Ziegler Dezső Tamás ROSSZ VÁLASZOK A MENEKÜLTKÉRDÉSRE: A SZÉLSŐJOBBOLDALI KORMÁNYZAT TALÁLKOZÁSA AZ EURÓPAI ANÓMIÁVAL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ziegler Dezső Tamás ROSSZ VÁLASZOK A MENEKÜLTKÉRDÉSRE: A SZÉLSŐJOBBOLDALI KORMÁNYZAT TALÁLKOZÁSA AZ EURÓPAI ANÓMIÁVAL"

Átírás

1 Ziegler Dezső Tamás ROSSZ VÁLASZOK A MENEKÜLTKÉRDÉSRE: A SZÉLSŐJOBBOLDALI KORMÁNYZAT TALÁLKOZÁSA AZ EURÓPAI ANÓMIÁVAL A ROBBANÁSSZERŰ MAGYARORSZÁGI ELLENFELVILÁGOSODÁS A menekültügy kezelése kapcsán, azt gondolom, egy tény válhatott világossá mindenki számára, aki figyelte a fejleményeket: alapvetően elsődlegesen morális, másodlagosan politikai (és szociológiai), és csak harmadlagosan jogi kérdés az irreguláris migránsok (menekültek és illegálisan érkezők) befogadása, illetve kiutasítása. Ugyanakkor mára kialakult hazánkban egy olyan erős tömeghisztéria, amely megkérdőjelezi mind a nemzetközieurópai jogrend, mind a migránsok integrációjának célját és értelmét, és a befogadó hangokat nemes egyszerűséggel az ország elárulóinak, naiv utópistáknak állítja be, akik egy veszélyes tömeget akarnának ráengedni a társadalomra. Ugyanez a gondolkodásmód Európában még egy államban sem vált ilyen meghatározóvá ha idegenellenes, vitatható intézkedések történtek is. A magyar átlagembernek persze vélhetően fogalma sincs arról, hogy az irreguláris migránsok jelentős része nem akar(t) hazánkban maradni, sőt, jelentős részét szinte erőszakkal tartották Magyarország területén. Az átlagember (lévén, nem az ő jogait csorbították) nem érzi, hogy ha bűncselekményt el nem követő embereket úgy hajtanak a rendőrök az utcán, mint ahogyan Bicskén történt, az miért visszás. Ugyanígy vélhetően azt sem érzi gondnak, ha valakit az arab hangzású neve miatt összekevernek valaki mással, letartóztatják, és a legkülönbözőbb technikákkal megkínozzák, mert abból indul ki, rá nem kerülhet sor, és ez biztonsági okokból szükséges. 1 Egy demokráciákban a népnek joga van elutasítani például menekültek befogadását, ha mást nem, a kérdéses nemzetközi egyezmények felmondásának követelése, vagy az EU-ból való kilépés útján. Érvényes szabályt be nem tartani viszont igencsak problematikus, még, ha a nép ezt is követeli. Zárójelben jegyzem meg, a nagy gond Magyarországon egyéb területen is az, hogy a népakarat és az elit véleménye nem esett egybe a rendszerváltást követő időszakban számos kérdésben, és ahelyett, hogy megpróbálták volna elmagyarázni, oktatni mindenki számára, hogy melyik alapvető emberi jog miért fontos, inkább felülről próbáltak demokráciát oktrojálni a népre, míg az oktatásban átadott ismereteket erős nacionalizmus (sovinizmus), a sértettségérzés elplántálása, idegenellenesség, az empátia hiánya, szellemi és fizikai bezárkózottság, revizionista igény és autoriter szemlélet hatotta-hatja át. A demokrácia semmilyen praxisa nem lett biztosítva széles körben így az oktatásban sem. Ez a kettősség viszont csak egy ideig tarható, nagyjából addig, amíg egy csoport nem kezd el azzal az ideológiával házalni, ami a társadalmi akaratot lefedi. 1 Case of El-Masri v. The Former Yugoslav Republic Of Macedonia (Application no /09). Ld. még Souad Mekhennet,, A German man held captive in the CIA s secret prisons gives first interview in 8 years 1

2 A keltett tömeghisztéria alapvetően egy dologra épít: a menekülőket egységesen kell kezelni, gyakorlatilag tömbszerűen, mindenkiről ugyanazokat a toposzokat elfogadván. A menekültek erőszakolók, betegségeket terjesztenek, bűncselekményt követnek el, és terroristák. Az iszlám nem képes a beilleszkedésre, az iszlám hívők a társadalom peremén élnek, nyelveket nem beszélnek, elvetik az európai értékeket és ellenségesek velünk szemben. Akik ideérkezek, megélhetési célból jönnek, nem menekültek. 2 Ellenük meg kell védenünk az európai kultúrát. Zárójelben jegyzem meg, a az a szemlélet, hogy az idegen kultúra, mint olyan, veszélyt hordoz magában a nemzeti kultúrára, már Herdernél ( ) megjelenik, ebből (is) fejlődnek ki a nacionalista nézetek később. 3 Payne utal arra, hogy az olasz fasiszták számára az európai kultúra védelme volt az egyik pont, ami miatt másnak, többnek és különlegesebbnek tartották magukat, mint a nácik. 4 Amikor jelenleg felvetik a rasszizmus vagy iszlamofóbia kérdését bizonyos tarthatatlan álláspontok kapcsán, az egyes szerzők nem értik, miért rasszistázzák le őket. A tömeg gyakorlatilag elfelejtette, nem érti, mit jelent a rasszizmus. Azt gondolom, ami lezajlott, lezajlik ma Magyarországon, az egy sajátságos ellenfelvilágosodás. A felvilágosodással indult el az a gondolat, hogy az embereket önállóan, individuális alapon kell kezelni. A felvilágosodással kezdtük el egymás nézetrendszerét tisztelni akkor is, ha az eltér a mienktől. Ez képezi a liberalizmus és a liberális alkotmányosság alapját. Az európai konzervatívok ma már alapvetően liberál-konzervatívok: konzervatív eszméket vallanak ugyan, ám az eszmerendszerűket nem akarják ráerőszakolni a társadalom egészére, lévén, hogy utóbbi, végső soron, egy modern Franco-féle diktatúrát eredményezne, ami rájuk is veszélyes lenne. A liberalizmus nem ellentéte tehát a konzervativizmusnak. A konzervatívok is Montesquieu és Locke örökösei. Valaki ragaszkodhat a tradicionális gondolkodásmódhoz úgy is, hogy a másik eltérő véleményét nem tiltatja be, akarja megsemmisíteni: ez tehát két eltérő tradíció különbsége: Sternhell Burke (majd a jelenlegi neokonzervatívok) és a toryk konzervativizmusaként állítja szembe őket. 5 Sőt, bizonyos szerzők, mint Karen Stenner szerint (és ezzel jómagam egyetértek), a konzervativizmust pont az különbözteti meg az autoriter gondolkodásmódtól, hogy a társadalmi status quo fenntartására irányuló attitűdje miatt toleránsabb. 6 Ez alatt azt kell érteni, hogy beépített magába sok mindent a felvilágosodás hagyományából, hiszen a szociális stabilitás és a status quo megőrzésében érdekelt: így az egyéni és kollektív szabadságjogok, illetve a sokszínű társadalom tiszteletére épít. Ezzel szemben persze az individualizmusnak, a toleranciának, az emberi jogok érvényesítésének mindig voltak kritikusai a történelemben. Zárójelben jegyzem meg, a problematikával függ össze a náci Carl Schmitt népszerűsége is Magyarországon a tudósok körében: azt hiszik, a vagy-vagy jegyében kell a liberalizmusról-konzervativizmusról gondolkodni. Már rögtön a felvilágosodást követően megjelent egyfajta ellen-felvilágosodás 2 A migráció kiváltó faktorai pedig még gazdasági migránsok esetén sem egyértelműek, ld. Douglas S. Massey, Joaquin Arango, Graeme Hugo, Ali Kouaouci, Adela Pellegrino, J. Edward Taylor, Theories of International Migration: A Review and Appraisal. Population and Development Review, Vol. 19, No. 3 (Sep., 1993), pp Zeev Sternhell, The anti-enlightment Tradition. Yale University Press, Yale, New Heaven, o. 4 Stanley G. Payne, Fascism: Comparison and Definition, University of Wisconsin Press, o. 5 Sternhell, The anti-enlightment Tradition o. 6 Karen Stenner: Three Kinds of Conservativism, Psychological Inquiry: An International Journal for the Advancement of Psychological Theory Volume 20, Issue 2-3, és uő.: The Authoritarian Dynamic. Cambridge Studies in Public Opinion and Political Psychology, CUP, hol. 2

3 (ezzel a gondolattal előbb Isaiah Berlin, 7 majd a fasizmuskutató Zeev Sternhell foglalkozott, más-más nézőpontból). 8 Sternhell szerint az ellen-felvilágosodás nem akar felvilágosodáskonform liberalizmust: azt nihilizmusnak tartja, számára nem létezik a más értékének tisztelete, hiszen azt (egyébként logikusan) nem tartja értéknek, tehát nem is tartja védendő értéknek. Az értékrelativizmus számára káros, a mások más értékének tisztelete számára nihilizmus. Az ellen-felvilágosodás számára értelmezhetetlen a racionális keret, amire az emberi jogok épülnek, és inkább a nemzeti mítoszokat-legendákat, egyfajta igazságot helyez előtérbe. A marxistából a huszadik század tízes éveire proto-fasisztává vált francia Georges Sorel nyomán az ellen-felvilágosodás a nemzet mítoszaiban, a nemzeti nagyságban hisz, előbb a tettek kell, hogy jöjjenek, csupán utána következik az elemezgetés. Ebből kifolyólag, ha egy ilyesfajta gondolkodásmóddal bíró csoport hatalomra kerül, ott a fékekegyensúlyok rendszere csak akadály az igazság érvényesítésében, ezért ezek leépítendőek. Ráadásul, az ellen-felvilágosodás a mi-ti logika alapján embercsoportokban gondolkozik, jórészt faji alapon. Ilyen értelemben gyökerei a XIX. század végén megjelenő gobinizmusra nyúlnak vissza (mely a modern európai rasszizmus egyik forrása volt a XIX. századból). 9 Az új felvilágosodás-ellenesség szerint, aki kívül van, ellenség, mi pedig szövetségesek vagyunk: egyfajta vérszövetséget alkot a nemzet (a belső ellenség ez alól persze kivételt képez). Ehhez kötődően érdemes megemlíteni Antonio 10 elméletét, mely szerint mind az Egyesült Államokban, mind Európában létrejönnek mozgalmak, melyek magukat egyfajta modern törzsként a nemzetköziesedés és annak hatásainak ellenpólusaként fogják fel. Szerintük a nemzetközi szervezetek rossz célokra jöttek létre, a nemzetköziesedés a nemzet elpusztulásához és egyfajta nihilizmushoz vezet. Az általa leírt csoportokat számos kutató a szélsőjobboldali kategóriába sorolná. Érdemes megfigyelni, hányszor került elő az elmúlt időszakban a gondolat, hogy a menekültek, migránsok más fajhoz tartoznak. 11 Ez egy meggyökeresedett, nagyon rossz kifejezés, amit még emberi jogi dokumentumok fordítása is használ, általában a race, azaz a rassz kifejezést fordítják fajnak. Szerintem magára valamit is adó konzervatív ma Európában nem használna ilyesfajta, a náci ideológiára reflektáló kifejezést. Visszatérve az individualizmus gondolatára, elterjedt tehát a menekülteket-irreguláris migránsokat tömbszerűen kezelni. A gond az, hogy nagyon egyszerű dolgunk lenne, ha a menekültek mind erőszakolók, terroristák, vagy bűnözők lennének: jelenlegi jogi rendszerünk alapján is ki lehetne utasítani őket, a közrend védelme érdekében, és szerintem széles társadalmi konszenzus állna egy ilyesfajta megoldás mögött. A gond ott kezdődik, hogy nem mind azok, sőt: a többség nem az. Gondot fog okozni a menekültek egy része Európában? Igen, nézetem szerint biztosan. Lesznek, akik nem tudnak majd beilleszkedni? Igen, 7 Isaiah Berli s Counter-Enlightment (Szerk. Joseph Mali, Joseph. Wokler). American Philosophical Society, Philadephia, Zárójelben jegyzem meg, hogy velük szemben de Felice a fasizmus ideológiáját pont, hogy a felvilágosodásból vezette le, némileg apologetizálva utóbbi racionális és tenni akaró jellegét kiemelve, ld Renzo de Felice, Fascism, An Informal Introduction to its Theory and Practice. Transaction Publishers, New Brunswick, London, Joseph Arthur de Gobineau, Gobineu grófja ( ), etnográfus által létrehozott nézetrendszer, a tudományos rasszizmus megalapozása, mely szerint a fehér faj, s azon belül is egy faj, az áriák a többi faj felett állnak. 10 Robert J. Antonio: After Postmodernism: Reactionary Tribalism. American Journal of Sociology Vol. 106, No. 1, July Anglia már akkor is vegyes fajú volt. Sárközy Mátyás, Illegális határátlépő voltam, 3

4 bizonyára. Vannak radikálisak köztük? Feltételezem, hogy vannak (adatunk nincsen). Lehetnek olyanok, akik nemi erőszakot hajtanak majd végre? Igen, láttuk, hogy lehetnek. Viszont vissza is lehet kérdeni: gondot okoz majd az összes menekült? Nem, jelentős részük tökéletesen beilleszkedik, ahogyan Nyugat-Európában is tette. Mindegyik radikális? Nem, pontosan, hogy a radikalizmus és a kilátástalanság elől menekül jó részük, egy részük nem is lesz vallásos, más részük mérsékelten lesz vallásos. Egy részük (legfőképp a második, harmadik generáció) visszatérhet a valláshoz, és radikális lehet. Mindegyik erőszakoskodó? Nem, jelentős részük nem az, és nem is fog soha semmilyen bűncselekményt elkövetni. Ebből eredően, ha valakit nem engedünk be, vagy bűnözőként bevagonírozunk, akkor olyasmiért vonjuk felelősségre, amit az illető nem követett el. Svédországban a közelmúltban egy tizenöt éves fiú megkéselt egy szociális munkást egy fiatalkorúaknak kialakított szálláson: a többi menekült próbálta megakadályozni a tettét. Kérdés, büntetni akarjuk-e azokat is, akik a szociális munkás segítségére keltek? A fentiekből egy dilemma merül fel. Két opciónk van. Egyrészt, vagy nem engedünk be senkit, megszegvén nemzetközi kötelezettségeinket, és ezzel, azt gondolhatjuk, megóvhatjuk a társadalmunkat az olyan eseményektől, amilyenek Kölnben lezajlottak 2015 szilveszterén (nézetem szerint a terrorizmustól ez sem fog megóvni egy államot sem, ugyanis a vízumok kiadását nem tudjuk megállítani a nemzetközi tér működése miatt, gazdaságilag nem tudjuk és nem is akarjuk elszigetelni magunkat) 12. Ugyanakkor, ezt a megoldást alkalmazva, olyanokat is büntetünk (vélhetően a nagy többséget), akik nem követnének el semmilyen büntetendő cselekményt, és hasznos tagjai lennének a társadalomnak. Van egy másik opció: beengedünk sokakat, és felvállaljuk a különböző konfliktusokat, megpróbálunk azok feloldásán dolgozni, az ebből eredő hátrányokat csökkenteni. Utóbbi egy darabig tartható (mondhatnánk, addig tartható, amíg tarthatalanná nem válik - az adatok tükrében, nézetem szerint, ez még jó darabig nem fog bekövetkezni, lásd később). És pontosan ez az, ami kikezdi a jelenlegi gondolkodásmódunk alapjait: két szuboptimális válasz közül kell választani. A különbség a két válasz között annyi, hogy egyik esetben feladjuk az európai kultúrára jellemző gondolkodási keretünket, a másik esetben pedig nem. A magyar kormány láttuk, hogyan döntött: feladta ezt a morális keretet, ahogyan más területen is, a felvilágosodás hagyományával szembemenve az anti-individualista, az emberi jogokat negligáló megoldások tömegét alkalmazva. Másrészt negatív hangnemben erősen tematizálta a vitát, plakátkampányba kezdett a menekültek ellen. Harmadrészt (és ezt nem kéne elbagatellizálni), átgyűrűzési effektusként rögtön kiterjesztette a rasszizmust a romákra is (hatszázezer romáról kell gondoskodnunk, velünk élnek, koloncok a nyakunkon ők is, sugallván, hogy nem közénk tartoznak). Negyedrészt a sajtó is megtört (oldalaktól függetlenül torzult a kép, amit küldött az emberek felé): Németországból folyamatosan úgy számolt be, mintha az összeomlás szélén állna, miközben a németek jól megtervezett, tudatos lépések sorozatát hajtották és hajtják végre, több, mint 80%-a adakozott a menekültek számára, és még mindig csak minden második német támogatná a ellenőrzés visszaállítását (55%) - jelentős részük a rendőrségi fejlesztéseket hiányolja). 13 A németek csupán 40%-a mondatná le Merkelt, (szerintem ez ahhoz képest, hogy mennyi embert fogadtak be, és étezik valódi 12 Itt elég utalni arra a tényre, hogy 2007 és 2013 között három millió vízumot adtunk ki az Európai szomszédságpolitika keretein belül. 13 Ld. Hoffmann Tamás, Ziegler Tamás: a Menekültügy jogi szabályozása, és -grenzkontrollen-werden-von-den-meisten-deutschen-befuerwortet html 4

5 ellenzék, nem ijesztő arány). 14 Itthon teljesen negligálták, hogy tradicionálisan az ország utcái évtizedek óta a szélsőjobb-szélsőbal összecsapásainak a színterei. Ehhez képest a helyzet főleg nagyjából 2016-ra jutott el oda, hogy kétségbeesettebb és tanácstalanabb, kritikusabb hangok megjelenjenek. AZ ARMAGEDDON (SZÜR)REALITÁSA A fentiekkel szemben felvethető egy fontos és szerintem jó érv, amit igenis érdemes megvizsgálni: mi a helyzet akkor, ha a társadalmak a konfliktusokat nem tudják kezelni, azok kiéleződnek és tarthatatlan helyzeteket eredményeznek, olyan tömegben, hogy nem elvárható egy nemzettől sem azok fenntartása. Másként megfogalmazva: mi a helyzet tömeges normasértőkkel szemben, akiknek jelentős részével nem lehet együtt élni? Az individualizmus érvényesítését a magyar társadalom egy része azért utasítja el jelen helyzetben, mert azt gondolja, a tömeges konfliktusok az együttélést lehetetlenné teszik. Azt hiszem, ilyen esetekben (még akkor is, ha ezzel megtörik a tradíció) jelentős részünk azt mondaná (demokraták is), hogy fel lehetne oldani a fenti elveket, az állam túlélése érdekében. A gond az, hogy ezt a szintet messze nem értük el, és úgy tűnik, az emberek percepciói egyáltalán nem egyezek a valódi adatokkal: különösen igaz ez a kisebbségek arányára vonatkozóan az európai államokban. 15 Elöljáróban egy csúsztatás érdemes tisztázni: sokszor elhangzik, hogy itt az európai keresztény kultúra néz szembe a muszlim világgal. Ehhez képest Európa jelenleg sem pusztán keresztény. Az Európai ember nézetrendszerének három forrása van: a keresztény-zsidó kultúrkör, a görög filozófia, és a felvilágosodás hagyománya. Nem kizárólagos a kereszténység hatása egy jó darabig persze meghatározó volt. Az emberek jelentős része nem jár templomba (Magyarországon 2004-es adat szerint ez az arány 12% volt). 16 Mindenütt meghatározó az ateisták száma, és a vallást az államtól szigorúan elválasztja az államok jó része. Ettől függetlenül persze az európai kultúrába, mint olyanba, beépült számos olyan elem, mely a vallásból táplálkozik. Azonban ez már egyfajta szekuláris kultúra, mely számos ponton elszakadt a vallástól. Emellett persze a Pew Institute szerint a magukat kereszténységhez tartozóként definiálók száma Európában ma 75%, 2050-re vélhetően ez a szám 65% lesz. 17 Másrészt vannak prognózisok az Európai muszlimok számára nézve. Ez jelenleg 6%, a Pew Institute szerint 2050-re 10% lesz. 18 Nem igaz tehát, hogy mindenki rövidesen muszlim lesz Európában. Másrészt, a közvélekedéssel ellentétben, Európában nem a muszlimok követik el a legtöbb terrorcselekményt, sőt: az általuk elkövetett cselekmények száma viszonylag alacsony (az EU-ban vallási okból elkövetett terrorcselekmények átlaga 2% 19 alatt van, az Egyesült Államokban sem muszlimok követik el a terrorcselekmények több, mint 90%-át. Ezzel egybe vágnak az FBI adatai is, 1976 és 2005 között iszlamisták a terrorcselekmények 6%-át Ld Ld. uott

6 követték el az USÁ-ban) A muszlimok elsöprő többsége világszerte sem támogatja a terrorista merényleteket (80-90% az átlag, még muszlim államokban is, a legrosszabb átlag Palesztinában van, negyven százalék körüli támogatottsággal), azokat nem tartja igazolhatónak, és az ISIS elutasítottsága is erős. 22 A muszlimok által elkövetett cselekmények sokáig nem követeltek lényegesen több emberáldozatot, mint a hasonló cselekmények: január között csupán két alkalommal kerültek 10 fölé Európában. 23 Ehhez képest viszont vannak aggasztó jelek is. Egyrészt látjuk, hogy bizonyos államokban állandósult a fegyveres konfliktus (Afganisztán, Irak), és egyre erősödnek terrorszervezetek. Naivitás lenne nem kimondani, hogy bizonyos muszlim államokban széles körben támogatottságot élvező értékválasztások nem összeegyeztethetően az európai értékrenddel (ld. nők helyzete, erőszak, stb.), A sharia jogot az iszlám államokban sokan bevezetnék (széles támogatottságot élvez), amit a támogatói muszlimokra alkalmaznának jórészt (a dhimmikre, nem muszlimokra mást alkalmaznának). 24 Felmerül ugyanakkor, hogy Európába pontosan azért érkeznek sokan, mert az általunk problematikusnak tartott állapotok elől menekülnek: ilyen oldalról megközelítve nem az az érdekes, hogy milyen az a társadalom, amiből érkeznek, hanem az, hogy mennyire tudnak majd beilleszkedni. Különböző adatok-analízisek különböző eredményre vezetnek a (beilleszkedést is elősegítő) végzettségekkel kapcsolatosan: egyrészt azt látjuk, hogy bizonyos államokban a társadalom alsóbb rétegeit képezik, 25 míg ez Egyesült Államokban az átlag muszlim a középosztályba tartozik, tisztes megélhetéssel és a többségi társadalomhoz nagyban hasonló politikai nézetekkel: gyakorlatilag szinte tökéletesen sikerül integrálódniuk. 26 Németországban eloszlik az érkezők végzettsége: 2014-es adatok szerint minden hatodik egyetemre járt, a szírek 21%-a felsőfokú végzettségű. 27 Az antiszemitizmus a muszlimok körében Európában nagyjából kétszer olyan magas, mint az őket körülvevő társadalomban. 28 Gyakran hangoztatott érv, hogy a muszlimok nem illeszkednek be a társadalmakba megfelelően. Őszintén szólva utóbbi érvet addig, amíg nem veszélyes egy csoport a társadalomra, nehezen találom érthetőnek. Sőt, azt gondolom, a nyugat-európai társadalmak egy részéből a vallások mindannyian, így a kereszténység is kimenekül, és számos ponton ellentmond az általános értékválasztásnak (ilyen például a materializmus vagy a fogyasztói kultúra kritikája, a relativista értékrendszer elutasítása). Emellett szokták mondani, hogy az önálló sharia bíráskodás is veszélyes, amit szintén nehezen védhető érvnek találok: egyrészt léteznek választottbíróságok, amik helyi szokások alapján járnak el. Másrészt létezek egyéb vallási bíróságok is, melyek a magánautonómia körében eljárhatnak nehezen érthető számomra, hogy a diszpozitív szabályok keretei között miért ne létezhessen sharia bíráskodás countries.html#.Vkz4879ktB4 6

7 (sőt, hogy az előbb említett Berlinnel éljek: ez számomra azt jelentené, hogy megpróbáljuk megmondani valaki számára, hogyan éljen a saját szabadságával, paternalista alapon, mert az állam jobban tudja nála). Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent el kellene tűrnünk: a saját értékeinket nem szabadna elhalványulni hagyni (ilyen például a nők elnyomásának a társadalmi életben való tilalma, az erőszakkal szembeni határozott fellépés, a terrorizmusra felhívó retorika üldözése, az állam és vallás szétválasztása). Ezek ugyanakkor, kógens szabályként, jelenleg is védettek. A menekültekkel kapcsolatos bűnügyi statisztikáról a következőket mondhatjuk el: Ausztriában, érdekes módon, nem emelkedett, sőt, csökkent a nagy arányú beáramlással az elkövetett, büntetendő cselekmények száma (vélhetően az átmenő forgalom miatt). Fontos persze kiemelni, hogy ez a szám így is viszonylag magas volt ( ben). 29 Németországban több kutatás arra mutatott rá, hogy nem magasabb a menekültek és az általuk elkövetett bűncselekmények aránya, mint a bűncselekmények elkövetésének aránya a társadalomban. 30 Legtöbben tulajdon elleni bűncsekményeket vagy hamisítást követtek el (34 %), mások lopást (33%), rablást vagy testi sértést (16%). 31 A nemi bűncselekmények aránya 1% alatt maradt a többi bűncselekmény körében (ez egy elgondolkodtató adat, főleg a kölni illetve ausztriai eseményekkel összefüggésben. Ezekhez képest 600 esetben volt támadás menekültotthonok ellen, halálesetek is történtek. Összefoglalva jól látható: természetesen vannak veszélyei a megnövekedett migrációnak, hiszen másfajta kultúrából érkeznek. Az európai muszlimok többsége ugyanakkor beilleszkedett eddig is. Franciaországban hozzávetőleg 5 millió muszlim él. Amennyiben ezt a teljes közösséget tesszük felelőssé pár ember (vagy akár pár száz ember) cselekményeiért, feladjuk a differenciáláson alapuló értékrendszerünket. SZÉLSŐJOBBOLDALI KORMÁNYZATTÓL SZÉLSŐJOBBOLDALI VÁLASZOK Az, hogy mit hívnak szélsőjobboldalnak, kutatónként változik. Ez az ideológiai rendszer számos elemből tevődhet össze, véleményem szerint nagyjából a demokrácia és a demokratikus jogok, valamint az egalitarianizmus kritikáján, a liberális alkotmányozás elvetésén, a rasszizmuson át a tradíciók megtartásán vagy éppen átírásán, egy sajátságos hitrendszeren alapulva. 32 A szélsőjobboldali pártoknak nem kell egyértelmű kötődést mutatniuk régi fasiszta pártokkal, elvileg létezhet egy azoktól független újfajta szélsőjobboldali erő. 33 Payne szerint kétféle szélsőjobb (nemzeti autoriter jobboldal) létezik, a klasszikus fasiszták mellett: egy autoriter jobboldal és radikális jobb. Köztük, szerinte (nagyon leegyszerűsítve) az a különbség, hogy az autoriter jobboldal inkább a viszonyok stabilizálásában, a radikális jobb viszont a társadalom felforgatásában és radikális taet-statistik-schlaegt-vorurteil,ulfkuech100.html 32 Jelen írás szerzője készített egy írást Mit tanulhatunk a fasizmuselméletekből a mai Magyarországról? címen, melyben bővebben foglalkozik a kérdéssel. 33 Piero Ignazi, The Re-emergence of the Extreme Right in Europe IHS o. 7

8 változtatásokban érdekelt. A szélsőjobboldal kutatásának egyik legelismertebb szaktekintélye Cas Mudde populista radikális jobboldalról ír, szemben az extrém jobboldallal: e felosztás alapja is hasonló. Mudde számos esetben felvetette, hogy a magyar kormányzat retorikája szélsőjobboldali, és mint olyan, kimondottan veszélyes. 34 A kormányzat korábban is gyakorlatilag a Jobbik programját valósította meg. 35 Az gondolom, a kétféle szélsőség közül látványos, hogy az autoriter jobboldallal milyen erős rokonságot mutat. A kormány menekültpolitikáját keretben kell látni: egy olyan országról beszélünk, ahol az Alkotmánybíróság a végletekig devalválódott (szinte nem létezik), ezzel a fékek-egyensúlyok rendszere megszűnt. Az ügyészség tevékenysége vitatható. A média csak részben szabad, folyamatosan próbálják ellehetetleníteni (részben sikerrel). A gazdaságban tömeges a diszkrimináció és a korrupció. 36 Állandósult a megfélemlítés a közoktatásban. Emellett viszont ritkák a rendőrségi atrocitások (bár előfordulnak, lásd a civil szervezeteket). Ritkán visznek el valakit koholt vád alapján fekete kocsival, csak lehallgatnak, újságírókat is csak elküldetnek munkahelyükről és nem csuknak börtönbe (bár előfordult előzetes letartóztatás úgy, hogy nem született vádemelés). Többpártrendszer van, bár szabad választások nincsenek (addig manipulálnak, amíg 43%-kal is kijön a kétharmad), és az ellenzék mindenhez asszisztál. 37 Nyíltan rasszista törvényeket alkotnak (ld. az iskolai szegregáció intézményesítését), és rehabilitálnak náci közszereplőket/művészeket/írókat. Vörös Imre szerint a rendszer úgy funkcionál, mint fogaskerekek összessége: egy-egy fogaskerék önmagában még nem lenne antidemokratikus, ugyanakkor a maga egészében már egy erősen antidemokratikus rendszert eredményez. Az Egyesült Államokban is manipulálták a Republikánus és a Demokrata párt is több államban a választást: ugyanakkor nem söpörték el az alkotmányos rendszert. Az Egyesült Királyságban is tesz a miniszterelnök rasszizmusba hajló kijelentéseket, de mégis ezer (sic!) ember érkezik hozzájuk évente, ami jelentős részét elküldhetnék, hiszen harmadik államból származnak (nem kötelező tehát az EU szabályok alapján őket ott tartani hosszú távon). A brit miniszterelnök, pártja aggályai ellenére, nem kezdte el a feje tetejére állítani az ország alkotmányos rendszerét. Ennek megfelelően moderáltak voltak a válaszok is a menekültügy kapcsán A kormány szélsőjobboldalisága az autoriter magyar társadalom gondolkodásmódjára épít. Az autoriter gondolkodásmód egyik nemzetközileg is elismert szaktekintélye Bob Altemeyer. Szerinte az autoriter gondolkodásmód három összetevője az egyén alárendelése a hatalomnak (authoritarian submission), az agresszió azokkal szemben, akik másként gondolkodnak (authoritarian aggression), és a konvencionalizmus (conventionalism). Tesztje (mely Adorno egy korábbi tesztjére, az F-skála, azaz a fasiszta-skála tesztre épül, beépítve az azt ért kritikákat) az autoriter gondolkodásmód legelismertebbje, még, ha elszórtan kritizálták is. Azt gondolom, a magyar társadalom jelentős része a teszt alapján a magas autoriter-szintűek közé 34 Cas Mudde, The Hungary PM made a rivers of blood speech and no one cares. Guardian, and the struggle for Europe s core. Open Democracy, 35 Horvát Marcella: Mit konszolidál Orbán Viktor? A Jobbik-program kormányzati megvalósítása. MaNcs 36 Ziegler Dezső Tamás: Az emberi jogok és az egységes európai piac kapcsolódási pontjai diszkrimináció és rendszerszintű jogsértések. Állam- és Jogtudomány, szám, o. 37 Unger Anna: A demokratikus választások alkotmányos és politikai ismérvei és a magyar választási rendszer. Fundamentum, szám; Vörös Imre, Ceterum censeo. Népszabadság, 8

9 tartozna (ún. RWA-k). 38 A magas autoriter-szintűekre ugyanakkor jellemzőbb a félelem, mint a társadalom többi részére. Altemeyer ennek a konkrét okát ugyan nem tudja megmondani, de szerinte biztos, hogy gyerekkorukban is félelemre nevelték őket (ezt empírikus adatai támasztják alá, olyanokat neveltek beléjük, mint ne beszélj idegenekkel, ne beszélgess feketékkel, a világ egy dzsungel, bármikor történhet valami rossz benne, az idegen népekben nem lehet bízni, rosszakarók vannak köztünk ). Ha ezt összevetjük a menekültkérdéssel, látjuk, az ország hisztérikus állapota és az autoriter gondolkodásmód között korreláció áll fenn. Akit félelemre nevelnek, akibe belenevelik a más népektőlemberektől-bőrszíntől való félelmet, az hisztérikusan fog reagálni a menekültkérdés esetén. Altemeyer kiemeli, hogy az autoriter gondolkodásmódú egyének hajlamosak erősebben reagálni a krízisekre: paranoiájukból adódóan rosszul mérik fel a veszélyt, és a veszély lehetőségét összekeverik a veszély tényével. Azt gondolom, így nagyobb annak is az esélye, hogy ha egy népcsoport/etnikum egy tagja követ el valamit rosszat, azt az egész csoportra, annak minden tagjára ki fogják vetíteni. A kormányzat ezt használta ki. Altemeyer azt is mondja, hogy az autoriterek hajlamosabbak bárki véleményét elfogadni, aki valami hasonlót mond, mint ők: nem nézik azt, hogy ki mondja: hiszékenyebbek. Levezetéseik nem a tényeken alapulnak, ugyanis nem a premisszákat, hanem a végeredményt nézik: ezért érdektelenek a menekültkérdésben a szakértők, vagy a nemzetközi szervezetek véleményei, adatai. Végül fontos, hogy az autoritereket nem feltétlenül autoriter jellemű ember vezeti: a rendszerben, és leginkább a tetején sokszor szociálisan domináns személyek állnak (őket az SDO - Social Dominance Orientation skálán mérik, lehetnek egyébként autoriter és szociálisan dominánsak egyszerre, ún. double high-ok ). 39 A szociálisan domináns személynek nincsenek elvei (vagy csak kevés van belőlük), véleményét bármikor megváltoztatja a hatalom elérése érdekében, morális gátlásai sincsenek. Válaszai részben hasonlóak, mint az autoriter gondolkodásmódú személyek esetén, mégis más okok mozgatják. Célja legfőképp a hatalom megszerzésére és megtartására, mások manipulálására irányul. Felvesz szerepeket, de azokat ledobja, ha úgy áll érdekében, és rendkívül jól alkalmazkodik a különböző körülményekhez. A fentiek alapján nem csodálkozhatunk a kormányzat menekültügyre adott válaszain: egy autoriter, szélsőjobboldali kormánytól természetes, hogy az ideológiájához legközelebb álló választ adja. Ennek része a túlzott félelemre adott erős, tekintélyelvű válasz. A hasonló cselekmények támogatottsága kapcsán Zakaria illiberális állama juthat az eszünkbe: egy olyan állam, melyben elvileg a társadalom jelentős része támogat antidemokratikus eszközöket, az intézményesített elnyomást. 40 Az erre épülő jogszabályi rendszer szembemegy individualista hagyományainkkal, és egyfajta neo-rasszista logikán alapul. A kvótarendszer kapcsán folyamatban lévő (abszurd módon a tömeges emberi jogsértések láttán hallgató alapvető jogok biztosa által kezdeményezett) alkotmánybírósági eljárás nézetem szerint erre fog 38 Sajnos a magyar kutatások jelentős része nem az autoriter szemléletet. Hanem a szociális dominanciát veszik alapul, becsapós módon, ld. Erős Ferenc kritikáját Csepeli György, Murányi István, Prazsák Gergő: Új tekintélyelvűség Magyarországon c. kötetéről: Budapesti Könyvszemle, Ld Bob Altemeyer: The Other Authoritarian Personality. Felicia Pratto, Jim Sidanius, Lisa M. Stallworth, Bertram F. Malle: Social Dominance Orientation: A Personality Variable Predicting Social and Political Attitudes. Journal of Personality and Social Psychology, 1994, Vol. 67, No. 4, Fareed ZAKARIA: The Rise Of Illiberal Democracy Foreign Affairs 1997/6. 22.; Uő., The Future of Freedom: Illiberal Democracy at Home and Abroad. W. W. Norton & Company Inc. 9

10 ráerősíteni: alkotmánybírósági döntésünk is lesz róla, hogy nem tartunk be EU szabályokat. Ugyanilyen irányba visz a hatodik alkotmánymódosítás is: e két akció azon célt szolgálja, hogy a tömegek örömmel korlátozzák saját alapvető jogaikat, a félelemtől hajtván. Nézetem szerint, erre erős kereslet van a magyar társadalomban, egy antidemokratikus erő részéről logikus dolog a menekültkérdés ilyen módon történő használata. AZ EURÓPAI ANÓMIA A menekültkérdésre, mára már jól látszik, Európa is képtelen volt megfelelő választ adni. Egyrészt küzd az ellen-felvilágosodás erőivel, bár ezen erők nem tudták átvenni a kontroll sehol, Magyarország kivételével (természetesen Lengyelország még csatlakozhat hozzánk). Bizonyos államok felfüggesztették a schengeni rendszer alkalmazását. Számos állam szigorította a menekültügyi rendszerét, kevesebb ellátást ad a menekülteknek. Dániában, Svájcban (újfent az emberi jogokat háttérbe szorítva, feloldva emberi jogi rendszerünket) elveszik a vagyontárgyaikat, stb. Kerítéseket építenek (ld. Ausztria). Nem segítenek a Földközi tengeren küszködőknek, sőt, elsüllyesztik a hajóikat, miközben százával halnak meg menekültek. Ugyanakkor, ha egyenként megvizsgáljuk a magyar intézkedéseket, láthatjuk, hogy a mienkben rajzolódik ki az autoriter, szélsőjobboldali, rasszista logika a legerősebben, és az államok jó része jelentős mennyiségű menekültet fogad be, vagy enged át országán még így is, velünk szemben. Ez azonban hosszú távon nyilvánvalóan komoly nehézségeket fog okozni. Ráadásul, demokrataként meg kell jegyezni, nem feltétlenül várható el az állampolgároktól annak tolerálása, hogy véleményükkel szemben a kormányzatok a befogadást erőltessék: bármennyire is nem értek egyet a szélsőségesen kritikus véleményekkel, demokratikus szempontból aggályos számomra a szignifikáns népakarat negligálása. Szerencsére egyébként itt az államok jelentős részében nem járunk: ahogyan említettem is, még Németországban is csupán csak egy kisebbség tartaná indokoltak Merkel lemondását, illetve csupán enyhe többség a határellenőrzés bevezetését, a virulens szélsőjobb pedig képtelen egyesülni és meghatározó szerepet kapni (és ez még a CDU-CSU-n belüli kritikák fényében is igaznak tűnik). A kérdés megoldására az EU-nak megfelelő külpolitikai döntéseket kellene hoznia, a kvóta bevezetése nem elégséges megoldás. Ám úgy tűnik, ez nem sikerül: a Törökországnak adott hatalmas, 3 milliárd eurós támogatás a menekültek ott tartására álságos megoldás. Törökország csak az Európából származóknak ad menekültstátuszt, a genfi egyezménnyel szemben, és az EU jelenleg ezt a rendszert finanszírozza. 41 Az USA és az EU részben (értelemszerűen nem teljes egészében, de) felelős az iraki helyzetért, és az okozott kárt vitatható módon kívánja rendezni: így például Aleppo 2016 februári ostroma alatt a török hatóságok egy darabig nem engedték be az országba a menekülteket. Ez ugyanakkor szintén nem adekvát válasz a válságra (és ha az EU is áll mögötte, szintén felvethető a morális felelőssége)

11 VOLNA MEGOLDÁS Számomra egy megoldás létezne a helyzetre, mely széles európai támogatást élvezne: Európának rá kellene ébrednie saját meghatározó jellegére, és ki kéne lépni a reaktív szerepből, proaktív szemlélet bevezetésével. Vissza kellene állítani a rendet Irakban és Szíriában, katonai erővel. AZ EU szemet hunyt afölött, hogyan százezreket öltek meg, szinte a szemünk láttára, és terrorista csoportok milliókat üldöztek el az általuk elfoglalt területekről: ennek véget kellene vetni. Nem menekültotthonokat kellene felgyújtani, hanem ezt kéne követelni az EU államok polgárainak. Ráadásul érdemes lenne elgondolkozni a nemzetek önrendelkezési elvének újrafogalmazásán: jómagam nem gondolom, hogy minden nemzetet megillet a szuverenitás. Olyan nemzeteket, amelyekben tömegeket ölnek meg, nem feltétlenül illet meg, és külső erő kell, hogy legalább az emberi élet tiszteletben tartását kivívja (az ENSz mögött álló gondolkodási minta egyébként részben erre is épül). Másrészt haladéktalanul el kellene kezdeni a Genfi egyezmény revízióját: utóbbi nagy hátránya, hogy államok diverz módon értelmezik. E téren Eric Posner véleménye szokott az eszembe jutni: provokatív álláspontja szerint nem érdemes az emberi jogok terén nemzetközi egyezményeket kötni, ezek ugyanis nem váltják ki a megfelelő hatást, tág megszövegezésük miatt. 42 Minden állam tiszteli az emberi méltóságot: csak van, ahol a nők nem vezethetnek, mert a méltóságot így értelmezik. Máshol a menekülteket hagyják a partok előtt megfulladni. Franciaországban felfüggesztették az Emberi jogok európai egyezményének alkalmazását. Van, ahol ugyanannak a személynek jár, míg máshol nem jár menekültstátusz (például, mert a balkánon keresztül érkezik). Megint máshol büntetik a menekültek zöld határon történő érkezését, mert a Genfi egyezmény 31. cikkét máshogyan interpretálják. Van, ahol jogszabályban előkészítették a menekültek tömeges kitoloncolását (Németország). Az egyezmény kereteinek átértelmezése, a túl tág keretek visszaütnek: ezeket egyértelműsíteni kellene. Ráadásul a tagállami lépések jelentős része abba a keretbe illeszkedik, amiket fentebb ismertettem, anti-individualista, anti-demokrata, emberi jogokkal szembe menő lépések, melyek az állampolgárok emberi jogait is csorbítják és egyúttal tömbszerűen kezelik a bevándorlókat. Harmadrészt az EU-nak fontos lenni a saját értékeink hangsúlyozása. Európai értékek igenis léteznek: ilyen a vallás-állam elválasztása, a tolerancia, a szabadság szeretete, az egyenlőség biztosítása, a piacgazdaság működtetése, a demokrácia, a nők alávetett helyzetének (legalább elvben) történő elvetése, szabad választások tartása, stb. Lényeges, hogy az újonnan érkezők ezekről az értékválasztásokról mielőbb elsajátítsák, és ehhez mindent meg kell tenni. Ehhez viszont az kell, hogy felismerjük az értékeinket, és fel is merjünk lépni azok érdekében: ez persze az értékrelativizmus feladását jelenti. Végül az EU-nak el kellene gondolkodnia egy hosszabb távú stratégián is. Az iraki-szír helyzeten túl is sokan vannak, akik például Afrikából fognak érkezni a jövőben, esetleg olyan államokból, amelyekben nincs háború: szimplán csak éhen, vagy szomjan halnának (a biopolitika területe ez). Jelenleg ezen fejleményekre nincsen adekvát uniós válasz. Márpedig, ha a világ egy része meggazdagodik a fejletlenebb rész által is hozzáadott értékekből (pl. 42 Eric Posner: The Twilight of Human Rights Law. OUP Posner azt is hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben ráadásul többet ártana a végrehajtásuk, mint amennyi a hasznuk lenne. 11

12 olcsó munkaerő, nyersanyagok), sőt, ha kimondottan erre építette fel gazdaságát, 43 természetes, hogy a beáramlás folytatódik, és mielőbb el kéne kezdeni a párbeszédet az erre adandó megfelelő válaszokról. 43 Ld. a fentebb idézet Douglas S. Massey cikk egyik elméletét, mely szerint nyugat-európai államok gazdasági fejlődésének egyik záloga a migráció. 12

A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN

A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1-BEN GLOBÁLIS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS MAGYARORSZÁG - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK LAJTAI MÁTYÁS ÉS NAGY DÁNIEL

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra

Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország?

Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország? Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország? 2016 tavaszán a Pew Research Center globális attitűd-kutatást végzett, hazánkban 1005 fő személyes lekérdezésével igyekezett választ találni az európai társadalmak

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

GLOBALIS KONFLIKTUSOK

GLOBALIS KONFLIKTUSOK Beszélgessünk róla! GLOBALIS KONFLIKTUSOK ` Louise Spilsbury Hanane Kai A fordítás alapja: Louise Spilsbury: Global Conflict First published in Great Britain in 2016 by Wayland Text Wayland, 2016 Written

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI)

Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI) Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI) Előzetes verzió az IDEA magyarországi műhelyvitájára 2008. június 10. Az idegenellenesség mérése 1992 óta Mo.: azonos kérdéssor

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer

Részletesebben

A BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása

A BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása A BAGázs-módszer A szakmai munkájának rövid bemutatása Írta: dr. Aczél Zsófia, dr. Both Emőke 2018. november A Pest megyei romatelepeken settlement típusú közösségi munkával komplex és holisztikus megközelítésű

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek

Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek 24. hu Kerner Zsolt 2017. 06. 22. Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek Korábban már megemlítettük, hogy a CEU a legakadémikusabb módon reagált a kormány

Részletesebben

Idegenjog Nappali kérdéssor

Idegenjog Nappali kérdéssor Idegenjog Nappali kérdéssor 1. Határozza meg a migráció fogalmát! 2. Mit jelent a migrációs döntés? 3. Mit értünk az alatt, hogy a migráció racionális folyamat / döntés? 4. Sorolja fel a migráció típusait!

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER. (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6.

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER. (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6. Magyar Országgyűlés...Budapes t Tisztelt Képviselő Úr! A hozzám intézett, az Országgyülésről

Részletesebben

ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010

ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010 ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010 káosz zűrzavar terrorizmus ANARCHIZMUS BALOLDAL JOBBOLDAL? LIBERALIZMUS SZOCIALIZMUS? EGYÉN KÖZÖSSÉG? MAGÁNTULAJDON KÖZÖSSÉGI TULAJDON? ATEIZMUS VALLÁSOSSÁG? ERŐSZAKOS ERŐSZAKELLENES?

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Platón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni

Platón Párt EU Program VAN ERÉNY! Európainak maradni Európainak maradni Európa a jogállamiság és a demokrácia bölcsője. Ezek sírjává is válhat néhány erénytelen politikusbűnöző örömére. Rajtunk múlik. Hitler ámokfutása után az Európai Unió hat alapértékre

Részletesebben

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző

Részletesebben

Lovas István: Elhallgatott hírek 20.

Lovas István: Elhallgatott hírek 20. Lovas István: Elhallgatott hírek 20. 2015 január 21. Flag Szöveg méret Mentés 0 Még nincs értékelve Mérték Elhallgatott hírek néven sorozatot indítottam azért, hogy a hazai média hallgatását vagy várható

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C

12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 29. (OR. en) 12671/17 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség Előző dok. sz.: 12112/17 az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács FREMP 99 JAI 847 COHOM

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai

Részletesebben

Az idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre

Az idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre Az idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre Sik Endre (ELTE TÁTK, TÁRKI) Simonovits Bori (TÁRKI) Globális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok

Részletesebben

A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEK HATÓSÁGI KIVIZSGÁLÁSAI MAGYARORSZÁGON. Hiányosságok és ajánlások

A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEK HATÓSÁGI KIVIZSGÁLÁSAI MAGYARORSZÁGON. Hiányosságok és ajánlások A PSZICHIÁTRIAI VISSZAÉLÉSEK HATÓSÁGI KIVIZSGÁLÁSAI MAGYARORSZÁGON Hiányosságok és ajánlások ÁLLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁG AZ EMBERI JOGOKÉRT ALAPÍTVÁNY 2008 Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra Az idegenellenesség változó arca A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra A vizsgált migrációval kapcsolatos politikai attitűdök Problémaérzékelés szintje

Részletesebben

Menekültekkel kapcsolatos lakossági attitűdök Magyarországon ( )

Menekültekkel kapcsolatos lakossági attitűdök Magyarországon ( ) Menekültekkel kapcsolatos lakossági attitűdök Magyarországon (2015-2016) Simonovits Bori (TÁRKI) 2016. március. A kvantitatív kutatás célja: Menekültekkel és bevándorlással kapcsolatos lakossági attitűdök

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

TOLNAI ÁGNES A MULTIKULTURALIZMUS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI AUSZTRÁLIA ESETÉBEN

TOLNAI ÁGNES A MULTIKULTURALIZMUS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI AUSZTRÁLIA ESETÉBEN TOLNAI ÁGNES A MULTIKULTURALIZMUS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI AUSZTRÁLIA ESETÉBEN NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET TÉMAVEZETŐ DR. ROSTOVÁNYI ZSOLT DSC EGYETEMI TANÁR TOLNAI ÁGNES BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén

Részletesebben

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának

A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Kedves Krisztina! A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Tudom, hogy nagyon sok dolgod van, hiszen EP-képviselői munkádat küldetésként teljesíted egy olyan

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

SZEGEDI ZOLTÁN. Konfliktuskezelési stratégiák. Conflict management

SZEGEDI ZOLTÁN. Konfliktuskezelési stratégiák. Conflict management SZEGEDI ZOLTÁN Konfliktuskezelési stratégiák Conflict management Absztrakt A konfliktus kialakulásának folyamata. Konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása munkahelyi környezetben. Az empirikus kutatás

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 4. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 4. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 4. (OR. en) 6798/16 ADD 1 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. március 4. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát

Részletesebben

Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt?

Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Csébi Márk ELTE TTK Földtudományi DI, PhD-hallgató Dr. habil Izsák Éva ELTE TTK RTT, egyetemi docens Dobai Attila ELTE BTK Nyelvtudományi DI, PhD-hallgató

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik.

A végjáték veszélyei. A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. A végjáték veszélyei A nyugati civilizáció diktatúrája a végjáték befejezéséhez közeledik. Martonyi János elismerte, hogy..egész Európában erősödik az euroszkepticizmus, sőt egyre többen kétségbe vonják

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

A pozsonyi nyilatkozat

A pozsonyi nyilatkozat Pozsony (Bratislava), 2016. szeptember 16. A pozsonyi nyilatkozat Az európai projekt szempontjából kritikus időszakban találkozunk ma Pozsonyban (Bratislavában). A 27 tagállam pozsonyi csúcstalálkozójának

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei

Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére írt tanulmány Tartalom Tartalom Bevezetés. Az európai föderációról

Részletesebben

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a

Részletesebben

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe

ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe ETIKA 11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével

Részletesebben

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11. A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

dr. Zavodnyik József június 14.

dr. Zavodnyik József június 14. dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes

Részletesebben

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) Kiegészítő

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Alapjogvédelem az EU-ban

Alapjogvédelem az EU-ban Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók? Dr. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Egyetem TEMPUS Közalapítvány Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás

Részletesebben

Az európai menekültpolitika cselekvőképtelenségének feloldásáról

Az európai menekültpolitika cselekvőképtelenségének feloldásáról Az európai menekültpolitika cselekvőképtelenségének feloldásáról Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Stratégiai Védelmi Kutatóközpont A migráció mint biztonságpolitikai

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

A reform. Úton az Európai Egyesült Államok felé. Írta: Gräff Ferenc

A reform. Úton az Európai Egyesült Államok felé. Írta: Gräff Ferenc A reform Úton az Európai Egyesült Államok felé Írta: Gräff Ferenc Bevezetés Könyvem az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Fehér Könyv (White Papers) című tanulmányára, valamint a 2017 szeptemberi

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben