Katasztrófavédelem Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: DOBSON TIBOR, TŰZOLTÓ EZREDES, FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Nincs olyan helyzet, amit ne lehetne rendbe hozni. /J. R. Ward (Jessica Rowley Pell Bird)/ Az emberiséget történelme során folyamatosan fenyegették a különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek, és az olyan erőszakos cselekmények is, mint az ellenségeskedések és a háborúk. Az emberi életre, a környezetre és az anyagi javakra kiható kockázatok kezelésére később kialakultak a vészhelyzetek elhárítására, a veszteségek csökkentésére hivatott szervezeti rendszerek és szolgálatok. A Magyar Köztársaságban a katasztrófavédelmi rendszer a tűz- és baleseteknél, katasztrófahelyzetekben és más, korunkat jellemző veszélyhelyzetekben az állampolgárok és javaik védelme érdekében fellép, és a társadalom legszélesebb körének bevonásával végzi elhivatott feladatát. Magyarországnak történelme során számos természeti és civilizációs eredetű veszélyhelyzettel, esetleg katasztrófával kellett megküzdenie, s ezek jelentős veszteségeket, károkat is okoztak. Az azonban tényszerű, hogy legyen például árvíz vagy tűzeset - a veszteségek csökkenthetőek voltak a jól felkészült szervezetek tevékenységével. A magyar katasztrófavédelmi rendszer a jó felkészültséget örökölte és viszi tovább, amelyben összegződnek a tűzoltóság és a polgári védelem több évtizedes tapasztalata és gyakorlottsága. A katasztrófavédelmi rendszer számára egyetlen cél létezik: hatékony megelőzéssel, eredményes beavatkozással és sikeres utómunkálatokkal garantálni a társadalom biztonságos mindennapjait. A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A magyar katasztrófavédelem országos és megyei szervezetei a tűzoltóság és a polgári védelem állami feladatokat ellátó szervezeteiből jöttek létre. Az összevonás a nagyobb hatékonyság érdekében egy természetes fejlődési folyamat eredményeképpen valósult meg, amelyben a nemzetközi hatások és tapasztalatok is szerepet játszottak. Az összevonásról törvény rendelkezett. A hivatásos katasztrófavédelmi felügyeleti szervezet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság január 1-jén jött létre. Állami feladatot ellátó szervezet, amelynek fő tevékenységei a felkészülési, a veszélyhelyzet-kezelési, valamint a helyreállítási időszakokban jelennek meg. Feladatait más állami szervezetekkel, szolgálatokkal, civil szervezetekkel és az önkormányzatokkal szoros együttműködésben végzi. Hazánkban több, állandósult veszélyforrással kell számolni, például: árvíz és belvíz, ipari és közlekedési balesetek, kiterjedt szabadtéri tüzek, rendkívüli időjárási körülmények hatásai, vegyi és nukleáris veszélyek. Növekvő kockázati tényezőt jelentenek a veszélyes anyagok közúti, vasúti, vízi és légi szállításával kapcsolatos veszélyeztető hatások. Az új típusú veszélyhelyzetek körében megjelent többek között: a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek ellenőrizetlen elterjedése, az illegális migráció, a kritikus infrastruktúra (pl. elektromos hálózat) üzemzavaraival kapcsolatos helyzetek és események. A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A katasztrófavédelmi rendszer jövőbeni súlypontjai például: a megelőzési feladatok; az eredményes beavatkozás; a veszélyhelyzet-kezelés rendszerének műszaki-technikai fejlesztési feladatai; a gyorsabb információáramlást biztosító rendszerek, a monitoring (megfigyelő) hálózatok fejlesztése; a tűzoltóságok főként az önkéntes számának növelése; az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, speciális mentőszervezetekkel történő együttműködés; a lakosság előzetes veszélyhelyzeti felkészítése (ezen belül az ifjúság veszélyhelyzeti és tűzvédelmi nevelése). A katasztrófavédelmi helyzetek kezelése, megelőzése mindig valamilyen konkrét eseményt (pl. tűzeset, árvíz) jelent, amelyekhez kapcsolódóan a szakmai felügyeleti feladatokat a katasztrófavédelem szakemberei végzik. A konkrét feladatokat (pl. tűzoltás) pedig az alábbiakban a teljesség igénye nélkül - felsorolt szakmák szakemberei végzik, eltérő felelősségi- és hatáskörrel: tűzoltó (hivatásos állami, hivatásos önkormányzati, önkéntes köztestületi, egyesületi, létesítményi) védelmi igazgatási szakelőadó katasztrófavédelmi mérnök had- és biztonságtechnikai mérnök rendészeti szervező tűzszerész tűzvédelmi technikus tűzvédelmi előadó A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK tűzvédelmi szakmérnök polgári védelmi foglalkozásúak Ebben a mappában a fent felsorolt, katasztrófavédelmi rendszerben található szakterületek egyes elemeit, és a kapcsolódó foglalkozásokat említettük meg. Katasztrófavédelmi feladatok ellátásában persze számos más szakma (pl. mentős, vízügyi szakember, mezőgazdasági szakember, nukleáris energetikai szakember, katonai szakember) képviselője is részt vesz, de ezek a szakmák másik mappákból ismerhetők meg. Védelmi igazgatási szakelőadó Feladata A védelmi igazgatási előadó fő feladatai a különböző veszély- és katasztrófahelyzetek kockázatcsökkentéséhez kapcsolódnak, például: felkészülési időszakban (amikor nincs veszélyhelyzet): o terveket dolgoz ki a polgári lakosság védelme érdekében az alkotmány minősített helyzetei és a kapcsolódó jogszabályok alapján; o gondoskodik a lakossági védőeszközök karbantartásáról és tárolásáról; minősített helyzetekben (pl. veszélyhelyzetben) többek között: o a meglévő tervek alapján közreműködik a lakosságvédelmi intézkedések megvalósításában; o szükség szerint kezdeményezi az üresen maradt épületek, berendezések őrzését. A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő), járművek, számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA). Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a szabadban végzi, változó helyszíneken. Alaphelyzetben munkáját irodában is végzi. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; a veszélyhelyzet által érintett lakossággal; a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (rendőrök, mentők, műszaki mentők, honvédség stb.). Katasztrófavédelmi mérnök Feladata Az okleveles katasztrófavédelmi mérnökök feladatai közé tartozik többek között: a katasztrófavédelem rendszerén belüli szakirányú tevékenység végrehajtásában történő közreműködés; a védelmi létesítmények biztonságtechnikai tervezése; a szakfelszerelések és eszközök ellenőrzése, szükség szerinti működtetése; katasztrófavédelmi (országos és megyei) szervezetek munkájában való részvétel; A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a katasztrófavédelmi rendszer területén lakosságvédelmi tervezési és logisztikai feladatokban történő közreműködés; bekapcsolódás a szakterület kutatási, fejlesztési munkálataiba. Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő), számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA), speciális szoftverek, adatbázisok. Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a szabadban végzi, változó helyszíneken. Alaphelyzetben munkáját irodában is végzi. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (tűzoltók, rendőrök, mentők, honvédség stb.); a veszélyhelyzetben érintett lakossággal. Had- és biztonságtechnikai mérnök Egyes, de szakterületenként eltérő feladatai például: A had- és biztonságtechnikai mérnökök a Magyar Honvédség, továbbá a Tűz- és Polgári Védelem technikai eszközeinek szakértői. Ismerik a védelmi szférában használatos eszközöket, képesek üzemeltetni, alkalmazni és A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK bevezetni új technológiákat. Munkájukhoz tartozik: haditechnikai eszközök üzemfenntartásának tervezése és szervezése; komplex légvédelmi rakéta-, radartechnikai és elektronikai eszközök, katonai kommunikációs és informatikai rendszerekben üzemelő hálózatok, berendezések üzemeltetése; logisztikai, közlekedési, rendszertechnikai és folyamatirányítási feladatok kidolgozása; a katasztrófavédelmi rendszer ismerete. A had- és biztonságtechnikai mérnökök munkájára a polgári élet területén is szükség lehet, például: biztonságtechnikai, rendészeti, személy- és vagyonvédelmi, katasztrófa- és környezetvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi feladatokban. Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA), speciális szoftverek, adatbázisok, telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő). Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK szabadban végzi, változó helyszíneken. Alaphelyzetben munkáját irodában, illetve egyes esetekben szintén terepen végzi. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (tűzoltók, rendőrök, mentők, műszaki mentők, honvédség stb.); a veszélyhelyzetben érintett lakossággal. Rendészeti szervező (ezen belül a katasztrófavédelem területén: ka- tasztrófavédelmi - polgári védelmi szervező és tűzoltószervező) Feladata például: veszélyelhárítási terveket készít; gyakorlatokat, gyakorlásokat szervez; információt gyűjt a veszélyforrásokról, azok mértékéről és a rendelkezésre álló erőforrásokról; szervezi a lakossági riasztást és tájékoztatást; katasztrófa- és polgári védelmi felkészítést végez (munkavállalók, polgári védelmi szervezetek, lakosság); tervezi és szervezi: o az egyéni védelmet; o a mentést; o a helyi és távolsági védelmet; o az anyagi javak védelmét; o a logisztikai támogatást; o az ipari katasztrófa elhárítási feladatait; A-8

13 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK o a földrengés, földcsuszamlás okozta katasztrófa elhárítási feladatait; o a nukleáris katasztrófa elhárítási feladatait; o a veszélyes anyagokkal kapcsolatos katasztrófa elhárítási feladatait; o a terrorcselekményekkel összefüggő katasztrófa elhárítási feladatait; o az árvíz, belvíz, helyi vízkár okozta katasztrófa elhárítási feladatait; o a közlekedési, szállítási katasztrófa elhárítási feladatait; o a környezeti katasztrófa elhárítási feladatait; o a rendkívüli időjárásból eredő katasztrófa elhárítási feladatait; o ügyviteli feladatokat; közreműködik a polgári védelmi szervezetek létrehozásában; katasztrófavédelmi, polgári védelmi felkészítést végez; kapcsolatot tart a helyi védelmi bizottságokkal; szakmai segítséget nyújt az önkormányzatok vezetőinek; közreműködik katasztrófává, illetve katasztrófa sújtotta területté nyilvánításban; közreműködik a külső védelmi terv elkészítésében; vizsgálja a település rendezési tervét a veszélyforrások összefüggésében. Munkaeszközei Munkaeszközei elsősorban: számítástechnikai eszközök (számítógép, PDA), telekommunikációs eszközök (telefon, adó-vevő), járművek. Munkahelye Veszélyhelyzetben munkáját részben az épületeken belül, részben a szabadban végzi, változó helyszíneken. A-9

14 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Alaphelyzetben munkáját irodában is végzi. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (tűzoltók, rendőrök, mentők, műszaki mentők, honvédség stb.); a veszélyhelyzetben érintett lakossággal. Tűzszerész A robbanóanyagok, égő keverékek készítésével, kezelésével és hatástalanításával foglalkozó szakembereket tűzszerészeknek hívjuk. Fő feladataik közé tartozik például: föl nem robbant aknák, bombák, lövedékek megsemmisítése, hatástalanítása vagy szükség esetén elszállítása; bontásra ítélt épületek, kémények felrobbantása; az aknák telepítése, azok felszedése és felrobbantása; jégtorlaszok robbantása; karbantartási feladatok (járművek, szerszámok, berendezések); szakmai ismereteik fejlesztése; részvétel a gyakorlatokon. A tűzszerész tevékenysége során együttműködik más szervezetekkel (tűzoltók, mentők, rendőrség, polgári védelem) is. Munkaeszközei A tűzszerész tevékenysége során nagyon változatos eszközöket használ. A-10

15 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkaeszközök, szerszámok, például: járművek: terepjárók, teherautók tűzszerész egységkészlet kéziszerszámok: franciakulcsok, kalapácsok, fogók és speciális célszerszámok Védőeszközök, például: speciális arc- és kézvédő maszkok teljes védőruhák és csizmák légzés- és hallásvédelmi eszközök Munkahelye Riasztás során munkáját leggyakrabban a szabadban, a tűzszerészeti feladat helyszínén végzi. Ügyeletben munkáját beltéren (az ügyeleti helyszínen) végzi. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival, a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival, a civil lakossággal. A tűzszerészek munkája a tűzoltókéhoz hasonlóan veszélyes feladat. A tűzszerészeti mentesítés feladatait jogszabály rögzíti (142/1999. /IX. 8./ Korm. rendelet a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról). Szervezet szempontjából a tűzszerészek a Magyar Honvédség és a Rendőrség keretein belül találhatóak. A-11

16 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Tűzoltó Először az embereket mentsétek! hangzik a parancsnok kiáltása a téren. A tűzoltók sietve tolják fel a létrát, hogy hozzáférhessenek a fiatal párhoz, akik a füstgomolyba burkolózva egy négyemeletes ház tetején kucorognak, és kétségbeesve kiabálnak segítségért. Végül is sikerült megmenteni őket, a tolólétra segítségével mindkettőjüket lehozták a tetőről. (Egy fiatal tűzoltó beszámolója az első bevetésről.) A Tűzoltóság rendvédelmi szervezet, feladatait törvény és különböző jogszabályok szabályozzák (ld. "E" (utolsó) fejezet, jogszabályi háttér). A tűzoltók évente eseményhez vonulnak, ahol különböző tűz- és káreseteknél, üzemi, közúti, vasúti vagy egyéb baleseteknél, illetve katasztrófával fenyegető eseményeknél az elsődleges, majd az azt követő beavatkozást kell végezniük. A különleges esetekben speciálisan kiképzett, például búvár tűzoltók is dolgoznak. Feladatok például: tűzmegelőzés tűzoltás műszaki mentés tűzvizsgálat Tűzesetek során a tűzoltó feladata például: a veszélyeztetett terület lezárásának, biztosításának kezdeményezése; élet- és vagyonmentés; A-12

17 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a tűz terjedésének megakadályozása; a tűz eloltása. Katasztrófaveszélyes helyzetek elhárításában elsődleges beavatkozási feladatok Természeti katasztrófák bekövetkezésekor (pl. árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás): keletkezett károk elhárítása; műszaki mentés közúti, vízi, légi baleseteknél. Tűz vagy baleset következtében kiszabaduló veszélyes anyagok terjedésének megakadályozása, a veszély elhárítása A közlekedésben egyre jobban növekszik a veszélyes anyagok közúti és vasúti szállítása. Ennek következtében jelentős növekedést mutat a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos beavatkozások száma. A vegyi anyagokkal kapcsolatos tűz- és káresetek egyre bonyolultabb feladat elé állítják a tűzoltókat. Elsősegélynyújtás a sérülteknek Bármilyen káresetnél szükség lehet rá, hogy a mentők megérkezéséig a sérültek ellátásáról a tűzoltók gondoskodjanak. A járművek és műszaki eszközök karbantartása, a tűzoltólaktanya rendben tartása A tűzoltók napi programjának részét képezi a karbantartás, hiszen az állandó A-13

18 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK készenléti állapot működőképes járműveket, gépeket és eszközöket igényel. A tűzesetek megelőzését szolgáló propagandatevékenység A tűzvédelmi törvény előírja a lakosság minden rétege számára az alapvető tűzvédelmi ismeretek elsajátítását. Országszerte már eddig is több ezer gyerek tanulta a tűzzel való bánás szabályait játékos formában a tűzoltóság oktatóprogramja segítségével. A lakosság felvilágosítását rendszeresen megjelenő kiadványok szolgálják. A tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése intézményeknél A tűzmegelőzés lényege leegyszerűsítve - nem más, mint: a tüzek kialakulásának, terjedésének megelőzése és az ehhez kapcsolódó tervezési hatósági / szakhatósági, tűzvizsgálati tevékenység; a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása. Ezeket a feltételeket tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban rögzítik, ezek betartását rendszeresen ellenőrzik. Tűzvédelmi szakvélemény készítése új épületek, létesítmények átadásakor, új technológiák üzembe helyezésekor A szakhatósági tevékenység során különösen nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gazdálkodó szervezetek tevékenységi körével kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzése és az elhárítás feltétele mind a létesítés, mind a használat során érvényesüljön annak érdekében, hogy minél kevesebb esetben keletkezzen tűz. A-14

19 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Tűzesetek keletkezésének és körülményeinek vizsgálata, szakvélemény készítése A tűzvizsgálat során a szakértők a tűz keletkezésének idejét, helyét és okát derítik ki. Tapasztalataikat a tűz megelőzésénél és a tűzvédelem oktatásánál egyaránt felhasználják. Munkaeszközei A tűzoltó tevékenysége során nagyon változatos eszközöket használ. Munkaeszközök, szerszámok, anyagok, például: kézi működtetésű oltókészülékek (porral, habbal és gázzal oltó készülékek) tömlők, kötelek tűzoltó gépjárművek oltást segítő műszaki eszközök (létrák, emelőszerkezetek, hidraulikus feszítő-vágó berendezések, motoros gépek) oltást segítő kéziszerszámok (bontóbalták, kapacs /speciális, ún. kapafejsze/, vasvilla, lapát, ásó) Védőeszközök, például: mentőkötél, mászó öv, védősisak, arcvédő kámzsa sav és hő elleni védőöltözékek, védőcsizmák, védőruhák, védőkesztyűk légzésvédelmi eszközök búvárfelszerelés (csak speciális egységeknél) alpintechnikai felszerelés Munkahelye A munkaidő általában 24/48 órás váltásos szolgálat. A készenléti időben a A-15

20 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK tűzoltók meghatározott napi program alapján végzik tevékenységüket, riasztástól függően: reggel váltás; gépjárművek, védőeszközök átvétele, ellenőrzése; délelőtt foglalkozás, szerelési gyakorlatok; tűzcsapellenőrzések, gyakorlatok, adott szituációk kipróbálása; elméleti továbbképzések a laktanyában; ebéd; sportfoglalkozás; napi karbantartás, gépjármű-vezetési gyakorlat; vacsora; takarodó. Riasztás során a tűzoltó munkáját leggyakrabban a szabadban, a káresemény helyszínén végzi. A munkavégzés rendkívül veszélyes (pl. pincetűz, tetőtűz, erdőtűz, közúti baleset, vízi mentés). A nap bármely időpontjában kaphat a Tűzoltóság riasztást tűzhöz vagy bármilyen káresethez, ahol az ő segítségük szükséges. Riasztáskor kettő percen belül el kell hagyni a laktanyát. Munkája során a tűzoltó kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; a védelmi munkában részt vevő más szervezetek munkatársaival (rendőrök, mentők, honvédség stb.); a civil lakossággal. A tűzoltás csapatmunka, nélkülözhetetlen a beosztottak megfelelő felelősségérzete, bizalma egymás és az őket irányító vezetők között. A tűzoltók engedelmességgel tartoznak elöljáróiknak. A-16

21 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A Tűzoltóság működőképességének alapvető feltétele, hogy az egymással kapcsolatban álló egységek tudjanak arról, működési körzetükben saját erőiken felül milyen más erőket, eszközöket vehetnek igénybe. Tűzoltó technikus Feladata A tűzoltó technikus készenléti szolgálatot teljesít, riasztásra azonnal kivonul, hogy a kárt a lehető leggyorsabban felszámolja, illetve lokalizálja. A tűzoltó technikus, mint vonuló tűzoltó, azoknak az eszközöknek a működéséért felel, illetve gondoskodik hibátlan használatukról, amelyeket a kárelhárítás folyamatában használnak. A tűzoltó technikus jellemző feladata például: A vonulásra való készültség állapotának biztosítása: o felszerelések és eszközök ellenőrzése a szolgálat átadás-átvételekor; o eszközök kipróbálása (a málházás ellenőrzése), amelyet az átadásátvételi naplóban rögzít. Tűzoltás, műszaki mentés során a felszerelések-eszközök kezelése, illetve annak irányítása a parancsnok utasításai szerint. A beavatkozást követően a helyszín ellenőrzése, utómunkálatok (újabb tűz kialakulásának megelőzése céljából). Munkaeszközei: A tűzoltó technikus tevékenysége során nagyon változatos eszközöket használ. Munkaeszközök, szerszámok, anyagok, például: szakfelszerelések (kisgépek, eszközök) tűzoltó gépjárművek (például: emelőkosár, daru) A-17

22 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Védőeszközök, például: hő, mérges gázok, sav elleni védőöltözékek védőcsizmák, védőruhák, védőkesztyűk mentőkötél légzésvédelmi eszközök védősisak, arcvédő kámzsa Munkahelye A tűzoltó technikus a tűzoltók telephelyén, illetve a tűzesetek, káresemények helyszínén végzi munkáját. Riasztás során munkáját leggyakrabban a szabadban, a káresemény helyszínén végzi. A munkavégzés rendkívül veszélyes, ezt mindig az adott káreset határozza meg (pl. pincetűz, tetőtűz, erdőtűz, közúti baleset, vízi mentés). Riasztáskor kettő percen belül el kell hagyni a laktanyát. Munkája során kapcsolatba kerül: vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; a védelmi munkában részt vevő más szervezetek műszaki munkatársaival (rendőrök, mentők, honvédség stb.); a civil lakossággal. Tűzvédelmi előadó Az emberi civilizáció legnagyobb vívmánya volt a tűz sokoldalú felhasználásának feltárása, és a hozzá kapcsolódó előnyök mind tudatosabb kihasználása. A tűz az ember számára lehet barát, de ellenséggé is válhat. A tűz használatának szabályozása, a tűz által okozott károk megelőzése egyre nagyobb figyelmet és szaktudást igényel. Ezen a területen van szerepe a A-18

23 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK tűzvédelmi előadónak is. Feladata például: a tűzmegelőzési tevékenység; a tűzvédelem technikai, műszaki és emberi feltételeinek betartása, illetve betartatása; tűzvédelmi szabályok kidolgozása; tűzvédelmi terv kidolgozása; tűzvédelmi szabályok kihelyezése és időszakos felújítása; tűzvédelmi berendezések és szabályok oktatása (az oktatást a munkahely veszélyességétől függően évente vagy kétévente meg kell ismételni); a szabályok betartásának folyamatos ellenőrzése; adminisztráció (a folyamatok írásban történő rögzítése). Munkaeszközei A tűzvédelmi szabályozás kidolgozásához számítógépet használ. Munkahelye A tűzvédelmi előadó munkahelye az a terület, ahol tűzvédelmi feladatát ellátja. Ez egyaránt lehet: szabad tér, zárt tér. Munkavégzése különböző helyszíneken folyik, kiemelhető, hogy irodai környezetben is kell dolgoznia, hiszen a tervezési, oktatási és adminisztratív tevékenység megköveteli a zárt környezetet. A-19

24 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkája során kapcsolatba kerül: szakmai vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; területileg illetékes Tűzoltóság munkatársaival. Tűzvédelmi szakmérnök A tűzvédelmi szakmérnök épületek tervezése, felújítása vagy átépítése során a tűzvédelemhez kapcsolódó mérnöki feladatokat látja el. Feladata például: tűzvédelmi műszaki leírás készítése (engedélyezési tervek készítésekor); szakmai egyeztetés a tűzvédelmi szakhatósággal; szaktanácsadás, szakértői tevékenység; tűzvédelmi dokumentációk készítése; oktatás, szakvizsgáztatás. Munkaeszközei Mérnöki tervezés során használt (elsősorban számítástechnikai) eszközök és szoftverek. Munkahelye Feladatai jelentős részét irodában, íróasztal mellett végzi. Az ügyfelekkel történő egyeztetés általában a helyszínen történik. vezetőivel, beosztottjaival és munkatársaival; Munkája során kapcsolatba kerül: területileg illetékes szakhatóságok (pl. Tűzoltóság) munkatársaival. A-20

25 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

26 KÖVETELMÉNYEK Ahogy az előző részből kiderült, az itt felsorolt foglalkozások eltérőek, bár mindegyik foglalkozás a vészhelyzetek megelőzésével és elhárításával kapcsolatos, azonos vagy hasonló egészségügyi és fizikai követelményeket támaszt, hasonló típusú és mértékű környezeti hátrányokat okozhat. A következőkben egységesen tüntetjük fel a felsorolt kilenc foglalkozás gyakorlásának követelményeit. Fizikai megterhelés, környezeti ártalmak A munkavégzés történhet szabadban vagy zárt helyen attól függően, hogy a veszélyelhárítás melyik részfeladatáról van szó. Riasztás esetén számolni kell: komoly fizikai terheléssel, hosszú munkaidővel, erős stresszel, az időjárás okozta környezeti hatásokkal, veszélyes anyagok okozta sérülésekkel, fokozott balesetveszéllyel, a veszélyeztetett lakosság okozta hátráltató tényezőkkel, váratlan helyzetekkel, párhuzamosan megoldandó, azonos fontosságú feladatokkal. A munkaidő váltásos munkarendet követ (éjszaka, hétvégeken és ünnepnapokon is szolgálatot kell teljesíteni). Gyakran előfordulhat, hogy túlórázásra van szükség. Az éjszakai szolgálat, a rendszertelen szabadidő, hétvégi ügyeletek B-1

27 KÖVETELMÉNYEK hozzátartoznak a szakma gyakorlásához. Egészségügyi követelmények A felsorolt szervezetek egészségi alkalmassági követelményei szigorúbbak a polgári szakmákban meghatározott követelményeknél. Alkalmassági vizsgálaton kell részt venni, melynek során felvételi alapkövetelmény: a megfelelő fizikai erőnlét, az egészségügyi alkalmasság, a pszichológiai alkalmasság, év közötti korhatár (a jelentkezéskor), a büntetlen előélet, a minimum középfokú végzettség. Kizáró okok például: látáshiba (szemüveg viselése) és színtévesztés cukorbetegség keringési betegségek szervi és idegrendszeri problémák hallási problémák nem megfelelő fizikai állóképesség A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők például, ha a jelölt: jó látást és hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas; fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet; együttműködést kívánó munkát nem végezhet; érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet. B-2

28 KÖVETELMÉNYEK A szakma gyakorlásához szükséges készségek (kompetenciák) például: Az egészségügyi követelményeken túl számos készség megléte elengedhetetlen vagy hasznos a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához: kommunikációs készség, intelligencia, empátia (beleérző képesség), önálló gondolkodás, következtetőképesség, döntéskészség, szakmai szöveg megértése hallás után, beszédkészség szakmai nyelven, kapcsolatteremtő készség, higgadtság, műszaki érdeklődés, képesség a szabályok betartására, irányíthatóság és irányítási képesség. A szakmacsoport sikeres gyakorlásához fontos tantárgyak például: történelem magyar nyelv és irodalom matematika állampolgári / államigazgatási ismeretek, társadalomismeret testnevelés számítástechnika legalább egy idegen nyelv Minden foglalkozás esetében különösen fontos a mások problémái iránti elkötelezettség és a műszaki érdeklődés. B-3

29 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

30 SZAKKÉPZÉS A katasztrófavédelem területén dolgozó szakemberek a munkájuk végzéséhez szükséges képzettséget különböző képzési formákban, különböző szinteken, különböző intézményekben szerezhetik meg. Ezeket ismertetjük most sorban, a korábbi fejezetekből ismert szakmasorrendet követve. A képzések ismertetésénél a mappa korábbi fejezeteiben ismertetett foglalkozásokhoz kapcsolódó képzéseket tárgyaljuk, így a képzési rész nem ismerteti a katasztrófavédelem rendszeréhez kapcsolható teljes képzési struktúrát, csak a katasztrófavédelmi rendszerben található szakterületek egyes elemeit és a kapcsolódó szakképzéseket. 1. Polgári védelmi előadó- és főelőadó-képzés Védelmi igazgatási szakelőadói munkakört polgári védelmi előadó és az erre épülő katasztrófavédelmi és polgári védelmi főelőadó szakmai végzettséggel lehet betölteni. A szakmát az Országos Képzési Jegyzékben szereplő (OKJ-s), országosan indított, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinációja mellett megvalósuló felnőttképzési tanfolyamokon lehet megszerezni. Ezek a tanfolyamok költségtérítéses formában indulnak, de a katasztrófavédelmi területen dolgozó munkatársak szakképesítéshez jutását a munkáltató általában támogatja. A szakképzés ideje: polgári védelmi előadó szakmához: 350 óra, katasztrófavédelmi és polgári védelmi főelőadó szakmához: további 250 óra. C-1

31 SZAKKÉPZÉS Az oktatás során az elméleti tantárgyak aránya 70%, a gyakorlati tantárgyaké pedig 30%. A képzés során a hallgatók a következő fő tantárgycsoportokban (modulokban) szerezhetnek ismereteket: a polgári védelmi tevékenység megszervezése; a polgári védelmi tevékenység működtetése; Továbbá főelőadói ráépülésnél: a katasztrófa- és polgári védelmi főelőadói tevékenység (mely pl. a katasztrófa-, terror-, védelmi helyzetek kezeléséhez kapcsolódó tervezési, vezetési, irányítási feladatokat foglalja magában). Akik ezen a területen elhivatottságot éreznek a továbbtanulás, a magasabb képzettség megszerzése iránt, azok továbbtanulhatnak a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Igazgatási Szakán, Katasztrófavédelmi Szakirányon is, ahol akár nappali, akár levelező szakon felsőfokú végzettséget szerezhetnek. 2. Katasztrófavédelmi mérnökök képzése Katasztrófavédelmi mérnök végzettséget a felsőoktatás keretében, jelenleg csak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen induló Mesterképzés (MA) megszerzésével lehet szerezni. A képzés csak levelező rendszerben, költségtérítéses formában indul, és összesen évente kevesebb, mint 100 szakember vehet részt rajta. A képzés ideje: 4 félév. C-2