Új kihívások a katasztrófavédelemben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új kihívások a katasztrófavédelemben"

Átírás

1 Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási jogi tanszék Új kihívások a katasztrófavédelemben Készítette: Csépányi- Barczi Petra Konzulens: Dr. Nyitrai Péter Egyetemi Docens 2013.

2 Tartalom 1. ELŐSZÓ BEVEZETÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ ORSZÁG VÉDELMI, BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN; A KATASZTRÓFAVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE VÉDELMI IGAZGATÁS, KATASZTRÓFA FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA VÉDELMI IGAZGATÁS ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM FOGALMA KATASZTRÓFÁK CSOPORTOSÍTÁSA: JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSÁRÓL, SZERVEZETÉRŐL ÉS A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL SZÓLÓ ÉVI LXXIV. TÖRVÉNY A törvény szerkezete A katasztrófavédelem szervezete, irányítási rendje; egyes szintek feladatai A Katasztrófavédelmi szervek szervezeti ábrája MIÉRT VOLT SZÜKSÉG A VÁLTOZTATÁSRA? A KATASZTRÓFAVÉDELEMRŐL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CXXVIII. TÖRVÉNY A törvény szerkezete: A katasztrófavédelem szervezetrendszere, az új szabályozás alapján EGYÉB VÁLTOZÁSOK KATASZTRÓFAVÉDELEM ÚJ SZERVEZETE Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi igazgatóságok Katasztrófavédelmi kirendeltségek Tűzoltóságok ZÁRÓ GONDOLATOK IRODALOMJEGYZÉK, WEBOLDALJEGYZÉK, JOGSZABÁLYJEGYZÉK

3 1. Előszó Napjainkban az emberi élet minden percben veszélyben van. Talán egy kis túlzásnak tűnhet, azonban ha a történelmen végig tekintünk, már az ókorban voltak olyan katasztrófák, események, melyek nagyon sok életet követeltek, és nagy természeti pusztulással jártak. Ha csak a Bibliára gondolunk, Mózes I. könyve, 6-9., a Noé bárjának történetére, vagy nyolcadik csapásra, Mózes II. könyvében (10: 1-20.), a sáskajárásra. Ezen kívül megemlíthetjük akár a nagy szárazságot (Jeremiás könyve), vagy az éhínséget, mely számos alkalommal megjelenik a Szentírásban. Mikor ezt leírtam, két kérdés merült fel bennem ezzel kapcsolatban. Jogosan teszem fel azt a kérdést, hogy miért engedi Isten, hogy katasztrófák történjenek? De úgy gondolom, hogy ezt egy másik dolgozatban, már- már filozófiai magaslatokig lehetne magyarázni. Nézzük a másik kérdést: mióta is vannak katasztrófák? Mióta világ a világ. És erre jó példa a fent említett néhány esemény. Átugorva pár ezer évet, az ipari forradalom óta egyre nőttek az emberi életet és testi épséget veszélyeztető tényezők. Ha csak az egyre növekvő iparra gondolunk, vagy az emberek milliárdjai által használt gépjárművekre, elgondolkodhatunk, hogy milyen katasztrófák adódnak ebből. Az ipar és a gyárak elterjedésével megnőttek a káros anyag kibocsátások, melyek az autók csak fokoznak. Ez az ózonréteg elvékonyodásához, ezzel együtt pedig a Föld átlaghőmérsékletének növekedésével jár, melyet véleményem szerint már nem lehet visszafordítani, csak lelassítani. Ez pedig magában hordozza a különböző állatok és növények kipusztulását, végül pedig az emberi élet forog kockán. A világ minden pontján szükség volt és van olyan szervezet kialakítására, mely a növekvő igényeknek megfelel, és hatékonyabban képes védeni az emberi életet, illetve, egy bekövetkezett katasztrófa esetén, gyorsan és hatékonyan képes beavatkozni, a keletkezett károkat elhárítani, helyreállítani. Magyarországon az első hivatásos katasztrófavédelmi szervezet január 1-jén alakult meg, amely az évek során elavulttá vált, kevésbé volt hatékony. Ezért volt szükség a rendszer reformrjára. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény január 1-jén lépett hatályba. 2

4 Dolgozatom címe, Új kihívások a katasztrófavédelemben. Az ember azt hinné, hogy csak szakmai katasztrófavédelemről lesz szó, mégis igyekeztem a közigazgatási jog határain belül maradni. Az viszont elkerülhetetlen volt, hogy néhol bele ne vonjak némi szakmát, a katasztrófavédelem oldaláról. Az új kihívásokat tágan értelmeztem. A kihívás alatt az új jogszabályi és szervezeti változásokat értetem. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy az új rendszer mennyire tud hozzáidomulni az új veszélyhelyzetekhez, mennyire képes formálni önmagát ahhoz, hogy a feladatait megfelelően ellássa? Ez a reform olyan mértékű volt, hogy abszolút kétséges volt, hogy egy már tíz éve fennálló szervezet hogyan tud változni, hogy képes fellépni a jelenkorban felmerülő súlyos katasztrófaveszélyeknek. A szakdolgozatomban kifejezetten a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteket vizsgáltam, mert a változások véleményem szerint a legnagyobb mértékben a hivatásos szerveket érintették. Munkámban leírtam, milyen jogszabályi, szervezeti és egyéb változás történt 2012-ben. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon sikerült megszerveznem egy konzultációt Hegedűs Csaba tűzoltó őrnagy, Hatósági Osztályvezető Úrral, és Antal Tibor tűzoltó őrnagy, Főügyeleti osztályvezető Úrral, akik a dolgozat megírásában nagyon sokat segítettek. De lássuk a dolgozatot! 3

5 2. Bevezetés A természet nem tűr hazugságot! Thomas Carlyle angol író Az emberiséget történelme során folyamatosan fenyegették a különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek és az olyan erőszakos cselekmények is, mint az ellenségeskedések és a háborúk. Az emberi életre, a környezetre és az anyagi javakra kiható kockázatok kezelésére később kialakultak azok elhárítására, a veszteségek csökkentésére hivatott szervezeti rendszerek és szolgálatok. A Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi szervezet olyan intézmény, amely a tűz- és baleseteknél, katasztrófahelyzetekben és más, korunkat jellemző veszélyhelyzetekben az állampolgárok és javaik védelme érdekében fellép, és a társadalom legszélesebb körének bevonásával végzi elhivatott feladatát. Magyarországnak történelme során számos környezeti és emberi eredetű katasztrófával kellett megküzdenie, s ezek jelentős veszteségeket, károkat is okoztak. Az azonban tényszerű adat, hogy - legyen az árvíz vagy háború - a veszteségek csökkenthetőek voltak a jól felkészült szervezetek tevékenységével. 1 Mióta világ a világ az emberiség folytonos veszélynek van kitéve. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni harc mindennapossá kellett, hogy váljon. Meg kellett tanulnia az embereknek hogyan védekezzenek az időjárás szeszélyeivel szemben, ezért természetesen olyan helyeket, területeket kerestek, ahol életüket biztonságban élhették, és védve voltak a viszontagságok ellen. Ahol ezen feltételek fennálltak, letelepedtek és biztosított volt a további életük. Az utóbbi évtizedekben a katasztrófavédelem olyan szintű fejlődésen ment át, amely már hatékony segítséget nyújthat a bajba jutottaknak. Ebben a folyamatban nyújtottak nagy segítséget azok az írásos emlékek, amelyek lejegyezték az egyes katasztrófák eseményeit. Az évezredek alatt a lejegyzett katasztrófák sorát, az időszámításunk után 6. században történt világméretű éghajlatváltozás kezdte. A klímaváltozás befolyásolta a gazdasági és politikai érdekeket; lezárta az ókort, és megnyitotta a kaput a modern világ fejlődéseinek, ami egyet jelentett a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodással. 2 1 Csépányi- Barczi Petra: Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a jog tükrében, Miskolc (TDK dolgozat), ME- ÁJK 2 Csépányi- Barczi Petra: Vörösiszap katasztrófa, Ózd (TDK dolgozat), NKE- HHK 4

6 3. A katasztrófavédelem helye és szerepe az ország védelmi, biztonsági rendszerében; a katasztrófavédelem rövid története A biztonság a legegyszerűbb megfogalmazás szerint fenyegetettség, veszélyeztetettség nélküli állapot, amelynek összetevői megadnak egy tágabb megfogalmazást. Eszerint a biztonság alkotórészét képezi a társadalmi, a jogi- és szociális, a politikai (diplomáciai), a gazdasági, az ökológiai, az egészségügyi és a belügyi biztonság is. Az 1956-os események következtében Magyarországot a Szovjet nagyhatalom gyakorlatilag elzárta a nyugati országoktól, szorosabb ellenőrzés alá vonta az országot, és ezzel párhuzamban szorosabb köteléket alakítatott ki a keleti blokkal. A rendszerváltásig külpolitikáról szinte nem is beszélhetünk. A javulás a nyolcvanas évek környékén következett be, Leonyid Brezsnyev hatalomra kerülése után. Magyarország, bár a Szovjet vezetés által meghatározott parancsokat maradéktalanul betartotta, a saját érdekei felé irányította Moszkva céljait és figyelmét. Tekintettel a nagymértékű elszigeteltségre, Magyarország a katasztrófák tekintetében kedvező helyzetben volt. Joggal mondhatjuk, hogy olyan katasztrófák voltak ismeretlenek számunkra, melyek a világ más részen folyamatosan problémát jelentettek. Mind a természeti, mind a civilizációs katasztrófák száma jóval kevesebb volt, mint a világ más részén. Magyarázható ez egyrészt a szerencsés földrajzi fekvéssel (az évente előforduló, rendszeres eseményektől eltekintve pl. árvizek a mai napig nincsenek nagyobb földrengések, hurrikánok stb.), másrészt pedig azzal, hogy az állam olyanfajta mély kontroll alatt tartotta az állampolgárokat, hogy a civilizációs katasztrófák körébe tartozó cselekmények (terrorizmus, lázadás) az emberek eszébe sem jutottak. A rendszerváltás után Magyarországon átértékelődött a biztonság fogalma, intenzívebben jelentkeztek olyan problémák, melyek korábban ismeretlenebbek voltak, és kevésbé erősen jelentkeztek. A határok könnyebb átlépésének lehetőségével megnőtt a terrorveszélyeztetettség, elterjedt az illegális fegyverkereskedelem, droghálózatok épültek ki, megnőtt a szervet bűnözés lehetősége, és az előbbiekhez hasonló mértékű veszélyeztetettséget jelentett és jelent a migráció. Új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, melynek következtében szükség volt olyan központilag irányított szervezetekre, melyek képesek az egyre növekvő és egyre súlyosabb veszélyhelyzetek 5

7 hatásának minimálisra csökkentésére. Mindezektől eltekintve nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy Magyarország fenyegetettsége alacsony. 3 A katasztrófák nem ismernek határokat, ezért jelentős mértékben felértékelődött a nemzetközi tapasztalatcsere és a segítségnyújtási tevékenység az országokkal, a régiókkal és a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésen belül. Az elmúlt évtized talán legfontosabb változása ez utóbbi megállapítás, amely az országunkon belüli felelősségeink mellett nemzetközi elkötelezettséget jelent az együttműködésre és a segítségnyújtásra, ugyanakkor a kölcsönösség alapján számíthatunk is erre. A fentebb említett biztonságot veszélyeztető helyzeteket először a Nemzeti Biztonsági Stratégia, azaz a 2073/2004. (IV. 15.) évi Kormányhatározat nevesíti, mely a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvényben foglalt veszélyeztető tényezőket egészíti ki. A Nemzeti Biztonsági Stratégia szerint Magyarországot leginkább a tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, az ivóvíz célú vizek szennyezése, a légszennyezettség, a veszélyes hulladékkal való szennyezés, a sugárterhelését előidéző esemény, a veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, az árvíz, a hóesés vagy hófúvás, és a belvíz veszélyezteti. A Stratégia egyébként 2012 februárjáig volt hatályban, és a Magyarország Nemzeti Biztonságáról szóló 1035/2012. (II. 21.) Kormányhatározat váltotta. Modern világunkban egyre többféle katasztrófa fenyeget minket, s ez úgy tűnik a jövőben csak romlani fog. Az emberiség esztelen módon használja ki a Föld erőforrásait, ezzel együtt a kihalás szélére löki az egykor óriási mennyiségben előforduló állatfajokat. Az egyensúly felborult, a növekvő veszély egyre komolyabb munkát ró a katasztrófavédelem szakembereire világszerte. A felsorolt új helyzeteken kívül Magyarországnak meg kellett felelnie a NATO és más nemzetközi igények érvényesítésének, továbbá meg kellett felelni a polgári védelemnek is az európai normákhoz. A veszélyforrások hatékony megelőzésére, és a már bekövetkezett katasztrófák elhárítására egy olyan szervezetre volt szükség, mely képes az új szituációknak megfelelni. Már a kilencvenes évek elején is voltak törekvések a fejlett katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi szervezetek létrehozására. Volt egy próbálkozás például 1993-ban, amikor összevonták a tűzoltóságokat a polgári védelem szervezeteivel. A 85/1993. (VI.I.) Kormányrendelet szabályai szerint egy 3 (2013. április 9. 17:42) 6

8 parancsnokság végezte mind a tűzvédelmi, mind a polgári védelmi feladatokat, valamint megkapta a nukleárisbalesetek elleni védekezés, valamint a katasztrófák elleni védekezés feladatait, és ezek koordinációját. Az Alkotmánybíróság a 18/1995. (III.29.) határozatával megállapította az alkotmányellenességet, és hatályon kívül helyezte. Álláspontjuk szerint a polgári védelem a honvédelem körébe tartozik, annak szerves része. Így rendelkezik a honvédelemről szóló törvény. A törvény ugyan felhatalmazta a Kormányt, hogy annak végrehajtásáról gondoskodjon, de a Kormány e rendelet megalkotásával túllépett e felhatalmazásán, amikor a Polgári Védelem Országos Parancsnokságát megszüntetve azt beolvasztotta a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságába. Ezzel a Kormány a Hvt-vel ellentétesen a honvédelmi miniszteri felügyelet helyett a belügyminiszter felügyelete alá rendelte a polgári védelmet. 4 Az Alkotmánybíróság ezzel a határozatával felfüggesztette a problémás rendelet megsemmisítésére irányuló eljárást, melyet a 18/1996. (II.9.) határozatával folytatott és szüntetett meg. A szervezetek július 31-én szétváltak ban kezdődött el ismét a katasztrófavédelem egységesítésének kidolgozása. Létrehozták a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999.évi LXXIV. törvényt. Ez volt az első olyan jogszabály, mely önállóan szabályozta mind a természeti, mind a civilizációs katasztrófák elleni védekezést, és azok elhárítását. A katasztrófavédelmi törvény számos újítást hozott. A jogalkotók többek között rögzítettek alapfogalmakat, melyed addig nem voltak megtalálhatók írásban, továbbá meghatározta az egyes szervezeti szintek feladatait egy-egy katasztrófa esetére, valamint meghatározta a szervezet és szervezetrendszer irányításának mikéntjét. A törvény alapján jött létre és kezdte meg működését a tűzoltóságok és a polgári védelem összevonásával, január 1-jén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF). A katasztrófavédelmi szervezet országos hatáskörű központi szervre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra és területi szervekre, megyei igazgatóságokra tagolódik. A szervezet felépítését, működési rendjét, feladatát és hatáskörét az un. katasztrófavédelmi törvény rögzítette. 4 18/1995. (VI.I.) Alkotmánybírósági határozat 7

9 Az OKF a tűzoltóságok központi szerve, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv volt, amely szakmailag felügyelte a tűzoltóságok munkáját és tevékenységét. A katasztrófavédelem a törvények és az emberi erkölcs szerint is nemzeti érdek, minden ember köteles ennek eleget tenni, és köteles saját erejéből a lehető legtöbbet megtenni annak érdekében, hogy a katasztrófaveszélyt elhárítsa. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. 4. Védelmi igazgatás, katasztrófa fogalma, csoportosítása 4.1. Védelmi igazgatás és katasztrófavédelem fogalma A védelmi igazgatás fogalmát a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet I. fejezetének Értelmező rendelkezések 1. n) pontja szerint a védelmi igazgatás a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer, amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység; magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét. A védelmi igazgatás körébe tartozik a honvédelmi igazgatás, a lakosság nyilvántartásával kapcsolatos igazgatási tevékenységek, valamint a dolgozat szempontjából is releváns rendészeti igazgatás. A rendészeti igazgatás magába foglalja a rendőrség, idegenrendészet, útlevélrendészet, nemzetbiztonsági- és nem utolsó sorban a katasztrófavédelmi igazgatás szabályozását. Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa 8

10 kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. 5 A katasztrófavédelem fogalmából kitűnik, hogy a katasztrófavédelmi igazgatás egyértelműen a közigazgatási jog körébe tartozik, hiszen az igazgatási ciklus jó néhány elemét (irányítás, tervezés, koordináció, végrehajtás) magába foglalja, kiegészítve, természetesen, sajátos, szakigazgatási elemekkel Katasztrófák csoportosítása: Bár a dolgozat központjában a jogi szabályozás áll, mégis úgy gondolom, hogy érdemes a katasztrófák csoportosítását bemutatnom, hogy mindenki teljes képet kapjon azon haváriákról, melyek bekövetkezése esetében a megfelelő katasztrófavédelmi szerveknek helyt kell állniuk. Ez tökéletes képet mutat arról, hogy bizonyos szerveknek, gondolok a tűzoltóságokra, a polgári védelmi szervezetekre vagy a civil szervezetekre, mennyi problémával, milyen katasztrófákkal kell szembenézniük, amelyek a katasztrófavédelem jogszabályi alapját is jelentheti. Először is tisztázzuk a katasztrófa fogalmát. A katasztrófa definícióját először a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló év LXXIV. törvény I. fejezetének Értelmező rendelkezései fogalmazták meg. E szerint akkor katasztrófának minősült azon esemény, amely szükséghelyzet, illetve minősített helyzetek kihirdetésére alkalmas volt. Ezzel szemben a jelenleg hatályos törvényünk, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény által meghatározott fogalom, bár nem sokban, de aszerint változott, hogy Alaptörvény hatályba lépésétől számítva megváltozott a minősített időszakok szabályozása. Ezek alapján a hatályos katasztrófa fogalom a következő: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása 5 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 3 8. pont 9

11 meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 6 A katasztrófák besorolásait több szempont alapján lehetséges. A kategorizálás történhet jelleg vagy eredet, hely, illetve annak intenzitása alapján is. I. Jelleg alapján: a. Természeti katasztrófák esetén olyan eseményekről beszélünk, melyet az ember képtelen megállítani, megakadályozni. Az ember teljesen ki van szolgáltatva a természet erejének. Ezen belül beszélhetünk meteorológia, geológiai és biológiai jellegű katasztrófákat, mint például az árvizek, belvizek, földrengések, viharok, vagy akár a járványok. b. Civilizációs katasztrófákat a természeti katasztrófákkal szemben az ember idézi elő, szándékos vagy akár gondatlan magatartásával. Ebbe a kategóriába tartoznak a technikai jellegű - vegyi-, biológiai katasztrófák, járványok és a társadalmi jellegű terrorizmus, migráció, blokád, sztrájk) veszélyeztető tényezők. II. Helye alapján: a. Helyi katasztrófák közé soroljuk az olyan eseményeket, melyek kisebb földrajzi területen (egy településen, gyárban, üzemben) következnek be, és amelyek elhárítására elegendő a helyben rendelkezésre álló erők. b. Regionális katasztrófák, melyek során a káresemény több települést, nagyobb területet veszélyeztet vagy károsít, és melynek elhárítása ezzel egyenes arányosságban nagyobb koordinációt igényel, azonban a kárfelszámolás során a helyi erők elegendőnek bizonyulnak. c. Országos események során jellemző, hogy a káresemények az ország nagy részére, nagyobb régióira, vagy akár az ország egész területére kiterjednek. III. Időintervallum szerint: a. Gyors lefolyásúnak minősülnek az olyan katasztrófák, melyek általában előre nem látható módon következnek be, amikor az adott szervek és természetesen a lakosok sem képesek felkészülni. A katasztrófa lefolyása gyors, mint például a robbanások, földrengések, vagy akár a villámcsapások. 6 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 3 5. pont 10

12 b. A közepes lefolyású katasztrófák esetében olyan eseményekről beszélhetünk, mint például az árvizek, melyek előre jelezhetők, az előrejelzések és a szükséges információk birtokában megkezdhető a védekezés, a prevenció. Az említett példa, az árvíz esetén megkezdődik a homokzsákok megtöltése. c. A lassú lefolyású katasztrófák azonban nem csak hogy előre jelezhetők, hanem már számítani lehet rá, hogy az adott esemény be fog következni. Szükséges a gyors és hiteles információáramlás, szükséges a megfelelő tájékoztatás arra, hogy a legmegfelelőbben tudják előkészíteni és megkezdeni a katasztrófa elleni védekezést. Ha pedig már bekövetkezett a havária, az emberek és átcsoportosításával és gazdaságmozgósítással korlátozhatóak a katasztrófák, csökkenthetők azok hatása. IV. Az időintervallummal párhuzamban kell megemlíteni az intenzitás szerinti csoportosítást: a. Relatív az a katasztrófa, melyek gyors intenzitásúak, és általában nagy károkat okoznak. Furcsa példa, de ide sorolnám a különböző terrorcselekményeket, mint a 2001-ben történt World Trade Center (New York, USA) elleni merénylet. b. Közepes intenzitású az az esemény, mely jelentős károkat okoznak, és elhárítása nem oldható meg a helyi erők beavatkozásával, szükséges nagyobb erőket mozgósítani. c. Küszöb intenzitású eseményről beszélhetünk az olyan lassú lefolyású, nagy területre, általában országhatáron átnyúló katasztrófák esetén, melyek elhárítása csak nemzetközi összefogással valósulhat meg. Ebbe a csoportba sorolnám a járványokat és éhínséget. d. Az abszolút hatáserősségű katasztrófa a legsúlyosabb eset, amikor az adott állam mind erkölcsileg, mind politikailag megrendülhet. Ebben az esetben hiába tették meg a megfelelő védekezéseket, nem tudnak és nem is lehet a katasztrófa bekövetkezése ellen tenni. Ilyenek a nagyon súlyos árvizek (pl.: 2010-ben levonuló árhullám a Sajón, a Bódván és a Tiszán), vagy akár a nukleáris szennyezések (pl.: Csernobil). V. Tér- és időkoordináta: a. Statikusnak nevezzük azt a katasztrófát, amely az előre meghatározott helyen és időben bekövetkezik. A károk felszámolása a rendelkezésre álló erők 11

13 segítségével elhárítható. Ide sorolnám az üzemi baleseteket, és az erdőtüzeket. b. Ezzel szemben dinamikusnak nevezzük az olyan katasztrófákat, melyek átterjednek más területekre, más megyékre, esetenként más országokra. A károk elhárításához sokszor nemzetközi összefogásra van szükség. Erre a csoportra a legjobb példa a vízszennyezés (pl.: Rába habzása, vagy a vörösiszap katasztrófa), vagy a nukleáris balesetek (pl.: Fukushima, Csernobil). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának, Védelmi igazgatás alapszakán folytatott tanulmányaim során írt, Vörösiszap katasztrófa című Tudományos Diákköri Dolgozatban már foglalkoztam az előbbiekben említett témával. Magyarországon, ahogy az egész világon, általában elmondható, hogy a változásokhoz, szervezeti fejlődéshez, jogszabályi változásokhoz szükséges egy olyan esemény, amely súlyos károkat okoz. 5. Jogszabályi változások A katasztrófavédelem 2012-ben komoly változásokon ment keresztül, de először nézzük mi volt a reformok előtt! A katasztrófavédelem jogi szabályozása - az Alkotmány,1949. évi XX. törvény, - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény, - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény, - a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény, a tűz elleni védekezésről, - a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény és más jogszabályok egymásra épüléséből állt össze. A jogi szabályozás során megkülönböztetünk normál időszaki és minősített időszaki jogi szabályozást. A katasztrófavédelmi igazgatásra vonatkozó jogi szabályozás alapja a Magyar Köztársaság Alkotmánya. Az Alkotmány kimondta az alapvető jogok védelme érdekében, hogy: 12

14 5. A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait., valamint 8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az alapvető jogok között kvázi felsorolja a védendő jogokat, és kimondja a 70/D. első bekezdésében, hogy A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. A 2004.évi CV. törvény rendelkezései rendkívüli állapotok idején lépnek érvénybe, ugyanis ez idő alatt honvédelmi munkakötelezettséget lehet elrendelni. Ez azt jelentette, hogy mindazon férfiak és nők, akik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkeznek, fizikai vagy szellemi munkában kötelesek részt venni. Rendkívüli állapotok idején számolni kell a védelmi igazgatás és a katonai szervek együttműködésével, így a hatáskörök összeütközését, valamint bizonyos funkcionális zavarok elkerülését be kell gyakorolni A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény A törvény szerkezete Az első katasztrófavédelemről szóló törvény nagy újításokat hozott mind a szervezet, mind pedig a fogalmak körében január 1-jén lépett hatályba, és tizenkét évig szabályozta a katasztrófavédelem szervezetét. A törvény szerkezetileg hat fejezetből áll: 1) Alapvető rendelkezések, mely magába foglalva az általános szabályokat, az értelmező rendelkezéseket (fogalmakat határoz meg ezen cím alatt), valamint meghatározza a törvény hatályát. 2) A katasztrófák elleni védekezés irányítása című fejezetben rendelkezik a jogalkotó a Kormány, a Kormányzati Koordinációs Bizottság, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, központi államigazgatási szerv vezetője, a megyei és helyi védelmi bizottságok, azok elnökének, a polgármesterek, és egyéb szervezetek feladatairól, és a Kormány esetében intézkedéséről. 13

15 3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szervek és feladataik című fejezetben a jogalkotó kodifikálja a hivatásos szervekre, a központi szervekre (OKF) és szűkebben véve a központi szervek vezetőjére vonatkozó szabályokat, feladataira vonatkozó részletszabályokat. 4) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai 5) A védekezés költségeinek megtérítése és fedezete, amely rendelkezik a védekezés anyagi feltételeinek biztosításáról. 6) Záró rendelkezések A katasztrófavédelem szervezete, irányítási rendje; egyes szintek feladatai Köztársasági Elnök Országgyűlés Honvédelmi Bizottság (rendkívüli áll) Tanács Minősített időszak Országos szint GK M Kormány Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) (Önkormányzati miniszter irányítja) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság KKB Titkárság Operatív Törzs Veszélyhelyzeti Központ (OKF bázisán) Tudományos Tanács Megyei szint Helyi szint Pv. kirendeltségek Pv. irodák Megyei Védelmi Bizottságok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők Helyi Védelmi Bizottságok Polgármester Operatív Törzs Gazdálkodó egységek Állampolgárok Önkéntes szerveződések GKM dekoncentrált szervei 1. számú ábra: A katasztrófavédelem irányítási rendszere Magyarországon január 1-jétől április 15-ig 7 7 Dr. Pellérdi Rezső - Katasztrófavédelem II. című tantárgyból tartott előadás vázlata, NKE-HHK, Ózd,

16 Egyes szintek feladatai: A katasztrófavédelem szervezete esetében beszélhetünk országos, megyei és helyi igazgatási szintekről. Minősített időszakban pedig ezek kibővülnek, hiszen a katonai és védelmi igazgatás szerveinek vezetését átveszi a Kormánytól a Köztársasági Elnök, az Országgyűlés és a Honvédelmi Tanács. A három szinten szereplő szervezetek más- más feladatokat látnak el. A) Nemzeti szinten meg kell említeni a Kormányt, a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert és más minisztereket. 1) Kormány A Kormány többek között szervező, tervező, végrehajtó, koordinációs feladatokat lát el nagyrészt, valamint jogalkotási feladatok lát el. A katasztrófavédelmi törvény 5. - a így rendelkezik: a) megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülés, a megelőzés és a végrehajtás feladatainak tárcák közötti koordinációját, e koordináció érdekében létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, meghatározza annak e törvényben foglalt feladat- és hatásköre figyelembevételével eljárási szabályait, jóváhagyja szervezeti és működési rendjét, b) meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait, c) megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelőzés területén történő együttműködésre irányuló nemzetközi egyezményeket, d) összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet, e) létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert, 23 f) kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzetben bevezetésre kerülő, az egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeletek tervezeteit, és megküldi azokat a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek, 15

17 g) az éves költségvetésben javasolja a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható előirányzat mértékét, h) kialakítja a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvétel rendszerét. 8 2) Kormányzati Koordinációs Bizottság (továbbiakban KKB) A KKB elnöke a mindenkori katasztrófák elleni védekezésért, a katasztrófavédelemért felelős miniszter. A KKB feladatai a katasztrófavédelmi törvény szerint a védelmi bizottságok és más katasztrófavédelmi szervek tevékenységeinek, a miniszterek és államigazgatási szervek tevékenységének, valamint a Magyar Honvédség és más rendvédelmi szervek tevékenységének összehangolása. A KKB szabályozza továbbá az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos tevékenységét, és a KKB vezetője kezdeményezheti a nemzetközi segítségek igénybevételét, és összehangolja a magyar és a külföldi szervezetek munkáját. A szervezet felel a Kormány katasztrófákkal kapcsolatos döntéseinek előkészítéséért, valamint a döntések koordinációjáért. A KKB összetételéről és szerveiről a katasztrófavédelmi törvény végrehajtó rendelete, a 179/1999. (XII.10.) Kormányrendelet rendelkezik. A KKB tagjai főként államtitkárok (Pl.: Honvédelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, stb.). Folyamatosan működteti a Veszélyhelyzeti Központot, és ideiglenesen az Operatív Törzset. Az Operatív Törzs egyébként a Védekezési Munkabizottság (a KKB szakmai döntés-előkészítő szerve, melynek a feladata az érintett tárca katasztrófahelyzetben ellátandó szakmai feladatainak koordinálása) megalakulásáig végzi az operatív döntések előkészítését, és javaslatot tesz az illetékes döntéshozóknak a végrehajtandó feladatokról. 3) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter január 1-jétől az illetékes minisztérium az Önkormányzati Minisztérium volt. A kormányváltások során azonban a minisztérium elnevezése változott. A miniszter irányítja tulajdonképpen a katasztrófavédelmi szervezetek működését. Ezen éve LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről via (letöltés: április :05) 16

18 belül kinevezi és felmenti az Országos katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét és helyettesét, valamint jóváhagyja az OKF szervezeti és működési szabályzatát. Mindezen felül az ágazati miniszter megalakíthatja, létrehozhatja a katasztrófavédelmi szervezek területi és helyi szerveit, melyek végrehajtó szervként végzik feladatukat, továbbá szabályozza és felügyeli az irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatait és azok maradéktalan ellátását. 4) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Az Országos Katasztrófavédelmi igazgatóság legfontosabb feladata a prevenció, azaz a megelőzés. Mindazonáltal, közreműködik a már bekövetkezett civilizációs és természeti katasztrófák elhárításában, annak megszervezésében és végrehajtásában. Ahhoz, hogy naprakészek legyenek a területi és helyi szervek, ellátja a katasztrófavédelemmel kapcsolatos képzések, valamint alkalmazási és tervezési feladatokat is ellát. Az önkormányzatok katasztrófavédelmi tevékenységében is segítséget nyújt, mind a felkészítésben, mind az önkormányzatok saját tevékenységi körében ellátandó feladatok szervezésében, és a végrehajtó állomány felkészítésében. Az évi LXXIV. törvény értelmében az OKF vezetője, a Főigazgató szervező, felügyelő és koordináló jogkörökkel van felruházva. Ezeken belül ő felel a szakmai tevékenységekért és a jogszabályoknak megfelelő végrehajtásért mind területi mind helyi szinten. A felügyeleti jogkörén belül a Főigazgató felel a szervezeti és működési szabályzat és más szabályzók megalkotásáért. Jogszabályban meghatározott esetekben a megyei igazgatóságok vezetőinek közvetlen utasítást adhat, és munkáltatói jogkört is gyakorolhat a területi és helyi szervek vezetői felet. A katasztrófák elhárítása során a munkálatokban résztvevő szervezetek munkáját össze kell hangolni, hogy minél hatékonyabban működjön a helyreállítás. Közreműködik szakmai szempontból a nemzetközi szerződések előkészítésében, és a kapcsolattartásban, és biztosítja a megkötött szerződésekben foglalt rendelkezések maradéktalan végrehajtását. 17

19 B) Megyei szinten kell említést tenni a megyei, fővárosi védelmi bizottságokról, és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokról. 1) A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai A megyei, a fővárosi és a helyi védelmi bizottság illetékességi területén összehangolja a Honvédelemről szóló évi CV. törvényben meghatározott szervekkel történő együttműködést, és a feladatok ellátását. A védelmi bizottság saját illetékességi területén összehangolja, és irányítja a katasztrófák elhárításárára történő felkészülést, valamint együttműködik a polgármesterrel, annak katasztrófavédelmi tevékenységének ellátásában. A védelmi bizottság továbbá koordinálja a katasztrófavédelemben együttműködő szervek tevékenységét, mind a felkészítés, mind a kárelhárítás körében. Irányítja, és megszervezi az akadálymentes, és kölcsönös információáramlást, valamint a kétoldalú értesítést, tájékoztatást, esetleges segítségnyújtást. Nem utolsó sorban pedig polgári védelmi kötelezettségei is vannak, hiszen területi polgári védelmi szervezetet hozhat létre, és a szükséges vezetési rendszer működéséért és fenntartásért is kötelezettség terheli. C) Helyi szinten pedig a helyi védelmi bizottság és a polgármester áll. Tekintettel arra, hogy a helyi védelmi bizottság feladatai és jogkörei a megyeitől nem különböznek, ezek ismertetésétől eltekintek. 1) Polgármester Illetékességi területén irányítja és szervezi a katasztrófák elleni védekezéshez szükséges felkészüléseket. Köteles megalkotni a települési katasztrófa- elhárítási terveket, valamint az abban foglalt tárgy és anyagi eszközöket biztosítani. Már bekövetkezett katasztrófa esetén a polgármester felelős a mentési és kármentesítési munkálatok elvégzéséért, így irányítja a katasztrófavédelmi szervek tevékenységeit. Halasztást nem tűrő esetekben elrendelheti az élet és testi épség megóvásához szükséges intézkedéseket. Határozattan polgári védelmi kötelezettség ellátására szólíthatja fel azokat a személyeket, állampolgárokat, akiket jogszabály alapján ilyenfajta kötelezettség terhel. A szervezeti rendszerhez szorosan összefügg a polgári védelmi szervezet, melyet a polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény szabályozott. A törvény az 18

20 Értelmező rendelkezések című fejezetében, a 2. (1) a) pontjában megfogalmazza a polgári védelem fogalmát. a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. A polgári védelem feladatai közé tartozik a lakosság felkészítése a védekezés során tanúsítandó magatartásokra, tájékoztatja, riasztja a lakosságot az esetleges veszélyhelyzet esetén. Ha indokolt, a lakosságot kimenekítheti, kitelepítheti, és ideiglenesen óvóhelyeken helyezheti el. Katasztrófahelyzetben vagy veszélyhelyzetben köteles a kritikus infrastruktúrák (fogalma: egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár) 9 védelmére. A polgári védelem szervezetét területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetre tudjuk osztani. A) Területi polgári védelmi szervezetet olyan feladatok ellátásra kell létrehozni, amelyeket a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek elvégezni. Személyi állományát a polgári védelmi kötelezettek közül választják ki. B) Települési polgári védelmi szervezetet minden település, város köteles létrehozni. C) Munkahelyi polgári védelmi szervezetet pedig hatósági határozat alapján kell a polgári szervnek megvalósítania. 9 (2013. április :51) 19

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok Ihász Norbert tű. főhadnagy tűzvédelmi mérnök Tűzoltósági Főfelügyelőség

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA 105 5. számú függelék az FKI SZMSZ-hez: AZ FKI ALAPÍTÓ OKIRATA FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek

A szabályzat hatálya. Intézkedési tervek O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 15/2012. (X. 18.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az Országgyűlés az Alkotmányból, a nemzetközi

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA

BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA I. KATONAI HATÓSÁGI KONFERENCIA Balatonkenese, 2012. május 8 9. BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA Készítette: Fóti Zoltán vezető tanácsos HM Hatósági Hivatal Veszélyes Katonai Objektum

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

32/2002. (XII. 12.) BM

32/2002. (XII. 12.) BM 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeiről és képzési rendszeréről A

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban

TÁJÉKOZTATÓ. a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban TÁJÉKOZTATÓ a jogerősen kiszabott bírságok, valamint a hozzájárulások befizetésével, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésével kapcsolatban B Í R S Á G A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Törvények. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

Törvények. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK 28842 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 113. szám II. Törvények 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* Az Országgyûlés, a lakosság biztonságának

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG PÁPAI KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG T Á J É K O Z T A T Ó a katasztrófavédelmet érintő ez évi jogszabályi változásokról, a normaváltásból fakadó szervezeti-

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály H-3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 15. : 3501 Miskolc, Pf.: 18. Tel: (06-46) 502-962 Fax: (06-46) 502-963

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya

I. Az irányított égetés engedélyezése külterületen: 1. Az engedélyezés tárgya 2015. március 5-én hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), mely új rendelkezéseket tartalmaz a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. november 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a katasztrófavédelmi törvényből adódó változásokról Előadó: Szabó Péter tűzoltó alezredes Előterjesztés

Részletesebben

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-6728 Szeged, Napos út 4. Tel: 36-62/553-040 Fax: 36-62/553-041 e-mail: szeged.kk@katved.gov.hu Szám: 061/3338-5/2014/SZEGED

Részletesebben

A mentő tűzvédelem rendszere

A mentő tűzvédelem rendszere Főigazgató-helyettesi Szervezet Tű A mentő tűzvédelem rendszere Fülep Zoltán tű. alezredes Országos Tűzoltósági Fő Tűzoltósági főosztályvezető Mentő tűzvédelem A 2011. évi CXXVIII. Törvény kimondja, hogy

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán

Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY

AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY AZ ÚJ KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS JEGYZET ÉS JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSÉHEZ BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG KIADVÁNYA BUDAPEST, 2012. 1 BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

1 ORSZÁGGYŰLÉSI T E R V E Z E T! KÉPVISELŐ 2007.december 17. Melléklet a./2007.számú önálló képviselői indítványhoz T/ /2008. számú törvényjavaslat 2008. évi.. törvény az önkéntes tűzoltó egyesületekről

Részletesebben

Polgári védelmi és iparbiztonsági; tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági alapismeretek /Tanári segédlet/

Polgári védelmi és iparbiztonsági; tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági alapismeretek /Tanári segédlet/ 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt kerettanterv Rendészet ágazat 11. évfolyam Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. tantárgy Polgári védelmi és iparbiztonsági; tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.

-=- ~li~~ll AMELY LÉTREJÖTT A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012. -=- ~li~~ll ~6~-)liOA~kT EGYÜTTMŰKÖDÉSI AMELY LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS, A CSONGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG VALAMINT A CSONGRÁD MEGYEI POLGÁRÖR SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KÖZÖTT 2012.!- L 2 EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 5., péntek Tartalomjegyzék 228/2014. (IX. 5.) Korm. rendelet A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.)

Részletesebben

RECENZIÓ AZ IPARBIZTONSÁGTAN I. CÍMŰ KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉZIKÖNYVRŐL

RECENZIÓ AZ IPARBIZTONSÁGTAN I. CÍMŰ KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉZIKÖNYVRŐL RECENZIÓ AZ IPARBIZTONSÁGTAN I. CÍMŰ KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉZIKÖNYVRŐL Magyarország Országgyűlése a katasztrófavédelemi törvény 1 (a továbbiakban: Kat. tv.) 2012. január 1-jei elfogadásával megalkotta az

Részletesebben

Részletes előterjesztés

Részletes előterjesztés Részletes előterjesztés Az Országgyűlés a magyar katasztrófavédelmi rendszer alapvető megújításáról dönt az őszi ülésszak első napjaiban, amikor a T/3499. sz. törvényjavaslat zárószavazásakor megalkotja

Részletesebben

IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok

IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. KÁTAI-URBÁN Lajos tű. alezredes, PhD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági szakértői napok Visegrád,

Részletesebben

25. Ismertesse a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági és szakhatósági tevékenységének rendszerét.

25. Ismertesse a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági és szakhatósági tevékenységének rendszerét. 25. Ismertesse a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hatósági és szakhatósági tevékenységének rendszerét. A./ Jogalkotás jogalkotó szervek jogszabály ÁLTALÁNOS rendelkezések Jogalkalmazás hatóság/bíróság

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 21-én megtartandó ülésére Tárgy: Tájékoztató a Katasztrófavédelmi Törvény, a Honvédelmi Törvény változásaiból adódó az önkormányzatokat

Részletesebben

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság JEGYZET Közbiztonsági referensek felkészítéséhez Szombathely 2012 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Katasztrófavédelmi alapismertek... 7 1.1. A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása

Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása Közbiztonsági referensek képzése Védekezési feladatok logisztikai biztosítása 2012.10.02. Logisztika jelentése. A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási területe.

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása Katasztrófavédelem Tűzvédelem Polgári védelem Iparbiztonság Katasztrófavédelem szervezeti felépítése Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 2011. évi CXXVIII. törvény 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 A 2012.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére A parancsnoki/vezetői feladatok a művelet-irányítási és az ügyeleti munka kapcsán Pécel, 2013. Kormányügyelet Ügyeleti

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető BUDAPEST FŐVÁROS XVL KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető ülésre. Tárgy: Javaslat az építményadóról

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2011. évi CXXVIII. törvény 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 A 2012.1.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről

Részletesebben