Biztonságos város. Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biztonságos város. Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről"

Átírás

1 Biztonságos város Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről 1

2 A kiadvány a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya megbízásából és támogatásával készült. A kiadvánnyal kapcsolatos feladatok koordinálását a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (VÁTI) Területi Tervezési és Értékelési Igazgatósága végezte. BM témafelelős: Jármi Gyöngyi VÁTI témafelelős: Tomay Kyra, PhD Szerzők: Dr. Barabás Tünde, PhD (2. fejezet) Dallos Endre (4. fejezet) Kelenné Török Lívia (1.1. fejezet) Nagy András (7. fejezet) Ongjerth Richárd (3. és 6. fejezet) Péti Márton, PhD (7. fejezet) Sütő Attila (1.2., 1.5. fejezet) Tomay Kyra, PhD (1.3., 1.4. fejezet) Windt Szandra, PhD (5. fejezet) Közreműködött: Dr. Biró Benjamin, Gere László, Mohácsi Sándor, Sövényházy Edit, Szabó Henrik Nyelvi lektor: Dr. Molnár Katalin november 10. 2

3 Tartalom TARTALOM... 3 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 5 PÉLDATÁR... 6 ELŐSZÓ VÁROSBIZTONSÁG, VÁROSI BŰNÖZÉS VÁROSBIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK Hagyományos kihívások Újszerű kihívások FOGALMAK, DEFINÍCIÓK A VÁROSOK BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KERETDOKUMENTUMOK Nemzetközi dokumentumok Hazai dokumentumok Jogszabályi környezet A VÁROSOK BIZTONSÁGÁNAK MEGTEREMTÉSE ÉRINTETTEK ÉS SZEREPLŐK A városi önkormányzatok lehetőségei a biztonság fokozásában ALAPELVEK A VÁROSBIZTONSÁGI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ A TELEPÜLÉSIRÁNYÍTÁSBAN ÉS TERVEZÉSBEN NAGYVÁROSI BIZONYTALANSÁGOK TÉNYEK ÉS SZÁMOK BŰNÖZÉSTŐL VALÓ FÉLELEM BIZTONSÁGÉRZET A LAKOSSÁG KÖRÉBEN A SÉRTETTI STATISZTIKA ÉS A VALÓSÁG ÖSSZEGZÉS VÁROSBIZTONSÁGI SZEMPONTOK A TELEPÜLÉSTERVEZÉS ESZKÖZTÁRBAN A BIZTONSÁGOS VÁROS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVEKBEN A BIZTONSÁGOS VÁROS TERVEZÉSE A VÁROSI BIZTONSÁG JAVÍTÁSÁNAK JELLEGZETES TERÜLETI TÍPUSAI A szociális városrehabilitáció bűnmegelőzési szempontjai BIZTONSÁGOSABB HELYEK, BIZTONSÁGOSABB KÖRNYEZET A KÖRNYEZET BIZTONSÁGRA TÖREKVŐ ÁTALAKÍTÁSA: AZ ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS AZ ESZKÖZTÁR ALKALMAZÁSA BEÉPÍTÉSI TÍPUSOK SZERINT Közterületek Lakóterületek Megoldási példák A KÖZÖSSÉGI BŰNMEGELŐZÉS ESZKÖZEI KÖZÖSSÉGI BŰNMEGELŐZÉS A LAKOSOK BEVONÁSA A KÖZÖSSÉGI BŰNMEGELŐZÉS ESZKÖZEI ÖSSZEGZÉS A KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A VÁROSI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSÉBEN A BIZTONSÁGOS VÁROS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK ALAPJAI A VÁROSI BIZTONSÁG KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK LEGFONTOSABB ESZKÖZEI

4 Hagyományos, nyomtatott sajtó Elektronikus sajtó Digitális kommunikáció Nem hagyományos technikák Eseménymarketing A VÁROSBIZTONSÁG MONITOROZÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A VÁROS BIZTONSÁGI ADATAI SZUBJEKTÍV BIZTONSÁGÉRZET KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK ADATAI VÁROSBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK MONITORINGJA VÁROSBIZTONSÁGI FOGALOMTÁR IRODALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSOK TOVÁBBI HASZNOS HÁLÓZATOK, INTERNETES FÓRUMOK, SZERVEZETEK, PROGRAMOK STB EGYÉB HASZNOS SZERVEZETEK: SZERZŐINK: FÜGGELÉK LAKOSSÁGI FÓRUM KÉRDŐÍV TERVEZET A SZUBJEKTÍV BIZTONSÁGÉRZET FELMÉRÉSÉRE A LAKOSSÁG KÖRÉBEN A VÁROSBIZTONSÁG MONITOROZÁSÁHOZ FIGYELEMBE VENNI JAVASOLT BŰNCSELEKMÉNYEK LISTÁJA SORVEZETŐ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK VÉGJEGYZETEK

5 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Alvó hajléktalan ábra: Dunai áradás, 2009, Budapest ábra: Közlekedésbiztonság gyerekszemmel ábra: Szurkolói rendbontás az Újpest FTC bajnoki mérkőzésen, ábra: Luník IX lakótelep, Kassa ábra: Bűncselekmények száma az elkövetés helye szerint, ábra: Regisztrált bűncselekmények százezer lakosra jutó száma, ábra: Regisztrált bűnelkövetők százezer lakosra jutó száma szerint, ábra: Regisztrált személy elleni erőszakos bűncselekmények százezer lakosra jutó száma szerint, ábra: Bűnelkövetők az elkövető lakóhelye szerint ábra: A városok részesedése az ismertté vált bűncselekményekből, bűncselekménytípusok szerint, 2009 (%) ábra: Az ismertté vált bűncselekmények száma a fővárosban és a megyei jogú városokban, ábra: Utcakialakítások ábra: Magassági szabály ábra: Berlin Marzahn Nordwest lakótelep rehabilitáció ábra: Berlin Marzahn Nordwest lakótelep rehabilitáció ábra: Tipikus családi házas övezet modellje ábra: Tipikus családi házas övezet átalakítási terve (1. fázis) ábra: Tipikus családi házas övezet átalakítási terve (2. fázis) ábra: Tipikus családi házas övezet átalakítási terve (3. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet modellje ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (1. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (2. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (3. fázis) ábra: Tipikus lakótelepi övezet átalakítási terve (4. fázis) táblázat: A vagyon elleni, személy elleni és erőszakos bűncselekmények számának alakulása az összbűnözésen belül ( ) táblázat: Budapesten elkövetett bűncselekmények aránya

6 Példatár 1. Példa: Szociális városrehabilitáció és városbiztonság a Magdolna negyedben Példa: Többrétű bűnmegelőzés Szegeden Példa: Közösségi terek örökbefogadása Pécsett Példa: Daybreak projekt (Csehország) Példa: ELEVEN programok fiatalok számára, Kecskeméten: Példa: Warren projekt (Egyesült Királyság) Példa: Graffiti mentes iskola program Pécsett Példa: Gyermek és fiatalkorúak bűnmegelőzési programjai a Magdolna negyedben Példa: Stockporti Offerton projekt (Egyesült Királyság) Példa: Szomszédok Egymásért a Lencsési Lakótelepen Példa: Mentőöv a Nap utcai szomszédságban Példa: Helyi rendőrség Marosvásárhelyen Példa: Települési mediáció Csobánkán

7 Előszó A városok biztonsága napjainkban egyre gyakrabban felmerülő téma. Ilyenkor általában a rendészeti, rendvédelmi szervek feladatai kerülnek előtérbe, pedig számos várostervezési, építészeti eszközzel és közösségi programmal is növelhetjük a lakók biztonságérzetét, megelőzhetjük, csökkenthetjük a bűnelkövetéseket. Egyes kutatások alapján a városok kialakulása egyebek mellett az emberek növekvő biztonságigényére vezethető vissza. A városok lakóinak sűrűn egymás mellett élve a városfalak és katonák védelme nyújtott biztonságot. Később a városok növekedése magával hozta az együttélésből adódó konfliktusokat, amelyek kezelésére szükségessé vált a társadalom működésének szokásjog szerinti, vagy kimondott, írott szabályozása. A városok biztonságának, illetve a városi bűnmegelőzésnek a fontosságát a hazai és nemzetközi szakpolitikai ajánlások és szabályozások is hangsúlyozzák: egyrészt a városfejlesztést és tervezést meghatározó keretdokumentumok (Lipcsei Charta, Városfejlesztési Kézikönyv), másrészt a bűnmegelőzés hazai és nemzetközi irányelvei, stratégiái. Ezek mellett a témában már számos nemzetközi és hazai vizsgálatot, kutatást folytattak, illetve tanulmányok sora született. A Belügyminisztérium célja, hogy ezeket áttekintve, egy kézikönyvben adjon átfogó képet a városbiztonság hazai viszonyok között is alkalmazható és reálisan megvalósítható eszköztáráról, tematikusan bemutatva a városbiztonságot érintő kérdések építészeti várostervezési vonatkozásait és társadalmi összefüggéseit. A kézikönyv megemlíti a városbiztonságot fenyegető globális kihívásokat, mint a terrorizmust, vagy a természeti katasztrófákat és a klímaváltozás hatásait, de elsődlegesen a településfejlesztés és tervezés eszközeivel megvalósítható intézkedéseket kívánja bemutatni, és nem tér ki a büntetés végrehajtásra, jóvátételre. A városbiztonságot növelő intézkedések köre sokféle szakterületet, felelősségi kört érint, így azok elsősorban horizontális szempontként érvényesíthetőek a különböző szakpolitikákban. A kézikönyv nem egy új városbiztonsági stratégia kimunkálására ösztönzi a településeket, sokkal inkább annak a számbavételére, hogy milyen típusú, milyen területeket érintő megoldásokra lehet szükség, milyen intézkedések, módszerek vethetők be a bűnözés visszaszorítása érdekében. A bűnmegelőzés értelmezését, feladatainak meghatározását követően bemutatja annak lehetséges alkalmazási területeit és módszereit is néhány sikeresen megvalósult projekt ismertetésével. A módszereket két nagyobb csoportba sorolva tárgyalja a kézikönyv: a környezeti (szituatív) illetve a közösségi (társadalmi) bűnmegelőzés. Célunk ösztönözni a jövőben megvalósítani tervezett fejlesztési programok és projektek esetében a bűnmegelőzési szempontok figyelembevételét, és ezzel javítani azok hatékonyságát és eredményességét. A kiadvány elsősorban a témában érintett döntéshozók, helyi politikusok, valamint várostervezők és fejlesztők, kutatók számára készült, de reményeink szerint hasznos és átfogó ismereteket nyújt a helyi lakosság, a témában érintett civil szervezetek vagy a gazdaság szereplőinek is. A könyv olvasásához, valamint üzenetei hasznosításához ezúton is sok sikert kívánok! Dr. Szaló Péter Területrendezésért és építésügyért felelős helyettes államtitkár 7

8 1. Városbiztonság, városi bűnözés Magyarországon a bűncselekmények közel 80% át városokban, és azokon belül is elsősorban a sűrűn lakott városrészekben követik el. 1 A modern városok által kínált körülmények sok esetben ösztönzőleg hatnak a bűnözésre, miközben a városok kialakulását a kutatók, egyebek mellett, az emberek növekvő biztonságigényére vezetik vissza: koncentráltabb módon, sűrűn egymás mellett élve, védőfallal körülvéve és katonák által őrizve, biztosítva érezték nyugalmukat. A védett, jól körülhatárolható környezet ellenére, a városok növekedésével párhuzamosan, a városi közösség, az együttélés óhatatlanul magával hozta a konfliktusok kialakulását, melyek kezelésére szükségessé vált a társadalmi együttélés hallgatólagos és kimondott szabályozása. Az emberek társadalmi együttélését lehetővé tevő egyik alapvető jellemző, hogy az együtt elő egyének nagy többsége alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz i, viselkedési szabályokhoz. A különböző léptékű közösségek (kisebb társadalmi közösség, nemzeti társadalom, világtársadalom) működőképességének alapvető feltételeként tekinthetünk tehát bizonyos viselkedési szabályok, normák meglétére. Ezek hiányában az egyének viselkedése a társadalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik, lehetetlenné téve a közösségek életének alapját jelentő együttműködést. A normák léte egyidős az emberi társadalommal, melyben többféle normatípus él és működik párhuzamosan egymás mellett (mindenkire kötelező érvényű, az állam által alkotott jogi normák; a kultúrához, szokásokhoz kötődő erkölcsi szabályok; illetve a jellemzően rugalmas illemszabályok, divatszabályok, szakmai technikai előírások). 2 A városokban jellemzően nagyszámú lakos koncentrálódik, gyakran igen sokszínű összetételt mutatva különböző jellemzők (etnikum, jövedelmi szint, társadalmi státus stb.) szempontjából. A zsúfolt lakókörnyezet, a csökkenő személyes élettér gyakran a kapcsolatok elszemélytelenedéséhez, az emberek elidegenedéséhez vezet, ezért a bűnelkövetőknek városi környezetben könnyebb észrevétlennek maradniuk. Ezzel párhuzamosan csökken a társadalmi kontroll, a normákhoz való alkalmazkodás kényszere. Minden társadalomban előfordul, hogy annak egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A normaszegést nevezik devianciának ii, a normaszegő, az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedést deviáns viselkedésnek. Ezek károkat okoznak az egyéneknek, a családoknak, és végső soron az egész társadalom működésében is. Ilyenek a bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer fogyasztás és a nem organikus/szervi eredetű mentális betegségek, zavarok. 3 Mindezek a (nagy)városokban (illetve azok bizonyos részein) erőteljesebben koncentrálódnak. A bűnözés összetett társadalmi jelenség, amely ellen hatékonyan küzdeni csak minden egyes állampolgár és a helyi közösség közreműködésével lehet. Érdemes ezért a megelőzés védekezés kérdését helyben, az adott településre, városrészre koncentrálva vizsgálni, és a bűnözést elősegítő helyzeteket feltárva a bűnesetek megelőzését, a biztonságérzet fokozását eredményező eszközöket és cselekvési tervet kidolgozni. 1 Barabás T. (2010): Városi bűnözés: új esélyek a megelőzésre. In: Víg Dávid (szerk.): Kriminológiai Közlemények 66: A globalizáció kihívásai kriminálpolitikai válaszok. Budapest, Magyar Kriminológiai Társaság, pp Andorka R. (2003): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó 3 Andorka R. Harcsa I. (1990): Deviáns viselkedés. In: Társadalmi riport 1990, Andorka R. Kolosi T. Vukovich Gy. (szerk.). Budapest: TÁRKI, pp

9 A modern városok, különösen a nagyvárosok biztonsága nem egyszerűsíthető le a bűnözés okozta veszélyekre. A biztonság mindannyiunk számára nélkülözhetetlen alapérték, az emberek szükségletpiramisát ábrázoló Maslow modell második szintjén helyezkedik el, közvetlenül a fizikai szükségletek (étel, ital, alvás stb.) után. Az ember lehetőségeihez mérten a számára elérhető legjobb életkörülményekre törekszik: lakóhelyét tekintve ez az egészséges, esztétikailag kellemes és leginkább biztonságos lakókörnyezet igényében fogalmazódik meg. Az állammal, a lakóhelyi vezetéssel (önkormányzatokkal) szemben jogos elvárás a biztonságos lakókörnyezet megteremtésének igénye, a biztonságra veszélyt jelentő folyamatokkal, cselekedetekkel szembeni fellépés, a megfelelő válaszok megtalálása. De mit értünk napjainkban biztonságon, mely lakókörnyezet a biztonságos? Korunkban, mikor hazánkban is a lakosság túlnyomó része városlakó, mely városokat tekinthetjük biztonságos településeknek? A biztonságérzetet számos tényező befolyásolja. Az összetett biztonságérzet iii megteremtéséhez hozzájárulnak területi (magán és közterek állapota), környezeti (biztonságos termékek, egészséges környezet), megélhetési (szociális biztonság) és a személyhez, népcsoportokhoz köthető (nemzetiségek védelme) elemek. Ha szubjektíven összeállított, biztonsági portfóliónk bármely eleme hiányzik vagy sérül, veszélyeztetve érezzük magunkat. A városi lét biztonságát például a tartós munkanélküliség, a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés is károsan befolyásolja. A magány, az egészség iránti aggodalom, a létbizonytalanságból fakadó feszültség és a bűnözéstől való félelem egymást erősítő lelki folyamatok. A városlakók szubjektív biztonságérzetét iv ugyanakkor jelentősen befolyásolja a bűnmegelőzésre fordított figyelem mértéke. Az állampolgárok azt várják el a döntéshozóktól és a rendvédelmi szervektől, hogy ne kelljen félniük, se éjjel, se nappal, sem a belvárosban, sem a városszéli területeken, sem a közterületeken, sem otthonaikban. A városok biztonságos településekké tételének alapvető feltétele, hogy a különböző léptékű kihívásokat az adott település körülményeihez igazítva, előfordulásuk valószínűségének megfelelő súlyozással kezelje Városbiztonsági kihívások A világ társadalmának fokozatos urbanizálódásával a vidék hagyományos értékrendje, szokásai és keretrendszere egyre inkább háttérbe szorultak. A városok és városias területek rohamos növekedése, az emberek értékrendjének átalakulása, életmódjának változása eredményeként számos kihívással találták magukat szembe a települések. Bizonyos kihívások a városok kialakulása óta állandó megoldandó problémák elé állítják azok lakóit és döntéshozóit. E kihívások jelentős része azonban a társadalom, a gazdaság, a politika, a technika valamint a kultúra alakulásával, fejlődésével párhuzamosan időről időre változik. A kihívások léptéke is különböző. Bizonyos problémák koncentráltan az adott település, térség, régió számára jelentenek veszélyt, azonban egyre több világviszonylatban is érezteti hatását. Az eltérő léptékű problémákkal a városoknak egyszerre kell megküzdeniük. A különböző problémák területi koncentrációja és komplexitása miatt ezen új problémák ellen a városok kizárólag az eddig megszokottól eltérő, integrált megközelítéssel képesek hatékonyan védekezni. Érdekes feltenni a kérdést, hogy valóban szükségszerű e a városokban a bűnözés megjelenése? Melyek azok a tényezők, melyek koncentráltan jelen vannak a városi területeken és mintegy növelik a hajlamot a bűnelkövetésre? A kérdésekre, nagyon leegyszerűsítve, a nagy népsűrűség és a különbözőségek szoros egymásmellettiségéből adódó elkerülhetetlen konfliktusok jelenléte a válasz. 9

10 Hagyományos kihívások Hagyományos kihívásnak azokat a városbiztonsági problémaköröket tekintjük, melyek a különböző értékek és személyek fokozott koncentrációjára vezethetők vissza, a városok kialakulása óta, állandó problémaként nehezítve a városlakók és városhasználók életét. A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző társadalmi csoportok többékevésbé területileg is elhatárolódnak egymástól: a nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent. A különböző társadalmi státuszú, etnikumú, foglalkozású, jövedelmű csoportok elkülönülését, elhatárolódását a városon belül szegregációnak v nevezzük. A szegregáció kialakulásáért és fennmaradásáért a modern városokban többnyire a piaci viszonyok (a lakás és munkaerőpiac), valamint a költözési folyamatok és a társadalmi előítéletek, a diszkrimináció felelősek. A társadalmi csoportok szegregációja nem választható el a területi mobilitástól. Az emberek általában szeretnek olyan környéken élni, ahol hozzájuk hasonlók, vagy egy fokkal magasabb társadalmi helyzetűek élnek. Ez alapján a tehetősebbek a gazdagabb környékeken akarnak lakást vásárolni, míg a szegényeknek nem jut más lehetőség, mint hogy szegényebb környékekre költözzenek. Az elkülönülés, szegregáció jellemzője, hogy bárminek az eredményeként jön is létre, feszültséget gerjeszt az adott település életében. Szélsőséges példákkal szemléltetve a fogalmat, megjelenhet egy magasabb státuszú, tehetős réteg privilégiumaként egy gazdag villanegyed formájában. Jelentheti azonban ennek ellenkezőjeként egy lecsúszott, marginalizálódott, alacsony státuszú szegény társadalmi réteg egy nyomornegyedben való elkülönülését. Létrejöhet akár egy etnikum vagy vallási csoport összetartó erejének következményeként is, például egy zsidó negyedben, vagy kínai városrészben (chinatown). A városokban jelen lévő hagyományos kihívások sokszor a jótól való megfosztottságra, vagyis a depriváltságból adódó problémák csoportjára vezethetők vissza. A fogalomkör a szegénység és a javak elosztásának területi egyenlőtlenségéből ered, ám utalhat nemzetiségi, vallási hovatartozásból adódó megfosztottságra egyaránt. 1. ábra: Alvó hajléktalan. (Forrás: Bizonyos területeken, ún. gócpontokon szükségszerű, hogy találkozzanak egymással a különböző szociális helyzetű, képzettségű, hátterű csoportok. Ilyen pontok lehetnek az oktatási és egészségügyi intézmények, kulturális, szabadidő és sporthelyszínek, a bevásárlóközpontok vagy akár a nagyobb közlekedési csomópontok, melyek fokozottan ki vannak téve a konfliktushelyzetek kialakulásának. Tervezésük, rendezésük során kiemelt figyelmet kell fordítani a városbiztonsági szempontok figyelembevételére. 10

11 A depriváltság érzése azonban rendkívül szubjektív, nagymértékben függ a viszonyítási alaptól. A városokban egymás mellett élő különböző társadalmi gazdasági helyzetű rétegek folyamatos összehasonlítási alapot kínálnak. Ezt a feszültséget átmenetileg mérsékelhetik az elkülönülés, szegregáció különböző megnyilvánulási formái, azonban hosszútávon semmiképp sem ez jelenti a megoldást. A városbiztonságot is érintő, ám azon messze túlmutató, komplex feladat a szegregáció mértékének csökkentése, a lecsúszott társadalmi rétegek fokozott felzárkóztatása, integrálása. Leegyszerűsítve: a jótól való megfosztottság érzésének lehetőségek szerinti csökkentése Tipikus városi bűncselekmények, a városlakók biztonságérzetét zavaró külső körülmények Az állandó problémák bizonyos csoportjai, előfordulási gyakoriságukat tekintve, tipikusnak mondhatók a városokban: bűnesetek, melyekkel nap mint nap szembesülhetnek a gyanútlan városlakók. Eredetük sokszor visszavezethető a korábban már említett devianciára, illetve a jótól való megfosztottság nehezen feldolgozható problémáira. Az ún. tipikus városi bűncselekmények megnyilvánulási formái, technikái némileg változtak ugyan az idők során, ám a személyek elleni támadások, az utcai verekedések, zaklatások, vagyis az utcai és nyilvános helyeken elkövetett jogsértések különböző esetei a városok kialakulása óta léteztek. Sajnos a rablás is tipikus városi jelenséggé vált, melynek elkövetési módja évről évre erőszakosabb, durvább, veszélyesebb lett. A vagyon elleni bűncselekmények vi esetében a kisebb lopások, mint a zsebtolvajlás vagy gépjárműfeltörések, de akár az egyre inkább elterjedt gépjárműlopások vagy lakásbetörések is ide sorolhatók. Városlakók körében végzett, a biztonságérzetet vizsgáló kutatások bizonyítják, hogy sok esetben nem is a konkrét bűncselekmények, sokkal inkább egyéb, külső tényezők azok, melyek befolyásolják komfortérzetünket. A falfirka, a tiltott vagy engedély nélküli kereskedés, a köztisztaság alacsony szintje, a koldulás vagy akár a hajléktalanok látványos jelenléte mind mind bizonytalanságot sugalló, megbomlott rendre utaló, városbiztonsági kihívásként megjelenő megoldandó feladatok Újszerű kihívások A városokban elkövetett bűncselekmények típusa és intenzitása szorosan összefügg az adott település folyamatosan fejlődő, alakuló társadalmi és gazdasági helyzetével, politikai berendezkedésével, technikai előrehaladottságával és nem utolsósorban kultúrájával. A modernizációval összefüggő, városokra nehezedő megoldandó problémákat összefoglalóan újszerű kihívásokként tárgyaljuk. A változó kockázati tényezők számbavételénél sokrétű szempontrendszert kell figyelembe venni. Míg a korábban említett problémák jelentős része elsősorban helyi szinten befolyásolja a városok életét, addig a változó kihívásokon belül, külön kategóriaként kell említeni, az egész Földet fenyegető veszélyeket. A globális kihívások egy része közvetlenül (pl.: klímaváltozás), bizonyos részük viszont jelenleg csupán közvetetten (pl. terrorizmus vii ) érinti hazánkat. Az Európát érintő strukturális, környezeti és politikai változások is szerepet játszottak újszerű bűnözési formák megjelenésében Változó világméretű környezeti és technikai kihívások Újszerű világméretű környezeti kihívások Környezetünk rohamos változása komplex módon kihat városaink, országaink, nemzetünk és egész Földünk biztonságára. Javaink mértéktelen felélése, a felelőtlen, következményeket figyelmen kívül hagyó gondolkodásmód újabb és újabb próbatétel elé állítja a Föld lakosait. A korábban csupán a hírekből ismert pusztító katasztrófák Európa városaiban is megmutatják erejüket. A globális klímaváltozás, megváltoztatva a természet rendjét, a környezet valamennyi szereplőjére kifejti hatását. A kialakuló természeti katasztrófák egyre erőteljesebb módon, növekvő számú áldozattal, 11

12 jelentős gazdasági károkat okozva pusztítanak világszerte. Valós, biztonságot fenyegető tényezővé válva, melyek elleni felkészülés és védekezés minden települést komoly kihívások elé állítanak. A jelentős méretű környezetszennyezés melynek mértéke szorosan összefügg az adott terület gazdasági fejlettségével és kulturáltságával sokszor az emberek étel és italellátását, egészségét és komfortérzetét közvetlenül is befolyásolják. A problémák kizárólag szoros nemzetközi összefogással, a lakosság szemléletformálásával és oktatásával kezelhetők. A katasztrófák és a környezetszennyezés hatásai csökkenthetik az országok gazdasági, politikai, társadalmi biztonságát. A világ országainak a katasztrófák elleni védekezésben a nemzetközi közösség segítségével a fejlesztéseikbe kell integrálniuk a katasztrófavédelemmel kapcsolatos lépéseket. 2. ábra: Dunai áradás, 2009, Budapest (Forrás: Salamin Géza) Technikai kihívások A XXI. század rohamos technikai fejlődése, az információátvitel sebességének radikális növekedése, a kommunikáció és az informatika színvonalának emelkedése számos megoldandó feladatot jelent a városbiztonsággal foglalkozó szakemberek számára is. Felmerül a kérdés, hogy vajon a technika fejlődésének szükségszerű következménye e a közlekedési balesetek számának emelkedése, az internet alapú bűnelkövetések számának emelkedése stb. Miért nem képesek a biztonsági óvintézkedések követni a technika fejlődésének iramát? Az új eszközökhöz és technikákhoz kapcsolódó újfajta tevékenységek, szolgáltatások és társadalmi elvárások (hálózati szolgáltatások, elektronikus kereskedelem, ügyfélkapu rendszer stb.) a kényelmen és egyszerűségen túl magukban hordozzák az adatlopás, az illegális információszerzés, az adatokkal való visszaélések veszélyét. A média megváltozott szerepe, interaktívvá válása, ennek pozitív hatásain túl, sok veszélyt is magában hordoz. Álhírek generálása, különböző rémhírek terjesztése, vagy akár egy szenzációhajhász szemléletmóddal közvetített esemény is erősen kihat a jóhiszemű olvasók és nézők biztonságérzetére. Alapvető feladat az információ szélesebb rétegek felé való eljuttatásával való visszaélések számának csökkentése, az adatvédelem lehetőségek szerinti legszigorúbb biztosítása. A közlekedés szerepe a gazdaság és társadalom fejlődésével párhuzamosan folyamatosan változik. Az egyre tökéletesedő, nagyobb teljesítményekre képes, bonyolult technikai háttér jelentős közlekedésbiztonsági kihívásokat eredményez. A közlekedés valójában konfliktusok sorozata, melyeket le kell küzdeni. ( ) A közlekedésbiztonsággal foglalkozó tudományterületeken már több évtizede elismert és sokszorosan bizonyított tény, hogy sokkal célszerűbb, könnyebb, olcsóbb a környezetet az emberi beállítódáshoz igazítani, az emberek többségének jellemző tulajdonságaihoz alkalmassá tenni, mint mindenáron arra törekedni, hogy az ember alkalmazkodjon a környezet 12

13 igényeihez (pl. tájékozódást segítő útburkolati jelek, veszélyes kereszteződéseket felváltó körforgalmak stb.). 4 A közlekedési balesetek okozta emberi tragédiák, illetve a balesetek következményeként tapasztalható egészségügyi és gazdasági hatások sok esetben visszafordíthatatlanok. A közlekedési balesetek kimenetének visszafordíthatatlansága miatt ebben az esetben nem lehet kizárólag az emberi tényezőre hagyatkozni a megelőzés tekintetében. A várostervezők, közlekedésmérnökök feladata egy olyan biztonságos környezet kialakítása, mely önkéntes normakövetésre veszi rá az egyébként normasértésre predesztinált embert ábra: Közlekedésbiztonság gyerekszemmel (Forrás: gyermekszemmel.jpg) Változó társadalmi, kulturális kihívások A társadalmi normák és értékek megváltozásával, a szabadság és sokféleség korában egyre tágabban értelmezzük a ránk vonatkozó keretrendszereket. Néhány példát említve: a társadalmi mobilitás erősödésével csökken a lakóhely iránti lojalitás, a lokálpatriotizmus, a tömeges migráció viii eredményeként könnyebben elvesznek a kulturális gyökerek. Mindezekkel összefüggésben egyre nehezebbé válik a társadalmi rend és a szabályok betartatása is. A városias életmódba, értékrendszerbe nehézkesen beilleszkedő, az egyre súlyosbodó társadalmi helyzetben lévő családokban felnövő generációk körében folyamatosan emelkedik a közösségek és a társadalom többsége számára általánosan elfogadott normáktól és értékektől eltérő szubkultúrák száma, ezzel együtt a deviáns, antiszociális viselkedésű egyének száma. A szabadságérzet növekedése következtében jelentkező különböző szélsőséges eszméket képviselő csoportok nyílt és radikális megjelenése, rendbontó viselkedése (pl. politikai tüntetések, sporthuliganizmus) is ide sorolható. 4 Irk F. (2008b): Szituációs bűnmegelőzés lakóövezetekben. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Irk F. (2008b): Szituációs bűnmegelőzés lakóövezetekben. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp

14 Terrorizmus ix 4. ábra: Szurkolói rendbontás az Újpest FTC bajnoki mérkőzésen, (Forrás: Hazánkat kevésbé érintő, ám globális viszonylatban jelentős a terrorizmus fenyegetésének kérdése. A terrorizmus mozgatórugói a szakirodalom szerint elsősorban politikai és vallási ellentétek, a globalizáció elutasítása és meglévő gazdasági feszültségek. Felszámolása érdekében a világ nagyvárosai főként a New York i, madridi és a londoni merényletek óta óriási erőfeszítéseket tesznek. A terrorizmus kezelése azonban sok esetben kizárólag a terroristák kiszűrésére irányul. A hosszú távú hatás elérése érdekében fontos lenne a terrorcselekmények hátterében meghúzódó valódi okok feltárása, megoldása. A terrorellenes intézkedések sokszor megnehezítik a városlakók életét, korlátozzák szabadságukat. Kihívásként jelenik meg a terrorizmussal összefüggésben ismét a probléma megfelelő súlyozásának mértéke. Hosszú távú cél egy olyan dinamikusan működő, rugalmas szakmai háttér biztosítása, mely képes az aktuális terrorizmus alakulásához kapcsolódó nemzetközi folyamatokra felkészülten, gyorsan reagálni, a városlakók megszokott életvitelének lehető legkisebb mértékű korlátozása mellett. Tömeges migráció Az emberek megélhetési nehézségeik, társadalmi kirekesztettségük, de akár természeti katasztrófák következtében is dönthetnek úgy, hogy elhagyják korábbi lakhelyüket, és vonzóbb területekre, sok esetben fejlett nyugati nagyvárosokba költöznek. A tömeges migráció problémája az elhagyott területeken (pl. elnéptelenedő városok, a legképzettebb rétegek elvándorlásával párhuzamosan további gazdasági, társadalmi hanyatlás stb.) és a befogadó területeken (beilleszkedésre képtelen, eltérő kultúrájú rétegek megjelenése, gazdasági nehézségek stb.) egyaránt érezhető. Megnövekedett lakossági mobilitás A modernkori városok jellemzője a megnövekedett lakossági mobilitás, melynek során a városi lakosság egy jellemzően jobb anyagi helyzetű része elhagyja korábbi lakhelyét, és különböző okokból kiköltözik a városok környékére. A folyamat eredményeképpen a városkörnyéki ún. szuburbán térségek és települések a népességnövekedés és funkcióváltás feladatával állnak szemben; míg a hátrahagyott belső városi kerületek társadalma elöregszik, illetve megkezdődhet fizikai és társadalmi leépülésük: slumosodásuk x, esetleg gettósodásuk xi. A városok környékén élő lakosság, annak ellenére, hogy több szálon is kötődik az adott városhoz (ott dolgozik, ott veszi igénybe a szolgáltatások jelentős részét), nem érzi azt magáénak, és mindez megmutatkozik viselkedésében is: csupán használója a város nyújtotta előnyöknek. Az elhagyott belső területek kezelése/újjáélesztése az elmúlt évtizedekben jelentős kihívás elé állította a döntéshozókat és várostervezőket. 14

15 Tapasztalat, hogy az elnéptelenedett, lepusztult városi környezet fokozza a bűnelkövetés valószínűségét. Ezt igazolja az ismert betört ablak elmélet Az elméletet igazoló kísérlet során a városokat fenyegető kockázati tényezőket tanulmányozó kutatók szerették volna megérteni, hogy mi az oka annak, hogy bizonyos területeken halmozottan követnek el bűncselekményeket. A kutatók egy jó állapotban lévő autót leállítottak egy veszélyesnek mondott New York i városrészben és napokon keresztül figyelték. Több nap elteltével sem történt semmi. Ekkor betörték a jármű egy oldalsó, kis ablakát. Az autót ezt követően pár óra leforgása alatt széthordták és felgyújtották a helyiek. A betört ablak elmélet szerint, ha egy házban, aluljáróban, közterületen, városrészben elromlik valami, akár ha falfirka jelenik meg vagy bármilyen rendellenesség alakul ki, és azt azonnal nem hozzák rendbe, úgy a probléma pillanatok alatt elharapódzik, és hamarosan az egész épület, terület állapota leromlik, tönkremegy. A korábbi lakók elköltöznek, és a bűnözés beköltözik a területre. Az elhagyott, gazdátlanná vált, leromlott (köz)területeknek a város vérkeringésébe való visszakapcsolása, élővé tétele ezért alapvető feladat a városbiztonság szempontjából is. 5. ábra: Luník IX lakótelep, Kassa (Forrás: kepek/221/b jpg) Szenvedélybetegségek Évtizedek óta meglévő, az előzőekkel szoros kapcsolatban álló probléma a szenvedélybetegséggel küzdők jellemző városi koncentrációja. A kábítószerrel és alkohollal kapcsolatos bűnözés hazánkat is egyre mélyebben érinti. A téma városbiztonsággal leginkább összefüggő aspektusa az ún. következménybűnözés xii. A fogalom a kábítószer, bódítószer vagy alkohol hatása alatt elkövetett, illetve a fogyasztói életformából adódó bűncselekmények körét foglalja magába. Idetartoznak a jövedelemszerzés céljából elkövetett különböző bűncselekmények, mint például a kisebb lopások, zsebtolvajlás, gépjárműfeltörés, de a szerfogyasztás hatása alatt elkövetett rongálások, vagy egyszerűen a városokban látott alkoholisták és drogfogyasztók demoralizáló hatása is. Fontos városbiztonsági problémaként jelenik meg, hogy nincs olyan szülő, akinek ne jutna eszébe, vajon elengedheti e gyermekét egyedül az iskolába, nem környékezi e meg egy drogdíler az iskola környékén vagy egy szórakozóhelyen nem kevernek e valamit az italába. Ugyan a kutatások azt mutatják, hogy a drogokkal való első ismerkedés legtöbbször ismerősök, barátok révén történik meg, sajnos egyre gyakoribb az akaratlanul is áldozattá váló fiatal. Annak ellenére, hogy a változó kihívások sorában említjük a szenvedélybetegségek következtében kialakult városbiztonsági kérdéseket, mégsem szabad elfelejtenünk, hogy azok a városok életében állandó nehézségként jelen lévő szociális és társadalmi problémákra vezethetők vissza. A 15

16 szenvedélybetegségek terén felvilágosítással, oktatással, megfelelő életmódra neveléssel, folyamatos konzultációval, vagyis a megelőzés eszközeivel érhető el tartós javulás. A szélsőséges magatartásformák (vandalizmus, verekedés, járókelők megfélemlítése, de akár a kábító, bódítószerek használata stb.) kialakulásában az előzőekben említett következménybűnözés mellett jelentős szerepet játszik a városi élet velejárójaként annak névtelensége, a tömegben való létezés személytelensége Változó intézményi, szervezeti kihívások A változó kihívások sorában említhetők a biztonságérzet politikai intézményi vonatkozású megváltozására visszavezethető problémák. A szocializmus egyenlőségre törekvő világában, a teljes foglalkoztatottság hamis érzetében, a korlátozott szabadságjogok ellenére, a szigorú közbiztonsági felügyelet mellett a városlakók biztonságban érezték magukat. A rendszerváltást követően a közbiztonság gyors és jelentős hanyatlása a lakosságot váratlanul érte. A politikusok nem tudták megértetni az emberekkel, hogy a több szabadság együtt jár a diktatúrában megszokott magas színvonalú közbiztonság romlásával. 6 Gazdasági bűncselekmények és korrupció Az elmúlt évek bankbotrányai, biztosítási csalásai, az állami támogatásokkal való visszaélések is alátámasztják, hogy a modernkori városbiztonsági kihívások fontos eleme a gazdasági bűnözés, a korrupció, vagyis a fehérgalléros bűnözés. xiii Edwin Sutherland, a fogalom megalkotójának megfogalmazása szerint a fehérgalléros bűnözés olyan bűncselekmény, amelyet foglalkozásuk körében követnek el tiszteletre méltó és magas társadalmi státuszban lévő személyek. Az ENSZ szerint a korrupció súlyos gondot és fenyegetést jelent a társadalmak stabilitására és biztonságára, aláássa a demokrácia intézményeit és a demokratikus értékeket, az erkölcsi értékeket és az igazságosságot, továbbá veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a jogállamiságot. 7 Tény, hogy a vezetők, az elitréteg viselkedése, közügyekhez való hozzáállása példaértékkel bír egy település biztonságának megítélése szempontjából, és megalapozza a településen tapasztalható általános erkölcsi morált, ezért különösen fontos, hogy az önkormányzati képviselők, a város vezető tisztviselői jó példával járjanak elöl (pl. üvegzseb). A bűnözés hálózatosodása A bűnözéssel kapcsolatos általános tendenciaként elmondható, hogy a bűnözés maga is globalizálódik, már nem ismer határokat, ám megjelenési formáit tekintve fokozottan fenyegeti a sűrűn lakott városias területeket. A megoldandó problémák jelentős része, azok határtalansága, hálózatos, szervezett jellegéből adódóan kizárólag erős nemzetközi összefogással kezelhető. Számos hazai és nemzetközi példa mutatja a védekezés hálózatos jellegének sikerességét. A hálózatba szerveződés és összefogás, a különböző védekezésben érintett szakterületeken is elengedhetetlen, így rendőrök, kriminológusok, szociológusok, pszichológusok, várostervezők, kertészmérnökök, terület és településfejlesztők és politikai döntéshozók szoros összefogása ösztönzendő. Összefoglalóan elmondható, hogy egy város biztonságos imázsának kialakításához alapvető szempont a település közügyeinek átláthatósága, vezetőinek példás erkölcsisége, civil társadalmi kontrollja, 6 Irk F. (2008a): Nagyvárosi félelem és szorongás. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye, Preambulum, a évi CXXXIV tv. által kihirdetve 16

17 szabad médiája, az információk szabad áramlásának biztosítása. Mindez hatással van az ott lakók életére, a település gazdasági és társadalmi fejlődésére. A megoldáshoz leginkább megfelelő oktatással, neveléssel és a megelőzés eszközeivel juthatunk közelebb. Léteznek olyan kézzelfogható, szervezeti, szociális és épített környezetet érintő konkrét módszerek, melyek a bűncselekmények elkövetését kockázatosabbá és nehezebben megvalósíthatóvá teszik. Továbbá sokat segíthet a városbiztonságot érintő folyamatok megértésben a már ismert próbálkozások, eredményes beavatkozások részletes elemzése, azok adott környezetre, városra szabott hatásainak tanulmányozása. A kézikönyv további fejezetei kitérnek az említett konkrét módszerekre, és bemutatnak több hazai és nemzetközi sikeres és sikertelen gyakorlatot, ezáltal is iránymutatást és segítséget nyújtva a városok biztonságának fenntartásához, illetve helyreállításához Fogalmak, definíciók Az alábbi alfejezet rövid áttekintést ad a Kézikönyv legfontosabb fogalmairól, keretet nyújtva a további fejezetek megértéséhez. Ugyanakkor nem kívánjuk valamennyi fogalom definíciójával terhelni itt az olvasót, ezért a további szakkifejezések értelmezéséhez figyelmébe ajánljuk a Kézikönyv 8. fejezetében a Fogalomtárat. A városbiztonság, városi biztonság kérdéskörének taglalásakor érdemes a biztonság xiv napjainkban használatos fogalmára is röviden kitérnünk. Több szerző 8 is kiemeli a fogalom komplexitását, folytonosan változó, összetett helyzetre fókuszáló mivoltát. Az említett komplexitás abból fakad, hogy beleérthetjük a megélhetés biztonságát, a különböző alapvető szolgáltatásokhoz (egészségügyi és szociális szolgáltatások, oktatás, kultúra stb.) való megfelelő hozzáférést, a köz és magánterületek rendjének, illetve a honvédelemnek a biztonságát. A biztonság egyszerre állapot és elérendő cél is (melynek eléréséhez aktív cselekvésre van szükség). Más megközelítésben az egyén és a közösség tűréshatára által meghatározott komfortosságának fokmérője, illetve ezen állapot, érzés tudati leképeződése. Hasonló, de kissé szűkebb fogalmi tartományra vonatkozik a közbiztonság kifejezés, mely az állampolgárok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülése/érvényesítése irányában hat, ezek biztonságát garantálva. Mindezek alapján akkor tekinthetünk egy várost biztonságosnak, ha képes fenntartható válaszokat: korszerűen tervezett kivitelezett lakókörnyezetet és magas szintű szociális ellátást kínálni; mérsékelt környezeti terheléssel jellemezhető; továbbá ahol a társadalomba beágyazódó, azaz a közösséggel szoros kapcsolatot fenntartó, nem csupán a bekövetkezett eseményekre reagáló, de azok megelőzésére is hangsúlyt fektető rendészeti tevékenység zajlik. 9 A városi biztonság ezek alapján egy tudatos cselekvés során befolyásolható, alakítható állapot, amelyet egy időpontban fennálló városi biztonság elemeinek aktuális állapota határoz meg, és a városi biztonságot érintő fenyegetések, veszélyek elhárítása érdekében tett védelmi intézkedések közötti egyensúlyi viszonnyal minősíthető. 10 A biztonság általános fogalmához hasonlóan komplex, összetett rendszer megteremtése és fenntartása elsődlegesen a megelőzésre koncentráló gyakorlati politikát, rendszabály és intézményrendszert jelent a lakosság életének, testi épségének, 8 Danielisz B. Jármy T. (2008): Rendészet Európában. Budapest, ADYV Grafika Kft.; és Dr. Hadnagy I. J. (2008): Mennyire biztos, vagy mennyire bizonytalan a biztonság napjainkban. In: Hadtudomány. A Magyar Hadtudományi Társaság folyóirata. 9 Danielisz B. Jármy T. (2008): Rendészet Európában. Budapest, ADYV Grafika Kft. 10 Danielisz B. Dr. Tóth F. (2007): Városi Biztonság kiindulási modellje 17

18 személyiségi jogainak és vagyoni biztonságának xv megóvását, a biztonságot veszélyeztető cselekmények elleni hatékony fellépést szolgálandó. Jellemzően több szervezet felelőssége (állam, helyi önkormányzat az utóbbi markánsabb szerepével civil szervezetek, kezdeményezések). A városi biztonság megteremtésének és fenntartásának kedvezményezettjei, célszemélyei között éppúgy megtaláljuk a város lakosságát, mint a városba csupán dolgozni járó (ingázó) munkavállalókat, a speciális okok (oktatás, kultúra, idegenforgalmi cél stb.) miatt hosszabb rövidebb ideig a városban tartózkodókat, illetve a városban székhellyel bíró jogi személyeket, valamint kisebb nagyobb közösségeket. Célterülete elsősorban a település közigazgatási határán belüli terület, de a szomszédos települések helyzete gyakran elválaszthatatlan az adott városétól, befolyásolva az előbbi biztonsághelyzetét. 11 A bűnelkövetés elleni fellépés, küzdelem egyik lehetősége a preventív technikák, a különféle bűnmegelőzési megoldások alkalmazása. A bűnmegelőzés a bűnözés és a bűnözéstől való felelem elleni állami és nem állami beavatkozások összessége; a bűnözés társadalmi és egyéni okainak, valamint a bűnelkövetés feltételeinek befolyásolására alkalmas stratégiák és eszközök rendszere. Maga a megelőzés koncentrálhat a (potenciális) elkövető(k)re, az elkövetőket és áldozatokat egyaránt kitermelő közösségre, illetve magára a bűncselekményi helyzetre, szituációra is. Kézikönyvünk két nagyobb csoportba, a környezeti (szituatív xvi ) illetve a társadalmi (szociatív) bűnmegelőzés kategóriájába sorolja be tárgyalt módszereit, így érdemes e két fogalom részletesebb feltárása a következőkben, a konkrét eszközöket részletező fejezetek előtt. A környezeti (szituatív) bűnmegelőzés xvii az adott környezet átalakíthatóságával, a bűncselekményi szituációval és azok kezelésével foglalkozik. Más szavakkal a bűnelkövetést elősegítő alkalmak számának csökkentését célzó törekvések összességeként értelmezhetjük. 12 A szituációs és ezen belül a környezeti megelőzés alapvetően a potenciális elkövetőt kívánja elkedvetleníteni adott területen a bűnözéstől, valamint a potenciális áldozatot, illetve a közösséget segíti a megfelelő helyzeti prevenciós formák megtalálásában és alkalmazásában. A bűnelkövetők repertoárjának három fő eleme van: a lehetőség, a képesség és a motívum. A szituációs bűnmegelőzés lényege, hogy a várostervezés fizikai eszközeivel növelve a lebukás kockázatát, megelőzze, visszaszorítsa a bűnelkövetést. Évtizedes tapasztalat, hogy az építészeti és technológiai eszközök segítségével és a tervek következetes megvalósításával számos helyen a bűncselekmények számának 25% os csökkenése volt elérhető, mégpedig anélkül, hogy akár a rendőri jelenlétet fokozták, akár CCTV rendszereket xviii vagy más (pl. vagyonőri) segítséget igénybe vettek volna. Szükséges, hogy a lakók megértsék, hogy a lakókörnyezetükért ők is felelősek, annak alakításában, fenntartásában ők is részt kell vegyenek, jobban figyeljenek oda rá. A szituációs bűnmegelőzés tehát figyelembe véve, hogy minden bűncselekmény egy adott építészeti, szervezeti és szociális környezetben jön létre, a prevenciót mindenekelőtt az elkövetési alkalmak számának csökkentésére és megváltoztatására koncentrálja. Ennek alapja, hogy az építészeti, szervezési és szociális környezet alakításával (a felderítési kockázat megnövelésének, másrészt a tettes lehetséges hasznának csökkentése irányába hatva) megváltozik a bűnelkövetői magatartás bekövetkezésének valószínűsége is. A szituációs bűnmegelőzés legfontosabb céljait ez alapján az alábbiakban foglalhatjuk össze: a bűncselekmények végrehajtásának megnehezítése; a felderítési és lelepleződési 11 Danielisz B. Dr. Tóth F. (2007): Városi Biztonság kiindulási modellje 12 Gönczöl K. (2006): A bűnözés társadalmi reprodukciója. In: Gönczöl K. Kerezsi K. Korinek L. Lévay M. (szerk.): Kriminológia Szakkriminológia. Budapest, Complex Kiadó, p

19 kockázat megnövelése; a bűncselekménynek az elkövető szempontjából vizsgált jövedelmezőségének csökkentése, illetve a későbbi önigazolás megnehezítése. 13 A szituációs bűnmegelőzés jelentősége abban rejlik, hogy megvalósítása viszonylag egyszerű, eredménye azonban gyorsan és helyben, az adott területen élők számára mutatkozik meg (például a bűncselekmények számának erőteljes visszaesése a korábban sötét, zegzugos terület áttekinthetővé tételét követően). A szituációs bűnmegelőzésnek számos eleme van, hiszen gyakorlatilag az összes, a konkrét bűncselekményi helyzet kialakulását megakadályozó technika idetartozik. Ezek között kiemelt szerepe van az épített környezet átalakításának és a környezeti tervezésnek amelynek külföldön már mozgalma van. A CPTED a Crime Prevention Through Environmental Design tulajdonképpen egy irányelvgyűjteményt jelent. (Hevenyészett magyar fordításban: környezettervezési bűnmegelőzésként aposztrofálhatjuk). A másik nagyobb eszközcsoportot a szituatív bűnmegelőzés mellett a társadalmi vagy közösségi bűnmegelőzés xix képezi. A szituációs bűnmegelőzés a bűnalkalmakat igyekszik csökkenteni, a bűncselekmény lehetőségét minimalizálni, míg a társadalmi bűnmegelőzés a bűncselekmények okaira próbál hatni. Ebben az esetben egy olyan fajta prevenciós stratégiáról beszélhetünk, amely a potenciális elkövetőket kívánja legtöbbször azok családjával, társasági lakó és iskolaközösségi környezetével együtt szocializálni. 14 A társadalmi bűnmegelőzés sokkal átfogóbb szemléletű, a társadalmi alrendszerek bűnmegelőzési szerepét jelöli ki. Jelentős részben a közszféra (állami és helyi önkormányzati szerepvállalás révén történő), illetve szakmai és civil mozgalmak, szervezetek, gazdasági szereplők, állampolgárok és közösségeik, egyházak stb. közötti együttműködés keretében megvalósuló tevékenységről van szó, melynek elsődleges célterületei a gyermek és fiatalkori bűnözés megelőzése, az áldozattá válás megelőzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése és védelme, általánosan a városok biztonságának fokozása. 15 Ehhez képest a közösségi bűnmegelőzés a közösség szerepét, össze és visszatartó erejét hangsúlyozza a bűncselekményben érintettet valamennyi szereplő tekintetében. Ugyanakkor mind a szituációs, mind a közösségi bűnmegelőzés a hagyományos bűnözésre igyekszik válaszokat adni, így sem a gazdasági bűncselekmények (pl. a szellemi tulajdonjogokat sértők), sem a szervezett bűnözés ezek segítségével nem csökkenthető. Ennek felismerése mellett, a határaink ismeretével kell alkalmazni ezeket az eszközöket A városok biztonságával kapcsolatos hazai és nemzetközi keretdokumentumok A városok biztonságossá tétele, illetve a városi bűnmegelőzés témája két szempontból része a hazai és nemzetközi szakpolitikai ajánlásoknak és szabályozásnak: egyfelől a városfejlesztést és tervezést meghatározó keretdokumentumok (Lipcsei Charta, Városfejlesztési Kézikönyv), másfelől a bűnmegelőzés hazai és nemzetközi irányelvei, stratégiái foglalkoznak célzottan a városok biztonságával, bűnmegelőzésével. Az alábbiakban mindkét szakterület vonatkozó ajánlásait, irányelveit és jogszabályait áttekintjük röviden. 13 Irk F. (2008a): Nagyvárosi félelem és szorongás. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Irk F. (2008b): Szituációs bűnmegelőzés lakóövezetekben. In: Barabás T. (szerk.): Épített környezet bűnözés szituációs bűnmegelőzés. Budapest, OKRI, pp Társadalmi Bűnmegelőzési Stratégia,

20 Nemzetközi dokumentumok A nemzetközi fórumok közül az ENSZ és az Európai Unió is foglalkozott a bűnmegelőzés kérdésével az utóbbiak harmonizációs kötelezettséget is jelentenek Magyarország számára. Az EU és az Európa Tanács dokumentumai az elmúlt években hangsúlyozták a komplex bűnmegelőzés jelentőségét. Az Európai Unió Tanácsa közel egy évtizede mondta ki, 16 hogy bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjen mindez a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével vagy a sértetté válás megelőzésével. Az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsának bűnmegelőzéssel és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó bizottsága 2002 ben ugyancsak definiálta a felelősségteljes bűnmegelőzés xx (Responsible Crime Prevention) legfontosabb elemeit. Ez alapján a megelőzés három, egymással egyenrangú célterülete: a (potenciális) bűnelkövető, a bűncselekményi szituáció és a közösség. Az elmúlt években felerősödött az a nézet, hogy nem elég a bűnt megelőzni, hanem ugyanilyen fontos a bűnözéstől való félelmet csökkenteni, illetve a lakosság szubjektív biztonságérzetét növelni. A 2007 ben a városfejlesztésért és a területi kohézióért felelős miniszterek által elfogadott Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról kimondja, hogy a társadalmi gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható fejlődés érdekében egyre inkább szükségünk van teljes körű stratégiákra és minden, a városfejlesztési folyamatokban érintett személy és intézmény összehangolt fellépésére. Mind a kormányzat különböző szintjeinek (helyi, regionális, nemzeti és európai) mind az egyes ágazatoknak együtt kell működniük és ki kell alakítanunk az integrált városfejlesztési politika iránti új felelősségtudatot. A Charta az integrált városfejlesztési politika érdekében alapvető fontosságú cselekvései közt két helyen tér ki a városok biztonságára: 1.) A városoknak hozzá kell járulniuk lakosaik életminőségének javításához és gazdasági vonzerejük növeléséhez a fejlett információs és kommunikációs technológiáknak az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások, az egészségügy és közbiztonság területein történő alkalmazása (...) révén. 2.) Az egyenlőtlenségek csökkentését és a társadalmi kirekesztődés megakadályozását célzó szociális integrációs politika a biztonság legjobb garanciája városainkban, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű városrészekre. A 2008 ban az Európai Közösségek Bizottsága által kiadott Zöld könyv a területi kohézióról ugyancsak megemlíti, hogy a hátrányos helyzetű városrészekkel és a társadalmi kirekesztéssel küzdő városokban a bűnözés a nyilvánvaló egyenlőtlenségek és méltánytalanság egyik megnyilvánulásaként jelenik meg Hazai dokumentumok Hazai viszonyok között mindenekelőtt a 115/2003. (X. 28.) országgyűlési határozattal elfogadott Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája tartalmaz a városok biztonságára vonatkozó részletes útmutatást. A Stratégia összhangban a nemzetközi irányelvekkel három fő szakmai cél megvalósítását tűzte ki: 16 Az Európai Unió Tanácsa május 28 ai döntése alapján. 20

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó SOPRONI RENDŐRKAPITÁNYSÁG V E Z E T Ő J E H-9400 Sopron, Lackner Kristóf utca 5. Telefon/Telefax: 0036-99-314-048 BM Telefon: (21)-46-40, (21)-46-41, BM Telefax: (21)-46-07 E-mail: sopronrk@gyor.police.hu

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE!

2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! 2011. A KISTELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁNAK AZ ÉVE! Az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2010-ben is számos intézkedést és javaslatot tett arra, hogy a polgárőr egyesületek

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Bűnmegelőzési koncepciót alkot A bűnmegelőzés a társadalom

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30. A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Biztonság: - létbiztonság; - közbiztonság; - anyagi biztonság; - magántulajdon; A biztonság A "biztonság" szó latin megfelelője

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

... ".'... l... Kósa Tímea adott területért felelős alpolgármester aláírása.,á

... .'... l... Kósa Tímea adott területért felelős alpolgármester aláírása.,á NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGARMESTERE 440 l Nyíregyháza, Kossuth tér l. Pf: 83. Telefon: (42) 524-500 Fax: (42) 524-501 E-maii: roii!llrmf!.\if!rlllll.iref!l.iili::li.hu Ügyiratszám: 33493/2012/14.

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD RENDŐRŐRS CSURGÓ Cím: 8840 Csurgó Petőfi tér 36. Tel.:82/471-004 / BM: 03-23/27-42 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD RENDŐRŐRS CSURGÓ Cím: 8840 Csurgó Petőfi tér 36. Tel.:82/471-004 / BM: 03-23/27-42 E-mail: nagyatadrk@somogy.police. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD RENDŐRŐRS CSURGÓ Cím: 8840 Csurgó Petőfi tér 36. Tel.:82/471-004 / BM: 03-23/27-42 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu Ügyszám: 14050/2017/2014/ált. Kezelési jelzés: "Nyílt"

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben