, terület és településfejlesztők és politikai döntéshozók szoros összefogása ösztönzendő. Összefoglalóan elmondható, hogy egy város biztonságos imázsának kialakításához alapvető szempont a település közügyeinek átláthatósága, vezetőinek példás erkölcsisége, civil társadalmi kontrollja, 6 Irk F. (2008a): Nagyvárosi félelem és szorongás. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye, Preambulum, a évi CXXXIV tv. által kihirdetve 16

17 szabad médiája, az információk szabad áramlásának biztosítása. Mindez hatással van az ott lakók életére, a település gazdasági és társadalmi fejlődésére. A megoldáshoz leginkább megfelelő oktatással, neveléssel és a megelőzés eszközeivel juthatunk közelebb. Léteznek olyan kézzelfogható, szervezeti, szociális és épített környezetet érintő konkrét módszerek, melyek a bűncselekmények elkövetését kockázatosabbá és nehezebben megvalósíthatóvá teszik. Továbbá sokat segíthet a városbiztonságot érintő folyamatok megértésben a már ismert próbálkozások, eredményes beavatkozások részletes elemzése, azok adott környezetre, városra szabott hatásainak tanulmányozása. A kézikönyv további fejezetei kitérnek az említett konkrét módszerekre, és bemutatnak több hazai és nemzetközi sikeres és sikertelen gyakorlatot, ezáltal is iránymutatást és segítséget nyújtva a városok biztonságának fenntartásához, illetve helyreállításához Fogalmak, definíciók Az alábbi alfejezet rövid áttekintést ad a Kézikönyv legfontosabb fogalmairól, keretet nyújtva a további fejezetek megértéséhez. Ugyanakkor nem kívánjuk valamennyi fogalom definíciójával terhelni itt az olvasót, ezért a további szakkifejezések értelmezéséhez figyelmébe ajánljuk a Kézikönyv 8. fejezetében a Fogalomtárat. A városbiztonság, városi biztonság kérdéskörének taglalásakor érdemes a biztonság xiv napjainkban használatos fogalmára is röviden kitérnünk. Több szerző 8 is kiemeli a fogalom komplexitását, folytonosan változó, összetett helyzetre fókuszáló mivoltát. Az említett komplexitás abból fakad, hogy beleérthetjük a megélhetés biztonságát, a különböző alapvető szolgáltatásokhoz (egészségügyi és szociális szolgáltatások, oktatás, kultúra stb.) való megfelelő hozzáférést, a köz és magánterületek rendjének, illetve a honvédelemnek a biztonságát. A biztonság egyszerre állapot és elérendő cél is (melynek eléréséhez aktív cselekvésre van szükség). Más megközelítésben az egyén és a közösség tűréshatára által meghatározott komfortosságának fokmérője, illetve ezen állapot, érzés tudati leképeződése. Hasonló, de kissé szűkebb fogalmi tartományra vonatkozik a közbiztonság kifejezés, mely az állampolgárok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülése/érvényesítése irányában hat, ezek biztonságát garantálva. Mindezek alapján akkor tekinthetünk egy várost biztonságosnak, ha képes fenntartható válaszokat: korszerűen tervezett kivitelezett lakókörnyezetet és magas szintű szociális ellátást kínálni; mérsékelt környezeti terheléssel jellemezhető; továbbá ahol a társadalomba beágyazódó, azaz a közösséggel szoros kapcsolatot fenntartó, nem csupán a bekövetkezett eseményekre reagáló, de azok megelőzésére is hangsúlyt fektető rendészeti tevékenység zajlik. 9 A városi biztonság ezek alapján egy tudatos cselekvés során befolyásolható, alakítható állapot, amelyet egy időpontban fennálló városi biztonság elemeinek aktuális állapota határoz meg, és a városi biztonságot érintő fenyegetések, veszélyek elhárítása érdekében tett védelmi intézkedések közötti egyensúlyi viszonnyal minősíthető. 10 A biztonság általános fogalmához hasonlóan komplex, összetett rendszer megteremtése és fenntartása elsődlegesen a megelőzésre koncentráló gyakorlati politikát, rendszabály és intézményrendszert jelent a lakosság életének, testi épségének, 8 Danielisz B. Jármy T. (2008): Rendészet Európában. Budapest, ADYV Grafika Kft.; és Dr. Hadnagy I. J. (2008): Mennyire biztos, vagy mennyire bizonytalan a biztonság napjainkban. In: Hadtudomány. A Magyar Hadtudományi Társaság folyóirata. 9 Danielisz B. Jármy T. (2008): Rendészet Európában. Budapest, ADYV Grafika Kft. 10 Danielisz B. Dr. Tóth F. (2007): Városi Biztonság kiindulási modellje 17

18 személyiségi jogainak és vagyoni biztonságának xv megóvását, a biztonságot veszélyeztető cselekmények elleni hatékony fellépést szolgálandó. Jellemzően több szervezet felelőssége (állam, helyi önkormányzat az utóbbi markánsabb szerepével civil szervezetek, kezdeményezések). A városi biztonság megteremtésének és fenntartásának kedvezményezettjei, célszemélyei között éppúgy megtaláljuk a város lakosságát, mint a városba csupán dolgozni járó (ingázó) munkavállalókat, a speciális okok (oktatás, kultúra, idegenforgalmi cél stb.) miatt hosszabb rövidebb ideig a városban tartózkodókat, illetve a városban székhellyel bíró jogi személyeket, valamint kisebb nagyobb közösségeket. Célterülete elsősorban a település közigazgatási határán belüli terület, de a szomszédos települések helyzete gyakran elválaszthatatlan az adott városétól, befolyásolva az előbbi biztonsághelyzetét. 11 A bűnelkövetés elleni fellépés, küzdelem egyik lehetősége a preventív technikák, a különféle bűnmegelőzési megoldások alkalmazása. A bűnmegelőzés a bűnözés és a bűnözéstől való felelem elleni állami és nem állami beavatkozások összessége; a bűnözés társadalmi és egyéni okainak, valamint a bűnelkövetés feltételeinek befolyásolására alkalmas stratégiák és eszközök rendszere. Maga a megelőzés koncentrálhat a (potenciális) elkövető(k)re, az elkövetőket és áldozatokat egyaránt kitermelő közösségre, illetve magára a bűncselekményi helyzetre, szituációra is. Kézikönyvünk két nagyobb csoportba, a környezeti (szituatív xvi ) illetve a társadalmi (szociatív) bűnmegelőzés kategóriájába sorolja be tárgyalt módszereit, így érdemes e két fogalom részletesebb feltárása a következőkben, a konkrét eszközöket részletező fejezetek előtt. A környezeti (szituatív) bűnmegelőzés xvii az adott környezet átalakíthatóságával, a bűncselekményi szituációval és azok kezelésével foglalkozik. Más szavakkal a bűnelkövetést elősegítő alkalmak számának csökkentését célzó törekvések összességeként értelmezhetjük. 12 A szituációs és ezen belül a környezeti megelőzés alapvetően a potenciális elkövetőt kívánja elkedvetleníteni adott területen a bűnözéstől, valamint a potenciális áldozatot, illetve a közösséget segíti a megfelelő helyzeti prevenciós formák megtalálásában és alkalmazásában. A bűnelkövetők repertoárjának három fő eleme van: a lehetőség, a képesség és a motívum. A szituációs bűnmegelőzés lényege, hogy a várostervezés fizikai eszközeivel növelve a lebukás kockázatát, megelőzze, visszaszorítsa a bűnelkövetést. Évtizedes tapasztalat, hogy az építészeti és technológiai eszközök segítségével és a tervek következetes megvalósításával számos helyen a bűncselekmények számának 25% os csökkenése volt elérhető, mégpedig anélkül, hogy akár a rendőri jelenlétet fokozták, akár CCTV rendszereket xviii vagy más (pl. vagyonőri) segítséget igénybe vettek volna. Szükséges, hogy a lakók megértsék, hogy a lakókörnyezetükért ők is felelősek, annak alakításában, fenntartásában ők is részt kell vegyenek, jobban figyeljenek oda rá. A szituációs bűnmegelőzés tehát figyelembe véve, hogy minden bűncselekmény egy adott építészeti, szervezeti és szociális környezetben jön létre, a prevenciót mindenekelőtt az elkövetési alkalmak számának csökkentésére és megváltoztatására koncentrálja. Ennek alapja, hogy az építészeti, szervezési és szociális környezet alakításával (a felderítési kockázat megnövelésének, másrészt a tettes lehetséges hasznának csökkentése irányába hatva) megváltozik a bűnelkövetői magatartás bekövetkezésének valószínűsége is. A szituációs bűnmegelőzés legfontosabb céljait ez alapján az alábbiakban foglalhatjuk össze: a bűncselekmények végrehajtásának megnehezítése; a felderítési és lelepleződési 11 Danielisz B. Dr. Tóth F. (2007): Városi Biztonság kiindulási modellje 12 Gönczöl K. (2006): A bűnözés társadalmi reprodukciója. In: Gönczöl K. Kerezsi K. Korinek L. Lévay M. (szerk.): Kriminológia Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, p

19 kockázat megnövelése; a bűncselekménynek az elkövető szempontjából vizsgált jövedelmezőségének csökkentése, illetve a későbbi önigazolás megnehezítése. 13 A szituációs bűnmegelőzés jelentősége abban rejlik, hogy megvalósítása viszonylag egyszerű, eredménye azonban gyorsan és helyben, az adott területen élők számára mutatkozik meg (például a bűncselekmények számának erőteljes visszaesése a korábban sötét, zegzugos terület áttekinthetővé tételét követően). A szituációs bűnmegelőzésnek számos eleme van, hiszen gyakorlatilag az összes, a konkrét bűncselekményi helyzet kialakulását megakadályozó technika idetartozik. Ezek között kiemelt szerepe van az épített környezet átalakításának és a környezeti tervezésnek amelynek külföldön már mozgalma van. A CPTED a Crime Prevention Through Environmental Design tulajdonképpen egy irányelvgyűjteményt jelent. (Hevenyészett magyar fordításban: környezettervezési bűnmegelőzésként aposztrofálhatjuk). A másik nagyobb eszközcsoportot a szituatív bűnmegelőzés mellett a társadalmi vagy közösségi bűnmegelőzés xix képezi. A szituációs bűnmegelőzés a bűnalkalmakat igyekszik csökkenteni, a bűncselekmény lehetőségét minimalizálni, míg a társadalmi bűnmegelőzés a bűncselekmények okaira próbál hatni. Ebben az esetben egy olyan fajta prevenciós stratégiáról beszélhetünk, amely a potenciális elkövetőket kívánja legtöbbször azok családjával, társasági lakó és iskolaközösségi környezetével együtt szocializálni. 14 A társadalmi bűnmegelőzés sokkal átfogóbb szemléletű, a társadalmi alrendszerek bűnmegelőzési szerepét jelöli ki. Jelentős részben a közszféra (állami és helyi önkormányzati szerepvállalás révén történő), illetve szakmai és civil mozgalmak, szervezetek, gazdasági szereplők, állampolgárok és közösségeik, egyházak stb. közötti együttműködés keretében megvalósuló tevékenységről van szó, melynek elsődleges célterületei a gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzése, az áldozattá válás megelőzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, általánosan a városok biztonságának fokozása. 15 Ehhez képest a közösségi bűnmegelőzés a közösség szerepét, össze és visszatartó erejét hangsúlyozza a bűncselekményben érintettet valamennyi szereplő tekintetében. Ugyanakkor mind a szituációs, mind a közösségi bűnmegelőzés a hagyományos bűnözésre igyekszik válaszokat adni, így sem a gazdasági bűncselekmények (pl. a szellemi tulajdonjogokat sértők), sem a szervezett bűnözés ezek segítségével nem csökkenthető. Ennek felismerése mellett, a határaink ismeretével kell alkalmazni ezeket az eszközöket A városok biztonságával kapcsolatos hazai és nemzetközi keretdokumentumok A városok biztonságossá tétele, illetve a városi bűnmegelőzés témája két szempontból része a hazai és nemzetközi szakpolitikai ajánlásoknak és szabályozásnak: egyfelől a városfejlesztést és tervezést meghatározó keretdokumentumok (Lipcsei Charta, Városfejlesztési Kézikönyv), másfelől a bűnmegelőzés hazai és nemzetközi irányelvei, stratégiái foglalkoznak célzottan a városok biztonságával, bűnmegelőzésével. Az alábbiakban mindkét szakterület vonatkozó ajánlásait, irányelveit és jogszabályait áttekintjük röviden. 13 Irk F. (2008a): Nagyvárosi félelem és szorongás. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Irk F. (2008b): Szituációs bűnmegelőzés lakóövezetekben. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégia,

20 Nemzetközi dokumentumok A nemzetközi fórumok közül az ENSZ és az Európai Unió is foglalkozott a bűnmegelőzés kérdésével az utóbbiak harmonizációs kötelezettséget is jelentenek Magyarország számára. Az EU és az Európa Tanács dokumentumai az elmúlt években hangsúlyozták a komplex bűnmegelőzés jelentőségét. Az Európai Unió Tanácsa közel egy évtizede mondta ki, 16 hogy bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjen mindez a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével vagy a sértetté válás megelőzésével. Az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsának bűnmegelőzéssel és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó bizottsága 2002 ben ugyancsak definiálta a felelősségteljes bűnmegelőzés xx (Responsible Crime Prevention) legfontosabb elemeit. Ez alapján a megelőzés három, egymással egyenrangú célterülete: a (potenciális) bűnelkövető, a bűncselekményi szituáció és a közösség. Az elmúlt években felerősödött az a nézet, hogy nem elég a bűnt megelőzni, hanem ugyanilyen fontos a bűnözéstől való félelmet csökkenteni, illetve a lakosság szubjektív biztonságérzetét növelni. A 2007 ben a városfejlesztésért és a területi kohézióért felelős miniszterek által elfogadott Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról kimondja, hogy a társadalmi gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható fejlődés érdekében egyre inkább szükségünk van teljes körű stratégiákra és minden, a városfejlesztési folyamatokban érintett személy és intézmény összehangolt fellépésére. Mind a kormányzat különböző szintjeinek (helyi, regionális, nemzeti és európai) mind az egyes ágazatoknak együtt kell működniük és ki kell alakítanunk az integrált városfejlesztési politika iránti új felelősségtudatot. A Charta az integrált városfejlesztési politika érdekében alapvető fontosságú cselekvései közt két helyen tér ki a városok biztonságára: 1.) A városoknak hozzá kell járulniuk lakosaik életminőségének javításához és gazdasági vonzerejük növeléséhez a fejlett információs és kommunikációs technológiáknak az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások, az egészségügy és közbiztonság területein történő alkalmazása (...) révén. 2.) Az egyenlőtlenségek csökkentését és a társadalmi kirekesztődés megakadályozását célzó szociális integrációs politika a biztonság legjobb garanciája városainkban, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű városrészekre. A 2008 ban az Európai Közösségek Bizottsága által kiadott Zöld könyv a területi kohézióról ugyancsak megemlíti, hogy a hátrányos helyzetű városrészekkel és a társadalmi kirekesztéssel küzdő városokban a bűnözés a nyilvánvaló egyenlőtlenségek és méltánytalanság egyik megnyilvánulásaként jelenik meg Hazai dokumentumok Hazai viszonyok között mindenekelőtt a 115/2003. (X. 28.) országgyűlési határozattal elfogadott Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája tartalmaz a városok biztonságára vonatkozó részletes útmutatást. A Stratégia összhangban a nemzetközi irányelvekkel három fő szakmai cél megvalósítását tűzte ki: 16 Az Európai Unió Tanácsa május 28 ai döntése alapján. 20

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE!

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! 2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! Az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2010-ben is számos intézkedést és javaslatot tett arra, hogy a polgárőr egyesületek

Részletesebben

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Bűnmegelőzési koncepciót alkot A bűnmegelőzés a társadalom

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Cselekvési Program. Miskolc Megyei Jogú Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégiájának 2013-2014. évi végrehajtásához.

Cselekvési Program. Miskolc Megyei Jogú Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégiájának 2013-2014. évi végrehajtásához. III-36/4370/2013. sz. határozat 2. számú melléklete Cselekvési Program Miskolc Megyei Jogú Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégiájának 2013-2014. évi végrehajtásához I. Átfogó feladatok 1. A cselekvési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Kutatások eredményei és statisztikai adatok alapján elmondható, hogy egyre többen

Részletesebben

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

CÍM: Javaslat a Soproni Polgárőr Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodásra

CÍM: Javaslat a Soproni Polgárőr Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodásra Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 41459/2008. CÍM: Javaslat a Soproni Polgárőr Egyesülettel kötendő együttműködési megállapodásra Előterjesztő: Abdai Géza alpolgármester

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30. A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Dr. Adamik Mária: 1. A család intézményének változásai: kihívás a családsegítés szakmai koncepciói, intézményei és a szociális képzések számára

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZÉCHENYI ISTVÁN KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV IV. KÖTET Békéscsaba, 2012. 2 2008-2013 2013 Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN OSZKÓ EMESE OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Gyermeki jogok A gyermekeket

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?*

Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?* Németh László Mit vár a társadalom a szociális szolgáltatóktól a XXI. században?* Izgalmas kérdésfeltevés a szociális munka napja alkalmából 2004-ben. A mindennapokat meghatározó kérdés, amelyre a mindennapokban

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Barabás E. Tünde (2004): Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában. Budapest, KJK-Kerszöv.

Barabás E. Tünde (2004): Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában. Budapest, KJK-Kerszöv. SZAKIRODALOM BÜNTETŐJOGI MEDIÁCIÓ BARABÁS A. Tünde WINDT Szandra (2004): Elterelés vagy elzárás? In. Irk Ferenc (szerk.) Kriminológiai Tanulmányok, 41. kötet. Budapest. Országos Kriminológiai Intézet.

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Bűnmegelőzés Szekszárd Megyei Jogú Városban. A helyi biztonság - helyi közügy! Szekszárd, 2007. szeptember 15.

Bűnmegelőzés Szekszárd Megyei Jogú Városban. A helyi biztonság - helyi közügy! Szekszárd, 2007. szeptember 15. Bűnmegelőzés Szekszárd Megyei Jogú Városban! Szekszárd, 2007. szeptember 15. Régi problémák - új típusú gondolkodás Tolnán él egy gazda, a jobb oldali ábrán látható földterület birtokosa. Amikor nyugdíjba

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik

Értékek, melyekhez az adott célkitűzés tartozik Célkitűzések C1: A létező nemzetközi kötelezettségvállalások és multilaterális megállapodások teljes körű végrehajtása, mint például a biodiverzitást, a föld- és vízhasználatot, a természeti erőforrásokat,

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA

A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA A TERMELŐISKOLAI MODELL mint a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok munkaerő piaci re integrációjának KOMPLEX PROGRAMJA MUTASS UTAT! Budapest, 2013. november 28. Alapítás: 1993 Cél: A Zala megyében

Részletesebben

1185. számú. Az Egri Törvényszék Pk.60.039/1997/22. szám. végzést:

1185. számú. Az Egri Törvényszék Pk.60.039/1997/22. szám. végzést: Az Egri Törvényszék Pk.60.039/1997/22. szám. Az Egri Törvényszék a Nagy Gábor elnök (3300 Eger, Faiskola út 12/b. 2/6.) kérelmezőnek- a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bevezetett Értelmes Szabadidőért

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben