KATASZTRÓFA ÉS KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ LÉLEKTANI ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KATASZTRÓFA ÉS KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ LÉLEKTANI ALAPJAI"

Átírás

1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar KATASZTRÓFA ÉS KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ LÉLEKTANI ALAPJAI ELEKTRONIKUS JEGYZET A VÉDELMI IGAZGATÁS SZEREPLŐI SZÁMÁRA PROF. DR. BOLGÁR JUDIT NYÁ. MK. EZREDES SZEKERES GYÖRGY MK. ALEZREDES Készült a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal támogatásával

2 KATASZTRÓFA ÉS KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ LÉLEKTANI ALAPJAI ELEKTRONIKUS JEGYZET A VÉDELMI IGAZGATÁS SZEREPLŐI SZÁMÁRA Tartalom BEVEZETŐ FEJEZET ALAPFOGALMAK ÉS EZEK LÉLEKTANI ASPEKTUSA FEJEZET A VÁLSÁG, KRÍZIS, KATASZTRÓFA HELYZET OBJEKTÍV (MEGFIGYELHETŐ, MÉRHETŐ) ÉS SZUBJEKTÍV (AZ EGYÉN ÉS/VAGY A CSOPORT ÁLTAL ÁTÉLT) VISELKEDÉST MÓDOSÍTÓ JELLEMZŐI FEJEZET AZ ISMERTEBB PSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK A KRÍZIS, VÁLSÁG ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁRA 16 4 FEJEZET. A BIZONYTALAN, ILL. KOCKÁZATOS HELYZETBEN HOZOTT VALÓSZÍNŰSÉGI ÍTÉLETEK FEJEZET. A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓT KÁROSÍTÓ ÉS ELŐSEGÍTŐ PSZICHÉS FOLYAMATOK31 6. FEJEZET A KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI KATASZTRÓFA ÉS KRÍZISHELYZETBEN FEJEZET A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSÁNAK LÉLEKTANI ALAPJAI FEJEZET KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ, SZÓVIVŐ, MÉDIA SZEREPE IRODALOMJEGYZÉK

3 Bevezető A huszadik század végén a nagy nemzetközi szervezetek fokozott erőfeszítéssel törekedtek a természeti katasztrófák megelőzésére és hatásának csökkentésére. Bár az ENSZ meghirdetett akcióprogram 1999-ben véget ért, a közelmúlt természeti katasztrófáinak tragikus veszteségei is arra késztetik az egyes országokat és nemzetközi szervezeteket, hogy erőfeszítéseiket megnöveljék. Minden visszafordíthatatlan károsodás esetén legyen ez akár betegség, akár természeti csapás a korszerű állapotmegőrzési eljárások a megelőzésre a prevencióra helyezik a hangsúlyt. Az új évezredben a természeti katasztrófák következményeinek lehetséges minimalizálása érdekében is kiemelt szerepe van a megelőzésnek, amelynek ezen esetben speciális és korlátozott intervenciós hatásmechanizmusa lehetséges. A kockázati tényezők csökkentésének három jelentős területe van: 1. Az előrejelzés technikai eszközrendszerének korszerűsítése, fejlesztése. 2. A katasztrófa által veszélyeztetett embercsoport kommunikációs és magatartáskultúrájának olyan irányba történő alakítása, amely a veszteség csökkentését segíti elő. 3. Az országhatárokat nem tisztelő természeti katasztrófák esetén nemzetközi együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási rendszer megszervezése. Az utóbbi kockázat, és veszteségcsökkentő eljárások tekintettel arra, hogy a veszteség elszenvedője a katasztrófa övezetben élő vagy tartózkodó embercsoport a szociológia és pszichológia tárgykörébe tartozó korszerű alkalmazott tudományterületi ismeretek, kutatási eredmények felhasználásával alakították ki. A prevenciós eljárások bevezetésének egy másik aspektusa, hogy hazánkban az eurointegrációs folyamat részeként a katasztrófavédelemnek is meg kell felelni az Európai Unió elvárásainak. Ennek szellemében az állampolgár egyik alkotmányos joga, hogy ismerje az ő életminőségét befolyásoló természeti -és ipari kockázati tényezőket, reális képet alkothasson saját személyes és szűkebben vett környezeti biztonságáról; illetve kellő információt, felkészítést, segítséget kapjon olyan speciális magatartásforma készségszintű kialakítására, amelynek birtokában szubjektív biztonságérzete is javul. 2

4 Azoknak a szakembereknek, akik a katasztrófa- és krízis helyzetből következő kockázati tényezők csökkentése a feladata, rendelkeznie kell olyan kommunikáció technikai illetve kommunikáció lélektani ismeretekkel és készséggel, amely segítségével hiteles elfogadható, bizalomépítő illetve biztonságérzet javító információ átadására alkalmas. Jegyzetünkben azokat az alkalmazott pszichológiai ismereteket foglaljuk össze, amelyek ismerete és megértése fontos lehet a bizonytalan pszichés helyzetbe kerül emberek, csoportok irányába történő kommunikáció esetében. 1. Fejezet Alapfogalmak és ezek lélektani aspektusa Ahhoz, hogy a katasztrófa- krízishelyzet megoldása érdekében segítségül hívhassunk a pszichológiában ismert és kísérleti úton is vizsgált módszereket, először át kell tekintenünk és definiálni kell bizonyos alapfogalmakat azok lélektani megközelítésében. A katasztrófa-és krízis kommunikáció, mint minden a viselkedéstudományok tárgyát képező elmélet és gyakorlat multidiszciplináris jellegű. Nem köthető csupán egy vagy két tudományterülethez, így az alapfogalmak tisztázása lélektani szempontból történő leírása elkerülhetetlen. A fejezetben szereplő fogalmak leírásának másodlagos de nem kevésbé fontos célja, hogy (a teljesség igénye nélkül) tömören és érthetően felhívja a figyelmet azokra a legfontosabb és legismertebb lélektani jellemzőkre és definíciókra, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a katasztrófa-és krízis kommunikáció elméleti és gyakorlati tanulmányozásához. A kommunikációs helyzet lélektani megközelítése 3 A viselkedés tudomány a kommunikációs helyzet modellezésére két jól ismert megközelítést alkalmaz. Ez a két megközelítés megtalálható a kommunikáció laikus felfogásában is. Az egyiket Shannon és Weaver dolgozta ki. Ez egy matematikai alapú modell, abból a célból készült, hogy az üzenetek félreértésmentes célba juttatására javasoljanak megbízható eljárást. Ezt a megközelítést tehát azzal jellemezhetjük leginkább, hogy

5 igyekszik meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett az üzenetet mint egy csomagot hogyan lehet a leghatékonyabban célba juttatni. A másik felfogást inkább pszichológiainak nevezhetnénk. Itt az üzenet nem egy csomag, hanem olyasvalami, aminek célja a másik ember viselkedésének befolyásolása ennek az üzenetnek a segítségével. A cél ilyen módon sokkal több, mint egyszerű célba juttatás. Ráadásul ennek a megközelítésnek lényege, hogy maga az üzenet az emberek kölcsönös egymásra hatása révén alakul ki, jön létre. Az üzenetnek csak egyik oldala a küldő szándéka. Ahhoz, hogy teljessé váljon, elengedhetetlen a címzett aktív, értelmező, jelentést hozzáadó részvétele. Ez voltaképpen egy visszacsatolásos folyamat, s ennek a folyamatnak a végén derül ki, hogy a küldő céljaival milyen mértékben esik majd egybe az a magatartás, amit a címzettnél a küldő az üzenet segítségével elérni törekedett. A pszichológiai felfogást az jellemzi tehát, hogy a kommunikáció középpontjában álló üzenet kölcsönhatás eredményeként, a küldő és a címzett(ek) aktív közreműködésével alakul ki. Katasztrófa helyzet A katasztrófa szó görög eredetű. Jellemzői az alábiak: Hirtelen kialakult végzetes esemény, ill. tömeges, szörnyű szerencsétlenség következtében a lakosság tulajdonát, egészségét és életét veszélyeztető szükségállapot, amely annyira kiterjedt, hogy csak különleges helyi v. a helyi jellegen túlmenő intézkedésekkel hárítható el. Következményeinek fennállásához képest rövid ideig tart. Csoportosításuk az alábbi szempontok szerint történik: A veszély forrása szerint: - természeti (földrengés, árvíz, vulkán kitörés, tornádó, járvány) - technikai (ipari, közlekedési baleset) - társadalmi (terrorizmus, háború) - totális (valamennyi együtt) Intenzitás és kiterjedés szerint: - abszolút (földrengés, szökőár, háború): globális kiterjedésű, nincs védekezési lehetőség a károk helyreállítása nemzetközi erőket igényel 4

6 - közepes (gátszakadás, lavina, nukleáris baleset): kiterjedt, intenzív pusztító, helyreállítása helyi erőkkel nem oldható meg, társadalmi-szervezeti együttműködést igényel - relatív (közlekedési szerencsétlenség): kisebb területet érint, elhárítása általában. megoldható helyi erőkkel Kialakulás jellege szerint: - pontszerű: egyszeri, elkülönülő, jól körülhatárolható esemény (vulkán kitörés, terrorcselekmény, járvány) - küszöbkatastrófa: kiterjedt, de mérsékelt intenzitású esemény, lassú mennyiségi változások egy küszöböt átlépve új minőségbe csaphatnak át (légszennyezés), hatása felmérhető. Lélektani megközelítés Pszichológiailag lesújtó, a normál emberi tapasztalatok sorozatán kívül eső esemény, melynek következtében, bizonyos jellegzetes szimptómákkal (tünet együttesel) járó rendellenes vagy kóros magatartási reakciók alakulhatnak ki. Nem mindenkit sújtanak a szimptómák, de nem kóros az, ha valakinél jelentkeznek és a reakciók is normálisak Krízis, krízisállapot 5 A krízis szó jelentése görögül: döntés, fordulat, köznapi használatban a mindenféle válság, válságos állapot megjelölésére használjuk. Legyen annak kiváltó oka akár gazdasági, akár biológiai akár pszichológiai vagy egyéb eredetű. A krízist kiváltó események közös jellemzője: a váratlanság, a reakció érzelmileg hangsúlyos volta, és a következményes hatásokban megfigyelhető fokozott szorongás, félelemérzés, tanácstalanság, döntési bizonytalanság, beszűkült tudatállapot általában hirtelen fellépő de tartósan fennmaradható pszichés egyensúlyvesztés mely különböző mértékű és intenzitású lehet, érinthet csa részfunkciókat, de kiterjedhet a teljes személyiség működésre. Kezelése súlyos esetben szakember segítségét igényelheti.

7 Lélektani megközelítés Gerald Caplan integratív elmélete szerint a krízisállapot olyan lélektanilag kritikus állapot, amelyben a személy kénytelen szembenézni a veszélyeztető körülménnyel; annak fenyegető közelsége számára mindennél fontosabbá válik; minden figyelme és erőfeszítése erre az eseményre irányul; a helyzetet a szokásos kognitív probléma megoldó eszköztárával sem elkerülni, sem megoldani nem tudja. (Ennek szubjektív tényezői is lehetnek). Kríziskommunikáció A Wikipédia meghatározása szerint:a kríziskommunikáció (crisis communication) egy olyan kommunikációs szaktevékenység, amely válsághelyzetben a szervezet működési zavarainak leküzdését szolgálja, és melynek során hírek és információk továbbítása történik. A kríziskommunikáció szakértői szerint a szervezet reputációja sokszor a legfontosabb értéke. Ha tehát ezt a reputációt támadás éri, megvédése kell hogy kapja a legfőbb prioritást. Egy hatásos kríziskommunikáció kulcsa, hogy a szervezet rendelkezik egy krízistervvel, vagyis fel van készülve a lehetséges krízishelyzetekre. A krízistervet két fázisban kell létrehozni. Első fázis: Előtervezés (Pre Planning). Ismerni kell a szervezetet veszélyeztethető tényezőket, a rizikókat. Második fázis: A krízis felbecsülése és enyhítése. Ehhez létre kell hozni a krízist lemenedzselő csoportot (Crisis Management Team) Veszélyhelyzet, megküzdési stratégia A megküzdés definíciója: Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. (Lazarus) A megküzdés lehetséges viselkedéses formái: Cselekvő megküzdés 6

8 Tervezés Versengő aktivitások elnyomása Önmérséklet gyakorlása (halasztás) Társas támaszkeresés instrumentális okokból Társas támaszkeresés érzelmi okokból Érzelmek középpontba állítása, szellőztetése Magatartásbeli elkötődés Szellemi elkötődés Pozitív újraértelmezés és növekedés Tagadás Elfogadás Vallás felé fordulás Lazarus főbb megállapításai Az emberek a legtöbb alapvető stratégiát minden stresszkeltő helyzetben alkalmazzák. Ha értékelésük szerint a helyzeten tudnak változtatni, problémafókuszú, ha nem, emóciófókuszú megküzdést használnak. A nők és férfiak ugyanazokban a helyzetekben hasonló megküzdési mintázatot mutatnak. Néhány stratégia stabilabb, mások sajátos helyzetekben jönnek elő. A megküzdési stratégiák a stresszhelyzet különböző állomásain változnak. A megküzdés az érzelmi következmények hatékony közvetítője: a pozitív következmények meghatározott stratégiákkal járnak együtt, a negatívak pedig másokkal. A megküzdési mintázat hasznossága függ a stresszhelyzettől és a következmény modalitásától. Stressz, poszttraumás stressz (PTSD) 7

9 Selye János stressz definíciója: A stressz a szervezet nem specifikus válaszmagatartása az őt érő környezeti hatásokra. A stressz reakció olyan belső hatásmechanizmus eredménye, amely felkészíti a szervezetet a környezeti hatással (stresszoral) való megküzdésre. Olyan pszicho fiziológiai folyamatokat generál amely elősegíti a megküzdő viselkedés kialakulását. Ezek a folyamatok erőfeszítést igényelnek a szervezettől, és ugyan segítenek a megküzdésben, de tartós, és/vagy túl intenzív igénybe vétel esetén próbára tehetik a szervezet alkalmazkodó képességét, hiszen az adaptációs energia kimeríthető. Atkinson szerint: A legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk stresszről, amikor az emberek fizikai vagy pszichikai jóllétüket veszélyeztető eseménnyel szembesülnek. Ezek az események a stresszorok,és az emberek ezekre adott válaszai a stressz reakciók. ( old) (Ilyen események a katasztrófa, krízis helyzetek is.) veszélyeztető eseményt annak lezajlása után bekövetkező stressz állapotot poszt traumatikus stressz állapotnak (PTSD) nevezzük. A PTSD olyan sérülés amelynek kezelése szakmai (orvosi, pszichológusi) segítséget igényel. A PTSD kezelése azért is feltétlenül fontos, mert fennmaradása esetén az állapot befolyásolhatja az egyének érzéseit saját magukról, másokról és hatással lehet összes kapcsolatukra, problémákat okozhat a munkában, továbbá a kapcsolatok felbomolhatnak, súlyosabb egészségügyi problémák keletkezhetnek. Pánik, Pánikállapot A pánikállapot hirtelen támadó félelem, rémület, amely váratlan ijesztő környezetei hatások, események következtében jön létre, és a lelki folyamatok összehangolását súlyosan megzavarja. (Nem tévesztendő össze az úgynevezett pánikbetegséggel, amely endogén, belső eredetű, és ebből következően nincs kapcsolatban a külső környezeti hatások veszélytényezőivel.) A katasztrófák igen gyakran okoznak pánik állapotot, de fordítva is történhet; a pánikállapot is idézhet elő katasztrófa helyzetet. A félelem keltette pánik leküzdésének fontos eszköze a megfelelő tájékoztatás (krízis kommunikáció). 8

10 2. Fejezet A válság, krízis, katasztrófa helyzet objektív (megfigyelhető, mérhető) és szubjektív (az egyén és/vagy a csoport által átélt) viselkedést módosító jellemzői. 9 A bennünket ért külső, fizikai és pszichikai hatásokat az idegrendszer dolgozza fel. Feladata, hogy az érzékszervek útján információkat szerezzen a külvilágról és magáról a testről, azokat ingerületekké változtassa, a megfelelő központban feldolgozza és tudatos vagy nem tudatos reakciókat, és magatartásmódokat váltson ki. Ezért akár a normális, természetes helyzetben, akár veszélyhelyzetben tipikus reakcióminták hívódnak elő. Ha a szervezet veszélyt észlel, a köztiagy a riadókészültség állapotába kerül, veszélyt jelez. A szimpatikus idegrendszer átveszi az ingereket és tájékoztatja a mellékvesét. A fenyegetettség élettanilag a mellékvesék aktivitását váltja ki. Ez a veséken található, kicsi páros szerv funkcionálisan független azoktól, a hipofízis hormonális irányítása alatt áll. A mellékvese kéreg- és velőállományának egészséges működése a veszély leküzdésében nélkülözhetetlen. A mellékvesevelő adrenalint és noradrenalin hormonokat juttat a vérbe. E folyamat segítségével a szervezet jobban tűri a fizikai károsító hatásokat. A szívverés és az anyagcsere felgyorsul, a vérnyomás emelkedik, a pupillák tágulnak, a vér alvadási ideje rövidül. Nő a pillanatnyi teljesítőképesség, megemelkedik az arousal szint. A szervezet felkészül a menekülésre vagy a küzdelemre. A mellékvese részt vesz az ellenállás, a védekezés növelésében, így minden energia a veszély elhárítására vethető be. Átmenetileg a szokásosnál több vörösvérsejt áramlik a véredényeken keresztül a hajszálerekbe, ezáltal növekszik az oxigénellátás és a szén-dioxid csere. Erősebben működő véralvadási tényezők és fokozott hormontermelés hatására, egy esetleges sérülése esetén a seb hegedése azonnal megkezdődik. Cannon szerint a stressz és az azzal járó vészreakció az alkalmazkodást és a túlélést szolgálja. Az éberség fokozódásával kapcsolatos kutatások rámutatnak, hogy a túlzott arousal szint a cselekvés akadálya lehet. Emocionális színezete a limbikus rendszertől és gondolkodásunktól függ. Félelemként éljük meg az olyan magas arousalt, mikor a helyzet fenyegető, sérüléstől tartunk. A félelem, bénító hatású lehet, s ahelyett, hogy menekülésre vagy a helyzet megoldására törekednénk, viselkedésünk szervezetlenné válik, dezorganizálódik.

11 A szimpatikus- és paraszimpatikus idegrendszer hatásai nemcsak testi, fiziológiai tünetekben, hanem lelki reakciókban is megjelenhetnek. Ez a folyamat fordítva is működik, vagyis a fokozott lelki megterhelések, amelyek ijedtséget, félelmet, szorongást, stb. válthatnak ki, ezek pedig olyan testi tünetekben is nyomon követhetők, mint például az izomremegés, verejtékezés, erős szívdobogás, gyomorműködési zavar. Amennyiben az egyén nem tud megküzdeni a traumát okozó élményekkel, a stressz sokáig tart vagy tartóssá válik, egészségügyi károsodások következhetnek be, illetve fizikai károsodásokat okozhat (szív- és keringési megbetegedések, gyomor megbetegedései, idegesség). A veszélyhelyzeti magatartás jellemző reakciói A reakciók négy szinten figyelhetők meg: fiziológiai-kognitív- érzelmi-viselkedési reakciók Fiziológiai reakciók: feszültség: fájdalom, sajgás, remegés, rossz koordináció, készültség: ugrik minden hirtelen hangra vagy mozgásra, hideg verejték, szájszárazság, sápadtság, a szemeket nehéz fókuszálni, azt érzi elfogyott a levegő, hiperventilláció, míg az ujjak el nem zsibbadnak, össze nem rándulnak, feszült gyomor, hányinger, szorulás, gyakori vizelés, kimerültség: fáradtság érzés, nyomottság, minden mozdulat erőfeszítésbe kerül, távoli tekintet, mintha mérföldekre nézne. Kognitív reakciók: nehéz döntést hozni, összezavarodottság, dezorientáltság, rossz koncentráció, memória romlik, különösen a közelmúlt eseményeire nézve, 10

12 képtelen több feladatot ellátni egyszerre, flashback jelentkezhet (vizuális és hanginger formájában egyaránt). Érzelmi reakciók: gyász, bűntudat, depresszió, harag, zaklatottság, szorongás/félelem, bénultság, tehetetlenség érzés, önhibáztatás, azt érzi, ki van szakítva a valóságból. Viselkedés reakciók: teljes inaktivitás elvonulás a szociálistérből érzelmi kitörések (sírás, nevetés), indokolatlan intolerancia, agresszió feltűnő beszédesség, vagy hallgatagság, hiperaktív viselkedés. Belső (szubjektív), viselkedést módosító pszichológiai hatásmechanizmusok Veszély helyzetben normálisnak tekinthető, hogy átmenetileg testi és szellemi változások következhetnek be, mint például idegesség, szájszárazság, szívdobogás, izzadás, szédülés, légzési nehézségek, hasmenés, erős vizelési inger, rosszullét, hányás, álmatlanság, bizonytalan fájdalmak, szorongás, a koncentrálási képesség csökkenése. Az egyensúly a veszély elmúltával hamarosan, önmagától is helyreáll, az ember újból cselekvőképessé válik. Ha az érintettet fokozott, tartós negatív hatások érik akkor a kritikus esemény lezajlása után akár évekkel is bekövetkezhet a stresszes viselkedés. Ezek 11

13 jellemzően az esemény után alakulnak ki, akár több év múlva is jelentkezhetnek és hosszú évekig tarthatnak. Ezek jellemzően az alábbiak: o ijedtség, rémület o Ösztönös, célszerű, veleszületett reakció. Hangos durranásnál például a test izmai összerándulnak, az ember behúzza a fejét, lábai megrogynak. Hosszú ideig tartó megterhelésnél motorikus merevség (bénulás), vagy pánikszerű menekülés következik be. o félelem o Általában bénítóan hat a személyre és testi tünetekkel is együtt jár. Meg kell különböztetni a félelmet a szorongástól. Az előbbi egy valóságos veszéllyel szembeni normális (vagy túlzott) reakció, míg az utóbbi tárgy nélküli. Félelemreakció a menekülés, védekezés, légzés ritmusának megváltozása, cselekvésképtelenség. o szorongás o A leggyakoribb válaszreakció a rendkívüli eseményeket követően. Egy irány nélküli félelem, súlyos veszélyérzés, elveszettség, tanácstalanság. Hirtelen léphet fel és sokáig, gyakran évekig is tarthat. o stressz o Ez. Fokozott védekezési megküzdési reakció veszélyhelyzetben. A test az összes energiáját mozgósítja, így próbál védekezni a fenyegető helyzettel szemben. Szubjektivitását az adja hogy az adott helyzet észlelése az egyén aktuális pszicho fiziológiai állapotától, az egyén stressz tűrő képességétől is függ. o kimerültség o A szervezet a kritikus helyzettel teljes erejével próbál megküzdeni, ez felemészti védekezési tartalékait, és végül, olyan állapotba kerül, amelyet a lelki és testi összeomlás és az ellenálló-képesség elvesztése jellemez. o harag és agresszió o Kritikus helyzetek által gyakran megjelenő késztetés. Többnyire a tehetetlenség érzése (frusztráció) generálja. Valaki vagy valami ellen irányuló, magatartás károkozás, rombolás céljából. A harag vagy düh, agresszív, hirtelen indulat. Néha ellenőrizhetetlen gesztusokban és 12

14 szavakban jut kifejezésre. Az agresszió egy másik személy vagy önmaga (v.ö. önpusztítás, autoagresszió) fizikai vagy lelki megsértését, megsemmisítését célzó viselkedés. 13 o fásultság o Ha az agressziót a frusztrációra (tehetetlenség okozta feszültség) adott aktív reakciónak nevezzük, akkor a fásultságot a frusztrációra adott passzív reakcióként determinálhatjuk. o depresszió o Az agresszió önmagunk ellen (befelé) is irányulhat. Külső szemlélő számára ez csak egy negatív hangulat, ami rendszerint különösebb látható ok nélkül keletkezik, és indítékszegénységhez vezet. Az illető ilyenkor kábultnak tűnik, és nem lehet vele kontaktust kialakítani. o kognitív károsodások o Ezek az észlelés, emlékezés, gondolkodás folyamatait, amelyekkel az egyén az információkat begyűjti, kiértékeli és problémákat old meg. Ezeknek a folyamatoknak a károsodása azt eredményezheti, hogy hozzásegít az önleértékelés kínzó érzésének megéléséhez. o hiperaktivitás o Túlfeszített,, nem ellenőrzött mozgáskényszerben nyilvánul meg. A hiperaktív személyek összes reakciója felgyorsul (beszéd, gondolkodás), belekezdenek valamibe, de semmit nem fejeznek be. Figyelmi tevékenységük fölött nem képesek kontrollt gyakorolni. o pánik o A pánikban lévő emberek cselekedetei kontrollálatlanok, céltalanok, tudatuk beszűkül, nem képesek a reális ismereten alapuló döntéshozatalra, szélsőséges esetben ön-és közveszélyesek lehetnek. o Csoportpánik, tömegpánik o A pánik tömeglélektani hatása intenzitásában és kezelhetetlenségében eltér az egyéni pánikállapottól. A tömeg ugyanis sajátos alakulatnak tekinthető, különleges lélektani törvényszerűségek vonatkoznak rá. A tömegben háttérbe szorul az egyének individuális jellege, nagymértékben megnő a tömeg szuggesztibilitása külső hatások kritika nélküli befogadására való készsége megsokszorozódott erővel

15 hatnak az érzelmi hatások. A tömeg pszichológiai tényezői teljesen függetlenek a tömeget alkotó személyek egyéni jellemzőitől. Tömegben teljes egyéniségvesztés figyelhető meg és az alábbi viselkedéses jellemzők kerülnek előtérbe. A tömegnek strukturáltsága alapján az egységes megnyilvánulásokat egyes csoporttagok is képesek lehetnek irányítani, módosítani. A pánik kitörésében tehát az egyes személynek vagy személyeknek lehet meghatározó szerepük, akik egyéni reakciójukkal mint a gyutacs a robbanást beindítják a tömegreakciót. Az ilyen események egy bizonyos határon belül előre felismerhetők egy-egy közösségben. A pánik megelőzése szempontjából lényeges mozzanat a pánikra hajlamos, hisztérikus típusú személyek előzetes felmérése (ha lehetséges), és a veszélyhelyzetben fokozottabb figyelemmel kísérésük, izolálásuk. A pánik lezajlása drámai módon történik. Viharos erővel bontakozik ki a menekülés, értelmetlen, céltalan rohanás, egymás letiprása, küzdelem a menekülés valódi vagy vélt lehetőségeinek megszerzéséért. A már kirobbant pánikot súlyosbítja az, hogy lezajlása közben a pánikba esett embereket újabb és újabb ijesztő ingerek érik, újabb és újabb veszélyhelyzetek alakulnak ki. Pszichológusok elemezték a pánik kérdését és megpróbálták kísérleti úton megközelíteni a pánik csoportlélektani tényezőit. Megfigyeléseik szerint a pánik kialakulásának egyik lényeges előfeltétele, hogy a veszélyhelyzetből van-e reális menekülési lehetőség. Mintz, amerikai pszichológus egy róla elnevezett egyszerű kísérletben vizsgálta a pánikhelyzetet, illetve a kialakuló agresszivitást. A kísérleti személyeknek egy nagy palackból zsinegre kötött dugókat kellett kihúzniuk. A palack nyaka olyan szűk volt, hogy egyszerre csak egy dugó fért ki rajta. A kísérleti személyek össze is beszéltek, hogy milyen sorrendben húzzák ki a dugókat. Amíg csak azt a feladatot kapták, hogy húzzák ki a dugókat, nem történt torlódás, összeakadás. Amikor azonban a kísérletet úgy módosították, hogy a palack aljában lassan víz emelkedik felfelé, és akinek a dugója vizes lett, büntetést kellett fizetnie minden megbeszélés, szabály, előzetes terv ellenére 14

16 kapkodás keletkezett. A dugók összeakadtak a palack nyakában és számos esetben állt elő olyan helyzet, hogy eltorlaszolódott az üveg nyaka és minden dugó vizes lett. A kísérletben a palack szűk nyaka, az elégtelen menekülési lehetőségnek, az emelkedő víz, a fokozódó veszélynek, a dugók pedig a veszélyeztetett embereknek feleltek meg, a pénzbüntetés pedig a veszély károsító következményeként szerepelt. A kísérletből az alábbi következtetések vonhatók le: 1.) Csak akkor alakul ki a pánik, illetőleg az azt modellező torlódás, ha jutalmat, illetve büntetést alkalmaznak (érdekeltségi motívum). Amennyiben ez elmaradt, akkor az előzetes terv szerint, pánik nélkül oldották meg a feladatokat a kísérleti személyek még abban az esetben is, ha különböző zavaró tényezőkkel, zajokkal próbálták figyelmüket elterelni. 2.) Az előzetes megbeszélés és terv ellenére is gyakran előfordult, hogy nem tartották be a megállapodást. A hasznossági táblázat szerint saját érdeküknek megfelelően jártak el és ily módon pánikot okoztak. 3.) Sok gyakorlás lényegesen javította a teljesítményt, de még ez sem zárta ki teljesen a torlódást, illetve a pánik fellépését. 4.) Ha nőtt a víz emelkedési sebessége (fokozódott a veszély ), gyakrabban és gyorsabban alakult ki a pánik. Ugyanezt a hatást eredményezte ilyen értelmű megtévesztő közlés, ha például valaki elkiáltotta magát: Gyorsabban emelkedik a víz! A kísérleti szituációk azonban lényegesen különböznek a valóságos helyzetektől. A kísérleti személyek a játék izgalmától eltekintve normális lelki idegrendszeri állapotban voltak, a pénzbüntetés és jutalom lelki hatása pedig összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a valódi életveszély. Az egyébként igen szellemes és szemléltető kísérletből véleményem szerint pontosan azok a tényezők maradtak ki, melyek a reális, kézzel fogható pániknál döntő jelentőségűek; a félelem, a rémület, a katasztrófa bekövetkezése után fellépő csüggedés, reménytelenség, stb. Nyilvánvaló, hogy a pánikjelenségeket a fenyegetettség érzése, az életveszély lehetősége és az ezek következtében kialakuló félelem váltja ki. 15

17 3. fejezet Az ismertebb pszichológiai elméletek a krízis, válság állapot vizsgálatára Napjainkban egyre gyakrabban használt kifejezés a következő: "krízisben vagyok" Amikor kimondják, kimondjuk, talán nem is gondolunk arra, mennyire igaz ez. Hiszen mit is jelent ez a görögöktől átvett szó, hogy krízis? Jelent döntést, fordulópontot, lehetőséget. Életünk minden percében hozhatunk egy döntést, sokszor van lehetőségünk mást, másképpen tenni és bizony vannak az életünkben fordulópontok. Az ügyeleti szolgálatban azonban egészen másképp történik minden, ha meghalljuk, vagy észrevesszük: a hívó krízisben van. Olyan fogalmak, amelyek ismerete- nemcsak szűkebb értelemben vett mentálhigiéné területén - pszichiátria, pszichológia, szociális gondozás - elengedhetetlen, hanem minden olyan hivatásban is, amelyben a munka során emberekkel foglalkozunk, embereket mentünk, következésképpen akarva-akaratlanul emberi problémákkal találkozunk. A modern kríziselmélet gyökerei többfelé ágaznak a történelemben. Kialakulásában furcsa módon szerepe játszottak a II. világháború, majd később a koreai háború harctéri sebesültjeinek ellátás kapcsán szerzett tapasztalatok. Minden háborús helyzet ugyanis nagymértékben hasonlít a krízis egyik alapvető dilemmájához: a segítségre (fejlesztésre, támogatásra) szoruló emberek nagy száma és az ellátásukra képes szakemberek (relatív) hiánya között feszülő ellentmondásra gondolunk. A háborús medicina ezért kénytelen osztályozni a sebesülteket, és kiválasztani azt középső réteget, amelynél a beavatkozás a leginkább gazdaságos. Az osztályozás elve mellett katasztrófaorvoslásból az azonnali pszichiátriai ellátás szabálya is meghonosodott. A háború neurózisok kezelése kapcsán derült ki, hogy a helyszínen végzett, mai kifejezéssel élve krízisterápia jellegű pszichoterápiás segítség hatékonyabb gyógymód, mint az a hagyományos gyakorlat, hogy a beteget a hátországban felállított pszichiátriai kórházba szállítják, és ott szabályos pszichoterápiás kezeléssel (vagyis a második világháború idején pszichoanalitikus szemléletű pszichoterápiával) gyógyítják. Jelentős lépés volt ugyanakkor a kríziskoncepció megfogalmazása felé - a háborús helyzethez nagymértékben hasonló - természeti csapások kapcsán lélektanilag sérült 16

18 emberek reakciójának vizsgálata is, és a számukra nyújtott pszichiátriai elsősegély szervezési elveinek kidolgozása. A modern kríziselmélet kialakulásának kezdetét egyöntetűen Erick Lindemann ben megjelent cikkétől számítjuk (annak ellenére, hogy más, tőle függetlenül kialakult európai gyökereket is ismerünk). Lindemann egy bostoni éjszakai bárban pusztító tűz életben maradt áldozatainak és a katasztrófa során elpusztultak családtagjainak nyújtott rövid pszichoterápiás segítséget, valamint egyúttal tanulmányozta a gyászreakció normális (átlagos) és patológiás (tartós károsodásokra vezető) lefolyását. Korábban is tudtuk, hogy a gyász univerzális, mindenkire egyformán érvényes lélektani hatást vált ki. De azt is tudjuk, hogy ezekez színezik az egyéni sajátosságok. Az egyén krízisben nem feltétlenül beteg, hanem átmenetileg az egyensúlyvesztés jeleit mutatja, olyanokat, amelyeket egyébként - ez a megtévesztő - pszichiátriai betegségek tüneteiként szoktunk értékelni (szorongás, depresszió, álmatlanság, nyugtalanság vagy gátoltság stb.). Caplan 1964-ben a kríziselmélet alapelveit fogalmazta meg, ami később a pszichiátriai megelőzés egyik központi elvévé vált. Krízisállapoton olyan helyzetet értünk, ill. akkor alakul ki, ha: 1. A személynek váratlan, veszélyeztető - általában külső - körülményekkel kell szembenézni; 2. ezek fenyegető közelsége mindennél fontosabbá válik számára; 3. a helyzeteket szokásos problémamegoldó eszközeivel sem elkerülni, sem megoldani nem tudja. A krízist kiváltó események a különféle életváltozások, és az általuk kiváltott nagy érzelmi megterhelés. Az események sorrendjét felállították (Holmes és mtsi.), és az első tíz alapvetően családi vonatkozású. 17 A krízis időtartama időben korlátozott, külső hatás által kiváltott esemény. Alapvetően 6-8 hét a krízis-állapot időtartama. Hirschowitz felosztása a fázisokra vonatkozóan: kiváltó hatás, megrettenés és nyugtalanság szakasza (napok), alkalmazkodás időszaka (hetek), majd végül néhány hónap alatt helyreáll az egyensúly. A krízisek

19 csoportosítása Erikson nyomán: fejlődési és akcidentális (esetleges) krízisek. Fejlődési krízisek törvényszerűen jelentkező lényeges változások (pl.serdülés, menopauza). Esetleges krízisek: hirtelen megjelenő sajátos életesemény. Kríziselmélet alapvetően az utóbbiakkal foglalkozik. Jacobson (1979) összekapcsolja a fejlődési és esetleges krízisek fogalmát. Sebezhető az egyén a krízisek kialakulására bizonyos fejlődési stádiumokban, pl. serdülőkorban súlyosabb lehet a válság, ha pl. szülők válnak, és a partner is elhagyja. A krízis nem betegség, de betegséget okozhat. A lényege, hogy a korábbi egyensúlyi állapot fölborul. Lehet kreatív megoldás, jobb szintű egyensúlyhoz vezethet (kreatív krízis), de lehet, hogy alacsonyabb szintű szervezettségbe kerül a személy. A krízis-szituáció veszélyhelyzetet jelent, a személyiség egyensúlyát veszélyezteti, fenyegeti, kóros reakciómódok, pszichotikus állapotok alakulhatnak ki, vagy öngyilkosság. A krízisben levő ember jellemzői: 1. Figyelme a problémára szűkül be, azon belül is apró részletre. 2. Mintha állandóan a helyzet megoldásán, magyarázatán tűnődne, ugyanakkor félelmek, szorongások gyötrik. 3. Érzelmi reakcióit gyengén tudja kontrollálni, nagyon impulzív. 4. Napi tevékenységét alacsony szinten végzi. 5. az emberekhez való kapcsolata megváltozik, aszerint itél meg mindenkit, hogy kap-e segítséget tőlük. 6. Jövőképe megszűnik önmagára vonatkozóan. 7. Sok mindent tud a problémáról, de ismereteit nem tudja rendszerezni, átgondolni. 8. A jövő-jelen-múlt kapcsolata, folytonossága szétzilálódik Jelenben a múlt, jelenben a jövőt építjük. A krízishelyzetben sokszor megtapad a személy, a múltban él, nem igazítja hozzá vágyait a realitáshoz, a jövőre vonatkozó tervek hiányoznak (pl. válási traumánál megtapad). Trauma és krízis Mikor beszélhetünk arról, hogy traumaként hat egy esemény? Ez függ attól, hogy: 18

20 1. A személyiségfejlődés melyik időszakában történt, és rendelkezésre állnak-e belső, védekezést, feldolgozást szolgáló erők? 2. Aktuális pszichés állapottól. 3. Milyen az érzékenysége a krízisben lévő személynek az adott problémára, hasonló e ahhoz, amivel régebben kudarcot élt át, vagy olyan, aminek megoldására képes volt. 4. Van-e olyan személy, társ a környezetében, aki segíti a veszteség elviselésében, illetve a trauma feldolgozásában? Krízis-intervenció az elsődleges megelőzéshez tartozik - lelki betegség kialakulását igyekszik megelőzni. Külső hatás folytán megbillent az egyensúlyi állapot, de ilyenkor még lehetőség van a visszafordításra. Tehát nem betegség, de okozhat betegséget. Önkéntesekre, szociális gondozókra fontos szerep hárul az ilyen esetekben. A krízis-állapot definíciója (Caplan) Külső események hatására kialakuló kritikus lélektani állapot. A személy egyfelől kénytelen szembenézni a veszélyeztető körülményekkel, és ezek aktuálisan számára mindennél fontosabbá válnak. Másrészt a veszélyt sem elkerülni, sem pedig szokásos problémamegoldó eszközeivel, energiáival megoldani nem tudja. Legfontosabb krízist provokáló események: kapcsolati konfliktusok, fontos személyek vagy fontos dolgok elvesztése (tárgyvesztés). Részleteiben a krízis lefolyása: Krízist kiváltó ok hatására a személyiségben un. készenléti állapot alakul ki. A fenyegető helyzet szorongást kelt, a szorongás hatására ugyanakkor az érzelmi-kognitív egyensúly megbomlik, és mozgósítjuk az addig tanult problémamegoldó eszközeinket. Naponta kerülünk új helyzetekbe, új problémák elé, és ezeket észrevétlenül megoldjuk. A megoldások lehetnek érzelmi, gyakorlati, vagy cselekvéses utakon. Minden konfliktusmegoldásból ugyanakkor tanulunk is, vagy csak annyi az eredmény, hogy megerősítjük magunkat abban, hogy ezt jól oldottam meg. A begyakorolt sémák ezek után újabb megerősítést kapnak. Minél újabb vagy nagyobb a feladat, annál több

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Stressz és megküzdés A stressz, az életesemények és a trauma "exogénnek" vagy "környezeti tényezőknek" nevezett hatások ezek, melyek nagy hatással vannak a lelki egészségvédelemre a három fogalom három

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ

Szociális gondozó és szervező / PEFŐ 1. a) Milyen tanulságok adódnak a szegénység és a szegénypolitika történeti értelmezéséből? Meg lehet-e szüntetni szegénypolitikával a szegénységet? b) Milyen szerepe van a kulturális foglalkoztatásnak

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA

A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA (HANDOUT) SZEKANECZ ÉVA M.D. Ph.D. DE KK Onkológiai Intézet 2016. palliative care starts when a cure is no longer possible nem az agonizáló, hanem a progrediáló betegek

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016 Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell.

Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel

Részletesebben

Természetgyógyászati Klinikum

Természetgyógyászati Klinikum Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása A közeli hozzátartozó halála megrázó élmény. Különösen fájdalmas, ha megölnek egy hozzánk közel álló embert. Az ily módon

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba Egészségvédő viselkedés Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba 2012.03.02. Kérdések 1. Mi a koherencia (Antonovsky)? 2. Mik a szívós személyiség ismérvei? 3. Mi a belső kontroll? Miről lesz szó? Az

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Segítő munka traumatizált ügyféllel

Segítő munka traumatizált ügyféllel Segítő munka traumatizált ügyféllel Hoffmann Krisztina (NaNE Egyesület) 1 Mi a trauma? Görög szó; jelentése sérülés, baj, ártalom Amerikai Pszichiátriai Társaság 1980: Kívül esik a mindennapi emberi tapasztalatok

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés Neuroetika Neuroetika: Idegtudományok kapcsán felmerülő etikai kérdéseket vizsgálja alapvetően filozófiai diszciplína, tárgya: pszichiátria, neurológia, idegsebészet, neurofiziológia, neuroanatómia, pszichológia,

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben