Globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből"

Átírás

1 Globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből Szabó Gábor Absztrakt A tanulmány négy kérdéskör bemutatására törekszik. Az első, a globális népességmozgások általános trendjeinek vizsgálata, elsősorban az előidéző okok feltárása révén. A második, a globális gazdasági modellváltásnak a globális munkaerő-eloszlásra gyakorolt hatásait járja körül. A harmadik a nemzetközi emberi jogi rendszer értékeinek a menekültjog és bevándorláspolitikával kapcsolatos tipikus összeütközéseiről, egyes fogalmak dogmatikai tisztázatlanságáról szól. A negyedik az állampolgárság és a migráció kölcsönhatásairól, valamint a multikulturalizmusról zajló diskurzusba vezeti be az olvasót. Abstract The chapter aims to demonstrate four key issues. First, it analyzes the main general trends of the global flows of people, focusing mainly on the root causes. The second issue is revolving around the effects of global economic model-changes on the global division of labor. The third one is about the contradictions between the idea of international (global) human rights and the migration and refugee law on regional and state level, moreover about some conceptual uncertainties. Dealing with the fourth issue, the chapter tries to give an introduction to the interference between migration and citizenship, and to the multiculturalism debate. Kulcsszavak: globalizáció, határokon átnyúló áramlások, emberi jogok, poszt-fordista modell, egyenlőtlenség, üldöztetés, gazdasági állampolgárság, multikulturalizmus Keywords: globalization, transborder flows, human rights, post-fordist model, inequalities, persecution, economic citizenship, multiculturalism

2 66 szabó gábor Emberek tömegeinek vándorlása hosszú történelmi múltra tekint vissza a világ minden régiójában, de az utóbbi hatvan, hetven év jelentős mértékben felerősítette a különbségeket a fogadó és kibocsátó országok között, elsősorban az Afrikából, Latin- Amerikából és Ázsiából a fejlett ipari országokba történő munkaerő-áramlás tekintetében. A Globális Délről történő migrációs mozgások egyre változatosabbak, egyre szerteágazóbbak a lakóhely elhagyásának motívumai és a gazdasági indíttatású vándorlás mellett megjelennek egyéb tényezők is. Észak- és Északkelet-Afrika középosztálya például egyik kiváltó okként az iszlám fundamentalizmus felerősödésétől való félelme miatt menekül, míg a Szahara dél felé történő terjeszkedése és egyéb környezeti válságok, katasztrófák az ott élők százezreit teszik környezeti menekültekké. A kelet-európaiak és az egykori Szovjetunió lakói számára a nyolcvanas évek végétől megnyíló határok újabb tömegeket késztettek kivándorlásra elsősorban Nyugat-Európa, Észak-Amerika, Izrael, Ausztrália és más térségek irányába. A globális hatalmi és termelési viszonyok alapvetően kihatnak a keletről és délről kiinduló migránsok közötti versengésre. A migráció terén tapasztalható strukturális változások sokkal inkább az egyéntől független hatalmi-gazdasági tényezők következményei, semmint az egyéni választásé. A munkaerő mobilitása, azaz területi megkötöttségének fellazulása a globális gazdaság és politika meghatározó tényezőjévé vált. A humán tőke határokon átnyúló áramlásai a hatalom és termelés hierarchikus rendszeréhez kapcsolódnak. Az egyre erősödő specializáció és területi szóródás a humán tőke újraelosztásának egyenes következményei. A munkaerő és a hatalom globális eloszlásában elfoglalt területi pozíció és az ehhez kötődő specializáció határozzák meg azt, hogy melyik ország lesz migrációs célpont és melyik kibocsátó. A technológiai forradalom élmezőnyébe tartozó centrumtérségek mágnesként vonzzák a mobil és képzett munkaerőt a világ minden tájáról. Mindez alapvetően határozza meg az egyenlőtlenség a társadalmi és globális igazságosság kérdéseit. 1 A termelés globális mértékű újraszerveződése és a migrációs mozgások közötti kapcsolat döntő jelentőségű. A munkaerő globális (újra-)elosztása Az európai tőke a 16. század elejét követő bő háromszáz évben özönlött az Újvilágba. Európa fejlett részeiről emberek milliói vándoroltak ki Amerikába, Afrika egyes részeire és Ázsiába. Ezzel egyidejűleg bűnözők, kalandorok, tanoncok, rabszolgák is növelték a népességmozgást. A nagy volumenű bevándorlás felmorzsolta a bennszülött közösségeket, új, multietnikus és multikulturális közösségekkel váltva fel azokat, ugyanakkor megnyitotta a kapukat a nemzetközi munkamegosztás új formái előtt. 1 vö. Mittelman, 2000: 59.

3 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 67 Az ipari forradalom következtében nőttek a tengeren túli európai tőkekihelyezések, a kereslet és kínálat megváltozott, beleértve a munkaerő iránti keresletet és kínálatot is és 1914 között 60 millió európai távozott az amerikai kontinensre, Kelet- és Dél-Afrikába, illetve Ausztráliába. Ugyanekkor mintegy 10 millió orosz költözött Szibériába és Közép-Ázsiába, 1 millió dél-európai vándorolt Észak-Afrikába, 12 millió kínai emigrált Délkelet-Ázsiába, kb. 1 millió indiai vándorolt ki Kelet- és Dél-Afrikába között a népirtó rezsimek és a háború üldözöttjei tömegesen menekültek Európán belül (legnagyobb arányban az Egyesült Királyságba) és Európán kívülre, leginkább az Egyesült Államokba és Kanadába. Az ezt követő évtizedek minden korábbinál nagyobb mértékben gyorsították fel a népvándorlást, csak az 1989 és 1992 közötti három évben 50 millióról 100 millióra nőtt a migránsok száma, ami az akkori világnépesség mintegy 2 százalékát tette ki as adatok szerint a migránsok száma már több mint 200 millió szerte a világban, ami a világnépesség növekedéséhez képest relatív csökkenést (kb. 1,5 százalék) jelent, így 2008-ban minden hatvanötödik ember tartozott ebbe a kategóriába (IOM, 2008). Kevéssé ismert, hogy a migránsok világméretű eloszlása mennyire egyenetlen. A legtöbben, úgy millióan a szubszaharai afrikai térségben élnek, ezt követi Ázsia és a Közép-Kelet hozzávetőleg 15 millió fővel. Szembeötlő, hogy a legtöbb migráns nem távozik saját származásának földrajzi régiójából, becslések szerint 25 millió fő tekinthető belső migránsnak (Internally Displaced Person IDP) és a mintegy 20 millió hivatalosan regisztrált menedékkérő több mint fele nem a földrajzi régióján (kontinensén) kívül folyamodik menekült státusért. A régiókon belüli migráció üteme messze felülmúlja a régiók közötti migráció volumenét. Mindennek még a megbecsülését is igen nehézzé teszi az illegális határátlépések és tartózkodások statisztikákban pontosan nem szereplő aránya. A régiók közötti migráció jellegzetes iránya a délről észak felé tartó vándorlás, bár jelentősnek tekinthető a dél-dél, és az észak-észak közötti áramlás is. Politikai és gazdasági kényszerek egymást erősítve játszanak szerepet a déli országokból való kivándorlásban. Salvadorból például politikai és gazdasági okok miatt menekülnek tízezrek Mexikóba, mely ráadásul a minden tekintetben még vonzóbb Egyesült Államokkal határos. Hasonló példák sokaságát említhetnénk, akár a törökországi kurdok Németországba áramlását, akár az irakiak letelepedését Norvégiában az 1980-as, 1990-es években. Számos ország tipikusan tranzit és nem végállomás a migráció szempontjából; Magyarország, Szerbia, Görögország, Bulgária, de gyakran még Olaszország is említhető példaként. Termelés és identitás Mindezek a folyamatok részben magyarázhatóak a globalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival, a globális kommunikáció terjedésével, az erőforrások és a javak globális áramlásának elképesztő kiszélesedésével, melyek természetes velejá-

4 68 szabó gábor rójának tűnik a munkaerő, és általában az emberek határokon átlépő áramlásának az erősödése. A gazdasági globalizáció következtében egy konkrét termék létrehozása, pl. egy személyautó előállítása a világ számos országában (több kontinensen) folyó részfeladatok összegeként történhet, nem meglepő tehát, ha nem kizárólag a tőke mobil, hanem a munkaerő is. A tőke és a munkaerő mobilitásának arányai ugyanakkor aszimmetrikusak. 2 Napjainkban a tőke, a beruházások sokkal nagyobb arányban részei a határokon átlépő áramlásoknak, mint a munkaerő. A tőke mellett a javak és szolgáltatások határokon átlépő áramlása is sokkal akadálymentesebb, mint a munkaerőé. Ebben a tekintetben várhatóan még a globális gazdaság gyors, és folyamatos terjeszkedése sem hoz jelentős változást. Az Európai Unió négy alapszabadsága között ugyan szerepel a személyek (munkaerő) szabad áramlása, de napjainkban éppen a folyamat megtorpanását, az adminisztratív akadályok sokasodását tapasztalhatjuk. Az EU-nál szerényebb volumenű regionális megállapodás, a NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Társulás), kifejezetten korlátozza a személyek szabad áramlását annak ellenére, hogy az USA és Kanada között ez de facto létezik, Mexikó és az Egyesült Államok között pedig az illegális bevándorlás tömeges méretű. Ráadásul az 1994-ben életbe lépett NAFTA megállapodásnak Mexikó esetében a munkanélküliséget növelő hatása volt. Az amerikai olcsó gabona Mexikóba történő szabad beáramlása ugyanis mexikói földművelők tömegeit tette tönkre, melynek hatására sokan nem láttak más megoldást, mint az USA-ba történő betelepülést, bármi áron. Egyértelmű, hogy az egy főre jutó GDP arányát tekintve a globalizáció legnagyobb veszteseinek Afrika és Nyugat-Ázsia tekinthető. 3 Ezekben a régiókban a közvetlen külföldi befektetések (FDI) gyakran hoztak létre olyan állapotokat, melyek az érintett közösség elvándorlását idézték elő. Az olajkitermelés által tönkretett természeti környezet Nigériában, az exportra szánt sügér betelepítésével és elszaporodásával járó ökológiai katasztrófa a Viktória-tóban az erőforrásokkal való felelőtlen gazdálkodás iskolapéldái, és tömegek migrációját kiváltó tényezők. Korunk sajátos paradoxona, hogy míg a helyi közösségeket súlyosan érintő befektetések akadálymentesen megvalósulhattak, addig az általuk (is) okozott kivándorlási hullám egyre erősödő jogi és igazgatási akadályokba ütközik. Figyelemre méltó a termelés és a munkaerő-vándorlás átalakulása a globalizáció korában. Korábban a nagyipari központok vonzották a kevésbé iparosodott térségek munkavállalóit, de az 1960-as évek végétől a tömegtermelés piacán bekövetkező telítődés következtében két jellegzetes stratégia vált jellemzővé: 1. A fejlődő országokban kínálkozó előnyösebb feltételek miatt a tömegtermelés jelentős részét oda telepítették a kapitalista centrumországokból (worldwide sourcing). 2 vö. Sassen, 2000: ban az afrikai átlag egy főre jutó GDP 1980-ban 786 USD, 2000-ben 726 USD, míg ugyanez Nyugat-Ázsiában 6718 USD (1980), 3777 USD (2000). Vö. Farkas, 2002: 72.

5 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből A klasszikus nagyüzemeket szétdarabolták, és csak a legnyereségesebb ágazatokat tartották fenn (downsizing). Az ún. poszt-fordista (a globalizációt meghatározó) modellben azonban (1970-es évek vége) a termelés rugalmassága és a piaci igényekre való gyors reagálás váltak a siker zálogává, ami egyebek között azzal a következménnyel járt, hogy a tőke hálózatszerűen terül szét kontinensek között, és csupán a jobban képzett, kreatív, ebből következően kisebb számú munkaerőre tart igényt. A tőke tehát hálózatszerűen jelenik meg a perifériákon, de az ott rendelkezésre álló nagy tömegű munkaerőnek csak egy igen kis részének kínál munkalehetőséget. Az Immanuel Wallerstein által kidolgozott centrum-félperiféria-periféria modell fontos értelmezési keretet adhat a globalizáció és a migráció összefüggéseinek vizsgálatához. Wallerstein szerint az egyenlőtlen globális erőforrás-áramlás viszonyrendszerében elfoglalt pozíció határozza meg egy ország státusát a centrumperiféria tengelyen. 4 A poszt-fordista gazdaságba való átmenet azzal járt, hogy a munkaintenzív termelés először energia- és tőkeintenzív, majd technológia-intenzív termeléssé alakult át a tőkés centrum országokban. Ezzel egyidejűleg a félperifériára és a perifériára települt át a munka-intenzív, energia-intenzív és erősen szennyező termelési formák zöme. Ez az átalakulás jelentősen módosítja a munkaerőpiac igényeit mind a centrum, mind a periféria országaiban. Az első és legszembetűnőbb jelenség, hogy a tőke a nehezen szabályozható globális piacon a legmobilabb tényezővé válik, a munkaerő érdekvédelmi egységei, a szakszervezetek alig képesek nemzetközi szinten újraszerveződni, így befolyásuk érezhetően csökken. A szakszervezetek az államokon belül szerveződnek (gyakran azokban is politikai függésben), így a munkavállalók más, kevésbé egységes identitásokhoz (nem, etnikum, rassz, vallás) kötődnek inkább. A hagyományos centrum-periféria modell jelentősen átalakul napjainkban, mivel a centrum-gazdaságokban is kialakulnak alacsony bérezésű, széttördelt foglalkoztatási szektorok, amit értelmezhetünk a centrum periferizációjaként is. Ahogy a világfaluban közvetlenül egymás mellé kerül a legfejlettebb, posztmodern életformájú közösség a más kultúrájú, rossz szociális helyzetű tradicionális életformájú közösségekkel, ugyanígy a termelésben is földrajzi közelségben (egy nagyváros különböző zónáiban) lehet jelen a poszt-fordista és a fordista termelés. A migráns munkaerő rosszabbul képzett tömegei az utóbbiban dolgoznak igen nagy számban. Az általuk nagy tömegben biztosított olcsó munkaerő pedig sokak szerint a fogadó ország jómódú polgárai számára biztosít előnyöket, míg a szociális-ellátó rendszer 4 vö. Wallerstein, 2010: 36.

6 70 szabó gábor általuk történő terhelése a szegényeket érinti legsúlyosabban, tehát egyenlőtlenséget növelő hatása van. 5 A globális tőke legnagyobb mértékben a tőkegazdag térségekbe áramlik, a munkaerő pedig igyekszik a tőke áramlását követni. Vitatható mindezek alapján a Világbank (World Bank) által képviselt álláspont, mely szerint a migráns munkaerő növekedése általánosan csökkenti a jövedelmi egyenlőtlenségeket, mivel enyhíti a túlnépesedés nyomását, a munkanélküliséget a kibocsátó országokban, és a hazautalások javítják az otthoniak anyagi helyzetét. Ráadásul új eszmék, életformák, technológiai tudás, munkakultúra is megjelenhetnek a külföldön dolgozók jóvoltából, különösen, ha egyszer visszatérnek (World Bank, 1990: 93 94). Összességében a migráció előnyei igen egyenlőtlenül oszlanak meg, azoknak az országoknak a potenciálját javítják tovább, melyek amúgy is szerencsésnek tekinthetők. Ha a fogadó országban magasak az átlagos jövedelmek, és az bővelkedik jól képzett munkaerőben, akkor a jól képzettek bevándorlásával tovább nőnek a nemzetközi egyenlőtlenségek. A humántőke külföldről való utánpótlásával a fogadó országok spórolni tudnak a munkaerejük reprodukciójának költségein. A külföldről történő hazautalások nem helyettesítik a fejlődést, különösen, ha azokat nem közvetlenül produktív célokra használják fel, hanem elfogyasztják. Különböző régiókban végzett kutatások szerint a hazautalásokat elsősorban lakáscélra, földvásárlásra, hiteltörlesztésre, illetve fogyasztási javakra költötték, melyek áttételesen jelenhetnek csak meg az adott ország gazdaságában. Mindemellett fontos kiemelni, hogy a vendégmunkások által hazautalt összegek meghaladják a nemzetközi segélyprogramokra fordított pénz mennyiségét is. A hazautalások összege már 2004-ben átlépte a 126 milliárd dollárt és a volumene azóta is növekszik. Arról ugyanakkor nincs adat, hogy a nem látható csatornákon keresztül mennyi pénz áramlik a kibocsátó országokba, becslések szerint ez akár a fenti összeg duplája lehet (WMR, 2005). A képet tovább árnyalja az ún. agyelszívás jelensége. A perifériákról, a fejletlenebb térségekből a jól képzettek (idegen nyelvet beszélő, piacképes tudású) tudnak legkönnyebben kivándorolni. Ahogy azonban hazánk esetében is látjuk, közülük sokan messze nem a képzettségük szerinti, hanem gyakran csupán fizikai kisegítő jellegű munkahelyet találnak a célországban. Ha mégis sikerül magas kvalifikációt igénylő munkát találni, akkor nem ritka az, hogy az ugyanabban a szférában dolgozó helyi munkavállalókat előzik meg szaktudásban és szorgalomban, ami feszültséget kelt. Amennyiben a fogadó ország migrációs politikájában egyértelműen a magasan képzettek befogadását preferálja, ezzel szinte automatikusan erősíti egyrészt az agyelszívást, másrészt az illegális migrációt. A közepesen képzett munkaerőt az ilyen 5 A brit Új-Munkáspárt belső vitáiban mindez hűen leképeződik. Ed Miliband határozottan amellett érvel, hogy az alacsonyan képzett olcsó migráns munkaerő a brit társadalom alsó harmadának az egzisztenciális helyzetét veszélyezteti. Vö.: Guardian, 2014.

7 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 71 politika egy súlycsoportba helyezi a képzetlen munkaerővel, forrásokat von el az egyes etnikai csoportokra szabott speciális programoktól. Az agyelszívás mellett megjelelik az agyvásárlás is, melynek jellegzetes terepe az informatikai szektor. Olyan világcégek, mint az IBM, a Hewlett Packard Indiából szerződtetnek új szakembereket a szokottnál jóval alacsonyabb bérekért. Az alacsonyabb szintű szaktudást igénylő adatfeldolgozó munkát pedig áttelepítették Indiába, ahol kedvező infrastrukturális feltételek, és dolgozni vágyó tízezrek várták érkezésüket, mindez persze hátrányosan érintette a centrum országok drágán képzett informatikus munkavállalóit. 6 Az agyvásárlás újabb migrációs hullámokat indított el a 90-es években. Említést érdemel a családjuktól távol élő és dolgozó, zömében tradicionális, falusi közösségekből elvándorolt férfiak példája. Ők a célország nagyvárosaiban életükben először találkoznak olyan szabados viselkedési formákkal, mint a homoszexualitás, a nagyvárosi prostitúció, vagy a könnyen beszerezhető drogok széles választéka. A fiatal migráns férfiak körében emiatt megnövekszik a nemi úton terjedő fertőzések veszélye, magukkal viszik és terjesztik a vírust visszatérve eredeti otthonukba, ami lehet, hogy addig kevéssé, vagy egyáltalán nem volt fertőzött térség. Ehelyett a sajtócikkekben, politikai nyilatkozatokban leggyakrabban azzal foglalkoznak, hogy a migránsok hozzák magukkal az AIDS-et, ezzel kockázatot jelentenek a fogadó ország szempontjából (Mittelman, 2000: 63). Emberi jogi aspektusok Az államok és az az államok közötti rendszer átalakulása jelentősen befolyásolja nem csak a vándorlás irányait, hanem a letelepedés szabályozását is. Néhány multilaterális egyezmény született ugyan a migráció szabályozására, de bátran kijelenthetjük, hogy a hatékony nemzetközi jogi védelem hiánya a migránsok kizsákmányolását, és számos egyéb konfliktus kialakulását eredményezi. Az ENSZ Közgyűlése 1985-ben elfogadott egy jogi kötelező erővel nem bíró nyilatkozatot a nem állampolgárságuk szerinti államban élők jogairól ben született egy nemzetközi egyezmény a migráns munkavállalók és családtagjaik védelméről, melyhez csupán az államok kevesebb, mint egyharmada csatlakozott. 8 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) már 1949 óta aktív a munkavállalási-célú migráció méltányos szabályozása terén, de a szabályok érvényesülése csekély. A politikai, vallási, etnikai okokból hazájukban elszenvedett üldöztetés miatt otthonukat elhagyó személyek, azaz a menekültek vonatkozásában az 1951-es Genfi Egyezmények és az 1967-es Kiegészítő Jegyzőkönyv 6 Vö. Martin Schumann, 1998: UN General Assembly Resolution 40/144. (Declaration on the human rights of individuals who are not nationals of the country in which they live), A/RES/40/144, 13 december International Convention on the Protection of the Rights of All Migrant Workers and Members of Their Families, U.N.T. S., vol. 2220, 3., hatályba lépett: július 1.

8 72 szabó gábor (amely a háború miatt menekülők védelmét is elismerte) számítanak mérvadó jogforrásnak. A menekültügyi egyezmények mintegy 145 állam által ratifikált kötelező normák, érvényesülésük mégis meglehetősen problematikus. Nyilvánvaló a migrációra vonatkozó szabályozás inkonzisztenciája, amihez a fogadó államok gyakran képmutató bevándorláspolitikája társul; ezek vezetői nem győzik hangsúlyozni, hogy a szabadpiac elszánt hívei (természetesen ebből következik, hogy a szabad munkaerőpiacé is), miközben szigorú és bürokratikus akadályokat támasztanak a határaikat érintő munkaerő-áramlással szemben. Ezzel is magyarázható, hogy a szegényebb és gazdag országok közötti migráció volumene ma nem éri el az közötti, átlagosan évi egymillió fős rekordszintet, amikor Európából óriási tömegek vándoroltak ki a jobb lehetőségekkel kecsegtető USA-ba. Az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Nyugat- és Észak-Európa továbbra is tipikus célpontnak számít a szegényebb országok lakói számára, de a korlátozó intézkedések miatt sehol sem éri el az említett rekordszintet (The Commission on Global Governance, 1995: 206). Emberi jogi szempontból a migrációs nyomás egyik tipikusan negatív hozadéka, hogy a gyakorlatban a hatóságok gyakran meg sem próbálnak különbséget tenni a politikai menekültek, menedékkérők és gazdasági bevándorlók között. Ha erre mégis sor kerül, a bevándorlási szándékok motívumai elmosódnak, nem minden esetben egyértelműek az előbbi kategóriák. A gazdasági bevándorlók nagy tömegeitől való félelem következménye, hogy nem vizsgálják kellő alapossággal egyénenként a menedékkérők és menekültek motivációit, kiindulási országuk valós jogi-politikai helyzetét, a bebocsáttatás, letelepedés kritériumait a lehető legszűkebben értelmezik. Akik a zöld határon (ami olykor tenger lévén kék) érkeznek, gyakran meg vannak fosztva a menekültügyi konvenciók alapján nekik járó tisztességes eljárás lehetőségétől. Többnyire sem személyüket elfogadható módon azonosító dokumentumokkal, sem nyelvtudással, sem pénzzel nem rendelkeznek, egészségi állapotuk gyakran aggasztó. Jogvédelmet számukra szinte kizárólag elhivatott civil szervezetek (hazánkban más szervezetek mellett például a Magyar Helsinki Bizottság) biztosítanak. Az európai mediterrán térség hatóságaira például elképesztő terhet ró a délről érkező menekültáradattal való megbirkózás feladata. Sem infrastruktúrájuk, sem személyi állományuk, sem kiszolgáló hivatalaik nem alkalmasak a menekültügyi konvenciókban előírtak teljesítésére. A Földközi-tenger Európa legnagyobb temetőjévé vált az Afrikából Európába irányuló migráció tragikus szimbólumaként, az embercsempészek lélekvesztő bárkáin elsüllyedt, szomjan halt emberek tömegeinek nyomasztó emléke az újabb tragédiák megelőzése után kiált. Ami a szűkebb, jogi értelemben vett menedékkérők helyzetét illeti, a szabályozás ebben a vonatkozásban is kritizálható. Az érvényben lévő nemzetközi jogi szabályok szerint menekültjog annak adható, aki az állampolgárságát adó országon kívül tartózkodik, üldöztetésnek lenne kitéve hazájában faji hovatartozása, vallás, nemze-

9 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 73 tiség, bizonyos csoporthoz való tartozása, illetve politikai nézetei miatt, és mindezt bizonyítani tudja. A korábban elszenvedett üldöztetés ténye megalapozhatja a jövőbeni üldöztetés veszélyét, ami a menedékjog megadásának feltétele. Ugyanakkor, ha a kérelmező még nem szenvedett el ilyen típusú üldöztetést, nem zárható ki, hogy a félelme indokolt. A bizonyítás terhe a kérelmező oldalán nyugszik, az üldöztetés valós veszélye, mint kritérium ugyanakkor nem elég egyértelmű. Az üldöztetés fogalmának ugyanis nincs általánosan elfogadott definíciója. Egyáltalán nem tisztázott, hogy a börtönbüntetés, vagy a testi épség elleni fenyegetésen kívül más alapvető emberi jogsérelmek megalapozzák-e ezt a kategóriát. Különösen feltűnő, hogy a gazdasági, szociális és kulturális emberi jogoktól való megfosztás nem indokolja az üldöztetésre való hivatkozást. Így aztán nagyon könnyű mindazokat, akik például az éhínség, vízhiány, oktatásból való kirekesztés elől menekülnek, gazdasági menekülteknek tekinteni, megfosztva őket attól a lehetőségtől, hogy menedékjogért folyamodhassanak. Természetesen van igazság abban, hogy a gazdasági, szociális és kulturális emberi jogokat mindenkinek az állampolgársága szerinti országban kell biztosítani, ennek hiányát nem lehet a nemzetközi menekültjoggal orvosolni, és egy méltányosabb nemzetközi rendszer tehet ezért a legtöbbet. De mi legyen azokkal a kétségbe ejtő helyzetben lévőkkel addig, amíg ez nem valósul meg, ha valaha megvalósul egyáltalán? A hatályos nemzetközi menekültjog még további két vonatkozásban mutat feltűnő emberi jogi hiányosságot. 1. Az első az, hogy a nemi hovatartozás miatti üldöztetést nem rendelte egyértelműen a bizonyos csoporthoz való tartozás, mint üldöztetést kiváltó ok fogalma alá. A Kasinga-ügyben például az Egyesült Államok bevándorlási hivatala arra hivatkozva adta meg egy togoi nőnek a menedékjogot, hogy őt hazájában nemi szerveinek megcsonkítása (FGM) veszélye fenyegetné, ugyanakkor elutasította egy iráni nő menedékkérelmét, aki nem volt hajlandó burkát viselni, és az ellenszegülés súlyos várható következményeitől félt hazájában A másik tisztázatlanság a környezeti menekültek vonatkozásában tűnik aggasztónak. A humanitárius jogvédelem képviselői évek óta ismétlik a kérdést; vajon mennyire természetesek a természeti katasztrófák? Például Nepálban gyakran fordul elő földcsuszamlás. Minden jel arra mutat, hogy ez egyrészt a klímaváltozás következménye, de legalább annyira felelős ezért az emberek által végzett erdőirtás. A földcsuszamlás áldozatai rendszerint helyben gazdálkodó földművesek, halászok, napszámosok, akik mindenüket elvesztették, pedig nem jószántukból építették szerény lakóhelyüket kockázatos területekre. További fogalmi zavart okoz az, hogy a mai napig nem tisztázott a természeti katasztrófák és a természeti eredetű konfliktusok közötti különbség. A kormányzati intézkedé- 9 vö. Carey Gibney Poe, 2010: 83.

10 74 szabó gábor sek növelhetik, vagy csökkenthetik a környezeti katasztrófák káros következményeit. A kubai kormány például egy alulról-felfelé szerveződő hurrikán-előrejelző, és az emberek vészhelyzetben történő kitelepítéséért felelős rendszert hozott létre, mindennek a teljes hiánya mondható el ugyanakkor Haitiről. Szudánban a kormányzat aktív részese a környezeti okokra is visszavezethető konfliktusnak, Kolumbia kormánya kevés hatékonysággal bár, de próbálta megóvni a környezeti konfliktusokban érintettek emberi jogait, máshol a kormányzat teljességgel cselekvésképtelen, mint például Szomáliában. 10 A környezeti katasztrófák miatt otthonukat elvesztő emberek hasonló helyzetben vannak, mint a belső konfliktusok, például polgárháborúk elszenvedői. Hasonlóan elveszíthetik otthonukat, családtagjaikat, javaikat és rettenetes traumák sújthatják őket. Jellemző, hogy a természeti csapások az érintettek személyi azonosító dokumentumait is eltűntetik, így ezek híján sem utazni, sem egészségügyi ellátásban részt venni, sem jogi segítséget (pl. kártérítést) igényelni, sem legálisan más országba költözni nincs lehetőségük. Az otthonukat akár polgárháború, akár természeti csapás következtében elhagyni kényszerülő nők fokozottan ki vannak téve szexuális erőszaknak is. Hasonló a helyzet a gyermekek esetében, akár háborús konfliktus, akár természeti csapás az ok, az otthonukat elhagyni kényszerülő gyermekek gyakran lesznek prostituáltak, vagy gyerekkatonák. A menekülttáborokban a szűkös élelmiszeradagokhoz és az ivóvízhez az egészséges és erős férfiak könnyebben jutnak hozzá, mint a gyengébbek (gyermekek, nők, idősek). A természeti csapások elszenvedőit súlyos emberi jogi sérelmek érik; a segítséghez való hozzájutás egyenlőtlen esélyei (diszkrimináció), erőszakos kitelepítés, szexuális erőszak, a hivatalos iratok eltűnéséből adódó jogfosztottság, gyermekek katonai célú toborzása, a kárpótlás elmaradása, kényszerű lakhelykijelölés. Szembeötlő a hasonlóság a háborús üldöztetés következményeivel, a menedékjog mégsem ismeri el a természeti menekült státust. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 47 tagja egyhangúan elfogadott ugyan egy határozatot a klíma-menekültektől 2008-ban, korábban az ENSZ kidolgozott 30 alapelvet a belső menekültekre (földönfutókra) 1998-ban, a dogmatikai bizonytalanságok éppúgy fennmaradtak, mint az egységes nemzetközi joggyakorlat hiánya. A helyzetet még aggasztóbbá teszi, hogy a legsúlyosabban éppen azok a térségek érintettek, melyeket egyaránt gyakran sújtanak természeti csapások és háborús konfliktusok, és egyúttal a világ legszegényebb országai. A világ tíz legszegényebb országa közül öt mindenképpen ebbe a körbe tartozik: Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Csád, Közép-afrikai Köztársaság, Sierra Leone. A szegénység és a bukott, vagy gyenge államok közötti összefüggés is nyilvánvaló; ahol a leggyengébb a gazdasági-szociális biztonság, ahol az állam általában képtelen alapvető funkcióit ellátni, ott tovább 10 Anton Shelton, 2011: 667.

11 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 75 mélyül és kiterjed a nyomorúság, tipikus a strukturális erőszak, melynek elkerülhetetlen következménye a tömeges belső, vagy nemzetközi migráció. 11 Mindemellett a migrációs mozgások attól függetlenül növekvő tendenciát mutatnak, hogy jogi eszközökkel szabályozzák-e azokat, vagy sem. Minden szereplő (kibocsátó ország, migránsok, fogadó ország) érdeke, hogy létrejöjjön egy hatékony multilaterális szabályozási rendszer. A fejlődő országok már a GATT 12 -tárgyalások során hangsúlyozták, hogy új megoldásokkal lehetne a munkaerő-áramlást szabályozni. Ezek közé tartozna például, hogy szerződésekkel, időkorlátokkal kiegészítve lehetne munkaerőt vásárolni a fejlődő országoktól. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet már létező egyezményeit ki kellene egészíteni a migráns munkavállalók diszkriminációját és önkényes kiutasítását vagy bebörtönzését hatékonyan tiltó egyezménnyel, illetve egy biztosítási alapon működő szervezettel, ami a munkabérek ki nem fizetése, vagy más diszkriminatív eljárások esetén nyújtana segítséget. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, valamint az emberi jogok előmozdítására és védelmére létrehozott albizottsága Gabriela Rodriguez Pizarro személyében egy speciális raportőrt bízott meg a migránsok emberi jogainak felügyeletére. A jelenlegi emberi jogi rezsim nem kezeli megfelelően az emberek határokon átívelő mobilitását. Az emberek szabad mozgásának és letelepedésének elvét alapvetően a vesztfáliai-típusú államközi rendszer keretei között értelmezték a jogalkotók. A szabad mozgás és letelepedés joga eszerint csak azokra vonatkozik, akik egy adott állam területén jogszerűen tartózkodnak, és fenti joguk gyakorlása ennek az államnak a határian belül értelmezhető. Az emberi jogi helyzet tipikus anomáliája, hogy jelenleg (néhány keményebb diktatúrától eltekintve) mindenkinek joga van elhagyni saját hazáját, de nincs joga belépni, illetve letelepedni egy másik államban. A menekültek (nem a szó jogi értelmében, tehát nem csupán azok, akik megkapták a menekült-státust) elvileg kivételt képeznek, de a fentebb kifejtettek miatt a nemzetközi menekültügyi egyezmények alacsony hatásfokkal működnek. Az államok szuverenitása a globalizáció korában számos ponton módosul, mégis, a legtöbbször hallható érv így szól a döntéshozók részéről: ahhoz, hogy a bentiek emberi jogait biztosítani lehessen, másokat kívül kell tartani. Szembetűnő ellentmondás mutatkozik a vesztfáliai típusú nemzetközi rendszer eróziója és az egyre szigorodó, migrációt korlátozó szabályok között. A nemzetközi emberi jogi szabályozás egyszerűen elsőbbséget ad az államoknak abban, hogy meghatározzák a külföldiek beléptetésének bármilyen feltételrendszerét. Még az ENSZ Menekültügyi Konvenciója is így jár el, amikor a belépés jogának megadására akkor sem kötelezi automatikusan az államokat, amikor egyébként a menekült-státus megadásának feltételei adottak. 11 A legsúlyosabb helyzetű államok; Szomália, Afganisztán, Kongói Demokratikus Köztársaság, Irak, Burundi, Szudán, Dél-Szudán, Közép-afrikai Köztársaság, Zimbabwe. Vö.: Anton Shelton, 2011: Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, utódja a WTO (Kereskedelemi Világszervezet)

12 76 szabó gábor Az egyezmény nem számol azzal, hogy olyan államokkal szemben is védelmet nyújtson a kérelmezőknek, melyek nem ismerik el a szabad munkaerő áramlást, mint a gazdasági globalizáció elkerülhetetlen velejáróját. A zöld vagy kék határokon érkezők jó esetben is csupán minimális emberi jogvédelmet kapnak, a hatóságok túlkapásaival szembeni esetleges jogorvoslatnál többre aligha számíthatnak. Ígéretes előrelépés a nemzetközi jogban egyedül az embercsempészet elleni harc vonatkozásában mutatkozik, továbbá a családegyesítés jogi lehetőségének megnyitása nyit újabb vitákat, elsősorban a multikulturalizmus működőképességéről. Az emberi jogok nemzetközi védelmi rendszere meglehetősen bénult a gazdasági globalizáció következményeire való reagálás terén; minimális elvárásként fogalmazhatnánk meg, hogy az államoknak kelljen bizonyítania azt, vajon indokolt-e a határait átlépő áramlások korlátozása. Az emberi jogi rendszer természetesen nem terjeszthető ki a globalizáció minden egyes aspektusának részletes szabályozására, mindenesetre a migráció hatékonyabb szabályozásának hiánya nyilvánvaló, míg a globalizáció más aspektusait más eszközökkel (fejlesztési együttműködés, méltányosabb kereskedelmi egyezmények, civil szervezetek kooperációja stb.) kellene és lehetne kontrollálni. Fokozottan igaz ez a nemzetközi bűnözés egyik felfutóban lévő, igen jövedelmező ága, az embercsempészet, emberkereskedelem hatékonyabb üldözésére. A migráció globális üzletté is vált, és ennek az üzletnek a nagyobb része az illegális szférában zajlik. A nemzetközi jog számára megkerülhetetlen kérdés volna a döntéshozatalban való részvétel meglehetősen egyenlőtlen eloszlása a kormányközi intézményekben. Az emberi jogok jelentős csoportját képezik a politikai döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó jogok (átláthatóság, számonkérhetőség, kisebbségben lévők szempontjainak figyelembe vétele), melyek számos jelentős kormányközi intézményben alig érvényesülnek. A jó kormányzás nyugatias alapelveiként is értelmezhetjük ezeket az elveket, melyeket mint minimális követelményeket a kormányközi intézményekre is ki kellene, lehetne terjeszteni. Az állampolgárság újraértelmezése Az emberi jogi rezsim nemzetközi, az emberi jogok eszméje az egyetemességre épül, az emberi jogok védelmének kötelezettsége mégis alapvetően az államok feladata maradt. Vajon mennyire érvényesíthetők azoknak a migránsoknak az emberi jogai, akiket az adott állam hivatalosan nem ismer el, mint menekültet, vagy állampolgárt? Nyilvánvaló, hogy emberi jogi szempontból ők az egyik legsérülékenyebb csoportot alkotják. Amint fentebb kifejtettük, a visszatelepítés tilalma könnyen sérülhet az üldöztetés fogalmának bizonytalanságai miatt. Az állampolgár versus idegen kettőssége egyrészt a tulajdonon alapuló társadalmi szerződéselméletek (Locke) következménye, hiszen kezdetben sem föld, sem egyéb tőketulajdonnal nem rendelkeztek az újonnan érkező bevándorlók a 17. századi Amerikában (ahol az európai hagyomány élt tovább), így nem voltak az egyenjogú részesei annak a társadalmi szerződésnek,

13 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 77 melyet a tulajdonnal rendelkezők kötöttek. Ez a szemlélet átöröklődött a konzervatív-liberális hagyományban, az állampolgár egyúttal tulajdonos, tehát akinek még ingatlantulajdona sincs, nem lehet egyenlő a tulajdonos polgárokkal. Ennél sokkal komolyabb hatást gyakorol a mai napig a gyarmatosítás öröksége, mely azt a képet ültette el a volt gyarmattartó államok polgáraiban, hogy természetes a munkavégzés típusainak, minőségének, a munkavállalók védettségének rassz szerinti egyenlőtlensége. Végül azokban az európai országokban, amelyeknek nem voltak gyarmataik, egyszerűen a populista politika által erősített xenofóbia, rasszizmus áll annak a hátterében, hogy a munkaerőpiacon a fehérek előnyt kell, hogy élvezzenek az idegenek előtt, akkor is, ha utóbbiak évtizedek óta a fogadó ország lakói. Számos fejlett nyugati és északi ország politikai kultúrájának a politikailag korrekt (PC) határait átlépő, mégis a közpolitikát mélyen meghatározó attitűdökről van szó. Kétségtelen tény, hogy a migránsok korlátlan családegyesítése megterheli a fogadó országok szociális ellátórendszerét, de a mai napig nem igazolt az az állítás, mely szerint ez a teher nagyobb volna annál, mint amit a migráns munkaerő hozzáad az adott ország gazdaságához, illetve a migránsok adói a költségvetéshez. Több szerző sem fogadja el azt az állítást, mely szerint a migráció pusztán az államok közötti jövedelmi egyenlőtlenségek racionális következménye volna (Maher, 2002: 37). A migrációról szóló szakirodalom gyakran leplezi le ezt a mítosznak tekinthető megközelítést; a migráció okai a nemzetközi rendszer jellegéből, semmint egyéni törekvések összeadódó hatásaiból vezethetők le. Amint fentebb kifejtettük, a gazdasági globalizáció korában a fejlett országok irányába történő vándorlást a nemzetközi befektetések és a termelés poszt-fordista formái is erősítik. A fejlett országokban az informális szektorban a részmunkaidős, illetve az alacsonyan fizetett állásokban egyre meghatározóbb a migráns munkaerő részaránya, ráadásul a tipikusan migráns-munkaerő fogalma kulturális és szociális szempontból is megerősítést kap a fogadó országban. A nemzetközi migrációs mozgások sajátos, területiségüktől elszakadt, transznacionális közösségeket, a kibocsátó ország kultúrájával bonyolult kapcsolatokat ápoló diaszpórákat hoznak létre, kettős, vagy többszörös identitásokkal, a kibocsátó- és a célország politikai közösségében való tisztázatlan viszonyokkal. Ebből következik, hogy nem egyértelmű, melyik állam felelős a migránsok emberi jogainak a biztosításáért. Abban a szerencsés helyzetben, amikor az állami szervek nem sértik meg a migránsok jogait, a migránsok ugyanúgy ki vannak téve a piaci szereplők (helyi munkaadók, mezőgazdasági vállalkozók, vagy akár multinacionális vállalatok) visszaéléseinek, melyeket az érintett állam hatóságai nem vesznek komolyan, elmulasztják a szükséges segítség nyújtását. A piaci szereplők által elkövetett, növekvő tendenciát mutató jogsértéseket nehezebb feltárni, mint az állami szereplők cselekményeit, a jelenlegi állam-centrikus emberi jogi rendszer képtelen hatékonyan kezelni ezeket. Tipikus például, hogy az illegálisan egy ország területén tartózkodók a szürke,

14 78 szabó gábor vagy fekete gazdaságban dolgoznak, és munkájuk ellentételezését nem kapják meg. Kiszolgáltatottságukat tetézi, hogy személyi dokumentumokkal nem rendelkeznek, vagy azok lejártak, hamisak, érvénytelenek (Milborn, 2008: 79). A szakirodalomban az állampolgárságról szóló vita hűen tükrözi a területi határokhoz kötött állampolgárság bizonytalanságait, például egyfelől az állampolgárságot nyelvi-kulturális alapon nagyvonalúan kiterjesztő (Magyarország és a határainkon kívüli magyarok) lépések, másfelől a GDP és GNP termelésében aktívan résztvevő, a határokon belül élő, de nyelvi-kulturális szempontból idegennek minősítettekkel szembeni megkülönböztető intézkedések esetében. Így alakul ki a territoriális határokon belül és azon kívül egy új-típusú tagozódás: 1. Elsőrendű állampolgárok, jogaik teljesek, a szociális rendszer átfogó védelmét élvezik. 2. Másodrendű állampolgárok, fajuk, kultúrájuk eltér a többségétől, diszkriminációnak vannak kitéve. 3. Különböző okok miatt annak ellenére kirekesztettek, hogy részt vesznek a fogadó ország gazdaságában (többnyire a fekete, vagy a szürke zónában pl. romániai mezőgazdasági idénymunkások a Dél-Alföldön), semmiféle jogvédelemben nem részesülnek, emberi jogaik gyakran sérülnek. 4. A territoriális határokon kívüli, kedvezményezett állampolgárok (nyelvi, kulturális, történelmi okok). Az említett sokszintű és bonyolult kapcsolatok ellentmondásait az állampolgárság és az emberi jogok között újabban a gazdasági állampolgárság koncepciójának népszerűsítésével próbálják enyhíteni. A gazdasági állampolgárság négy pillére az egyenlőség, a befogadás, a biztonság és a részvétel. Az egyenlőség a jogok érvényesítése terén működő tényleges egyenlőséget jelenti, ami előfeltétele a személyek szabadságának, és az össztársadalmi fejlődésnek egyaránt. A jogegyenlőtlenség nem csak a szegénység és a kirekesztettség következménye, hanem megfordítva, ezek előidézője és elmélyülésük okozója is. A befogadás elvének a lényege, hogy a gazdasági fejlesztéshez kapcsolódó szakpolitikákban, a társadalompolitikában, különösen a szociálpolitikában átfogó, diszkriminációmentes eljárásokra van szükség. A megfelelő szintű létbiztonság alapeleme a demokratikus részvételnek, éppúgy, mint az érdekek artikulációjának, a nagypolitika szintjén való megjelenítésének, azaz a részvételnek a lehetősége. Az adók és vámok átszabása, a tőkemozgások szabályozásának fellazítása, a munkaerőpiac rugalmasságát javító szakpolitikák, az élesedő nemzetközi verseny, a szolgáltatásokra, munkabérekre, környezetvédelmi szabályokra vonatkozó szabályok deregulációja egyaránt hozzájárultak a munkahelyek bizonytalanságához és a növekvő gazdasági bizonytalansághoz (APSA, 2012: 55). Egyre több ember függ a készpénzben fizetett bérektől, miközben az államok nagy része ezeket kénytelen megszorítani. Az egyenlőtlenség növekedése mind világszinten, mind az egyes államokon belül nyilvánvaló, az egyenlőtlenségek enyhítését szolgáló erőfeszítések akár a progresszív adórendszeren, akár egyéb újraelosztó módszereken keresztül történnek egyelőre nem sok sikerrel jártak.

15 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 79 A dél-olaszországi Riace példája A drámaian csökkenő lakosságú dél-olaszországi Riace (Calabria) példája figyelemre méltó lehet a fentebb elemzett problémák tükrében óta a kétezer lakosú városka megválasztott polgármestere, Domenico Lucano a fiatalok elvándorlását és a népesség csökkenését (ami az 1960-as évektől kezdődően gyorsult fel) zömében afrikai és közel-keleti bevándorlók letelepítésével és integrálásával próbálta pótolni, sikerrel. A város vezetése sajátos hitelprogrammal juttatta hozzá a mintegy 240 embert az alapvető szükségleteihez, amit később különböző jövedelmeikből kellett törleszteniük. A város intézményei és gazdasága újra életre keltek a bevándorlók jóvoltából. Sajnálatos, hogy az olasz bevándorlási szabályok 2013-ban úgy szigorodtak, hogy az ígéretes menedékként működő Riace is elveszett, sok újonnan érkezett kérelmezőn kívül olyanokat is ki kellett utasítani, akik már aktív és értékes részesévé váltak a város életének. Az etnikai integráció 3 fő modellje Amikor a népességmozgások emberi jogi aspektusait vizsgáljuk, ki kell térnünk a fogadó országon belül előidézett szociológiai hatásokra, melynek általában közvetlen jogi következményei vannak. A migrációs hatásokra a fogadó országok a következő, eltérő modellek alkalmazásával viszonyulhatnak. 1. Asszimiláció. Asszimilációról akkor beszélünk, amikor a bevándorló közösség tagjai maguk mögött hagyják szokásaikat, életmódjukat és viselkedésüket a fogadó közösség életmódjához, értékrendjéhez, normáihoz igazítják. Az asszimilációra való törekvés olykor éppen a kisebbséghez tartozó közösségek tagjaiban erős, hiszen ezt látják az elfogadás, a többségi közösségbe való befogadás feltételének. Mindemellett igen erős nyomás nehezedhet az újonnan érkezettekre a korábban érkezettek részéről, hogy ne használják anyanyelvüket, ne öltözködjenek hagyományaik szerint, minden megnyilvánulásukban olyanok legyenek, mint azok, akik a többségnek tekintik magukat. Az Egyesült Államok, melynek lakossága az indián, illetve a rabszolgaként behurcolt afroamerikaiak leszármazottai kivételével bevándorlók egymást követő generációiból áll, pontosan példázza mindezt. A WASP (fehér, angolszász, protestáns) közösség alkotta a legfőbb asszimiláló közeget, bár éppen a vallásszabadság jelentette az egyik legfőbb vonzerőt az USA-ba vándorlók körében, ezért az asszimiláció nem érintette a vallást, a betelepülő írek és olaszok éppúgy katolikusok maradtak, mint ahogyan az Európából menekülő vallásos zsidók izraelita vallásúak.

16 80 szabó gábor A muszlim gyökerekkel Európába érkező bevándorlók első generációja körében, leginkább az ötvenes-hatvanas években volt megfigyelhető ez a törekvés, ami a következő generációknál visszafordult. 2. Olvasztótégely /integráció. Az olvasztótégely az asszimilációnál tárgyalt egyoldalú beolvadással szemben kölcsönhatást, ötvöződést jelent a fogadó közeg és az érkezők kultúrái között, amolyan egymás mellett és egymással koncepciót. Ebben az esetben a fogadó és az érkező kultúrák ötvözetéből egy újfajta vegyes kultúra születik, melyben megtalálhatók mind a bevándorlók, mind a befogadók sajátosságainak egyes elemei. Sokak szerint már-már az olvasztótégely modell szimbóluma lett a brit és az indiai konyha ötvözetét mutató tikka masala, ami nem más, mint csirkehús indiai ízekkel, leöntve masala szósszal, ami pedig a britek ízlését tükrözi. A mai amerikai kultúra számos ponton tükrözi azt, hogy ott nem csak asszimiláció történt, hanem egymásra hatás is, ennek legtipikusabb példája az afro-amerikaiak népzenéjeként indult blues, ami termékenyítőleg hatott a jazz, és a rock zene számos változatára, melyek a globális kulturális piacon a legkeresettebb produkciók lettek. A világi, kizárólag az állampolgári jogközösségre építő francia törekvések hűen példázzák mindezt, a kétezres évek elejére azonban egyértelműen látszik, hogy e törekvéseket kevés siker koronázta. 3. Multikulturalizmus. Témánk szempontjából a legfontosabb modellhez érkeztünk. A modell elméleti hátterét a kulturális relativista/pluralista megközelítések adják, melyek lényege, hogy nincs okunk és alapunk különbséget tenni az egyes kultúrák között, mindegyiknek megvan a maga sajátos, belső, kívülállók számára csak részben feltárható értéke. Emberi jogi szempontból éppen az adja a legfőbb támadási felületet a relativizmussal szemben, hogy megnehezíti, sőt, lehetetlenné teszi az egyes kultúrák, valamilyen közös mérce (pl. egyetemes emberi jogok) alapján történő értékelését. A kulturális önazonossághoz való jog, és a belőle levezethető jogok (vallásszabadság, nyelvhasználat szabadsága) éppúgy részei az emberi jogok egyre bővülő rendszerének, mint például a diszkrimináció tilalma, csak az a kérdés, hogy levezethető-e mindebből az elkülönülés, a befogadó (vagy többségi) közösség normáitól való elhatárolódás joga. A multikulturalizmus programja nem megy ilyen meszszire, csupán azt a hitet tükrözi, hogy az egyes, különböző etnikumokhoz kapcsolódó kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, ezek a kultúrák egyenlőek, egymástól való elkülönülésük bizonyos mértékig természetes jelenség. Amennyiben a sokféle egymás mellett élő etnikai kultúra képviselői részt vesznek a tágabb társadalom gazdasági és politikai életében, a multikulturalizmus működőképes állítják a hívei. Az egyes kultúrák közötti feszültség okai ugyanakkor levezethetőek az emberi jogok értékrendjén belülről is, ezt a tényt napjaink európai liberális politikusainak egy része hajlamos figyelmen kívül hagyni. Amennyiben egy befogadó többség azzal

17 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 81 szembesül, hogy a beáramló kisebbség megkérdőjelezi hagyományosan toleráns, például a szexuális kisebbségekkel (általában a szexualitással), droghasználattal, alternatív életformákkal, világnézetekkel kapcsolatos attitűdjeit, akkor a többség éppen a saját nyitottságra épülő hagyományait érezheti veszélyben, amint azt a hollandiai multikulturalizmussal kapcsolatban kialakult elmélyülő feszültségek is mutatják (a holland Pim Fortuyn politikai fellépése, Ayaan Hirsi Ali harcos kiállása és a vele kapcsolatos reakciók). Európa más országaiban is megfigyelhető egyfajta távolodás; nyilván hosszabb időnek kellett volna eltelni ahhoz, hogy a bevándorlás célországai lakosságának többsége készen álljon például az iszlám világból érkezők őszinte befogadására, csakhogy eközben éppen az iszlámon belül erősödött és erősödik azok befolyása, akik elutasítják a hitetlenekkel való bármiféle keveredést, a felvilágosodás és a polgári kultúra értékeinek bármiféle átvételét. Akik az ő köreikben erre mégis hajlandónak mutatkoznak, azokat kiközösítik, így nekik választaniuk kell a kulturális gyökereik és az európai szabadelvűség között, ami feloldhatatlan dilemmát jelent. Szociológiai tény, hogy a legtöbb olyan országban, ahová jelentős számban érkeznek más etnikumú bevándorlók, ott az etnikai különbségek legtöbbször egyenlőtlenségekkel társulnak, a nemzeti közösség legyen bár tisztán állampolgári alapon szerveződő, mégsem fogadja be de facto egyenlő és független tagként a máshonnan érkezetteket. 13 Ezek az egyenlőtlenségek persze kitartó erőfeszítésekkel enyhíthetők, és így a hagyományos kultúra megőrzése mellett a gazdasági integráció útja is megnyílhat. Ez lehet az oka annak, hogy a legtöbb etnikai kisebbségi csoport vezetője továbbra is a multikulturalizmust tekinti követendő útnak, még akkor is, ha a politika már a legfelső szinten hangoztatja aggályait a koncepcióval kapcsolatban. Gondoljunk csak Angela Merkel német kancellár, vagy David Cameron brit miniszterelnök kijelentéseire, melyek szerint a multikulturalizmus megbukott. Hiába népszerű idea a multikulturalizmus mind a fogadó közösség, mind az európai muszlimok értelmiségi és politikai elitje körében, ha az a hétköznapok valóságán elvérzik. 4. Szegregáció, izoláció. A szegregáció az első három pontban felsoroltak tagadását, vagy kudarcát jelenti. A multikulturalizmus híveként az elkülönülés nem jelent önmagában problémát, ugyanakkor a többi etnikai közösséggel való érintkezés minimálisra csökkenése, vagy megszűnése arra utal, hogy az egyik közösség elzárkózik a másiktól (a többségtől), vagy a többség rekeszti ki tendenciózusan a tőle különbözőeket. Az európai muszlim közösségek egy részére, különösen a radikalizálódó kisebbségükre ez az elzárkózás jellemző, ami Európa szerte nagyban erősíti a bevándorlás korlátozását, vagy betiltását sürgető politikai erőket. 13 v.ö.: Giddens, 2008:

18 82 szabó gábor Összegzésképpen elmondható, hogy jelenleg sem a globális munkaerő megoszlással, sem a menekültpolitikával és menekült jogokkal, sem a multikulturalizmussal kapcsolatos, lehetséges politikai-jogi megoldások nem tisztázottak. A globalizáció elsuhant a nemzetközi jog mellett, vagy egyszerűen az erősebbek érdekei maguk alá gyűrték azokat az ígéretes eszméket és elveket, melyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, illetve az erre épülő nemzetközi emberi jogi egyezmények védendőnek és erősítendőnek tekintettek. 1. Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy melyik ország lesz migrációs célpont, és melyik kibocsájtó? 2. Milyen viszony van az egyes határokat átlépő áramlások között (tőke, beruházás, munkaerő), milyen tendenciák mutatkoznak az ezekre vonatkozó szabályozásban? 3. Hogyan befolyásolja az ún. poszt-fordista modell a migrációt? 4. Hogyan jellemezhető a migráció előnyeinek és hátrányainak globális megoszlása? 5. Milyen szabályozási hiányosságok és eljárási problémák jellemzik a nemzetközi migrációs és menekültjogot? 6. Hogyan befolyásolhatja a migráció az állampolgársághoz kötődő jogok érvényesülését? 7. Milyen modelljei ismertek az etnikai integrációnak/elkülönülésnek? Ajánlott linkek az interneten:

19 globalizáció és migráció az emberi jogok szemszögéből 83 Felhasznált irodalom Anton, Donald K. Shelton, Dinah L. (2011): Environmental Protection and Human Rights. Cambridge U.P., Cambridge. APSA (2012): Democratic Imperatives: Innovations in Rights, Participation, and Economic Citizenship. Task Force Report, April APSA, Washington. Brysk, Alison (2002): Globalization and Human Rights. University of California Press, Oakland. Carey, Sabine C. Gibney, Mark Poe, Steven C. (2010): The Politics of Human Rights. Cambridge University Press, Cambridge. Farkas, Péter (2002): A globalizáció és fenyegetései. A világgazdaság és a gazdaságelméletek zavarai. Aula Kiadó, Budapest. Giddens, Anthony (2008): Szociológia. Osiris, Budapest. IOM (2008). World Migration Report, International Organization for Migration. Elérés: (Letöltve: ) Maher, Kristen Hill (2002): Who Has a Right to Rights? In. Brysk, Alison (ed): Globalization and Human Rights. University of California Press, Oakland. Martin, Hans-Peter Schumann, Harald (1998): A globalizáció csapdája. Perfekt Kiadó, Budapest. Milborn, Corinna (2008): Európa: az ostromlott erőd. A bevándorlás fekete könyve. Alexandra Kiadó, Pécs. Mittelman, James H. (2000): The Globalization Syndrome. Transformation and Resistance. Princeton University Press, Princeton. Sassen, Saskia (2000): Elveszített kontroll? Szuverenitás a globalizáció korában. Helikon, Budapest. The Comission on Global Governance (1995): Our Global Neighborhood. Oxford University Press, New York. Guardian (2014): Labour must take tougher line on mass migration from Europe, Miliband told. The Guardian, Elérés: may/31/labour-tough-line-mass-migration (Letöltve: ) Wallerstein, Immanuel (2010): Bevezetés a világrendszer-elméletbe. L Harmattan Kiadó, Budapest. World Bank (1990): World Development Report. Oxford University Press, New York. WMR (2005): World Migration The Costs and Benefits of International Migration. World Migration Report. Elérés: _sec03. pdf (Letöltve: )

20

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Klímaváltozás és migráció

Klímaváltozás és migráció Klímaváltozás és migráció Erdő Mariann PhD hallgató ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék mariannnerdo@yahoo.fr Európai Migrációs Hálózat Magyarország X. Nemzeti Ülés és Képzés a Migráció és a Menekültügy Uniós

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

GLOBÁLIS MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG: A PROBLÉMA TUDATOS SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉSE

GLOBÁLIS MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG: A PROBLÉMA TUDATOS SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉSE GLOBÁLIS MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG: A PROBLÉMA TUDATOS SZŐNYEG ALÁ SÖPRÉSE ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt két évben a világnak egyre súlyosbodó menekültügyi válsággal kellett szembenéznie. 2013-ban a második világháború

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben UNICEF/HIVA2014-00005/SCHERMBRUCKER UNICEF/SUDA2014-XX657/NOORANI UNICEF/NYHQ2014-1407/NESBITT UNICEF/NYHQ2014-1556/ZAIDI UNICEF/ETHA-2014-00408/OSE UNICEF/UKLA2013-00958/SCHERMBRUCKER Az UNICEF humanitárius

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban

Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban VII. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia Pécs, 2010

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Albert-Lőrincz Márton Albert-Lőrincz Csanád. Kifelé a multikulturális térbe

Albert-Lőrincz Márton Albert-Lőrincz Csanád. Kifelé a multikulturális térbe Műhely Albert-Lőrincz Márton Albert-Lőrincz Csanád Kivonat Kifelé a multikulturális térbe A társadalomkutatók figyelme a 90-es években fordult a multikulturalizmus felé. Számos értekezés látott napvilágot,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

MIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY?

MIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY? MIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY? RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK Évente gyermekek milliói kényszerülnek arra, hogy családjukkal együtt elhagyják az otthonukat háborús helyzet vagy

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

Kutatási zárójelentés

Kutatási zárójelentés TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák,

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27.

Lévay Gábor közalkalmazott MH GEOSZ Katonaföldrajzi és szakkiképzési osztály ZMNE doktorandusza. 2008. május 27. A közép-afrikai k konfliktusok hatása Európa biztonságára Jelentős biztonsági kockázatot képviselnek a világfejlődésből egyre inkább elmaradó, ugyanakkor egyre jelentősebb népességgel rendelkező régiók,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Van jogom, de még sincs (esszé)

Van jogom, de még sincs (esszé) III. díj Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Szabadka Bakos Rebeka: Van jogom, de még sincs (esszé) Szabadka, 2014. november 24. 1 Az idei év nyarán eltűnt, többszörösen fizikailag és szexuálisan

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

SZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1

SZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1 SZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás: A sztereotípiákról sokszor sokféleképpen hallunk és beszélünk, jelentőségükkel, a viselkedésünkre gyakorolt hatásukkal azonban sok esetben nem vagyunk

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben